AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA AgraEconomy of the European Union A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával készült, az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban

Fekete gyémánt Boel mérleg Biogazdálkodás szigorú ellenôrzés mellett

2009. 14. évf. 10. szám

A betanított labradort a gomba jellegzetes illata vezeti nyomra

A gombavadászathoz megfelelô szerszám és egy kiképzett kutya szükséges

magyar konyhában a szarvasgomba felhasználása nagy hagyományokra tekint vissza, többek között a franciák is tôlünk lesték el ennek az ízletes gombának a hasznosítási módját. A szarvasgombák leírása, gyakorlati hasznosításuk kidolgozása Hollós László természettudós, nemzetközi hírû mikológus nevéhez fûzôdik, aki 56 szarvasgombafajt írt le hazánkban. Szülôvárosa, Szekszárd idén ünnepli a természettudós születésének 150. évfordulóját. A hazai szarvasgombászat összefogására jött létre 1999-ben az Elsô Magyar Szarvasgombász Egyesület, majd 2005-ben megalakult a Szent László Szarvasgomba Lovagrend a triflászat hagyományainak ápolására. (Bôvebben a 17. oldalon.)

A

Képek és szöveg: Papp Mónika Berecz Béla, az ültetvény tulajdonosa büszkén mutatja az elsô termést

Megvan a zsákmány

Szarvasgomba ültetvény

Tartalom MAZSOLÁZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3

HÍREK, ESEMÉNYEK Súlyos helyzetben a tejágazat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hogyan juthat pénzhez a gazdálkodó? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jubilál a Magyar Növénynemesítési Egyesület . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az AMC az idei Anuga-n . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . V4 agrárminiszteri fórum Budapesten . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4 5 5 6 6

Az Európai Unió Agrárgazdasága 2009. 14. évfolyam 10. szám A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány.

EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS Boel mérleg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közösségi oltalom alatt a Hajdúsági és a Makói hagyma az Eu-ban .

7 9

BRÜSSZELBE JÁRUNK Kicsi eredmény a tejtermelôk demonstrációja folytán. Földügyek. Nyomul a GMO . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 ARCKÉPCSARNOK Luca Zaia olasz agrárpolitikai, élelmezésügyi és erdészeti miniszter . 12 FÓRUM Mi van még egy üveg magyar borban? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A mi Balatonunk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Háttérbe szorított Balaton . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Miért drága a magyar tej, miközben a termelôk tönkremennek? . . .

13 13 16 16

KÍNÁLKOZÓ LEHETÔSÉGEK Fekete gyémánt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 A méz több mint élelmiszer: a természet ajándéka . . . . . . . . . . . . . . 18 RIPORT Biogazdálkodás szigorú ellenôrzés mellett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 A magyar mezôgazdaság és agrárszakoktatás múltja – a Georgikon Majormúzeumban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Regényeket írtak Torockóról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 KÖRNYEZETVÉDELEM „Wir sind nicht dumm!” Nem vagyunk ostobák! . . . . . . . . . . . . . . . . 27 ÉLELMEZÉSBIZTONSÁG

Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Lükôné Örsi Gabriella – fôigazgató Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910 Fax: 489-4976 E-mail: [email protected] Fôszerkesztô: Tamás Enikô Fôszerkesztô-helyettes: Siadak Balogh Beáta Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft. 1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.com 2009/196 HU-ISSN 1416-6194

Agrárminiszteri konferencia a láthatáron . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 KÖZLEMÉNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 BORÍTÓ 2 BELSÔ SZÍNES 1–2 BELSÔ SZÍNES 3–4 BORÍTÓ 3 BORÍTÓ 4

Fekete gyémánt Regényeket írtak Torockóról Georgikon Majormúzeum A pohár kicsordult Könyvajánló – Üdvözlet Kisbérrôl, A haszonállatfajok szelekciója

2009. 14. évfolyam 10. szám

A címképterv Horváthné Fejes Ágnes munkája Címképünk: Torockó a fölé magasodó Székelykôvel Tamás Enikô felvétele

1

Contents BROWSER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3

NEWS, EVENTS Hard times for milk sector . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . How to get money if being a farmer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jubilee of the National Plant Breeding Society . . . . . . . . . . . . . . . . . The AMC on the Anuga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Forum of V4 agricultural Ministers in Budapest . . . . . . . . . . . . . . . .

4 5 5 6 6

AgraEconomy of the European Union Volume 2009/14., Issue 10. Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Rural Development.

EU AGRICULTURE AND MARKET REGULATION Boel-balance . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Onions from the Hajdúság and Makó got Community protection in the EU . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7 9

ATTENDING BRUSSELS Small results after the demonstration of milk producers. Land issues. GMO is marching on . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 PORTRAITS Luca Zaia, the Italian minister of agricultural policy, food issues and forestry . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 FORUM What is in a bottle of Hungarian wine? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Our lake: the Balaton . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . The effaced Balaton . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Why is Hungarian milk so expensive while producers go bankrupt? . .

13 13 16 16

Responsible Publisher: Lükôné Örsi Gabriella Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910, Fax: 489-4976 E-mail: [email protected] Editor-in-chief: Tamás Enikô

OPPORTUNITIES The black diamond . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Honey is more than food — the gift of Nature . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 REPORT Eco-farming under strict control . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 The past of Hungarian agriculture and agricultural education — the Georgikon Farm Museum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Romances about Torockó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .26 ENVIRONMENT PROTECTION „Wir sind nicht dumm!” We are not fool! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 FOOD SAFETY The forthcoming Agricultural Conference . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 BULLETIN

Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre

Vice Editor-in-chief: Siadak Balogh Beáta Editorial board: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM Publishing and Printing Co. H-1149 Budapest, Angol u. 34. www.agroinform.com HU-ISSN 1416-6194

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 Cover designed by Ágnes Horváth-Fejes

COVER 2 INNER COLOURED 1–2 INNER COLOURED 3–4 COVER 3 COVER 4

2

Black diamond Romances about Torockó Georgikon Farm Museum The glass overflowed… Recommended books – Greetings from Kisbér; Selection of farm animals

Front Cover: Torockó – behind Székelykô hill Photo by Enikô Tamás

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Mazsolázó A magyar mezôgazdaság összes hitelállománya eléri a 327 milliárd forintot, ez a teljes nemzetgazdasági hitelállomány 4,5 százalékát fedi le. Újabb kedvezô hitelkonstrukciót kínált a gazdálkodók számára az agrártárca a bankokkal együttmûködve. (Vajon a mostani nyomott termelôi árak mellett mibôl fizetik vissza a gazdák az esetleg felvett hiteleket?) Részletek a 5. oldalon. A nyerstej literenkénti ára 40 eurócentrôl 20 eurócentre (100 forintról 50 forintra) csökkent az elmúlt év során. Ez a tejtermelôk önköltségét sem fedezi. Az eddigi tejpiaci intézkedések elégtelenek. Ezt viszont a Bizottság nem ismeri el. Tejtermelôk demonstrációjától hangos Európa. Van megoldás? (Részletek a 4. és 16. oldalon, valamint a Brüsszelbe járunk rovatunkban.) Hogyan vizsgázott Mariann Fischer Boel leköszönô agrárbiztos? A közvetlen támogatások radikális átalakítása, a vidékfejlesztési pillér erôsítése jellemezte agrárpolitikáját. A cukorágazatot Európában sikeresen leépítette. Az EU 30 százalékkal csökkentette a cukor intervenciós árát – s egyidejûleg bezártak egy csomó cukorgyárat… A szôlô- és borágazat európai szintû „racionalizálása” a kivágási programban csúcsosodott ki, miközben zavartalanul áramlik be Európába a tengerentúlról az olcsó bor… Részletek a 8. és 13. oldalon. Luca Zaia olasz agrárminiszter Brüsszelben kifejtett aktivitása nyomán Olaszország több mint 4,3 milliárd eurónyi beruházási támogatásban részesült, amelyet az innováció, a minôségfejlesztés, valamint a vidéki fiatalok helybentartása érdekében használhat föl. Az olasz agármodell egyaránt figyelembe veszi a nemzetközi piacot és saját termelôi érdekeit. Ez utóbbiakat sikeresen érvényesíti. A tej és tejtermékek címkéjén a származási hely kötelezô feltüntetését szorgalmazza. Olaszországban 34 eredetvédett sajt van eddig, ezek gyártási szabályzata elôírja, hogy csak helyi tejbôl állítható elô! Bôvebben a 12. oldalon. Vajon milyen és mennyi elôírásnak kell megfelelnie egy hazai bortermelônek? A 13. oldalon drámai fölsorolást olvashatnak. Ne hagyják ki! Fórum rovatunkban a Balatonakali Üdülôtulajdonosok Egyesületének képviselôje írja le érdekes tapasztalatait a mi Balatonunkkal kapcsolatban a 13–16. oldalon. „A háborút csak viseljék mások, te csak házasodj, boldog Ausztria” – jól ismerjük a Habsburg dinasztia célravezetô politikáját történelmi tanulmányainkból. A mostani Ausztria többek között az ökotermesztés kiszélesítésében, az osztrák termékek rafinált és eredményes védelmében látja boldogulásának útját, miközben szép summa uniós pénzeket akaszt le, és – többek között ezért – most is boldog… Részletek a 21. oldalon. A Szegedi szalámival, a Budapesti téliszalámival és újabban a Hajdúsági tormával és a Makói hagymával együtt négyre emelkedett a közösségi oltalom alatt álló termékeink száma. Ezzel az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásában újabb magyar termékek kerültek. Ebben a nyilvántartásban uniós szinten 851 termék található, közülük 206 friss, vagy feldolgozott zöldség, gyümölcs, illetve gabonaféle. (Bôvebben a 9. oldalon.) A méhészek egyre inkább arra törekednek, hogy a megtermelt méz minél nagyobb hányadát közvetlenül értékesítsék – a fölvásárlók, feldolgozók és kiszerelôk kiiktatásával. Lehet, hogy jobban járunk mi fogyasztók, ha közvetlenül a méhésztôl vásárolunk. A méz bizalmi termék. Mit tesznek a méhészek a hamisítás megakadályozására? Bôvebben a 18. oldalon.


3

Hírek, események

Súlyos helyzetben a tejágazat agyarországon – hasonlóan a többi uniós tagállamhoz – a tejágazat válságos idôket él át. Sem az EU Bizottság által a helyzet javítására bevezetett válságkezelô csomag, sem a kvóta alapú támogatások elôre hozott kifizetése nem hozott javulást. A 2008. januári alacsony árakhoz képest a tej felvásárlási ára további 40%-kal csökkent, jelenleg 55 forint körül van, ami az EU 15 átlagárához képest 14 forinttal alacsonyabb. Ugyanakkor 1 liter tej elôállításának önköltségi ára 75–85 forint között mozog. Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács Demonstrációs Bizottságának elnöke 2009. november 3-i sajtótájékoztatóján kiemelte, a tejtermelôk már hosszú ideje az önköltségi ár alatt termelnek, a veszteségük mára elérte a kilogrammonkénti 15–20 forintot. A termelôk többsége fennmaradása érdekében ma már a biológiai alapok felszámolására kényszerül (magyarul levágják a teheneket), a vemhesüszôk értékesítése mel-

M

lett a tehénállomány is sok esetben levágásra kerül. Ennek következtében a tejtermelô tehénállomány drasztikusan lecsökkent az elmúlt idôszakban, jelenleg mindössze 190 ezer tehenet tartanak a hazai telepeken. A tejtermelôk helyzetét tovább súlyosbítja, hogy a többi tagállamból érkezô nagyarányú felajánlások miatt a keleti piacok irányába lehetetlenné vált a továbbértékesítés, illetve a külföldrôl nagy mennyiségben beáramló olcsó tejtermék is rontja a magyar áruk helyzetét. gyanakkor a felvásárlói árat meghatározó feldolgozóipar, valamint a kereskedelem nem hajlandó engedményt tenni a termelôknek. Istvánfalvi Miklós hangsúlyozta, jelenlegi válság kialakulásáért az áruházláncok kereskedelmi politikája nagymértékben felelôs. Az elmúlt két évben a kereskedelmi árrés megduplázódott, a fogyasztói árak a tejtermékek esetében 8–14%-kal emelkedtek. A tejtermelôk úgy vélik, a helyzet javítását célzó eddigi uniós és nemzeti intézkedések nem voltak elégsége-

U

4

sek, és emiatt ma már a tejágazat sorsa forog kockán. tejtermelôk jogainak érvényre juttatása érdekében a Demonstrációs Bizottság 2009. november 5-ére demonstrációt hirdetett Budapesten a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium elôtt, illetve Szegeden, Gyôrben és Pécsett a nagy áruházláncok, illetve tejfeldolgozók elôtt. A demonstrációval a kereskedelmi és versenytörvény módosítását, az ígért támogatások kifizetését, az élelmiszerhamisítások megszüntetését, a kedvezô hitelhez jutás lehetôvé tételét, az adók elengedését, valamint az iskolatejprogram kiszélesítését kívánják elérni a termelôk. Ennek érdekében vettek részt a demonstráción a Tej Terméktanács és a tejtermelôk mellett a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), a Mezôgazdasági Szövetkezôk és Termelôk Országos Szövetsége (MOSZ), a Magyar Állattenyésztôk Szövetsége, valamint a különbözô beszállító szervezetek.

A

Papp Mónika


Hírek, események

Hogyan juthat pénzhez a gazdálkodó? Hazánkban jelenleg mintegy 220 ezer agrárvállalkozás mûködik, az agrárium az össznemzeti termék 3,9%-át adja. Ennek ellenére a hazai gazdálkodók versenyhátrányban vannak más tagországokból származó gazdákhoz képest, és ennek okai nagyrészt a megfelelô pénzügyi háttér hiányában keresendôk. A hazai agrárvállalkozások versenyképességének javítása, a mezôgazdasági hitelhez jutás lehetôségeinek feltárása érdekében került sor 2009. október 1-jén az I. Országos Agrárfinanszírozási Konferenciára, melyet a Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) és a Szaktudás Kiadó Zrt. közösen szervezett. A gazdasági válság hatására beszûkült pénzügyi lehetôségek ellensúlyozásában nagy szerepet játszanak a kedvezô banki hitelkonstrukciók, melyek csak állami szerepvállalás mellett alakíthatók ki. Az állami segítségnyújtás formáiról tartott elôadásában Gôgös Zoltán, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára kiemelte, az agrártárca a bankokkal együttmûködve kedvezô hitelkonstrukciókat dol-

gozott ki a gazdálkodók számára. A mezôgazdasági beruházásokra vonatkozó Agrárfejlesztési Hitelprogramban jelenleg 21 milliárd forint szabad keret áll rendelkezésre. A rövid távú finanszírozást segítô Agrárforgóeszköz Hitel esetében 15 milliárd forint, a Gabona-forgóeszköz Hitel esetében pedig 3,6 milliárd forint használható még fel. Az Élelmiszeripari Bankgarancia Programban még összesen 18 milliárd forintnyi öszszeg vehetô fel. A magyar mezôgazdaság összes hitelállománya jelenleg eléri a 327 milliárd forintot, ami a teljes nemzetgazdasági hitelállomány 4,5%-át jelenti. A támogatott agrárhitelek összege 124 milliárd forint. A szakállamtitkár hangsúlyozta azt is, az uniós csatlakozást követôen a mezôgazdasági beruházásokra fordítható pénzügyi keret is megemelkedett. A tervek szerint 2010ben a magyar mezôgazdaság támogatására öszszesen 500 milliárd forint jut majd, ami a duplája a csatlakozás elôtt az ágazat rendelkezésére álló összegnek. PM

Jubilál a Magyar Növénynemesítési Egyesület A Magyar Növénynemesítôk Egyesülete fennállásának 20. évfordulója alkalmából 2009. szeptember 25-én jubileumi rendezvényt szervezett Martonvásáron, az MTA Mezôgazdasági Kutatóintézetében, az MNE éves vándorgyûlése keretében. A transzgénikus növények etikai kérdései címmel vitafórumot tartott. A jubiláló egyesület tagsága mintegy hatvan fôvel képviseltette magát az ünnepi rendezvényen, melyet Marton L. Csaba, az MNE elnöke nyitott meg. A házigazda részérôl Veisz Ottó igazgatóhelyettes köszöntötte a megjelenteket. Méltatta a magyar növénynemesítést, annak fontosságát. Ezt követôen az idén hatvan éves kutatóintézetet bemutató rövidfilmet tekinthették meg az egybegyûltek. Napjaink legaktuálisabb kérdéskörét, annak etikai oldalát


Balázs Ervin igazgatóhelyettes, akadémikus elôadásában, A transzgénikus növények etikai kérdései címmel taglalta. A méltatlanul háttérbe szorult rizstermesztés és -nemesítés hazai múltját, jelenét és jövôjét Simonné Kiss Ibolya rizsnemesítô ismertette.

Ezt követôen a jubiláló egyesület emlékplakettet adományozott a 85 éves szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézetnek (Matuz János ügyvezetô), a 60 éves Mezôgazdasági Kutatóintézetnek (Bedô Zoltán fôigazgató). Emlékplakettel jutalmazta a köztermesztésben kiemelkedô két nagyüzemet, Mezôhegyes (Kun Mihály vezérigazgató) és Bóly (Balikó Sándor igazgató) képviselôjét, a társszervezetek közül a Vetômag Szövetség és Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökét (Takács Géza), valamint a 75 éves Borbély Ferenc, a 85 éves Kováts Zoltán növénynemesítôket, alapító tagokat, az MNE alapító elnökét, Balla Lászlót. Az ünnepi rendezvény kötetlen beszélgetéssel, a részvevôknek emléklap átadásával zárult. Magyar Növénynemesítôk Egyesülete

5

Hírek, események

Az AMC az idei Anuga-n Idén az Agrármarketing Centrum 3 standdal jelent meg Európa legnagyobb élelmiszeripari szakkiállításán. Az Anuga, a világ egyik legnagyobb élelmiszeripari szakvására, idén harmincadik alkalommal rendezték meg Kölnben október 10–14. között. Az esemény kiemelkedô népszerûségnek örvend mind a kiállítók, mind pedig a látogatók körében, hiszen koncepciója egyedülálló: nincs még egy olyan szakvásár, amely egyesíti a tíz legfontosabb élelmiszeripari szektort egy fedél alatt. A magyar nemzeti bemutatkozást az Agrármarketing Centrum (AMC) szervezte. Az intézmény közösségi marketingprogramjának minden alkalommal egyik legfontosabb nemzetközi programpontja e kétévente megrendezett rangos esemény, amelyen az AMC fennállása óta hagyomá-

nyosan részt vesz. Az elsô, 1997-es összefogott magyar megjelenés óta a kiállítási terület nagysága és a megjelenô élelmiszergyártók száma lényegesen megnövekedett. Az Agrármarketing Centrum az idei Anuga három szakkiállításán jelent meg egységes arculatú nemzeti standdal: a delikatesz-, a bio- és a fagyasztott élelmiszerek pavilonjában, összesen 31 élelmiszeripari kiállítóval igyekezett reprezentálni országunk kínálatát. Az AMC látványos standképpel, válogatott, az egyes ágazatokat bemutató közösségi kiadványokkal, és sok minôségi termékkel igyekezett a magyar áruk versenyképességét növelni e megmérettetés alkalmával. A szakvásárban 2009. október 12–13. között partnerkeresô rendezvényre is sor került. AMC

V4 agrárminiszteri fórum Budapesten A Visegrádi Csoport (V4) tagországai (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia), valamint Bulgária és Románia agrárképviselôi találkoztak Budapesten 2009. szeptember 10-én az ágazatot érintô legfontosabb kérdések tisztázása érdekében. A tanácskozáson hazánkat Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Bulgáriát Tzvetan Vassilev Dimitrov miniszterhelyettes, Csehországot Stanislav Kozák miniszter-helyettes, Lengyelországot Marek Savicki miniszter, Romániát Liviu Harbuz államtitkár, Szlovákiát pedig Ján Slabý államtitkár képviselte. A tanácskozás fô témái között szerepelt a tejpiaci gondok megoldása, az áruházláncok erôfölénnyel való visszaélésének megakadályozása, valamint a közös agrárpolitika (KAP) 2013 utáni jövôje. Gráf József miniszter a tanácskozást követô sajtótájékoztatón bejelentette, a tárgyalás eredményeképpen a hat ország agrárképviselôi közös nyilatkozatot

6

fogadtak el, melyben a problémák összeurópai szintû rendezését javasolják. A résztvevô hat ország egybehangzóan kritikusnak ítélte a tejágazat kilátásait, miután a nyerstej literenkénti ára 40 eurócentrôl, mintegy 100 forintról 20 eurócentre, azaz 50 forintra csökkent az elmúlt év során, ami a tejtermelôknek még az önköltségét sem fedezi. A résztvevôk az EU Bizottság eddigi tejpiaci intézkedéseit elégtelennek minôsítették, ezért közös nyilatkozatukban az érdemi döntések mielôbbi meghozatalára szólítják fel. A tanácskozás résztvevôi véleményt cseréltek a kereskedelmi láncok magatartásáról, az erôfölénnyel való visszaélés módjáról, valamint a nemzeti hatáskörbe tartozó törvényi szabályozás lehetôségeirôl is. Az ezzel kapcsolatos javaslatokat 2009 végéig várják a Bizottságtól. A KAP 2013 utáni jövôjét tekintve a hat ország egyetértett abban, hogy a KAP megszüntetése az unió létjogosultságát kérdôjelezné meg, ezért a jelenlegi keretek közötti fenntartása elen-

gedhetetlen, elsôsorban az újonnan belépett tagországok számára. Mindezt a 2009. évi Varsói Megállapodásban rögzítették a jelenlévôk. Gráf József miniszter a 2011 elsô félévében esedékes magyar elnökségre való felkészülésrôl is beszámolt. Kiemelte, az elnökség során három fô témakörre helyezik majd a hangsúlyt: az élelmiszerbiztonság megteremtésére, az energiafüggôség csökkentésére, valamint a vízkészletek célszerû hasznosítására. Hazánk ezek mellett kiemelten fontosnak tartja a KAP további jövôjének megalapozását, valamint az új költségvetési idôszak pénzügyi terveinek elôkészítését is. Az elnökségre való felkészülés jegyében a minisztérium részérôl 1-1 fô Szlovéniában, Svédországban, Franciaországban és Spanyolországban, mindenkori soros EU-elnökségi teendôket ellátó társtárca munkájába bekapcsolódva tanulmányozhatta ill. tanulmányozza az elnökségi feladatok ellátását. Papp Mónika


EU agrárium és piacszabályozás

Boel mérleg A leköszönô agrárbiztos öt évének mérlege z Európai Unió történetényeket mutasson fel egy változó viben mára szokássá vált, lágban”. A biztos munkája során hogy a Bizottság leköszönése három „vezérelvet” vett figyelemelôtt az agrárbiztos megvonja be: Az EU agrártermelés versenytevékenysége mérlegét. Ilyen képesebbé, piacosabbá tételének összefoglalói, számvetési céllal kényszerét; az agrárpolitika vidéjelent meg 2009. szeptember ki gazdaságot átfogó kitágítását, 14-én az Európai Unió honlapilletve, hogy a KAP-on belül váján az „Agrár- és vidékfejlesztési laszt kell találni a gazdaságon kípolitika Mariann Fischer Boel vüli, környezetvédelmi, éghajlati biztos hivatali ideje alatt” címû kihívásokra is. (A bevezetôben brosúra.1 nincs szó a világgazdasági válság agrárszektorra gyakorolt hatásáA 2004-tôl 2009-ig tartó törról, és az EU-ban jelenleg az álténet Boel asszony visszaemlélatorvosi beteg ló szerepet betöltô kezésében viszonylag kellemetejágazati válságról sem. Amely – sen kezdôdött: „Amikor 2004 ezt csak halkan és zárójelben teegyik verôfényes júliusi napján Mariann Fischer Boel szem hozzá –, ne legyen igazam, dániai farmomon telefonhívást de akár a KAP egész jövôjére nézkaptam, és felkínálták nekem azt a lehetôséget, hogy legyek az Európai Bizott- ve beláthatatlan következményekkel járhat a KAP ság mezôgazdaságért és vidékfejlesztésért felelôs renacionalizálásának veszélye révén.) biztosa, a szívem mélyén tudtam, hogy ez lesz élekövetkezôkben három olyan ágazatot mutatem egyik legnagyobb felelôsséggel járó feladata”. tok be röviden – a cukor-, a zöldség-gyümölcs Késôbb az oldott hangnem szükségképpen hiva- és borágazat –, amelyek a Fischler reformból potalosabbra vált, amikor a továbbiakban az elmúlt litikai okokból kimaradtak, azonban reformjuk öt év agrárpolitikájának három dimenzióban – szükséges volt. A cukorágazatban nemzetközi szakpolitika, közvélemény-politika, nemzetközi nyomásra – ez nem így szerepel a szövegben, de kereskedelem és segélypolitika – történô bemu- valójában errôl volt szó – az EU 36 százalékkal tatatására kerül sor. csökkentette a cukor intervenciós árát, miközben A felsorolt három részbôl ebben az ismertetô- bezártak egy csomó cukorgyárat. Amiért aztán ben csak az elsôvel, a legfontosabb szakpolitikai kárpótlásul a cukorrépa-termesztôket és a cukorintézkedéseket bemutató résszel foglalkozunk, gyárakat, EU és nemzeti forrásokból, busásan melynek fejezetcíme „Az újonnan megjelenô kihí- megfizették. Ezt a kárpótlást nevezték „cukorágavásokra választ adó uniós szakpolitika kidolgo- zati szerkezetátalakítási programok”-nak. A cuzása”. A szakpolitikai kérdések ismertetése ott korreform révén az EU nettó cukorexportôrbôl kezdôdik, ahol a Fischler-korszak befejezôdött. nettó importôrré vált, ami azért örvendetes tény, A kiadványból emlékeztetôül elég csak utalás- mert ily módon leépültek azok az intervenciós szerûen a Fischler-reform kulcsszavait felidézni: cukorkészletek, amelyeket korábban csak jelenszétválasztás, kölcsönös megfeleltetés és modu- tôs nemzetközi kereskedelemtorzító támogatások láció, hogy tudjuk honnan indult a Boel-korszak: révén (WTO- és harmadik világbeli konfliktusokA közvetlen támogatások radikális átalakítása és kal) volt képes az unió harmadik piacokon értéa vidékfejlesztési pillér erôsítése volt a kiindulási kesíteni. A brosúrából kevésbé konkrétan fogható meg, alap. Boel asszony viszonya az alaphoz egyértelmû; idézem: „A következô pár évre nézve fel- hogy miben állt a zöldség-gyümölcs reform léadatom nem az volt, hogy ezt az alapot megbont- nyege. Amit errôl a kiadványból megtudhatunk: sam, és új alapot fektessek le, hanem, hogy ezt az „A reformok – a zöldség-gyümölcs ágazatról van alapot megszilárdítsam, majd pedig építkezzek rá, szó – tovább ösztönözték a termelôket arra, hogy és így elôsegítsem, hogy a KAP gyakorlati eredmé- termelôi szervezetekbe tömörülve nagyobb esély-

A

A

1

A kiadvány magyarul is olvasható a http://ec.europa.eu/agriculture/publi/mfb/2004-2009_hu.pdf honlapcímen.


7

EU Agrárium és Piacszabályozás lyel folytathassanak tárgyalásokat a kiskereskedelmi szektorral”. Illetve még: „A fokozottan piacorientált és környezetbarát gazdálkodás érdekében a korábban a feldolgozóknak juttatott támogatásokat – egy átmeneti idôszak során – függetlenített támogatások formájában az egységes támogatási rendszerbe tartozó gazdák kapják”. (Ebben a részben kap helyet az iskolai almaprogram is, amelyet én személy szerint nem tartanék olyan fontosnak, hogy a leköszönô biztos ötéves agrárpolitikai rezüméjébe bekerüljön.) Hasonlóan vélekedem a szintén ebben a részben tárgyalt banánreformról is, amely álláspontom szerint nemzetközi-kereskedelmi szempontból valóban nagyon lényeges ügy, azonban ennek sem a szûkebb, „belföldi” értelemben vett KAP szakpolitikai részben lenne a helye. cukor és zöldség-gyümölcs ágazatot követi – ahogyan a kiadvány fogalmaz, az „uniós mezôgazdaság koronájának egyik ékköve” – a borágazat reformjának bemutatása. „2007 decemberében az EU borágazata hosszú távú fenntarthatóságának visszaállítását célzó reformcsomagot fogadott el. Fokozatosan megszûnnek az eladhatatlan bor lepárlására nyújtott támogatások, és ezt a pénzt jelenleg változatos intézkedéscsomagra fordítjuk – ezekbôl az intézkedésekbôl a tagállamok kedvükre választhatnak – a borágazat versenyképesebbé tétele és a borvidékek megóvása érdekében. Az ágazat liberalizációjának fontos része a hároméves futamidejû, önkéntes alapon mûködô, és hangsúlyosan környezetvédelmi intézkedéseket is tartalmazó „kivágási program”, amely pénzbeli segítséget nyújt azoknak a versenyképtelen termelôknek, akik ki kívánják vágni szôlôültetvényeiket és el kívánják hagyni az ágazatot.” Az én olvasatomban a lényeg, hogy megszûnt az unió költségvetését mintegy évi 500 millió euróval megterhelô standard alkoholintervenció. Az intervenció megszüntetéséért kárpótlásul az uniós szôlôsgazdák a cukorrépa-termesztôkhöz hasonlóan szintén fájdalomdíjat kaptak, a kiadvány megfogalmazásában: „Az egységes támogatási rendszerbe a borágazat is fokozatosan bekerül. Ennek érdekében, a kivágási programot igénybe vevô szôlôsgazdák olyan támogatásban részesüljenek, amely lehetôvé teszi számukra, hogy szabadon reagáljanak a piaci igényekre, ugyanakkor környezettudatosságra is ösztönzi ôket.” A szakpolitikai részbe szánt, a vidékfejlesztési politikáról írtak tartalmát, stílusát szintén egy a kiadványból vett idézettel világítanám meg: „2005-ben az EU változások egész sorát hagyta jóvá annak érdekében, hogy a 2007–2013 közötti idôszakban vidékfejlesztési politikáját még haté-

A

8

konyabbá tegye. E változások egyértelmûvé tették a politika átfogó célkitûzéseit, amelyek a következôk: a gazdálkodás és az erdészet versenyképességének fellendítése, a vidék és a környezet iránti tudatosság fokozása, a betölthetô álláshelyek kínálatának bôvítéséhez való hozzájárulás, valamint a vidéki térségeken belüli életminôség javítása. A vidékfejlesztési politikát most minden tagállamnak a korábbinál kiegyensúlyozottabb módon kell alkalmaznia. Például vidékfejlesztési költségvetésüknek legalább 25%-át környezetvédelmi intézkedésekre kell fordítaniuk.” arad még a KAP „állapotfelmérésrôl” szóló két oldal, amelyet kiemelt szedés különít el az ágazati és vidékfejlesztési részt tárgyaló szakpolitikai részen belül. Az „állapotfelmérés” ismertetése újból azzal kezdôdik, hogy voltaképpen miért is volt szükség a KAP felülvizsgálatára. Itt ismét egy nem túl logikus felsorolás következik, a már korábban, a bevezetôben idézett környezetvédelmi problémák ottaninál részletesebb kifejtésével. És azért itt már egy bekezdés erejéig a tejágazati válság is szóba kerül, hogy hogyan és milyen összefüggésben, azt ismét érdemes szó szerint idézni: „E legfontosabb kihívásokat az EU a tejágazatbeli gazdasági alkalmazkodás támogatásának feladatával egészítette ki. (Az állapotfelmérést követôen, az EU vezetôk kérésére, a Bizottság elvégzett egy részletes elemzést is a tejágazat növekvô piaci válságon való átsegítésének opcióiról.)” Enynyi a tejágazatról, és nem több, és a következôkben ezt a beszúrást még követi egy utalás a moduláció továbbvitelére, majd az ugaroltatási kényszer megszüntetése, valamint a tejkvóta felszabadításának említése után egy olyan fontos mondat következik, amelyet megint érdemes szó szerint idézni: „Végezetül a mezôgazdasági árak hagyományos szabályozási mechanizmusai – mint például a termények felvásárlása és közösségi raktározása – jelenleg leépítés alatt állnak, így azok csak válság idején éreztetik hatásukat. Ily módon e mechanizmusok nem az árakat határozzák meg, hanem egy védôháló szálait képezik.” Majd ez a gondolat néhány sorral lejjebb megismétlôdik, az „állapotfelmérés” kétoldalas ismertetését lezáró mondatban: „Végezetül, az EU határozottan távolodik attól, hogy megpróbálja az agrárárak alakulását hosszú távon irányítani, és abba az irányba tart, hogy piaci eszközeit védôhálóként alkalmazza válság idején. Ez a fejlôdés a jövôben is folytatódik.” Azért az eredeti angol szöveg nem annyira színvonaltalan, mint azt idézeteim nagy része tükrözi. Ez részben a magyar fordításból (is) adódik. A fordító érzékelhetôen azzal a prob-

M


EU Agrárium és Piacszabályozás lémával küzdött, hogy a szakmai frázisokkal teli szöveget – ráadásul az agrárpolitikai szakmai nyelv, valljuk be, nem mindig kielégítô birtokában – hogyan lehetne (kellene) magyarul elegánsan megjeleníteni. Ennyiben még hálásak is lehetünk a fordítónak, hogy ily módon akaratlanul is ráirányította a figyelmet a frázisok gyakori alkalmazására. Megítélésem szerint a nehézséget az okozta, hogy egy olyan következetesen – majdnem azt írtam, hogy dogmatikusan – liberális agrárpolitikát, amilyet Boel asszony egész hivatali ideje alatt következetesen folytatott, az európai mezôgazdaság jelenlegi válságos helyzetében logikusan, lényegre törôen, mellébeszélés – megfelelô csomagolás – nélkül nagyon nehéz „eladni”. mi nem szerepel a kiadványban: a jelenlegi EU-KAP-ban a Boel asszony által folytatott liberalizáció nagyfokú bizonytalansághoz vezetett, amit a szektorban tevékenykedôk – különösen Magyarországon – rendkívül kiélezett módon érzékelhetnek. A Boel asszony hivatali ideje alatt meghozott intézkedések következtében – gondolunk itt

A

elsôsorban a gabona-, bor- és cukorágazatra – lényegében megszûnt a garantált áras piacszabályozás, és ahol de jure még létezik (a tejágazat) Magyarországon ott sem mûködik. Általában a garantált áras piacszabályozás helyett maradt a Bizottság kompetenciájába tartozó piaci „válságmenedzselés”. Amelyrôl viszont nem tudhatjuk, hogy a gyakorlatban milyen árszinten és milyen eljárásrenddel mûködtetik. De ami még ennél is nagyobb probléma – legalábbis számomra ebbôl a kiadványból ez derült ki –, hogy a jelenlegi KAPnak nincs határozott jövôképe, divatos szóval élve mozgósító erejû „víziója”... Hogy ítéletemben igazam van vagy sem, azt a nyájas olvasó döntésére bízom, aki folytathatja a brosúra tanulmányozását az itt nem ismertetett további két fejezet „Az uniós szakpolitikának a közvélemény elvárásaihoz igazodó irányítása”, illetve a „Hogyan válhat az uniós politika egyszer s mindenkorra a globalizált világ erôtényezôjévé?” olvasásával. Jó szórakozást! Dr. Szôke Gyula agrárközgazdász

Közösségi oltalom alatt a Hajdúsági torma és a Makói hagyma az EU-ban Az Európai Bizottság 2009. október 21-én jegyezte be az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába a „Hajdúsági torma”, majd november 5-én a „Makói hagyma” elnevezést. Ebben a nyilvántartásban jelenleg 851 ter-

mék található, közülük 206 a friss vagy feldolgozott zöldség, gyümölcs, illetve gabonaféle. A korábban már az EU nyilvántartásába került Szegedi szalámival és Budapesti téliszalámival együtt már négy oltalom alatt álló magyar termékünk van az

Európai Unióban. A „Gyulai pároskolbász” és „Csabai vastagkolbász” elnevezések pedig jelenleg a közösségi döntéshozatal kifogásolási szakaszában vannak, így reményeink szerint az év végére tovább bôvül az 510/2006/EK rendelet szerinti közösségi oltalom alatt álló magyar termékek köre. Forrás: FVM honlap


9

Brüsszelbe járunk

Kicsi eredmény a tejtermelôk demonstrációja folytán. Földügyek. Nyomul a GMO A tejtermelôk kitartó nyomása, és tagállamok többségének – köztük Magyarország – egységes fellépése úgy tûnik, némi eredményt hozott. Az Európai Bizottság a szükséghelyzetre való tekintettel nemrégiben, október második felében 280 millió euró extra segítséget adott a tejtermelôknek a 2010-es közös agrárpolitika költségvetésének terhére. Mariann Fischer Boel, (MFB) agrárbiztos Luxemburgban hangsúlyozta, és nem hagyott kétséget afelôl, hogy ez az utolsó engedmény, amit a Bizottság a jövô évi költségvetés terhére tesz. „Ezzel engem megkopasztottak” idézzük a fôbiztos asszonyt. A luxemburgi találkozónak baljós aláfestést adott a tejtermelôk hangos tiltakozása – amely ellen a luxemburgi hatóságok semmiféle ellenintézkedést nem tettek. Ez a tiltakozás méretében, hangosságában és eltökéltségében jóval fölülmúlta a júniusi demonstrációkat. A fôbiztos asszony azt a reményét fejezte ki, hogy a 280 millió euró betapasztja a tiltakozók száját… (csak az a kérdés, mikor jut el a segítség az agonizáló tehenészetekbe? A szerk.) Fischer Boel azt is világossá tette, hogy a fenti 280 millió euró támogatás arányosan oszlik meg a tagállamok között. Az összeg eljuttatásának leggyorsabb és legegyszerûbb módja a nemzeti boríték. Az AgraFacts becslése szerint Írország 10,7 millió eurót, Olaszország 21,5 millió eurót, Málta 0,1 millió eurót, Ausztria 5,6 millió eurót, Németország 57,1 millió eurót, Franciaország 47,7 millió eurót, Magyarország 3,3 millió eurót kap. Vagyis a teljes összeg 17%-át Franciaország, 20,4%-át Németország kapja. MFB megerôsítette, hogy a támogatás célja a tejszektoron belül a legnehezebb helyzetben lévô tejtermelôk megsegítése. Az már a tagállamok agrárkormányzatának felelôssége, hogy azokhoz jutassák el az összeget, amely tejtermelôk likviditási problémákkal küzdenek. A kifizetésekre valószínûleg 2010 elején kerülne sor. Az összegbôl esetleg a sajtok magántárolása is részesülhet. Ez utóbbihoz Olaszország ragaszkodott a válság kezdete óta. MFB nem tett erre nézve határozott ígéretet.

10

Ami a tejpiaci helyzetet illeti, az árak májusban érték el a mélypontot, az EU átlag 0,24 euró volt literenként, azóta lassú emelkedés indult meg. A világpiaci árak szintén emelkednek, de igen lassan. Három új genetikailag módosított kukoricafajta engedélyezését javasolta a luxemburgi találkozón a Bizottság. Minôsített többség hiányában a döntés joga visszaszáll a Bizottságra. Ez az eddigi tapasztalatok szerint egyet jelent az engedélyezéssel. Egyes agrárminiszterek nem érzelmi alapon, hanem mint mondják, „tudományos alapon” döntöttek egyes genetikailag módosított kukoricafajták engedélyezésének megindításáról. A MON 88017 kukorica, a MON 89034 és Pioneer 59122 X NK603 kukorica importjáról és földolgozásáról határoztak, de a fajták termesztésének engedélyezése holtpontra jutott. Ez az ügy összefügg az Európai Unióba irányuló amerikai szójaimporttal – vagyis a MON 88017 igen lassú engedélyezése a szójaimportra is hatással van. (Tény, hogy az amerikai szójaimportról – amely genetikailag módosított szójából készül – Európa nem tud lemondani. Pedig a szabad Európának gondolkodni kellene más fehérjeforrásról, hogy ne legyen zsarolható… A szerk.). Megszavazták: Cseh Köztársaság, Portugália, Finnország, Románia, Bulgária, Észtország, Egyesült Királyság, Svédország, Szlovákia, Hollandia, Dánia, Belgium és Spanyol-


Brüsszelbe járunk ország. Franciaország, Németország és Írország tartózkodott. Ellene szavazott: Szlovénia, Ausztria, Luxemburg, Lettország, Görögország, Litvánia, Ciprus, Málta és Magyarország. Nyomulnak a GM fajtákat elôállító multinacionális cégek, ugyanakkor a tagállamok egy része határozottan elônyt kovácsol a GM mentességbôl, mivel a piacon ez elônyt jelent. Köztük van Magyarország is. Az élelmiszerellátás biztonsága szintén témája volt a luxemburgi találkozónak, különös tekintettel a novemberben Rómában megrendezendô élelmiszerbiztonsági és a FAO reformokról szóló konferenciára.

Új baromfipiaci szabványokat szavaztak meg. Csupán az Egyesült Királyság szavazott a javaslat ellen. Az új szabványok kiterjednek a baromfihúsra és húskészítményekre, valamint egyéb baromfitermékekre, hozzátéve azt, hogy azon baromfikészítményeket, amelyek fagyasztott baromfihúsból készültek nem lehet frissnek jelölni, ha elôzetesen már eleve fagyasztott baromfihúsból készült a termék. Marek Sawicki lengyel agrárminiszter szorgalmazta az állami segítség kiterjesztését a mezôgazdasági földterületek megvásárlására 2013 végéig. Ez azt jeleni, hogy 12 hónappal meghoszszabbodna az eredeti határidô. A javaslatot Litvánia, Magyarország, Románia és Franciaország is támogatta. Ausztria – Csehország, Szlovákia, Magyarország, Finnország és Románia támogatásával a háta mögött – felhívta a figyelmet bizonyos gabona-


féleségek rendkívül alacsony árára a tengeri kikötôvel nem rendelkezô Közép- és Kelet-Európai országokban. Kérte a politikai választ a helyzetre, valamint az intervenció korábbi megnyitását, speciális exportintézkedéseket ezekben az országokban. MFB válaszában a rendkívül bonyolult piaci helyzetre hivatkozott. Különösen a takarmányárpa tekintetében – részben a fekete-tengeri régió országai által az EU-ra kényszerített versenyhelyzet miatt. A fôbiztos asszony ugyanakkor kifejtette, hogy a búza piaci helyzete kevésbé hektikus: az Európai Unió 6,6 millió búzát exportált visszatérítés nélkül. A világ kukorica-egyensúlya feszített a 2 elkövetkezô hónapban. Az intervenciót november 1-jén nyitották meg. Ebben az évben az árpaeladásoknak nincs fölsô határa. Mariann Fischer Boel arra is emlékeztetett, hogy a Bizottságnak nem áll módjában regionális exporttenderek kiírása, bár folyamatosan és gondosan szemmel tartja a piacot. Az Európai Parlament dönt a tejpiaci javaslatokról. Skócia szarvasmarha-állománya tuberkulózismentes – ezt hivatalosan is bejelentették. Ezt megerôsítették a tagállamok állatorvos-szakértôi is már 2009 szeptemberében. Skócia az Egyesült Királyság elsô régiója, amely mentes a szarvasmarha-tuberkulózistól. Az Egyesült Királyság beteg állatokat (szarvasmarhát) megsemmisítô terve szerint mintegy 10 millió eurót nyer a további vizsgálatokra és egyben a levágott állatok kompenzációjára. Greenpeace-aktivisták petícióval fordultak Androulla Vassiliou-hoz, az Európai Unió egészségügyi biztosához. A petícióhoz mintegy 180 ezer aláírást csatoltak. Ennek tárgya: kérelem a Bayer cég által elôállított genetikailag módosított rizs (LL162) engedélyezésének megszüntetésére. Vassiliou „demokratikus tettnek” nevezte a Greenpeace fellépését, megerôsítve azt, hogy a GMO kérdése egyike a legérzékenyebbeknek. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a már engedélyezett GM fajták nem károsak az emberi egészségre, a környezetre, és az állatok egészségét sem károsítják – szerinte. Amennyiben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság engedélyez egy GM fajtát, az egyúttal azt is jelenti, hogy az biztonságos; vagyis neki nincs mit tenni, engedélyeznie kell. Tamás Enikô Forrás: AgraFacts

11

Arcképcsarnok

Luca Zaia olasz agrárpolitikai, élelmezésügyi és erdészeti miniszter 1968. március 27-én Treviso tartományban, Conegliano városában született. 1993-ban szerzett diplomát állattenyésztési tudományokból az Udinei Egyetem Állatorvosi Karán. 1995-tôl Treviso tartomány mezôgazdasági tanácsadója. 1998-ban Treviso tartományi önkormányzatának elnökévé választották, tevékenysége a mezôgazdaság, az élelmiszerbiztonság, a turizmus és az oktatás területére terjedt ki. 2005 júniusától 2008 májusáig a Veneto Tartományi Önkormányzat elnökhelyettese volt. Ebben az idôszakban a mezôgazdaság és a vidékfejlesztés mellett a turizmus, a külkereskedelem, valamint a LEADER program irányítása is feladatai közé tartozott. 2008. május 8-án agrárpolitikai, élelmezésügyi és erdészeti miniszterré választották. Elôdje Paolo De Castro volt. Luca Zaia olasz miniszter kinevezése óta nagy hangsúlyt fektet az agrárpolitikai kérdések megtárgyalására mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. Az elmúlt hónapokban Brüsszelben kifejtett aktív tevékenységének köszönhetôen Olaszország több mint 4,3 milliárd eurónyi beruházási támogatásban részesült, melyet az innováció, a minôségfejlesztés, valamint a vidéki területeken élô fiatalok helyben tartása érdekében használhat fel. 2009 áprilisában Treviso tartományban került sor elsô alkalommal az agrár G8 tanácskozásra, melyen a G5 országok (Brazília, Kína, India, Mexikó, Dél-Afrika), valamint Argentína, Ausztrália és Egyiptom is jelen voltak. A tanácskozáson – melynek központi témája a mezôgazdasági termelés volt – Olaszország fontos szerepet játszott, miután egy olyan modellt mutatott be, mely egyaránt figyelembe veszi a nemzetközi piacot, illetve az egyéni termelôi érdekeket. A tárgyalás során

12

a jelenlévô országok miniszterei nyilatkozatot írtak alá, mely a mezôgazdasági termelés elôtérbe helyezésére, az élelmiszerlánc hatékonyságának fokozására, a kistermelôk és a mezôgazdaságból élô családok szerepének növelésére, a fiatal gazdák támogatására, valamint a vidéki infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó új akciótervet tartalmazza. Az olasz agrártárca fokozott figyelmet fordít az egészséges termékek elôállítására, illetve a környezetet legkevésbé terhelô termelési technológiák alkalmazására. Emellett a miniszter elsôdleges szempontnak tekinti az élelmiszeripari ágazat versenyképességének növelését. Ennek érdekében tevékenyen részt vett az agrártermékek új címkézési szabályainak kidolgozásában, így a tej és tejtermékek címkéjén a származási hely kötelezô feltüntetését elôíró intézkedés tervezetének megalkotásában is. Véleménye szerint ez a rendelet nagymértékben hozzá fog majd járulni az átláthatóság és a nyomon követhetôség biztosításához. Az élelmiszerhamisítások jövôbeli elkerülése érdekében szigorúbb ellenôrzô rendszert vezetett be, illetve megerôsítette a rendôrséggel való együttmûködést is. Luca Zaia ugyancsak kiemelten kívánja kezelni a tejpiaci helyzet rendezését. Olaszországban a tejágazat legfontosabb eleme a sajtgyártás, mely a gazdasági világválság következtében stukturális válságban van, az utóbbi hónapokban a sajtkivitel 15%-kal csökkent. Olaszországban összesen 34 eredetvédett sajtféle van, melyek gyártási szabályzata elôírja, hogy csak helyi tejbôl állíthatók elô. A miniszter véleménye szerint az EU Bizottságnak a helyzet javítására kidolgozott javaslata egyáltalán nem vette figyelembe sem az ágazat strukturális válságát, sem az olasz állattartók igényeit, ezért szavazott Olaszország a tervezet ellen. A helyzet megoldását egyedül a tej és a tejtermékek oltalom alá helyezésében látják. Papp Mónika


Fórum

Mi van még egy üveg magyar borban? Társasági szerzôdés, TEÁOR szám, cégbejegyzés, mûködési engedély, tûzoltósági engedély, ÁNTSZ-engedély, mûemlékvédelmi engedély, környezetvédelmi engedély, szôlôszármazási igazolás, borszármazási igazolás, OBI-engedély, egyszerûsített adóraktári engedély, pincekönyv, borkísérô okmány, adószám, engedélyszám, vevô engedélyszáma, szállító jármû forgalmi rendszáma, kiállítás dátuma év-hó-nap-óra-perc, termékleírás, OBI-szám, termékszám, kiállító, aláírás, számla száma, számla dátuma, számla, adószám, bankszámlaszám, kitelepülési engedély, mezôgazdasági vállalkozói engedély, haszonbérleti szerzôdés, vámhivatali bejelentés, szerzôdés, HACCP kockázatelemzési jegyzôkönyv, munkavédelmi kockázati analízis évente, munkavédelmi oktatási nyilatkozat, munkavédelmi eszközök használati utasítása, érintésvédelmi jegyzôkönyv évente, üzemorvosi alkalmassági igazolás, traktorvezetôi jogosítvány, traktormûszaki, lassújármû-mûszaki, súlyadó-nyilatkozat, naprakész csomagolóanyag-nyilvántartás, készpénzforgalmi nyilvántartás, jövedékiadó-bevallás, áfabevallás, termékdíj-bevallás, iparûzésiadó-bevallás, területi munkaügyi hivatal igazolása, munkavállalási engedély, munkavállalói vízum, lakhatásigazolás, lakáskiadó tulajdoni lapja, üzemorvosi alkalmassági igazolás, BM-tartózkodásiengedély, lakásbejelentô, APEH-jövedelemigazolás, eü. pénztári igazolás, mûvelésiág-bejelentés, földhasználatbejelentés, cím, helyrajzi szám, blokkazonosító, területalapútámogatás-igénylô lap, szüreti jelentés, kötelezô törköly- és seprôelszámolás, hegy-

községi tagság igazolása, alkalmi munkavállalói kiskönyv, cím, munkáltatói adószám, munkavégzés helye, ideje, közteherjegy, törkölymegsemmisítési jegyzôkönyv, seprôlefôzetéshez hárompéldányos borkísérô, exporthoz exportborkísérô, OBI-exportigazolás, útbaigazító tábla iránti kérelem közútkezelôhöz, önkormányzathoz, leltár. És mintegy mellékesen: metszés, kötözés, hajtásválogatás kétszer, tetejezés, zöldszüret, szüret, támrendszer-helyreállítás, tôkehiánypótlás, permetezés hatszor-hétszer, altalajlazítás, múlcsozás, fûnyírás, szántás, tárcsázás, soraljmûvelés, préselés, ülepítés, fejtés, erjesztés, seprôkeverés négyszer-ötször, fejtés, kénezés, érlelés, összefejtés, hordómosás, melléktermékek elszállíttatása, derítés, szûrés, palackozás, szállítás, boreladás, borbemutatók belföldön, borbemutatók külföldön, honlap karbantartása, takarítás naponta, ill. hetente, steril takarítás havonta, meszelés. Ebbôl: áfa, forgalomba hozatali járulék, iparûzési adó, nyereségadó, termékdíj, OBI-díjak, földhivatali díjak, jövedelemadók, nyugdíj- és eü. járulék, képzési hozzájárulás, irányítótábla elhelyezésének díja, ÁNTSZ díja, kötelezô hegyközségi tagdíj, ügyvédi díjak, könyvelôi díjak, HACCP díja, munkavédelmi kockázati elemzés díja, érintésvédelmi jegyzôkönyv díja, okmánybélyegek. Szôlô, bor, mikrovállalkozás, öt-hat állandó foglalkoztatott, egy-két nyugdíjas, nyolc-tíz szüretelô. A bor legalább jó. (Jásdi István – a szerzô borosgazda Csopakon) Index.hu

A mi Balatonunk Emlékezés és elmélkedés Nekünk már nincs Balatonunk! Amikor a 60-as években telket vettünk Balatonakaliban, akkor még volt. Azért is választottuk ezt a települést, mert vadregényes partja volt: természetes part nádasokkal, a nádasokban kis öblökkel, kis szabad nyílásokkal a vízre. A hullámok kiszaladtak a partra, a kristály-


tiszta vízben jól látszott a fehér mészkôtörmelékkel fedett tófenék. Egy-egy öböl négy-öt család rendszeres fürdôhelye volt. Jól megvoltunk, élveztük a mi Balatonunkat. A 70-es években odatelepült egy kemping, akkor azt mondták, hogy a Természetbarát Kemping. Talán kétszeresen is az volt: egyrészt a turisták, a természetbarátok használták,

másrészt nem kerítették be, nem szabályozták a partot, minden maradt a maga természetességében, természetbarát formában. Pár év múlva azonban nagy munkálatok kezdôdtek, feltöltötték a partot, hogy nagyobb terület álljon a sátortáborok rendelkezésére. A munka úgy kezdôdött, hogy uszályokkal a balatonrendesi kikötôbôl nagy

13

Fórum darab köveket hoztak, azokat lerakták 25–30 méterre a parttól mintegy gátat képezve, majd – az Isten tudja honnan, de – rengeteg földet hoztak és feltöltötték a part és a gát közötti területet. De nem ám csak egy kis területen, hanem a faluhoz tartozó egész partszakasz teljes hosszában. Mert kisült, hogy ez a terület mind a megyei Idegenforgalmi Vállalat tulajdona volt. (Lehet, hogy akkor még állami tulajdon, csak vállalati kezelésben!) A vállalat nem csak az Akaliban lévô kempingek tulajdonosa volt, hanem a Balaton teljes Veszprém megyei szakaszán mintegy 30 kemping, 8–10 szálloda és motel, valamint több idegenforgalmi iroda tartozott hozzá. Gondoljuk, azokon a helyeken is hasonló módon vettek el a Balatontól, a MI Balatonunktól területeket és tették tönkre a természetes partszakaszokat. A dolog nekünk nem nagyon tetszett, de a helyi tanácselnöknél hiába reklamáltunk. Egyébként is „emberségesen” csinálták a Balaton kisajátítását, továbbra is lehetôséget adtak nekünk az átjárásra és a fürdésre. A bajok a rendszerváltással kezdôdtek. Amikor a magántulajdon lett az Isten! A vállalat akkor átalakult részvénytársasággá, Balatontourist Rt. néven a Veszprém Megyei Önkormányzat tulajdona lett. A falu, amelynek teljes partszakaszát elfoglalta a kemping, nem kapott tulajdonrészt a részvénytársaságban. Az új tulajdonos bekerítette a kempingeket. A kempingeket (!), ugyanis a teljes szabad partszakaszt elfoglaló kempinget három részre bontották: a falu K-i végén, ahol egykor a Természetbarát Kemping volt, lett az egyik, a Ny-i végén, ahol egykor az ún. Cseh Kemping volt, ott lett a másik, az elsô és a falu

14

Középen Martényi Árpád

fizetôs közstrandja között a harmadik. Már ekkor látszott, hogy lassan bekerítenek azaz kiszorítanak minket! Tudni kell, hogy Balatonakali községben két nagy üdülôtelep van, az egyik a falutól K-re a temetôig és a vízmûig tart, másik a falu Ny-i szélén. A két üdülôtelep, amelyek a 60-as és 70es években jöttek létre, lezárták a falut is; a falu így csak a 71-es úton túl tudott terjeszkedni, ez ma az újtelep. A faluközpont (az öreg falu) és az üdülôtelepeket jelentô faluvégek között 1,0-1,5 km távolság van mindkét irányban. Ezért az üdülôk nem a közstrandot használták, hanem a nyaralóikhoz közelesô partra mentek le napjában többször is megmártózni. Itt újra közbe kell vetnünk valamit! Az üdülôtulajdonosok fürdési szokásai mások, mint a rövid idôre odalátogató üdülôvendégeké. A vendégek koradélelôtt levonulnak a partra pokrócokkal, gumimatracokkal, úszógumikkal és elemózsiával – ma már többnyire hûtôtáskákkal – és ott maradnak késôdélutánig, estig. Valójában hosz-

szabb idôt töltenek ott, mondhatjuk, hogy strandolnak. Ezzel szemben az üdülôtulajdonosok, akik egyaránt szerelmesei a Balatonnak – azért vettek itt telket és építettek vagy vettek házat – reggel úsznak egy nagyot, azután hazamennek, tesznekvesznek a házban és a ház körül, aztán megint lemennek úszni egyet. Ez a hely ilyenkor egy találkozási pont is, jó alkalom beszélgetésre a ritkábban találkozó ismerôsöknek. Aztán hazamennek ebédelni, sziesztázni, majd késôdélután, este újra lemennek úszni egyet. Ehhez nem strand kell, hanem egy, az üdülôtulajdonukhoz közelesô fürdôhely a Mi Balatonunkban. No, de folytassuk a kempingek „fejlôdés-történetét”! A K-i oldalon a bekerített kempingek között hagytak egy folyosót, ahol elérhettük a vizet és háborítatlanul fürödhettünk, sportolhattunk, horgászhattunk. Ny-i oldalon ezt az egykori ún. cseh kempingen keresztül lehetett megoldani, bár nem nézték jószemmel, néha még napijegy megfizettetésére is vetemedtek.


Fórum Mint utólag kiderült, engedékenységük annak volt betudható, hogy ezt a területet az önkormányzat tulajdonának hitték. Azután privatizálták a tulajdonos részvénytársaságot, az új tulajdonos az SCD befektetô és fejlesztô társaság lett. Mint utólag megtudtuk, ez a társaság vette meg a Siótour Rt-t és a Zalatour Rt-t is, így az összes balatonparti kemping, csaknem az egész Balaton a tulajdonába került. De menjünk vissza Balatonakaliba! És elôször a K-i területre! A tulajdonosváltás során a tulajdoni lapokat részletesen tanulmányozták, ekkor derült ki, hogy a két kemping közötti terület is az ô tulajdonuk, rögtön le is kerítették. Mi, üdülôtulajdonosok próbáltunk egyezkedni, de nem sok sikerrel. Úgy határoztunk néhányan, hogy pert indítunk átjárási szolgalom alapítására, hiszen mi évekig használtuk a területet háborítatlanul. Amikor a per elindult, akkor felkerestük a Megyét, hogy siker esetén engedélyezze az ô tulajdonában lévô közvetlen Balatonpart használatát. Kicsit biztató, kicsit kitérô választ kaptunk. Mint kisült, a megye tôlünk tudta meg, hogy a parti sáv az ô tulajdona. Rögtön meghirdette eladásra. Amikor ezt megtudtuk, akkor a közvizekre vonatkozó törvényre hivatkozva törvényességi óvást adtunk be a Közigazgatási Hivatalhoz, amely azonnal leállította az eljárást. Végül bérletbe adták a parti sávot annak az egyetlen cégnek, amelynek ez érdeke volt, a kempingek tulajdonosának, a Balatontourist Rt-nek. Érdekes dolgok, ugye? Folyt a per, közben a parti sáv ügye sem úgy alakult, ahogy elképzelték, ezért már velünk is szóba álltak. Átmenetileg a községi strandnál alkal-


mazott tarifákért engedélyezték az átjárásunkat és a fürdést. A Ny-i oldalon is kacifántos a helyzet! Az új tulajdonos az itteni, ún. cseh kempinget naturista, azaz nudista kempingnek nevezte ki. Túl azon, hogy ezt a község beleegyezése nélkül tette, mondván, senkire nem tartozik, hogy a tulajdonát mire használja, a terület alig szeparálható, hiszen a móló és a hajóállomás mellett van, nagy rálátással, ami – gondoljuk – egyik félnek sem kedvezô. A naturista kemping már azt is kizárta, hogy azon keresztül lehessen megközelíteni a vizet. Már korábban is kezdeményeztük, hogy a móló tövénél mehessünk be a Balatonba, de ezt a jegyzô sem engedélyezte, mert a terület a BAHART tulajdonában van és a megjelölése „hajóállomás”, márpedig hajóállomás területén fürödni tilos. Az, hogy a hajók a móló másik oldalán kötnek ki, és hogy az az öböl, ahol mi fürödni szerettünk volna, azonos a kemping strandjával, senkit nem érdekelt. Amikor a kemping nudista kemping lett, attól kezdve a község legnagyobb adófizetôje, a Balatontourist is a strandolásunk megtiltásában volt érdekelt. Így áll a helyzet most itt, csak köveken bemászva, veszélyes körülmények között, illegálisan tudnak fürdeni és úszni az itteni üdülôtulajdonosok. A BAHART mutatott némi hajlandóságot a megoldásra, területmegosztással a móló tövét átsorolta volna hajóállomásból egyéb üzemi területté, de az eljárás a mi ügyvédünk ügyetlensége miatt máig sem jutott eredményre. Két évvel ezelôtt a kempingek új tulajdonosa a kempingek fejlesztését vette tervbe. Ehhez a községnek változtatni kellett a rendezési és építési elôírásokon. Ehhez a lakosság és – egy

kicsit – az üdülôtulajdonosok hozzájárulása is szükséges. Ez újra tárgyalásra késztette a fürdôzésben is érintett feleket: a beruházót, az önkormányzatot és az üdülôtulajdonosokat. Háromoldalú szerzôdésben sikerült elérnünk, hogy a K-i részen az eddig is használt lejáró az önkormányzat kezelésébe kerül, aki ingyenesen az üdülôknek adja használatba. Ez valamicske eredmény ezen az oldalon! De a Ny-i részen még mindig semmi! Hogy a bölcs rabbit idézzük: Vannak még ötleteink! Most ezeket nem akarjuk kijátszani, hosszú tárgyalásoknak nézünk elébe, hogy valamilyen eredményre juthassunk. De harcolnunk kell, mert ha nem fürödhetünk a Balatonban, akkor akár Kukutyinban is lehetne a telkünk, és az mennyivel olcsóbb volna. Többes szám elsô személyben írtam a beszámolót, de ez nem felséges többes. Emögött az 1996-ban alakított Üdülôtulajdonosok Egyesülete van. Ez a több mint 200 tagot számláló egyesület áll ki az üdülôk érdekeiért: a település rendjéért és tisztaságáért, a közlekedés szabályozásáért, a fürdés lehetôségéért, és kapcsolja össze az ôslakókat az üdülôtulajdonosokkal a közös érdekeken és a kulturális rendezvényeken keresztül. A tagság bízik bennünk, az egyesület vezetésében, és bízik a józan ész diadalában is. Kis történetünket a mi Balatonunk megôrzése, vagy visszaszerzése érdekében folytatott harcunkról most megszakítjuk. Az eddigiek is tanulsággal szolgálhatnak másoknak. A harcot azonban nem szakítjuk meg, addig folytatjuk, amíg a Balaton ismét a miénk lesz! Martényi Árpád üdülôtulajdonos, az egyesület elnöke

15

Fórum

Háttérbe szorított Balaton Örvendetes érdeklôdés mutatkozott meg a 2009/9. számban közölt balatoni riportjainkkal kapcsolatban. Nem hagyhattuk ki Dr. Balázs Árpádot, Siófok – s így a Balaton fôvárosa – polgármesterét, aki rendezvényünkön nem tudott jelen lenni, de kérdéseinkre szívesen válaszolt villáminterjú keretében.

konferencia- és wellnessközpontok az országos átlag feletti gazdasági eredményeket érnek el. A tavasziôszi idôszakban kifejezetten jó lehetôség van a szabadidôs versenysportok számára. Ezek a turisztikai aktivitások lehetôvé teszik a balatoni idegenforgalmi infrastruktúra jelentôs részének egész éves fenntartását.

– Polgármester Úr, hogyan valósul meg Ön szerint a Balaton térségének fejlesztésében érdekelt négy megye, Somogy-Zala-VeszprémFejér együttmûködése?

– Mint Siófok polgármestere, milyen speciális feladatokkal és nehézségekkel találja magát szemben a nyári szezonban és utána?

– A három megye gyakorlatilag nem mûködik együtt a Balaton fejlesztésében, a negyedik Fejér megye teljes jogú résztvevôje lehetne ennek az együttmûködésnek, azonban a Balatonnal nagyon gyér a kapcsolata, inkább csak Siófok várossal van oktatási, környezetvédelmi és vízügyi kapcsolata. A tényleges együttmûködés koordinátora a Balaton Fejlesztési Tanács, ahol a három megye teljes jogú tag. Fejér megye legelmaradottabb részei fekszenek a Balaton vonzáskörzetében, és kifejezetten hátrányokat szenvednek attól, hogy az együttmûködés hiányos. A turisztikai háttérterület szerepét csak nehezen tudják betölteni. – Hogyan lehet Ön szerint megnyújtani a sajnos nagyon rövid balatoni nyári szezont? – A balatoni nyár mindig a legforgalmasabb idôszaka lesz a térség turizmusának. A tó azonban egész évben csodálatos környezet, és az ide települt

– A legnehezebb probléma jelenleg a pénzügyi forráshoz jutás. A Nemzeti Fejlesztési Terv kifejezetten a fôvárosra és a megyei jogú városokra koncentrál. A maradék pénzeszközök pedig legnagyobb részt politikai lobbik koncai. Ebben a versenyben a Balaton rendkívül hátrányos helyzetben van, a térségbôl kimutathatóan forráskivonás történik, más térségek javára. Így a Balaton versenyképessége csak nehezen tartható fenn. Nyáron szûkek a kapacitások, fôként a közlekedésben és a városüzemeltetés terén, télen a nagy kapacitások fenntartása okoz gondot. Közben sem országosan, sem megyei szinten nem kívánják kezelni a speciális helyi problémákat. Így egyre inkább magunkra maradunk azzal a gonddal, hogy a globális versenyben szûkülô források mellett vegyünk részt. – Polgármester Úr, köszönöm, hogy elmondta véleményét. Tamás Enikô

Miért drága a magyar tej, miközben a termelôk tönkremennek? A 2,8% zsírtartalmú UHT tej áralakulása: A felvásárlási átlagár 2009. júliusában 54,63 Ft/kg a 3,53% zsírtartalmú tejre. Az ebbôl készült 2,8% zsírtartalmú UHT dobozos tejet a feldolgozók 121,36 Ft/liter áron adják át a kereskedelemnek, és végül azok 245,33 Ft/liter átlagáron kínálják a fogyasztónak. A trappista sajt áralakulása: A felvásárlási átlagár 2009. júliusában 54,63 Ft/kg a 3,53% zsírtartalmú tejre. Az ebbôl készült trappista sajtot (1 kg sajthoz 10 liter tej kell) a feldolgozók 773,07 Ft/kg áron adják át a kereskedelemnek, és végül azok 1.513,94 Ft/kg átlagáron kínálják a fogyasztónak. A választ a kereskedelem adhatja meg. Tejtermelôk Demonstrációs Bizottsága

16


Sokan kíváncsiak a világtól elzárt csodaszép településre

Muskátlis tornác

Regényeket írtak Torockóról ár állott egykor a Torockó fölé magasodó Székelykôn. A XIII. század végén kézdi székelyeknek engedték át a várat a tatárok elleni harcokban tanúsított hôsiességükért. Egyházas hely 1332-tôl. Zömök tornyú temploma középkori alapokra épült, unitárius templom. Az itt élôk 90%-át kitevô magyarok mind unitáriusok. Románok és cigányok is élnek Torockón. A XIII. századtól gazdag szász bányaváros. A házak jellegzetes stílusából tudható, hogy egykor szászok éltek itt, akik bányamûvelést folytattak, s a XVII. századra teljesen magyarrá váltak. (Riport a 26. oldalon) Képek és szöveg: Tamás Enikô

V

Kifogyhatatlan a torockói házak díszítô kincse a homlokzatokon

Mai torockói valóság

Posta is mûködik Torockón

Kinyílott a rózsa

Szent Teréz kápolna – varrottasokkal díszített

A villanydrótok kavalkádja sem rontja el a zömök unitárius erôdtemplom szépségét

Vörösösbarnára pácolt lombfûrészmunka díszíti a homlokzatot parányi erkéllyel

Padlásföljáró a tornácról

A városka fôterén uralkodó ortodox templom

Nagyobb szénásszekér is befér a kapun

Vendéghívogató muskátlis ablakok és rusztikus kialakítású padok, asztalok a Forrás borozónál Tûzliliom szinte világít az elôkertben

Régi idôket idézô kerékvetô

Túlélési technikák – csipkelekvár is kapható

Parányi konyhakert virágzó pünkösdi rózsával

Georgikon Majormúzeum Keszthelyen – a Magyar Mezôgazdasági Múzeum filiáléjaként – talán a ma Magyarországon fellelhetô legkomplexebb és legmegfelelôbb helyszínen létrehozott kiállítást mondhatja a magáénak, amely a magyar mezôgazdaság, gazdálkodás múltjáról és az agrárszakoktatás – elsôsorban a keszthelyi gazdászképzés – történetérôl ad áttekintést. Maga a majorság 1848-ig, a Georgikon megszûnéséig, a gyakorlati oktatást szolgálta, mint tangazdaság; ezt követôen a keszthelyi (Festetics) uradalom részévé vált. 1945 után egy kis „mintagazdaságot”, termelôszövetkezetet alakított ki a korábbi cselédség, és így gazdálkodtak az 1960-as évek végéig. Idôközben a város „körbenôtte” a majort. A gazdálkodás feltételei egyre rosszabbak lettek, majd megszûntek, az épületek lassan pusztultak, tönkrementek. A mûemlékké nyilvánítás, a már említett lelkes agrárszakemberek, egyetemi, múzeumi és minisztériumi vezetôk mentették meg ezt a páratlan épületegyüttest, megakadályozva ezzel azt, hogy „ledózerolják” és lakótelepet alakítsanak ki a helyén.

A

A góré

(Riport a 24. oldalon) A középsô udvar fásítással

A viharágyú

Aratókoszorú

Bognármûhely

Cselédkonyha

Felújított cséplôgép

Korabeli könyvtárszoba

Hombár

Kovácsmûhely

WM Csepel traktor

Öreg traktorok

Szelelôrosta

Restaurált szüreti eszközök

HSCS nyersolajtraktor

Kínálkozó lehetôségek

Fekete gyémánt A szarvasgomba termesztésben rejlô lehetôségek A magyar konyhában a szarvasgomba felhasználása nagy hagyományokra tekint vissza, többek között a franciák is tôlünk lesték el ennek az ízletes gombának a hasznosítási módját. A szarvasgombák leírása, gyakorlati hasznosításuk kidolgozása Hollós László természettudós, nemzetkö-

László Szarvasgomba Lovagrend a triflászat hagyományainak ápolására. A szarvasgomba termesztésével hazánkban az utóbbi években kezdtek el foglalkozni. Szilvásvárad határában található az egyik ilyen szarvasgomba-ültetvény, mely 2005-ben jött létre a ter-

zi hírû mikológus nevéhez fûzôdik, aki 56 szarvasgombafajt írt le hazánkban. Szülôvárosa, Szekszárd idén ünnepli születésének 150. évfordulóját. A hazai szarvasgombászat összefogására jött létre 1999-ben az Elsô Magyar Szarvasgombász Egyesület, majd 2005-ben megalakult a Szent

mesztéstechnológia kidolgozásának céljából. Az 1300 m² nagyságú kísérleti ültetvény az ELTE Növényélettani Tanszékének, illetve francia kutatóintézetek közremûködéssel jött létre. A szarvasgomba 14 különbözô fa- és cserjefajjal alkot mikorrhizakapcsolatot, a kísérleti ültetvényben tölgy, gyertyán, feketefenyô, illetve mogyoró egyaránt megtalálható. Az egyes növényfajok termôre fordulása eltérô, legkorábban a mogyoró (4–6 év), legkésôbb a tölgy (10–12 év) kezd teremni. Korábban házisertés segítségével gyûjtötték be a gombát, de miután a sertés kedveli és el is fogyasztja a termôtesteket, ezért az utóbbi idôben a kutyás gyûjtés terjedt el. Elsôsorban a labrador alkalmas erre a feladatra. Ez a fajta könnyen idomítható, és megbízhatóan jelzi a föld alatti termôtesteket. Ma a fekete gyémántnak is nevezett gomba termesztése nagyon ígéretes tevékenységnek számít, miután egész Európában keresett termék, és az ára is kiemelkedôen magas. Ugyanakkor egy oltott palántákból álló ültetvény erdôtelepítésnek minôsül, így a gyenge termôképességû területeknek kiváló hasznosítási módja lehet. (E témáról közöltünk riportot 2008/11–12. számunkban Gombakincs a föld alatt címen.) Papp Mónika


17

Kínálkozó lehetôségek

A méz több mint élelmiszer: a természet ajándéka De mire is használhatjuk a mézet? A legôsibb édesítô szer kétségtelenül a méz. Eleinte csak az állatoktól ellesve lopta az ember a vadméhektôl, de hamarosan már magához szelídítette, a szálláshelye körül tartotta a fullánkos, de nagyon hasznos kis rovarokat. Azóta fogyasztjuk rendszeresen a mézet, sütünk-fôzünk vele. Ma is kedvelt csemege a mézeskalács, mézes puszedli. A rafináltabb ízeket kedvelôk mustárral keverve még sültek készítéséhez is felhasználják. A méz az egészséges táplálkozás egyik alkotóeleme. Mint természetes anyag az ipari úton finomított cukor helyettesítésére a leginkább ajánlható. A méz azonban több, mint egyszerû élelmiszer, gyógyító hatása mindenki elôtt ismert, beépült a világ népeinek kultúrájába. Nagymértékben segíti az emésztést, erôsíti az immunrendszert, támogatja a vese és máj méregtelenítô funkcióit, az izmok kiváló energiaforrása. Kár, hogy a hazai fogyasztás – a folyamatos népszerûsítés ellenére – fél kiló személyenként, és alig emelkedik, miközben Görögországban ez a szám pontosan a háromszorosa. Gyógyászati felhasználásáról, az un. apiterápiáról könyvtárnyi irodalmat találhatunk, amelyekbôl kiolvashatjuk, hogy a legújabb kutatási eredmények szerint a méznek mintegy 70 féle gyógy- és élettani hatása van. De ki ne emlékeznék gyermekkorából a köhögés ellen adott mézes hársfateára! Vagy amikor a nagymamánk mézzel kente be a lehorzsolt térdünket! Igaza volt, jelentôs antibakteriális, gyulladáscsökkentô hatású. A többi méhészeti termék például a virágpor, a méhpempô, vagy a propolisz jótékony hatásáról már kevesebben tudnak, de érdemes tájékozódni, kipróbálni! Nézzünk utána hány fajta méz van! – Magyarországon közel ezer féle növényt látogatnak a méhek, ezért is találkozunk gyakran a vegyes virágmézzel (10-20%). Fajtamézet csak úgy lehet elôállítani, ha megfelelô technológiával biztosítjuk, hogy a begyûjtött nektár javarészét a méhek egy bizonyos növényrôl gyûjtsék. – tudjuk meg Bross Pétertôl az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökétôl. – A legismertebb mézfajtáink: az akácméz (~50%), napraforgóméz (10-30%), vagy a jóval kisebb mennyiségben megtermelt hárs-

18

méz. Az egyre nagyobb területû repcetáblákról származik a nem mindenki által kedvelt ízû repceméz (10–20%), fôként sütôipari felhasználásra kerül. Nálunk kevéssé, de néhány Európai országban nagyobb menynyiségben ültetik méhlegelônek a facéliát. Ebbôl a szép, kékvirágú növénybôl készül a facéliaméz, amely küllemében és ízében nagyon hasonló az akácmézhez. A gesztenyeméz kesernyés íze miatt sütéshez-fôzéshez kevéssé használható, de annál kiválóbb gyógyító hatása külsôleg, például visszérgyulladás esetén. Nálunk a nagy levendulások eltûntével nagyon ritka az igazi csemegeméznek számító levendulaméz. Az úgynevezett erdei méz többnyire sötét színû, különleges zamatú, például a jegenyefenyô méz íze a dióra emlékeztet, mivel sok vasat tartalmaz, vérszegényeknek ajánlható.

A szorgalmas méhek Azt már, hogy a mézet a szorgalmas méhek a növények virágaiban talált nektárból állítják elô ma már minden kisiskolás tudja. A nektár tiszta növényi váladék, amelyet általában a virágban lévô nektármirigyek választanak ki. Azonban már kevéssé közismert, hogy mézharmatból, az egyes növények levelén és szárán található cukros anyagból is készül méz. A legjobb mézharmatot termelô növények a fenyôfélék, juharok, nyár-, tölgy-, bükk- és nyírfélék, valamint a szelídgesztenye. (Pontosabban a mézharmat ezeken a növényeken tömegesen szívogató levéltetvek váladéka). A méz magas cukortartalmú anyag, amelyet a méhek az elôbb említett növénynedvekbôl a mézhólyagjukban lévô anyag (invertin nevû diasztáz) hozzáadásával állítanak elô, és a lépekben raktározzák. A híg nektár sok vizet tartalmaz, ezért azt a méhek elpárologtatják. A kaptárban az érlelôdô méz a besûrítéssel együtt, különféle enzimek hatására kémiai átalakuláson is átmegy. Amikor a mézet megfelelô minôségûnek – ez általában 18%-os víztartalomnál következik be – találják a méhek, a hatszögletû sejteket viaszfedéllel látják el. Lehet pergetni, szûrni, hordókba vagy üvegekbe tölteni és fogyasztani. A méhek megporzási tevékenysége kevéssé divatos téma manapság (bár éppen az EU Agrárgazdasága 3. számában jelent meg egy kitûnô összeál-


Kínálkozó lehetôségek lítás a Le Monde cikke alapján.). A virágos növé- Az utolsó, 2006-os hivatalos adat szerint 39 országnyeink 80%-át a rovarok porozzák be, ezen belül ba exportálunk, a legtöbbet Olaszországba, Franpedig leginkább a mézelô méhek. Mivel méhek az ciaországba, Németországba és Nagy-Britanniába. egyetlen rovarfaj, ami családban telel át, ezért a Sajnos az exportunk 95%-ban feldolgozás és kiszegyümölcsfáink virágzásakor már nagy számban relés hiányában alapanyag-kiszállításnak minôsül, megjelennek és így e serény kis rovarok képesek ami jelen esetben a hordós mézet jelenti. Így a fôbiztosítani a megfelelô terméskötôdést. Különösen leg külföldi kiszerelô állít elô belôle magas szinten igaz ez az önmeddô fajták esetében. Nélkülük nem feldolgozott terméket. Ezek a feldolgozók fôleg az sok mákszem lenne a mákgubóban sem, a külön- áruházláncok beszállítói, ezért számukra nem a féle vetômagvak termesztése minôségi követelmények a meg egyenesen csôdöt monfontosak, hanem az olcsó dana. Mégis több mint 15 éve alapanyag. Igyekeznek is lejelent meg a beporzásról nyomni az árakat. szakkönyv Magyarországon, Ugyanakkor emelkedik a de igazán felkapott téma a behozott mennyiség is, amire 70-es években volt, amikor nem igazán lenne szükség, államilag támogatott kutatámert a magyar mézek menysok folytak. Mi ennek a látnyisége elegendô, amint látszólagos érdektelenségnek tuk a hazai fogyasztáson kíaz oka? Szerencsére Magyarvül még nagymértékû exporországon kiemelkedôen jó a tot is lehetôvé tesz, minôségméhsûrûség és méhek hiáben pedig kiválóak. A követnya miatt rendkívül ritkán kezô fejezetben a hamisításcsak szélsôségesen hideg, ról leírtak tükrében gyanítani esôs, szeles idôjárás esetén lehet, hogy a behozatal nem fordul elô terméskiesés. De mindig tisztességes szándékazért ne felejtkezzünk meg ból történik. szorgos kis barátainkról, ne A termelôk a mézet vagy a csak élvezzük, hanem segítfelvásárlónak vagy közvetlesük is munkájukat, különönül a fogyasztóknak adják el. sen permetezésnél figyeljünk A nagybani felvásárlás probSzorgos munka (OMME) lémái megegyeznek a többi rájuk! mezôgazdasági termék felvásárlási problémáival. Nyomott, sokszor a költségeket alig fedezô ár, kiA statisztika számai mögé nézve szolgáltatottság. A méhészek egyre inkább arra töA világ méztermelése évente 1,3–1,4 millió ton- rekednek, hogy a megtermelt méz minél nagyobb na körüli mennyiségre tehetô. Az EU Kína után a hányadát közvetlenül, a felvásárlók, feldolgozók és legnagyobb méztermelônek számít, miközben a vi- kiszerelôk kiiktatásával értékesítsék. Nagyobb lág egyik legnagyobb felvevôpiaca is. Még 2005- mennyiségû méz közvetlen értékesítéséhez azonben a világ mézimportjának 45%-át az unió beho- ban már a megfelelô marketing munka is hozzázatala tette ki, a bôvítések hatására, mézexportáló tartozik. Találkoztam olyan méhészettel, amely saországok (pl.: Románia és hazánk) csatlakozásával ját tervezésû könyvjelzôvel, hátoldalán a megközeazonban nagyobb mértékûvé vált az önellátás. Az lítést segítô térképpel hirdette magát. Vannak, akik EU-n belül a legtöbb méhcsaláddal rendelkezô tag- házhoz szállítják a megrendelt mézet. Igyekeznek államok Spanyolország, Görögország, Franciaor- a legjobb módszert megtalálni, hogy közvetlen kapszág. Mivel nálunk található Európa akácerdeinek csolatba kerüljenek a fogyasztókkal. kétharmada, különösen az akácméz-termelésünk miatt számítunk jelentôs méhészeti országnak az Néhány gondolat a minôségrôl unión belül. Hazánkban évente egyre növekvô mennyiségû Láthattuk, hogy a méz hosszadalmas, bonyolult méz terem, 2008-ban már meghaladta a 25 ezer folyamatok következtében nyeri el megfelelô mitonnát. Ez az EU-ban megtermelt mennyiség 10%-a. nôségét. A Kárpát-medence éghajlati és botanikai A magyar méz jó hírének köszönhetôen az elôállí- adottságai igen kedvezôek a kimagasló beltartalmi tott mennyiség 70–85% külföldre kerül, az idôjárá- értékekkel bíró méz elôállításához, ezért a magasi és piaci viszonyoktól függôen évente változóan. sabb haszonszerzés érdekében hamisítják. Ezzel a


19

Kínálkozó lehetôségek hazai sajtó – pro és kontra – sokat foglalkozott. A hamisítás alapvetôen kétféle lehet: eredethamisítás, és amikor szirup hozzáadásával teszik olcsóbbá az elôállítását. Mindkét esetben állíthatjuk, hogy a hamisított mézekben nincsenek meg azok az öszszetevôk, amelyek azt értékessé teszik számunkra, és megkülönböztetik a mézet más élelmiszerektôl. A méz a természet ajándéka, kár jó hírét rontani! Az EU-ban megszûnt határok miatt – mint annyi más termék esetében – a mézet elegendô bármely tagországba beléptetni, ezután már szabadon, lényegében ellenôrzés nélkül mozoghat. Ez kedvezô alkalmat kínál az eredethamisítóknak. Például gyenge minôségû, kínai eredetû „mézet” árusítanak magyar akácméz gyanánt. Pedig a kettôt össze sem lehet hasonlítani. Az eredethamisítás már odáig terjedt, hogy egyesek szerint: az EU tagországokban elfogyasztott méz fele – finoman fogalmazva – bizonytalan eredetû. A hamisítás másik formája, amikor valamilyen olcsóbb anyagot kevernek a mézhez. Az ellenôrzési módszerek fejlôdésének következményeként ezek az anyagok idônként változnak. Hasonló versenyfutás figyelhetô meg, mint a doppingszereknél. Régebben egyszerûen cukor szirup hozzáadásával, mostanában a répacukor enzimes bontásával elôállított sziruppal hamisítanak. A hamisítványt azután mesterséges színezô és ízesítô anyagokkal, glicerinnel teszik kívánatosabbá. Mit tehet a fogyasztó? Gondolja meg, mielôtt az üzlet polcáról leemeli az igen kedvezô áron kínált „Akácméz” feliratú üveget. Elôfordult már, hogy a felirat dacára egyetlen akácvirág pollent sem találtak a vizsgálatok során. Mint annyi más termék esetében itt is drágább az olcsóbb, hiszen gyenge minôségû hamisítványt olcsón vásárolhatunk. Inkább forduljunk közvetlenül a termelôhöz, vagy vásároljunk a minden nagyobb városban megtalálható méhészeti szakboltokban! – bíztatnak az OMME szakemberei. – A méz bizalmi termék – mondják a méhészek. A bizalom helyreállításáért, megszilárdításáért, a hamisítások kiszûrésért sokat tesznek. Például folyamatos ellenôrzésekkel. Öt évvel ezelôtt az érdekvédelmi szervezet által elvégeztetett vizsgálatok kétségbeejtô eredménnyel zárultak: a kiskereskedelemben kapható mézek mintegy háromnegyedérôl bebizonyosodott, hogy hamisítványok. Mára ez a helyzet sokat javult, reméljük nem csak a hamisítási módszerek változtatása miatt! Bizonyára visszatartó erôként mûködik, hogy a hamisítások, és az ebbôl következô eltiltások nyilvánosságra kerülnek. Hírt kaphattunk arról is, az Egyesült Államokban letartóztatták az eredethamisításon kapott kínai mézkereskedô cég

20

elnökét. Sajnos meg kell jegyezni, hogy a hatóságok itt sem annyira a hamisítás miatt voltak szigorúak, hanem a vámcsalás miatt… Nálunk egyelôre börtön helyett legfeljebb a nyilvános megbélyegzés fenyegeti a mézhamisítókat, de úgy tûnik ennek is van hatása. A méhészek több sikeres lépést tettek már a hamisítás akadályozására. Alapelvük, hogy a méz csak akkor nevezhetô termelôi méznek, ha az elôállítója ismert, az ellenôrzés és maga a fogyasztó is bármikor kapcsolatba tud lépni vele. Ezt szolgálja a zárszalag és a termelôi mézesüveg bevezetése. A zárszalag lehetôvé teszi a nyomonkövethetôséget, így ellenôrizni és garantálni lehet az eredetiséget és minôséget. Ugyanezen célból született meg a termelôi mézesüveg, amelyhez nem juthatnak hozzá csak az ellenôrzött termelôk.

Az összefogás mindig segített Az OMME a méhészek szakmai és érdekvédelmi szerve messzi idôkbe visszanyúló hagyományokra tud alapozni. Ugyanis a méhészek korán felismerték az együttmûködés jelentôségét, egyegy tanító, vagy éppenséggel püspök, mint Göndöcs Benedek szervezésében a 19. században az ország több pontján megalakultak egyesületeik. Majd 1892-ben a néha rivalizáló szervezetek Magyar Méhészek Egyesülete néven egybeolvadtak. Ez az év tekinthetô a jogelôd megalakulási évének. Ma közel 16 ezer méhészt képviselnek. Az ágazaton belül megindult a koncentráció, miközben a méhészetek száma húsz év alatt körülbelül ezerkétszázzal csökkent, a méhcsaládok száma az 1999-es 800 ezres nagyságról 900 ezer fölé emelkedett. 30-at meghaladó azoknak a méhészeteknek a száma, amelyek 500 vagy ennél nagyobb számú méhcsaládot tartanak, a legnagyobb 6000 családdal rendelkezik. Az ágazatban még sok a megoldatlan gond, itt a mézhamisításokra, a kiszállított méz alacsony feldolgozási arányára, a hordós eladásból származó hátrányokra, a méhészek és a gazdálkodók nem mindig megfelelô összhangjára, vagy a visszatérô méhegészségügyi problémákra gondolok. A mezôgazdaság több más ágazatával összehasonlítva azonban kedvezôbb a kép. Mint láttuk, a számok jórészt kedvezô tendenciákat mutatnak, a mézhamisítások elleni küzdelemben is mutatkoznak eredmények, jól mûködik az átgondolt propaganda, marketing munka, van már zárjegy (nem jogszabályi elôíráson, hanem „önkéntességen” alapul), mézes üveg. Együttes erôvel bizonyára további sikereket is elérnek a szakma tisztességes résztvevôi. Ari Ilona


Riport

Biogazdálkodás szigorú ellenôrzés mellett Az EISA Farmertalálkozó tapasztalatai Ausztria, 2009. szeptember 21–22. Az EISA rövid bemutatása Az EISA (European Initiative for Sustainable Development in Agriculture – Európai Kezdeményezés a Fenntartható Fejlôdésért a Mezôgazdaságban) alapfilozófiája az Európai Unió által az 1980-as évek végén megfogalmazott fenntartható fejlôdés koncepcióján alapul. A fenntartható fejlôdés lényege a termelés fejlesztése a természeti erôforrások eddiginél hatékonyabb, környezetre, természeti értékeinkre felelôsebb módon történô felhasználása révén, hogy biztosítsuk a jövô generációi számára a tiszta, élhetô környezet feltételeit. Az EISA célja az integrált gazdálkodás fejlesztése és elômozdítása Európában. Az integrált gazdálkodás fenntartható rendszer, mely segíti a gazdálkodókat a környezetvédelem, a társadalmi felelôsség és az eredményesség, hatékonyság növelésében, amelyek együtt alkotják a fenntarthatóság kulcstényezôit.

tonna kukorica, 1,3 millió tonna búza és 0,9 millió tonna árpa (2006. évi adatok). • Egyre jelentôsebb az olajos- és fehérjenövény-termesztés. • A sok zöldterület miatt fôleg extenzív állattenyésztés, elsôsorban szarvasmarha: kb. 2 milliós állomány, ebbôl 800 ezer tejhasznú. Kb. 45 ezer tejgazdaság található, 11,5 egyedbôl álló átlagos tehénállománnyal. A kis birtokméretek miatt a hagyományos szántóföldi növénytermesztés nem lenne versenyképes, így szakosodott, multifunkcionális termelést folytatnak. A fô hangsúlyt a környezettudatosságra fektetik. Európában szinte egyedülálló módon, több mint 10% a biogazdálkodók aránya, és a jövôt is ebben az irányban képzelik el. A 20.300 biogazdaság közel 400 ezer hektáron gazdálkodik, ami a mûvelt területek 15 százaléka.

Ausztria mezôgazdasága Ausztria fejlett, strukturált és környezetbarát mezôgazdasággal rendelkezik. Az ország történelmi hagyományainak, domborzati, éghajlati viszonyainak megfelelôen kis birtokméret jellemzi. • Az átlagos üzemméret 18,4 hektár. • Az összes mûvelt terület kb. 3,3 millió hektár, ebbôl szántóföld 1,4 millió ha, a fennmaradó rész hegyvidéki gyep- és legelôterület. • A 189.600 mezôgazdasági üzembôl csak 74.500 termelô (39,3%) foglalkozik fôfoglalkozásszerûen mezôgazdasági termeléssel. • A jogi személyek aránya csupán 4,4%. • 72.200 hegyi magángazdaság. • 20.300 biogazdálkodást folytat. • A mezôgazdasági foglalkoztatottak aránya a nemzetgazdaságon belül 5,1%. • A legjelentôsebb mezôgazdasági terület Alsó-Ausztria (Bécstôl északkeletre a cseh és szlovák határig). • Gabonatermesztés kb. 800 ezer hektár; kb. 4,4 millió tonna termés, ebbôl 1,7 millió


21

Riport

Az osztrák gazdák nagy része a „fenntartható”, környezetbarát gazdálkodás elkötelezettje. A fejlesztési politika és az egész támogatási rendszer ezt preferálja. Mûvelt területeihez képest Ausztria arányon felüli uniós források lehívására képes. A 2007–2013 közötti vidékfejlesztési program (az ún. zöld paktum) összesen 3,9 milliárd euró uniós támogatást irányoz elô, amely pénzeszközöket az állam és a szövetségi tartományok ugyanilyen nagyságú összeggel egészítenek ki, így az említett 7 évben összesen 7,8 milliárd euró áll rendelkezésre. Ebben a programperiódusban különös hangsúllyal szerepel a beruházások támogatása, a regionális elv és a környezetvédelem. A gazdálkodók több mint háromnegyede részt vesz az agrár-környezetgazdálkodási programban (ÖPUL). Az ÖPUL kb. 30 intézkedésének fô célja a környezettudatosság, fajta-sokszínûség további növelése, a biogazdálkodást tekintetében az EU-n belüli elsô hely fenntartása, így a program fô intézkedése a „biogazdálkodás”.

• Fajnak megfelelô állattartás (mérsékelt állatsûrûség, egyedszám, nagy mozgástér a szabadban); • Környezetkímélés A biogazdálkodás elsôsorban az alpesi, hegyvidéki gyepterületeken megfigyelhetô (nagymértékben extenzív legelôgazdálkodás), de az elmúlt 7 évben a szántóföldeken is, több mint duplájára nôttek a biomûvelésben hasznosított területek. Ausztria aláírta a biológiai diverzitásról szóló nemzetközi egyezményt. Ez magában foglalja a fajta- és a genetikai diverzitás megôrzését. Génmódosított fajták, anyagok alkalmazása tilos Ausztriában. Az osztrák biogazdálkodók kb. kétharmada tagja egy bioszövetségnek, amelyek közül a legnagyobb a BIO AUSTRIA, amely világviszonylatban is elôkelô helyen szerepel. A bioszövetségek látják el a biogazdálkodók érdekképviseletét, tanácsadását (amelynek kiemelkedô szerepe van az elôírások betartásában), képzéseket szerveznek részükre. A biogazdálkodók szigorú ellenôrzésnek vannak alávetve, amely a teljes vertikumra kiterjed, vagyis nemcsak a termesztésre, hanem az alapanyagok beszállítóira és a feldolgozásra is. Minden termelô évente egy alkalommal az ún. rend-

Az ökogazdálkodás legfontosabb alapelvei: • A lehetô legalacsonyabb mértékû külsô energia, adalék felhasználása; például mûtrágya- és növényvédôszer-használat tiltása; • Természetes önszabályozási mechanizmusok alkalmazása, pl. vetésforgó, hasznos rovarok; • A talaj táplálása a növény helyett, pl. komposzttrágyázás; • Zárt ciklusok (saját állattartásban keletkezett trágya felhasználása, saját takarmány etetése); • Hormonkezelés és génmódosított növények tiltása;

22


Riport szeres ellenôrzésre kerül, ezen kívül nem bejelentett ellenôrzéseket is végeznek. Akinél kisebb szabálytalanságokat találnak, kemény pénzbüntetést kap, és az adott termékre elveszítheti az „öko” minôsítést, súlyosabb szabályszegésnél a teljes jogosultságot visszavonják, és az összes támogatást vissza kell fizetnie. Ez garanciát nyújt az osztrák bioélelmiszerek kiváló minôségére, amelyet a minôségbiztosítási rendszerek külön szavatolnak. Igen szigorú élelmiszerbiztonsági törvény van hatályban, amely korlátozza a nem megfelelô termékek behozatalát és forgalomba helyezését. A mezôgazdasági eredetû termékek ellenôrzését az „Agrarmarkt Austria” (AMA) elnevezésû szervezet végzi. Az AMA védjegy szavatolja, hogy a termékek átlagon felüli minôséggel rendelkeznek, és ellenôrzött eredetûek. Az AMA biovédjegy ugyanezt garantálja a biotermékekre. Az ezen védjegy alatt forgalmazott termékek kizárólag bioösszetevôkbôl állnak. Ausztriában a biotermékek 75 százalékát szupermarketekben értékesítik, így az a legfontosabb elosztási csatornájuk, 15%-ot foglal el a direkt értékesítés (piacok, házhozszállítás, illetve a farmon értékesítés), és 10%-ot tesz ki a regionális terjesztés (bioszaküzlet, pékség, hentes, gasztronómia, egyebek). Vannak olyan gazdaságok, amelyek egész termékvonalakat állítanak elô a nagy szupermarket-láncoknak. Az egyik ilyen gazdaság, a 2009. évi EISA üzemtalálkozó elsô helyszíne, a Perlinger Gemüse GmbH.

SAI (Sustainable Agriculture Initiative = Fenntartható mezôgazdasági kezdeményezés) platform Célja a mezôgazdaság fenntartható fejlôdésének segítése, az ehhez szükséges alapelvek, gyakorlati intézkedések meghatározása, elterjesztése a világ országaiban. Elsôsorban a szántóföldi növénytermesztésre és a zöldségtermesztésre fókuszál. Világszerte számos élelmiszeripari multicég a tagja, amelyek az egészséges élelmiszerek elôállításában érdekeltek. A fenntartható fejlôdésnek 3 aspektusa van: gazdasági, szociális és környezetvédelmi: • Gazdaságilag versenyképes, életképes farmok, megfelelô életszínvonal a gazdálkodóknak; • Foglalkoztatási szabályozások, helyi törvények és a nemzetközi konvenciók betartása; • Természeti erôforrások megôrzése, kezelése.


Integrált és bio-növénytermesztés („Weiß” üzem) Az Alsó-Ausztriában, Lassee-ben (a Duna bal partján Bécstôl keletre) található Weiß üzem szintén családi gazdaság, amely 3 másik termelôvel kooperációban mûködik. 230 hektáron gazdálkodik. Közösen végzik a gépi munkákat és az inputok beszerzését, viszont egyénileg értékesítik a terményeket. A terület klímája a magyar Kisalföldéhez hasonló. Ez azt jelenti, hogy – ellentétben a Bécstôl nyugatra elhelyezkedô területekkel (ahol az éves csapadékátlag elérheti a 800 mm-t is) – az éves csapadékmennyiség itt legfeljebb 400–500 mm, míg szárazabb évben – mint amilyen az idei év – ennél is jóval kevesebb. Így elengedhetetlen az öntözés. A Duna és egy kisebb folyó közelségének köszönhetôen viszonylag magas a talajvízszint, így erre alapozva elektromos szivattyúrendszerrel komoly linear rendszereket helyeztek üzembe. A versenyképesség másik kulcsterülete a kisbirtokstruktúra miatt egész Ausztriában a biotermesztés. Ezt jövedelmezôségi számításokkal együtt bemutatták a Weiß üzemben. A hagyományos növénytermesztô Ausztriában kb. 300 euró/ha/év területalapú támogatásban részesül. Ezzel szemben a biotermesztô kb. 800 eurót kap hektáronként. A bemutatott terméshozamokban nem tapasztalható nagy különbség. A legnagyobb jelentôsége a megfelelô vetésforgónak van. Az „örökzöld” területeket mulcs-technológiával kezelik. A mulcs olyan anyag, amely védi a talaj felszínét a gyomosodástól, csökkenti a talaj hôingadozását és kipárolgását, ezáltal a talaj vízháztartásának egyensúlyát stabilizálja. A mulcs sokféle, akár szervetlen anyag is lehet, a bemutatott farmon élô növényeket alkalmaznak (fûfélék), amelyeket rendszeresen kaszálnak. Ezen kívül a betakarított területre azonnal új növényt vetnek, általában lucernát. Olyan növényeket alkalmaznak, melyek megkötik a nitrogént, ezáltal biztosítva a mûtrágyázás nélküli tápanyag utánpótlást. Így képesek megôrizni a talaj természetes egyensúlyát, szervesanyag-tartalmát, amit be is mutattak az üzemlátogatáson. Összefoglalásképpen megállapíthatjuk, hogy Ausztriában a jövô fejlôdési útja a biotermesztés, ugyanis a kisbirtokstruktúra miatt a hagyományos szántóföldi növénytermesztés nem versenyképes. A több mint két és félszeres támogatottság, a fogyasztók jobb jövedelmi helyzete és nagyobb tudatossága fizetôképes keresletet teremt a biotermékek iránt, így azok termesztése jövedelmezô a gazdálkodók számára. Gabonatermesztôk Országos Szövetsége

23

Riport

A magyar mezôgazdaság és agrárszakoktatás múltja Georgikon Majormúzeum Keszthelyen – a Magyar Mezôgazdasági Múzeum filiáléjaként – talán a ma Magyarországon fellelhetô legkomplexebb és legmegfelelôbb helyszínen létrehozott kiállítást mondhatja a magáénak, amely a magyar mezôgazdaság, gazdálkodás múltjáról és az agrárszakoktatás – elsôsorban a keszthelyi gazdászképzés – történetérôl ad áttekintést. Az 1797-ben gróf Festetics György által alapított híres Georgikon – Európa elsô önálló agrárfelsôoktatási intézménye – tangazdasági központja 1972-ben, a Georgikon alapításának 175. évfordulójára „alakult át” múzeummá. A gondolat (és a tett) elsôsorban Csíki Lászlónak, a keszthelyi fôiskola tanárának és Balassa Ivánnak, a Magyar Mezôgazdasági Múzeum vezetôhelyettesének köszönhetô, valamint a támogató és a múzeum létrejöttét anyagilag is segítô fôhatóságnak, az agrártárcának. Így jöhetett létre 1972ben a budapesti Magyar Mezôgazdasági Múzeum részeként a Georgikon Majormúzeum, amelynek elsô kiállításai a régi magtárban nyíltak meg. Ma is itt találhatók a legrégebbi kiállítások, amelyek azonban az évtizedek alatt kibôvültek, gazdagodtak és fokozatos felújítással a régi majorság egyéb gazdasági épületei is kiállítóhelyekké váltak, illetve a Magyar Mezôgazdasági Múzeum gyûjteménytárául szolgálnak. Maga a majorság 1848-ig, a Georgikon megszûnéséig, a gyakorlati oktatást szolgálta, mint tangazdaság; ezt követôen a keszthelyi (Festetics) uradalom részévé vált. 1945 után egy kis „mintagazdaságot”, termelôszövetkezetet alakított ki a korábbi cselédség, és így gazdálkodtak az 1960-as évek végéig. Idôközben a város „körbenôtte” a majort. A

A

24

gazdálkodás feltételei egyre roszszabbak lettek, majd megszûntek, az épületek lassan pusztultak, tönkrementek. A mûemlékké nyilvánítás, a már említett lelkes agrárszakemberek, egyetemi, múzeumi és minisztériumi vezetôk mentették meg ezt a páratlan épületegyüttest, megakadályozva ezzel azt, hogy „ledózerolják” és lakótelepet alakítsanak ki a helyén. Az épületfelújítások több évtizeden keresztül folytak (gyakorlatilag még ma is van mit „tervezni”), így alakult ki a rendelkezésre álló 2,5 hektáron a mai kiállításegyüttes a három udvar épületeiben. Ezek a korabeli stílusban felújított épületek adják a kiállításoknak azt a sajátos hangulatát, amely egyedivé teszi a hatást. A középsô, legnagyobb udvar végén van az iroda, a múzeum „agya”, ahol a tárgyaló, a könyvtárszoba (a polcok, ülôgarnitúra stb.) Festetics-korabeli hangulatot idéznek. Kedves „kalauzom”, a múzeum vezetôje és „lelke”, Dr. Szabóné Lázár Ibolya innen indulva vezetett végig az – általam régtôl jól ismert – birodalmán. Mint említettem, a legelsô kiállítások az egész majorság legszebb és legautentikusabb épen maradt épületébe, a hátsó udvarban elhelyezett barokk magtárba kerültek. (Ez és a kerítésnél látható kettôs kukoricagóré volt a legmegfelelôbb a helyreállítás elsô ütemére!) A háromszintes és alkalmas (ma is eredeti gerendázatát ôrzô) tetôtérrel rendelkezô magtárat 1817–1825 között építették, és a legutolsó idôkig gabonatárolásra használták (illetve pincéjében bort tartottak). A gabonafogadó, -mérlegelô árkádok alatt állnak ma (jobb híján) a hatalmas Fowler-féle kétgépes gôzekék. Az 1910-ben gyártott „monstrumok” ma is üzemképesek; az évente egy-két alkalommal beindított

gépek, a gôzekés szántás (ami a maga idejében óriási dolog volt) ma is sok érdeklôdôt vonz. A magtár szintjein a következô kiállításokkal találkozhatunk. A pincében kapott helyet a „Szôlészet, borászat a Balaton-felvidéken” c. kiállítás, a földszinten pedig a korabeli majorok felépítésével, berendezéseivel, a cselédélettel ismerkedhetünk meg. Az emeleten található a szakoktatástörténeti kiállítás – központjában a Georgikon története – amely egyedülálló; megismertet bennünket a valamikor Európa élvonalába tartozó magyar agrárszakember-képzés múltjával, eredményeivel, legkiválóbb tanáraival, akik egyben koruk legjobb gyakorlati szakemberei is voltak. Az utolsó szinten, a padlástérben a gabonatisztítás, -tárolás, -mérés stb. korabeli eszközeit (triôrök, szelelôrosták, hombárok, vékák stb.) helyezték el. A magtárban eredeti a padozat is, és láthatók az egyes szintek közötti „átjárók” (nyílások), ahol csörlôvel húzták fel a zsákokat, illetve eresztették le a gabonát. Ennek az udvarnak a végén helyezkedik el a góré, melynek középfolyosós, „nagyüzemi” formája a 18. század végén, a 19. század elején az új növény, a kukorica mind nagyobb térhódításával alakult ki. Folyosóján kézzel vagy kisméretû géppel kedvezôtlen idôben is lehetett morzsolni. Érdekesség az oldalt felállított viharágyú, amelyet a 19. század második felében jégverés ellen, a viharfelhôk eloszlatására (szétlövésére) használtak (nem bizonyított sikerrel). középsô udvar baloldali épületébe (a volt ököristállóba) kerültek a növénytermesztés gépei, eszközei (erôgépek, munkagépek stb.). Impozáns a traktor-sorozat, melyben olyan gépek is találhatók,

A


Riport mint az a HSCS nyersolajtraktor (1924.), amelybôl a világon ez az egyetlen megmaradt és ma is mûködôképes példány; vagy pl. az a nagyteljesítményû, 40 lóerôs WM Csepel traktor (1935. Weiss Manfred Mûvek, Budapest), amelyet szívesen használtak a kisebb teljesítményû, igen kedvelt Hofherrek mellett. egemlítendô a nemrég felújított, mûködôképes „AUSTRO- HOFHERR, WIEN” cséplôgép, valamint a ritkán látható szeges-dobos cséplôgép, ami két kézi hajtókarral készült (1920. körül, HSCS gyártmány), de alkalmas járgányos hajtásra is. (Embernyúzónak is „becézték”, mert csak nagy erôvel, bizonyos sebességû hajtással csépelt.) Hátul kapott helyet a kovácsmûhely és a bognármûhely. A középsô udvar jobboldali épületének falára került 2005-ben – Festetics György születésének 250. évfordulóján – az a márványtábla, amely emléket állít az alapítónak. Ugyanekkor történt meg az udvar fásítása emlékfák ültetésével, az agrárium nagyjai elôtt tisztelegve. A felállított aratókoszorú új színfoltja az aratóünnep rendezvénynek. Az épület (volt lóistálló) elsô részében, az ún. „Csiki-terem”ben idôszaki kiállítások (fotó- és egyéb kiállítások) kaptak helyet. A nagyobbik rész az állattenyésztési (juh, sertés, szarvasmarha) kiállításé. A harmadik udvart körülfogó „U” alakú épület (volt juhhodály) az 1990-es évektôl a Magyar Mezôgazdasági Múzeum gyûjteménytárának ad helyet. Nemrég restaurálták a gyönyörû, nem mindennapi értékû, évszázados, monogramos szôlôpréseket, kádakat, hordókat. A Majormúzeum egyre több rendezvényt, foglalkozást szervez,

M


és örvendetesen egyre nagyobb az érdeklôdés a fiatalok, a gyerekek körében. Visszatérô rendezvényük a Szent György-napi „múzeumnyitó” áprilisban, kézmûves-kiállításokkal (környékbeli iskolák diákjainak munkái), idôszaki kiállításokkal (pl. a hódmezôvásárhelyi tanyavilág bemutatása fotókiállításon). Három éve kapcsolódtak be a „Múzeumok Éjszakája” rendezvénysorozatba (Szent Iván napjához kötôdôen); hatodik alkalommal rendezik meg az igen nagy sikerû

„Majorbeli Kaláka” múzeumi gyermekfoglalkozást 7–12 éves gyerekeknek. 2009-ben pedig már a 4. „Majorbeli Géptalálkozó” rendezvényen találkozhattak a gépgyûjtemények „gazdái”; most elôször aratóünnep egészítette ki a programot. Tervezik a Szent Mihály-napi múzeumzárás rendezvényének rendszeressé tételét, termékbemutatóval, ökopiaccal és sok mással. ondolat, ötlet, lelkesedés van bôven, a hely is adott – az anyagiak korlátozzák csak a „röpülést”. A legközelebbi feladat a szôlészet-borászat kiállítás felújítása, a magtár padlásterében egy gabona és kásanövény fajta- és termékbemutató (termékek, melléktermékek hasznosítása) kialakítása, valamint az interaktivitás fokozása fesztiváljellegû rendezvényekkel (hagyományos ételek bemutatója, szabadtéri kemen-

G

cék kialakítása, stb). És akkor nem beszéltem még a kertrôl, amely egyelôre (már jó régen) „csipkerózsika-álmát” alussza – jobb sorsra várva. A hátul „eldugott” 1,5 hektáros kertrész hasznosítására (történelmi kert, élménykert, bemutatókert) nagyon komoly EU-s pályázati anyagot készítettek 2008-ban, amely azonban elsô nekifutásra nem nyert. Pedig van benne fantázia és „A Balaton-térség turisztikai vonzerejének növelése” címbe bizonynyal belefér – ezért újra beadták. Remélhetôen az elbírálók is látnak fantáziát benne! Ha a pályázaton nyernek, és végre megvalósulhat a bemutatókert (tankert) (végül is a múzeum ezzel a céllal vette át annak idején a területet), akkor a lelkes szakembergárda a szokásos kertészeti ágakon kívül (szôlô, gyümölcs, zöldség) baromfiudvar, méhes-ház stb. kialakítására is vállalkozna. indenkit csak biztatni tudok arra, hogy Balaton-felvidéki ôszi-tavaszi barangolásain, netán nyári „vízmentes” idôben, kulturális kikapcsolódásként, tekintse meg ezt a maga nemében páratlan mûemlék-együttest, a Majormúzeumot, vegyen részt rendezvényei valamelyikén, ismerkedjen meg a múlt gazdálkodásával, annak eszközeivel, a paraszti élet szépségeivel és nehézségeivel – nem fogja megbánni! Elérhetôség: Keszthely, Bercsényi u. 65–67. Tel.: 83/311-563; Fax: 83/510-697 E-mail: szaboneli@majormuz. t-online.hu Nyitva tartás: április 1–30. K–Szo 10–17 óráig; május 1–szeptember 30. K–V 10–18 óráig; október 1–31. K–Szo 10–17 óráig

M

Dr. Szekeres Béla

25

Riport

Regényeket írtak Torockóról A Székelykô lábainál meghúzódó meseszép városias település Torockó, és az ott élôk költôket, írókat ihlettek meg. (Jókai Mór: Egy az Isten, Ignácz Rózsa: Torockói gyász, vagy Gyallay Domonkos: Vaskenyéren címû regénye különös világba vezetnek bennünket.) Egykor bányaváros volt. Már a római kortól bányásztak itt vasércet, amely egészen 1870-ig adott kenyeret az itt élôknek. Elsô írásos említése 1257-bôl való. Az Ákos nembeli Ehellôstôl származó Thoroczkay család birtokolta, majd Csupor Miklós, Dengeleghy Pongrác következett, de Corvin János tulajdona is volt a bányavároska. A falu fölé magasodó Székelykôn egykor vár állott. A XIII. század végén kézdi székelyeknek engedték át a várat a tatárok elleni harcokban tanúsított hôsiességükért. Egyházas hely 1332-tôl. Zömök tornyú temploma középkori alapokra épült, unitárius templom. Az itt élôk 90%-át kitevô magyarok mind unitáriusok. A lakosság többi 10%-a román és élnek cigányok is Torockón. A XIII. századtól gazdag szász bányaváros. A házak jellegzetes stílusából tudható, hogy egykor szászok éltek itt, akik bányamûvelést folytattak, s a XVII. századra teljesen elmagyarosodtak. A vasércet tartalmazó kôzetet a legnehezebb módon, háton és saroglyákon hordták föl a bányából. A földolgozás már gépesített volt. A történelem viharai nem egyszer keményen megtépázták Torockót. Mivel lakossága egy szívvel Rákóczi oldalán állt, Rabutin de Bussy, majd Tiege császári zsoldosai dúlták föl. 1785-ben – a változatosság kedvéért – román lázadók gyújtották föl. 1848-ben lakói megakadályozták a román fosztogatást. A mostani Torockó turizmusból próbál megélni. A csíksomlyói búcsú és nagyobb ünepek révén, továbbá nyáron autóbuszok, kisbuszok töltik meg Fô terét, akkor sok a vendég.

26

A Torockó Kulturális, Természet- és Egészségvédô Egyesület elnöke, Kovács Zoltán elmondta, hogy már az 1990-es évek elejétôl szerveznek életmód táborokat. Segítôje a Torockón élô Szabó Mária, aki gondnoki teendôket lát el, kitûnô szervezômunkát végez. A Sziklakert vendégház konyhájából a tájra jellemzô finom ételek kerülnek ki. Az egykori bányavároskához göröngyös út vezet. De aki idejön, töltsön el legalább 4–5 napot, hogy bejárja a környéket, megismerkedjen a nevezetességekkel.

Az Aranyos mentén a régi idôkben aranyat mostak. Az egykori helyi mesterségek múzeumban megtekinthetôk, de van ma is mûködô kovácsmûhelye, hangulatos kocsmái, vendéglôi, postája. Az egykori virágzó 3000 lelkes bányaváros mára 740 lélekre csappant. Iskolája 400 éves. Az általános iskolát Böjte Csaba bentlakásos nevelôotthona, a Szent Ferenc Alapítvány Kist Szent Teréz Gyermekotthona is segíti gyermekekkel föltölteni. Idejárnak a szomszédos Torockószentgyörgyrôl is a gyermekek. Az iskola él, mûködik, Dek Szilárd igazgatóval az élen. A környék és Torockó mesés szépsége évrôl évre festôket hoz ide. Ez a bel- és külhoni turizmus élteti a kicsit félreesô, szépséges Torockót, s éltesse sokáig! Tamás Enikô


Környezetvédelem

„Wir sind nicht dumm!” Nem vagyunk ostobák Az idézet az éppen leköszönôfélben lévô Günter Verheugen (EU) bôvítési biztostól származik, és a 2009 decemberében sorra kerülô koppenhágai klímakonferencia kapcsán fogalmazódott meg. Jóllehet a potenciális résztvevôk elôtt nem kétséges, hogy két Celsius-fokon belül kell maradni a hômérsékletemelkedésnek, de az is egyértelmû, hogy az EU-nak nem szabad egyoldalú lépéseket tenni az üvegházhatású gázok kibocsátása terén, különben elveszíti nemzetközi versenyképességét, és leépíti az iparát anélkül, hogy a globális kibocsátás helyzete a világban egyáltalán javulna.

Az üvegházhatású gázok globális kibocsátásáért ugyanis legkevésbé az EU felelôs, hiszen Kína és az Amerikai Egyesült Államok együttvéve már 50% feletti részesedésével rontja a helyzetet, sôt Kína 2008-ban már mintegy 21%-kal meg is haladta az USA kibocsátási szintjét. Az EU 13%-os részaránya a kibocsátásban éppen ezért a koppenhágai vállalást is kordában kell, hogy tartsa. Amúgy pedig az EU gazdasági struktúrájában éppen a kis- és középvállalatok adják a gazdaság bázisát, márpedig az ökológiailag hatékony termelésre való áttérés a nagyvállalatoknak kedvez.


A KKV-k éppen ebbôl kiindulva csak komoly támogatás mellett képesek a változtatásra, ami nehéz anyagi terhet róna a közösségi vagy tagállami költségvetésre. (A magyar gyakorlat az egyéni kibocsátási vállalásokhoz köti a támogatást.) A 2012 utáni kibocsátáscsökkentések kapcsán felvetôdô „lenullázási” elképzelés hátrányos helyzetbe hozná azokat az országokat (nevezetesen Magyarországot is), akik elôreszaladtak, vagy a korábbi magas bázisuk birtokában eladták eddig ki nem használt széndioxid-kvótájukat. Egyes információk szerint, míg az USA a jelenlegi gazdasági krízis közepette Koppenhágában újabb kibocsátás-leépítési kötelezettséget nem vállal, addig a világ gazdasági motorjaként elôlépett Kína szerint az iparilag fejlett országoknak történelmi felelôsséget kell vállalniuk, minthogy jelenlegi fejlettségi színvonalukat a környezetszennyezô technológiák alkalmazásának köszönhetik. Erkölcsileg nem tehetik meg, hogy most a fejlôdô országoktól megvonják ugyanezt a lehetôséget. Igen erôs a késztetés a fejlett országokban arra, hogy Kína hozzáállásához kössék kibocsátás-csökkentési vállalásukat. Mivel túl nagy a feszültség a háttérben, a fejlôdôk és a fejlett országok is erôsen megosztottak a kérdésben, az elemzôk nem sok esélyt látnak a megegyezésre. Az OECD ugyanakkor igen széles tárházát mutatja be a „nem cselekvés” káros környezeti hatásainak, miközben Sarkozy francia elnök az ún. „Carbon tax” („szén adó”) kivetésén gondolkodik, pontosabban az EU-ba érkezô, harmadik piacokról származó termékekre kivetett különadóval küszöbölné ki azt a versenyhátrányt, amely az import és a hazai technológia környezetbarát volta között létezik. Összeállította: Szabó Jenô

27

Élelmezésbiztonság

Agrárminiszteri Konferencia a láthatáron Az egykor elit klubnak is minôsített, 30 legfejlettebb országot tömörítô, párizsi székhelyû OECD (Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet) jövô év februárjában nagyszabású agrárminiszteri konferenciát tart, melyre a tagállamok szakminiszterein kívül meghívja az új bôvítési hullámban érintett egyes országok agrárminisztereit éppúgy, mint a feltörekvô piacok prominens agrárképviselôit. A Kínát, Indiát, Brazíliát, Oroszországot is vendégül látó miniszteri találkozó alkalmat kínál a ma agrárgazdaságát feszítô gondok megtárgyalására és a középtávon várható feszültségek értékelésére. Jelenkorunk feszítô kérdései közül a kétnaposra tervezett találkozón, a megoldást keresve, szó esik többek között: • a termelést és kereskedelmet gúzsba kötô, globális pénzügyi, gazdasági válságról és a recesszió agrárgazdasági vetületeirôl, • a mezôgazdaság vízfelhasználásáról és vízgazdálkodási helyzetérôl, • az agrárpiacok állapotáról és jövôbeni változásáról, a terményárak mozgásáról, valamint ezzel összefüggésben az élelmezésbiztonság globális romlásáról, • mezôgazdasági kockázatokról és kockázatkezelési rendszerekrôl, • a vidék és a mezôgazdaság kapcsolatáról, • a kereskedelem liberalizációs folyamatának helyzetérôl és a piacszabályozása jövôjérôl, • a nem vám jellegû kereskedelmi akadályok kereskedelemben játszott szerepérôl, • a környezetvédelem agrárgazdasági kérdéseirôl és az agrár-környezetgazdálkodás fô kérdéseirôl, • az OECD országok agrárpolitikai reformjának elôrehaladásáról, • a feltörekvô gazdaságok agrárpolitikai reformjairól, • a családi gazdaságok fejlôdô országokbeli helyzetérôl, a mezôgazdaság népességmegtartó erejérôl, • a klímaváltozás agrárgazdasági következményeirôl, a klímaváltozás következményeinek enyhítésérôl és az alkalmazkodás lehetôségeirôl. Anélkül, hogy részletekbe mennénk, érdemes néhány gondolat erejéig rávilágítani azokra a sú-

28

lyos problémákra, amelyek az élelmiszertermelés fejlôdését ma befolyásolják vagy akadályozzák. Szembetaláljuk magunkat a klímaváltozás termelési feltételeket egyre erôteljesebben torzító körülményeivel, a gyorsan növekvô össznépesség élelmiszertöbblet iránti igényével, amihez még a minôségi élelmiszerszükséglet gyors bôvülése is társul és egyes termelési tényezôk egyre szûkösebb voltával, mint például a termôföld, vagy a rendelkezésre álló édesvíz készlet. A közelgô miniszteri konferencia éppen ezért választ kell, hogy találjon a gyarapodó emberiség és javuló életszínvonal gerjesztette többlet-élelmiszerfogyasztás kielégítési lehetôségeire éppen úgy, mint a növénytermesztés produktumainak nem élelmiszer célú használata által keltett többlet-szervesanyag igény kielégítésére. A természeti és közgazdasági feltételrendszer kockázatokkal terhes. Nem csak a szélsôséges idôjárás, hanem a terményárak szélsôséges ingadozása is súlyos ellátási zavarokat okoz világszerte. A FAO felmérései már több mint egymilliárd fôre teszik az alultáplált tömegek nagyságrendjét. Az aszály egyre nagyobb területeken pusztítja a termést, és egyre nô az édesvízhiányos területek kiterjedése. Szociális és környezeti problémákat nézve konfliktusok sorozatát gerjeszti a takarmány, az élelmiszer és zöld energia keltette terményszükséglet versengése egy és ugyanazon termôföldkészletért. De az égetô kérdések közé tartozik, hogy: Hogyan bôvíthetô a termôföldkapacitás anélkül, hogy súlyos környezeti károkat ne okozzona az erdôirtás? Mi módon lehetne az innovációs folyamatba a fejlôdô országok agrárgazdaságát bekapcsolni annak érdekében, hogy a terméseredmények javuljanak, a természeti adottságok kihasználása javuljon? Hogyan tudnánk az új kutatási eredményeket a termelésfejlesztés és élelmiszertermelés szolgálatába állítani, különösen azokat, melyek a biotechnológia és a nanotechnológia terén ma már rendelkezésre állnak? A szükséges strukturális változások lehetôvé teszik-e, hogy a nagy népességmegtartó képességet biztosító kisgazdaságokat fejlesszék, és javítsák az élelmiszerláncba való bekapcsolódásukat? A ma problémáira utalva, hogyan élhetô túl, lényeges kapacitásvesztés nélkül, a globális gazdasági krízis és a bizalomvesztés miatt mélyülô hitelválság?


Élelmezésbiztonság – Közlöny Agrárpolitikai választ várnak a napjainkat és a közeljövôt feszítô problémák. A helyzetet még inkább nehezíti, hogy visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak, és a fenntartható növekedés követelményrendszerének érvényesülése egyre bizonytalanabbá vált. Megkérdôjelezhetô éppen ezért a ma agrárpolitikai gyakorlata, felvetôdik a kérdés, hogy alkalmas-e a jövô kihívásaira is értelmes választ adni a világ agrár- és élelmiszeripara, illetve élelmiszerellátó rendszere, intézményi hálózata. Feloldható-e a jelenlegi keretek között az az ellentmondás, amely az élelmezésbiztonság, az innováció, a klímaváltozás, a kockázatkezelés és a természeti erôforrások, valamint az egyre növekvô szük-

ségletek között feszül? Milyen szakmapolitikai prioritások járulnának leginkább ahhoz, hogy az új kihívásoknak a legkisebb ráfordítás mellett megfeleljen a világ? Mi módon csökkenthetô a termelési bizonytalanság a legjobb hatásfokkal, képesek vagyunk-e a szakmapolitikai gyakorlat érdemi javítására, a kihívások érdemi kezelésére? A konferencia szervezôje azt is kérdésként fogalmazza meg, hogy vajon a jelenlegi ismeret és tudásbázis birtokában az OECD mely területeken képes érdemben hozzájárulni az emberiség elôtt tornyosuló élelmezésbiztonsági krízisek megoldásához. Összeállította: Szabó Jenô

A Hivatalos Lapban megjelenô rendelkezések Az alábbiakban felsorolt EU rendelkezéseket az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L sorozatának 2009. augusztus és szeptember között megjelent számaiból válogattuk. A lista teljesség igénye nélkül szelektálja a mezôgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó rendelkezéseket.

Borászat A Bizottság 702/2009/EK rendelete (2009. augusztus 3.) a borpiac közös szervezésérôl szóló 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és a borágazat ellenôrzése tekintetében történô végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 555/2008/EK rendelet módosításáról és helyesbítésérôl Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L202, 2008. augusztus 4. 5. oldal

in folytatott, grönlandi laposhalra irányuló halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L201, 2008. augusztus 1. 9. oldal A Bizottság 709/2009/EK rendelete (2009. augusztus 5.) a 43/2009/EK tanácsi rendeletnek az ICES IIIa övezetben, valamint az ICES IIa és IV övezet közösségi vizein folytatott, norvég tôkehalra irányuló halászatra vonatkozó fogási korlátozások tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L204, 2008. augusztus 6. 12. oldal A Bizottság 710/2009/EK rendelete (2009. augusztus 5.) a 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 889/2008/EK rendeletnek a tenyésztett víziállatok

Halászat A Bizottság 699/2009/EK rendelete (2009. július 31.) a Spanyolország lobogója alatt közlekedô hajók által a IIa és IV övezet közösségi vizein, valamint a VI övezet közösségi és nemzetközi vize-


29

Közlöny és a tengeri moszat ökológiai termelésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L204, 2008. augusztus 6. 15. oldal A Bizottság 711/2009/EK rendelete (2009. augusztus 4.) a Portugália lobogója alatt közlekedô hajók által a VIII és IX övezet közösségi vizein és a harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá nem tartozó vizein folytatott, villás tôkehalra irányuló halászat tilalmáról Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L204, 2008. augusztus 6. 35. oldal

A Bizottság 730/2009/EK rendelete (2009. augusztus 10.) a Lengyelország lobogója alatt közlekedô hajók által a Balti-tenger 22–24 alkörzetében (közösségi vizek) folytatott heringhalászat tilalmáról Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L207, 2008. augusztus 11. 10. oldal

Állategészségügy, takarmányozás, növényvédelem A Bizottság 2009/91/EK irányelve (2009. július 31.) a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének a dinátrium-tetraborát hatóanyagként való felvétele céljából történô módosításáról (1) Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L201, 2008. augusztus 1. 39. oldal

A Bizottság 2009/93/EK irányelve (2009. július 31.) a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének az alfaklóralóz hatóanyagként való felvétele céljából történô módosításáról (1) Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L201, 2008. augusztus 1. 46. oldal A Bizottság 2009/94/EK irányelve (2009. július 31.) a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének a bórsav hatóanyagként való felvétele céljából történô módosításáról (1) Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L201, 2008. augusztus 1. 50. oldal A Bizottság 2009/95/EK irányelve (2009. július 31.) a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének a foszfint kibocsátó alumínium-foszfid hatóanyagként való felvétele céljából történô módosításáról (1) Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L201, 2008. augusztus 1. 54. oldal

Támogatások, vámok A Bizottság 2009/92/EK irányelve (2009. július 31.) a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének a bromadiolon hatóanyagként való felvétele céljából történô módosításáról (1) Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L201, 2008. augusztus 1. 43. oldal

30

A Bizottság 697/2009/EK rendelete (2009. július 31.) az euróval kapcsolatos agromonetáris rendszernek a mezôgazdaságban való alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1913/2006/EK bizottsági rendeletnek az iskolagyümölcs-programra vonatkozó megha-


Közlöny tározó ügyleti tények tekintetében történô módosításáról és az említett rendelettôl való eltérésrôl Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L201, 2008. augusztus 1. 6. oldal A Bizottság 698/2009/EK rendelete (2009. július 31.) a mezôgazdasági termékek belsô piacon és harmadik országokban történô megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekrôl szóló 3/2008/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 501/2008/EK rendelettôl a belsô piacra szánt tej és tejtermékek megismertetésére és promóciójára irányuló programok tekintetében való eltérésrôl Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L201, 2008. augusztus 1. 8. oldal A Bizottság 719/2009/EK rendelete (2009. augusztus 6.) az 1251/2008/EK rendeletnek bizonyos rákfélék és vízi díszállatok közösségi behozatalára feljogosított harmadik országok és területek jegyzéke tekintetében történô módosításáról (1) Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L205, 2008. augusztus 7. 10. oldal

A Bizottság 701/2009/EK rendelete (2009. augusztus 3.) a vajra vonatkozó magántárolási támogatás összegének a 2009-es évre elôre történô rögzítésérôl szóló 1182/2008/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L202, 2008. augusztus 4. 3. oldal


A Bizottság 720/2009/EK rendelete (2009. augusztus 6.) az 1290/2005/EK rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 884/2006/EK rendeletnek a referenciaárak, a pénzügyi költségek kiszámítása és a rizs fizikai vizsgálata tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L205, 2008. augusztus 7. 15. oldal

31

Közlöny Egyéb Az Európai Parlament és a Tanács 2009/66/EK irányelve (2009. július 13.) a kerekes mezôgazdasági vagy erdészeti traktorok kormányberendezésérôl (kodifikált változat) (1) Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L201, 2008. augusztus 1. 11. oldal Az Európai Parlament és a Tanács 2009/76/EK irányelve (2009. július 13.) a kerekes mezôgazdasági vagy erdészeti traktorok vezetôire ható zajszintrôl (kodifikált változat) (1) Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L201, 2008. augusztus 1. 18. oldal

A Bizottság 2009/97/EK irányelve (2009. augusztus 3.) a 2003/90/EK és a 2003/91/EK irányelvnek a 2002/53/EK és 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezôgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemzôk és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározása tekintetében történô módosításáról (1) Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L202, 2008. augusztus 4. 29. oldal Az Európai Parlament és a Tanács 2009/61/EK irányelve (2009. július 13.) a kerekes mezôgazdasági és erdészeti traktorok világító és fényjelzô berendezéseinek elhelyezésérôl (kodifikált változat) (1) Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L203, 2008. augusztus 5. 19. oldal Az Európai Parlament és a Tanács 2009/68/EK irányelve (2009. július 13.) a kerekes mezôgazdasági vagy erdészeti traktorok világító és fényjelzô berendezéseinek alkatrész-típusjóváhagyásáról (kodifikált változat) (1) Hivatalos Lap, 52. évfolyam, L203, 2008. augusztus 5. 52. oldal Készítette: Román Zoltán Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Természeti Erôforrások Fôosztálya Az itt felsorolt jogszabályokról érdeklôdni lehet a 301-4055-ös telefonon és a [email protected] email címen. További jogszabályok megtekinthetôk a http://eur-lex.europa.eu oldalon.

32


A pohár kicsordult… supa elkeseredett, komor arc, tejtôl fehér aszfalt, véres szarvasmarhafejek. Sokkoló látványban volt része annak, aki a Kossuth tér tôszom-

C

szédságáben lévô Vértanúk terén tartózkodott a tejtermelôk demonstrációja idején, november 5-én. Naponta 100 tejelô szarvasmarhát vágnak le kényszerûségbôl a tejtermelôk. Naponta 5 gondozóval kevesebben sürögnek-forognak a nagyértékû, békés háziállatok körül. Mára 1 millió szarvasmarhával csökkent a tejelô állomány. Kitûnô a magyar tej, mindenben megfelel az élelmiszerbiztonsági elôírásoknak, s a belôle készült termékek igen jók! Mi lesz vajon azokból a fiatalokból, akik mûtejet, mûvajat, mûsajtot fogyasztanak?! A tejtermelôk, akiknek az év 365 napján kell helytállniuk, a puszta létükért küzdenek, nálunk és szerte Európában. (A témával kapcsolatos írások a 4. és 16. oldalon olvashatók.) Képek és szöveg: Tamás Enikô

Tej kiöntve

Szemrehányás

Valóban, a legfôbb ideje...

Kemény kritika

Alapkérdés

Üdvözlet Kisbérrôl Hegedüs Pál és Jaksics György szerkesztésében megjelent szép kiállítású album Kisbér városának egykori arculatát, 19–20. századi életét mutatja be régi képeslapok segítségével. A Bakony kapujában, csodálatos természeti környezetben fekvô kisváros gazdag történelmi múltra tekint vissza. A kisbéri uradalom az 1700-as évek végén indult rohamos fejlôdésnek, amikor a Batthyány-Strattmann család tulajdonába került a terület. Batthyány Gusztáv nevéhez fûzôdik az angol telivér lovak tenyésztésének meghonosítása a településen. Az 1853-ban létrehozott katonai ménes feladata ugyancsak az angol lófajta tenyésztése volt, a város hírnevét az itt kitenyésztett „Kisbéri félvér” fajta alapozta meg, mely az egész világon ismertté vált a lótenyésztôk körében. A ménes alapítását követô idôszakban a város dinamikus fejlôdésnek indult, errôl az idôszakról kaphat képet az, aki fellapozza a könyvet. A 19. század közepétôl a 20. század közepéig végbement nagyarányú fejlôdés hiteles tanúi az itt bemutatott képeslapok, értéküket az általuk megôrzött látvány egyedisége adja. A város impozáns épületeit, a Kisbéri Magyar Királyi Állami Ménest, valamint a ménesbirtokot ábrázoló lapok láttán méltán lehetünk büszkék azokra, akik mindezt megteremtették. A helytörténeti tudnivalókkal kiegészített képgyûjtemény mindenki számára élvezetes lapoznivaló, de egyben fontos kordokumentum is, mely lehetôséget ad az idôközben megváltozott, átépített környezet megismerésére, valamint segítséget nyújthat a házak, utcák és terek késôbbi helyreállítása során. A könyv Jaksics György kiadásában jelent meg.

A

A haszonállatfajok szelekciója Tóth Sándor és Szalay István által szerkesztett mû hiánypótló munka, miután a hazai állattenyésztési irodalomban ez a kiadvány ad elsôként átfogó képet a háziállatfajok szelekciójának módjairól, a szelektált tulajdonságokról. A sikeres állattenyésztés alapfeltétele a megfelelô szelekció, a legjobb adottságokkal rendelkezô, a tenyészcélnak leginkább megfelelô egyedek kiválasztása. Ehhez a munkához nyújtanak hasznos segítséget, elméleti és gyakorlati tanácsokat a legavatottabb hazai kutatók és szakemberek a könyvben. A szerzôk részletesen bemutatják a legfontosabb haszonállatfajtákra (sertés, szarvasmarha, juh, ló, házi nyúl, baromfi, ponty, házi méh) vonatkozó genetikai alapismereteket, a szelekció során alkalmazott nemesítési eljárásokat, valamint a szelekció folyamatát. Ezeken az ismereteken túl az olvasó képet kaphat a génmegôrzésben alkalmazható szelekciós módszerekrôl, valamint a génbankok kialakításáról, fenntartásáról is. A nemesítésben egyre nagyobb teret hódító molekuláris genetikai eljárások a háziállatok szelekciójában szintén alkalmazhatók, az ezekben a módszerekben rejlô lehetôségeket ugyancsak bemutatják a szerzôk. A könyvet haszonnal forgathatják az egyetemi hallgatók, a gyakorlatban tevékenykedô, szelekcióval, fajfenntartásával foglalkozó szakemberek és kutatók egyaránt. A haszonállatfajok szelekciója a Mezôgazda Kiadó gondozásában jelent meg.

A

Papp Mónika

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Recommend Documents