Az Európai Unió: 500 millió ember – 28 ország
Az Európai Unió tagállamai Tagjelölt és potenciálisan tagjelölt országok
Az alapító atyák
Úttörő gondolatok a béke és a jólét szolgálatában…
Konrad Adenauer
Alcide De Gasperi
Winston Churchill
Robert Schuman
Jean Monnet
Az EU jelképei
Az európai himnusz Az európai zászló
Európa Nap: május 9.
Az EU mottója: egység a sokféleségben
24 hivatalos nyelv
hravatski
Bővítés: hat országról 28 országra
1952
1990
1973
1995
1986
1981
2004
2007
2013
A legnagyobb horderejű bővítés: Európa megosztottságának megszüntetése
41992
Az Európai Unióhoz való csatlakozás kritériumai: • demokrácia és jogállamiság • működő piacgazdaság • az uniós joganyag átvétele
41998
Megkezdődnek a hivatalos csatlakozási tárgyalások
42002
A koppenhágai csúcstalálkozó jóváhagyja a bővítést
42004
10 új tagállam: Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia
42007
Bulgária és Románia csatlakozik az EU-hoz
42013
Horvátország csatlakozik július 1-jén © Reuders
41989
A berlini fal leomlása – a kommunista korszak vége Az EU gazdasági támogatást nyújt: beindul a Phare-program
Tagjelölt és potenciálisan tagjelölt országok
Terület
(1000 km²)
Népesség (millió)
Egy főre jutó bruttó nemzeti termék (vásárlóerő-paritáson mérve)
Bosznia–Hercegovina
51
3,8
7 300
Montenegró
13
0,6
10 500
Izland
100
0,3
29 500
11
2,2
25
2,1
9 200
Albánia
27
3,2
7 300
Szerbia
77
7,3
8 400
Törökország
770
73,7
13 600
4 290
508
25 700
Koszovó az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244 sz. határozata szerint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság
Együtt a 28 EU-ország
A Szerződések – a jogra épülő, demokratikus együttműködés alapkövei
1958
1952
Római Szerződések: Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés
Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés
2009
1987
Lisszaboni Szerződés
Egységes Európai Okmány: az egységes piac
2003
1999
Nizzai Szerződés
Amszterdami Szerződés
1993 Maastrichti Szerződés: Szerződés az Európai Unióról
Az EU Alapjogi Chartája Az EU minden tevékenységére kötelező 54 cikk 6 cím alá sorolva: 4Méltóság 4Szabadságok 4Egyenlőség 4Szolidaritás 4A polgárok jogai 4Igazságszolgáltatás
Transparentna Unija vama na usluzi
Web-mjesto Europske unije europa.eu
milijun i pol dokumenata dostupnih javnosti
Centar za kontakt službe Europe Direct odgovara na vaša pitanja: 00 800 6 7 8 9 10 11
Informacijski centri Europe Direct
500 europskih informacijskih točka diljem EU-a
Dokumenti Europske unije pristup internim dokumentima na zahtjev
Europski ombudsman
bavi se pritužbama na administraciju Europske unije
Emily O’Reilly, ombudsman Europske unije
Az EU és a nagyvilág – lakosság Lakosság millió főben, (2012)
1343 1205
508 314 127
EU
Kína
India
143
Japán Oroszország
USA
Az EU és a nagyvilág – területi összehasonlítás
Terület, 1000 km²-ben
16 889
9327
9159
4290 3287 365 EU
Kína
India
Japán Oroszország
USA
Az EU és a nagyvilág – gazdasági helyzet
37 100
26 300 25 200
12 600
10 800 12 000 5 800
5 200
4 200 1 200
EU
Kína
India
2 600
1 300 Japán Oroszország USA
Bruttó hazai termék (GDP) milliárd euróban, 2011-ban
EU
Kína
India
Japán Oroszország USA
Egy főre jutó bruttó hazai termék vásárlóerő-paritáson mérve, 2011-ban
Málta
Luxemburg
Ciprus
Szlovénia
Belgium
Hollandia
Dánia
Észtország
Szlovákia
Horvátország
Lettország
Litvánia
Írország
Cseh Köztársaság
Ausztria
Portugália
Magyarország
Bulgária
Görögország
Románia
Egyesült Királyság
Olaszország
Finnország
Lengyelország
Németország
Svédország
Spanyolország
Franciaország
0.3
3
9
20
30
34
43
43
49
56
62
63
68
77
83
92
93
111
131
230
244
295
305
313
357
410
506
544
Mekkora az EU tagországainak a területe?
Terület 1000 km²-ben
21.4
10.0
Magyarország
4.6
Írország
3.0 2.0 2.0 1.3
0.9 0.5 0.4
Litvánia Lettország Szlovénia Észtország
Ciprus Luxemburg Málta
4.4
5.4 Finnország
Horvátország
5.4
5.6
7.3
Szlovákia
Dánia
Bulgária
8.4
10.5
Cseh Köztársaság
Ausztria
10.5
Portugália
9.5
11.0
Belgium
Svédország
11.3
Görögország
Hollandia
16.7
38.5
Románia
Lengyelország
60.8
Olaszország 46.2
63.0
Egyesült Királyság
Spanyolország
65.4
Franciaország
Németország
81.8
Hány ember él az EU tagállamaiban? Lakosság millió főben, 2012-ben Összesen 508 millió fő
Bulgária
Románia
Horvátország
Lettország
Magyarország
Lengyelország
Észtország
Litvánia
Görögország
Szlovákia
Portugália
Csehország
Szlovénia
Málta
Ciprus
Spanyolország
Olaszország
EU-28
Franciaország
Egyesült Királyság
Finnország
Belgium
Németország
Dánia
Svédország
Hollandia
Írország
Ausztria
Luxemburg
Egy lakosra jutó GDP: a jólét eloszlása Egy lakosra jutó GDP 2012-ben
A 28 EU-tagállam átlagát 100-nak véve kiszámított mutató
Európa 2020 – Európa növekedési stratégiája
Ez az átfogó stratégia, melyet 2010-ben az EU vezetői a gazdasági válságból való kilábaláshoz fogadtak el, a következőkön alapul: 4Intelligens növekedés Jobb oktatás, több kutatás, kommunikációs technológiák használata 4Fenntartható növekedés Forráshatékony, zöldebb és versenyképesebb gazdaság
4Inkluzív növekedés Több és jobb állás, befektetés a készségekbe és a képzésbe, a munkaerőpiac modernizálása és jólét, valamint a növekedés előnyeinek a kiterjesztése az EU egészére 4Jó gazdasági kormányzás Jobb gazdaságpolitikai koordináció
Az EU öt célkitűzése 2020-ra
Az Európa 2020 stratégia keretében: 4Foglalkoztatás A 20–64 évesek 75%-a legyen alkalmazásban 4Kutatás és fejlesztés Az EU GDP-jének 3%-át fordítsák kutatásra
4Éghajlatváltozás/energia Az 1990. évi szinthez képest az üvegházhatású gázokat 20%-kal csökkentsék Az energia 20%-a megújuló forrásból származzon Az energiahatékonyság 20%-kal növekedjen 4Oktatás 10% alatti legyen az iskolai lemorzsolódás A 30–34 évesek 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen
4Szegénység 20 millióval kevesebb ember legyen kitéve szegénységnek és társadalmi kirekesztésnek, vagy ezek veszélyének
Európa válasza a gazdasági válságra
2008: Az Egyesült Államokban kezdetét vette a világméretű pénzügyi válság Az EU nemzeti kormányai, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság összehangolt válasza: 4Kötelezettségvállalás az euró és a pénzügyi stabilitás mellett 4Új válságkezelési eszközök és megreformált szabályok: Európai Stabilitási Mechanizmus: alap a rendkívüli gazdasági nehézségek leküzdéséhez Az egész EU-ra kiterjedő pénzügyi felügyeleti hatóságok, a bankok stabilitását biztosító új jogszabályok 4Jobb gazdasági kormányzás; Európai szemeszter: évente ismétlődő eljárás a költségvetések összehangolására Európaktum, „Költségvetési paktum”: az eredményes és hatékony államháztartás iránti kölcsönös kötelezettségvállalások
Mire költi az EU a pénzt?
Az EU teljes költségvetése 2014-ben: 142,6 milliárd euró = a GDP 1,06%-a Globális Európa: fejlesztési segéllyel együtt 6% Biztonság, állampolgárság, igazságügy 2%
Fenntartható növekedés – természeti erőforrások: mezőgazdaság, környezet 42%
Egyéb, adminisztráció 6%
Intelligens és inkluzív növekedés: munkahelyek, versenyképesség, regionális fejlesztés 45%
Éghajlatváltozás – világméretű kihívás
A globális felmelegedés megállítása érdekében az EU vezetői 2007-ben úgy döntöttek, hogy:
2020-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását 20%-kal csökkentik (vagy 30%-kal, ha más fejlett országok is hasonló kötelezettséget vállalnak) 4
4
2020-ig 20%-kal javítják az energiahatékonyságot
2020-ig 20%-kal növelik a megújuló energiaforrások (a szél-, a nap- és a vízenergia, valamint a biomassza) részarányát az energiatermelésben 4
Energiaforrások változó világunkban
Energiafelhasználás az EUtagállamokban 2010-ban, a teljes felhasználás százalékában
Az Unión kívülről importált energiahordozók részaránya 2010-ban
100% 84% Kőolaj 35%
Földgáz 25% 62% 53% 39%
Szén 16%
Atomenergia 13%
Megújuló energiaforrások 10%
0% Szén
Kőolaj
Földgáz
Összesen Megújuló Atomenergia energiaforrások (urán)
Kutatás – befektetés a tudásba
K+F kiadások 2010-ban (a GDP százalékában)
3,4% 3,0%
2,9%
2,0%
1,5%
EU
EU-cél 2020
Kína
Japán
USA
Szolidaritás a gyakorlatban: az EU kohéziós politikája
2007–2013: 347 milliárd euró támogatás a kevésbé fejlett régiók és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok számára az infrastruktúra és a vállalkozások fejlesztésére, a környezet védelmére és a munkavállalók képzésére
4
Regionális Alap
4
Szociális Alap
4
Kohéziós Alap
Konvergencia-célkitűzés: az alapok 81,5%-a azokhoz a régiókhoz kerül, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az EU-átlag 75%-át Regionális versenyképességi és foglalkoztatási célkitűzés
Az euró – az európai polgárok közös valutája
Az euróövezeten belül bárhol fizethetünk vele
4Érmék: nemzeti jelképek az egyik oldalon, egységes mintázat a másik oldalon 4Bankjegyek: mindkét oldaluk egységes
Eurót használó tagállamok Eurót nem használó tagállamok
Éves átlagos infláció a 2013-ban eurót használó 17 országban 2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
1989
1988
1987
1986
1985
1984
1983
1982
1981
1980
1979
1978
1977
1976
1975
1974
1973
1972
1971
1970
Az infláció visszaszorítása
Európai gazdasági és monetáris unió: az árstabilitás záloga
16
14
12
10
8
6
4
2
0
Az egységes piac: a választás szabadsága Az egységes piac a következő eredményeket hozta:
Jelentősen csökkent sok termék és szolgáltatás ára, beleértve a repülőjegyek és a telefonhívások árát. Nagyobb választék áll a fogyasztók rendelkezésére 2.8 millió új munkahely
4 Áruk 4 Szolgáltatások
© Getty Images
4 Személyek 4 Tőke
Az utazás szabadsága
„Schengen”: 4
A határellenőrzés megszűnése az uniós tagállamok többsége között
4
A határellenőrzés megerősítése a külső határok mentén
4
Bővülő rendőrségi együttműködés használatra szabadon hozhatunk be más EUtagországban vásárolt árukat
© Corbis
4 Személyes
Tanulás külföldön
EU programok támogatásával minden évben több mint 400°000 fiatal tanul vagy fejleszti magát más európai országokban: 4 Comenius: általános és középiskolai oktatás 4 Erasmus: felsőoktatás 4 Leonardo da Vinci: szakképzés 4 Grundtvig: felnőttoktatás 4 „Fiatalok lendületben” program: önkéntes munka
© Getty Images
és nemformális tanulás
Az egészség és a környezet védelme
A szennyezés nem ismer határokat – közös cselekvésre van szükség Az EU tevékenységének eredményeként ma: tisztábbak természetes fürdővizeink 4 sokkal kevesebb savas eső esik 4 ólommentes benzint tankolhatunk a kutaknál 4 használt elektronikus cikkeinket ingyenesen és biztonságosan ártalmatlaníthatjuk 4 szigorú élelmiszer-biztonsági szabályok védik egészségünket 4 teret nyertek a biogazdaságok és a környezetbarát mezőgazdasági módszerek 4 hatékonyabban figyelmeztetnek egészségünk védelmére a cigarettásdobozokon elhelyezett címkék 4 a hatóságok minden vegyi anyagot regisztrálnak és ellenőriznek (REACH) © Van Parys Media
4
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség
4 Alapjogi Charta
4 Közös harc a terrorizmus ellen 4 Együttműködés a tagállamok rendőrségei és bűnüldöző hatóságai között
4 Összehangolt bevándorlási és menekültpolitika
© European Union Police Mission
4 Polgári jogi együttműködés
EU: a béke és a fejlődés követe
4
Világkereskedelmi szabályok
4
Közös kül- és biztonságpolitika
4
Fejlesztési és humanitárius segélyek
Az EU vezető szerepet vállal a béke fenntartásában és az újjáépítésben Bosznia-Hercegovinában és más háború sújtotta országokban.
Az EU – jelentős kereskedelmi hatalom
a nemzetközi szolgáltatásexportból való részesedés %-a, 2012
a nemzetközi áruexportból való részesedés %-a, 2012 EU 15%
EU 25%
Egyesült Államok 11% Mások 55%
Mások 42%
Japán 5% Egyesült Államok 18%
Kína 14% India 5%
Kína 6%
Japán 4%
Az EU a világ legnagyobb fejlesztési segélyezője
A fejlesztési támogatások több mint felét az EU biztosítja 110 €
70 € 60 €
EU
Japán
USA
Egy főre jutó hivatalos fejlesztési segélyek (2011)
A három főszereplő
Európai Parlament - a polgárok érdekképviselete Martin Schulz, Európai Parlament elnöke
Európai Tanács és Tanács - a tagállamok érdekképviselete
Az Európai Tanács elnöke: Herman Van Rompuy, utódja Donald Tusk, aki várhatóan 2014. december 1-én áll hivatalba.
Európai Bizottság - a közös érdekek képviselete
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke
Az EU intézményei
Európai Tanács (csúcstalálkozó)
Európai Parlament
Bíróság
Számvevő -szék
Európai Beruházási Bank
Miniszterek Tanácsa (a Tanács)
Európai Bizottság
Gazdasági és Szociális Bizottság
Régiók Bizottsága
Ügynökségek
Európai Központi Bank
Az Európai Unió jogalkotása
Polgárok, érdekcsoportok, szakértők: megbeszélések, konzultációk
Európai Bizottság: hivatalos javaslat
Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa: közös döntés
Országos vagy helyi hatóságok: végrehajtás
Európai Bizottság és Európai Bíróság: a végrehajtás nyomon követése
Európai Parlament – a polgárok érdekképviselete
4 A Miniszterek Tanácsával együtt dönt az uniós jogszabályokról és költségvetésről 4 Demokratikus felügyeletet gyakorol az Európai Unió valamennyi tevékenysége felett Az egyes tagországokban megválasztott európai parlamenti képviselők száma Románia
32
11
Szlovákia
13
Luxemburg
6
Szlovénia
8
21
Málta
6
Spanyolország
54
Magyarország
21
Hollandia
26
Svédország
20
Írország
11
Lengyelország
51
Egyesült Királyság 73
Olaszország
73
Portugália
21
Ausztria
18
Finnország
13
Lettország
Belgium
21
Franciaország
74
Litvánia
Bulgária
17
Németország
96
6
Görögország
Cseh Köztársaság 21 Dánia
Ciprus
Észtország
13 6
8
Horvátország Összesen
11 751
Az európai politikai pártok
Az európai parlamenti képviselői helyek politikai csoportok szerinti megoszlása (2014. június)
A Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport 50
A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport Az Európai Néppárt 67 (Kereszténydemokraták) 221
Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége 191
Európai Konzervatívok és Reformisták Csoportja 70 A Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája képviselőcsoport 48
Egységes Európai Baloldal / Északi Zöld Baloldal 52
Összesen: 751
Független képviselők 52
Miniszterek Tanácsa – a tagállamok érdekképviselete
4tagországonként egy miniszter 4elnökségét rotációs rendszerben hathavonta másik tagállam tölti be
4a Parlamenttel együtt dönt az uniós jogszabályok és költségvetés kérdésében 4irányítja a közös kül- és biztonságpolitikát
Miniszterek Tanácsa – hogyan történik a szavazás
A Tanács döntései nagy részét a "kettős többség elve" szerint hozza. A döntéshez legalább a következő arányú támogatás szükséges: • A tagállamok 55%-a (16 ország) • Az EU népességének 65%-át képviselő tagállamok
Az Európai Tanács csúcstalálkozója
Az uniós tagországok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója 4évente legalább 4 alkalommal megrendezik 4résztvevői meghatározzák az EU által követendő általános szakpolitikai irányvonalakat 4Elnök: Herman Van Rompuy
Az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője
Federica Mogherini Kettős felelősségi köre van: elnököl a Külügyek Tanácsa ülésein + az Európai Bizottság alelnöke A közös kül- és biztonságpolitikát irányítja Az Európai Külügyi Szolgálat vezetője
Európai Bizottság – a közös érdekek képviselete
Uniós tagországonként egy biztos, összesen 28 független tag 4jogszabályjavaslatokat fogalmaz meg 4végrehajtó szerv 4a szerződések őre 4képviseli az EU-t a nemzetközi színtéren
Az Európai Unió Bírósága – a közösségi jog védelme
Uniós tagországonként egy, összesen 28 független bíró 4ítélkezik az uniós jog értelmezésével
kapcsolatos ügyekben 4biztosítja az uniós jogszabályok egységes alkalmazását az EU egész területén
Európai Számvevőszék: értéket a pénzünkért
28 független tag 4ellenőrzi az EU pénzgazdálkodását 4minden uniós forrásokat kezelő személyt, illetve szervezetet pénzügyi ellenőrzésnek vethet alá
Európai Központi Bank: az euróövezet jegybankja
4biztosítja az árak stabilitását 4felügyeli a pénzkínálatot, és meghatározza a kamatlábakat 4tevékenységét kormányoktól függetlenül végzi
Mario Draghi az Európai Központi Bank elnöke
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság: a civil társadalom érdekképviselete
353 tag 4szakszervezetek, munkaadók, gazdálkodók, fogyasztók stb. képviselete 4új uniós jogszabályokkal és szakpolitikákkal kapcsolatos tanácsadás 4a civil társadalom részvételének elősegítése az uniós döntéshozatali folyamatban
Régiók Bizottsága: a helyi önkormányzatok érdekképviselete
353 tag 4városok, régiók képviselete 4új uniós jogszabályokkal és szakpolitikákkal kapcsolatos tanácsadás 4a helyi önkormányzatok részvételének elősegítése az uniós döntéshozatali folyamatban
Az EU-nál dolgozó közalkalmazottak A Bizottság körülbelül 23 000 állandó közalkalmazottat és 11 000 ideiglenes vagy megbízásos alkalmazottat foglalkoztat Az EU többi intézménye: kb. 10 000 alkalmazott 4Állandó közalkalmazottak 4Kiválasztásuk nyilvános pályázatokon történik 4Az EU minden országából származnak 4A bérüket jogszabályok határozzák meg 4Az EU igazgatási költségei egy EU-polgárra 15 € terhet
rónak 42013–17 között 5%-kal csökkeni fog az EU-alkalmazottak létszáma
