HU
HU
HU
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
Brüsszel, 29.9.2008 COM(2008) 594 végleges
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Közlemény a jövő hálózatairól és az internetről {SEC(2008) 2507} {SEC(2008) 2516}
HU
1
HU
TARTALOMJEGYZÉK
HU
1.
Bevezetés ..................................................................................................................... 3
2.
Az új tendenciák kihívást jelentenek a digitális gazdaság számára ............................. 4
3.
Kihívások és válaszok .................................................................................................. 6
3.1.
A nagy sebességű szélessávú internethozzáférés beruházásokkal való ösztönzése..... 6
3.2.
Szélessávú hozzáférést mindenkinek ........................................................................... 7
3.3.
Az internet nyitottságának megőrzése: verseny és konvergencia ................................ 8
3.4.
A jövő internetének megalapozása............................................................................. 10
3.5.
A magánélet védelme és a biztonság ......................................................................... 11
4.
Következtetés ............................................................................................................. 11
2
HU
1.
BEVEZETÉS
Az elmúlt évtizedben az internet jelentős változásokat hozott gazdasági és társadalmi életünkben. Figyelemreméltó kommunikációs és hálózatépítési infrastruktúrának bizonyult, amely növekvő mértékben alkalmazkodott a felhasználók szükségleteihez. Az internet a tudás megosztása, a kreativitás és az együttműködés egész világra kiterjedő hálózatát hozta létre, és a globalizáció egyik fő hajtóerejét jelentette. Megváltoztatta a kommunikációs szokásokat,és az elektronikus kommunikáció és a médiaszolgáltatások összekapcsolódásának előmozdításával folyamatosan újradefiniálja a médiaszektort. A piac új és hagyományos szereplői új üzleti modellekkel alkalmazkodnak a kihívásokhoz. Az internet-forradalomnak még nincs vége. A következő néhány évben az internet sokkal gyorsabbá válik majd a nagyon nagy sebességű szélessávú hálózatok megjelenésének köszönhetően, ami számos új interaktív média- és tartalomszolgáltatás elindítását teszi lehetővé. Az internet az élet egyre több területét fogja áthatni; bármikor, bárhol elérhető lesz az alacsony költségű vezetéknélküli szélessávú hozzáférés széles körben elterjedő fejlődésének, továbbá a helyhez kötött és a vezetéknélküli kommunikáció összeolvadásának köszönhetően. Létrejön a „tárgyak internete”, amely interaktív módon összeköti majd a gépeket, járműveket, eszközöket, érzékelőket és számos más készüléket. Ez számos új alkalmazás alapjául szolgál majd, például az energiafogyasztás nyomon követése, a közlekedésbiztonsági rendszerek vagy az épületek biztonsága területén. Végül az általános várakozások szerint a szoftverek interneten keresztül, szolgáltatásként történő biztosítása csökkenti majd a költségeket és növeli a teljesítményt, ami a nagy és kis vállalkozások számára egyaránt hatalmas ugrást jelent majd a termelékenység terén. Ha hatékonyan alkalmazzuk, a jövő internete a következő évtizedben innovációt, termelékenység-növekedést, új piacokat és gazdasági növekedést hoz, és állásokat teremt majd. Az európaiak már nagy arányban vesznek igénybe szélessávú hozzáférést és internetes szolgáltatásokat. Ez megváltoztatja a gazdaságot és átalakítja az életmódot. E jelentős változások előnyei az európai gazdaságban azonban csak akkor fognak érvényesülni, ha sikerül megküzdenünk az e téren jelentkező nagy számú kihívással. Először is, továbbra is biztosítani kell az internetgazdaság nyitottságát, nevezetesen az innovatív üzleti modellekre való nyitottságot. Ez az elektronikus kommunikációs piacok jelenlegi versenybarát szabályozásának folytatását és megerősítését, valamint megfelelő fogyasztóvédelmi biztosítékokat igényel. Másodszor, a hálózatoknak a jövő internetére való felkészítéséhez szükség lesz: nagyobb infrastrukturális beruházásokra a nagy sebességű internet létrehozása céljából; az internet-architektúra fejlesztésére a jövőbeli szükségletek kielégítése érdekében; és a frekvenciákhoz való hozzáférés kiterjesztésére, valamint rugalmasabbé tételére a vezetéknélküli szolgáltatások nyújtása érdekében. Harmadszor, az internethasználat exponenciális növekedése fokozni fogja a biztonsági és a magánszféra védelmével szembeni kihívásokat. A hatóságok felelőssége, hogy biztosítsák, hogy a polgárok bízhatnak abban, hogy a jövő internete egyszerű, hozzáférhető és biztonságos lesz, és tiszteletben tartja majd magánszférájukat. E közleményt a jövő internete felé tett előkészítő lépésnek kell tekinteni, amely az internet dinamikusságának és nyitottságának megőrzésére és biztonságosabbá tételére vonatkozó keret-feltételrendszer meghatározására helyezi a hangsúlyt. E közlemény megvizsgálja és
HU
3
HU
európai összefüggésekbe helyezi ezeket a ma világszerte kibontakozóban lévő folyamatokat1, számba veszi az előttünk álló főbb kihívásokat (2. rész), és azt, hogy azok milyen politikai válaszokat igényelnek (3. rész). Az internetgazdaságnak az EU versenyképessége szempontjából játszott fontos szerepére tekintettel e közlemény továbbá javasolja a szélessávú teljesítményindex bevezetését a nagy sebességű internet-infrastruktúra fejlődésének figyelemmel kísérése érdekében (4. rész). Ahogy Európa – a 2010 utáni időszakra vonatkozóan a lisszaboni menetrenddel összefüggésben – modernizálja magát a jövő gazdasága számára, kiemelkedő jelentőséggel bír majd az is, hogy lefektessük azon növekedés szilárd alapjait, amely a jövő internetéből eredhet. Ezért a következő hónapokban e fejlemények politikai következményeiről folytatott szélesebb körű vitára van szükség annak érdekében, hogy az internetre mint a gazdaság és a társadalom modernizálásának általános infrastruktúrájára átfogó politikai válasz szülessen. 2.
AZ ÚJ TENDENCIÁK KIHÍVÁST JELENTENEK A DIGITÁLIS GAZDASÁG SZÁMÁRA
A közösségi hálózatok fejlődése és a szolgáltatások internete A szélessávú hozzáférés széleskörű elterjedése megváltoztatta az internet használatának módját4. Így különösen a keresőmotorok alapvető Web 2.0 fejlődésének köszönhetően az internetre a 90-es évek közepén jellemző információszolgáltatástól eljutottunk Az új és felhasználóbarát alkalmazásoknak köszönhetően, mint például a blogok, a a ma „web 2.0” néven ismert, egyre inkább részvétel- média-megosztás és a közösségi hálózatok, alapú internethez. A szakértők már az internet újabb egyre bővül a részvételi lehetőségek köre generációjáról beszélnek, amely lehetővé fogja tenni az interneten. 2007-ben az európai az internethasználat automatizálását5. A fejlettebb polgárok 24%-a szólt 2hozzá, vagy vett funkciók is fejlődni fognak, így a háromdimenziós részt online fórumokon . Az „enterprise 2.0”, amely a web 2.0 üzleti megfelelője, háló is, amelyet a Second Life-hoz hasonló hamarosan követni fogja a közösségi környezetek tettek népszerűvé. Az európaiak hálózatépítő oldalak gyors felemelkedését, különösen aktívan használják e megjelenő web 2.0 ezzel összefüggésben 2006–2011 között az üzleti alkalmazások szolgáltatásokat, legalább annyira, mint a világ internet-alapú világszerte körülbelül 15%-os növekedése bármely más részén, amely azt jelenti, lehetőség van várható3. arra, hogy a közösségi hálózatépítési alkalmazások következő generációját az EU-ban alakítsák ki. A vállalkozásokban használt közösségi hálózatépítési alkalmazások várhatóan létrehozzák majd az együttműködési eszközökön alapuló vállalati modellt, az enterprise 2.0-t. E modell, a szoftver mint szolgáltatás megjelenésével együtt az igény esetén rendelkezésre álló és jelentősen alacsonyabb általános költségeket okozó számítógépes szolgáltatások új generációjának megjelenéséhez fog vezetni. Maguk az üzleti végfelhasználók könnyebben és
1 2 3 4 5
HU
OECD miniszteri konferencia — Az internetgazdaság jövője — 2008. június, és WSIS - World Summit of information society (információs társadalmi csúcstalálkozó) http://www.itu.int/wsis Eurostat, közösségi felmérés az IKT használatáról a háztartásokban és egyénenként, 2007. Forrás: Gartner Dataquest Market Databook, 2007. szeptemberi frissítés. OECD DSTI/ICCP/IE(2007)4/final. A szemantikus webet először a világháló feltalálója, Tim Berners Lee javasolta http://www.sciam.com/article.cfm?id=the-semantic-web.
4
HU
olcsóbban tudnak majd saját termékeikben és szolgáltatásaikban szoftvereket alkalmazni, amely hatalmas termelékenységi ugráshoz vezet majd a gazdaság egészében6. A tárgyak internetének felemelkedése A tárgyak internetének fogalma a készülékek, Egészségvédelmi megfigyelés érzékelők, tárgyak, terek, gépek, járművek stb. zökkenőmentes összekapcsolására utal, helyhez A testre erősített érzékelők és a dolgok kötött és vezetéknélküli hálózatok segítségével. Az internete megkönnyítik könnyűsúlyú összekötött érzékelők, készülékek és címkék rendszerek használatát olyan létfontosságú paraméterek, mint a kölcsönhatásba léphetnek a környezettel és gépek egészségügyi pulzusszám, a légzésszám és a vérnyomás közti kommunikáció útján képesek információt figyelemmel kísérésére. A betegek küldeni más tárgyaknak. Az ilyen alkalmazások az egyszerűen magukon hordhatják a intelligens autók, logisztikai és közlekedési megfigyelőrendszert, miközben folytathatják rendszerek révén közvetlen jelentőséggel bírnak a mindennapi tevékenységük végzését. Ez közlekedés számára, az intelligens épületek révén a különösen előnyös az öregedő európai környezet számára, valamint a biztonsági rendszerek társadalom összefüggésében, hiszen ebből adódóan sok ember szenved krónikus számára, és hatalmas termelékenység-növekedéshez panaszoktól. vezetnek majd a gazdaság egészében. Előre tekintve az RFID piaci értéke 2018-ra várhatóan világszerte 5-szörösére fog nőni7, és e terület innovatív alkalmazások lehetőségét rejti magában. Nomád használat A fogyasztók egyre több hordozható készüléket Az IKT nomád használata meg fogja használnak, így laptopokat, PDA-kat, MP3 változtatni a „munkában” jelentését lejátszókat, hordozható tévékészülékeket, GPS navigációs rendszereket és hordozható A nomád használat időben és térben kötetlenebbé játékkonzolokat. A polgárok és vállalkozások fogja tenni a munkavégzési mintákat. Ez nagy könnyen és olcsón hozzá kívánnak majd férni kihívásokhoz vezet majd mind a munkáltatók, kedvelt internetes szolgáltatásaikhoz, bárhol is mind a munkavállalók számára. Az otthonról járjanak éppen. E fejlemény – a felhasználói történő munkavégzés és tanulás tekintetében a munka és az oktatás fenntarthatóbbá tétele tovább igényekhez alkalmazkodó, mobil web 2.0 – nem erősíti majd a nomád használat megvalósítása csupán számos új üzleti lehetőséget teremt és iránti igényt, amelyet az IKT nyújtani tud. átalakítja a munkaszervezési mintákat, de számos társadalmilag hasznos alkalmazása is lesz majd, így például a fogyatékossággal élő utazók vagy a sürgősségi ellátásban dolgozók segítése.
6 7
HU
Például Nessi: European Software Strategy (Európai szoftver-stratégia), 2008. június. IDTechEx RFID Market projections 2008 to 2018 (RFID piaci előrejelzések 2008-tól 2018-ig)
5
HU
A hálózatok és az üzleti modellek felkészítése egyre több adat kezelésére Az előbbi tendenciák egyik közvetlen következménye az interneten keresztüláramló adatforgalom robbanásszerű növekedése. Mint azt az ábra mutatja, 2011-re a hálózatokon és az interneten bonyolódó adatforgalom várhatóan tízszer nagyobb mértékű lesz, mint 2006-ban volt8. A növekvő adatforgalom ösztönözni fogja a második generációs szélessávú hálózatokra való átállást, amelyek az internetprotokollon alapulnak (intelligens irányítással egészítve ki a törzshálózatot), és jelentősen nagyobb sebességet tesznek lehetővé (új generációs hálózatok). A sávszélesség bővülésére leginkább a hozzáférési hálózatok esetében van szükség. Ez az elmozdulás a jelentős részben üvegszálas, illetve vezetéknélküli hozzáférési hálózatok irányába a következő években az európai távközlési ágazat előtt álló egyik legjelentősebb kihívás, azonban ennek az átmenetnek meg kell valósulnia annak érdekében, hogy a jövő internete valósággá válhasson. 3.
KIHÍVÁSOK ÉS VÁLASZOK
Ahhoz, hogy megfeleljünk a fentiekben vázolt kihívásoknak arra van szükség, hogy a hatóságok világos és előrelátható szabályok biztosításával a beruházások és az innováció számára kedvező környezetet tartsanak fenn, amelyben a versenybarát szabályozás biztosítja az internethez való hozzáférés nyitottságát, a fogyasztók a kínálat és az információhoz való hozzáférés révén élhetnek lehetőségeikkel, és a magánélet védelme, illetve a biztonság szilárdabban beépül a jövő internetének tervezési elveibe. Ezeket a szakpolitikai elveket az Európai Unió az internet szabályozására vonatkozó nemzetközi vitákban is támogatja. 3.1.
A nagy sebességű szélessávú internethozzáférés beruházásokkal való ösztönzése
Az elektronikus kommunikációra vonatkozó uniós szabályozási keret megnyitotta a piacokat és ösztönözte a beruházásokat. Az OECD legújabb statisztikai adatai szerint négy tagállam vezető helyet foglal el a nemzetközi szélessávú rangsorban9. A verseny által kifejtett nyomás továbbra is a szélessávra való átállást ösztönző leghatékonyabb tényező. A következő években azonban a helyi hozzáférési hurkoknak a szélessávú internet – az „új generációs hozzáférés” – biztosítása érdekében történő továbbfejlesztése miatt alapvető fontosságúvá
8 9
HU
IDC ‘The Diverse and Exploding Digital Universe’, 2008. március, IDC. OECD 2007. december.
6
HU
válik megőrizni az internet nyitottságát és az elektronikus kommunikációs piac versenyképességét. Ez a kihívás a túlnyomóan üvegszálas kábelekből álló hálózatok törzsvezetékeinek megépítéséhez szükséges polgári mérnöki munkák magas – az összes költség 80%-át kitevő – beruházási költségeiből adódik, valamint abból a bizonytalanságból, hogy a fogyasztók hajlandók lesznek-e megfelelő összegű felárat fizetni az új generációs hálózatokon keresztül nyújtott szolgáltatásokért ahhoz, hogy ezek a befektetések nyereségesek legyenek. Ezen kívül a szolgáltatók az ilyen befektetések tekintetében nem indulnak egyenlő helyzetből. Egyes esetekben a piacon már működő szolgáltatók újra fel tudják használni saját utcai törzsvezetékeiket és az épületekben található vezetékeiket, így ezekhez az alépítményekhez való hozzáférés, amennyiben azokban még van hely, fontos tényezővé válik a piacok nyitottságának fenntartása szempontjából. Azokban az esetekben azonban, amikor teljesen új létesítményeket kell építeni, a bizonytalanságra tekintettel, amellyel a befektetők szembesülnek, biztosítani kell, hogy a hozzáférésre vonatkozó szabályozás nem szünteti meg az új generációs hozzáférési hálózatok kialakítását ösztönző valamennyi tényezőt. Ezért a Bizottság ajánlást készít, amely iránymutatással szolgál a szabályozási hatóságok számára arra vonatkozóan, hogyan tartsák fenn a versenyt a hozzáférési hálózatok terén úgy, hogy ugyanakkor a befektetők számára is lehetővé teszik beruházásaik megfelelő megtérülését. Ezzel egyidőben a hatóságok, különösen helyhatósági szinten, ösztönözhetik az új hálózatokba való beruházásokat, és csökkenthetik a polgári mérnöki munkálatok költségeit a saját törzsvezetékeikhez való hozzáférés megkönnyítésével, vagy azzal, hogy az ilyen fejlesztéseket összehangolják az útépítési és egyéb – például a villamosvezetékekkel és szennyvízcsatornákkal kapcsolatos – közműépítési munkálatokkal. Segíthetnek továbbá az infrastruktúrához való hozzáférés engedélyezésével, a zöldmezős beruházások esetében elegendő szabad hozzáférésű törzsvezetékezés biztosításával, és a létező infrastruktúra feltérképezésével, vagy a polgári mérnöki munkákra vonatkozó terveik nyilvánosságra hozatalával. Végül a kábelek új építményekben való előzetes lefektetése során segíthetik a szolgáltatók és az épületek tulajdonosai közötti egyeztetést. A jelenlegi uniós szabályozás alapján a helyi hatóságok környezetvédelmi vagy területrendezési okokból kötelezővé tehetik az épületek megosztását10, azonban ennél többre van szükség e téren a tudatosság növelése és a legjobb gyakorlatok cseréje érdekében, például részvevői fórumok útján, amelyeket egyes tagállamokban létrehoztak. Ezen kívül a piac elégtelen működése esetén a hatóságok az állami támogatásokra vonatkozó szabályok teljeskörű tiszteletben tartása mellett közvetlen támogatást nyújthatnak. Az ilyen támogatásnak a passzív infrastruktúra (például törzsvezetékek, ellenőrzőaknák vagy sötét szálak) létesítésére kell korlátozódnia, és szabad hozzáférésen kell alapulnia, azaz a hálózatnak hátrányos megkülönböztetés nélkül valamennyi szolgáltató számára hozzáférhetőnek kell lennie. 3.2.
Szélessávú hozzáférést mindenkinek
Hozzávetőlegesen már az európai háztartások 40%-a rendelkezik szélessávú hozzáféréssel. Ahogy a szélessávú hozzáférés használata tovább terjed, és mindennapi szükségletté válik, nőni fog az információkból való kirekesztettség veszélye azon polgárok számára, akik nem rendelkeznek szélessávú hozzáféréssel, vagy azt nem engedhetik meg maguknak. A jövő
10
HU
Lásd a 2002/21/EK keretirányelv 12. cikkét.
7
HU
internetének közeledtével a ma digitális szakadéka a holnap információs kirekesztettségévé válhat, amelynek következtében a társadalom egyes tagjai - földrajzi okokból, vagy az jövedelemforrások és képességek egyenlőtlensége miatt - lemaradhatnak és tartósan hátrányos helyzetbe kerülhetnek. A technológiák fejlődésével politikai prioritássá válik annak biztosítása, hogy a nagy sebességű hálózatok előnyei a vidéki és városi területeken egyaránt elérhetőek legyenek. A Bizottság információs társadalomra vonatkozó politikai stratégiájának, az i2010-nek egyik elsődleges célja a befogadó információs társadalom elősegítése a „szélessávú hozzáférést mindenkinek” cél megvalósítása felé tett aktív lépésekkel. A „szélessávú hozzáférést mindenkinek” stratégiát a Bizottság „A szélessávú szakadék áthidalása” című, 2006. márciusi közleményében11 vázolta fel. E közlemény különösen azt mutatja meg, hogyan vehetik igénybe a regionális és helyi hatóságok különösen távol eső, vidéki térségekben az EU strukturális és vidékfejlesztési alapjait nem csupán az infrastruktúra, hanem a polgárok számára elektronikus szolgáltatások és alkalmazások (e-egészségügy, e-kormányzás, e-tanulás és e-befogadás) fejlesztésére is. Emellett az ítélkezési gyakorlat alakulásával párhuzamosan a Bizottság aktívan frissíti és összefoglalja majd a szélessávú hozzáférési projektekre, az új generációs hozzáférést is beleértve, alkalmazandó állami támogatásra vonatkozó szabályokról kiadott iránymutatásait12. Végül a Bizottság hamarosan közleményt fog elfogadni, amelyben felülvizsgálja az egyetemes szolgáltatás alkalmazási körét, és vitát indít a „szélessávú hozzáférést mindenkinek” cél elérésében játszott szerepéről. 3.3.
Az internet nyitottságának megőrzése: verseny és konvergencia
A konvergencia elmossa a távközlés, a fogyasztói elektronika, a médiaszolgáltatások és az internet-vállalkozások piacai között a határokat. A távközlési és kábelszolgáltatók egyre gyakrabban kapcsolják össze a televízió-, az internet-, a vezetékes és a mobiltelefonszolgáltatásokat („quadruple play”). Az új média- és internet-vállalkozások letölthető tartalmakat szolgáltatnak, vagy a mobil távközlési tartalomszolgáltatások nyújtása felé mozdulnak el. E piacok változása és összeolvadása során éberségre van szükség annak biztosításához, hogy a verseny hatékony maradjon. Ebben az összefüggésben aggályok merültek fel a „hálózatsemlegességnek” az internet fejlődési folyamatában való megőrzésével kapcsolatban. Az új hálózatkezelési technikák lehetővé teszik az adatforgalom rangsorolását. A szolgáltatók használhatják ezeket az eszközöket arra, hogy csúcsidőben, a robbanásszerű keresletnövekedés és a hálózat fokozódó zsúfoltsága idején optimalizálják a forgalmat és biztosítsák a szolgáltatás jó minőségét. A forgalomirányítás azonban versenyellenes gyakorlat megvalósítására is használható, így például bizonyos adatforgalom tisztességtelen előnyben részesítésére, vagy lelassítására, illetve szélsőséges esetekben gátolására. Ezért a Bizottság az egyetemes szolgáltatási irányelv megreformálására vonatkozó jogalkotási javaslataiban13 a végfelhasználók érdekeinek és a jogszerű szolgáltatásokhoz való hozzáférés esetleges korlátozására vonatkozó tájékoztatáshoz való jogainak erősítését szolgáló intézkedéseket, valamint a szolgáltatás minőségi romlásának megakadályozása érdekében a
11 12 13
HU
COM(2006) 129. Az aktualizált változat elérhető a Bizottság e témának szentelt honlapján: http://ec.europa.eu/comm/competition/sectors/telecommunications/overview_en.html COM(2007) 698.
8
HU
szolgáltatások minimális minőségi követelményeinek meghatározását javasolta14. Ezen kívül a közösségi versenyjogi szabályok (az EK 81. és 82. cikke) kulcsfontosságú szerepet fognak játszani a versenyellenes magatartások megakadályozásában és megszüntetésében. E rendelkezések lehetővé teszik az erőfölényben levő hálózatüzemeltetők visszaélésszerű magatartásának, valamint a más szolgáltatások vagy üzemeltetők piacról való kiszorítására irányuló összehangolt magatartások kezelését. A konvergencia következtében továbbá számos különböző készüléknek és szolgáltatásnak kell kommunikálnia egymással. Például a nomád szolgáltatások elterjedéséhez olyan hálózatokra, készülékekre, tartalomvédelemre és biztonsági alkalmazásokra van szükség, amelyek interoperábilisak. Az esetek többségében ezeket a problémákat piaci mechanizmusok oldják meg: a nyílt interfészek és szabványok mindenkinek kedvező helyzetet teremtenek, így mindenki részesedik a piac bővüléséből. Azonban - és ez különösen releváns külső hálózati hatások fennállása esetén - az erőfölénnyel rendelkező piaci szereplők megpróbálhatják arra használni saját szabványaikat, hogy termékeikhez kössék a fogyasztókat, vagy nagyon magas jogdíjakat szedjenek a többi piaci szereplőtől, így végső soron lassítják az innovációt, és megakadályozzák az új szereplők piacra lépését. A közösségi versenyjogi szabályok fontos szerepet játszanak majd az ilyen gyakorlatok elleni küzdelemben. Ez az oka annak, hogy a nyílt szabványok olyan fontosak, annak ellenére, hogy támogatásuk összetettebbé válik a globális IKT-szabványok felé történő elmozdulással. Az Aho-bizottság nemrég megvizsgálta az EU által támogatott IKT-kutatásokat, és arra a következtetésre jutott, hogy a szabványosítási politika proaktívabb alkalmazása döntő szerepet játszhat a belső piacon az innováció és a növekedés szempontjából, mint azt a mobiltelefon-szolgáltatások (a GSM szabvány) és a mobil televíziózás (a DVB-H szabvány) terén elért európai vezető szerep is mutatta15. A Bizottság politikai stratégiát kezdeményez e változások politikáira gyakorolt hatásainak kezelésére többek között olyan területeken, mint az IKT szabványosítás16 és a páneurópai közszolgáltatások fejlesztése17. A tartalmak létrehozása a lehetséges gazdasági növekedés egy másik fő területe, amely a jövő internetének fejlődésétől függ. A médiatartalmakra, így többek között az interaktív tartalomszolgáltatásokra vonatkozó politikát az online tartalomról szóló közlemény18 tartalmazza, amelyben a Bizottság már számos olyan problémát azonosított, amelyet meg kell oldani a tartalmak elérhetőségének és terjesztésének javítása érdekében, és az online tartalmakról szóló, előkészületben lévő ajánlás foglalkozni fog a digitális jogkezelési rendszerek, engedélyezési rendszerek és kalózkodás elleni intézkedések átláthatóságával és interoperabilitásával. Mivel a szellemi tulajdonjogok továbbra is létfontosságú tényezőt jelentenek a digitális tartalmakra vonatkozó fenntartható üzleti modellek szempontjából, a Bizottság célja az volt, hogy zöld könyv19 elfogadásával strukturálja a tudásalapú gazdaságban a szerzői jogi politika hosszú távú jövőjére vonatkozó vitát. A digitális 14 15
16 17 18 19
HU
Lásd az egyetemes szolgáltatási irányelv módosított 20. cikkének (5) bekezdését és 22. cikkének (3) bekezdését. Information Society Research and Innovation: Delivering results with Sustained Impact (Információs társadalmi kutatás és innováció: tartós hatással járó eredmények elérése), 2008. május, elérhető a http://ec.europa.eu/dgs/information_society/evaluation/data/pdf/fp6_ict_expost/ist-fp6_panel_report.pdf címen. COM(2008) 133. Lásd az Európai Interoperabilitási Keretrendszer folyamatban levő felülvizsgálatát http://ec.europa.eu/idabc/en/document/7728. COM(2007)836 ZÖLD KÖNYV - Szerzői jog a tudásalapú gazdaságban – COM(2008)466
9
HU
környezetben az engedélyezési rendszerekre és a szerzői jogi politikára vonatkozó uniós megközelítés azonban még nem támogatja teljes mértékben a felhasználók által létrehozott tartalmakon és a szellemi tulajdonhoz a „tulajdon és megosztás” elvén alapuló megközelítés felé történő elmozduláson alapuló új üzleti modellek kialakulását. A jövő internetén nem biztosított még a kiskorúak védelme sem, és az információk integritása sem garantált. 3.4.
A jövő internetének megalapozása
Az internet figyelemre méltóan robusztusnak és növekedésre képesnek bizonyult ahhoz, hogy megfeleljen szinte valamennyi vele szemben támasztott igénynek. A nomád számítógépes használat és a tárgyak internetének puszta terjedelme és összetettsége azonban meg fogja terhelni az internet jelenlegi architektúráját. Annak érdekében, hogy e változásokkal szembe tudjon nézni, az internetnek jelenlegi elveire építve fejlődnie kell, hogy megfeleljen a méretezhetőség, a mobilitás, a rugalmasság, a biztonság, a bizalom és a szilárdság iránti növekvő igényeknek. Például a rádiófrekvenciás intelligens azonosító címkék száma, amelyek a tárgyak internetének fő mozgatórugóját jelentik, a következő tíz évben várhatóan a jelenlegi két milliárdról 300-szorosával fog emelkedni20. Még nem biztos azonban, hogy elegendő frekvencia fog rendelkezésre állni ilyen mennyiségű címkével ellátott tárgyak, érzékelők és más intelligens készülékek összekapcsolásához, és – hacsak az IPv6-ra való átállás zökkenőmentesen nem zajlik – az sem biztos, hogy elég cím áll majd rendelkezésre e tárgyak számára. Néhány lépést már tettek e téren. Először is, a Bizottság célként javasolta, hogy 2010-re az európai internethasználók 25%-a tudjon IPv6 használatával csatlakozni az internethez, és felhívta a tagállamokat, internetszolgáltatókat, tartalomszolgáltatókat, szolgáltatásnyújtókat, gyártókat és ágazati érdekelteket, hogy kezdjék meg az IPv6-ra való átállást21. A második lépés a tárgyak internetéből, nevezetesen annak architektúrájából és irányítási modelljéből eredő főbb kihívásokra való felkészülés. A tárgyak internetére is vonatkozó irányítási kérdések alapvető jelentőséggel bírnak, és globális szinten az információs társadalmi csúcstalálkozó (World Summit on Information Society, WSIS) révén figyelemben is részesültek. A Bizottság nyilvános konzultációt kezdeményez a tárgyak internetéről, és a jelen közleménnyel együtt kiadott kapcsolódó bizottsági munkadokumentumban megfelelő háttérinformációkkal szolgál. E vita eredményeként a Bizottság 2009 elején konkrét intézkedéseket tartalmazó közleményt fog kiadni. Világszerte megkezdődtek már a jövő internetére vonatkozó, hosszabb távú kutatások, így az Egyesült Államokban a GENI kezdeményezés és Japánban az AKARI program keretében. A hetedik kutatási keretprogram biztosítani fogja, hogy Európa e valóban globális fejlemények élmezőnyében maradjon. Most itt az ideje ezen erőfeszítések következetesebb összehangolásának az e területre vonatkozó világos technológiai ütemterv létrehozásával. A Bizottság továbbá egyesíteni kívánja a jövő internete szempontjából releváns, széttagolt kutatási erőfeszítéseket, a köz- és magánszféra közötti európai szintű, teljes körű partnerség lehetőségeinek megvizsgálásával22, amelynek keretében sor kerülne a főbb tervezési
20 21 22
HU
IDTechEx (2008) — RFID Analyst. COM(2008) 313. A bledi konferencián elhangozott nyilatkozat - http://www.future-internet.eu/publications/bleddeclaration.html.
10
HU
alapelvek kutatására, ideértve a végpontok közötti összeköttetést, a nyitottságot, a semlegességet és az átláthatóságot. 3.5.
A magánélet védelme és a biztonság
A magánélet védelme az interneten már ma is az egyik legfontosabb kérdés. A jövő internete csak növelni fogja a robusztusabb és biztonságosabb hálózat iránti igényeket. Az előrelátható adatvédelmi kockázatok a felhasználói profilok készítéséből, az RFID-azonosítók felhasználók vagy tárgyak azonosítására való alkalmazásából, és az információk nem észlelt feldolgozásából, összekapcsolásából, illetve nyilvánosságra hozatalából (például a személyes adatok közösségi hálózatokon történő újrafelhasználása, vagy az RFID felhasználói profilok készítésére való felhasználása) adódnak. Egy 2008-as Eurobarométer felmérés23 azt mutatja, a felhasználók kétharmada tart attól, hogy személyes adatokat adjon meg az interneten. Egyértelműen szükséges tehát, hogy lépések történjenek annak érdekében, hogy a biztonság a jövő internetének tervezési elemévé váljék. A közösségi adatvédelmi jogalkotás technológiasemleges, ezért jól tud majd alkalmazkodni a jövőbeli kihívásokhoz. E szabályok végrehajtását azonban folyamatosan nyomon kell követni. Az RFID-ről, az adatvédelemről, a magánélet védelméről és a biztonságról szóló, előkészületben lévő ajánlás útmutatással szolgál majd az RFID-alkalmazások jogszerű, etikai, társadalmi és politikai szempontból elfogadható tervezésére és működtetésére vonatkozóan, amely lehetővé teszi továbbá a magánélethez való jog tiszteletben tartását, biztosítja a személyes adatok védelmét, valamint az információk megfelelő biztonságát. Az adatvédelmi technikák jelentik az első védelmi vonalat az internet jogszerűtlen használatával szemben. Az elmúlt években a biztonsági kockázat, amit az internet jelent, terjedelmében és kifinomultságában egyaránt exponenciálisan nőtt. A Bizottság számítógépes bűnözés ellenes politikájának24 keretében számos, e fenyegetés leküzdését szolgáló intézkedést vázolt. A jövő internete valószínűleg új gyenge pontokat fog létrehozni. E téren vannak lehetőségek a tervezési szakaszban nagyobb biztonság beépítésére, azonban a tagállamoknak növelniük kell erőfeszítéseiket a hálózatok és szolgáltatások biztonságának és integritásának biztosítására annak érdekében, hogy Európa vezető szerepet tölthessen be a nemzetközi színpadon. E célból a Bizottság jelenleg előremutató stratégiát készít elő a magánélet védelméről és a bizalomról a mindenütt jelen levő információs társadalomban. 4.
KÖVETKEZTETÉS
A jövő internete társadalmi és gazdasági lehetőségeinek teljes terjedelmét még nem mérték fel, de már központi szerepet játszik a globális gazdaság számos régiójának fejlesztési stratégiájában, és Európában is kezd megjelenni a Lisszabon utáni menetrend részeként. E potenciál többek között termelékenységnövekedést jelent, amelyre szükség van a növekedés és a jólét fenntartásához a globális verseny, a munkaképes népesség elöregedése, és a fenntartható környezet megvalósításának költségei mellett; ezen kívül számos társadalmi innovációhoz vezethet, amelyek biztosíthatják az európaiak életminőségének további emelkedését.
23
24
HU
Eurobarométer 225. sz. gyorsfelmérés: Data Protection in the European Union — Citizens’ Perceptions Survey (Adatvédelem az Európai Unióban a polgárok szemszögéből), felmérés a Jogérvényesülés, Szabadság és Biztonság Főigazgatósága megbízásából, 2008. COM(2007) 267.
11
HU
E potenciál kihasználásához azonban olyan válaszokra van szükség, amelyek biztosítják, hogy a jövő internete az európai innováció és növekedés szilárd alapjává válik. E tekintetben alapvető követelmény egy olyan internet, amely nagy sebességű és mindenhol, mindenki számára hozzáférhető, amely nemzetközileg nyitott és versenyképes, és amely – átlátható és hatékony irányítási eljárásai miatt – biztonságos és biztonsággal használható. A hozzáférhetőség, nyitottság, átláthatóság és biztonság ezen alapvető feltételei képezik a Bizottság jövő internetére vonatkozó rövid távú ütemtervének alapját, amely az alábbi hat cselekvési pontban foglalható össze: (1)
Nagy sebességű internet-infrastruktúrák kiépítése, amelyek nyitottak a verseny előtt, és valódi választási lehetőséget kínálnak a fogyasztóknak. A Bizottság hisz abban, hogy a jelenlegi versenypárti megközelítés a legjobb út e célok eléréséhez. Ennek megfelelően az elektronikus kommunikációs keretrendszerre vonatkozó 2007-es reformjavaslatai mellett • a Bizottság iránymutatással fog szolgálni az elektronikus kommunikációs szabályok tagállami alkalmazására vonatkozóan egy 2009 elején kiadandó, az új generációs hozzáférési hálózatokról szóló ajánlásban.
(2)
Megfizethető áron jó minőségű internetkapcsolathoz való hozzáférés előmozdítása mindenki számára. „A szélessávú szakadék áthidalását” szolgáló politikája végrehajtásának részeként: • a Bizottság aktívan frissíti és összefoglalja majd a szélessávú hozzáférési projektekre alkalmazandó állami támogatási szabályokra vonatkozó gyakorlatát. • a Bizottság az egyetemes szolgáltatás alkalmazási körének felülvizsgálata keretében 2008 őszén vitát fog indítani az egyetemes szolgáltatás szerepéről a „szélessávú hozzáférést mindenkinek” célkitűzés elérésében játszott szerepéről.
(3)
Az internetnek a versennyel, az innovációval és a fogyasztók választási lehetőségeivel szembeni nyitottságának megőrzése, a felhasználók szolgáltatásokhoz és termékekhez kötöttségének elkerülése. E célt szolgáló javaslatok szerepeltek a 2007-es elektronikus kommunikációs keretrendszer reformjában, elfogadásuk 2009-re várható. • A Bizottság a versenyt és a fogyasztók interneten élvezett választási lehetőségeit sértő gyakorlatokra továbbra is alkalmazni fogja a közösségi versenyjog szabályait. • a Bizottság 2009 elején fehér könyvet fog elfogadni az IKT-szabványosításról.
(4)
A jövő internetének tervezéséről és fejlesztéséről szóló vita kezdeményezése. E célból: • a Bizottság végrehajtja az IPv6 bevezetését ösztönző, kapcsolódó közleményben25 vázolt cselekvési tervet, és 2010-ig értékeli a tagállamok és az ágazat által elért haladást;
25
HU
COM(2008) 313.
12
HU
• a Bizottság nyilvános vitát kezdeményez a tárgyak internetének architektúrájáról és irányításáról, amelynek eredményeként 2009 elején közleményt fog elfogadni; • a Bizottság megvizsgálja továbbá a köz- és magánszféra közötti uniós szintű partnerség létrehozásának lehetőségét a jövő internetének kutatása céljából, és 2010 elején erről jelentést készít. (5)
A létező adatvédelmi szabályok végrehajtására vonatkozó világos iránymutatás nyújtása, és egységes stratégia elfogadása a jövő internetének biztonságáról annak érdekében, hogy Európa jobban meg tudjon küzdeni a jövőbeli biztonsági fenyegetésekkel és vezető szerepet játszhasson a nemzetközi vitában. E célból: • a Bizottság 2008 őszén ajánlást fog elfogadni az általános adatvédelmi szabályoknak az RFID rendszerek használata során való alkalmazásáról; • folyamatban van a magánélet védelméről és a mindenütt jelen levő információs társadalomban a bizalomról szóló közlemény kidolgozása.
(6)
Tekintettel a nemzetközi szakpolitika, a szabályozásról való párbeszéd és a kutatási együttműködés kulcsfontosságú szerepére mindezen fejlemények szempontjából, • a Bizottság 2008 végéig közleményt fog kiadni az információs társadalmi szakpolitikák külső dimenziójáról.
Összességében a jövő internetéhez vezető átmenetre csak akkor kerülhet sor, ha mindenki rendelkezik nagy sebességű internet-hozzáféréssel. Ezért a szélessávú hozzáférésre vonatkozó stratégiáknak továbbra is a szakpolitikai irányítók figyelmének középpontjában kell állniuk, illetve maradniuk a jövőben is. Ezért javasolta a Bizottság a „szélessávú teljesítményindexet” a lisszaboni stratégiát illetően elért haladásról szóló éves jelentésében26, amelyet a tavaszi Európai Tanács is elfogadott. Az index a gyorsaság, a lefedettség, a megfizethető árak, az innováció, a kiváló minőségű szolgáltatások és a kedvező társadalmi-gazdasági környezet iránti igényeket tükrözi. A „szélessávú teljesítményindex” ezért összetett mutató, amely egyesíti ezeket a különböző dimenziókat, és lehetővé teszi a tagállamok számára teljesítményük összehasonlító értékelését, és annak jobb megértését, hogy mely területeken van szükség nagyobb politikai figyelemre27. A szélessávú teljesítményre vonatkozó eredmények alátámasztják, hogy következetes módon azon országok kerülnek az élre, amelyek sikeresen valósították meg a versenyt, az innovációt és a társadalmi integrációt összekapcsoló szakpolitikát. Ezeket az elveket az európai szakpolitikák is aktívan támogatják: a távközlési szabályozás a versenyt, az alacsonyabb árakat és a hálózatokba való beruházást ösztönző legjobb gyakorlat példája; ezt egészítik ki az átfogó „szélessávú hozzáférést mindenkinek” politikák és a kínálati oldalra vonatkozó politikák, amelyek ösztönzik a korszerű szolgáltatások fejlesztését és használatát.
26 27
HU
COM(2007) 803. A részletes mutatókért munkadokumentumot.
és
az
eredményekért
13
lásd
az
e
közleményt
kísérő
bizottsági
HU
Szélessávú teljesítményindex 0,90
Társdalmi-gazdasági környezet 0,80
Korszerű szolgáltatások elterjedtsége Sebességek
0,70
Szélessáv ár 0,60
Szélessáv verseny*lefedettség
0,50
Szélessáv lefedettség vidéki területeken
0,40
0,30
0,20
0,10
0,00 BG
HU
CY
RO
PL
EL
LT
SK
EE
IE
LV
HU
IT
CZ
PT
14
MT
SI
LU
ES
DE
FI
AT
BE
FR
NO
UK
DK
NL
SE
HU
