HU
HU
HU
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
Brüsszel, 2.12.2004 COM(2004) 759 végleges
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Európai elektronikus kommunikációs rendelet és piacok 2004
[SEC(2004)1535]
HU
HU
1.
BEVEZETÉS
A Bizottság több egymást követő közleménye épített az európai tudásalapú gazdaság lisszaboni jövőképére. A Bizottság aláhúzta, hogy az elektronikus kommunikációs ágazat létfontosságú szerepet játszik szinte minden más gazdasági tevékenységben is, és az innovatív kommunikációs szolgáltatásokat a munka termelékenységének jelentős húzóerejeként határozta meg1. E célok elérésének egyik – az Európai Tanács számos következtetésében pontosan megállapított – tényezője az EU új, az elektronikus kommunikációra vonatkozó szabályozási keretének alkalmazása2. Ez technológiai szempontból semleges szabályozási elveket biztosít, amelyek – miután teljes mértékben hatályossá váltak a tagállamokban – segítséget nyújtanak a piacnak abban, hogy a fogyasztóknak választékot és értéket bocsássanak rendelkezésre. A bevezetés optimális időkerete rövid és kulcsfontosságú. Az EK versenyszabályainak eredményes alkalmazása is létfontosságú szerepet játszik. A Bizottság erőteljesen támogatja az EU keret bevezetését jelentéstétel, a tagállamok hatóságaival való együttműködés, valamint ahol szükséges, jogsértési eljárás útján. A szabályozásra és a piacokra vonatkozó legutóbbi jelentés3 a Bizottságnak az átvételi folyamatból eredő főbb aggodalmaira helyezte a hangsúlyt. Ez a közlemény elsősorban a piaci fejleményekről és a továbbra is aktuális főbb szabályozási kérdésekről szól. Alapjául a Bizottság szolgálatainak párhuzamosan elfogadott munkadokumentumában foglalt részletesebb elemzés és piaci adatok szolgálnak, és első ízben fedi le mind a huszonöt tagállamot. Az itt ismertetett szabályozási helyzet általában 2004. október 1-jei állapotot tükrözi. A piaci adatok – egyéb jelzés hiányában – a 2004. augusztus 1-jéig terjedő időszakra vonatkoznak.4 2.
FŐBB PIACI FEJLEMÉNYEK
Az e-kommunikációs szolgáltatási ágazat egyre pozitívabb kilátásokkal jellemezhető. A verseny a legtöbb piacon erősödik, és a fogyasztóknak egyre több előnye származik ebből az ár, a minőség és az innovatív szolgáltatások szempontjából. Az ágazat – különösen a vonalas szektor – a költségcsökkentés és adósságmérséklés időszakát igyekszik maga mögött hagyni. A mobil, a szélessávú – és bizonyos mértékig a hagyományos vonalas – szolgáltatásokban megvalósuló innováció a növekedési útkeresés mozgatórugója. Az ágazatban tapasztalható általános növekedés – a becslések szerint 4,6%5 2004-ben – stabilizálódott, és túlszárnyalja a 25 EU-tagállam GDP-növekedésének mértékét. A kulcsfontosságú vezérlőelemek a vezetékes adat- és a mobilszolgáltatások, amelyek erős, 11,5%-os illetve 7%-os növekedést mutatnak6.
1
2 3 4 5 6
HU
Lásd a Bizottság “Európa nagysebességű csatlakoztatása: újabb fejlemények az elektronikus kommunikáció területén” – COM(2004) 61 végleges. Lásd továbbá a Bizottság “Szélessávú mobilszolgáltatások” című közleményét – 2004. június 30, COM(2004) 447. http://europa.eu.int/information_society/topics/telecoms/regulatory/new_rf/index_en.htm Európai elektronikus kommunikációs rendelet és piacok 2003, COM(2003) 715 Más megállapítás hiányában az adatokat a nemzeti szabályozási hatóságok bocsátják rendelkezésre Névlegesen. Források: az EITO és az IDATE Forrás: az EITO becslése
2
HU
A 25 tagú EU elektronikus kommunikációs piaci értéke (milliárd EUR) 280
277 265
260
254
A 25 tagú EU éves növekedése 11,9%
240
240
6,2%
6,0% 4,4%
4,6%
2003
2004
226
2000
2001
2002
220 2000
2001
2002
2003
2004
Forrás: EITO 2004 és a Bizottság szolgálatai
A fenti általános tendenciák mögött számos konkrét fejlemény húzódik meg. Először is a hagyományos vonalas telefónia érték tekintetében csökkent, mivel a növekvő verseny lenyomja az árakat. Másodszor a szélessávú szolgáltatások rendkívüli mértékben elterjedtek az alacsonyabb árak és az erősödő infrastruktúra alapú verseny miatt, ahogy az újonnan belépők elkezdenek felfelé lépegetni a befektetési létrán7. Harmadszor, a mobilszolgáltatások térhódítása továbbra is nő, és ugyan a beszédalapú szolgáltatás még mindig dominál, nyilvánvaló a növekedés a mobil adatszolgáltatások területén is. A 3G hálózatok és szolgáltatások elindultak a tagállamok többségében. A 25 tagú EU elektronikus kommunikációs piacának felbontása (milliárd €) 140 Mobil telefonszolgált atások
122
120 100
114 107 98
92
92
91
90
Vonalas hangátviteli szolgáltatások
80 60 40
36
20
14
14
13
12
Vonalas adatszolgáltatá sok
51
45
42
Kábel TV szolgáltatások
0 2001
2002
2003
2004E
Források: az EITO 2004 és a Bizottság szolgálatai
7
HU
Ez a kifejezés olyan helyzetre vonatkozik, amikor egy újonnan belépő kezdetben az értéklánc különböző szintjein hozzáférhető termékekből húz hasznot a vásárlói kör kiépítése érdekében, majd fokozatosan kiépíti saját infrastruktúráját a vásárlók felé.
3
HU
2.1
Mobilszolgáltatások
A mobilszolgáltatásokból származó bevételek meghaladják a vonalas szolgáltatásokét. Folyamatosan erős, 7%-os növekedést sikerült elérni 2004-ben, amelyet részben a mobil adatszolgáltatások katalizáltak. Az átlagos piacnyerési ráta is tovább növekszik, jelenleg 83%nál tart a 25 tagú EU esetében; a 15 tagú EU-ra vonatkozó ráta 6 százalékpontos növekedéssel elérte a 87%-ot. A mobil előfizetők száma jelenleg több mint 379 millió. Az EU mobil ágazatában a jövőbeni fejlődés kulcsfontosságú mozgatórugója minden valószínűséggel a fejlett hozzáadottérték-szolgáltatások bevezetése lesz. Mobil előfizetők és átlagos piacnyerés a 25 és a 15 tagú EU-ban, 1998-2004 400
87%
90%
81%
350
75%
83%
Millió előfizető
250
60%
52%
50%
200
379 31%
150
265
100
18%
306
283
329
40% 30%
194
20%
115
EU átlagos piacnyerési ráta
70%
300
50
80%
70%
10%
69
0
0% 1998
1999
2000
2001
Előfizetők a 15 tagú EU-ban Piacnyerési ráta a 15 tagú EU-ban
2002
2003
2004
Előfizetők a 25 tagú EU-ban Piacnyerési ráta a 25 tagú EU-ban
Forrás: Bizottsági szolgálatok az NSZH-k adatai és az EMC becslései alapján
Több általános tendencia azt sugallja, hogy a mobil ágazat szempontjából növekszik a verseny. A vezető szolgáltatók átlagos piaci részesedése a tavalyi 46,6%-ról ebben az évben 43,2%-ra zuhant vissza, ami nagyobb esést jelent, mint az elmúlt három évben együttvéve. A mobilszámok hordozhatósága – amely lehetővé teszi, hogy az előfizetők megtartsák számukat, ha szolgáltatót váltanak – növekedett az év folyamán, egyes országokban jelentős mértékben. Ez a szolgáltatás ott bizonyult a legsikeresebbnek, ahol a számhordozhatóság díját viszonylag alacsony szinten szabták meg. A kapcsolatra vonatkozó részben foglaltaknak megfelelően örömmel fogadták a mobil felmondások csökkenését számos EU-országban az év folyamán, habár kétségtelenül további csökkenések várhatók az NSZH-k közbelépéséből is. Továbbra is aggasztó a nemzetközi roaming díjak magas szintje. A Bizottság folytatja vizsgálatát a versenyszabályok alapján a mobilhálózati szolgáltatók egymás között felszámított, nemzetközi roamingra vonatkozó nagykereskedelmi tarifái ügyében, és ez év júliusában kiadta előzetes álláspontját a Szerződés 82. cikkének megsértésére vonatkozóan a brit piacot illetően a nagykereskedelmi nemzetközi roaming ügyében8. Az Európai Szabályozói Csoport (European Regulators Group = ERG) is jelenleg vizsgálja a nemzetközi roaming kérdését. A Bizottság sürgeti a szabályozókat, hogy a lehető leggyorsabban végezzenek piaci elemzéseket az egyes mobilhálózatokban eszközölt hívások bontására és a nagykereskedelmi nemzetközi roamingra vonatkozóan.
8
HU
A Bizottság sajtóközleménye IP/04/994 http://europa.eu.int/rapid
4
HU
A 3G szolgáltatások indítása A 3G szolgáltatások indítása felgyorsult 2004-ben; a 75 engedélyes 3G szolgáltató közül 30 ajánl jelenleg kereskedelmi szolgáltatásokat, és 21 van az elő-kereskedelmi fázisban. A becslések szerint körülbelül 2,6 millió 3G előfizető található az EU-ban, és 2004 végére átlagosan legalább 43%-os lesz a népesség lefedettsége EU-szerte9. A teljeskörű kereskedelmi indítás 2005 folyamán növekedni fog, és ekkor lehet majd megállapítani a 3G szolgáltatások tömegpiaci bekapcsolódásának mértékét. 2.2
Szélessávú szolgáltatások
A szélessávú ágazat folyamatosan növekedett ebben az évben, a szélessávú elérési vonalak teljes száma több mint 72%-kal nőtt. A 25 tagú EU esetében a telepítés mennyisége jelenleg 29,6 millió vonal, ami a népesség 6,5%-át jelenti; a 15 tagú EU esetében ugyanez az adat 7,6%, a tavalyi 4,5%-hoz képest. A szélessávú telepítés növekedését nagyrészt az erősödő versenyből származó nyomás katalizálja, illetve a vonalas szolgáltatóknak az az igénye, hogy ellensúlyozzák a beszédtelefóniás bevételek csökkenését. Az újonnan belépőknek a szélessávú piacból való részesedése tovább növekedett, jelenleg 43,7%, ami a múlt évhez képest 2,2 százalékpontos növekedést jelent. Az újonnan belépőknek a DSL piacból való részesedése – ez a technológia képviseli a teljes szélessávú ágazat 78%-át jelenleg – szintén nőtt, jelenleg 30,2%, az év folyamán majdnem 8 százalékpontos növekedés volt tapasztalható. A szélessávú hozzáférés területén folyó verseny még mindig gyenge bizonyos országokban, és a Bizottság aktívan figyelemmel kíséri annak alakulását, illetve szükség esetén beavatkozik. A Szerződés 82. cikke alapján végzett versenyvizsgálatot követően a Deutsche Telekom kötelezettséget vállalt a Bizottsággal szemben, hogy véget vet egy vélelmezett árrésbeszorításnak a szélessávú hozzáférést illetően azzal, hogy 2004. április 1-jei hatállyal csökkenti a megosztott hozzáférésre (vonal-megosztás) vonatkozó tarifáit.10 A 25 tagú EU: összes szélessávú vonalas hozzáférés 35000000
250% 236%
30000000
200%
23298450
150%
29660970 164%
17220005
20000000
12914654 100%
25000000
15000000
8836624
95%
10000000
50%
5000000
46%
0%
0 2002. július
2003. január
2003. július
%-os változás 2002. július óta
2004. január
2004. július
Összes szélessávú vonalas hozzáférés
Forrás: bizottsági szolgálatok a COCOM adatai alapján. A 2002. július és 2003. július közötti adatok csupán a 15 tagú EU-ra vonatkoznak
9 10
HU
NSZH-adatok alapján A Bizottság sajtóközleménye IP/04/281 http://europa.eu.int/rapid
5
HU
A szélessávú szolgáltatások piacnyerése jelentős eltéréseket mutat a különböző tagállamokban, és általában azokban az országokban a legmagasabb, ahol életképes infrastruktúra alapú verseny áll fenn kábeles és egyéb alternatív hálózatokon, illetve helyi hurokfüggetlenítésen keresztül. A 25 tagú EU: vonalas szélessávú piacnyerési ráta, 2004. július 1.
Szélessávú vonalak / népesség (100 fő)
18 15,6
16 14,7 14,0
14
12,1
12
11,0
10 8,2
8
7,4 5,7
6 3,5
4 1,5 1,7
2 0,2 0,4
0,5 0,7
EL
PL
2,0 2,2
6,5 6,6
6,7
PT EU25 DE
ES
6,1 6,4
8,7
7,6 7,6
3,8
2,5
0 SK
CZ
LV
IE
CY HU
LT
MT
SI
LU
IT
UK EU15 EE
FR
AT
FI
SE
BE
NL
DK
Forrás: Bizottsági szolgálatok a COCOM adatai alapján
2.3
Függetlenített helyi hurkok
Figyelemre méltó tendencia a függetlenített helyi hurkok (teljesen függetlenített és megosztott vonalak) 110%-os növekedése a 2003. júliusi 1,8 millióról a 2004. júliusi több mint 3,8 millióra az EU15 tekintetében. Két tényező húzódik meg ezek mögött az eredmények mögött: a határozott szabályozói intézkedések – különösen az árképzés szempontjából – pozitív eredményeket hoztak, és egyes országokban az újonnan belépők kezdik növelni infrastrukturális beruházásaikat.
HU
6
HU
2.4
Vonalas beszédszolgáltatások
A vonalas szektor bevételeinek folyamatos lassú csökkenése ellenére – több év óta először – növekedett az erre a piacra belépő szereplők becsült száma. A vonalas szolgáltatók becsült száma: a 25 és a 15 tagú EU 2 500 2141
2 000 1738 1583
1 500
1484 1608
1239 945
1237
1 000
1352
1231
1237
1202
900
635
500
1561
526
1998
1999
2000
2001
2002
2003
A 15 tagú EU nyilvános beszédtelefóniája
A 15 tagú EU nyilvános hálózata
A 25 tagú EU nyilvános beszédtelefóniája
A 25 tagú EU nyilvános hálózata
2004
Forrás: A Bizottság szolgálatai az NSZH-k adatai alapján
Ez a tény – a megfelelő piaci részesedés folyamatos általános csökkenésével karöltve – azt sugallja, hogy a vonalas piacon a verseny szintje növekszik bizonyos országokban. Az árak alacsonyabbak lettek egyes szegmensekben az év folyamán, és a megfelelő szolgáltatók szélesebb körű és egyedi igényekre szabott árképzési csomagokat kínálnak az ügyfelek megtartása érdekében. Szintén jelentős növekedés volt tapasztalható a vonalas számok hordozhatóságának bekapcsolódásában a különféle tagállamokban.
95%
A 15 tagú EU megfelelő szolgáltatóinak átlagos piaci részesedése a beszédtelefónia-piacon (bevétel alapján)
86,9%
85%
80,9% 76,8%
79,4%
75%
72,8%
74,6%
70,0% 67,4%
71,3%
67,2%
65%
66,5% 64,9% 62,2% 59,9%
55% 2000. dec Helyi hívások
2001. dec
2002. dec
Távolsági hívások
Mobil hívások
2003. dec Nemzetközi hívások
Forrás: A Bizottság szolgálatai az NSZH-k adatai alapján
Amint a fenti ábra mutatja, a megfelelő szolgáltatók piaci részesedés csökkenése folytatódik minden vonalas hívási szegmensben. Egyes tagállamokban azonban a megfelelő
HU
7
HU
szolgáltatónak különösen a helyi hívási szegmensben való részesedése továbbra is magas. Szoros összefüggés tapasztalható továbbá a piac liberalizálásának időzítése és a megfelelő szolgáltatók piaci részesedése között. Ez különösen szembeszökő az új tagállamok esetében, ahol a megfelelő szolgáltatók piaci részesedése – ismét legszembetűnőbben a helyi hívási szegmensben – számos esetben 90% felett van. A vevők 31%-a jelenleg más szolgáltatót használ távolsági vagy nemzetközi hívásokra. Helyi hívások esetében ez az adat csaknem 20%. Ennek a hozzáférésnek a túlnyomó része közvetetten áll rendelkezésre, például szolgáltató választásával vagy előválasztásával. Mindössze 6,47% alkalmaz közvetlen hozzáférést11 más szolgáltatóhoz. A mobilszolgáltatásokból származó bevételek növekedése alapján arra következtethetünk, hogy a vonalas szolgáltatások bevételeinek csökkenése részben a vonalas szolgáltatások mobillal történő helyettesítésével magyarázható. Számos új tagállamban, ahol a vonalas infrastruktúra piacnyerése viszonylag alacsony, az új előfizetők közvetlenül a mobil telefónia mellett dönthetnek. Vannak olyan jelek azonban, hogy az innováció – ideértve olyan új technológiák térhódítását is, mint például az internetes hangátvitel (VOIP) és a többszektoros vonalas-mobil termékek –, az idő múltával megállíthatja a vonalas hangátviteli szolgáltatásokból származó bevételek csökkenését. 2.5
Kapcsolat
A kapcsolat a versenypiac egyik alapvető építőeleme. A vonalas szektorban folytatódott a kapcsolási díjak mérséklődése, habár lassabb tempóban, és a stabilizáció jelei mutatkoznak. A mobil szektorban viszont bizonyos ideje aggodalmaknak adnak hangot, hogy sok esetben a mobil felmondási ráták nincsenek kapcsolatban a költségekkel. Válaszul a szabályozói beavatkozásra örömmel volt tapasztalható, hogy lefelé szálltak ezek a ráták a múlt év során. A mobilra való áttérés miatti átlagos vonalas felmondási ráta az SMP-szolgáltatóknál a 15 tagú EU esetében 14%-kal esett vissza 2003. július és 2004. július között. 2.6
Vevők
A vevői előnyök növelésének rendszere – így az alacsonyabb árak, a nagyobb választék és az innovatívabb szolgáltatások –, amely azóta nyilvánvaló, hogy az e-kommunikációs piacokat először liberalizálták –, továbbra is működik az erősebb versenykörnyezet és az új szabályozási környezet biztosította rugalmasság miatt. Ebben az évben nagyobb lett a választék, mivel új szolgáltatók léptek be a piacra, és több a szélessávú választási lehetőség12. A verseny miatti nyomás növekedésével az árak csökkentek egyes szegmensekben13. Innovatív vegyes szektorú kínálat tapasztalható a vonalas és a mobil szektorban, a 3G valósággá válik, és a fejlett magasértékű adatszolgáltatások – a növekvő infrastruktúraberuházásokkal megerősítve – széles körben elterjedtek. Számos kihívás azonban továbbra is fennáll. A helyi hurok és a szélessávú területen a verseny még mindig viszonylag gyenge, és a különböző tagállamokban az általános versenyhelyzet vegyesnek mondható. A továbbhaladás attól függ, hogy mennyire sikeresen vezetik be és alkalmazzák minden tagállamban az új szabályozási keretet, továbbá az EK versenyszabályainak eredményes alkalmazásától.
11 12 13
HU
A saját tulajdonú infrastruktúrán vagy a teljesen függetlenített vonalakon nyújtott szolgáltatások A kínálat növekvő változatossága ár és kapacitás tekintetében Távolsági és nemzetközi hívások
8
HU
3.
ÁTVÉTEL A 25 TAGÁLLAMBAN
A tagállamok kötelesek voltak az EU szabályozási keretének átvételére 2003. július 24-ig (a 15 tagú EU) a legfontosabb irányelvek14 és 2003. október 30-ig az elektronikus magántitokra vonatkozó irányelv tekintetében; a szabályozási keret teljes mértékben 2004. május 1-től került alkalmazásra a tíz új tagállamban. A gyors és helyes átvétel létfontosságú a szektor számára. A késedelmek lelassítják azt a folyamatot, amelynek alapján a nemzeti szabályozási hatóságok (NSZH-k) elemzik a piacokat és visszavonják, módosítják vagy elrendelik a jogszabályokat az éppen meglévő versenyszint fényében. Nagyobb aggodalmat kelt azonban, hogy a késedelmek negatív jeleket küldenek a vevők és a piac számára. A 2003-at megelőző öt év során a nem megfelelő vonalas szolgáltatók 70 milliárd eurót fektettek be csak a 15 tagú EU viszonylatában15. A megfelelő és a nem megfelelő piaci szereplők további jelentős befektetéseket szándékoznak eszközölni az elkövetkezendő évek során. Az instabil jogi keretek veszélyeztethetik ennek a célnak az elérését. Húsz tagállam befejezte az elsődleges jogszabályok átvételét és erről értesítette a Bizottságot. Ez lényeges eredményt jelent, amely minden esetben a meglévő törvények teljes átdolgozását vagy főbb új törvények bevezetését vonta maga után. Öt tagállam azonban még elsődleges jogszabályokat kell, hogy elfogadjon a keret átvételéhez, habár minden esetben jelentős lépéseket tettek a törvényhozási folyamatban. Belgium, Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Luxemburg. A Bizottság szabálysértési eljárásokat indított az értesítések elmaradása miatt, és az Európai Bíróság előtt eljárások vannak függőben Belgium, Görögország és Luxemburg ellen. A másodlagos (bizonyos esetekben anyagi) jogszabályok még elfogadásra várnak nyolc tagállamban annak érdekében, hogy az elsődleges jogszabályok teljes hatállyal bírjanak. Spanyolország, Franciaország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia. A Bizottság jelenleg értékeli, hogy az összes tagállamban végrehajtott átvételek mennyiben felelnek meg az uniós acquis–nak, és megfelelő intézkedéseket tesz a Szerződésnek megfelelően. 4.
A 7. CIKK SZERINTI ELJÁRÁSOK
A keretirányelv 7. cikke értelmében az NSZH-k intézkedéstervezeteiről értesítést kell küldeni a Bizottság részére értékelés céljából az elfogadást megelőzően annak érdekében, hogy a piacmeghatározást és a piacelemzést az EU versenyszabályainak megfelelően végezzék, továbbá hogy megtörténhessen a harmonizáció az egységes piacon belül. A Bizottság megjegyzéseket fűzhet az intézkedéstervezetekhez, és amennyiben a piacmeghatározást vagy
14 15
HU
A keretre, a hozzáférésre, az engedélyezésre, az általános szolgáltatásra és a versenyre vonatkozó irányelvek Az újonnan belépők befektetései Európában, 2004, Stratégiai és Politikai Tanácsadók Hálózata
9
HU
az SMP-megjelölést összeférhetetlennek nyilvánítja a közösségi joggal vagy úgy értékeli, hogy az akadályt jelent az egységes piac szempontjából, visszavonásukat követeli meg. 2004. október 1-jével a Bizottság 101 értesítést kapott kilenc tagállamtól, melyek többségét Ausztria, Finnország, Portugália és az Egyesült Királyság nyújtotta be. A Bizottság azóta 92 ügyet zárt le, és útmutatást nyújtottak az NSZH-knak piaci felülvizsgálatuk ügyében, miközben politikával és megvalósítással kapcsolatos kérdéseket is érintettek annak érdekében, hogy minden tagállamban konzisztens, ámde megfelelően árnyalt megközelítés valósuljon meg. Továbbá a Bizottság szolgálatai 58 értesítést megelőző értekezletet tartottak az NSZHkkal 15 tagállamból a javasolt intézkedések alapján felmerülő kérdések megoldása érdekében. Ezidáig legalább egy értesítés érkezett a vonatkozó piacokkal kapcsolatos ajánlásban meghatározott piacok mindegyikéről, kivéve egyet, nevezetesen a nemzeti nagykereskedelmi piacot a nyilvános mobil hálózatokon történő nemzetközi roaming tekintetében. 2004. november 1-jéig a Bizottság mindössze három alkalommal élt vétójogával16. Az értesítések értékeléséből kialakuló általános kép alapján a szabályozás sokkal inkább a piaci kudarcok megoldására koncentrál. Az NSZH-k nemigen tértek el az ajánlásban meghatározott piacoktól. Két piac tekintetében azonban különösen eltérő megközelítések érvényesültek, ezek a szélessávú hozzáférések nagykereskedelmi piaca (a kábeles szélessávú hozzáférés beszámítása, ami a Bizottság nézete szerint csak akkor lehetséges, ha ténylegesen bitfolyammal egyenértékű terméket kínálnak kábelen keresztül), valamint a műsorszórási szolgáltatások piaca (platform szerinti bontás, vagyis földi, kábeles, műholdas). Az SMP-megjelöléshez való általános hozzáállás az volt, hogy követték az SMP-útmutatóban meghatározott elveket. Míg a piaci részesedés továbbra is fontos tényező, más tényezők is jelentősnek bizonyultak az átfogó elemzésben (például a piaci dinamika, a belépés korlátai és a lehetséges verseny). A jogorvoslatok tekintetében az NSZH-k általában kötelezettségeket rónak ki az SMP-re kijelölt vállalkozásokra a megfelelő piacokon meghatározott problémáknak megfelelően. Egyes esetekben az NSZH-k aszimmetrikus megközelítést alkalmaztak, vagyis különféle jogorvoslatokat róttak ki az SMP-vállalkozásokra hasonló piacokon, ugyanabban a tagállamban. Ez a keret szerint lehetséges, amennyiben az ilyen bánásmód indokolt. Végül a tapasztalatok szerint az NSZH-k a legmesszebbmenőkig figyelembe vették a Bizottság határozataiban kiadott megjegyzéseket végső intézkedéseik elfogadásakor. 5.
AZ ÚJ SZABÁLYOZÁSI KERET ALKALMAZÁSA A 25 TAGÚ EU ORSZÁGAIBAN
Míg a piaci kép nagyjából pozitív, a Bizottság több olyan kulcsfontosságú területet határozott meg, ahol a tagállamok szabályozásán javítani kell. A következő rész a felmerülő főbb szabályozási kérdésekre vonatkozik.
16
HU
Ezek az ügyek a nemzetközi hívások piacával (FI/2003/0024 és FI/2003/0027 számú ügy) és a hozzáférési, illetve a nyilvános mobiltelefon-hálózatokon történő híváskezdeményezési piaccal (FI/2004/0082 zsámú ügy) voltak kapcsolatosak Finnországban, illetve a tranzitszolgáltatások piacával a nyilvános vonalas telefonhálózaton (AT/2004/0090 számú ügy) Ausztriában
10
HU
5.1
Nemzeti szabályozási hatóságok (NSZH-k)
A nemzeti piacok megfelelő működésének képessége egyenesen arányos a tagállamokban az NSZH-kkal kapcsolatban érvényes jogi keret minőségével. Az NSZH-k mindenfajta kereskedelmi vagy egyéb szerzett érdekeltségtől függetlenek kell hogy legyenek. Megbízással kell hogy rendelkezzenek a keretben meghatározott összes jogkörre vonatkozóan, és külső beavatkozás nélkül képesek kell hogy legyenek ellátni azokat. A Bizottság nyomatékosan támogatja az NSZH-k által ezidáig elvégzett munkát a piaci elemzések elkészítését vagy az azokra vonatkozó értesítést illetően, különösen arra irányuló együttműködésüket az Európai Szabályozók Csoportjában, hogy közös szabályozási megközelítéseket dolgozzanak ki a keretnek megfelelően. A Bizottság azonban jelentős aggodalmakat táplál azt illetően, hogy a függetlenség és a pártatlanság elvét még mindig nem tartják tiszteletben teljes mértékben mind a huszonöt tagállamban. Egyes aggodalmak abból származnak, hogy az állami részesedés és a szabályozásra vonatkozó határozathozatal teljes elhatárolása még mindig nem minden esetben biztosított. Az is gondot jelent, hogy egyes országokban az NSZH-k esetlegesen akadályokba ütköznek, ha megfelelő szabályozási jogorvoslatokat kívánnak alkalmazni piaci elemzéseik fényében. Ez ott merülhet fel például, ha a minisztériumok – amelyek a piaci elemzésért felelős NSZH-kként nem kaptak értesítést – utasításokkal vagy rendelkezésekkel avatkoznak be, amelyek befolyásolják az NSZH-k szabályozási döntéseit. Bizonyos esetekben inkább a nemzeti jogszabályok a hibásak abban, hogy korlátozzák a szabályozók piacszabályozási megítéléseit. Ez abban testesülhet meg, hogy korlátozzák a jogszabályilag az NSZH-k rendelkezésére álló jogorvoslatokat, vagy túlzott mértékű kritériumokat szabnak meg törvényileg a szabályozási követelmények bevezetésére. Még olyan esetben is, ha az NSZH-k a nemzeti törvények alapján teljes jogkörrel rendelkeznek, előfordulhat, hogy az eredményes versenyt az NSZH-határozatok érvényesítésének hiánya okozza. A Bizottság számára további fontos kérdés az NSZH-határozatok elleni fellebbezési eljárások hosszadalmassága. A Bizottság jónéhány tagállamban vizsgálja a helyzetet. Ezt bizonyos esetekben súlyosbítja az NSZH-határozatok elleni függőben lévő fellebbezések szisztematikus felfüggesztése. Végül annak szükségessége, hogy az NSZH-k piaci felülvizsgálatokat vállaljanak piaci felügyeleti, döntőbíráskodási és jogérvényesítési munkájuk mellett, egyes esetekben súlyos erőforrás-problémákat okozott jelentős számú szabályozó esetében. 5.2
A szolgáltatások engedélyezési díjai
Az engedélyezési rendszerek irányításához és a használati jogok megadásához kapcsolódó díjak átláthatóak, arányosak és objektívan indokoltak kell, hogy legyenek és kizárólag a ténylegesen felmerült adminisztratív költségeket kell, hogy fedezzék. Más díj nem róható ki. A Bizottság vizsgálja a helyzetet jónéhány tagállamban, ahol a díjak viszonylag magasak és ahol az ezeknek az elveknek való megfelelés igazolásra szorul. Vizsgálja továbbá az irányelveknek való megfelelés szempontjából a piaci szereplőkre kirótt különféle díjakat és a szélessávú szolgáltatások terjesztésére irányuló rendszerekhez történő hozzájárulásokat.
HU
11
HU
5.3
Egyéni rádiófrekvencia-használati jogok
Amennyiben a tagállamok egyedi rádiófrekvencia-használati jogokat biztosítanak, nyílt, átlátható és diszkriminációtól mentes eljárások alkalmazandók. Habár ezt a követelményt széles körben átvették, a Bizottság azt vizsgálja, hogy ezeknek a kritériumoknak a gyakorlati alkalmazása megfigyelhető-e a gyakorlatban számos tagállamban, ahol nincs nemzeti frekvenciakiosztási táblázat vagy az engedélyeztetési eljárások folytán. 5.4
Szolgalmi jogok, közös elhelyezés és létesítmény-megosztás
A Bizottság felfigyelt azokra az Unió-szerte jelentkező állandó problémákra, amelyek különösen a mobilszolgáltatásokhoz szükséges oszlopok és antennák felszerelésére vonatkozó jogok biztosításával és a vonatkozó díjakkal kapcsolatosak. Ez számos esetben késleltette a harmadik generációs (3G) infrastruktúra telepítését, időnként a nemzeti engedélyekben foglalt szigorú telepítési követelmények miatt. Ebben a tekintetben a legjobb gyakorlat egyik formája, hogy az NSZH nyilvánosan hozzáférhető adatbázist készít az oszlopok jelenlegi és jövőbeni elhelyezésére vonatkozóan. 5.5
Általános szolgáltatások nyújtása
A szabályozási keret egyik kulcsfontosságú elve a minimális szolgáltatási csomag nyújtása minden végső felhasználónak megfizethető áron és meghatározott minőségben; a tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy semmilyen vállalkozás vagy vállalkozás-kategória ne legyen eleve kizárva az általános szolgáltatásnyújtásból. A Bizottság alaposan megvizsgálja azokat az aggodalmakat, hogy számos tagállamban az általános szolgáltató a fenti elv tekintetbe vétele nélkül – vagy a szükséges átláthatóság nélkül – kijelölhető. 5.6
Előírt kötelezettségek
A tagállamok kizárólag akkor róhatnak ki előírt kötelezettségeket, ha azok világosan meghatározott, általános érdekű célok eléréséhez szükségesek. A Bizottság vizsgálja, hogy milyen módon róják ki ezeket a kötelezettségeket bizonyos országokban, különösen abból a szempontból, hogy van-e világos kapcsolat a kötelezettségek és a célok között, hogy a hatóságoknak az előírt kötelezettségi státusz megadására vonatkozó saját belátás szerinti megbízatása nem vezessen önkényes döntésekhez. 5.7
Önként biztosított kereskedelmi kommunikáció
A Bizottság megjegyzi, hogy míg az elektronikus magántitokra vonatkozó irányelvben foglalt opciós szabályokat általában átvették, működik egy olyan tendencia is, hogy önkéntes szabályzatok irányába mozdulnak el a felhasználók védelme érdekében. Ez örömteli fejlemény. 5.8
Forgalmi adatok
A Bizottság megvizsgálja azt a hatóságok részéről tapasztalható erősödő tendenciát, hogy jónéhány tagállamban megnövelik azt a jogszabályban meghatározott időszakot, amelynek folyamán a forgalmi adatok megtartására vonatkozó követelmény előírható rendvédelmi célból.
HU
12
HU
5.9
Az átmeneti rendelkezések alkalmazása a 15 tagú EU esetében
A 15 tagú EU-höz tartozó tagállamok az átmeneti rendelkezések értelmében kötelesek gondoskodni arról, hogy az SMP-vállalkozásokra vonatkozó fennálló jogszabályi kötelezettségek addig érvényben maradnak, amíg a szabályozók határoznak az új keretnek megfelelően. A Bizottság vizsgálja azokat az aggodalmakat, melyek szerint még mindig akadnak olyan esetek, hogy ezek a kötelezettségek – amelyek például a költségelszámolásra és az elszámolások elkülönítésére vonatkoznak – nem megfelelően valósultak meg, ami az új belépőkre gyakorolt árrésbeszorításhoz vezet. Egyes esetekben hasonló hatást produkálnak a nagykereskedelmi, hozzáférési és kiskereskedelmi tarifák szabályozói vizsgálatának módjában és részletességében tapasztalható különbségek. A Bizottság amiatt is aggodalmakat táplál, hogy az új belépők befektetéseinek kifejezett fejlődését és a vevőknek a jobb besorolású termékek irányába történő elmozdulását a viszonteladási termékekről a bitfolyamra és a helyi hurokfüggetlenítésre való áttérés útján egyes esetekben meghiúsíthatják a folyamatokkal kapcsolatos problémák. Ennek eredményeképpen például a helyi hurokfüggetlenítés telepítéséhez kapcsolódó fejlesztések elszórtak a tagállamok viszonylatában. Mindenesetre a piaci felülvizsgálatokat fel kell gyorsítani és az átmeneti rendszer alkalmazását a minimálisra kell korlátozni a rendezetlen kérdések megoldása érdekében. 5.10
A “kiinduló feltételek” alkalmazása az új tagállamokban
Az új tagállamok kötelesek voltak gondoskodni arról, hogy az SMP-vállalkozásokra vonatkozó jogszabályi kötelezettségek érvénybe lépjenek a csatlakozás időpontjáig. A 10 tagú EU esetében rendezetlen problémák egyike-másika ismétli a 15 tagú EU régi kerete alatt fennálló problémákat, így például a költségelszámolást és a tarifák átláthatóságát. Egyes tagállamokban az is kérdéses, hogy létezik-e megfelelő referencia kapcsolati kínálat. További gyengeség jónéhányuk esetében, hogy hiányzik a szolgáltatóválasztás, a szolgáltatóelőválasztás és a számhordozhatóság teljeskörű alkalmazása. 6.
KÖVETKEZTETÉS
Európa kritikus fázisban van az új és dinamikus gazdaság fejlődését tekintve, amelynek mozgatórugói a technológiák konvergenciája és a szolgáltatási innováció. Míg az ekommunikációs piacok az újjáéledés jeleit mutatják, a vonalas szolgáltatást fel kell zárkóztatni, hogy a szélesebb európai gazdaság jótéteményei érvényesülhessenek. Az e-kommunikációs szabályozási keret teljeskörű és helyes bevezetése és az EK versenyszabályainak eredményes alkalmazása elmaradhatatlan előfeltétel. A verseny, az innováció és a befektetés lehetősége csak akkor valósul meg teljes mértékben, ha a tagállamok előtérbe helyezik a jogszabályok átvételét és teljes mértékben hatályosá teszik a már elhatározott EU-elveket. A Bizottság továbbra is előrehaladási jelentéseket tesz, és különösen az átvett nemzeti rendelkezések gyakorlati megvalósítására koncentrál majd.
HU
13
HU
