HU
HU
HU
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
Brüsszel, 26.6.2009 COM(2009) 309 végleges
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A Bizottság hetedik jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a „határok nélküli televíziózásról” szóló 89/552/EGK irányelv alkalmazásáról
HU
HU
TARTALOMJEGYZÉK
HU
1.
Bevezetés...................................................................................................................... 3
1.1.
A jelentés háttere.......................................................................................................... 3
1.2.
A legújabb technológiai fejlesztések és az európai televíziós piac alakulása.............. 3
1.3.
A 2007/65/EK irányelv által bevezetett új szabályok .................................................. 4
2.
Az irányelv alkalmazása .............................................................................................. 4
2.1.
Származási ország, szabad forgalmazás és joghatóság ................................................ 4
2.2.
Társadalmi szempontból kiemelkedően jelentős események....................................... 6
2.3.
Rövid híradás ............................................................................................................... 6
2.4.
Az európai és független alkotások ügyének előmozdítása........................................... 7
2.5.
A reklámszabályok alkalmazása .................................................................................. 7
2.6.
A kiskorúak és a közrend védelme............................................................................... 9
2.7.
Koordináció a nemzeti hatóságok és a Bizottság között............................................ 10
3.
Nemzetközi vonatkozások ......................................................................................... 11
3.1.
Bővítés – kilátások ..................................................................................................... 11
3.2.
A kulturális sokféleség nemzetközi kerete................................................................. 11
3.3.
Együttműködés az Európa Tanáccsal......................................................................... 12
4.
A következő jelentés .................................................................................................. 12
5.
Következtetések ......................................................................................................... 13
2
HU
1.
BEVEZETÉS
1.1.
A jelentés háttere A Bizottság az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság rendelkezésére bocsátja a 97/36/EK („határok nélküli televíziózásról” szóló, a továbbiakban: TWFD) irányelvvel1 módosított, a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 1989. október 3-i 89/552/EGK irányelv2 alkalmazásáról összeállított hetedik jelentését, összhangban az irányelv 26. cikkével. E jelentés tárgya az irányelv 2007-2008-os időszak alatti alkalmazása. A jelentés fő célkitűzése a „határok nélküli televíziózásról” szóló irányelv referenciaidőszak alatti alkalmazásával kapcsolatos legszembetűnőbb tények ismertetése és elemzése3. 2007. december 11-én a Tanács és a Parlament elfogadta a 2007/65/EK irányelvet, amelynek átültetésére 2009. december 19. a megszabott határidő. Ez az irányelv, amely 2007. december 19-én lépett hatályba, jelentős mértékben módosította a határok nélküli televíziózásról szóló irányelvet, és megváltoztatta annak nevét audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvre (AVMSD)4. Az irányelv új rendelkezéseire szintén hivatkozni fogunk.
1.2.
A legújabb technológiai fejlesztések és az európai televíziós piac alakulása Míg a fizetős tévét üzemeltetők általában tetemes bevételekre tettek szert a működésükkel, addig a hagyományos szabadon fogható és közszolgálati műsorszolgáltatóknak stagnáló illetve csökkenő bevételekkel kellett megbirkózniuk. Statisztikai szempontból a legfrissebb 2006-os adatok5 az uniós televíziós műsorszolgáltató társaságok esetében 79 milliárd EUR nettó bevételt mutatnak (közszolgálati 39%, szabadon fogható 28%, fizetős televízió 22% és televíziós vásárlás 11%). 2008 novemberéig a tagállamokban több mint 4000 műsorszolgáltató társaság alakult6. 352 analóg és digitális földi szórású nemzeti csatorna mellett további 1742 csatorna volt hozzáférhető egy vagy több platformon keresztül, valamint legalább 650 csatorna a letelepedési országától különböző tagállam piacát, vagy az Unió területén kívüli ország piacát vette célba. A nemzeti szinten hozzáférhető vagy más
1 2 3 4
5 6
HU
HL L 202., 1997.7.30., 60.o. HL L 298., 1989.10.17., 23.o. E jelentés a hatodik alkalmazásról szóló jelentés (COM(2007) 452 végleges) után soron következő dokumentum. Lásd a 2007/65/EK irányelv 1. cikkét: "A 89/552/EGK irányelv a következőképpen módosul: 1 A cím helyébe a következő cím lép: „Az Európai Parlament és a Tanács 1989. október 3-i 89/552/EGK irányelve a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv)”. Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet, 2008-as évkönyv Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet, MAVISE adatbázis.
3
HU
tagállamból származó csatornák mellett a becslések szerint több, mint 1500 regionális csatorna is rendelkezésre áll. Sőt az európai közönség több, mint 750 harmadik országból származó és legalább egy tagállamban sugárzott csatornához is hozzáférhet. 2008 decemberéig az Európai Unióban letelepedett audiovizuális médiaszolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók több mint 600 lekérhető szolgáltatást nyújtottak. A nem lineáris szolgáltatások többségét interneten vagy IPTV szolgáltatásokon keresztül nyújtják. A nézőközönség természetesen széttöredezettebb lett, miután a nézők bizonyos százaléka átváltott az új csatornákra és a lekérhető szolgáltatásokra. A vizsgált időszak alatt azonban a nézők televíziózási szokásai alapvetően nem módosultak. Bizonyos országokban (pl. az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Romániában) 2008-ban növekedett a tévézésre fordított idő a 2006-os adatokhoz képest, míg máshol csökkent (pl. a Cseh Köztársaságban, Németországban, Belgiumban, Hollandiában). Továbbra is Magyarországon a leghosszabb a tévénézésre fordított napi időmennyiség (260 perc/nap), míg a tagállamok közül Ausztriában és Svédországban töltik a nézők a legkevesebb időt a tévék előtt (148 és 160 perc/nap). 1.3.
A 2007/65/EK irányelv által bevezetett új szabályok Az új audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (AVMSD) biztosítja a szabályok harmonizációjának szükséges szintjét ahhoz, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatások szabad forgalmazására vonatkozó jogi kereteknek a származási ország elve alapján történő felállításával elérhetők legyenek a belső piaci célkitűzések.
2.
AZ IRÁNYELV ALKALMAZÁSA
2.1.
Származási ország, szabad forgalmazás és joghatóság (2., 2a., 3. cikk) A 89/552/EEK irányelv legfontosabb pillére a származási ország elve. A közösségi belső piacon szabadon forgalmazhatók mindazok a szolgáltatások, amelyek megfelelnek a szolgáltató székhelye szerinti (származási) ország jogának. Az irányelv 2a. cikkének (2) bekezdése ugyanakkor védelmi intézkedések meghozatalát teszi lehetővé, amennyiben egy másik tagállamból származó televíziós adás nyilvánvalóan, súlyosan és nyomatékosan megsérti az irányelvnek a kiskorúak védelmére, illetve a gyűlöletkeltésre vonatkozó rendelkezéseit. A 3. cikk szerint a tagállamoknak továbbra is jogukban áll előírni, hogy a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatók az irányelv által összehangolt területeken részletesebb vagy szigorúbb szabályoknak feleljenek meg. E rendelkezés alkalmazása a belga CSA (Conseil Supérieur de l'Audiovisuel) részéről szankció kiszabására irányuló eljárás megindítását vonta maga után a TVi és a CLTUFA műsorszolgáltatók ellen az RTL-TVi, Club RTL és Plug TV szolgáltatásai miatt, amelyek 2005. december 31-ig belga műsorszórási engedély hatálya alatt álltak, de luxemburgi engedéllyel is rendelkeztek. 2009. január 15-én a belga Conseil d'Etat úgy döntött, hogy a határok nélküli televíziózásról szóló irányelv
HU
4
HU
egyértelműen megállapítja, hogy egy műsorszolgáltató csak egyetlen tagállam hatáskörébe tartozhat. Megjegyezte továbbá, hogy 2006. január 1-jén a csatornák luxemburgi műsorszórási engedéllyel rendelkeztek, így következésképpen luxemburgi joghatóság alatt álltak. Azzal, hogy a belga hatóságok Belgiumban kiadott engedélyt kértek, valójában a Luxemburg által kibocsátott engedély érvényességét tagadták. A 2007/65/EK irányelv által bevezetett új szabályok (a 2. cikk új (4) bekezdése, a 2a. cikk új (4) bekezdése, a 3. cikk új (2)–(5) bekezdése) • Védőintézkedések a nem lineáris szolgáltatások terén (a 2a. cikk új (4) bekezdése) A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokkal kapcsolatban a 2a. cikk (4) bekezdése a vételi szabadság elvét illetően bevezeti a védőintézkedések alkalmazásának lehetőségét a tagállamok számára, amennyiben az intézkedések a közrend, a közegészség, a közbiztonság és a fogyasztók védelme érdekében szükségesek. Sürgős esetek kivételével az intézkedéseket megelőzően értesíteni kell az illetékes tagállamot és a Bizottságot, továbbá a Bizottság megítélése szerint az intézkedéseknek összeegyeztethetőnek kell lenniük a közösségi joggal. • A intézkedések megkerülése miatt indított eljárás a lineáris és nem lineáris szolgáltatások terén (a 3. cikk új (2)–(5) bekezdése és a 3. cikk (8) bekezdése) A 3. cikk szerint a tagállamoknak továbbra is jogukban áll előírni, hogy a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatók az irányelv által összehangolt területeken részletesebb vagy szigorúbb szabályoknak feleljenek meg. A 3. cikk (2) bekezdése a származási és rendeltetési tagállamok illetékes hatóságai között együttműködési eljárást ír elő arra az esetre, ha egy tagállam úgy találja, hogy egy másik tagállam joghatósága alá tartozó műsorszolgáltató valamely televíziós műsorszolgáltatását teljes egészében vagy legnagyobbrészt az ő területére irányítja. Amennyiben ez nem hoz kielégítő eredményt, és a műsorszolgáltató a szigorúbb szabályok megkerülése érdekében települt a joghatósággal rendelkező tagállamba, a rendeltetési tagállam megfelelő intézkedéseket tehet feltéve, hogy azokat szabályszerűen bejelentik és a Bizottság megítélése szerint összeegyeztethetőek a közösségi joggal. A lekérhető szolgáltatásokkal kapcsolatban ugyan nincsenek ilyen rendelkezések a szigorúbb nemzeti szabályok megkerülésének eseteire vonatkozóan, a Bíróság által kidogozott általános alapelvek azonban e szolgáltatásokra is vonatkoznak7. • Kiegészítő joghatóságra vonatkozó kritériumok (a 2. cikk új (4) bekezdése)
7
HU
A 2000/31/EK irányelv (57) preambulumbekezdése: A Bíróság következetes ítélkezési gyakorlata szerint a tagállam fenntarthatja magának a jogot, hogy intézkedéseket tegyen olyan szolgáltató ellen, aki, illetve amely másik tagállamban telepedett le, de tevékenysége teljes egészében vagy nagy részben az előbbi tagállam területére irányul, ha a letelepedés helyét azzal a céllal választotta, hogy kikerülje azokat a jogszabályokat, amelyek akkor vonatkoztak volna rá, ha az előbbi tagállam területén telepedett volna le. Lásd különösen a C-212/97 sz. Centros ügyben 1999. március 9-én hozott ítéletet, valamint a C-196/04 sz. Cadbury ügyben 2008. szeptember 12-én hozott ítéletet.
5
HU
Az illetékes tagállam meghatározására alkalmazott kiegészítő kritériumokat illetően annak a tagállamnak kell a joghatóságot gyakorolnia, amelynek a területén a műholdas feladó-állomás található, és csak akkor lesz illetékes az átvételi kapacitással rendelkező tagállam, ha a közösség területén nincs feladó-állomás. A megkettőzött joghatóság illetve a joghatóság nélküli esetek elkerülése érdekében az irányelv 23a. cikke értelmében létrehozott Kapcsolattartó Bizottság 25. ülésén megállapodás született a 2. cikk (4) bekezdését végrehajtó nemzeti intézkedéseknek az átültetési időszak végén történő egyidejű hatályba lépéséről8. A Bizottság javaslatot tett a műhold üzemeltetőkre és a műholdas feladó-állomásokra vonatkozó információcserén alapuló együttműködésre is, amely elősegítené az érintett audiovizuális szolgáltatások azonosítását. 2.2.
Társadalmi szempontból kiemelkedően jelentős események (3a. cikk /az új 3j. cikk) A határok nélküli televíziózásról szóló irányelv 3a. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok hozhatnak olyan rendelkezéseket, amelyek biztosítják, hogy a társadalmi szempontból kiemelkedően jelentősnek minősülő események közvetítése ne olyan módon történjen, amely az érdeklődők jelentős részét megfosztaná ezen események ingyenes televízióműsor formájában való követésétől. Az irányelv 3a. cikkének (2) bekezdése szerint a Bizottságnak ellenőriznie kell ezen intézkedések közösségi joggal való összeegyeztethetőségét. Az Infront WM AG kontra Bizottság ügyben hozott ítéletet9 követően a Bizottság ismét elfogadta a bejelentett intézkedésekről hozott határozatokat a bizottsági kollégiumi eljárásra, a feladatkör-átruházásra és a határozatok végrehajtására vonatkozó bizottsági szabályokkal összhangban. Az intézkedésekről készült egységes listát közétették10. A Bizottság fellebbezését követően a Bíróság helyben hagyta az elsőfokú ítéletet és úgy határozott, hogy az Infront jogosult megsemmisítés iránti keresettel a Bírósághoz fordulni11. A FIFA és az UEFA panaszt nyújtott be a belga és az egyesült királyságbeli jelentős események listájáról szóló bizottsági határozat ellen12, amely alapján az FIFA világkupa és az UEFA labdarúgó-Európa-bajnokság teljes döntő szakaszát felvették a jelentős események megfelelő listájára.
2.3.
Rövid híradás (az új 3k. cikk) A 2007/65/EK irányelv új rendelkezést vezetett be a hírműsorokban felhasználható rövid részletekre vonatkozóan, amely szerint az Európai Unió területén letelepedett valamennyi műsorszolgáltató híradás céljából hozzáférhet a kizárólagos alapon
8 9 10 11 12
HU
Lásd a 2.7.1. pontot A T-33/01. sz., Infront WM AG kontra Bizottság ügyben 2005. december 15-én hozott ítélet. HL C 17., 2008. január 24., 7-10.o. A C-125/06 sz., Bizottság kontra Infront WM AG ügyben 2008. március 13-án hozott ítélet. A T- 385/07 sz., a T-55/08 sz. és a T-68/08 sz. ügyben hozott ítélet.
6
HU
közvetített nagy közérdeklődésre számot tartó eseményekről szóló rövid részletekhez. A rövid részletek kizárólag általános hírműsorok céljára használhatók fel. 2.4.
Az európai és független alkotások ügyének előmozdítása (4. és 5. cikk) A határok nélküli televíziózásról szóló irányelv 4. és 5. cikke szerint a műsorszolgáltatók kötelesek a számításba vett adásidejük többségi hányadát európai alkotások számára fenntartani. A műsorszolgáltatóknak ezen kívül sugárzási idejük vagy a műsorkészítési költségvetésük legalább 10%-át független gyártók által készített európai alkotások számára kell fenntartaniuk. 2008. július 22-én a Bizottság elfogadta a határok nélküli televíziózásról szóló irányelv 4. és 5. cikkének alkalmazásáról szóló nyolcadik közleményt, amely az EU akkori 25 tagállamának 2005. és 2006. évi helyzetét tekinti át. Az Unióban az európai alkotásoknak szentelt átlagos sugárzási idő a 2005-ös 63,52%-ról 2006-ban 65,05%-ra emelkedett. Középtávon (2003-2006) a műsorra tűzött európai alkotások aránya 63% felett stabilizálódott, amely azt mutatja, hogy az európai alkotások uniós csatornákon való sugárzása tekintetében általánosan kielégítő a helyzet. A független gyártók által készített alkotásoknak az összes európai csatorna figyelembevételével meghatározott részaránya uniós átlagban valamennyi tagállamot tekintve a 2005-ös 36,44%-ról 2006-ban 37,59%-ra növekedett. Ez egyben a független gyártók által készített európai alkotások uniós sugárzásában bekövetkezett 6,2 százalékpontos javulást is jelent középtávon (2003-2006). A 2007/65/EK irányelv által bevezetett új szabályok (az új 1n. cikk (i) pontjának harmadik francia bekezdése és a 3i. cikk) A nem lineáris szolgáltatások esetében a tagállamok biztosítják, hogy a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók amennyiben lehetséges, az erre alkalmas eszközökkel támogassák európai alkotások előállítását és az azokhoz való hozzáférést13. E rendelkezés alkalmazásáról a tagállamok jelentést készítenek a Bizottság számára az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv átültetésének időpontjától számított két éven belül és azt követően négyévenként. A Bizottságnak is jelentést kell készítenie e rendelkezés alkalmazásáról. Az európai alkotások fogalommeghatározását kiterjesztették az olyan koprodukcióban elkészített alkotásokra is, amelyeket a Közösség és harmadik országok között az audiovizuális ágazatra vonatkozóan létrejött magállapodások keretében, és az ilyen megállapodások feltételeinek megfelelően hoztak létre.
2.5.
A reklámszabályok alkalmazása (10–20. cikk) Az ÖRF osztrák országos közszolgálati műsorszolgáltató által sugárzott telefonos műsor besorolására vonatkozó határozatában14 a Bíróság kifejtette, hogy a „televíziós vásárlás” illetve a „televíziós reklám” vizsgálatát nemzeti szinten kell végezni,
13 14
HU
3i. cikk (1) bekezdés. A C/195-06 sz., Kommunikationsbehörde Austria (KommAustria) kontra Österreichischer Rundfunk (ORF) ügyben 2007. október 18-án hozott ítélet.
7
HU
segítségképpen azonban iránymutatást nyújtott mindkét fogalom értelmezéséhez és alkalmazásához. Ennek megfelelően ahhoz, hogy a telefonos műsorok televíziós vásárlásnak minősüljenek, a nézők számára szolgáltatás nyújtására vonatkozó valós ajánlatot kell tenni, amely számos olyan kritériumra való hivatkozással határozható meg, mint például a játékra fordított idő hossza, az emeltdíjas hívásokból keletkezett bevétel összege, és a résztvevőknek feltett kérdések típusa. Az a telefonos játék minősül televíziós reklámnak, amelynek célja vagy a nézők ösztönzése a nyereményként bemutatott áruk vagy szolgáltatások megszerzésére, vagy közvetetten, önreklámozás formájában a szóban forgó műsorszolgáltató adásainak népszerűsítése. A reklámszabályok tagállamok által történő alkalmazását bemutató független tanácsadói jelentés Bizottsághoz való eljuttatását követően, 2007-ben és 2008-ban két jogsértési eljárást indítottak Olaszország és Spanyolország ellen. Olaszország ellen a jogsértési eljárást a reklámok beiktatására és maximális hosszára vonatkozó szabályokkal kapcsolatban indították. Arra is számtalan példát találtak, hogy nem sikerült a reklámszabályokat átültetni az olasz nemzeti jogba. 2007. december 12-én a Bizottság hivatalos értesítést juttatott el Olaszországhoz. Az olasz törvényt módosították annak biztosítása érdekében, hogy a bírságolási eljárás15 hatékony legyen, és a reklámok beiktatására vonatkozó szabályokat betartsák. Két határozatával16 17 az olasz médiaszabályozó testület – az AGCOM – is megváltoztatta a reklámozásra vonatkozó olasz szabályozást, melyek közül az egyik a televíziós vásárlási műsorablakok minimális időtartamára és az önreklámozásra, míg a másik a televíziós vásárlási bejátszásoknak az óránkénti reklámkorlátba való beépítésére vonatkozik18. A testület elfogadott még egy reklámról szóló értelmező közleményt is19. A Spanyolországról készült jelentés az óránkénti reklámkorlát számos jelentős és tartós valószínű megsértését tárta fel. 2007. július 11-én hivatalos értesítést juttattak el Spanyolországhoz20, 2008. május 6-án pedig a Bizottság indoklással ellátott véleményt adott ki Spanyolország ellen21. 2008. november 27-én a Bizottság úgy határozott, hogy keresettel fordul a Bírósághoz. A spanyol hatóságok és a Bizottság különbözőképpen értelmezik az óránkénti reklámkorlát szabályainak betartásához nélkülözhetetlen „hirdetési műsor” és „más hirdetési formák” fogalmakat. Spanyolország értelmezése az óránkénti korlát megállapításánál számos típust figyelmen kívül hagy, mint például a televíziós promóciót, a rövid 15 16 17 18 19 20 21
HU
http://www.parlamento.it/leggi/08101l.htm#conve. http://www.agcom.it/provv/d_162_07_CSP.htm. http://www.agcom.it/provv/d_12_08_CSP.htm. http://www.agcom.it/provv/d_133_08_CSP.htm. http://www.agcom.it/provv/d_211_08_CSP/d_211_08_CSP.htm. http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/07/1062&format=HTML&aged=0 &language=EN&guiLanguage=en http://www.europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/08/700&format=HTML&ag ed=0&language=EN&guiLanguage=en
8
HU
reklámbejátszásokat, és a rövid reklámcélú riportokat22. Bár a Bizottság álláspontja szerint e típusok valamennyien rendelkeznek a hirdetési műsorok jellemzőivel, a nemzeti jogszabályokban külön óránkénti korlátozás alá esnek. A 2007/65/EK irányelv által bevezetett új szabályok (az 1. cikk új (h) bekezdése, az 1. cikk (m) bekezdése, a 3e., 3f., 3g., 10., 11., 18., 18a. cikk) A 2007/65/EK irányelv bevezeti az audiovizuális kereskedelmi közlemény általános fogalmát, és előírja az alapvető szabályokat valamennyi audiovizuális szolgáltatásra, beleértve az audiovizuális kereskedelmi közleményeket is. A reklámokat illetően a naponta reklámra fordítható műsoridő korlátozását visszavonták, az óránként 12 perces felső korlátot azonban továbbra is fenntartják. A reklámblokkok közötti időre vonatkozó korábbi 20 perces szabály már nem alkalmazandó. A filmszínházban történő bemutatásra készített filmekre, a tévéfilmekre, valamint a hírműsorokra azonban még mindig az a specifikus rendszer vonatkozik, amely szerint ezek minden egyes, műsorrend szerinti, legalább 30 perc hosszúságú időszakban egyszer szakíthatók meg. A termékmegjelenítés most került először szabályozásra. A termékmegjelenítés elvileg tilos, ám ha egy tagállam másképp nem határoz, a következő műsorokban megengedett: a filmszínházban történő bemutatásra szánt filmalkotások, az audiovizuális médiaszolgáltatások céljára készült filmek és sorozatok, a sportműsorok és a könnyű szórakoztató műsorszámok esetén. Valamennyi műsortípusban megengedett az olyan termékmegjelenítés, amely során csak bizonyos termékeket vagy szolgáltatásokat bocsátanak ingyenesen rendelkezésre, például produkciós kellékeket és díjakat. A megengedett termékmegjelenítés során – akár fizetnek érte, akár nem – be kell tartani bizonyos szabályokat, például tiszteletben kell tartani a médiaszolgáltató felelősségét és szerkesztői függetlenségét, nem bátoríthatnak az érintett áruk vagy szolgáltatások megvásárlására vagy bérlésére, nem adhatnak indokolatlan hangsúlyt a szóban forgó terméknek és a nézőket egyértelműen tájékoztatni kell a termékmegjelenítés létéről. Minden esetben tilos a dohánytermékekre (és azok gyártásával foglalkozó társaságoktól származó termékekre), valamint vényköteles gyógyszerkészítményekre illetve gyógykezelésekre vonatkozó termékmegjelenítés. Végül felkérik a tagállamokat, hogy ösztönözzék az audiovizuális médiaszolgáltatókat arra, hogy magatartási kódexeket dolgozzanak ki az édes, zsíros vagy sós élelmiszerekre és italokra vonatkozó, gyermekműsorokban megjelenő nem megfelelő audiovizuális kereskedelmi közleményeket illetően. 2.6.
A kiskorúak és a közrend védelme (a 2a., 22. és 22a. cikk /az új 2a., 22. és 3b. cikk) Azt követően, hogy a török Rádió és Televízió Legfelsőbb Bizottsága (RTSC) három alkalommal is panaszt emelt, a dán Rádió és Televízió Tanácsa (RTB) 2007. májusában úgy határozott, hogy a ROJ TV kurd műsorszolgáltató műsorai nem tartalmaztak gyűlöletkeltő elemeket.
22
HU
Spanyolul : micro-espacios publicitarios és publireportages.
9
HU
A német kormány 2008. júniusában betiltotta a ROJ TV valamennyi németországi tevékenységét, mivel a terrorista listán szereplő PKK (Kurd Munkáspárt) támogatásával törvénysértést követett el. Úgy ítélték meg, hogy a ROJ TV akadályozta a népek közötti barátság előmozdítását, veszélyeztette a közbiztonságot és a közrendet, valamint sértette az emberi méltóságot. A német kormány 2008. novemberében betiltotta az Al Manar TV valamennyi németországi tevékenységét miután úgy találta, hogy „az Al-Manar televízió célja és működése támogatja, hirdeti és bátorítja az erőszak politikai és vallási célok érdekében történő alkalmazását”. A tiltás túlmegy a csatorna műsorsugárzásának és továbbközvetítéseinek betiltásán, és kiterjed a csatorna számára nyújtható minden támogatási formára. Mivel az Al Manar TV azonban nem tartozik egyik tagállam joghatósága alá sem, ezért a határok nélküli televíziózásról szóló irányelv rendelkezései nem vonatkoznak e szolgáltatásra. A francia CSA (Conseil Supérieur de l'Audiovisuel) 2008 decemberében felszólította az Eutelsat műhold üzemeltetőt, hogy vessen véget a határok nélküli televíziózásról szóló irányelv végrehajtásáról szóló francia rendelet megsértésének, amelyet a palesztin Al-Aqsa TV műsorszolgáltató követett el, mivel úgy találta, hogy annak egyes műsoraiban gyűlöletkeltés szerepelt. A 2007/65/EK irányelv által bevezetett új szabályok (az új 3h. cikk) A 2007/65/EK irányelv egy új, a kiskorúak védelmére szolgáló rendelkezést vezet be a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozóan, amely biztosítja, hogy az olyan audiovizuális médiaszolgáltatások, amelyek súlyosan károsíthatják a kiskorúak fizikai, értelmi vagy erkölcsi fejlődését, csak oly módon legyenek elérhetők, amely által biztosított, hogy a kiskorúak rendes körülmények között nem láthatják vagy hallhatják az ilyen lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokat23. 2.7.
Koordináció a nemzeti hatóságok és a Bizottság között
2.7.1.
A Kapcsolattartó Bizottság24 ülései A Kapcsolattartó Bizottság 2007. november 20-án (25. ülés), 2008. február 19-én (26. ülés), 2008. április 16-án (27. ülés), 2008. június 18-án (28. ülés) és 2008. december 16-án (29. ülés) tartotta üléseit. Ezen ülések jegyzőkönyvei megtalálhatók a Bizottság weboldalán25. A bizottság szorosan figyelemmel kísérte a tagállamokban az újonnan elfogadott irányelv átültetési folyamatát. Megtárgyalt valamennyi rendelkezést, tekintettel az olyan lehetséges végrehajtási kérdésekre, mint a jövőbeni átláthatósági
23
24
25
HU
A kiskorúak védelmében tett egyéb intézkedések között szerepel a kiskorúaknak a videojátékok használata tekintetében történő védelméről szóló közlemény, amelyet a Bizottság 2008. április 22-én fogadott el (COM (2008) /0207 végleges, 22.04.2008). A közlemény számos kérdéssel foglalkozik, beleértve az Egységes Európai Játékinformációs Rendszer (PEGI) és a PEGI online besorolási rendszer tagállamok általi elfogadásával. A Bizottság égisze alatt az irányelv 23a. cikke szerint került létrehozásra az illetékes hatóságok képviselőiből álló kapcsolattartó bizottság. Feladatai közé tartozik egyebek között az irányelv végrehajtásával kapcsolatos kérdések megvitatása. http://ec.europa.eu/comm/avpolicy/reg/tvwf/contact_comm/index_en.htm.
10
HU
követelmények és jelentéstételi kötelezettségek. A delegációk elfogadtak egy eljárást a kiegészítő joghatóságra vonatkozó megváltozott kritériumok egységes végrehajtásának biztosítására is. 2.7.2.
A médiaszabályozó testületek ülései A médiaszabályozó testületek részvételével megtartott ülésekre 2007. október 30-án és 2008. július 4-én került sor. Ezek fő célja az immár új névvel rendelkező audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv új rendelkezéseiről folytatott véleménycsere volt, valamint hogy a Kapcsolattartó Bizottsággal folytatott tárgyalások során a médiaszabályozó testületek naprakész tájékoztatáshoz jussanak. A Bizottság megfigyelőként részt vett a szabályozó hatóságok európai platformja (EPRA) ülésein is. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 23b. cikke megerősíti a tagállamok között, valamint a tagállamok és a Bizottság között fennálló együttműködési kötelezettséget, amelyet a tagállamok megfelelő hatáskörrel rendelkező független szabályozó szervein keresztül kell végrehajtani.
3.
NEMZETKÖZI VONATKOZÁSOK
3.1.
Bővítés – kilátások Horvátország, Törökország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság jelenleg az Európai Unió tagjelölt országai. A horvátországi jogszabályoknak a határok nélküli televíziózásról szóló irányelvvel való összehangolását követően, az Európai Unió Tanácsa 2008. december 18-án ideiglenesen lezárta a csatlakozási tárgyalások információs társadalomról és médiáról folytatott 10. fejezetét. A Tanács ugyanakkor úgy döntött, hogy a törökországi audiovizuális jogszabályoknak az európai audiovizuális jogszabályokkal történő megállapodás szerinti összehangolása alapján ugyanezen a napon a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások részeként megkezdi ugyanezen fejezet tárgyalását. A stabilizációs és társulási folyamat országait illetően (Albánia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró és Szerbia, valamint Koszovó, az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244/99 sz. határozatában foglalt meghatározás szerint), a Bizottság az Európa Tanáccsal együttműködésben arra törekszik, hogy az audiovizuális politikák fokozatosan közeledjenek az európai médiaszabályokhoz. A Bizottság nyomon követi a folyamatot, amelynek során kiemelt figyelmet fordít az adminisztratív és igazságügyi kapacitások fejlesztésére.
3.2.
A kulturális sokszínűség nemzetközi kerete A Közösség megtette a szükséges lépéseket a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló Unesco-egyezménynek a közösségi szakpolitikákban történő végrehajtása érdekében. A kulturális sokféleség előmozdítása céljából az audiovizuális alkotások terjesztési lehetőségeinek bővítésével az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv megnöveli a nemzetközi együttműködés felé való nyitottságot azáltal, hogy az európai alkotások fogalommeghatározását kiszélesíti azokra az alkotásokra, amelyek a Közösség és harmadik országok között az audiovizuális ágazatra vonatkozóan létrejött megállapodások keretében, koprodukcióban készültek. A CARIFORUM csoport 14
HU
11
HU
karibi országa26 által a gazdasági partnerségi megállapodás keretében 2008. októberében aláírt kulturális együttműködési jegyzőkönyv az első olyan megállapodás, ahol e megközelítést alkalmazták. 3.3.
Együttműködés az Európa Tanáccsal 2007. május 14-én az Európai Bizottság és az Európa Tanács benyújtotta Albánia digitális műsorszórásról szóló törvénytervezetének felülvizsgálati anyagát. 2008. április 28-án az Európai Bizottság az Európa Tanáccsal és az EBESZ-szel együttműködésben szakértői munkaértekezletet szervezett Szarajevóban (BoszniaHercegovina) a média és a távközlés területén működő szabályozó hatóságok függetlenségéről. 2008. december 1-jén és 2-án az Európai Bizottság meghívta a nyugat-balkáni államokban és Törökországban a média területén működő érdekelteket egy szemináriumra, amelyet az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvről és a televízió digitalizációjáról tartottak Isztambulban27.
4.
A KÖVETKEZŐ JELENTÉSÓL Az új névvel ellátott audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 26. cikke előírja, hogy legkésőbb 2011. december 19-ig és azt követően háromévente a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak ezen irányelv alkalmazásáról, és szükség esetén, különösen a jelentést megelőző időszakban bekövetkezett technológiai fejlődésre, az ágazat versenyképességére és a médiatudatosság minden egyes tagállamban elért szintjére figyelemmel további javaslatokat tesz az irányelvnek az audiovizuális médiaszolgáltatások területén tapasztalt fejlődéshez való hozzáigazítására28. Ennek a jelentésnek értékelnie kell a gyermekműsorokat kísérő vagy azokban foglalt televíziós reklámok kérdését is és különösen azt, hogy az ebben az irányelvben foglalt mennyiségi és minőségi szabályok biztosították-e a szükséges védelmi szintet. Következésképpen a tagállamoknak jelentést kell tenniük a Bizottság számára e különböző kérdésekre vonatkozóan. Ki kell térniük továbbá az audiovizuális médiaszolgáltatások látási vagy hallási fogyatékkal élők számára való hozzáférhetőségére, valamint a társ- és önszabályozási rendszerekre is.
26
27 28
HU
Azaz valamennyi karibi állam (Haiti kivételével), amelyek tagjai a CARICOM-nak (Antigua és Barbuda, Bahama-szigetek, Barbados, Belize, Dominika, Grenada, Guyana, Jamaica, Montserrat, St. Kitts és Nevis, Saint Lucia, St. Vincent és a Grenadine-szigetek, Suriname, Trinidad és Tobago) és a Dominikai Köztársaság. Az egyezményt 2008. október 15-én ezen országok közül tizenhárom írta alá. Guyana 2008. október 20-án írta alá a megállapodást. http://ec.europa.eu/avpolicy/ext/enlargement/index_en.htm Eddig egy tanulmányt kezdtek el a médiatudatosság elért szintjének méréséhez szükséges kritériumok kidolgozására. A szerződést 2008. októberében írták alá, és a zárójelentés leadási határideje 2009. július.
12
HU
5.
KÖVETKEZTETÉSEK E jelentés bemutatja, hogy a határok nélküli televíziózásról szóló irányelv továbbra is hatékonyan biztosítja az audiovizuális médiaszolgáltatások szabad forgalmazását, miközben garantálja a fogyasztók megfelelő szintű védelmét és az európai alkotások előmozdítását. A reklámszabályok alkalmazásával kapcsolatban lefolytatott jogsértési eljárások mutatják az alapos ellenőrzés szükségességét. Ahogy azonban az előző jelentésben is megállapításra került, a jogi kereteket felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy azok lépést tartsanak a technológiai fejlődéssel és a piacon bekövetkezett változásokkal. E különböző kérdésekre a választ a határok nélküli televíziózásról szóló irányelvet lényegesen módosító és annak új elnevezést nyújtó 2007/65/EK irányelv elfogadása jelenti. Ezen új eszköznek a megfelelőségét továbbra is figyelemmel kísérik, amelynek vizsgálata a Bizottság következő jelentéseiben szerepel.
HU
13
HU
