AZ EURÓPAI KUTATÁSBAN

RÉSZVÉTEL AZ EURÓPAI KUTATÁSBAN

ÚTMUTATÓ a 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram pályázói részére

Budapest, 2003. február

Az ÚTMUTATÓ az Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság (KFHÁ) megbízásából és támogatásával készült Forrás az Európai Bizottság következő kiadványa: Participating in European Research Guide for Applicants under the Sixth Framework Programme for European Research & Technological development (2002-2006) 1st edition October 2002

Felelős kiadó: Fonyó Istvánné főigazgató

Kiadja: BME Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár 1011 Budapest, Gyorskocsi u. 5-7. Stubnya György főigazgató-helyettes

SZERKESZTŐSÉG EU Technológiai Tájékoztató és Tanácsadó Szolgálat Nyerges Gyula Főszerkesztő: Dr. Dúzs János Szerkesztő: Dr. Gerzsó Géza Főmunkatárs: Dr. Buzás Ilona

2

TARTALOM BEVEZETÉS ....................................................................................................... 5 ELŐSZÓ............................................................................................................... 7 I. A 6. KERETPROGRAM FŐBB JELLEMZŐI ......................................... 11 A keretprogramokban való részvétel perspektívája .............................................................. 11 A 6. Keretprogram................................................................................................................. 12 Új elemek a 6. Keretprogramban........................................................................................... 13 A 6. KP prioritásai................................................................................................................. 13 Az Európai Kutatási Térség (EKT) új korszakot jelent az európai kutatásban..................... 14 A 6. Keretprogram költségvetése .......................................................................................... 15 A kutatási projektek szervezése és finanszírozása ................................................................ 16 A kiválósági hálózatok .......................................................................................................... 16 Integrált projektek ................................................................................................................. 21 Speciális célzott kutatási vagy innovációs projektek ............................................................ 24 Speciális kutatási projektek KKV-k részére.......................................................................... 25 Akciók az emberi erőforrás és mobilitás fejlesztésére és előmozdítására............................. 25 Koordinációs akciók.............................................................................................................. 26 Speciális támogatási akciók................................................................................................... 26 Integrációs tevékenységek..................................................................................................... 26 Az EU részvétele a több tagország által vállalt programokban (169. Cikk). ....................... 27

2. RÉSZVÉTEL A 6. KERETPROGRAMBAN ............................................ 29 Részvétel a 6. Keretprogramban............................................................................................ 29 Nemzetközi együttműködés .................................................................................................. 30 A résztvevők kategóriái......................................................................................................... 31 Szerepek és kötelezettségek .................................................................................................. 31 A keretprogramokban való részvételből származó előnyök.................................................. 32 A Keretprogram sikerességét elősegítő eszközök ................................................................. 32 A KTF tevékenységek és az EU hozzájárulása az egyes pályázati eszközök esetében ........ 33 Humán erőforrások és mobilitási program: Marie Curie Akciók.......................................... 35 Kísérő intézkedések............................................................................................................... 35 Elszámolható költségek ......................................................................................................... 36 Szellemi tulajdonjogok.......................................................................................................... 36

3. A 6. KERETPROGRAMBAN VALÓ RÉSZVÉTEL MÓDJA................ 39 Segítség a pályázóknak.......................................................................................................... 39 A pályázatokban való érdekeltség kinyilvánítása.................................................................. 39 Segítség a pályázatok elkészítéséhez..................................................................................... 39 A pályázati felhívás azonosítása............................................................................................ 40 Hivatalos információforrások................................................................................................ 40 A felhívás kiválasztása .......................................................................................................... 42 Fontos dokumentumok és hozzáférésük................................................................................ 44 A pályázat elkészítését segítő anyagok ................................................................................. 45 A pályázat elkészítése............................................................................................................ 46

3

Hatékony módszerek a siker esélyének növeléséhez ............................................................ 48 A pályázat benyújtása............................................................................................................ 50 A pályázatok értékelése – általános információ .................................................................... 51 Megfelelés az értékelési kritériumoknak............................................................................... 52 Elutasított pályázatok ............................................................................................................ 53 Elfogadott pályázatok............................................................................................................ 53 A szerződést előkészítő tárgyalás.......................................................................................... 54 A résztvevők jogai és kötelességei ........................................................................................ 54 Projektvezetés, projekt-monitorozás és a projekt hatásai...................................................... 54 A projekt figyelemmel kísérésének és értékelésének (monitoring) eszközei........................ 54 Kifizetések............................................................................................................................. 55

4. A 6. KP TEMATIKUS PRIORITÁSAI ...................................................... 57 ÉLETTUDOMÁNYOK, GENOMKUTATÁS ÉS BIOTECHNOLÓGIA AZ EGÉSZSÉG SZOLGÁLATÁBAN ............................................................................................................ 57 AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TECHNOLÓGIÁI ................................................. 58 NANOTECHNOLÓGIA ÉS NANOTUDOMÁNYOK, TUDÁSALAPÚ TÖBBFUNKCIÓS ANYAGOK, ÚJ TERMELÉSI ELJÁRÁSOK ÉS ESZKÖZÖK ......... 60 AERONAUTIKA ÉS ŰRKUTATÁS ................................................................................... 62 ÉLELMISZERMINŐSÉG ÉS –BIZTONSÁG ..................................................................... 63 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, GLOBÁLIS VÁLTOZÁS ÉS ÖKOSZISZTÉMÁK....... 64 POLGÁROK ÉS KORMÁNYZÁS A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOMBAN.................. 66

5. A 6. KP EGYÉB PRIORITÁSAI................................................................. 69 A KUTATÁS SZÉLESEBB TERÜLETEIT LEFEDŐ SPECIFIKUS TEVÉKENYSÉGEK............................................................................................................. 69 A politika támogatása és a tudományos és technológiai szükségletek előrejelzése.............. 69 Horizontális kutatási tevékenységek a KKV-k bevonásával................................................. 72 A nemzetközi együttműködést támogató specifikus eszközök ............................................. 72 AZ EURÓPAI KUTATÁSI TÉRSÉG STRUKTURÁLÁSA............................................... 75 Kutatás és innováció.............................................................................................................. 75 Humán erőforrások és mobilitás............................................................................................ 76 Kutatói infrastruktúrák .......................................................................................................... 77 Tudomány és társadalom....................................................................................................... 78 AZ EKT ALAPJAINAK MEGERŐSÍTÉSE ........................................................................ 79 Koordinációs tevékenységek ................................................................................................. 80 A kutatási és innovációs politikák következetes fejlesztése Európában ............................... 82 AZ EURATOM PROGRAM PRIORITÁSAI ...................................................................... 82

6. HASZNOS INFORMÁCIÓFORRÁSOK ÉS TANÁCSADÁS ................ 85 A Bizottság tematikus prioritásokkal és KKV-kkal foglalkozó tájékoztató szolgálatai ....... 85 A 6. KP az Európa szerveren................................................................................................. 86 A 6. KP a CORDIS szerveren ............................................................................................... 86 EU információszolgáltató és tanácsadó hálózatok ................................................................ 87 Nemzeti információszolgálatok............................................................................................. 87 A projekt- és partnerkeresés forrásai..................................................................................... 88 Egyéb hasznos EU információforrások ................................................................................. 88

4

BEVEZETÉS Magyarország a 6. Keretprogramban (a továbbiakban 6. KP) teljes jogú tag, tehát a tagországokkal azonos jogokkal és kötelezettséggel rendelkező országként vesz részt. A hazai kutató-fejlesztő közösség sikeres részvételének alapvető feltétele az, hogy idejében tisztában legyenek a Keretprogramban való részvétel feltételeivel, a pályázati módokkal és szabályokkal. A hazai részvételt koordináló és támogató Oktatási Minisztérium, illetve annak Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkársága – a 6. KP információ és támogató rendszere keretében – számos formában, így információs napok szervezésével, támogatásával segíti a potenciális hazai pályázók felkészülését. Ez a kiadvány – amely az Európai Bizottság kiadványának felhasználásával készült – ismerteti a 6. KP-val és a pályázati rendszerrel kapcsolatos alapvető tudnivalókat. Az angol nyelvű útmutató a 6. KP 2002. november 11-13-i nyitókonferenciáján jelent meg. A pályázatokon való sikeres részvételhez természetesen nélkülözhetetlen a 6. KP-val kapcsolatos eredeti dokumentumok alapos megismerése, amelyhez a 6. Fejezetben közölt információforrások nyújtanak segítséget.

5

6

ELŐSZÓ Az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 27-én kétéves előkészítő munka után elfogadta az Európai Uniónak az egységes „Európai Kutatási Térség (European Research Area – ERA) létrehozására és az innováció serkentésére vonatkozó négyéves, fejlesztési tervét. Az Európai Parlament döntése ezzel zöld utat biztosított az Európai Tanács 2000 márciusában Lisszabonban tartott állam- és kormányfői ülésén elfogadott, a tudásalapú társadalomra épített nagyszabású elképzelés megvalósításának, hogy a jelenlegi tagjelölt országokat már magában foglaló Európa 2010-re a világ leggyorsabban fejlődő gazdasági térsége legyen. Ennek a célkitűzésnek a kutatási és fejlesztési hátterét teremti meg az Európai Kutatási Térség kialakítására és az európai innovációs tevékenység eredményességének fokozására kidolgozott, nemzetközi együttműködésen alapuló kutatási program, „Az Európai Közösségnek az Európai Kutatási Térség létrehozását és az innovációt szolgáló, 2002-2006 évekre vonatkozó Hatodik Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramja”. A 6. KTF Keretprogram szerkezetileg három, az Európai Tanács által elfogadott és 2002. szeptember 30-án közzétett ún. Specifikus Kutatási, Fejlesztési és Demonstrációs Programból áll: • Az Európai Kutatási Térség (EKT) integrálása és megerősítése (20022006) • Az Európai Kutatási Térség (EKT) strukturálása (2002-2006) • A Közös Kutató Központ (JRC) közvetlen kutatásfejlesztési tevékenysége (2002-2006). Az Európai Kutatási Térség létrehozásának programjához szervesen csatlakozik az Európai Atomenergia Közösségnek az Európai Tanács által 2002. június 3-án elfogadott, 2002-2006 évekre vonatkozó „Hatodik Nukleáris Kutatási és Képzési (EURATOM) tevékenységről szóló Keretprogram”-ja. Az EURATOM Keretprogram két specifikus kutatási és fejlesztési programból épül fel: • EURATOM kutatási és képzési specifikus program (2002-2006). • A Közös Kutató Központ által végrehajtandó közvetlen nukleáris kutatásfejlesztési tevékenység specifikus programja (2002-2006). Az Európai Unió 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjának alapvető célkitűzése az Európai Kutatási Térség létrehozása és az elért kutatási eredmények hasznosításának serkentése az európai innováció hatékonyságának jelentős mértékű növelése érdekében. Az egységes kutatási térség 7

kialakítása, a közösségi és nemzeti kutatásfejlesztési programok összehangolásának ösztönzése, a pályázati rendszer új elemeinek bevezetése – az integrált projektek és a kiválósági hálózatok létrehozására szolgáló projektek – az adott kutatási területen a szükséges szellemi és anyagi erőforrások kritikus tömegének létrehozása a világméretű vezető szerep elérését, illetve a világ vezető térségeivel való lépéstartást tűzi ki elérendő célul. Az Európai Unió 6. Kutatási, Fejlesztési és Demonstrációs Keretprogramja szakmailag hét kiemelt terület – „hét vezérfonál” – köré csoportosítja az elsőbbséget, prioritást élvező témacsoportokat. A kiemelt témacsoportok a Európai Unió alapvető gazdasági és társadalmi célkitűzései, „politikái” által igényelt olyan feladatok megoldására vonatkoznak, mint a korszerű biotechnológiai kutatások eredményeinek egészségügyi alkalmazásai, az információs társadalom és technológiáinak fejlesztése, a megismerés határait ostromló nanotudomány és nanotechnológia, a légiközlekedés biztonsági és környezetvédelmi kérdései, az élelmiszerek minősége és biztonságos fogyasztásuk kérdései, a fenntartható fejlődés: a felszíni közlekedés, a környezetvédelem, a nem-nukleáris energetika feladatai és a globális éghajlatváltozás okainak elemzése – és végül, de nem utolsósorban az egyén és kormányzás kapcsolatának vizsgálata a tudásalapú társadalomban. A hét kiemelt szakterületen túlmenően a Keretprogram jelentős erőforrásokat fordít az időközben felmerülő igényekre, a kiemelt szakterületeken kívüli kutatásokra, a „harmadik országokkal” való nemzetközi együttműködésre. Az atomenergiával, a nukleáris biztonságtechnikával kapcsolatos kutatási és képzési feladatokra az Európai Unió 6. Euratom Keretprogramja biztosít fedezetet. A Keretprogram az Európai Kutatási Térség struktúrájának kialakítására kidolgozott specifikus program jelentős erőforrásokat mozgósít a már létrejött, illetve a létrejövő kutatási és fejlesztési eredmények hasznosítására, az innováció serkentésére, a humán erőforrások fejlesztésére és a kutatói mobilitás támogatására. A Keretprogram külön figyelmet fordít a nők részvételére az európai kutatási és fejlesztési munkálatokban és ösztönzi a nők részvételi arányának növelését. Külön specifikus programok intézkednek a Közös Kutató Központ (JRC – Joint Research Centre) intézményeiben folyó kutatási, fejlesztési munkálatok támogatásáról. Speciális intézkedéseket tartalmaz a program a kis- és középvállalkozásoknak az integrált projektekben, illetve a kiválósági hálózatokban való részvételének támogatására. Ennek értelmében a kiemelt szakterületekre szánt támogatás 15%át a kis- és középvállalkozások számára kell fenntartani.

8

Részvétel a 6. Keretprogramban A Keretprogram pályázatain az Európai Unió tag- és tagjelölt országaiban, valamint a Keretprogramhoz csatlakozott országokban bejegyzett jogi személyek – oktatási intézmények, kutatóhelyek, vállalkozások – és ezen országok állampolgárai vehetnek részt. A magyar pályázóknak – a többi tagjelölt ország pályázóival egyetemben – a tagországok pályázóival azonos jogaik és kötelezettségeik vannak. E kiadvány részletesen foglalkozik a Keretprogramban való részvétel módozataival és feltételeivel annak érdekében, hogy a gyors információszolgáltatással hozzájáruljon a hazai pályázók sikeres szerepléséhez. Nyerges Gyula

9

10

I. A 6. KERETPROGRAM FŐBB JELLEMZŐI Az Első Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogram 1984-ben történt elindítása óta az EU intézményei vezető szerepet játszottak multidiszciplináris kutatás és együttműködés kezdeményezésében és szervezésében Európán belül és azon túl is. Ennek ellenére, míg Európa a tudományos kutatás számos területén vezető szerepet tölt be, még mindig nehézségekkel küzd abban a tekintetben, hogy a tudományos eredmények versenyképes és fenntartható termékekké és szolgáltatásokká való transzformálásában. Annak érdekében, hogy tartós és koherens hatást gyakoroljon az EU kutatási kezdeményezéseire, a 6. KP a következő területekre összpontosít: • magas színvonalú kutatás olyan tartós és „strukturáló” hatással, amely erősíti Európa tudományos és technológiai alapjait is; és • a nemzetközi együttműködésből származó maximális „hozzáadott érték”, a jelentős tevékenységek és résztvevők „progresszív integrációja”, és az európai erők kisebb számú prioritásra való koncentrálása. A keretprogramokban való részvétel perspektívája A jelen útmutatóban felvázolt eljárások és részvételi szabályok megértéséhez szükség van arra, hogy figyelembe vegyük a keretprogramok néhány alapelvét: 1. Az Európai Bizottság nem maga vesz részt a kutatási és technológiafejlesztési (KTF) projektekben (kivéve a Közös Kutató Központján keresztül történő részvételt), hanem pénzügyi támogatást nyújt az állami és magán kutatóintézetek, vállalatok és intézmények által végzett, gondosan ismertetett kutatómunkához. 2. Általánosságban szólva projekt végrehajtására irányuló pályázatot egy speciális, az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában (Official Journal of the European Communities) közzétett pályázati felhívásra kell benyújtani. 3. A projekt tartalmának összhangban kell lennie a Keretprogram valamelyik programjában lefektetett célkitűzésekkel; a partnereknek meg kell felelniük a velük szemben támasztott követelményeknek, míg pályázatuknak eleget kell tennie a pályázati felhívásban rögzített tudományos, tematikai és alaki követelményeknek. 4. A pályázati felhívásra beérkezett azon pályázatokat, amelyek a fenti követelményeknek megfelelnek, a különböző érintett szakterületeken jártas független szakértők bizottságai értékelik. 5. A projekteket kizárólag magas színvonaluk alapján választják ki, meghatározott kritériumok – mint például a tudományos és szakmai színvonal és társadalmi-gazdasági hatás – szerint. Ezen projekteknek összhangban kell lenniük a 11

program célkitűzéseivel a rendelkezésre álló költségvetés keretein beül maradva. Nemzeti kvóták nincsenek. A 6. Keretprogram A 6. Keretprogram koherens és ambíciózus pán-európai keret az EU kutatáspolitikájának részét képező KTF támogatására, és ötéves stratégiai terv a 20022006. közötti időszakra. Ez alatt az időszak alatt ösztönzést ad a nemzetközi kutatási együttműködésnek, különösen az ipar és az egyetemek között, és a kiválósági hálózatok létrehozásának. A 6. KP a kedvező környezet kialakulását segíti elő Európában a dinamikusan fejlődő innováció számára. Ez a technológiatranszfer ösztönzését, a kockázati tőke bevonásának lehetőségét, a szellemi tulajdonjogok fokozott védelmét és a humán erőforrások fejlesztését foglalja magában. A KKV-knek a 6. Keretprogram különféle tevékenységeiben való részvételét is megnövelt pénzügyi forrásokkal segítik elő. A 6. KP 17,5 milliárd eurót biztosít az európai kutatásban és technológiafejlesztésben résztvevő szereplők számára, de céljai messze felülmúlják a kutatási projektek puszta „ko-finanszírozását”. A 6. Keretprogram igen jelentős pénzügyi támogatási eszköz az Európai Tanács által 2000 márciusában Lisszabonban megfogalmazott célkitűzések eléréséhez, amely szerint 2010-re Európa a világ legversenyképesebb gazdaságává válik. Ugyancsak jelentős mértékben hozzájárul az Európai Kutatási Térségnek, a kutatás és tudás valódi belső piacának megteremtéséhez, ahol az EU és a tagállamok nemzeti K+F tevékenységei jobban integráltak. A kritikus tömeg EU szinten történő elérése és a pénzügyi valamint intellektuális erőforrások közös kiaknázása céljából a 6. KP új támogatási eszközöket vezet be, mint amilyen a kiválósági hálózatok és az integrált projektek. Annak érdekében, hogy céljait hatékonyabban érhesse el, és hozzájáruljon mind az Európai Kutatási Térség megteremtéséhez és az innováció előmozdításához, a 6. Keretprogram három fejezet köré épül: • az EU kutatás összpontosítása és integrálása • az Európai Kutatási Térség strukturálása • az Európai Kutatási Térség alapjainak erősítése A három fejezet alatt folyó tevékenység egyrészt annak az eszköze, hogy integrálja a kutatási erőfeszítéseket és akciókat ugyanakkor hozzájárul az Európai Kutatási Térség különböző dimenzióinak strukturálásához. Az egyes fejezetekhez tartozó tevékenységeket koordináltan végzik.

12

Új elemek a 6. Keretprogramban A korábbi keretprogramokban meghonosított hagyományos tevékenységek (mint például a KKV-k támogatására irányuló speciális akciók) tovább folytatódnak. Két „új támogatási eszköz”, mint a kiválósági hálózatok és integrált projektek bevezetésével azonban a 6. KP úttörő feladatok megoldására vállalkozott. Az Európai Kutatási Térség (EKT) középpontba állításával a 6. KP a tudományos kiválóságra, valamint a magasabb szintre emelt versenyképességre és innovációra támaszkodó európai kutatás zálogának szerepét tölti be. Ennek a szerepnek a valamennyi érdekelt fél közötti – szinergiát eredményező – intenzívebb együttműködés és koordináció ösztönzésével tesz eleget, regionális, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. A vezetés és az eljárások egyszerűsítése nagyobb hatékonyság elérését teszi lehetővé és maradandó hatást gyakorol az európai tudományos és technológiai tájképre. A kisebb számú tematikus prioritás (amelyek a „kulcsakciókat” váltották fel) gyorsabb haladást tesz lehetővé a tevékenységek korszerűbb integrációja felé. A 6. KP új támogatási eszközei (kiválósági hálózatok és integrált projektek) nagyobb lendületet adnak az unióban folyó kutatásoknak, mivel lehetővé teszik a „kritikus tömeg” elérését és az ETK alapjainak a megerősítését. Ösztönzést adnak az eredményesebb kutatói mobilitásnak és a kutatói infrastruktúrák jobb kihasználásának, miközben előtérbe állítják a partnerkapcsolatok kiépítését és az együttműködést, valamint a tudomány és társadalom problematikáját. A 6. KP prioritásai A 6. KP prioritásait a program költségvetését tartalmazó tábla is felsorolja (ld a 15. oldalon), és a 4. és 5. fejezetben részletesen is ismertetésre kerülnek. A szóban forgó prioritások a következők: élettudományok, genomkutatás és biotechnológia az egészség szolgálatában, az információs társadalom technológiái, nanotechnológiák és nanotudományok, „intelligens” anyagok, új termelési eljárások és eszközök; aeronautika és űrkutatás, élelmiszerminőség és –biztonság; fenntartható fejlődés, globális változás és ökorendszerek; állampolgárok és kormányzás. A 7 prioritáson túlmenően más ígéretes kutatási területeket is támogatnak, csakúgy mint a kis- és középvállalkozások (KKV-k) Keretprogramban való részvételét. A 6. KP ugyancsak foglalkozik a kutatás és innováció, az emberi erőforrások és mobilitás, a kutatási infrastruktúrák, valamint a tudomány és társadalom közti kapcsolatok témaköreivel. Fontos megjegyezni, hogy a Bizottság minden szakterületen szorgalmazza az alapvető etikai elvek tiszteletben tartását.

13

A KKV-kat arra ösztönzik, hogy a 6. Keretprogram valamennyi területén vegyenek részt, különösen a tematikus prioritások keretében végrehajtott tevékenységekben. A KKV-kkal foglalkozó nemzeti kapcsolattartóknak továbbra is fontos feladata lesz az, hogy megfelelő információt és segítséget nyújtsanak a potenciális KKV résztvevőknek (informálás, tájékoztatás, tanácsadás, segítség a partnerkeresésben, képzés). KKV egyesületek és „érdekcsoportok” tagjaik részéről részt vehetnek a projektek végrehajtásában. Az Európai Kutatási Térség (EKT) új korszakot jelent az európai kutatásban Európa a kutatás és az innováció terén elért hagyományos kiválósága hosszú múltra tekint vissza, és az európai kutatócsoportok ma is élen járnak a tudomány és technológia számos területén. Kiválósági központjai azonban szétszórtan találhatók a tagállamokban, és az erőfeszítéseik gyakran nem tudnak együttesen érvényesülni, a megfelelő kapcsolattartás és együttműködés hiánya következtében. A múltban mind európai, mind EU szinten kezdeményeztek együttműködési akciókat, de napjainkra eljött az ideje annak, hogy az európai törekvéseket összefogjuk és kialakítsunk egy olyan kutatási és innovációs struktúrát, amely egyenértékű az áruk és szolgáltatások közös piacával. Ezt a struktúrát Európai Kutatási Térségnek hívják, amely átcsoportosítja az EU által nyújtott valamennyi támogatást a kutatási tevékenységek jobb koordinációja és a kutatási és innovációpolitikák konvergenciája érdekében, nemzeti és EU szinten egyaránt. Az EKT jelenti az Európai Unió valódi közös kutatáspolitikájának gyakorlatba történő átültetését. Ez magában foglalja a tagállamok tudományos és technológiai kapacitásainak nélkülözhetetlen és régóta várt integrációját. Az „új tudás” generálása és a „tudástranszfer” fontosságának felismerése odavezetett, hogy a 6. KP programjaiba beépítettek képzéssel foglalkozó elemeket annak érdekében, hogy fokozzák Európa kutatási teljesítményét. Ennek elérése érdekében a képzési programokra fordítandó költségvetési keretet jelentősen megemelték. A képzéssel kapcsolatos tevékenységek és támogatási összegek értékes hozzájárulásnak bizonyultak a korábbi keretprogramokban, melyek különösen arra ösztönözték a fiatalabb kutatókat és tudósokat, hogy a tudomány és technológia területén találják meg élethivatásukat. Ilyen kezdeményezések voltak a Marie Curie kutatói ösztöndíjak, a Descartes-díj, az Archimedes-díj, az EU Fiatal Kutatók versenye, továbbá számos, „A humán kutatási potenciál és a társadalmi-gazdasági tudásbázis fejlesztése” c. program égisze alatt végrehajtott akció.

14

A 6. Keretprogram költségvetése millió euró millió euró

1. A KÖZÖSSÉGI KUTATÁS ÖSSZPONTOSÍTÁSA ÉS INTEGRÁLÁSA Tematikus prioritások1 Élettudományok, genomkutatás és biotechnológia az egészség szolgálatában2 Magas szintű genomkutatás és egészségügyi alkalmazása (1.100 millió euró) A legjelentősebb betegségek elleni küzdelem (1.155 millió euró) Az információs társadalom technológiái3 Nanotechnológiák és nanotudományok, tudásalapú, többfunkciós anyagok, új termelési eljárások és eszközök Aeronautika és űrkutatás Élelmiszerminőség és -biztonság Fenntartható fejlődés, globális változás és ökoszisztémák Fenntartható energiarendszerek (180 millió euró) Fenntartható felszíni közlekedés (610 millióeuró) Globális változás és ökoszisztémák (700 millió) Polgárok és kormányzás a tudásalapú társadalomban A kutatás szélesebb körére vonatkozó specifikus tevékenységek4 A politika támogatása és a tudományos és technológiai szükségletek előrejelzése KKV-k részvételével folyó horizontális kutatási tevékenységek5 A nemzetközi együttműködés támogatására irányuló specifikus intézkedések A Közös Kutató Központ nem nukleáris tevékenységei 2. AZ EURÓPAI KUTATÁSI TÉRSÉG STRUKTURÁLÁSA Kutatás és innováció Emberi erőforrások és mobilitás Kutatási infrastrutúrák6 Tudomány és társadalom

13.345 2.255

3.625 1.300 1.075 685 2.120

725

555 430 315 760 2.605 290 1.580 655 80

1

Amelyből legalább 15%-ot az KKV-k támogatására fordítanak Beleértve a rákbetegséggel kapcsolatos kutatást 400 millió euróig 3 Beleértve a GEANT és a GRID továbbfejlesztését 100 millió euróig 4 Ez a 315 millió eurós összeg a nemzetközi együttműködés támogatására irányuló specifikus intézkedések finanszírozására szolgál, amelyek a következő országokkal és országcsoportokkal való együttműködésre vonatkoznak: fejlődő országok, Mediterrán országok beleértve a Balkán nyugati részét, Oroszország és a szovjet utódállamok. További 285 millió euró szolgál harmadik országok szervezetinek a tematikus prioritási területeken folyó kutatásokban való részvételének és a kutatás szélesebb körére vonatkozó specifikus tevékenységek finanszírozására, így összesen 600 millió eurót fordítanak a nemzetközi együttműködés támogatására. További összegek állnak rendelkezésre az „emberi erőforrások és mobilitás” fejezet alatt, amelyek harmadik országok kutatóinak európai képzésére fordíthatók. 5 A tudomány és technológia teljes területére vonatkozik 6 Beleértve 200 millió eurót a GEANT és GRID továbbfejlesztésére 2

15

3. AZ EURÓPAI KUTATÁSI TÉRSÉG ALAPJAINAK MEGERŐSÍTÉSE A kutatási tevékenységek összehangolása A kutatási és innovációpolitikák koherens fejlesztése EURATOM PRIORITÁSOK7 Kutatási prioritások Ellenőrzött termonukleáris fúzió (750 millió euró) Radioaktív hulladékok kezelése (90 millió euró) Egyéb tevékenységek a nukleáris technológiák és biztonság területén A Közös Kutató Központ nukleáris tevékenységei ÖSSZESEN

320 270 50 1.230 890

50 290 17.500

A kutatási projektek szervezése és finanszírozása A kutatási programok a 6. Keretprogramban bizonyos „eszközökön” át valósulnak meg. Ezek az eszközök határozzák meg azt, hogyan szervezik és finanszírozzák a munkát. Az új eszközök – és ezek jelentős innovációk – a 6. KP „kiválósági hálózatai” és „integrált projektjei”, amelyek egyre inkább eltávolodnak a többszörös projekt-finanszírozás elvétől és közelítenek a koherens és hosszú távú kutatási tevékenységek finanszírozása és a hosszabb élettartamú partnerkapcsolatok felé. Az EU által támogatott erősebb és fenntartható kutatási kapcsolatoknak nagyobb esélyük van a „kritikus tömeg” eléréséhez. A kiválósági hálózatok A kiválósági hálózatok (Networks of Excellence, NoE) eszközét azért hozták létre, hogy erősítse a kiválóságot egy bizonyos kutatási témában az európai vezetés és ebben a témában a világ vezető ereje elérésének biztosításához, a szükséges erőforrások és szakértelem kritikus tömegének kialakulását célzó hálózat szervezésével. Ez a szakértelem hálózatának kialakítását a tevékenységek közös programja (TKP)[JPA – joint programme of activities] köré szerveződő hálózat révén válik hozzáférhetővé, elsősorban olyan céllal, hogy a hálózat résztvevői kutatási kapacitásának tartós integrálása valósulhasson meg, és ugyanakkor a témával kapcsolatos ismeretek tovább fejlődjenek. 7

Európai Atomenergia Ügynökség: bizonyos 6. KP-val kapcsolatos tevékenységek nem az Európai Közösség Alapító Szerződésének joghatálya, hanem az EURATOM Egyezmény joghatálya alá tartoznak. Ennek azonban a Keretprogramban résztvevők szempontjából nincs gyakorlati jelentősége.

16

A tevékenységek közös programja A TKP a tevékenységek integrálásából, a közösen végrehajtott kutatásból és a kiválóság terjesztésének tevékenységeiből áll. Nélkülözhetetlen a koherens vezetési-irányítási keret kialakítása is. A tevékenységek integrálása A tevékenységek integrálásának célja erős és tartós integráció kialakítása a hálózat résztvevői között. Ez a következőkre vonatkozhat: • a partnerek tevékenységének koordinált programozása az „egymást kiegészítő tevékenységek” és a „kölcsönös specializálódás” erősítése érdekében, • a kutatási berendezések, eszközök és platformok megosztása, • a partnerek tudományos ismeretvagyonának közös kezelése, • a munkatársak mobilitását és cseréjét növelő rendszerek, (beleértve esetleg a berendezések és még teljes kutatócsoportok áthelyezését is), • megerősített információs és kommunikációs hálózatok használata az érdekelt kutatócsoportok közötti interaktív munka támogatására. Közösen végrehajtott kutatás A hálózatok a közösen végrehajtott kutatási programjaikon keresztül a hálózati célok támogatásához a következőket tehetik: • új kutatási eszközök és platformok fejlesztése közös hasznosításra, • „új ismeretek” létrehozása az ismeretanyagban mutatkozó „hiányok” felszámolásához és/vagy a kollektív tudásvagyon gyarapításához. A kiválóság terjesztésének tevékenységei Igen lényeges, hogy valamennyi kiválósági hálózat küldetésként fogja fel a kiválóság terjesztését partnerei határain túl. Ezek a tevékenységek az alábbiakat tartalmazhatják: • a kutatók és más munkatársak közös továbbképzése, ami nélkülözhetetlen Európa kiválóságának fenntartásához a hálózat szakterületén, és a képzett munkatársak folyamatos utánpótlásához; • kommunikációs kampányok az eredmények terjesztésére és a nyilvánosság tudomány iránti tudatosságának növelésére; • innovációhoz kötött tevékenységek akkor és ott, ahol erre szükség van; • hálózati tevékenységek a tudástranszfer ösztönzésére.

17

Kritikus tömeg és időtartam Mindegyik kiválósági hálózattól elvárják, hogy ambiciózus célkitűzései legyenek, és demonstrálják az „európai vezető szerepet”. A hálózat legyen az adott tudományos téma „világerőssége” is. E célok eléréséhez össze kell állítania a célkitűzésekhez szükséges erőforrások és szakismeret kritikus tömegét. A kritikus tömeg nagysága témák szerint változik. A nagyobb hálózatokhoz esetleg kutatók százai tartozhatnak. A hálózatok nagysága kisebb is lehet, de a szükséges törekvések és kritikus tömeg legyenek meg. A hálózat három különböző tagállamból vagy társult országból származó, legalább három résztvevőből álljon. A három országból legalább kettő tagország vagy társult tagjelölt ország legyen. Gyakorlatilag azonban ahhoz, hogy a kiválósági hálózat tartós eredményeket érhessen el, vagyis érje el a kritikus tömeget, a Bizottság szerint hálózatnak legalább hat partnerből kell állnia. A háromnál több résztvevő minimális számát az illetékes pályázati felhívásban is kiköthetik. Az integrált projektekhez (IP-khez) hasonlóan a kiválósági hálózatok nyitva állnak „harmadik országok” természetes és jogi személyeinek részvétele előtt. Az ilyen országok bizonyos csoportjai részesülhetnek az EU pénztámogatásában. Az EU támogatás időtartama a kritikus tömeg másik fontos összetevője, mivel a hálózatot elég hosszú ideig kell támogatni ahhoz, hogy integrációja tartós legyen. A támogatásra sok esetben öt évig van szükség, ám indokolt esetekben a támogatás mértéke hosszabb időtartamú is lehet, de a 7 évet nem haladhatja meg. Értékelési eljárás Az értékelés független szakemberek szakértői értékelésének (peer review) elvén alapul. Ezt a rendszert tovább erősítik oly módon, hogy a kiválósági hálózatnak összetettebb célkitűzéseit is tükrözze: lehetőség szerint a távértékelés rendszeresebb használatával a panel-összejöveteleket, és a pályázóknak a panel által történő meghallgatását (pl. a pályázatban nem szereplő kérdések felvetésével) megelőzően. Másik lehetőség a pályázat benyújtásának kétlépcsős folyamata, ahol csak azokat a pályázókat hívják meg a teljes pályázat benyújtására, akiknek a vázlatos pályázata az első lépcsőben megfelelt. További információ a „Részvétel a 6. KP-ban” témáról a 3. Fejezetben található.

A pénzügyi rendszer – fő jellemzők Ennek az eszköznek a természeténél fogva, és a magas szintű intézményes elkötelezettség miatt, valamint a résztvevők kutatási kapacitásának tartós integ18

rációjának megvalósítása érdekében az EU-nak jelentős erőfeszítésekkel és pénztámogatásokkal kell hozzájárulnia ahhoz, hogy a résztvevők részéről felmerülő akadályok, pontosabban a szervezeti, a kulturális és az egyéni akadályok, leküzdhetők legyenek. Az EU támogatásának formája a rögzített „integrációs céltámogatás”, amely a hálózatban a várható integráció fokát, az összes résztvevő által az integráció létrehozása érdekében javasolt kutatók számát, az adott kutatási terület jellemzőit és a tevékenységek közös programját veszi figyelembe. Ezzel a céltámogatás az integráció ösztönzőjének szerepét tölti be. A céltámogatás nagyságának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az akadályok elháríthatók legyenek, s ugyanakkor elkerülhető legyen az Európai Uniótól származó pénztámogatástól való függőség kockázata. Az integrációs céltámogatás kiszámítása Mindegyik pályázati felhívás tartalmazni fog egy olyan táblázatot, amelynek alapján a kutatók számából megállapítható a hálózathoz rendelt éves átlagos céltámogatás. A kutatók száma a következő alapokon számítható ki: • „kutató” olyan kutató munkatárs lehet, aki legalább négy éves kutatási gyakorlattal vagy doktori fokozattal rendelkezik; • a „kutató” vagy a konzorcium egyik partnerének alkalmazottja legyen, vagy annak közvetlen fennhatósága alatt dolgozzon; • azok a kutatók vehetők számításba, akik a résztvevők kutatási kapacitását alkotják a hálózat keretében, az adott pályázati felhívás határidejekor. A hálózaton belüli továbbképzés fontosságának tudatában kiegészítő prémiumrendszert vezetnek be a hálózathoz kapcsolódó kutatási tevékenységgel foglalkozó doktorandusz hallgatók számára. Indító szerződés és előlegfizetés A szerződés meghatározza az EU-nak a hálózat részére nyújtott maximális támogatását, de nem köti ki a céltámogatás elosztását a résztvevők között, ami lehetővé teszi a konzorcium számára azt, hogy saját pénzügyeit maga kezelje. A szerződés indulásakor a Bizottság az első másfél évre akkora előleget fizet, amely az erre az időszakra esedékes előre látható céltámogatás 85%-ával egyenértékű. A résztvevőktől elvárják, hogy konzorciumi szerződést kössenek. A céltámogatás éves kifizetése A céltámogatást az eredmények alapján éves részletekben fizetik ki, annak ellenőrzése mellett, hogy a TKP megvalósítására ténylegesen felmerültek-e a céltámogatás

19

értékénél magasabb költségek. A Bizottság a konzorciumtól éves jelentést kér, amely vázolja az előző év tevékenységeit, és amelyhez a megfelelő pénzügyi dokumentumokat csatolják. A hálózat ugyanakkor benyújtja a következő 18 havi szakaszra vonatkozó TKP-ját elfogadás céljából. Egyszersmind javasolhatja a teljes TKP frissítését a Bizottság beleegyezésével. A következő 18 hónapos időszakra szóló kiegészítő előleg is folyósításra kerül, amint ez a folyamat befejeződött. Mivel a szerződés az eredmény alapján folyósítható kifizetést írja elő, a Bizottság szigorú eredmény-felügyeleti rendszert fejleszt ki, amely a következőkből áll: a) A hálózat fejlődését és a következő időszak terveit bemutató éves független értékelő áttekintés (review). Az áttekintés a közzétett feltételrendszer alapján készül, amely elsősorban a „TKP integrációs és hatékonysági fokára” vonatkozó kritériumokat tartalmazza, hasonlóan ahhoz, amit az eredeti pályázat értékelésére alkalmaztak. Ha az értékelő áttekintés alkalmával a projekt munkáját nem megfelelőnek minősítik, az maga után vonhatja a kifizetések felfüggesztését, sőt a szerződés felmondását. b) A teljes időszak végeztével készített értékelő áttekintés, amely ismerteti az elért eredmények összességét és értékeli a jövőbeli előrehaladást. A konzorcium megalakulása A hálózat fejlődésével párhuzamosan a konzorcium azt a módszert is választhatja, hogy új partnereket vesz fel – ami alkalmanként a kiválósági hálózat által szervezett versenyfelhívásként jöhet létre, a szerződésnek megfelelően –, de további pénztámogatás nélkül. Más esetben a Bizottság dönthet úgy, hogy pályázati felhívásokat ad ki, hogy lehetővé tegye a meglévő kiválósági hálózatoknak új résztvevők felvételét, amennyiben erre az igény felmerül az indító pályázat óta eltelt időben; ebben az esetben további pénztámogatás mellett. Irányítás A hálózat sikerének lényeges feltétele a kiválósági hálózat célkitűzései iránti nagyfokú intézményi elkötelezettség a partnerszervezetek részéről. Ezért a Bizottság arra ösztönzi a konzorciumokat, hogy hozzanak létre egy „irányító testületet”, amely a partnerek magas beosztású képviselőiből áll, és amely felügyeli a tagok tevékenységének integrációját. További kívánalom lehet egy „tudományos tanács” felállítása külső szakemberek részvételével, hogy javaslatokat tegyen a TKP jellegét és különösen a hálózat küldetését illetően, hogy a kiválóság erősítésére és Európában való terjesztésére irányuló küldetés sikeres legyen. További információ: http://europa.eu.int/comm/research/fp6/networks-ip.html 20

Integrált projektek Az integrált projektek (IP) eszközét úgy tervezték meg, hogy a kiemelt tematikus szakterületek megvalósításához szükséges tudást generálják. Ez az irányítási eszköz az európai dimenzióban érvényesülő ambiciózus, világosan definiált technológiai célok eléréséhez szükséges tevékenységek és erőforrások kritikus tömegének integrálásán keresztül valósítható meg. Az IP „implementációs tervének” részeként végrehajtott tevékenységek magukban foglalják a kutatási, és ahol alkalmazható, a technológiai fejlesztési és/vagy demonstrációs tevékenységeket – tevékenységeket a vezetés számára, valamint a tudás hasznosítására az innováció előmozdítására, – továbbá az IP célkitűzéseivel közvetlenül kapcsolatos bármely egyéb típusú tevékenységet (köztük az oktatást és továbbképzést). Ezeket a tevékenységeket egy koherens vezetési keretrendszerben kell integrálni. Feltételezhető, hogy az Integrált Projektek többsége több tudományágat is magába foglalva multidiszciplináris jellegű lesz. Kritikus tömeg és időtartam Valamennyi IP-nek össze kell állítania az ambiciózus céljai eléréséhez szükséges tevékenységek, szaktudás és erőforrások kritikus tömegét. A kritikus tömeg azonban széles skálán változhat szakterületről szakterületre, és ezeken belül témáról témára is. Egy projektben integrált tevékenységek értéke elérhet akár több tíz millió eurót is. Ennek ellenére nincs minimális küszöbérték, amennyiben természetesen a szükséges törekvés és kritikus tömeg megvan. Ami a partnerkapcsolatokat illeti az IP-knek legalább három tagországból vagy társult országból származó, legalább három résztvevőből kell állniuk. Az országok közül legalább kettőnek tagországnak vagy társult tagjelölt országnak kell lennie. A gyakorlatban viszont egy konzorciumban feltehetőleg több partner vesz részt, hogy az „ambiciózus” célkitűzéseket elérjék. Az egyes pályázati felhívások ugyanakkor kiköthetnek minimális számú résztvevőt is. Várható hogy az IP-k tipikus időtartamának három és öt év között kell lennie. A pénzügyi rendszer – fő jellemzők Az Európai Uniós támogatás formája egy „céltámogatás a költségvetéshez”, amit a résztvevők könyvelésein (vagy ha a szerződés megengedi, a „harmadik felek” könyvelésein) megfelelően vezetett, ténylegesen felmerülő, szükséges és gazdaságos költségekhez való hozzájárulásként fizetnek ki (kivéve a közvetett adókat, a vámokat, a kamatokat stb.), a projekt teljes időtartama alatt. A támogatás maximális mértéke a tevékenység típusa szerint változik. Mindegyik részt21

vevőnek, egyebek mellett, egyszerűsített éves költségbeszámolót kell készítenie, amit az összes felmerült költségeket tartalmazó, független könyvvizsgáló által jóváhagyott költségbizonylatnak kell kísérnie. Nagy könnyebbség e téren, hogy nincsenek előzetesen meghatározott költségkategóriák, vagyis a résztvevők szabadon használhatják saját elszámolási módszereiket. Indító szerződés és előlegfizetés A szerződés megszabja az EU maximális hozzájárulását egy IP-hez, de nem szabja meg a céltámogatás elosztását a résztvevők között, ami a konzorciumnak lehetővé teszi saját pénzügyeinek kezelését, – és ami kiküszöböl számos forrást, amely az 5. Keretprogrammal kapcsolatos szerződéseknél mikromenedzsmenthez vezetett. A projekt során a Bizottsággal a koordinátor tartja a kapcsolatot. A szerződések egyszerűsített aláírási folyamata lehetővé teszi a szerződés korábbi hatályba lépését. A résztvevőktől elvárják, hogy konzorciumi szerződést kössenek. A szerződéshez csatolt melléklet tartalmazza a projekt általános ismertetését és részletes implementációs tervét, amelyet egy részletes pénzügyi terv, és a tevékenység típusa és a résztvevők szerint bontott költségbecslés kísér, a projektnek csak az első 18 hónapjára. Az e periódusra előre jelzett EU-hozzájárulás 85%-ával egyenértékű előleg kerül a projekt indításakor kifizetésre. A kifizetések éves rendezése A Bizottság a konzorciumtól az előző 12 hónap tevékenységeit vázlatosan ismertető éves jelentést kér, amelyhez az ebben az időszakban kifizetett költségek vezetői szinten igazolt pénzügyi jelentést kell csatolni. Ezzel párhuzamosan az IP benyújtja a következő 18 hónap részletes megvalósítási és pénzügyi tervét jóváhagyásra. Amikor a Bizottság elfogadja a pénzügyi jelentést, az adott időszakra kifizetett előleggel egyenértékű összeg átalakul jóváhagyott kifizetéssé (amely természetesen visszaható erejű auditnak vethető alá), és az előleg hátralékát kiegészítik annyival, hogy elérje a következő 18 hónapi időszakra megállapított EU-hozzájárulás 85%-ával egyenértékű összeget. Ezen a módon a pénztámogatás folyamatosságát optimálisan biztosítják a projekt teljes időszakára. Az IP-ekkel kapcsolatos feladatok rugalmas teljesítése Az IP-k teljesítésének kulcselemei a flexibilitás és a management autonómiája, amint ez a következő esetekben is tükröződik. A 18 hónapra vonatkozó részletes implementációs terv évenként gördül előre. A teljes (átfogó) implementációs tervet a konzorcium módosíthatja (a projekt végső célkitűzéseinek és fő várható eredményeinek megváltoztatása nélkül). 22

Mindkét implementációs tervet a Bizottságnak jóvá kell hagynia, hogy hatályba léphessenek. A projekt alakulása közben a konzorcium új partnerek felvételéről is dönthet, ami esetenként az IP részéről szervezett versenyfelhívás tárgya lehet, a szerződésnek megfelelően, de további pénztámogatás nélkül. Másrészt viszont a Bizottság dönthet úgy, hogy saját pályázati felhívásokat bocsát ki a meglévő IP-k működési területének bővíthetősége céljából, ekkor viszont többlettámogatás mellett. Ez a mechanizmus hasznos lehet a KKV-k bevonásának bővítésére. Monitorozás és auditálás Az IP-k új jellemzőinek megfelelően a Bizottság tovább lép az 5. KP-ban alkalmazott input részletes monitorozásánál, az output stratégiai monitorozása felé. Emiatt a Bizottság megerősített monitorozási rendszert lát szükségesnek, amelyhez magas szintű független szakértőket is bevonnak. Az új rendszer éves értékelő áttekintésből, a program közepe táján készített, ún. „mérföldkő” áttekintésből és a projekt végén készített áttekintésből áll. A Bizottságnak továbbá rendelkezésére áll a műszaki, pénzügyi, technológiai és etikai revíziók sora, amelyeket sokkal rendszeresebben kíván alkalmazni. A gyakorlatban minden IP esetében várható legalább egy pénzügyi revízió. Az értékelési eljárás A pályázatokat szakértői értékelési rendszer keretében értékelik, amit megerősítenek az IP-k ambíciózusabb természetének tükrözéséhez. A rendszer magában foglalhatja a pályázat benyújtásának kétlépcsős folyamatát, valamint a pályázók meghallgatását az értékelő bizottság előtt. Mindegyik IP értékeléséhez az alábbi szempontokat veszik tekintetbe: • A kérdéses projekt célkitűzéseinek relevanciája (vagyis a projekt mennyiben illeszkedik a felhíváshoz). • A potenciális hatások (vagyis megfelelő ambíciók az európai dimenziók tekintetében). • Tudományos és technológiai (T&T) kiválóság (vagyis a projekt világosan kifejtett célkitűzéseket tartalmaz, amelyek továbblépést jelentenek a jelenlegi T&T szinthez képest, és olyan T&T módszert alkalmaz, amely képessé teszi a projektet kutatási/innovációs céljainak elérésére). • A konzorcium minősége (vagyis a konzorcium összességében magas szintű, és minden résztvevője alkalmas és elkötelezett a rájuk bízott feladatok ellátására, ideális esetben KKV résztvevője is van).

23

• A vezetés minősége (vagyis szilárd talajon álló menedzsment és szervezet, amely képes a projekt komplexitásával és a szükséges integrációs feladatokkal megbirkózni, köztük a „tudás”, a szellemi tulajdon és az innovációval kapcsolatos tevékenységek megfelelő menedzselésével). • Az erőforrások mobilizálása (vagyis az erőforrások – a munkatársak, a berendezések, a pénzeszközök stb. – kritikus tömegének sikeres mobilizálásának képessége, koherens és integrált pénzügyi és projekt-tervezés útján). További információ erről a „Részvétel a 6. Keretprogramban” c. 3. Fejezetben találhatók. További információ: http://europa.eu.int/comm/research/fp6/networks-ip.html

Speciális célzott kutatási vagy innovációs projektek A speciális célzott kutatási projektek célja az európai versenyképesség javítása, és a társadalom vagy az EU politikája igényeinek kielégítése. Ezeket erősen koncentrálni kell, és a következő két forma közül az egyiket vagy a kettő kombinációját kell tartalmazniuk: • Olyan kutatási és technológiafejlesztési projekt legyen, amelyet új ismeretek megszerzésére hoztak létre, akár a meglévő termékek, folyamatok és szolgáltatások jelentős tökéletesítéséhez – vagy újak fejlesztéséhez, – akár a társadalom egyéb igényeinek és az EU politikáinak kielégítéséhez. • Egy demonstrációs projekt olyan új technológiák életképességének igazolására, amelyek potenciális gazdasági előnyöket nyújtanak, de nem vezethetők be közvetlenül a kereskedelmi forgalomba. Nagyság és időtartam. A projektnek három különböző tagországból vagy társult országból származó legalább három résztvevővel kell rendelkeznie, amely közül legalább kettő tagország vagy társult tagjelölt ország. A munkaprogram előírhatja a résztvevők ennél nagyobb minimális számát. A projekten belül végzett tevékenységek értéke elérheti a néhány millió eurót. A projekt tipikus időtartama két vagy három év (indokolt esetben hosszabb is lehet). Elszámolható költségek és költségmodellek. Az elszámolható költségek és költségmodellek azonosak az integrált projektekben leírtakkal. Közösségi céltámogatás. A közösségi támogatás „céltámogatás a költségvetéshez” úton valósul meg, annak maximális mértéke a KTF-fel és innovációval kapcsolatos tevékenységek esetén a költségek 50%-a; a demonstrációs pro-

24

jektek, vagy a kombinált projektek demonstrációs része esetén 35%; a résztvevők költségeinek 100%-át igazoló auditálási bizonylat szükséges lehet. További információ: http://europa.eu.int/comm/research/fp6/networks-ip.html

Speciális kutatási projektek KKV-k részére A KKV-k számára szánt speciális kutatási projektek a következő formák valamelyikét ölthetik: • A kooperatív kutatás olyan rendszer, amelyben különböző országokban működő korlátozott számú KKV, amelynek speciális problémái vagy igényei vannak, a szükséges kutatást kihelyezi egy KTF szervezetnek, miközben az eredmények tulajdonjogát a KKV-k fenntartják maguknak. A projektek rendszerint rövid távúak, a tudomány és technológia teljes területén bármely szakterületre irányulhatnak. • A kollektív kutatás olyan kutatási rendszer, amelyben a KTF feladatot teljesítő szervezetek vállalnak kutatást ipari társulások vagy ipari csoportok megbízásából, hogy KKV-k nagy közösségei részére bővítsék a tudásbázist. Az eredmények tulajdonjoga, ill. hasznosítása az ipari társulásoké, ill. azokon múlik. A projektek a tudomány és technológia teljes területén bármely szakterületre irányulhatnak. A közösségi céltámogatás a költségvetés maximum 50%-a lehet. További információ: http://cordis.lu/sme

Akciók az emberi erőforrás és mobilitás fejlesztésére és előmozdítására Az emberi erőforrás és mobilitás előmozdítására, ill. fejlesztésére irányuló akciók a továbbképzést, a szaktudás fejlesztését, vagy a tudástranszfert célozzák meg. Magukban foglalják az egyének, a fogadó szervezetek – köztük a továbbképzési hálózatok, – valamint európai kutatócsoportok által végzett akciók támogatását. A közösségi céltámogatás a költségvetés maximum 100%-a lehet, szükség esetén egy összegben. További információ: http://europa.eu.int/comm/research/fp6/networks-ip.html

25

Koordinációs akciók A koordinációs akciók az 5. KP-ból ismert összehangolási akciók és tematikus hálózatok megerősített folytatása. A koordinációs akcióknak az a célja, hogy elősegítsék és támogassák azon kutatási tevékenységek hálózatba kapcsolását és koordinálását, valamint az olyan innovációs tevékenységet, amelyek az integráció tökéletesítését célozzák. Ezek a közös vagy közösségi kezdeményezések szervezését és menedzselését fedik le, valamint konferenciák, szemináriumok szervezése, tanulmányok készítése, munkatársak cseréje, a „jó gyakorlat” cseréje és terjesztése, valamint információs rendszerek és szakértői csoportok létesítése. A közösségi céltámogatás a költségvetés maximum 100%-a lehet. További információ: http://europa.eu.int/comm/research/fp6/networks-ip.html

Speciális támogatási akciók A kiemelt tematikus területekre alkalmazandó speciális támogatási akciók lényegében az 5. KP-ban alkalmazott kísérő intézkedések folytatásának tekintendők. A speciális támogatási akciók célja a 6. KP megvalósításának támogatása, és arra is alkalmasak, hogy segítsék a jövőbeli EU kutatási politika tevékenységeinek előkészítését. A tematikus prioritási területeken belül kiterjedhetnek pl. konferenciák, szemináriumok szervezésére, tanulmányok készítésére és elemzésekre, magas szintű tudományos díjakra és versenyekre, munkacsoportok és szakértői csoportok felállítására, működési támogatásra és terjesztésre, információs és kommunikációs tevékenységekre, vagy ezek kombinációjára. Speciális támogatási akciókat azzal a céllal is indítanak, hogy ösztönözzék, bátorítsák és elősegítsék a kis kutatócsoportok, KKV-k, újonnan fejlesztett és távoli kutatóközpontok – valamint a tagjelölt országok szervezeteinek – részvételét a tematikus prioritási területek tevékenységében, elsősorban a kiválósági hálózatokon és az integrált projekteken keresztül. Ezeknek az akcióknak a megvalósítása speciális információkra és segítségadásra, továbbá a tagországok és a társult országok által létesített nemzeti kapcsolati pontok hálózatára támaszkodik, helyi, regionális és országos szinten. Ezeknek az akcióknak egyik célja a sima átmenet biztosítása az 5. KP-ból a 6. KP-ba. A közösségi céltámogatás a költségvetés maximum 100%-a lehet (ha szükséges, egy összegben). Integrációs tevékenységek Az integrációs tevékenységek többféle tevékenységet egyesítenek, a kutatási infrastruktúra megerősítése és fejlesztése céljából, annak érdekében, hogy európai szintű szolgáltatást nyújtsanak. Ennek érdekében a hálózati tevékenységeket 26

egy támogatási tevékenységgel kell kombinálni (mint amilyen a transznacionális hozzáféréssel kapcsolatos tevékenység), vagy pedig az infrastruktúra teljesítőképességének előremozdításához szükséges kutatási tevékenységeket kell támogatni, kivéve az új infrastrukturális beruházások finanszírozását, amelyeket csak speciális támogatási akciók keretében lehet finanszírozni. Az integráló tevékenységek egy, a tudásnak a potenciális használók, beleértve az ipari és különösen a KKV-beli használók körében való terjesztését szolgáló összetevőt tartalmaznak. A közösségi céltámogatás a tevékenység típusától függően a költségvetés maximum 50 – 100%-a lehet. Az EU részvétele a több tagország által vállalt programokban (169. Cikk) A „169. Cikk” az Alapszerződésnek azon rendelkezése, amely lehetővé teszi az EU részvételét azokban a kutatási programokban, amelyeket együttesen több tagország vállal, beleértve az ezeknek a programoknak a megvalósítására létrehozott struktúrákban való részvételt. A társult országok is részt vehetnek az ilyen programokban. A 169. Cikk a 6. KP talán legerősebb eszköze, az Európai Kutatási Térség tekintetében, és különösen annak az igénynek a kielégítésében, hogy segítse a kutatás integrálását és szerkezetének alakítását Európában. Például, amíg az integrált projektek és a kiválósági hálózatok a kutatás egyedi művelőinek tevékenységeit integrálják, addig a 169. Cikk valamely kutatási szakterületen folytatott teljes nemzeti programok tevékenységeinek integrálását teszi lehetővé. A 169. Cikk alkalmazása Egy pályázat benyújtásához a 169. Cikk értelmében több tagország között létrejött együttes kezdeményezésre van szükség. Ilyenkor lehetséges, hogy a résztvevő országokat nemzeti programjaik, továbbá a Bizottság képviselik. Formálisan a Bizottság csak ekkor nyújthatja be a pályázatot együttes döntésre a Miniszteri Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. A döntéshozatali eljárás valamennyi, a 169. Cikk keretében benyújtott pályázat tekintetében gyakorlatilag megegyezik a Keretprogram döntési folyamatával. Emiatt a 169. Cikk alkalmazása nehéz lehet a 6. KP során, és az alkalmazás csak azokra a kutatási kezdeményezésekre szorítkozhat, amelyek az integrált projektek vagy a kiválósági hálózatok számára meghatározott tevékenységi körön kívül esnek. Az első kísérleti pályázatot, az „Európai és Fejlődő Országok Partnersége Klinikai Tesztelésekre” (EDCTP) címmel a Bizottság a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek 2002 augusztusa végén nyújtotta be.

27

28

2. RÉSZVÉTEL A 6. KERETPROGRAMBAN Részvétel a 6. Keretprogramban A 6. Keretprogram és a hozzá tartozó pénzügyi támogatás minden olyan természetes és jogi személy számára nyitott, aki valamely tagország állampolgára, ill. amelyet a 15 tagállam valamelyikében alapítottak, és akik, ill. amelyek kutatási tevékenységet végeznek vagy szerepük van a kutatási eredmények terjesztésében illetve felhasználásában. Például: • természetes személyek, • ipari és kereskedelmi vállalatok, beleértve a kis- és középvállalkozásokat (KKV-k) is, • egyetemek, • kutató egységek, • technológiaterjesztő intézmények. A program azon jogi személyek számára is nyitott, amelyeket a programhoz csatlakozott országok valamelyikében (társult országok) alapítottak. Ezek az országok a tagállamokkal azonos részvételi feltételeket élveznek. Az egyéb országokban (ún. harmadik országokban) alapított jogi személyek részvételének feltételeit a 6. KP egészére vonatkozó szabályok határozzák meg (lásd nemzetközi együttműködés). Specifikus tevékenységekkel támogatják a fejlődő és a mediterrán országok kutatóinak és intézményeinek a részvételét, beleértve a Nyugat-Balkánt, továbbá Oroszország és a szovjet utódállamok kutatóit és intézményeit is. A pályázóknak igazolniuk kell, hogy rendelkeznek a projekt sikeres végrehajtásához szükséges szakmai, pénzügyi és emberi erőforrásokkal, valamint garantálniuk kell, hogy a projekt eredményeit terjeszteni és/vagy hasznosítani fogják. A 6. Keretprogramban való részvételből származó előnyök jelentősek. Az egyik olyan előny, amely nehezen számszerűsíthető, de a résztvevők által igen elismert, a hatalmas nemzetközi szakértői hálózatokhoz való hozzáférésből származó hozzáadott érték, és az a nyilvánosság és presztízs, amely a projekt „európai” megjelöléséből származik. A nyertes pályázók az Európai Bizottság által létrehozott, a különböző együttműködési és KTF támogatási mechanizmusok előnyeit is élvezik. És, természetesen a Bizottság pénzügyi támogatást biztosít a sikeres projektekben folyó munkához.

29

Nemzetközi együttműködés A programok keretében kidolgozásra kerülő KTF projekteknél a pályázóknak tudniuk kell, hogy az EU-n kívül alapított jogi személyek és nemzetközi szervezetek is részt vehetnek a 6. KP-ban. Azok az országok, amelyek nem tagjai az EU-nak tagjelölt és társult országokra oszthatók státuszuk szerint. A pénzügyi támogatás tekintetében eseti alapon történő támogatás, ill. a „harmadik országok” résztvevőinek önfinanszírozása különböztethető meg. Társult országok Minden ilyen ország résztvevőjét a tagállamokkal megegyező jogok és felelősség illetik meg a társulási megállapodás hatályba lépésétől kezdve. Tagjelölt országok A 6. Keretprogram egyik jelentős újdonsága az, hogy a kutatási projektek résztvevői adott esetben kizárólag tagjelölt országok intézményeiből is állhatnak. Erre a bővítési tárgyalások fontos szakaszában kerül sor. 2002 végére remélhetőleg a 13 tagjelölt ország közül legalább 10 befejezi a csatlakozási tárgyalásokat, amelyek alapján 2004-ben teljes jogú tagokká válnak. Addig is várhatóan társult tagokként, a tagállamokkal megegyező jogosultsággal vesznek részt a 6. KP-ban. Annak érdekében, hogy a tagjelölt országok kezdettől fogva minél nagyobb mértékben vegyenek részt a programban, a Bizottság megállapodást kötött ezekkel az országokkal arra vonatkozóan, hogy mindegyik ország befizeti a GDP-jének egy meghatározott százalékát a 6. KP költségvetésébe, de a részvétel első két évében 30%, ill. 20% kedvezményt fognak kapni. A taggá válást követően ezeknek az országoknak a 6. KP költségvetéséhez, való közvetlen hozzájárulása megszűnik – helyette az EU teljes költségvetéséhez fognak hozzájárulni. Részvétel eseti alapon történő támogatással Azoknak az országoknak a kutatói és intézményei, amelyek nem tagállamok, tagjelölt vagy társult országok, eseti alapon vehetnek részt a projektekben. Az Alapszerződés 167. Cikke tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek szerint a harmadik országok természetes és jogi személyei és a kutatási tevékenységet végző nemzetközi szervezetek részt vehetnek a 6. KP-ban. A részvétel tartalmával, az összetétellel, feltételekkel, eljárásokkal stb-vel kapcsolatos információkat a Keretprogram időszaka alatt folyamatosan közzéteszik annak érdekében, hogy szélesebb kört ösztönözzenek a KP-ban való részvételre.

30

A résztvevők kategóriái A 6. Keretprogramban ugyanúgy, mint az 5.-ben is, a Bizottsághoz beküldött pályázatoknak EU dimenzióval kell rendelkezniük. Korábban ez azt jelentette, hogy a konzorciumnak legalább két tagállamból, vagy egy tagállamból és egy társult országból származó, három egymástól független jogi személyből kellett állnia. A 6. KP biztosít lehetőséget először arra, hogy a tagjelölt országok ugyanolyan feltételek mellett vegyenek részt, mint a tagországok. Az új pályázati eszközök bevezetésével a 6. KP-ban résztvevő konzorciumok tagjainak összetétele is megváltozott. Például egy integrált projektnek (IP) minimum 3, különböző tagországból vagy tagjelölt országból származó partnerből kell állnia. Az 5. KP-hoz hasonlóan a konzorcium minimum 3 résztvevőjének vagy tagországból vagy tagjelölt országból kell származnia. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a projekteknek várhatóan jelentősen több résztvevője lesz a 6. KP-ban, mint az 5. KP-ban megszokott átlagosan 9 konzorciumi tag. A kiválósági hálózatok (NoE) konzorciumi tagsággal kapcsolatos szabályai megegyeznek az integrált projektekéivel kivéve azt, hogy a hangsúly ebben az esetben a minél nagyobb konzorciumon van, amely nem kevesebb mint 6 tagból áll – a konzorciumi tagok minimális számát az egyes pályázati felhívások tartalmazzák. Az IP-kkel és a NoE-kkel ellentétben, amelyek az egyes szervezetek vagy kutatók közös tevékenységének integrálására szolgálnak, a 169. Cikk több tagország (amelyek esetleg éppen nemzeti programjaikkal képviseltetik magukat) és a Bizottság közös kezdeményezését követeli meg a pályázat beadásához. Szerepek és kötelezettségek Nagyon fontos, hogy a 6. KP égisze alatt finanszírozott projektekben a partnerek a tárgyalások során meghatározzák a szerepeket, jogokat és kötelezettségeket minden egyes résztvevő tekintetében. Ezeket a részleteket a pályázatban egyértelműen rögzíteni kell. Az Európai Bizottság által elkészített modell szerződésben szereplő, "kategóriák" a következők: • A projekt koordinátora: az a szerződő fél, amely a konzorcium és a Bizottság között a kapcsolatot tartja; koordinálja a konzorcium tevékenységét miközben a Bizottság felé a kapcsolatot és a kommunikációt fenntartja; felelős a szerződés pénzügyi és adminisztratív aspektusaiért, • Alvállalkozó: a Bizottság nem a projekt résztvevőiként tartja számon őket; az elért eredményekkel kapcsolatban semmilyen joguk nincs, • Ösztöndíjas kutató: kutató személy, • Fogadó intézmény: magán vagy állami kutatótestület, amely az ösztöndíjas kutatót fogadja,

31

• Európai Gazdasági Érdekcsoportok (EEIG): „egyszerűsített” jogi személy, amely lehetőséget nyújt a különböző európai szervezetek együttműködésére. A keretprogramokban való részvételből származó előnyök Az előnyök három csoportba sorolhatók: 1. Bár nehezen számszerűsíthető előnyök, a résztvevők nagyra értékelik a projekt színvonalát emelő, a hatalmas szaktudást felhalmozó nemzetközi hálózatokhoz való hozzáférésből származó hozzáadott értéket, valamint azt a nyílvánosságot és presztízst, amely az „európai” megjelöléssel együtt jár. 2. A kiválasztott résztvevők teljes mértékben élvezik a Bizottság által létrehozott különböző együttműködési és KTF támogatási mechanizmusok előnyeit. Ezek, többek között, a KKV-k számára hozott speciális intézkedéseket, oktatási/képzési programokat és kísérő intézkedéseket tartalmaznak. 3. A kiválasztott projektekben folyó munkához a Bizottság pénzügyi hozzájárulást biztosít. Ez általában a résztvevők elszámolható költségeinek egy bizonyos százalékát jelenti, bár néhány esetben átalányösszeget számolnak el (lásd 1. Fejezet). A Keretprogram sikerességét elősegítő eszközök A korábbi Keretprogramok során főként együttműködésre épülő kutatási projekteket valósítottak meg, amelyeknek két gyenge pontja volt: • a legtöbb esetben a kutatási projekt vége egyben a konzorciumi partnerek együttműködésének a végét is jelentette • a projektek számos esetben nem érték el a „kritikus tömeget”, amely szükséges lett volna ahhoz, hogy tudományos, ipari vagy gazdasági szempontból számottevő eredményt mutassanak fel. E problémák megoldása és az EKT kialakítása érdekében új támogatási eszközöket alakítottak ki és vezettek be a 6. Keretprogramban. A két legfontosabb új eszköz a kiválósági hálózatok és az integrált projektek (lásd 1. Fejezet).

32

A KTF tevékenységek és az EU hozzájárulása az egyes pályázati eszközök esetében A támogatási KTF tevékenység eszköz típusa Kiválósági hálózatok • Tematikus prioritási területek • A politika támogatása és a tudományos és technológiai szükségletek előrejelzése Integrált projektek

• •

Specifikus célzott ku- • tatási vagy innovációs projektek •

• • •

Több tagállam közös • programjában való részvétel (169. Cikk)

Közösségi hozzájárulás(1)

A közösségi hozzájárulás mértéke az integrációhoz: a partnerek által tervezett kapacitás és erőforrás értékének maximum 25%-a, egy rögzített összeg a közös kutatási program támogatására(2) Tematikus prioritási terü- A közösségi hozzájárulás mértéke maximum: letek • 50% a kutatáshoz, A politika támogatása és a tudományos és tech• 35% a demonstrációnológiai szükségletek előhoz rejelzése • 100% bizonyos egyéb tevékenységekhez (pl.: a kutatók képzése vagy a konzorcium menedzselése(3) (4)) Tematikus prioritási te- A közösségi hozzájárulás a költségvetés maximum rületek (3) (4) A politika támogatása és 50%-a a tudományos és technológiai szükségletek előrejelzése Specifikus nemzetközi együttműködési akciók Az innováció és a kutatás közötti kölcsönhatás támogatása Minél harmonikusabb kapcsolat kialakítása a tudomány és a társadalom között A 6. KP minden tevé- A feltételeket a 169. Cikk alapján hozott későbbi hatákenységi körében rozatokban rögzítik

33

Specifikus kutatási • A tudomány és technoprojektek KKV-k rélógia egész területén szére • Specifikus kutatási tevékenységek KKV-k számára Az emberi erőforrá- • Az emberi erőforrások sok és a mobilitás táés a mobilitás támogamogatását és fejlesztása tését célzó akciók Koordinálási akciók

• A 6. KP minden tevékenységi körében

Speciális támogatási • A 6. KP minden tevéakciók kenységi körében

Integrált infrastruktú- • Kutatási infrastruktúrák ra kezdeményezések támogatása

Közvetlen akciók

• A JRC nem nukleáris tevékenységei

A közösségi hozzájárulás a költségvetés maximum 50%-a(3) (4)

A közösségi hozzájárulás a költségvetés maximum 100%-a lehet(3) , amennyiben szükséges kerek öszszegben A közösségi hozzájárulás a költségvetés maximum 100%-a(3) A közösségi hozzájárulás a költségvetés maximum 100%-a lehet(3) (6) , amenynyiben szükséges kerek összegben A közösségi hozzájárulás mértéke a tevékenységtől függően maximum a költségvetés 50-100%-a (3) (4) (5) lehet 100%(7)

Ebben a táblázatban a költségvetés alatt azt a pénzügyi tervet értjük, amelyben az akció kivitelezéséhez szükséges erőforrások és kiadások becsült értékei szerepelnek. (1) Általános elv, hogy az EU hozzájárulása nem érheti el egy közvetett akció ráfordításának 100%-át, kivéve, ha a pályázat egy nyilvános közbeszerzési eljárás szabályai szerinti beszerzési összegre, vagy a Bizottság által rögzített átalányösszegre vonatkozik. Az EU hozzájárulás azonban fedezheti a közvetett akció költségének 100%-át, amennyiben az kiegészíti a résztvevők által vállalt összeget. Ennek megfelelően a koordinációs akciók speciális esetében a részvevők által finanszírozott tevékenységek koordinációjához szükséges költségvetés 100%át fedezi az EU hozzájárulás. (2) Ez az érték területenként változó (3) Speciális feltételektől függően, speciális jogi személyek, főként köztestületek, marginális/addícionális költségeik 100%-át kitevő támogatásban részesülhetnek. (4) Az infrastruktúrával összefüggő integrált kezdeményezés keretében végzett tevékenységeknek egy hálózati tevékenységet (koordinációs tevékenység: max. a költségvetés 100%-a) kell tartalmaznia és legalább egyet a következő tevékenységek közül: kutatási tevékenység

34

(max. a költségvetés 50%-a) vagy speciális tevékenységek (Specifikus Támogatási Akciók, pl. nemzetközi hozzáférés a kutatási infrastrutúrához; max. a költségvetés 100%-a). (5) Az infrastruktúrával kapcsolatos közös kezdeményezés tevékenységeinek minden esetben egy hálózati tevékenységet (koordináló akció: a költségvetés max. 100 %-a) és legalább egyet a következő tevékenységek közül tartalmaznia kell: kutatás (a költségvetés max 50%-a), specifikus szolgáltatás (specifikus támogatási akció pl.: kutatási infrastruktúrához való nemzetközi hozzáférés: max 100%) (6) A kutatási infrastruktúrák támogatására irányuló akciók közül az előkészítő szakmai munkára (beleértve a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítését) és az új infrastruktúra fejlesztésére a 6. KP részéről nyújtható támogatás legfeljebb a költségvetés 50%-át, ill. 10%át teheti ki. (7) Továbbmenően a JRC az indirekt akciókban a tagállamokban létesített entitásokkal azonos feltételekkel jogosult résztvenni.

Humán erőforrások és mobilitási program: Marie Curie Akciók A 6. KP humán erőforrások és mobilitás programja (1,58 milliárd eurós költségvetéssel) révén támogatott képzési akciók javítják és kiszélesítik a kutatók szakmai kilátásait és mobilitását, s egyúttal ösztönzik a szakmai kiválóság elérését Európában. A Marie Curie akciók intézményi, egyéni (az egyén adja be a pályázatot) és a kiválóság támogató és elismerő akciókra bonthatók: Intézményi akciók: Marie Curie kutatóképző hálózatok, Marie Curie intézményi ösztöndíjak a kezdő kutatók képzésére, Marie Curie tudástranszfert szolgáló intézményi ösztöndíjak, Marie Curie konferenciák és továbbképző kurzusok. Egyéni akciók: Marie Curie Európán belüli kutatói ösztöndíjak, Marie Curie kiutazást és beutazást támogató nemzetközi ösztöndíjak. A kiválóság támogatása és elismerése: Marie Curie ösztöndíjak a kiváló kutatócsoportok számára, Marie Curie tanszékek, Marie Curie „kiválósági díjak”. A kutatóknak lehetőségük van a karrierjük bármely fázisában arra, hogy részt vegyenek ezekben az akciókban, akár kezdőként, akár tapasztalt vagy kiemelkedő kutatónak számítanak. További információ: http://europa.eu.int/mariecurie-actions http://europa.eu.int/comm/research/fp6/index_en.html

Kísérő intézkedések Ezek az intézkedések a specifikus programok megvalósításához, vagy a programhoz kapcsolódó későbbi tevékenységek előkészítéséhez járulnak hozzá: információt és segítséget biztosítanak a programhoz való hozzáféréshez, a projekt eredményeinek közkinccsé tételéhez stb. További funkciójuk lehet az is, hogy 35

előkészítsenek vagy támogassanak egyéb közvetett KTF akciókat. A pénzügyi támogatás a teljes elszámolható költség 100%-ig terjedhet. Elszámolható költségek Mivel a 6. KP új pályázati eszközeit közpénzből finanszírozzák, ezért a Bizottság irányelveket határozott meg a kiadásokkal kapcsolatban annak érdekében, hogy biztosítsa a nyilvános elszámoltathatóságot és védje az EU érdekeit. A költségek abban az esetben számolhatók el a projekt terhére, ha azok teljesen eleget tesznek a következő feltételeknek: • ténylegesek, gazdaságosak és szükségesek a projekt megvalósításához • megfelelnek a partnerek által alkalmazott szokásos könyvelési alapelveknek • a projekt időtartama alatt keletkeztek, kivéve, ha a szerződés másként rendelkezik • a résztvevő könyvelésében szerepel, vagy amennyiben a szerződés úgy rendelkezik, előzetes megállapodás alapján harmadik felek számára hozzáférhetővé tett források esetében ezen harmadik felek könyvelésében szerepel; • nem tartalmaz közvetett adókat, vámokat, egy másik EU projekttel kapcsolatban felmerült költségeket és nem hoz létre nyereséget. Mivel mindegyik partner a saját könyvelési szabályait fogja követni, ezért a 6. KP-ban, ellentétben az 5. KP KTF projektjeivel, nem határoztak meg előre költségkategóriákat. A Bizottság pénzügyi tájékoztatókat fog kiadni azért, hogy a résztvevőket informálja arról, hogy az elszámolható költségeket hogyan lehet azonosítani és elszámolni a projekt terhére. A tájékoztatók célja a helyes pénzügyi gyakorlat kialakítása. A pályázókat felhívják arra, hogy tartsák be ezeket az irányelveket a projektköltségvetés tervezésénél és a pénzügyi jelentések elkészítésénél. Szellemi tulajdonjogok A Bizottságnak a kutatási és technológiafejlesztési projektekre vonatkozó modell szerződése részletesen foglalkozik a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos kérdésekkel. Az alapelv az, hogy a szellemi tulajdon azé a partneré, amelyik az új ismeretet létrehozta. A Bizottság 1998 szeptemberében létrehozott egy, a szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó tájékoztató szolgálatot (Help Desk), amely a Vállalkozás Főigazgatóság kísérleti akciójaként indult. Az Európa-szerte elterjedt sikeres szolgáltatás operatív fázisa 2002 elején indult el. A tájékoztató szolgálat szerepe az, hogy az 36

EU által finanszírozott KTF projektek résztvevőit a szellemi tulajdonnal kapcsolatban felmerülő minden kérdésben (szabadalmak, többszörözési jog, védjegyek, formatervezés, modellek) tájékoztassa és a szellemi tulajdon fontosságát tudatosítsa Európában. A tájékoztató szolgálat sok területen nyújt segítséget a felhasználónak. A weboldal, amely 5 nyelven olvasható, a Keretprogrammal kapcsolatos oktatást, tájékoztatókat és olyan linkeket kínál, amelyek a szellemi tulajdon témakörrel foglalkozó oldalakhoz biztosítanak kapcsolatot. Ingyenes telefonvonal is rendelkezésre áll, amelyen keresztül az 5 nyelv közül a felhasználó által kiválasztott nyelven válaszolnak a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdésekre. Az ismeretanyag védelmére, terjesztésére és használatára vonatkozó szabályok egyszerűsödtek, nagyobb rugalmasságot engedve a résztvevőknek. Közelebbről: • minden résztvevőre azonos szabályok vonatkoznak, • a szabályok azokat az elveket és intézkedéseket tartalmazzák, amelyek a hatékony együttműködéshez és az eredmények helyes használatához és terjesztéséhez szükségesek, • a résztvevők egymás közötti megállapodásokban a nekik legmegfelelőbb módon rendezhetik a kérdéseket. További információ: [email protected] http://www.ipr-helpdesk.org/ Az IPR tájékoztató szolgálat nemcsak szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Bővebb információ található az alábbi web címen rendelkezésre álló dokumentumokból a „tudás” birtoklásáról, védelméről, felhasználásáról és terjesztéséről, valamint a partnerek hozzáférési jogairól is: http://europa.eu.int/comm/research/fp6/networks-ip.html

37

38

3. A 6. KERETPROGRAMBAN VALÓ RÉSZVÉTEL MÓDJA Segítség a pályázóknak Ez a fejezet arra szolgál, hogy az olvasónak általános tájékoztatást adjon a pályázatok benyújtásával összefüggő eljárásokról. Nem célja azonban, hogy a pályázóknak a tényleges pályázatok benyújtásában segítsen. Erre ugyanis a részletes Pályázati útmutató (Guide for Proposers) szolgál, amely az Információs csomag része, és ingyenesen férhető hozzá a CORDIS útján, a www.cordis.lu/fp6/ webcímen. Az itt közreadott információ arra való, hogy a potenciális résztvevők el tudják dönteni azt, hogy szervezetük képes-e arra, hogy egy projektet benyújtsanak a Bizottságnak válaszolva egy „pályázati felhívásra”. A pályázatokban való érdekeltség kinyilvánítása A pályázati felhívásokat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában (Official Journal of European Communities) teszik közzé, amelyet széles körben terjesztenek, többek között az Európa és a CORDIS webhelyeken. Részletesebb tudnivalókat ld. a 6. Fejezetben (EU információk egyéb fontos forrásai). A pályázatokat egyszerűbbé fogják tenni, hogy ezzel is visszatükrözzék a 6. KP irányításának új eszközeit. Egyes esetekben a pályázati felhívásokat megelőzi egy felhívás az érdekeltség kinyilvánítására, hogy ez is segítse az ezt követő pályázati felhívások témájának meghatározását. Az ilyen megközelítés előnye az, hogy segíti a pályázati felhívások tematikus fókuszálását, miközben kezeli a túljelentkezés problémáját, és hozzájárul a pályázatkészítéshez és a konzorciumépítéshez. Segítség a pályázatok elkészítéséhez Az Európai Bizottság és a tagországok tevékenységek széles körével segíthetik a pályázókat. A segítségnyújtás a pályázati felhívás természetétől és a szóban forgó specifikus tematikus prioritás vagy tevékenységtől függően változik. Például minden tagországban kialakították a keretprogramokra a hivatalos nemzeti kapcsolati pontok (National Contact Points – NCPs, ld. a 6. Fejezetben) hálózatát. Feladatuk a potenciális pályázók segítése abban, hogy meghatározzák a számukra legmegfelelőbb aktivitási területet, és információkat nyújtsanak az eljárásokról, az adminisztratív követelményekről stb. A nemzeti kapcsolati pontok hasonló hálózatát létesítették a kis- és középvállalkozások

39

(KKV-k) sajátos problémáinak megoldásában való közreműködésre. Ezen kívül minden program esetén a tagországok olyan szakemberek hálózatát hozhatják létre, akik például segíthetik valamely ország szervezeteit, hogy partnereket találjanak egy másik országban. A pályázók egyéb információs és segítő szolgáltatásokat is igénybe vehetnek, mint pl. az innovációközvetítő központokat (Innovation Relay Centres, IRC) és az európai információs központokat (European Information Centres, EIC) (ld. a 6. Fejezetet a részletekért). A fent említett háromféle hálózat általában elérhető azokban az országokban, amelyek a Keretprogramhoz csatlakoztak. A pályázati felhívás azonosítása Mivel a 6. KP költségvetése az adófizetők pénzét képviseli, megvalósítását nyílt és átlátható módon kell végrehajtani, biztosítva valamennyi pályázó egyenlő hozzáférését és korrekt kezelését. A 6. KP-ban való részvétel feltétele hogy a fő partner(ek) formális pályázatot nyújtsanak be az Európai Bizottságnak. Általában kimondhatjuk, hogy nem fogadják el a felhívás nélküli pályázatokat. A pályázatokat a Bizottságtól származó hivatalos pályázati felhívásra vagy tenderfelhívásra válaszként kell benyújtani, az ott megadott eljárásokkal összhangban, a határidőkön belül. A felhívásokat az Európai Közösség Hivatalos Lapjában vagy pedig a Bizottság releváns webhelyén publikálják. Egy tenderfelhívás megadja az igényelt szolgáltatás részleteit, és azt a pályázót választják ki, aki a pénzért a legjobb értéket kínálja. A pályázati felhívás általánosabb célokat jelöl meg, és ebben az esetben a legjobb minőségűnek ítélt releváns projekteket választják ki. A pályázati felhívásra válaszolni kívánó kutatócsoportoknak vagy konzorciumoknak általában minimum három hónap áll rendelkezésre pályázatuk kidolgozására és benyújtására. Hivatalos információforrások A 6. KP pályázati felhívásainak és tenderfelhívásainak hivatalos információforrása az Európai Közösségek Hivatalos Lapja. Ez az egyetlen olyan folyóirat, amelyet minden munkanapon kiadnak, méghozzá az EU mind a 11 hivatalos nyelvén. Két összefüggő sorozatból (L a törvényhozási, C az információk és tájékoztatók sorozata), valamint egy melléklet-sorozatból (S, nyilvános tenderek) áll. A C-sorozatnak van egy elektronikus változata, az OJ C E, ahol a dokumentumokat kizárólag elektronikusan publikálják. 40

A sorozatok és formátumok • Az L-sorozat az EU joganyagát tartalmazza, ezek között a rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat és véleményeket. A pályázóknak a 6. KP-ra vonatkozó minden jogi tartalmú döntés ügyében ezeket a dokumentumokat kell ismerniük. • A C-sorozat az EU információit és a hozzájuk fűzött magyarázó jegyzeteket, tájékoztatókat tartalmazza, köztük az EU programokkal és projektekkel kapcsolatos érdekeltségi nyilatkozatokat, az EU törvényeket és jogszabályokat követő egyéb dokumentumokat, a Parlament üléseiről készített jegyzőkönyveket stb. • Az S-sorozat az OJ melléklete, amely tenderfelhívásokat közöl számos szektorban, köztük az Európai Fejlesztési Alap, a Beruházási Bank és a Központi Bank szerződéseit, valamint a Közép- és Kelet-Európára vonatkozó Phare, Tacis és egyéb szerződéseket, stb. A kiadvány CD-ROM változatát keddtől szombatig adják ki, és minden nap közel 750 tenderfelhívást tartalmaz. A TED adatbázisban egy naponta frissített online változat is elérhető, amely ingyenesen kereshető a következő címen: http://ted.eur-op.eu.int

Mód van a naponta megjelenő papíralapú kiadvány éves előfizetésére, amelyhez bizonyos speciális függelékeket az előfizetők ingyen kapnak meg. Az online változat neve EUR-Lex portál és webcíme: http://europa.eu.int/eur-lex. Ebben a CELEX, az EUR-Lex és a Bíróság (Court of Justice) CURIA elnevezésű webhelyein található jogi szövegek integrált hozzáférése valósítható meg. Ugyancsak itt találhatók meg a csatolópontok a PreLex-hez, amely az Európai Bizottságnak az intézmények közötti eljárásokkal foglalkozó adatbázisa, az OEIL-hez, az Európai Parlament Jogalkotási Figyelője, valamint az EU és a tagállamok más jogszabályokkal kapcsolatos webhelyeihez. Az EUR-Lex valamennyi típusú dokumentum harmonizált keresését és ingyenes hozzáférését teszi lehetővé: a Hivatalos Lap, a Szerződések (Treaties), a jogszabályok, a esetjog, a parlamenti kérdések és a közérdeklődésre számot tartó egyéb dokumentumok megtalálhatók benne. Archivált dokumentumok díjfizetés ellenében érhetők el az adatbázisban. Az offline CD-ROM kiadvány az L- és C-sorozatok valamint az OJ C E (csak elektronikusan elérhető) sorozat papírváltozatban nem publikált anyagának archív információit tartalmazza. Az EUR-Lex adatbázisból készült CD-ROM havi, kumulatív és egynyelvű kiadvány.

41

A kutatásra és technológiafejlesztésre vonatkozó pályázati felhívások információi más médiumokban is megtalálhatók, mint pl. a CORDIS webhelyén, ahol a legtöbb dokumentum ingyenesen kérhető le, különböző nyelveken: www.cordis.lu/fp6/calls. A dokumentumok Word vagy PDF formátumban tölthetők le. A Bizottság negyedéves magazinja, az RTD Info, amelyet a Kutatási Főigazgatóság papír- és online formátumban forgalmaz, valamennyi tervezett felhívást és ezek menetrendjét összefoglaló táblázatokban publikálja a következő webhelyen: http://europa.eu.int/comm/research/rtdinfo/. A felhívás kiválasztása A 6. KP mindegyik aktivitási területére egy vagy több pályázati felhívás vonatkozik, a 2002–2006 időszak folyamán. Az elfogadott multidiszciplináris megközelítés bizonytalanságot kelthet a pályázókban arra nézve, hogy melyik programot célozzák meg. A kérdésükre adandó válaszhoz a pályázóknak három lépést kell követniük. 1. Elsőként szerezzünk tudomást a feltehetőleg érdeklődésünkre számot tartó valamennyi aktivitási területre vonatkozó jogszabályról. Ezek a határozatok jelölik ki a 6. KP-hoz tartozó valamennyi aktivitási terület kulcsakcióit és a hozzájuk rendelt K+F prioritásokat. 2. Miután definiáltuk a szakterületet, a meghatározott aktivitási területek munkaprogramjával kell megismerkednünk. Ugyanis ez ismerteti részletesen a pályázati felhívásokban vázolt kutatási témákat. A Keretprogram érvényessége folyamán a Bizottság módosíthatja a munkaprogramokat, mivel folyamatosan figyelembe veszi az ismeretek és a prioritások fejlődését, ezért erre figyelnünk kell. 3. Végül, a közzétett pályázati felhívások szövegében leírt részletes információ határozza meg azt, hogy hol és mikor nyújthatjuk be pályázatunkat. Ezen túl rendkívül fontos tény, hogy a projekt tudományos és műszaki tartalmának illeszkednie kell a felhíváshoz. Egy projektnek ki kell elégítenie ezeket a feltételeket, hogy a 6. KP keretében közös finanszírozásban részesülhessen Ennek az eljárásnak a követesével lehetővé válik a keresett aktivitási terület és a megfelelő pályázati felhívás azonosítása. Olyan projektek esetében, amelyeket nehéz a 6. KP témacímei szerint osztályozni, ajánlatos az esetleges több lehetséges aktivitási terület és munkaprogramjának és felhívásainak áttanulmányozása ahhoz, hogy meghatározzuk a leginkább megfelelőt. Általában nincs megszabva a pályázóknak a benyújtható pályázatok száma. Viszont nem nyújtható be ugyanaz a projekt egynél több pályázati felhívásra. A felhívások bizonyos kategóriáiban a felhívás közzététele és a pályázat benyújtási határideje közötti idő nem túl hosszú (általában három hónap). Emiatt 42

célszerű egy projektjavaslat kidolgozását elkezdeni, mielőtt a felhívást publikálják. Kétlépcsős benyújtási eljárás is figyelembe vehető: az első fázisban a javasolt projekt legfontosabb elemeit tartalmazó vázlatos javaslat benyújtására kerülhet sor, amelyet külső szakértők értékelnek, majd a második fázisban a teljes pályázat benyújtására kerül sor azoknak a pályázóknak részéről, akiket a kezdeti értékelés során nem utasítottak el. Ha ilyen kétlépcsős eljárás valósítható meg, ezt közlik a releváns munkaprogramban.

43

Fontos dokumentumok és hozzáférésük

Dokumentum

A 1513/2002/EC sz. határozat a 6. Keretprogramról Munkaprogram

Ajánlott dokumentum

Jogi érték

Igen

Jogi és informatív érték Jogi és informatív érték Informatív érték Informatív érték

Igen

Pályázati útmutató

Igen

Jegyzetek és munkadokumentumok

Igen Igen

Igen

A 6. KP-ban való részvétel szabályai Gyakran feltett kérdések INFO PACK információs csomag

Státusz

Igen

Pályázati vagy tenderfelhívás

Különféle tájékoztató és pályázási űrlapok, a pályázat benyújtásának visszaigazolása Háttérinformáció

Jogilag kötelező

Informatív érték Igen

Igen Igen

Jogi érték

Jogi és informatív érték Informatív érték Informatív érték

Hol találjuk meg a dokumentumot EUR-LEX Kutatási Főigazgatóság CORDIS CORDIS CORDIS Kutatási Főigazgatóság CORDIS CORDIS

Kutatási Főigazgatóság CORDIS Kutatási Főigazgatóság Kutatási Főigazgatóság NCP-k (Nemzeti kapcsolati pontok)

EUR-LEX = http://europa.eu.int/eur-lex/en/ Kutatási Főigazgatóság = http://europa.eu.int/comm/research/fp6/documents_en.html CORDIS http://www.cordis.lu/fp6/ NCP-k = nemzeti kapcsolati pontok

44

A pályázat elkészítését segítő anyagok Az INFO PACK Az információs csomag (Information Package) mindegyik pályázati felhívásra vagy tenderfelhívásra vonatkozó ún. speciális anyagból áll. Valamennyi olyan dokumentumot tartalmaz, amelyre szüksége van a pályázóknak vagy hasznos számukra. Az illető program tájékoztató szolgálatától kérésre ingyenesen megkapható. Tartalma a CORDIS webhelyéről is letölthető Word, PDF vagy HTML formátumban (ld. a tematikus prioritások honlapját). Vigyázzunk arra, hogy ezeknek a dokumentumoknak a legfrissebb változatát kapjuk meg. Pályázati útmutató Ugyancsak az információs csomag részeként kapható a rendkívül hasznos Pályázati útmutató. Ez a dokumentum lépésről lépésre vezeti át a pályázókat a teljes folyamaton, az alábbi részletezésben: • A 6. KP általános magyarázatát adja. • Lehetővé teszi a legjobb program vagy téma azonosítását a 6. KP projektjeire, és kifejti a részvételi szabályokat. • Rámutat a szükséges hivatalos dokumentumokra és a hasznos információforrásokra. • Részletes magyarázattal és gyakorlati tanácsokkal szolgál azokra a folyamatokra, amelyeket minden fázisban követni kell. Példának okáért olyan információkat találhatunk, amelyek segítenek partneri kapcsolatok kialakításában, a projektek elkészítésében és benyújtásában, a projekt értékelésében, a projekt kiválasztásában, a szerződési és jogi problémákban, a szerzői jogvédelemben, a projekt monitorozásában, a pénzügyek elrendezésében és a hozzájárulások fizetésében, kísérő intézkedésekben és ösztöndíjakban, támogatásokban.

Értékelési kézikönyv Ez a dokumentum részleteiben ismerteti a kiválasztási eljárásokat és azokat a kritériumokat, amelyeket a projekt értékelésére alkalmaznak. A 6. KP követi abban az 5. KP-t, hogy ezt az információt nyilvánosságra hozza azért, hogy mind nagyobb legyen az átláthatóság és az esélyegyenlőség a kiválasztás folyamatában. A kézikönyv segíti a pályázókat abban, hogy úgy készítsék el pályá-

45

zatukat, hogy az mindenben megfeleljen a Bizottság elvárásainak, és ezzel jobb esélyt biztosítson a sikernek. Online és offline publikációk A. Hivatalos Lap: http://publications.eu.int/general/en/oj-en.htm

vagy a 6. Keretprogram Európa webhelyének dokumentumlapjai: http://europa.eu.int/comm/research/fp6/documents_en.html

vagy a CORDIS webhely (a Közösség K+F információs szolgáltatása) könyvtári szekciója: http://www.cordis.lu/library/

B. CORDIS: az egyes programoknak megfelelő szekciók tanulmányozása: http://www.cordis.lu/fp6/

C. Az Európai Bizottság kutatási webhelye (belépési pont a Kutatás a Bizottságnál információkhoz): http://europa.eu.int/comm/research/fp6/index_en.html

E mellett kiemelten a gyakran feltett kérdések lapja: http://europa.eu.int/comm/research/faq.html

D. Az ingyenes Európai Bizottsági magazinok (papír- és webváltozat). Böngészésre vagy előfizetésre pl.: RTD info: http://europa.eu.int/comm/research/rtdinfo/ Technology Transfer & Innovation: www.cordis.lu/itt/itt-en/home.html Megjegyzés. Valamennyi felsorolt információs anyag ingyenes, kivéve a Hivatalos Lapot, amely viszont ingyenesen hozzáférhető az interneten. A pályázat elkészítése A felhívás tartalma Az aktivitási területeknek azokat a szélesebb területeit, amelyekre a felhívás vonatkozik, a Hivatalos Lap c. kiadványban megjelent közlemény ismerteti. A pályázóknak azt tanácsoljuk, hogy alaposan tanulmányozzák át az aktuális munkaprogramot, amely részletesebb információkat tartalmaz az előirányzott kutatás típusáról. Azok a pályázatok, amelyek a munkaprogram bármely olyan részének felelnek meg, amelyeket egy bizonyos felhívás nem tartalmaz nem kerülnek értékelésre. 46

A projektek időtartama és lefedett szakterületeik A pályázók tetszésük szerint határozhatják meg a menetrendet és a javasolt feladatok elvégzéséhez szükséges erőforrásokat, hacsak a pályázati felhívásban vagy a munkaprogramban nem áll másképpen. Speciális feltételek Speciális feltételek is előfordulhatnak egy adott felhívás alapján benyújtandó pályázatokkal összefüggésben kiváltott pályázatok benyújtásában. Ebben az esetben ezek a pályázati felhívásban vagy a munkaprogramban fel vannak tüntetve. Elektronikus pályázat benyújtási rendszer (EPSS) Az új EPSS lehetővé teszi, hogy a pályázók (akár az egyéni pályázók, akár szervezetek) a weben keresztül regisztráltathassák magukat, és ott dolgozzák ki és nyújtsák be pályázatukat. A pályázatokat akár online, akár offline dolgozhatják ki, és azokat vagy elektronikusan nyújthatják be (ebben az esetben annyiszor módosíthatják, ahányszor akarják addig, amíg a felhívás határideje lejár), vagy CD-ROM-on, vagy floppylemezen küldhetik el postai úton. A papírhordozón való benyújtás is elfogadott. Az EPSS 2003 elejétől lép üzembe, és a CORDIS-on lesz elérhető. Egy hasznos szolgáltatás: a pályázatok benyújtás előtti ellenőrzése Bizonyos pályázati felhívások esetén a Bizottság felkínálhat egy opcionális előzetes ellenőrzést. Ezt a kutatási közösségnek adott informális tanácsadási szolgáltatásként lehet értékelni. Nyelv A pályázatokat az Európai Unió mind a 11 hivatalos nyelvén be lehet nyújtani. A teljes pályázat egy angol fordítása azonban hasznos lehet a pályázat elbírálóinak, és a pályázatot angol nyelvű összefoglalónak kell kísérnie. A kérdéses szakterülettel tisztában levő, angolul jól tudó szakember segítségét kell igénybe venni ahhoz, hogy az angol fordítás pontos és jó minőségű legyen. Űrlapok Speciális űrlapok állnak a pályázók rendelkezésére, hogy a szükséges információkat összegyűjtsék. Ezek azt a célt szolgálják, hogy a pályázók pontról pontra ellenőrizhessék azt, hogy minden szükséges információt közöltek-e és azt is lehetővé teszik, hogy korrekt módon hasonlíthassák össze a pályázatot más pályázatokkal.

47

Hatékony módszerek a siker esélyének növeléséhez • Készítsünk pontos felmérést a szükséges munkáról Az Európai Bizottság különös gondot fordít arra, hogy egyszerűsítse és korszerűsítse a pályázatok elkészítéséhez szükséges adminisztratív és egyéb munkát. Ennek ellenére nem szabad alábecsülnünk a szükséges erőforrások mennyiségét és költségét, különösen a partnerekkel való tárgyalások esetében, hogy kitűnő minőségben nyújtsuk be pályázatunkat, reális esélyt biztosítva az elfogadására. Másrészt viszont a Bizottság különféle kérdéseinek megválaszolásához szükséges gondolatok arra a felismerésre vezethetik a pályázókat, hogy bizonyos tényezőket nem értékeltek kellő módon, és ezek újragondolása segíthet projektjük javításában. Az információs csomagok erre a célra ellenőrző listákkal szolgálnak. • Megfelelő partnerek Először is ellenőrizzük azt, hogy mi magunk és partnereink megfelelünk-e a programban való részvétel feltételeinek (jogi státusz stb.), és azoknak a feltételeknek, amelyek a kérdéses kutatási területre vonatkoznak (bizonyos tevékenységeket pld. a KKV-k vagy egyes ipari szektorok stb. számára tartanak fenn, ugyanakkor bizonyos költségek korlátoznak tevékenységtől, költségmodelltől, partnerektől stb.-től függően). • Specifikus akciók és KTF célkitűzések Ellenőrizzük, hogy vajon pályázatunk ténylegesen megfelel-e a kérdéses felhívásban megjelölt programnak. A nem megfelelő pályázatokat, és azokat a pályázatokat, amelyek nem a felhívásban megjelölt tevékenységekre vonatkoznak, kizárják az értékelésből. • Kiválasztási kritériumok Gondos figyelmet kell fordítanunk a kiválasztási kritériumokra, mert az ezeknek eleget nem tevő pályázatok esetében nem kerül sor pénztámogatásra. • Menedzsment Nyilvánvaló módon kell kifejtenünk és igazolnunk, hogy a projekt hatókörével összemérhető magas színvonalú menedzsment képességekkel rendelkezünk. • Tartalom A jó pályázatnak meg kell felelnie a felhívásban meghatározott értékelési kritériumoknak. Mivel a kívánalmak tematikus prioritásonként változnak, 48

az információs csomagban meg kell keresnünk a kiválasztott prioritás kritériumait. • Etikai szempontok Világosan ismertetni kell valamennyi lehetséges etikai és szabályozási szempontot, amelyek kapcsolódnak a végrehajtandó kutatómunkához, és azt, hogy ezeket miként szabályozzák a nemzeti jogi normák. • Fogalmazás A jó pályázatot úgy kell megírni, hogy könnyű legyen megérteni. Pontosnak és tömörnek kell lennie, a bírálók értékelési alapja a pályázat tartalma, nem az oldalak száma. Mivel bizonyos űrlapok feldolgozása automatizált (optikai karakterfelismerés), fontos, hogy a szöveget jól olvashatóan és gondosan készítsük el, hogy ne hátráltassuk anyagunk feldolgozását. • Eredmények A jó pályázat világosan utal a várható eredményekre, és annak módjára, hogyan tervezik a résztvevők azokat terjeszteni vagy felhasználni. • Partnerek A partnereknek meg kell tárgyalniuk és célszerűen meg kell állapodniuk abban, hogy melyek a rájuk vonatkozó felelősség, jogok, kötelezettségek, és milyen szerepük lesz a munkában, mielőtt a pályázatot elkészítik. • Szerződés Ellenőriznünk kell, vajon a projektre alkalmazható szerződés feltételeit jól megértették-e a partnerek, és elfogadják-e azokat. • Verseny A pályázatok versengenek egymással. Egy különben kifogástalan anyagban megbúvó gyenge pont könnyen alááshatja a pályázatot. Ezért fordítsunk különös gondot a pályázatra, javítsuk ki vagy küszöböljük ki a gyenge pontjait. A pályázók ellenőriztethetik pályázatukat semleges harmadik féllel (ha a „pályázók” beleegyeznek), hogy bármely gyenge pontról vagy pontokról független véleményt kaphassanak. • Minőség-ellenőrzés Mielőtt benyújtunk egy pályázatot, gondoskodjunk arról, hogy valamennyi formális és adminisztratív kritériumnak szigorúan eleget tettünk-e: benyújtás határideje, másolatok száma, a csomagolásra vonatkozó utasítások be-

49

tartása (kettős boríték stb.), hiteles aláírások, jogi és számlázási információk, az átvétel elismerése stb. A Bizottságnak benyújtott pályázatoknak mintegy 10%-át utasítják vissza azért, mert egy vagy több ehhez hasonló kritériumnak nem felel meg. Bármilyen kétség esetén forduljunk az illető tematikus prioritás tájékoztató szolgálatához (ld. 6. Fejezet). • Az internet használata A megbízható internet-hozzáférés különösen hasznos bármely pályázónak a 6. KP-ban. Az Europa és a CORDIS webhely közvetlen, folyamatosan frissített és részlegesen többnyelvű hozzáférést biztosít hasznos dokumentumokhoz, információkhoz és szolgáltatásokhoz. Viszont nem kötelező az internet használata. Minden releváns dokumentum és információ hagyományos eszközökkel is megkapható, faxon, telefonon és postán. A pályázat benyújtása Benyújtási időpontok A pályázatokat a nyitott beadási határidejű pályázati felhívásoknak és a rögzített beadási határidejű pályázati felhívásoknak megfelelően kell benyújtani. Nyitott beadási határidejű pályázati felhívások Ezek rendszerint a Keretprogram teljes futamideje alatt nyitva állnak. A felhívás egy sor pályázatbontási időpontot (évente rendszerint kettőt) sorol fel. Az e dátumok előtt a Bizottsághoz beérkező pályázatok elbírálásra kerülnek. Egy adott határidő után beérkező pályázatok elbírálására később kerül sor. Ezt az igen rugalmas rendszert leggyakrabban pl. a KKV-kre vonatkozó pályázatok esetén használják, de a koncepciót más programokra is kiterjesztik. Rögzített beadási határidejű pályázati felhívások Az ilyen típusú felhívások egyetlen záró dátumot jelölnek meg. Ezt követően a pályázati felhívás érvényessége megszűnik. Ezt az eljárást alkalmazzák általában a tematikus prioritásokra. A felhívás közzététele és a pályázatok benyújtásának határideje közötti idő nem túl hosszú, általában három hónap. Emiatt célszerű egy projekt háttéranyagát előkészíteni még mielőtt a felhívást közzéteszik. A késve beadott pályázatokat elutasítják. Lehetséges viszont, hogy ugyanarra a szakterületre vonatkozó más felhívásokat még közzétesznek később. Ebben az esetben a pályázatot újból be kell nyújtani, de meg kell bizonyosodni arról, hogy teljes egészében megfelel az új felhívásnak.

50

Előfordul, hogy egyes felhívásokról előzetes információt tesznek közzé a Hivatalos Lapban (vagy a fentebb közölt webhelyeken), úgy hogy az érdekelt pályázók előkészületeiket nagyobb hatásfokkal tudják megtenni. Azonban ez nincs így minden esetben. Valamennyi esetben gondosan ellenőriznünk kell a pályázati felhívásokban közölt dátumot és időpontot. A határidővel meghirdetett felhívások esetében egy nappal a zárónap után, vagy a zárónapon, de a megadott időpont után benyújtott pályázatokat elutasítják. A nyitott beadási határidejű felhívások esetén az elbírálást későbbi időpontra halasztják. Az Európai Bizottság negyedéves folyóiratának, az RTD info-nak minden száma táblázatos formában közli valamennyi tervezett felhívást és határidejüket. A folyóirat megrendelését vagy online böngészését a következő webhelyen lehet elvégezni: http://europa.eu.int/comm/research/rtdinfo A pályázatok értékelése – általános információ A pályázatok értékelését az új 6. KP rendszerben az alábbi meghatározó alapelvek irányítják: • Átláthatóság. A pályázatot készítő kutatóknak, a pályázatot elbíráló szakembereknek és a Bizottság szolgálatainak tiszta képet kell alkotniuk a pályázatról. • Tisztességes eljárás. Valamennyi pályázatot azonos módon kezelnek, tekintet nélkül eredetükre, a pályázók kilétére vagy előzetes kapcsolataikra. • Pártatlanság. Valamennyi elfogadható pályázatot részrehajlás nélkül, érdemeik szerint kezelnek, és független szakértői elbírálásra kerülnek. • Hatékonyság és gyorsaság. Az eljárásokat úgy kell kialakítani, hogy a lehető leggyorsabban lehessen azokat lebonyolítani, ugyanakkor nyújtsanak garanciát az értékelés minőségéhez és feleljenek meg azoknak a jogi kereteknek, amelyek alapján az illető programot irányítják. • Etikai megfontolások. A 6. Keretprogramban folytatott kutatási tevékenységeknek tiszteletben kell tartaniuk az alapvető etikai elveket, közöttük azokat, amelyek az Európai Unió Alapszerződésének 6. Cikkében, és az EU Alapvető Jogok Kartájában tükröződnek. Az EU kutatási és technológiafejlesztési tevékenységének alapelve valamennyi résztvevő egyenlő kezelése. Azonban igen gyakran a rendelkezésre álló költségvetés nem teszi lehetővé azt, hogy minden benyújtott pályázat költségtámogatásban részesüljön. Ezért egy szigorú kiválasztási folyamatnak kell a pályázatokat alávetni. Amennyiben a pályázók teljesítették a jogi és adminisztratív

51

előírásokat, és pályázatuk összhangban van a program célkitűzéseivel, az egyetlen válogatási kritérium a pályázat minősége. Mielőtt egy pályázatot elbírálnak, befogadhatóságát teljesen adminisztratív szempontok szerint vizsgálják felül: a benyújtás dátuma, nemzeteken túlmutató (transznacionális) jellege, valamennyi dokumentum rendelkezésre állása a megfelelő formában stb. Ezeket a minimális befogadhatósági kritériumokat a Hivatalos Lapban publikálják. A cél az, hogy a Keretprogramban kikötött és a kapcsolódó Részvételi Szabályokban leírt feltételek teljesülését biztosítsák. Ezeket az alapfeltételeket a Bizottság számos működési szabályává alakítják annak szem előtt tartásával, hogy biztosítsák a 6. KP által rendelkezésre bocsátott jelentős pénztámogatások jó hatásfokú, korrekt és átlátható hasznosítását. Fontos annak leszögezése, hogy nem léteznek nemzeti kvóták, amikor pénztámogatást ítélnek oda a 6. KP keretében. Független külső szakértőkből szakértői tanácsokat (panel) állítanak fel a Bizottság segítésére. A szakértői tanácsok tagjait a Bizottság választja ki a Hivatalos Lapban közzétett pályázati felhívás nyomán készített nyilvános listából. A panel végzi valamennyi pályázat tudományos és műszaki értékelését. Valamennyi pályázatot a szakértői tanács tudományos és műszaki értékelésének vetik alá. Független szakemberek vizsgálják a pályázatok társadalmi-gazdasági és etikai aspektusait is. A pályázók anonimitása és a pályázatok titkossága garantált, annak érdekében, hogy az értékelés részrehajlástól mentes legyen. Érdekek ütközése esetén az illető szakembert visszahívják a panelből. Az értékelési kritériumokra vonatkozó további információkat az 1. Fejezet tartalmazza, amely az új eszköztárral, az integrált projektekkel és a kiválósági hálózatokkal foglalkozik. Megfelelés az értékelési kritériumoknak A pályázatokat a minden felhívásban világosan megadott kritériumok szerint értékelik – ld. lejjebb. A szakemberek egyenként vizsgálják meg a pályázatokat, mielőtt panelként összeülnek, hogy megegyezzenek a pályázatok rangsorolásában. Ebben a szakaszban ajánlhatják, hogy bizonyos hasonló vagy egymást kiegészítő pályázatokat egyesítsenek. Az értékelést követően a Bizottság egy listát készít, amelyen a szakemberek által, a kritériumok alapján megítélt pontok szerint rangsorolja a pályázatokat. Általában a Bizottsághoz jóval több pályázat érkezik, mint amennyi pénz a rendelkezésére áll. A pályázatok versengenek egymással, és csak a projektek minősége dönti el, hogy melyikre esik végül a választás.

52

A 6. Keretprogram szerződései közvetlenül a szerződők és az Európai Bizottság között jönnek létre. Az eljárás egyetlen lépésében sincs szükség arra, hogy a pályázók kapcsolatba lépjenek a nemzeti vagy regionális hatóságokkal. A tagállamok csak tanácsadási funkciókat látnak el azon programbizottságok által kifejtett véleményeken keresztül, amelyekben képviselve vannak az értékelési szakaszban. A tagországok azonban információs és segítségnyújtási szolgáltatásokat is biztosítanak mindazok számára, akik a 6. KP-ban való részvételben érdekeltek. Elutasított pályázatok A Bizottság hivatalosan elutasítja azokat a pályázatokat, amelyek későn érkeztek be, vagy formailag nem megfelelőek, vagy elégtelen minőségűek, valamint azokat a jó minőségű pályázatokat is, amelyeket nem tudnak finanszírozni a költségvetési korlátok miatt. Az elutasító határozatot, az elutasítás fő okával együtt, közlik az illető pályázóval. Az, hogy egy pályázatot elutasítottak, nem jelenti szükségképpen azt, hogy nem jó minőségű. Annak tudatában, hogy a rendelkezésre álló költségvetésnek korlátai vannak, egy projektet elutasíthatnak egy másik olyan pályázat javára, amelyik inkább illeszkedik a 6. KP célkitűzéseinek fő irányába, vagy több erősséggel rendelkezik az értékelési kritériumok alapján. Egy pályázat elutasításának egyetlen következménye természetesen az, hogy az Európai Bizottság nem adja meg a pénzügyi támogatást a projektre. Semmi nem áll az útjában annak, hogy a partnerek más módon megvalósítsák projektjüket. Elfogadott pályázatok Az elfogadott pályázatok koordinátorait írásban tájékoztatják. Az értesítés azonban nem képezi a Bizottság határozott elkötelezettségét arra, hogy az illető projektet finanszírozza. A Bizottság rövid értékelési jelentést készít és küld el a pályázónak. További adminisztratív és financiális információkat kérnek be, hogy a javasolt projekt megvalósíthatóságát értékelhessék. A résztvevőknek ezután bizonyítaniuk kell, hogy rendelkezésükre állnak mindazok az erőforrások, amelyek szükségesek a projekt elindításához, és bármely olyan akciót képesek megtenni, hogy biztosítsák a szükséges erőforrások rendelkezésre állását a projekt teljes időtartama alatt. A Bizottság ezt az információt ellenőrzi. Ahol szükségesnek látja, védi az érdekeit, pl. bankgaranciák bekérésével.

53

A szerződést előkészítő tárgyalás A Bizottságnak módjában van változtatások javaslatára a projekt indításakor, az értékelés eredménye alapján, vagy a projektek csoportosítására vagy más projektekkel való egyesítésére. A tárgyalások kiterjedhetnek a költségvetésre, a műszaki, a financiális, a jogi stb. szempontokra is. A tárgyalások befejeztével a Bizottság ajánlatot tesz a szerződéskötésre, hogy elkezdődhessen a munka, az illető specifikus program igényeire alapozva, és a konzorcium igényeinek figyelembe vételével. A résztvevők jogai és kötelességei A résztvevők fő kötelessége az, hogy megvalósítsák a projektet a meghatározott időn belül, és hasznosítsák és terjesszék az eredményeket. A Bizottság a maga részéről vállalja a pénzügyi hozzájárulást a projekt véghezvitele érdekében, általában a projekt költségei egy részének térítése útján. Különböző aktivitási területek egyetlen projekten belül különböző arányú térítésben részesülhetnek, és a partnerek különféle típusai is különféle arányok szerint számított térítésben részesülhetnek. Meg kell jegyeznünk, hogy a résztvevők jogai, különös tekintettel a szellemi tulajdonjogra, nem változnak a résztvevők kategóriája vagy a támogatási eszközök szerint. Projektvezetés, projekt-monitorozás és a projekt hatásai A partnereknek ki kell jelölniük a szerződésben résztvevők egyikét, mint a projekt koordinátorát. A koordinátornak, aki a közvetítő szerepét tölti be a résztvevők és a Bizottság között, többlet-jogai és többlet-kötelességei vannak. Ők a projekt eredményei összegyűjtésének és átadásának a felelősei, valamint az ő feladatuk a Bizottságtól kapott pénz elosztása. A koordinátor és más szerződők által teljesített menedzsment tevékenység bizonyos feltételekkel finanszírozható. Az alvállalkozók nem résztvevői a projektnek. Egyes esetekben ugyan a Bizottság szolgáltatásaikért fizethet. Az alvállalkozók azonban nem rendelkeznek szellemi tulajdonjoggal a projekt eredményeivel kapcsolatban. Erről a témáról többet olvashatunk az 1. Fejezetben, az integrált projektekkel és a kiválósági hálózatokkal foglalkozó részben, valamint a 2. Fejezetben, a szellemi tulajdonjogot tárgyaló bekezdésekben. A projekt figyelemmel kísérésének és értékelésének (monitoring) eszközei Lehetővé kell tennünk a Bizottság számára, hogy a szerződésben foglaltak szerint nyomon kövesse a projekt folyamatát és azt, hogy a projekt végrehajtása 54

megfeleljen az EU pénzügyi támogatásra előírt feltételeinek. Ezért a résztvevőknek a koordinátoron keresztül időszaki jelentéseket és egy zárójelentést kell készíteniük, a felmerült költségek felhasználásának igazolásával együtt. Ezeket a jelentéseket a Bizottság munkatársai a szerződéses követelményeknek megfelelően elemzik. Ők határozzák meg azt is, hogy a Bizottság továbbra is támogatni fogja-e a projektet, és milyen módon. Új ismeret vagy a technológiai fejlődés arra késztetheti a konzorciumot, vagy éppen a Bizottságot, hogy változtatásokat javasoljanak a projekt menetében annak végrehajtása közben. A partnerek által eszközölt bármilyen változtatáshoz a Bizottság előzetes jóváhagyása szükséges. Ezen túlmenően, a Bizottság azt is figyelemmel kíséri, hogyan valósulnak meg a befejezett projekt eredményei. A 6. KP integrált projektjeire és a kiválósági hálózataira az eredményeket illetően sokkal szigorúbb monitorozási rendszert dolgoztak ki, amely a következőket tartalmazza: éves áttekintés; a projekt közepén készített „mérföldkő” áttekintés, amely azt a döntést váltja ki, hogy folytatódhat-e vagy sem a projekt; a projekt befejezésekor készített áttekintés, amely értékeli a projekt hatásait az EU versenyképességének fokozására, vagy azt, hogy kielégít-e nagyszabású társadalmi szükségletet. A Bizottság független szakembereket vonhat be a monitorozás bármely fázisába, és sokkal részletesebb tudományos, pénzügyi és technológiai revíziókat is elrendelhet. Kifizetések A résztvevők fáradozásait a kutatási projekt kivitelezésére és az eredmények hasznosítására a Bizottság a KTF munkára juttatott pénzügyi hozzájárulásával honorálja. A szerződés rögzíti az EU-nak a projekt költségeihez való hozzájárulása maximumát, a tevékenységi körönként és partnerenként megbecsült munkára alapozva. A konzorciumnak széles körű szabadsága van saját pénzügyeinek menedzselésében. A szerződéshez csatolt függelék, amelyet a 6. KP keretében az új eszközöket igénybe vevő pályázók számára dolgoztak ki, a projekt első 18 hónapjára tartalmazza a részletes megvalósítási tervet, plusz a hozzá kapcsolódó részletes pénzügyi tervet. Ez becslést ad a minden résztvevő által felmerült költségek nagyságára a teljes időszakra, a tevékenységi terület típusának megfelelő bontásban. A monitorozásra és a kifizetésre vonatkozóan további információ található az 1. Fejezetben.

55

56

4. A 6. KP TEMATIKUS PRIORITÁSAI ÉLETTUDOMÁNYOK, GENOMIKA ÉS BIOTECHNOLÓGIA AZ EGÉSZSÉG SZOLGÁLATÁBAN Az e területen tervezett kutatásnak az a célja, hogy segítse Európát – az integrált kutatás eszközével – kiaknázni az élő szervezetek genomjainak dekódolásában elért áttörést, különösen a közegészségügy területén és a polgárok javára, továbbá növelje az európai biotechnológiai ipar versenyképességét. Az alkalmazási területen azok lesznek a súlyponti kutatások, amelyek célja az alapismeretek átvitele az alkalmazási szakaszba („transzlációs” megközelítés) annak érdekében, hogy az orvostudomány valódi, konzisztens és koordinált haladást érhessen el európai léptékben, és javítani lehessen az élet minőségén. A fenti célok elérésére irányuló EU tevékenységek a következő területekre irányulnak: Magas szintű genomkutatás és egészségügyi alkalmazásai Alapvető ismeretek és eszközök a funkcionális genomkutatás számára valamennyi élő szervezet tekintetében: • • • • •

Génexpresszió és proteomika; Strukturális genomika; összehasonlító genomkutatás és populációs genetika; bioinformatika; és az alapvető biológiai folyamatok multidiszciplináris, funkcionális genomkutatási megközelítése.

A genomkutatási és biotechnológiai ismeretek és technológiák alkalmazása az egészség szolgálatában: • technológiai fejlesztési programok az új diagnosztikai, megelőző és terápiás eszközök területén (beleértve a farmakogenomikai megközelítéseket alapuló új gyógyszerkutatási irányokat, az őssejt kutatást és az állatkísérletek alternatív eljárásait is). A fő megbetegedések elleni küzdelem Az orvosi genomkutatási ismeretek és technológiák alkalmazás orientált megközelítése, beleértve az állati és növényi genomok kutatását is, ahol helyénvaló, főként a következő területeken: • küzdelem a cukorbetegség, az idegrendszer megbetegedései (pl. Alzheimer-kór, Parkinson kór, a Creutzfeldt-Jakob kór új változatai, valamint

57

ahol helyénvaló, mentális betegség), a szív és érrendszeri megbetegedések és a ritkán előforduló betegségek ellen; • küzdelem az antibiotikumokkal és más gyógyszerekkel szemben fellépő rezisztencia ellen; és • az emberi fejlődés, az agy és az öregedés folyamatának vizsgálata. A genetikára nem korlátozódó tágabb megközelítést és más alapkutatási területeket tűz ki a program a következőkben: • rákkutatás, különös tekintettel a megelőzéstől a diagnózisig és kezelésig terjedően a beteget középpontba állító stratégiák fejlesztése; beleértve a három egymással összekapcsolt komponenst; • a szükséges hálózatok fejlesztése és kezdeményezések a nemzeti kutatási aktivitások koordinálása céljából; • az új és tökéletesített beavatkozások validálására irányuló klinikai kutatás támogatása; • a „transzlációs” kutatás támogatása; • a szegénységgel összefüggő három fertőző betegség (AIDS, malária és tuberkulózis) elleni küzdelem, amely betegségeknek mind uniós, mind nemzetközi szinten prioritása van a betegségek leküzdése tekintetében. További információ: http://europa.eu.int/comm/research/fp6/p1/index_en.html http://www.cordis.lu/rtd2002/fp-activities/genomics.htm

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TECHNOLÓGIÁI A területen megvalósítandó kutatások az Európai Tanács lisszaboni következtetéseivel és az eEurope kezdeményezéssel összhangban arra irányulnak, hogy segítsék Európa fejlődését a szoftver- és a hardvertechnológiák, és az Információs Társadalom létrehozásához szükséges alapvető alkalmazások területein, továbbá, hogy valamennyi európai régió polgárai számára lehetővé tegyék, hogy teljes mértékben részesedjen a tudásalapú társadalom előnyeiből. Az IST következő generációjára koncentrálva, az IST alkalmazásai és szolgáltatásai el fognak jutni mindenkihez, és lehetővé válik, hogy a technológiák következő generációjának fejlesztése még inkább felhasználó központú legyen. Az akciók ennek jegyében a következő technológiai prioritásokra irányulnak:

58

A kutatás integrálása a polgárok és az üzleti élet számára elsődleges fontosságú technológiai területekre Az alapvető technológiák fejlődésének várható haladására építve és azt mintegy betetőzve, valamint a kibontakozó tudásalapú társadalom hatására – többek között a munka és a munkahelyi környezet változásai miatt - létrejövő főbb társadalmi és gazdasági kihívások megoldásainak megtalálására irányuló kutatások, amelyek az alábbi területekre koncentrálnak: • a teljesen digitális világ legfontosabb biztonsági kihívásaira irányuló, valamint a polgárok jogainak és privát szférájának védelmét szolgáló technológiák kutatása; • a „környezeti intelligencia” olyan rendszerei, amelyek mindenki számára biztosítják a bekapcsolódást az információs társadalomba, tekintet nélkül korukra és (esetleges fogyatékosság vagy más egyéni körülmények miatt kialakult) helyzetükre; valamint az egészségügy, a mobilitás, a biztonság, a szabadidős tevékenységek, az idegenforgalom, a kulturális örökség és a környezet megőrzésének és a hozzáférés interaktív és intelligens rendszerei; • az elektronikus és a mobil gazdaság, a biztonságos tranzakciók és infrastruktúrák technológiái, a munkavégzés új eszközei és módszerei, a tanulást szolgáló technológiák (pl. e-tanulás), a vállalatok tudásmenedzsmentjének, valamint az e-kormányzatnak a felhasználói igényeket figyelembe vevő integrált irányítási rendszerei; továbbá • a nagykiterjedésű elosztott rendszerek és munkafelületek, ezen belül a világméretű forrásinformációs adatbázisokon (GRID) alapuló rendszerek, amelyek a környezet, az energiagazdálkodás, az egészségügy, a szállításközlekedés és az ipari fejlesztés komplex problémáinak hatékony kezelésére alkalmasak.

Távközlési és számítástechnikai infrastruktúrák Olyan mobil, vezeték nélküli, optikai és szélessávú távközlési infrastruktúrák, valamint megbízható, széles körben alkalmazható számítástechnikai és szoftvertechnológiák, amelyek az alkalmazások és szolgáltatások iránti fokozódó igényekhez igazíthatóak. A munka az alábbi területekre koncentrál: • a vezeték nélküli és mobil távközlési rendszerek és hálózatok új generációi; műholdas távközlési rendszerek; tisztán optikai technológiák; az együttesen üzemeltethető hálózati megoldásokat is alkalmazó távközlési hálózatok integrálása és menedzselése; rendszerek, infrastruktúrák és szolgáltatások fejlesztéséhez szükséges kapacitásbővítő technológiák, különös tekintettel az audiovizuális alkalmazásokra. A munka az internet új generációjának fejlesztését is eredményezheti. 59

• olyan szoftvertechnológiai architektúra, elosztott és beágyazott rendszerek, amelyek támogatják a többszereplős multifunkciós és komplex szolgáltatások fejlesztését, valamint olyan tervezési és irányítási módszerek, amelyek biztosítják a komplex és nagyléptékű rendszerek megbízhatóságát és robusztusságát. Komponensek és mikrorendszerek Új anyagok alkalmazásán alapuló, miniatürizált és olcsó komponensek, a kiterjedt funkcionalitások integrálása, a következőkre koncentrálva: • nano-, mikro-, optoelektronikai és fotonikai komponensek, köztük információtároló eszközök tervezése és gyártása, fokozva a miniatürizálás mértékét, csökkentve a mikroelektronikai és mikrorendszerek költségét és teljesítmény-igényét, figyelembe véve az IST rendszerek környezeti hatását; valamint • nanoelektronika, mikrotechnológia, kijelzők és mikrorendszerek, továbbá új anyagokkal és a kvantumjelenségekkel kapcsolatos multidiszciplináris kutatás; új számítási modellek és elvek. Információmenedzsment és interfészek Az információmenedzsment eszközeinek és interfészeinek kutatása, különös tekintettel arra, hogy mindenhol és mindenkor elérhető kapcsolattartást tegyenek lehetővé a tudásalapú szolgáltatásokkal és alkalmazásokkal, a következő területeken: • a kontextust és a szemantikai tartalmon alapuló tudásleírási és kezelő rendszerek, így a kognitív rendszerek is, valamint a digitális tartalom létrehozásának, szervezésének, navigálásának, keresésének, megosztásának, megőrzésének és terjesztésének eszközei; továbbá • többféle érzékelésen alapuló interfészek, amelyek képesek az emberek természetes beszédén, gesztusain és más módokon megjelenő közléseinek megértésére és értelmezésére; virtuális környezet és az európai szinten megvalósuló tudásalapú társadalomtól elválaszthatatlan soknyelvű és multikulturális rendszerek. NANOTECHNOLÓGIA ÉS NANOTUDOMÁNYOK, TUDÁSALAPÚ TÖBBFUNKCIÓS ANYAGOK, ÚJ TERMELÉSI ELJÁRÁSOK ÉS ESZKÖZÖK Az e területen tervezett aktivitás célja, hogy segítse Európát a kapacitás olyan kritikus tömegének elérésében, amely a jövő évek tudásalapú termékei, szolgáltatásai és gyártási eljárásai kifejlesztéséhez és kiaknázásához szükséges, külö-

60

nösen a nagyobb gazdasági hatékonyság elérése és a veszélyes anyagok környezetbe való kijuttatásának csökkentése érdekében. Nanotechnológiák és nanotudományok • a jelenségek megértésére, az eljárások vezérlésére és a kutatási eszközök fejlesztésére irányuló hosszú távú interdiszciplináris kutatás; • szupramolekuláris architectúrák és makromolekulák; • nano-biotechnológiák; • nanométer léptékű műszaki eljárások új anyagok és komponensek létrehozása céljából; • eszközök és műszerek kezelésének és szabályozásának fejlesztése; és • a nanotechnológia és a nanotudományok alkalmazása olyan területeken mint az egészség, kémia, energia és környezet. Tudásalapú többfunkciós anyagok • az alapvető ismeretek fejlesztése; • a termeléssel és átalakítással összefüggő technológiák, beleértve a tudásalapú többfunkciós anyagok, valamint a bioanyagok feldolgozását is; és • az anyagok fejlesztésének műszaki alátámasztása. Új termelési eljárások és eszközök • olyan új eljárások, valamint flexibilis és intelligens gyártási rendszerek fejlesztése, amelyek magukban foglalják a virtuális gyártási technológiákban rejlő előnyöket, beleértve a szimulációt, az interaktív döntést elősegítő rendszereket, a nagy pontosságú gépi termelést és az innovatív robotikát; • a termelésben és a gyártásban – beleértve a biológiai eljárásokat is – alkalmazott fenntartható hulladékkezelés és veszélyelhárítás érdekében szükséges rendszerkutatás, amely a primer készletek fogyásának csökkenéséhez és kisebb mértékű szennyezéséhez vezet; és • az ipari rendszerek, termékek és szolgáltatások életciklusát optimáló új koncepciók fejlesztése. További információ: http://europa.eu.int/comm/research/fp6/p3/index_en.html http://europa.eu.int/comm/research/growth/gcc/ga01.html http://www.cordis.lu/rtd2002/fp-activities/nanotechnologies.htm http://www.cordis.lu/ist/fetnid.htm

61

AERONAUTIKA ÉS ŰRKUTATÁS E területeken kettős céllal irányozott elő az EU kutatást. Az egyik cél az európai aeronautika és űrhajózási ipar tudományos és technológiai alapjainak erősítése a kutatási kapacitás integrálásával, versenyképességének előmozdítása nemzeti szinten; a másik cél pedig az e szektorban rejlő európai kutatási potenciál kiaknázásának elősegítése tekintettel a biztonság növelésének és a környezetvédelem aktuális igényeire. Aeronautika Az EU aeronautikai kutatási aktivitásai – amelyek a légi közlekedési rendszerekre is kiterjednek – az alábbi célok érdekében irányoznak elő kutatási és technológiafejlesztési tevékenységet: • az európai ipar versenyképességének növelése a polgári légi közlekedési eszközök, gépek és berendezések tekintetében; • a légi közlekedés környezeti hatásának csökkentése az üzemanyag felhasználásnak, a CO2, NOx és más kémiai szennyezők kibocsátásának és a zajszennyezésnek a csökkentésével; • a repülőgépek biztonságának növelése a légi közlekedés lényeges növekedésével összefüggésben; • a légi közlekedési rendszer kapacitásának és biztonságának növelése, támogatva az „Egységes Európai Égbolt” kezdeményezést (légi közlekedési irányítási és menedzsment rendszerek). Űrkutatás Az EU az űrkutatással kapcsolatos tevékenységét az Európai Űrkutatási Ügynökséggel (ESA), más űrkutatási ügynökségekkel, kutatóközpontokkal, és az iparral szoros együttműködésben tervezi annak érdekében, hogy erősítse az igénybe vett igen nagy beruházások koherenciáját. A tervezett kutatás a következő területekre terjed ki: • a Galileo műhold navigációs projekt szempontjából lényeges, műholdon alapuló információs rendszerek és szolgáltatások kutatása; • műholdon alapuló rendszerek kutatása a környezet és biztonság globális megfigyelési rendszere (GMES) program fejlesztése érdekében, figyelembe véve a felhasználók igényeit; • magas szintű kutatás a kommunikáció űrbeli szegmensének és földi szegmensének integrációja céljából. További információ: http://europa.eu.int/comm/research/fp6/p4/index_en.html http://europa.eu.int/comm/research/growth/gcc/ka04.html#top http://www.cordis.lu/rtd2002/fp-activities/aeronautics.htm 62

ÉLELMISZERMINŐSÉG ÉS -BIZTONSÁG Az e területen tervezett kutatásnak az a célja, hogy elősegítse annak az integrált tudományos és technológiai bázisnak a megteremtését, amely a biztonságosabb, egészségesebb és változatos élelmiszerek – beleértve a tengeri eredetű élelmiszereket is – környezetbarát termeléséhez és elosztási láncához szükségesek. Ezen túlmenően e kutatások – elsősorban a biotechnológiai eszközök alkalmazásával, valamint a genom ismeretén alapuló kutatási eredmények figyelembevételével – az élelmiszerekkel együtt járó kockázatok csökkentésére, továbbá a környezeti változásokkal járó egészségügyi kockázatok csökkentésére irányulnak. Az EU által támogatott tevékenységek azokat a kutatási területeket fedik le – beleértve adott esetben a genom ismeretén alapuló kutatásokat is – amelyek az egészségügyi kockázatok megszüntetésének, valamint az egészség és az élelmiszerek közötti kapcsolatok különféle szempontjaira irányulnak: • biztonságosabb és környezetbarát termelési és feldolgozási eljárások, továbbá egészségesebb, nagy tápértékű, funkcionális és változatos élelmiszerek és állati takarmányok, amelyek olyan rendszereken alapulnak, mint az integrált termelés, alacsony ráfordítású termelés, beleértve az organikus mezőgazdasági termelést is, felhasználják továbbá a növény- és állattan, valamint a biotechnológia eredményeit; • az élelmiszerekkel összefüggő betegségek járványtana és allergiák, beleértve az étrendnek a gyermekek egészségére gyakorolt hatását és az élelmiszerekkel összefüggő allergiák okainak elemzésére szolgáló eljárásokat; • az élelmiszerek hatása az egészségre, például az új termékek, az organikus mezőgazdasági termelésből származó termékek, funkcionális élelmiszerek, a genetikailag módosított szervezeteket (GMO) tartalmazó termékek, és a legújabb biotechnológiai fejlesztések által eredményezett termékek hatása az egészségre; • a „kimutathatóság” eljárásai a teljes termelési láncban, például a GMOkkal összefüggésben, beleértve a legújabb biotechnológiai fejlesztéseken alapuló termékeket is; • analitikai eljárások, a kémiai szennyezők és a jelenleg ismert vagy a jövőben előforduló patogén mikroorganizmusok kimutatása és eltávolítása (így vírusok, baktériumok, élesztők, gomba, paraziták, új prion típusú új ágensek vizsgálata, beleértve a BSE és a scrapie ante mortem diagnosztikai teszteket is); • a takarmányok hatása a humán egészségre, ezek között a GMO-kat tartalmazó termékek hatásának vizsgálata, továbbá a takarmány előállítására felhasznált termékek különböző eredetű alcsoportjai hatásának tanulmányozása; és

63

• az élelmiszer lánccal összefüggő környezeti egészségi kockázatok (kémiai, biológiai és fizikai tényezők), továbbá az engedélyezett anyagok kombinált hatásai, beleértve a helyi környezeti katasztrófák és szennyezések hatását az élelmiszerek biztonságára, kiemelve a halmozottan jelentkező kockázatokat, az emberre való átviteli módokat, a hosszú távú hatásokat és a kis dózisok hatását, valamint a különösen érzékeny csoportokra, különösen a gyermekekre gyakorolt hatásokat. További információ: http://europa.eu.int/comm/research/fp6/p5/index_en.html http://europa.eu.int/comm/research/agriculture/index_en.html http://www.cordis.lu/rtd2002/fp-activities/food_safety.htm

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, GLOBÁLIS VÁLTOZÁS ÉS ÖKOSZISZTÉMÁK Az e területen végzett kutatás célja az Európában szükséges tudományos és technológiai kapacitás megerősítése, amely kapacitás ahhoz szükséges, hogy Európa megvalósíthassa az Európai Tanács göteborgi ülésén is kiemelten kezelt fenntartható fejlődést, és integrálhassa környezeti, gazdasági és társadalmi céljait, különös tekintettel a megújuló energiaforrásokra, a szállításra, továbbá Európa földterületeinek és tengeri erőforrásainak a fenntartható kezelésére. Ennek a tevékenységnek abba a helyzetbe kell hoznia a tagállamokat, a csatlakozásra váró országokat és más társult országokat, hogy jelentős mértékben hozzájárulhassanak a globális változás megértésére és ellenőrzésére, valamint az ökoszisztéma egyensúlyának megőrzésére irányuló nemzetközi törekvésekhez. Az EU a kutatás-fejlesztés középpontjába az alábbi területeket állítja: Fenntartható energiarendszerek Rövid távon és közép távon, különösen a városi környezetben: • tiszta energia, különös tekintettel a megújuló energiaforrásokra és beépítésükre az energiaellátó rendszerekbe, beleértve a tárolást, az elosztást és a felhasználást is; • energiatakarékosság és energia hatékonyság, beleértve a megújuló nyersanyagok felhasználása révén elérhető megoldásokat is; és • alternatív üzemanyagok. Közép távon és hosszú távon: • tüzelőanyag cellák és azok alkalmazása;

64

• új technológiák az energiahordozók, az energiaszállítás és -tárolás kérdéseinek európai léptékű megoldására, különös tekintettel a hidrogén, mint energiahordozó alkalmazásával összefüggő technológiákra; • új és magas szintű koncepciók a jövőben jelentős energia potenciállal rendelkező és hosszú távú kutatást igénylő megújuló energiák technológiáival kapcsolatban; • a CO2 elhelyezése a tisztább fosszilis tüzelőanyagokkal működtetett erőművekkel összefüggésben; Fenntartható felszíni közlekedés Környezetbarát, biztonságos és versenyképes közlekedési rendszerek, valamint személy- és áruszállító eszközök fejlesztése, tiszta városi közlekedés fejlesztése az autók racionális városi használatával: • új technológiák és koncepciók a felszíni közlekedéssel összefüggésben, beleértve az új meghajtó rendszereket, valamint a tüzelőanyag cellák közlekedési célú integrációját célzó technológiákat; és • tökéletesített minőségre, biztonságra, újrahasznosíthatóságra, kényelemre és költséghatékonyságra vezető magas szintű tervezés és termelési eljárások kidolgozása. A vasúti és a tengeri szállítás hatékonyabbá és versenyképesebbé tétele, megoldva a különféle szállítási módok kölcsönös átjárhatóságát (interoperabilitás), továbbá az intelligens és biztonságos utas- és áruszállítást: • a különböző szállítási módok új egyensúlyának kidolgozása és integrálása, különösen városi és regionális tekintetben, beleértve az új mobilitás menedzsment és szállítási logisztikai rendszereket, a vasúti és tengeri szállítás hatékonyságának növelése céljából (például az intermodalitás és az interoperabilitás fejlesztésével); és • a biztonság növelése és (különösen a városokban) a közlekedési torlódások kiküszöbölése innovatív elektronikai és szoftver megoldások révén, továbbá fejlett műholdas navigációs rendszerek és telematikai megoldások alkalmazásával. Globális változás és ökoszisztémák Az EU által támogatott tevékenységek a következő prioritási területekre irányulnak: • valamennyi forrásból – beleértve az energiaellátó rendszereket, közlekedést és mezőgazdaságot is - származó üvegházhatású gázok és légköri szennyező anyagok hatásának és mechanizmusának kutatása a klíma, az ózonréteg elvékonyodása és a szénnyelők (óceánok, erdők és a talaj) tekintetében, 65

különösen az előrejelzés tökéletesítése és a mérséklés lehetőségeinek értékelése céljából; • a víz körforgása, beleértve a talajjal összefüggő szempontokat; • a tengeri és szárazföldi biodiverzitás, a tengeri ökoszisztéma működésének megértése, a genetikai erőforrások védelme, a szárazföldi és a tengeri ökoszisztémák fenntartható kezelése, ezen ökoszisztémák és az ember tevékenysége közötti kölcsönhatás kutatása; • a sivatagosodás és a természeti katasztrófák mechanizmusának kutatása; • a fenntartható földgazdálkodás stratégiái, beleértve a tengerpartok integrált kezelését (ICZM), továbbá a mezőgazdasági és erdészeti erőforrások többcélú hasznosításának integrált koncepcióit, és az integrált erdőgazdaság/faáru láncot; • operációs előrejelzés és modellezés, beleértve a globális klímaváltozást megfigyelő rendszereket is. Az e prioritás keretében végzett kutatás a kockázatbecslés korszerű módszereinek, továbbá a környezeti minőség felmérési módszereinek fejlesztésével válik teljessé, ezek közé tartozik a mérések és vizsgálatok idevágó prenormatív kutatása az előbbi célok érdekében. További információ: http://europa.eu.int/comm/research/fp./p6/index_en.html http://www.cordis.lu/rtd2002/fp-activities/sustainable_development.htm

POLGÁROK ÉS KORMÁNYZÁS A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOMBAN Az e területen végzendő kutatásnak az a célja, hogy koherens törekvésben mozgósítsa – minden gazdagságában és sokféleségében – az európai gazdasági, politikai, társadalomtudományi és bölcsészettudományi kutatási kapacitását. Ez a kutatási kapacitás ahhoz szükséges, hogy fejlődjék a tudásalapú társadalom kibontakozásának, továbbá egyrészt a polgárai egymás közötti viszonyának, másrészt a polgárok és az intézmények közötti viszony új formáinak megértése, és megoldást nyerjenek az előbbiekkel összefüggésben felmerülő kérdések. Az EU által támogatott akciók a következő témákra összpontosítanak: Tudásalapú társadalom és társadalmi kohézió • az Európai Tanács lisszaboni és azt ezt követő tanácsülései által kitűzött célokkal összefüggő kutatás, különösen azoknak a legjobb eljárásoknak a szisztematikus elemzése, amely eljárások Európában a tudás létrehozásának, átadásának és felhasználásának a tökéletesítésére irányulnak; 66

• választási lehetőségek és választások a tudásalapú társadalom fejlődése számára; ez a terület az Európai Tanács lisszaboni, nizzai és stockholmi ülésein hangsúlyozott célokat szolgálja, különösen a következők tekintetében: az életminőség javítása, szociális, foglalkoztatási és munkaerő piaci politikák, az élethosszig tartó tanulás, továbbá a társadalmi kohézió és a fenntartható fejlődés erősítése, figyelemmel az Európában fennálló társadalmi modellekre és a népesség öregedésére; • a tudásalapú társadalomra vezető átmenet dinamikájának és útjainak változatai helyi, nemzeti és regionális szinten. Állampolgárság, demokrácia és a kormányzás új formái, különösen a megnövekedett integrációval és globalizációval összefüggésben, és a történelem, valamint a kulturális örökség szemszögéből • az európai integráció és az unió bővítésének következményeinek kutatása a demokrácia, a legitimáció fogalma, és az EU intézmények működése szempontjából, Európa politikai és társadalmi intézményeinek, és azok történelmi fejlődésének jobb megértésén keresztül; • az illetékesség és felelősség területeinek, valamint a kormányzás új formáinak újbóli meghatározására, e területek közötti kapcsolatok feltárására irányuló kutatás; • a konfliktusok megoldásával, a béke és az igazság helyreállításával összefüggő kérdések kutatása, beleértve az alapvető jogok védelmének kutatását is; és • az állampolgárság és a kulturális identitás új formáinak kialakulása, az integráció és a kulturális sokféleség formái és hatása Európában; társadalmi és kulturális párbeszéd Európa és a világ többi része között. A végrehajtás tekintetében az EU által támogatott tevékenységek a következők támogatására összpontosulnak: • nemzetközi kutatás és összehasonlító tanulmányok, valamint a statisztika, a minőségi és mennyiségi indikátorok koordinált fejlesztése; • interdiszciplináris kutatás az állami politikák támogatására; és • a kutatási infrastruktúra, adatbázisok, valamint tudásbázis létrehozása és kiaknázása európai léptékben. További információ: http://www.cordis.lu/rtd2002/fp-activities/citizens_governance.htm http://europa.eu.int/comm/research/fp6/p7/index_en.html

67

68

5. A 6. KP EGYÉB PRIORITÁSAI A KUTATÁS SZÉLESEBB TERÜLETEIT LEFEDŐ SPECIFIKUS TEVÉKENYSÉGEK A politika támogatása és a tudományos és technológiai szükségletek előrejelzése Ezek a tevékenységek biztosítják az EU alapvető céljainak megvalósításához nélkülözhetetlen kutatások hatékony és rugalmas végzését, hogy megalapozzák az EU politikák kialakítását és végrehajtását, illetve feltárják az újonnan felmerülő tudományos problémákat és lehetőségeket, amennyiben ezek az igények nem elégíthetők ki a tematikus prioritások tevékenységeivel. Közös tulajdonságuk, hogy ezen tevékenységek végrehajtása több éven át, a fő társult résztvevők nézeteinek és igényeinek figyelembevételével történik. Elvben a tevékenységeket az éves programszerkezethez kapcsolva hajtják végre, amelyben a specifikus prioritásokat a meghatározott igényeknek és a fentebb jelzett céloknak megfelelően határozzák meg. Politika-orientált kutatás Az itt szereplő kutatási tevékenységek az EU politikák tudományos és technológiai igényeire adnak választ, megerősítve azok kialakítását és végrehajtását, figyelembe véve a jövőbeli EU tagállamok és a társult országok érdekeit. Ahhoz, hogy ezek a tevékenységek a tematikus prioritásokat kiegészíthessék és a teljes Keretprogram átfogó rendjébe illeszkedhessenek, rugalmas és politikavezérelt specifikus akciókra és beavatkozási módszerekre van szükség. Következésképpen ezek a tevékenységek a tematikus prioritásokhoz kapcsolódó témákat is fognak tartalmazni, ám ez utóbbiak nem terjednek ki a tudományos megközelítésben meghatározandó egyes fontos területek azonosítására. Ugyancsak biztosítani kell a feladatok megfelelő elosztását és a szinergiát e tevékenységek és a JRC-nek az EU-politikák igényeit kielégítő tevékenységei között. A támogatandó területek: • közös mezőgazdasági politika (CAP) és közös halászati politika (CFP); • fenntartható fejlődés, főleg a környezettel, a közlekedéssel és az energiával kapcsolatos EU politikák céljai tekintetében; • egyéb EU politikák, nevezetesen: egészségügy, regionális fejlesztés, kereskedelem, fejlesztési támogatás, belső piac és versenyképesség, szociális

69

politika és foglalkoztatás, oktatás és képzés, kultúra, a nemek közötti egyenlőség, fogyasztóvédelem, a szabadság, a biztonság és az igazságosság övezetének megteremtése, a külkapcsolatok beleértve a bővítést támogató politikákat, a szükséges statisztikai módszerekkel és eszközökkel együtt; továbbá • az Európai Tanács irányvonalából következő EU politikai célok, többek között a gazdaságpolitika, az információs társadalom, az eEurópa és vállalkozás tekintetében. A következő bekezdésekben találhatók azok a kutatási prioritások, melyek a fenti területeken az eredetileg meghatározott politikai igények kielégítése érdekében a kutatási program végrehajtása közben kiegészíthetők. További információ: http://europa.eu.int/comm/research/fp6/policy-needs/

Európa természeti erőforrásainak fenntartható kezelése A kutatás főleg az alábbiakra irányul: • a mezőgazdaság és erdészet modernizációja és fenntarthatósága, beleértve többfunkciós szerepüket a vidéki feltételek javítása és fenntartható fejlődés biztosításában; • eszközök és értékelési módszerek a fenntartható mezőgazdaság és erdészet menedzselésére; • a halászat modernizációja és fenntarthatósága, ideértve a vízkultúrákon alapuló termelőrendszereket; • olyan új és még inkább környezetbarát termelési módszerek, melyek javítják az állategészséget és állatjólétet; • a környezet értékelése; és • a környezetvédelmi technológiák értékelése a politikai döntések megalapozásához, főleg azon technológiák esetében, amelyek képesek eleget tenni a jogszabályi rendelkezéseknek. Egészség, biztonság és lehetőségek biztosítása Európa polgárai számára A kutatás főleg az alábbiakra irányul: • az egészséget meghatározó tényezők, magas színvonalú és fenntartható egészségügyi szolgáltatások és nyugdíjrendszer; • közegészségügyi kérdések, köztük a betegségmegelőzéshez hozzájáruló járványtan, és a ritkán előforduló fertőző betegségek, allergiák, a biztonságos véradás és szervátültetés, a nem állatokon végzett módszerek kutatása; • a környezeti viszonyok egészségre gyakorolt hatása; 70

• a fogyatékos/rokkant emberek életminőségének kérdései; • a migráció és a menekültáradat okainak feltárása; • a bűnözési trendek feltárása a közbiztonság összefüggésében; továbbá • a polgárok védelmével és a válságmenedzseléssel kapcsolatos témák. Az EU erőteljesebb és integráltabb EU összetartásának és gazdasági lehetőségeinek megerősítése A kutatás főleg az alábbiakra irányul: • az európai integráció, a fenntartható fejlődés, a versenyképesség és a kereskedelmi politikák alátámasztása; • az eszközök, indikátorok és működési paraméterek fejlesztése a fenntartható közlekedés és energiarendszerek teljesítményének megállapítására; • globális biztonságvizsgálat és hitelesítési rendszerek a közlekedésben és a baleseti kockázatokkal és a biztonsággal kapcsolatos kutatás; • a fenntarthatóságot segítő innovatív politikák előrejelzése és fejlesztése közép és hosszú távon; • az Információs Társadalom kérdései; • a kulturális örökség védelme és az ehhez kapcsolódó megőrzési stratégiák; • az európai statisztikák minőségének, hozzáférhetőségének és terjesztésének javítása. Kutatások az új és újonnan felmerülő tudományos és technológiai problémák és lehetőségek feltárására Ezek a kutatási tevékenységek rugalmasan és gyorsan adnak választ az előre nem látható fejlődésre és az újonnan felmerülő tudományos és technológiai problémákra és lehetőségekre, valamint a tudományos határterületeken keletkező igényekre: • kutatás a tudomány és a jövő technológiáinak területein a tematikus prioritási területeken kívül, vagy azok közül többet is érintve; főleg transzdiszciplináris (tudományközi) területeken; • kutatás az új felfedezések gyors értékelésére, vagy az olyan újonnan megfigyelhető jelenségek kutatása, melyek fontos problémát, ill. fokozott kockázatot jelentenek az európai társadalom számára – a fentiekkel kapcsolatban megfelelő válaszok kialakítása. A lehetséges kutatási témák meghatározásában külön figyelembe kell venni a kutatói közösség azon nézeteit, és az EU tevékenységének azon területeit, melyek ígéretesnek mutatkoznak a vezető tudományos ismerek és az új piaci

71

körülmények stratégiai továbbfejlesztése szempontjából, illetve előrejelzik az európai társadalomra váró főbb feladatokat. Horizontális kutatási tevékenységek a KKV-k bevonásával Az európai versenyképesség, a vállalkozások és az innovációpolitika érdekében ezek a specifikus tevékenységek arra szolgálnak, hogy segítsék az európai kisés középvállalkozásokat a hagyományos és új területeken a technológiai kapacitásaik fellendítésében és azon képességük fejlesztésében, hogy mind európai mind nemzetközi szinten képesek legyenek működni. A részvétel lehetőségeiről információt és tanácsot lehet kapni a Bizottság által létrehozott „információs pontokon” és az ún. Nemzeti Kapcsolati Pontoknál. Ezeken a specifikus kutatási tevékenységeken kívül a kis- és középvállalkozásokat arra ösztönzik, hogy vegyenek részt a Keretprogram minden területén, főleg a tematikus prioritási területeken folyó tevékenységekben. Az EU kutatáspolitikáját lefedő valamennyi tudományos és technológiai területen az alábbi akciók kezdeményezhetők: Kooperatív kutatási tevékenységek A különböző országokból származó, korlátozott számú, specifikus igényekkel és problémákkal fellépő KKV-k a számukra szükséges kutatást elvégeztetik egy K+F tevékenységgel foglalkozó szervezettel, úgy, hogy az eredmények tulajdonjogát megtartják maguknak. Ezek a projektek viszonylag rövid időtartamúak, kutatási és innovációs tevékenységet, valamint konzorciummenedzselési tevékenységeket foglalhatnak magukban. Kollektív kutatási tevékenységek A kollektív kutatás egy olyan formája a kutatásnak, melyben ipari szövetségek vagy ipari csoportok megbízásából azért vállalnak kutatást K+F szervezetek, hogy a KKV-k széles táborának tudásalapját kiszélesítsék, és ily módon javítsák versenyképességük általános színvonalát. A projektek kutatási és innovációs tevékenységeket, valamint az eredmények terjesztését, képzési és konzorciumigazgatási tevékenységeket tartalmazhatnak. További információ: http://europa.eu.int/comm/research/fp6/sme

A nemzetközi együttműködést támogató specifikus eszközök A külkapcsolatok, ezen belül az EU fejlesztési politikájának támogatása céljából ezek a specifikus eszközök a nemzetközi kutatási együttműködéseket erősítik. Ezektől a specifikus eszközöktől eltekintve a „harmadik országok” részvétele is 72

lehetővé válik a tematikus prioritásokon belül is. Az együttműködésben a „harmadik országok” következő csoportjai vehetnek részt: • fejlődő országok; • mediterrán országok a Nyugat-Balkánnal együtt; továbbá • Oroszország és szovjet utódállamok (NIS), főleg azok a tevékenységek, melyek a NIS tudósaival való együttműködés ösztönzésére létrejött Nemzetközi Szövetségen (INTAS) keresztül valósulnak meg. E tevékenységi kategória kutatási prioritásait azon érdekek és célok alapján határozzák meg, amelyek az EU és az érintett országok csoportjai közötti partnerségből, valamint ezen országok specifikus gazdasági és szociális szükségleteiből következnek. Ezen országok bevonásának megkönnyítésére a Bizottság „egyablakos belépési pontot” hoz létre annak érdekében, hogy tájékoztasson a nemzetközi együttműködés e területein vállalt tevékenységéről. Ezek a tevékenységek kiegészítik a tematikus prioritási területeken vállalt nemzetközi kutatási együttműködést.

Közös Kutató Központ (JRC) A Közös Kutatóközpont (JRC), mely az EU tudományos és technikai kutatólaboratóriuma valamint az Európai Bizottság Főigazgatósága, felelős azért, hogy tudományos tanácsokkal és technikai „know-how”-al támogassa az EU politikát. A JRC jelentős mértékben hozzájárul a 6. Keretprogramhoz mind közvetlenül, mind a tagállamok és a belépésre váró országok tudományos közösségének támogatása révén. A JRC egyike a Bizottság legnagyobb Főigazgatóságainak, ahol 2100 ember dolgozik, öt ország hét kutatóintézetében. • A JRC közvetlen akcióinak költségvetése 1050 millió euró. A 6. KP-ban a Közös Kutató Központ két kutatási területen veszt részt közvetlenül: • egy 715 millió euró költségvetésű programban a következő területeken: az élelmiszerbiztonság és egészségügy, környezet és fenntartható fejlődés, technológiai előretekintés, metrológia, csalárd manipulációk elleni küzdelem, a természeti katasztrófák előrejelzése/nyomon követése és az adatbiztonság területén; továbbá • egy 330 millió eurós költségvetésű programban: nukleáris területen. Bár a JRC feladatait többségében intézményi keretek között teljesíti, a költségvetésének mintegy 15-20%-a a 6. KP költségmegosztás elvén alapuló akcióira fordítandó.

73

Ugyanúgy, mint a múltban a JRC most is koordinálja és támogatja az iparhoz, az egyetemekhez és a tagállamok intézeteihez kapcsolódó számos hálózatot. A tagállambeli partneri körével továbbra is folytatja a projektjeit és kapcsolatot létesít számos nem EU-beli tudományos és szabványalkotó szervezettel. Például 150-nél több jelentős hálózat keretében együttműködik több mint 2000 közintézménnyel és magánszervezettel, s a csatlakozás előtt álló országokban is számos kapcsolattal rendelkeznek. További információ: INCO: http://europa.eu.int/comm/research/fp6/inco JRC: http://europa/eu/intcomm/research/fp6/jrc/

A 6. KP-ban a JRC tovább folytatja fontos küldetését azáltal, hogy tudományos és technológiai támogatást ad az EU bővítéshez, kifejleszt egy pán-európai tudományos és technológiai referencia rendszert és korszerűsíti a pályázási eljárást, valamint újra összpontosítja tevékenységeit a tematikus prioritások, és az EU politikai döntéshozatal számára nyújtott tudományos támogatás tekintetében. Ugyanúgy, mint a 6KP, a JRC is kevesebb, még specializáltabb prioritásra összpontosít, ezáltal érzékenyebbé válik az innovációra és a változásokra. Nyolc vertikális és három horizontális prioritást határoztak meg a JRC erősségeinek hasznosítására. Vertikális prioritások: • Élelmiszerbiztonság – a JRC hatáskörének jelentős része egy olyan új élelmiszergyártó egységhez kapcsolódik, mely biztosítja, hogy az élelmiszerláncban megfelelő minőségű rendszerek jöjjenek létre. • Biotechnológia – ez igen széles terület, de a JRC a genetikailag módosított szervezetekre (GMOs) helyezi a hangsúlyt, ez egy olyan terület, melyen a lehető legnagyobb hatást fogja gyakorolni. • Vegyipar – ez Európa második legnagyobb iparága és a Bizottság fő politikai területe, melyben a JRC már komolyan részt vesz mind az Alternatív Módszerek Érvényesítésének Európai Központja (ECVAM – European Centre for Validation of Alternative Methods), mind pedig az Európai Vegyipari Iroda (ECB – European Chemical Bureau) révén. • Egészségügy – a JRC új, a közegészségügyre vonatkozó bizottsági prioritásokon dolgozik, vagyis az olyan specifikus területekkel kapcsolatos egészségügyi gondokon, mint például a víz és a levegő. • Környezet – ez tartalmazza a Bizottság Hatodik Környezetvédelmi Akciótervének támogatását, valamint a klímaváltozás, a fenntarthatóság és a biológiai sokféleség területeit.

74

• Nukleáris terület – az itt folyó munka vonatkozik a meglévő üzemek biztonságára és a nukleáris hulladékokkal kapcsolatos magas fokon álló fejlesztésekre, a hasadó anyagok biztonságos kezelésére (safeguards), valamint a hasadó anyagok elterjedésének megakadályozására szolgáló ellenőrzési módszerekre a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA – International Atomic Energy Authority) és az Európai Biztonsági berendezések Szervezete (ESO – European Safeguards Organisation) megbízásából. A horizontális prioritások széles kört fognak át pl. olyan referencia anyagok kifejlesztését, melyek a BSE gyorsabb felismerésére alkalmazhatók, vagy pl. a számítógép biztonság és az ipari kockázat fő kérdéseinek kezelését. A JRC integrált tudományos akciókat is támogat valamennyi többéves munkaprogramjában, a hozzáadott érték létrehozása érdekében, így a tagállamokból és a csatlakozásra váró országokból származó fiatal kutatók, egyetemi hallgatók és szakértők kutatási képzéseken vehetnek részt. A képzések olyan specifikus projektekhez kapcsolódnak, melyek célja az innováció elősegítése.

AZ EURÓPAI KUTATÁSI TÉRSÉG STRUKTURÁLÁSA Kutatás és innováció Ezen tevékenységekkel ösztönözni kívánják a technológiai innovációt, a kutatási eredmények hasznosítását, a tudományos eredmények és technológiák transzferjét és technológiai cégek felállítását az Európai Unióban és valamennyi régiójában, nem utolsó sorban a kevésbé fejlett területeken. Az innováció szintén az egyik legfontosabb elem e tevékenység egészében. Az e fejezet alatt végrehajtandó tevékenységek azokat az innovációval kapcsolatos tevékenységeket egészítik ki, amelyek a 'Politika támogatása és tudományos és technológiai szükségletek előrejelzése' című program keretében kerülnek megvalósításra. Ezen akciók általában támogatják az innovációt, és azzal a céllal egészítik ki a nemzeti és regionális tevékenységeket, hogy e területen növeljék a törekvések koherenciáját. Támogatást a következő célokra nyújtanak: • a legfontosabb szereplők és felhasználók hálózatának kiépítése az európai innovációs rendszerben, valamint elemzések és tanulmányok készítése azon célból, hogy a jó gyakorlat- és tapasztalatcseréket előmozdítsák, és a felhasználókat jobban bevonják az innovációs folyamatba; • a régiók közötti együttműködés bátorítását célzó akciók az innováció területén, továbbá technológiai cégek felállításának, valamint regionális és 75

régiók közötti stratégiák kidolgozásának támogatása e területen, beleértve a csatlakozás előtt álló országokat is; • a technológiai innovációt illetően új eszközökkel és új megközelítések alapján végzett kísérleteket célzó akciók, főként az innovációs folyamatban lévő kritikus pontokat megcélozva; • az információs szolgáltatások, különösen az elektronikus szolgáltatások, mint pl. a CORDIS, valamint az innovációval kapcsolatos segítségnyújtó szolgáltatások felállítása vagy megerősítése, az Innovációközvetítő Központok (IRCs – lásd 6. Fejezet) tevékenységeit is beleértve; • gazdasági és technológiai hírszerző tevékenységek (technológiai fejlesztések, alkalmazások, piacok és feldolgozások elemzései, információterjesztéssel együtt, mely a kutatókat, vállalkozókat, és különösen a kis- és középvállalkozásokat és befektetőket segítheti a döntéshozatalban); végül • az EU kutatási projektek keretein belül végrehajtott innovációs tevékenységek elemzése és értékelése, és az innovációs politikákból levonható tanulságok kiaknázása. Ezek közül néhány tevékenység az Európai Beruházási Bankkal (EIB) együttműködve valósul meg (főleg az Európai Beruházási Alap (EIF) segítségével) az "Innováció 2000 Kezdeményezés" alatt, valamint a Stukturális Alapokon keresztül tett lépésekkel összhangban.

Humán erőforrások és mobilitás Az e címen előirányzott tevékenységek a rendelkezésre álló világszínvonalú humán erőforrás fejlesztésére irányulnak az EU valamennyi régiójában, a képzés céljából megvalósuló nemzetek közötti mobilitás, a szakismeret- és tudásátadás fejlesztésének ösztönzésével különösen a különböző szektorok között; továbbá a kiválóság-fejlesztés támogatásával, valamint Európa vonzóbbá tételével a harmadik országbeli kutatók számára. Ezt azzal a céllal kell megtenni, hogy a lakosság mindegyik szegmense, különösen a nők és fiatalabb kutatók által felkínált lehetőségekből a legtöbbet kihozzák, hogy e célból a megfelelő lépéseket megtegyék, beleértve azokat a célokat, melyek a szinergia megteremtésére irányulnak a felsőoktatás területén Európában. Ezek a tudomány és technológia teljes területén megvalósuló tevékenységek főként a következő formában jelennek meg: • támogató intézkedések egyetemek, kutatóközpontok, cégek számára, különösen a KKV-k és hálózatok számára, az európai és harmadik országbeli kutatók fogadásának támogatása, beleértve a doktori fokozatot megelőző képzést. Ezen tevékenységek tartalmazhatják hosszú távú képzési hálózatok felállítását, és különböző szektorok közötti mobilitás bátorítását; 76

• egyéni támogató intézkedések európai kutatók számára más európai vagy egy harmadik országba irányuló mobilitás céljából, és azon harmadik országbeli kiemelkedő kutatók számára, akik Európába kívánnak jönni. Ilyen támogatást egy kellően hosszú képzési periódusra nyújtanak és a legalább négy éves tapasztalattal rendelkező kutatókra koncentrálnak, bár a kutatásmenedzsment számára szükséges képzés igényeit is figyelembe veszik; • pénzügyi hozzájárulás nemzeti és regionális programokhoz a más európai országokból érkező kutatók számára is nyitott kutatói mobilitás érdekében; • azon európai kutatócsoportok felállításának és fejlesztésének támogatása, melyek magas szintű kiválóság eléréséhez potenciállal rendelkeznek, még konkrétabban korszerű vagy interdiszciplináris kutatói tevékenységek támogatása, ahol egy ilyen támogatás a nemzeti értéket növelő hozzáadott értékkel bír; • tudományos díjak kiváló munkákért, amelyeket a mobilitás keretében uniós pénzügyi támogatásban részesülő kutatók végeztek. A kutatók eredeti hazájukba vagy régiójukba való visszatérését és szakmai visszailleszkedésüket megkönnyítő mechanizmusokat állítanak fel. A kitűzött akciókban intézkedéseket tesznek a nemek egyenlő képviseletének elérésére.

Kutatói infrastruktúrák Az e címen megvalósult tevékenységek segíteni hivatottak a legmagasabb szintű kutatói infrastruktúrák felépítését és optimális kihasználásuk előmozdítását európai szinten. A tudomány és technológia teljes területén megvalósuló tevékenységek, beleértve a kiemelt tematikus területeket is, a következők: • nemzetközi hozzáférés kutatási infrastruktúrákhoz; • európai szintű infrastruktúrák vagy azok konzorciumai segítségével integrált tevékenységek végrehajtása, lehetővé téve európai szinten a szolgáltatások biztosítását és esetleg lefedve – a nemzetközi hozzáférésen felül – az együttműködési hálózatok létrehozását és működtetését, valamint a közös kutatási projektek megvalósítását; az érintett infrastruktúrák teljesítményének növelése; • a GEANT projektre, valamint elektronikus hírközlő szolgáltatásokra épülő, nagy kapacitású és nagy sebességű európai kommunikációs infrastruktúra (mely lehetőség szerint GRID-típusú felépítésen alapul);

77

• új, európai szintű infrastruktúrák létrehozásához szükséges megvalósíthatósági tanulmányok és előkészítő munkák végrehajtása, figyelembe véve minden felhasználó szükségletét, és módszeresen vizsgálva a hozzájárulás lehetőségeit, amit pl. az Európai Beruházási Banktól (EIB) vagy a Stukturális Alapokból nyernek ezen infrastruktúrák finanszírozására; valamint • az európai infrastruktúrák optimálása, korlátozott számú, új infrastrukturális projektek fejlesztésének limitált támogatásával, kellően indokolt esetekben, ha/amennyiben az ilyen jellegű támogatásnak az európai hozzáadott érték értelmében kritikus katalizáló hatása lehet. Ez a támogatás, kellően figyelembe véve a tagállamok véleményét, kiegészítheti az Európai Beruházási Banktól és a Strukturális Alapokból ezen infrastruktúrák finanszírozására kapott hozzájárulást.

Tudomány és társadalom Az e címen tervezett tevékenységek elő kívánják segíteni a tudomány és társadalom közötti harmonikus kapcsolatok fejlődését és Európában az innováció felé fordulást, valamint a tudósok kritikus gondolkodásához és a társadalmi kapcsolatok fogékonyságához való hozzájárulást, az új kapcsolatok létrehozásának, valamint a kutatók, az ipar képviselői, a politikai döntéshozók és a polgárok közötti párbeszéd eredményeként. Az e címen megvalósult tevékenységek a politikával kapcsolatos tudományos és társadalmi kezdeményezések, míg a tematikus prioritások, különösen a 7. tematikus prioritás címen végzett tevékenységek a tágabb értelemben vett kutatást fedik le, minthogy az a polgárokhoz és kormányzáshoz kapcsolódik. A tudomány és technológia teljes területén megvalósult tevékenységek főként a következő témákat célozzák meg: A kutatás közelítése a társadalomhoz • tudomány és kormányzás; • tudományos tanácsadás; • a társadalom bevonása a kutatásba; és • előretekintés. A tudományos és technológiai előrehaladás felelősségteljes hasznosítása, összhangban az alapvető etikai értékekkel • a bizonytalanság és a kockázat értékelése, kezelése és kommunikálása; • szakértelem; 78

• a legjobb gyakorlat elemzése és támogatása az elővigyázatossági elv alkalmazásában a döntéshozatal különböző területein; • az európai referencia rendszer kialakítása; és • a tudománnyal, technológiai fejlesztésekkel és azok alkalmazásával kapcsolatos etikai kérdések kutatása. A tudomány és társadalom közötti párbeszéd előmozdítása • a párbeszéd új formáinak bevezetése a legfontosabb szereplők részvételével; • a polgárok tudományos ismereteinek bővítése; • a tudatosság ösztönzése; • a fiatalok tudományos karrierek iránti érdeklődésének felkeltése; és • a nőknek a tudományban és kutatásban betöltött szerepének és helyének előmozdítását célzó kezdeményezések megtétele. A tevékenységeket a következők alátámasztására alakítják ki: • a nemzeti, regionális és európai szinten érintett tevékenységek és intézmények közötti strukturális kapcsolatok létrehozása és hálózatok építése, főként az információs társadalmi technológiák felhasználásával; • a legjobb gyakorlat- és tapasztalatcsere; • specifikus kutatások elvégzése; • nagy jelentőségű tudatosságfokozó kezdeményezések, mint pl. a díjak és versenyek; és • adat- és információs bázisok létrehozása és tanulmányok, főleg statisztikai és módszertani tanulmányok készítése különböző témákban. AZ EKT ALAPJAINAK MEGERŐSÍTÉSE Az "Európai Kutatási Térség alapjainak megerősítése" c . specifikus program első szakaszában az EU akciók célja az Európai Kutatási Térség létrehozásához való hozzájárulás, ösztönözve és támogatva a program-koordinációt nemzeti és regionális szinten, valamint az európai szervezetek közötti közös tevékenységeket – így segítve a következetes politikához szükséges közösségi tudásbázis fejlesztését. Ezen tevékenységek bármely tudományos és technológiai területen végezhetők, beleértve a tematikus prioritási területeket is. Ezzel összefüggésben, az EU ösztönözni és támogatni fogja a több ország által vállalt kezdeményezéseket – közös stratégiai érdekterületeken – és szinergiát teremt a már meglévő tevékenységeik között, megvalósításuk koordinációján, a kutatási eredmények „kölcsönös megnyitásán” és az azokhoz való kölcsönös 79

hozzáférésen, valamint közös tevékenységek meghatározásán és végrehajtásán keresztül. Az akciók típusai Az akciók két típusát irányozták elő annak érdekében, hogy elérjék a fent említett célokat: Az együttműködés és a nemzeti tevékenységek koordinálásának erősítése, beleértve: • egy nyílt pályázati felhívásra benyújtott, és kiválasztott akciók támogatását (az ERA-NET rendszer); • az európai együttműködési kereteken belül vállalt tevékenységek támogatását, különösen az Európai Tudományos Alap EUROCORES együttműködési tervet; valamint • egy integrált – könnyen elérhető, felhasználóbarát és rendszeresen frissített – információs rendszer fejlesztését azzal a céllal, hogy a kutatói közösség, a programmenedzserek és döntéshozók számára a nemzeti és regionális kutatási programokról és eszközökről releváns információt szolgáltasson. Az európai szintű tevékenységek "egymást kiegészítő jellegének" és szinergiájának erősítése, beleértve: • a COST-ban végrehajtott tudományos és technológiai együttműködési tevékenységek közvetlen támogatását; • megerősített koordinációt az EUREKA-val; valamint • a specializált európai tudományos együttműködési szervezetek (mint pl. CERN, ESA, ESO, ENO, EMBL, ESRF, ILL) közötti együttműködés és ezek közös kezdeményezéseinek támogatását.

Koordinációs tevékenységek Koordinációs tevékenységeket, az alulról felfelé megközelítést alkalmazva, a tudomány és technológia teljes területén végeznek, mint például: Egészségügy • alapvető demográfiai csoportok egészsége; • főbb betegségek és rendellenességek (pl. rák, cukorbetegség és azzal kapcsolatos betegségek, az idegrendszer degeneratív betegségei, pszichiátriai betegségek, szív- és érrendszeri betegségek, hepatitis, allergiák, látáskáro80

sodás), ritkán előforduló betegségek, alternatív és a hagyományostól eltérő gyógyászat, és a fejlődő országokban lévő szegénységgel kapcsolatos főbb betegségek; valamint • az érintett tevékenységeket, pl. a kutatás és összehasonlító tanulmányok koordinációján, az európai adatbázis és interdiszciplináris hálózatok fejlesztésén, a klinikai gyakorlat-cserén és a klinikai vizsgálatok koordinációján keresztül hajtják végre. Biotechnológia • nem egészségügyi és nem élelmiszer célú alkalmazások Energia • új generációs erőművek ('közel zéró kibocsátás'); és • energiaraktározás, -szállítás és -elosztás Környezetvédelem • városi környezetvédelem (beleértve a fenntartható városfejlesztést és a kulturális örökség védelmét); • tengeri környezetvédelem, föld-, és talajmenedzsment; továbbá • földrengések kockázatának becslése. Ezen tevékenységek az Európában, európai és nemzeti szinten is megvalósított kutatási tevékenységek koordinációjának fokozásában nyilvánulnak meg, pénzügyi támogatást nyújtva: • a nemzeti és regionális programok kölcsönös megnyitására; • a nemzeti és regionális szinten végzett kutatási tevékenységek hálózatba szervezésére; • a tudományos és technológiai kutatás területén végzett európai együttműködési tevékenységek adminisztrációjára és koordinálására, • más európai együttműködési kereteken belül, különösen az Európai Tudományos Alapban végzett tudományos és technológiai koordinációs tevékenységekre; és • a specializált európai tudományos együttműködési szervezetek (mint pl. CERN, EMBL, ESO, ENO és az ESA) közreműködésére és közös kezdeményezéseire. Ezen akciókat a vállalt feladatokkal összefüggésbe hozzák annak érdekében, hogy optimálják az európai tudományos és technológiai együttműködés teljes 81

megvalósítását, és biztosítsák, hogy annak különböző összetevői (mint pl. COST és EUREKA) kiegészítsék egymást.

A kutatási és innovációs politikák következetes fejlesztése Európában • elemzések és tanulmányok készítése, valamint a tudományos és technológiai előretekintéssel, statisztikákkal, és indikátorokkal kapcsolatos munka; • speciális munkacsoportok, összehangolási és szakpolitikai fórumok felállítása és működésük támogatása; • nemzeti, regionális és európai szintű, kutatási és innovációs politikák összehasonlító elemzése (benchmarking); • a tudományos és technológiai kiválóság európai feltérképezésének támogatása; • az európai kutatás és innováció, jogi szabályozó és adminisztratív környezetének javításához szükséges munka támogatása.

AZ EURATOM PROGRAM PRIORITÁSAI A kutatás tematikus prioritásai A nukleáris kutatási és oktatási tevékenységekre vonatkozó célkitűzések megvalósítása érdekében, amint azt az EURATOM Szerződés rögzíti, valamint az Európai Kutatási Térség (ERA) megteremtéséhez való hozzájárulás céljából, az EURATOM Keretprogram az alábbi struktúra szerint épül fel. A Keretprogramban, mint egészben való részvétel nyitva áll valamennyi olyan ország előtt, amely erre vonatkozó társulási szerződést kötött az Európai Unióval. Harmadik országok kutatói és szervezetei kétoldalú együttműködési megállapodások alapján, illetve esetről-esetre meghatározott feltételek szerint vehetnek részt a Keretprogramban. Szabályozott termonukleáris fúzió A szabályozott termonukleáris fúzió hozzájárulhat az energiaellátás hosszú távú megoldásához, s ezzel a fenntartható fejlődés követelményeihez, a villamos energiával való megbízható alapterhelési centralizált ellátás céljából. A fizika alapvető ismereteinek összetett jellegével és a megoldandó technológiai problémákkal kapcsolatos okokból, a magfúzió lehetséges energiatermelési alkalmazásához szükséges követelmények kidolgozása több lépésben történik, amelyek mindegyike hatással van a következő lépésre. E mellett egy közelebbi

82

időszakot tekintve, a fúziós technológia kutatása „melléktermékként” más területeken is jól alkalmazható műszaki megoldásokhoz is vezethet. A szabályozott termonukleáris fúzió terén kifejtett integrált európai kutatási tevékenységek lehetővé tették Európa számára azt, hogy a mágneses bezárással működő fúzió kutatásában vezető szerepet vívjon ki magának a világon. A kutatások előre haladtával elért eredmények, különösen az Európai JET Tokamak kísérleti berendezéssel elért eredmények lehetővé tették annak megfontolását, hogy a kutatás áttérjen a "Következő Lépésre". Ez a fázis olyan berendezés előállítását tűzi ki célul, amely egy energiatermelő atomreaktor feltételeivel összemérhető módon képes fúziós reakciót produkálni. A "Következő Lépés" előkészítő munkáinak befejezése, az ún. ITER (Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor) nemzetközi együttműködési projekttel összefüggésben lehetővé teszi e projekt elindítására és a berendezés megépítésére vonatkozó döntés meghozatalát. Ennek célja az lesz, hogy demonstrálják a fúziós energiatermelés tudományos és technológiai megvalósíthatóságát, a társadalmi-gazdasági szempontok figyelembe vételével. A projekt megvalósítására vonatkozó pontos rendelkezések a nemzetközi együttműködés keretében jelenleg folyó tárgyalások kimenetelétől függnek, továbbá az ezt követő fejleményektől, közelebbről az Európának az ITER projekthez való hozzájárulására és a berendezés felépítésének helyszínére vonatkozó döntéseitől. A megfelelő jogi kereteket is ki kell alakítani. Az ITER kezdeményezésben való részvétel szükségessé teszi egy kísérő program megvalósítását, amely a következő elemeket tartalmazza: • egy JET berendezés üzemeltetése a jelenleg folyó korszerűsítési munkákból származó előnyök realizálása céljából. A fúziós berendezések leállítására irányuló kutatási tevékenységben való lehetséges részvétel; • a magfúzió fizikája és technológiája kutatásának folytatása, beleértve a mágneses bezárás képleteinek tanulmányozását és értékelését, és különösképpen a Wendelstein 7-X stellarátor építésének folytatását, és az Euratom Társulás meglévő berendezéseinek működését, továbbá a technológiai kutatás koordinált tevékenységeit, különös tekintettel a fúzióhoz szükséges anyagok kutatására. Radioaktív hulladékok kezelése Az akciók kiterjednek mind a hulladékkezelés problémáira, mind hatásaik csökkentésére. A következő szempontokra terjed ki a program: • a hosszú távú tárolás folyamatainak kutatása mély geológiai rétegekben, három különféle típusú geológiai alakzat helyszínein végzett tevékenységek hálózati kezelésével;

83

• a hulladékok hatásainak csökkenésére irányuló kutatás, különös tekintettel a hulladékok veszélyeinek csökkentését szolgáló új technológiák kifejlesztésére, partícionálás és transzmutációs eljárások alkalmazásával, valamint a nukleáris energiatermelés során kevesebb hulladék keletkezésével járó technológiák lehetőségeinek feltárására. Sugárvédelem Továbbra is szükség van a készenlétre annak érdekében, hogy fenntartható legyen a biztonságnak az EU-ban eddig elért magas színvonala. Az Unió bővítése is új kihívásokkal jár ezen a téren. A sugárvédelem tökéletesítése továbbra is prioritási terület marad, és a 6. KP keretében folyó tevékenységek a következő szakterületeken folytatódnak: • a sugárzások alacsony szintjeivel kapcsolatos kockázatok kvantifikálása; • a gyógyászati tevékenységgel és a természetes forrásokkal kapcsolatos sugárártalom; • radio-ökológia; • kockázatok és vészhelyzetek kezelése; • munka- és környezetvédelem. Egyéb tevékenységek a nukleáris technológiák és biztonság területén Az ebbe a tárgykörbe tartozó tevékenységek célja: • az EU közegészségügyi, energiaügyi és környezetvédelmi politikái tudományos és műszaki igényeinek teljesítése; • annak biztosítása, hogy az európai képességeket magas színvonalon fenntartsák azokon a releváns szakterületeken is, amelyek nem tartoznak a tematikus prioritások alá; • hozzájárulás az Európai Kutatási Térség megteremtéséhez. Ezeket a tevékenységeket főleg a következő területeken fejtik ki: • innovatív koncepciók; azoknak az innovatív koncepcióknak az értékelése, amelyek előnyökkel kecsegtetnek a biztonság, a környezeti hatások, az erőforrások hasznosítása, a hasadóanyagok elterjedésének megakadályozása vonatkozásában; a nukleáris energia szakterületein a tökéletesített és biztonságosabb folyamatok kifejlesztése; • a nukleáris biztonságra és sugárvédelemre vonatkozó oktatás és továbbképzés, aminek célja a mérethatékonyság elérésére irányuló nemzeti törekvések integrálása és konszolidálása, továbbá oktatás és képzés olyan területeken, mint pl. a mobilitás és az emberi erőforrások, az infrastruktúrához való transznacionális hozzáférés és a koordinációs tevékenységek; • meglévő nukleáris létesítmények biztonságát célzó intézkedések.

84

6. HASZNOS INFORMÁCIÓFORRÁSOK ÉS TANÁCSADÁS A Bizottság tematikus prioritásokkal és KKV-kkal foglalkozó tájékoztató szolgálatai Genomkutatás és biotechnológia az egészség szolgálatában: [email protected] Az információs társadalom technológiái: [email protected] Nanotechnológiák és nanotudományok, tudásalapú többfunkciós anyagok, új termelési eljárások és eszközök: [email protected] Aeronautika és űrkutatás • A versenyképesség növelése, a környezetre gyakorolt hatás javítása a szennyezőanyag-kibocsátás és a zaj tekintetében; a repülésbiztonság, a GMES és műholdas kommunikáció tökéletesítése: [email protected] • A légi fuvarozási rendszer és a Galileo üzemelési kapacitásának és biztonságának növelése: [email protected] Élelmiszerminőség és –biztonság: [email protected] Fenntartható fejlődés, globális változás és ökoszisztémák Kutatások, amelyek rövid és közép távon fejtik ki a hatásukat: [email protected] Kutatások, amelyek közép és hosszabb távon fejtik ki a hatásukat: [email protected] Fenntartható felszíni közlekedés: [email protected] vagy [email protected] Globális változás és ökoszisztémák: [email protected] Polgárok és kormányzás a tudásalapú társadalomban: [email protected] A radioaktív hulladékok kezelése és sugárzásvédelem: [email protected] 85

KKV-k: [email protected] Tel: +32 (0) 2 295 71 75 Fax: +32 (0) 295 71 10 A 6. KP-val és az EU (kutatási) tevékenységével kapcsolatban további információ kapható az alábbi hasznos internet címeken:

A 6. KP az Európa szerveren Válaszok a 6. KP-val kapcsolatos gyakran feltett kérdésekre (GYFK): http://europa.eu.int/comm/research/faq.html A 6. KP-ra vonatkozó hivatalos dokumentumok: http://europa.eu.int/comm/research/fp6/documents_en.html Európai Kutatási Térség: http://europa.eu.int/comm/research/era/index_en.html Modell szerződés munkacsoport: http://europa.eu.int/comm/research/fp6/working-groups/modelcontract/index_en.html Új eszközök: kiválósági hálózatok és integrált projektek: http://europa.eu.int/comm/research/6. KP/networks-ip.html

A 6. KP a CORDIS szerveren Készen áll Ön a 6. Keretprogramra (előzetes részvétellel kapcsolatos és háttérinformáció) http://www.cordis.lu/fp6/ Kutatás és technológiafejlesztés 2002 után (honlap) http://www.cordis.lu/rtd2002/ Pályázati felhívások a 6. Keretprogramban http://www.cordis.lu/6. KP/calls/

86

EU információszolgáltató és tanácsadó hálózatok Az alábbi hálózatok irodákat tartanak fent a tagállamokban, valamint egyes esetekben a társult országokban és a tagjelölt országokban: • Innovációközvetítő központok hálózata (IRC Network), segíti partnerkapcsolatok létesítését az innováció fejlesztése és átadása céljából Kapcsolatfelvételi lehetőség: Innovation-Help Desk, Enterprise DG Innovation Directorate, EUFO 2286, L-2920 Luxembourg [email protected] http://irc.cordis.lu/ • European Business and Innovation Centre Network (EBN), támogatást nyújt az innovatív vállalkozások részére Kapcsolatfelvételi lehetőség: European BIC Network 168, Avenue de Tervuren B-1150 Brussels [email protected] http://www.ebn.be/pub/page.cfm Fax: +32 (0)2 772 95 74 • European Information Centres (EIC) network, tanácsadást és segítséget nyújt a kis- és középvállalkozások részére, különösen az EU programokban való részvételük előmozdítása érdekében Honlap: http://europa.eu.int/comm/enterprise/networks/eic/eic.html A legközelebbi EIC Önhöz: http://europa.eu.int/comm/enterprise/networks/eic/eic-geo_cover_en.html

Nemzeti információszolgálatok • Nemzeti Kapcsolati Pontok A Nemzeti Kapcsolati Pontok (NCPs) információt, útbaigazítást és általános segítségnyújtást biztosítanak a keretprogramokban résztvenni kívánó pályázók számára, és segítenek a rendelkezésre álló nemzeti támogatási formák megismertetésében és igénybevételében is • NCP-k az 5. Keretprogramban http://www.cordis.lu/fp5/src/ncps.htm (E kiadvány megjelenése időpontjában ez a webhely esetleg már a 6. KP-val kapcsolatos információkat tartalmazza.)

87

• A KKV ügyekben illetékes Nemzeti Kapcsolattartó Pontok hálózata, a KKVkat segítő NCP-k hálózata az EU tagállamaiban és a társult országokban SME TechWeb http://sme.cordis.lu/

A projekt- és partnerkeresés forrásai • A Technology Market Place (Technológia Piactér) egy sor eszközt biztosít partnerek és projektek megtalálásában http://www.cordis.lu/marketplace • A PARTNER adatbázis a CORDIS weblapján Szakmai profilok online benyújtása és potenciális partnerek keresése az 5. KP-ban http://www.cordis.lu/fp5/src/eoi.htm (Előfordulhat, hogy ezt frissíteni fogják a 6. KP új adataival, de a jelenlegi verzió érdekes áttekintést ad az 5. KP-ban elvégzett kutatási tevékenységekről.)

Egyéb hasznos EU információforrások • Official Journal (OJ) of the European Community (az Európai Közösség Hivatalos Lapja) Az EU jog hiteles forrása http://eur-op.eu.int/general/en/oj_en.htm • EUR-Lex Az EU jog portálja http://europa.eu.int/eur-lex/ • Joint Research Centre (JRC) [Az Európai Bizottság Közös Kutató Központja – KKK] Az Európai Unió tudományos és műszaki laboratóriuma http://www.jrc.cec.eu.int • EUREKA: az európai ipari KTF projektek támogatására létrehozott európai hálózat Az ipari KTF projektek és a résztvevők ezreire vonatkozó adatokat tartalmazó adatbázis http://www.EUREKA.be

88

• Különféle kiadványok az Európai Unió kutatási tevékenységeiről RTD info: az európai kutatás folyóirata http://www.cordis.lu/itt/itt-en/home.html Euroabstracts http://www.cordis.lu/euroabstracts/en/home.html

89