AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE
2006.09.27.
1
ELŐZMÉNYEK • • • • • • • • • •
1795 – KANT 1849 – VIKTOR HUGO 1930 – ORTEGA Y GASSET 1923 – COUDENHOVE-CALERGI 1929-1930 – BRIAND 1. VILÁGHÁBORÚ NÉPSZÖVETSÉG 1943 – CHURCILL 2. VILÁGHÁBORÚ SPAAK gazdasági együttműködést szorgalmaz
1795 - Kant: Az örök békéről c. értekezése feltételez egy szuverén államok által létrehozott köztársaságot. 1849 - Victor Hugo: először használja az Európai Egyesült Államok fogalmát. 1930 - A spanyol filozófus, Ortega y Gasset „A tömegek lázadása” (1930) című könyvében összeurópai intézmények szükségességét vetette fel a haladás gátjává vált régiek helyett. 1923 - Richard Couden-hove-Kalergi Páneurópai Unió elnevezéssel mozgalmat indított a húszas években a háborúban legyengült Európa egységének megteremtése érdekében. Az a mozgalom legnagyobb sikerét 1929-ben érte el. Ekkor a francia külügyminiszter a német külügyminiszter támogatásával a Szovjetúnió ellensúlyozására felveti egy francia dominanciával történő föderatív együttműködés gondolatát az európai államok között. A javaslat azonban a német és brit ellenállás miatt megbukik. 1921-1922 Népszövetség megalakulása (Wilson) – Laza kormányközi alapon szerveződött- de nem tudta közelebb hozni az államokat egymáshoz sem politikailag, sem kulturálisan, sem gazdaságilag. Az európai nagyhatalmak eltérő érdekein és az érintett országok ellenállásán buktak el a harmincas évek tervezetei - az osztrák-német vámunió, a közép-európai térség rendezését célzó Benes-javaslat, az angol Vansittart-Sargen-féle dunai államok vámuniója, s az 1932-es Tardieu-terv is. Az első világháború idejére nyilvánvalóvá vált negatív tendenciák figyelmen kívül hagyva, kizárólag nemzeti kategóriában gondolkodó politikusai elszalasztották az európai megbékélés esélyeit. A versailles-i békeszerződés nyomán megszaporodó nemzeti határok újabb gátakat szabtak a fellángoló nacionalizmussal amúgy is túlterhelt gazdasági együttműködésnek. 1943 – CHURCILL tervezete egy minden nemzetet átfogó és képviselő világszervezetnek az egyik regionális szerve az Európa Tanács lenne. A nemzeti ellentétekkel küszködő, a világválság gazdasági terheivel sújtott és belpolitikailag is bénult országok európai összefogás híján egymás után estek a fasizmus áldozatául. Az Európa sorsára vonatkozó döntések központja Washingtonba és Moszkvába került át. A kétpólusú Európában fontos volt az összefogás: a háború után az államok fejlődéséhez nélkülözhetetlennek tűnt a regionális együttműködés – a fő cél a világgazdasági pozíció visszaszerzése. A politikus a háború végén már nem a célon, hanem a megvalósítás eszközein vitatkoztak.
2
HOGYAN VALÓSULHAT MEG AZ INTEGRÁCIÓ? • EGYSÉGES EURÓPA nemzetek feletti szupranacionális struktúra (föderációs elméletek) • TAGÁLLAMOK EURÓPÁJA szoros kormányközi együttműködés (konföderatív elméletek)
3
AZ INTEGRÁCIÓ KIALAKULÁSA 1945 UTÁN • 1946 - az integráció egyre inkább az Európa nyugati részére szűkül • 1947 – Marsall-terv • 1948 – OEEC (Eu-i Gazd.-i Együttműködés Szervezete)
1946 – Churcill fultoni beszédében egy vasfüggönnyel elválasztott Európa lehetőségét vázolta fel. 1947 – Marshall terv:amerikai segélyprogram: intézményesül a kontinens gazdasági megosztottsága 1948 – OEEC feladata: az eu-i kereskedelem, a gazdasági stabilitás és növekedés ösztönzése, valamint a segélyek koordinálása, szétosztása (később 1961-ben átalakul OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet)-té.
4
OECD • • • • • •
Az OEEC-ben 20 tagállam 1961 – OECD megalakulása 1996 – MAGYARORSZÁG is tag lett MA: 30 tagállam alkotja Székhelye: Párizs Fő cél: elősegíteni a tagországok – gazdasági növekedését – magas foglalkoztatási szintjét – pénzügyi stabilitást
• Több mint 200 szakbizottság és munkacsoport
1943 – Ausztira, Belgium, Dánia, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciao., Görögo., Hollandia, Íro., Izland, Kanada, Luxemburg, NSZK, Norvégia, Olaszo., Portugália, Spanyolo., Svájc, Svédo, Töröko.) 1964 – Japán 1969 – Finnország 1971 – Ausztrália 1973 – Új-Zéland 1994 – Mexikó 1995 – Cseho., 1996 – Koreai Köztársaság, Lengyelo., Magyaro. 2000-ben Szlovákia
5
AZ INTEGRÁCIÓ KIALAKULÁSA 1945 UTÁN • 1946 - az integráció egyre inkább az Európa nyugati részére szűkül • 1947 – Marsall-terv • 1948 – OEEC (Eu-i Gazd.-i Együttműködés Szervezete) • Az Egyesült Királyság nem kívánt szupranacionális szervezetben részt venni • 1948 – Benelux Unió megalakulása • A legtöbb kormány a kormányközi együttműködést választotta • 1949 – Európa Tanács
6
EURÓPA TANÁCS • • • •
Londonban alakult 10 tagállammal ma már 46 tagállam (1990-tól Magyarország is tag) regionális kormányközi szervezet fő célkitűzései: – a pluralista demokrácia, emberi jogok és a jogállamiság védelme, – eu-i kulturális identitás támogatása és fejlesztése – a társadalmi problémák kezelése
• székhelye: Strassburg • Kb. 200 egyezmény (Emberi Jogok Európai Egyezménye) • Emberi Jogok Európai Bírósága
Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia,Írország, Norvégia, Luxemburg, Olaszo., Svédország Fő szervei: Miniszteri Bizottság, Parlamenti Közgyűlés, Titkárság
7
NATO • • • •
Washington 1949 10 európai ország + USA, Kanada ma: 26 tagállam (1999 – Magyarország) induló cél: katonai védelem a tagállamoknak a Szovjetunióval szemben • ma: válságkezelés, békefenntartás, egységes eu-i biztonságpolitika megteremtése
A politikai és gazdasági értelemben erősödő Kelet-Európa (1949 – megalakul a KGST – árucsere egyezmények) Ez felgyorsította a nyugat-európai integrációs folyamatokat is Védelmi területen megalakul az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a Varsói Szerződés ellensúlyozása) Első tagállamok: Ausztria, Belgium, Dánia, USA, Egyesült Királyság, Franciao., Görögo., Hollandia, Íro, Izland, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Olaszo, Portugália Később csatlakoztak: 1952 Görögo, Töröko, 1955 NSZK, 1982 Spanyolo, 1999 Cseho., Lengyelo, Magyaro, 2004: Bulgária, Észto, Letto., Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia – bár itt fontos volt az USA jelenléte, az eu-i országok csak katonai értelemben támaszkodnak rá, gazdaságilag nem
8
ESZAK • • • •
Schumann-terv Párizs, 1951 tagjai: Benelux államok, Németo., Franciao, Olaszo. vámunió: a szén, acél, koksz és ócskavas termékekre a mennyiségi korlátozások és kereskedelmi megszorítások eltörlése • tartama: 50 év • intézményei: Főhatóság, Tanács, Montánunió Bírósága, Közgyűlés
Az Európa Tanács szimbolikus működése miatt gazdaságilag kellett elkezdeni az integrációt EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG A francia-német ellentét kizárását és együttműködésük lehetőségét akarták megteremteni célozták meg. Robert Schuman fr. külügyminiszter és Jean Monnet fr. kormány tervezési részlegének vezetője dolgozta ki a programot – ez vált a későbbi integráció alapkövévé. A terv lényege: a nehézipar kulcsszektorainak egyesítésével egyfelől lehetetlenné tenni a háborút, másfelől lehetővé tenni Németo. és Franciao. közeledését,ill. egy szupranacionális szervezet létrehozását. A német szén és a fr. vasérc közös piacát akarták megteremteni. – az 50-es évek elején hiány volt a szénből és az acélból Főhatóság: kormányok jelölik a tagjait, de közös érdekeket képviselnek azok Tanács: szakminiszterekből áll Közgyűlés: konzultatív funkció, tagjait a tagállamok parlamentjei delegálják Bíróság: vitás kérdésekre Az ESZAK sikerén felbuzdulva az európai politikai integráció megteremtésének gondolata is felmerült: ennek alappillére a közös eu-i haderő felállítására szerveződő Eu-i Védelmi Közösség – ez azonban kudarcot vallott, sem védelmi sem politikai egység nem jött létre. 1954-ben az ESZAK tagállamok és a UK létrehozott egyfajta védelmi tömörülést: a Nyugat-Európai Uniót. Maradt a gazdasági integráció egyedüli útnak.
9
RÓMAI SZERZŐDÉS • • • • •
1955 – Messinai találkozó 1956 – Spaak jelentés 1957 – Európai Gazdasági Közösség keretszerződés alapító tagok: Benelux – államok, Németo, Franciao, Olaszo. • 1958. január 1-től lépett hatályba • alapelvek: tagállamok egyenlősége, nincs nemzeti alapon történő megkülönböztetés, közösségi hűség • a döntéshozatal egyenrangú elven folyt
A Messinában tartott találkozót a Benelux államok kezdeményezték. A cél: megvitatni a gazdasági integráció elmélyítésének lehetőségeit. A Paul Henry Spaak által vezetett bizottság a jelentésében kidolgozta a vámunióra épülő közös piac megvalósítási tervét. Egy, a közös piacot működtető intézményi rendszert dolgoztak ki. Megkülönböztetve az általános politikai és a közös piacot érintő kérdéseket. Mintául az ESZAK szolgált. Fő céljai: eu-i népek összefogása, a gazdasági és szociális haladás, a gazdasági növekedés, kiegyensúlyozott kereskedelem, tisztességes verseny megvalósítása, a külkereskedelmi korlátok felszámolása, a népek élet- és munkakörülményeinek javítása, az Európát elválasztó korlátok ledöntése, a béke és a szabadság megszilárdítása
10
EGK TEVÉKENYSÉGI TERÜLETEI • vámok, mennyiségi korlátozások eltörlése 12 év alatt • az áruk, a szolgáltatások , a tőke és a munkaerő szabad áramlása • egységes külső vámok, közös kereskedelem-, mezőgazdasági és közlekedéspolitika, közös versenypolitika kialakítása • jogszabályok közelítése • Európai Szociális Alap és az Európai Beruházási Bank létrehozása.
Az EGK szervei: Közgyűlés, Miniszterek Tanácsa, Bizottság, Európai Bíróság
11
EURATOM • EURÓPAI ATOMENERGIA KÖZÖSSÉG • Cél: az atomenergia békés felhasználása ill. ennek ellenőrzése • 50 évre szól
Tevékenységi területei: kutatás, műszaki ismertek fejlesztése, biztonság, egészségvédelem A három alapszerződés még elkülönített intézményrendszert működtet, de az EGK-val közös: az Európai Bíróság és a közgyűlés
12
INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE I. • • • • • • • • • • •
1960 – EFTA 1962 – közös mezőgazdasági politika (CAP) bevezetése 1965 – „Üres székek taktikája” 1965 – Egyesítő szerződés 1966 – Luxemburgi kompromisszum 1968 – létrejön a vámunió és a közös külső vámtarifa 1972 – „Kilencek Európája” 1975 – Regionális Fejlesztési Alap 1979 – Európai Pénzügyi Rendszer 1981 – „Tizek Európája” 1985 – Doogers jelentés, Cocfield-Delors Fehér könyve, Schengeni Egyezmény
1960 – EU-I SZABADKERESKEDELMI TÁRSULÁS AZ EGKBÓL KIMARADÓ ORSZÁGOK HOZTÁK LÉTRE STOCKHOLMBAN TAGOK: NAGY-BRITTANIA, DÁNIA, NORVÉGIA, SVÉDO., SVÁJC, AUSZTRIA, PORTUGÁLIA, IZLAND, FINNO. Az EGK sikerét bizonyította: 1961-ben Nagy-Britannia felvételét kérte, azonban de Gaulle megvétózta azt, az amerikai befolyás lehetőségétől félve. 1967-ben ugyanez történt. A belső működést a tábornok 6 hónapon keresztül akadályozta 1965-ben, mivel nem értett egyet a közös agrárpolitka néhány elgondolásával, és az EGK nemzetek feletti jellegével Ezt a válságot 1966-ban a „luxemburgi kompromisszum”-mal oldották meg: Franciao. Visszatért a tanácsba, elfogadták a minősített többségi szavazás elvét, de ha valamelyik állam „súlyos nemzeti érdek”-re hivatkozik, csak egyhangúlag dönthet a Tanács. Egyesítő szerződés: egységessé tett a három Közösség intézményét (ESZAK, EGK, EURATOM) Ettől az időponttól beszélhetünk Európai Közösségek-ről (EK) 1972 – új tagok: Dánia, Íro, Egyesült Királyság (Norvégia is, de leszavazza nép) Regionális Fejlesztési Alap: fő cél a közösségen belüli szociális és regionális különbségek mérséklése Egységes Pénzügyi Rendszer: ECU, árfolyamstabilitás, stb. 1981 – az új tag: Görögország 1985 - Doogers jelentés az intézményi továbbfejlesztéről. Cockfield – Delors Fehér Könyve a belső piac kiteljesítéséről Schengeni Egyezmény: az ellenőrzések fokozatos felszámolása a tagállamok közti belső határokon, vízum és tartózkodás politika, határokon átnyúló rendőri együttműködés (Íro, Dánia, Svédo, Finno, és UK nem írja alá)
13
INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE II. • 1986 – „Tizenkettek Európája”, Egységes Európai Okmány • 1992 – Európai Uniós Szerződés
1986 – új tagállamok: Spanyolo. és Portugália Egységes Európai Okmány (SEA): a Közösségi alapszerződések első átfogó módosítása Főbb tartalma: az egységes belső piac megvalósítása 1992 dec. 31-ig, gazdasági és monetáris unió létrehozásának megvalósítása, minősített többségi szavazás bevezetése, Parlament elnevezés bevezetése, döntési jogkörének bővítése, első fokú bíróság létrehozása, az Európai Tanács intézményesítése,stb. Új közös politikák: környezetvédelem, műszaki fejlesztés
14
MAASTRICHTI SZERZŐDÉS • 1992, Maastricht • az EGK helyére az EU lép • az Unió három pillére – közösségi pillér • • • • • • •
Uniós állampolgárság Európai Ombudsman Gazdasági és Pénzügyi Unió megteremtése konvergencia-kritériumok Európai Központi Bank Számvevőszék, mint fő szerv szubszidiaritás elve
– közös kül- és biztonságpolitika – igazságügyi és belügyi együttműködés
Konvergencia kritériumok: Egy tagállam csak akkor vehet részt a Gazdasági és Pénzügyi Unióban, ha •a költségvetés hiánya a GDP 3%-kánál kisebb •az államadósság a GDP 60%-kánál kisebb •az infláció mértéke max. 1,5%-kal haladja meg a három legkisebb inflációs szintű ország áltagát •a hosszúlejáratú hitelkamatok max. 2%-kal haladja meg a három legalacsonyabb kamatlábbal rendelkező tagország átlagát •stabil nemzeti valuta: árfolyamát legalább 2 évig az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusa által meghatározott árfolyam-ingadozási sávhatárértéken belül kell tartani, súlyos feszültségek nélkül Szubszidiaritás elve: akkor kell egy kérdésben közösségi szinten döntést hozni, ha a kitűzött cél tekintetében nemzeti szinten nem lehet megfelelő eredményeket elérni, ha a javasolt lépés méretei, hatásai miatt közösségi szinten jobban megvalósítható
15
INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE II. • 1986 – „Tizenkettek Európája”, Egységes Európai Okmány • 1992 – Európai Uniós Szerződés, EEA megállapodás • 1995 – „Tizenötök Európája” • 1997 – Amszerdami Szerződés
1986 – új tagállamok: Spanyolo. és Portugália Egységes Európai Okmány (SEA): a Közösségi alapszerződések első átfogó módosítása EEA: Európai Gazdasági Térség: Az EFTA tagországok azonos elbánásban részesülnek a 4 alapszabadság tekintetében 1995 – új tagok: Auszria, Finno, Svédo,
16
AMSZTERDAMI SZERZŐDÉS • 1997, Amszertdam • a módosítás célja – – – –
előtérbe kerülnek az állampolgári és a munkavállalási jogok belső piaci korlátok végleges felszámolása hatáskör-bővítés (nemzetközi és külügyek) hatékonyságnövelés az intézményi rendszerben
• új alapelv: nyilvánosság elve
17
INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE II. • 1986 – „Tizenkettek Európája”, Egységes Európai Okmány • 1992 – Európai Uniós Szerződés, EEA megállapodás • 1995 – „Tizenötök Európája” • 1997 – Amszerdami Szerződés • 1998-tól csatlakozási tárgyalások • 1998 – Európai Központi Bank felállítása • 1999 – az euró bevezetése • 2000 – Lisszaboni Stratégia • 2000 – Nizzai Szerződés
Európai Központi Bank: Az EU központi pénzügyi szerve, a közös pénz kibocsátója. Minden tagállamban önálló jogi személyiséggel bír, és azok nemzeti bankjaival közösen alkotja és irányítja az Európai Nemzeti Bankok Rendszerét, az EKBR-t. A rendszer feladata: a közös valuta működtetése, és stabilitásának megőrzése. Lisszaboni Stratégia: Cél: az EU-t 2010-ig a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává tenni, a fenntartható fejlődés és a szociális kohézió figyelembevételével
18
NIZZAI SZERZŐDÉS • • • • •
2000, Nizza elmaradt célkitűzések megvalósítása, EU keleti bővítésének elősegítése a döntéshozatali rendszer átalakítása, Szorosabb együttműködés lehetőségeinek könnyítése
19
INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE II. • • • • • • • • • • • •
1986 – „Tizenkettek Európája”, Egységes Európai Okmány 1992 – Európai Uniós Szerződés, EEA megállapodás 1995 – „Tizenötök Európája” 1997 – Amszerdami Szerződés 1998-tól csatlakozási tárgyalások 1998 – Európai Központi Bank felállítása 1999 – az euró bevezetése 2000 – Lisszaboni Stratégia 2000 – Nizzai Szerződés 2003 – Alkotmányszerződés tervezet 2004 – „Huszonötök Európája” 2007 – „Huszonhetek Európája” ?
Új tagállamok 2004-ben: Magyarország, Ciprus, Szlovákia, Szlovénia, Cseho, Letto, Észto, Litvánia, Málta, Lengyelo. 2007. január 1-jén csatlakozik Bulgária és Románia
20
Köszönöm a figyelmet!
21
