AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE EU agrárpolitika 2. óra Nappali tagozatok

10/9/2013

AZ EURÓPAI EGYSÉG GONDOLATÁNAK MEGJELENÉSE

 Immanuel  Victor

Kant

Hugo

 Ortega

y Gasset

 Richard

Coudenhouve-Kalergi

VE GMK AGTT

20. századi pesszimizmus  XIX.

sz.: szép időszak, mennyiségi és minőségi növekedés

 I.

vh.: európai népek egymás ellen harcoltak

A

nacionalizmus pozitív tartalmú, de a háború alátámasztója

 Helyette

 I.

új irányzatok szállnak szembe vele



Szocializmus: internacionalizmus, de a munkásosztály szolidaritása alapján



Katolicizmus: univerzális, egyetemes

vh. után depresszió, fiatalság egy része elpusztul

 Európaiság  Spengler:

= szorongás, pesszimizmus

A Nyugat alkonya (Ny-eu-i civilizáció vége)

 Julian

Benda: Írástudók árulása (a vh. a nacionalista európai értelmiség felelősége)

 Carlo  Jose

Sforza: Eu-i Egyesült Államok

Ortega y Gasset: európaiság régi ismérvei a liberalizmus, demokrácia, indivídum, de ma tömegember lett

Európai egységeszmék a két vh. között  Richard

Coudenhove Calergi: páneurópai mozgalom (1923. Pánurópa c. könyve) 

Nemzetek gyűlölete újabb háborút hozhat magával



Keletről a kommunizmus (katonailag), nyugatról az amerikanizmus (gazdaságilag) fenyeget



Nemzetek Szövetsége



1926: 1. Páneurópai kongresszus

 Briand

(francia kül. min.) beviszi a páneurópai gondolatot a Nemzetek Szöv-be 



EU létrehozását javasolta (életszínvonal növelése, béke gondolata)

1933: Hitler – új európai rend (Pax Germanica) 

Európai egység legszélsőségesebb példája



Páneurópai tervek ideává válnak

A BRIAND JAVASLAT (1930)

 Francia-német

együttműködésen alapuló európai struktúra  Britek

bevonása mellett francia hegemónia biztosítása

VE GMK AGTT

INTEGRÁCIÓS MOTÍVUMOK A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁNI EURÓPÁBAN 



 

Újabb háború megakadályozása (ellenállási mozgalmak) Katonai szövetségek (emigráns kormányok, Nagy-Britannia vezető szerepe) Gazdasági együttműködések Harmadik erő Európája VE GMK AGTT

2. vh.: mélypont Európa történetében  Európa

súlya visszaszorul



Németország és Olaszország kiesik a nagyhatalmak közül (mindkettő európai)



Fro. és Anglia is meggyengült a háborúban

2

nagyhatalom emelkedik ki: USA és SZU



Korábban USA-SZU együttműködés



Vörös hadsereg fél Európát elfoglalta

 Félelem,

hogy nyugat-európaiak is bolsevizálódnak

Szovjet

fenyegetés miatt Eu. Ny-i félének össze kell fognia, USA felé fordultak

USA-nak

globális feladatokat kellett felvállalnia

Kérdés:

USA magára hagyja-e Eu-t? Kezdetben nem volt világos elképzelésük Ny-Európával (izolacionalizmus vagy „grand design”?)

Ahogy

„szovjetizáltak” keleten, úgy kezdett az USA Ny-Eu felé fordulni

2 elképzelés Eu. biztonságpolitikájáról Atlanti útválasztás (USA-val)  Fő 

szószólója: Churchill Fultoni beszéd (1946): Európa meggyengülése

 Később

3. utas megoldás 

2 nagyhatalom közötti közvetítő híd



Nem szabad a szovjeteket provokálni



Talán nem szakadna ketté Európa



Kisebb a háború esélye



Támogatták

ez győzött





nyugat-európai szocialista pártok (nem barátai, de nem is ellenségei a SZU-nak)



kereszténydemokrata pártok (békepártiak)

Kezdetben erősebb elképzelés

Európai Újjáépítési Program (Marshall-terv)  1946: 

republikánusok győznek az USA-ban

Szovjet-ellenesek

 Komoly  1947:

gazdasági segély kell Európának

George C. Marshall (kül. min.) beszéde a Howard Egyetemen

 Európában  Nem

külön támogatja az USA az európai államokat

 Nem

kell félnie az USA-nak az európai egységtől

 Készítsenek  Európa 

erősödjön meg a demokrácia

az európai államok egy igénylistát

lelkesedéssel fogadta

Párizsi találkozó (szovjetek is részt vettek, de hazautaztak) 

Szövetségeseiknek is megtiltották a részvételt

Marshall-terv  Egy

külön bizottság végezte az igényfelmérést: 28 Mrd $ kell (USA lealkudta: 19 Mrd $) 

USA Kongresszusa 17 Mrd $-t szavazott meg

 1948-1952

között 13 Mrd $-t fizettek ki



90 %-ban segély, ajándék (nem kell visszafizetni)



10 %-ban kölcsön (kedvező kamatokkal)

 Termelés

helyreállítása és modernizálása

 Pénzügyi

stabilitás (egyensúly, infláció leküzdése

 Deficit

helyreállítására exportnövelő ágazatokban beruházások

 Európai  Távoli

országok egymás közötti együttműködésének segítése

cél: OECD

 Feltartóztatási

doktrina (1947 eleje)  Marschall-terv (1948) 17 milliárd $ ELŐZMÉNYEK  Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (1948-1961)  Szovjet-amerikai kapcsolatok megromlása - hidegháború  NATO (1949), Európa Tanács (1949)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG SZÜLETÉSE





Schuman nyilatkozat (1950) - szén és acéltermelés közös ellenőrzése britek részvétele nélkül ,német szén önkéntes alapon a francia acéltermelés számára Az ötletgazda Jean Monnet francia diplomata, üzletember, politikus…

VE GMK AGTT

állampolgárként született, de az anyanyelve a luxemburgi helyi dialektusa, a francique luxembourgeois volt. AZ INTEGRÁCIÓ ELKÖTELEZETT  Miután Lotaringia 1871-ben Németország részeHÍVE lett, német állampolgárságot kapott. Robert Schuman anyja, Eugénie Duren, (1864-1911), Luxemburgban született. 1884-ben, házasság által lett német állampolgár.  Robert Schuman német állampolgár volt. Csak 1919-ben vette fel a francia állampolgárságot, miután ElzászLotaringiát visszaadták Franciaországnak. Az anyanyelve luxemburgi (német dialektussal), a második nyelve a német volt. Csak az iskolában tanulta meg a franciát.  (WIKIPEDIA)

AZ ESZAK LÉTREHOZÁSA  



Párizs, 1951 tagállamok eltörlik az egymás közti forgalomban a behozatali és kiviteli vámokat, mennyiségi korlátozásokat, a megkülönböztető rendszabályokat és közös Főhatóságot hoznak létre Hat tagállam VE GMK AGTT

Schuman-terv 

Jean Monnet (ESZAK megszervezése)



Robert Schuman (kül. min. jelentette be)



Fro.: évszázadok óta szénhiánnyal küzdött 

Olaszo., Holl.: se szén, se vas



Korábban: „Ne legyen német nehézipar” (ez nem ment)



1949: létrejön az NSZK



Szén, vas esetében ne legyenek vámok



No-nak se lenne rossz egy integrált eu-i acéltermelés 

Nem féljenek a német acéltermeléstől



Szuverenitás visszanyerése



Francia-német ellentét felszámolása



Churchillnek nem tetszett a terv (nemzetek feletti szerv)





Fro. feladja , hogy lehet gyenge No. mMellette Ne írják elő, hogy mennyit termeljenek

A RÓMAI SZERZŐDÉSEK (1958)

 EGK  EURATOM  Alapvető

cél a vámunió és a közös külső tarifarendszer létrehozása

 Hat

tagállam VE GMK AGTT

 1958-1970

között a kereskedelmi forgalom meghatszorozódott a hatok között, míg az EGK-n kívüli export csak két és félszeresére nőtt. A GDP átlagosan 5%-kal emelkedett évente (ez nem csak EGK-beli jelenség).  A Szerződés célkitűzései nem valósultak meg maradéktalanul: a személyek, javak és a tőke teljesen AZ EGKmozgását KEZDETInem IDŐSZAKA szabad sikerült biztosítani. (1958-1972) VE GMK AGTT

AZ EGK KEZDETI IDŐSZAKA

  

1960: EFTA 1961: brit csatlakozási szándék bejelentése De Gaulle folyamatos ellenállása a közösségi megközelítéssel szemben

VE GMK AGTT

 Hatok

VE GMK AGTT

 Az

közötti válság  1965: üres szék politikája (többségi elv alkalmazásának elutasítása)  1967-68: A Montánunió, az EGK és az EURATOM addigi külön szervei egyesülnek - Európai Közösségek elnevezés  1967: De Gaulle ismét megvétózta az angolok felvételi kérelmét  1969: De Gaulle lemondása után csatlakozási tárgyalások Írországgal, Nagy-Britanniával Dániával és Norvégiával. AZ EGK KEZDETI IDŐSZAKA  1973: csatlakozások - Norvégia kivételével

1973. októberi arab-izraeli háború eredményeként energiaválság és gazdasági nehézségek köszöntenek be Európában.  Véget érnek az utolsó jobboldali diktatúrák: 1974-ben Portugáliában megbukik a Salazar-rezsim, a következő évben Spanyolországban meghal Franco tábornok.  Az EU regionális politikája keretében megkezdik a munkahelyteremtést és az infrastruktúrafejlesztést célzó átutalások folyósítását Európa elmaradottabb területei számára.  Növekszik az Európai Parlament uniós ügyekben gyakorolt befolyása, és 1979-ben Európa polgárai első ízben választhatják meg közvetlenül európai parlamenti képviselőiket.

Spanyolország és Portugália is belép az Unióba. 1980-1989: AZazÁTALAKULÁS  1986-ban aláírják Egységes Európai Okmányt. Ez a szerződés fekteti le az alapját IDŐSZAKÁBAN annak a nagyszabású, hatéves programnak, amelynek célja, hogy az európai integráció problémáit az uniós országok közötti kereskedelmi forgalom szabad áramlásának biztosításával, azaz az „egységes piac” létrehozásával oldja meg.  1989. november 9-én leomlik a berlini fal, 28 év után újra megnyílik a Kelet- és NyugatNémetországot elválasztó határ, a két ország hamarosan újraegyesül.

A

kilencvenes években két újabb szerződés születik: 1993ban az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződés, 1999ben az Amszterdami Szerződés.  A közös európai problémák sorában megjelenik a környezetvédelem ügye, és felmerül, miként valósítható meg az együttes cselekvés a biztonság és a védelem területén.  1995-ben három új taggal bővül az Unió: csatlakozik Ausztria, Finnország és Svédország.  Egy apró luxemburgi település, Schengen adja a nevét annak a megállapodásnak, amelynek eredményeként fokozatosan megszűnik az útlevél-ellenőrzés az országok 1990-1999 HATÁROKFiatalok NÉLKÜLI közötti személyforgalomban. milliói tanulnak külföldön uniós támogatás segítségével. A mobiltelefonok és EURÓPA az internet térhódítása megkönnyíti a kommunikációt

csatlakozik az EU-hoz.  2008 szeptemberében a 2000-2013: KELETI BŐVÜLÉS világgazdaságot pénzügyi válság rázza meg, ami az uniós tagállamok szorosabb gazdasági együttműködéséhez vezet. A Lisszaboni Szerződést valamennyi uniós tagállam ratifikálja még az előtt, hogy 2009. december 1-jén hatályba lépne. A szerződés modern intézményeket és hatékonyabb munkamódszereket biztosít az Unió számára.

FELADAT

Sorold

fel a 13 új tagállamot!

2010 Válság  Fokozott

monetáris felügyelet  Görögország többszörös kisegítése  2014-2020 új költségvetési ciklus  Újabb csatlakozások? (horvát , szerb + Törökországgal újraindulnak a tárgyalások)  Brit kilépés?

Az Európai Unió intézményrendszere

De előbb néhány érdekesség: demográfiai kihívások Az elkövetkező évtizedekre drámai változásokat mutatnak az előrejelzések.  Az 50 éves előrejelzés (2010-2060) szerint a népességszám valamivel nagyobb (MIGRÁCIÓ), az átlagéletkor pedig sokkal magasabb lesz a jelenleginél. 2010: 502 millió, 2040: 526 millió (ez lesz a csúcs). 2040 után folyamatos hanyatlás (évi 2%)  Csökkenő lélekszámú tagállamok: BG, CZ, DE, EE, EL, LV, LT, HU, MT, PL, PT, RO, SK  Növekvő népesség: BE, DK, IE, ES, FR, IT, CY, LU, NL, 

2010-ben a legnagyobb lélekszámú országok: Németország (82 millió), Franciaország (65 millió), Egyesült Királyság (62 millió), Olaszország (60 millió) és Spanyolország (46 millió).  2060-ra a legnagyobb népessége az Egyesült Királyságnak lesz (79 millió), második Franciaország (74 millió), Németország a harmadik (66 millió), követi Olaszország (65 millió) és Spanyolország (52 millió).  Ezzel egy időben csökken a középkorú és annál fiatalabb korosztály aránya, erőteljesen megnő az időskorúak 

28

tagállam

A tagállamok összesített lélekszáma

7

495 million

A világ népességének százaléka

A globális GDP-ből való részesedés %

55

Mi az EU?  Közös értékek: demokrácia, emberi jogok tiszteletben tartása, alapvető szabadságok, törvény uralma. 

Világ legnagyobb gazdasági szervezete.



Egyedülálló intézmény– A tagállamok önként ruházzák át szuverenitásuk egy részét, a

30

Százaléka a világszerte hivatalosan nyújtott fejlesztési támogatásoknak

Az EU különleges, szerződésen alapuló intézményi keretrendszer, amely meghatározza és működteti a 28 tagállam közötti gazdasági és politikai együttműködést

Európai Unió

1. Pillér

2. Pillér Közös kül- és biztonságpolitika

Európai Közösség

3. Pillér Igazság- és belügyi együttműködés Feladatok:

Feladatok

Határon átnyúló bűnözés kezelése;

Belső piac (versenypol., külker.)

Büntetőjog;

Kapcsolódó politikák (környezetvédelem pl) Mezőgazdaság; Gazdasági és monetáris unió ; Bevándorlás, vízumpolitika Döntéshozatal: szupranacionális

Feladatok: Az EU biztonságának megerősítése;

Rendőrségi együttműködés;

Béke megőrzése; Nemzetközi együttműködések ösztönzése;

Döntéshozatal: Általában kormányközi

Döntéshozatal: főleg kormányközi





Tagjelöltek:  Makedónia  Törökország Potenciális tagjelöltek  Albánia  Bosznia-Hercegovina  Montenegro  Szerbia (Koszovóval együtt)

1 főre jutó GDP 

2004-ben közel ötszörös különbség a legjobb régiók (EU népességének 10%-a) és a legfejletlenebb régiók között.

Intézményrendszer 4

fő szerv

 Tanács

(~korm. közi)  Bizottság (~szupranac.)  Parlament (~szupranac.)  Bíróság (~szupranac.)

 Számvevőszék  Tanácsadó bizottságok  Régiók Bizottsága  Gazdasági és Szociális Bizottság  Pénzügyi intézmények  Beruházási Bank  Központi Bank  Ombudsman

Tanács  Az

Európai Unió Tanácsa vagy csak egyszerűen Tanács  A COREPER és a tanácsi munkacsoportok  Soros elnökség

Európai Unió Tanácsa     

  

Székhelye: Brüsszel Tagjai: tagállamok kormányainak képviselői Kormányközi jelleg Tagállamok érdekképviseleti intézménye EU elsődleges, (de nem kizárólagos) döntéshozója, jogalkotója 10 konfiguráció Apparátusa: Főtitkárság (2500 fő) Egyszerű, minősített többség (255 szavazat), egyhangúság (345 szavazat)

A demokratikus deficit az EU főbb intézményeiben 2005-ben

 COREPER: Állandó Képviselők Bizottsága Tagjai: tagállamok EU mellé rendelt brüsszeli

nagykövetei Feladata  1.

Tagállami álláspontok egyeztetése  2. Kormányok és EU-int.-k közötti koordináció Hetente

ülésezik

 Tanácsi munkacsoportok 250 állandó + ad hoc jelleggel felállított Feladata: Tanács, COREPER elé kerülő döntési

tervezetek szakmai előkészítése 2500 ülés évente

Európai Tanács   

   

Ülései 1974 óta rendszeresek Tagja: 27 állam- vagy kormányfő Feladata: nagyhorderejű kérdésekben dönt, politikai irányvonalat határoz meg, package-deal Intézményileg nem a Tanács része EU csúcsszerve Évente 4-szer ülésezik (soros elnökségek eleje és vége) Székhely: Brüsszel

Az EU elnöke  Lisszaboni

szerződés hozta létre a pozíciót,  2009. dec. 01-től Herman Van Rompuy (ugyanettől a dátumtól számít hivatalos intézménynek az Európai Tanács is). Az EU elnökének megbízatása 2,5 évre szól, egyszer megújítható. Meg is újították, így 2014. november 30-ig ő tölti be a tisztséget.

EU Bizottsága



27 biztos, az Európai érdekeket képviselve, mindegyiknek meghatározott felelősségi területe (tárcája) van.



Végrehajtó hatalom, döntés-előkészítő, az EU működtetője, a szabályok betartatója.



Kereskedelmi tárgyalások levezénylője, multilaterális fejlesztési együttműködések működtetője



Munkáját ~25,000 „eurokrata” támogatja, illetve képviseli Brüsszelben és az egész világon



2014-ben létszámcsökkentés A „szerződések őre”

EU Bizottság Elnöke José Manuel Barroso



Európai Parlament 

‘Az európaiak hangja’ – (785/750) képviselő a tagállamokból közvetlenül választják őket 5 évre



Tanáccsal együtt hozza jogszabályokat



Jóváhagyja és ellenőrzi az EU biztosokat

EP ülés

Európai Parlament   

  



Székhelye: Strassbourg 1979-től közvetlenül választják Tagja: 785 képviselő, de ez 2010-től lecsökkent; Mo: 24, majd 22 képviselő. Jelenlegi (2012) létszám: 754. Horvátország csatlakozása további csökkenést eredményez majd, a mi esetünkben 21 mandátumot. Állampolgárok érdekeinek legfőbb képviselője Feladata: társdöntéshozó, társjogalkotó Egységes illetmény: 2011: 4299 euro/ hó (+éves utazási hozzájárulás max.4243 euro, ülések idejére 304 euro/nap, 152 euro/nap az EC-n kívül tartott ülésekre) Tanács mellett társjogalkotó

Európai Bíróság

Székhelye: Luxemburg Tagja: 28 bíró Szupranacionális Feladata: figyelemmel kíséri, hogy a közösségi jogot betartják-e, biztosítja a közösségi jog egységes értelmezését  Elsőfokú Bíróság (1989-től)  Eljárások    

 Kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatti eljárás  Semmissé nyilvánítási eljárás  Intézkedés elmulasztása miatti eljárás  Kártérítési eljárás  Fellebbviteli eljárás  Előzetes döntéshozatali eljárás (közvetett keresett)  Véleménykérési eljárás

Az EU mezőgazdasága A kezdetek

Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? 

Nemzetgazdaságban betöltött szerep:  GDP-hez való hozzájárulás  Ágazati jövedelem, gazdaság szintű jövedelem  Foglalkoztatásban játszott szerep  Külkereskedelemben játszott szerep

   

Önellátottsági fok (a belső igény hány %-a biztosítható a hazaiközösségi élelmiszerelőállítással) (Meghatározó termékek fogyasztási adatai) Átlagos birtokméret, stb…. Fontos: folyamatában értelmezhető adatok!

Látatlanban eldöntendő kérdés=rövid írásbeli feladat 

Önök szerint az előző felsoroláshoz társítandó adatok hogyan változtak 1950-2010 között?  Mg

kibocsátása (=meghatározó termékek termelésének változása)  Mg részesedése a GDP-ből  Foglalkoztatás – gazdaságok száma  Külkereskedelmi egyenleg (EGK szint)  Önellátottsági fok  Élelmiszerfogyasztás  Átlagos birtokméret

1950-1960 Hat állam  A mezőgazdaság mindegyikben fontos szerepet tölt be.  Mennyire fontosat? 

Az európai mezőgazdaság 1955-1960 között Országok

Mezőgazdaság részesedése a GDP-ből %

Mezőgazdaság részesedése a foglalkoztatásból %

Mezőgazdaság részesedése a kereskedelemből (1955-1959 átlag) %

1955

1960

1955

1960

Export

Import

Belgium

7,9

7,3

9,3

7,6

5,4

17,2

-386,4

Luxemburg*

9,3

7,6

19,4

16,4

Hollandia

11,4

10,5

13,2

11,5

33,6

19,6

+310,0

Ny-Németország

8,0

6,0

18,5

14,0

2,8

32,9

-2124,6

Franciaország

11,4

9,7

26,9

22,4

14,9

29,2

-836,0

Olaszország

20,7

15,1

40,0

32,8

22,6

20,6

-114,2

EGK (6)

11,5

9,0

21,2

17,5

15,9

23,9

Egyesült Királyság

4,8

4,0

4,6

4,3

6,5

41,8

-4013,6

Dánia

18,4

14,4

24,9

21,2

65,7

20,3

+502,2

* Luxemburg adatai Belgiummal együtt az utolsó három oszlopra vonatkozóan Forrás: OECD, 1969 (Henrik Zobbe: The economic and historical foundation of the Common Agricultural Policy in Europe)

Az agrártermelés a II. vh. után

Nettó külkereskedelmi egyenleg (USD – 19501959 átlag)

Élelmiszerellátás?

Európa szerte Élelmiszer-ellátási gondok.  USA élelmiszersegélyek jelentősége  A főbb ellátási gondokat az 1950-es évek végére sikerült ugyan leküzdeni, de egyértelművé vált, hogy mennyire fontos a mezőgazdaságot fejleszteni.  „Lehetetlen bármiféle közös piacot kialakítani a mezőgazdaság nélkül” 

Mi volt az európai integráció fő motorja? Béke  Biztonság  Stabilitás  = az agrárpolitika csak nagyon tág értelemben jelent meg a Római Szerződésekben.  Feladat:a már létrejött EGK alakítsa ki a közös agrárpolitika működésének feltételeit. 

Az agrárpolitikai keretrendszer a CAP tagság előtt Ország

Célmeghatározás

Agrárpiaci rendtartás

Belgium

A mezőgazdaságból származó jövedelem biztosítása, a mg-i munkerő elvándorlásának megakadályozása

Árpolitika (magas árak) és importkorlátozás

Franciaország

A mg-i termelés növelése a mg-i jövedelem biztosítása érdekében, egyensúly megőrzése

Piacszabályozás magas árakkal, importkorlátozás és exporttámogatás

Németország

A mg-i termelés növelése a hatékonyság javításával a mg-i jövedelmek biztosítása érdekében. A fogyasztók számára megfelelő áron beszerezhető élelmiszer. A vidéki infrastruktúra fejlesztése

Árpolitika (magas árak) és strukturális politika kombinációja

Olaszország

Mg-i termelés növelése, termelékenység növelése, földreformok támogatása a mg-i jövedelem biztosítása érdekében.

Állami részvétel a bel- és külkereskedelemben. Tág értelemben vett strukturális politika, speciális hitelkonstrukciókkal (elsősorban a déli országrészben élő gazdálkodók számára)

Luxemburg

Termelékenység és termelés növelése a mg-i jövedelem biztosítása céljából.

Árpolitika (magas árak) piaci szabályozással és import korlátozással. Strukturális politika.

Hollandia

Olyan gazdaságpolitika, melynek révén a mezőgazdaság a lehető legnagyobb mértékben járul hozzá a nemzeti jóléthez. Árstabilitás.

Árpolitika és importkorlátozás. Exporttámogatás. Tág értelemben vett strukturális politika

Megjegyzés: 1955-től a három Benelux állam közös döntéshozatali rendszerről határozott, melynek keretein belül 7 éven át harmonizálják agrárpolitikájukat. Forrás: OEEC (1956, 1957, 1958) -

Az 1 ha-t meghaladó méretű gazdaságok számának csökkenése 1950-1980 Országközött Farmok száma (ezer db) Farmok számának csökkenése (%) 1950

1980

1950-1980

1950-1960

1960-1970

1970-1980

Belgium

252

91

64

24

32

30

Dánia

204

116

43

5

26

18

Franciaország

2130

1135

46

17

20

20

Ny-Németország

1648

797

52

16

22

26

Görögország

1000

732

27

n.a.

n.a.

n.a.

Írország

307

225

27

9

4

17

Olaszország

3500

2192

37

21

21

0

Luxemburg

14

5

67

24

33

28

Hollandia

241

129

47

5

21

29

Egyesült Királyság

480

249

48

8

30

20

EGK

9776

5671

42

17

21

14

Megjegyzés (Görögország kivételével) Forrás: Hugh Clout: A Rural Policy for the EEC? Methuen and Co. Ltd, 1984

Gazdaságok száma Európában O r szá g B e lg iu m D á n ia N ém e to rs zá g G ö rö g o r s z á g S p a n y o lo r s z á g F ra n c ia o rs z á g Í r o r s zá g O la s z o r s zá g L u x e m b u rg H o lla n d ia A u s z t ria P o rt u g á lia F in n o r s zá g S v é d o rs z á g E g y e s ü lt K ir á ly s á g E U 15 E U -1 2 E U -1 5

1 9 7 0 -’7 1 ezer db 1 8 4 ,0 1 4 6 ,0 1 0 7 4 ,6 1 0 4 6 ,3 .. 1 5 8 7 ,6 .. 2 8 4 9 ,9 7 ,6 1 8 4 ,6 .. .. .. .. 3 2 6 ,7

1975 % - 2 4 ,9 5 - 9 ,3 9 - 1 5 ,5 2 .. .. - 1 7 ,1 7 .. - 6 ,5 2 - 1 8 ,4 3 - 1 1 ,9 2 .. .. .. .. - 1 1 ,1 2

1 9 7 9 -’8 0 % - 1 6 ,6 6 - 7 ,2 6 - 6 ,3 9 - 4 ,5 4 1 .. - 4 ,5 5 - 1 ,9 8 3 + 6 ,3 1 - 1 6 ,1 3 * - 8 ,5 5 .. .. .. .. - 4 ,2 8

1985 % - 1 5 ,0 4 - 2 4 ,7 - 1 2 ,8 4 - 4 ,7 4 .. - 1 5 ,8 1 - 1 ,4 8 - 1 ,1 1 - 1 5 ,3 9 - 8 ,6 1 .. .. .. .. + 6 ,2 9

1 9 8 9 -’9 0 % - 1 3 ,0 9 - 1 2 ,0 2 - 1 1 ,7 4 - 1 0 ,6 7 .. - 1 2 ,6 2 - 2 2 ,5 3 - 4 ,8 8 - 9 ,1 0 - 8 ,1 7 .. - 2 2 ,1 9 4 .. .. - 1 4 ,8 6

1995 % - 1 6 ,4 8 - 1 5 ,3 8 - 1 3 ,2 7 - 8 ,9 8 - 1 9 ,8 3 2 - 2 0 ,4 5 - 1 0 ,0 9 - 6 ,8 5 - 2 0 ,0 0 - 9 ,3 0 .. - 2 4 ,4 4 .. .. - 3 ,5

1997 % - 2 ,7 - 4 ,2 - 2 ,9 + 1 ,2 - 2 ,8 - 3 ,8 - 1 ,8 - 3 ,4 - 3 ,2 - 2 ,4 - 2 ,7 - 3 ,8 - 4 ,8 + 0 ,4 - 0 ,3

1997 ezer d b 6 7 ,2 6 3 ,2 5 3 4 ,4 8 2 1 ,4 1 2 0 8 ,3 6 7 9 ,8 1 4 7 ,8 2 3 1 5 ,2 3 ,0 1 0 7 ,9 2 1 0 ,1 4 1 6 ,7 9 1 ,4 8 9 ,6 2 3 3 ,2

- 2 ,6 .. ..

.. ..

E ze r g a zd a sá g .. .. .. ..

7993 ..

6930 7370

-

6490 6989

Átlagos gazdaságméret az EU-ban 1970-1997 között /ha/ O rszá g 1 9 7 0 -’7 1 1975 1 9 7 9 -’8 0 1985 1 9 8 9 -’9 0 1995 1997 B e lg i u m D á n ia V o lt N S Z K N é m eto rszág G ö rö g o r sz á g S p a n y o lo r s z á g F r a n c ia o r s z á g Íro rsz á g O la s z o r s z á g L u xe m b u rg H o lla n d ia A u s z t r ia P o r t u g á lia F in n o r s z á g S véd o rsz ág E g y e s ü lt K ir á ly s á g E U -1 2 E U -1 5 F o r rá s:

8 ,4 2 0 ,3 1 1 ,8 // 3 ,4 .. 1 8 ,9 .. 6 ,0 1 7 ,8 1 1 ,6 .. .. .. .. 5 4 ,2

1 0 ,6 2 2 ,4 1 8 ,8 3 9 ,6 .. .. 2 2 ,4 2 2 ,3 6 ,2 2 1 ,9 1 2 ,8 .. .. .. .. 5 8 ,7

1 2 ,3 2 3 ,8 1 4 ,4 // 3 ,6 .. 2 3 ,3 2 2 ,6 5 ,6 2 5 ,2 1 3 ,7 .. 4 ,3 .. .. 6 3 ,7

1 4 ,1 3 0 ,7 1 6 ,0 // 4 ,3 1 3 ,8 1 2 7 ,0 2 2 ,7 5 ,6 2 8 ,6 1 4 ,9 .. 5 ,2 1 .. .. 6 5 ,1

1 5 ,8 3 4 ,2 1 8 ,6 2 6 ,1 4 ,3 1 5 ,4 2 6 ,0 2 6 ,0 5 ,6 3 2 ,1 1 6 ,1 .. 6 ,7 .. .. 6 7 ,9

1 3 ,3 1

1 5 ,0

1 8 ,8 3 9 ,6 2 1 ,7 3 0 ,3 4 ,5 1 9 ,7 2 8 ,2 2 8 ,2 5 ,9 3 9 ,7 1 7 ,7 1 5 ,4 8 ,7 2 1 ,7 3 4 ,4 7 0 ,1

2 0 ,6 4 2 ,6 3 2 ,1 4 ,3 2 1 ,2 4 1 ,7 2 9 ,4 6 ,4 4 2 ,5 1 8 ,6 1 6 ,3 9 ,2 2 3 ,7 3 4 ,7 6 9 ,3

1 7 ,2

1 8 ,4

E u r o s t a t - W o r k i n g D o c u m e n t o n F o r e s tr y S t a t i s ti c s ( 1 9 9 7 , 2 0 0 0 ) fo r E U C e s t a t D a ta b a se fo r C e n tr a l E u rop e

Farmok számának a csökkenése egyedülálló európai jelenség?

A búza és árpatermesztés hozamának változása az Egyesült Királyságban

Átlagos farm méret az EU-ban



1995-1999

Húsfogyasztás