Az Európai Integráció története Politikai és gazdasági körülmények
A kontinens hatá határai nyugaton az Atlanti óceá ceán, északon a JegesJeges-tenger, keleten az Urá Urál hegysé hegység, az Urá Urál folyó folyó és a KaszpiKaszpi-tenger, dé délkeleten a Kauká Kaukázus és a FeketeFekete-tenger délen pedig a Fö Földkö ldközizi-tenger. Terü Terület szerint Euró Európa a má második legkisebb kontinens, 10 400 000 né négyzetkilomé gyzetkilométerrel, amivel kissé kissé meghaladja Ausztrá Ausztráli terü területé letét. Így az összes szá szárazfö razföld egyegytizenö tizenötödét teszi ki. Népessé pesség alapjá alapján a negyedik helyen áll Ázsia, Afrika és Amerika utá után. 20012001-ben Euró Európa né népessé pességét kö körülbelü lbelül 666,5 millió millió fıre becsü becsülté lték, ami a Fö Föld né népessé pességének egyhetede. egyhetede.
A diasorozat történeti áttekintést adó térképei és a hozzájuk főzött magyarárat forrása a Köztes-Európa Térképtár terkeptar.transindex.ro, a színes térképek az euratlas honlapon tekinthetık meg
PE GK GGT
Találd ki melyik idıszak térképe lehet ez!
PE GK GGT
PE GK GGT
PE GK GGT
Hát ez melyik idıszak lehet?
PE GK GGT
1
2000 Ezt már talán könnyen kitaláljuk
PE GK GGT
PE GK GGT
A né név Homé Homérosz szerint az Euró Európa név (gö (görögül: Ευρώπη) Ευρώπη) eredetileg Kö Közép-Görögorszá gország neve volt. Ké Késıbb egé egész Görögorszá gországot így nevezté nevezték, vé végül i.e. 500 kö körül a Görögorszá gországtó gtól északra fekvı fekvı összes terü területet is. Az Euró Európa szó szó eredeté eredetét leggyakrabban a gö görög eurü eurüsz (szé (széles) és opsz (arc) szavakra vezetik vissza. Má Más vélemé lemények szerint a szó szó sémi eredető eredető, és az ereb (naplemente) szó szóból eredhet – közelzel-keleti né nézıpontbó pontból a nap a nyugaton elterü elterülı földek mö mögött nyugszik le. A szinté szintén hasonló hasonló latin eurus szó szó a keleti szelet jelenti. Forrá Forrás: Wikipé Wikipédia
Euró Európa kulturá kulturális egysé egységké gként is értelmezhetı rtelmezhetı. Jelen van – – – –
a klasszikus gö görög-római kultú kultúra öröksé ksége, a kereszté keresztény vallá vallás és etika, a felvilá felvilágosodá gosodás korá korából a racionalizmus, a tudomá tudományosnyos-technikai ví vívmá vmányok irá iránti fogé fogékonysá konyság, – az egyé egyén szabadsá szabadságát és boldogsá boldogságát kö középpontba helyezı helyezı individualizmus, – valamint a nemzeti szervezı szervezıdés ideá ideája.
PE GK GGT
PE GK GGT
Euró Európa vallá vallási té térké rképe A XVIXVI-XIX szá század folyamá folyamán az euró európai civilizá civilizáció ció hatá hatása a tö tömeges kivá kivándorlá ndorlások és gyarmati hó hódítások ré révén a tö többi kontinensre is kiterjedtek, és maradandó maradandó nyomokat hagytak.
PE GK GGT
3 felekezet: Katolikus 54% - Északszak-Írorszá rországtó gtól, Hollandiá Hollandián, Németorszá metországon és Svá Svájcon át Erdé Erdélyig hú húzódó szé széles zó zóna. Protestá Protestáns 26% - megosztva a katolikus terü területekkel. Ortodox 20% - Dalmá Dalmácia dé déli szegleté szegletébıl a balti államok és Finnorszá Finnország keleti hatá határáig enyhé enyhén ívelı velı félkö lkör a nyugati hatá határt jelzi. A Balká Balkánon és Oroszorszá Oroszországban elenyé elenyészı szıen, de jelen vannak az „ıshonos” shonos” iszlá iszlám hí hívık is. PE GK GGT
2
Nyelvek Euró Európában Euró Európában jelenleg ~ 70 kü különbö nbözı nyelvet beszé beszélnek (a Kauká Kaukázust nem szá számítva)
Tények: né népessé pesség Germany Turkey United Kingdom France Italy Spain Poland Romania 22.4 Netherlands 16.0 Greece 10.6 Czech Rep. 10.3 Beligium 10.3 Portugal 10.3 Hungary 10.2 Sweden 8.9 Bulgaria 8.1 Austria 8.1 Slovak Rep. 5.4 Denmark 5.3 Finland 5.2 Ireland 3.8 Lithuania 3.7 Latvia 2.4 Slovenia 2.0 Estonia 1.4 Cyprus 0.8 Luxembourg 0.4 Malta 0.4 0.0
PE GK GGT
20.0
6 nagy nemzet – > 35 millió millió (Németo. meto., EK, EK, Franciao Franciao.., Olaszo., Olaszo., Spanyolo. Spanyolo. és Lengyelo.) Lengyelo.))) Hollandia 16 millió millió lakossal és Romá Románia 22 millió millióval 7 (8) “kis” kis” nemzet (nagyvá nagyváros mérető retőek), ek), – 8-11 millió millió: (G (Görögo. go., Belgium, Portugá Portugália, ia, Sv Svédo., do., Ausz Ausztria, tria, Cseh Cseh Közt., Magyaro. Magyaro. és Bulgá Bulgária). ria). 11 “apró apró” nemzet – (közepes, vagy kisvá kisváros mé mérető retőek) ek) – Együ Együtt az EUEU-25 né népessé pességének kevesebb mint 5%5%-át adjá adják. – (Szlov ákia, (Szlová kia, Dánia, nia, Finno., Finno., Íro., ro., Litv ., Szlové Litvánia, nia, Letto Letto., lovénia, nia, Észto., szto., Ciprus, prus, Luxemburg és Málta). lta).
82.3 65.0 59.9 59.0 57.8 40.1 38.6
Population (million)
40.0
60.0
80.0
100.0
PE GK GGT
Euró Európa politikai té térké rképe, 1763 A hé hétéves há háború ború utá után Euró Európa öt kontinentá kontinentális politikai aktivitá aktivitásra ké képes nagyhatalma Franciaorszá Franciaország, Ausztria, Oroszorszá Oroszország, Poroszorszá Poroszország és Anglia. Anglia. Németorszá metország, Itá Itália, Né Németalfö metalföld, a Baltikum, Lengyelorszá Lengyelország, Tö Törökorszá kország terü területei a dinasztikusdinasztikus-hatalmi érdekpolitika zó zónái. PE GK GGT
PE GK GGT
Euró Európa politikai té térké rképe, 1815 Az uralkodá uralkodás formá formája az örökletes kirá királysá lyság, sı sıt nagyobbik felé felén a monarchia abszolú abszolút. A dinasztikus kü külpolitika a hatalom nö növelé velését terü területek és alattvaló alattvalók megszerzé megszerzésében lá látja. Az alkalmi és rö rövid élető lető szö szövetsé vetségek az euró európai egyensú egyensúlyt szolgá szolgáljá lják.
PE GK GGT
PE GK GGT
3
A Szent Szö Szövetsé vetség Euró Európája, 18151815-1830
Euró Európa politikai té térké rképe, 1914
PE GK GGT
PE GK GGT
Euró Európa politikai té térké rképe az I. vilá világhá gháború ború utá után
PE GK GGT
Államnemzetek ará aránya az euró európai nemzetá nemzetállamokban, 1930
PE GK GGT
Államnemzetek ará aránya az euró európai nemzetá á llamokban, 1990 nemzet Euró Európa nyugati felé felén Belgium (43,9 % vallon), Svá Svájc (70,4 % né német) speciá speciális eseté esetétıl és Spanyolorszá Spanyolországtó gtól (76,9 %) eltekintve az államnemzetek a nemzetá nemzetállamok lakossá lakosságának 90 % fö fölötti vagy azt megkö megközelí zelítı ará arányá nyát teszik ki. Né Németorszá metország ará aránya 98,0 %, Danzigé Danzigé 94,8 %, Ausztriáé Ausztriáé 96,3 %, Olaszorszá Olaszországé 97,0 %. Az euró európai Szovjetunió Szovjetunió 55,0 %%-a nagyorosz, az euró európai Tö Törökorszá kország 79,4 %%-a török. Köztesztes-Euró Európa versaillesversailles-i pillé pillérállamai kö közül NagyNagy-Szerbia 47,7 %%a szerb (74,4 % "szerbhorvá "szerbhorvát"), Csehszlová Csehszlovákia 49,8 %%-a cseh (65,5 % "csehszlová "csehszlovák"), Lengyelorszá Lengyelország 68,9 %%-a lengyel, NagyNagy-Romá Románia 71,9 %%-a romá román. A viszonylag jelentı jelentıs kisebbsé kisebbségő Lettorszá Lettország 75,5 %-a lett, Litvá Litvánia 80,1 %%-a litvá litván. Homogé Homogén nemzetá nemzetállamnak tekinthetı tekinthetı Albá Albánia (93,8 %), Gö Görögorszá gország (92,8 %), Magyarorszá Magyarország (92,1 %), megkö megközelí zelíti ezt Finnorszá Finnország (89,4 %), Észtorszá sztország (87,7 %), Bulgá Bulgária (86,8 %). Az államalkotó llamalkotó nemzetek kö közül…. az albá albán 37,5 %%-a él a hatá határokon kívül (555 ezer: Jugoszlá Jugoszlávia 442, Olaszorszá Olaszország 94, Gö Görögorszá gország 19 ezer), a magyar 27,6 %%-a (2.723 ezer: Romá Románia 1.464, Csehszlová viaGK472 Csehszlovákia 762, Jugoszlá JugoszláPE ezer)….. GGT ezer)…
PE GK GGT
4
Az euró európai nemzetá nemzetállamok a ké két vilá világhá gháború ború közötti állapothoz ké képest homogenizá homogenizálódnak a XX. sz. vé végére. A kontinens nyugati felé felén tová továbbra is speciá speciális kivé kivétel Belgium ,Svá ,Svájc, valamint Spanyolorszá Spanyolország.
A ké két vilá világhá gháború ború közötti állapothoz ké képest folytató folytatódó nemzetá nemzetállami homogenizá homogenizáció ció ellené ellenére Kö Köztesztes-Euró Európa ké két államnemzeté llamnemzetének jó jó harmada az államhatá llamhatárokon kí kívül él (albá (albánok és szerbek). Magyarok eseté esetében ez az ará arány 21,5%.
PE GK GGT
PE GK GGT
Akit ré részletesebben érdekel… rdekel…
Az euró európai egysé egység gondolatá gondolatának megjelené megjelenése
A ké két vilá világhá gháború ború közötti állapothoz ké képest (148a. té térké rkép) folytató folytatódó nemzetá nemzetállami homogenizá homogenizáció ció ellené ellenére Kö Köztesztes-Euró Európa ké két államnemzeté llamnemzetének jó jó harmada az államhatá llamhatárokon kí kívü l él: az albá albán nemzet 40,6 %%-a (Jugoszlá (Jugoszláviá viában 1.880 ezer, Gö Görögorszá gországban 60 ezer) és a szerb 32,0 %%-a (Jugoszlá (Jugoszlávia tö többi tagkö tagköztá ztársasá rsaságában 2.100 ezer, Romá Romániá niában 42 ezer, Magyarorszá Magyarországon 20 ezer; a crnagorá crnagorácok 29,4 %%-a talá található lható Jugoszlá Jugoszlávia tö többi tagkö tagköztá ztársasá rsaság ában). A horvá horvát nemzet 22,6 %%-a él Jugoszlá Jugoszlávia tö többi tagkö tagköztá ztársasá rsaság ában (916 ezer), Ausztriá Ausztriában (143 ezer) és Magyarorszá Magyarországon (10 ezer). A magyarok 21,5 %%-a talá található lható az államhatá llamhatárokon kí kívü l (Romá (Románia 1.802 ezer, Szlová Szlovákia 592 ezer, Jugoszlá Jugoszlávia 379 ezer, Ukrajna 156 ezer, Ausztria 16 ezer). A romá románok 12,9 %%-a (Moldá (Moldáviá viával együ együtt szá számolva 2,4 %) él Ukrajná Ukrajnában (378 ezer) és Magyarorszá Magyarországon (20 ezer), a szlová szlovákok 12,2 %%-a Csehorszá Csehországban (308 ezer), Magyarorszá Magyarországon (110 ezer) és Romá Romániá niában (21 ezer). A bosnyá bosnyák nemzet 8,9 %%-a, az észt 7,0 %%-a, a bolgá bolgár 6,9 %%-a, a finn 6,8 %%-a, a litvá litván 6,4 %%-a, a lett 6,1 %%-a, a szlové szlovén 6,0 %%-a, a macedó macedón 4,3 %%-a, a gö görög és a lengyel 4,24,2-4,2 %%-a, a cseh 0,6 %-a él a hatá határokon kí kívü l.
Immanuel Kant Victor Hugo Ortega y Gasset Richard CoudenhouveCoudenhouve-Kalergi
Az orszá országhatá ghatárokon kí kívü l él a belorusz nemzet 21,2 %%-a (Oroszorszá (Oroszország 1.206 ezer, Ukrajna 440 ezer, Lengyelorszá Lengyelország 190 ezer), az orosz 17,4 %%-a (Ukrajna 11.356 ezer, Belorusszia 1.342 ezer), az ukrá ukrán 15,3 %%-a (Oroszorszá (Oroszország 4.363 ezer, Belorusszia 291 ezer, Lengyelorszá Lengyelország 230 ezer, Romá Románia 56 ezer, Szlová Szlovákia 39 ezer).
PE GK GGT
PE GK GGT
A Briand Javaslat (1930) Richard Coudenhove Calergi: Calergi: pá páneuró neurópai mozgalom (1923. Páneuró neurópa c. kö könyve) – Nemzetek győ győlölete újabb há háború borút hozhat magá magával – Keletrı Keletrıl a kommunizmus (katonailag), nyugatró nyugatról az amerikanizmus (gazdasá (gazdaságilag) fenyeget
PE GK GGT
FranciaFrancia-német együ együttmő ttmőködésen alapuló alapuló euró európai struktú struktúra Britek bevoná bevonása mellett francia hegemó hegemónia biztosí biztosítása
PE GK GGT
5
PE GK GGT
Integrá Integráció ciós motí motívumok a II. vilá világhá gháború ború utá utáni Euró Európában Újabb há háború ború megakadá megakadályozá lyozása
PE GK GGT
2 elké elképzelé pzelés Eu. Eu. biztonsá ámegold járól ás biztonságpolitiká gpolitik 3. utas megoldá
Atlanti útvá tválasztá lasztás (USA(USA-val)
(ellená (ellenállá llási mozgalmak)
Katonai szö szövetsé vetségek (emigrá (emigráns kormá kormányok, NagyNagy-Britannia vezetı vezetı szerepe)
Gazdasá Gazdasági együ együttmő ttmőködések Harmadik erı erı Euró Európája PE GK GGT
Kisebb lé lépté ptékő gazdasá gazdasági egysé egységtervek BeNeLux Unió Unió – 3 kis orszá ország: kü külön-külön gyö gyöngé ngék – Nem jutottak el a kö közös piacig, de elı elırehaladá rehaladás a vámok terü területé letén – Fontos szerepet já játszottak az euró európai integrá integráció ció mélyí lyítésében
Északi együ együttmő ttmőködés – Dánia, Své Svédorszá dország, Finnorszá Finnország: erı erıs szociá szociális rendszer – Jó lenne egy gazdasá gazdasági integrá integráció ció is
Olaszorszá Olaszország-Franciaorszá Franciaország-Luxemburg – Vámunió munió lett volna, de nem lett belı belıle semmi PE GK GGT
Fı szó szószó szólója: Churchill – Fultoni beszé beszéd (1946): Euró Európa meggyengü meggyengülése
Késıbb ez gyı gyızött PE GK GGT
2 nagyhatalom kö közötti közvetí zvetítı híd Nem szabad a szovjeteket provoká provokálni Talá Talán nem szakadna ketté ketté Euró Európa Kisebb a há háború ború esé esélye Támogattá mogatták – nyugatnyugat-euró európai szocialista pártok (nem bará barátai, de nem is ellensé ellenségei a SZUSZUnak) – kereszté kereszténydemokrata pártok (bé (békepá kepártiak) Kezdetben erı erısebb elké elképzelé pzelés
Az integrá integráció ció fontosabb elı elızmé zményei Feltartó Feltartóztatá ztatási doktrina (1947 eleje) MarschallMarschall-terv (1948) 14 milliá milliárd $ Euró Európai Gazdasá Gazdasági Együ Együttmő ttmőködési Szervezet (1948(1948-1961) SzovjetSzovjet-amerikai kapcsolatok megromlá megromlása hideghá hidegháború ború NATO (1949), Euró Európa Taná Tanács (1949) föderalista (kö (közös parlament, kö közös kormá kormány, kö közös gazdasá gazdaságpolitika)-konfö (kormánykö nyközi konföderalista (kormá együ együttmő ttmőködés) elké elképzelé pzelések harca PE GK GGT
6
Euró pítési Program Európai Újjáé jjáép (Marshall(Marshall-terv) 1946: republiká republikánusok gyı gyıznek az USAUSA-ban – SzovjetSzovjet-ellenesek
Komoly gazdasá gazdasági segé segély kell Euró Európának 1947: George C. Marshall (k (kül. min.) beszé beszéde a Howard Egyetemen – – – –
Euró Európában erı erısödjö djön meg a demokrá demokrácia Nem kü külön tá támogatja az USA az euró európai államokat Nem kell fé félnie az USAUSA-nak az euró európai egysé egységtı gtıl Készí szítsenek az euró európai államok egy igé igénylistá nylistát
Euró Európa lelkesedé lelkesedéssel fogadta Párizsi talá találkozó lkozó (szovjetek is ré részt vettek, de hazautaztak) PE GK GGT – Szö ák a ré Szövetsé vetségeseiknek is megtiltottá megtiltott részvé szvételt
MarshallMarshall-terv
Anglia (3,1 Mrd $) Franciaorszá Franciaország (2,7 Mrd $) Olaszorszá Olaszország (1,4 Mrd $) NSZK (1,3 Mrd $) Hollandia (1 Mrd $) Görögorszá gország, Luxemburg, Dá Dánia (0,2(0,2-0,5 Mrd $) 19501950-re konszolidá konszolidálta a nyugatnyugat-euró európai orszá országok gazdasá gazdaságát Új gazdasá gazdasági vilá világrend alakult ki, kö központja USA, NyNy-Eu (gazdasá (gazdasági vasfü vasfüggö ggöny is) Erı Erısen USA felé felé fordul az euró európai gazdasá gazdaság (és fordí fordítva) PE GK GGT
Az Euró Európai Kö Közössé sség szü születé letése Schuman nyilatkozat (1950) - szé szén és acé acéltermelé ltermelés kö közös ellenı ellenırzé rzése britek részvé szvétele né nélkü lkül német szé szén önké nkéntes alapon a francia acé acéltermelé ltermelés szá számára
MarshallMarshall-terv
Egy kü külön bizottsá bizottság vé végezte az igé igényfelmé nyfelmérést: 28 Mrd $ kell (USA lealkudta: 19 Mrd $) – USA Kongresszusa 17 Mrd $$-t szavazott meg
19481948-1952 kö között 13 Mrd $$-t fizettek ki – 90 %%-ban segé segély, ajá ajándé ndék (nem kell visszafizetni) – 10 %%-ban kö kölcsö lcsön (kedvezı (kedvezı kamatokkal)
Termelé Termelés helyreá helyreállí llítása és modernizá modernizálása Pénzü nzügyi stabilitá stabilitás (egyensú (egyensúly, inflá infláció ció lekü leküzdé zdése Deficit helyreá helyreállí llítására exportnö exportnövelı velı ágazatokban beruhá beruházások Euró Európai orszá országok egymá egymás kö közötti együ együttmő ttmőködésének segí segítése Távoli cé cél: OECD Olaj, szé sztermé szén, gyó gyógyszer, fé PElké lk GKé GGT sztermék, teherautó teherautó
Az euró európai integrá integráció ció irá iránya Az euró európai integrá integráció ció – indí indítéka Németorszá metország ké kézbentartá zbentartása Nemzetkö Nemzetközi versenyké versenyképessé pesség fokozá fokozása Hideghá Hidegháború borús biztonsá biztonsági problé problémák kezelé kezelése
– Szabá Szabály orientá orientált integrá integráció ció Szuverenitá Szuverenitás átruhá truházás Közössé sségi megkö megközelí zelítés Ágazatok integrá integráció ciója
– Fegyelmezı Fegyelmezı kormá kormányzá nyzás acquis communautaire – közössé sségi ví vívmá vmányok Euró Európai Kö Közössé sségek Bí Bírósága PE GK GGT
SchumanSchuman-terv
Jean Monnet (ESZAK megszervezé megszervezése) Robert Schuman (kül. min. jelentette be) Fro.: Fro.: évszá vszázadok óta szé szénhiá nhiánnyal kü küzdö zdött – Olaszo., Olaszo., Holl.: Holl.: se szé szén, se vas
Korá Korábban: „Ne legyen né német nehé nehézipar” zipar” (ez nem ment) 1949: lé létrejö trejön az NSZK Szé Szén, vas eseté esetében ne legyenek vá vámok NoNo-nak se lenne rossz egy integrá integrált eueu-i acé acéltermelé ltermelés – Nem fé féljenek a né német acé acéltermelé ltermeléstı stıl – Szuverenitá Szuverenitás visszanyeré visszanyerése
FranciaFrancia-német ellenté ellentét felszá felszámolá molása – Fro. Fro. feladja , hogy lehet gyenge No. Mellette PE GK GGT
PE GK GGT Churchillnek nem tetszett a terv (nemzetek feletti
7
Az ESZAK lé létrehozá trehozása Párizs, 1951 tagá tagállamok eltö eltörlik az egymá egymás kö közti forgalomban a behozatali és kiviteli vá vámokat, mennyisé mennyiségi korlá korlátozá tozásokat, a megkü megkülönbö nböztetı ztetı rendszabá rendszabályokat és közös Fı Fıható hatóságot hoznak lé létre hat tagá tagállam
EC 6
1957 - ‘58
PE GK GGT
PE GK GGT
Az integrá integráció ció tová továbblendí bblendítése
A Ró Római Szerzı Szerzıdések (1958)
BeyenBeyen-terv (1955): A gazdasá gazdasági integrá integráció ciónak meg kell elı elıznie a politikai integrá integráció ciót A Montá Montánunió nunió Miniszteri Taná Tanácsa elfogadta, szaké szakértı rtıi bizottsá bizottság a ré részletes javaslatok kidolgozá kidolgozására
EGK EURATOM Alapvetı Alapvetı cél a vámunió munió és a kö közös külsı lsı tarifarendszer létrehozá trehozása Hat tagá tagállam
PE GK GGT
PE GK GGT
Az Európai integráció története
Az Európai integráció története
Az integráció formái
Az integráció formái
- A vámunió az elsı integrációs fok
- A közös piac a második integrációs fok
- A tagok egymás között megszüntetik:
- 4 alapszabadság érvényesülésének területe:
Kereskedelmi korlátozásokat:
• Áruk
• Vámokat
• Szolgáltatások • Tıke
• Kvótákat
• Munkaerı
- A vámunió jellemzıi: Vámunió
• Közös kereskedelempolitika
szabad mozgása
Közös piac Vámunió
- Kialakításához jogharmonizáció szükséges
• Áruk, szolgáltatások szabad mozgása PE GK GGT
PE GK GGT
8
Az Európai integráció története
Az Európai integráció története
Az integráció formái
Az integráció formái
- A 4 alapszabadság érvényesülését akadályozó tényezık lebontása:
- Gazdaságpolitikák egységesítése: • Koordináció • Harmonizáció Gazdasági unió
• Technikai akadályok
Egységes piac Közös piac
• Egységesítés Egységes piac
-Monetáris politika egységesítése:
• Fizikai akadályok
Közös piac
• Közös pénz bevezetése: EURO
• Fiskális akadályok
Vámunió
Vámunió
PE GK GGT
PE GK GGT
Az európai integráció fejlıdése Az Európai integráció története Az integráció formái
- A kormányzás és törvényhozás nagy része átkerül közösségi szintre: • Kül- és biztonságpolitika
Politikai unió
Politikai unió 1992. Maastrichti Szerzıdés
Gazdasági
Gazdasági unió
• Bel- és igazságügy Egységes piac
Egységes piac
Közös piac
Közös piac
Vámunió
Vámunió
1957. Római Szerzıdés
1986. Egységes Európai Okmány
1992. Maastrichti Szerzıdés
1997. Amszterdami Szerzıdés
1997. Amszterdami Szerzıdés
1957. Római Szerzıdés PE GK GGT
A Római Szerzıdés preambulumában lefektetett célkitőzések •Az európai népek egyre szorosabb összefogásának létrehozása •A tagállamok gazdasági és szociális haladásának közös biztosítása •Az országok közötti korlátok megszüntetése •Népeik élet- és munkakörülményeinek állandó javítása •Tartós gazdasági növekedés elérése és fenntartása •Kiegyensúlyozott kereskedelem és tisztességes verseny megvalósítása •Az országok gazdaságainak egyesítése, területek közti különbségek csökkentése, a kedvezıtlen adottságú térségek felzárkóztatása •Közös kereskedelempolitika kialakítása •Tengerentúli országok jólétének elımozdítása PE GK GGT
PE GK GGT
Az európai integráció fejlıdése 1951. Párizs: Franciao., NSZK, Olaszo., BeNeLux államok 1957.
Európai Szén és Acél Közösség → ESZAK=Montánunió (50 év) szupranacionális szervezet a szén- és acéltermelés összehangolására Róma: Franciao., NSZK, Olaszo., BeNeLux államok 1.) Európai Gazdasági Közösség → EGK A gazdasági integráció fıbb célkitőzései: • közös piac • közös politikák kialakítása • közösségi jogrendszer, jogharmonizáció 2.) Európai Atomenergia Közösség → EURATOM
1965. Egyesülési szerzıdés: a három integrációs szervezet intézményeinek egyesítése → Európai Közösségek Intézményi modell: Miniszterek Tanácsa
Bíróság Fıhatóság → Bizottság
Közgyőlés → EP
1986. Egységes Európai Okmány: célul tőzte ki 1992. dec. 31-ig az GKfennálló GGT egységes piac megvalósításátPE⇒ akadályok elhárítása
9
Az euró európai integrá integráció ció célja közös piac
egysé egységes piac (vagy belsı belsı piac)
Az áruk, a szolgá szolgáltatá ltatások, a tı tıke és a szemé személyek (4 alapszabadsá alapszabadság) szabadon, korlá korlátozá tozások né nélkü lkül áramolhatnak. 1. 2. 3. 4.
Az áruk szabad mozgá mozgása - vámunió munió A szolgá szolgáltatá ltatások szabad áramlá ramlása A tı tıke szabad áramlá ramlása A szemé személyek szabad áramlá ramlása - munkaerı munkaerı szabad mozgá mozgása
Az EGK kezdeti idı idıszaka (1958(1958-1972) Vámunió munió létrejö trejön: 1968 19581958-1970 kö között a kereskedelmi forgalom meghatszorozó meghatszorozódott a hatok kö között, mí míg az EGKEGK-n kí kívüli export csak ké két és fé félszeresé lszeresére nı nıtt. A GDP átlagosan 5%5%-kal emelkedett évente (ez nem csak EGKEGK-beli jelensé jelenség). A Szerzı Szerzıdés cé célkitő lkitőzései nem való valósultak meg maradé maradéktalanul: a szemé személyek, javak és a tı tıke teljesen szabad mozgá mozgását nem sikerü sikerült biztosí biztosítani. Egyetlen sikerterü sikerterület, ahol igazi kö közös politika alakult ki, pedig a Szerzı Szerzıdés csak keretszabá keretszabályozá lyozást adott: MEZİ MEZİGAZDASÁ GAZDASÁG
PE GK GGT
PE GK GGT
A Ró Római Szerzı Szerzıdés kö közös agrá agrárpolitikai cé célkitő lkitőzései
A Kö Közös Agrá Agrárpolitika alapelvei
Mezı Mezıgazdasá gazdasági termelé termelékenysé kenység nö növelé velése Agrá Agrárné rnépessé pesség ré részé szére megfelelı megfelelı életszí letszínvonal biztosí biztosítása Piacok stabilizá stabilizálása Az ellá ellátás folyamatos biztosí biztosítása Fogyasztó Fogyasztók szá számára a kí kínálat elfogadható elfogadható árszí rszínvonalon való való biztosí biztosítása PE GK GGT
Az EGK kezdeti idı idıszaka 1960: EFTA megalakulá megalakulása 1961: brit csatlakozá csatlakozási szá szándé ndék bejelenté bejelentése 1961: FouchetFouchet-bizottsá bizottság jelenté jelentése a vé védelmi, külpolitikai és kulturá kulturális együ együttmő ttmőködésrı srıl De Gaulle folyamatos ellená ellenállá llása a kö közössé sségi megkö megközelí zelítéssel szemben PE GK GGT
Az egysé egységes piac elve A kö közössé sségi preferencia elve A pé pénzü nzügyi szolidaritá szolidaritás elve
(egyenlı (egyenlıtlen a terhek hordozá hordozása)
PE GK GGT
Az EGK kezdeti idı idıszaka 1963: De Gaulle megvé megvétózta az angolok felvé felvételi kérelmé relmét Hatok kö közötti vá válsá lság 1965: üres szé szék politiká politikája (tö (többsé bbségi elv alkalmazá alkalmazásának elutasí elutasítása) 19671967-68: A Montá Montánunió nunió, az EGK és az EURATOM addigi kü külön szervei egyesü egyesülnek - Euró Európai Kö Közössé sségek elnevezé elnevezés 1967: De Gaulle ismé ismét megvé megvétózta az angolok felvé felvételi kérelmé relmét 1969: De Gaulle lemondá lemondása utá után csatlakozá csatlakozási tárgyalá rgyalások Írorszá rországgal, NagyNagy-Britanniá Britanniával Dá Dániá niával és Norvé Norvégiá giával. PE GK GGT 1973: csatlakozá égia kivé csatlakozások - Norvé Norv kivételé telével
10
A Kilencek 1972: Dö Dönté ntés az EMUEMU-ról, cé cél 19801980-ra létrehozni. Kudarcot vallott. 1979: Euró Európai Pé Pénzü nzügyi Rendszer lé létrehozá trehozása (EMS), ECU lé létrehozá trehozása Együ Együttmő ttmőködés kiterjeszté kiterjesztésének kí kísérlete politikai szintre - Tindemans jelenté jelentés: kö közös külpolitiká lpolitikára javaslat
EC 9
PE GK GGT
EC 10
1973
1981
PE GK GGT
EC 12
1986
PE GK GGT
PE GK GGT
A dé déli kibı kibıvülés
Az Euró Európai Egysé Egységes Akta
Görögorszá gországgal 1962 óta tá társulá rsulási egyezmé egyezmény, 19791979-ben írtá rták alá alá a csatlakozá csatlakozási szerzı szerzıdést, 19811981-ben tag Portugá Portugália és Spanyolorszá Spanyolország 19861986-ban váltak a Kö Közössé sség tagjaivá tagjaivá
PE GK GGT
1985: az EK inté intézmé zményeinek felü felülvizsgá lvizsgálata Javaslatok az inté intézmé zményi reformokra, az EK célkitő lkitőzéseinek mó módosí dosítására 1986: Aláí rtá ák az EEAAláírt EEA-t, 19871987-ben hatá hatályba lé lépett Az Akta vé végrehajtotta a szerzı szerzıdések reví revízió zióját, kiterjesztette az EK hatá hatáskö skörét a kö környezetvé rnyezetvédelemi és a mőszaki együ együttmő ttmőködésre. Megerı Megerısítetté tették a pé pénzü nzügyi unió unió létrehozá trehozásának szá szándé ndékát, kiterjesztetté kiterjesztették a többsé bbségi szavazá szavazás alkalmazá alkalmazását.
PE GK GGT
11
Az Európai Unió szerkezeti modellje
AZ EU Szerzı Szerzıdés 1992 1991: Maastrichti csú csúcstalá cstalálkozó lkozó: Euró Európai Kö Közössé sség helyé helyébe az Euró Európai Unió Unió elnevezé elnevezés lé lép 19991999-ig kö közös valutá valutát vezetnek be Közös kül- és biztonsá biztonságpolitika Közös ví vízumpolitika
(Maastricht után) Európai Unió Európai Tanács Miniszterek Tanácsa 1. pillér
2. pillér
3. pillér
Európai Közösség
Közös kül- és biztonságpolitika
Bel-és igazságügyi együttmőködés
kormányközi jelleg
kormányközi jelleg
konszenzusos döntés
konszenzusos döntés
szupranacionális
jelleg (Bizottság, Parlament, Bíróság) önálló jogalanyiság min. többségi döntés
PE GK GGT
PE GK GGT
A 1515-ök 19951995-ben csatlakozik Ausztria, Finnorszá Finnország, Své Svédorszá dország. Komoly eredmé eredményeket, tá támogatá mogatásokat tudtak maguk szá számára elé elérni a csatlakozá csatlakozási tá tárgyalá rgyalásokon. Gazdasá Gazdaságilag erı erıs nemzetek.
EC 15
1995 PE GK GGT
PE GK GGT
Az Amszterdami Szerzı Szerzıdés, 1997 - 1999
A Nizzai Szerzı Szerzıdés, 2001.
EUSZ teljesü teljesülésének felü felülvizsgá lvizsgálata Inté Intézmé zményi reform terü területé letén nem lé lépett elı elıre Fontos fejlemé fejlemények a foglalkoztatá foglalkoztatáspolitika teré terén Dönté ntési mechanizmus demokratizá demokratizálása Szorosabb belbel- és igazsá igazságügyi együ együttmő ttmőködés PE GK GGT
Inté Intézmé zményi reform: parlamenti helyek, taná tanács szavazati sú súlyok újraelosztá jraelosztása, tekintettel a megnö megnövekedett lé létszá tszámú Unió Unióra.
PE GK GGT
12
Az Athé Athéni Szerzı Szerzıdés, 2003
EC 25
Az EU valamint Csehorszá Csehország, Észtorszá sztország, Ciprus, Litvá Litvánia, Magyarorszá Magyarország, Má Málta, Lengyelorszá Lengyelország, Szlové Szlovénia, Lettorszá Lettország és Szlová Szlovákia közötti csatlakozá csatlakozási szerzı szerzıdések aláí aláírrása Athé Athénben. A csatlalkozá csatlalkozásokra 2004. má május 11-én kerü került sor.
2004 PE GK GGT
PE GK GGT
20072007-es bı bıvülés Romá Románia és Bulgá Bulgária
EC 27
PE GK GGT
PE GK GGT
2007
Tények: Gazdasá Gazdaságmé gméret
Az Európai Unió fı intézményei Az Európai Tanács
GDP, current prices, 2000 UK
D Mal Est
Az Európai Unió Tanácsa
Lat Cyp Lith
F
Az Európai Bizottság
Sl
L
SR Hu
I
Cz Pol
E
Az Európai Parlament
NL
S
B
A
DK
Fin
Gr
P
Egyenı Egyenıtlensé tlenség. 6 nemzet nemzet (D, GB, GB, F, I, E, NL) NL) állí llítja elı elı az EUEU-25 GDPGDP-jének tö több mint 80%á t. 80% ‘Kicsi’ Kicsi’ az a gazdasá gazdasági mé méret, ami az EUEU-25 kibocsá kibocsátásának 11-3%3%-át állí llítja elı elı. – S, B, A, D, Pl Pl, FIN FIN,, GR GR, P és IRL
‘apró apró’ a gazdasá gazdasági mé méret ha kevesebb mint 1%á 1%át állí llítja elı elı a teljes outputnak: – CZ, CZ, H, SK, SK, L, SLO SLO,, LT és CY.
Ire
Alig kimutatható kimutatható azoknak az orszá országoknak a hozzá hozzájárulá rulása, amelyek kevesebb mint 1/10 //-kal járulnak hozzá hozzá a teljes kibocsá kibocsátáshoz:
Az Európai Közösségek Bírósága
– LV, LV, EST és M. PE GK GGT
PE GK GGT
13
