Gazdaság
Az európai gazdasági környezet • Az új tagállamok növekedési üteme magasabb a régieknél, de • Az új tagállamok eredményessége meg sem közelíti a 15-öket • Az új tagállamok belépésével Európa gazdasági pozíciója statisztikailag romlott • Az gazdasági társadalmi egyenlőtlenségek növekedtek, illetve a korábbinál nagyobb egyenlőtlenségekkel kell a kibővült uniónak szembenéznie• a szolidaritás és kohézió elveinek fenntartása mellett
Lisabon Economic Indicators,20042005 a 27-ek átlagától való
Lisabon Economic Indicators,2004-2005
Az európai gazdaság pozíciói egyes területeken romlottak az elmúlt években
A versenyhelyzetet – a megújult lisszaboni stratégia életbelépése óta három területen szokták mérni • Feldolgozóipar • ITC technológiák • K+F ráfordítás
A 15-64 éves népesség gazdasági aktivitása az Európai Unióban, az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban, 2005-ben EU25
EU15
NMS10 *
USA
Japán
Népesség (millió fő)
305
254
51
296
128
Foglalkoztatási ráta,%
63,8
65,2
56,9
71,5
69,3
Munkanélküliségi ráta,%
8,8
7,9
13,4
5,1
4,4
Aktivitási ráta,%
70,2
71,0
65,8
75,4
72,6
*2004-ben csatlakozott országok Forrás: EUROSTAT,OECD
EU-25 growth: contributions of employment and labour productivity 3.5
Labour productivity Employment
3.0 2.5 2.0 1.5 % 1.0 0.5 0.0 -0.5 -1.0 1990 - 1995
1995 - 2000
2000 - 2005
2005
2006f
2007f
2008f
Note: The two components sum up to the average annual GDP growth rate in the respective periods. Data source: European Commission (AMECO).
VERSENYHELYZET:Manufacturing sectors in EU-25 with steepest decline in production in 2001-2005 2.0 1.0 0.0 -1.0
% p.a.
-2.0 -3.0 -4.0 -5.0 -6.0 -7.0 -8.0 -9.0 Office machinery Tobacco products and computers
Textiles
Wearing apparel; Tanning, dressing dressing; dyeing of leather; of fur manufacture of luggage
Total manufacturing
VERSENYHELYZET:Manufacturing sectors in EU-25 with highest production growth in 20012005 4.5 4.0 3.5
% p.a.
3.0 2.5 2.0 1.5 1.0 0.5 0.0 Recycling
Chemicals and Motor vehicles, Medical, precision Food products and beverages and optical chemical products trailers and semiinstruments, trailers watches and clocks
Total manufacturing
Lead Markets: diffusion of Internet in selected countries (source: ITU) User per 1000 people 600
500
400
300
USA Japan Germ any
France
200
100
0 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 00 01 02 03
0 China
Japan
EU
USA
12
Germany
Singapore
Korea
Taiwan
Malaysia
Netherlands
10
United Kingdom
Mexico
France
8
Ireland
Thailand
Hungary
Sweden
EU
Italy
Philippines
Belgium
Finland
Czech Rep.
Spain
Austria
Denmark
Poland
Portugal
6
Slovakia
ICT 1995
Malta
Estonia
Luxembourg
Lithuania
18
Greece
Slovenia
Latvia
Cyprus
VERSENYHELYZET:The competitiveness of the EU ICT sector:Export shares of ICT manufacturing industries 1995 and 2004 (percent)
20
ICT 2004
16
14
E U
EU
EU
4
2
Külföldi tőkebefektetés
Meghatározó nemzetközi folyamatok (úmft 28) • Bulgária, Románia csatlakozásával nemcsak a versenytársak száma gyarapszik, hanem a potenciális piacok is nőnek • Logisztikai pozíciónk különösen jó- megfelelő közlekedésfejlesztés és logisztikai beruházások mellett • E két ország működő tőke vonzása jelentős • Határmenti gazdasági kölcsönkapcsolatok fejlődhetnek, különösen : Pozsony, Kassa-Miskolc, Arad-Szeged, Békéscsaba, Nagyvárad-Debrecen , NagyváradSzabolcs,
Elszegényedési kockázat
A hazai fejlesztés helyzetét meghatározó nemzetközi folyamatok (úmft 28) • Mo kedvező földrajzi helyzete • Komparatív előnyök okán a külföldi tőkebefektetési hajlandóság jelentős • Környezetünkben lévő gazdaságok fejletlenebbek • A világ gazdaságnövekedésben van, még Európa is • Exportorientációnk okán a magyar gazdaság teljesítmény növekedésének van -külső- motorja
A gazdaság szerkezeti jellegzetességei • rendszerváltást követően –privatizáció és zöldmezős beruházások révén- bekapcsolódtunk a nemzetközi munkamegosztásba (gépipar, műszeripar: alkatrész gyártás, összeszerelés – Az export 57%-át jelenti (2004) • Széleskörűen kiépült modern pénzügyi és távközlési szektor • Leszálló ágban lévő iparágak szerkezeti részesedésének csökkenése (mg, könnyűipar) • Felszálló ágban lévő ágazatok növekedése: gép-,vegyi-, építőipar, szolgáltató szektor, turizmus
Külföldi tőke M.on. És magyar tőke külföldön
Tőkebefektetések a származási ország szerint 2000-ben USA 9%
Ausztria 12%
Hollandia 22%
NagyBritannia 2% Franciaország 6% Olaszország 3% Svájc 2% Belgium 2%
Japán 2%
Egyéb 12%
Németország 28%
A befektetések ágazati megoszlása
Hazai tőkebefektetők külföldön
Újrabefektetés
Makró ill. átfogó gazdasági problémák 1. • • • • • • • •
Államháztartás növekvő hiánya Jelenős ikerdeficit ( külső-, belső eladósodás) Alacsony lakossági megtakarítás Stop and go gazdaságpolitika: konszenzus hiánya Konvergencia program negatív hatása a növekedésre Az európai konjunkturális helyzettől való függőség Versenykörnyezet változása Dél-kelet ázsiai országok növekvő exportjának hatása hazai termelőágazatokra • Jelentős energiafüggőség(2003-ban:74%)
Makró ill. átfogó gazdasági problémák 2. • Közszféra magas kiadási rátája és túl magas foglalkoztatási szintje • Nem ösztönző adórendszer, magas munkára rakodó közterhek • Gyenge piacszabályozás: monopol és oligopol piacok magas aránya • Kedvezőtlen demográfiai trendek • Oktatás és képzés szerkezeti zavarai • Alacsony foglalkoztatási szint • Fekete és szürkegazdaság magas aránya • Közlekedési infrastruktúra gyengeségei
Duális gazdasági szerkezet 1. • 800 000-1 millió vállalkozás • Többszázer önfoglalkoztató • Többszázezer mikró vállalkozás – – – –
Helyi piacokra termel, külpiaci kapcsolatok hiány Alacsony hatékonyság Tőkeszegénység, Alacsony technológiai színvonal
• KKV-k foglalkoztatásban betöltött szerepe jelentős
Duális gazdasági szerkezet 2.
• 1000 nél alig több nagyvállalat • Néhányezer középvállalat – Jól beépültek a nemzetközi termelési láncokba
Telephelyek és foglalkoztatottak száma
1
telephely % 478 487 59,2
foglalkoztato tt 368 784
% 9,3
2
119 170 14,7
236 547
6,0
3-4
85 995 10,6
296 698
7,5
5-9
75839 9,4
484 439
12,2
10-19
25 576 3,1
369 176
9,3
20-49
13 974 1,7
478 224
12,6
50-249
8 001 1,0
817 825
20,6
250-
1 293 0,2
911 286
23,0
össz
808 335 100
3 962 978
100
Jelentős területi különbségek alakultak ki • GDP regionális szóródása magas és tovább növekszik • Régiók, kistérségek foglalkoztató képességében jelentős különbségek • Az egyes régiók elérhetősége lassan javul • A külföldi tőke csak fokozatosan lépi át a délnyugat észak keleti tengelyt • A régiók gazdasági szerkezetében is jelentkezik a felszálló és leszálló ágazatok közötti szakadék
Az egy főre jutó GDP változása 1994 1999 2000 2001 Változás, 2001/ 1994
ezer Ft, folyó áron Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen Megyék összesen
619 367 428 357 296 314 354 425 345
1710 1061 1301 880 751 726 843 1132 904
2014 1255 1468 957 827 815 918 1290 1011
2304 1360 1518 1097 956 967 1045 1458 1143
3,72 3,71 3,55 3,07 3,23 3,08 2,95 3,43 3,31
• A tervezési-statisztikai régiók alapadatai Népesség (2005)
GDP, PPS (2004)
Terület
km2
K-M
%
Fő
%
millió euró
%
6 918
7,4
2 840 972
28,1
61 420
44,5
KR
86 112
92,6
7 256 577
71,9
76 465
55,5
K-D
11 117
11,9
1 110 897
11,0
14 501
10,5
Ny-D
11 328
12,2
1 000 348
9,9
14 269
10,3
D-D
14 169
15,2
977 465
9,7
9 544
6,9
É-M
13 430
14,4
1 271 111
12,6
11 564
8,4
1. táblázat:
Forrás: Eurostat, KSH
É-A
17 729
19,1
1 541 818
15,3
13 796
10,0
D-A
18 339
19,7
1 354 938
13,4
12 791
9,3
M-o.
93 030 100,0 10 097 549
100,0
137 885
100,0
Bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása, 2002 (%) Köz épM agy arors z ág 46%
Köz épDunántúl 10%
Dél-Alföld 9%
És z ak alföld 10%
Ny ugatDunántúl 10% És z ak M agy arors z ág 8%
Dél- Dunántúl 7%
Összes beruházás, 2002 millió forint
1 400 000
Budapest
1 321 854
1 200 000
1 000 000
Közép-Magyarország Közép-Dunántúl
909 706
800 000
Nyugat-Dunántúl
600 000
Dél-Dunántúl
400 000
382 572
402 438 300 066
200 000
0
335 571
Észak-Magyarország
370 225 291 670
Észak Alföld Dél-Alföld
A területi egyenlőtlenségek mérése Gazdasági dimenzió : • GDP-hez való hozzájárulás, területi GDP
Humán dimenzió: HDI-index (human • • • • •
development Index) Jövedelem Iskolázottság Munkanélküliség Foglalkoztatás Migráció
Példa a települési egyenlőtlenségekre
Egyenlőtlenségi dimenziók 1. Elhelyezkedés 2. Mennyiség 3. Minőség 4. Szerkezet 5. Szerepkör 6. Kapcsolatok 7. Viszonyok
Nagyváros
Aprófalu
centrális népes fejlett tagolt sokfunkciós kapcsolatgazdag irányító
peremhelyzetű kicsi elmaradott homogén funkcióhiányos elszigetelt függő
ELÉRÉS Budapest=50, nyugati határ (1)=20, 3 régióközpont=30
Elérési kategóriák 3,66 – 5,00 3,14 – 3,66 2,72 – 3,14 2,35 – 2,72 1,81 – 2,35 1,00 – 1,81
TERRA STUDIO Kft adatai alapján
(24) (26) (24) (26) (24) (26)
ELÉRÉS Budapest=40, megyeszékhely=25, kistérség köpont=25, saját sz.=10
Elérési kategóriák
TERRA STODIO Kft adatai alapján
3,49 – 5,00 3,06 – 3,49 2,79 – 3,06 2,47 – 2,79 2,24 – 2,47 1,69 – 2,24
(26) (24) (25) (26) (23) (26)
ELÉRÉS a hétköznapokon Megyeszékhely=40, kistérség központ=40, saját szerep=20
Elérési kategóriák 3,88 – 5,00 3,38 – 3,88 3,21 – 3,38 3,04 – 3,21 2,77 – 3,04 2,02 – 2,77
A TERRA STUDIO Kft adatai alapján
(29) (24) (22) (23) (25) (27)
2012-re becsült elérés
Az aktív keresők számának változása, 1999/1990 (Az 1990. évi népszámlálás és az OMMK becslése alapján, %)
Jelmagyarázat
KSH, 2000, FA
-6,8 – 0,0 -9,9 – -6,8 -13,0 – -9,9 -18,1 – -13,0 -20,1 – -18,1 -22,6 – -21,0 -25,6 – -22,6 -46,9 – -25,6
(20) (17) (20) (19) (19) (17) (18) (20)
Centrum-periféria/fejlettség
A fejlettség indikátora: Ezer lakosra jutó gépkocsik száma
A fejlettség indikátora: Villamosenergia fogyasztás kistérségenként
„Fiatalabb és idősebb” térségek
A lakosság sűrűsödésének és ritkulásának irányai
Az elvándorlók célterületei
Kistérségi gazdasági-foglalkoztatási szerkezet
3K Consens, 2007
Átlag alatti foglalkoztatási szint, leszálló ipar túlsúlya (48) Átlag alatti foglalkoztatási szint, kiegyenlített felszálló-leszálló iparágak (22) Átlag alatti foglalkoztatási szint, feszálló ipar túlsúlya (10) Átlag feletti foglalkoztatási szint, leszálló ipar túlsúlya (22) Átlag feletti foglalkoztatási szint, kiegyenlített felszálló-leszálló iparágak (26) Átlag feletti foglalkoztatási szint, felszálló ipar túlsúlya (40)
Kistérségi gazdasági-foglalkoztatási szerkezet Átlag alatti foglalkoztatási szint, leszálló ipar túlsúlya Sátoraljaújhelyi Abaúj–Hegyközi Bodrogközi
Szikszói Tokaji Szerencsi Bélapátfalvai
Ibrány–Nagyhalászi
Tiszavasvári Baktalórántházai
Mezőcsáti Hevesi
Vásárosnaményi
Nagykállói
Csengeri
Hajdúböszörményi Nyírbátori
Balmazújvárosi
Tiszafüredi
Derecske–Létavértesi Püspökladányi
Ceglédi
Berettyóújfalui Szeghalomi
Kunszentmiklósi
Csongrádi
Tamási
Lengyeltóti
Kunszentmártoni Szarvasi
Sásdi Nagyatádi Szigetvári Barcsi
Jánoshalmai
Komlói Bajai
Szentlőrinci Mohácsi Sellyei
3K Consens, 2007
Békéscsabai
Kalocsai Kisteleki
Csurgói
Sarkadi
Siklósi
Bácsalmási
Mezőkovácsházai
Kistérségi gazdasági-foglalkoztatási szerkezet Átlag alatti foglalkoztatási szint, kiegyenlített felszálló-leszálló iparágak Encsi Edelényi
Sárospataki
Kisvárdai Fehérgyarmati
Szobi
Mátészalkai Mezőkövesdi Füzesabonyi
Nagykátai Mezőtúri Törökszentmiklósi Karcagi Balatonföldvári
Sárbogárdi
Fonyódi Letenyei
Marcali
Orosházai
Makói Pécsváradi
3K Consens, 2007
Hajdúhadházi
Kistérségi gazdasági-foglalkoztatási szerkezet Átlag alatti foglalkoztatási szint, feszálló ipar túlsúlya Kazincbarcikai Ózdi Salgótarjáni Szécsényi Bátonyterenyei Miskolci Pétervásárai Pásztói
Jászberényi
3K Consens, 2007
Polgári
Kistérségi gazdasági-foglalkoztatási szerkezet Átlag feletti foglalkoztatási szint, leszálló ipar túlsúlya
Kapuvári Csornai Pápai Sárvári
Hajdúszoboszlói
Pannonhalmai
Csepregi
Ercsi
Celldömölki
Vasvári
Adonyi
Sümegi Enyingi
Őriszentpéteri
Kiskunfélegyházai Kiskőrösi
Szentesi
Dombóvári Kaposvári
Kiskunhalasi Mórahalomi
3K Consens, 2007
Gyulai
Kistérségi gazdasági-foglalkoztatási szerkezet Átlag feletti foglalkoztatási szint, kiegyenlített felszálló-leszálló iparágak
Balassagyarmati
Nyíregyházai Egri
Mosonmagyaróvári Komáromi Téti Kőszegi Zirci
Szentgotthárdi Zalaszentgróti Zalaegerszegi Tapolcai
Gárdonyi
Dabasi
Szolnoki
Abai Kecskeméti
Békési
Keszthely–Hévízi Lenti
Paksi Kiskunmajsai Szekszárdi Bonyhádi
3K Consens, 2007
Hódmezővásárhelyi
Szegedi
Kistérségi gazdasági-foglalkoztatási szerkezet Átlag feletti foglalkoztatási szint, felszálló ipar túlsúlya
Tiszaújvárosi Rétsági
Sopron– Fertődi
Szombathelyi
Gyöngyösi Esztergomi Váci Veresegyházi Győri Tatai DorogiSzentendrei Aszódi Hatvani Dunakeszi KisbériTatabányaiPilisvörösvári Gödöllői Budapest Oroszlányi Bicskei Budaörsi Monori Móri Gyáli Várpalotai Ráckevei Ajkai Veszprémi Székesfehérvári
Körmendi Balatonfüredi
Balatonalmádi Dunaújvárosi Siófoki
Tabi Nagykanizsai
Pécsi
3K Consens, 2007
Debreceni
Gazdasági aktivitás és munkanélküliség a 15-64, 2005
