Az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) tíz éve

Az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) tíz éve

Európai Bizottság

24-01-2008 10:00:48

957649_HU_COVER.indd 4-5

Az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) tíz éve

Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság D2 egység Kézirat lezárva: 2007. július

957649_BINNEN_HU.indd 1

19-02-2008 14:46:55

Sem az Európai Bizottság, sem a nevében eljáró személyek nem felelnek azért, hogy a jelen kiadványban foglalt információtartalmakat mások hogyan használják fel.

A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni. Ingyenesen hívható telefonszám (*): 00 800 6 7 8 9 10 11 (*) Egyes mobiltelefon-szolgáltatók nem engednek hozzáférést a 00 800-as telefonszámokhoz, vagy kiszámlázzák ezeket a hívásokat.

Jelentős mennyiségű további információt talál az Európai Unióról az interneten. Az információk az Europa szerveren, a következő címen állnak rendelkezésre: http://europa.eu © Európai Közösségek, 2007 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. Katalógusinformáció a kiadvány végén található. Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2008 ISBN 978-92-79-06588-0

Printed in Belgium KLÓRMENTES FEHÉR PAPÍRRA NYOMTATVA


19-02-2008 14:39:55

Az Európai Foglalkoztatási Stratégia 10 éve

Előszó A nagy munkanélküliség időszakában, 1997 novemberében az Európai Tanács a luxembourgi foglalkoztatási csúcstalálkozón útnak indította az Európai Foglalkoztatási Stratégiát (EFS). Ez készítette elő a terepet a tagállamok és a Bizottság számára ahhoz, hogy – együttműködés és tapasztalatcsere révén – közös célkitűzéseket és célokat érjenek el az európai munkahelyek mennyiségének és minőségének növelésében. 2000 márciusában a lisszaboni Európai Tanács alkalmával az Európai Unió új stratégiai célt tűzött maga elé a következő évtizedre: azt, hogy a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, amely – több és jobb munkahellyel, valamint nagyobb mértékű társadalmi kohézióval – fenntartható gazdasági növekedésre képes. Az EFS középpontjába a munkanélküliség csökkentése helyett immár a teljes foglalkoztatottság feltételeinek visszaállítása került. 2005-ben az Európai Tanács és a Bizottság megállapodott abban, hogy a lisszaboni stratégia módosításra szorul, és annak új középpontjába a növekedést és a munkahelyeket állította. A lisszaboni stratégia fókuszának megváltozásával felmerült az igény nagyobb mennyiségű és jobb minőségű munkahelyek iránt, minek eredményeképpen az EFS az európai politikák prioritásainak középpontjába került. Ma, elindítása után tíz évvel, az EFS fokmérőnek tekinthető. Modellként szolgált számos – többek közt a szociális védelemre, az oktatásra és a képzésre vonatkozó – nyitott koordinációs módszerhez, de ennél is fontosabb, hogy konkrét eredményeket ért el olyan problémákkal kapcsolatban, melyek az európai polgárokat leginkább foglalkoztatják. 1997 óta az idősebb munkavállalók és a nők foglalkoztatási aránya, valamint az összesített foglalkoztatási arány jelentősen nőttek, miközben a munkanélküliség és a tartós munkanélküliség egyaránt jelentős csökkenést mutatott (az utóbbi mintegy harmadával visszaszorult). Ez a siker teljes egészében ugyan nem tulajdonítható az EFS-nek, egy jelentős része azonban igen: a foglalkoztatás terén javult a teljesítmény, hiszen a tagállamok jobban végre tudják hajtani foglalkoztatási politikájukat és tanulhatnak egymástól a tekintetben, hogyan érjenek el közös célokat. Úgy vélem, az Európai Foglalkoztatási Stratégia az Unió egyik legfontosabb sikere. Meggyőződésem szerint a továbbiakban is hozzájárul ahhoz, hogy az európaiak közül minél többen minél jobb álláshoz jussanak. Minden remény megvan arra, hogy a második évtized még az első 10 évnél is sikeresebb legyen, lehetővé téve számunkra, hogy elérjük az EU által a női munkavállalók és az idősebb munkavállalók vonatkozásában kitűzött foglalkoztatási arányokat, majd pedig az összesített foglalkoztatási ráta tekintetében kitűzött 70%-os célt. Számítok továbbá arra, hogy a jövőben is elkötelezettek maradunk azon aktív, befogadásra irányuló politikák mellett, amelyek hozzájárulnak mind a munkaerő-kínálat bővüléséhez, mind pedig a társadalmi kohézió erősödéséhez. Vladimír Špidla foglalkoztatási, szociális és esélyegyenlőségi biztos 3


19-02-2008 14:46:55


Tartalom Bevezetés .......................................................................................................... 5 1. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) intézményi struktúrája .................... 7 1.1. Kezdetek ............................................................................................... 7 1.2. Az Amszterdami Szerződés: a foglalkoztatás főirányként való érvényesítése („mainstreaming”) ................................................. 10 1.3. A luxembourgi folyamat: a partnerség, az együttműködés és a kölcsönös tanulás ösztönzése ...................................................... 14 2. Mérföldkövek az EFS-ben............................................................................. 17 2.1. Az EFS: a lisszaboni stratégia kiegészítése, a prioritások erősítése.......................................................................... 17 2.2. Növekvő álláskínálat; az Európai Foglalkoztatási Munkacsoport ..................................................................................... 19 2.3. Az EFS hozzáigazítása az EU bővítéséhez........................................... 21 2.4. A globalizáció és az öregedő Európa: a lisszaboni stratégia átdolgozása ..................................................... 22 3. Az EFS jellemzői ............................................................................................. 3.1. A társadalmi dimenzió ........................................................................ 3.2. A humán tőke...................................................................................... 3.3. Az ifjúság foglalkoztatására vonatkozó politikák ................................. 3.4. Helyi szintű cselekvés: helyi szereplők bevonása az EFS megvalósításába....................................................................... 3.5. Szabad mozgás: az európai pillér ....................................................... 3.6. „Rugalmas biztonság” („Flexicurity”): új perspektíva a munka világában ....................................................... 3.7. Az Európai Szociális Alap (ESZA) szerepe ........................................... 3.8. A nemzetközi dimenzió ......................................................................

23 23 25 26 28 30 32 37 38

Statisztika ........................................................................................................... 39

4


19-02-2008 14:46:55

Bevezetés

Bevezetés Az EFS összetevői:

1997-es elindítása óta az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) központi szerepet játszik az EU-politikáknak – a mindenki számára javuló munkalehetőségek érdekében történő – összehangolásában. Szerepét az Európai Tanács számos alkalommal hangsúlyozta, és ez a stratégia alapvető eszköz lett az EU-polgárokat leginkább foglalkoztató témák egyikének kezeléséhez: a több és jobb munkahely megteremtéséhez. Az EFS feladata, hogy a tagállamok által EUszinten vállalt foglalkoztatáspolitikai prioritásokhoz iránymutatást adjon, valamint ezek összehangolását biztosítsa. Az állam- és kormányfők meghatároztak egy cselekvési keretet a közös célkitűzések és foglalkoztatáspolitikai prioritások számára. A tagállami foglalkoztatáspolitikák ilyen, uniós szinten történő összehangolása az EU-Szerződés 1998-as módosításakor meghatározott éves folyamat köré épül, amely a lisszaboni stratégia 2005-ös újraindítása óta egy meghosszabbítható hároméves ciklusba illeszkedik.

•

Foglalkoztatási iránymutatások, amelyeket a Bizottság javaslata alapján évente a Tanács fogad el. Az iránymutatások a tagállami foglalkoztatáspolitikák közös prioritásait tükrözik. 2005 óta részét képezik a növekedésre és munkahelyekre vonatkozó integrált iránymutatásoknak.

•

Nemzeti reformprogramok, amelyeket a tagállamok dolgoznak ki annak érdekében, hogy az említett iránymutatásokat a nemzeti politikába átültessék. 2005-ig ezeknek a programoknak a foglalkoztatással összefüggő részei Nemzeti Foglalkoztatási Cselekvési Terv néven voltak ismertek.

•

Együttes foglalkoztatási jelentések, amelyeket a Bizottság és a Tanács fogad el, annak áttekintése céljából, hogy a foglalkoztatási iránymutatások tükrében milyen előrehaladás történt tagállami és közösségi szinten. 2005 óta az együttes foglalkoztatási jelentés adja az EU által a lisszaboni stratégia terén elért előrehaladásról szóló éves jelentés foglalkoztatási fejezetét.

•

Országspecifikus ajánlások. A Tanács a Bizottság javaslata alapján a foglalkoztatáspolitikára vonatkozó, országspecifikus ajánlásokat is elfogadhat, amelyeket a tagállamoknak nemzeti reformprogramjaik kidolgozása során szükséges figyelembe venniük.

5


19-02-2008 14:46:55


Az EFS első évtizedében az EU foglalkoztatási rátája 60,7%-ról 64,3%-ra nőtt (lásd a 3. grafikont), ezen belül a nők foglalkoztatási aránya 51,8%-ról 57,1%-ra, az idősebb (55–64 év közötti) munkavállalóké pedig 35,7%-ról 43,5%-ra emelkedett. Ennél is nagyobb javulás mutatkozott azon tagállamok foglalkoztatási arányában, amelyek a leghosszabb ideje részesültek az EFS előnyeiből. A tíz év folyamán a munkanélküliségi arányok változóan alakultak: 2001 előtt nagymértékű csökkenést mutattak, 2001 és 2004 között – különösen az új tagállamokban – növekedtek, 2004 után pedig csökkentek. Úgy tűnik, a munkaerő-piaci strukturális reformoknak meglett az eredményük. Ezt tükrözi, hogy a tartós munkanélküliség aránya 5%-ról 3,6%-ra csökkent (lásd a 6. grafikont), és rövidültek a munkanélküliség átlagos időtartamai.

Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

10 ÉVE

6


19-02-2008 14:46:56

1. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia intézményi struktúrája

1. AZ Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) intézményi struktúrája 1.1. Kezdetek Az 1990-es években politikai konszenzus alakult ki arról, hogy Európa foglalkoztatási problémája strukturális jellegű, valamint hogy a növekedés foglalkoztatás-intenzív jellegének növelésére van szükség1. A monetáris stabilizációs politika – amelyet a gazdasági és monetáris unióra való felkészülés érdekében alkalmaztak –, valamint a foglalkoztatás és a munkanélküliség kihívásainak közös jellege egyaránt azt igényelték, hogy európai szinten összehangoltabb legyen a foglalkoztatásra irányuló szakpolitika. A téma megvitatása a Maastrichti Szerződés (1992) tárgyalásai folyamán vette kezdetét. Ez a szerződés az európai modell társadalmi dimenzióját egy szociális kérdésekről szóló jegyzőkönyvvel támasztotta alá. Az amszterdami Európai Tanács alkalmával (1997) azután megállapodás született arról, hogy a Szerződésbe a foglalkoztatásra vonatkozóan új rendelkezéseket illesztenek be. Az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés (EKSZ) 126. cikke, miközben megerősítette a tagállamok hatáskörét a foglalkoztatáspolitika tekintetében, a foglalkoz-

1

Az EKSZ 128. cikke: a közös foglalkoztatási prioritások kerete Ebben a keretben a politikák összehangolását a „célközpontú vezetés” módszere erősíti. Ennek megfelelően, a Tanács a Bizottság javaslata alapján évente európai foglalkoztatási iránymutatásokat dolgoz ki; ezeket az iránymutatásokat a nemzeti cselekvési tervekben (NCST) figyelembe kell venni, amely cselekvési tervek értékelése a Bizottság és a Tanács együttes foglalkoztatási jelentése keretében történik, a következő éves iránymutatások megállapítása céljával. 2000 óta a Tanács a Bizottság javaslata alapján, a foglalkoztatási iránymutatásokat kiegészítendő, a tagállamok számára egyedi ajánlásokat tesz. A „célközpontú vezetés” módszerét az is segíti, hogy számos területen, uniós és tagállami szinten egyaránt mérhető célokat állapítanak meg, valamint az előrehaladás mérése céljából fokozatosan – a Bizottság és a tagállamok által közösen elfogadott – statisztikai mutatókat dolgoznak ki.

Vö.: Delors-féle Fehér könyv a növekedésről, a versenyképességről és a foglalkoztatásról, 1993.

7


19-02-2008 14:46:56


tatást közös érdekű ügynek nyilvánította, és arról rendelkezett, hogy a tagállamok uniós szinten összehangolt foglalkoztatási stratégiát alakítsanak ki. Elsősorban a Szerződésnek a gazdaságpolitika összehangolására vonatkozó rendelkezései2 hatására, illetve a foglalkoztatáspolitikáknak az 1994Az Európai Foglalkoztatási Stratégia es esseni Európai Tanács által megkezdett összehangolása hatására az EKSZ új 128. cikke megfelelő keretet teremtett ahhoz, hogy a tagállami foglalkoztatáspolitikákat közös európai prioritások és érdekek alapján dolgozzák ki.

10

Az EFS végrehajtása számos megközelítés számára teret engedett, és valamennyi érintett közreműködését igényelte, nevezetesen a nemzeti kormányokét, az EU-intézményekét, a szociális partnerekét, a civil társadalomét, a tudományos élet szereplőiét stb. Ez összhangban áll azzal, hogy a nemzeti intézményi felépítés és a társadalmi párbeszéd gyakorlata sokféle lehet. A koordinációs folyamat nyitottsága többek között azt eredményezte, hogy a szociális partnerek felkérést kaptak – mind nemzeti, mind uniós szinten –, hogy a regionális és a helyi részvétel kialakítása érdekében konkrét cselekvéseket és kezdeményezéseket dolgozzanak ki. Az Amszterdami Szerződés óta az Európai Parlament, egyéb közösségi intézmények és a Foglalkoztatási Bizott-

ÉVE

2

EKSZ 98. és 99. cikke.

8


19-02-2008 14:46:56


Az Amszterdami Szerződés hatálybalépésére készülve, a luxembourgi foglalkoztatási csúcstalálkozó (1997 novemberében) elindította az EKSZ 128. cikkében foglalt új, nyitott koordinációs módszer végrehajtását, és jóváhagyta a foglalkoztatási iránymutatások első csomagját. Ezek az iránymutatások négy, integrált cselekvési vonal mentén, vagyis a foglalkoztatási iránymutatások úgynevezett pillérei – a foglalkoztathatóság, a vállalkozás, az alkalmazkodóképesség és az esélyegyenlőség – keretében jelentek meg. Ezek a cselekvések átfogó, az alapvető kínálat- és keresletközpontú politikákat egyesítő választ kínáltak a foglalkoztatási kihívásra.

© Gettyimages

ság szintén aktív szerepet játszottak a foglalkoztatási iránymutatások kidolgozásában.

9


19-02-2008 14:46:56


1.2. Az Amszterdami Szerződés: a foglalkoztatás főirányként való érvényesítése („mainstreaming”)

Az EFS a gyakorlatban 18 milliós foglalkoztatásbővülés Az EU-ban a foglalkoztatás helyzete az Európai Foglalkoztatási Stratégia 1997-es megszületése óta egyértelmű javulást mutatott. 1997 és 2006 között az összesített foglalkoztatási arány 60,7%-ról 64,3%-ra nőtt (lásd az 1. és a 3. grafikont). Különösen a stratégia 2005-ös átdolgozása óta a foglalkoztatás növekedése felgyorsult, ami növekedő foglalkoztatási és csökkenő munkanélküliségi (beleértve a tartós munkanélküliséget is) rátákat eredményezett. Érdemes megjegyezni, hogy a foglalkoztatási és részvételi arányok EU-ban tapasztalt növekedésének tanúsága szerint csökkent a ciklikus körülményekkel szembeni érzékenység. Ez egyaránt tükrözi a reformok hatásait és a tartós társadalmi-gazdasági változást. Az előbbi abban is tetten érhető, hogy az EFS-t 1997-ben elindító tagállamok esetében a foglalkoztatási arány 5,3 százalékponttal nőtt. Meg kell emellett jegyezni, hogy a foglalkoztatási ráták tagállamonként jelentős eltérést mutatnak: a Lengyelországban mért 54,5%-tól a Dániában elért 77,4%ig terjednek (lásd a 3. grafikont).

Az Amszterdami Szerződés, bár nem változtatott azon az alapelven, hogy a foglalkoztatáspolitika terén a tagállamok kizárólagos hatáskörrel rendelkeznek, a Tanácsra és az Európai Bizottságra nyomatékosabb szerepet osztott, számukra új feladatokat jelölt meg, és hatékonyabb eszközöket biztosított. Az Európai Parlamentet is szorosabban bevonta a döntéshozatali folyamatba. A szociális partnerek feladatköre és közreműködési lehetőségei szintén bővültek azáltal, hogy a Szerződésbe bekerült a Szociális Jegyzőkönyv. A foglalkoztatás közösségi megközelítésének általános erősítésén túl az Amszterdami Szerződés kulcsfontosságú elemei e téren a következők voltak:

10


19-02-2008 14:46:56


1. Az Európai Unió egyik kulcsfontosságú céljaként fogalmazta meg azt a kötelezettségvállalást, hogy a foglalkoztatást magas szintre kell emelni. A Szerződés azt is kimondta, hogy ez a cél ugyanolyan fontos, mint a növekedés és stabilitás makrogazdasági céljai. A foglalkoztatási cél jelentőségét tovább fokozta az a tény, hogy a foglalkoztatásra vonatkozó cikkek a Szerződésben – akárcsak a monetáris és gazdasági tárgyú cikkek – önálló címben, és nem pusztán önálló fejezetben jelentek meg. 2. A Szerződés hangsúlyozta, hogy a foglalkoztatás „közös érdekű” ügy. A tagállamok elkötelezték magukat amellett, hogy foglalkoztatási politikáikat közösségi szinten öszszehangolják. Az, hogy valamely országban milyen módon hajtották végre a munkaerőpiaci intézkedéseket, elkerülhetetlenül befolyásolta más tagállamok munkaerő-piaci politikájának paramétereit.

11


19-02-2008 14:46:57


3. A Szerződés kötelezte a tagállamokat és a Közösséget arra, hogy egy összehangolt foglalkoztatási stratégia kidolgozásán – különösen a képzett és alkalmazkodóképes munkaerő, valamint a gazdasági változásokra reagálni képes munkaerőpiac kialakulásának elősegítésén – munkálkodjanak. 4. A Szerződés fontos elvként hangsúlyozta a foglalkoztatáspolitika főirányként való érvényesítését. A 127. cikk előírja, hogy valamennyi közösségi politika esetében figyelembe kell venni annak foglalkoztatási kihatását. 5. A Szerződés meghatározta az országmonitoring-eljárás keretét (128. cikk). A tagállamok foglalkoztatási politikáit a Bizottság és a Tanács évente együttes foglalkoztatási jelentésben vizsgálja meg. Ezen túlmenően a tagállamok számára évente foglalkoztatási iránymutatásokat javasol a Bizottság és fogad el a Tanács (nagyjából úgy, ahogyan az a gazdasági és monetáris politika terén történik), amelyek alapján a tagállamok foglalkoztatási nemzeti cselekvési terveket dolgoznak ki. Végezetül, az egyes tagállamok számára ajánlásokat javasolhat a Bizottság és fogadhat el a Tanács.

12


19-02-2008 14:46:57


6. Állandó, a Szerződésen alapuló intézményi struktúrák jöttek létre (130. cikk, a Foglalkoztatási Bizottság), amelyek lehetővé tették, hogy a foglalkoztatási és más strukturális politikai témákról – európai szinten – látható, folyamatos és átlátható vita folyjék. A Tanács döntés-előkészítési folyamatának további tökéletesítésére is lehetőség nyílt. 7. Megteremtődött a – korábban nem létező – jogi alap a foglalkoztatásra vonatkozó ösztönző intézkedések keretében történő elemzéshez, kutatáshoz, bevált gyakorlatok cseréjéhez és ezen intézkedések előmozdításához (129. cikk), valamint a Bizottság által Az Európai közösségi szinten e tárgyban válFoglalkoztatási Stratégia lalt egyéb feladatokhoz.

10 ÉVE

13


19-02-2008 14:46:57


1.3. A luxembourgi folyamat: a partnerség, az együttműködés és a kölcsönös tanulás ösztönzése A luxembourgi folyamat „nyitott koordinációs módszere” hasznosnak bizonyult, és a 2000-es lisszaboni csúcson más szakpolitikák – úgymint a társadalmi befogadás – terén is alkalmazható modellnek nyilvánították.

© Alamy - John Sturrock

A luxembourgi folyamat elismert erőssége a többoldalú monitoring. Az éves jelentéstételre és az összehasonlítható mutatókra épülő monitoring világossá tette, melyek az EU legjobban teljesítő tagjai. Az éves jelentéstétel és a monitoring a tagállamok között nagyobb mértékű és elmélyültebb információcseréhez vezetett, a helyes gyakorlatok átadhatóságának felmérése végett bevezetett „peer review” (kölcsönös felülvizsgálati) folyamat3 pedig több mélyreható értékelést tett lehetővé. Sok tagállam felélénkítette kétoldalú kapcsolatait és az egyéb tagállamok által alkalmazott megközelítésekből merített inspirációt. A Foglalkoztatási Bizottság életre hívása, amely a nemzeti foglalkoztatási politikák tervezéséért és végrehajtásáért felelős, felsőszintű tagál-

3

Lásd: http://www.mutual-learning-employment.net

14


19-02-2008 14:46:57


lami tisztviselők rendszeres összejövetelét biztosítja, megkönnyítette az ily módon megélénkült információcserét. Az EFS a foglalkoztatással összefüggő területek széles körében ismerte fel a szociális partnerek kulcsszerepét. Míg a kezdeti iránymutatások a szociális partnereket csak a kifejezetten az ő kompetenciájukat igénylő területekkel összefüggésben említették, addig a lisszaboni csúcs után tágabb szerepük és elismertségük is elfogadottá vált. Fokozatosan javult a szociális partnerek bevonása a nemzeti cselekvési tervek nemzeti szintű elkészítésébe. Az európai szociális partnerek kulcsfontosságú témákkal – köztük az egész életen át tartó tanulással – kapcsolatban maguk is bekapcsolódtak a végrehajtási folyamatokba. Az EFS támogatta a foglalkoztatási politikák területi dimenziójának kialakítását, amit a területi cselekvési tervek megjelenése is bizonyít (lásd a 3.4. szakaszt). A helyi és a regionális szervek, akár szociális szolgáltatást nyújtóként, akár helyi foglalkoztatóként, egyre inkább partnerekké váltak a foglalkoztatási politikák végrehajtásában, nem utolsósorban az Európai Szociális Alap igénybevételén keresztül, amelynek prioritásait 2000-ben összekapcsolták az EFS-sel (lásd a 3.7. szakaszt).

15


19-02-2008 14:47:00


Megélénkült az intézményi együttműködés uniós szinten a Tanács különböző formációi (különösen az ECOFIN, valamint a foglalkoztatási és szociális miniszterek tanácsa (EPSCO)), valamint az ezeknek megfelelő bizottságok4 között, továbbá a Bizottság azon szolgálatai között is, amelyek a különféle, foglalkoztatással összefüggő szakpolitikák (pl. az oktatás/képzés, a gazdaságpolitika, az adózás és a vállalkozás szakpolitikái) folyamatainak megtervezéséért és monitoringjáért felelnek. Ennek eredményeképpen erősödött az együttműködés a Bizottság és a Tanács között, nevezetesen a Foglalkoztatási Bizottság révén. Az Európai Parlament jelentős szerepet játszott az éves felülvizsgálat folyamatában, ezáltal hozzájárult a stratégia fejlesztéséhez. Az egyéb intézmények közreműködése úgyszintén értékesnek bizonyult. Az állami foglalkoztatási szolgálatokat, amelyek aktív, uniós szintű hálózatban képviseltetik magukat, sikerült határozottan mozgósítani az EU-prioritások terén.

Pl. a Foglalkoztatási Bizottság, a Gazdaságpolitikai Bizottság és a Szociális Védelemmel Foglalkozó Bizottság.

4

16


19-02-2008 14:47:00

2. Mérföldkövek az EFS-ben

2. Mérföldkövek az EFS-ben5 2.1. Az EFS: a lisszaboni stratégia kiegészítése, a prioritások erősítése A lisszaboni Európai Tanács keretében (2000 márciusában) elismerték az EFS nyitott koordinációs módszerének sikerét, és a következő évtizedre vonatkozóan új stratégiai célban állapodtak meg, mely szerint az Európai Uniónak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell válnia, amely – több és jobb munkahellyel, valamint nagyobb mértékű társadalmi kohézióval – fenntartható gazdasági növekedésre képes. Emellett a középpontba a munkanélküliség csökkentése helyett immár a teljes foglalkoztatottság feltételeinek visszaállítása került, és az általános cél az lett, hogy 2010-ig az EU-n belüli foglalkoztatási arány 70%-ra emelkedjen, a foglalkoztatott nők aránya pedig meghaladja a 60%-ot.

5

http://ec.europa.eu/employment_social/employment_ strategy/index_en.htm.

6

Ehhez képest az Egyesült Államokban a munkanélküliségi ráta folyamatosan csökkent, és 2006-ban 4,6%-os volt.

7

Forrás: „Foglalkoztatás Európában 2005”, 2. fejezet.

Az EFS a gyakorlatban Nagyobb mértékű munkaerő-piaci részvétel, lassabb előrehaladás a munkanélküliség csökkentése terén Az 1997–2006 közötti időszak foglalkoztatási rátájának növekedése főként a nagyobb mértékű munkaerő-piaci részvételt tükrözi (lásd a 4. grafikont, amely szerint az EU 15-ök esetében 3,7 százalékpontos, az EU 25-ök esetében pedig 2,8 százalékpontos volt a növekedés). Ezzel összehasonlítva, a munkanélküliségi arány szerényebb javulást mutatott: az EU 15-ök esetében 9,8%-ról 7,4%-ra, az EU 25-ök esetében pedig 9,3%ról 7,9%-ra csökkent6 (lásd a 2., 3. és 5. grafikont), és a fiatalok foglalkoztatásának ügye továbbra is komoly aggodalomra ad okot (lásd a 3.3. szakaszt). A munkaerőpiacok működésében tapasztalt strukturális javulást tükrözik az alacsonyabb strukturális munkanélküliségi arányok; a növekvő hatékonyság a betöltetlen állások munkanélküliek által történő betöltése terén; olyan bérképzési módszerek, amelyek jobban figyelembe veszik a gazdaságban fennálló körülményeket és a versenyképességi korlátokat; bizonyos munkaszerződés-típusok (részmunkaidős és ideiglenes foglalkoztatás) bevezetése, amelyek egyértelműen kölcsönhatásban vannak a munkahelyteremtéssel; valamint az aktív munkaerő-piaci politikákra (angol rövidítése: ALMP-k) fordított kiadások, amelyek nőttek és célhoz kötöttebbek lettek7.

17


19-02-2008 14:47:00


© Punchstock

A lisszaboni Európai Tanács megvitatta a stratégia megvalósításában elért haladást, amely – évente egy tavaszi Európai Tanács keretében – számos más, nyitott koordinációs módszert is felölelt (oktatás, társadalmi befogadás, nyugdíjak stb.). Az ezt követő Európai Tanácsok új és megerősített prioritásokat ajánlottak, úgymint minőség a munkában (Nizza, 2000 decembere), aktív idősödés és egész életen át tartó tanulás (Barcelona, 2002 márciusa). Ezeket a prioritásokat – a megcélzott foglalkoztatási arányokkal együtt – beépítették az éves foglalkoztatási iránymutatásokba.

18


19-02-2008 14:47:00


2.2. Növekvő álláskínálat; az Európai Foglalkoztatási Munkacsoport 2003-ban került sor az EFS ötéves értékelésére. Jelentős előrelépésről számoltak be a munkahelyteremtés, a tartós munkanélküliség visszaszorítása, a rosszul fizetett munkaerő adóinak csökkentése, az egész életen át tartó tanulás népszerűsítése, valamint a férfiak és nők esélyegyenlőségével kapcsolatos politikák terén. Ugyanakkor világossá vált, hogy a Stratégiának még jobban kell összpontosítania a prioritásokra és a jobb irányításra. Ezért a 2003-as foglalkoztatási iránymutatásokat három alapvető prioritás – a teljes foglalkoztatottság, a minőségi munka és a társadalmi befogadás –, valamint több, újonnan számszerűsített (különösen az egész életen át tartó tanulásra irányuló) cél mentén fogalmazták meg. Ezt követően még ugyanabban az évben a kulcsfontosságú foglalkoztatáspolitikai kihívások független, mélyreható vizsgálatának elvégzésével bíztak meg egy munkacsoportot, amelynek élére a volt holland miniszterelnök, Wim Kok került. A munkacsoport feladata az volt, hogy mutasson rá azokra a gyakorlati reformintézkedésekre, amelyek a legközvetlenebb hatást gyakorolják majd a tagállamok azon képességére, hogy végrehajtsák az átdolgozott Európai Foglalkoztatási Stratégiát, valamint elérjék annak célkitűzéseit és céljait.

19


19-02-2008 14:47:01


A munkacsoport jelentése (Növekvő álláskínálat – több munkahelyteremtés Európában) bemutatta, melyek a fő kihívások és prioritások az európai foglalkoztatás növelése terén: a munkavállalók és a vállalkozók alkalmazkodóképességét fokozni kell; a munkavállalást mindenki számára valódi választható lehetőséggé kell tenni, egyrészt az aktív munkaerő-piaci politikák erősítése révén, másrészt a kiszolgáltatottabb csoportokra – így a nőkre, az idősebbekre és az etnikai kisebbséghez tartozókra – való összpontosítás révén; a humán Az Európai Foglalkoztatási Stratégia tőkébe kell befektetni, különösen az egész életen át tartó tanulásba; valamint a társadalom valamennyi szereplőjének mozgósítása által a foglalkoztatási irányítást kell javítani. A munkacsoport azt is sürgette, hogy hatékonyabban kezeljék a munkaerő-vándorlás ügyét, tekintettel arra, hogy a munkaképes korú lakosság száma egyre csökken, illetve arra, hogy a harmadik állambeli állampolgárok munkaerőpiaci integrációjának helyzetét is javítani kell. A jelentés megállapításai ösztönzőleg hatottak a tagállamoknak (beleértve a 10 új tagállamot is) címzett 2004-es foglalkoztatási ajánlásokra, és beépítették őket a 2005-ös foglalkoztatási iránymutatásokba is.

10 ÉVE

A munkacsoport jelentése azt is hangsúlyozta, hogy az EU egészében széles körű tapasztalatok halmozódtak fel a foglalkoztatási reformok tárgyában, valamint azt, hogy a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy kölcsönösen egymástól

20


19-02-2008 14:47:01


tanuljanak. Ezért 2004-től kezdve a Bizottság – a 129. cikk hatálya alá tartozó pénzügyi eszköz (jelenleg a PROGRESS program8) keretében – a kölcsönös tanulási programba9 integrálta a kölcsönös felülvizsgálatot (angolul „peer review”) és a helyes gyakorlatok cseréjét.

2.3. Az EFS hozzáigazítása az EU bővítéséhez Az 1990-es évek vége óta a Bizottság célkitűzései között szerepelt annak biztosítása, hogy a tagjelölt országok olyan foglalkoztatáspolitikákat határozzanak meg, amelyek felkészítik őket az uniós tagságra. A szándék az volt, hogy ezek az országok fokozatosan hozzáigazítsák intézményeiket és szakpolitikájukat az Európai Foglalkoztatási Stratégiához, ezáltal lehetővé téve, hogy a Szerződés foglalkoztatásra vonatkozó címe a csatlakozás időpontjától teljes egészében alkalmazásra kerüljön. A bővítés keretében, amelynek során először 2004-ben 25-re, majd 2007-ben 27-re nőtt a tagállamok száma, az EFS-beli teljes jogú tagságra való – az együttes cselekvési tervek segítségével történő átfogó és alapos – felkészülés elősegítette, hogy az új tagállamok integrációja zökkenőmentes legyen.

8

http://www.mutual-learning-employment.net/

9

http://ec.europa.eu/employment_social/progress/ index_en.htm

21


19-02-2008 14:47:01


2.4. A globalizáció és az öregedő Európa: a lisszaboni stratégia átdolgozása 2005 elején az EU súlyos szerkezeti nehézségekkel küzdött (és nagyrészt még most is küzd). Az európai szociális modellre jelentős nyomást gyakorol az, hogy öregedik a társadalom és hanyatlik a gazdasági teljesítmény. Az Európai Bizottság erre tekintettel javasolta a lisszaboni stratégia felfrissítését, hogy az az erőteljesebb és tartósabb növekedésre, valamint a több és jobb minőségű munkahely létrehozására koncentráljon. Ez a lépés magában foglalta a makrogazdasági, mikrogazdasági és foglalkoztatáspolitikai reformelemek (továbbá nyitott koordinációs módszerek) teljes átdolgozását és integrációját, azzal a céllal, hogy nemzeti szinten és a közösségi cselekvések szintjén maximálisan hasznosítani lehessen a szinergiákat, és fokozni lehessen a hatékonyságot.

Az EFS a gyakorlatban A női munkavállalók és az idősebb munkavállalók járnak élen a foglalkoztatási ráta növelésében Bár az elmúlt tíz év folyamán az EU 25-ök körében mindkét nem és mindegyik fő korcsoport képviselőit érintette a munkahelyteremtés, a legjelentősebb növekedést a női munkavállalók foglalkoztatási aránya tekintetében (6,2 százalékpont) és az idősebb munkavállalók tekintetében (7,9 százalékpont) regisztrálták. A foglalkoztatáson belüli nettó növekedés 62%-át a női munkavállalók adták, a korcsoportokon belül pedig a növekedés körülbelül egynegyedét az idősebb (55– 64 év közötti) munkavállalók könyvelhették el maguknak (lásd a 7. és 8. grafikont).

© Gettyimages - Hans Heleman

E folyamat során az Európai Tanács jóváhagyta a növekedésről és a munkahelyekről szóló, a 2005–2008 közötti időszakra vonatkozó integrált iránymutatásokat. A nyolc foglalkoztatási iránymutatás most részét képezi a lisszaboni stratégia 24 iránymutatást tartalmazó csomagjának, a hároméves időtartamra szóló makrogazdasági és mikrogazdasági iránymutatásokkal egyetemben (korábban ezek „általános gazdaságpolitikai iránymutatások” néven szerepeltek).

22


19-02-2008 14:47:01

3. Az EFS jellemzői

3. Az EFS jellemzői 3.1. A társadalmi dimenzió A foglalkoztatási arányok növelése előfeltétele annak, hogy képesek legyünk fenntartani és fokozni Európa gazdasági fellendülését, valamint megőrizni és tökéletesíteni társadalmi modelljeinket egy változó világban. Ezeknek az értékeknek a megtartása megköveteli, hogy folyamatosan alkalmazkodjunk ahhoz az új környezethez, amelyet a nagyobb nemzetközi verseny, a demográfiai helyzet és a tudáson alapuló új paradigmára való áttérés alakít ki. Nem kell szükségképpen kompromisszumot vállalni és választani a gazdasági és a társadalmi dimenzió közül, sem a hatékonyság és az igazságosság közül, sem a termelékenység és a foglalkoztatás közül. Az EFS-nek az a célja, hogy mindezeket a közös érdekeket egyidejűleg, egyetlen koherens és mindenre kiterjedő szakpolitikai csomagban kezelje. A foglalkoztatás a Stratégián belül mind gazdasági, mind társadalmi szempontból alapvető szerepet játszik, hiszen csak akkor tudjuk biztosítani, hogy társadalmaink megbirkózzanak a demográfiai változással, ha több embert juttatunk munkához. Ráadásul az is szükséges, hogy minden korosztályból több ember jusson munkához, hogy a lakosság idősödésével a szociális kiadásokat finanszírozni tudjuk. Azt sem szabad elfelejteni,

23


19-02-2008 14:39:55


hogy a társadalmi kirekesztésben megnyilvánuló társadalmi igazságtalanságok és az azokkal öszszefüggő kompenzációs intézkedések tetemes rejtett költséget generálnak, amelyeket az állami számviteli rendszerek ritkán mutatnak ki. Ezért ha megfeledkezünk a lisszaboni stratégia társadalmi dimenziójáról, akkor fennáll a veszélye, hogy emiatt a későbbiekben óriási korrektív költségeink keletkeznek, és ezzel veszélybe kerülhet országaink pénzügyi fenntarthatósága. Ráadásul, jóllehet a növekedés alapvető eleme az európai szociális modellnek, a növekedés önmagában nem eléggé hatékony eszköze a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemnek, szükség van az egyenlőtlenségek visszaszorítására is. A gazdasági növekedés és még a munkahelyteremtés sem eredményezi automatikusan a jövedelemkülönbségek, a munka melletti szegénység és a regionális különbségek csökkenését. A munka melletti szegénység az alacsony bérezéssel, az alacsony szintű képzettséggel, a bizonytalan és gyakran nem kívánatos részmunkaidős foglalkoztatással függ össze. A szegénységből kivezető út akkor lesz fenntartható, és a gazdasági növekedéshez és a versenyképességhez akkor lehet hozzájárulni, ha jobb minőségű munkahelyek jönnek létre, és nő a humán tőke és a társadalmi tőke kihasználtsága. Az EFS (és az ESZA) keretében történtek lépések – különösen az elmaradott régiókban – annak érdekében, hogy a foglalkoztatás, a munkanélküliség és a munkaerő termelékenysége tekintetében csökkenjenek a regionális különbségek.

24


19-02-2008 14:39:55


Az oktatás és a képzés elengedhetetlen tényezők az EU hosszú távú versenyképességi és társadalmi kohéziós potenciáljának fejlesztésében. Európának fokoznia kell erőfeszítéseit oktatási és képzési rendszereinek mind a hatékonyságot, mind pedig az igazságosságot érintő javítása terén. Az oktatási és képzési szakpolitikáknak azáltal kell növelniük a hatékonyságot, hogy emelik a lakosság átlagos képzettségi színvonalát, és ily módon gondoskodnak arról, hogy a képzettség és a munkaerő-piaci igények közötti összhangot könnyebben meg lehessen találni, illetve a foglalkoztathatóságot és a termelékenységet is fokozni tudják. E szakpolitikáknak emellett az egyenlőtlenséget azáltal kell csökkenteniük, hogy a leginkább rászorulók – köztük a hátrányos helyzetűek és a bevándorlók – foglalkoztatási esélyeit javítják. Ennek eredményeként az oktatási és képzési rendszerek hozzájárulnának azon cselekvésre ösztönző és kohéziós intézkedésekhez, amelyek célja annak – például az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó szakpolitika révén történő – biztosítása, hogy minden polgár élete minden szakaszában teljes jogúan vegyen részt a társadalom életében és a gazdaságban. Ezek a célkitűzések pedig nem zárják ki kölcsönösen egymást, hiszen a kiváló minőség és kitűnőség nem csak úgy érhető el, hogy a minden egyes európai embert megillető igazságos esélyek, hozzáférés, bánásmód és eredmények ennek szükségképpen áldozatul esnek.

© Shutterstock

3.2. A humán tőke

25


19-02-2008 14:47:06

© Punchstock


3.3. Az ifjúság foglalkoztatására vonatkozó politikák

Az EFS a gyakorlatban Emelkedett a munkához szükséges képzettség szintje

Az elmúlt tíz évben nőtt az ifjúság iskolázottsági szintje10, és némi javulás volt tapasztalható a korai iskolaelhagyás csökkentése terén (lásd a 10. grafikont). Ez azt tükrözi, hogy több figyelem összpontosult a humán tőkébe való befektetésre, és fokozódtak azon erőfeszítések, amelyek arra irányulnak, hogy a fiatalok számára a foglalkoztatás terén egyénre szabott módszereket dolgozzanak ki, valamint, hogy az egész életen át tartó tanulás hatékony stratégiáit előmozdítsák. Ezzel együtt a fiatalok foglalkoztatása továbbra is Európa jelentős gondjai közé tartozik: jelenleg a fiatal munkavállalók foglalkoztatási aránya 17,4%. Az elmúlt 25 év folyamán nem következett be igazi áttörés a fiatalok munkanélküliségének csökkentésében. A jelenlegi gazdasági fellendülés során, amikor a 2005–2008 közötti lisszaboni ciklusban a becslések szerint 7 millió új munkavállaló fog munkához jutni, a fiatalok tekintetében a munkaerő-piaci teljesítmény továbbra is kevésbé kedvezően alakul. Több mint kétszerese a valószínűsége annak, hogy egy fi-

Az 1997 óta tapasztalt foglalkoztatásbővülést a munkához szükséges képzettség szintjének emelkedése kísérte. Ezt tükrözi, hogy az EU 15-ök teljes foglalkoztatási szerkezetén belül a magasan képzett, nem fizikai munkát végzők aránya az 1997-es 36%-ról 2006-ra csaknem 40%-ra nőtt. Ennek megfelelően, az alacsonyan képzett, nem fizikai munkát végzők és a képzett, fizikai munkát végzők aránya egyaránt csökkent, és csupán az alapszakmákban jelentkezett egy csekély, 9%-ról 10%-ra történő emelkedés.

10

Az ifjúság iskolázottsági szintje azt mutatja meg, hogy a 20–24 év közötti korosztály hány százalékának van legalább a felső középfokú oktatásban szerzett végzettsége (ISCED 3. szintje).

26


19-02-2008 14:47:07


atal munkanélkülivé válik, mint hogy egy úgynevezett „legjobb munkavállalási korban lévő” felnőtt jut erre a sorsra. A fiatalok munkaerő-piaci részvételének alacsony szintje aggodalomra ad okot általában véve a társadalomba való beilleszkedésük tekintetében is. Az EU jövőbeli gazdasági növekedésének és társadalmi kohéziójának előfeltétele, hogy a fiatalok teljes potenciálját kihasználjuk. Ezért sürgős lépésekre van szükség az oktatási és munkaerő-piaci politikák terén, amelyek eredményeként javulnia kell a fiatalok társadalmi részvételének, tekintettel arra, hogy az idősödő társadalmakban minden egyes ember erőforrásnak tekintendő.

© Punchstock

27


19-02-2008 14:47:08


3.4. Helyi szintű cselekvés: helyi szereplők bevonása az EFS megvalósításába

Az EFS a gyakorlatban Szolgáltatási és építési ágazat a foglalkoztatásnövekedés élén

A luxembourgi folyamat kezdetétől fogva, konkrétan a foglalkoztatási iránymutatásokban, felszólították a tagállamokat, hogy az EFS megvalósításába vonják be a regionális és helyi szintű szereplőket is. Ez annak folyományaként történt, hogy az 1993-as Delors-féle fehér könyv folytatásaként 1997-ben elkészült Területi Foglalkoztatási Paktumokra vonatkozó kezdeményezés pozitív visszhangra talált, és a 2000-ben tartott lisszaboni Európai Tanács keretében ismét hangsúlyt kapott a decentralizált megközelítés és a partnerségi formák fontossága.

Ami az ágazati összetételt illeti, a nettó munkahelyteremtés főként a szolgáltatási és az építési ágazatban összpontosult. Az EU munkaerő-felmérése szerint a foglalkoztatásnak az EU 15 tagállamában 1997 és 2006 közötti növekedéséből körülbelül 6 millió munkahely az ingatlan-bérbeadás és üzleti tevékenységek körében keletkezett, és mintegy 4 millió az egészségügyi és szociális ágazathoz köthető. A nagy- és kiskereskedelemben, az építőiparban és az oktatási ágazatban szintén számottevő, több mint 2 milliós foglalkoztatásbővülést regisztráltak. Ezzel szemben a mezőgazdaságban és a gyáriparban több mint 1 millióval csökkent a munkahelyek száma.

2003-ban, a „Helyi foglalkoztatásfejlesztésről szóló európai fórum” alkalmával, amelyet az Európai Bizottság és az Európai Unió Elnöksége szervezett az Európai Parlament támogatásával, a Régiók Bizottsága, a Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint az érdekelt intézmények, a szociális partnerek és más érdekeltek megvitatták, milyen módokon lehet erősíteni az Európai Foglalkoztatási Stratégia helyi dimenzióját.

28


19-02-2008 14:47:09


© Punchstock

2006-ban a Régiók Bizottsága nyilatkozatot adott ki, amelyben amellett szólalt fel, hogy a helyi és regionális szerveket jobban be kellene vonni a lisszaboni stratégia folyamatban lévő kidolgozásába és végrehajtásába. Végül 2007-ben a Lipcsében ülésező miniszterek elfogadták az integrált városfejlesztést támogató chartát a fenntartható európai városokról, és megszavazták az EU területi napirendjét, amelyben elismerték, hogy szükség van az új kihívásoknak a hatékony többszintű kormányzáson belüli területi hatásainak értelmezésére. Ezek után különféle, közösségi és tagállami szintű programok keretében folytatódott a helyi foglalkoztatásfejlesztés lehetőségeinek feltárása. A legutóbbi munka rávilágít arra, milyen szerepet töltenek be a helyi, több érdekelt csoportot tömörítő partnerségek a helyi foglalkoztatásfejlesztés holisztikus megközelítésében.

29


19-02-2008 14:47:09


3.5. Szabad mozgás: az európai pillér

© Punchstock

Az általános vélekedés szerint a munkaerő-piaci hatékonyság előmozdításának egyik módja a munkaerő szabad áramlása, hiszen eredményeként jobban össze lehet hangolni a rendelkezésre álló munkaerő-kínálatot a munkáltatói kereslettel. A mobilitást egyaránt ösztönzi az, hogy a munkavállalók javítani kívánnak gazdasági helyzetükön, és az, hogy a cégek munkavállalókat keresnek munkaerőigényeik kielégítéséhez. A munkaerő nagyobb mobilitása – akár az egyes munkahelyek között (munkahelyi mobilitás), akár az egyes országok között (földrajzi mobilitás) – segítheti az európai gazdaságot és munkaerőt abban, hogy könnyebben és hatékonyabban alkalmazkodjon a változó feltételekhez, és hogy reagáljon a versengő globális gazdaságban megjelenő változásokra. Miközben azonban a mobilitást széles körben a munkaerőpiac egyik pozitív jellemzőjének tekintik, Európában a tényleges mobilitási szintek viszonylag alacsonyak maradtak, hiszen az összes uniós polgár kevesebb mint 2%-a él másik EU-tagállamban.

30


19-02-2008 14:47:09


A Bizottság a Munkavállalói Mobilitás Európai Éve (2006) révén, valamint az Európai Munkahelyi Mobilitási Portál – az egész Európai Gazdasági Térség és Svájc területén működő állami foglalkoztatási szolgálatokat tömörítő EURES által működtetett hálózat – segítségével az európai állampolgároknak a külföldi munkavállalási lehetőségekről történő felvilágosításába kezdett. Mivel a mozgás szabadsága az európai integráció egyik kulcsfontosságú elve, a Bizottság üdvözölte azt a tényt, hogy sok tagállam teljes egészében megnyitotta munkaerőpiacát a 2004 májusában történt bővítés óta, és hogy más tagállamok pedig – különböző mértékben – egyszerűsítették meglévő, a munkaerőpiacra való bejutást szabályozó rendszereiket és eljárásaikat.

Az EFS a gyakorlatban Felzárkózás az Egyesült Államokhoz és Japánhoz a foglalkoztatás terén Az elmúlt évtizedben tapasztalt folyamatos foglalkoztatásnövekedés hozzásegítette az EU-t ahhoz, hogy csökkentse lemaradását mind az Egyesült Államokhoz, mind pedig Japánhoz képest. Míg 1997-ben az EU 15ök foglalkoztatási aránya 12,8 százalékponttal maradt el az Egyesült Államokétól és 9,3 százalékponttal Japánétól, addig 2005-re a lemaradás több mint felével csökkent: az USA-hoz képest 6,3 százalékpontra, Japánhoz képest 4,1 százalékpontra (lásd az 1. grafikont).

31


19-02-2008 14:47:11


3.6. „Rugalmas biztonság” („Flexicurity”): új perspektíva a munka világában

Az EFS a gyakorlatban Terjedőben a részmunkaidős alkalmazás és a határozott idejű szerződések

Tíz évvel később, 2007-ben az európai munkaerőpiac még mindig változik. Ennek négy fő oka érdemel említést: az európai és nemzetközi gazdasági integráció; az új technológiák gyors fejlődése, különösen az informatika és kommunikáció terén; az európai társadalmak demográfiai öregedése, és ezzel együtt a még mindig viszonylag alacsony foglalkoztatási arányok és túl magas tartós munkanélküliség, amelyek veszélyeztetik a szociális védelmi rendszerek fenntarthatóságát; valamint számos országban szegmentált munkaerőpiacok kialakulása, amelyekben egymás mellett megtalálhatók a viszonylag védett és a védelmet nem élvező munkavállalók („bennfentesek” és „kívülállók”).

A foglalkoztatás rugalmasabb formái egyértelműen jelentős mértékben járultak hozzá a foglalkoztatás bővüléséhez, a részmunkaidős foglalkoztatás a teljes növekedés több mint felét tette ki. A foglalkoztatás atipikus formái, nevezetesen a részmunkaidős és a határozott idejű foglalkoztatás, következésképpen a vizsgált időszakban egyre jobban elterjedtek az EU 25 tagállamában. A foglalkoztatás teljes egészén belül a részmunkaidős foglalkoztatás aránya az 1997-es 16%ról 2006-ra 18,8%-ra nőtt, az alkalmazottak között a határozott idejű szerződések aránya pedig 11,7%-ról 14,9%-ra emelkedett (lásd a 9. grafikont).

A több és jobb munkahely lisszaboni célkitűzésének elérése érdekében a rugalmasság és biztonság új formáira van szükség minden korosztálybeli egyén, a vállalatok, valamint a tagállamok és az EU számára is. Az egyéneknek egyre inkább arra van szükségük, hogy a foglalkoztatásuk biztos legyen, és nem annyira arra, hogy az állásuk biztos legyen, hiszen csökken azok száma, akik egész életükben egy állást töltenek be. A vállalatoknak, a sok európai kis- és középvállalkozást is beleértve, képeseknek kell lenniük arra, hogy elősegítsék munkaerejüknek a gazdasági feltéte-

32


19-02-2008 14:47:11


2006 elején az ausztriai Villachban rendezett informális Tanács alkalmával a tagállamok első ízben vitatták meg a „rugalmas biztonság” témáját. Az Európai Tanács felszólította a tagállamokat arra, hogy „a nemzeti reformprogramokban szisztematikusabban dolgozzanak ki a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítását szolgáló, átfogó szakpolitikai stratégiákat”. A Bizottságot felkérték, hogy a tagállamokkal és a szociális partnerekkel karöltve „tárja fel a rugalmas biztonságra vonatkozó közös elvrendszer kidolgozásának lehetőségét”, mint hasznos referenciát annak elérése végett, hogy a munkaerőpiac nyitottabb legyen, könynyebben és gyorsabban reagáljon, valamint, hogy a munkahelyek termelékenysége növekedjen.

© Punchstock

lek változásaihoz való jobb alkalmazkodását. A végzettségi igényeknek jobban megfelelő alkalmazottakat kell felvenniük, akik termelékenyebbek lesznek, jobban tudnak alkalmazkodni, és ezáltal több újítás és fokozottabb versenyképesség elérésére nyílik lehetőség.

33


19-02-2008 14:47:11


A 2006-os finnországi Európai Tanács alkalmával sor került egy informális háromoldalú szociális csúcstalálkozóra. Ezen a csúcstalálkozón hangsúlyozták, hogy alkalmazkodni kell a globalizációhoz és meg kell változtatni a munka világához való hozzáállást ahhoz, hogy olyan egyensúlyt lehessen teremteni a rugalmasság és a biztonság között, amelyben a gazdasági hatékonyság és a társadalmi igazságosság megfér egymás mellett. 2007 júniusában a Bizottság közleményt fogadott el, „A rugalmas biztonság közös elveinek kidolgozása felé” címmel. Ennek célja, hogy megkönnyítse az átfogó vitát az EU-intézmények, a tagállamok, a szociális partnerek és más érdekeltek között, hogy ennek eredményeként az Európai Tanács 2007 végéig el tudjon fogadni egy, a rugalmas biztonságot jellemző közös elvrendszert. Ezután e közös elveknek kell majd ösztönözniük a növekedésre és munkahelyekre vonatkozó integrált iránymutatásokat, különösen a foglalkoztatási iránymutatásokat, és hozzá kell majd járulniuk ezek végrehajtásához is. A Bizottság a következőképpen határozta meg a „rugalmas biztonság” négy összetevőjét: •

rugalmas és megbízható szerződéses rendelkezések (a munkáltató és a munkavállaló, a „bennfentesek” és a „kívülállók” szempontjából), a korszerű munkajogi törvények, kollektív szerződések és munkaszervezés révén;

34


19-02-2008 14:47:12


•

egész életen át tartó tanulásra („LLL”) vonatkozó átfogó stratégiák, a munkavállalók – különösen a leginkább kiszolgáltatott csoportok – folyamatos alkalmazkodóképességének és foglalkoztathatóságának biztosítása érdekében;

•

eredményes aktív munkaerő-piaci politikák („ALMP”), amelyek segítenek az embereknek megbirkózni a gyors változással, lerövidítik a munka nélkül töltött időszakokat, és megkönnyítik az új munkahely megtalálásáig tartó átmenetet;

•

korszerű szociális biztonsági rendszerek, amelyek megfelelő jövedelemtámogatást biztosítanak, ösztönzik a foglalkoztatást, és megkönnyítik a munkaerő-piaci mobilitást. Ez magában foglalja azt, hogy széles körre terjedjenek ki azok a szociális védelmi rendelkezések (munkanélküliségi járadékok, nyugdíjak és egészségügyi ellátás), amelyek segítségével az emberek össze tudják egyeztetni a munkavégzést olyan magánjellegű és családi feladatvállalásokkal, mint például a gyermeknevelés.

A Bizottság foglalkozott továbbá azoknak a jellemző, egyénre szabott módszereknek (angolul „pathyways”) a kidolgozásával, amelyeket a tagállamoknak a fokozottabb „rugalmas biztonság” elérése érdekében alkalmazniuk kell. Az egyénre szabott módszerek olyan intézkedéscsomagok, amelyek, ha bevezetésükre együttesen kerül sor, javítják az ország „rugalmas biztonság” terén elért teljesítményét.

35


19-02-2008 14:47:12


A következő, 2007–2008-ra vonatkozó együttes foglalkoztatási jelentésben az elemzésnek arra kell koncentrálnia, hogy a tagállamok milyen mértékben dolgoznak ki a „rugalmas biztonság” négy összetevőjét felölelő, átfogó szakpolitikai stratégiákat. Az idei lisszaboni nemzeti reformprogramokról készülő elemzésében a Bizottság kezdeti észrevételeket fog megfogalmazni arra vonatkozóan, hogy a tagállamok saját konkrét szakpolitikáik megtervezése során hogyan profitálhatnak a „rugalmas biztonság” közös elveiből és egyénre szabott módszereiből. A foglalkoztatási iránymutatások következő ciklusa (2008–2010) folyamán, a tagállamokat arra fogják késztetni, hogy nemzeti reformprogramjaikat használják fel arra, hogy konkrétan beszámoljanak a „rugalmas biztonság”-gal összefüggő stratégiáikról. A Bizottság az éves előrehaladásról szóló jelentésekben fogja nyomon követni ezeket a stratégiákat, és a lisszaboni ciklus végén beszámol majd a „rugalmas biztonság”-stratégiák terén elért előrehaladásról. Ehhez társul majd egy megerősített és jobban összpontosított kölcsönös tanulási program, amely biztosítja, hogy a tagállamok a „rugalmas biztonság” igazán működő politikáiból profitáljanak. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia a következő néhány évben különösen a „rugalmas biztonság” integrált politikáira fog koncentrálni.

36


19-02-2008 14:47:12

© Punchstock


3.7. Az Európai Szociális Alap (ESZA) szerepe 1999-ben a berlini Európai Tanács alkalmával sor került az ESZA küldetésének és prioritásainak újrafogalmazására, valamint pénzügyi keretének a 2000–2006 közötti időszak tekintetében 60 milliárd euróban történő meghatározására. AZ ESZA az EFS olyan fontos prioritásait támogatta, mint az aktív munkaerőpiaci politikák, az emberi erőforrások fejlesztése, a kiszolgáltatott csoportok integrálása, valamint a nemek közötti munkaerő-piaci egyenlőség. Az Európai Bizottság és a tagállamok közötti megállapodás tárgyát képező ESZA operatív programokban, a tagállami foglalkoztatási politikák támogatásának feltétele volt, hogy azok összhangban legyenek az EFS prioritásaival. A 2007–2013 közötti időszak vonatkozásában (amelyben az ESZA pénzügyi kerete 70 milliárd eurót tesz ki), az ESZA prioritásait még jobban összehangolták az EFS prioritásaival. A foglalkoztatási iránymutatások tárgyát képező intézkedések (köztük többféle, „rugalmas biztonsági” politika is) támogatható az ESZA forrásából, és sok esetben pénzügyi támogatás szerezhető az Európai Regionális Fejlesztési Alapból is. A támogatható tevékenységek között szerepel a vállalati szintű képzés és az aktív munkaerő-piaci intézkedések, beleértve a munkanélküliek részére az álláskereséshez nyújtott segítséget, az egész életen át tartó tanulást, valamint az önálló vállalkozás és a vállalkozás előmozdítását.

37


19-02-2008 14:47:12


3.8. A nemzetközi dimenzió © Punchstock

Az EU társadalompolitikai napirendjén az a törekvés is szerepel, hogy az EU határain túl is népszerűsítse és terjessze egy olyan fejlődési modell értékeit és tapasztalatát, amely kombinálja a gazdasági növekedést a társadalmi igazságossággal. E tekintetben a globalizáció szociális dimenziójának és a mindenki számára elérhető tisztességes munkának az előmozdítása kulcsfontosságú kötelezettségvállalás. Nemzetközi szinten is zajlik az eszmecsere arról, hogyan lehet a foglalkoztatási politika különböző aspektusait – egyrészt a technikai megvalósítás szintjén, másrészt viszont a politika szintjén is – a legjobban alkalmazni. A Bizottság többoldalú és kétoldalú szinten szakpolitikai párbeszédet és együttműködést alakított ki nemzetközi szervezetekkel, különösen az OECD-vel, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel és a G-8-akkal, valamint több országgal, köztük az USA-val, Japánnal, Kínával és Indiával.

38


19-02-2008 14:47:12

Statisztika

A foglalkoztatási és munkanélküliségi arányok alakulása az EU-ban 1. tábla: Foglalkoztatási arányok az EU-ban, az Egyesült Államokban és Japánban, 1975 és 2006 között 74

Munkaképes korú lakosság %-a

72

EU-15

US

JP

EU-25

70 68 66 64 62 60

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

1987

1986

1985

1984

1983

1982

1981

1980

1979

1978

1977

1976

1975

58

Forrás: A DG EMPL számítása a foglalkoztatás és a népesség hosszútávú alakulása alapján, Bizottság szolgálatai.

2. tábla: Munkanélküliségi és tartós munkanélküliségi arányok („MA” és „TMA”) az EU-ban, 1997 és 2006 között 12

EU-25 MA

EU-25 TMA

EU-15 MA

EU-15 TMA

Munkaerő %-a

10

8

6

4

2

0

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Forrás: Eurostat, harmonizált sorozat a munkanélküliségről és az EU munkaerő-felmérése, éves eredmények.

39


19-02-2008 14:47:12


A foglalkoztatás és az aktivitási arányok alakulása az egyes tagállamokban11 3. tábla: Foglalkoztatási arányok az EU-tagállamokban, 1997-ben és 2006-ban 80

2006

70

60

PL

MT

IT

HU

SK

EL

BE

FR

LU

LT

ES

EU25

CZ

EU15

SI

LV

PT

DE

IE

EE

FI

AT

CY

SE

UK

40

NL

50

DK

Munkaképes korú lakosság%-a

1997*

Forrás: Eurostat, EU munkaerő-felmérése, éves átlagok. Megjegyzés: * Az adatok 1998-ra vonatkoznak a Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia és Szlovákia esetében, 2000-re Ciprus és Málta esetében. A Franciaországra és Luxemburgra vonatkozó 2006-os adat nem végleges.

4. tábla: Aktivitási arányok az EU-tagállamokban, 1997-ben és 2006-ban 90

2006

80

70

MT

HU

IT

PL

BE

LU

EL

LT

SK

FR

CZ

UE25

ES

SI

LV

UE15

IE

EE

CY

PT

AT

FI

DE

UK

NL

50

SE

60

DK

Munkaképes korú lakosság %-a

1997*

Forrás: Eurostat, EU munkaerő-felmérése, éves átlagok. Megjegyzés: * Az adatok 1998-ra vonatkoznak a Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia és Szlovákia esetében, 2000-re Ciprus és Málta esetében. A Franciaországra és Luxemburgra vonatkozó 2006-os adat nem végleges. 11

A következő grafikonokban Bulgária és Románia nem szerepel, mivel ezek az országok csak 2007-ben csatlakoztak az EU-hoz.

40


19-02-2008 14:47:13

Statisztika

A munkanélküliségi és a tartós munkanélküliségi arányok alakulása az egyes tagállamokban 5. tábla: Munkanélküliségi arányok az EU-tagállamokban, 1997-ben és 2006-ban 1997*

2006

Munkaerő %-a

15

10

PL

SK

EL

FR

ES

BE

DE

EU25

FI

PT

MT

HU

CZ

EU15

IT

SE

LV

SI

LT

EE

AT

UK

LU

IE

CY

DK

0

NL

5

Forrás: Eurostat, harmonizált sorozat a munkanélküliségről. Megjegyzés: * Az adatok 1998-ra vonatkoznak az EU-25ök, a Cseh Köztársaság, Lettország, Litvánia és Szlovákia esetében, 2000-re Ciprus és Málta esetében. A Franciaországra és Luxemburgra vonatkozó 2006-os adat nem végleges.

6. tábla: Tartós munkanélküliségi arányok az EU-tagállamokban, 1997-ben és 2006-ban 12

1997*

2006

SK

EL

PL

DE

BE

FR

PT

CZ

EU25

HU

IT

SI

EU15

EE

MT

LT

LV

FI

ES

NL

LU

IE

AT

UK

SE

0

CY

4

DK

Munkaerő %-a

8

Forrás: Eurostat, EU munkaerő-felmérése, éves átlagok. Megjegyzés: * Az adatok 1998-ra vonatkoznak az EU-25-ök, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia és Szlovákia esetében, 2000-re Ciprus és Málta esetében. A Franciaországra és Luxemburgra vonatkozó 2006-os adat nem végleges.

41


19-02-2008 14:47:13


A foglalkoztatási arányok (FA) változása az EU-ban nemek és korcsoportok szerint 7. tábla: Foglalkoztatási arányok a 25 tagú EU-ban, 1997-ben és 2006-ban 100

1997

2006

Az érintett népesség %-a

80

60

40

20

0 FA összesen (15–64)

FA férfiak (15–64)

Összesen

FA nők (15–64)

FA fiatalok (15–24)

Nemek szerint

FA legjobb korúak” (25–54)

FA idősebb munkavállalók (55–64)

Korcsoportok szerint

Forrás: Eurostat, EU munkaerő-felmérése, éves átlagok.

8. tábla: Foglalkoztatási arányok (FA) a 25 tagú EU-ban, 1997-ben és 2006-ban

Százalékpontban kifejezett változás

10

8

6

4

2

0 FA összesen (15–64) Összesen

FA férfiak (15–64)

FA nők (15–64) Nemek szerint

FA fiatalok (15–24)

FA legjobb korúak” (25–54)

FA idősebb munkavállalók (55–64)

Korcsoportok szerint


42


19-02-2008 14:47:13

Statisztika

A részmunkaidős és határozott idejű foglalkoztatás alakulása az EU-ban 9. tábla: A részmunkaidős foglalkoztatás aránya és a határozott idejű szerződés keretében alkalmazottak aránya a 25 tagú EU-ban, 1997-ben és 2006-ban

20

Részmunkaidős

Határozott idejű

%

16

12

8 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006


10. tábla: Korai iskolaelhagyók, 1997 és 2006 között Azon 18–24 év közötti népesség aránya, amely legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezik, és nem vesz részt további oktatásban vagy képzésben 25

A 18–24 év közötti népesség %-ában

EU-25

EU-15

20

15

10

5

0

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Forrás: Eurostat, LFS kiigazított sorozat, 1998-as becslés.

43


19-02-2008 14:47:13


19-02-2008 14:47:13


19-02-2008 14:47:13


19-02-2008 14:47:13

Európai Bizottság Az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) tíz éve Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala 2007 – 43 oldal – 17,6 x 25 cm ISBN 978-92-79-06588-0


19-02-2008 14:47:13


19-02-2008 14:47:13

Hogyan juthat hozzá az EU hivatalos kiadványaihoz? A Kiadóhivatal gondozásában megjelent kiadványok megvásárolhatók az EU-könyvesboltban (EU Bookshop), azaz megrendelhetők a http://bookshop.europa.eu/ címen, megjelölve az Ön által kiválasztott értékesítési pontot. A (352) 29 29-42758-as számra küldött faxban kérheti a nemzetközi értékesítési hálózathoz tartozó boltok listáját.

24-01-2008 10:00:51

KE-78-07-329-HU-C

Ha Önt érdeklik a Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság kiadványai, a kiadványokat az alábbi címen érheti el: http://ec.europa.eu/employment_social/emplweb/publications/index_en.cfm vagy azokat megrendelheti az interneten keresztül: http://ec.europa.eu/employment_social/sagapLink/dspSubscribe.do?lang=en

Az ESmail elektronikus hírlevél az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóságának új szolgáltatása, amelyet az interneten keresztül rendelhet meg: http://ec.europa.eu/employment_social/emplweb/news/esmail_en.cfm

http://ec.europa.eu/employment_social/index_en.html

957649_HU_COVER.indd 2-3

Az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) tíz éve

Recommend Documents