AZ EU REGIONÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁJA 4. hét: 2010. március 3.
Az európai tér folyamatai Olaszország − palermói postahivatal: fasiszta építészet − Észak-Dél különbség Olaszországban o fejlett turizmus északon o már a fasizmus időszakában megpróbálták segíteni a déli régiókat mindenféle beruházással → a turizmust fellendítendő o a beruházások ellenére nem változik az észak-dél megosztottság − ezeket a folyamatokat vizsgáljuk ma Európa-szerte. − Vajon ezek a megosztottságok örökérvényűek-e? Be kell-e avatkozni, vagy a beavatkozás csak elhúzza az agóniát? − A holland példa: o a különböző segítségnyújtások már az optimumon túl vannak, ezzel kárt is okozhatunk egy társadalomnak, hiszen megszokják a külső segítséget, és önállótlanodnak. − folyamatos tágulás van, folyamatosan nőnek a különbségek Európán belül Mi változtatja a teret? Milyen folyamatok zajlanak Európában, melynek térbeli dimenziói vannak? −
−
−
− −
spontán folyamatok, melyek beavatkozás nélkül lezajlanak, pl. a természeti környezet változásai. Vagy az, hogy az emberek költöznek, jönnek-mennek, munkát vállalnak óriási világtrendek, globális folyamatok (pl. városfejlődés folyamatai) ezek nagyjából ugyanahhoz vezetnek, ugyanolyan eredményeket hoznak létre. o pl. a harmadik világban hasonló folyamatok a városfejlődésben – vidékről városba özönlő tömegek mindenféle struktúra nélkül hoznak létre városrészeket ivóvíz vagy egészségügyi ellátás nélkül o favellák Latin-Amerikában o pl. Nagyváradon emberek lovakkal laknak csatornákban Nemzeti stratégiák (pl. Randstad: patkóváros Hollandiában, a 19. sz. óta nagyon érdekes kísérletek zajlanak itt.) o Hollandiában a koncentráció és a dekoncentráció folyamatosan váltották egymást, aztán megjelent a koncentrált dekoncentráció is. o egy államnak lehetnek célkitűzései o 60-as évek decentralizációs törekvései Magyarországon ipari vállalatok kihelyezése vidékre Közösségi politikák: az EU esetében, közös célkitűzések. Valamilyen prioritás szerint próbálnak a térbe beavatkozni, és próbálnak valamit elérni, mondjuk kiegyenlítést. A tér változásának dimenziói
1
Demográfia − 2010 után fogyás, a korfa változik. − felborul a demográfiai szerkezet, hiányzik egy generáció, nem cél a családalapítás vagy a házasság fiatalabb korban. − A lakosságcsökkenés elsősorban északon jelentős − Délen később következik ez be − Az öreg száma nagyon megnőtt, a fiatalok száma lecsökkent. − A migráció is nő − munkaerőpiacon is jelentős változások következnek be ezáltal − várostervezés (mint migrációs célterület) o urbanisztikai célterület: hogyan lehet átalakítani városokat? o Folyamat Európában: egyre több ember él egyedül o népsűrűség mellett a laksűrűség is fontos: hány ember lakik egy lakásban. egyre inkább jellemző, hogy egy ember lakik egy lakásban. o a városokban egyszerre van jelen egy olyan trend, hogy egyre kevesebben laknak egy lakásban, és a bevándorlók lakáskultúrájának mássága miatt más folyamatok is megfigyelhetőek. (pl. ha Dzsafarnak megérkezik a 14 testvére...) o más-más korosztályok laknak egy-egy területen o Hollandiában pl. diáknegyed, kisgyerekes-negyed, bevándorló-negyed, nyugdíjas-negyed marketing célcsoport szerint feloszló tér − gazdaságszerkezet átalakulása o spontán folyamatok o országos, vagy világszintű trendek iparvidékek eltűnése és céltalanná válása A „dél” − A déli területek demográfiai gyarapodása − más a családszerkezet, más a bevándorlók aránya − Országos szinten: Németország (Bajorország – ipari központ), Spanyolország, Olaszország, Franciaország, Portugália, Skandinávia. Görögország is idetartozik, északi része fejletlen, délen a turizmus és a hajózás miatt fejlett. − Bevándorlás? − Németország: o Bajorország: ipari központ o ex-NDK – NSZK mozgás − idegenforgalom, szolgáltatási szektor → jövedelmező o délen mindez megvan − északi rész fejletlen o a hajózás délen van o északon nem tudnak kivel kereskedni − településszerkezet is más o turisták számára kevésbé vonzó − általános trend: az országok déli részei jobban/gyorsabban fejlődnek Urbanizált terek dinamikája − Városok szerepének folyamatos növekedését tapasztalhatjuk. 2
− Idegenforgalomban is újabb trendek tapasztalhatók − az összes funkciót a városok próbálják meg magukba olvasztani − a városszerkezeten belül is van módosulás: agglomerációk alakultak ki. A város és a határán lévő városok nem különülnek el. Belső területeken, centrumterületen fogy a lakosság, a külső területekre áramlanak az emberek − Ez térelfoglalással is jár. Az ember a földrajzi környezettől újabb területeket foglal el. − vidék szerepe, súlya csökken, lakosságszám és minden más tekintetében is. − Egy kivétel van, Nagy-Britannia, ahol a nyugdíjasok vidékre áramlanak. − A tengerpartok szerepe nő: ókor óta tartó trend, hogy bizonyos helyen, mediterrán területeken az emberek a tengerpart felé törekszenek. Akár lakni, akár csak ingatlant szerezni, telephelyet, céget üzemeltetni (divatipar, filmipar). A tengerparton elképesztő népsűrűség alakulhat ki o Monaco: 16 000 lakos, 100 ember/km2 − Hegyvidékeken is csökken a népesség − perifériák népessége is csökken: csökkenések az Unió külső határainál − Határok: o telephely-választási stratégia korábban: a határra nem rakunk semmit, mert az ellenség azt veszi észre először. Vagy át lehet lőni a határon. o A határok megnyílásából erőt merített a Vasfüggöny környéke, Prága, Varsó, Budapest, Győr és környéke (nagy fellendülésen ment keresztül, beruházások, külföldi telephely-választások). Tehát a határmenti települések is jelentősebbek lettek! (kivéve a spanyol-portugál határon) o Európa-szerte pozitív trend: a határmenti vidékek kooperációja o Szlovák-magyar határnál Mária Valéria híd újjáépítésére is sokáig kellett várni o sínek felszedése a határon o korábban kockázati zónaként voltak elkönyvelve, ez most megszűnt, óriási fejlődés indult be a területeken Párkányban megjelentek a kínai boltok is, meg a döner kebab is, éljen a globalizáció! − A népesség koncentrálódása: pl. tengerpartokon. − Ókori sémák szerint a folyóvölgyekben, jelentős vízi utak mentén is nő a népesség és koncentrálódik. (Rajna, Szajna, Duna, Pó) − Nehézipar szinte egész Európában lehúzta a redőnyt, pedig egy ideig egyedülálló volt. − Tehát jellemző az ex-iparvidékek, nehézipari központok degradálódása − Ezt például a regionális politikának kiemelten kell kezelni. − A kis- és középvárosokból mi lesz? Ez is fejlesztéspolitikai célterület lehet. Elsorvadnak, vagy az európai folyamatok haszonélvezői lesznek. − A különböző transzeurópai közlekedési folyosók mentén növekszik a népesség. Jó-e az autópálya a gazdaságnak? Kimutatható, hogy igen, nő a népesség is itt. Korlátozások Budapesten a 60-as években − X év munkaviszony után lehetett csak Budapestre költözni − megoldás: a környező településeken kezdtek még durvább körülmények között lakni o Ágyrajárás o Budapesten ez nem volt látható probléma o sufnialbérletek − agglomeráció szerepe folyamatosan nő 3
−
térelfoglalással is jár ez
Holland példa − talán a világon egyedüli cél: 2035-re megduplázzák természetes tájaikat − visszaadni a természetnek a területeket Rurális tér − Lassú elnéptelenedés − Kitörés: o idegenforgalom: nem rontották el, nincsenek gyárak, mindent úgy hagytak, ahogy volt. o ingázók lakhelye o pihenőhely o nyugdíjasok o iparfejlesztés − „civilizációs menekültek” - elmenekülnek egy panelból, és falusi területen telepednek meg, mert ott olcsóbb az élet… Terek új dimenziói − Kulturális tér, mozgás (Európa kulturális fővárosa) − Migráció: vendégmunkások érkeznek, és más kultúrát hoznak magukkal. o Új identitások, kultúrák o Vendégmunkások terei Hollandiában biciklivel jönnek-mennek a marokkóiak „Sachsenhausen” Frankfurtban • ott a legjobb a török kaja • egy középkori városrész új dimenziókat kap − Menekültek − Idegenforgalom: teljesen megváltoztatja a teret. Sikert is eredményezhet, de előfordulhat az is, hogy a helyieknek csak púp a hátán, mert mondjuk mindent a külföldiek vesznek át. − Nemzetietlen (kultúrával nem rendelkező) „médiatáj”, fogyasztását szolgáló táj (pl. bevásárló központok Budaörsön-Törökbálinton) o a helyi hagyományokhoz semmilyen módon nem kötődik o fogyasztási kedv növelése az egyetlen cél, minden attrakció ezt célozza (pl. a Niagara- vízesés a Westendben.) − Korábbi lehatárolások megszűnnek, keveredés: megszűnnek a régi tájegységes (pl. Vecsés, vagy a borvidékek) − Agglomerációk szerepe Alapfogalmak I. − Területi fejlődés o belső, spontán fejlődés o nincs külső hatás − Területfejlesztés (térség, regionális fejlesztés) o külső, tudatos beavatkozás o akár önkormányzati, akár állami szint 4
−
− − − −
− −
o törvények, jogszabályok, engedélyek, rendeletek Területi (regionális) politika o kiterjedtebb o hosszú távon jelölnek ki célokat, irányokat o milyen létesítményeket hozzanak létre Településfejlesztés o infrastruktúra-fejlesztés Területrendezés o szerkezetváltást jelent Vidékfejlesztés, vidékpolitika o politikafüggő dolog o majd most jól megfigyelhetjük a választásokkor Területfejlesztés o területpolitika o eszközök o szabályozás o menedzsment Definíciók: lásd a diákon területfejlesztési eszközei o materiális eszközök o immateriális eszközök
5
