Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gá
[email protected]
I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok Politikai válaszok két tagjelölt ország – az EU külső szereplő Baia Mare Task Force – Európai Bizottság Kínos szerep – kiegyenlítő törekvések (mindkét fél kicsit hibás) 2
Jogpolitikai válaszok A bányászati ipar „szent tehén” státuszának vége Széleskörű jogszabály-módosítások – – – –
Bányászati hulladék irányelv (2006/21/EK) Környezetvédelmi felelősség irányelv (2004/35/EK) a hulladéklerakásról szóló irányelv (1999/31/EK); a veszélyes anyagokkal kapcsolatos jelentős balesetek ellenőrzéséről szóló (SEVESO) irányelv (1996/82/EK);
Az uniós vízvédelmi szabályok elfogadása, módosítása
3
II. Vizsgálandó kérdések
a környezeti hatások előzetes felmérése; a meglévő és jövőbeni szennyezés megakadályozása; a környezeti károk helyreállítása; a tagállamok közti együttműködés; a társadalmi részvétel; a közösségi jog kikényszerítése. 4
III. A környezeti hatások előzetes felmérése
a jelentős környezeti hatással járó tevékenységek tipikusan környezeti hatásvizsgálat-kötelesek ciános technológiákkal működő bányászati tevékenységek, műveletek széles köre vizsgálat-köteles ezek: I. 9., 10., 15., 19., 21., II. 2., 10. a hatásvizsgálat – széles körű társadalmi részvételi és – nemzetközi együttműködési lehetőséget biztosít
komoly eljárási akadályok 5
IV. A meglévő, illetve a jövőbeni szennyezés megakadályozása
keretjogszabályok
– integrált szennyezés-ellenőrzés és -megelőzésről (IPPC) szóló irányelv (96/61/EK) – a hulladék keretirányelv (2008/98/EK) – a víz keretirányelv (2000/60/EK)
műszaki jogszabályok – – –
a bányászati hulladék irányelv (2006/21/EK) a hulladéklerakásról szóló irányelv (1999/31/EK); a veszélyes anyagokkal kapcsolatos jelentős balesetek ellenőrzéséről szóló (SEVESO) irányelv (1996/82/EK) – közösségi vízvédelmi jogszabályok felszín alatti vizek védelme felszíni vizek védelme a veszélyes anyagok kibocsátásával szemben 6
Keretszabályok Ipari szabályozás (IPPC)
– a legjobb elérhető technika bevezetésének és fenntartásának általános követelménye a bányászatban – általános előírások a környezetterhelés műszaki és operatív csökkentésére
Hulladékkezelési követelmények
– a hulladékot oly módon kell hasznosítani vagy ártalmatlanítani, hogy az ne veszélyeztesse az emberi egészséget illetve a környezet, így különösen, hogy az ne jelentsen veszélyt a vízre, levegőre, talajra, növényekre és állatokra – Görögország kontra Bizottság
Általános vízvédelmi szabályok
– Jó vízállapot elérése (felszíni vizek esetén: jó ökológiai állapot is!) – A vizek állapotromlásának tilalma – Veszélyes-anyag kibocsátási korlátok 7
Műszaki szabályok a bányászati hulladék irányelv (2006/21/EK) – általános statikai, környezetvédelmi, biztonsági tervezési követelmények – előírások a zagytározók ciántartalmára vonatkozóan (10 ppm) – az üzemeltetőnek a bezárásra valamint az utógondozásra vonatkozó kötelezettségeinek meghatározás – kötelező pénzügyi biztosítékot ír elő, amelynek fedeznie kell a rehabilitáció költségeit
8
a hulladéklerakásról szóló irányelv (1999/31/EK) – a lerakók (hulladékkezelő létesítmények) szigetelése, a csurgalékvizek megfelelő ellenőrzését, a szivárgás megakadályozásának előírása
a veszélyes anyagokkal kapcsolatos jelentős balesetek ellenőrzéséről szóló (SEVESO) irányelv (1996/82/EK) – kötelezettség a létesítmény által kezelt/tárolt veszélyes anyag mennyiségétől függően – biztonsági politika, illetve biztonsági jelentés készítésére – belső és küldő védelmi tervek kidolgozása
közösségi vízvédelmi jogszabályok (2000/60/EK irányelv és leányirányelvei) – felszín alatti vizek védelme – felszíni vizek védelme a veszélyes anyagok kibocsátásával szemben 9
V. Felelősség a környezeti károk helyreállításáért
2004/35/EK irányelv a veszélyes anyagokkal kapcsolatos bányászati tevékenységek kapcsán helyreállítási kötelezettség környezet károsodás esetén a felelősség objektív (tárgyi), független az üzemeltető vétkességétől a helyreállítás mértéke, terjedelme elvben nem korlátozott – valamennyi talajban, vízben, természetben okozott kárra kiterjed a reparáció célja az eredeti állapot visszaállítása, vagy a vissza nem állítható természetes erőforrások pótlása. nemcsak nemzeti szinten, hanem más tagállam vonatkozásában is érvényesül DE: – –
Nincs kötelező pénzügyi garancia Nincs mögöttes állami felelősség
10
VI. Tagállamok közötti együttműködés
széleskörű együttműködési kötelezettség
– határon átnyúló környezeti hatások előzetes felmérése (hatásvizsgálati irányelv), – az ilyen típusú létesítmények engedélyezése (IPPC, bányászati hulladék irányelv) – a szennyezések/környezeti károk helyreállítása (felelősségi irányelv) kapcsán
A közös vízgyűjtő kerületeken együttműködési kötelezettség (víz keretirányelv) – Az Európai Bizottság közvetítő szerepe
Polgári ítéletek elismerése és végrehajtása – egységesen szabályozott (44/2001/EK rendelet) 11
VII. Társadalmi részvétel
Részvétel a döntéshozatalban: lakossági részvétel a releváns hatásvizsgálati, engedélyezési és tervezési eljárásokban. – egyrészről a kibocsátó állam lakosságának részvétele, – másrészről a hatásviselő állam érintett lakosságának részvétele
Adatnyilvánosság (2003/4/EK irányelv) – bárki, érdekeltségre tekintet nélkül betekintést nyerhet a környezetre vonatkozó információk legszélesebb körébe – engedély iránti kérelmek, a létesítmények környezeti jelentései, a hatástanulmányok stb., azaz a hatóságok rendelkezésére álló legtöbb információ.
12
VIII. A közösségi jog kikényszerítése Az
Európai Bizottság
– Kötelezettségszegési eljárás – Kikényszerítés (bírság) Más
tagállam Az Európai Parlament A panaszeljárás 13
IX. Politikai mozgástér 2010ben – az „Unió” mint külső szereplő intervenciós szándéka, lehetősége = 0 – az Európai Bizottság igyekszik kerülni a tagállamok közti vitákba való beavatkozást – katasztrófahelyzet kivételével alacsony közfigyelem – a gazdaságélénkítés → a pénzügyi terhek növelésének abszolút korlátja – Európai Parlament + civil szervezetek 14
X. Következtetések Jelentős előrelépés: teljességgel megváltozott jogi környezet eljárási és műszaki szabályok széles csokra a nemzeti bíróság előtt közvetlenül kikényszeríthetők az uniós szupranacionális jogérvényesítési rendszer megváltozott politikai közeg De jelentős hiányok: a vállalkozóra vonatkozó prudenciális szabályok hiánya (pl. tőkemegfelelés) a bányászati hulladékkezelés rehabilitációs pénzügyi biztosítékára vonatkozó szabályozás elnagyolt nincs kötelező pénzügyi biztosíték (különösen a környezeti felelősség vonatkozásában) polgári jogi végrehajtás nehézségei
15
