Az akkreditáció az USA-ban: Kalifornia esete
Részkutatás címe: A közneveléshez kapcsolódó akkreditációs eljárással és adatszolgáltatással kapcsolatos nemzetközi szakirodalom feldolgozása, elemzése, összehasonlítása, jó gyakorlatok gyűjtése
A dokumentumot elkészítő konzorciumi partner neve: E-Animations Zrt. Részkutatás vezetője: Dr. Falus Iván
A dokumentum szerzője: Kimmel Magdolna PhD
Készült a XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz (TÁMOP3.1.1-11/1-2012-0001) projekt keretében
Leadás dátuma: 2013. szept.18. Leadás verziószáma: 3.
2
Tartalomjegyzék Glosszárium: fogalmak és rövidítések ........................................................................................ 4 1.
Milyen jelentősége van az akkreditációs folyamatoknak az USA oktatási rendszerében? 7
2.
A közoktatás akkreditációs folyamatai Kalifornia államban ............................................... 9 2.1.
A sztenderdek és kerettantervek kidolgozása Kaliforniában .................................... 10
2.2.
A tananyagok (instructional materials) és taneszközök akkreditálása Kaliforniában 12
2.2.1.
Mit akkreditálnak?.............................................................................................. 12
2.2.2.
Mik a tananyagok akkreditációjának kritériumai? ............................................. 13
2.2.3.
Milyen dokumentáció szükséges az akkreditációhoz? ....................................... 17
2.2.4.
Kik végzik a tananyagok akkreditációját? ........................................................... 18
2.2.5.
Hogyan zajlik az akkreditációs eljárás? .............................................................. 19
2.2.6.
Igénylik-e a tananyagok gyakorlati kipróbálását? .............................................. 23
2.2.7.
Hogyan zajlik a digitális tananyagok akkreditációja? ......................................... 23
2.2.8.
Az akkreditációs eljárásnak része-e az akkreditálandó termékek, produktumok
és szolgáltatások hosszabb távú beválásának vizsgálata? ................................................ 27 2.2.9.
Változott-e az akkreditációs eljárás az elmúlt 10 évben? Ha igen, minek a
hatására, mi volt a változások jellege? ............................................................................. 27 2.2.10. Ki viseli az akkreditáció költségeit? .................................................................... 28 2.2.11. Mennyire elégedettek az egyes szereplők az akkreditációs eljárásrenddel? .... 28 2.3.
Mennyire tekinthető Kalifornia állam példája tipikusnak a tananyagok akkreditálása
terén? ................................................................................................................................... 30 2.3.1.
Kalifornia és Texas állam gyakorlatának összehasonlítása ................................ 30
2.3.2.
A kaliforniai tankerületek és más tankerületek gyakorlatának összehasonlítása . ............................................................................................................................ 32
3.
2.4.
A mérési és értékelési eszközök egységességének biztosítása ................................. 34
2.5.
Az iskolák akkreditációja Kalifornia államban ........................................................... 35
2.6.
A szakértők és tanfelügyelők akkreditációja Kalifornia államban ............................. 39
Az akkreditáció szerepe Kaliforniában és hasznosítható jó gyakorlatok .......................... 42
Irodalom- és hivatkozásjegyzék ............................................................................................... 45 Mellékletek ............................................................................................................................... 47 3
Glosszárium: fogalmak és rövidítések 1 CAHSEE (California High School Exit Exam – kaliforniai középiskolai kimeneti vizsga) Az érettséginek megfeleltethető vizsga, amelyről az oktatási törvény 60 850. szakasza rendelkezik.
California Free Digital Textbook Initiative (Kalifornia ingyenes digitális tankönyvprojektje) A digitális tankönyvek elterjedését elősegítő állami kezdeményezés.
CCS (Common Core Standards – Az alaptantárgyak közös sztenderdjei matematika és anyanyelv tárgyakból) 2010-ben születtek meg, két szinten) A CCS-t eddig 45 állam és Washington DC fogadta el.
CLRN (California Learning Resources Network – Kaliforniai tananyaghálózat) A digitális tananyagok akkreditációját bonyolító szervezet.
CRE (Content Review Experts – Szaktárgyi/műveltségterületi szakértők) Feladatuk az akkreditációra benyújtott tananyagok tudományos megfelelőségének vizsgálata. ELR (Electronic Learning Resource – Digitális tananyag)
ETS (Educational Testing Services – Oktatási vizsgaszolgáltatások) Nonprofit, vizsgafejlesztéssel és lebonyolítással foglalkozó, globálisan is ismert és elismert cég. Központja a New Jersey állambeli Princeton.
HQT (Highly Qualified Teacher – Magasan képzett pedagógus) A
2001-es NCLB-törvény értelmében
a magasan
képzett pedagógusnak három
követelménynek kell megfelelnie: rendelkeznie kell egy alapdiplomával (Bachelor’s Degree), képesítő vizsgát kell tennie, és bizonyítania kell, hogy kompetens a szaktárgyában.
IMR (Instructional Materials Reviewer – Tantárgy-pedagógiai szakértők)
1
A fogalmakat a szövegben az első előforduláskor csillaggal jelöltem.
4
Feladatuk annak vizsgálata, hogy az akkreditálandó oktatási anyagok megfelelnek-e az adott tárgy/műveltségterület kerettantervében előírt követelményeknek, a tárgy/műveltségterület tartalmi sztenderdjeinek (Content Standards) és a kerettantervben megfogalmazott egyéb pedagógiai tartalmi kritériumoknak.
IQC (Instructional Quality Commission – Oktatási Minőség Bizottság) Az SBE tanácsadó testülete. A bizottság feladata a kerettantervek kidolgozása, a tankönyvek értékelési kritériumainak kidolgozása, az akkreditációra benyújtott tananyagok értékelése, javaslattétel az SBE és a tankerületek felé tantervi és oktatási kérdésekben.
LEA (Local Education Authority – A tankerületeket vezető helyi oktatási hatóságok)
LRDC (Learning Resources Display Center – Oktatási anyagokat bemutató központ)
NCLB (No Child Left Behind – Egy gyermek se maradjon le) Az 1965-ös közoktatási törvény megújítása 2001-ben. Hatályba lépett 2002-ben. PAR (Peer Assisstance and Review – Társsegítő és -értékelő rendszer) Szakmai tanácsadási és felügyeleti rendszer kezdő tanárok és problémákkal küzdő veterán pedagógusok számára. A rendszer alapjait 1981-ben, Dal Lawrence szakszervezeti vezető dolgozta ki.
SBE (State Board of Education – Állami Oktatási Bizottság) Lényegét tekintve tulajdonképpen az Állami Iskolaszék. Az Oktatási Minisztérium irányító és oktatáspolitikát kidolgozó testülete. Tizenegy tagja van, akiket a kormányzó nevez ki.
Social Content Review (Társadalmi tartalomvizsgálat) Ez a tananyagok törvényességi vizsgálatának legfontosabb része, alapvetően az anyagok politikai korrektségének vizsgálatát jelenti.
SPPA (Single Plan for Pupil Achievement – Egységes terv a tanulói teljesítmények javítása érdekében)
5
Azoknak az iskoláknak, amelyek „címkézett”, vagyis bizonyos célra elkülönített pénzeket kapnak Kalifornia államtól vagy a szövetségi államtól, ilyen egységes oktatási minőségjavítási tervet kell készíteniük.
STAR-vizsgák 1999-ben bevezetett sztenderdizált vizsgák. A 2-tól a 11. évfolyamig minden tanév végén teszik le a tanulók az alaptárgyakból, így matematikából, anyanyelvből, történelem- és társadalomtudományból
és
természettudományból.
A
STAR-vizsgák
célja
annak
megállapítása, hogy mennyire sikerült a tanulóknak az egyes szaktárgyak sztenderdjeiben megfogalmazott követelményeket teljesíteniük. TPE (Teaching Performance Expectations – Pedagógusoktól elvárt teljesítmény) A kezdő működési engedélyt még nem szerzett pedagógusok pedagógiai kompetenciáinak elvárt fejlettségi szintje Kaliforniában. WASC (Western Association of Schools and Colleges – Iskolák és Főiskolák Nyugati Szövetsége) Egyike a szövetségi kormány által is elismert regionális akkreditációs szervezeteknek. A WASC nem állami szervezet, de együtt dolgozik a megfelelő állami és szövetségi hatóságokkal.
6
1.
Milyen jelentősége van az akkreditációs folyamatoknak az USA oktatási rendszerében?
Az USA közoktatása jellemzően decentralizált, mert az alkotmány az oktatásügyet az egyes államok fennhatósága alá rendeli. Ennek következtében az akkreditációs folyamatok alapvetően nem szövetségi szinten zajlanak, hanem, ha vannak ilyenek, akkor az egyes államok szintjén, illetve regionális alapon létrejövő szervezetekben (pl. felsőoktatási intézmények és iskolák akkreditációja) vagy a tankerületek szintjén (pl. a tankönyvek akkreditációja 28 államban.) Ennek ellenére vannak jelei annak, hogy a szövetségi oktatáspolitika egyre nagyobb szerepet játszik, igaz, nem az akkreditációs folyamatokon, hanem a kimeneti szabályozáson keresztül. Mindez különösen a közoktatási törvény 2001-es felülvizsgálata és a „No Child Left Behind” ( „Egy gyermek se maradjon le”, a továbbiakban röviden NCLB*) címmel történt módosított változatának elfogadása (2002) óta igaz. Az NCLB legfontosabb, az egységesítést szolgáló intézkedése annak elrendelése volt, hogy minden államnak ki kell dolgoznia az egész állam oktatásügyére nézve kötelező, a tanulók számára kihívást jelentő tanulmányi sztenderdjeit (academic content standards) anyanyelv és matematika tárgyakból. A sztenderdek évfolyamokra bontott leírások arról, hogy az évfolyam elvégzése után mit kell tudnia, és mit kell tudnia megcsinálni a tanulóknak. Az NCLB kötelezővé tette az államok számára azt is, hogy harmadiktól a nyolcadik évfolyamig évente sztenderdizált tesztekkel mérjék az összes tanuló előrehaladását anyanyelv (reading and language arts) és matematika tárgyakból, legkésőbb az 2005/06-os tanévtől.2 (A törvény további rendelkezéseit, mivel kívül esnek a tanulmány keretein, itt nem ismertetem.) Mivel azonban minden állam maga készítette el sztenderdjeit, eltérő kihívások elé állították a tanulóikat, így az egyes államokban a sztenderdizált vizsgákon elért eredmények nem voltak összehasonlíthatók. Ezért volt fontos lépés a tanulási eredmények, vagyis sztenderdek vezérelte egységesítés felé haladás útján a Common Core Standards (az alaptantárgyak közös sztenderdjei, a továbbiakban: közös sztenderdek vagy CCS*) megszületése. A CCS-ek 2010-ben készültek el, anyanyelv és matematika tárgyakból, két szinten. A K-12 Standards (a közoktatás 12 évfolyamának sztenderdjei) leírják, mit kell tudniuk a diákoknak a közoktatás 2
http://www2.ed.gov/policy/elsec/guid/states/index.html, Letöltés dátuma: 2013. 05. 28.
7
egyes évfolyamainak elvégzése után, míg a College and Career Readiness Standards (Sztenderdek a felsőoktatásba, illetve a szakképzésbe történő belépéshez) leírják, hogy mit kell tudniuk a diákoknak, amikor kilépnek a közoktatásból. A közös sztenderdek kidolgozásához vezető kezdeményezés mögött 48 állam és a főváros áll, valamint civil szervezetek, tehát nem a szövetségi állam. A közös sztenderdek nem kötelezőek az egyes államok számára, és ha egy állam úgy dönt, hogy bevezeti azokat, módosíthat rajtuk. Jelen pillanatig 45 állam, négy társult terület, Washington D. C. és a Hadügyminisztérium oktatási osztálya fogadta el a közös sztenderdeket. 3
Az egyes államok felelőssége az érvényben lévő sztenderdekre alapozva a kerettantervek megalkotása, és a tanulók számára az NCLB-törvényben előírt évenkénti sztenderdizált vizsgák lebonyolítása. Azonban a közös sztenderdek megalkotásával megnyílt az út a szövetségi szinten egységes vizsgák bevezetése előtt is: 2010 óta működik szövetségi finanszírozásban két államok közötti konzorcium, amelyeknek a fő célja a közös sztenderdekre épülő vizsgák kidolgozása anyanyelv és matematika tárgyakból, és a 2014/2015-ös tanévtől kezdődően a vizsgáztatás megkezdése. (A két konzorcium: a Smarter Balanced Consortium4 és a PARCC, vagyis a Partnership for Assessment of Readinessfor College and Careers 5 ). Azonban a két konzorcium által kifejlesztett vizsgákat sem akkreditálják szövetségi szinten, az egyes szövetségi államok maguk döntik el, hogy elfogadják-e a konzorciumok által kifejlesztett vizsgákat, és ha igen, melyiket. Jelen pillanatban a két konzorciumnak egyenként 22-22 állam a tagja.
A tankönyveket sem akkreditálják szövetségi szinten, sőt ma a legtöbb államban állami szinten sem. Jelenleg 22 államban kerül sor állami tankönyv-akkreditációra, míg a többiben a tankönyvek kiválasztása a tankerületek feladata. (Watts-Taffe, 2006, 3)
Összefoglalóan tehát azt mondhatjuk, hogy bár jelentős az előrehaladás az oktatásügyben az egységesítés felé, ez nem a szövetségi kormány akkreditációs tevékenységének köszönhető, mert ilyen tevékenységet az alkotmány értelmében nem folytathat. Akkreditációra az egyes
3
http://www.corestandards.org/resources/frequently-asked-questions, Letöltés dátuma: 2013. 05. 18. http://www.smarterbalanced.org/about, Letöltés dátuma: 2013. 05. 18. 5 http://www.parcconline.org/about-parcc, Letöltés dátuma: 2013. 05. 18. 4
8
szövetségi államok szintjén kerülhet sor. Mivel nem lehetséges az ötven szövetségi állam akkreditációs tevékenységét egyenként megvizsgálni, ezért a kérdést egy államra, Kaliforniára fókuszálva tekintem át.
2.
A közoktatás akkreditációs folyamatai Kalifornia államban
Kalifornia lakosságának számát tekintve az USA legnagyobb, területét tekintve harmadik legnagyobb állama. Kalifornia állam gazdasága a nyolcadik legnagyobb a világon. Kalifornia rendelkezik a legnagyobb iskoláskorú populációval az USA-ban. A második Texas, ezért is szokás a legtöbb oktatásüggyel foglalkozó tanulmányban e két államot vizsgálni. Kaliforniában az iskolarendszert – az USA-ban szokásosnál nagyobb mértékben – Kalifornia állam oktatáspolitikája határozza meg, mert a hatvanas-hetvenes években átalakult a közoktatás finanszírozási rendszere: a közoktatást nem a helyi közösségek adóiból, hanem döntő mértékben (mintegy 60%-os arányban) Kalifornia állam büdzséjéből finanszírozzák.6 Ezért a tankerületek háttérbe szorultak az állami oktatáspolitikával szemben.
Kalifornia hagyományosan úttörő szerepet vitt az oktatási reformok területén: elsőként alkotott 1985 és 1994 között kerettantervet a fő műveltségterületek vonatkozásában (Senate Bill, 1983, 813.), majd a 90-es években az elsők között dolgozta ki tantárgyi sztenderdjeit. (Cohen, D., 1996, 103.; Harnischfeger, 1995, 111, 113.) Kalifornia élen jár a sztenderdizált vizsgák bevezetésében is: ennek egyik jele, hogy kötelezővé tette anyanyelv és matematika tárgyakból a California High School Exit Exam (nagyjából: kaliforniai középiskolai kimeneti vizsga, rövidítve a továbbiakban CAHSEE*), vagyis a mi érettséginknek megfeleltethető vizsgát, amelyről az oktatási törvény 60 850. szakasza rendelkezik.7
Témánk szempontjából fontos, hogy Kalifornia egyike a 22 „textbook adoption”, azaz az államban használatos tananyagokat akkreditáló államnak. Jelentős tanulói populációja miatt meghatározó befolyást gyakorol az amerikai tankönyvpiacra. (The mad, mad world of textbook adoption 2004.) 6
http://www.edsource.org/sys_edsystem.html, Letöltés dátuma: 2013. 05. 18.
7
Chapter 1, statutes of 1999-2000, S.B.2, O'Connell, idézi: www.cde.ca.gov/ta/tg/hs/overview.asp
9
2.1. A sztenderdek és kerettantervek kidolgozása Kaliforniában
Kaliforniában az oktatási rendszer gerincét a sztenderdek adják. Ezekre épülnek az egyes szaktárgyak/műveltségterületek kerettantervei. Kalifornia állam már a 80-as években kidolgozta
alaptanterveit,
majd
a
90-es
évektől
először
a
fő
szaktárgyakra/műveltségterületekre, majd a többi területre is tartalomsztenderdeket (Content Standards) alkotott. 8 A sztenderdeket az Oktatási Minisztérium irányító és oktatáspolitikákat kidolgozó testülete, a State Board of Education (Állami Oktatási Bizottság, a továbbiakban: SBE*) megbízásából az ún. Academic Standards Commission [Tanulmányi Sztenderdek Bizottsága, hosszabb nevén a Commission for the Establishment of Academic Content
and
Performance
Standards
(Bizottság
a
tanulmányi
tartalom-
és
teljesítménysztenderdek megalkotására)] írta meg, az oktatási törvény 60 605-ös szakasza alapján. Az alaptantárgyak közös sztenderdjeit (CCS) Kalifornia állam rögtön megszületésük után, 2010-ben elfogadta, és most a bevezetésükön dolgozik.
A
2000-es
években
a
tartalmi
sztenderdekre
építve
megszülettek
az
egyes
műveltségterületek kerettantervei (Curriculum framework).9A kerettantervek tartalmazzák a tantárgy tanításának céljait, a követelményeket, valamint az értékelés elveit. Míg a tartalmi sztenderdek azt fogalmazzák meg, hogy egy adott évfolyam végére mit kell tudnia és mit kell tudnia megcsinálni a tanulónak, a kerettantervek kijelölik és időben is elrendezik a tananyagot. A kaliforniai kerettantervek ezen kívül bemutatják a kerettantervek mögötti pedagógiai koncepciót is. Minden tárgy esetében ismertetik a kutatások által leghatékonyabbnak bizonyult tanítási stratégiákat, módszereket, elméleti alapvetésükkel együtt. Ajánlásokat fogalmaznak meg a tananyagok hozzáférhetőségének biztosítására, értékelésére és a kerettantervek bevezetéséhez szükséges tanártovábbképzésekre vonatkozóan is. (A kerettantervek fejlesztésének 2011-ben felülvizsgált folyamatábráját lásd az 1. sz. mellékletben.)
A kerettanterveket összeállító bizottság az Állami Oktatási Bizottság (SBE) tanácsadó testülete. Működésének jogszabályi hátterét az oktatási törvény 33 530-33 540. szakaszai 8 9
http://www.cde.ca.gov/be/st/ss/index.asp, Letöltés dátuma: 2013. 05. 20. http://www.cde.ca.gov/ci/cr/cf/allfwks.asp, Letöltés dátuma: 2013. 05. 20.
10
adják. A bizottságot eredetileg Curriculum Development and Supplemental Materials Commission-nak (Tantervfejlesztő és Kiegészítő Anyagok Bizottsága) nevezték. 2011-ben a bizottság neve Instructional Quality Commission-re (Oktatási Minőség Bizottság, a továbbiakban röviden: IQC*) változott.10
A bizottság feladata a kerettantervek kidolgozása, a tankönyvek értékelési kritériumainak kidolgozása, az akkreditációra benyújtott tananyagok értékelése, javaslattétel az SBE és a tankerületek felé tantervi és oktatási kérdésekben. E feladatok ellátásához az IQC segítséget is kap, munkájának támogatására az SBE újabb bizottságokat jelölhet ki mellé, például a Kerettanterv és Értékelési Kritériumok Bizottságot (Curriculum Framework and Evaluation Criteria Committee, CFCC).
Az IQC tizennyolc tagú testület, amelynek 13 tagját az SBE választja ki a miniszter, illetve az SBE tagjainak ajánlása alapján. A fennmaradó 5 tag kinevezése a következőképpen történik: egy képviselőt és egy laikus tagot a képviselőház elnöke delegál, egy szenátort és egy laikus tagot a szenátus ügyrendi bizottsága, az ötödik tagot pedig a kormányzó nevezi ki. Az SBE által választott 13 tag közül legalább hétnek a közoktatásban dolgozó pedagógusnak vagy mentornak kell lennie, a többi helyre pedig tanterv- és tananyagfejlesztésben jártas iskolavezetők, tankerületi vezetők, szülők, gondviselők jelentkezhetnek. A munkával nem jár honorárium, csak költségtérítés, és a gyakorló pedagógus bizottsági tagok esetében nem fizetik a helyettesítésüket sem, tehát csak olyan pedagógus tud jelentkezni, akinek a helyettesítését iskolájában, tankerületében így is meg tudják oldani. A bizottsági tagok négy évig látják el teendőiket. A bizottsági tagságot csak egyszer lehet betölteni. A bizottsági tagság feltételeiről részletes információkat a 2012-es pályázati felhívás tartalmaz. 11
A fentiekből látható, hogy a kerettantervek megalkotása és elfogadása az állami oktatáspolitika feladata. Az 1. sz. melléklet folyamatábráján látható, hogy a kerettantervek kidolgozása és elfogadása során bevonják a szakmát és az érdekelt feleket (szülőket, gondviselőket) is, részben azáltal, hogy részt vehetnek a folyamat kiindulópontjaként szolgáló fókuszcsoportokban, részben pedig jelentkezhetnek az IQC bizottságba, amely a 10 11
Assembly Bill 250 (Chapter 608, Statutes of 2011. http://www.cde.ca.gov/be/cc/cd/, Letöltés dátuma: 2013. 05. 18.
11
kerettanterveket kidolgozza és az SBE felé elfogadásra benyújtja, és a kerettantervek első változatát, majd véglegesnek szánt változatát nyilvános vitára is bocsájtja.
2.2. A tananyagok (instructional materials) és taneszközök akkreditálása Kaliforniában 2.2.1. Mit akkreditálnak? Kalifornia a 22 „adoption state”, vagyis a tananyagokat akkreditáló állam egyike, azonban Kalifornia vegyes rendszert működtet, mert ellentétben a másik 21 állammal, csak a K-8, tehát az iskola-előkészítő év és az első 8 évfolyam oktatási anyagait akkreditálja, a 9‒12. évfolyamok tananyagainak kiválasztását a tankerületekre bízza. Ezért Kalifornia példáján bemutatható úgy az állami akkreditációt alkalmazó államok, mint a tananyag kiválasztását a tankerületekre hagyó államok gyakorlata. Az állami akkreditáció folyamatát az oktatási törvény szabályozza. 12
A tananyagok állami akkreditációja az alaptantárgyakból (matematika, anyanyelv, természettudomány, történelem és társadalomtudomány) 6 évre, a többi tárgyból 8 évre szól. Az államnak kötelessége minden alaptantárgyból/műveltségterületből a K-8 évfolyamok számára legalább ötféle alapvető oktatási anyagot akkreditálni, kivéve, ha valamilyen okból erre nem képes, például nem nyújtanak be akkreditációra 5 megfelelő színvonalú tankönyvet. A K-8 évfolyamok számára tehát adott az állam által akkreditált tankönyvek jegyzéke, míg a 9‒12. évfolyamok számára ilyen jegyzék nem készül, mert az állam a 9‒12. évfolyam számára készülő anyagokat nem akkreditálja.
A K-8 évfolyamok számára akkreditált tananyagok listájáról választhatják ki a tankerületek azt az egyet, amelyet a tankerület iskoláiban használnak majd. Ha egy tankerület az állam által nem akkreditált anyagot akar használni a K-8 évfolyamokon, az SBE engedélyével megteheti. Ehhez bizonyítania kell, hogy tanulói számára az általa választott anyag megfelelőbb, mint az állam által akkreditált tananyagok.
12
Oktatási törvény 60 200‒60 210. szakasz.
12
Az akkreditációra a kiadók az alapvető oktatási anyagokat (Basic Instructional Materials) nyújtják be. Alapvető oktatási anyagoknak nevezik azokat az anyagokat, amelyek a tanulók számára a tanulás fő forrását adják, és amelyek úgy tartalmukban, mind szerkezetükben megfelelnek arra, hogy egy teljes tanulási ciklusban használják őket, tehát minimálisan egy tanév tartalmi sztenderdjeiben meghatározott anyagot fednek le.13 Természetesen a kiadó elkészítheti egy műveltségterület/szaktárgy oktatási anyagait több évfolyamra is, és a teljes tankönyvsorozatot is akkreditáltathatja, de az akkreditációnak ez nem feltétele, elég egy évfolyam anyagával pályázni. Az alapvető oktatási anyagokhoz számítják a tankönyvhöz szorosan kapcsolódó tananyagokat, amelyeket „ancillary materials”-nak (kapcsolódó anyagok) hívnak. (Az egy vagy több tanévre szóló programok a következőket foglalják magukba: tankönyv, tanulási útmutatók (study guides), munkafüzetek, online támogatás, tanári kézikönyvek és a tantárgy jellegétől függően más anyagok is. (Példaként lásd a 2. sz. mellékletet: a Pearson kiadó K-6 évfolyamok
számára
2006-ban
akkreditált
természettudomány-programjának
komponenseit.14)
Az alapvető és a kapcsolódó (ancillary) tananyagokat, akár egy, akár több tanévre szólnak, egy programként akkreditálják, és programként nevezik meg a dokumentumokban is. Ezért a továbbiakban a dolgozatban nem tankönyvekről, hanem programokról vagy tananyagokról beszélek majd.
Fontos még tudni, hogy az ún. kapcsolódó tananyagok (ancillary materials) elnevezésükben is különböznek az egy tanévnél rövidebb tanítási ciklusra készült anyagoktól, amelyeket kiegészítő
anyagoknak
(supplementary
materials)
neveznek,
és
amelyeket
nem
akkreditálnak. (Kivételt képeznek a digitális kiegészítő anyagok, lásd erről később a II.2.7 pontot.)
2.2.2. Mik a tananyagok akkreditációjának kritériumai?
13 14
Oktatási törvény, 2. cikkely, meghatározások 60 010. http://www.cde.ca.gov/ci/sc/im/documents/sciprimadoptrep06f.pdf, Letöltés dátuma: 2013. 05. 22.
13
Az akkreditáció sarokkövét az egyes tantárgyak/műveltségterületek kerettanterveiben a tananyagokkal kapcsolatban megfogalmazott pedagógiai tartalmi megfelelés követelményei adják. A pedagógiai tartalmi megfelelés fő kritériumai minden tárgy esetében azonosak. Itt a matematikai kerettantervből idézem a leírásukat. A. A pedagógiai tartalmi megfelelés kritériumai 1. A matematikai tartalom és sztenderdek összehangoltsága: az anyag tartalma feleljen meg a Kalifornia állam által elfogadott matematika tartalmi sztenderdeknek és a matematika kerettanterv ajánlásainak. 2. Az oktatási anyagok felépítése: az oktatási anyagok felépítése (sequence) és szerkesztése (organization) megfelelően strukturálja azt a tananyagot, amelyet a tanulók egy tanév során elsajátítanak a matematika-alapprogramban, valamint az algebrai felkészítő- és a matematikai felzárkóztató programokban.
3. Értékelés: az oktatási anyagok mutassák be azokat az értékelési módszereket, amelyek segítségével mérhetővé válik a tanulók előrehaladása.
4. Általános hozzáférés: az oktatási anyagok legyenek hozzáférhetők a sajátos nevelési
igényű tanulók számára is. 5. Tanítástervezési és oktatási támogatás: a kiadó biztosítson támogató információkat
és anyagokat (minimálisan egy tanári kézikönyvet) a pedagógusok számára. E kritériumok teljes kifejtése a matematika tárgy vonatkozásában megtalálható a minisztérium honlapján. 15 Az öt kritérium részletes kifejtése minden kerettantervben megtalálható, a kerettantervek pedig hozzáférhetők a kaliforniai Oktatási Minisztérium honlapján. 16Az egyes kerettanterveken belül a „Tanítási anyagok értékelési kritériumai” c. rész tartalmazza a releváns információkat. Például, ha megnézzük a „történelem és
15 16
http://www.cde.ca.gov/ci/ma/im/, Evaluation Criteria Letöltés dátuma: 2013. 05. 22. http://www.cde.ca.gov/ci/cr/cf/allfwks.asp, Letöltés dátuma: 2013. 05.22.
14
társadalomtudomány” műveltségterület teljes specifikációját, akkor látható, többek között, hogy a tananyagkészítőnek:
különböző értékelési eszközöket kell kifejlesztenie;
az anyagokhoz megoldókulcsokat kell biztosítania;
ha technológiai anyagokat nyújt be kapcsolódó anyagként, akkor gondoskodnia kell a technikai támogatásról;
gondoskodnia kell a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséről;
részletes tanári kézikönyvet kell biztosítania;
ha az anyag külső források használatát javasolja, ismertetnie kell, hogy azokat hogyan lehet az alaptananyaghoz illeszteni, és mely sztenderdeknek való megfelelést segítik;
tartalmaznia kell a kiadó által szervezett, az anyagok megfelelő bevezetéséhez szükséges tanári továbbképzések időszükségletét, költségeit.
Mivel a „Tanítási anyagok értékelési kritériumai” című fejezet minden kerettantervben igen sok követelményt támaszt a pályázókkal szemben, az akkreditációra benyújtott anyagok csak akkor felelnek meg az elvárásoknak, ha sok komponensből állnak össze. Ezért szükséges az akkreditációhoz az alapvető tananyagon kívül az ún. kapcsolódó (ancillary) anyagok benyújtása is.
Amikor eljön az akkreditáció ideje, a kerettantervekben található leírás alapján az Oktatási Minőség Bizottság (IQC) elkészíti a teljes, részletes értékelési kritériumlistát, amelyet az Állami Oktatási Bizottság (SBE) fogad el. Azokat az anyagokat, amelyek nem felelnek meg az első kritériumnak, tehát nem illeszkednek a sztenderdekhez, semmiképpen nem akkreditálják. Csak azok jöhetnek számításba, amelyek megfelelően illeszkednek a sztenderdekhez, és a többi négy területen is vannak erősségeik. (Jól látható ez, ha megvizsgáljuk a most folyó matematikai programakkreditáció részletes kritériumait.17)
B. Törvényességi vizsgálat
17
http://www.cde.ca.gov/ci/ma/cf/documents/mathfrwkcomplete.pdf, Letöltés dátuma: 2013. 05. 22.
15
Ezután az oktatási törvény értelmében a tananyagoknak még át kell esniük a törvényességi vizsgálaton, amelynek legfontosabb része az ún. „Social Content Review”* („társadalmi tartalomvizsgálat”), amely alapvetően a tananyagok politikai korrektségének vizsgálatát jelenti.18 Ennek értelmében az akkreditált programoknak vállalniuk kell a kulturális, etnikai sokszínűség megjelenítését, a környezetvédelmi alapelvek és a káros szenvedélyek hatásainak megfelelő megvilágítását, a takarékosság, a tűzvédelem és az állatok és emberek humánus kezelésének tanítását. Gondoskodniuk kell a férfi és női nemi szerepek, a homoszexualitás és a transzgender csoportok politikailag korrekt megjelenítéséről. Semmiféle diszkriminatívnak minősíthető anyagot vagy ábrázolást nem tartalmazhatnak.
A tananyagoknak, ahol ez lehetséges, gondoskodniuk kell a tanulók erkölcsi fejlődéséről: tanítaniuk
kell
az
erkölcsösség,
igazságosság,
hazafiasság
elveit,
az
amerikai
állampolgársággal járó jogokat, kötelezettségeket és méltóságot, a szabad kormányzati rendszer módját, erkölcsi alapját és elveit. A társadalomtudományi tananyagoknak tanítaniuk kell a polgárjogi mozgalmakat és Martin Luther King szerepét, továbbá az egyes kisebbségi csoportok szerepét az USA történelmében.
Tilos bármilyen cégnév, márka, logó használata a tananyagban vagy tananyag illusztrációjában, kivéve, ha valamilyen igazolható pedagógiai célt szolgálnak. Ez a szabály vonatkozik a tankerületek által akkreditált anyagokra is, de természetesen nem vonatkozik a tankönyvkiadó nevére, logójára.
Ennél részletesebb leírás is elérhető a követelményekről, hiszen ennek a vizsgálatnak a sztenderdjei is az értékelők rendelkezésére állnak. (Standards for Evaluating Instructional Materials for Social Content, 2000.) A társadalmi tartalomvizsgálat kritériumainak való megfelelést az állami akkreditáció során a K-8 anyagok vonatkozásában egy önkéntesekből válogatott, a teljes társadalmi spektrumot lefedő testület vizsgálja, míg a 9‒12. évfolyamok számára elkészített anyagok megfelelőségét a tankerületeknek kell vizsgálniuk. Olyan anyag, amely ezen a szűrőn nem megy át, nem kerülhet akkreditálásra.19
18 19
Oktatási törvény, 60 040-60 044., 60 048., 60 200. szakaszok. www.cde.ca.gov/ci/cr/cf/documents/instrmatovrvwfin2012.doc 8. o., Letöltés dátuma: 2013. 05. 18.
16
C. További követelmények Az oktatási törvény ezen kívül még további kötelezettségeket is ró a kiadókra:20 1. megfelelő számú ingyenes mintát kell a tankerületek és a minisztérium rendelkezésére bocsátaniuk; 2. megegyezés alapján vállalhatják tanártovábbképzések tartását az anyagok megfelelő tanításáról; 3. egy kiadó sem adhatja tananyagait magasabb áron egyetlen kaliforniai tankerületnek sem, mint más államok tankerületeinek, vagyis alkalmaznia kell a legnagyobb kedvezmény elvét; 4. egy kiadó sem biztosíthat rosszabb minőségű anyagokat Kaliforniában, mint más államokban. Ezen kívül a kiadóknak be kell tartaniuk a tananyagok méretéről, súlyáról és tartósságáról alkotott állami szabályokat.21
2.2.3. Milyen dokumentáció szükséges az akkreditációhoz? Az akkreditálásra benyújtott anyagok elbírálásánál az ún. „standards map”, vagyis sztenderdtérkép szolgál sorvezetőként. Ez a legfontosabb dokumentum, mert az akkreditáció legfontosabb követelménye az anyagok sztenderdeknek való megfelelése. (3. sz. melléklet: Sztenderdtérkép részlete történelem és társadalomtudományokból az 5. évfolyam számára) A sztenderdtérképeken a kiadóknak bizonyítaniuk kell az egyes sztenderdleírások melletti rovatokban megadott elsődleges és másodlagos referenciákkal, hogy az általuk akkreditációra benyújtott anyag illeszkedik a tartalmi sztenderdekhez. Az akkreditációt végző szakemberek a kiadók által már kitöltött sztenderdtérképeket vetik össze az akkreditálandó tananyaggal. Az anyagoknak ezen kívül meg kell felelniük a kerettantervekben megfogalmazott, az A pontban felsorolt további négy pedagógiai tartalmi kritériumnak is. Az egyes akkreditációkhoz a teljes kritériumlistát az Oktatási Minőség Bizottság (IQC) állítja össze.
20 21
Lásd ezeket részletesen: oktatási törvény 60 220, 1‒7. cikkely. http://www.cde.ca.gov/be/ag/ag/yr07/documents/july07item17.doc, Letöltés dátuma: 2013. 05. 20.
17
2.2.4. Kik végzik a tananyagok akkreditációját?
Az állam nevében a közoktatás K-8 évfolyamai számára szóló tananyagokat a State Board of Education (SBE) akkreditálja. Az SBE a minisztérium 11 tagú testülete, amelynek tagjait a kormányzó nevezi ki. Ez a 11 tagú testület hozza a közoktatás vonatkozásában a legfontosabb döntéseket, így az SBE akkreditálja nemcsak a tananyagokat, hanem a sztenderdizált vizsgákat, és magukat a sztenderdeket és a kerettanterveket is, az oktatási törvény 33 031. szakasza értelmében. A másik fontos testület az SBE tanácsadó testülete, a kerettanterveket összeállító bizottság, jelenlegi nevén az Instructional Quality Commission (Oktatási Minőség Bizottság, röviden: IQC). Összeállításáról már esett szó a II.1. pontban. Ez a testület tekinti át az akkreditálandó tananyaggal kapcsolatos szakértői jelentést, majd javaslatot tesz a kérdéses tananyag akkreditációjára az SBE-nek.
A tananyagokat elbíráló szakértőknek két csoportja van: a szaktárgyi/műveltségterületi szakértők csoportja (Content Review Experts, CRE*) és a tantárgy-pedagógiai szakértők (Instructional Materials Reviewer, IMR*) csoportja. A szakértők a minisztérium honlapján található formanyomtatványon pályázhatnak a tagságra. Jelenleg a matematika tárgy közös sztenderdjeihez (CCS) illeszkedő új matematikaprogramok akkreditálásához keresnek szakértőket. A pályázati űrlap még nem végleges, de a honlapon elérhető változatát a 4. sz. mellékletben csatolom.22A pályázatokat az Oktatási Minőség Bizottság (IQC) bírálja el, majd a szakértőket az IQC javaslatai alapján az Állami Oktatási Bizottság (SBE) kéri fel. A szaktárgyi/műveltségterületi szakértők feladata a benyújtott tananyag tudományos szempontból való megfelelésének vizsgálata. A szakértői megbízás elnyerésének az ő esetükben előfeltétele a doktori fokozat az adott tárgyból, kivéve az olvasás és irodalom, és a képző- és előadóművészetek területét. Ezeken a területeken elég egy mesterszintű diploma és minimum öt év tapasztalat a tárgy kompetenciaalapú oktatásában vagy az olvasás és irodalom területén doktori fokozat és olvasásszakértői tudás. A tudományos
22
http://www.cde.ca.gov/ci/ma/im/, Letöltés dátuma: 2013. 04. 27.
18
szakértők azonban csak másodlagos szerepet töltenek be a tantárgy-pedagógiai szakértők mellett.23 A tantárgy-pedagógiai szakértők kiválasztását szabályozó rendelet24 előírja, hogy többségük az adott szaktárgyat és korcsoportot tanító, a kompetencia alapú oktatásban jelentős tapasztalatokkal bíró gyakorló pedagógus legyen. Egy közülük a nem angol anyanyelvű diákok, egy pedig a sajátos nevelési igényű diákok tanításának a szakembere kell, legyen. Tantárgy-pedagógiai szakértőnek jelentkezhetnek iskolavezetők, szülők, a helyi iskolaszék tagjai is. A cél az, hogy a testület reprezentatív legyen, tehát mindenféle tankerület képviseltesse magát: városi, elővárosi, vidéki, az állam legkülönbözőbb vidékeiről, valamint más és más oktatási tapasztalatokkal bíró, különböző nemű és korú pedagógusok legyenek a tagjai között. (Watts-Taffe, 2006, 5.)
A szakértőket nem akkreditálják. Szakértői névjegyzék nincs. Szaktárgyi/műveltségterületi szakértőnek, tantárgy-pedagógiai szakértőnek és a Társadalmi Tartalomvizsgálat Bizottságba („Social Content Review”) egyaránt nyílt pályázaton lehet jelentkezni. A szakértői pozíciókra jelentkezők körét bizonyára behatárolja az, hogy a kiválasztottak szakértői munkájukért nem kapnak kompenzációt, csak költségtérítést és napidíjat, és mivel munkájuk miatt két hétig hiányozniuk kell a munkahelyükről, csak azok tudnak jelentkezni, akiknek a helyettesítését erre az időre meg tudják oldani. (Watts-Taffe, 2006, 5‒6.)
A 9‒12. évfolyamok számára a tankerületeket vezető helyi oktatási hatóságok (Local Education Authority, röviden: LEA*) akkreditálják az anyagokat. Erről a folyamatról a II. 2. 5. fejezet B. pontja alatt esik majd szó.
2.2.5. Hogyan zajlik az akkreditációs eljárás?
A. Az állami akkreditáció folyamata
23
http://www.cde.ca.gov/ci/cr/cf/documents/instrmatovrvwfin2012.doc, Letöltés dátuma: 2013.05.18.
http://www.cde.ca.gov/ci/cr/cf/cefimadoptprocess.asp, Letöltés dátuma: 2013.05.18. 24
California Code of Regulations, Title 5 (5 CCR) Section 9512.
19
Az akkreditáció folyamatát az Oktatási Minisztérium honlapján található „Adoption Process and Overview” ábrája szemlélteti. (Lásd 5. sz. melléklet: Oktatási anyagok akkreditálása folyamatábra, 2012.25) Az ábrához fűzött megjegyzésben olvasható, hogy a kiadók által benyújtott tananyagok kézhezvétele és az Állami Oktatási Bizottság (SBE) végső döntéshozatala között körülbelül hat hónap telik el. A folyamatábrán jól látható, hogy az akkreditációs folyamat kiindulópontja a pályázat meghirdetése a kiadók számára, természetesen az elbírálás kritériumaival együtt. Ezt az SBE teheti meg, és kb. 18 hónappal az akkreditációs procedúra megkezdése előtt kerül rá sor. Ezután következik a szakértők pályázat útján történő kiválasztása.
A szakértőknek két csoportja van. A szaktárgyi/műveltségterületi szakértők a benyújtott tananyagot tartalmi szempontból vizsgálják: pontos-e, elég mély és átfogó-e, elég korszerűe. Ezzel szemben a tantárgy-pedagógiai szakértők azt vizsgálják, hogy az akkreditálandó oktatási anyag megfelel-e az adott tárgy-, műveltségterület kerettantervében előírt követelményeknek, a tárgy-, műveltségterület tartalmi sztenderdjeinek (content standards), és a kerettantervben megfogalmazott egyéb pedagógiai tartalmi kritériumoknak. (Lásd ezeket előbb, a II. 2. 2. A pont alatt.)
Annak érdekében, hogy minél jobb döntést tudjanak hozni, a kiválasztott szakértők egyhetes képzésben részesülnek. Mivel minden akkreditációs eljáráshoz nyílt pályázaton választják ki a szakértőket, szakértői névjegyzék nem létezik, a kiválasztott szakértők rendszeres továbbképzésére értelemszerűen nem kerülhet sor. A szakértők képzése alapvetően az értékelés sztenderdizálását szolgálja. A képzés során meghallgatják a kiadók prezentációit is. Ezután minden szakértő egyedül dolgozik kb. két hónapig, értékeli az anyagokat, majd egy újabb egyhetes együttes ülést tartanak, ahol meghallgatják az előzetesen feltett kérdéseikre adott kiadói válaszokat, és döntést hoznak. Jelentésüket közösen készítik el és továbbítják az Oktatási Minőség Bizottságnak (IQC) (Watts-Taffe, 2006, 6.). A jelentés megírása után kerül sor a törvényességi vizsgálatra, a társadalmi tartalomvizsgálatra (Social Content Review). (Watts-Taffe, 2006, 6.)
25
http://www.cde.ca.gov/ci/cr/cf/imagen.asp, Letöltés dátuma: 2013.05. 18.
20
Ezután az Oktatási Minőség Bizottság (IQC) tagjai is áttekintik az akkreditációra beadott anyagot és a szakértők jelentését, és két nyilvános meghallgatást is tartanak: egyet a szaktárgy oktatásáért felelős albizottság, egyet pedig a teljes Oktatási Minőség Bizottság előtt. Közben az anyagokat a nyilvánosság bevonása érdekében kiállítják az állam területén található tizenhét Learning Resources Display Center-ben (oktatási anyagokat bemutató központok, LRDC*), minimum 30 napra. Az állampolgárok a bemutatott anyagokkal kapcsolatban írásban is tehetnek fel kérdéseket úgy az Oktatási Minőség Bizottságnak (IQC), mint az Állami Oktatási Bizottságnak (SBE).
Az IQC javaslatai alapján és egy újabb nyilvános meghallgatás után a harmadik körben az Állami Oktatási Bizottság (SBE) dönt az akkreditációról, amelyet a minisztérium honlapján hoz nyilvánosságra.26 B. A tankerületek feladatai Kaliforniában az oktatási anyagok kiválasztása és akkreditációja során Az állami akkreditációs folyamat végén az Állami Oktatási Bizottság (SBE) ideális esetben minden alaptárgyból legalább ötféle programot akkreditál a K-8 évfolyamok számára. A tankerületeknek legkésőbb 24 hónappal az állami akkreditáció után be kell vezetniük az új programokat. Az államilag akkreditált programok közül a tankerületeknek kell kiválasztaniuk a számukra legmegfelelőbbet, ezért az akkreditáció után újabb értékelési-kiválasztási folyamat indul, ezúttal a tankerületekben, vagy ahol ezt a jogot a tankerület átadja az iskoláknak, az iskolákban. Ez a folyamat sokszor egy évig is eltart. A cél annak megállapítása, hogy az akkreditált programok közül melyik elégíti ki legjobban a tankerület tanulóinak igényeit. Ehhez először fel kell mérni az igényeket, majd ki kell próbálni az anyagokat. A tankerületi tananyag-értékelő bizottságban részt vehetnek szülők is, és a bizottság nyilvános meghallgatást is tart. A bizottság ezután teszi meg ajánlásait a tankerület vezetése számára.27
26
http://www.cde.ca.gov/ci/cr/cf/documents/instrmatovrvwfin2012.doc, Letöltés dátuma: 2013. 05. 18.
http://www.cde.ca.gov/ci/cr/cf/cefimadoptprocess.asp, Letöltés dátuma: 2013. 05. 18. ) 27
http://www.lao.ca.gov/2007/instruct_material/instruct_material_052407.aspx, Letöltés dátuma: 2013. 05. 18.]
21
9‒12. évfolyam tananyagainak tankerületi akkreditációja
A 9‒12. évfolyamos programokat nem akkreditálja az állam, ezért az akkreditáció a tankerületekben zajlik le. A tankerületek munkáját a minisztérium a kiadók és a tankerületek számára közzétett útmutatóval segíti. 28 Ebben a minisztérium az alaptárgyakból (anyanyelv, matematika, történelem és társadalomtudományok, természettudományok) a 9‒12. évfolyamok számára elkészített letölthető sztenderdtérképfájlok használatát javasolja. A honlapon a sztenderdtérképek kitöltésére vonatkozóan irányelveket adnak, továbbá leírják, hogy a tankerületi tananyagválasztás során mit kell tennie a kiadónak és mit kell tennie a tankerületnek. Az anyagok sztenderdeken alapuló elemzését mindenképpen el kell végezni, mert a tankerület csak olyan tananyagokat vásárolhat meg az állam által biztosított forrásokból, amelyek megfelelnek az állami sztenderdeknek.
Az egyes tantárgyak gondozásáért felelős szervezetek részletesebb útmutatót is adhatnak a tankerületeknek a legmegfelelőbb tananyagok kiválasztása érdekében. Ilyen útmutatót adott ki például a történelem és társadalomtudományok vonatkozásában a „California Council for the Social Studies and the Curriculum and Instruction SteeringCommittee of the California County
Superintendents
Educational
Services’
Association”
(Kalifornia
Megyei
Szuperintendánsai Oktatási Szolgáltatási Szövetségének Társadalomtudományi Tantervi és Oktatásirányítási Bizottsága).29
Ebben az útmutatóban a szakmai szervezet javasolja, hogy a szülők, a tanulók és a helyi közösség képviselőit is vonják be az akkreditációs testület munkájába úgy, hogy minden társadalmi, etnikai, faji csoport képviselve legyen. A laikusok bevonása persze szükségessé teszi a testület előzetes képzését is, hiszen meg kell ismerkedniük a sztenderdtérképekkel és a társadalmi tartalomvizsgálat kritériumaival. A tanulói populáció igényeinek felmérését is tanácsosnak tartják.
A tankerületi akkreditációs testületnek el kell végeznie az anyagok teljes törvényességi, majd pedagógiai tartalmi vizsgálatát lényegében ugyanúgy, ahogy az az állami akkreditáció 28 29
http://www.cde.ca.gov/ci/cr/cf/hssleastmap.asp, Letöltés dátuma: [2013. 05. 18.] http://www.ccsesa.org/resources/Toolkit121605COE.pdf, Letöltés dátuma: 2013. 05. 18.
22
esetében történik. Az oktatási törvény EC 60 202. pontja értelmében az akkreditációs testületnek lehetőséget kell biztosítania a társadalmi vitára is. Az egyetlen igazán lényeges különbség az állami és a tankerületi akkreditáció között az, hogy a tankerületek számára az anyagok tantermi kipróbálását is javasolják, míg az állami akkreditációhoz ez nem szükséges. 2.2.6. Igénylik-e a tananyagok gyakorlati kipróbálását? Amint látható, Kalifornia államban az állami akkreditációs folyamatban nem előírás a gyakorlati kipróbálás, viszont az új anyagok bevezetésére a tankerületeknek adott 24 hónapnyi idő bőven ad lehetőséget a tananyagok kipróbálására és a legmegfelelőbb kiválasztására. A tantermi kipróbálásra vonatkozóan a minisztérium honlapján részletes útmutatót találunk, amelyet a 9‒12. évfolyamok anyagaira nézve is a tankerületek figyelmébe ajánlanak.30
2.2.7. Hogyan zajlik a digitális tananyagok akkreditációja? Az oktatási törvény technológia alapú anyagoknak nevezi azokat az alapvető (basic) vagy kiegészítő (supplemental) oktatási anyagokat, amelyeket oktatásban történő felhasználásra terveztek, és amelyek használatához elektronikai felszerelés szükséges. Ilyenek például a szoftverek, a DVD-k, a CD-k, video- és magnókazetták, a neten elérhető óravázlatok és adatbázisok.31A következő fejezetben a digitális kiegészítő anyagokat (Electronic Learning Resource, a továbbiakban: ELR*) és a digitális tankönyveket akkreditáló kaliforniai szervezet munkáját mutatom be.
A. Kik végzik a digitális anyagok akkreditációját?
Kalifornia államban 1999 óta a California Learning Resources Network („kaliforniai tananyaghálózat”, a továbbiakban röviden CLRN*) foglalkozik a digitális tananyagok akkreditációjával. A CLRN által akkreditált tananyagok eredetileg csak kiegészítő (supplemental) anyagok voltak, tehát nem digitális tankönyvek, vagyis nem „basic”, alapvető oktatási anyagok. A CLRN létrehozásakor a cél az volt, hogy az akkreditált digitális kiegészítő 30
http://www.cde.ca.gov/ci/cr/cf/documents/imguide.pdf, Letöltés dátuma: 2013. 05. 18.
31
Oktatási törvény, 2. cikkely, Meghatározások 60 010.
23
anyagokból létrehozzanak a tanárok számára egy könnyen kezelhető és hozzáférhető adatbázist. Amikor azonban 2009-ben meghirdették a California Free Digital Textbook Initiative („Kalifornia ingyenes digitális tankönyvprojektje”*) kezdeményezést, az tűnt a legolcsóbb megoldásnak, ha a CLRN hálózatára bízzák a digitális tankönyvek akkreditálását is. Az alábbi információk forrása a szervezet honlapja, 32 valamint a honlapon található „California Learning Resource Network (CLRN) Supplemental Electronic Learning Resources Review Criteria and Process” - A CLRN kritériumai és eljárásrendje digitális kiegészítő tananyagok akkreditálásához” című dokumentum, amelyet 2000-ben fogadott el az SBE.33 A CRNL szakértői Kalifornia állam különböző megyéiből verbuválódnak. Minden főbb tantárgyból más és más megye oktatási hatóságaihoz tartozó szakértők végzik az akkreditációs tevékenységet. A szakértői munkára pályázatot írnak ki, és a válogatást az állami Oktatási Minőség Bizottsággal (IQC) karöltve a CLRN végzik el. A szakértővé válás minimális kritériumai:
BA- vagy MA-diploma az adott tantárgyból;
hároméves tanítási gyakorlat;
szaktárgyi továbbképzések elvégzésének vagy más, a tanórai munkán túlmutató szakmai munka végzésének bizonyítása. [Például: projektekben vagy tankerületi szakmai munkában való részvétel, mentortanári tevékenység, National Board Certification (szövetségi szinten elismert Kiváló Tanár cím) megszerzése.]
technológiai jártasság bizonyítása.
Továbbá:
a szakértőnek ismernie kell Kalifornia állam sztenderdjeit és kerettanterveit, és a Social Content Review (társadalmi tartalomvizsgálat) sztenderdjeit;
32 33
ismernie kell a technológia oktatási célú felhasználásának lehetőségeit;
jó elemző- és íráskészséggel kell rendelkeznie;
elegendő idővel kell rendelkeznie a munka elvégzésére.
http://www.clrn.org, http://www.clrn.org/home/faq.cfm Letöltés dátuma: 2013. 05. 19. http://www.clrn.org/info/criteria/Criteria_v12.5.pdf, Letöltés dátuma: 2013. 05. 22.
24
Az értékelők háromfős teamekben dolgoznak. Fontos, hogy a csoportok reprezentatívak legyenek kor, nem, etnikai, faji hovatartozás vonatkozásában. Minden szakértőnek nyilatkoznia kell, hogy nincs olyan munkakapcsolata vagy más érdekeltsége, amely összeférhetetlen ezzel a munkával. A szakértők munkájukért órabért kapnak, amelyet a CLRN menedzsmentje határoz meg. A szakértőket egy évre kérik fel, és ez idő alatt minimum három akkreditációt kell elvégezniük. A sikeres szakértők egy éven túl is folytathatják tevékenységüket.
B. A szakértők képzése A szakértők másfél napos gyakorlati képzésen vesznek részt, amely során modellálják számukra, hogyan kell majd végezniük a munkájukat, és maguk is kipróbálják, mit jelent az akkreditációs munka a gyakorlatban. A képzés során egységesítik is az értékelést. A digitális tananyagok (ELR) vonatkozásában a szervezet által elvégzett akkreditáció három fő részből áll: meg kell vizsgálni, hogy a beadott elektronikus tananyag (ELR) megfelel-e Kalifornia állam tartalmi sztenderdjeinek, a CLRN minimális követelményeinek, és Kalifornia állam törvényességi előírásainak, vagyis a „társadalmi tartalomvizsgálat” sztenderdjeinek. A digitális tankönyvek esetében csak a tantárgyi sztenderdeknek való megfelelést vizsgálják. A képzés során a szakértőjelöltek megtanulják azt is, hogyan kell jelentést írni, milyen nyelvezetet kell használni, és hová, milyen dokumentumot és hogyan kell feltölteni. Minden évben tartanak „frissítő” tréningeket is a már gyakorló szakértők számára. A képzéseken való részvétel kötelező. C. A kiadók által beadandó dokumentumok A digitális tananyagok (ELR) akkreditációjának kezdeményezésekor beadandó minimum 2-5 példányban az ELR maga, továbbá a kiadók/anyagot beadók számára kidolgozott kézikönyv mellékletében található formanyomtatványok. Ezek a következők: 1. ELR profil (Melléklet 1a) 2. ELR rövid összefoglaló (Melléklet 1b) 3. ELR megfelelése Kalifornia állam sztenderdjeinek és kerettanterveinek (Melléklet 1f) 4. Téma vagy óratervek, amelyek az ELR használatát mutatják be. (Melléklet 1i)
25
A 6. sz. mellékletben csatolom azoknak a minimális követelményeknek a leírását, amelyeknek minden benyújtott digitális tananyagnak meg kell felelnie. A minimális követelményeket a kézikönyv 1g melléklete és a CLRN honlapja is ismerteti.34 A digitális tankönyvek beadásának dokumentációjára nem találtam adatot, de nyilvánvalóan a kézikönyv mellékleteiben található sztenderdtérképek szolgálnak sorvezetőként, mert azokat hozzák nyilvánosságra a honlapon az akkreditáció befejezése után.35
D. A digitális tananyagok akkreditációjának folyamata
A digitális tananyagokat egy jelszóval védett területen kell beadni, majd papíron is el kell küldeni a CLRN központjába, ahol a megfelelő ellenőrzések után az anyagot iktatják és kiküldik az egyik akkreditáló csoportnak. Az elbírálás fő kritériumai a következők:
Megfelel-e az anyag a társadalmi tartalomvizsgálat sztenderdjeinek?
Megfelel-e az anyag Kalifornia állam sztenderdjeinek és kerettantervének? (Ellenőrzik a kiadó által már kitöltött sztenderdtérképet, dokumentumot, amelyet beadott az akkreditációhoz.)
Megfelel-e az anyag a CNRL minimális követelményeinek?
Vannak-e az anyagnak a minimális követelményeken túlmutató vonásai?
Megfelel-e a beküldött óra- vagy témavázlat az elvárásoknak?
Akkreditációra negyedévenként lehet anyagokat beadni, az elbírálás határideje 90 nap. Az akkreditációhoz benyújtandó űrlapok megtalálhatók a CLRN honlapján. A benyújtás is ezen a felületen történik, és az elbírálásról is itt értesülnek a jelentkezők. Az akkreditált anyagok a CLRN honlapon keresztül elérhető adatbázisba kerülnek. A nem akkreditáltakat 30 napon belül lehet kijavítva újra benyújtani.36 A digitális tankönyvek esetén a CLRN szakértői egy erősen egyszerűsített akkreditációs folyamatot alkalmaznak: csak a tantárgyi sztenderdeknek való megfelelést vizsgálják, a többi feltételnek való megfelelést nem, így a törvényességi vizsgálatra, vagyis a társadalmi 34
http://www.clrn.org/home/criteria.cfm Letöltés dátuma: 2013. 08. 28. A digitális tankönyvek akkreditációjáról szóló jelentések megtalálhatók itt: http://www.clrn.org/fdti/ , Letöltés dátuma: 2013. 05. 22. 36 http://www.clrn.org/info/criteria/Criteria_v12.5.pdf, Letöltés dátuma: 2013.05. 18. 35
26
tartalomvizsgálatra (Social Content Review) sem vállalkoznak. Ezért a CLRN által elfogadott digitális tankönyvek a K-8 évfolyamok esetében nem tekinthetők az állam által elfogadott tankönyveknek, tehát nem használhatók. A 9‒12. évfolyamok esetében a CLRN által akkreditált anyagok csak akkor használhatók, ha a törvényességi vizsgálatot a tankerületek elvégzik. A CLRN honlapján a Learning Resources menüpont alatt találhatók az ingyenes tankönyvek (Free Textbooks) értékelései, az összegzések, illetve a sztenderdtérképek, amelyek, akárcsak a papíralapú anyagok esetében, az értékelés fő eszközei.37 2.2.8. Az akkreditációs eljárásnak része-e az akkreditálandó termékek, produktumok és szolgáltatások hosszabb távú beválásának vizsgálata?
Az oktatási törvény 60 226. szakasza úgy rendelkezik, hogy a kiadóknak kötelességük az általuk készített anyagok beválását vizsgálni és jobbításukra terveket készíteni. Ennek érdekében a helyi oktatási hatóságok engedélyével korlátozott számban órát látogathatnak, illetve teszteket töltethetnek ki az anyagaikat használó tanulókkal. A kiadóknak az általuk gyűjtött adatokat kérésre a helyi oktatási hatóság (LEA) rendelkezésére kell bocsátaniuk. Más, az anyagok beválását vizsgáló, az állam által finanszírozott kutatásokra nem kerül sor, az állam olyan háttérintézményeket, amelyeknek a feladata a tananyagok beválásának vizsgálata, nem tart fenn.
2.2.9. Változott-e az akkreditációs eljárás az elmúlt 10 évben? Ha igen, minek a hatására, mi volt a változások jellege?
Kalifornia állam fiskális problémái miatt a kaliforniai törvényhozás 2009-ben a 2013/2014-es tanévig felfüggesztette úgy a kerettantervek esedékes felülvizsgálatát, mint a felülvizsgált tantervekhez illeszkedő tananyagok akkreditációját.38 Ennek a rendelkezésnek a hatályát 2011-ben meghosszabbították a 2014/2015-ös tanévig.39 (A rendelkezés hatálya alól kivételt képeznek a közös sztenderdek (CCS) jelenleg is folyó bevezetése miatt az anyanyelv és a matematika tárgyak.
37
Lásd: http://www.clrn.org/fdti/, Letöltés dátuma: 2013. 05. 22. Oktatási törvény 60 200.7 szakasza. Érvénybe lépett: 2009. július 29. 39 Senate Bill 70 (Chapter 7 of theStatutes of 2011) 38
27
A felfüggesztés oka az volt, hogy a programcserék túl gyakoriak voltak, és ezért nagyon drágának bizonyultak. Az akkreditáció az alaptárgyak vonatkozásában hat, az egyéb tárgyak vonatkozásában nyolc évre szól. Hat-, illetve nyolcévente felül kell vizsgálni a sztenderdeket és a kerettanterveket, és a felülvizsgált sztenderdekhez és kerettantervekhez új tananyagokat kell akkreditáltatni. A menetrendet úgy alakították ki, hogy minden évben csak egy tárgyból kerüljön sor akkreditációra, de még ez is nagyon költségesnek bizonyult, állítja a Törvényhozás Kutatócsoportjának (Legislative Analyst’s Office) 2007-es felmérése.40
2.2.10. Ki viseli az akkreditáció költségeit? Az oktatási törvény 60 200(b)(1) szakasza értelmében az alaptárgyak/műveltségterületek vonatkozásában hatéves, egyéb tárgyak vonatkozásában nyolcéves akkreditációs ciklus során egyszer ún. „követő” (follow-up) akkreditációra is sor kerül. Ilyenkor a kerettanterveket nem vizsgálják felül, de újabb tananyagokat lehet benyújtani akkreditációra. A hat-, illetve nyolcévenként esedékes elsődleges akkreditáció költségét az állam, a követő akkreditáció költségét a kiadók viselik. [oktatási törvény (EC) 60 227, c., b. és e. pontok]
2.2.11. Mennyire elégedettek az egyes szereplők az akkreditációs eljárásrenddel? Az
akkreditációs
eljárásrenddel
több
csoport
is
elégedetlen.
A
Törvényhozás
Kutatócsoportjának (Legislative Analyst’s Office) 2007-es felmérése alapján az egyik ilyen csoportot a gyakorló tanárok és iskolák, tankerületek adják.41 Szerintük nemcsak drága a tananyagok gyakori cseréje, hanem a munka hatékonyságát is csökkenti. Mire a tanártovábbképzések és a tananyagokkal való megismerkedés után a pedagógusok kezdenének jó eredményeket elérni az új oktatási anyagokkal, már újakat kell beszerezni.
40
http://www.lao.ca.gov/2007/instruct_material/instruct_material_052407.aspx, Letöltés dátuma: 2010. július
22. 41
http://www.lao.ca.gov/2007/instruct_material/instruct_material_052407.aspx, Letöltés dátuma: 2010. július 22.
28
Egy másik elégedetlen csoport a versenyből és a piacról kiszoruló kisebb kiadók csoportja. Bár a törvény értelmében (oktatási törvény (EC) 60 227, d. pont) az államnak törekednie kell az akkreditációs díj racionális keretek között tartására, sőt a kisebb kiadók még az akkreditációs díj csökkentését is kérhetik, hogy pályázni tudjanak, mégis kiszorulnak a versenyből. Ennek az az egyik oka, hogy a tananyagfejlesztés drága, a pályázat elnyerése pedig kétséges, ezért egy kevéssé tőkeerős cégnek nem feltétlenül érdemes indulnia a pályázaton. A másik ok pedig az, hogy a kisebb kiadók nem tudnak olyan teljes körű kiszolgálást nyújtani, amilyet a kerettantervekben leírt értékelési kritériumok szükségessé tesznek. Ezeknek a kritériumoknak csak a sok komponensből álló programok felelnek meg, olyanok, amelyek az alaptananyagon kívül tartalmaznak munkafüzetet, tanári kézikönyvet, technológiai segédeszközöket, spanyol nyelvű verziót, nagyobb betűvel nyomtatott verziót stb. Ezért, amint a Fordham Institute jelentése (The Mad, Mad World of Textbook Adoption, 2004, 31.) megállapítja, egyre inkább négy nagy tőkeerős multinacionális kiadóvállalat uralja az amerikai tankönyvpiacot: a Pearson, a Reed Elsevier, a Houghton-Mifflin és a McGraw. A monopolhelyzet kialakulása pedig az árak elszabadulásához vezet. Ráadásul az oktatási törvény 60 223. pontja szerint a kiadók kétévenként emelhetnek árat, és ezt meg is teszik. Megtehetik, mert ha egy tankerületben már elkezdtek tanítani egy adott programot, akkor már nem érdemes másikra váltaniuk, tehát a kerületek inkább elviselik az áremelést.
A harmadik elégedetlen csoport a szülők csoportja lenne, ha meg kellene vásárolniuk az egyre drágább könyveket és más tananyagokat. Azonban erről nincs szó, mert Kalifornia államban az állam köteles biztosítani a tanulók számára az alapvető taneszközöket. Ez könnyen levezethető az állam alkotmányából, amint az kiderült az ún. Williams-ügy során. 2000-ben Eliezer Williams és társai beperelték Kalifornia államot, mert úgy vélték, nem biztosítottak számukra másokkal azonos esélyeket, nem jutottak hozzá megfelelő tananyagokhoz, biztonságos és rendezett iskolai környezethez és megfelelően kvalifikált tanárokhoz. A pert Williams és társai 2004-ben megnyerték.42
42
A Williams-ügy nyomán született intézkedések (Senate Bill (SB) 6, SB 550, Assembly Bill (AB) 1550, AB 2727,
AB 3001.) áttekintő táblázata megtekinthető az alábbi linken: http://www.sdcoe.net/lret2/williams/guide/overview.pdf.
29
A szakértők egy csoportja is elégedetlen az akkreditációval. Kifogásaikat jól összefoglalja a Fordham Insitute 2004-es jelentése (The Mad, Mad World of Textbook Adoption). A jelentésben többek között kifejtik, hogy például a sztenderdtérképek alapján történő akkreditáció során csak azt vizsgálják, van-e bármi az adott tananyagban, ami egy-egy sztenderdhez kapcsolódik, a kapcsolódás minőségét, az egész tananyag koherenciáját ugyanis a térképek alapján nem lehetséges értékelni. A kiadók a siker érdekében arra törekednek, hogy sztenderdtérképen minden sztenderdhez be tudjanak írni valamit, tehát a „megemlítés” („mentioning”) fontosabbá válik, mint a valódi tudás megalapozása. Ennek a jelenségnek egy további következménye, hogy a tankönyvek egyre hosszabbak lesznek. (I.m. 25‒26. o., 32. o.)
A jelentés másik kritikus megállapítása, hogy Kaliforniában a tankönyv-akkreditációs folyamat a „Social Content Review” (társadalmi tartalomvizsgálat) révén különböző társadalmi csoportok érdekérvényesítésének és nyomásgyakorlásának esett áldozatul. A Fordham Institute szerint ez még olyan államokban is megtörténhet, ahol nincs a kaliforniaihoz hasonló „társadalmi tartalomvizsgálat”, mert a közmeghallgatások, a társadalmi vita ott is a folyamat része, és így ott is szóhoz juthatnak elszánt aktivisták. A jelentés Texas államot említi példaként. (I.m. 15‒16. o.)
2.3. Mennyire tekinthető Kalifornia állam példája tipikusnak a tananyagok akkreditálása terén? 2.3.1. Kalifornia és Texas állam gyakorlatának összehasonlítása
Mivel a huszonkét „adoption state”, vagyis tananyagokat akkreditáló állam gyakorlatát jelen tanulmány keretei között nem lehetséges megvizsgálni, annak érdekében, hogy lássuk, Kalifornia gyakorlata mennyire tekinthető tipikusnak, megnéztem a másik nagy, sokszor példaként emlegetett állam, Texas akkreditációs gyakorlatát is. Texas állam a teljes közoktatás számára akkreditálja a tananyagokat és ezért, valamint nagy tanulólétszáma miatt is meghatározóvá vált a középiskolai (9‒12. évfolyamok) tankönyvpiacon. A
30
következőkben a kaliforniai gyakorlattal mutatott hasonlóságokat és különbségeket foglalom össze.43
Hasonlóságok:
A kiadók számára a követelmények gerincét a Texas állam által elfogadott sztenderdek adják.
Itt is teljes programcsomagot kell benyújtani akkreditációra, tankönyvet, tanári kézikönyvet, a tankönyvet Braille-írással, nagybetűs nyomtatott változatban, digitális anyagokat.
A tananyagot értékelők számára orientációt, képzést tartanak. Ennek hosszáról nem találtam adatot. Célja az értékelés kritériumaival való ismerkedés.
Az értékelők csak költségtérítést kapnak, honoráriumot nem.
A nyilvánosság bevonása: a tananyagokat Texasban is bemutatják 20 helyi pedagógiai szolgáltató központban (Educational Service Center), és a lakosság az anyagokat írásban kommentálhatja. A nyilvánosság bevonásának másik formájára, a nyilvános meghallgatásra is sor kerül, a végső döntéshozatal előtt.
Az értékelők felmerülő kérdéseikre a kiadókkal közösen tartott ülésen kaphatnak választ. Ezután készül el értékelésük végső formája.
Az anyagokat Texasban is a State Board Of Education (Állami Oktatási Bizottság: SBOE) akkreditálja, akárcsak Kaliforniában.
A követő akkreditáció költségeit itt is a kiadók fizetik.
Különbözőségek: 1. Texas államban nyolc évre akkreditálják a tananyagokat minden tárgyból, és egy speciálisan kialakított ütemezés segítségével biztosítják, hogy minden évben maximum két tárgy anyagainak akkreditációjára kerüljön sor. 2. Az akkreditáció során az értékelők között nincsenek külön tudományos szakértők és tantárgy-pedagógiai szakértők. 3. Az értékelők számát, kiválasztásuk kritériumait a miniszter dönti el. Jelölhetnek a posztokra a szakmai szervezetek, a tankerületek, az SBOE, a független, de állami 43
Az információk forrásai: http://www.tea.state.tx.us/index2.aspx?id=2147485614http://www.statutes.legis.state.tx.us/docs/ed/htm/ed. 31.htm, http://ritter.tea.state.tx.us/rules/tac/chapter066/index.html, Proclamation 2011 of the SBOE Publisher Handbook. Letöltés dátuma: 2013. 05. 20.
31
finanszírozású iskolák (charter schools) és bármely texasi polgár. Jelölhetők szakmai szervezetek, pedagógusok, szaktárgyi szakértők, szülők, vállalkozók, üzletemberek is. 4. Az értékelő bizottságok tagjait a miniszter nevezi ki, az SBOE beleegyezésével, ügyelve arra, hogy az értékelők csoportja reprezentatív legyen, vagyis részben minden tankerület képviselve legyen, részben a bizottságban minden érdekelt társadalmi csoportnak legyen képviselete. 5. A Kaliforniában fontos szerepet betöltő IQC nem szerepel a folyamatban, tehát nincs az anyagok értékelésének egy második fordulója, a szakértői véleményezés és az SBOE között nincs még egy testület. 6. Ha a benyújtott anyagok a sztenderdek 50%-ának megfelelnek, az anyag akkreditálható. (Erre nézve Kaliforniában nem találtam szabályt.) 7. Nincsen külön törvényességi vizsgálat, az értékelőknek kell vizsgálniuk, megfelel-e a tananyag Texas állam törvényeinek. Nincsen tehát „Social Content Review” (társadalmi tartalomvizsgálat) sem, amely tulajdonképpen a tananyagok „politikai korrektségét” hivatott felmérni. 8. Feltűnően nagy szerepet kap a szabályozásban a korrupció kiküszöbölése, az összeférhetetlenségi szabályok és a tananyag esetleges tartalmi hibáinak feltárása. 9. Az értékelőknek jelen kell lenniük a pályázati eredmények végső kihirdetésénél. 10. A digitális anyagokat, sőt az internetről letölthető open-source (ingyenes) anyagokat is államilag akkreditálják, külön eljárásrend szerint.
2.3.2. A kaliforniai tankerületek és más tankerületek gyakorlatának összehasonlítása Watts-Taffe (2004) tanulmányában egy nagy, középnyugati, városi tankerület (50 000 tanuló) és egy kisebb, északkeleti vidéki tankerület (1500 tanuló) tananyag-választási procedúráját mutatja be. Mindkettő olyan államban található, ahol nem kerül sor a tananyagok állami akkreditációjára. A leírásból kiderült, hogy mindkét tankerületben akkor cserélnek tananyagot, amikor erre szükség mutatkozik, és ha az új anyagok beszerzésére van a tankerületnek pénze.
Az egyik esetben, a középnyugati államban található nagyvárosi tankerületben az adott tárgyért felelős tankerületi koordinátor vezette az új tananyag akkreditációját. Ehhez maga 32
készítette el az értékelési kritériumokat, erősen építve a tankerületi és az állami sztenderdekre, követelményekre, valamint mindazon követelményekre, amelyek a kaliforniai esetben a „társadalmi tartalomvizsgálat” sztenderdjeiben jelentek meg. Ezután pályázatot hirdettek egy értékelő bizottság felállítására, amelybe a kerület pedagógusai és iskolavezetői jelentkezhettek. Külön gondot fordítottak a bizottságok reprezentativitásának biztosítására etnikai, faji, vallási, nemi szempontból, és arra is, hogy a részt vevő pedagógusok a kerület minden iskoláját képviseljék, illetve különböző korú és tanítási tapasztalatokkal bíró tanárok legyenek a bizottság tagjai között. A bizottságban végzett munkájukért a pedagógusok honoráriumot kaptak, az adminisztratív beosztású résztvevők azonban nem. A koordinátor minden jelentősebb kiadót felkért, hogy nyújtsák be tananyagaikat a tankerülethez értékelésre.
Az értékelés háromfordulós volt: először a bizottság a kritériumok alapján értékelte a benyújtott anyagokat. Az első szűrőn átjutott anyagok kiadóinak képviselőit meghívták a tankerületbe, prezentáció tartására. Ez jelentette a második szűrőt. A harmadik, végső fordulóban a még versenyben levő kiadóknak továbbképzést kellett tartaniuk a saját tananyagukból, amelyen a tankerület összes iskolájának képviselői megjelentek. Ezen kívül a tankerületből tanári csoportok meglátogattak olyan, más tankerületben működő iskolákat, amelyek hosszabb ideje tanították a szóban forgó anyagokat hasonló összetételű tanulói csoportokban, mint az adott tankerület diáksága. (A látogatások költségeit a kiadók és a tankerület fedezte fele-fele arányban.) A szülők véleményét is kikérték. Az értékelő bizottság mindezen információk alapján hozott döntést, amelyet a tankerület vezetője elfogadott. Az egész folyamat 12-18 hónapot vett igénybe. (Watts-Taffe, 2004, 6‒7.)
A leírás alapján a folyamat főleg az értékelési kritériumok vonatkozásában mutat sok hasonlóságot a kaliforniai tankerületek modelljével. A legnagyobb különbség a középnyugati tankerület és a kaliforniai tankerületek gyakorlata között az, hogy a középnyugati tankerületben nem került sor a tananyag kipróbálására. Ezt a kiadók prezentációi, továbbképzései,
illetve
az
tapasztalatcsere helyettesítette.
33
anyagokat
használó
más
tankerületekkel
folytatott
A cikkben leírt kisebb vidéki tankerület procedúrája lényegesen egyszerűbb volt. Az értékelő bizottságot gyakorlatilag a szakos munkaközösség tagjai alkották, és a tankerületben működő egyik igazgató. A folyamat kezdete a kiadók meghívása volt, akik prezentációt tartottak az anyagokról. Az értékelési kritériumokat is ők bocsátották a bizottság rendelkezésére. Ezek segítségével az értékelő bizottság tagjai az általában továbbképzésre használt időkeretükben folytatták le az anyagok értékelését. Majd újabb kiadói prezentációk után rövid helyi kipróbálás következett. Ezután az értékelő bizottság döntést hozott és javaslatot tett az új tananyagra, amelyet a tankerület vezetése elfogadott. (Watts-Taffe, 2004, 7‒8.)
A kis vidéki tankerület eljárása és a kaliforniai tankerületek gyakorlata közötti legnagyobb különbség az, hogy itt az értékelési kritériumokat a kiadók adták a tankerület kezébe, míg Kaliforniában az állam sztenderdtérképeit használják. A hasonlóság pedig az, hogy itt is kipróbálták a tananyagokat, akárcsak a kaliforniai tankerületekben. Ezek a példák egyben jól mutatják azt is, hogy mennyire eltérő az egyes tankerületek tananyag-kiválasztási gyakorlata. A tankerületek a rendelkezésükre álló szakmai tudástól, humán erőforrástól függően vállalkoznak alaposabb vagy kevésbé alapos vizsgálatra, és nyilván a piac nagyságán is múlik, mire hajlandóak a kiadók annak érdekében, hogy el tudják adni anyagaikat.
2.4. A mérési és értékelési eszközök egységességének biztosítása
Kalifornia államban két sztenderdizált vizsgáról beszélhetünk a közoktatásban: a STARvizsgákról* és a California High School Exit Exam („Kalifornia középiskolai kimeneti vizsgája”, CAHSEE) vizsgáról. A STAR-vizsgákat a 2-tól a 11. évfolyamig minden tanév végén teszik le a tanulók az alaptárgyakból: matematikából, anyanyelvből, történelem-, társadalom- és természettudományból. A STAR-vizsgák célja annak megállapítása, hogy mennyire sikerült a tanulóknak
az
állam
által
az
egyes
tárgyak
sztenderdjeiben
megfogalmazott
követelményeket teljesíteni. A vizsgákról 1999-ben intézkedett az oktatási törvény, 44 tehát még az NCLB-törvény bevezetése előtt, de a STAR-vizsgák természetesen megfeleltek az NCLB-törvény azon előírásának, hogy anyanyelv és matematika tárgyakból a 3. évfolyamtól a
44
Oktatási törvény 60 640. (a) szakasz.
34
8. évfolyamig minden év végén mérjék a tanulói teljesítményeket. Ugyanebben az évben, 1999-ben az oktatási törvény45 előírta, hogy minden középiskolásnak le kell tennie a CAHSEEvizsgát középiskolai tanulmányai befejezéséig. A vizsga anyanyelv és matematika tárgyakból hivatott biztosítani, hogy a tanulók e két tárgy megfelelő sztenderdjeinek elérése nélkül ne kaphassák meg a középiskola elvégzését tanúsító bizonyítványukat. A vizsgákat először a 10. évfolyam végén lehet letenni. (Ilyen vizsgát a középiskolai tanulmányok befejeztével az USAban nem szokás letenni, Kalifornia állam ebben a vonatkozásban is úttörő.)
A vizsgákat Kalifornia állam felkérésére a Princeton-központú Educational Testing Services („Oktatási Vizsga Szolgáltatások”, ETS*) nonprofit, vizsgafejlesztéssel és lebonyolítással foglalkozó, globálisan is ismert és elismert cég fejlesztette ki, bonyolítja és tartja karban. (A cég Magyarországon is ismert vizsgája például a TOEFL nyelvvizsga.) Ennek következtében a vizsgák akkreditálására nincsen szükség. Beválásukat a vizsgaközpont folyamatosan vizsgálja, a megfelelő fejlesztésekre sort kerít. Kalifornia állam tehát külső, nem állami cégre bízta a közoktatásban használt sztenderdizált vizsgák kifejlesztését és bonyolítását. Azonban ellentétben a tankönyvellátással, egy cégnek monopóliumot adott, és így az akkreditációs procedúrára és versenyeztetésre nincsen szükség.
2.5. Az iskolák akkreditációja Kalifornia államban
Az USA-ban a szövetségi állam nem akkreditálhat sem közoktatási, sem felsőoktatási intézményeket. A Szövetségi Oktatási Minisztérium a honlapján közli azoknak a szervezeteknek a listáját, amelyeknek az akkreditációja elismert az USA-ban. 46 Ezek közül a legfontosabbak azok a regionális szervezetek, amelyek a középiskolát követő kétéves képző intézmények (junior college vagy community college) akkreditálását végzik. Mind a hat regionális akkreditációs szervezetnek van a közoktatási intézmények akkreditációjával foglalkozó bizottsága is. A legtöbb államban a közoktatási intézmények számára az akkreditáció ajánlott, de nem kötelező.
45 46
Oktatási törvény, 60 850. (a) szakasz. http://www.ed.gov/international/usnei/us/accred-school.doc, Letöltés dátuma: 2013. 05. 20.
35
Mivel az intézményi akkreditáció a közoktatásban önkéntes, Kaliforniában az Oktatási Minisztérium nem foglalkozik vele. Az akkreditációt igénylő iskolák a regionális akkreditáló szervezethez, a Western Association of Schools and Colleges-hoz (Iskolák és Főiskolák Nyugati Szövetsége, a továbbiakban röviden: WASC*) fordulhatnak. Ez a szervezet a minisztériummal közösen dolgozta ki az akkreditációs folyamat kézikönyvét. 47 A WASC tehát nem állami szervezet, de együtt dolgozik a megfelelő állami és szövetségi hatóságokkal. A WASC működésének pénzügyi fedezetét az akkreditációs díjak és a jelölt, illetve már akkreditált intézmények tagdíjai adják. Az akkreditációs kézikönyv tanúsága szerint 2001-től kezdődően jelentős változások történtek az iskolák minőségbiztosítása terén. A tankerületeknek nem kell többé az egyes iskolák működéséről elszámolni az állam felé az oktatási törvényben előírt Program Quality Review (programminőség vizsgálat) kritériumainak megfelelően, hanem az iskoláknak kell helyileg releváns minőségcélokat kitűzniük és ezek elérését időről időre megvizsgálniuk. 48 Azoknak az iskoláknak, amelyek „címkézett”, vagyis bizonyos célra elkülönített pénzeket kapnak Kalifornia államtól vagy a szövetségi államtól, egy egységes oktatási minőségjavítási tervet kell készíteniük, ez a „Single Plan for Pupil Achievement” („Egységes terv a tanulói teljesítmények javítása érdekében”; a továbbiakban rövidítve: SPPA*). Mivel a WASC akkreditációs procedúrájának végén megszülető akcióterv tulajdonképpen azonos kritériumok alapján születik meg, mint az SPPA, Kalifornia állam elfogadja az akciótervet mint SPPA-t. Az SPPA-t elkészítheti az iskola maga is, erre a minisztérium honlapján talál információkat, útmutatót, űrlapot. Ebben az esetben tulajdonképpen az iskolavezetésnek magának kell végigmennie a minőségbiztosítás folyamatán: elemeznie kell az iskola teljesítményét, meg kell állapítania a hiányosságokat, és el kell készítenie az akciótervét, valamint az akcióterv végrehajtásához a pénzügyi tervét. Mivel azonban a dolgozat fókusza az akkreditáció, most arról a WASC akkreditációs folyamatról írok, amelynek a végén az SPPA kiváltására is alkalmas akcióterv elkészül. A. Kik végzik az akkreditációt?
47
www.acswasc.org/pdf_cde/WASC-CDE-Charter-JointProcess-11.pdf, Letöltés dátuma: 2013. 05. 22. Oktatási törvény 64 000. és 64 001. szakasz. 48 Focusonlearning, 2012.i. és http://www.cde.ca.gov/nclb/sr/le/singleplan.asp, Letöltés dátuma: 2013. 05. 20. 48
36
A WASC akkreditációs testületének 32 tagja van, akik különböző szakmai szervezeteket képviselnek.49
Természetesen a 32 tag nem tudná ellátni az akkreditációs tevékenységet, ezért önkéntesek jelentkezését várják, akik közül a megfelelő minősítőket kiválasztják. A honlap tanúsága szerint a jelentkezés elfogadása után a leendő minősítő egynapos képzésen vesz részt. Ha előzőleg már dolgozott ebben a munkakörben, akkor a képzés félnapos.50 A képzés során használt anyagok a honlapon elérhetők, és jelszóval védett webinár formájában is hozzáférhetők. A vezető értékelők számára külön egynapos képzéseket szerveznek. 51 Háromrészes, háromnapos tréningeket szerveznek az önellenőrzés és a későbbi követő, ellenőrző látogatások lebonyolításához az érdekelt iskolák képviselői számára. A képzések dokumentumai megtalálhatók a honlapon.52
B. Az akkreditáció kritériumai
Az akkreditáció során az iskola munkáját a következő fő kritériumok alapján értékelik: 1. Szervezés: vízió és célok, iskolavezetés, testület és menedzsment, a rendelkezésre álló erőforrások 2. Sztenderdekre épülő tanterv 3. Sztenderdekre épülő tanítás 4. Sztenderdekre épülő értékelés és elszámoltatás 5. Iskolakultúra, a tanulók személyiségfejlődésének és tanulmányi előmenetelének támogatása (Focus on learning, 2012, 24.)
49
WASC_AccreditationFlyer.pdf: http://www.acswasc.org/pdf_general/WASC_AccreditationFlyer.pdf , Letöltés dátuma: 2013. 05. 18. 50 http://www.acswasc.org/cal_vc-member.htm, Letöltés dátuma: 2013. 05. 20. 51 http://www.acswasc.org/cal_vc-chair.htm, Letöltés dátuma: 2013.05. 20. 52 http://www.acswasc.org/cal_selfstudy.htm, Letöltés dátuma: 2013.05. 20.
37
Természetesen ezeket a fő kritériumokat tovább bontották indikátorokra, amelyek alapján az iskola el tudja végezni önértékelését. Ezeket az indikátorokat használják a minősítők is az iskola értékelése során.
C. Az akkreditáció folyamata
A látogatás menetét a WASC és a Kaliforniai Oktatási Minisztérium által összeállított „Focus on learning” (2012) kézikönyv alapján ismertetem.
Az önellenőrzés: az önellenőrzést és az egész minősítési folyamatot egy erre a feladatra kijelölt, felelős pedagógus koordinálja. Az ő dolga az önellenőrzés ütemtervének összeállítása, minden érdekelt fél informálása és a tantestület csoportokba szervezése. A csoportok az iskolai munka különböző aspektusait tekintik át az önellenőrzés során. A leendő vezető minősítő meglátogatja az iskolát, megismerkedik a koordinátorral és tájékozódik. Az önellenőrzésről készült jelentést elküldik a minősítőknek és minden más érdekelt félnek. A minősítők áttekintik a jelentést és felkészülnek a látogatásra. A látogatás: a látogatás során a minősítők részben interjúkat bonyolítanak le az összes érdekelt féllel, illetve képviselőikkel, részben órákat látogatnak és megtekintik a tanulók munkáit. A látogatás időtartama három és fél nap. A bizottság költségeit az iskola állja. A minősítők számára a látogatás lebonyolításához rendelkezésre áll egy rendkívül részletes kézikönyv, amelyben nemcsak az értékelési kritériumok és az indikátorok, hanem az interjúk során felteendő kérdések is megfogalmazásra kerültek. A látogatás a minősítési jelentés megírásával és a jelentéstervezetnek az összes érdekelt fél – pedagógusok, szülők és tanulók – jelenlétében történő ismertetésével zárul. Ebben azonban még csak az szerepelhet, hogy a minősítők javasolják-e az akkreditáció megadását vagy sem. Az akkreditáció lezárása: a jelentés véglegesítése után a minősítő bizottság javaslatot tesz a WASC felé. Ebben az alábbi státuszok egyikére javasolhatja az intézményt:
38
hat évig érvényes akkreditáció, félidőben kötelező jelentéssel az iskola fejlődéséről (a legjobbaknak);
hat évig érvényes akkreditáció, félidőben kötelező jelentéssel és egynapos minősítői látogatással;
hat évig érvényes akkreditáció, félidőben kötelező jelentéssel és kétnapos minősítői látogatással;
egy évig érvényes próbaidős akkreditáció, amelynek a végén az iskola részletes jelentést tesz munkájáról, és a minősítők újabb kétnapos látogatására is sor kerül;
az akkreditáció megtagadása.
A hatéves ciklus lejárta után új akkreditációs ciklus kezdődik, újabb teljes körű önellenőrzésre és teljes hosszúságú minősítő bizottsági látogatásra kerül sor. Ebből a vázlatos leírásból is kitűnik, hogy az akkreditációs eljárás alapos felmérést jelent az iskola számára, és a hatévente ismétlődő ciklusok rákényszerítik az intézményt az állandó fejlesztésre, fejlődésre. Az önellenőrzés folyamata biztosítja a teljes szervezet önreflexióját, amelyet a külső szakértők inkább csak segítenek. A rendkívül részletes kézikönyv az értékelés összes
aspektusára
kitér,
ismerteti
az
egyes
szereplők
feladatait,
a
folyamat
lebonyolításához, a jelentések megírásához önellenőrző kérdéssorokkal és részletes útmutatókkal szolgál. 2.6. A szakértők és tanfelügyelők akkreditációja Kalifornia államban
Eddig háromféle akkreditációs folyamatban részt vevő szakértőkről esett szó: a tananyagokat akkreditáló szakértőkről, a digitális tananyagokat akkreditáló szakértőkről és az iskolákat minősítő szakértőkről. Amint az a tanulmányból már kiderült, ezeket a szakértőket nem akkreditálják Kalifornia államban. Nincsen szakértői névjegyzék, a különböző akkreditációs munkák elvégzésére nyílt pályázatokat hirdetnek. A pályázatban ismertetik a pozíció elnyerésének feltételeit. A pozíció elnyerése a tananyagok akkreditálása esetében meghatározott időre szól, és a tisztség csak egyszer tölthető be, a következő akkreditációs folyamat során újabb pályázatot hirdetnek. A digitális anyagok akkreditációja és az iskolák akkreditációja során a szakértői
39
pozíció betöltésének – sikeres szakértői működés esetén – nincsen időkorlátja. A tananyagok akkreditációját végző szakértők munkájukért nem kapnak tiszteletdíjat sem, csak költségtérítést, míg a digitális anyagokat akkreditálók munkáját a CLRN központ, az iskolákat akkreditáló szakértők munkáját pedig a regionális akkreditációs szervezet, a WASC honorálja. A szakértők képzése is egyedül a tananyag-akkreditáció esetében jelent komoly idő- és energiabefektetést, a digitális anyagok és az iskolák minősítésére jelentkező szakértők képzési ideje csekély. Egy szakértői feladatot ellátó személyről még nem esett szó: a pedagógusok munkájának felügyeletét ellátó személyről. Kalifornia államban a pedagógusok munkájának felügyeletére és támogatására nincsenek államilag fenntartott szakértői csoportok. A felügyelet, a pedagógusi munka minőségének ellenőrzése a legtöbb helyen az intézményvezető feladata. Az egyes tankerületek működtethetnek különböző felügyeleti, tanácsadó és továbbképző rendszereket, vagy átvehetnek másutt már bevált modelleket. Esetleg konzorciumi formában több tankerület vállalkozhat ilyen feladatra. A következőkben a kezdő pedagógusok és a támogatásra szoruló veterán pedagógusok segítésére több helyütt is alkalmazott, ún. PARrendszert* ismertetem, különösen a rendszerben működő szakértők kiválasztásának, alkalmazásának és képzésének szempontjából. Ezután a tanárképzést már elvégzett, de működési engedéllyel még nem rendelkező pedagógusok kötelező teljesítményértékelési rendszereiről számolok be, ismét kitérve az értékelők kiválasztására PAR: Peer Assistance and Review (Társsegítő és -értékelési rendszer) A PAR-rendszer (Peer Assisstance and Review –Társsegítő és -értékelő rendszer*) az ohiói Toledóból származik. 1981-ben Dal Lawrence szakszervezeti vezető dolgozta ki az alapjait. A PAR-program lényege, hogy ún. „Consulting Teachers” („tanácsadó tanárok”) nyújtanak szakmai segítséget a pályakezdő pedagógusoknak vagy veterán, de nehézségekkel küzdő kollégáknak. A rendszer sikere elsősorban a tanácsadók kiválasztásán és képzésén múlik. A kiválasztás többfordulós, nyílt pályázaton történik. Csak az pályázhat, akinek több éves – általában 5-7 éves – pedagógusi gyakorlata van. A pályázathoz szükséges az igazgató és még egy kolléga ajánlása. Ezután kerül sor a pályázó óráinak sokszor előre nem bejelentett meglátogatására, majd a harmadik fordulóban az PAR Bizottság tagjai – tankerületi vezetők és a szakszervezeti vezetők, vagyis a munkaadók és munkavállalók képviselői – előtti
40
interjúra. Aki mindhárom akadályt sikeresen veszi, azzal szerződést kötnek. A kiválasztott pedagógusokat ezután kiképzik a feladatra. A képzés tartalma és hossza tankerületenként változó. A képzés formája legtöbbször intenzív nyári kurzus, a már működő tanácsadókkal folytatott eszmecsere vagy a már működő tanácsadó munkájának megfigyelése (shadowing). A már működő tanácsadók minden tanév során többször is találkoznak, megvitatják problémáikat, tehát támogatják egymást a tanácsadói munkában (Johnson és mtsai, 2010, 17‒18.). Ez tekinthető a továbbképzés egy formájának. A tanácsadó tanár egy- két tanéven át intenzív segítséget nyújt a gondjaira bízott, általában 10-20 pedagógusnak. A tanácsadó tanárokat velük azonos szakos, azonos korcsoportot oktató pedagógusokhoz osztják be. Rendszeresen, évente akár 10-20 alkalommal is meglátogatnak egy-egy pedagógust, és az óra után visszajelzést, tanácsot adnak. A tanév végén a tanácsadó pedagógusok a tankerületi PAR Bizottság előtt teszik meg javaslataikat a kezdő, illetve a problémákkal küszködő veterán tanárok további foglalkoztatásával kapcsolatban. A tanácsadók meghallgatása és a dokumentumok megtekintése után a bizottság dönt a további foglalkoztatásról. (Johnson és mtsai, 2010, 5.) A tanácsadó tanárokat a tankerület 3-5 évre felmenti a pedagógusi munkavégzés alól, majd a tanácsadói szerződés lejárta után visszamennek tanítani. A tanácsadók bére magasabb, mint az osztályteremben dolgozó kollégáiké, a tankerület lehetőségeitől függően 3-10 ezer dollárral évente. (Johnson és mtsai 2010, 13.) Amint látható, a szakértőket ebben az esetben is nyílt pályázaton választják ki, a képzés gyakorlatorientált, és a szakértői munkavégzés meghatározott időre szól: a tanácsadó tanárok nem hagyják el a gyakorló pedagógusi pályát és válnak örökös szakértővé. A. Kezdő pedagógusok (gyakornokok) teljesítményértékelése 2008 óta Kaliforniában kötelező minden végzett pedagógusnak a működési engedély megszerzése előtt egy minősítésen átesnie.53 A teljesítményértékelés célja annak vizsgálata, hogy
a
pedagógus
rendelkezik
a
Kaliforniában
működő
pedagógusoktól
elvárt
kompetenciákkal (Teaching Performance Expectations: TPE*) és ismeri az állam által az egyes
53
California statute Chap. 517, Stats. 2006.
41
szaktárgyak vonatkozásban felállított tartalmi sztenderdeket. 54 A kezdő pedagógusok teljesítményértékelésnek jelenleg három akkreditált rendszere működik: a California Teaching Performance Assessment (CALTPA), a Fresno Assessment of Student Teachers (FAST) és Performance Assessment for California Teachers (PACT). A pedagógusok teljesítményértékelési rendszereinek sztenderdjei (Assessment Design Standards) elérhetők az Oktatási Minisztérium honlapján, mindazok számára, akik esetleg további ilyen rendszereket szeretnének beadni akkreditációra.55 Mindhárom rendszert tanárképzéssel is foglalkozó egyetemek hozták létre és működtetik, a PACT-ot például a Stanford Egyetem. Mindegyik modellhez több egyetem és tanárképzési intézmény is csatlakozott. A tankerületeknek, amelyekben a kezdő pedagógusok (gyakornokok) dolgoznak, biztosítaniuk kell az értékelés megfelelő feltételeit. A szakértőket ezekben az értékelési rendszerekben részben a pedagógusképző felsőoktatási intézmények szakemberei adják, de értékelőket nyílt pályázat útján is keresnek. Ebben az esetben sincsen szakértői névjegyzék. A szakértőket a feladatra az értékelési rendszert működtető
központok kiképzik, és
a
szakértők
rendszeres továbbképzéséről is
gondoskodnak. A CALTPA például a minisztérium honlapján hirdeti a képzését.56
3.
Az akkreditáció szerepe Kaliforniában és hasznosítható jó gyakorlatok
Kalifornia államban az akkreditáció limitált szerepet játszik, dacára annak, hogy Kalifornia az egyik legközpontosítottabb államnak számít oktatáspolitikai szempontból. Kizárólag tananyagok esetében beszélhetünk akkreditációról a szónak abban az értelmében, hogy valamely intézmény, egyéni kurzus, vizsga vagy program megfelelőségét az állam központilag kibocsátott kritériumai alapján megvizsgálják, ellenőrzik, és a megfelelőség függvényében engedélyezik vagy sem. Kalifornia állam sztenderdjeit és kerettanterveit az oktatási kormányzat dolgozza ki, betartásuk a tananyagok állami akkreditációja révén legalábbis a K-8 évfolyamokon biztosított. A 9‒12. évfolyamokon a tananyagokat a tankerületek akkreditálják, de ebben a
54
http://www.ctc.ca.gov/educator-prep/TPA.html http://www.ctc.ca.gov/educator-prep/TPA.html, Letöltés dátuma: 2013. 08. 27. 56 http://www.surveymonkey.com/s.aspx?sm=U19k_2bpJgndx4_2bsf2qF6wSg_3d_3d, Letöltés dátuma: 2013. 08. 27. 55
42
folyamatban is iránytűként szolgálnak számukra Kalifornia állam sztenderdjei és kerettantervei. Az államilag előírt vizsgák minőségét és Kalifornia állam sztenderdjeihez és kerettanterveihez való illeszkedését az állam által megbízott és gyakorlatilag monopóliumot nyert nonprofit cég elismertsége szavatolja. A tananyagok akkreditációja rendkívül hosszadalmas és komplikált. Az akkreditáció során elsősorban azt vizsgálják, hogy a benyújtott anyagok a kerettantervekben megfogalmazott követelményeknek eleget tesznek-e, mindenekelőtt megfelelnek-e a tantárgy tartalmi sztenderdjeinek. Ezek a követelmények önmagukban is egész oktatási programcsomagok kifejlesztését (alapvető és kapcsolódó anyagok – basic and ancillary materials) teszik szükségessé. Ezeket a teljes programcsomagokat akkreditálják. Az egyéb taneszközöket, tehát az egyes programokhoz szorosan nem tartozó ún. kiegészítő anyagokat (supplementary materials) nem akkreditálják. A digitális kiegészítő tananyagokat külön szervezet akkreditálja. Ez a szervezet végzi a digitális tankönyvek vizsgálatát is, de mivel a szervezet a törvényességi vizsgálatot nem végzi el, az általa elfogadott digitális tankönyvek nem tekinthetők az állam által akkreditált tananyagoknak. Az iskolákat mint intézményeket nem akkreditálják. 2001 óta az iskolák minőségellenőrzését már nem a tankerületek végzik, hanem maguk az iskolák működtetnek minőségbiztosítási rendszert. Ha az iskolák állami vagy szövetségi elkülönített alapokból pénzekhez akarnak jutni, minőségtervüket, az ún. SPPA-t be kell nyújtaniuk a minisztériumba. A WASCakkreditáció során elkészített akciótervet a minisztérium elfogadja SPPA-ként, így a WASC által végzett akkreditáció megkönnyítheti az iskolák számára ezt a munkát, és ezen kívül az intézmény presztízsét is növelheti. Szakértőket Kalifornia államban nem akkreditálnak: nyílt pályázat útján lehet bekerülni a szakértői testületekbe, vagy szakmai szervezet jelölése révén. A bekerülést követő képzések a tananyagokat akkreditáló testület szakértőinek képzése kivételével igen rövidek, ezért hatékonyságuk kétséges. A kerettanterveket előkészítő Oktatási Minőség Bizottság (IQC) tagjai és a tananyagok akkreditációjában részt vevő szakértők – kivéve a digitális tananyagokat akkreditálókat – nem kapnak tiszteletdíjat, csak költségtérítést. A magyarországi gyakorlat számára érdekesek lehetnek a következők:
43
a. A tankönyvi akkreditáció során alkalmazott előírások, követelmények biztosítják, hogy az akkreditált tananyag teljes mértékben megfeleljen a sztenderdeknek, és amelyek egész programcsomagok kifejlesztését teszik szükségessé, ezzel teljes kiszolgálást biztosítva a tanulók és a pedagógusok számára is. b. Figyelemre méltó a WASC akkreditációs eljárása, amely az iskolák auditálása révén elősegíti az egész intézmény minőségbiztosítását és fejlődését, egyben szükségessé teszi a teljes tantestület bevonását a minőségellenőrzési folyamatokba. c. A digitális kiegészítő anyagok akkreditációja során követett gyakorlat igen figyelemre méltó, főleg az akkreditációra benyújtott kiegészítő anyagokkal szemben támasztott magas követelmények.
44
Irodalom- és hivatkozásjegyzék A forrásként használt honlapokat a szövegtörzsben jelöltem. Oktatási törvény (California Education Code) www.leginfo.ca.gov/.html/edc table of contents.html , Letöltés dátuma: 2013. 05. 18‒20.
Cohen, D. In: Ladd, H. 1996.: Holding schoolsaccountable: performance-based reform in education.The Brooking Institution, Washington D.C.
Focus on Learning. The Accreditation Manual. 2009. Western Association of Schools and Colleges. Burlingame, CA. www.acswasc.org/pdf_fol/CompleteBasicFOL.pdf, Letöltés dátuma: 2013. 05. 20.
Harnischfeger, A. (1995): Fador reform? The Standards Movement inthe United States.In: Bos, W. és Lehmann, R.H. (szerk.): Reflections on Educational Achivement. Papers in Honour of T. NevillePostlethwaite. Waxmann, Münster-New York. www.waxmann.com/fileadmin/media/zusatztexte/.../harnisch.pdf, Letöltés dátuma: 2010. 07. 12.
Johnson, S.M., Papay, J.P., Fiarman, S.E. Munger, M. S.,Qazilbash, E. K. 2010. Teacher to Teacher. Realizing the Potential of Peer Assistance and Review. Harvard Graduate School of Education. Center for American Progress. www.americanprogress.org/wpcontent/uploads/issues/2010/05/pdf/par.pdf, Letöltés dátuma: 2013. 03. 10.
Proclamation 2011 of the SBOE Publisher Handbook.Texas Education Agency. Austin, Texas. www.tea.state.tx.us/WorkArea/linkit.aspx?LinkIdentifier=id&ItemID, Letöltés dátuma: 2013. 05. 20.
StandardsforEvaluatingInstructionalMaterialsforSocialContent. 2000. http://www.cde.ca.gov/ci/cr/cf/documents/socialcontent.pdf, Letöltés dátuma: 2013. 05. 18. 45
The Mad, Mad World of TextbookAdoption. (2004) A report by the Thomas. B. FordhamInsitute, Washington D.C. www.edexcellence.net/institute/publication, Letöltés dátuma: 2013. 05. 01.
Watts-Taffe, S. 2006. Textbook Selection and Respect for Diversity in the United States. In: Roberts-Schweitzer, E. (eds.) in collaboration with Greany, V., Duer, K. 2006. Promoting Social Cohesion through Education: Case Studies and Tools for Use in Textbooks and Curricula. World Bank Institute, Washington DC. 107‒119.
46
Mellékletek 1. sz. melléklet A kerettantervek fejlesztésének és elfogadásának folyamatábrája Kalifornia Oktatási Minisztériuma A kerettantervek fejlesztésének és elfogadásának folyamatábrája Minden tanácskozás nyilvános 1. Négy fókuszcsoport alakítása és a fókuszcsoportok ülésezése az új kerettanterv tartalmáról. A részt vevő pedagógusokat a miniszter nevezi ki.
2. Az Állami Oktatási Bizottság (SBE) kinevezi a kerettantervek tartalmának és értékelési kritériumainak kidolgozásáért felelős bizottságot (CFCC).
3. A CFCC 5-6 alkalommal ülésezik és megalkotja az új kerettanterv első változatát.
4. A kerettantervet bemutatják az Oktatási Minőség Bizottságának (IQC).
5. Az Oktatási Minőség Bizottság (IQC ) nyilvános meghallgatásokat tart 60 napig. A kerettanterv első változatát közzéteszik az interneten.
6. Az Oktatási Minőség Bizottság (IQC) szaktárgyi bizottsága ülésezik. Módosító javaslatokkal él.
7. Az Oktatási Minőség Bizottság (IQC) újabb ülésén a véglegesnek szánt változatot elfogadja, majd benyújtja az Állami Oktatási Bizottságnak (SBE).
8. A véglegesnek szánt változatot nyilvánosságra hozzák az interneten és 60 napos társadalmi vitára bocsájtják.
9. Az Állami Oktatási Bizottság (SBE) ülésén az Oktatási Minőség Bizottság (IQC) javaslatára elfogadják az új kerettantervet.
10. Az új kerettantervet nyilvánosságra hozzák az interneten. Elkészül a nyomtatott változat.
Kalifornia Oktatási Minisztériuma utolsó módosítás:2011. december www.cde.ca.gov/ci/cr/cf/, Letöltés dátuma: 2013. 05.22. 47
2. számú melléklet A Pearson kiadó „California Science K-6” című természettudományi tankönyvsorozata és komponensei
minden évfolyam számára tanári kézikönyv
minden évfolyam számára tankönyv
szintezett természettudományos olvasókönyvcsomag (az évfolyamnak megfelelő szinten, valamint annál jobban és gyengébben olvasó tanulók számára külön-külön csomag)
szintezett természettudományos „Könyvespolc” könyvek gyűjteménye ( az évfolyamnak megfelelő szinten, valamint annál jobban és gyengébben olvasó tanulók számára külön-külön csomag)
természettudományos olvasókönyv „Szuper Csomag”
minden évfolyamnak megfelelő felszerelés ( „Equipment Kit”) fizikából, élettudományokból és földtudományból
többször felhasználható fogyóeszközök (consumables)
az évfolyamnak megfelelő helyettesítő felszerelés (Replacement Kit)
tanári demonstrációs felszerelés (demonstration kit)
biztonsági felszerelés
tesztfüzet (assessment book)
az előrehaladást mérő értékelő eszközök (Progress Monitoring Assessments)
laboratóriumi kézikönyv
természettudományos jegyzetfüzet (Science Study Notebook)
a természettudomány és az anyanyelv kapcsolatát bemutató munkafüzet (Science and Language Arts ConnectionsWorkbook)
olvasási és jegyzetelési útmutató
konzultációhoz/felzárkóztatáshoz kalauz (Intervention Study Guide)
(Forrás: Science Primary Adoption Report, 23. o. http://www.cde.ca.gov/ci/sc/im/documents/sciprimadoptrep06f.pdf, Letöltés dátuma: 2013. 05. 22.)
49
3. sz. melléklet Sztenderdtérkép részlete történelem- és társadalomtudományból az 5. évfolyam számára Kiadó: Az oktatási program (tananyag) címe: Az anyag részei: Évfolyam: Sztenderdtérkép – Alapvető tananyag 5. évfolyam – Történelem- és társadalomtudományok Az Amerikai Egyesült Államok történelme és földrajza: egy új nemzet születése A kiadók idézetei Évfolyam
51
5.
A sztenderd száma 5.1
5.
5.1.1
5.
5.1.2
A sztenderd tartalma A tanulók ismerik a Kolumbusz előtti idők őslakos népeit, így a Délnyugat sivatagos területein élt sziklalakó és a puebló indiánokat, a Csendes-óceán észak-nyugati partvidékének őslakosságát, a préri nomád törzseit, és a Mississippitől keletre élt őslakosokat. A tanulók tudják, hogy a földrajzi körülmények és a klíma hogyan határozta meg ezeknek a csoportoknak az életmódját, és be tudják mutatni, hogyan alkalmazkodtak a természeti körülményekhez a települések helyének megválasztásában, a lakóépületek építésében, az élelem megszerzésében, a ruházkodásban, és az eszközeik előállításában. A tanulók ismerik az őslakosok változatos szokásait, és folklórját.
Illeszkedik-e a sztenderdhez? Igen Nem
A szakértők megjegyzései
5.
52
5.1.3
A tanulók ismerik a különböző őslakos csoportok gazdasági életét, és be tudják mutatni kormányzati rendszerüket.
4. sz. melléklet Jelentkezési lap matematika-tankönyvek akkreditációjának szakértői pozíciójára 2013 Személyes adatok Cím (Mr., Mrs, Ms., Dr. stb. legördülő menüből): Vezetéknév: Keresztnév(ek): Lakcím Utca, házszám: Település: Állam: Postai irányítószám: Kaliforniai régió: Lakás telefonszáma: E-mail cím: A munkaadó cég/intézmény neve: A jelentkező jelenlegi beosztása: A cég/intézmény címe (utca, házszám): Telephelye (város): Telephelye (állam): Postai irányítószáma: A megpályázott pozíció: (jelölje az egyiket) tantárgy-pedagógiai szakértő szaktárgyi/műveltségterületi szakértő Jelenlegi pozíció: Az alábbi listából azt válassza ki, amelyik a legjobban leírja jelenlegi pozícióját. A pedagógus pályázók figyelmét felhívjuk, hogy csak azok pályázatát fogadjuk el, akik a 2001-es közoktatási törvény („Egy gyerek se maradjon le” - No child left behind, NCLB) értelmében magasan kvalifikált pedagógusnak ( Highly Qualified Teacher, HQT*) számítanak.
53
Iskolavezető Köznevelési intézményben dolgozó pedagógus, az óvodapedagógustól a középiskolai tanárig Magánfenntartású intézményben, de alapoktatásban dolgozó pedagógus az óvodapedagógustól a középiskolai tanárig
Jelenleg nem pedagógusi munkakörben dolgozó pedagógus, például a tankerület vagy a megyei oktatási hivatal által foglalkoztatott mentor és más diplomás pedagógus, akinek a jelenlegi pozíciója betöltéséhez nincs szüksége oktatásvezetői képesítésre Szülő A helyi közösség tagja Iskolaszék tagja Felsőoktatásban dolgozó oktató, kutató Vállalkozó: részletezze tevékenységét Más: részletezze tevékenységét
Milyen évfolyamok oktatásában van tapasztalata? Jelölje az alábbiak közül! Többet is jelölhet.
Óvoda és 1-2. évfolyam Harmadik-ötödik évfolyam Hatodik-nyolcadik évfolyam Kilencedik-tizenkettedig évfolyam Más, például felsőoktatás:
Az oktatásban szerzett gyakorlati idő években: Nem angol anyanyelvű tanulók oktatásában szerzett tapasztalat: Dolgozott-e már nem angol anyanyelvű tanulókkal: Igen
Nem
Ha igen, hány évig, milyen évfolyamokkal? Ismertesse, milyen képzéseken vett részt, milyen tanúsítvánnyal, bizonyítvánnyal, diplomával rendelkezik ezen a területen?
Legmagasabb iskolai végzettségei: Sorolja fel négy legmagasabb iskolai végzettségét, beleértve a matematikaoktatás területén szerzett végzettségeit, a kibocsátó intézmény nevével együtt. A legmagasabb végzettséggel kezdje a felsorolást. 1. Diploma/bizonyítvány/tanúsítvány: Kibocsátó intézmény: 2. Diploma/bizonyítvány/tanúsítvány: Kibocsátó intézmény: 3. Diploma/bizonyítvány/tanúsítvány: Kibocsátó intézmény: 4. Diploma/bizonyítvány/tanúsítvány: 54
Kibocsátó intézmény: Az alaptárgyak közös sztenderdjeinek (CSS) ismerete matematika tárgyból: Ismertesse, hogy véleménye szerint a CCS-ek hogyan befolyásolják a matematikaoktatást és a tanulók előrehaladását. (max. 2000 karakter) Kompetencia alapú oktatás terültén szerzett tapasztalat: Ismertessen egy olyan kompetencia alapú gyakorlatot, óratervet vagy tanulási-tanítási egység tervet, amelyet már kipróbált, és amely alkalmas vegyes tanulócsoportok oktatására, beleértve nem angol anyanyelvű tanulók, sajátos nevelési igényű tanulók és a csoport átlagos szintjénél magasabb, illetve alacsonyabb szinten álló tanulók oktatására. Magyarázza el, hogyan értékelné a tanulók előrehaladását, saját munkájának hatékonyságát ebben a konkrét esetben? (max. 2000 karakter) Szakértelem és vezetői képességek: Indokolja meg, eddigi tapasztalatai és eddig megszerzett tudása hogyan készítették fel önt arra, hogy a szakértői bizottság tagja legyen? Válaszának részeként bizonyítsa, hogy ismeri a CCS sztenderdeket, ismertesse, hogyan használta ezeket, és bizonyítsa, hogy képes minden tanuló számára hatékony oktatást biztosítani, így a nem angol anyanyelvű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók számára is. Mutassa be tantervfejlesztési, értékelési és oktatásvezetői tapasztalatait! (max. 2000 karakter) Bizottsági munkatapasztalat: Dolgozott-e már olyan bizottságban, amelynek a feladata sztenderdek kidolgozása, tantervfejlesztés vagy tananyagok akkreditációja volt? Ha igen, ismertesse tapasztalatait! (max. 1000 karakter) Tankönyvkiadói kapcsolatai: összeférhetetlenségi nyilatkozat. Az alábbi kérdésekre adott válaszait összeférhetetlenségi nyilatkozatnak tekintjük, amelyet az 1978 januárjában módosított 5 CaliforniaCode of Regulations (CCR) 18 600. szakasza értelmében kell tennie. („Nyilatkozat olyan tevékenységekről vagy érdekekről, amelyek összeférhetetlenek vagy érdekütközést jelentenek oktatási tanácsadói bizottsági vagy más bizottsági munkával.) Az Ön válaszai alapján születik majd döntés, ha valamely, a bizottságban végzett tevékenysége során az összeférhetetlenség vagy érdekütközés lehetősége felmerül.) Az alábbi kérdésekben a közeli családtag házastársat vagy gyermeket jelent. (California Goverment Code Section 82 029). A kérdésekre válaszoljon az igen, nem vagy bizonytalan vagyok válaszokkal.
55
1. Állt-e munkakapcsolatban Ön vagy közvetlen családtagja a megelőző 12 hónap során olyan kiadóval, amely tananyagokat állít elő a kaliforniai tankönyvpiac számára? Ha IGEN, akkor nevezze meg/ sorolja fel ezt/ ezeket a kiadót/kiadókat, és a tőlük kapott bért/más kompenzációt. (max. 1000 karakter) 2. Foglalkozásban/szerződésben áll-e Ön jelenleg olyan céggel, személlyel, szervezettel, amely üzleti kapcsolatban áll az Oktatási Minisztériummal, vagy tananyagot nyújt be akkreditációra? Ha válasza IGEN vagy BIZONYTALAN, akkor részletesen írja le a kapcsolatát, adja meg a cég nevét, szerződésének tartalmát, időtartamát, bérét/kompenzációját. (max. 1000 karakter) 3. Állt-e Ön valaha alkalmazásban vagy szerződésben olyan céggel, személlyel, szervezettel, amely üzleti kapcsolatban áll az Oktatási Minisztériummal, vagy tananyagot nyújt be akkreditációra? Ha válasza IGEN vagy BIZONYTALAN, akkor részletesen írja le a kapcsolatát, adja meg a cég nevét, a szerződésének tartalmát, időtartamát, bérét/kompenzációját. (max. 1000 karakter) 4. Várható-e, hogy bizottsági munkájának időtartama alatt szerzői jogdíjat kap? Ha válasza IGEN vagy BIZONYTALAN, akkor részletesen írja le, miért kapná, adja meg a cég nevét, a szerződésének tartalmát, időtartamát, bérét/kompenzációját. (max. 1000 karakter) 5. Ön vagy közvetlen családtagja szerzője, társszerzője, szerkesztője vagy tanácsadója volt-e bármilyen tankönyvnek, tananyagnak vagy más projekttervnek, amelyet valószínűleg benyújtanak az Oktatási Minisztériumnak? Ha válasza IGEN vagy BIZONYTALAN, akkor részletesen írja le a kapcsolatát, adja meg a cég nevét, szerződésének a tartalmát, időtartamát, bérét/kompenzációját. (max. 1000 karakter) 6. Kapott-e Ön valaha, vagy előreláthatóan fog-e kapni bármilyen bért/kompenzációt, vagy szerződéses kapcsolatban áll-e bármely olyan szervezettel, amely leányvállalata, vagy más módon szorosan kapcsolódik olyan céghez, amely üzletet bonyolít le vagy anyagokat nyújt be akkreditációra annak a tanácsadó bizottságnak, amelynek tagságára pályázik? Ha válasza IGEN vagy BIZONYTALAN, akkor részletesen írja le a kapcsolatát, adja meg a cég nevét, szerződésének tartalmát, időtartamát, bérét/kompenzációját. (max. 1000 karakter) Nyelvtudása: Nyelv 1: Beszélek:
Olvasok:
Nyelv 2: Beszélek:
Olvasok:
Írok: Írok:
Neme: Férfi/Nő Etnikai hovatartozása: (nem kötelező megadni) Válasszon az alábbiak közül! Többet is jelölhet. 56
Spanyolajkú/latino Amerikai indián vagy alaszkai őslakos
Ázsiai Fekete vagy afroamerikai Hawaii őslakos vagy más csendes-óceáni-szigeteki őslakos Fehér Nem kívánja jelölni Más
A pályázó nyilatkozata: Tudomásul veszem, hogy a pályázatban megadott adataim közérdekű információt képeznek, és így nyilvánosságra hozhatók. A kiadókkal fennálló kapcsolataimról az „Összeférhetetlenségi nyilatkozatban” megadott adatok hitelesek. Én és munkahelyi felettesem is tisztában van azzal, hogy a tantárgy-pedagógiai szakértők számára a költségtérítésen és a hivatalosan megállapított napidíjon kívül kompenzáció nem jár. Pályázási szándékomról felettesemet tájékoztattam, aki kész biztosítani számomra a szakértői munka ellátása idejére a helyettesítést. Forrás: http://www.cde.ca.gov/ci/ma/im/, Letöltés dátuma: 2013. 04. 27.
57
5. számú melléklet A tananyagok akkreditálásának folyamatábrája Az oktatási programok akkreditációra történő benyújtása után kb. 6 hónap telik el az akkreditációig A pályázat kihirdetése a kiadók számára.
A szakértők képzése; A kiadók prezentációi.
A szakértők megkapják az akkreditációra benyújtott anyagokat.
A szakértők értékelik az anyagokat.
A tantárgypedagógiai és szaktárgyi/ műveltségterületi szakértők kiválasztása. Felelős: Állami Oktatási Bizottság (SBE)
Az Oktatási Minőség Bizottság (IQC) nyilvános meghallgatásokat tart, majd véglegesíti ajánlásait.
Az anyagokat 30 napig megtekinthetik az érdeklődők az oktatási anyagokat bemutató központokban (LRDC).
A szakértők összegyűlnek határozathozatalra. A kiadók válaszolnak a szakértők kérdéseire.
Az Állami Oktatási Bizottság (SBE) közmeghallgatást tart.
A szakértők elkészítik jelentésüket az Oktatási Minőség Bizottság számára. (IQC)
Az Állami Oktatási Bizottság (SBE) eldönti, mely programokat akkreditálja.
Forrás: www.cde.ca.gov/ci/cr/cf/imagen.asp, Letöltés dátuma: 2013. 05. 12.
59
6. sz. melléklet A CLRN minimális követelményei digitális tananyagok akkreditációjához Jóváhagyta: Kalifornia Állam Állami Oktatási Bizottsága 2000. október 11-én. 1g melléklet Minimális követelmények minden digitális tananyag akkreditációjához
1. A tananyag összhangban áll Kalifornia állam elfogadott szaktárgyi tartalmi sztenderdjeivel, ami bizonyítható a sztenderdtérképek segítségével, nem áll ellentétben egyetlen sztenderddel sem, és segíti a tanulókat a sztenderdek szerinti szisztematikus tanulásban. 2. A tananyagban leírt tanulási-tanítási tevékenységek az anyag leírásában ismertetett célok elérését segíti. 3. A tananyag tanulásához szükséges olvasástudás, illetve szókincs nem haladja meg az anyag célközönségének feltételezhető szintjét. (Az elvárt olvasáskészség fejlettségi szintjét az anyag profiljában jelölnie kell a kiadónak, és a CLRN szakértői ennek helyességét ellenőrzik.) 4. A digitális tananyag helyesírása, központozása, nyelvhelyessége megfelelő. Hibát csak a felhasznált elsődleges dokumentum, forrás tartalmazhat. 5. A digitális tananyag korszerű, pontos és megfelel az adott tudományterület /szaktárgy sztenderdjeinek; a tananyag azon részei is megfelelnek ezeknek a követelményeknek, amelyek esetleg más szaktárgy területére vonatkoznak. 6. A tananyag tartalmának bemutatása hatékonyabbá és érthetőbbé vált azáltal, hogy digitális tananyag készült, mert az anyag rendelkezik az alábbi vonások valamelyikével: a digitális változat szimulált, de életszerű körülmények között mutatja be a tartalmat; lehetővé teszi a több érzékszervre ható bemutatást; lehetőséget ad az önálló gyakorlásra, készségfejlesztésre; lehetővé teszi a tanulók kommunikációját, együttműködését; hiperlinkek révén biztosítja kapcsolódó anyagok bemutatását vagy az interaktivitást, illetve az egyéni igényekhez igazodást; lehetővé teszi igazi kutatói feladatok szimulálását, a kísérletezést, problémamegoldást, laboratóriumi feladatok elvégzését. 7. A digitális tananyag felhasználóbarát: hatékony súgója van, az utasítások világosak, az interfész következetesen épül fel, az anyag a felhasználó számára könnyen navigálható. 8. A digitális anyag feltöltéséhez és futtatásához rendelkezésre álló dokumentumok és utasítások egyértelműek, világosak, könnyen használhatók. 9. Az anyag felhasználásának bemutatására benyújtott óraterv/tematikus terv jól demonstrálja az anyag osztálytermi felhasználásának lehetőségeit. Továbbá: A digitális forrásgyűjteményeknek a következő feltételeknek kell megfelelni: 60
1. Hatékony kereső funkció. 2. Az index segítségével könnyen megtalálható minden forrás, legyen az szöveg, képi illusztráció, hang stb. 3. A hivatkozások pontosak. Forrás: http://www.clrn.org/home/criteria.cfm, Letöltés dátuma: 2013. 08. 28.
61
TÁMOP- 3.1.1-11/1-2012-0001
