AZ EU-CSATLAKOZÁS HATÁSA ÉVBEN SOMOGY MEGYE AGRÁRGAZDASÁGÁRA

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT EU-KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY

AZ EU-CSATLAKOZÁS HATÁSA 2004. ÉVBEN SOMOGY MEGYE AGRÁRGAZDASÁGÁRA

Belső konzulens: Káldyné Dr. Esze Magdolna Főiskolai tanár, szakirányvezető Külső konzulens: Dr. Varga Gyula

Készítette: Varga Tímea

Megbízott dékán Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar

BUDAPEST, 2005.

1

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS................................................................................................................... 4 1. AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRPOLITIKÁJA ......................................................... 7 1.1 A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KIALAKULÁSA ................................................................ 8 1.2 A MAGYAR-EK AGRÁRKERESKEDELMI KAPCSOLATOK .......................................... 15 2. SOMOGY GAZDASÁGÁNAK ÉS AGRÁRGAZDASÁGÁNAK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE .............................................................................. 18 2.1. SOMOGY MEGYE GAZDASÁGÁNAK BEMUTATÁSA.................................................. 18 2.2 AZ AGRÁRÁGAZAT TERMELÉSI FELTÉTELEI............................................................ 21 2.3 AZ AGRÁRÁGAZAT 2004. ÉVI TELJESÍTMÉNYE ....................................................... 22 2.3.1 Szántóföldi növénytermesztés ....................................................................... 22 Gabonatermelés .................................................................................................. 23 Olajnövény-termelés ........................................................................................... 24 Takarmánynövény-termelés ................................................................................ 24 Egyéb növények termelése .................................................................................. 25 3.3.2 Kertészet......................................................................................................... 26 Gyümölcstermelés............................................................................................... 26 Szőlőtermelés és borászat ................................................................................... 27 Zöldségtermesztés ............................................................................................... 29 2.3.3 Állattenyésztés ............................................................................................... 31 3. AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS TÁMOGATÁSA 2004. ÉVBEN SOMOGYBAN.............................................................................................................. 34 3.1. NEMZETI HATÁSKÖRŰ TÁMOGATÁSOK.................................................................. 36 3.1.1. Földhasználók és állattartók támogatása.................................................... 37 3.1.2. Agrárfinanszírozás támogatása ................................................................... 38 3.1.2.1. Európa Terv Agrár-csatlakozási Hitelprogram...................................... 38 3.1.2.2. Az éven túli lejáratú hitelek kamattámogatása ...................................... 39 3.1.3. Az állattenyésztés támogatása...................................................................... 39 3.1.3.1. Állomány-fenntartási támogatás ............................................................ 39 3.1.3.2. Méhészet támogatása ............................................................................. 40 Méhcsalád támogatása ................................................................................... 40 Méhanya–beállítás támogatása ...................................................................... 40 3.1.3.3. Apaállat beszerzés támogatása............................................................... 40 Tenyészbika beállításának támogatása........................................................... 40 Tenyészkos beállításának támogatása ............................................................ 40 Tenyésznövendék-nyúl támogatása................................................................. 40 3.1.4. Biológiai alapok fejlesztésének támogatása................................................ 41 3.1.5. Agrárgazdasági beruházások támogatása................................................... 41 Egyes gyümölcsfajok és szőlőültetvények telepítésének támogatása.................. 42 Vízgazdálkodási program megvalósításának támogatása.................................. 42 Vízkár-elhárítás támogatása........................................................................... 42 Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások támogatása ........................... 43 3.1.6. Termelői szervezetek támogatása ................................................................ 43 TÉSZ-ek támogatása ........................................................................................... 44

2

BÉSZ-ek támogatása…………………………………………………………………..44 Termelői csoportok támogatása.......................................................................... 44 3.1.7. Szaktanácsadás támogatása......................................................................... 45 3.1.8. Karantén károsítók elleni védekezés, illetve az okozott kár enyhítését célzó támogatás................................................................................................................ 45 3.1.9. Gazdálkodás kockázatát csökkentő támogatás ........................................... 45 3.1.10. Pályakezdő fiatal agrárszakemberek támogatása ..................................... 45 3.1.11. Mezőőri szolgálat támogatása.................................................................... 46 3.2. KÖZÖSSÉGI (UNIÓS) TÁMOGATÁSOK ..................................................................... 46 3.2.1. SAPARD – előcsatlakozási támogatás ........................................................ 47 3.2.1.1. A mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása ............... 48 Gépberuházások támogatása.......................................................................... 48 Épületfejlesztés támogatása............................................................................ 48 Egyéb gazdasági épületekhez kapcsolódó beruházások támogatása ............. 48 3.2.1.2. Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének támogatása................................................................................. 49 3.2.1.3. A vidéki infrastruktúra fejlesztésének és javításának támogatása ......... 49 3.2.1.4. Falufejlesztés, -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése ....................................................................................................... 50 3.2.1.5. Tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztésének támogatása.......................................... 50 3.2.2. Közvetlen terület- és állatalapú támogatás.................................................. 51 3.2.3. A vidékfejlesztés támogatása........................................................................ 53 3.2.3.1. Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) ......................... 54 Mezőgazdasági beruházások támogatása....................................................... 55 Halászati ágazat strukturális támogatása ...................................................... 56 Fiatal gazdálkodók induló támogatása........................................................... 56 Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása .............................................. 57 Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése ...... 57 Vidéki térségek fejlesztése............................................................................... 57 3.2.3.2. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT)................................................... 60 Agrár-környezetgazdálkodás támogatása....................................................... 62 Kedvezőtlen adottságú területek támogatása ................................................. 63 Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítésének támogatása.................................................... 63 Szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása ............ 64 Termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása.............. 64 Technikai segítségnyújtás támogatása............................................................ 64 Korai (korkedvezményes) nyugdíjazás támogatása........................................ 65 3.2.4. Gabonaintervenció....................................................................................... 66 4. ÖSSZEFOGLALÁS.................................................................................................. 67 5. FELHASZNÁLT IRODALOM............................................................................... 72 6. TÁBLÁZATOK ........................................................................................................ 80

3

Bevezetés Mint ismeretes, 2004. május 1-jén csatlakoztunk a világ legnagyobb integrációjához, az Európai Unióhoz. A gazdálkodóknak a megváltozott feltételekhez, viszonyokhoz, kihívásokhoz alkalmazkodni kell. Meg kellett ismerni a Közös Agrárpolitikából adódó lehetőségeket, feladatokat, kötelezettségeket, a különböző termékpályák szabályozását, valamint az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat. Ez átmeneti, egyes ágazatokban tartós nehézségeket okozott. Az integráció az agrárgazdaság számára összességében előnyös, mert a politika stabilizálódik, a gazdaság fejlődik és az életszínvonal emelkedik. Ennek feltétele természetesen az, ha a fölkínált lehetőségekkel okosan élünk. Az integrációs kapcsolatok hosszabb távon épülnek ki, megértése alapos felkészülést, és a társadalom széles körű tájékoztatását igényli. Az EU-nak a vidék fejlesztését, a hátrányos helyzetűek fölzárkóztatását támogató forrásai a magyar költségvetési pénzekkel együtt reálisabbá

teszik

a

versenyképes

mezőgazdaság

megteremtését

és

a

vidék

esélyegyenlőségének javítását. Tagállammá válásunkkal egyidejűleg egyes termékpályák, mint például a szántóföldi növénytermesztés, a húsmarha-, a juhtenyésztés, a közvetlen támogatások magas színvonala következtében várhatóan dinamikusan fejlődik. Az esetleges piaci zavarok intervenciós beavatkozásokkal, valamint a harmadik országok felé történő export élénkítésével, és annak támogatásával a korábbiaknál jobban kezelhetők (ha szervezetten dolgozunk, fölkészülünk). Egyes ágazatokban, mint például a tehéntej-termelés, a dohány- és a cukortermelés, az előállító kapacitás kvótákkal szigorúan szabályozott. Más területeken, mint például az anyatehén-tartás, juhtenyésztés, az állattartás mértéke nem korlátozott, de a támogatás csak a jogosult létszám után vehető igénybe. A gyümölcs- és szőlőtermelés, valamint a sertés- és baromfitenyésztés az előző ágazatokhoz viszonyítva nem szigorúan, hanem „lazán” vagy más néven „puhán” szabályozott. A sertés- és baromfitenyésztők ennél fogva közvetlen támogatásokban nem részesülnek. Somogy megye mezőgazdaságilag orientált, ezért nem közömbös, hogy a kiemelt ágazatokban, mint például a szántóföldi növénytermesztés, a kertészet és az állattenyésztés, miként alakulnak a termelési-, a piaci-, valamint az agrár- és vidékfejlesztési lehetőségek.

4

A gazdálkodóknak rövid távon meg kell tanulniuk, hogy a „lazán” szabályozott termékpályák esetében csak annyit és csak azt lehet termelni, ami eladható, és nem azt kell eladni, amit megtermeltünk. Tudomásul kell venni, hogy a termelést segítő, élénkítő, ez által a versenyhelyzetet torzító szubvenciók sem közösségi, sem nemzeti forrásból nem biztosíthatók. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy 2004. évben, az átmenet évében – amikor is négy hónapot csatlakozni kívánó tagjelölt országként, nyolc hónapot pedig Uniós tagállamként működtünk – milyen módon alkalmazkodtunk a megváltozott piaci és piacszabályozási viszonyokhoz, és milyen hatékonysággal vettük igénybe a közösségi forrásokat,

továbbá

azt,

hogy

ennek

milyen

hatása

volt

Somogy

megye

agrárgazdaságának helyzetére és fejlődésére. Kutatásom célja azon alapelvek, dokumentumok feldolgozása, amelynek segítségével megismerheti egy kívülálló, hogy az Európai Uniós csatlakozás hogyan befolyásolta az agráriumon belül a különböző termékpályák működését, azok termelési kapacitását, támogatottsági színvonalát, ezen keresztül jövedelelmpozicíóját Magyarországon és Somogy megyében. A dolgozat elkészítéséhez igyekeztem minél több hazai és külföldi szakirodalmat összegyűjteni. Ezeket elsősorban szekunder adatforrásokon keresztül szakkönyvekből, tanulmányokból, folyóiratokból, szemlékből, kiadványokból, statisztikai évkönyvekből és ezekre vonatkozó jogszabályokból szereztem be. A témával foglalkozó, illetve azt bemutató internetes hazai és külföldi oldalakon szerzett információkat is megpróbáltam hasznosítani a dolgozat elkészítésekor. A témafelvetésben felmerült aktuális kérdésekre – somogyországi kitekintéssel – két potenciális Hivatalban (FM Hivatal, Kirendeltség) kerestem az objektív válaszokat. Ezen intézményeknek kiemelt feladata az FM Hivatal kompetenciájába utalt 2004. évi nemzeti agrártámogatási jogcímek, az MVH kompetenciájába utalt 2004. évi közösségi agrár- és vidékfejlesztési támogatási jogcímek folyamatos és szisztematikus működtetése, a kifizetett szubvenciók jogszerű felhasználásának ellenőrzése.

5

Az agrárintézményekben a támogatási jogcímek és aljogcímek, az intézkedések és alintézkedések működtetésével kapcsolatos adatokat gyűjtöttem, az adatbázist rendszereztem, majd tényszerűen elemeztem és ennek alapján a szükséges következtetéseket, és javaslatokat meghatároztam. Ehhez rengeteg segítséget kaptam e témával foglalkozó szakembertől. A dolgozatomat hat nagy fejezetre és számos alpontra osztottam. Első pontként az Európai Unió agrárpolitikáján belül többek között a Közös Agrárpolitikát, s a reformokat elemeztem. A második fejezetben Somogy gazdaságát és agrárgazdaságát mutatom be, majd következő fejezetben az Agrár- és Vidékfejlesztés támogatásairól adok egy kis ízelítőt. Ezen belül a nemzeti hatáskörű és a közösségi támogatásokat és azok hatásait vizsgálom somogyi kitekintéssel. A negyedik fejezetben összefoglalom a leírtakat, s végül bemutatom a felhasznált irodalmat és a táblázatok jegyzékét, amely segítségével szakdolgozatomat elkészíthettem.

6

1. Az Európai Unió agrárpolitikája Az Európai Unió mezőgazdasági nagyhatalom. Annak ellenére az, hogy világ mezőgazdasági területének nem egészen három százalékát hasznosítja. Magas színvonalon elégíti ki a világ népességének hat százalékát kitevő lakosságának élelmiszer-keresletét, s emellett az USA után a második legnagyobb agrárexportőr, s az első agrárimportőr. A mezőgazdasági termelést fejlett élelmiszer-ipari feldolgozás és szervezett értékesítés egészíti ki. A mezőgazdaság társadalmi-gazdasági súlyát – országonként eltérő mértékben – a lakosság eltartásában, egyes régiók gazdasági aktivitásának megőrzésében, a természeti környezet védelmében betöltött szerepe adja. A mezőgazdasági termelők gazdasági súlyuknál jóval nagyobb társadalmi befolyást, politikai erőt képviselnek. A mezőgazdaság legutóbbi három évtizedes fejlődésének három általános irányzatát emeljük ki: -

folytatódott, sőt meggyorsult a hatékonyság, mindenekelőtt a munkatermelékenység növekedése

-

kedvezően alakult a mezőgazdasági termelők jövedelme

-

a termelés alkalmazkodott az új feltételekhez

„Az Európai Unió különböző méretű, gazdasági fejlettségű, természeti adottságú országokat fűz össze. A mezőgazdasági termelés 80 százalékát hat ország: Franciaország, Olaszország, Németország, az Egyesült Királyság és Hollandia adja. A mezőgazdasági termelés hatékonysága régiónként, országonként eltérő. Ebben Hollandia, Dánia és Belgium jár az élen”1.

1

Halmai Péter: Az Európai Unió agrárrendszere. Budapesti Agrárkamara és a Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2004. (207.p.)

7

1.1 A közös agrárpolitika kialakulása A mezőgazdasági politika minden államgazdaság politikájában külön helyet foglal el. Ennek oka a mezőgazdaság, mint gazdasági szektor sajátos jellegéből adódik. Az agrárágazat minden államban méretétől és gazdasági részarányától függetlenül – gazdasági, politikai és kulturális okokból a nemzetgazdaság stratégiai területének számít. Különösen érvényes volt ez a második világháború után néhány évvel, ráadásul a hidegháború intenzív korszakában. Ezért az EGK alapító országai sem kívánták mezőgazdaságukat a többi gazdasági szektorhoz hasonló feltételek mellett bevinni a létrehozandó közös piacba. Ennek következtében a közösség szintjén megvalósuló úgynevezett közös mezőgazdasági politika: Common Agricultural Policy – CAP) a közös piac sajátos, elkülönült területévé vált. Nyilvánvalóvá vált, hogy a mezőgazdaság nem kezelhető más szektorokhoz hasonlóan, hiszen a nemzetállamok szintjén sem érvényesült a szabadpiaci gazdálkodás, a tagállamok nem akarták feladni az agrárszféra erőteljes szabályozását. A terület bonyolultsága miatt a Római Szerződés csak a közös mezőgazdasági politika céljait fektette le; a KAP konkrét kidolgozása hosszabb időt vett igénybe, pontos működési feltételeit csak az EGK megalakulását követően alakították ki. „A KAP az Európai Unió egyik legbonyolultabb területe. Az agrártermékek kiemelt kezelését, az élelmiszertermelés stratégiai jelentősége mellett a mezőgazdasági termelés természeti, gazdasági és társadalmi sajátosságainak felismerése, továbbá a piacok stabilizálásához fűződő termelői és fogyasztói érdekek indokolta.”2 „Az Európai Gazdasági Közösségről szóló Római Szerződés 39. Cikke a következő öt pontban fektette, le a KAP céljait”. -

mezőgazdaság termelékenységének növelése

-

a mezőgazdasági lakosság részére megfelelő életszínvonal biztosítása

-

a piacok stabilizálása

-

az ellátás folyamatos biztosítása

-

a fogyasztók számára a kínálat elfogadható árszínvonalon való biztosítása

8

A közös mezőgazdasági politika 1962-ben kezdte meg működését, 1967-ben létrehozva a mezőgazdasági közös piacot, amely a belső vámok és mennyiségi korlátozások lebontására, az egymás közötti kereskedelem liberalizálására épült. A KAP nagyon sok szempontból hozzájárult az unió mezőgazdasági struktúrájának megváltozásához. A nagyvonalú ártámogatások és a technológiai újítások együttesen a termelés és a termelékenység nagyarányú növekedését eredményezték”3. A közös agrárpolitika a Római szerződésben meghatározott célokat nagyrészt elérte, igaz komoly és egyre súlyosabb problémák kíséretében. Az EU támogatott termelői árai majdnem kivétel nélkül magasabbak a világkereskedelmi árakénál, sokszor nem is kevéssel. Az uniós vásárlóknak tehát fizetniük kellett a mezőgazdasági szektor sikereiért, nemcsak a magas árak megfizetésével, hanem az adók által is, amelyek az EU költségvetését hizlalták, hogy aztán a legnagyobbrészt mezőgazdasági támogatásokra fordítsák őket. A KAP-nak három fő eleme van: -

Egységes piac a mezőgazdasági termékeknek (a közösségen belüli szabad mozgás és egységes árak)

-

A közösség előnyös helyzetbe hozása (közös vámkorlátok az EU-n kívüli importokkal szemben)

-

Közös anyagi felelősségvállalás (a költségeket egy közös alapból finanszírozzák, amelyhez minden tagország hozzájárul).

A mezőgazdaság termelékenysége és a termelés volumene folyamatosan nőtt, ami nemcsak garantálta az ellátás biztosítását, de a Közösség stabilan önellátóvá vált. Sőt az EU a világ legnagyobb agrárexportőre lett (világexport 13 százaléka), de mivel a legnagyobb importőr is, mezőgazdasági kereskedelmi egyenlege továbbra is negatív maradt.

2

Márton András: Az Európai Unió közös agrárpolitikája. Szaktudás kiadó, Budapest, 2002. (1-4.p.) József: A közös agrárpolitika alkalmazása Magyarországon. Agrárgazdasági tanulmányok. Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, Budapest, 2004/5.sz. (162.p.)

3Popp

9

Nemzetközi szempontból a CAP jelentős mértékben hozzájárult a mezőgazdasági világpiac torzításához, mivel általa az EK saját maga függetlenítette a világpiaci áraktól. Ennek következtében az EK-nak folyamatos konfliktusokkal kellett szembenéznie a nemzetközi piacokon, amely a nyolcvanas évek végére, az USA mind erőteljesebb fellépése és a GATT Uruguayi Fordulójának megkezdése következtében egyre tarthatatlanabb helyzetet teremtett. Összességében az említett külső és belső okok miatt a nyolcvanas évek végén elkerülhetetlennek látszott a mezőgazdasági politika finanszírozási rendszerének reformja. A közös mezőgazdasági politika reformjának igénye már néhány évi működés után a hatvanas évek végén jelentkezett, mivel már ekkor látható volt, hogy a magas intervenciós árak túltermelést gerjesztenek. A nyolcvanas évek elején a Bizottság ismét próbálkozott egészségesebb irányba terelni az agrárpiaci rendtartást. Több termék esetében úgynevezett garanciaküszöböt vezettek be, azaz az intervenciós árakat csak egy bizonyos termékmennyiségig garantálták, s e szint elérése után csökkentették a támogatás mértékét. Ezen intézkedések nem hoztak áttörést, a KAP a finanszírozhatatlanság küszöbén állt. Ezért 1984-ben elhatározták, hogy a gazdálkodók jövedelmének növekedése a továbbiakban csak a termelékenység függvénye lehet, a felvásárlási árak nem nőhetnek az infláció mértékében. A Bizottság több éves munka és egyeztetés eredményeként 1991-re átfogó reformprogrammal állt elő. A CAP jelentős reformját szolgáló McSharry-tervet a Tanács 1992 májusában fogadta el. A reformban a közösségi árakat egy hároméves periódusban jelentős mértékben csökkentették, annak érdekében, hogy azok közelítsenek a világpiaci árhoz. Hogy az árcsökkenés ellenére megőrizzék a gazdálkodók életszínvonalát, az árak mérséklésével párhuzamosan bevezették az úgynevezett jövedelemkompenzáció rendszerét, amely azt jelenti, hogy a gazdálkodók az egyéni termelés volumenétől függetlenül közvetlen kifizetésen alapuló támogatásban részesülnek. A jövedelemtámogatási rendszer fő előnye az ártámogatással szemben, hogy nem ösztönöz a termelés növelésére. Továbbá kiemelt hangsúlyt kapott a környezet megóvásának rendszere.

10

Az 1992-es reform után a gazdasági termelők jövedelme évi átlagban 4,5 százalékkal növekedett. A kilencvenes évek végén az EU továbbra is a CAP reformjának szükségességével nézett szembe. A WTO-kötelezettségeket és a keleti bővítés kihívásait figyelembe véve az Európai Bizottság 1997. Július 16-án kiadott Agenda 2000 programcsomagja egyik központi elemévé tette a mezőgazdasági politika reformját. A Bizottság az Agenda 2000 1997 nyarán elkészült tervezetében javasolta az 1992-es reformintézkedések folytatására, mélyítésére, felgyorsítására épülő, az ártámogatások helyett a közvetlen jövedelemtámogatások irányában továbblépő reformcsomag elfogadását. A Bizottság ki is dolgozta a 2000-2006-os költségvetési periódusban általa szükségesnek tartott intézkedéseket és elemezte azok költségvetési hatásait. Fő célkitűzésként megjelölték, a közösségi agrárszektor alacsonyabb árakon keresztül megvalósuló versenyképességének növelését, az európai mezőgazdasági modell megőrzését, a támogatások igazságosabb elosztását, a mezőgazdasági népesség számára stabil jövedelem és tisztességes életszínvonal biztosítását, valamint jövedelmi és foglalkoztatási lehetőségek teremtését a mezőgazdasági termelők és családjaik számára. Az Európai Tanács Berlinben két meghatározó érdekcsoport véleménye alapján olyan változatát fogadta el az Agenda 2000-nek, amely a mezőgazdasági kiadások stabilitását célozza meg. Összességében az Agenda 2000 agrárreformja a fennálló termelési, szerkezeti viszonyokat alapvetően megőrizte, és nem biztosította sem az Unió mezőgazdasági szektorának felkészítését az EU előtt álló kihívásokra, sem az évtizedes problémák kezelését. Nem oldotta föl a világpiaci árak és a közösségi árak között meglévő jelentős különbségeket, s nem nyújtott megoldást a termékfeleslegek problémájára sem. Az Agenda 2000-t követően is a közös mezőgazdasági politika továbbra is az EU legellentmondásosabb területe maradt. Nem véletlen, hogy 2002-ben a KAP újabb reformja elengedhetetlennek tűnt. Összefoglalva: A közös agrárpolitika az EU egyik legrégebbi közös politikája. Az együttesen

kialakított

és

minden

tagországra

kötelező

Közös

Agrárpolitika

meghatározza a termelési és támogatási kvóták számításának módszerét, a támogatások körét, az élelmiszer biztonsági állat- és növény egészségügyi követelményeket. Nagyobb a tagállamok önállósága a vidékfejlesztési programok tervezésében, bár a kereteket itt is az uniós szabályok határozzák meg.

11

Az ötvenes évek végén született és a hatvanas évek folyamán kiteljesedett agrárrendtartás szinte változatlan formában maradt fenn 1992-ig. A közös agrárpolitika első átfogó reformjára 1992-ben került sor, amikor is az úgynevezett McSherry reform keretében a fogyasztók által finanszírozott, korlátlan mennyiségekre érvényes garantált árak, vagyis a közvetlen ártámogatások rendszerét az adófizetőket terhelő, a gazdálkodóknak kifizetett kompenzációs kifizetések váltották fel. Ezzel megtörtént az eddig összefonódott ár- és jövedelempolitika szétválasztása. A közvetlen ártámogatás helyébe a közvetlen termelői jövedelemtámogatás lépett. A közös agrárpolitika következő reformjára 1999-ben került sor, amikor is az EU államés kormányfőinek 1999. március 25-i berlini csúcstalálkozóján fogadták el az AGENDA 2000 című dokumentum némileg módosított változatát, s jóváhagyták az EU 2000-2006-ig terjedő évekre vonatkozó agrárköltségvetését. Az agrárreform legfőbb intézkedései az alábbiak voltak: -

a versenyképesség növelése az intézményes árak csökkentése révén

-

az agrártársadalom megfelelő életszínvonalának biztosítása a közvetlen jövedelemtámogatások emelésével

-

az adminisztráció csökkentése,

-

az agrárköltségvetések befagyasztása,

-

az új vidékfejlesztési koncepció kidolgozása

-

a fogyasztók védelme az élelmiszer-minőség és biztonság növelésével

-

az EU nemzetközi kereskedelmi pozíciójának a megerősítése

-

a környezetvédelmi szempontok integrálása a közös agrárpolitikába

-

a pénzelosztás decentralizációja

Az EU Bizottsága 2002. július 10-én hozta nyilvánosságra azt a dokumentumot, amelynek egyik célja az volt, hogy félidős jelentést adjon az 1999. évi agrárreform megvalósulásáról, eredményeiről. A másik cél pedig az volt, hogy kijelölje az EU közös agrárpolitikája további átalakításának irányait a 2007-2013 közötti időszakban.

12

A 2002. júliusi agrárreform-tervezet legfőbb javaslatai az alábbiak voltak: -

a gabonafélék intervenciós árainak a csökkentése

-

a közvetlen kifizetések korábbiaknál is nagyobb mértékű leválasztása a tényleges termeléstől s ezáltal rugalmas termelési struktúra kialakítása

-

közvetlen kifizetések 2004-től hat-hét éven át tartó évi 3 százalékos csökkentése

- 2003-ben pedig elfogadták az EU agrárminiszterei a közös agrárpolitika legújabb reformját Az agrárreform legfőbb céljai a következők voltak: -

a piaci stabilitás megteremtése és erősítése

-

a vidékfejlesztésnek az erősítése

-

a termelők jövedelembiztonságának erősítése, a jövedelmek társadalmilag igazságosabb

elosztása,

a

jövedelmi

különbségek

növekedésének

megakadályozása -

az agrárköltségvetés stabilitása

-

az európai agrármodell megőrzése

-

a piaci orientáció erősítése, a túltermelés elkerülése, a készletek csökkentése, az exportszubvenciók lefaragása a versenyképesség növelése érdekében

„A

2003.

évi

agrárreform

egyik

legfőbb

intézkedése,

hogy

az

EU

agrárköltségvetésének több mint kétharmadát kitevő közvetlen kifizetéseket leválasztják a termeléstől. Ennek értelmében ezek a támogatások nem függnek a termelés mennyiségétől,

önmagukban

nem

vezetnek

túltermeléshez,

nem

torzítják

a

kereskedelmet és a versenyt. A másik jelentékeny intézkedés az volt, hogy a termelők az eddig létező valamennyi, különféle jogcímeken járó közvetlen támogatási forma összevonásával alanyi jogon összevont farmtámogatást kapnak.”4

4

Kiss Judit: Az Európai Unió közös agrárpolitikájának változásai és agrárcsatlakozásunk kihívásai. EU

tanulmányok V. Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Budapest. 2004. (591.p.)

13

Az EU eddigi agrárreformjaihoz hasonlóan a közös agrárpolitika 2003. évi átalakítása sem tekinthető nagyon radikálisnak, hiszen a CAP alapelvei változatlanok maradtak, s a változások irányába mutató döntések legtöbbje alternatív lehetőségeket, néhol pedig visszakozást kínál. Ugyanakkor kétségtelen, hogy az új rendszer több tekintetben egyszerűbb és rugalmasabb, mint az előbbi.

14

1.2 A magyar-EK agrárkereskedelmi kapcsolatok Magyarország számára a nyugat-európai térség hagyományos agrárexportpiac. Az európai szembenállás időszaka egyúttal a fejlettebb európai régiókba irányuló magyar agrárexport lehetőségeinek beszűkülésével járt. A hidegháborús időszak lezárultával pedig a kiépülő Közös Agrárpolitika nehezítette meg a magyar exporttermékek piacra jutását. A magyar agrárexport helyzete drasztikusan romlott. Egyfelől a bővülő közösségi önellátás, a magyar exporttal szemben alkalmazott diszkriminációk, egészében a közösségi protekcionizmus nehezítette magyar termékek piacra jutását. Mindezek hatására jelentősen csökkent a magyar részesedés a Közösség harmadik országból származó agrárimportjában. Ebben

az

időszakban

nem érvényesültek

elégséges

mértékben

a

minőségi

követelmények, másrészt az áruházhoz kapcsolódó szolgáltatások, illetve a marketing hiányosságai kedvezőtlenül érintették az EK-ba irányuló magyar agrárexport versenyképességét. A magyar exportban sokkal inkább az intézkedések jelentették a gátat. A kereskedelempolitikai magatartás szigorodása az 1980-as években a magyar külkereskedelmi cserearányok romlásához vezetett. 1988 szeptemberében aláírt magyar-EK kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás egyben hivatalos kapcsolatfelvételt jelentett Magyarország és az EK között. Legfőbb eleme a legnagyobb kedvezmény elve (addigi diszkrimináció megszüntetésének igénye) volt. Mindez lényegében a kapcsolatok normalizálását jelentette. Ám a mennyiségi korlátozások lebontását csak 1995-ben irányozták el, 1998ig pedig különlegesen erős szuper védőzáradék alkalmazását tették lehetővé. Az 1990es években már működött a kölcsönös vámcsökkentés, amely a mi részünkre 20, az EUnak évi 10 százalékkal csökkentette a terheket. A magyar fél már 1987-ben részletes listát nyújtott át, amely mintegy 25 termékcsoport vonatkozásában vám- és lefölözéskedvezményeket igényelt.

15

„Még 1989-ben külön szakértői tárgyalások kezdődtek három termékcsoportban: -

a bor eredetvédelmi megállapodásáról és ehhez kapcsolódóan a minőségi borok és pezsgők vámmentes kereskedelméről

-

sajtkereskedelmi megállapodásról

-

az élő marha és a marhahús kedvezményes bevitelről a Közösségbe”5

A társulási szerződést (az úgynevezett Európai Megállapodásokat) - hosszas tárgyalások után - 1991. december 16-án az érintett három kelet-közép-európai országgal egyidejűleg írták alá Brüsszelben. A társulás az agrárkereskedelem számára is új feltételrendszert teremtett. Az Európai Megállapodás az Európai Közösségek társulási szerződések új típusát képviselik. Az Európai Tanács 1993 júniusában tartott koppenhágai csúcsértekezleten deklarálta: Közép és Kelet Európa társult országai, ha kívánják váljanak az Európai Unió tagjává. A csatlakozásra sor kerül, mihelyt a társult ország képes a megkívánt gazdasági és politikai feltételek kielégítésével a tagságból következő kötelezettségek vállalására. Az Európai megállapodás 1. Cikke szerint a társulásnak a célja az, hogy fokozatosan szabadkereskedelmi övezetet létesítsen Magyarország és a Közösség között, amely a közöttük

folyó

kereskedelem

csaknem

egészét

átfogja,

továbbá

segítse

Magyarországnak a gazdaság fejlesztésére, valamint a piacgazdaságra történő átállás befejezésére irányuló erőfeszítését. A Római Szerződésben a Közösség alapjaként megjelölt gazdasági alapszabadságok – az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke szabad fogalma – jelentős részben, fokozatosan ugyancsak lehetségesekké válnak. A megállapodás olyan fontos területeket jelölt

meg,

mint

a

vidéki

infrastruktúra

modernizálása,

termelékenység

és

minőségjavítás a megfelelő módszerek és termékek alkalmazásával, integrált vidékfejlesztés előmozdítása Magyarországon.

5

Dick Leonard: Európai Unió: Történet, szervezet, működés, Geomédia Szakkönyvek, Budapest, 2002. (159.)

16

A koncessziós rendszer keretében a mezőgazdasági termékek esetében differenciált mértékű s – az eredeti konstrukció szerint – korlátozott kedvezmények kölcsönös megadása a jellemző konstrukció. E kedvezmények jellemző formája a vámkvóta, ahol a preferenciális elbánás meghatározott mennyiségű exportra vonatkozott. A konstrukció kimondta, hogy a Közösség által adott kedvezmények nagyobb mértékűek, több termékre és nagyobb mennyiségre terjednek ki (Asszimetria). A konstrukció egyrészt eleve előirányozta a vámkvóták bővítését. Másrészt eleve előirányozták

újabb

pótlólagos

preferenciák

17

megteremtésének

lehetőségét.

2. Somogy gazdaságának és agrárgazdaságának teljesítményértékelése 2.1. Somogy megye gazdaságának bemutatása A Központi Statisztikai Hivatal Somogy Megyei Igazgatósága (továbbiakban: KSH) „Somogy megye statisztikai évkönyve (2003.)” adatai szerint Somogy az ország 5. legnagyobb megyéje, területe 6.500 km2. Lakónépessége – 2004. június 30-án – 334 ezer fő volt, 0,5%-kal kevesebb, mint az elmúlt év azonos időszakában. Somogyban él hazánk népességének 3,2%-a. A népsűrűséget tekintve a legritkábban (55 fő/km2) lakott megyék közé sorolható. „Az ország 3.167 településéből Somogy megyében 245 található. Az aprófalvas (törpe) települések száma 107. A megyében jelenleg 58 településen működtetnek önállóan polgármesteri hivatalt, emellett a körjegyzőségek száma 187. ”6 A somogyi települések közül 160 gazdasági, társadalmi és infrastrukturális mutatók alapján elmaradott, ezért terület- és településfejlesztés szempontjából kedvezményezett – a költségvetési törvény alapján kiemelten támogatható – kategóriába tartozik. A legtöbb kedvezményezett település Kaposvár (41), Barcs és Marcali (25-25), Tab (23) kistérségeiben található. A kedvezményezett településeken él a lakónépesség 27,4%-a, közel 92 ezer lakos. „Somogy megye Magyarország 7 tervezési statisztikai régiója közül a Dél-dunántúli régióban található, Baranya és Tolna megyével együtt. A Dél-dunántúli régió össz. lakónépessége 984 ezer fő, vagyis létszámát illetően a legkisebb lélekszámú. Az ipari termelés – a KSH 2004/3. Statisztikai tájékoztatója szerint – 2004. I-III. negyedévben ebben a régióban 8,8%-kal nőtt. Az egy lakosra jutó ipari termelés mindössze 692 ezer Ft volt, az országos 1,115 ezer Ft-tal szemben. Az országos átlagot reprezentálja az ipari termelés exportrészesedése, amely az év első 9 hónapjában 65% volt. (Országos átlag: 60,8%.)”7

6 7

KSH, Somogy megye statisztikai évkönyve, Kaposvár. 2003. (47.p.) KSH, Statisztikai tájékoztató, Somogy megye 2004/3. Kaposvár. (32.p.)

18

Az országban megvalósult beruházásoknak mindössze 6%-a realizálódott a déldunántúli régióban. Az egy lakosra jutó 111,5 ezer Ft beruházási értékkel szemben, az országos átlag 179,6 ezer Ft (szélsőérték: 81,7-317 ezer Ft) volt. Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete a régióban az országos 91.442 Ft-tal szemben, mindössze 81.418 Ft volt. A somogy megyei átlag 78.563 Ft, ezen belül a mezőgazdaságban foglalkoztatottak nettó keresete 67.286 Ft volt. Az értékelhető mezőgazdasági mutatókat vizsgálva, a 100 hektár mezőgazdasági területre jutó szarvasmarha-állomány az országos 12 egyeddel szemben mindössze 10 db, a sertésállomány viszont az országos 75 egyeddel szemben 88 db volt. (Somogy megyében 100 hektár területre jutó szarvasmarhák száma 9, a sertések száma csupán 57 db volt.) „A KSH adatai szerint jelenleg 10 kistérség (Kaposvár, Siófok, Fonyód, Lengyeltóti, Tab, Marcali, Nagyatád, Balatonföldvár, Csurgó, Barcs) funkcionál.”8 A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérségek száma országosan 95, amelyből Somogyban 8 található: Barcs, Csurgó, Fonyód, Lengyeltóti, Marcali, Nagyatád, Tab, Balatonföldvár. A somogy megyei kistérségekből a barcsi, a csurgói, a lengyeltóti és a tabi az országos 48 kistérségből a leghátrányosabb helyzetű kategóriába, a fonyódi, a marcali, a nagyatádi és a balatonföldvári pedig az országos 47 kistérségből a hátrányosabb helyzetű kategóriába került besorolásra. A leghátrányosabb kistérséghez nem tartozó, leghátrányosabb helyzetű somogyi települések száma 55. A KSH adatai szerint a gazdasági szervezetek 2004. I-IX. hónapjában 36 milliárd Ft össz. értékű beruházást valósítottak meg, amelyből a mezőgazdasági szervezetek aránya 3,6 milliárd Ft volt. A gazdasági aktivitást vizsgálva megállapítható, hogy a foglalkoztatottak száma 120,5 ezer fő, a munkanélküliek száma pedig 7,5 ezer fő volt. A munkanélküliségi ráta az országos 6,1%-kal szemben, Somogyban 5,9% volt. A 2002. évi 10%-os és a 2003. évi 8,4%-os aránnyal szemben, 2004. június 30-án az alkalmazásban állók 7,6%-a a mezőgazdaságban termelt. Ez az arány még mindig jelentősen meghaladja az EU-15 tagállamok 4,6-4,8%-os részesedését.

19

A mezőgazdaságban foglalkoztatott 5.818 főből 4.443-an fizikai-, 1.375-en pedig szellemi munkát végeztek. A teljes munkaidős alkalmazottak száma 5.543 fő volt. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak bruttó keresete 2004. I-III. negyedévében – az országos 92.949 Ft-tal szemben – 90.299 Ft volt, 9,5%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. (A megyei alkalmazásban állók bruttó havi átlagkeresete 114.018 Ft, országosan pedig 141.192 Ft volt.) Hazánkban a bruttó hazai termék (GDP) 2004. I. negyedévében 4,3%-kal, az I. félévben 4,2%-kal, I-III. negyedévben 4,1%-kal nőtt. Somogyban a GDP az elmúlt években piaci beszerzési áron számítva folyamatosan növekvő tendenciát mutatott. Mindezek eredményeként az egy lakosra jutó bruttó hazai termék országos rangsorában 2003. évben a 16. helyen, regisztrálták Somogy megyét. Az elmúlt évben a fejlődés megtorpant, és visszaestünk a 17-18. helyre. Somogy megye kifejezetten mezőgazdasági orientáltságú. Erre predesztinálják éghajlati, természeti és természetföldrajzi adottságai. A megye termőhelyi adottságai rendkívül differenciáltak.

A

tájegységek

között

megtalálható

a

kiváló

mezőgazdasági

adottságokkal bíró Kaposvölgye, valamint a mezőgazdasági termelés hatékonysága szempontjából halmozottan hátrányosnak számító Zselicség és a Somogyi Homokhát. A megye földterületének 59%-án mezőgazdasági termelés folyik. A vidéki lakosság több, mint 80%-a valamilyen módon kötődik a mezőgazdasági termeléshez. Jelentős az önellátásra berendezkedett háztartások, családok száma. Az elmúlt években az őstermelők száma meghaladta a 40 ezer főt. Figyelembe véve az érvényesített, meghosszabbított és új egyéni-, valamint családi őstermelői igazolványok számát, Somogy megyében az ún. aktív őstermelők száma 2004. évben megközelítette a 38 ezer főt. A családi gazdaságok száma 911 volt. A 27.926 működő gazdasági szervezetből 2.230 (ebből 892 társasvállalkozás és 1.338 egyéni vállalkozó) volt mezőgazdaságcentrikus. Az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva a gazdálkodó szervezetek száma szinten maradt. 8

KSH, Statisztikai tájékoztató, Somogy megye 2004/3. Kaposvár. (71.p.)

20

A külföldi érdekeltségű mezőgazdasági vállalkozások száma 60 volt, melyek 3,8 milliárd Ft saját tőkével rendelkeztek. A külföldi tőke részesedése 61% volt. Jelenleg a 8 tan- és mintaüzem mellett 47 regisztrált integrátor segíti a mezőgazdasági termelők összehangolt tevékenységének végzését. A mezőgazdasági szövetkezetek, részvénytársaságok

tagjaik

számára

kedvezményes

szolgáltatást

biztosítanak.

Szakértelmükkel gyorsítják az új, korszerű biológiai alapok és termeléstechnológiák kisüzemi adaptálását. Emellett 41 – cégbíróságon bejegyzett – új típusú beszerző és értékesítő szövetkezet (BÉSZ), továbbá 3 előzetesen elismert termelői értékesítő szervezet (TÉSZ), valamint 10 termelői csoport működött közre a szolgáltatás, az értékesítés, a tárolás, stb. racionalizálásában. „Az FVM Somogy Megyei Földművelésügyi Hivatal (továbbiakban: FM Hivatal) adatai szerint a mezőgazdasági nyilvántartásba vett (regisztrált) gazdálkodók száma az elmúlt években tendenciózusan nőtt (2000. év: 8109, 2001. év: 8945, 2002. év: 9.158, 2003. év: 10.227).”9 „Az MVH Somogy Megyei Kirendeltségének (továbbiakban: Kirendeltség) adatai szerint Somogy megyében 2004. évben az EU - regisztrált ügyfelek száma 12.978 volt. Ezek az ügyfelek, regisztrált gazdálkodók jogosultak az agrár-támogatások igénybe vételére.”10

2.2 Az agrárágazat termelési feltételei Az agrárágazatban a biológiai fejlesztés alapjai biztosítottak. Minden ágazatban rendelkezésre állnak a gazdaságos termeléshez szükséges fajták és hibridek. A szántóföldi növénytermesztés műszaki, technológiai, technikai háttere elsődlegesen a gabonatermesztésben megfelelő színvonalú. Problémát okoz az infrastruktúra, ezen belül a megfelelő tároló, valamint a gyümölcs- és zöldségtermelésben a hűtőkapacitás meglétének hiánya. Az állattenyésztési telepek nagy része értéknövelő korszerűsítésre, a technológiai berendezések fejlesztésre szorul.

9

Tájékoztató a regisztrált gazdálkodókról. FM Hivatal közleménye, Kaposvár. 2003/2004. Tájékoztató a regisztrált gazdálkodókról. Kirendeltség közleménye, Kaposvár. 2004/1.

10

21

Ennek alapvető feltétele, hogy a SAPARD forrásokat követően az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP), valamint az Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) egyes támogatási jogcímeinek pénzügyi lehetőségeit is maximálisan kihasználjuk. 2004. évben tovább folytatódott a korábbi években dinamizálódott gépbeszerzés és ültetvénytelepítés. A termelés-, a tárolás-, az értékesítés racionalizálása érdekében azonban tovább kell folytatni a beszerző és értékesítő szövetkezetek (BÉSZ), a termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ) és a termelői csoportok létrehozását, erősíteni kell az integrációt.

2.3 Az agrárágazat 2004. évi teljesítménye „Somogy

agrárgazdasága

terméseredmények

miatt

2004.

évben

gyakorta

piaci

nehéz,

ellentmondásos,

feszültségekkel

terhelt

a

rekord

környezetben

eredményes évet zárt.”11 Mivel 2004. május 1-jén csatlakoztunk a világ második legnagyobb integrációjához, az Európai Unióhoz, így ez az év az átmenet évének tekinthető. Négy hónapot nemzeti, 8 hónapot pedig a Közös Agrárpolitika (KAP) szellemében és szabályainak figyelembe vételével tevékenykedtünk. Kiemelt feladat volt a piacszabályozás, valamint az agrár- és vidékfejlesztés újszerű támogatási lehetőségeinek megismerése és a lehető leghatékonyabb igénybe vétele.

2.3.1 Szántóföldi növénytermesztés Az Európai Unióban a gabonafélék, az olaj-, a fehérje- és a rostnövények (GOFR) termelői egy nagyrészt egységes elveken alapuló piacszabályozási rendszerbe, a szántóföldi növények rendtartásába tartoznak. „A szántóföldi növények szabályozása 4 fő elemre épül: területalapú támogatás, intervenció, külpiaci szabályozás, a keményítőgyártás támogatása.”12

11

Somogy megye agrárgazdasága a 2004. évi előzetes adatok tükrében, FM Hivatal tájékoztatója, Kaposvár. 2005. január (8.p.) 12 Kovács Anna, Potori Norbert,Udovecz Gábor: Közös piaci rendtartások hazai alkalmazása, Perfekt, Budapest 2003. (10.p.)

22

Az

Európai

Unióban

a

GOFR

növények

termelői

területalapú

közvetlen

jövedelemtámogatásban részesülnek. A hektáronkénti támogatás összegét két alapadat alapján számolják: az Európai Unió vonatkozó jogszabályaiban rögzített támogatási alapadat és az adott régióra (Magyarország) vonatkozó referenciahozam szorzataként. Somogy megye összes területe 566,5 ezer hektár, amelyből a termőterület 486,8 ezer hektárral, a mezőgazdasági terület pedig 317,9 ezer hektárral részesedik. A mezőgazdaságilag művelhető terület aránya 56%. Az össz. terület 45%-án, mintegy 255 ezer hektáron szántóföldi növénytermesztést folytatnak. Gabonatermelés A szántóföldi növénytermesztés gabonacentrikus, melyet bizonyít, hogy az össz. vetésterületen belül a gabonafélék (kalászos gabonák, takarmánykukorica) részaránya meghaladja a 76%-ot. A kedvező időjárási körülményeknek, valamint a javuló agrotechnikai és egyéb feltételeknek tulajdoníthatóan 2004. évben rekord vetésterületen, rekord mennyiségű gabonát termeltünk. Gabonatermelés Somogyban (1. sz. táblázat) 2003. év tény Megnevezés

2004. év becsült

Vetésterület

Termésmennyiség

Termésátlag

Vetésterület

Termés- Termésmennyiség átlag

(ha)

(to)

(kg/ha)

(ha)

(to)

(kg/ha)

Gabonafélék ebből: búza rozs triticale őszi árpa tavaszi árpa zab egyéb kalászosok össz: tak. kukorica:

47 272 1 303 10 959 10 004 4 374 3 512 77 424 103 425

151 045 3 457 28 866 29 854 9 923 5 647 228 792 460 152

3 195 2 653 2 634 2 984 2 269 2 767 2 955 4 449

50 318 914 12 744 10 476 3 396 2 811 80 659 114 327

239 969 3 295 52 660 40 654 10 868 8 462 355 908 810 045

4 769 3 605 4 132 3 881 3 200 3 010 4 413 7 085

Összesen:

180 849

688 944

3 809

194 986

1 165 953

5 980

Forrás: KSH Somogy Megyei Igazgatósága: Somogy megye statisztikai évkönyve 2003. Kaposvár. (2004.) (34.p.)

23

A gabonaféleségek kiemelt területalapú támogatása, valamint a kedvezményezett növények (búza, takarmánykukorica, árpa, cirok) intervenciós felvásárlása és garantált értékesítési ára következtében 2004. évben a vetésterület 14.137 hektárral (7,8%-kal), a termelt gabona pedig 475 ezer tonnával (6,9%-kal) nőtt. Az országban megtermelt 16,7 millió tonna gabona 7%-a, ezen belül a 8,3 millió tonna takarmánykukorica 9,7%-a Somogyban került betakarításra. Olajnövény-termelés Az olajnövény termelésünk szintén meghatározó. A szántóterület 8,6%-án termeltük ezen fontos ipari növényeket. Olajnövény-termelés Somogyban (2. számú táblázat) 2003. év tény Megnevezés

2004. év becsült

Vetésterület

Termésmennyiség

Termésátlag

Vetésterület

Termésmennyiség

Termésátlag

(ha)

(to)

(kg/ha)

(ha)

(to)

(kg/ha)

Napraforgó

12 320

23 396

1 899

11 369

30 924

2 720

Repcemag

9 136

17 870

1 956

9 797

24 982

2 550

Szójabab

1 022

1 607

1 572

687

1 617

2354

22 478

42 873

1 907

21 853

55 906

2 558

Összesen:

Forrás: KSH Somogy Megyei Igazgatósága: Statisztikai tájékoztató - Somogy megye 2004/3.Kaposvár. (56.p.)

A 2004. évben megtermelt napraforgó, őszi káposztarepce és szójabab mennyisége megközelítette az 56 ezer tonnát, vagyis 30,4%-kal volt több a hozam, mint egy évvel korábban. Ezzel egyidejűleg a vetésterület 2,8%-kal csökkent. Takarmánynövény-termelés A tömegtakarmányt fogyasztó ágazatok (szarvasmarha, juh, ló) takarmánybázisát 2004. évben is a silókukorica, valamint a pillangós növények közül a lucerna és a vörös here képezte.

24

Takarmány-növény termelés Somogyban (3.számú táblázat) 2003. év tény Megnevezés

2004. év becsült

Vetésterület

Termésmennyiség

Termésátlag

Vetésterület

Termésmennyiség

Termésátlag

(ha)

(to)

(kg/ha)

(ha)

(to)

(kg/ha)

Silókukorica

4 277

82 773

19 353

3 834

125 282

32 677

Lucerna

3 630

11 616

3 200

3 478

17 669

5 080

292

277

950

350

514

1 800

8 199

94 666

11 546

7 312

142 951

18 724

Vörös here Összesen:

Forrás: KSH Somogy Megyei Igazgatósága: Statisztikai tájékoztató - Somogy megye 2004/3.Kaposvár. (64.p.)

Tömegtakarmány növényeink közül silókukoricából több mint 125 ezer tonnát, lucernából pedig közel 18 ezer tonnát termeltünk, jelentősen többet, mint egy évvel korábban. Ez a mennyiség biztonságos takarmánybázist teremtett az egyébként 2004. évben létszámában jelentősen megfogyatkozott állatállomány számára. Egyéb növények termelése A hajdan tradicionális növények termesztése, mint például a burgonya csupán 768 hektáron, a dohány 20 hektáron, a cukorrépa 886 hektáron és a magborsó 867 hektáron valósult meg, annak ellenére, hogy ezen növények termesztői a korábbi évekkel ellentétesen, területalapú támogatásban részesültek. A szántóföldi növénytermesztést a rekord terméseredmények, az abszolút túltermelés miatt gyakorta átmeneti vagy tartós piaci zavarok jellemezték, melynek hatására jelentősen – a gabonafélék esetében több mint 20%-kal – csökkent a termelői ár. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy tavaly az intervenció gyakorlatilag nem működött, konkrét kifizetések nem történtek. Ez jelentősen rontotta a gazdálkodók pénzügyi helyzetét. A főágazat árbevétel pozícióját részben javította, a 2003. évhez viszonyítottan lényegesen nagyobb közvetlen területalapú támogatás, melynek kisebb hányada 2004. évben került kifizetésre.

25

2.3.2 Kertészet Gyümölcstermelés „Az Európai Unió zöldség-gyümölcs termelése sokszínű és változatos. Az egységes piac és a közös agrárpolitika létezése ellenére az egyes tagországok őrzik nemzeti sajátosságaikat.”13 „Az EU zöldség-gyümölcs piacszabályozása más ágazatokhoz (például tej-, dohány-, cukortermelés) képest „laza”, hiszen bárki korlátozás nélkül folytathat termelést. Az EU-ban csak néhány zöldség- és gyümölcsfélére adható exporttámogatás, erősen korlátozott mennyiségben és értékben. Bizonyos termékekre vonatkozóan működtetnek ún. belépési árrendszert, amely a belső piac védelmét szolgálja. Intervenció és árukivonás csak biztonsági hálóként működtethető, korlátozott támogatás mellett. „Megítélése szerint fontos a Termelői Értékesítő Szervezetek (TÉSZ-ek) létrehozása, szükség

esetén

szövetségekbe

tömörítése,

mert

ez

javítja

a

zöldség-

és

gyümölcstermelés termelési és piaci pozícióját. Fontos az is, hogy az EU-ban a zöldségés gyümölcstermesztőket nem egyénileg, hanem a TÉSZ-eken keresztül részesítik támogatásban.” 14 Somogyban a gyümölcstermelés 2002-2003. években az extrém időjárási körülmények miatt rendkívül kedvezőtlenül alakult. Az elmúlt évben a helyzet alapvetően megváltozott, és több tényező együttes hatására (kedvező időjárás, területalapú támogatás következtében elöregedett ültetvények művelésbe vonása, stb.) jelentős termésnövekedés következett be.

13

Erdész Ferencné, Padisák Gábor: Közös piaci rendtartások hazai alkalmazása: Zöldség-gyümölcs, Perfekt Kiadó, Budapest. 2003. (4.p.) 14 Padisák Gábor: A friss zöldség és gyümölcs piacszabályozása az Európai Unióban; Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Integrációs Főcsoportfőnökség; Szaktudás Kiadó Rt. Budapest 2001/2002. 8.p.)

26

Gyümölcstermelés Somogyban (4. számú táblázat)

Megnevezés

2003. év

2004. év

Alma Körte Cseresznye Meggy Szilva Kajszi Őszibarack Egyéb

9 438 853 430 1 756 928 1 114 3 220 2 688

14 100 523 438 1 843 1 200 768 3 460

Összesen:

20 427

24 436

Forrás: KSH Somogy Megyei Igazgatósága: Somogy megye statisztikai évkönyve 2003. Kaposvár. (2004.) (73.p.)

A 2002. évi tél végi és tavaszi fagy, a 2003. évi tavaszi fagy és rendkívüli aszály következményeként az össz. gyümölcstermés – a sok éves 25 ezer tonna körüli átlaghozammal szemben – 10.248 tonna, illetve 20.424 tonna volt. 2004. évben valamennyi gyümölcsfaj esetében jelentős volt a terméshozam-növekedés, melynek eredményeként az össz. termés megközelítette a 24,5 ezer tonnát. Továbbra is a három meghatározó gyümölcsfaj az alma, az őszibarack és a meggy. Az almatermés meghaladta a 14 ezer tonnát, az őszibarack termés a 3.500 tonnát, a meggytermés 1.843 tonna volt. A terméshozam-növekedés relatív és abszolút túltermelést okozott, és a termelői árak csökkenésére predesztinált. 2004. évben a gyümölcsfélék értékesítési átlagára 25%-kal csökkent, melyet csak részben kompenzált a 8 ezer Ft nemzeti-, illetve a 17 ezer Ft SAPS területalapú támogatás. A preferált gyümölcsfajok esetében sem „működött” - a piacszabályozás keretein belül - a behozatalt korlátozó belépési ár és a túltermelést csökkentő kivonási ár. Ez tovább nehezítette a piaci helyzetet. Szőlőtermelés és borászat Az Európai Unió a világ vezető borgazdálkodója, amely átlagosan mind a világ termelésének, mind a fogyasztásnak 60 százalékát adja.

27

„Az EU-ban a szőlészeti és borászati ágazatban piacszabályozás működik, amelynek célja a termelői árak támogatása, a piaci helyzet figyelemmel kísérése és szabályozása.”15 Az Európai Unió borpiaci rendeleteiben található előírások a csatlakozás napjától hatályosak. Ez alól kivételt csak azok a területek képeznek, amelyekre derogációt kaptunk. „Magyarországot az EU a C I b szőlőtermő övezetbe sorolta, ahol csak abból a mustból lehet bort készíteni, amelynek minimális természetes alkoholtartalma asztali borok esetében 8 térfogatszázalék, minőségi boroknál 9 térfogatszázalék. A csatlakozást követő 10 éves időszakban felmentést kapott az asztali borok minimális természetes alkoholtartalmára

vonatkozó

határérték

betartása

alól.

Az

Európai

Unió

piacszabályozási intézkedései kiterjednek a szőlőtelepítésre, a szerkezetátalakításra és átállásra, a kivágásra, a magánraktározásra, a szeszesital piac ellátását szolgáló, valamint a borászati melléktermékek kötelező lepárlásra, továbbá a harmadik országokkal folytatott kereskedelem szabályozására.”16 A szőlő össz. területe Somogy megyében 4.012 hektár, amelyből valamennyi termőterületnek minősül. Az elmúlt évben – a gyümölcstermeléshez hasonlóan – a helyzet alapvetően megváltozott, és több tényező együttes hatására (kedvező időjárás, területalapú támogatás következtében elöregedett ültetvények művelésbe vonása, stb.) jelentős termésnövekedés következett be. Szőlőtermelés Somogyban (5. számú táblázat) Megnevezés

2003. év

Összes szőlőterület (hektár) ebből: termőterület (hektár) Összes termésmennyiség (tonna) ebből: termőterületen termett (tonna) Termésátlag (kg/hektár)

2004. év

3 961

3 621

38 858

43 718

9 810

12 073

Forrás: KSH Somogy Megyei Igazgatósága: Somogy megye statisztikai évkönyve 2003. Kaposvár. (2004.) (31.p.)

15

Radóczné Kocsis Teréz: Közös piaci rendtartások hazai alkalmazása: Szőlő-bor. Perfekt, Budapest. 2003. (25.p.) 16 Harcz Zoltán: Szőlészeti-borászati szabályozás az Európai Unióban, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Integrációs Főcsoportfőnökség Európai Uniós Integrációs Főosztálya, Szaktudás kiadó, Budapest 2001/2002. (15.p.)

28

A szüretelési adatok szerint az össz. termésmennyiség 43,7 ezer tonna volt, az átlagtermés pedig meghaladta a hektáronkénti 12 ezer kilogrammot. Mivel Somogyban a szőlő- és a bortermelés egymástól elkülönül, a szerződéssel nem rendelkező termelők esetében jelentős értékesítési problémák indukálódtak. Megyei szinten a szőlő termelői átlagára a 2003. évi kilogrammonkénti 59 Ft-ról, 2004. évben 45 Ft-ra csökkent. Az ország ötödik legnagyobb borvidékén, a Balatonboglári Borvidéken, a szerződött termelők a felkínált mennyiségtől, minőségtől és fajtától függően kilogrammonként 4097 Ft közötti termelői áron tudták értékesíteni a szőlőtermést. Ebben az ágazatban is részbeni kompenzációt jelentett a 8 ezer Ft nemzeti-, illetve a 17 ezer Ft SAPS területalapú támogatás. Zöldségtermesztés „Az EU zöldség-gyümölcs piacszabályozása más ágazatokhoz képest laza, hiszen bárki korlátozás nélkül folytathat termelést. Az EU-ban csak néhány zöldség- és gyümölcsfélére

adható

exporttámogatás,

erősen

korlátozott

mennyiségben

és

értékben.”17 Somogyban a zöldségtermelés 2004. évben – az előző évhez viszonyítva – 10.670 tonnával (46,8%-kal) nőtt. A termesztési felület – az országos 106-110 ezer hektárral szemben – 1.500 hektár volt.

17 Padisák Gábor: A friss zöldség és gyümölcs piacszabályozása az Európai Unióban, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Integrációs Főcsoportfőnökség Európai Uniós Integrációs Főosztálya, Szaktudás kiadó, Budapest. 2003. (3.p.)

29

Zöldségtermelés Somogyban (6. sz. táblázat)

Megnevezés

2003. év

2004. év

Fejes káposzta

1 713

2 000

Vöröshagyma

1 603

1 740

Zöldborsó

896

2 283

Paradicsom

2 700

2 712

Zöldpaprika

2 150

2 300

Csemegekukorica

12 604

8 996

Egyéb zöldség

1 124

13 429

Zöldségféle össz.:

22 790

33 460

Fűszerpaprika

156

113

Forrás: KSH Somogy Megyei Igazgatósága: Statisztikai tájékoztató - Somogy megye 2004/3.Kaposvár. (19.p.)

A terméshozam-növekedés ellenére a termelői átlagár 4%-kal nőtt, és a legtöbb zöldségféle értékesítése problémamentes volt. Tovább javította az ágazat pozícióját a területalapú támogatás. Piaci zavarok és árproblémák többek között a burgonya, a petrezselyem, a fejes káposzta esetében alakultak ki. A kertészeti ágazatokban – a szántóföldi növénytermesztéshez hasonlóan – rekord terméseredményeket értek el a gazdálkodók. A relatív és az abszolút túltermelés miatt gyakorta átmeneti vagy tartós piaci zavarok jellemezték, melynek hatására – a zöldségfélék kivételével – jelentősen csökkent a termelői ár. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy gyakorlatilag nem működött a piacszabályozás. A főágazat árbevétel pozícióját viszont javította a közvetlen területalapú támogatás, amely 2003. évben a kertészeti ágazatban, mint támogatási jogcím, nem került alkalmazásra.

30

2.3.3 Állattenyésztés Az állattenyésztés az EU-csatlakozás időpontjáig számos piaci- és termelői árproblémával küszködött. Különösen kritikus volt a helyzet a tehéntej-, a vágósertésés a vágóbaromfi ágazatban. A probléma megoldása érdekében számos kormányzati intézkedés történt, melyek nagymértékben hozzájárultak a feszültségek csökkenéséhez, a részbeni piaci konszolidációhoz.

Következményeként

az

állatállomány

–

állatfajonként

–

differenciáltan változott. „A marha-, juh-, és kecskehús Közös Piaci Szervezete kiemelten preferált. A kedvezményezettek terület- és állatalapú közvetlen támogatásban részesülnek, szükség esetén alkalmazható a magántárolás és intervenciós felvásárlás, illetve ehhez kapcsolódó dotációs rendszer.”18 Állatállomány alakulása (7. számú táblázat)

Megnevezés

2003. XII. 1. 2004. XII. 1.

Szarvasmarha - ebből tehén Sertés - ebből anyakoca Juh - ebből anyajuh Tyúkfélék - ebből tojó

29 366 13 966

30 621 14 602

195 546 12 375

166 463 10 105

20 651 15 985

26 515 22 351

903 303 494 593

738 743 511 136

Forrás: KSH Somogy Megyei Igazgatósága: Statisztikai tájékoztató - Somogy megye 2004/3.Kaposvár. (63.p.)

18

Lukács László: Az Európai Unió marha-, juh-, és kecskehús Közös Piaci Szervezete, FVM Integrációs Főcsoportügynökség Európai Integrációs Főosztálya, Budapest, 2003. (9.p.)

31

A szarvasmarha-állomány 2004. évben 30,6 ezer db volt, 1.255 egyeddel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ugyanebben az időpontban a tehénlétszám 14,6 ezer db volt, 636 darabbal kevesebb, mint 2003. évben. A sertésállomány 2004. évben 166 ezer db volt, közel 30 ezer darabbal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ugyanebben az időpontban a kocalétszám 10,1 ezer db volt, 2.270 egyeddel kevesebb, mint 2003. évben! A juhállomány 2004. évben 26.515 db volt, 5.864 egyeddel több, mint egy évvel korábban. Ugyanebben az időpontban az anyajuh létszám 22.351 egyed volt, 6.366 darabbal több, mint 2003. évben. A tyúkfélék állománya 2004. évben 738,7 ezer db volt, 164 ezer egyeddel kevesebb, mint 2003. évben volt. Ugyanebben az időpontban a tojóállomány 511 ezer db volt, 16 ezer darabbal kevesebb, mint 2003. évben. A létszámcsökkenéssel, illetve -gyarapodással egyidejűleg változott a vágóállat és állati terméktermelés is. Vágóállat és állati terméktermelés Somogyban (8. számú táblázat)

2003. év tény

Megnevezés

2004. év előzetes

Vágómarha (tonna)

4 113

4 009

Vágósertés (tonna)

35 357

30 053

Vágó ló (tonna)

371

370

Vágójuh (tonna)

443

400

Vágónyúl (tonna)

562

450

Vágótyúk (tonna)

6 001

6 058

Vágóliba (tonna)

139

101

Vágókacsa (tonna)

421

301

Vágópulyka (tonna)

4 064

4 706

Összesen (tonna):

51 471

46 448

Kifejt tehéntej (ezer l)

75 012

67 173

Tyúktojás (ezer db)

105 577

111 594

Forrás: KSH Somogy Megyei Igazgatósága: Statisztikai tájékoztató - Somogy megye 2004/3.Kaposvár. (66.p.)

32

A legkedvezőtlenebb helyzet a vágósertés- és a tehéntej-termelésben alakult ki. A vágómarha termelés gyakorlatilag szinten maradt, a tojástermelés pedig nőtt. A vágóállatok termelői ára 2004. évben 10%-kal nőtt, ezen belül a vágósertésé 15%-kal, a vágóbaromfié közel 5%-kal emelkedett. A tej termelői árának csökkenése megközelítette a 10%-ot. Különösen a II. félévben kedvező volt a takarmányok felvásárlási árcsökkenése, amely pozitívan befolyásolta a vágóállat és állati terméktermelés önköltségét. A húsmarha-, a juh- és a kecskeágazat, valamint a vágómarha-termelés közvetlen támogatása jelentős jövedelempozíció javulást eredményezett. A tömegtakarmány, ezen belül a gyephasznosítók 2003. évben területalapú támogatásban nem részesültek. 2004. évben ezen földhasználók is kérelmezhették a 8 ezer Ft/hektár nemzeti- és a 17 ezer Ft/hektár SAPS területalapú támogatást. A gyephasználók támogatása eredményeként a korábbi években művelt 10-15 ezer hektár gyepterület, 22 ezer hektárra nőtt. Javult a gyepgazdálkodás színvonala, a rétek és legelők kultúrállapota. E tekintetben további lehetőségeink és feladataink vannak, hiszen Somogy megye gyepterülete meghaladja az 50 ezer hektárt. Somogy megyében 2004. évben az ágazat 46,5 ezer tonna körüli vágóállat-, 67,2 millió kg tej- és 111,6 millió db tojástermelést realizált. A vágóállatok termelői ára 10%-kal nőtt. Az állatállomány differenciáltan változott. Kedvezményezett helyzetbe kerültek a húsmarha-, a juh- és a kecsketenyésztők, viszont romlott a pozíciójuk a sertés- és a vágóbaromfi-termelőknek. A területalapú támogatás közvetett módon javította a földterülettel rendelkező tejtermelők és az egyéb állati terméktermelők helyzetét. A kedvező szemes-, szálas- és tömegtakarmány termelés, valamint termelői áralakulás pozitívan befolyásolta az ágazat gazdaságosságát.

33

3. Agrár- és vidékfejlesztés támogatása 2004. évben Somogyban A költségvetési törvény 2004. évben az agrárágazat 293 milliárd Ft össz. értékű támogatását irányozta elő. Az agrár- és vidékfejlesztési költségvetési célok megvalósításának támogatása – az elmúlt évhez viszonyítva – 58 milliárd Ft-tal nőtt. A támogatás struktúrája 2002-2004. években jelentősen megváltozott. Amíg 2002. évben a hazai forrás aránya 100% volt, addig 2004-ben a csatlakozás évében a nemzeti finanszírozás mértéke 53,3%-ra csökkent. Új elemként megjelent az EU (közösségi), a hazai – nemzeti hatáskörű – társfinanszírozási forrás, valamint a kiegészítő nemzeti támogatás. Támogatások Somogyban 2004 évben (9. sz. táblázat-diagram)

m rd Ft 235

250

293

216 195

195

200 156 137

150

100

50 19 0 0 2002. év Összes tám ogatás

2003. év Nem zeti (hazai)

2004. év EU-s (közösségi)

Forrás: Földművelésügyi Hivatal: Somogy megye - Kaposvár. 2005.

A mezőgazdasági termelők közvetlen kifizetés jogcímén – egységes területalapú támogatás (SAPS) és kiegészítő nemzeti támogatás (Top-up) – utófinanszírozással 78 milliárd Ft-ot vehetnek, illetve vehettek igénybe az Uniós kasszából, 95 milliárd Ft-ot pedig nemzeti kiegészítés jogcímén a költségvetésből.

34

A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) AVOP-fejezet 26 milliárd Ft, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) 53 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatás igénybevételét tette lehetővé. A nemzeti hatáskörű támogatási jogcímek működtetésére ténylegesen felhasználható költségvetési forrás összege – figyelembe véve a 2003. évről áthúzódó jogosultságból eredő kötelező finanszírozások hatását is – 56,5 milliárd Ft. A 2004. évi „Agrár-megállapodás”-ban konkretizáltak figyelembe vételével az EU-csatlakozás időpontjáig jelentős pénzügyi, ún. tőkeinjekciót kaptak a gazdálkodók, vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes hitelek formájában. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat a regisztrált mezőgazdasági termelők és egyéb kedvezményezettek kérelmek, igénybejelentések és pályázat útján vehették igénybe: -

vissza nem térítendő (alanyi, normatív, közvetlen) jövedelemkiegészítő és -pótló támogatás, végleges fejlesztési célú juttatás, valamint

-

a felvett hitelek után kamattámogatás formájában.

Ennek alapvető feltétele az volt, hogy az igénybejelentés a vonatkozó jogszabályban meghatározott tartalomban és formában a megadott határnapon belül a megjelölt szervhez kerüljön benyújtásra: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (továbbiakban: FVM), az FVM Megyei Földművelésügyi Hivatalai (továbbiakban: FM Hivatalok), Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (továbbiakban: MVH), MVH Megyei Kirendeltségei (továbbiakban: Kirendeltség).

35

3.1. Nemzeti hatáskörű támogatások „A nemzeti hatáskörű támogatások a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeiről, az Európa terv Agrárhitel programjáról,

a

mezőgazdasági

termelők

földhasználatának

és

állattartásának

támogatásáról, a mezőgazdasági termelők földhasználati és állattartási támogatásának előfinanszírozásáról szóló FVM rendeletekben megfogalmazottak szerint kerültek igénybe vételre.”19 Az Uniós csatlakozást követően csak azok a hazai támogatások kerültek notifikálásra és alkalmazásra, amelyek nem ütköztek az Európai Unió (továbbiakban: EU) szabad és torzulásoktól mentes verseny elvétől. A közös piaccal össze nem egyeztethető működési támogatásoknak számító egyoldalú, egyszerűen a termelők pénzügyi helyzetének javítására szánt, de az ágazat fejlődéséhez semmilyen módon hozzá nem járuló állami támogatások alkalmazása már tiltott volt, hiszen ezek megzavarják az egységes piac politikát. „Az FM Hivatal a kompetenciájába utalt 2004. évi nemzeti agrártámogatási jogcímeket folyamatosan és szisztematikusan működtette. Az FVM kompetenciájába tartozó támogatási jogcímek esetében – szükség esetén és a jogszabályi elvárásoknak megfelelően – a közreműködő, véleményező és ellenőrző funkciókat ellátta.” 20 Somogy megyében 2004. évben az alábbi – az agrár- és vidékfejlesztést elősegítő és gyorsító – nemzeti hatáskörű támogatási jogcímek működtetésére került sor.

19

6/2004. (I. 22.) FVM rendelet az Európa terv Agrárhitel programjáról, Magyar Közlöny. Budapest. 2005/7.szám (581.p.) 20

25/2004. (III. 3.) FVM rendelet a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeiről (Módosította a 157/2004. (X. 28.) FVM rendelet), Magyar Közlöny, 2005/24. szám (2012.p.)

36

3.1.1. Földhasználók és állattartók támogatása „A mezőgazdasági termelők földhasználatának és állattartásának támogatása az EU egységes területalapú támogatás kiegészítő nemzeti forrása terhére meghirdetett, kvázi előrehozott intézkedésként szolgálta a regisztrált mezőgazdasági termelők (jogosultak) támogatását.”21 Az intézkedés célja az volt, hogy a kedvezményezettek még az uniós csatlakozás előtt hozzájuthassanak vissza nem térítendő támogatás formájában a nemzeti forrás egy részéhez, konkrétan országosan mintegy 46-48 milliárd Ft-hoz. (Ezen intézkedés hiányában a közvetlen kifizetés az EU szabályok szerint csak 2004. december 1-jét követően kezdődhetett volna.) A hitelkonstrukció működtetése a pénzügyi intézményekkel (hitelintézetekkel) kötött megállapodás alapján faktorálás útján történt. A támogatás 4 fő területre: nevezetesen a hasznosított mezőgazdasági területekre (szántó, gyep, gyümölcsös, szőlő), a tenyésztett anyatehén-, az anyajuh és -kecske egyedekre, valamint az igazolt tehén tejkvótára terjedt ki. Az EU-csatlakozást megelőzően – április hónapban – 7.280 földhasználó és állattartó (a szántó-, a gyep-, a szőlő- és a gyümölcsös terület, valamint az anyatehén, -juh, -kecske és igazolt tejkvóta után) mintegy 2,5 milliárd Ft összegű vissza nem térítendő támogatást igényelt. A szubvenció kifizetése a faktorálási díj levonásával – melynek mértéke 4% volt – 2004. május 20-tól a kijelölt pénzügyi intézményeknél megkezdődött, és a végső határnapig (december 10-ig) befejeződött.

21

41/2004. (IV. 7.) FVM rendelet a mezőgazdasági termelők földhasználatának és állattartásának támogatásáról (Módosította a 113/2004. (VII. 6.) FVM rendelet), Magyar Közlöny. Budapest. 2005/43. szám (2015.p.)

37

3.1.2. Agrárfinanszírozás támogatása 3.1.2.1. Európa Terv Agrár-csatlakozási Hitelprogram A hitelkonstrukció célja a mezőgazdasági termelők és a mezőgazdasági termékfeldolgozók EU-csatlakozásra történő hatékonyabb felkészítése, egyrészt technológiaés eszközfejlesztés, másrészt a már igénybe vett hitelek terheinek csökkentése révén. A

mezőgazdasági

termelés

fejlesztését

szolgáló

beruházások

(beleértve

az

ültetvénytelepítéseket, a környezetvédelmet szolgáló beruházásokat, a tenyészállatvásárlást és a meglévő létesítmények korszerűsítését is),a saját termelésű, valamint a termelői szerveződések, illetve integrátorok által a tagoktól és az integrált termelőktől felvásárolt mezőgazdasági termékek feldolgozását, tárolását, csomagolását célzó beruházások, a birtok összevonási célú termőföldvásárlást, az osztatlan közös tulajdon megszüntetését elősegítő termőföld-, valamint telephelyvásárlást, öntözésfejlesztést szolgáló beruházások, az Európai Unió által előírt állatjóléti követelmények teljesítését célzó beruházások, a megfelelő állati termékfeldolgozó kapacitások élelmiszer-higiéniai előírások teljesítését célzó korszerűsítése, az élelmiszerbiztonsági és minőségbiztosítási rendszerek kiépítésének, földrajzi árujelző lajstromozásának hagyományos különleges tulajdonság tanúsításának költségei tevékenység folytatásához szükséges, tárgyi eszköznek nem minősülő anyag- és eszközvásárlás, pénzügyi intézményektől korábban felvett hitelek és pénzügyi lízingek előtörlesztése. A középlejáratú kedvezményes hitel kamattámogatásának mértéke a mindenkori jegybanki alapkamattal számított kamat mértékének 70%-a. A hitel futamideje hitelcéltól függően 5-10 év, a türelmi idő l évben került meghatározásra, amely 2005. márciusában további egy évvel meghosszabbíthatóvá vált. Somogy megyében az Agrár-csatlakozási Hitelprogram keretén belül 487 beérkezett hitelkérelem került záradékolásra az FM Hivatalban, amelynek kedvezményes középlejáratú hitelösszege meghaladta a 18 milliárd Ft-ot. A gazdálkodók a hitelcélok megvalósításánál elsődlegesen a korábban felvett hitelek előtörlesztését, illetve a forgóeszköz-vásárlást, beszerzést jelölték meg. A pénzügyi intézmények által befogadott és pozitívan elbírált hitelkérelmek száma 445 volt.

38

A mezőgazdasági termelők Somogyban a 2004. évben 12,6 milliárd Ft középlejáratú kedvezményes hitelt vettek igénybe. Mindez nagymértékben elősegítette az uniós csatlakozást megelőző pénzügyi problémák enyhítését, a termeléshez és a fejlesztéshez szükséges anyagok, eszközök beszerzését. 3.1.2.2. Az éven túli lejáratú hitelek kamattámogatása A támogatás célja a minőségi mezőgazdasági termelés folytatásához – beleértve a tenyészállatok beszerzését is – a mezőgazdasági termelő, valamint a tagtól és az integrált termelőktől felvásárolt mezőgazdasági termékek színvonalának javítását, feldolgozását,

tárolását,

csomagolását

szolgáló

létesítményekhez

kapcsolódó

tevékenységek folytatásához szükséges anyag- és eszközvásárlás támogatása. 2004. évben éven túli lejáratú hitel kamattámogatásaként meghirdetett jogcímre az FM Hivatalhoz 36 ún. tőkepótló hitelkérelem érkezett, amelyből 35 került záradékolásra. A záradékolt hitelkérelmek kölcsönigénye 545,3 millió Ft, melynek 2004. évi kalkulált kamattámogatási vonzata közel 12,5 millió Ft volt. A hitelekből a gazdálkodók többnyire műtrágya, növényvédő-szer, vetőmag és egyéb forgóeszközök beszerzését finanszírozták.

3.1.3. Az állattenyésztés támogatása Az állattenyésztés normatív támogatása a korábbi évek gyakorlatának megfelelően, de lényegesen kevesebb meghirdetett jogcím alapján történt. Továbbra is a kitűzött célok között szerepelt az állatállomány biológiai alapjainak fejlesztése, megőrzése, ezen keresztül az állati terméktermelés gazdaságosságának és hatékonyságának javítása. Somogy megyében az alábbi állattenyésztést segítő támogatási jogcímek kérelmezésére került sor: 3.1.3.1. Állomány-fenntartási támogatás A támogatás célja a gazdálkodó tevékenységek változatosságának elősegítése. A támogatás mértéke – a támogatás igénylésekor 6 hónaposnál idősebb, az előző évben született, és a LÓINFORM rendszer szabályai szerint megjelölt és nyilvántartásba vett csikóval rendelkező – húshasznú kancánként 10 ezer Ft. E jogcím igénybevételére 25 kérelem érkezett, melyből 23 került elfogadásra, az igazolt támogatási összeg 620 ezer Ft volt.

39

3.1.3.2. Méhészet támogatása A támogatás célja a méhészeti ágazat fenntartásának, a vidéki lakosság számára a gazdálkodó tevékenységek változatosságának elősegítése, a méhészeti termelés hatékonyságának és minőségének javítása. Méhcsalád támogatása Ezen támogatás is kérelem alapján volt igényelhető, melynek mértéke igazolt méhcsaládonként 800 Ft volt. A benyújtott 685 kérelemből 683 került pozitív elbírálásra, az igazolt támogatási összeg 31.194 ezer Ft volt. Méhanya–beállítás támogatása A támogatás mértéke igazolt méhanyánként 800 Ft, a méhészek által igényelt igazolt támogatási összeg 1.631 ezer Ft volt. 3.1.3.3. Apaállat beszerzés támogatása Támogatás célja: az adott ágazatokban a biológiai alapok fejlesztése, nagy genetikai értéket

képviselő

apaállatok

beszerzésének

elősegítésével

és

széles

körű

köztenyésztésbe vonásával . Tenyészbika beállításának támogatása E jogcím igénybe vételére 3 kérelmet nyújtottak be, a kiadott igazolások támogatási vonzata 1,3 millió Ft volt. Tenyészkos beállításának támogatása E jogcím igénybe vételére benyújtott kérelmek száma 2, az igazolt támogatási összeg 110 ezer Ft volt. Tenyésznövendék-nyúl támogatása Támogatás célja: az előállított termék minőségének, a termelés hatékonyságának javítása, a vidéki lakosság gazdálkodó tevékenysége változatosságának elősegítése. E jogcím igénybevételére a benyújtott kérelmek száma 4, az igazolt támogatási összeg 599 ezer Ft volt.

40

Összegezve: az állattenyésztés támogatására 2004. évben 6 támogatási jogcímre összesen 795 kérelmet nyújtottak be. A igazolt támogatás összege 35,5 millió Ft, melyet 792 termelő vett igénybe. Ezen túlmenően: -

az állattartás jogcímén 472 anyatehén-tartó 224 millió Ft, 101 juh- és kecsketenyésztő 39 millió Ft, 84 igazolt tejkvótával rendelkező tehéntej-termelő 146 millió Ft támogatáshoz jutott

-

állatjóléti és haszonállat-tartási szabályok okozta többletköltségek támogatása jogcímén vágóbaromfi esetében kilogrammonként 9,50 Ft, vágósertés esetében pedig állategyedenként 2 ezer Ft vissza nem térítendő támogatást igényelhettek a vágóbaromfi- és a sertéstermelők.

3.1.4. Biológiai alapok fejlesztésének támogatása A támogatás célja a szántóföldi növénytermesztés, a szőlő, a gyümölcs a zöldség, a dísznövény, a gyógy, a fűszer és illóolaj termesztés, az erdészeti szakágazatok valamint az állattenyésztés genetikai alapjainak és technológiájának korszerűsítése. Ezen támogatási jogcím 2004. évben nem került meghirdetésre. A 2003. évről áthúzódó és 2004. évben kiadott igazolások száma 4, igazolt támogatási összege 540 ezer Ft volt.

3.1.5. Agrárgazdasági beruházások támogatása Az uniós csatlakozást megelőző években jelentős pénzügyi források álltak rendelkezésre agrárgazdasági beruházásokra: új mezőgazdasági gépek, technológiai berendezések,

eszközök

beszerzésére,

építési

és

élelmiszeripari

beruházások,

ültetvénytelepítés, vízkár-elhárítás, melioráció és öntözésfejlesztés megvalósítására. A 2003-as gazdasági évben Somogy megyében közel 6,7 milliárd Ft össz. értékű gépbeszerzést eszközöltek, amelyhez mintegy 1,7 milliárd Ft végleges fejlesztési célú juttatást vehettek igénybe a jogosultak. Az építési- és élelmiszeripari beruházások ÁFA nélküli tervezett össz. értéke meghaladta az 1,7 milliárd Ft-ot, támogatási vonzata a 391 millió Ft-ot. Ültetvénytelepítést 2003-2004. években 1,44 milliárd Ft össz. értékben irányoztak elő a nyertes pályázók, 528 millió Ft támogatás igénybevételével.

41

Az építési és az ültetvénytelepítési beruházások egy része 2004. évben került megvalósításra, amelyhez – 2003. évről áthúzódó – 513 millió Ft támogatást vehettek igénybe a jogosultak. Ez a 2003-as évhez viszonyítva kevesebb támogatást jelent. Az agárgazdasági beruházások az uniós csatlakozást követően az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP), valamint a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) meghatározott jogcímeiből kerültek finanszírozásra. Ezért kizárólagosan nemzeti forrásból csak az alábbi 3 jogcím került preferálásra, közülük is kiemelten a szőlő, az alma, a körte, és az őszibarack ültetvénytelepítés, mivel ezen fajokra vonatkozóan az EU-ban ún. bővítési tilalom van, ami azt jelenti, hogy csak a szerkezet átalakítás és a fajtaváltás engedélyezett. Egyes gyümölcsfajok és szőlőültetvények telepítésének támogatása Somogyban 2004. évben szőlő-, alma-, körte- és őszibarack ültetvénytelepítés megvalósítására 30 pályázatot nyújtottak be. A nyertes 28 pályázó közül 25 szőlőtermesztő mintegy 100 hektár nagyságú területre, 3 pályázó pedig 22,7 hektár nagyságú területre őszibarack ültetvényre igényelt és nyert támogatást. A telepítések össz. beruházási költsége 552 millió Ft volt, melynek megvalósításához a nyertes pályázók több mint 144 millió Ft vissza nem térítendő támogatáshoz jutottak. Vízgazdálkodási program megvalósításának támogatása E

jogcímen

a

vízkár-elhárítási

feladatokhoz

(fejlesztéshez,

üzemeléshez,

karbantartáshoz), valamint a meliorációhoz és öntözésfejlesztéshez lehetett forrásokat – pályázat útján – szerezni. Vízkár-elhárítás támogatása

Támogatás célja: a vízkár-elhárítási létesítmények üzemeltetésének és karbantartásának finanszírozása, különös tekintettel a mederiszapolásra, a vízi növényzet irtására, a műtárgyak javítására és a helyi/térségi érdekeket szolgáló, közcélú vízgazdálkodási műveknek a vízkár-elhárításra alkalmassá tétele. A korábbi években megkezdett, de 2004. évre áthúzódó 5, valamint 6 új beruházás támogatási vonzata 73.245 ezer Ft volt.

42

Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások támogatása A támogatás célja: a szántóföldi növénytermesztésnél és kertészeti termékek előállításánál a biztonságos termelés esélyének növelése, a változó piaci igényekhez igazodó minőségű, továbbá új termékek termelését lehetővé tevő feltételek megteremtése. Meliorációs beruházások esetében talajjavítási (mechanikai és kémiai), területrendezési

és

meliorációs

vízrendezési

munkák,

öntözési

beruházások

vonatkozásában öntözővíz hasznosító létesítmények (öntözőtelep) és hígtrágya öntözési beruházások megvalósításának támogatása. Nemzeti hatáskörben 2004. évben ezen támogatási jogcím nem került meghirdetésre, azonban a korábbi években megkezdett és áthúzódó beruházások ütemezéséből adódóan a jogosultak részére a fejlesztésekhez 70,2 millió Ft került kiutalásra.

3.1.6. Termelői szervezetek támogatása A termelői szervezetek, a termelők (természetes vagy jogi személyek) által elsősorban termékeik termelésének megszervezése, közös áruvá készítése, tárolása és értékesítése céljából létrehozott szervezetek. Hazánkban – így Somogy megyében is az agrár- és vidékfejlesztési szolgáltatások komplex integrálására a zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek), az egyes termékek beszerzését, értékesítését szolgáltatást nyújtó szövetkezések (BÉSZ-ek) és egyéb gazdálkodó szervezetek, valamint az ún. termelői csoportok szerveződtek. Ezen szervezeteknek kiemelt feladatuk van a piacszabályozásban és kulcsszerepet töltenek be tagjaik támogatáshoz jutásában is. Fő tevékenységük a tagok piacra kész áruinak az értékesítése. Ez nemcsak a forgalmazást jelenti, hanem a termény előírások szerinti, a piac elvárásainak megfelelő

áruvá

készítését

is:

közös

osztályozással,

tárolással,

termesztési

tanácsadással. A TÉSZEK további feladata és érdeke a piac minél jobb megismerése, költségtakarékos, valamint környezetbarát termesztési módszerek meghonosítása. A sikeres működésnek egyebek között feltétele az, hogy a termelők adott csoportjának fel kell ismerni, hogy a közös értékesítés számukra gazdasági előnyt jelent.

43

Továbbá feltétel az is, hogy a termelők egyetértésben válasszák meg a szervezet szakmailag és gazdaságilag felkészült vezetőségét. A megválasztott vezetőknek biztosítsanak széles hatáskört és tartsák be döntéseiket. Ezeket a feladatokat természetesen az EU követeli meg. TÉSZ-ek támogatása Somogy megyében 2004. évben 3 előzetesen, és 1 végleges elismerés alatt álló termelői értékesítő szervezet (TÉSZ) működik, melyek közül 2 részesült támogatásban, összesen 24 millió Ft értékben. A dotációt beruházások megvalósításához és

forgóeszköz

feltöltéséhez használták fel. BÉSZ-ek támogatása Somogy megyében 2004. évben 47 bejegyzett beszerző és értékesítő szövetkezet (BÉSZ) működött. Tavaly 8 nyújtott be támogatási kérelmet, forgóeszköz-feltöltés és működtetés támogatására. Az elfogadott támogatási összeg 75,5 millió Ft, volt, amely megegyezett a kérelmezők igénybejelentésével. Termelői csoportok támogatása Somogy megyében 2004. évben 10 előzetesen elismert termelői csoport működött, amelyből 3 állami elismerése folyamatban van. Valamennyi termelői csoport támogatási kérelmet nyújtott be forgóeszköz-feltöltés és működtetés finanszírozására. Az igényelt támogatás összege 156,5 millió Ft, a megítélt és kiutalt támogatás összege 103,3 millió Ft volt. Összességében megállapítható, hogy 2004. évben a termelői szervezetek 203 millió Ft össz. értékű vissza nem térítendő támogatásban részesültek.

44

3.1.7. Szaktanácsadás támogatása A támogatás célja: a szaktanácsadással összefüggő feladatok mint például a mezőgazdasági termelőnek nyújtott szaktanácsadás díjának, - a gazdálkodás eredményességét segítő ismeretátadás (oktatás, képzés, stb.) támogatása. A 2004. évi megyei szaktanácsadási keret 63,6 millió Ft volt, 35,6 millió Ft-tal több, mint egy évvel korábban. A keretösszeg lekötésre, illetve felhasználásra került.

3.1.8. Karantén károsítók elleni védekezés, illetve az okozott kár enyhítését célzó támogatás A karantén károsítók elleni védekezés, illetve az okozott kár enyhítését célzó támogatást, a károsítók meghonosodásának, elterjedésének és felszaporodásának megakadályozása céljából vehették igénybe a jogosult gyümölcs termelők, a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat által elrendelt kötelező védekezések növényvédő-szer költsége után. A támogatás mértéke a számlával igazolt növényvédő-szer költségének 100%-a, legfeljebb azonban hektáronként 7 ezer Ft volt. Somogyban 2004. évben a benyújtott kérelmek száma 120, az igazolt támogatás összege pedig 3,1 millió Ft volt.

3.1.9. Gazdálkodás kockázatát csökkentő támogatás Nemzeti hatáskörben 2004. évben a fenti jogcím – melynek célja az érvényes mezőgazdasági biztosítások alapján ténylegesen kifizetett díjak után költségráfordítás ellentételezésének részbeni, 30%-os mértékű finanszírozása volt – nem került meghirdetésre. Az előző évről áthúzódott 90 kérelem elbírálása megtörtént, melynek támogatási vonzata 14,9 millió Ft volt.

3.1.10. Pályakezdő fiatal agrárszakemberek támogatása A pályakezdő fiatal agár szakemberek alkalmazásának támogatása jogcím alapján ezen személyek

foglalkoztatásának

elősegítése

érdekében

munkabérüknek

részleges

megtérítésére pályázat útján támogatást vehettek igénybe azok a jogosult foglalkoztatók akik a rendeletben meghatározott feltételeknek megfeleltek. Somogyban 2004. évben 30 pályakezdő fiatal agrárszakember 8,7 millió Ft össz. értékű vissza nem térítendő támogatást vehetett igénybe. A támogatást az összes pályázó megkapta.

45

3.1.11. Mezőőri szolgálat támogatása A Somogy megyei önkormányzatok a 2004. évben újonnan létrehozott őrszolgálat megalakítási költségeinek 50%-a – mezőőrönként és hegyőrönként legfeljebb 300 ezer Ft – megtérítését, valamint az őrszolgálat fenntartásával és működtetésével kapcsolatban felmerülő költségek (személyi és dologi kiadások) 50%-a mértékig, de legfeljebb havonta mezőőrönként 50 ezer Ft támogatást vehettek igénybe. A

2004.

évi

igénybejelentések

alapján

71

kedvezményezett

önkormányzat

16,6 millió Ft támogatást használt fel. Erre szükség volt a mezőgazdasági vagyon és a mezőgazdasági tevékenységből származó termékek, termények, stb. értékének megőrzése és védelme érdekében. Összefoglalva: A hazai szubvenciók igénybe vételére az FM Hivatalhoz benyújtott kérelmek, pályázatok elbírálása a jogszabályban meghatározott módon és tartalomban, a megadott határidőn belül megtörtént. Somogy megyében nemzeti hatáskörben – az FM Hivatal kompetenciájába tartozó támogatási kérelmek és pályázatok pozitív elbírálásával – 2003. évben 5,6 milliárd Ft, 2004. évben pedig 4 milliárd Ft összegű vissza nem térítendő, végleges fejlesztési célú szubvenció áramlott az agrárgazdaságba. Emellett 12,6 milliárd Ft össz. értékű kedvezményes hitel segítette a gazdálkodók mezőgazdasági tevékenységét. A nemzeti határkörű szubvenció csökkenése 2003. évhez viszonyítva 2004. évben azért következett be, mert számos támogatási jogcím, intézkedés (SAPS, Top-up, AVOP, NVT)

áttelepítésre

került

az

MVH

kompetenciájába,

melynek

velejáró

következményeként a kifizetést is a hivatal teljesítette.

3.2. Közösségi (uniós) támogatások A Koppenhágai Megállapodás (2002. XII. 14.), valamint az EU-csatlakozási szerződés (2003. IV. 16.) részletesen tartalmazza hazánk 2004-2006. évek közötti agrár- és vidékfejlesztési támogatási lehetőségeit. Ennek ismeretében Somogy agrárgazdasága különböző támogatási fejezeteken és jogcímeken keresztül kezdeményezhetett, és részben jutott agrár- és vidékfejlesztési támogatásokhoz.

46

Az EU támogatási jogcímeket, intézkedéseket, a piacszabályozással összefüggő támogatásokat, illetve a kifizetéseket az MVH és annak Somogy Megyei Kirendeltsége működtette. Segítő és tanácsadó program keretén belül a mezőgazdasági termelők általános tájékoztatását, valamint a segítségnyújtást az FM Hivatal falugazdász-hálózatának munkatársai végezték.

3.2.1. SAPARD – előcsatlakozási támogatás „A SAPARD („Special Accession Program for Agriculture and Rural Development”) az EU-hoz

csatlakozni

szándékozó

tagjelölt

országok

ún.

EU

előcsatlakozási

segélyprogramja, amely a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén jelentős pénzügyi segítséget biztosít az EU-csatlakozásra történő felkészüléshez.”22 „A SAPARD Tervben meghatározott agrár- és vidékfejlesztési célok támogatását a vonatkozó FVM rendelet tartalmazza.” 23 A rendelet konkretizálta a támogatható intézkedéseket: -

mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása,

-

mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése,

-

szakképzés,

-

agrár-környezetvédelmet

és

tájfenntartást

szolgáló

termelési

módszerek

elterjesztése, -

termelői csoportok felállítása, működtetése,

-

falufejlesztés, -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése,

- a tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése, -

a vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása,

-

szakmai segítségnyújtás

22

Csiffáry Tamás: Minden amit tudni kell az Unióról: Az Európai Unió és Magyarország Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest, 2003. (281.p.) 23 72/2002. (VIII. 15.) FVM rendelet a SAPARD Tervben meghatározott agrár- és vidékfejlesztési célok támogatásáról

47

Somogy megyében a különböző intézkedések illetve azon belüli támogatási jogcímek igénybevétele a következők szerint realizálódott: 3.2.1.1. A mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása Gépberuházások támogatása Támogatás célja: a növénytermesztés azon ágazatai, amelyek a program által érintett állattenyésztési ágazatok takarmánytermelését szolgálják, az életképes üzemmérethez igazodó új munka és erőgépek beruházásának elősegítése. Somogyban gépberuházások támogatására 2004. évben 135 pályázatot nyújtottak be, melynek támogatási vonzata 1,6 milliárd Ft volt. A preferált pályázatok száma 72, azok támogatási igénye több mint 1 milliárd Ft volt. Szerződéskötés 71 pályázó esetében megtörtént. Épületfejlesztés támogatása Támogatás célja: a meglévő szarvasmarha-, baromfi- és sertés állattartási létesítmények korszerűsítése, kapacitásbővítéssel nem járó, azt nem eredményező új létesítmények építése és a tartástechnológiák modernizálása. Somogyban épületfejlesztés támogatására 2004. évben 28 pályázatot nyújtottak be, melynek támogatási vonzata 1,2 milliárd Ft volt. A preferált pályázatok száma 14, azok támogatási igénye több mint 476 millió Ft volt. Szerződéskötés 13 pályázó esetében megtörtént. Ennek a támogatási jogcímnek a működtetése nagyon indokolt, hiszen Somogyban számos épület és építmény rekonstrukció nélkül nem felel meg az Európai Unió szigorú követelményeinek. Egyéb gazdasági épületekhez kapcsolódó beruházások támogatása Támogatás célja: egyéb gazdasági épületekkel kapcsolatos beruházások megvalósítása, amelyek a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfitenyésztés takarmányszükségletét szolgáló tárolási feltételek javítását eredményezik. Tárolók, szárítók, takarmánykeverők felújítását, korszerűsítését vagy újak létesítését szolgálják.

48

Somogyban ezen támogatási jogcímre 2004. évben 30 pályázatot nyújtottak be, amelynek támogatási vonzata 864 millió Ft volt. A preferált pályázatok száma 10, azok támogatási igénye több mint 273 millió Ft volt. Szerződéskötés valamennyi pályázó esetében megtörtént. 3.2.1.2. Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének támogatása Támogatás célja: az élelmiszerbiztonság feltételeinek javítása, az EU higiéniai előírásainak teljesítése, a hulladék- és szennyvízkezelés, az élőállat-fogadás és pihentetés területproblémáinak megoldása, a modernizáció és a kapacitásösszhang megteremtése, informatikai fejlesztés, az új termékek piacra való bevezetése, korszerű osztályozás, jelölés, csomagolás fejlesztése. Somogy megyében ezen intézkedés keretén belül 2004. évben 18 pályázatot nyújtottak be, melynek támogatási vonzata közel 990 millió Ft volt. A preferált pályázatok száma 8, azok támogatási igénye több mint 314 millió Ft volt. A szerződéskötés valamennyi pályázó esetében megtörtént. 3.2.1.3. A vidéki infrastruktúra fejlesztésének és javításának támogatása Támogatás célja a helyi műszaki infrastruktúra tekintetében: mezőgazdasági úthálózat-, energiaellátás fejlesztése, szennyvízkezelés megoldása, helyi piacok-, felvásárló helyek kialakítása és fejlesztése. Az informatikai és kommunikációs rendszerek terén: az informatikai hálózatok kialakítása, hálózatokba való bekapcsolódás, teleházak, szaktanácsadó rendszerek kiépítésének elősegítése. Somogy megyében ezen intézkedés keretén belül 2004. évben 67 pályázatot nyújtottak be, melynek támogatási vonzata közel 1,4 milliárd Ft volt. A preferált pályázatok száma 36, azok támogatási igénye több mint 670 millió Ft volt. A szerződéskötés 34 pályázó esetében megtörtént.

49

3.2.1.4. Falufejlesztés, -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése Támogatás célja: a meglévő, leromlott állapotban lévő építészeti értékeket hordozó épületek felújítása és fejlesztése, rendezett településkép kialakítása, műemléki, egyéb kulturális értéket hordozó és helyi védettség alatt álló épületek, építmények, történelmi és régészeti értékek felújítása. Valamint a természeti értékek, táji elemek rendbetétele, védelme, tájképmegőrzés, játszóterek-, közösségi terek-, közösségi használatú zöldfelületek létrehozása, -felújítása, egységes településkép kialakítása. Somogy megyében ezen intézkedés keretén belül 2004. évben 100 pályázatot nyújtottak be, melynek támogatási vonzata közel 1,9 milliárd Ft volt. A preferált pályázatok száma 4, azok támogatási igénye több mint 31 millió Ft volt. Szerződéskötés valamennyi pályázó esetében megtörtént. 3.2.1.5. Tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztésének támogatása Támogatás célja: a kiváló minőségű, adott tájegységre jellemző, piaci réseket betöltő egyedi

élelmiszer-

és

nem

élelmiszertermékek

kis

léptékű

előállításának,

feldolgozásának fejlesztése, helyi kiváló minőségű mezőgazdasági termékek marketing eszközeinek és értékesítési csatornáinak kialakítása, továbbfejlesztése, kézműipari tevékenységek fejlesztése, eszköz- és termékfejlesztés, bemutatóüzemek-, műhelyek kialakítása, falusi turizmus fejlesztése. Somogy megyében ezen intézkedés keretén belül 2004. évben 5 pályázatot nyújtottak be, melynek támogatási vonzata több mint 17 millió Ft volt. A preferált pályázatok száma 3, azok támogatási igénye több mint 8 millió Ft volt. A szerződéskötés valamennyi pályázó esetében megtörtént. Összefoglalva: Somogy megyében 2003. végéig és 2004. április 30-ig, az uniós csatlakozást megelőző határnapig a SAPARD program keretén belül összesen 383 pályázatot nyújtottak be. A pályázók közel 8 milliárd Ft össz. értékű vissza nem térítendő

támogatás

igénybe

vételével

kívánták

megvalósítani

fejlesztési

elképzeléseiket. A preferált pályázatok száma 147, támogatási igénye közel 2,8 milliárd Ft volt. A szerződéskötés 143 pályázó esetében megtörtént.

50

3.2.2. Közvetlen terület- és állatalapú támogatás „A közvetlen terület- és állatalapú támogatások az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatás 2004. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó 2004. évi kiegészítő nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat”

feltételrendszerének

meghatározásáról

szóló

FVM

rendeletekben

24

megfogalmazottak szerint kerültek igénybe vételre.”

Az EU-hoz történt csatlakozásunkat követően a Közös Agrárpolitika (KAP) alkalmazóivá és gyakorlóivá váltunk. A közvetlen támogatások hatékonyabb igénybe vétele céljából az unióban már évek óta alkalmazott bonyolult támogatási rendszer helyett

egyszerűbb,

ún.

kombinált

rendszert

választottunk.

A

Koppenhágai

Megállapodás alapján a közvetlen támogatásként igénybe vehető támogatási összeg 2004. évben az uniós támogatási szint 25%-a, amely meghatározott ágazatokban nemzeti forrásból 55%-os mértékig kiegészíthető. A két célterület: egységes területalapú támogatás (SAPS), kiegészítő nemzeti támogatás (Top-up). A SAPS támogatást a szántó-, a gyep-, a gyümölcs-, a szőlő-, valamint a kert művelők, közös megnevezéssel a földhasználók igényelhettek. Kiegészítő nemzeti támogatást kérelmezhettek a kedvezményezettek, a gabona-, az olaj-, a fehérje- és a rostnövények (ún. GOFR-növények), valamint a hüvelyesek és bizonyos vetőmagvak termesztése után. Ezen szántóföldi növények mellett a Top-upban részesültek a dohány- és a rizstermelők is.

24

4/2004. (I. 13.) FVM rendelet az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról (Módosította a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelet), Magyar Közlöny, Budapest. 2005. 4. szám (280.p.)

51

„Hazánk bázis támogatható területe 2004. évben 4.355.000 hektár (szántó, gyep, szőlő

és kert), a következő megoszlásban: szántóföldi növények 3.520.790 hektár, dohány 5.483 hektár (ebből Burley 2.000 hektár, Virginiai 3.483 hektár), rizs 3.222 hektár. A SAPS támogatás mértéke egységesen hektáronként 70,22 Euró, azaz mintegy 17 ezer Ft. Top-up összege: szántóföldi növények: 11 ezer Ft/hektár, rizs 59 ezer Ft/hektár, Burley és Virginiai dohány 580 ezer Ft/hektár, illetve 740 ezer Ft/hektár.”25 Somogy megyében 2004. évben 7.580 regisztrált mezőgazdasági földhasználó nyújtott be területalapú támogatási kérelmet. A bejelentett terület közel 258 ezer hektár volt, amelynek SAPS + Top-up támogatási vonzata meghaladta a 7,9 milliárd Ft-ot. Egységes területalapú támogatás Somogyban (10. számú táblázat)

Területalapú támogatás alapjai Szántóföldi növények Gyümölcsültetvények Szőlőültetvények Faiskolai termékek Rét és legelő Konyhakertek Vetőmagvak Egyéb termelt növény Mindösszesen

Terület (hektár) 229 888,43 2 534,66 2 464,18 251,16 22 354,39 25,91 154,26 202,73 257 875,72

Össz. támogatás (Ft) 7 519 926 720 38 019 900 36 962 700 3 767 400 335 315 850 388 650 5 244 840 3 040 950 7 942 667 010

Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Kiadvány: Tájékoztató az egységes területalapú támogatásokról, Budapest, 2005. március (18-22p.)

Összefoglalva: Somogyban a 2003. évi 1,5 milliárd Ft területalapú növénytermesztési támogatással szemben, a gazdálkodók 2005. április 30-ig 7,9 milliárd Ft támogatáshoz juthatnak, vagyis 5,3-szer nagyobb dotációhoz, mint az uniós csatlakozást megelőző évben.

25

86/2004. (V. 15.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatás 2004. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről (Módosította a 111/2004. (VI. 21.) FVM rendelet), Budapest.2004.

52

Jelentős problémát okozott az utófinanszírozás, annak ellenére, hogy az uniós csatlakozást megelőzően 2 milliárd Ft előrehozott kifizetésként a gazdálkodók részére átutalásra került. (Az utófinanszírozás azt jelenti, hogy a támogatások kifizetése nem a tárgyévben, hanem a tárgyévet követő első negyedévben történik. Az EU szabályai szerint mindent utólag számolnak el! ) További 1 milliárd Ft támogatás 2004. október 16-december 31. között – az EU illetékes bizottságának külön engedélye alapján – került kifizetésre.

3.2.3. A vidékfejlesztés támogatása „A vidékfejlesztés (rural development) gyakorlatilag a KAP második pillére, a piacszabályozási intézkedések mellett. A vidékfejlesztés magába foglalja a helyi lakosságot, annak életformáját, a foglalkoztatási helyzetet, a jövedelemszerkezetet, a lakhatási körülményeket és a szolgáltatások szintjét, valamint a kulturális aspektusokat is. A vidékfejlesztési intézkedések száma és a vidékfejlesztésre fordítható támogatás összege évről-évre tendenciózusan nő. Vidékfejlesztési támogatásban csak a közösségi joggal összeegyeztethető intézkedések részesülhetnek.”26 „A Közös Agrárpolitikában előtérbe kerülő vidékfejlesztési politika elősegíti a multifunkcionális gazdaság kibontakozását. Az agrárpolitikai célok ilyen irányú változása javíthatja a strukturális alkalmazkodást, amely a források hatékonyabb felhasználásához vezethet a mezőgazdaságban és a gazdaságban általában.”27

26

Márton András: Az Európai Unió Vidékfejlesztési politikája, FVM, Szaktudás Kiadó, Budapest. 2002. (32.p.) 27 Halmai Péter: Az Európai Unió agrárrendszere, Mezőgazda Kiadó, Budapest. 2004. (209.p.)

53

A

vidékfejlesztés

gyakorlatilag

a

Közös

Agrárpolitika

második

pillére,

a

piacszabályozási intézkedések mellett. A vidékfejlesztés magába foglalja a helyi lakosságot, annak életformáját, a foglalkoztatási helyzetet, a jövedelemszerkezetet, a lakhatási körülményeket és a szolgáltatások szintjét. A vidékfejlesztési intézkedések száma és a vidékfejlesztésre fordítható támogatás összege évről-évre tendenciózusan nő. Vidékfejlesztési támogatásban csak a közösségi joggal összeegyeztethető intézkedések részesülhetnek. 3.2.3.1. Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) „A vidékfejlesztés támogatásán belül meghirdetésre került az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program végrehajtásában közreműködő szervezetként eljáró Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési

Hivatal

által

végzett

feladatokról,

valamint

az

Agrár-

és

Vidékfejlesztési Operatív Program kihirdetéséről szóló FVM rendelet.” 28 Az AVOP a Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT) megfogalmazott stratégiai célokhoz kapcsolódik. Továbbviszi és beépíti a hazai agrártámogatási rendszer, valamint az előcsatlakozási programok elemeit. Alkalmazásával Magyarország, mint EU-tagország számára közvetlenül hozzáférhetővé váltak a Strukturális Alapok (az Európai Regionális Alap /ERA/, az Európai Szociális Alap /ESZA/, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap /EMOGA/, a Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei /HOPE/), mint a regionális politika fő pénzügyi eszközei. Az Európai Unió hazánk részére meghatározta a 2004-2006. évek közötti AVOP támogatási keretösszegeit, melyek az alábbiak:

28

110/2004. (VI. 21.) FVM rendelet az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program végrehajtásában

közreműködő szervezetként eljáró Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által végzett feladatokról, Magyar Közlöny, Budapest. 2005/86. szám (8530.p.)

54

AVOP támogatás keretösszegei (11. számú táblázat)

Támogatási Hazai forrás év

EU forrás

Összesen

milliárd Ft

2004.

6,1

18,4

24,5

2005.

8,7

26,3

35

2006.

11,3

34,1

45,4

2004-2006.

26,1

78,8

104,9

Forrás: Földművelésügyi Hivatal Közlemény: Somogy megye. Kaposvár. 2005.március (28.p.)

„Az AVOP-on belül az alábbi támogatási jogcímeken lehetett – az MVH Somogy Megyei Kirendeltségénél (továbbiakban: Kirendeltség) – pályázat útján forrásokat szerezni:”29 Mezőgazdasági beruházások támogatása Támogatás

általános

célja:

a

termelési

költségek

csökkentése,

a

termelés

hatékonyságának növelése, a termelési szerkezet korszerűsítése, a technológiai színvonal fokozása az állatjólét és a környezet védelme érdekében, termékek minőségének javítása. Támogatható fejlesztések: állattenyésztést, növénytermelést és kertészetet szolgáló építési beruházások-, új erő és munkagépek, technológiai és informatikai berendezések-, ültetvénytelepítések-, öntözésfejlesztési-, meliorációs beruházások támogatása. Támogatás mértéke: a beruházás összes elszámolható költségének 45%-a, fiatal gazdálkodó esetében +5%, kedvezőtlen adottságú területen történő gazdálkodás esetén +10% a többletként igénybe vehető dotáció. A Kirendeltséghez ezen intézkedésen belül hat alintézkedésre lehetett pályázatot benyújtani.

29

172/2004. (XII. 23.) FVM rendelet az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program kihirdetéséről, Magyar Közlöny, Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. Budapest. 2005/199. szám (15545.p.)

55

A „Mezőgazdasági beruházások támogatása” intézkedésre 2004. évben Somogy megyében 144 pályázatot nyújtottak be, amelynek támogatási vonzata megközelítette a 2,5 milliárd Ft-ot. Halászati ágazat strukturális támogatása Az intézkedés legfőbb célja között tógazdaságok építése, -felújítása, halkeltetők korszerűsítése, telepi infrastruktúra fejlesztése szerepel. Kiemelten szerepel a korszerű haltermelési technológiák bevezetése, új „mini halfeldolgozók” létesítése, a halászati termelői szervezetek marketing- és egyéb tevékenységének támogatása, valamint a halászati tradíciók megőrzése. Az elnyerhető támogatás mértéke tevékenységtől függően, a projekt összes elszámolható költségének 46-100%-a. Somogy megyében 2004. évben ezen intézkedésen belül a „Tógazdaságok és iparszerű haltermelő rendszerek építése, felújítása, halkeltetők korszerűsítése” alcímre 1 pályázatot nyújtottak be, melynek támogatási vonzata közel 7,6 millió Ft volt. Fiatal gazdálkodók induló támogatása Ösztönzi a fiatal gazdálkodók vállalkozásának indítását. Elősegíti a mezőgazdasági munkaerő korösszetételének javítását, gazdaságilag életképes üzemek létrehozását, munkahelyek megőrzését és újak létrehozását, a kezdő fiatal gazdálkodók (különösen a nők) számának növelését. A támogatás mértéke egyszeri tőkejuttatás esetében 6.375.000 Ft, amennyiben a fiatal gazdálkodó tanácsadói szolgáltatást is igénybe vesz, 7.650.000 Ft; hitelfelvétel esetében 60% a kamattámogatás mértéke. Somogy megyében 2004. évben 8 pályázatot nyújtottak be, melynek támogatási vonzata meghaladta az 50 millió Ft-ot.

56

Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása Fő célja a mezőgazdasági, erdőgazdasági és halászati jellegű szakképzés, melyen belül kiemelten kezeli a mezőgazdaságban tevékenykedő roma közösségek speciális agrár- és gazdálkodási képzését, valamint a gazdálkodók kiegészítő jövedelemszerzését lehetővé tevő tevékenységeinek megismerését. A támogatás mértéke a pályázat elszámolható költségének 90%-a. A fennmaradó10%-ot a képzésben résztvevőknek kell saját erőből finanszírozni. Ezen intézkedésre pályázat benyújtására 2004. évben nem került sor. Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése A támogatás 2 fő területet céloz meg: a versenyképesség-, valamint az ember és környezete biztonságának javítását. Az egyes témakörben szerepelnek a szerkezet-átalakító fejlesztések mellett a korszerűsítés, a termelési költségek csökkentése, az új magasabb feldolgozottság innovatív termékek előállítására irányuló-, valamint a különböző értékesítési csatornákhoz való alkalmazkodást elősegítő fejlesztések. A kettes témakör céljai az élelmiszer-biztonsággal és minőséggel összefüggő fejlesztések, a környezetterhelés csökkentése, a hulladékok – ezen belül a veszélyes hulladékok – feldolgozása, valamint a munkafeltételek javítása. A támogatás mértéke versenyképesség javítása esetén a beruházás összes elszámolható költségének 40%-a, az ember és környezete biztonságának javítása esetén 50%-a. Somogy megyében az élelmiszer-feldolgozás modernizálására 2004. évben 5 pályázatot nyújtottak be, amelynek támogatási vonzata közel 722 millió Ft volt. Vidéki térségek fejlesztése A Kirendeltséghez ezen intézkedésen belül 3 alintézkedésre lehetett pályázatot benyújtani. Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése A vidéki vállalkozások mezőgazdaságon belüli és kívüli tevékenységi köreinek bővítését célozza. Az agrártevékenységek diverzifikációja a helyi tájjellegű és kiváló minőségű termékek előállítását, feldolgozását ösztönzi. A másik fő cél a helyi és minőségi mezőgazdasági termékek marketing eszközeinek és értékesítési csatornáinak ki- és továbbfejlesztése.

57

Az előbbieken kívül kiemelt szerep jut a falusi turizmus és a kézműipari tevékenységek fejlesztésének. Elnyerhető támogatás a fejlesztés összes elszámolható költségének 50%-a, fiatal gazdálkodó esetében 55%, kedvezőtlen adottságú területen gazdálkodó esetében 60%, fiatal gazdálkodó esetében, amennyiben kedvezőtlen területen gazdálkodik 65%, a minőségi mezőgazdasági termékek marketingjénél, ha kollektív fejlesztés valósul meg 80% mértékű. Mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztésének és korszerűsítésének támogatása 3 célt szolgál: -

mezőgazdasági és erdészeti célokat szolgáló, csak helyrajzi számmal ellátott külterületi utak és létesítményei építését, felújítását

-

mezőgazdasági

vállalkozások

korszerű

energia

ellátásának

kialakítását,

fejlesztését (megújuló energiahasználat fejlesztése) -

helyi piacok és felvásárló helyek felújítását, átalakítását, bővítését és újak létrehozását.

Emellett

az

öntözőrendszerek,

valamint

a

vízkár-elhárítási

létesítmények

beruházásainak megvalósítására is ösztönöz. A termőföld termő-képességének megőrzése több termelő összefogásával megvalósuló célokat szolgál. Az elnyerhető támogatás mértéke a beruházás összes elszámolható költségének 75%-a,

hátrányos

helyzetű

önkormányzatok

esetében

85%,

energia

ellátás

korszerűsítése esetén 50%. A kedvezőtlen adottságú térségben gazdálkodók +10%, a fiatal gazdálkodók pedig +5% támogatás igénybe vételére jogosultak. Falufejlesztés és -megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése A támogatás célja a faluképet és a közvetlen épített és természeti környezetet javító beruházások támogatása, a természeti és a történelmi tájkép és az azt alkotó táji elemek (történelmi táj rendbetétele) állapotának javítása, megőrzése. A támogatás mértéke a projekt összes elszámolható költségének közcélú fejlesztés esetén 75%, hátrányos helyzetű kistérségben található önkormányzat esetében 85%, vállalkozás célú fejlesztés esetében 50%.

58

A vidéki térségek fejlesztése intézkedésen belül a Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítésére 5 pályázatot nyújtottak be 42,8 millió Ft, a Mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztésére 11 pályázatot nyújtottak be 115,8 millió Ft, „Falufejlesztésre” pedig 13 pályázatot nyújtottak be 186,8 millió Ft, összesen tehát 29 pályázatot nyújtottak be 425,4 millió Ft támogatás igénybevételére. Összefoglalva: Somogy megyében a kedvezményezettek (regisztrált ügyfelek) az AVOP keretén belül a fenti intézkedésekre összesen 187 pályázatot nyújtottak be, amelynek támogatási vonzata megközelíti a 3,7 milliárd Ft-ot. A pályázatok adatrögzítése, valamint elbírálása folyamatosan történik, és várhatóan 2005. április 30-ig befejeződik. Ekkor kerül sor a tartalmi és a formai követelményeknek megfelelő pályázatok készítőivel a szerződéskötésre, valamint a kivitelezési és fejlesztési munkák megkezdésére. A szubvenció ún. mérföldkövenként kerül kifizetésre. A támogatási jogcímekből kitűnik, hogy az AVOP-nak kiemelt szerepe lesz a mezőgazdasági

termelés

feltételeinek

esélyegyenlőtlenségéből

adódó

területi

különbségek mérséklésében, távlatilag jelentős csökkentésében, a vidéki foglalkoztatás javításában, a szociális problémák enyhítésében, az ökológiai- és természeti-, hagyományos értékek fenntartásában, -megőrzésében és nem utolsósorban a környezet védelmében.

59

3.2.3.2. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) „A vidékfejlesztés támogatásán belül meghirdetésre került: -

a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól,

-

a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól,

-

a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, a termelői csoportok létrehozásához és működtetéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól,

-

a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv kihirdetéséről, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggésben a kedvezőtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról,

-

a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, a félig önellátó mezőgazdasági üzemek szerkezetének átalakításához nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól,

-

a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól,

-

a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában

megvalósuló

kedvezőtlen

adottságú

kompenzációs támogatása igénybevételének részletes szabályairól,

60

területek

- a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, a félig önellátó mezőgazdasági üzemek szerkezetének átalakításához nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló FVM rendelet.” 30 A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) tartalmazza a tagállamok számára az 1257/99 EK

Tanácsi

rendeletben

meghatározott

4,

az

EMOGA

Garanciarészlegből

finanszírozható intézkedést, továbbá az e jogforrásban eredetileg nem szabályozott, kizárólag az új tagállamok számára a Csatlakozási Szerződésben foglalt ún. „átmeneti” intézkedéseket. Az intézkedések közül „Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése” és a „Szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása” teljesen újnak tekinthetők. Az NVT céljai a Nemzeti Fejlesztési Terv célkitűzéseivel összhangban a következők: -

a mezőgazdasági termelők gazdasági életképességének, pénzügyi helyzetének és piaci pozícióinak (versenyképességének) javítása;

-

a mezőgazdasági tevékenységek fenntartható fejlesztése, ezáltal kiegészítő jövedelemképzés,

munkahelyek

teremtése,

különös

tekintettel

azon

gazdálkodók számára, akik kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken gazdálkodnak; -

a környezeti állapot megőrzése és javítása;

-

az Európai Unió állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése;

-

a termőhelyi adottságokhoz és a piaci viszonyokhoz jobban igazodó termelési szerkezet kialakításának támogatása.

30

131/2004. (IX. 11) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés,

valamint

az

Európai

Mezőgazdasági

Orientációs

és

Garancia

Alap

Garancia

Részlege

társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól, Magyar Közlöny, Budapest. 2005/127. szám, (11000. p.)

61

Az Európai Unió hazánk részére meghatározta a 2004-2006. évek közötti NVT támogatási keretösszegeit, melyek az alábbiak: NVT támogatások keretösszegei (12. számú táblázat)

Támogatási év

Hazai forrás

EU forrás

Összesen

milliárd Ft 2004.

10,5

42,3

53

2005.

13

51

64

2006. SAPARD, 2004.

14

56

70

1,2

3,8

5,1

39

153

192

2004-2006.

Forrás: Földművelésügyi Hivatal Közlemény: Somogy megye. Kaposvár. 2005.március (30.p.)

Agrár-környezetgazdálkodás támogatása Az agrár-környezetgazdálkodás az egyetlen, kötelezően alkalmazandó támogatási eleme az EU vidékfejlesztési rendszerének. Az EU elismeri, fokozottan honorálja a környezetvédelem, a tájfenntartás érdekében végzett gazdálkodás többlet-teljesítményét. Elősegíti a környezetkímélő módszerek bevezetését, és előre kidolgozott célprogramok alapján legalább 5 évig történő alkalmazását. Az intézkedés támogatást biztosít a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” szabályainak megfelelő gazdálkodási módszereket alkalmazó, és ezen felül a különböző célprogramok speciális feltételeit kielégítő gazdálkodóknak. Az NVT-ben helyet kapott – némileg új, áttekinthetőbb szerkezetben – a korábbi hazai Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban (NAkP) támogatott összes tevékenység, továbbá új lehetőségek is. A szántóföldekre, a gyepes területekre, az ültetvényekre, a vizes élőhelyekre és a veszélyeztetett haszonállatfajták extenzív tartására kidolgozott célprogramok magukba foglalják valamennyi földhasználati módot. Külön program-elemekként szerepelnek az erre a célra kijelölt, úgynevezett Érzékeny Természeti Területek programjai, amelyek speciális természetvédelmi célokat is szolgálnak.

62

Somogy megyében az agrár-környezetgazdálkodás támogatására – különböző célprogramokra és jogcímekre – 2004. évben összesen 976 kérelmet nyújtottak be, amelynek támogatási vonzata megközelíti a 2,4 milliárd Ft-ot. Kedvezőtlen adottságú területek támogatása Az intézkedés kompenzációs támogatást biztosít azoknak a gazdálkodóknak, akik fenntartják gazdálkodási tevékenységüket a kedvezőtlen adottságúnak minősített, környezetvédelmi megszorítások alá tartozó területeken. Ezeken a területeken a nem művelt, elhagyott földek aránya viszonylag magas, ezért az intézkedés célja, hogy ezt a jelenséget a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” előírásainak megfelelő mezőgazdasági tevékenységek támogatásával megszüntesse. A kedvezőtlen adottságú területek meghatározása új, az 1257/1999 EK rendeletben meghatározott módon, a termőképesség, jövedelmezőség és demográfiai adatok, továbbá természeti korlátozó tényezők alapján került meghatározásra. A támogatások kompenzációs és orientációs jellegűek, hiszen különösen természeti értékek védelme esetében a vidékfejlesztés lehetséges irányát is kijelölik. Somogy megyében a Kedvezőtlen adottságú területek támogatására 2004. évben összesen 21 kérelmet nyújtottak be, amelynek támogatási vonzata megközelíti a 14,5 millió Ft-ot. Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítésének támogatása A támogatási lehetőségek jelentős segítséget nyújtanak a kötelező környezetvédelmi (trágyakezelés és -elhelyezés), az állatjóléti és -higiéniai, valamint élelmiszer-biztonsági és

munkavédelmi

követelményeknek

való

megfelelés

érdekében

szükséges

beruházásokhoz. Az adható támogatás maximumát is figyelembe véve a kisebb állattartó telepek megfelelését célzó kiegészítő beruházásai az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programnál (AVOP) egyszerűbb adminisztrációval valósíthatók meg, átalánykalkulációkon alapuló támogatással. Ez az intézkedés – a beruházásokhoz adható támogatási elemek révén – egyben „tehermentesíti” is az AVOP-forrásokat. Somogy megyében a fenti intézkedés támogatására 2004. évben összesen 3 kérelmet nyújtottak be, amelynek támogatási vonzata 10,1 millió Ft volt.

63

Szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása A támogatás révén mikro-gazdálkodók (főfoglalkozású őstermelők és egyéni vállalkozók) juthatnak egyszerű adminisztrációval járó, a gazdálkodás fejlesztése érdekében szabadon felhasználható forráshoz. Az intézkedés fix összegű éves támogatást biztosít azoknak a gazdálkodóknak, akik elsősorban saját szükségleteikre termelnek, ugyanakkor a termékeik egy részét a piacon értékesítik, és rendelkeznek az árutermelésre való átálláshoz szükséges adottságokkal. A pályázóknak 5 éves üzleti tervet kell készíteniük és benyújtaniuk, amelyben bemutatják a vállalkozás jövőbeni fejlesztését és gazdasági életképességét. A támogatás öt évig adható, évente kerül kifizetésre, gazdaságonként és évente 1.000 Euró mértékben. Somogy megyében a fenti intézkedés támogatására 2004. évben összesen 145 kérelmet nyújtottak be, amelynek támogatási vonzata az 5 éves ciklusra vonatkozóan 140 millió Ft volt. Termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása Az új tagországokban – így hazánkban is – az egyéni gazdaságok többsége egymástól elszigetelten, és egyenként egy-egy termékből kis mennyiséget előállítva termel. Az intézkedés a különböző mezőgazdasági ágazatok gazdálkodóit támogatja termelői csoportot létrehozásában és működtetésé-ben (a zöldség-, gyümölcs- és dohányágazatot ebből a támogatási formából az EU-s jogi szabályozás kizárja, mivel ezen termékek termelőit a piaci támogatásokon keresztül részesülnek a megfelelő támogatásban). A támogatás kifizetése a termelői csoport elismeréséhez kötött. A támogatás összegét a csoport előző évi éves termelési árbevétele alapján számítják. Ezen intézkedésre kérelem benyújtására 2004. évben nem került sor. Technikai segítségnyújtás támogatása Ez az intézkedés az NVT eredményes végrehajtását segíti azáltal, hogy biztosítja a program előkészítéséhez, végrehajtásához, a monitoringjához és az értékeléséhez, illetve a módosításokhoz szükséges tevékenységek / szolgáltatások fedezetét. Ezen

intézkedésre

kérelem

benyújtására

64

2004.

évben

nem

került

sor

Korai (korkedvezményes) nyugdíjazás támogatása Az intézkedés azoknak az idősebb gazdálkodóknak (min. 55 éves kortól a hivatalos nyugdíjkorhatár eléréséig, de maximum 15 évig) nyújt lehetőséget, akik teljes egészében felhagynak az árutermeléssel, és a legalább 3 hektár nagyságú földjüket és teljes gazdaságukat egy másik gazdálkodónak, vagy a Nemzeti Földalapnak átadják. A támogatás a farmstruktúra racionalizálásával egyidejűleg biztos jövedelmet jelent a gazdálkodással felhagyó idősebb gazdálkodók számára. A támogatás magyarországi alkalmazási lehetőségének és feltételeinek meghatározása megtörtént, a jogcím bevezetése 2006. évben várható. Ennek finanszírozására több mint 4,8 milliárd Ft össz. értékű támogatás került elkülönítésre. Összefoglalva: Somogy megyében 2004. évben a kedvezményezettek (regisztrált ügyfelek) az NVT keretén belül a fenti intézkedésekre összesen 1.145 kérelmet nyújtottak be, amelynek támogatási vonzata megközelíti a 2,6 milliárd Ft-ot. A kérelmek adatrögzítése, valamint elbírálása folyamatosan történik, és várhatóan 2005. június 30-ig befejeződik. Ekkor kerül sor a tartalmi és a formai követelményeknek megfelelő kérelmek készítőivel a szerződéskötésre, majd ezt követően a kifizetésre. Jelentős problémát okozott, hogy a jogcímek későn kerültek meghirdetésre. A támogatási jogcímekből kitűnik, hogy az NVT-nek kiemelt szerepe lesz többek között a mezőgazdasági tevékenységek fenntartható fejlesztésében, a termelési feltételek esélyegyenlőtlenségéből adódó különbségek mérséklésében, a mezőgazdasági termelők gazdasági

életképességének,

pénzügyi

helyzetének,

piaci

pozícióinak

(versenyképességének) javításában, a környezeti állapot megőrzésében, valamint a kiegészítő jövedelem képzésében és munkahelyek teremtésben.

65

3.2.4. Gabonaintervenció „Az intervenció az EU-ban a piaci zavar elhárítása érdekében alkalmazott piacszabályozási mechanizmus. Az Unióban a gabonaintervencióra a belső piacon utolsó lehetőségként abban az esetben kerül sor, ha a szabadpiaci terményforgalomban a piaci ár az intervenciós alapárnál alacsonyabb szintre süllyed. Meghatározott az intervencióra felajánlott növények köre (étkezési búza, durumbúza, árpa, kukorica, cirok), a felvásárlás időszaka (a tárgyév november 1. és a tárgyévet követő május 31.), valamint a felvásárlásra vonatkozó minőségi előírások, továbbá az intervenciós ár, melynek összege tonnánként 101,31 Euró (kb. 25 ezer Ft).” 32 Somogy megyében 2004. november 1. - december 31. közötti időszakban az MVH megyei Kirendeltségéhez 241 bejelentés érkezett 312.803 tonna termény, ebből a kukorica mennyisége 271.918 tonna volt. A felajánlott raktárkapacitás 260.380 tonna, az MVH által elfogadott kapacitás 128.080 tonna volt. Több tényező kedvezőtlen hatása miatt (kevés EU-konform raktárkapacitás megléte, „bürokratikus” ügyintézés, stb.) a felajánlott termények átvétele és kifizetése csak 2005. március hónapjában kezdődött. Mindez jelentős piaci és likviditási problémákat okozott.

___________________________ 32

Bori Tamás, Fényes Diána, Kovács Anna: A szántóföldi növények piacszabályozása az Európai

Unióban, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Integrációs Főcsoportfőnökség, Szaktudás Kiadó, Budapest. 2001/2002.

66

4. Összefoglalás A dolgozatommal megpróbáltam rávilágítani arra, hogy Somogy megyében – az országos tendenciához hasonlóan – az Európai Uniós csatlakozásunkat követően, a Közös Agrárpolitika alkalmazásának következményeként alapjaiban megváltozott a piacszabályozás, valamint az agrár- és vidékfejlesztés támogatásának struktúrája, a kérelmek és pályázatok (igénybejelentések) kezelésének és elbírálásának rendje, a kifizetés ideje és módszere. Mindez jelentősen befolyásolta az agráriumon belül a különböző ágazatok (termékpályák) működését, azok termelési kapacitását, támogatottsági színvonalát, ezen keresztül jövedelempozícióját, melyet a következők bizonyítanak: 1. A szántóföldi növénytermesztést a rekord terméseredmények, az abszolút túltermelés miatt gyakorta átmeneti vagy tartós piaci zavarok jellemezték, melynek hatására jelentősen – a gabonafélék esetében több mint 20%-kal – csökkent a termelői ár. Ez annak tulajdonítható, hogy 2003 évben az extrém időjárási körülmények miatt nagyon csökkent a hektáronkénti és az össz. gabonatermelés, amely a rendkívül magas termelői árak kialakulását eredményezte. Az uniós csatlakozást követően a meghirdetett tonnánkénti 101,31 EUR intervenciós ár tonnánként 21-22 ezer forint piaci ár kialakulását eredményezte. Így alapvetően jótékony hatással volt a gabonapiac teljes összeomlásának megelőzésében. 2. A főágazat árbevétel pozícióját – különösen a kiemelten támogatott gabona-, olajos-, fehérje-, rost (GOFR) növények esetében – jelentősen javította a 2003. évhez viszonyítottan lényegesen nagyobb közvetlen területalapú támogatás, melynek azonban csak kisebb hányada került 2004. évben kifizetésre. 2003-ban 1,5 milliárd Ft, 2004-ben csaknem 4 milliárd forint területalapú támogatás kifizetése történt meg. 2005. április 30ig 7,9 milliárd forint támogatáshoz juthatnak a gazdálkodók, csaknem 5,3 –szer nagyobb dotációhoz mint az uniós csatlakozást megelőző évben. Az utófinanszírozás negatívan befolyásolta a gazdálkodók pénzügyi helyzetét. 3. A kertészeti ágazatokban – a szántóföldi növénytermesztéshez hasonlóan – rekord terméseredményeket értek el a gazdálkodók.

67

A relatív és az abszolút túltermelés miatt szintén gyakorta átmeneti vagy tartós piaci zavarok sújtották a különböző termékpályákat, melynek hatására – zöldségfélék kivételével – jelentősen csökkent a termelői ár. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy gyakorlatilag alig működött a piacszabályozás. A főágazat árbevétel pozícióját viszont javította az egységes területalapú támogatás, amely 2003. évben a kertészeti ágazatban, mint támogatási jogcím, nem került alkalmazásra. Somogy megyében 2004. évben - számosállatban kifejezve - csökkent az állatállomány, a vágóállat, valamint az állati terméktermelés is. A vágóállatok termelői ára 10%-kal nőtt. Kedvezményezett helyzetbe kerültek a húsmarha-, a juh- és a kecsketenyésztők, viszont romlott a sertés- és a vágóbaromfi-termelők pozíciója. Az egységes területalapú támogatás közvetett módon javította a földterülettel rendelkező tejtermelők és az egyéb állati terméktermelők helyzetét. A kedvező szemes-, szálas- és tömegtakarmány termelés, valamint termelői áralakulás pozitívan befolyásolta az ágazat gazdaságosságát. Az agrár- és vidékfejlesztés támogatása területén bekövetkezett változások okozta következtetések az alábbiakban összegezhetők: A hazai (nemzeti hatáskörű) szubvenciók igénybe vételére az FM Hivatalhoz benyújtott kérelmek, pályázatok elbírálása a jogszabályban meghatározott módon és tartalomban, a megadott határidőn belül megtörtént. Somogy megyében – az FM Hivatal kompetenciájába tartozó támogatási kérelmek és pályázatok pozitív elbírálásával – 2003. évben 5,6 milliárd Ft, 2004. évben pedig 4 milliárd Ft összegű vissza nem térítendő, végleges fejlesztési célú szubvenció áramlott az agrárgazdaságba. Emellett 12,6 milliárd Ft össz. értékű kedvezményes hitel segítette a gazdálkodók mezőgazdasági tevékenységét. A nemzeti határkörű szubvenció csökkenése 2003. évhez viszonyítva 2004. évben azért következett be, mert számos támogatási jogcím, intézkedés (SAPS, Top-up, AVOP, NVT)

áttelepítésre

került

az

MVH

kompetenciájába,

következményeként a kifizetést is a hivatal teljesítette.

68

melynek

velejáró

A SAPARD az EU-hoz csatlakozni szándékozó tagjelölt országok ún. EU előcsatlakozási segélyprogramja, amely a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén jelentős pénzügyi segítséget biztosít az EU-csatlakozásra történő felkészüléshez. Objektív okok miatt a SAPARD 2000-2003. években gyakorlatilag nem „működött”. Az első pályázatok pozitív elbírálására 2003. novemberében került sor. Az uniós csatlakozást megelőző határnapig a SAPARD program keretén belül Somogy megyében 2003. év végétől 2004. április 30-ig, összesen 383 pályázatot nyújtottak be. A pályázók közel 8 milliárd Ft össz. értékű vissza nem térítendő támogatás igénybe vételével kívánták megvalósítani fejlesztési elképzeléseiket. A preferált pályázatok száma 147, támogatási igénye közel 2,8 milliárd Ft volt. A szerződéskötés 143 pályázó esetében megtörtént. A 2004. évi 293 milliárd Ft agrár- és vidékfejlesztési szubvenciónak közel 60%-át az ún. egységes területalapú támogatás (SAPS) és a kiegészítő nemzeti támogatás (Top-up) képezte. Ennek lehető leghatékonyabb igénybe vétele kiemelt fontosságú volt. A széles körű általános tájékoztatásnak és a gazdálkodók mobilizálásának volt tulajdonítható, hogy a földhasználók több mint 95%-a élt a kérelmezés adta lehetőségekkel. Somogyban a 2003. évi 1,5 milliárd Ft területalapú növénytermesztési támogatással szemben, a gazdálkodók 2005. április 30-ig 7,9 milliárd Ft területalapú támogatáshoz juthatnak, vagyis 5,3-szer nagyobb dotációhoz, mint az uniós csatlakozást megelőző évben. Jelentős problémát okozott az utófinanszírozás, annak ellenére, hogy az uniós csatlakozást megelőzően 2 milliárd Ft előrehozott kifizetésként a földhasználók részére átutalásra került. További 1 milliárd Ft támogatás 2004. október 16. - december 31. között – az EU illetékes bizottságának külön engedélye alapján – került kifizetésre. Az AVOP a Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT) megfogalmazott stratégiai célokhoz kapcsolódik. Továbbviszi és beépíti a hazai agrártámogatási rendszer, valamint az előcsatlakozási programok elemeit. Somogy megyében a kedvezményezettek (regisztrált ügyfelek) az AVOP keretén belül összesen 187 pályázatot nyújtottak be, amelynek támogatási vonzata megközelíti a 3,7 milliárd Ft-ot.

69

A pályázatok adatrögzítése, valamint elbírálása folyamatosan történik, és várhatóan 2005. április 30-ig befejeződik. Ekkor kerül sor a tartalmi és a formai követelményeknek megfelelő pályázatok készítőivel a szerződéskötésre, valamint a kivitelezési és fejlesztési munkák megkezdésére. A szubvenció ún. mérföldkövenként kerül kifizetésre. Az AVOP-nak kiemelt szerepe van és lesz a mezőgazdasági termelés feltételeinek esélyegyenlőtlenségéből adódó területi különbségek mérséklésében, távlatilag jelentős csökkentésében,

a

vidéki

foglalkoztatás

javításában,

a

szociális

problémák

enyhítésében, az ökológiai- és természeti-, hagyományos értékek fenntartásában, megőrzésében és nem utolsósorban a környezet védelmében.

Az NVT keretén belül Somogy megyében 2004. évben a kedvezményezettek (regisztrált ügyfelek) összesen 1.145 kérelmet nyújtottak be, amelynek támogatási vonzata megközelítette a 2,6 milliárd Ft-ot. A kérelmek adatrögzítése, valamint elbírálása folyamatosan történik, és várhatóan 2005. június 30-ig befejeződik. Ekkor kerül sor a tartalmi és a formai követelményeknek megfelelő kérelmek készítőivel a szerződéskötésre, majd ezt követően a kifizetésre. Jelentős problémát okozott, hogy a jogcímek későn kerültek meghirdetésre. Az NVT-nek kiemelt szerepe van és lesz, többek között a mezőgazdasági tevékenységek

fenntartható

fejlesztésében,

a

termelési

feltételek

esélyegyenlőtlenségéből adódó különbségek mérséklésében, a mezőgazdasági termelők gazdasági

életképességének,

pénzügyi

helyzetének,

piaci

pozícióinak

(versenyképességének) javításában, a környezeti állapot megőrzésében, valamint a kiegészítő jövedelem képzésében és munkahelyek teremtésében.Az intervenció az EUban a piaci zavar elhárítása érdekében alkalmazott piacszabályozási mechanizmus. Somogy megyében 2004. november 1. - december 31. közötti időszakban az MVH megyei Kirendeltségéhez 241 bejelentés érkezett 312.803 tonna termény, ebből a kukorica mennyisége 271.918 tonna volt. A felajánlott raktárkapacitás 260.380 tonna, az MVH által elfogadott kapacitás 128.080 tonna volt. Több tényező kedvezőtlen hatása miatt (kevés EU-konform raktárkapacitás megléte, „bürokratikus” ügyintézés, stb.) a felajánlott termények átvétele és kifizetése csak 2005. március hónapjában kezdődött. Mindez jelentős piaci és likviditási problémákat okozott.

70

Mindezekből levonható az a végső következtetés, hogy 2003. évhez viszonyítva 2004. évben Somogy megyében az agrárium és a vidék támogatottsága 30-50%-kal nő. A növekedés mértéke az AVOP és az NVT pályázatok és kérelmek elbírálásának függvényében változhat. Összességében megállapítható, hogy a támogatási lehetőségek hatékony kihasználása összehangolt, jól szervezett munkát igényel az ügyfelektől, az érdekvédelmi, a képviseleti és az -érvényesítő szervezetektől, az agrár-közigazgatásban dolgozóktól egyaránt. 2005. év kiemelt feladata a gazdálkodók segítő és tanácsadó program keretén belül történő hatékonyabb tájékoztatása és segítése, a pályázat- és kérelemkezeléssel összefüggő adminisztratív munka színvonalának fejlesztése. Csak így tudjuk maximálisan kihasználni a Közös Agrárpolitika adta piacszabályozási és támogatási lehetőségeket. Ez mindannyiunk közös érdeke és felelőssége! Somogyban új irányt vett a mezőgazdaság. Most kifejezetten az agrárium versenyképességének növelése, a termőföld termőképességének megőrzése, a vidéki emberek megélhetésének elősegítése a cél azért, hogy a Somogyi vidék és az agrárgazdaság 2005. évben és az azt követő években az európai integráció igazi nyertese legyen.

71

5. Felhasznált irodalom 1. Blacksell, M.-Williams, A.M.: The European Challenge. Oxford (Eds.). London. 1994. 2. Blahó András-Varga Gyula: Az Európai Unió agrárpolitikájának alapjai és a magyar csatlakozás. Európai Integrációs Alapismeretek. Negyedik átdolgozott bővített kiadás. Budapest, 2004. (177-207.p.) 3.

Bori

Tamás,

piacszabályozása

Fényes az

Diána,

Európai

Kovács

Unióban.

Anna:

A

Földművelésügyi

szántóföldi és

növények

Vidékfejlesztési

Minisztérium Integrációs Főcsoportfőnökség Európai Integrációs Főosztálya, Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001/2002. 4. Brassley, P.:Agricultural Economics and the CAP. Blackwell,Oxford, London. 1996. 5. Buckwell, A.-Haynes, J.-Davidova,S.-Kwiecinski, A.: Feasibility of an Agricultural Strategy to Prepare the Countries of Central and Eastern Europe for EU Accesion, PHARE-Study, London.1996. 6. Csiffáry Tamás: Minden, amit tudni kell az Unióról. Könyvmíves kiadó, Budapest, 2003. (232-233.p.) 7. De Benedicts, M.-De Filippis, E.-Salvatici, L.: Nature and Causes of CAP changes in the 80s and the Tentative Exploration of Potantial Scenarios, in: Anania-CarterMcCalla, 1994. 8. Dick Leonard: Európai Unió: Történet, szervezet, működés. Geomédia Szakkönyvek, Budapest, 2002. (159.p.) 9. European Commission: What Europeans think of the EU’s farm policy? Brussels, 2004. 10.21. http://europa.eu.int/comm/agriculture/survey/2004/rep_en.pdf

72

10. Európai Információs Pont: Somogy. Mezőgazdaság. http://www.europont.somogy.hu/index.php?action=faq&faq_id=7 11. Elekes Andrea: Agrár- ás Vidékfejlesztés az EU támogatások tükrében – lehetőségek és veszélyek, Fejlesztés és Finanszírozás. (negyedévente megjelenő közgazdasági szaklap), Budapest, 2004. 2. szám (31-40.p.) 12. Erdész Ferencné, Padisák Gábor: Közös piaci rendtartások hazai alkalmazása: Zöldség-gyümölcs, Perfekt Kiadó, Budapest. 2003. 13. Farkas Beáta, Várnay Ernő: Bevezetés az Európai Unió tanulmányozásába, JajEpress, Szeged, 2000. (71-80.p.) 14. Forgó Mónika: Húsz kérdés a Sapard programról. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Integrációs Főcsoportfőnökség Európai Integrációs Főosztálya, Szaktudás Kiadó, Budapest. 2001/2002. 15. Fülöp Zsuzsanna, Szentirmay Zoltán: Az Európai Unió Strukturális alapjai. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Integrációs Főcsoportfőnökség Európai Integrációs Főosztálya, Szaktudás Kiadó, Budapest. 2001/2002. 16. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Hivatal honlapja: Híreink: AVOP. http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1374 2004.09.13. 17. 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról (Módosította a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelet). Magyar Közlöny, Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft., Budapest. 2005/4. Szám. (280-283. p.) 18. 6/2004. (I. 22.) FVM rendelet az Európa terv Agrárhitel programjáról. Magyar Közlöny, Magyar Közlöny, Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft, Budapest 2005/7. szám (583-591. p.)

73

19. 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrárés vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeiről (Módosította a 157/2004. (X. 28.) FVM rendelet) Magyar Közlöny, Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft, Budapest. 2005/24. szám (1957-2086. p.) 20. 41/2004. (IV. 7.) FVM rendelet a mezőgazdasági termelők földhasználatának és állattartásának támogatásáról (Módosította a 113/2004. (VII. 6.) FVM rendelet) Magyar Közlöny, Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft, Budapest. 2005/95. szám (905.p.) 21. 86/2004. (V. 15.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatás 2004. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről (Módosította a 111/2004. (VI. 21.) FVM (rendelet) Magyar Közlöny, Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft, Budapest. 2005/66. szám (6802-6805. p.), 2005/86. szám (8531-8532. p.) 22. 91/2004. (V. 20.) FVM rendelet a mezőgazdasági termelők földhasználati és állattartási támogatásának előfinanszírozásáról. Magyar Közlöny, Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft, Budapest. 2005/68. szám (6995-6998. p.) 23. 110/2004. (VI. 21.) FVM rendelet az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program végrehajtásában közreműködő szervezetként eljáró Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által végzett feladatokról. Magyar Közlöny, Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft, Budapest. 2005/86. szám (8530-8531. p.) 24. 131/2004. (IX. 11.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamintaz Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap

Garancia

Részlege

társfinanszírozásában

megvalósuló

támogatások

igénybevételének általános szabályairól, Magyar Közlöny, Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft, Budapest. 2005/127. szám (11000-11005. p.)

74

25. 172/2004. (XII. 23.) FVM rendelet az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program kihirdetéséről. Magyar Közlöny, Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft, Budapest. 2005/199. szám (15545-15546. p.) 26. 72/2002. (VIII. 15.) FVM rendelet a SAPARD Tervben meghatározott agrár- és vidékfejlesztési célok támogatásáról. Magyar Közlöny. Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft, Budapest. 2002/108. szám (6009-6013. p.) 27. GKM: Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról. Szaktudás Kiadó, Budapest, 2003. 28. Hajdú Zoltán, Figeczky Gábor: A sertéshúságazat közös piaci szabályozása az Európai Unióban. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Integrációs Főcsoportfőnökség Európai Integrációs Főosztálya, Szaktudás Kiadó, Budapest. 2001/2002. 29. Halmai Péter: Az Európai Unió agrárrendszere, Budapesti Agrárkamara és a Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2004. (207.p.) 30. Halmai Péter: Az agrárgazdaság EU adaptációja: Várható felkészültségek, gazdasági, társadalompolitikai kihívások. Politikatudományi Szemle. Budapest, 2004. 13. évf.1-2. sz. (203-221.p.) 31.

Harcz

Zoltán:

Szőlészeti-borászati

szabályozás

az

Európai

Unióban,

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Integrációs Főcsoportfőnökség Európai Integrációs Főosztálya, Szaktudás Kiadó, Budapest. 2001/2002. 32. Harza Lajos: Mennyi támogatás járna a mezőgazdaságnak? (Vita) A GazdálkodásAgrárökonómiai tudományos folyóirat, 2000/4.Budapest, (63-67.p.) 33. Horseman, J.:Understanding the CAP. Current Issues and Future Development. Agra Europe Conference, London.1994.

75

34. Horváth Ágnes: Az Európai Unió állatvédelmi szabályozása, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Integrációs Főcsoportfőnökség Európai Integrációs Főosztálya, Szaktudás Kiadó, Budapest. 2001/2002. 35. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Magyar Országgyűlés, Budapest. 2002. 36. Izikné Hedri Gabriella, Palánkai Tibor: Európa ma és holnap. Balassa Kiadó, Budapest. 1998. 37. Jellen Sándorné, Lux Róbert, Magony Mónika, Márton András, Mikulás Ildikó: Útmutató a közös agrárpolitika gyakorlati alkalmazásához. Perfekt kiadó, Budapest. 2003. 38. Keeler, J.-T-S.: Agricultural Power in the European Community: Explaining the Fate of CAP and Gatt Negotiations. Comparative Politics, 28/2.1996. 39. Kiss Judit: Az EU közös agrárpolitikájának változásai és agrárcsatlakozásunk kihívásai. EU tanulmányok V. Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Budapest. 2004. (589661.p.) 40. Kiss Piroska: Tájékoztató az Európai Unió növényegészségügyi szabályozásáról. Szaktudás Kiadó, Budapest. 2004. 41. Klimits Gabriella, Popp József: Közös piaci rendtartások hazai alkalmazása: Tej és tejtermékek, Perfekt Kiadó, Budapest. 2003. 42. Kovács Anna, Potori Norbert, Udovecz Gábor: Közös piaci rendtartások alkalmazása: Szántóföldi növények, Budapest, Perfekt Kiadó, 2003. 43. KÜM Integrációs és Külgazdasági Államtitkárság: EU csatlakozás 2004. Magyar Köztársaság Külügyminisztérium, Budapest. 2003. (159.p.)

76

44. Laczkó András, Zsugyelik Gábor: Közös piaci rendtartások hazai alkalmazása: Cukor, Budapest, Perfekt Kiadó. 2003. 45. Lukács László: Az Európai Unió marha-, juh-, és kecskehús Közös Piaci Szervezete,

Földművelésügyi

és

Vidékfejlesztési

Minisztérium

Integrációs

Főcsoportfőnökség Európai Integrációs Főosztálya, Szaktudás Kiadó, Budapest. 2001/2002. 46. Madari Ákos: Európa 2010: Gyakorlati kézikönyv az Európai Unió jelenéről és jövőjéről II., Aktuális startégiák és folyamatok az Európai Unióban, Budapest. 2004. 47. Márton András: Az Európai Unió közös agrárpolitikája. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Integrációs Főcsoportfőnökség Európai Integrációs Főosztálya, Szaktudás Kiadó. Budapest. 2001/2002. 48. Mezőszentgyörgyi Dávid, Popp József: Közös piaci rendtartások hazai alkalmazása: Marha-, juh-, és kecskehús, Budapest, Perfekt Kiadó. 2003. 49. Padisák Gábor: A friss zöldség és gyümölcs piacszabályozás az Európai Unióban. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Integrációs Főcsoportfőnökség Európai Integrációs Főosztálya, Szaktudás Kiadó, Budapest. 2001/2002. 50. Popp József: Közös piaci rendtartások hazai alkalmazása: Sertés. Budapest, Perfekt Kiadó. 2003. 51. Radóczné Kocsis Teréz: Az Eu csatlakozás várható hatásai a szőlő és borágazatban. EU tanulmányok. Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Budapest. 2004. (164191.p.), Közös piaci rendtartások hazai alkalmazása: Szőlő-bor. Budapest, Perfekt Kiadó. 2003. 52. Rácz Endre: Európai Ismeretek: Minőségügyi ismeretek az élelmiszergazdaságban, Mezőgazda Kiadó, Budapest. 1997. (55.p)

77

53. Rácz Endre, Szegedyné Fricz Ágnes: Élelmiszerszabályozás és a feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmének szabályozása az Európai Unióban. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Integrációs Főcsoportfőnökség Európai Integrációs Főosztálya, Szaktudás Kiadó. Budapest. 2001/2002. 54. Román Zoltán: Hogyan szerezzünk be információt az Európai Unió mezőgazdaságáról? Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Integrációs Főcsoportfőnökség Európai Integrációs Főosztálya, Szaktudás Kiadó, Budapest. 2001/2002. 55. Somai Miklós: Nemzeti agrártámogatás az EU-ban és a magyar agrárcsatlakozás. Kihívások (175.), MTA VKI, Budapest. 2004. (8.p.) 56. Somogyi Zoltán: A csatlakozási tárgyalások agrárfejezet. Európai füzetek az uniós csatlakozásról, Szaktudás Kiadó. Budapest. 2004. (296-376.p.) 57. Szabó G. Gábor, Kiss Alexandra: A Termelői Értékesítő Szervezeteknek gazdasági jelentősége és szabályai az Európai Unióban és Magyarországon. Európa Fórum, Budapest. 2003. 13. évf. (103-121.p.) 58. Tar Ferenc: Az EU agrár-környezetvédelmi rendelkezéseinek alkalmazása Magyarországon,

a

Nemzeti

Agrár-környezetvédelmi

Program

bevezetése,

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Integrációs Főcsoportfőnökség Európai Integrációs Főosztálya, Szaktudás Kiadó, Budapest. 2001/2002. 59. Timothy Bainbridge: EU mindentudó, HVG Kiadói RT., Budapest. 2004. (146.p.) 60.

Udovecz

Gábor:

A

közös

agrárpolitika

alkalmazása

Magyarországon.

Agrárgazdasági tanulmányok. Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, Budapest. 2004. 5. sz., (162.p.) 61. Varga Gyula: Agrárgazdaság és agrárpolitika - Kérdőjelek és teendők az EU csatlakozás tükrében, Európai Tükör Műhelytanulmány c. kötete. Integrációs Startégiai Munkacsoport, Budapest, 1997.

78

Agrárpolitikai

teendőink

az

EU

csatlakozás

tükrében.

Európai

Tükör-

Műhelytanulmányok, Miniszterelnöki Hivatal, Budapest. 62.

Zsugyelik

Gábor:

A

szárított

takarmány

közös

piaci

szabályozása,

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Integrációs Főcsoportfőnökség Európai Integrációs Főosztálya, Szaktudás Kiadó, Budapest. 2001/2002.

79

6. Táblázatok

1. sz. táblázat. Gabonatermelés Somogyban. Somogy megye statisztikai évkönyve, 2003. KSH. Kaposvár. (2004.) (34.p.)…………………………………………….…...23 2. sz. táblázat. Olajnövény-termelés Somogyban. KSH Somogy Megyei Igazgatósága: Statisztikai tájékoztató - Somogy megye 2004/3. Kaposvár. (56.p.)…………………..24 3. sz. táblázat. Takarmány-növény termelés Somogyban. KSH Somogy Megyei Igazgatósága: Statisztikai tájékoztató - Somogy megye 2004/3. Kaposvár. (64.p.)…...25 4. sz. táblázat. Gyümölcstermelés Somogyban. KSH Somogy Megyei Igazgatósága: Somogy megye statisztikai évkönyve 2003. Kaposvár. (2004.) (73.p.)……………….27 5. sz. táblázat. Szőlőtermelés Somogyban. KSH Somogy Megyei Igazgatósága: Somogy megye statisztikai évkönyve 2003. Kaposvár. (2004.) (31.p.)………….……28 6. sz. táblázat. Zöldségtermelés Somogyban. KSH Somogy Megyei Igazgatósága: Statisztikai tájékoztató - Somogy megye 2004/3. Kaposvár. (19.p.)………………….30 7. sz. táblázat: Állatállomány alakulása. KSH Somogy Megyei Igazgatósága: Statisztikai tájékoztató - Somogy megye 2004/3. Kaposvár. (63.p.)………………….31 8. sz. táblázat. Vágóállat és állati terméktermelés Somogyban. KSH Somogy Megyei Igazgatósága: Statisztikai tájékoztató - Somogy megye 2004/3. Kaposvár. (66.p.)…...32 9. sz. táblázat (diagram). Támogatások Somogyban 2004-ben. Földművelésügyi Hivatal: Somogy megye - Kaposvár. 2005…………………………………………….34 10. sz. táblázat. Egységes területalapú támogatás Somogyban. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési

Hivatal

Kiadvány:

Tájékoztató

az

egységes

területalapú

támogatásokról, Budapest, 2005. március (18-22p.)………………………………….52

80

11. sz. táblázat. AVOP támogatás keretösszegei. Földművelésügyi Hivatal Közlemény: Somogy megye. Kaposvár. 2005.március (28.p.)……………………………………..55 12. sz. táblázat. NVT támogatások keretösszegei. Földművelésügyi Hivatal Közlemény: Somogy megye. Kaposvár. 2005. március (30.p.)……………………….62

81