Az Eötvös Loránd Tudományegyetem feln ttképzési tevékenységér l (Hozzászólás a 2007.11.29-i, „Hol tartanak a fels oktatási intézmények a lifelong learning megvalósításában?” c. MELLearN workshophoz) Given their central role, the creation of a Europe of knowledge is for the universities a source of opportunity, but also of major challenges. Indeed universities go about their business in an increasingly globalised environment which is constantly changing and is characterised by increasing competition to attract and retain outstanding talent, and by the emergence of new requirements for which they have to cater. Yet European universities generally have less to offer and lower financial resources than their equivalents in the other developed countries, particularly the USA. Are they in a position to compete with the best universities in the world and provide a sustainable level of excellence? This question is particularly topical as enlargement draws nearer, considering the frequently difficult circumstances of universities in the accession countries as regards human and financial resources.1
Az Európai Unió 2006-ot az egész életen át tartó tanulás évének nyilvánította. Ez mintegy betet zését jelentette annak a „karriernek”, amelyet az oktatás-tanulás ügye mintegy másfél évtized alatt befutott az EU-ban. Az egész életen át tartó tanulás azért áll az európai döntéshozók érdekl désének a homlokterében, mert az oktatás, képzés színvonala és hatékonysága a gazdasági versenyképesség kulcseleme, a jóléti társadalom meg rzésének záloga, az európai tudásalapú társadalom kiépítésének feltétele.2 Az európai Memorandum az egész életen át tartó, tanulásról3, s az azt követ nemzeti dokumentumok, így magyar kormány lifelong learning stratégiája4 is részét képezi az Oktatás és Képzés 2010 c. dokumentumban, az oktatási rendszerek átfogó korszer sítésér l, az egységes európai oktatási térségr l megfogalmazottaknak. A fels oktatás feln ttképzési feladatainak áttekintésekor figyelembe kell venni, hogy a közvélemény a feln ttképzést a hátrányos helyzet társadalmi csoportok felemelésével, f ként a közoktatást és els szakképzést pótló funkciójával azonosítja, miközben meghatározó jelent sége van az egyre nagyobb tömegeket jelent , a tudástársadalom alapját képez diplomások továbbképzésének. Még a fels oktatási szakemberek is hajlamosak megfeledkezni arról, hogy a fels oktatás számszer ségében és jelent ségében az egyik legnagyobb feln ttképz szektor Magyarországon, ahol - az európai államokhoz hasonlóan - az iskoláskorú népesség negyven százaléka végez fels oktatási tanulmányokat. A növekv számú diplomás feln tt tömeg pedig joggal várja el az alma matert l „egész életen át tartó” karrierjéhez szükséges korszer , naprakész, min ségbiztosított képzési kínálat biztosítását. Az új évezred kezdetén kormányzati szinten már általánosan elfogadott az a tény, hogy az egyetemek tevékenységében a feln ttoktatás jelent s és növekv szerepet játszik.5 Igaz ez akkor is, ha köztudott, hogy a feln ttképzés jogi szabályozása a fels oktatásban tanuló feln tteket gyakorlatilag kizárja a feln ttképzési törvény hatásköréb l, mert az csak az iskolarendszeren kívüli képzések világára terjed ki. Pedig a lifelong learning szellemének 1 Communication from the Commission of 5 February 2003 - The role of the universities in the Europe of knowledge [COM(2003) 58 final Not published in the Official Journal] 2 A feln ttképzésben résztvev k aránya az EU-ban átlagosan 40 %, Magyarországon 12 %. 3 Memorandum on Lifelong Learning, European Commission, Brussels, 30.10.2000
5
Veres Pál: Az egész életen át tartó tanulás és a feln ttképzés helyzete és fejlesztése a fels oktatásban. I. Magyar Lifelong learning Konferencia. (Konferencia kötet) 119.p. 2005. Debrecen.
1
megfelel en értelmezett egyetemi fels oktatás jelent s hányada feln ttképzésnek tekinthet . (Így az els részid s diplomás képzés (esti, levelez , távoktatás), újabb diplomás képzés, kiegészít alapképzés, fels fokú szakképzés.) A magyar fels oktatásban hagyományosan – az egyetemek elitképz jellegének megfelel en - sokkal kisebb jelent ség és mérték az iskolarendszeren kívüli feln ttképzési tevékenység, az iskolarendszeren kívül szervezett OKJ szakképzési programok, a tanfolyamok, az u.n. rövid kurzusok, a kompetencia programok, valamint a feln ttképzési szolgáltatások (el zetes tudásszint és kompetenciamérések, pályaorientációs és korrekciós tanácsadás, képzési szükségletek felmérése, képzési és karrier tanácsadás, elhelyezkedési tanácsadás, álláskeresési technikák oktatása). A fels oktatás nem készült fel e feladatokra, a legtöbb intézményben csak hallgatói jogviszonyú képzés folyik és nem fordítanak figyelmet a gazdaság szempontjából igen fontos, az egyetem szempontjából pedig forrásteremt iskolarendszeren kívüli feln ttképzésre. Az intézmények több mint felében, így az ELTÉ-n sincs olyan önálló, a feln ttképzés tervezésével, szervezésével, foglalkozó szervezeti egység, amely – akár az alapképzésben megjelen tanegységeket - rövid kurzusokként felkínálhatnák az érdekl d knek. E szervezeti egység hiányában az érdekl dés fókuszán kívül es kérdés, vagy hiányzik az egyetemi oktatók andragógia módszertani felkészítése, lassú a korszer , az info-kommunikációs technikákat preferáló feln ttképzési formák bevezetése. Pedig egyre nagyobb az igény a potenciális feln tt hallgatók és a munkaadók igényei alapján meghirdetett rövid, a munkaer piac változásaihoz igazodó feln ttképzési formák iránt, amelyeket végzett hallgatóink - az egyetemi kínálatok híján - a feln ttképzési szabadpiacon vásárolnak meg. Az FMM 2004. évi felmérése alátámasztotta azon megfigyelésünket, hogy a frissen végzettek körében természetes igény a tanulmányok folytatása, a végzett hallgatók 60 %-a a végzés után egy éven belül már részt vett valamilyen képzési formában. A friss diplomásfeln tt tanulók kisebb része „csak” tanul, a többség munka mellett folytat tanulmányokat, amelynek költségeit – a felmérés szerint – felerészben a munkaadók fedezik. A továbbtanulás célja rendszerint f ként a képzettség és a munkakör közötti eltérések megszüntetése.6 Jelenleg különösen népszer ek a közgazdasági-üzleti, informatikai és nyelvi tanulmányok. Mindennek alapja lehet az a jelenség, hogy a fels oktatás kibocsátó szerkezete és a munkaer -piaci munkakör kínálat szükségser en eltér egymástól. Ez nem(csak) a fels oktatás köztudott rugalmatlanságának tudható be, hanem annak a ténynek, hogy még szakirányú elhelyezkedés esetén is számos aktuális, egyéni, speciális körülmény dönti el, hogy a szakembert éppen milyen munkakörben alkalmazzák. Az éppen hiányzó ismeretek biztosítása pedig mindenkor a feln ttképzés, diplomások esetében a fels oktatás feladata lenne. További oka lehet annak, hogy a feln ttképzés iskolarendszeren kívüli formái nem szervülnek igazán az egyetemeken, az a tény, hogy az egyetemek egy jelent s része nem rendelkezik PR és marketing stratégiával és nem is végeznek ilyen tevékenységet. Ezáltal a hazai és egyre inkább nemzetközivé váló oktatási piacon jelent s hátrányba kerülnek. A fels oktatás a feln ttképzési piac kihívásainak csak akkor tud megfelelni, ha a személyi és tárgyi feltételekben, a képzések formájában, kínálatában, tartalmában és módszereiben – az oktatási piachoz hasonlóan - alkalmazkodni tud a társadalom változó szükségleteihez és a feln tt tanulók egyéni igényeihez. 6
Veres Pál: Az egész életen át tartó tanulás és a feln ttképzés helyzete és fejlesztése a fels oktatásban. I. magyar Lifelong learning Konferencia. (Konferencia kötet) 120.p. 2005. Debrecen. A továbbtanulás motívumai az FMM 2004. évi vizsgálata szerint a következ k: kiegészít szakismeret megszerzése, speciális szaktudás megszerzése, idegen nyelvtudás fejlesztése, személyes érdekl dés, új szakképzettség elsajátítása.
2
Mind az európai, mind a magyar lifelong learning dokumentumok els helyen említik a képz k képzésének szükségességét és fontosságát és nevesítik a velük szemben megfogalmazott, az új pedagógiai paradigmából adódó kulcskompetenciákat. E követelmény fokozottan érinti a pedagógusképz fels oktatási intézményeket, ahol alapfeladat a képz k képzése, akik modellszerepüknél fogva multiplikálják az új kompetenciákat, és nagyban hozzájárul(hat)nak az élethosszig tartó tanulás szemléletének elterjesztéséért. A fels oktatási intézményeknek – új stratégiájuk kialakításakor figyelmet kellene fordítani arra, hogy a fels oktatásban is meggyökeresedjen az élethosszig tartó tanulás gondolata és szemlélete, illetve megteremt djék a fels oktatásban dolgozók feln ttképzés módszertani továbbképzésének lehet sége. Különösen fontos lenne ez a pedagógusképz fels oktatásban, így az ELTÉ-n, ahol a pedagógusképzés valamennyi szintje jelen van. 7 Az Eötvös Loránd Tudományegyetem feln ttképzési tevékenységér l - MELLearN kezdeményezésre - készített, 2006. évi elemzés kimutatta, hogy egyetemünkön nincs olyan szervezeti egység, vagy személy, akinek teljes rálátása lenne a összegyetemi feln ttképzésre, amely karonként, rendszerint tanszékeken, vagy a rektor irányítása alatt álló szervezeti egységekben szervez dik. Az egyetem nyolc karán, a különféle diszciplínák mentén folyó képzés más és más oktatási gyakorlatot jelent, így a feln ttképzés vonatkozásában sem lehet általános és minden karra egyaránt értelmezhet jellemzést adni. A feln ttképzés szokásos felosztását tekintve, az ELTE feln ttképzési gyakorlatában – más fels oktatási intézményekhez hasonlóan - az iskolai rendszer képzési formák dominálnak (esti és levelez tagozaton folyó alap- és kiegészít , illetve szakirányú továbbképzési szakok). Az iskolarendszeren kívüli feln ttképzési formák (rövid képzések, tanfolyamok, kompetencia fejleszt tréningek stb.) és a feln ttképzési (karrier) szolgáltatások ad hoc szer en szervez dnek, mennyiségében nem jelent sek, nem képezik részét az egyetemi képzési stratégiának, marketingpolitikának. 2006-ig az ELTE nem készített lifelong learning stratégiát, nem adott ki feln ttképzéssel kapcsolatos egyetemi rendeletet és nem rendelkezik a feln ttképzéssel (is) foglalkozó egyetemi és f iskolai oktatók andragógiai képzésér l.
Az egyetem valamennyi karán, feln ttképzési módszertani kultúra vonatkozásában - íratlan szabályként - elégségesnek tekintik a fels oktatásban és a kutatásban eltöltött évek során, önképzés útján megszerzett feln ttképzési gyakorlatot. Így a munkaköri leírások a fels fokú végzettség, a tudományos fokozat, a fels oktatási gyakorlat és az idegennyelvtudás vonatkozásában írnak el követelményeket, andragógiai követelmények sehol nem jelennek meg. A fels oktatás hagyományainak megfelel en oktatói (feln ttképzési) módszereken az el adások tartását és karonként más-más profilú gyakorlati képzés (szemináriumok, laboratóriumi gyakorlatok, tanítási gyakorlatok stb.) vezetésére való alkalmasságot értik. Az újszer , gyakorlatorientált kompetenciaalapú képzések, a csoportmunkán alapuló tréningek, a coaching, a tutori és mentori munka, a terepmunka vezetése nem tekinthet általános 7
E kérdésfelvetések alapján kezdeményezte 2006. nyarán a MELLearN Hálózat, 24 fels oktatási tagszervezete körében azt a vizsgálatot, amely a „Feln ttoktatói kompetenciák megjelenése a fels oktatásban címet viselte. A MELLearn Hálózat a kérd ívek feldolgozásával a magyar fels oktatás feln ttképzési helyzetképét kívánta felvázolni és elemezni a 24 tagszervezet adatait és az ELTE 2004. november 24-én hasonló témában szervezett szakmai workshopján.
3
követelménynek és gyakorlatnak, ezek csak azokon a szakokon fordulnak el , ahol ezek alkalmazása a szakok jellegéb l adódik. (Pl. PPK, TÁTK). Az ELTE 2001. évi intézményi stratégiai dokumentumát vizsgálva megállapítható, hogy a dokumentum sem a f feladatok cím , sem a megvalósításról szóló fejezetekben nem foglalkozott a feln ttképzési törvény szerint értelmezett feln ttképzés témakörével, a lifelong learning gondolatával, az egyetem abbéli feladataival. Hiányzott az egyetemi oktatók (andragógiai és szakmai) szervezett továbbképzése, és a feln ttképzési tv. alapján értelmezett szolgáltatások8 teljes köre. Nem foglalkozik az anyag sem a kompetencia alapú képzés lehet ségével és szükségességével, sem a távoktatás és az e-learning típusú oktatás kérdéskörével, csupán egyetlen helyen jelenik meg az erre vonatkozó igény felmérésének és a tervek kidolgozásának a gondolata, általános követelménye. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem elmúlt évi tevékenységét és dokumentumait – közöttük az új egyetemi stratégiai tervet - áttekintve megállapítható, hogy jelent s el relépés történt, f ként a lifelong learning stratégia elfogadása és megvalósításának szándéka területén. Szem el tt tartva az ELTE kutatóegyetem jellegét, a K+F tevékenységben a hangsúly a min ségen van. Stratégiai cél az alapkutatások terén elért pozíciók további er sítése, a curiosity-driven típusú nemzetközi színvonalú és a mission-driven típusú, több tudományághoz kapcsolódó projektek támogatása. Többek között az oktatás és a tanár XXI. századi társadalmi szerepére irányuló kutatások, a társadalmi szempontból releváns kérdések megoldását megalapozó közoktatás-fejlesztési, társadalom- és kultúraismereti programok létrehozása. A jelenleg kidolgozás alatt lév egyetemi fejlesztési terv külön fejezetben foglalkozik az. egész életen át tartó tanulás kérdéskörével, ezen belül az élethosszig tartó tanulás intézményi „szolgáltató” rendszerének kialakításával. Az ELTE olyan rendszer kidolgozását tervezi, amely segítségével folyamatos visszajelzést tud szerezni a képzések hatékonyságáról, munkaer piaci keresettségér l. A rendszer m ködésébe be kívánják vonni a gazdálkodó és költségvetési szervezeteket, ezáltal lépéseket tenni a gazdaság és az egyetemi oktatás közötti távolság enyhítésére, az egyetem és a gazdaság szerepl inek együttm ködése, az átjárás el mozdítására.
8
A 2001. évi CI. törvény a feln ttképzésr l az alábbi szolgáltatásokat írja el : el zetes tudásszint mérés, pályaorientációs és korrekciós tanácsadás, a képzési szükségletek felmérése és képzési tanácsadás, valamint elhelyezkedési tanácsadás és álláskeresési technikák oktatása. A tanítási paradigma rugalmatlan rendszerével és kevéssé tanulóbarát módszereivel sokszor akadályozza a feln ttek tanulásban való részvételét és a tanulásuk sikerét. A gátak akkor bonthatók le, ha a képz intézmények, adott esetben a fels oktatási intézmények nagyobb figyelmet fordítanak a tanulók szükségleteire, az oktatás szervezésekor alkalmazkodnak a diákok életviteléhez. Flexibilis és moduláris képzési kínálatát közel viszi a feln tt tanulóhoz térben és id ben, hogy bárki, bármikor beléphessen a képzés világába. A tanulás stratégiáknak magába kellene foglalniuk az on line és off line tanulást, az önirányító tanulást, a probléma-alapú- tanulást és a csoportban történ tanulást. A fels oktatásban megvalósuló feln ttoktatásnak is – hasonlóan a szabadpiac kínálatához - fel kellene ismerni, hogy minden tanulónak egyéni céljai és szükségletei vannak. A fels oktatásnak erre kellene reagálni átlátható és rugalmas képzési kínálattal, résztvev barát tanulási környezettel, egyénre szabott tanulási utak, flexibilis és moduláris programcsomagok kínálatával. A tanulás stratégiának magába kellene foglalnia az on line és off line tanulást, az önirányító tanulást, a probléma-alapú- tanulást és a csoportban történ tanulást.
4
Szem el tt tartva és meg rizve az ELTE kutató egyetem jellegét, fontos figyelmet fordítani a képzések tatalmának folyamatos, munkaer -piaci igényekhez történ igazítása és együttm ködéseken alapuló K+F tevékenység végzése. A lifelong learning stratégia szempontjából el relépést jelenthet, hogy az egyetem marketing stratégiájában helyet kap az ösztönz érdekeltségi rendszeren alapuló OKJ képzések számának növelése, angol nyelv nyári kurzusok indítása. Az ELTE szervezeti rendszerének átalakítása során a kutatási-képzési és marketing stratégia megvalósítása korszer , innovációs menedzsment szervezeteket hozott létre (Tudományszervezési, pályázati és Innovációs Központ, Tudás és TechnológiaTranszfer Iroda, Publikációs Almanach), amelyek révén teret nyerhet a korszer egyetemi pályázati kultúra és projektmenedzsment, a hatékony lobbi tevékenység. E szervezeti egységek a célorientált együttm ködéseket kezdeményeznek és folytatnak a tudomány, a gazdaság, a politika képvisel ivel, az egyetemen keletkezett tudás piacra vitele, a kutatások üzleti hasznosítása, a tudásszolgáltatások fejlesztése, további egyetemi tudásközpontok létrehozása vonatkozásában. Az új elképzelések és kezdeményezések körében azonban még nem körvonalazódik határozottan néhány, a lifelong learning stratégia megvalósulása szempontjából fontos terület: így a feln ttképzési szolgáltatások megvalósításának mikéntje (pl. az el zetesen megszerzett tudás beszámítása és ebb l adódóan a képzési id lerövidítésének és a résztvev i költségek csökkentésének lehet ségei; az egyetemi feln ttképzés módszertani megújításának fontossága mind az ismeretátadás, mind a self directed tanulás segítése vonatkozásában, a hátrányos helyzet hallgatók segítésének feln ttképzési lehet ségei.) Az ELTE feln ttképz i azonban meg vannak gy z dve arról, hogy az új stratégiai fejlesztési terv megteremti a korszer egyetemi feln ttképzési rendszer kialakításának feltételeit. A többi pedig az oktatáspolitikai döntésekt l, az egyetemi kezdeményezésekt l és az azokat megvalósítani képes és szándékozó oktatókon múlik.
Bp. 2009. november 18. .
Kraiciné Szokoly Mária f iskolai docens ELTE PPK Andragógia Tanszék
5
