NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI FŐISKOLAI KAR FILOZÓFIA TANSZÉK
Az etika szakirány (tantervi háló, kurzusleírások, szakirodalom)
Programfelelős:
A program összeállításában közreműködött:
Dr. Kiss Lajos András kandidátus, tanszékvezető főiskolai tanár
Dr. Jakab András főiskolai docens
Nyíregyháza, 2000. november 22.
A képzés pedagógiai célrendszere A rendszerváltást követő évek parancsoló szükségletként írták elő a modern demokrácia keretei között működő társadalom értékrendjének elméleti igényű közvetítését mind a köz-, mind pedig a felsőoktatásban. Ez a szükséglet magyarázható a társadalom morális elbizonytalanodásával, a pluralisztikus demokráciákban jelenlévő különféle, sokszor egymással nehezen összeegyeztethető értékrendek közötti eligazodás objektív nehézségeivel. Ezzel párhuzamosan a tömegmédiák által, hol sugalmazott, hol direkt módon közvetített virtuális „valóság” irreális életmód mintái elsősorban az új nemzedékekben téves és összezavart értékrendet alakítanak ki. A valóság kemény tényeivel szembesülve nem ritkán komoly konfliktus forrásává válik, ill. önsorsrontó életmódot involvál az említett bizonytalanság. A csaknem fél évszázados egyoldalú és erősen szelektív materialista értékrend nem engedte szóhoz jutni azokat a keresztény humanista értékeket, amelyek a több mint 2000 éves európai kultúra szerves elidegeníthetetlen részeit alkotják, s amelyek reményünk szerint a további fejlődés fundamentumát képezik. Mindezen okok sürgetővé teszik mind a közoktatásban, mind pedig a felsőoktatásban az etikai, erkölcsfilozófiai oktatás és képzés intézményes megteremtését. Az általános iskola kínálta tantervi lehetőségek már jelenleg is biztosítják a 7. osztályban az erkölcstan c. tantárgy oktatását. Éppen ezért az általunk kidolgozott nappali kiegészítő képzés programja azt célozza, hogy ezen szükségletek kielégítésére szakmailag felkészült pedagógusokat képezzen addig is, amíg létre nem jönnek egy erkölcstan-tanár szak indításának tárgyi, személyi és jogszabályi feltételei.
2
A képzés célcsoportja A képzésben valamennyi tanár és tanító szakos hallgató részt vehet. Külön is felhívjuk a figyelmét a szociálpedagógia (bármely szakkal) szakos hallgatóknak, mivel a szociálpedagógus képzés tantervi hálójával realizálható belső koncentráció (pl. féléves etika tárgy) kedvezőbb feltételeket teremt a kurzus sikeres elvégzésére. A kiegészítő képzés felvételét hasonló megfontolásból javasoljuk a művelődésszervező és a kommunikáció szakos tanári szakhoz, de nem akarjuk kizárni a természettudományi és más humán szakos hallgatókat sem. A tanító szakon belül elsősorban a tanító - ember és társadalom műveltségi terület hallgatói számára nyújtana többlet ismereteket szoros összefüggésben a műveltségi területükkel, mivel a képzéssel megszerezhető tanúsítvány az általános iskolai munkájukban bővülő lehetőséget biztosítana. A kurzus egészen speciális lehetőséget kínál a hittanár képzéshez kapcsolódóan, hiszen egy felekezetileg elkötelezett hitoktató képzéshez a keresztény humanista erkölcstan egy világi interpretációját kapcsolja, s ezáltal majdani munkalehetőségüket kiszélesíti. Ugyanakkor lehetővé kívánjuk tenni a kurzus elvégzését a főiskola bármely hallgatójának, akik valamilyen értelemben emberek szélesebb csoportjával közvetlen foglakoznak, és a szükséges pedagógiai tanári blokkot is teljesítik.
3
Etika képési szakirány tanegységlistája és tantervi hálója Tanegység
Tantárgy
Számonkérés
A meghirdetés gyakorisága
(tantárgynév)
kódja
(teljesítés)
(félév) 1
2
3
4
5
6
gyj; koll.
1+1
1+1
koll.
0+2
Kredit ért. 7
8
"B" típusú tárgyak 1. Etikatörténet 2. Vallás- és erkölcsfenomenológia
EE 2001 EE 2002 EE 2003
3. A keresztény etika alapjai
EE 2004
gyj.
4. A protestáns etika alapkérdései
EE 2005
gyj.
5. Pedagógiai etika
EE 2006
koll.
0+1
1 kr.
6. Ökológiai etika
EE 2007
gyj.
1+0
1 kr.
7. Gazdasági etika
EE 2008
gyj.
8. Az információs társadalom etikai dilemmái
2 kr. 1+1
0+1 0+1
1 kr.
EE 2009 koll.
1+1
2 kr.
EE 2010 0+1
Határszituációk etikai kérdései
EE 3001
gyj.
A diskurzusetika dilemmái
EE 3002
gyj.
Média, reklám etikai kérdései
EE 3004
gyj.
A multikulturalitás és az inter-
EE 3005
10. Szigorlat (1.-5. és 9. tárgyak)
1 kr.
1 kr.
"C" típusú tárgyak
etnikus kapcsolatok etikája
2 kr. 1+0
gyj.
9. Gyermekfilozófia etikaoktatás módszertana
4 kr.
1 kr.
gyj. szigorlat
11. Évfolyamdolgozat 240 óra
Össz. óraszám: 4
X
3 kr.
X
3 kr. 22 kr.
A tantervi modulok kurzusleírása és tematikus programja 1. Etikatörténet és etikai rendszerek (alapkurzus) Kurzusfelelős: Dr. Nyizsnyánszi Ferenc és Kukla Krisztián Az etika c. tárgy tartalmi feldolgozását két egységben fogjuk elvégezni. A kurzusleírást tehát a következő tagolásban ismertetjük: I. Az ember mint társadalmi lény, az ember különössége, az emberi létezés antropológiai és pszichológiai alapkérdései. A legfontosabb témák: Mi az ember?, Mi a személy?, Különbségtétel a “valami” és a “valaki” között, A jó emberről alkotott eszmék alakváltozásai. II. Az erkölcsi alapfogalmak, az erények és az erkölcsi értékek problémái. A rossz eredete a világban, az etikai rendszerek tipológiája. Az etika történetének főbb csomópontjai az európai gondolkodásban. A nagy keleti vallások emberfelfogásai és az erkölccsel kapcsolatos nézetei. Kurzusleírás és tematika I. rész: Az ember természete 1. Az emberi természet különössége: antropológiai, pszichológiai és szociológiai kérdések. 1.1. A görögség emberképe, Platón társadalmi és pszichológiai nézetei: az ideálpolisz és a lélek hármas természete. Arisztotelész antropológiai nézetei. A sztoikusok az emberről. A buddhizmus és a hinduizmus emberképe. Irodalom: Platón: Az állam (részletek) 434C-488E, Phaidros c. dialógusból 246A-247. Arisztotelész: A lélek In.: A lélekfilozófiai írások (Európa K., Bp. 1988.) 1-159.o. 1.2. A középkor és a reneszánsz ember felfogása Irodalom: Küroszi Theodorétosz: Az úr emberré válásáról In.: Az Isteni és az emberi természetről – Görög egyházatyák (Atlantisz, Bp. 1994.) II. kötet 137-179.o. Pico della Mirandola: Az emberi méltóságról In.: Reneszánsz etikai antológia (Gondolat, Bp. 1984.) 212-245.o. 1.3. Antropológiai felfogások az újkortól napjainkig. Az eltűnt szubjektum nyomában Irodalom: Joseph H. Butler: Az emberi természetről, avagy az ember, mint erkölcsileg cselekvő alany In.: Brit moralisták a XVIII. században (Gondolat, Bp. 1977.) 251-
5
325.o. Kant: A vallás a puszta ész határain belül (Gondolat, Bp. 1980.) 129-220.o. 1.4. Antropológia a XX. században. Scheler, Gehlen és Plessner (tanári előadás, kötelező irodalom nincs) Ajánlott irodalom: Max Scheler: Az ember helye a kozmoszban (Osiris–Gond, Bp. 1996.) Charles Taylor: Humanizmus és modern identitás In.: A modern tudományok emberképe (Gondolat, Bp. 1988.) 150-216.o. Gernot Böhme: Humanitás és szembeszegülés In.: D. Kamper: Antropológia az ember halála után (Jószöveg, Bp. 1998.) II. rész: Erénytanok és etikai rendszerek 2.1. A négy alaperény történeti alakváltozásai a görögségtől napjainkig: a) bölcsesség b) mértékletesség c) bátorság d) igazságosság In.: André Comte-Sponville: Kis könyv a nagy erényekről (Osiris, Bp. 1998.) 42-109.o. 2.2. Egy korhoz kötött erény: Az alázat In.: Comte-Sponville: uo. 173-183.o. 2.3. Egy korokon át nyúló erény: Az irgalmasság In.: Comte-Sponville: uo. 142-162.o. 2.4. Egy évezredes etikai probléma: honnan ered a bűn? Irodalom: Plótinos: Mi a rossz és honnan ered? In.: Az Egyről, a szellemről és a lélekről. Válogatott írások (Európa, Bp. 1986.) 19-41.o. Szent Ágoston: A szabad akaratról In.: A boldog életről, a szabad akaratról. (Európa, Bp. 1989.) 55-102.o. Ajánlott irodalom: Paul Ricoeur: Az “eredendő bűn” jelentőségéről és A rossz: kihívás a filozófia és a teológia számára c. tanulmányok In.: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok (Osiris, Bp. 1999.) 73-116.o. vagy Magyar Filozófiai Szemle, 1997. 5/6.sz. 851-871.o. 2.5. Az erkölcsi tudás természete: etikai alapfogalmak, normák, értékek változó definíciói a történelem során Irodalom: H. G. Gadamer: Arisztotelész hermeneutikai aktualitása In.: Igazság és módszer (Gondolat, Bp. 1984.) 221-229.o. 2.6. Az etikai rendszerek tipológiája és az európai erkölcs főbb csomópontjai
6
Teleológikus, deontológikus, intencionális etikák; szubjektivisztikus és objetivisztikus etika, naturalisztikus etikák, utilitarista erényfelfogások, emotivitista és intuicionalista elméletek, az erkölcsi érzelmek elmélete, az erkölcs mint természeti törvény, egzisztencialista típusú etikák. A diskurzusetika problémái. Irodalom: G. E. Moore: Principia Ethica In: Tények és értékek – A modern angolszász etika irodalmából. Gondolat, 1981. W. K. Frankena: A naturalista hiba. In.: Uo. Alasdair Macintyre: Az erény nyomában. Osiris, Bp. 1999. II., III. fejezet John Rawls: Az igazságosság elmélete. Osiris, Bp. 1997. I., II. fejezet William James: Pragmatizmus. In: Pragmatizmus. A pragmatista filozófia megalapítóinak műveiből. Gondolat, Bp. 1981.
2. Vallás- és erkölcsfenomenológia (Kurzusleírás és tematika)
Kurzusfelelős: Dr. Jakab András főiskolai docens A kurzus célja, hogy bevezetést nyújtson a vallástudomány és az etika egy sajátos interdiszciplináris területébe. A vallási rendszerek etikai tartalmát vizsgálva a vallásfenomenológia eszközeivel igyekszik feltárni a vallás és az erkölcs keletkezésének, történeti formáinak belső összefüggéseit, bemutatni legalapvetőbb sajátosságait. Így kitér röviden az első törvénykódexek, a nagy keleti vallások és a monoteista vallási rendszerek etikai tartalmának ismertetésére. Hangsúlyozottan foglalkozik a kurzus a nyugati zsidó-keresztény hagyomány etikai üzenetének történeti formáival és néhány mai dilemmájával is, kiemelve a keresztény erkölcstudomány “paradigmaváltásának” egy lehetőségét. Tematika 1. A vallás fenomenológiai megközelítése. A szent és a profán distinkciója, a szent idő, a szent tárgyak, a szent cselekedetek, a szent személyek és a szent könyvek – Mircea Eliade értelmezésében. Irodalom: M. Eliade: A Szent és a profán. A vallási lényegről. Európa, Bp. 1987. 5-60.o. R. Otto: A Szent. Az isteni eszméjében rejlő irracionális és viszonya a racionálishoz. Osiris, Bp. 1997. 15-43.o. Horváth Pál: Vallásismeret. Calibra, Bp. 1996. 9-35.o. 2. Az erkölcs kialakulására vonatkozó elméletek: a régészet, a vallásetnológia, a vallástörténet eredményei. Szabályozott együttélés a felső paleolitikum vadásztársadalmaiban. A földművelés és a fejlett törzsiség: normativitás és normasértés.
7
Irodalom: M. Eliade: A vallási hiedelmek és eszmék története. I. kt. Osiris - Századvég, Bp. 1994. 11-32.o. C. Renfrew – P. Bahn: Régészet. Elmélet, módszer, gyakorlat. Osiris, Bp. 1999. /A „másik világ” szimbólumai: a vallás régészete/ 388-393.o. Huszár Tibor: Erkölcs és társadalom. Kossuth, Bp. 1983. 38-78.o. 3. Az erkölcsi szabályozás a korai osztálytársadalmakban. Az ókori Mezopotámia: a Hammurabi-kódex. Irodalom: Ókori keleti történeti chrestomatia. (szerk.: Harmatta János), Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1993. 4. Kiadás, 124-150.o. M. Eliade: I.m.: III. fejezet 55-75.o. Huszár Tibor: i.m. 79-95.o. Horváth Pál: i.m. 37-38.o. 4. India vallásainak erköcsi üzenete: a hinduizmus és a buddhizmus. Irodalom: Puskás Ildikó: Lélek a körforgásban. A hinduizmus születése. Balassi, Bp. 2000. 250-285.o. Buddha beszédei. Válogatta, fordította, jegyzetek és utószó: Vekerdi József. Helikon, Bp. 1989. Horváth Pál: i.m. 42-56.o. Huszár Tibor: i.m. 130-144.o. H. von Glasenapp: Az öt világvallás. Gondolat, Bp. 1975. (azóta több kiadás) 5. A kínai univerzizmus, konfucianizmus és a taoizmus vallási–etikai–filozófiai tanítása. Irodalom: M. Eliade: Vallási hiedelmek és eszmék története II. kt. 7-37.o. L. Sz. Vasziliev: Kultuszok, vallások és hagyományok a régi Kínában. Gondolat, Bp. 1977. Horváth Pál: i.m. 56-60.o. H. von Glasenapp: i.m. 6. Az iszlám vallási – etikai tanítása. A Korán és a Szunna. Irodalom: Korán (ford. Simon Róbert) Helikon, Bp. 1987. M. Eliade: A vallási hiedelmek és eszmék története III. kt. 57-75.o., 99-130.o. Horváth Pál: i.m. 71-81.o. H. Küng: Az iszlám… H. von Glasenapp: i.m. 7. Az Ószövetség valláserkölcsi tartalma. A Tóra. Irodalom:
8
Biblia (bármely katolikus és protestáns kiadás) F. Joannes: A zsidó vallás. Gondolat, Bp. 1990. Huszár Tibor: i.m. 95-116.o. Horváth Pál: i.m. 62-71.o. Hahn István: A mózesi törvények, In: Világosság XVIII. évf. 1977. 682-691.o. M. Eliade: A vallási hiedelmek és eszmék története I. kt. 144-164.o., 291309.o., II. kt. 197-219.o., A bizonyosság két táblája: beszélgetések a tízparancsolatról (szerk.: Gábor György) Tudomány Kiadó – Magyar Rádió, Bp. 1995. 8. A keresztény etika alapjai. A szentírás erkölcsi tartalma. A dekalógus. Az újszövetségi iratok: a Hegyi beszéd etikája. A katolikus morálteológia. Protestáns “szociáletika” (példák). Irodalom: Biblia (bármelyik katolikus és protestáns kiadás) Horváth Pál: i.m. 83-91.o. J. M. Lochman: A szabadság útjelzői: etikai vázlatok a tízparancsolathoz. Kálvin, Bp. 1993. F. Böckle: A morálteológia alapfogalmai, Bécs OMC 1975. Kocsis Elemér: Keresztyén etika, Debrecen 1986. Bolyki János: Újszövetségi etika. Kálvin Kiadó, Bp. 1998. 9. A keresztény etikai gondolkodás néhány mai dilemmája “Egy világethosz szükségessége” A moderntől a posztmodernig. Minek az etika? Miért ne lehetne erkölcs vallás nélkül? A világvallások és a világethosz. Irodalom: H. Küng: A világvallások etikája. Egyházfórum, Bp. 1994.
3. A keresztényetika alapjai a) Az etika antropológiai alapjai Kurzusfelelős: Dr. Janka Ferenc PhD, teológus Kurzusleírás és tematika 1. Az ember mint a tudomány tárgya: Animális létezés és szellem. 2. Történetiség 3. Társadalmiság: A nemek és a család. A társadalom és az állam. Az emberiség 4. Test és lélek: entelecheia és transzcendentalitás. A szellem mint lélek
9
5. Az ember örök sorsának kérdése és ennek etikai jelentősége 6. Az akarat szabadsága 7. A lelkiismeret 8. A norma kérdése 9. Az értelem kédése 10.Társadalometika és jog ANZENBACHER, A.: Bevetés a Filozófiába, Herder, Bp. 1993. HELLER Á.: Általános etika. Cserépfalvi, Bp. 1994. NYíRI T.: Alapvető etika, Bp. 1988. PANNENBERG, W.: Mi az ember? Egyházfórum, Budapest – Luzern, 1991. TURAY A. – BOLBERITZ P. – NYíRI T.: Bevezetés az etikába, SZIT, Bp. 1981. HEIMBACH-STEINES, M. – LEINKAMP, A. WIEMEYER, J.(Hrsg).: Brennpunkt Sozialethik. Theorien, Aufgaban, Methoden. Herder, Freiburg, Basel, Wien, 1995. BERNARD, CH. A.(a. cura di): L’antropologia di maestri spirituali. Edizioni Paoline, Milano 1991.
b) A keresztény etika főbb témái Kurzusfelelős: Dr. Soltész János PhD, teológus Kurzusleírás és tematika 1. A keresztény istenképiség 2. Szabadság, krisztusi szabadság, bűn 3. Az erkölcsiség objektív és szubjektív normái 4. A hit erénye 5. A remény erénye 6. A szeretet erénye 7. A vallásosság erénye 8. Az önvédelem értelmezése 9. A magzati élettel kapcsolatos felelősség 10. Az eutanázia problémája Irodalom: Häring, B., Das Gesetz Christi, München 1967. Frei in Christus, Freiburg 1989. Boda, L., A keresztény erkölcs alapkérdései, Bp. 1993. Isten országa közöttünk, Bp. 1992. Adjátok meg Istennek, ami az Istené, Bp. 1993. Emberré lenni, vagy birtokolni? Bp. 1994. Király, E., A keresztény élethivatás, Bp. 1982.
10
Berán, F., A keresztény erkölcs alapjai, Bp. 1999. Katolikus Egyház Katekizmusa, Bp. 1993. Weber, H., Allgemeine Moraltheologie, Graz 1991. Vidal, M., Morale fondamentale, Assisi 1993.
4. Pedagógiai etika Kurzusfelelős: Bérczesné dr. Takács Júlia főiskolai docens Kurzusleírás és tematika A felgyorsult társadalmi változások, a globalizáció, a tömegkommunikáció radikális átalakulása szükségessé teszi a közoktatásban tevékenykedő pedagógusok elméleti és gyakorlati felkészültségének hozzáigazítását a nevelés, a morális kommunikáció megváltozott célrendszeréhez. A kurzus célja, hogy ehhez a tájékozódáshoz nyújtson segítséget, kibontva a nevelésetika néhány kiemelt elméleti témakörét (természet és erkölcsösség, ész és haszon, a pluralizmus, mint pedagógiai paradoxon, a nevelés, mint egyezkedés). Szólni kíván továbbá a pedagógus etika néhány fontos gyakorlati kérdéséről is (a pedagógus, mint erkölcsnevelő, a pedagógus személyisége, a szabadság és “beavatkozás”). A humán tudományok etikai kódexének és a pedagógusok etikai kódexének a kérdései zárják a feldolgozandó témák körét. 1. A pedagógiai etika kérdésfeltevésének természete: problémák és perspektívák. A pedagógus etika: a hivatásos nevelőtevékenység etikája és elhatárolása a kapcsolódó diszciplínáktól (az erkölcstörténet, az erkölcsszociológia, az erkölcspszichológia, nevelésfilozófia). Irodalom: J. Oelkers: Nevelésetika. Problémák, paradoxonok és perspektívák. Vince K., Bp. 1998. 9-21.o. Zrinszky L.: A pedagógus etika elméleti és gyakorlati kérdései. Jászberény, 1995. (Agrárszakokt. Int. – Jászberényi Tanítóképző Int.) 5-8.o. 2. A modernitás etikai kérdésfeltevései: az újkor etikai, pedagógiai elméletei és a pedagógus-etika. Természet és erkölcsösség. A legfőbb jó és a gyakorlati eszmék: két paradigma. Irodalom: J. Oelkers: Nevelésetika…, 22-73.o. Zrinszky L.: A pedagógus etika…., 9-10.o. Zrinszky L.: A nevelésfilozófia harmadik évezredének végén. In: Magyar Pedagógia, 98. (1998.) 2. 123-133.o.
11
3. A modern pluralizmus nevelésetikai következményei: a nevelés és etika klasszikus viszonyának felbomlása. Oelkers “irritáció”-fogalma. A pluralizmus mint pedagógiai paradoxon. A posztmorális szubjektivitás. A nevelés mint egyezkedés. Irodalom: J. Oelkers: Nevelésetika…, 74-128.o. Zrinszky L.: A pedagógus etika…, 15-23.o. Rókusfalvy P.: A nevelés–erkölcsi nevelés is. In: Új Pedagógiai Szemle, 49. (1999.) 3. 3-13.o. 4. A nevelésetikai probléma újrafogalmazása. A gyermeki személyiség önépítésének paradoxona: autonómia és függés. Az erkölcsi tapasztalat és tanulás. Etikai igény és érvényesség. “Nyitás és beavatás”. Irodalom: J. Oelkers: Nevelésetika…, 129-182.o. Zrinszky L.: A pedagógus etika…, 23-26.o. R. Rorty: Etika egyetemes kötelességek nélkül. In: Megismerés helyett remény. Jelenkor, Pécs, 1999. 5. Igazságosság, kritikus gondolkodás és a nevelés megmaradó igénye. A “nevelés nem okozhat károkat”-elv. Irodalom: J. Oelkers: Nevelésetika…, 183-193.o. Zrinszky L.: A pedagógus etika…, 27-33.o. E. A. Bruch: Multikulturális nevelés – egy válasz. In: Magyar Pedagógia, 95. (1995.) 1-2. sz. 19-26.o. 6. Szakmaiság és moralitás. A pedagógus-etika gyakorlati kérdései (1.). Peda-
gógus-etika és professzionalizáció. A pedagógus morális felelőssége. Irodalom: Zrinszky L.: A pedagógus etika…, 34-36.o. Nagy Mária: Kontroll és autonómia a tanári szakmában. In: Magyar Pedagógia 94. (1994.) 1-2. sz. 27-36.o. Nagy Mária: Tanári szakma és professzionalizálódás. OKI, Keraban K., Bp. 1994. 7. A pedagógus-etika gyakorlati kérdései (2.). Etikai kódexek a humán szférában. A pedagógusok szakmai-etikai kódexe (Független Pedagógus Fórumdokumentum). Irodalom: Hoffmann Rózsa (szerk.): Pedagógus etika – kódex és kommentár. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 19972. 7-69.o.
12
5. Gazdasági etika Kurzusfelelős: Dr. Kiss Lajos András kandidátus, főiskolai tanár Kurzusleírás és tematika A gazdasági etika tárgya a “homo oeconomicus” és a “homo sociologicus” közötti feszültség tényéből fakadó ellentmondások vizsgálata. Más szavakkal kifejezve és valamivel részletesebben: a gazdasági etika vagy más néven morálgazdaságtan feltárja az emberi viselkedés haszonelvűségét, ill. az ember gazdasági tevékenységének antropológiai és pszichológiai alapjait. A morálgazdaságtan alapjai Arisztotelészhez, ill. Adam Smith-hez nyúlnak vissza. Külön kiemelendő az új korban, elsősorban az angolszász filozófiában uralkodóvá vált utilitarista etikai irányzat (Mill, Bentham), amely a XVII. századtól voltaképpen napjainkig meghatározza az ember mint gazdasági és erkölcsi lény egységének eszméjét. A XX. században elsősorban Max Weber és Polányi Károly munkái jelentik a gazdaság etikai nézőpontból történő interpretálásának fő forrásait. A századunk második felében a globális problémák felerősödésével és az ökológiai krízissel párhuzamosan megrendült a lineáris gazdasági fejlődés és ennek morális legitimációjába vetett hit. A gazdasági tevékenységnek a szigorú önérdek és a haszonmaximalizálás alapján történő működtetése – úgy tűnik – napjainkra válságba jutott. A gazdasági etika legújabb irányzatai és mérvadó gondolkodói erre a helyzetre igyekeznek reflektálni. Kindler József és Zsolnai László megfogalmazása szerint: “A gazdaságetika elméleti jelentősége abban áll, hogy segítségével felülvizsgálhatjuk a hagyományos közgazdaságtan emberképét, és az etikai szempontok explicit figyelembevételét szorgalmazhatjuk a gazdasági modellekben.” A gazdasági szereplők társadalmi felelőssége, az emberi kapcsolatok jelentősége az üzleti és a hivatali érintkezésben, az üzleti kommunikáció etikája, reklámetika, adómorál. Tematika és szakirodalom: I. rész 1. Az ember mint gazdasági lény. Az emberi munka és gazdálkodás antropológiai és pszichológiai kérdései. Kötelező irodalom: From, Erich: Önzés, önszeretet és önérdek In. Kindler József-Zsolnai László (szerk.): Etika a gazdaságban (Keraban Kiadó, Bp. 1993.) 15-26. o. vagy From, Erich: Az önmagáért való ember: Az etika pszichológiai alapjainak vizsgálata (Napvilág Kiadó, Bp. 1998.) 41-51. o.
13
2. Az utilitarista gazdasági erkölcs alapjai Kötelező irodalom: Hobbes: Leviátán (Magyar Helikon, Bp. 1970.) I. rész Az emberről 13-145. o. Adam Smith: A nemzetek gazdaságtana (részletek) (Akadémia Kiadó, Bp. 1959.) Ajánlott irodalom: Ludassy Mária: Brit moralisták a XVIII. Században (Gondolat Kiadó, Bp. 1977.) Utószó 831-837. o. vagy Fekete László: Adam Smith Nemzetek gazdaságtana és a felvilágosodás filozófiája (Replika c. folyóirat, 31-32. szám, 1998. szept.) 99-121. o. 3. Az utilitarizmus politikai filozófiája Kötelező irodalom: J.S. Mill: Haszonelvűség (Magyar Helikon, Bp. 1980.) Uo.: Krokovay Zsolt utószava 4. A modernitás és a kapitalista szellem. Max Weber nézetei a kapitalista gazdaság és az erkölcs kapcsolatáról Kötelező irodalom: M. Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme (Cserépfalvi Kiadó, Bp. 1995.) 37-70. o. 5. Alkotás és felelősséghordozás: az üzleti élet etikája. Adómorál, biztosítási etika, banketika. A tőzsde etikája. Irodalom: Üzleti etika. Szerk.: Csurgó Ottó és Hajdu Péter, SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt. Bp. 1994. II. rész
A korlátlan fejlődés lehetőségébe vetett hit eróziója a II.világháború után. Új alternatívák a gazdasági elméletekben. Az igazságosság erénye és a gazdasági racionalitás összekapcsolhatóságának módozatai. A környezetkímélő gazdaság lehetőségei. A kockázat társadalma és ennek morálfilózófiai következményei. 1. Az igazságosság és a gazdasági racionalitás Kötelező irodalom: Sen, A.: Az egyéni szabadság mint társadalmi elkötelezettség In.: Kindler– Zsolnai 26-45. o. vagy Rawls, J.: Az igazságosság elmélete In.: Uo. 45-57. o.
14
2. A gazdaság és az erkölcs összekapcsolhatósága Kötelező irodalom: Pataki György: Etika és közgazdaságtan In.: Replika idézett szám Uo. vagy Gedeon Péter: Gazdaság és erkölcs (In.: Replika idézett szám 121-149. o. 3. Az ökológiai válság hatása a gazdasági etikára Kötelező irodalom: Beck, U.: A kritikai elmélettől a kockázattársadalom önkritikájáig In.: Replika idézett szám 77-95. o. 4. A fenntartható fejlődés és a teljesítményre orientált gazdaság kérdései Kötelező irodalom: Schumacher: A kicsi szép (Közgazdasági és Jogi Kiadó, Bp. 1991.) 11-79. o.
7. Gyermekfilozófia - etikaoktatás módszertana Kurzusfelelős: Bérczesné dr. Takács Júlia Kurzusleírás és tematika A gyermekfilozófia c. kurzus elsődlegesen azt a feladatot tűzi maga elé, hogy a filozófiai és etikai problémákat „a nem felnőtt gondolkodás logikájával és fogalmi apparátusával” történő feldolgozását valósítsa meg. A kurzus kiindulópontként munkájához M. Lipman professzor „Philosophy for Chlidren” /Gyermekfilozófia/ programját használja, amelynek alapján már több mint húsz éve, s immár 35 országban meghonosították a gyermekekkel folytatott filozófiai beszélgetéseket. A program alapja a szókratészi módszer, mely szerint a tanár csak bábáskodhat a tanulók gondoltainak születésénél. A kérdező közösségé alakult osztályban folytatott beszélgetések fejlesztik a gyerekek problémameglátási, ítéletalkotási, érvelési, bizonyítási képességét, segítenek a megértésben és a másokkal való toleráns magatartás elsajátításában. A kurzus második része az etikaoktatás módszertani kérdéseit dolgozza fel. Segítséget nyújt a megfelelő pedagógiai, didaktikai módszerek, eszközök
15
kiválasztásához és alkalmazásához az iskolai oktatásban. Valamint konkrét segítséget nyújt tanmenetek, óravázlatok elkészítéséhez, és tanácsokat ad a megfelelő színvonalú és minőségű oktatási segédeszközök kiválasztásához. Mivel a rendelkezésre álló segédanyagok csak részben feleltethetők meg képzési céljainknak, ezért szükséges oktatási segédanyag (jegyzet, szöveggyűjtemény) elkészítése. 1. A gyermekfilozófia néhány ismeretelméleti előfeltevéseiről; A nevelésre vonatkozóan a pedagógusnak nem egyetlen célnak meghatározott programot kell megvalósítania a gyermekkel, hanem különböző lehetőségek sorozatának kell tekinteni a gyermekkori testi-szellemi fejlődést. A nem-teleologikus pedagógiai elmélet a gyermekben lévő belső lehetőségek kibontását elősegítő dialógus, melynek nincs előre rögzített forgatókönyve. Irodalom: 2. Békés Vera: A „Gyermekfilozófia” program néhány filozófiai (ismeretelméleti) előfeltevéséről. Gyermekfilozófia Szgy. I. Korona Nova, Bp. 1997. 88-97.o. Békés Vera: További töprengések a gyermekfilozófiai foglalkozásokról és a gyermek filozófiai gondolkodásáról. Gyermekfilozófiai Szgy. III. Korona Nova, Bp. 139-148.o. Pólya György: A problémamegoldás iskolája. Tankönyv, Bp. 1967. 117120.o. 3. Filozofálás gyermekekkel A szókratészi módszer szerint a filozófia abban rejlik, hogy olyan történeteket adunk a gyermekeknek, amelyekben filozófiai problémát fedezhetnek fel. E módszer szerint a gyerekek kérdései indítják el a közös gondolkodást. A tanár szerepe ebben „a kérdező közösség” kialakítása. Irodalom: Platón: Menon Ann Margaret Sharp: Mit jelent a kérdező közösség? Gyermekfilozófiai Szgy. I. 79-88.o. 4. Logikus gondolkodásra nevelés Történetekkel, gyakoroltatással a fogalmak szabatos használatára logikailag helyes következtetések levonására, érvelésre szoktatása a gyerekeknek. Irodalom: G. Havas Katalin: Logikus, Korona, 1994. Robert Fischer: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni történetekkel (részletek) Gyermekfilozófiai Szgy. IV. 89-105.o. 5. Gyermekfilozófia és demokrácia A gyermekeket a társadalmi kérdések iránt nyitottá kell tenni, hogy ne csak egyetlen válasz elfogadására legyenek képesek. „Demokrácia” legyen a gondolkodásuk fő jellemzője. Irodalom:
16
Walter O. Kohan: A filozófia eredete, természete és célja a gyermekfilozófiához való viszonya tükrében. Gyermekfilozófiai Szgy. II. Korona, Bp. 99114.o. N. Sz. Júlia: Hogyan tanítsunk ésszerűségre és demokráciára: a „Gyermekfilozófia” stratégiája. Gyermekfilozófiai Szgy. II. 114-137.o. 6. Személyiség fejlesztése a gyermekfilozófia, mint módszer segítségével Irodalom: Szirtes László: Gyermekfilozófia, filozófia kisiskolásoknak, Korna, Bp. 1998. 7. Gyermekfilozófia és erkölcs E módszer szerepe az erkölcsi nevelésben; történetekkel illusztrálni az erkölcsi értékeket. Pl. igazság-hazugság, jó-rossz barátság-szeretet stb. Irodalom: Gyermekfilozófiai Szgy. II. 152-164.o. Antoine De Saint-Exupery: A kis herceg, Bp. Móra, 1993. 8. Erkölcsi nevelés az iskolában Életszerű helyzetek, esetek, példabeszédek megbeszélése. A tanár provokációs anyagot is használhat. Irodalom: Gyermekfilozófia Szgy. IV. 123-223.o. (Erkölcsi problémák megbeszélése) 9. Gyermekfilozófia és jog Alapvető társadalomismereti, erkölcsi, jogi ismeretek bemutatása mellett különös gondot kell fordítani a diákok szocializációs készségének a fejlesztésére, konfliktuskezelésére. Jelentős szerepe van ebben az esettanulmányok bemutatásának. Irodalom: Társadalmi konfliktusok – jogi kérdések: Don Rowe - Rony Thorpe: Együttélés a joggal Gyermekfilozófiai Szgy. IV. Krónika Nova, Bp. 10. A mindennapi viselkedés normái: viselkedés, illem, protokoll. Irodalom: Csepeli György: A hétköznapi élet szociálpszichológiája, Osiris, Bp. 2000. Elias Norbert: A civilizáció folyamata, Gondolat, Bp. 1987. Vonatkozó fejezet
8. Speciális kurzusok
17
a) Médiaetika Kurzusfelelős: Kukla Krisztián főiskolai adjunktus Kurzusleírás és tematika A médiaetika című kurzus a tömegkommunikációs eszközök által kiváltott kulturális átalakulás néhány jellemző jegyét felvázolva kíván bevezetést nyújtani a médiával kapcsolatos etikai dilemmák, kérdések körébe. A szemináriumok célja, hogy médiaelméleti szövegeken és ezeket kiegészítő esettanulmányokon keresztül bejárjuk a „média-mezőhöz” való kritikai, illetve affirmatív viszonyulás lehetőségeit. Témakörök és irodalom: 1. A modern tömegkommunikáció néhány kérdése: a közvélemény és nyilvánosság Floyd D. Allport: Egy közvélemény-tudomány felé = Jel-Kép 1994/1 Angelusz Róbert: Az új kommunikációs technikák és a nyilvánosság = Világosság 1998/4 Angelusz Róbert: A nyilvános szereplés esélyei = Jel-Kép 1994/2 J. Habermas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltása Gondolat Bp. 1971. Halmai Gábor: A véleményszabadság határai Atlantisz Bp. 1994. 2. Információs társadalom vagy Disneyland?
Jean Baudrillard: A szimulákrum elsőbbsége In. Testes könyv I. szerk:Kiss. A. A, Kovács S.Szeged, 1996. Florian Rötzer (szerk.): Digitaler Schein. Ästhetik der elektronischer Medien. Frankfurt/M. 1991. Jean-Luis Baudry: Az apparátus. A valóság érzetének metapszichológiai megközelítése = Metropolis 1999/2 Almási Miklós: A mozaik-tudat posztmodern víziói = Athenaeum 1992/4 3. A hírgyűjtés és a hírérték etikai szempontjai Malcolm F. Mallette: Handbook for journalists of Central and Eastern Europe, World Press Freedom Commitee (kézirat) C. Mathews - W. L. Rivers: Médiaetika Bagolyvár Bp. 1993. Zsolt Péter: Médiaetika Z-Press, Miskolc 1998 4. A képi manipuláció, a televízió és kulisszái P. Bourdieu: Über das Fernsehen Suhrkamp, Frankfurt/M. 1998. Gayer Zoltán: A Híradó képi retorikájának néhány jellegzetessége = Replika 26. (1997 június)
18
Gayer Z.- Molnár P. - Szabó D.: A televízió műsoraira vonatkozó kritika ha tárai, avagy hányszor volt piros zakó a miniszteren? In Médiakritika (szerk. Terestyéni Tamás) Bp. 1997. Róka Jolán: A vizuális manipuláció szerepe az imázsteremtésben = Jel-Kép 1994/2 Monroe E. Price: A televízió, a nyilvános szféra és az identitás Bp. 1998. 5. Fogyasztói társadalom, szórakoztatás és manipuláció: a reklám Parkins - E. Aronson: A rábeszélő hitelessége: az igazi és a gyártott in: Gelen csér G. (szerk): Képkorszak szöveggyűjtemény O. Toscani: Reklám, te mosolygó hulla D. Ogilvy: A reklámról. Park Kiadó Bp. 1992. 6. Az erőszak és a nemiség problémái a médiában Marcel Frydman: Televízió és agresszió Bp. 1999. Stuart Hall: A média és az erőszak = Replika 35. (1999 április) Császi Lajos: Tévéerőszak és populáris kultúra: a krimi mint morális mese = Replika 35. Stephen Prince: Hatalom és fájdalom. Tartalomelemzés és a pornográfia ide ológiája = Replika 28. (1997. december) 7. Archívum és innováció: médiaetika az internet korában Michael Heim: A virtuális valóság metafizikája (kézirat) Hans Geser: Der PC als Interaktionspartner = Zeitschrift für Soziologie 1989/3. Ivacs Á., Sugár J. (szerk.): Bulldózer. Médiaelméleti antológia Bp. 1997
b) Határszituációk etikai kérdései
Kurzusfelelős: Dr. Kiss Lajos András kandidátus, főiskolai tanár Kurzusleírás és tematika A kurzus az erkölcs gyakorlati kérdéseit helyezi a vizsgálódás fókuszába. Elsődlegesen a határszituációk morális vetületeit dolgozza fel (eutanázia, abortusz, devianciák). Ezenkívül érinti az alternatív etikai elméleteknek a határszituációkkal kapcsolatos diszkurzusát is (pl. feminista etika). Eutanázia, abortusz, öngyilkosság stb. Egy példa az alternatív etikai elméletekre: A feminista etika. Irodalom: Fehér Ferenc – Heller Ágnes: Biopolitika In.: Világosság. 1993. 8-9. sz. 5-50.o. Kiss Lajos András: Létezik-e ökológiai diskurzus? In.: Liget, 1998. 7. sz.
19
Kis János: Eutanázia, Világosság, 1995. 6. sz. 26-55.o. Somfai Béla: Eutanázia keresztény szemmel, Világosság, 1995. 6. sz. 55-63. Jan Patočka:: Az általános erkölcs és a tudós erkölcse In.: A jelenkor értelme (Kalligram, Pozsony, 1999.) 37-57.o. David Hume: Az öngyilkosságról In.: Összes esszéi II. kötet (Atlantisz, Bp., 1994.) 345-355.o.
c) A diskurzusetika dilemmái Kurzusfelelős: Dr. Kiss Lajos András kandidátus, főiskolai tanár A kurzus alapját Jürgen Habermas Moralbewusstsein und kommuniktives Handeln c. művének feldolgozása képezi. Továbbá a kurzus foglalkozik még az ehhez a munkához kapcsolódó viták ismertetésével is. Ezek közül kiemelkedik a Deutsche Zeitschrift für Philosophie c. folyóirat 1995-ös évfolyamában lefolytatott vita, amely Habermas és Rorty között folyt a morális kijelentések univerzális megalapozhatóságának kérdéséről. 1. A kommunikatív, ill. diskurzusetika fő tézisei. Irodalom: Jürgen Habermas: Kommunikatív etika ( A demokratikus vitákban kiértékelődő konszenzus és társadalmi integráció politikai-filozófiai elmélete) Miskolc, 1995. 151-271.o. 2. A racionális konszenzus habermasi felfogásának bírálata Albrecht Wellmernél. Irodalom: A. Wellmer: Ethik und Dialog Elemente des moralischen Urteils bei Kant und in der Diskursethik Suhrkamp, Frankfurt/Main, 1986. 51-114.o. 3. A Rorty-Habermas vita. Irodalom: Boros János: Pragmatikus filozófia. Jelenkor, Pécs, 1988. 213-259.o. d) e) Ökológiai etika Az ökológiai etika c. tárgy kettős célt tűz ki maga elé: a tárgy első részében a természetfogalom történetét dolgozzuk fel az antikvitástól napjainkig. A kurzus abból indul ki, hogy magában való természet nem létezik, a természet mindig valamilyen társadalmi konstrukció. A fenti tézisből következően célszerűnek látszik, hogy legkevesebb 5-6, modell értékű konstrukciós teljesítménnyel ismerkedjenek meg a hallgatók, alapvetően kronológikus sorrendben. Elsősorban
20
a görög phüszisz, a középkori natura, a reneszánsz és a kora újkor misztikus természetkonstrukciója jelenti a tananyag gerincét. Az újkortól napjainkig haladva a kurzus már erős szelekcióra kényszerül. Fő vonalaiban a modern matematizált világkép természetfelfogását, a romantika természetkonstrukcióját, valamint a technicizált világ és a posztmodern kor természetfelfogását dolgozza fel. A kurzus második, terjedelmileg kisebb része az ökológiai etikák legfontosabb kérdéseit tárgyalja oly módon, hogy elsődlegesen a német filozófiai életben a 80-as és 90-es években folytatott vitákhoz fog kapcsolódni. E második rész megértéséhez bizonyos, a korábbi filozófiai előképzettségre támaszkodó etikaelméleti tananyagot is szükségesnek látszik beiktatni. Tematika és szakirodalom: I. rész: Fejezetek a természet eszméjének történetéből 1. Az antikvitás Kötelező irodalom: Epikurosz levele Hérodotoszhoz (Filozófiatörténeti szöveggyűjtemény I. kötet, Tankönyvkiadó Bp., 1966.) 153-154., 161., 163. o. vagy ugyanez megtalálható az Ember és környezete (Munkakönyv az ökológiai etikához, Nyíregyháza, 1999. kézirat) 1-3. o. 2. Arisztotelész a természetről Kötelező irodalom: Munkakönyv az ökológiai etikához, (Nyíregyháza, 1999. kézirat) 3-6. o. 3. A középkor és a reneszánsz természetfelfogása: Kötelező irodalom: Johannes Scotus Eriugena: A természet felosztásáról In.: Az égi és a földi szépről – Források a későantik és a középkori esztétika történetéhez, Gondolat Bp., 1988.) 250., 252-253. o. vagy Munkakönyv 6-9. o. A középkor és a reneszánsz természetszemlélete (Munkakönyv 9-18. o. Giordono Bruno: A két párbeszéd (Magyar Helikon, Bp., 1972.) 339-341. o. vagy Munkakönyv 18-22. o.
21
4. Az újkor természetfelfogása Kötelező irodalom: Fontenelle: Beszélgetések a világok sokaságáról (Magyar Helkikon, Bp., 1979.) 44-45. vagy Munkakönyv 22-23. o. Voltaire: A természeti törvényről I.rész (A francia felvilágosodás morálfilozófiája, Gondolat, Bp., 1975.) 298. o. vagy Munkakönyv 23. o. Voltaire: Vers a lisszaboni földrengésről, avagy annak az elvnek a vizsgálata, hogy minden jól van 1756 (uo. 305., 308.) vagy Munkakönyv 23-24. o. Rousseau: Levél Voltaire-hez 1756. augusztus 8-án uo. 313. o. vagy Munkakönyv 24-25. o. La Mettrie: Az embergép (Filozófiai Művek, Akadémia Kiadó, Bp., 1981.) 408., 411., 420-421. o. vagy Munkakönyv 2525-27. o. 5. A német misztika és felvilágosodás természet-interpretációja Kötelező irodalom: Jakob Böhme: A kegyelmi kiválasztásról avagy Istennek az ember feletti rendeléséről (Farkas Lőrinc Imre Kiadó, Bp., 1999.) 65-95. o. Schelling: A transzcendentális idealizmus rendszere (Gondolat, Bp., 1983.) 35-52. o. Kant: Az ég általános természettörténete és elmélete ( Szemelvénygyűjtemény Tankönyvkiadó, Bp. 1977.) 26-45. o. 6. Az emberi természet problémája a XX. századi antropológiájában Kötelező irodalom: Scheler: Az ember helye a kozmoszban (Osiris, Bp., 1995.) 43-46. o. vagy Munkakönyv 27-30. o. Jan Patocka: A természetes világ és a fenomenológia In.: Jan Patocka: Mi a cseh? (Kalligram, Pozsony, 1996.) 91-93. o.
vagy Munkakönyv 30-33.
o. Ajánlott irodalom: Robert Spaemann: Az emberi természet fogalmáról In.: A modern tudomá-
22
nyok emberképe (Gondolat, Bp., 1988. ) 129-150 o. vagy Charles Taylor: Humanizmus és modern identitás In.: A modern tudományok emberképe (Gondolat, Bp., 1988.) 150-216. o. II.rész: A XX. századi ökológiai etika néhány alaptézise és viták az ökológiai etikáról 1. Az ökológiai filozófia alaptézisei Kötelező irodalom: Capra: A fizika Tao-ja In.: Politikai ökológia, Bölcsész Index Centrál Könyvek, Bp., 1989.) 55-77. o. Roszak: Az objektív tudat mítosza Uo.: 77-95. o. 2. Az alternatív gazdálkodás néhány tézise Kötelező irodalom: Schumacher: Emberarcú technika In: A kicsi szép (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1991.) 150-167. o. Ajánlott irodalom: Megérett az idő (Ökológiai olvasókönyv, Liget, Bp., 1990.) 3. A géntechnológia és a biopolitika néhány etikai vonatkozása Kötelező irodalom: Fehér Ferenc – Heller Ágnes: Biopolitika In,: Világosság, 1993. 8-9. sz. 550.o. 4. Ökológiai viták a német filozófiai életben Kötelező irodalom: Kiss Lajos András: Létezik-e ökológiai diskurzus? In.: Liget, 1998. 7. sz. vagy Munkakönyv 31-41. o. 5. Ökológiai viták a magyar filozófiai életben Kötelező irodalom:
23
Endreffy Zoltán: “hogy művelje és őrizze” (Humánökológia) In.: Liget könyvek 1999.
24
