AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA KÖZÉLETI, KULTURÁLIS ÉS TUDOMÁNYOS HAVILAPJA

mu ja Ka

L ceumi

s dá ia nk lör küvembe ra1. no st 201

AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA KÖZÉLETI, KULTURÁLIS ÉS TUDOMÁNYOS HAVILAPJA

Európai uniós támogatás a fenntartható életmódot ösztönző kampányok megvalósítására Természeti környezetünk védelme a polgárok gondolkodásmódján, hozzáállásán is múlik, azon, hogy az egyének és közösségek milyen értékrendet követnek és közvetítenek. A környezeti tudatosság növelése érdekében az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programja pályázatot hirdetett a fenntartható életmód és az ehhez kapcsolódó viselkedésminták elterjesztésére, a fogyasztók környezettudatosságának, környezetkultúrájának és környezetetikájának fejlesztésére, főleg a mindennapi élet – táplálkozás, háztartás, munkahely, közlekedés és szabadidő – területén. A pályázat célja a kompetens és felelős fogyasztói magatartás elterjedésének segítése, a fenntartható

kajamustra_A4_magazin_paletta.indd 1

életmód értékeinek és eszközeinek széles körű megismertetése. Az emberek nagy része általában nem rendelkezik sem elegendő információval életmódjának környezeti hatásairól, sem megfelelően erős döntéshozatali, joggyakorlási képességekkel. Az uralkodó fogyasztói szokások általában ellentétesek a fenntarthatóság elvével. Felmérések szerint a lakosság fele ugyan tisztában van azzal, hogy a fogyasztásnak vannak kedvezőtlen környezeti hatásai, azonban háromnegyedük úgy véli, a problémát pusztán technikai fejlődéssel kell áthidalni. Az emberek nem akarnak életmódjukon változtatni, holott általánosságban, globálisan belátják a jelenlegi életmódminták fenntarthatatlanságát. A megfelelő tájékoztatás jelentős

segítséget nyújthat azáltal, hogy informálja a termelőket és a fogyasztókat az általuk vásárolt termékek és szolgáltatások hatásairól, és lehetővé teszi számukra a helyes döntések meghozatalát. A Foodlawment Egyesület „Fenntartható élelmiszerlánc” címen ( K E O P- 6. 1 .0 / B /0 9 - 2 0 1 0 - 0 0 5 3 ) pályázatot nyújtott be 10 egyetem és főiskola diákjait és családjaikat megcélzó, ismeretterjesztő kampány lebonyolítására, mely elnyerte az Európai Unió és a Magyar Állam támogatását.

12/12/11 5:02 PM

Az élelmiszer bizalmi termék Európai Élelmiszerlánc Parlament - Foodlawment Egyesület

Amikor élelmiszert vásárolunk, szinte vakon megbízunk annak minőségében. A bizalomra azonban nem mindig szolgálnak rá az élelmiszerek előállítói. Magabiztosabbak lehetünk, ha könnyen elérhető információkat kapunk az élelmiszerek körében végzett mérések, vizsgálatok eredményeiről. A 2008-ban létrejött Foodlawment Egyesület célja éppen az, hogy a fogyasztókat minél többféle módon kiszolgálja: gyűjti és hozzáférhetővé teszi a termeléssel,

a feldolgozással, a csomagolással, az értékesítéssel és a megsemmisítéssel kapcsolatos információkat; megszervezi a nemzeti és nemzetközi riasztások minél gyorsabb megjelentetését; támogatja a fogyasztóvédelmet; segíti a vásárlói jogok megismertetését. Teszi mindezt a fenntartható élelmiszerlánc megvalósulása érdekében, mely nem más, mint a táplálkozási folyamat környezettudatos szemlélete. A fenntartható élelmiszerláncot csak úgy biztosíthatjuk, és fenntartható fejlődéséről csak akkor beszélhetünk, ha létrejön az érdekeltek – a fogyasztó, a vállalkozók, a hatóság, valamint az oktatás-tudomány – valódi kölcsönösségen alapuló együttműködése. A Foodlawment Egyesület aktívan részt vesz a fenntarthatóságot szol-

gáló fogyasztói tudatosság kialakításában, a fogyasztók és a többi szereplő informálásában. Mindezeken túl a tudomány-oktatás képviselőinek bevonásával új összefüggésekre világít rá. Egy európai szinten összefogott, a fenntarthatóan fejlődő, mindamellett értékeiben megőrzött, európai élelmiszerláncot szolgáló kutatásfejlesztési-innovációs, hatékony információáramláson alapuló tudásközpont hálózatot kíván létrehozni és üzemeltetni. Támogatja a kiváló minőségű élelmiszereket előállító európai és kiemelten a hazai vállalkozókat. Javaslatot dolgoz ki egy-egy térség hagyományos termékeinek lokális piacra jutásának elősegítésére. Aktívan részt vesz a jövő nemzedékek szemléletformálásában.

Fenntartható élelmiszerlánc, avagy étel-ital ésszel A fenntartható élelmiszerlánc az emberek élelmiszerrel való ellátásának környezettudatos, a jövő tekintetében is elfogadható szemlélete, amelynek segítségével megőrizhetjük élelmiszereink sokszínű gazdagságát. Az intenzív mezőgazdaság – különösen az állattenyésztés –, az élelmiszeripar által előállított termékek túlzott mértékű feldolgozottsága óriási energiaigénnyel jár. Az élelmiszertermelés az energia mellett igen nagy mennyiségű vizet igényel. Az intenzív mezőgazdasági művelésben használt műtrágyák és a feldolgozás során alkalmazott nitrát vegyületek szen�nyezik természetes vízforrásainkat.

A környezetbarát és helyben termelt bioélelmiszereket ezzel szemben „mérgek” nélkül, a környezet megújuló képességének tiszteletben tartásával termesztik. Direkt módon nem szennyezik sem a talajt, sem a vizet, sem a levegőt, sem pedig magát az előállított élelmiszert. Ahhoz, hogy egészségesebben táplálkozzunk, semmi mást nem kell tennünk, mint kissé visszalépnünk az időben, nagyanyáink konyhájába. Annak idején finomított cukor helyett mézet és friss vagy szárított gyümölcsöket használtunk, teljes őrlésű búza- vagy rozskenyeret ettünk. Hagyományos ételeinkben takarékosan

bántunk a hússal. Tejet és tejtermékeket sokat fogyasztottunk, hidegen sajtolt napraforgóolaj, vaj és zsír szolgált sütésre, főzésre. Együnk tehát helyi terméket, mert finomabb, egészségesebb és környezetkímélőbb, mint a kontinenseken át sokszor heteken át szállított, ipari termelésből származó. Ha kisebb távolságból kerül a termék a vásárlóhoz, akkor csökken a szállítással járó környezetterhelés, energiatakarékosabb lesz az előállítása. Lerövidül a kereskedelmi lánc, hamarabb jut a piacra, nem kell hosszasan érlelni, raktározni, hűteni, kevesebb csomagolóanyagra van szükség és kevesebb lesz a hulladék is.

Kajamustra – az vagy, amit megeszel Az Európai Élelmiszerlánc Parlament – Foodlawment Egyesület 3 régióra kiterjedő kampányt indított a fenntartható élelmiszerlánccal kapcsolatos ismeretek elterjesztésére, alacsony környezeti terhelésű élelmiszerek fogyasztásának népszerűsítésére. A „Kajamustrának” elkeresztelt rendezvénysorozat 10 egyetemi és főiskolai várost érint, hiszen az egyetemi és főiskolai diákság fogyasztói szokásai évtizedeken keresztül befolyásolják


majd jövőbeni családjuk és az egész társadalom fogyasztói viselkedését. A roadshow programjai során a látogatók nyomon követhetik az általuk fogyasztott élelmiszerek útját a földtől az asztalig. Megtudhatják, hogy milyen környezeti kockázatai vannak az indokolatlanul hosszú, bonyolult élelmiszerláncnak. Az Öko-Pack „Tükörben a világ” című kiállítása valójában egy felfedezőút, mely során a fiatalok egy különleges tükörben szembesülnek

12/12/11 5:02 PM

fogyasztási szokásaikkal. Megnézhetik a Föld több országának ökológiai lábnyomát, a városi vagy vidéken élő családok asztalára kerülő élelmiszerek mennyiségét és összetételét, egy étkező asztalnál kiszámolhatják, hogy reggelijük hány kilométert utazik a termőhelytől az asztalig. A rendezvényeken a Biokontroll Hungária tanúsító szervezet és a mezőgaz-

dasági és élelmiszeripari tudományos kutatást végző Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szakemberei tartanak előadásokat. Az ismeretterjesztő program keretében készült filmmel a Foodlawment Egyesület szakemberei az ésszerű élelmiszerfogyasztásra buzdítják a nézőket, és ennek megvalósításához bárki által könnyen követhető gyakorlati tanácsokat is adnak.

Így főztök ti

A programot a környékről érkezett biotermelők bemutatója és kóstolási lehetőség is színesíti. A falusi vendéglátás díjakkal meghirdetett főző-, fotó- és mobilfilm, valamint a menzát környezeti szempontból felmérő pályázatok célja a diákok minél aktívabb bevonása a rendezvénysorozatba.

Mint a pro

fik

A Kajamustra rendezvénysorozat keretében kerül sor a „Szomszéd kertje” főzőversenyek megrendezésére. A szervezők a helyi piacokon, kistermelőktől szerzik be a felhasználható alapanyagokat, és biztosítják a szükséges eszközöket. Érdemes nevezni, mert a győztes csapat tagjai fejenként 30.000 Ft értékű falusi vendéglátás csomagot kapnak ajándékba. Hús

sa

um l, kr

pliv

al :( Sok

zöld

ség

ge l

:)

Nagy az eltérés az elvek és a valós fogyasztási szokások között Felmérés a környezettudatos élelmiszerfogyasztásról A Foodlawment Egyesület Fenntartható élelmiszerlánc projektjéhez kapcsolódó kvalitatív és kvantitatív, 500 fős telefonos megkérdezéssel végzett kutatás elvégzésével bízta meg a Medián Közvélemény-kutatót. A kutatás célja az élelmiszerfogyasztás környezettudatosságával kapcsolatos tájékozottság, attitűdök és a környezettudatos magatartásformák társadalmi-demográfiai ös�szefüggéseinek feltárása a Dél-Alföld,


Észak-Alföld és Észak-Magyarország régiókban tanuló egyetemisták, főiskolások és családjaik körében. A megkérdezettek a környezetvédelemmel kapcsolatos legfontosabb magatartásformának a környezetkímélő csomagolást nevezik meg (80%). Kiemelkedő értéket (75%) ér el a magyar termék vásárlása is, de gyanítható, hogy nem elsősorban a környezetvédelmi szempontok befolyásolják a válaszadókat, hiszen a magyar termék fogyasztása gazdasági és ideológiai szempontból hangsúlyos kérdés ma a társadalomban. Fontosság szempont-

jából 57% és 65% közötti értékekkel a középmezőnybe került az élelmiszerek feldolgozottságának kérdése, a kisebb környezeti terheléssel előállított hústermékek fogyasztása, a bio- vagy ökogazdálkodásból származó termékek választása és a közelben termelt élelmiszerek fogyasztása. Környezetvédelmi szempontból kevésbé tűnik fontosnak az emberek számára a húsfogyasztás korlátozása. A tájékozottság a legtöbb témában jellemző a válaszadók többségére, de viselkedésük mégsem követi teljes mértékben ezeket az elveket. Néhány

12/12/11 5:02 PM

esetben eléri a 60%-ot azok aránya, akik magasabb fontossági értéket adtak egy tényezőnek, mint amennyire ők a magatartásukban ezt figyelembe veszik. Az elvek és a viselkedés elszakadását részben megmagyarázza, hogy a fenntartható élelmiszerlánc céljainak elérése a megkérdezettek szerint elsősorban az élelmiszergyártók és forgalmazók, majd az állam és csak legutolsó sorban a fogyasztók felelőssége. Bár a legtöbb környezetkímélő magatartásformát fontosnak tartotta a jelentős többség, a fogyasztói döntésekben a környezetvédelmi szempontok és az árak ütközése megosztja a célcsoportok tagjait: ugyanolyan arányban vannak azok, akik úgy gondolják, hogy érdemes többet fizetni a környezetbarát termékekért, mint azok, akik szerint az élelmiszerárak már így is túlságosan magasak.

A kampány által érintett környezettudatos magatartásformákhoz való viszony Mennyire fontos a környezet megóvása szempontjából? (%)

Mennyire veszi figyelembe ezt a szempontot, amikor élelmiszert vásárol? (%)

Környezettudatos fogyasztói döntések a földtől az asztalig

Közvetlen a termelőtől – avagy piacra járni jó A jó étel alapja a jó alapanyag, s minél egyenesebb az út a termelőtől az asztalig, annál jobban járunk. Megkereshetjük a kistermelőket a piacon, mehetünk egyenesen a termelői piacra, esetleg becsatlakozhatunk egy vásárló közösségbe, amely közvetlen módon kapcsolja össze a termelőt a felhasználóval. A termelői piacon nincs élelmiszerlánc, csak két ember: a termelő és a fogyasztó. A modern élelmiszerbiztonsági rendszerek azt ígérik, hogy nem érhet minket baj. Ennek ellenére számtalan élelmiszerbotrány söpört végig a világon. Egyre több ember hite inog meg a megszámlálhatatlan kézen átmenő, sokszor több ezer kilométert utazó, bizonytalan eredetű élelmiszerekben, és kezdenek rájönni, nincs annál egyszerűbb és biztonságosabb út, mint ha magától a termelőktől vásárolunk. A megbízhatóság mellett a piac további előnye, hogy a tömegtermeléssel ellentétben napon érett, hajnalban frissen szedett, ezért jóval ízesebb zöldséget, gyümölcsöt vehetünk. A számtalan előny dacára sokan mégis azt hiszik, hogy a piac drágább a szu-


permarketnél. Pedig a piacokon igen széles a választék, mindenki megtalálja a pénztárcájának valót. És a piacon még alkudni is lehet. Ha pedig odaszokunk egy-egy árushoz vagy termelőhöz, kedvezményes árra is számíthatunk. Egyre többen vannak, akik szívesebben vásárolnak arccal is rendelkező termelőtől, mint az arctalan globális élelmiszeripartól, mely miközben sosem látott változatosságot kínál, valójában az ízek és alapanyagok si-

lány egyhangúságát adja. Pedig nem a csomagolásnak kell színesnek lennie, hanem az ízeknek. Európa-szerte – a sok állandó termelői piac mellett – egyre népszerűbbek az alkalmi (hétvégi) piacok is. Ilyenkor a város egy frekventált területén hétvégére kitiltják az autókat, és soksok friss áruval beköltözik a termelői piac. A friss levegőn árult friss áru nemcsak turistalátványosság, hanem lehetőség egy tartalmas hétvégi családi piacozásra is.

12/12/11 5:02 PM


Figyeld a jelet! Magyar és európai ökocímkék A környezetbarát minősítés és tanúsítás célja a fogyasztók tájékoztatása a minősített termékekről és szolgáltatásokról, ezáltal környezet iránti felelősségtudatuk erősítése, valamint a gyártók, forgalmazók és szolgáltatók ösztönzése a környezeti szempontból kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező termékek és szolgáltatások bevezetésére. Az ökocímkék rendszerét azért alakították ki, hogy segítséget nyújtsanak a vevőknek, fogyasztóknak vagy vállalkozásoknak a zöldebb szemléletű termékek vagy szolgáltatások kiválasztásában. Az ökocímke kritériumai nem egyetlen jellemzőn alapulnak, hanem olyan tanulmányokon, amelyek tudományosan megalapozott információk alapján elemzik egy termék vagy szolgáltatás környezetre gyakorolt hatását annak teljes életciklusa során. Ez hasznos információval szolgál a termék költségeiről a nyersanyag kitermelésétől

kezdve a gyártás előkészítési szakaszon, a termelésen és forgalmazáson át a végső leselejtezésig. Környezetbarát termék – Nemzeti környezetbarát védjegy. A nemzeti Környezetbarát termék minősítő rendszer az EU ökocímke mintájára jött létre. A rendszer célja egyrészt a vállalatok ösztönzése tisztább technológiák alkalmazására és környezetbarát termékek fejlesztésére, valamint az ezek iránti kereslet elősegítése. Európai Ökocímke – A környezetbarát termékek és szolgáltatások európai védjegye (European Ecolabel), amelyet 1992-ben alapítottak azzal a céllal,

hogy ösztönözzék a vállalkozásokat a környezetbarát termékek és szolgáltatások piacra vitelére. Az ökocímkés termékeknek egész Európában azonos követelményeknek kell megfelelniük. A címke garantálja a fogyasztóknak a termék kiváló környezeti tulajdonságait és magas minőségét. Fair trade – A méltányos kereskedelem jele. A fair trade az etikus gazdálkodás egyik fontos területe, amely méltányos árakon, tisztességes munkakörülményeken, helyi fenntarthatóságon és tisztességes kereskedelmi feltételeken alapuló gazdasági kapcsolat a fejlődő országok dolgozóival és gazdálkodóival. Lényegében azt jelenti, hogy a fejlődő országok termelőit méltányos módon kezelik, hogy segítséget nyújtsanak a szegénység és az egyenlőtlenségek leküzdéséhez.

A bioélelmiszer nem csak a fogyasztóknak jó Mivel a nagyüzemi mezőgazdasági termelés, az élelmiszer-előállítás nem függetleníthető a környezettől, annak elemeit sokrétűen használja, kulcsfontosságú a folyamatban a környezeti elemek megújuló képességének fenntartása. Az élelmiszertermelés szerkezetét különböző beavatkozások és intézkedések torzítják. Kizárólag a tudatos élelmiszerválasztás és -fogyasztás teremti meg a jövő generációi számára az egészséges környezetet és az élelmiszertermelés biztonságát. Riasztó jelenségek • A föld népességnövekedése és az ebből következő egyre intenzívebb élőhely-hasznosítás következtében a természeti környezet növekvő emberi befolyás alá került. Az ember egyre nagyobb területeket vont mezőgazdasági termelésbe, minek következtében a vadon élő fajok élettere szűkült, esetleg meg is szűnt. • Egy faj eltűnésével a táplálékláncokban ráépülő fajok is veszélybe kerül-


hetnek, végül kipusztulhatnak. Egyes becslések szerint egyetlen növényfaj kihalása mintegy 30 egyéb szervezet kipusztulásához vezet.

• Az iparszerű gazdálkodás hatása, a monokultúrák kialakulása fajszegény növényszerkezetet, technológia egységesítést, óriási üzemméreteket eredményez, ami a területek túlhasználatához vezet. • A túl nagy intenzitású legeltetés jelentősen befolyásolja a növények fajösszetételét. A legelők túlterhelése gyakran vezet a fajösszetétel változásához és ritka fajok kihalásához, esetenként a növénytakaró diverzi-

táscsökkenéséhez vagy teljes pusztulásához. • A mezőgazdaságban használatos növényvédő szerek hatásairól már igen sok ismeret áll rendelkezésre. Feltehető azonban, hogy hiába fejlesztettek speciális rovar- és gombaölő szereket és tesztelték azokat a tesztfajokon, egészen más a hatásuk a nem célszervezetekre. • A modern állatorvosi kezelések szintén veszélyt jelenthetnek a növény- és állatfajokra. A paraziták ellen használt gyógyszerek maradványai és bomlástermékei az ürülékkel a talajba kerülnek, és ezek – hasonlóan a növényvédő szer maradványaihoz – számos esetben a talajállatok fajszámát csökkentik, hiszen éppen állatok irtására fejlesztették ki azokat. • A nagyüzemi talajművelési módokat azért fejlesztették ki, hogy a növények fajszámát csökkentsék, és csakis a termesztett faj maradjon a táblán. Ennek következtében jelentősen csökken az egyéb növényeket fogyasztók fajszáma is. A talajművelés hátrányos lehet

12/12/11 5:02 PM

Környezettudatos fogyasztói döntések a földtől az asztalig vényesíteni. Elítéli a zsúfolt elhelyezést, a teljes elsötétítést, a kíméletlen tartási körülményeket. Ehelyett a levegős, világos épületet, az almozással egybekötött, hagyományosan bevált trágyakezelést ajánlja, megfelelő gépesítéssel.

a földön fészkelő madarakra, mert a fészkelési és az intenzív talajművelési periódusok gyakran egybeesnek. A talajművelés következtében jelentősen megváltozik a talaj szerkezete, porozitása, ennek következtében a levegő- és vízviszonyok és talajhőmérséklet is, ami szintén a fajok számának csökkenéséhez vezet • A vizes, nedves területek lecsapolása és átalakítása mezőgazdasági tevékenységek céljaira különösen nagy károkat okoz, és komoly mértékű fajszám csökkenéshez vezet. A lecsapolások káros hatásai között szerepel az is, hogy a kialakított öntözőcsatornán keresztül gyakran szennyezett, pl. nitrátos víz kerül a területre, ami további káros hatással van az élővilágra. Ezzel szemben a biogazda… A biogazdálkodás olyan gazdálkodási forma, ami szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen és természetes biológiai ciklusokon alapul. A biogazda nagy jelentőséget tulajdo-

Tessék választani!

nít a vetésforgónak, amelybe minél több pillangós növényt iktat be. Arra törekszik, hogy a művelés a növények szempontjából kedvező érési és egyéb folyamatokat elősegítse, a hátrányosokat viszont gátolja. Elveit igyekszik az állattartási rendszerekben is ér-

A bioélelmiszerek biztonságosak Magyarországon A biotermékek tanúsítása Az ökológiai gazdálkodásban előállított termékek fogyasztása egyre nő. A lakosság mind jobban felismeri az egészséges ételekben rejlő értékeket. Ez egy minden szereplő számára elő-

nyökkel járó folyamat, de sokszor felvetődik a kérdés, hogy valóban bio-e a bio?


A biogazdálkodás a világ talán egyetlen jogszabállyal körülírt és védett élelmiszertermelési rendszere. Élesen elkülönül az önkényesen értelmezett, „divatos” elnevezésektől, mint amelyeket a „reform”, „natúr”, „alternatív”, „integrált” jelzővel illetnek. A tanúsítvánnyal rendelkező élelmiszerek az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás rendszeréből származnak, garantáltan biztonságos biotermékek. A biotermékekre szigorú jogszabályok vonatkoznak. Semmiképpen sem szubjektív megítélés vagy táplálkozási divat függvénye, hogy mit tekinthetünk ökológiai gazdálkodásból származó terméknek. Magyarországon két akkreditált ellenőrző szervezet van, melyek a biotermékek, illetve gyártók ellenőrzését végzik: a Biokontroll Hungária Kht. (Hu-Öko 01) és az Ökogarancia Hungária Kft. (Hu-Öko 02). A bio jelölést csak olyan vállalkozás, csak olyan termékre alkalmazhatja, melyre a fenti szervezet tanúsítványa felhatalmazza. A címkén rajta

kell lennie, hogy ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származik, valamint az ellenőrzést végző szervezet neve és kódszáma. Ha a termék nem címkézhető, akkor ennek a nyilatkozatnak az árukísérő bizonylatokon kell szerepelnie.

12/12/11 5:02 PM


A húsimádók és a globális felmelegedés Kevesen vannak tudatában, hogy a hústermelés is jelentősen növeli a globális felmelegedést. A szarvasmarha-telepek több millió tonna szén-dioxidot és metánt termelnek évente. Ez a két legfontosabb üvegházhatást okozó gáz, amely együttesen több, mint 90%-át teszi ki a teljes üvegházigáz kibocsátásának, így az állattartó telepek igen jelentős mértékben hozzájárulnak a globális felmelegedéshez. Ráadásul az esőerdőket is rendkívül gyors tempóban irtják, hogy helyükön szarvasmarhát legeltessenek, s hogy az állatok táplálásához szóját termeljenek. Az esőerdők a biodiverzitás szem-

pontjából hihetetlenül gazdag területek: a földi fajok 90%-a itt él. Tarvágásuk és kitermelésük nemcsak hogy

még több üvegházigázt termel, de csökkenti is a fák áldásos tevékenységének eredményét. Az esőerdőket azért nevezték el a föld „tüdejének”, mert elnyelik a szén-dioxidot, ugyanakkor kibocsátják az élet számára nélkülözhetetlen oxigént. Az étkezési szokások megváltoztatása, az áttérés a hagyományos étrendről a vegetáriánus étrendre többet ér a globális felmelegedéssel szembeni harcban, mintha benzinzabáló városi terepjárónkat üzemanyag-takarékos hibrid autóra cserélnénk. A húsevés környezeti szempontból olyan, mintha egy hatalmas városi terepjáróval

közlekednénk; vegetáriánus módon étkezni olyan, mintha egy közepes nagyságú autót vezetnénk; vegán módon (vagyis tej és tojás nélkül) étkezni pedig olyan, mintha kerékpároznánk vagy gyalogolnánk. A váltás a terepjárókról és a hozzájuk hasonló étrendekről a sokkal energiahatékonyabb alternatívákra kulcsfontosságú a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Ha elkötelezett húsimádó vagy, nem akarunk lebeszélni a húsevésről, de kérjük, hogy inkább kevesebb, de jó minőségű, lehetőleg ökológiai gazdálkodásból származó húst vásárolj!

Köszönöm, szatyrot nem kérek A termékek indokolatlan túlcsomagolásának veszélyei A háztartások kidobott szemetének nagy részét az áruk csomagolása, a sokszor csak percekig használt műanyag zacskók jelentik. Becslések szerint világszerte 500 milliárd nejlonzacskót gyártanak egy évben, melyek lebomlása nagyon lassú, akár 1000 év is kellhet ahhoz, hogy megsemmisüljenek. A tengerek élővilága világszerte megsínyli a pár percig használt szatyrok létezését, becslések szerint évente mintegy 1 millió tengeri madár és 100 ezer tengeri emlős és teknős hal lassú és gyötrelmes halált, mert élelemnek hiszi a vízben lebegő zacskókat. 2002ben Normandia partjainál vetődött partra egy bálna, melynek gyomrában 1 kg műanyagot találtak. Az óceánok


vizében ma már szinte mindenfelé lehet műanyag zacskókat és üvegeket találni, az északi sarkkörtől a Falkland-szigetekig számoltak be vízen lebegő szemétről. Itthon még sok helyen furcsán néznek ránk, ha nemet mondunk a bónuszként kapott nejlonzacskókra. Kérdő tekintetek vizslatnak, ha kitartunk amellett, hogy az árcédulát egyenesen a banánra szeretnénk ragasztani, ha nem akarjuk az egyébként is túlcsomagolt fogkrémünket még egy egészen apró – és a későbbiekben szinte teljesen használhatatlan – zacskóba tenni. Nejlonzacskók helyett használjunk inkább vászonszatyrot a bevásárláshoz, amely nemcsak környezetbarát, de sokkal jobban is néz ki. Vigyük saját zacskóinkat a boltba, ha gyümölcsöt

vagy péksüteményt veszünk, és ne gyarapítsuk újakkal a konyhaszekrény fiókjának már így is népes gyűjtemé-

nyét. Mellőzzük az agyoncsomagolt árukat, és gondoljuk át már a vásárlásnál, milyen terméket veszünk, és tényleg szükségünk van-e rá.

12/12/11 5:02 PM


Elönt minket a szemét? Te is tehetsz ellene! A hulladékproblémák megoldásának első lépése a hulladék keletkezésének megelőzése. Tudatos fogyasztással – ami csak rajtunk múlik – azokat a termékeket választjuk, amelyek a célnak megfelelnek, de kevesebb csomagolóanyagot tartalmaznak, és kisebb környezeti kárt okoznak. A hulladéktermelést teljesen nem lehet megszüntetni, azonban a környezetre gyakorolt negatív hatását a hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentésével lehet mérsékelni. Mindenki csak néhány viszonylag kis lépésre van a helyes magatartástól. Készíts bevásárlólistát! Ugye veled is előfordult már, hogy engedtél az üzletek csábító akcióinak, és megvettél olyan terméket is, melyre nem is volt igazán szükséged? Mielőtt elindulnál bevásárolni, írd össze, mire van szükséged! Ezzel a módszerrel kisebb az esélye annak, hogy elcsábítanak az akciós termékek reklámjai.

Váltsd vissza! Sok helyen visszaveszik a PET palackokat, a tiszta alumínium dobozokat és a betétdíjas üvegeket. Ezek visszaváltásával Te is hozzájárulsz a háztartási hulladék keletkezésének csökkentéséhez.

Ha elromlott, javíttasd meg! A fogyasztói társadalom egyik legkárosabb jelensége, ha valami elromlik, meg sem próbáljuk megjavíttatni, hanem egyből a kukába dobjuk és újat veszünk. Pedig az elromlott tárgyak megjavításával pénzt takarítasz meg és óvod a környezetet.

Gyűjts szelektíven! A hulladékfajták közül a komposztálható szerves (bio), a papír és a veszélyes hulladékokat legjobb már a háztartásokban szelektíven gyűjteni. Tedd ezt te is! Komposztálj! A komposztálással csökkentheted a háztartási hulladék mennyiségét, és a visszajutatott tápanyagokkal javíthatod a talajt. Vásárolj helyben friss árut! Ha teheted, vásárolj a helyi piacon! A termék olcsóbb lehet, hiszen a szállítási költségeket nem kell megfizetned, és a hazai gazdaságot is erősíted, mert a pénz közvetlenül a termelőhöz kerül.

Néhány fontos fogalom Ökológia: az „öko” (görögül oikosz=lakás, ház, háztartás) és a lógia (görögül logosz=tudomány) szavakból. Az ökológia a tudományoknak azon ága, amely az élettereket, az élőlények és a környezet kapcsolatait vizsgálja. Ökoszisztéma: Ökoszisztéma alatt értjük élőlények és élettelen környezetük teljes kapcsolatrendszerét, amely nyílt rendszer, de bizonyos mértékű önszabályozásra képes. Biológiai sokféleség, biodiverzitás: Az élővilág, tehát az állat- és növényfajok sokfélesége. A Föld faunája mintegy negyvenkétezer állatfajból áll. A magyarországi flóra mintegy háromezer növényfajt számlál. A biológiai sokféleséget a környezetátalakítással kapcsolatos emberi tevékenység súlyosan veszélyezteti, amelynek következménye már eddig is több tízezer faj eltűnése. Biotermék: Fenntartható gazdálkodásból származó egészséges és biztonságos élelmiszer. Az áru vegyszermentesen előállított alapanyagok felhasználásával készül, illetve a termesztés során csak biológiailag lebomló vagy természetes szereket használtak. Génmanipulált sze-

rek felhasználása tilos. A földet, amelyben az alapanyagokat termesztették legalább három éve nem kezelték vegyszerrel. A késztermék nem tartalmaz mesterséges adalékanyagokat. A feldolgozás során csak ártalmatlan adalék- és segédanyagokat (pl. tejsav, citromsav, almasav) használnak és csak akkor, ha az élelmiszer nélkülük nem készíthető el. Az állatok gyógyításához gyógynövényeket, homeopátiás szereket alkalmaznak. Nem használnak a hozam fokozására és a megelőzésre hormonokat, antibiotikumokat. Alternatív vásárlói közösségek: Hidat képeznek a helyi gazdák és a fogyasztók között. Már néhány család vagy egy lépcsőház is „leszerződhet” egy gazdával, aki hetente leszállítja egy adott helyre az árut. A közvetlen kereskedelem révén a bolti árakhoz képest olcsóbban is hozzá lehet férni bio minőségű vagy hasonló módon előállított termékekhez, melyek megbízhatóságát a közvetlen, személyes kapcsolat garantálja. Tájfajták: A régi korok növényei – szemben a mai monokultúrában tartott, genetikailag sokszor túltenyésztett, homogén állományú, hamar

romlásnak induló fajtákkal – oly mértékben illeszkedtek a környezetbe, hogy azzal szerves egységet képeztek. Egy-egy táj, tájegység saját fajtát „nevelt” belőlük. A tájfajták genetikai adottságaiknál fogva ellenállók, az extenzív termesztési körülményeket jól bírják. A modern fajtáktól hozam tekintetében általában elmaradnak, de minőség tekintetében sokszor felülmúlják őket. Ökológiai lábnyom: Mérési módszer, amely az emberi kereslet és a Föld ökológiai rendszerének összefüggését keresi. Segítségével összehasonlítható az emberi kereslet és a Föld azon ökológiai kapacitása, amely képes a regenerálódásra. Azt a mennyiséget mutatja, amely szükséges ahhoz, hogy az emberek által elfogyasztott forrásokból a termőföldek és tengeri területek megújítása megtörténjen, amely a hulladék elnyeléséhez és ártalmatlanná tételéhez szükséges. Segítségével képesek vagyunk megbecsülni, hogy adott életmód fenntartásával a Föld mekkora része vagy hány Föld bolygó szükséges az emberiség fenntartásához.

Megvalósítás és részletes program a www.hajrahazai.hu/roadshow honlapon és a Kajamustra facebook oldalon érhető el!


12/12/11 5:02 PM

AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA KÖZÉLETI, KULTURÁLIS ÉS TUDOMÁNYOS HAVILAPJA

Recommend Documents