AZ ESZTERGOM-VIDÉKI RÉGÉSZETI ÉS TÖRTÉNELMI TÁRSULAT MEGBÍZÁSÁBÓL IRTA BAKANYA-NÁD ASDI KIRÁLYI TANÁCSOS, NY. VÁROSI FŐORVOS. Ára 2 forint

ESZTERGOM É S

F

L

MEGYE

K Ö R N Y É K É N E K

Ó

R

Á

J

A

.

AZ ESZTERGOM-VIDÉKI RÉGÉSZETI ÉS TÖRTÉNELMI TÁRSULAT MEGBÍZÁSÁBÓL

IRTA B A K A N Y A N Á DA S D I

Dr. FEICHTINGER KIRÁLYI

TANÁCSOS,

NY.

SÁNDOR

VÁROSI

FŐORVOS.

Ára 2 forint.

ESZTERGOM, 1899. AZ ESZTERGOM-VIDÉKI RÉGÉSZETI ÉS TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADÁSA.

DOMINE ! dedisti mihi artem meam mercedem, et in illa laudabo nomen tuum. David. PS.

DEUM immensum, omniscium, omnipotentem expergefactus a tergo transeuntem vidi et obstupui ; legi aliquot ejus vestigia per creata rerum, in quibus omnibus, in maximis ita quemadmodum in minimis ut fere nullis, quae VIS ! quanta SAPIENTIA ! quam inextricabilis PERFEGTIO ! TAnn fi.

N y o m . Bnzi'irovits Gus/.tuviml Eszteixnm.

FŐMAGASSÁGU ÉS FŐTISZTELENDŐ

VASZARY

KOLOS

URNÁK, MAGYARORSZÁG BÍBOROS HERCZEG-PRIMÁSÁNAK, ESZTERGOMI ÉRSEKNEK, AZ APOSTOLI SZENTSZÉK SZÜLETETT KÖVETÉNEK, Ö CSÁSZÁRI ÉS APOSTOLI KIR. FELSÉGE FŐKANCZELLÁRJÁNAK ÉS VALÓSÁGOS BELSŐ TITKOS TANÁCSOSÁNAK, A SZ. ISTVÁN­ REND FŐPAPJÁNAK, A SZ. ISTVÁN- ÉS FERENCZ JÓZSEF-REND NAGYKERESZTESÉNEK, A M. TUD. AKADÉMIA IGAZGATÓ TAGJÁNAK, BEKEBELEZETT THEOLOGIAI DOKTORNAK, ESZTERGOM VÁRMEGYE ÖRÖKÖS FŐISPÁNJÁNAK, AZ ESZTERGOM-VIDÉKI RÉGÉSZETI ÉS TÖRTÉNELMI TÁRSULAT FŐVÉDNÖKÉNEK, A TUDOMÁNY ÉS IRO­ DALOM NAGYLELKŰ PÁRTOLÓJÁNAK

HÓDOLÓ TISZTELETTEL

AJÁNLJA

AZ ESZTERGOM-VIDÉKI RÉGÉSZETI ÉS TÖRTÉNELMI TÁRSULAT.

BEVEZETÉS. Esztergom vármegye és környékének flóráját megírni rég óhajtott vágyam volt, mert ifjúságom óta mindig nagy előszeretettel viseltettem a természet­ tudományok, különösen pedig a Scientia amabilis — a botanika iránt; és csak szivem sugallatát követtem, a midőn minden szabad időmet e czél megvalósítá­ sára szenteltem. Mint gyakorló orvos és közegészség­ ügyi tisztviselő azonban nagy elfoglaltságom miatt erre vajmi kevés időt és módot találtam; de azért nem csüggedtem soha, hanem egy jobb jövő remé­ nyében folytattam növénytani tanulmányaimat, és igyekeztem Esztergom vármegyét minden irányban átkutatni. Esztergom megye és környéke növényeit szorgalmasan gyűjtöttem és tanulmányoztam, azokról beható jegyzékeket készítettem, és igy hosszú évek során át annyi ismeretet szereztem, hogy tapasztala­ taimmal már 1863-ik és 1864-ik évben kiléphettem a nyilvánosság elé, a midőn a m. orvosok és term. vizsgálók nagygyűlésein Esztergom megye virányáról adatokat közleni szerencsés voltam. Ezeket az itt-ott hézagos, töredékes adatokat ki­ bővíteni, kiegészíteni, összesíteni, a hiányokat pótolni, ujabb tapasztalataim és tanulmányaim folytán tökéle­ tesíteni; továbbá az esztergomi növényzetnek lehető­ leg teljesen megbízható, tanulságos és hü képét nyúj­ tani, a vármegye területén előforduló minden egyes növényt, fő és lényeges ismertető jellege után, vilá­ gos, könnyen megérthető leirás mellett megismertetni, azoknak leihelyeit tüzetesen és hiven előadni, és igy

VI

egy lehetőleg complet munkát közrebocsátani, mely egyúttal a szomszéd megyék flórájának felvilágosítá­ sára is szolgálhat, volt további óhajtásom. Erre pedig kedvező körülmény nyújtott különösen alkalmat, hogy az esztergomi történeti és régészeti társulat Esztergom monográfiájának meg­ írásához szükségesnek találta Esztergom vármegye növényzeti viszonyainak tüzetes és hü ismertetését is, és e munka megirására a mondott társulat engem volt szives megkeresni. Én e megtisztelő felhívásnak lankadó erőm és gyengülő látó-tehetségem daczára is komoly lelkese­ déssel és ambiczióval akartam megfelelni, mert az ehhez megkívántató nagy terjedelmű anyag birtokában lévén, az időt és munkát igénylő egyes növények leírásán kívül, csak ezen bő anyag átnézését, rendezését, fel­ használását és összeállítását kellett teljesítenem; de különösen azért is, mert jelen munkám megírásával és közrebocsátásával hasznos szolgálatot véltem tenni szeretett hazámnak, de különösen Esztergom megyé­ nek és környékének. Ezen hazafias tudós társulat kezdeményezése folytán készült el; és annak, valamint Pór Antal apát-kanonok társulati alelnök úr buzgólkodása és nemes áldozatkészsége mellett látott napvilágot, a félszázadot meghaladó szerény munkásságom ezen eredménye, melyet a társulat és lelkes vezetői iránti hálás köszönetem nyilvánítása mellett a botanika iránt érdeklő közönségnek ezennel átadok. Munkám készítésénél az egyes növények felvé­ telét és leihelyeit illetőleg minden lehető adatot, kút­ fő rrásokat gondosan felkutatva; első sorban saját több ezer fajra menő, most Szegeden a kegyesrendi- fögymnázium múzeumában elhelyezett növény-gyűjte­ ményem adatait és a m. orvosok és term. vizsgálók munkálataiban 1864-ik, 1865-ik és 1870-ik évben tőlem megjelent s Esztergom megye és a börzsöny-

VII

mária-nosztrai hegycsoport növényzetére vonatkozó publikácziókat; továbbá ezen időtől fogva a mai napig ujabban gyűjtött jegyzeteimet és tapasztalataimat hasz­ náltam fel; végre néhány növény lelhelyet, mint ez a szövegben is emlittetik, dr. Kitaibel, dr. Sadler, dr. Kerner, Frank tanár és a szorgalmas gyűjtő s meg­ bízható füvész Grundl Ignácz, előbb helembai később doroghi plébános közlései nyomán vettem fel. A növények leirása nemcsak közvetlen megfigye­ lés, hanem e mellett a legjobb hazai és külföldi fü­ vészek munkái nyomán készült; különösen megemlít­ hetem e helyen: Baumgarten, Bluff et Fingerhut, Diószeghi és Fazekas, Endlicher, Fuss, Gönczy, Hazslinszky, Jessen, Kerner, Kittel, Koch, Ledebour, Linné, Lorinser, Maly, Neilreich, Nieman, Reichenbach, Sadler, Simonkay, Schlosser és Farkas-Wukotinovics, Wahlenberg és mások munkáit, mint amelyekre dolgozatom megírásánál figyelemmel voltam. A növények és azok részeinek leírásánál a szo­ kásos sorrendet használtam: gyökér, szár, levelek, pálhák, murvák, virágok, termés, magvak, lelhely. Területünk növényeit a természetes rendszer sze­ rint állítottam össze, mely a nemeket és családokat a növények közti rokonság szerint egyesíti és igy azok természetének képét adja. De azon felül még az egész anyag könnyebb áttekintése végett, egy külön fejezetben Esztergom megye és környéke fló­ rájának minden nemét a Linné módosított ivar-rend­ szere szerint osztályozva csoportosítottam. Munkámba a flóra területén szabadon és vadon termő vagy elvadult minden phanerogam és minden edényes cryptogam növény fel lett véve; de ezeken kivül felvettem abba még a szántóföldeken, kertekben és szöllökben nagyban mivelt, közhasznú növényeket is, hogy ezáltal is munkám gyakorlati hasznát emel­ jem. Ellenben flóránk területén igen ritkán elvadult vagy ritkán mivelt, meghonosodottnak tehát nem te-

Vili

kinthetö, következő alább felsorolt növények a munka szövegében figyelmen kivül hagyattak u. m. : a) Parkokban, nyilt tereken, diszkertekben ritkán előforduló cserjék v. fák. Acer Negundo, Amorpha fruticosa, Cercis Siliquastrum, Cytisus Laburnum, Hibiscus syriacus, Hippophae rhamnoides, Elaeagnus angustifolia, Philadelphus coronarius, Platanus orientális, Prunus Padus, Ptelea trifoliata, Rhus Cotinus, Rhus typhina, Robinia Garraghana, Salix babylonica, Sophora japonica, Syringa chinensis, S. persica. b) Házi kertekben vagy szöllökben. Borrago offìcinalis, a méhek kedvencze, Galinsoga parviflóra Peruból származó Esztergomban kertekben ritkán elvaduló fészkes növény, Lavandula Spica, Ocymum Basilicum, Phytolacca decandra, Castanea vesca. Ujabb időben Karva és Muzsla közti egyetlen lelhelyéröl végkép kiveszett Alisma ranunculoides L. flóránk keretébe ez okból szintén felvehető nem volt. Jóllehet Esztergom megye az ország kisebb me­ gyéi közé tartozik, amennyiben térfogata csak 1123 • kilométer; előnyös fekvése, változatos alakulásai, nagy­ szerű folyója, negyei és völgyiapályai által, a növény­ zet szempontjából mégis igen nevezetes és gazdag területnek tekinthető. Eme aránylag valóban kis területen oly sok ér­ dekes növény van összehalmozva, hogy a növény­ tani tanulmánynak itt igazán terjedelmes és tág tere nyilik, sőt még tágabb mint sok más nagyobb me­ gyében, ugy hogy ennek a megyének növénytani ismertetését már ebből a szempontból is hasznos munkának kellett tekintenem. Esztergom megye a közép-magyarországi Duna­ vidék egyik legszebb részét foglalja el, melyet ezen hatalmas folyó csaknem közepén szel át, és mely útjában nyugatról kelet felé számos kisebb-nagyobb

IX

szigeteket képez; Párkány alatt, az itt elterülő nagy trachyt-hegység tömbjét áttörve, Dömösnél a megye határát elhagyja. A Duna szigetei és a megye északi része nagyobbrészt rónaság s a pozsonyi medenczéhez tartozik, mig annak déli része inkább hegyvi­ dékkel bir, melyben a Duna jobb partján a pilisi hegycsoport terül el, gazdag barna kőszén telepeivel és e hegycsoport végkiág alján fekszik Eszter­ gom sz. kir. város 110 méter magasságban, megyénk és területünk ősrégi központja és főhelye. Esztergom megye területének talaját tekintve, annak déli része, mint emlitve volt, hegyes, itt terül­ vén el a pilisi hegység neve alatt ismeretes hatalmas trachyt-tömb, melyhez mészkö-hegytömeg csatlakozik, és mely délről észak felé a Dunáig terjed Szentgyörgy­ mezönéi, Maróthnál, Dömösnél, mely eredetét ugyan­ azoknak a vulcanicus kitöréseknek köszönheti, mint azok a Duna által megszakitott és Esztergom me­ gyébe beszögellö hegycsoportok, amelyeket a Duna tulső tehát balpartján Börzsöny-M.-Nosztránál emelt ki. A mária-nosztrai trachyt hegy-tömeg közvetlen összeköttetésben van a selmeczi hegyekkel és igy a Kárpátokkal is. Ezek szerint a börzsöny-m.-nosztrai trachyt hegy-tömb az északi Kárpátok legvégső nyúl­ ványaként tekinthető. És ez az oka annak, hogy ebben a trachyt hegyi flórában nem kevés észak-magyarországi növény­ faj van képviselve. Esztergom megyét tulaj donkép a pilisi hegység uralja, mert annak egész déli részét ez a hegység foglalja el. A Pilis középmagasságú hegycsoport 400 méter magassággal, hegyei közül csak kevés emelkedik fel megyénkben 500 méterre. 600 méternél nagyobb magasságot csak 5 hegy ér el, és nem képez egy összefüggő hegylánczolatot, hanem mindenütt agyag és homok réteg, egyes homok kősziklák (kis Strázsahegy, Szenttamás-hegy) által van megszakítva.

X

Az erdővel sürüen borított hatalmas trachyt-tömb legmagasabb csúcsa a Dobogókő 700 méter magas­ sággal. Hozzá csatlakoznak közbe-közbe különféle mészhegyek, melyeknek legmagasabbjai a szorosan vett Pilis-hegy 757 és a Gerecse-hegy 633 méter magassággal, melyen Nyerges-Újfalunál, Piszkénél és Süttönél fehér és veres szinü márványt fejtenek. Az esztergomi hegyek közül a növényélet gaz­ dagsága és érdekessége miatt legnevezetesebbek első sorban a mészhegyek, különösen a 301 méter magas Kétágú-hegy; a 484 méter magas Fehérkö-hegy; a 309 méter magas Nagy-Strázsa-hegy. Másodszor a trachyt-hegyek; a 485 méter magas Árpád-hegy (Apádvár) Cserepesben; a 324 méter magas Sashegy ; a 406 méter magas Vaskapu; a 308 méter magas Szamárhegy; a 270 méter magas Hideglelös-kereszthegy. A mészhegyek közt igen termékeny völgyiapályok terülnek el. A magasabb hegyek igen szép erdővel boritvák, és pedig tölgy-, cser- és bükkfával, a hegy­ oldalakon és lejtökön vegyes erdők díszlenek külön­ féle fanemekkel és cserjékkel, ezeket azonban sziklás helyek — kőbányák — és kisebb hegyi síkok szakít­ ják félbe. Az alacsonyabb hegyeken és azok oldalain és lejtőin jó bort termő szöllök vannak, melyeket ujabb időben nagyobbrészt a fillokszera pusztított el, de melyek rekonstrukczióján a lakosság nagy szorga­ lommal és ügyességgel fáradozik. A pilisi hegy bel­ sejében egy magas völgyiapályban, minden oldalról hegyek által körülvéve fekszik, a szelíd klímájáról és üde jó levegőjéről ismeretes Huta-Szentlélek község, a tenger szine fölött 341 méter magasságban. Ezt a községet minden oldalról a legpompásabb erdőség ékesíti és csergedező patakok habjai vidámítják. Nö­ vényélete pedig felette érdekes. Huta-Szentlélek magas fekvése, por- és szélmen­ tessége, és zamatos üde levegője miatt, főleg pedig

XI

Esztergom városához való közelségénél fogva klima­ tikus helynek is igen alkalmas volna. Esztergom vármegye területének kutatóját méltán meglepheti ama nevezetes körülmény, hogy e csekély területen a természet annyi szépséget halmozott össze. A meredek sziklák lekötik figyelmünket és azok or­ mairól a legszebb tájképek terülnek szemeink elé, de lehajolva a szirtek hasadékaiba, nem kevés érdekes és ritka növényt is találunk. A szép sötétzöld erdők tisztásaiban, patakok és folyócskák partjain szintén változatos flórára akadunk, nemkülönben a megye mindkét járásában található kiterjedt homokos területek, dombok, sós, sziksós ta­ lajú földek és legelök, mocsarak, tavak és lassan folyó vizek erei, rétjei és áradásoknak kitett terei, szá­ mos, ritka növénynek adnak helyet. A mi pedig a nagyban mivelt terményeket illeti, a megye északi része, az egész párkányi járás jó termő, fekete agyag földje, mindennemű gabonát jó minőségben termel és a megyének ez a része az egész vidéknek valóságos éléskamrája és tárháza. Flóránk területét a megye határán kivül kissé ki kellett szélesíteni azon lehetőleg természetes ha­ tárokig, amelyeket nyugaton a Pilis-hegycsoport erdős ágai vonnak, és igy területünkhöz a megye nyugati részén, a szomszéd Komárom megyéből egy keskeny szalagot vettünk fel, amely északon Udvardnál ta­ lálja végső pontját, onnan dél és kissé kelet felé indul Almáson keresztül és Tatát Bajj határával érintve Héreghen és Gerecse-hegyen túl, Tarián, alsó és felső Gallánál végződik. Észak-keleten a megye flórája keretébe be kel­ lett vonni Hont megyéből a börzsöny-mária-nosztrai hegycsoport egy részét, amely déli részén a Dunáig terjed és itt Esztergom megyébe beszögellik, és amely­ hez Kövesd, Helemba, Letkés és néhány körülötte fekvő falun kivül, az esztergomi közönség által ujabb

XII

időben gyakran látogatott és nagy rokonszenvvel fel­ karolt páratlan szépségű, regényes fekvésű Kovács­ patak is tartozik. Növényeink lelhelyeinek megjelölése alkalmával rövidség okáért gyakran megnevezzük ugyan a pilisi hegyet (melynek legdélibb része már Pest megyében van), de ilyenkor annak mindig csak azt a részét és ágazatait értjük, mely határunkon belül, Szentlélek, Csév és Kesztölcz fölött emelkedik, mig a Szántó előtti és igy Pest megyében fekvő részt mellőztük. Flóránk nevezetességeit és ritkaságait, mint fen­ tebb emiitettük, különösen a mész-hegyek szolgáltat­ ják ; utánna jönnek a hatalmas trachyt-tömb, nem kevés és szinte érdekes növényei, végre a homoki, réti, mocsári és szikes-talajon terrnö növények. A fentebbiekben előadtam azokat az általános elveket, amelyek ismeretére munkám könnyebb megérthetése végett szükség van és amelyeket ennélfogva előszóba foglalva, előre bocsátani kötelességemnek tartottam; és a midőn még csak azt jegyzem meg, hogy flóránk területének magassági adatait munkám végén egy függelékbe foglaltam, ama óhajomnak adok kifejezést, vajha szerény törekvésemnek sikerülne az általam mélyen tisztelt történeti és régészeti Társu­ latot, valamint általában a növény-kedvelöket kielé­ gíteni és a növény-kutatás iránt szélesebb körben érdekeltséget kelteni és fejleszteni. Ha ez sikerül, ugy fáradozásom bőven jutalmazva leend. Dr. Feichtinger Sándor.

Flos est plantarum gaudium, tunc se novas aliasque quam sunt ostendunt, tunc vario colorum lusu ad certamen usque luxuriant. Plinius.

ESZTERGOM MEGYE ÉS KÖRNYÉKE

FLÓRÁJÁNAK NEMEI LINNÉÉ

RENDSZERE

SZERINT

OSZTÁLYOZVA.

I. Virágos növények. A) Himnős virágok. Porzók szabadok, egyenlő nagyságúak. I. Osztály. Monandria. Egyporzósak. Mindegyik virágban egy porzó van. Monogynia. Egyterméjüek: Digynia.

Kóttermójüek:

Hippuris. Salieornia.

Callitriche. Corispermum. (4.)

II. Osztály. Diandria. Kétporzósak. Mindegyik virágban két porzó. Monogynia.

Egyterméjüek:

* Vir. egyszirmuak, szabályosak: Ligustrum. Syringa. ** Vir. egyszirmuak, szabálytalanok, term. tok.: Veronica Gratiola. Utricularia. *** Vir. egyszirmuak, szabálytalanok. Termések fedetlen magvuak: Verbéna. Lycopus. Salvia. **** Bokr. kétszirmu: Circaea. D i g y n i a . K ó t t e r m ó j ü : (Pázsitnemü.) Anthoxanthum. (10.) III.

Osztály. Triandria. Háromporzósak. M. v. 3 p. Monogynia.

Egyterméjüek:

* Vir. felső állásúak: Valeriána. Valerianella. Iris. ** Vir. alsó állásúak: Polycnemum. *** Vir. polyvásak: Schoenus. Gyperus. Scirpus. Eriophorum. **** Pázsitos. Zea.

XIV Digynia.

Kótterméjüek.

Gramineae.

Fázsitosak:

Hor-

deum. Elymus. Aegilops. Lepturus. Triticum. Sécale. Eragrostis. Poa. Dactylis. Molinia. Glyceria. Festuca. Lolium. Bromus. Briza. Stipa. Milium. Mélica. Koeleria. Avena. Arrhenatherum. Corynephorus. Agrostis. Galamagrostis. Phragmites. Cynodon. Alopecurus. Phleum. Crypsis. Digraphis. Hierochloe. Setaria. Panicum. Digitaria. Tragus. Leersia. Andropogon. Sorghum. Trigynia. Háromtermójüek.

Holosteum. (48.)

IV. Osztály. Tetrandria. Négyporzósak. M. v. 4 p. Monogynia.

Egyterméjüek:

* Vir. fejecskében csoportositvák. A g r e g a t a e : Globula­ ria. Dipsacus. Cephalaria. Scabiosa. Succísa. Knautia. ** Vir. csoportja gombos vagy füzéres: Sanguisorba. Plantago. *** Vir. magánosak: Asperula. Galium. Sherardia. Ru­ bia. Centunculus. Cornus. Camphorosma. Digynia. Kótterméjüek:

Cuscuta.

Tetragynia. Negyterméjüek:

Sagina. Potamogetón. (18.)

V. Osztály. Pentandria. Ötporzósak. M. v. 5 p. Monogynia.

Egyterméjüek:

I. Vir. teljesek, alsó állásúak, egyszirmuak: a) Négymagvuak. A s p e r i f o l i a e . É r d e s - l e v e l ü e k : Heliotropium. Asperugo. Echinospermum. Cynoglossum. Omphalodes. Anchusa. Nonea. Symphytum. Onosma. Gerinthe. Echium. Pulmonaria. Myosotis. Lithospermum. b) Termés egyrekeszü tok: Androsace. Primula. Lysimachia. Anagallis. Menyanthes. Lymnanthemum. c) Term. 2—5 rekeszü tok: Erythraca. Convolvulus. Datura. Nicotiana. Hyoscyamus. Verbascum. d) Term, két hosszban feslő tüsző: Vinca. e) Term, bogyó: Lycium. Atropa. Physalis. Solanum. Capsicum. II. Vir. teljesek, egyszirmuak, felső állásúak: a) Term, tok: Samolus. Jasione. Campanula. Specularia. b) Term, bogyó: Lonicera.

XV III. Vir. teljesek, több szirmuak, alsó állásúak. a) Vir. szabálytalanok : Viola. b) Vir. szabályosak : Vitis. Evonymus. Rhamnus. IV. Vir. teljesek, több szirm., felső állásúak: Ribes. Hedera. V. Vir. tökéletlenek, alsó állásúak : Glaux. Herniaria. Paronychia. VI. Vir. tökéletlenek, felső állásúak : Thesium. Digynia.

Kétterméjüek :

a) Vir. tökéletlenek: Ulmus. Beta. Salsola. Kochia. Suaeda. Chenopodium. b) Vir. teljesek, egy szirmuak, alsó állásúak : Vincetoxticum. Asclepias. Gentiana. c) Vir. teljesek, 5 szirmuak, felső állásúak : E r n y ő s e k . U m b e l l i f e r a e : Eryngium. Sanicula. Daucus. Orlaya. Caucalis. Torilis. Laserpitium. Siler. Selinum. Angelica. Peucedanum. Pastinaca. Anethum. Heracleum. Tordylium. Oenanthe. Seseli. Libanotis. Aethusa. Cnidium. Foeniculum. Silaus. Anthriscus. Chaerophyllum. Conium. Smyrnium. Apium. Trinia. Falcaria. Aegopodium. Pimpinella. Carum. Sium. Bupleurum. Trigynia.

Háromtermójüek :

Vir. teljesek : Staphylea. Viburnum. Sambucus. Tetragynia. Pentagynia.

Polygynia.

M e g y t e r m é j ü e k : Parnassia. Öttermójüek

: Linum. Statice.

Sokterméjüek:

Myosurus. (97.)

VI. Osztály. Hexandria. Hatporzósak. M. v. 6 p. Monogynia.

Egytermójüek :

a) Vir. teljesek : Berberis. Loranthus. b) Lepel bokréta-alaku : Levcojum. Galanthus. Conval­ laria. Muscari. Asparagus. Gagea. Lilium. Anthericum. Allium. Ornithogalum. Scilla. c) Lepel csésze-alaku, átlátszó v. száraz hártyás : Juncus. Luzula. Acoros. Trigynia.

Háromtermójüek :

* Lepel egylevelü : Colchicum. ** Lepel 6 levelii : Triglochin. Rumex. Polygynia.

Többtermójüek:

Alisma. (20.)

XVI VIL Osztály. Heptandria. Hétporodások. Monogynia.

E g y t e r m ó j ü : Aesculus.

VIII. Osztály. Octandria. Nyolezporzósak. Monogynia.

Egytermójüek:

a) Vir. teljesek: Oenothera. Epilobium. Chlora. b) Vir. tökéletlenek: Daphne. Passerina. Polygonum. T e t r a g y n i a . N ó g y t e r m é j ü e k : Adoxa. Paris. (8.) IX. Osztály. Enneandria. Hexagynia.

Kilenezporzósak.

H a t t e r m ó j ü : Butomus.

X. Osztály. Deeandria. Tizporzósak. M. v. 10 p. Monogynia.

Dictamnus. Tribulus. Mo-

Egytermójüek:

notropa. Digynia. Kóttermójüek: Saxifraga. Ghrysosplenium. Scleranthus. Gysophila. Saponaria. Dianthus.

Trigynia. Háromtermójüek:

Cucubalus. Melandrium. Si-

lene. Alsine. Spergularia. Moehringia. Arenaria. Stellaria. P e n t a g y n i a . Ö t t e r m ó j ü e k : Sedum. Lychnis. Agrostemma. Oxalis. Cerastium. Malachium. Spergula. (24.) XI. Osztály. Dodeeandria. Tizenkétporzósak. Minden vir.-ban 12—16 porzó. Monogynia.Egytermójüek:

Lythrum, Portulacca.Asarum.

D i g y n i a . K ó t t e r m ó j ü : Agrimonia. Trigynia. Háromtermójü: Dodecagynia.

Reseda.

Tizenkóttermójü:

Sempervivum. (6.)

XII. Osztály. Icosandria. Huszporzósak. M. vir.-ban 20 x. több porzó, a csészén.

Rosaoeae. Rózsafélók.

Amygdalus. Pérsica.-Prunus. Pyrus. Cydonia. Sorbus. Mespilus. Crataegus. Cotoneaster. Spiraea. Waldsteinia. P o l y g y n i a . S o k t e r m ó j ü e k : Rosa. Rubus. Geum. Fragaria. Potentilla. (16.) Monogynia. Egytermójüek:

Di-Pentagynia. Kót-ötterméjüek:

XVII XIII. Osztály. Polyandria. Sokporzósak. M. v.-ban 20 v. több porzó a vaczkon. Monogynia.

Egytermójüek:

a) Vir. 4 szirmuak : Actaea. Papaver. Chelidonium. Glaucium. b) Vir. 5 szirmuak: Tilia. Helianthemum. c) Vir. sokszirmuak. Vizi növények : Nymphaea. Nuphar. Di-Polygynia.

K é t v.

Ranunculaceae.

sokterméjüek:

Szirontákfólók:

Delphinium. Aconitum.

Aquilegia. Nigella. Helleborus. Isopyrum. Caltha. Adonis. Ra­ nunculus. Ceratocephalus. Anemone. Thalictrum. Clematis. (21.) B) Himnős virágok. Porzók szabadok, de nem egyenlő hosszúak. XIV. Osztály. Didynamia. Két főbb porzósak. M. vir.-ban 4 porzó, kettő hosszabb. a) Fedetlen magvuak : G y m n o s p e r m i a .

Labiatae. Aja-

: Mentha. Hyssopus. Thymus. Origanum. Melissa. Calamintha. Galeopsis. Lamium. Galeobdolon. Leonurus. Chaiturus. Marrubium. Sideritis. Melittis. Ballota. Stachys. Betonica. Ajuga. Teucrium. Prunella. Scutellaria. Nepeta. Glechoma. Phlomis. kosak

b) Fedett magvuak v. magrejtősek: A n g i o s p e r m i a . P e r : Scrofularia. Limosella. Lindernia. Antirr­ hinum. Linaria. Digitatis. Melampyrum. Rhinanthus. Pedicularis. Euphrasia. Orobanche. Lathraca. (36.)

sonatae. Álarczosak

XV. Osztály. Tetradynamia. Négy főbb porzósak. M. vir.-ban 6 porzó, 4 hosszabb.

Cruciferae.

Keresztesek.

a) T á s k á s a k . S i l i e u l o s a e . Termés beczöke, a arányához képest széles és rövid. Thlaspi. Capsella. Hutschinzia. Lepidium. Isatis. biera. Bunias. Myagrum. Rapistrum. Euclidmm. Neslia. lina. Lunaria. Alyssum. Draba. Roripa. b) B e o z ő s e k , S i l i c r u o s a e . s Termés keskeny és a sége arányához képest hosszú. Cardamine. Dentaria. Barbarea. Arabis. Turritis.

hossz SeneCameszéles­ Erysi-

XVIII mum. Conringia. Syrenia. Sisymbrium. Alliaria. Hesperis. Malcolmia. Brassica. Diplotaxis. Sinapis. Raphanus. (32.) G) Himnős vir. porzók összenőttek. XVI. Porzók

osztály. Monadelphia. Egyfalkásak. maguk

közt

egy falkába

összenőttek.

D e c a n d r i a . T i z p o r o d á s a k : Erodium. Geránium. Polyandria.

Sokporzósak

: Malva.

Althaea. Lavatera.

Abutilon. Hibiscus. (7.) XVII. Osztály. Diadelphia. Kétfalkásak. Porzók

szálaikon

Hexandria.

Octandria. Decandria.

két

Hatporodásak

pamatba

összenőttek.

: Fumaria. Corydalis.

N y o l c z p o r o d á s a k : Polygala. Tizporodásak:

Pillangós

viráguak.

Legu-

m i n o s a e . H ü v e l y k e s e k : Cytisus. Genista. Ononis. Anthyllis. Medicago. Trigonella. Melilotus. Trifolium. Dorycnium. Lotus. Tetragonolobus. Galega. Robinia, Golutea. Astragalus. Oxytropis. Coronilla. Onobrychis. Cicer. Ervum. Vicia. Lathyrus. Orobus. Pisum. Phaseolus. (28.) XVIII. Osztály. Polyadelphia. Sokfalkásak. Porzók szálaikon 3—5 pamatba összenőttek.

Hypericum.

XIX. Osztály. Syng-enesia. Csőporzósak. Porzók porhonaikon nőttek össze.

Compositae.

Fészkesek:

a) Minden virág félszeres v. nyelvalaku. L i g u l i f l o r a e : Lapsana. Cichorium. Hypochaeris. Leontodon. Picris. Tragopogon. Scorzonera. Podospermum. Taraxacum. Chondrilla. Lactuca. Sonchus. Crepis. Hieracium. b) Minden virág csöves, a kerületen lévők néha nagyob­ bak. C y n a r o e e p h a l a e : Xeranthemum. Centaurca. Carthamus. Crupina. Lappa. Serratula. Jurinea. Onopordon. Carduu's. Cirsium. Carlina. Calendula. Echinops. c) Minden virág csöves v. a kerületen lévők nyelv-alakuak. C o r y m b i f e r a e : Aster. Linosyris. Solidago. Erigeron. Stenactis. Bellis. Inula. Pulicaria. Doronicum. Senecio. Eupa-

XIX tórium. Helianthus. Bidens. Artemisia. Tanacetum. Matricaria. Chamaemelum. Anthemis. Achillea. Garpesium. Gnaphalium. Filago. Micropus. Tussilago. Petasites. (52.) XX. Osztály. Gynandria. Porzós-bibéjüek. Porzók a termővel nőttek össze. Monandria. Egyporzósak.

Orchideáé.

Kosborfólók:

* Pilis-szirom sarkantyús. Orchis. Gymnadenia. Platanthera. Peristylis. Anacamptis. Himanthoglossum. Limodorum. ** Pilis-szirom sarkantyútalan. Ophrys. Cephalanthera. Epipactis. Neottia. Listera. H e x a n d r i a . H a t p o r o d á s : Aristolochia. (13.) D) Egyivaru virágok. Porzós és termős virágok ugyanazon egyénen. XXI.

Osztály. Monoecia. Egylakiak.

Euphorbia. Arum. Zanichellia. Pinus. Lemna. T r i a n d r i a . H á r o m p o r z ó s a k : Typha. Sparganium. Carex. T e t r a n d r i a . I T ó g y p o r z ó s a k : Urtica. Morus. Alnus.

Monandria. Egyporzósak: Diandria. Kótporzósak:

Pentandria.

Ötporzósak:

Polyandria. Sokporzósak:

Amaranthus. Xanthium. Sagittaria. Myriophyllum. Ce-

ratophyllum. Poterium. Amentaeae. Barkásak:

Juglans. Fagus. Quercus. Corylus.

Carpinus. Betula. Polyadelphia.

Sokfalkásak:

Cucurbita. Cucumis. Bryo­

nia. (26.) E) Egyivaru virágok. Porzós és termős virág különböző egyénen. XXII. Osztály. Dioeeia. Kétlakiak. Salix.

Diandria. Kótporzósak:

T e t r a n d r i a . N e g y p o r z ó s a k : Viscum. Spinacia. Pentandria. Ötporzósak:

Cannabis. Humulus.

O e t a n d r i a . M T y o l c z p o r z ó s a k : Populus. Enneandria. Kilenozporzósak:

Monadelphia. Egyfalkásak:

Mercurialis. Hydrocharis.

Ephedra. Juniperus. (10.)

XX F) Egyivaru virágok. Porzós v. termős és himnős virágok egy virágzatban. XXIII. Osztály. Polyg-amia. Felemásak. Monoecia. E g y lakiak:

Veratrum. Acer. Parictaria. Atri-

plex. Dioecia.

K é t l a k i : Fraxinus.

(5.)

II. Virágtalan növények. XXIV. Osztály. Cryptogamae Vasculares. Edényes virágtalanok. Equisetum. Ophioglossum. Pteris. Aspidium. Cystopteris. Asplenium. Scolopendrium. Polypodium. (8.) 492.

ESZTERGOM MEGYE ÉS KÖRNYÉKE

NÖYÉNY-CSALÁMIMK RENDSZERES

I.

ÁTTEKINTÉSE.

KÖR.

Phanerogamae. Virágos növények. (Portokok és magrügyekkel ellátott virágokkal bírnak.)

I. oszt. Dicotyledoneae. Kétszikűek. A ) Sympetalae.

Forrtszirmúak.

Egyszírmúak.

1. Család. Compositae. Fészkesek. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Cs. Cs. Cs. Cs. Cs. Cs. Cs. Cs. Cs. Cs. Cs. Cs. Cs. Cs.

Ambrosiaceae Link. Ambroziafélék. Dipsaceae DC. Mácsonyafélék. Valerianeae DC. Gyökönkefélék. Caprifolieaeae Juss. Kaprifoliumfélék. Rubiaceae Juss. Bűzérfélék. Gentianeae L. Tarnicsfélék. Apocynaceae R. Br. Apoczinfélék. Asclepiadeae R. Br. Krepinfélék. Solanaceae L. Csucsorfélék. Convolvulaceae L. Szulákfélék. Personatae L. Álarczosok. Ligustrineae Bartl. Fagyalfélék. Verbenaceae Juss. Szaporafűfélék. Labiatae L. Ajakosak. 1

2 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Gs. Gs. Gs. Cs. Cs. Cs. Cs.

Asperifoliae L. Érdeslevetóek. Utriculariae Endl. Renczefélék. Primuleae Vent. Kankalinfélék. Globulariae DC. Gubóvirágfélék. Plantagineae Vent, Utifűfélék. Campanuleae L. Csengetyűvirágfélék. Cucurbitaceae Juss. Tökfélék.

B ) Dialypetalae. Váltszírmúak. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49.

Többszírmúak.

Cs. Umbelliferae Juss. Ernyősek. Cs. Araliaceae Juss. Araliafélék. Cs. Cornaceae DC. Somfafélék. Cs. Ampelideae Kunth. Venyigések. Cs. Rhamneae R. Rr. Bengefafélék. Cs. Celastrineae R. Br. Csutkalomfélék. Cs. Sapindaceae J. Szapinduszfélék. Cs. Rutaceae L. Rutafélék. Cs. Zygophylleae Brown. Zigofillumfélék. Cs. Juglandeae DC. Diófafélék. Cs. Euphorbiaceae R. Br. Fűtejfélék. Cs. Violaceae Lind. Ibolyafélék. Cs. Cistineae DC. Cisztuszfélék. Cs. Droseraceae DC. Harmatfűfélék. Cs. Hypericineae DC. Orbánczfűfélék. Cs. Resedaceae DG. Rezedafélék. Cs. Papaveraceae Juss. Mákfélék. Cs. Cruciferae Juss. Keresztesek. Cs. Oxalideae DC. Sosdifélék. Cs. Lineae DC. Lenfélék. Cs. Geraniaceae DC. Gólyaorrfélék. Cs. Malvaceae Juss. Mályvafélék. Cs. Tiliaceae Juss. Hársfafélék. Cs. Caryophylleae Fenzl. Szegfűfélék. Cs. Amaranthaceae R. Br. Amarantfélék. Cs. Polygoneae Juss. Keserűfűfélék. Cs. Urtieaceae Endl. Csalánfélék.

3 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65.

Cs. Cs. Cs. Cs. Cs. Cs. Cs. Cs. Cs. Cs. Cs. Cs. Cs. Cs. Cs. Cs.

Plumbagineae Vent. Plumbágófélék. Portulaéaceae Juss. Porcsinfélék. Halorageae R. Br. Tengerfürtfélék. Oenothereae Endl. Csészekürtfélék. Lythrariae Juss. Füzényfélék. Ericaceae Endi. Hangafélék. Thymeleaceae Juss. Boroszlányfélék. Santaleae R. Br. Szantalfélék. Loranthaceae Don. Fakínfélék. Leguminosae J. Hüvelykesek. Rosaceae J. Rózsafélék. Saxifrageae J. Kőrontófűfélék. Crassulaceae DC. Pozsgafélék. Nymphaeaceae Salisb. Nimfafélék. Berberideae Vent. Borbolyafélék. Ranunculaceae Juss. Szirontákfélék.

. G) A p e t a l a e . Sziromtalanok. 66. 67. 68. 69. 70.

Cs. Cs. Cs. Cs. Cs.

Aristolochiaceae Juss. Farkasalmafélék. Cupuliferae Rich. Kopánycsosak. Salicaceae Rich. Fűzfafélék. Gnetaceae Endl. Gnetumfélék. Coniferae L. Kúptermők.

II. oszt. Monocotyledoneae. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79.

Cs. Cs. Cs. Cs. Cs. Cs. Cs. Cs. Cs.

Egyszikűek.

Orchideáé L. Kosborfélék. Irideae R. Br. Nősziromfélék. Amaryllideae R. Br. Amarylliszfélék. Liliaceae L. Liliomfélék. Juncaceae Agárd. Szittyófélék. Cyperaceae DC. Palkafélék. Gramineae Juss. Pázsitok. Typhaceae DC. Gyékényfélék. Aracaceae Juss. Kontyosfüfélék. 1*

80. 81. 82. 83. 84. 85.

Gs. Cs. Gs. Gs. Cs. Gs.

Lemnaceae Link. Békalencsefélék. Hydrocharideae DC. Bekatutajfélék. Alismaceae L. Hidőrfélék. Butomeae Lindt. Elecsfélék. Juncagineae Rich. Hutszafélék. Najadeae Rich. Hinárfélék.

II. KÖR.

Cryptogamae. Virágtalanok. Szíktelenek. Cryptogamae

Vasculares.

Virágtalan edényes

növények.

86. Cs. Equisetaceae DC. Zsurlófélék. 87. Cs. Filices L. Harasztok.

I. K Ö R .

Phanerogamae. Virágos

növények.

I. oszt. Dicotyledoneae. Kétszikűek. A)

Sympetalae.

Forrtszírmúak.

Egyszírmúak.

1. Család. Compositae. Fészkesek. Több kis virág egymás mellett egy telepen (vaczok) csoportosul s fejecskét — fészket — alkot. A fészekben a virágokat többnyire közös murvagallér veszi körül. Párta egyszirmú 5—4—3 metszetű. Öt porhon a bibe nyelét áteresztő csővé van egész hosszában összenőve. A száraz fel nem nyíló terméske egy petéjü makkocska (kaszat, Achenium). Igen el­ terjedt növény-család. Félszeres vagy nyelvalaku virágok. (Semiflosculosi Liguliflorae.) A) Vaczok

kopasz.

1. Lapsana.

Bóbita

hiányzik.

Válupik.

Szár ágas leveles sokfészkü. Gallér a terméskék érésekor felálló. Párta nyelvalaku, a bóbita helyett kis korona forma szegély. Kaszat hosszúkás, 18—20 bordás. L. Communis L. Közönséges V. Gyökere orsó alakú. Szára bugásán ágas, szegletes. Levelei tojásdadok, nyelesek, az alsók félben szárnyasak, a felsők épek. Kaszatok szegle­ tesek. Fészek kicsiny. Virágok sárgák, kocsányai vékonyak. Erdei vágásokban, cserjésekben s mivelt helyeken közönséges. B) Vaczok potyvás. 2. Cichorium

a) Bóbita

L. Katáng

polyvás. Jeőró.

Hengeres gallérja kétsoros, külső 5, belső 8 levelű. Párta nyelv alakú, számos. Terméseik lándzsás polyvákkal vannak koszorúzva. Vaczok alig polyvás. Virága kék. Szár leveles és kórós.

6 C. Intybus L. Mezei K. Gy. évelő. Fészkei magánosak, pá­ rosak vagy többen ülnek a levél hónaljában, vagy kurta kocsányuak. Levelei érdesek, szőrösödők, agyarosak, az alsók nyélbe keskenyedők, a többiek szárölelők, öblösen fogasak, kék virágai között levők lándzsásak, épélűek. Bóbita igen rövid. Parlagokon, utakon, szántók szélein köz. C. Endivia L. Endivia K. Az előbbihez hasonló, de gyö­ kere egy nyári vastag, virágai közt levő levelei széles tojás­ dadok, színesek s szárölelők. Bóbitája hosszabb. Több válfaj­ ban, keskeny, széles és fodros levelekkel mivelik konyhai czélokra kérteinkben. b) Bóbita 3. Hypochaeris

pelyhes.

L. Vérrelharmatozó

fű.

Gallér hosszúkás fedelékes. A vaczkon a polyvák lehullok. A bóbita nyeles, pelyhes, azaz szőrei szőrösek. Kaszatai csőrbe keskenyednek. Párta nyelvalaku, számos. H. maculata L. Foltos V. Gy. igen hosszú, vastag. Sz. merev, felálló. 1—3 fészkű, csaknem egylevelü szőrös ; tőlevelei tányérosan a földön kiterülnek, szőrösek, kerülékesek, öblö­ sen fogasak, feketésen foltosak. Fészek nagy, szélső virágok hosszabbak a gallérnál, mindnyájan aranysárgák. Hegyi réteken. H. radicata L. Kaczuros V. Sz. felálló, hengeres, levéltelen, felül ágas. Levelek tövön állók, hosszúkások, tompák, kaczurosak, virágkocsányok pikkelyesek, a kerületen lévő virá­ gok hosszabbak a fészeknél. Kaszatok csőrösek. A bóbita belső sora pelyhes, a külsőé egyszerűen szőrös. Virág sárga. Erdei hegyi réteken és vágásban ritka, Püis-Maróthon Közép­ hegy alján és lejtőjén, és a Hamvaskőhegy alatti réten. c) Vaczok 4. Leontodón

meztelen. L.

Oroszlánfog.

Gallér-murvák fedelékesek, mind odasimulok, kaszat csőrbe keskenyedik. Bóbita állandó, oldal szőröcskéi nincse­ nek összenőve. Fészke pikkelyei egyenlő szélesek, szálas lánd­ zsások. Vaczok meztelen. Szára levéltelen.

7 a) Egyszerű tőkocsány. L. hastilis L. Dárdalevelű 0. Gyökere leharapott végű, igen rostos. Szára vonalos, egyfészkü, levéltelen, tetején vas­ tagabb egy-két pikkelyes. Levelei hosszúkás lándzsások, foga­ sok vagy szárnyasán hasogatottak, kopaszok vagy 2—3 vil­ lája szőrösök. Kaszatok árképüek. Virága sárga. A kopasz vagy igen gyéren szőrös levelii válfaja a L. hastilis glabratus a szőrös L. hispidus név alatt is említtetik. Erdei hegyi réte­ ken gyakori. L. Incanus Schrank Szőke 0. Gyökere orsó-alaku egye­ nesen lefelé növő, később sokfejű. Tőkocsánya hengeres, egy­ fészkü és valamint fűve villásan elágazó szőröktől szürkén molyhoz. Levelei keskeny lándzsások, épélüek. Virágok arany­ sárgák. Bibeszár sárga. A Szentlólek-pilisi hegy meszes tala­ ján ritka. b) Szára elágazó. L autumnalis L. Őszi 0. Gyökere csonka, igen hosszú, rostos. Sz. hengeres barázdált a fészkek felé pikkelyes s vas­ tagodó. Lev. lándzsások, karélyosan, v. szárnyasán fogasak, ko­ paszok vagy szőrösek. A bóbita minden sugara tollas. Virágok sárgák. Kaszatok vonalai redősek. Réteken és legelökön köz. 3. Picris

L.

Vajfű.

A fészek murvái fedelékesek, többsorosak. Terméskék harántul ránczosak, lassan csőrbe keskenyedők vagy hegyén összeszorultak, és igy igen rövid csőrt alkotnak. Bóbita, ülő, lehulló tövén gyűrűbe összenőtt sugarakkal, belső szőrei tol­ lasak, a külsők egyszerűek. Vaczok meztelen. P. hieracioides L. Holgyomálképü V. Gy. orsó-alaku, ágas. Sz. felálló, sátorozó, többfészkü, merev, barázdás, szőrös. Lev. osztatlanok, hosszúkás lándzsások, öblösen fogasok, nyélbe keskenyedők, szőrösek, a felsők szárölelők. A fészek alsó murvái kinyíltak. Kaszatok igen finoman redősek. Virága sárga. Erdei vágásokban, szőlők közt, szántók és utakon köz. 6. Tragopogón

L.

Baltszakái.

Párta nyelvalaku, többsoros. A gallér 8—12 egysoros és tővön összenőtt murvákból áll. Kaszatok pikkelyesen fulán-

8 kosak vagy bibircsesen érdesek, csőrbe keskenyedök. Bóbila hosszú nyelű és pelyhes, oldal szőrei összeszövődtek. Levelei osztatlanok, épélüek. Vaczok meztelen. T r . major Jacqu. Nagy B. Sz. felálló ágas. Lev. épélüek, szálas lándzsások, szárölelők, a gyöklevelek igen keskenyek. Kocsánya teteje felé vastagszik. Fészkének 12 levelei a halavány sárga virágainál hosszabbak. Fejecske felső felülete homorú. Gy. orsó-alaku. Szöllök szélein, füves dombokon, vágásokban Esztergom, Kesztölcz, Dömös, Bajna, Piszke, Sárisáp és más­ hol is. T r . floccosus WK. Szöszös B. Sz. ágas, felálló. Lev. szá­ lasak, épélüek, válusak, az alsók igen hosszúak, a felsők szár­ ölelők, lefüggők. Kocsányja egyenlő, csupán a fészek alatt kissé vastagabb. Fészkének 8 levélkéje sárga virágaiknál kur­ tábbak. Szélső kaszatjai tövön simák, igen rövid csőrbe kes­ kenyedök. Az egész növény szöszösen molyhos. Ritka, a kesztölczi mészsziklák alatti szőllőkben, az esztergomi vágásban, és homokos helyeken Doroghnál. T r . pratensis L. Réti B. Gy. orsó-alaku, hosszú. Sz. fel­ álló, ágas. Lev. szálas lándzsások, egyenesen felállók, épek, szárölelők. Kocsányja felül v. épen nem v. igen gyengén vas­ tagabb. Fészkének 8 levélkéje szálasak, akkorák mint a karima virágok. Füve kopasz. Virág sárga; ennek válfaját képezi a T r . Orientális L. a Keleti B., mely a rétihez igen hasonló, de tőle különbözik azáltal, hogy a fészeklevélkék rövidebbek a karima virágoknál, és a szélső terméskék néha kétszer akko­ rák, mint csőrjük, mig a tő alaknál a terméskék csőrükkel egyenlő nagyságúak. Réteken, különösen a dunai szigeteken. 7. Scorzonera

L.

Pozdor.

Murva gallér fedelékes, hosszúkás, levelei kopaszok, kihegyzettek. Terméskéje csőrbe keskenyedő. Bóbita tollas, oldal szőröcskéi egymásba szövődtek. Párta nyelvalaku több­ soros. Vaczok meztelen. a) Virágok sárgák. Sc. Austriaca Willd. Osztrák P. Gy. hengeres, szálas, rostok által üstökös. Sz. egyfészkü, felálló, alig leveles; tővön

9 álló levelei szálas lándzsások, a 2—3 szárlevelei pikkelyalakuak. Kaszat 10 bordás. Bóbita fehér. Az esztergomi mész­ sziklás fehér kőhegyen, Cserepesi h., a Szentlélek, Kesztölczi mészsziklákon. Sc. humilis L. Alacsony P. Gy. vastag Bengeres, pikke­ lyes. Sz. egy-két fészkű gyapjas, alig leveles, felső levelei szálasak, az alsók lándzsások. Murva levélkék felénél kisebbek a szélső virágoknál. Kaszatok simák, 10 bordásak. Bóbita barna, fehér. Nedves réteken. Sc. parviflora Jacq. Kisvirágu P. Gy. hengeres, vastag rostos. Sz. felálló, levéltelen vagy 1—3 levelii, kopasz. Lev. lándzsás kardalakuak, inasak, kopaszok. Fészekpikkelyek akko­ rák mint a sárga virágok. Kaszatok 10 bordások, simák. Ned­ ves, mocsáros réteken. Dorogh, Tokod, Csév, Csolnok, Esz­ tergomnál. Sc. hispánica L. Spanyol P. Sz. felálló, ágas, leveles, többfészkü. Lev. szárölelők, kihegyezettek, hosszúkás, szálas, lándzsások, a legfelsőbbek szálas serteképüek. Murva pikke­ lyei felénél rövidebbek a sárga virágoknál. A szélső virágok terméskéi puha fulánkosak, mindnyája 10 bordás. Hegyi réte­ ken, cserjés napos dombokon, Vaskapu, Cserepes, Strázsahegyen, Szent-Györgymezőn a majális-kútnál. Szentléleken. b) Virág piros. Sc. purpurea L Piros P. Sz. felálló, leveles, ágas, 1—4 fészkű. Lev. szálasak, épélüek, kopaszok, aljukon pókhálósak. Gyökerének üstöke fonálalaku rostokból áll. Terméskék oly hosszúak, mint a barna-fehér bóbita, karczoltak. Hegyi ho­ mokos réten, az erdő szélén Sz.-Györgymezőn, Strázsa-he­ gyen, Szentléleki erdőben, a Pilis-hegyen. 8. Podospermum

DC.

Nyélkaszat.

Vaczok bibircsesen fúlánkos; murva gallér és bóbita mint a Scorzoneránál. Terméske egyenlő vastagságú a bóbi­ táig, alján felfújt dudorodással. Párta nyelvalaku, többsoros. P. Jacquinianum Koch. Jacquin Ny. Sz. többnyire több fészkű, és ágaival együtt, felül barázdás. Szélső virágok két-

10 szer nagyobbak a fészekpikkelyeknél, a belső virágok pikke­ lyei belül selyempelyhesek; alsó levelek szárnyasan-hasogatottak, a felsők szálasak, osztatlanok. Fejecske 1, sőt IV2 von. átmérőjű. Vir. halványsárgák. Száraz réteken, utakon köz. P. laciniatum DC. Sallangos Ny. Sz. rendesen magános. Alsó levelek szárnyasan-hasogatottak, felsők szálasak. Szélső virágai oly nagyok v. csak keveset nagyobbak a fészekpikke­ lyeknél, melyek belül csaknem kopaszok. Szára és ágai hen­ geresek, finoman karczoltak. A vir. halványsárgák, a fejecske kicsiny (Va von. átmér.). Szikes, füves helyeken a megye róna részén, Búcs, Kőhidgyarmat, Nánánál. d) Bóbita

egyszerűen

9. Taraxacum

szőrös. Pappus Juss.

pilosus.

Pitypang.

A murva gallér fedelékes, hosszúkás. Virágok nyelvala'kuak többsorosak. Terméskék nyélforma csőrbe nyúlnak meg, melynek alján apró pikkelyes fúlánkok állnak. Tőkocsánya csöves (bördös). Virága sárga. T . officináié Wigg. Pongyola P. Gy. hengeres orsó-alaku. Sz. levéltelen, egyfészkű, bördös. Lev. kopaszok, hosszukások, kaczurosak, szálas-lándzsás sallangokkal, v. épélüek, fogasak. Kaszatok visszás tojásdad-szálasak. A fészek külső murvái hátra tűremlettek. Terem minden réten és füves helyen. Vál­ fajai: 1. Glaucescens. Fészke lándzsás, külső levélkéi vizirányosan nyiltak ki, a növény tengerzöld. Terem erdőben. 2. Corniculatum. Fészke belső levélkéinek csúcsa alatt rövid kicsucsorodások v. szarvacskák vannak, homokos, füves helye­ ken. 3. Lividum. Fészke külső levélkéi tojásdadok, hegyesek, lelapultak, levelei keskenyek, fogasak v. szálasak és majdnem épélüek. 4. Leptocephalum. Fészek külső levélkék lándzsások, csúcsaikon szakállasak. Ez és az előbbi nedves és mocsáros réteken nő, Doroghnál és Kőhidgyarmatnál. T . serotinum Sadler. Késő P. Sz. felegyenesedő, hengerded, csöves, levéltelen, egyfészkű, felül fehér gyapjas. Lev. bőrneműek, földön elterülők, felül érdesek, alul szürke gyap­ jasak, később kopaszok, hosszúkás, visszás-tojásdadok, apró foguak v. kaczurosak. Fészekpikkelyek szálasak. Terméskék

11 szálas-lándzsások, tövükön és hegyükön keskenyedök. Száraz legelőkön, homokos dombokon, a Kétágú hegy alján, Kenyér­ mezőn, Tokodnál, Almásnál, Kúrálnál. T . crispum Heuff. Fodros P. Sz. egyszerűen gyapjas. Terméskék hosszudadok, mindkét végükön keskenyedök, apran bibercsesek, az egyszínű igen rövid csőrnél sokkal hosszab­ bak, de a bóbitánál kisebbek. Lev. hosszúkás visszás-tojásdadok, kaczurosak, fodros-fogas csimpákkal, felül porosak, alul gyapjasak. Vir. sárgák. Az előbbihez igen hasonló. Ritka homokdombokon, a Kétágú hegy alatt, Tokod s Kenyér­ mező közt. 10. Chondrilla

L. Apró

Jeattang.

Murva köre alig három levélből áll, 7—12 nyelvalaku virágai kétsorosak. Terméske végén s csőre alatt fúlánkos és a csőrtővét polyvanemű koszorú veszi körül. Az egyszerűen szőrös bóbita nyeles. Szár vesszősen ágas és sokvirágu. Ch. juncea L. Káka A. Sz. felálló, hengeres, kevés le­ velű, alul szúrós sertés, ágai vesszősek. Gyöklev. hosszú nyelüek, kaczurosak, szárlev. szálasak, épek, murvája kopasz. Fészkei kicsinyek, egyenkint v. 2—3-mával állanak; termés­ kéje 5 fogu. Virága sárga. Száraz hegyi és homok réteken gyakori. 11. Lactuca

L.

Saláta.

Fészek hengerded, fedelékes, 5—18 nyelvalaku virágú, melyek 1—3 kört képeznek. Fonálképü vékony csőrbe keske­ nyedő terméskék hosszúkás laposak. Nyeles bóbita egysze­ rűen szőrös, hófehér. Vaczok meztelen. a) Sárga viráguak. L. muralis Gártn. Kőfali S. Gy. fás, vastag rostu. Lev. kaczurosan szárnyasak széles fogas sallangokkal. A tőlevelek nyelesek, a szárlevelek szárölelők, a felsők hosszudadok, épélüek és murváskodók. Bugásán álló fészkei 5 sárga viráguak. Erdős, cserjés, sziklás helyeken. Esztergom, Szentlélek, SzentGyörgymező, Bajnán és m.

12 L. stricta WK. L. quercina L. Sugár S. Gy. répa-alaku, húsos. Sz. mereven felálló, egyszerű kopasz, magas. Szár­ ölelő levelei tövön nyilalakuak, kopaszok, az alsók kaczurosak, fogasak, a felsők kaczurosan szárnyasan-hasogatottak. Kaszat csőre felényi mint a fekete kaszat. Fészkei sátorozó fürtben 8—13 halványsárga viráguak. Hegyi erdők és vágá­ sokban Szent-Györgymezőn, Barátkútnál, Szamár-hegyen, Kis­ hegyen, Cserepesi erdőben, Vaskapu, Kétágú hegyen, Bikol, Ny.-Ujfalusi erdőkben, Szentléleken. L. sagittata WK. Nyilas S. Gy. répa-alaku, húsos. Lev. tojásdadok, hosszukás-lándzsások, v. lándzsások, kihegyezet­ tek, kopaszok, fogasok, legfelsőbbek többnyire szálasak, épélüek, murváskodók. Az előbbivel, melynek éplevelü válfaja gyanánt tekintik az ujabb füvészek. L viminea Presl. Gatyás S. Gy. vékony. Sz. felálló, fe­ hér, fényes, ágas, ágai vesszősek. Murváskodó levelei szárra lefutók, és lefutó részük lapjával ahoz tapadók, az alsók mé­ lyen szárnyasan-hasogatottak, sallangjai szálasak, mindnyájan kopaszok, a szár ágai villásak. Fészek 5 sárga virágú. Ka­ szaija a csőrével egyenlő nagyságú fekete. Kősziklás, cserjés helyeken, szőllők szélein, Vaskapun, Diósvölgyön, Hideglelős­ kereszt-hegyen, Szamárh. a kősziklák alatt, Strázsahegy, Sz.Györgymezőn, Maróthon, Sárisápon, Szentléleken, a kovács­ pataki trahyt-hegységen. L. saligna L. Szálaslevelű S. Gy. hengeres, ágas. Sz. vesszős águ, kopasz v. ziláltan fúlánkos. Gyök és alsó szár lev. többnyire gerinczükön fúlánkosak, kaczurosan szárnyasak, nyélbe keskenyedők, a többiek hosszan szálasak, épélüek, nyilas aljjal szárölelők. A fekete terméske fehér csőre ép oly hagy v. kétszer hosszabb a terméskénél. A fészek 5—15 halványsárga virágú. Homokos gyepeken, dombos földeken, sziklás-cserjés helyeken s parlagokon. L. Scariola L. Keszeg S. Sz. hengerded, magas ágas, tövön szőrös. Lev. hosszukás-tojásdadok, föidegeiken alul fú­ lánkosak, kaczurosan szárnyasak és épélüek, szálkásan foga­ sak, nyilas aljjal szárölelők, a legfelsőbbek lándzsás-nyilásak, kicsinyek. Virágja halványsárga. Termés fehér csőre akkora,

13 mint az 5 vonalú, hamvasbarna, felül szőrös kaszatja. Cser­ jés, kősziklás helyeken, szőllök közt köz. L. sativa L. Kerti S. Sz. sátorozó. Lev. nyeletlenek, gyöklevelei épélüek, kerekített végűek, szárlev. szívesek, főidegük nem tüskés. Terméskéje barna, fehér csőre akkora v. hosszabb mint a terméske. Ázsiából eredő kultúrnövény, mely kertek és földeken sok változatokban tenyésztetik. b) Kék

virágú.

L perennis L. Évelő S. Sz. sok fejecskéjü, sátorozó. Lev. szárnyasan-hasogatottak, sallangjai szálasak, a levél hegye felé fogasak, csupaszok mind valamennyi saláta-fajnál. A ka­ szat mindkét oldalán egy kiemelkedő vonal van. A kesztölczi mészkősziklás hegyen, a Bielaskala napos oldalán, a Pilisi hegyen és a hontmegyei Galla-hegyeken. 12. Sonchus

L.

Csorbóka.

Fészek többvirágu, fedelékes, tővön kihasasodik. Ter­ méskék laposak, csőrtelenek, legfeljebb csúcsuk felé megvéko­ nyodnak. Bóbita közvetlenül a terméske csúcsán, tiszta fehér puha és hajlékony, egyszerű hajszálszörű. Virága sárga. S. oleraceus L. Dudva Cs. Gy. terjedő, fonálalaku. Sz. hengeres, kopasz, törékeny, ernyősen-sátorozó, fészek levélkéi kopaszok. Lev. hosszukások, kaczurosan szárnyasak és épek is, aljukon szívesek, kihegyezetten fülesek. Vir. aranysárgák. Terméskék haránton ránczosak, mindkét oldalukon 3 bordásak. Kertekben, földeken, parlagokon köz. S. asper Vili. Érdes Cs. Gy. orsó-alaku. Sz. merev sá­ torozó. Lev. mint az élőbbemnek, de tompa fülesek. Terméskéi simák v. igen apró szemcsések, nem ránczosak, három idegüek. Vir. aranysárgák. Az előbbivel. S. arvensis L. Mezei Cs. Gy. terjedő, húsos, ágas. Sz. egyszerű, hengeres, tetején sátorozó. Fészek pikkelyei mirigy szőrösek. Lev. lándzsások, kaczurosak, az alsók és középsők szívesek, a felsők épek. Terméskék keresztben redősek, mind­ két oldalukon 5 bordásak. Vir. aranysárgák. Vetések és szől­ lök közt, árkok mentében köz.

14 S. palustris L. Zsemléki Cs. Az előbbihez igen hasonló és tőle abban különbözik, hogy szára magas, szegletes, a gyökere hengeres, vastagrostu, nem terjedő; kaczuros levelei vállban nyilasak, czimpái lándzsások. Terméskék mindkét ol­ dalon 5 bordásak, de ezek közül 3 erősebben fejlődik. Esz^tergomban a Cserepesről lefolyó vizárok partján, és Bajóthon erdöszéli vizárokban ritka. 13. Crepis

Gürtn.

Aszász.

Vaczka meztelen. Fészek rövid hengeres, alig fedelékes; gallér rendesen még egy külső gallérkával is övedzett. Terméskék hengeresek, csőrösek v. legalább csúcsuk felé keskenyedők. Párták nyelvalakuak, többsorosak. Bóbita fehér hajlékony v. törékeny. Virága sárga. a) Terméskők

határozottan

csőrösek.

Crepis foetida L. Barkhausia foetida M. Bűzös A. Gy. orsó-alaku, sokfejű. Szára ágas. Lev. kaczurosak, a felsők lándzsások, vállban nyilasak, mélyen bevagdaltak. Fészkei to­ jásdadok, nagyok, szegletesek, szürkék. Bibeszár sárga. Vir. sárgák. Terméskék 10 bordásak; a külsők rövid csőrüek, a belsők csőre akkora mint a gallér v. hosszabb. A növény borzas, érdes, rosz szagú. Szántóföldeken, szőllők közt, réte­ ken, erdők szélein köz. Cr. setosa Hall. Cr. hispida WK. Sertés A. Gy. egyszerű, egy éves. Sz. felálló, leveles, alul serte szőröktől érdes, felül bugás. Alsó levelei kaczurosak, vállban czimpásan fogasak, a felsők lándzsások, nyilas aljuak, mindnyájan borzasak, durva szőrösek, valamint ilyenek a fészek gallérja és kocsányjai is. Terméskék 10 bordások, rövid csőrüek. Utak mellett, füves he­ lyeken, munkált talajon, Kenyérmezőn, a dunai szigetekben, Valúskútnál, nánai berekben, Szölgyén, Kural és m. b) Terméskék

csúcsuk felé keskenyedők,

de nem

csőrösek.

Cr.' pulchra L. Szép A. Gy. orsó-alaku, egy éves. Sz. leveles, többfészkü, felálló. Gyöklev. kaczurosak, szárlevelek lándzsások. Vállukon nyilasak, csonkák, fogasak, felsők épek.

15 Fészkei bugásán sátorozok, gallér pikkelyei kopaszok, külsők igen kurták, tojásdadok, lelapultak. Terméskék szálasak, gyen­ gén 10 bordásak, kopaszok. Virágok sárgák. Bóbita tiszta fehér, hajlékony. Mészsziklás, napos hegyoldalakon, erdő-széleken. Esztergomban cserepesi vágásban, Hideglelős-Kereszt hegyen, Szentléleken, Nyerges-Újfalu, Bikol, Kövesden, Kovácspatakon. C. biennis L. Kétnyári A. Gy. orsó-alaku. Sz. leveles, barázdás, borzas, felül sátorozó. Szárlev. nyeletlenek, széle­ sek, épek, tojásdad-lándzsások v. szárnyasán karélyosak. Fé­ szek murvák, belső lapjukon selymesek. Terméskék 13 bor­ dások. Virágok sárgák. Bibenyél sárga. Hegyi és erdei réte­ ken, szántók és utakon köz. C. tectorum L. Hamvas A. A növény hamvas zöld. Gy. vékony. Sz. felálló, barázdás, alul alig szőrös. Gyöklev. föld­ höz terülök, az alsó szár lev. hosszukások, kaczurosak, foga­ sak, nyélbe keskenyedők, a felsők szálasak, épélüek, behajlott élüek, ülők. Fészkei bugásán sátorozok, hamvasak, szőrösek. Bóbita tiszta fehér. Virágok világossárgák. Parlagokon, fala­ kon, utakon, kerítések mellett. Cr. rigida WK. Kemény A. Sz. ágaival merev, szőrös, barázdás, végén sátorozó, leveles, magas. Lev. merevek, bor­ zasok, érdesek, fogasok, vastagok. Gyöklev. visszás-tojásdadok, ékalakuak, nyélbe keskenyedők, a felsők szárölelők, nyilas válluak. Fészek szegletes, nagy, pikkelyei szálasak, egymásra simulok, szőke molyhosak. Kaszatok 10—12 bordások, hegyü­ kön keskenyebbek. Gyökér sokfejű, hosszú lefelé tartó évelő. Virágok sárgák. A növény bemetszésre • tejszerű folyadékot ereszt. Ritka, napos bokros helyeken, a szőllők közt, Vaskapu h., Cserepes, Látó hegy oldalain. Cr. praemorsa Tausch. Csonka gyökerű A. Sz. levéltelen, sokfészkü; fürtösen álló fészkekkel, barázdált, szőrös, egyszerű. Lev. visszásán tojásdad-hosszukások, szőrösek. Gyö­ kere hengerded, leharapott végű. Virágai kicsinyek, világos­ sárgák, a felső virágok először nyilnak. Kaszat 10—13 bor­ dás. Bóbita fehér. Erdőkben, erdei réteken, cserjésekben, Cse­ repes, Sztrázsa-hegy, Vaskapu-hegyen, Szentlélek, Csolnok, Bajna, Bikolon.

16

14. Hieracium

L.

Holgyomal.

Fészek több virágú, párta nyelvalaku. Terméskék csörtelenek, hengerdedek v. 5 szegletüek, csúcsukig egyforma vastagok. Bóbita egyszerű, hajszál-alaku, szőrei merevek, tö­ rékenyek, fehérek v. sárgásveresek, gallér murvák fedelékesek. a) Szár

tőkocsányforma.

H. Pilosella L. Egerfúl H. Tőkocsányja szőrös, rövid hengeres egyfészkü tövén ostorindákat bocsájt. Lev. visszás tojásdad lándzsások, épélüek, alsó lapjukon fehéren molyho­ sak, a felsőn zöldek, sertésen szőrösek. Virágok sárgák, alul veresek. Dombokon, erdők nyilt helyein, réteken az egész területen. H. bifurcum M. B. H. Stoloniferum H., H. brachiatum Bert., Ostorindás H., Villás H. Fészke tövön hasas. Szára levéltelen v. egylevelü, kétágú, kétfészkü v. két-kétágu, 3- s többfészkü, szőrös, tövén ostorindát hajt. Lev. lándzsások, szürkezöldek, felül durva szőrüek, alul szürke molyhosak, csillagszőrüek. Virágok sárgák, egyszinüek. Ujabban H. praealto-Pilosella vegyfajkónt tekintik. Napos dombokon, száraz hegyi mezőkön, Strázsa-hegy alján, szölgyéni cserjésben s m. H. Auricula L. Nyúlfül H. Tökocsánya egyszerű, egyle­ velü, borzas, 2—5 sárga virágú, sátorozó, tövön ostorindás. Kurtanyélü fészkei hengerdedek, ernyősen sátorozok. Lev. kékeszöldek, lándzsások v. lapiczkások, épélüek, vállaiknál szemszőrösek. Ha többfészkü ezen faj: H. Auriculoides Láng neveztetik. Száraz, füves helyeken, réteken, az egész területen. H. praealtum Koch. Magas H. Gy. ostorindák nélküli v. leveles, de nem földalatti ostorindát hajtó. Szára levéltelen v. felül 1—3 levelű, kopasz v. csillagos szőröktől szőrösödő, sokfészkü (10—100), fészkek végálló sátorban, széjjelállók, kicsinyek. Lev. kékeszöldek, lándzsások, épélüek, többnyire durva szőrüek. Vir. pzitromsárgák. Száraz dombokon, cser­ jésekben, erdőkben, Fehérkő-h., Sas-hegyen, Bajna-Örhegyen, Dömös-Vadálló-köveknél, Bikolon a Pisznits-hegyen, Kövesd, Bajta, Helemba közti erdei vágásokban.

17 H. symosum Nág. Bogernyős H. Sz. mereven felálló, egyszerű borzas, kevés levelű, sokfészkü, nem ostorindás. Levelei szőrösek, lándzsások, ülők, épélüek. Rövid kocsányu fészkei számosak, tömötten sátorozok, borzasak, kocsánykák fehér puha szőrösek. Virágok sárgák. Hegyi és erdei réte­ ken, fövenyes dombokon. Hideglelős-kereszt, Vaskapu-hegyen, Basahareznál, Maróthon, Bikolon, a Pisznitz-hegyen. b) Szár

leveles.

H. echioides Lumn. Kigyószisz H. Gy. hengeres, hosszú rostos. Sz. felálló, hengerded, soklevelü, ostorindát nem bocsájtó, egyszerű, csillagos és merev szőröktől szúrós. Lev. hosszúkás lándzsások, vállban szűkek, épélüek, szúrós szőrüek. Fészkek sátorozok és kocsánykáikkal fehér vagy szőke molyhosok. Vir. aranyszinüek. Hegyes, száraz réteken, homokos sikokon, Szamárhegy oldalán és alján, Hideglelős-kereszt h. alatt, Kenyérmezőn, Strázsa-hegy alján, Csenkén. H. murorum L. Kőfali H. Gy. bütykös, vastag rostos. Sz. felálló, hengerded, alig egy levelű, tetején fekete mirigy szőrös, ilyen mezüek a fészkei és annak kocsánykái is. Le­ velek szőrösek, a gyöklev. nyelesek, tojásdad szives aljúak, fogasak, a fogak hátrafordulók, a szárlevél igen rövid nyelű, gyakran hiányzik. Vir. sárgák. Erdei vágásokban, kősziklákon, cserjésekben, erdő szóleken, több válfajai vannak. H. vulgatum Fries. Közönséges H. Sz. felálló, henger­ ded, egész hosszában leveles, és többnyire ágas és sátorozó. Lev. tojásdad lándzsások, fogasak, a levél fogai előre hajlók, az alsók nyelesek. A szár teteje, fészkei és annak kocsány­ kái fekete mirigy szőrösek. Az előbbihez igen hasonló, miért is Neibreich azt soklevelü válfajának tartja. Erdő széleken, vágásokban, Cserepesben, Válúskútnál, Szentléleknél, MaróthJászhegyen, Dömösön, Bajna-Örhegyen, Tardosi vágásban, Gerecse-hegyen, Kovácspatakon. H. Sabaudum L. Szavoja H. Gy. sokfejű. Sz. vastag, merev, soklevelü, barázdált, felálló, felül sátorozó, ostorindát nem bocsájt. Lev. érdesek, tojásdadok, szives aljjal, szárölelők, a legfelsőbbek épélüek; kocsánykái molyhosak, fészek 2

18 murvák csúcsaikkal egymásra simulok, egyszerű v. csillag­ szőrösek v. végre kopaszok. Vir. sárgák. Hegyi erdőkben, Vaskapui szőllők közt; a cserepesi és szentléleki vágásokhan, Strázsa- s Bábszky-h., Kesztölcz, Maróth, Szentkereszt, Bikolon. H. umbellatum L. Ernyős H. Gy. sokfejű. Sz. merev fel­ álló, alig ágas, több fészkű és nem ostorindás. Levelek nyel­ teiének, lándzsások, kissé fogasak, felfelé kisebbedök. Fész­ kek ernyősek, sátorozok. A fészek levélkéi csúcsaikkal hátra­ görbültek, finom csillagszőrüek v. kopaszok. Vir. sárgák. Szá­ raz cserjés dombokon, erdők és szőllők szélein, közöns. Csöves virágnak. (Tubuliflorae.) Valamennyi virág csöves, vagy legalább a fészek köze­ pén állók. a) Vaczok 15. Aster

L.

meztelen. Gerebcsin.

Fészek murvák fedelékesek, karima virágai anyásak v. nem nélküliek, meddők, félszeresek (nyelvalakuak), egysoro­ sak, a kögvirágok (a fészek közepén állók) himnősek, csöve­ sek. Porhonok tövükön nem farkasak. Terméske lapított, csörtelen. Bóbita szőrös. Vaczok meztelen. Sugárvirágai más szí­ nűek, mint a középvirágok. A. Tripolium L. Pozsgás G. Gy. rövid hengeres, rostos. Sz. felegyenesedő sok fészkű, kopasz, ágas. Lev. váltakozók, húsosak, meztelenek, érdesen szemszőrösek, az alsó lev. nye­ lesek, hosszukások, a felsők szálas-lándzsások, ülők. Virágzata sátorozó, karima virágai kékek. A megye mocsáros, szikes rétjein bőven, Kéménd, Kőhidgyarmat, Libád, Nánán, Dorogh, Tokodon, az esztergomi Oregtó partján, Kocs, Tatánál, Tömördi pusztán. A. canus WK. Szöszke G. Gy. sokfejű. Sz. felálló, tete­ jén igen ágas, sátorozó, sokvirágu és soklevelü, szőke gyap­ jas. Lev. bőrnemüek, nyelteiének, szálas-lándzsások, kihegye­ zettek, mélyített pontokkal, három inúak, alsó és felső lapju­ kon szőrösek. Fészek pikkelyei szálas-lándzsások. Karima vi-

19 rágai lilaszinüek, a közép virágok sárgák. Nő nedves mocsá­ ros réteken, az esztergomi és táthi dunai szigetekben. A. punctatus WK. Galatella punctata N. a. E. A. acris L Pettegetett G. Gy. gyengén fás. Sz. szőrös, érdes, felül sátorozó, v. bugásán ágas, sokfészkü, felül sürüen igen leve­ les, Lev. szálas-lándzsások, hegyesek, épélüek, három inúak, pontozottak, érdesek, szemszőrösek, egyébként kopaszok. Csak sziksós talajon a rónaságban nő, Nána, Kőhidgyarmaton. Az élőbbemhez igen hasonló és az A. canus v. Szöcske G. ettől csak szürke gyapjas meze és kissé szélesebb, s rö­ videbb levelei által különbözik, és valószinűleg ennek válfaja. A. Amellus L. Csillag G. Gy. sokfejű. Sz. felálló, rövidszőrü, érdes, csúcsán 1—3 v. több fészkű, sátorozó. Fészek levelei fedelékesek, kissé berzedtek, tompák, szemszőrösek, egyenlőtlenek, a külsők rövidebbek. Lev. hosszukás-lándzsások, épélüek, szőrösek. Fészkek nagyok, sugárvirágai kékes lilaszinüek. Száraz napos hegyi gyepeken, cserjés kősziklás helyeken. Vaskapun, Strázsa-h., Bábszky-h. Csév, Kesztölczön. A szálas-lándzsás, nyeletlen, épélü Aster Salignus Willd. Fűz G. és más amerikai aster-fajok kérteinkben gyakran mű­ veltetnek, s helyenként elvadultan is előfordulnak. 16. Linosyris.

DC.

Aranyfürt.

Gallér murvák fedelékesen hátalók. Vaczok lapos, mez­ telen. Virágok mind csövesek, tölcséresek, 5 metszetüek, himnősek. Portokok farkatlanok. Kaszatok hosszukások, lapítot­ tak. Bóbita szőrös. L. vulgáris Cass. Közönséges A. Gy. hengeres, hosszú rostos. Sz. felálló, kopasz, tetején sátorosán ágas, sokfészkü. Lev. nyelteiének, szálasak, kihegyezettek, kopaszok, érdesélüek. Fészkei levélkéi berzedtek. Bóbita kétsoros. Virága aranysárga. Napos, bozótos helyeken, szőllők szélem. Vas­ kapun, Szamárhegyen, Kövesden és máshol is. 17. Solldago

L.

Ritkaréj.

Gallér murvák fedelékesek. Vaczok lapos, polyvátlan. Bóbita szőrös, egysoros. Terméskék hengeresek. Félszeres 2*

20 virágok egysorosak, a csöves-tölcséres kögvirágokal egyforma szinüek, sárgák. Portokok farkatlanok. S. Virga Aurea L. Aranyos R. Gy. ágas, sokfejű. Sz. felálló, szegletes, gyengén szőrös, felül bugásán fürtös. Lev. merevek, szőrösek, tojásdadok és lándzsások, épélüek v. fűrészesek. Fészek pikkelyei hosszukás-tojásdadok. Virága arany­ sárga. Vágásokkan, erdei, hegyi réteken, homokos dombokon. S. canadensis L. Kanadai R. Lándzsás levelű 4—6' ma­ gas szárával, és konya bugájával igen feltűnő, gyakran mű­ velt kerti növény, melyet elvadultan a Garam partjánál Nánán találtam. 18. Erigeron.

L.

Küllőrojt.

Gallér murvák fedelékesen hátalók. Porhonok töve katlan (inappendiculat) s kerekített. Vaczok polyvátlan. bita szőrös egysoros. Terméskék hosszukások, laposak. szeres karima virágok többsorosak, fonálalakuak, más nűek, mint a csöves-tölcséres kögvirágok.

far­ Bó­ Fél­ szí­

E, acris L. Bóbitás K. Sz. felálló, szegletes, szőrös, fészkei fürtösek, végre sátorozok. Lev. szőrösek, érdesek, szálas-lándzsások, épélüek, sugárvirágai hosszúak, pirosak v. lilaszinüek. Gy. hengeres, sokrostu. Száraz homokos és hegyi réteken. E. canadensis L. Kanadai K. Sz. mereven felálló, bor­ zas, igen ágas. Virágzata bugás, sok apró fehér sugáru fész­ kekkel. Lev. lándzsások, borzasok, szemszőrösek. Gy. orsóalaku, ágas. Eredetileg Észak-Amerikából származott, de már régen meghonosodott dudva., mely parlagokon, ugarokon, fa­ lakon s szőllők közt bőven terem. 19. Stenactis

Cast.

Sztenaktiss.

Gallér murvák 2—3 sorban állók, csaknem egyenlő hosszúak. Vaczok lapos v. domború polyvátlan. Félszeres vi­ rágok fehérek, 2 sorban állók, és rövid sertés bóbitájuak; a kögkaszatok bóbitája kettős sorú, külső sora rövid serték­ ből, belső pedig hosszú szőrökből áll. Portokok farkatlanok. Termóskék hosszukások, lapítottak.

21 St. bellidiflora Braun. Százszorszép virágú Szt. Gy. rö­ vid, ágas. Sz. leveles, csúcsán sokfészkü, sátorozó. Lev. sző­ rösek, az alsók hosszudad visszásan-tojásdadok, nyélbe keskenyedők, fűrészesek, a felsők lándzsások, nyelteiének. Fészek pikkelyei szálasak, odasimulok, merev szörüek. A kög sárga, a sugár fehér. Nedves ligeteken, a Duna partján Esztergom­ ban, a Körtvélyes és Csitri dunai szigeten. Kerekberekben, a Válúskútnál, Csenkén világos erdő szélén a Duna partjánál, Karvánál. Észak-Amerikai elvadult növény. 20. Bellis

L.

Százszorszép.

Fészke félgömbös, gallér murvák egyenlő hosszúak, kétsorosak. Virágok mind termést hozók ; terméskék csőrtelenek, lapítottak. Vaczok polyvátlan, kopasz, kúpos. Bóbita hiányzik. Virág fehér v. vörös. Portokok farkatlanok. B. perennis L Évelő Sz. Gy. hengeres, ferde, hosszú rostos. Tőkocsánya rövid, egy virágú, levéltelen. Gyöklev. visszás-tojásdad ékalakuak, nyélbe keskenyedők, csipkésen fogasak, inasak, gyengén szőrösek ; a középső virágok sár­ gák, a sugárvirágok fehérek, hegyükön veresesek. Erdei réte­ ken, Cserepesben, Csipkevölgyben, Szentléleken, a Pilisi he­ gyen, Szentgyörgymezőn és Párkányban a legelőn, Szamár­ hegy alján, KesztÖlczön, Dömösön, Bikolon, Nánai berekben, Gerecse-hegyen. 21. Inula

L.

Sertecsék.

Vaczok polyvátlan kopasz ; gallér murvák fedelékesek. Porhonok töve kétfarku ; terméskék hengerdedek, csőrtelenek. Bóbita szőrös, egyforma sertéjü, egysoros. A karima virágok nyelvalakuak, sárgák, anyásak, a kögvirágok csövesek, himnősek. a) Terméskék

kopaszok.

I. germanica L. Hengeres S. Gy. gyengén fás, igen ter­ jedő. Sz. felálló, borzas. Virágai sárgák, tömötten sátorozok ; fészkei hengeresek; pikkelyei hátukon molyhosak. Lev. válta­ kozók, hosszukás-lándzsások, szivesen szárölelők, szőrösek.

22 Hegyi réteken, szőllők közt, cserjés-köves helyeken. Vaskapu h., Szentléleken, a Pilisi h. I. ensifolia L. Kardlevelű 8. Gy. igen terjedő, gyengén fás. Sz. egyenes, többnyire egyvirágu. Lev. nyelteiének, szálas-lándzsások, kihegyezettek, kopaszok, inasak, érdes élüek; fészkek nagyok, levélkéi szemszőrösek. Vir. aranysárgák, a karima virágok nyelvalakuak, sokkal hosszabbak a csövestölcséres kögvirágoknál. Napos, bozótos helyeken. Vaskapun és m. is. I. salicina L. Fűzlevelű S. Sz. barázdás, ágas. Lev. vál­ takozók, szives aljjal száröle]ők, lándzsások, kopaszok. Fész­ kek nagyok, levélkéi kurta szemszőrösek. Vir. aranysárgák. A sugárvirágok sokkal hosszabbak a középvirágoknál. Kasza­ tok kopaszok. Köves-cserjés helyeken, szőllők közt, réteken. I. hirta L. Borzas S. Gy. hengeres, rostos. Sz. hengerded, vonalas, borzas, 1—3 fészkű. Lev. borzasak, merevek, váltakozók, nyelteiének, hosszasan-lándzsások, fűrészesek. Vir. aranysárgák. Sugárvirágai középvirágainál jóval hosszasabbak. Fészkek nagyok, pikkelyei levélidomuak, lándzsások. Kaszatok hosszukások, kopaszok. Erdei, hegyi napos, füves helyeken, különösen mésztalajon. b) Terméskék

rövidszőrüek.

I. Conysa DC. Berzedt S. Conysa squarrosa Sadl. Sz. felálló, hengerded, ágas, sátorozó. Fészkek hengerdedek, szá­ mosak, sugárnélküliek; fészek pikkelyei berzedtek, pelyhesek. Lev. hosszudad-lándzsások, felső lapjukon érdesen szőrösek, alul puha szőrösek. Vir. sárgák. Terméskék csúcsuk felé rö­ vidszőrüek. Erdei, hegyi vágásokban, napos-cserjés helyeken. Fehérkőh., Háromszáz garádicson, kőaljai szőllők közt. Strázsahegyi sziklákon, Hideglelős-kereszt-h. Kétágú h., Szentléleken, Cserepesben, Kesztölczön, Mogyoróson, Bikolon, Maróthon, Kovácspatakon. I. oculus Christi L. Selymes S. Gy. vékony, terjedő. Sz. felálló, felül ágas, sátorozó, szőke szőrös. Lev. hosszudad lándzsások, felül-alul selymesen gyapjasak; az alsók nyélbe keskenyedők, a felsők ülők. Fészkek nagyok, pikkelyei lánd-

23 zsások, a külső pikkelyek fokozatosan rövidebbek a belsők­ nél, selymesen gyapjasak. Vir. aranysárgák. Kaszatok bor­ zasak. Napos, kősziklás, cserjés helyeken. Erdő széleken, Cserepes, Kétágú-h., Szentlélek, Pilisi h., Szentgyörgymezei hegy, Strázsa-hegy, Kesztölcz, Gerecse-h. • I. Británica L. Bretan S. Gy. ferde, csomós. Sz. felálló, szegletes, szőrös, több fészkű, fürtösen sátorozó. Felső lev. szives aljjal szárölelők, hosszudad-lándzsások, az alsók nyélbe keskenyedők, mindnyájan alsó lapjukon pelyhesek v. gyap­ jasak. Fészkek nagyok, belső pikkelyei akkorák v. rövidebbek a külsőnél. A sugárvirágok hosszabbak a kögvirágoknál. Vir. aranysárgák. Kaszatok bordások, rövid szőrüek. Nedves réte­ ken, folyók és patakok partjain. 22. Pulicaria

Gártn.

Bolhafű.

Fészke fedelékes. Vaczok kopasz, lapos. Bóbita kétso­ ros, a külső korona-alaku és rövid fogú polyvás pikkelyek­ ből áll, a belső sor szőrös, és sokkal hosszabb. Porhonok farkasak. Egyébként Inulával egyenlő, melyhez korábban so­ roltatott is. P. vulgáris Gártn. Közönséges B. Gy. ágas, egyéves. Sz. felálló, alacsony, igen ágas, széjjel terjedt ágakkal, szőrös. Lev. hosszukás-lándzsások, kerekített aljjal, ülők, ragacsosan szőrösek. Fészkek kicsinyek, gömbölydedek, bugásán sátoro­ zok. Vir. sárgák. Karima virágok igen rövidek. Külső bóbita sertésen sallangos. Terméskék rövidszőrüek. Vizenyős gyepe­ ken, parlagokon. P. dysenterica Gártn. Réti B. Gy. hengeres, ágas, ter­ jedő. Sz. felálló, tetején sátorozó, sokfészkü. Lev. hosszasak, mélyen szives aljjal szárölelők, alul sürüen gyapjasak. Vir. sárgák, a sugárvirágok sokkal hosszabbak, mint a kögvirágok. A szőrös fészek pikkelyei serte-alakuak. A külső bóbita ko­ rona-alaku aprón csipkés. Patakok partjain, nedves réteken, nedves cserjés helyeken.

24 23. Doronicum

L.

Zergefü.

Gallér lapos v. félgömbös, pikkelyei 2—3 sorosak, egyenlők. Kögvirágok himnősek, csövesek, 5 fogú ereszszel, bunkósan, csonka, szőrös bibével. Sugárvirágok nyelvalakuak, anyásak, bóbitánál nem nélküliek. Kaszat csőrtelen barázdált. Virágok sárgák. D. plantagineum L. Magyar Z. Sz. felálló, 35 cm. ma­ gas, hengerded, érdes, vonalas, mirigyszőrös, egyfészkü, rit­ kán 2—3 fészkű. Lev. gyapjasak, épélüek; tő és alsó szár lev. nyelesek, hosszasak, tompák, a felsők szárölelők, hoszszudad-lándzsások, kihegyezettek. Gyöktörzse ferdén kerekitott, vastag-gumós, ostorindák nélkül. Virág nagy, sárga. Ka­ szat borzas. A fészek pikkelyek hosszúak, mirigyszőrösek, szálas-lándzsások. — D. hungaricum Reich. Erdei száraz fü­ ves hegyoldalokon, hegyi réteken, Cserepes, Szentlélek, Pilisi h. A Valúskút fölötti hegyen, Cséven, Gerecse-hegyen. 24. Senecio

Less.

Üszögör.

Vaczok meztelen, kissé domború, fészke hengeres v. kúpos, egyenlő, alján üszökös hegyű, apró mellék pikkelyek­ kel v. azok nélkül. A kögvirágok csövesek, 5 foguak, him­ nősek, a kerületen lévők félszeresek, egysorosak, termést ho­ zók. Néha a virágok sugártalanok. Porhonok farknélküliek. A bibenyél megvastagodott kerek csúcsát körülveszik ecset for­ mára apró szőrök. A kaszatok csőrtelenek. Bóbita szőrös. Vi­ rágok sárgák. a) Sugártalanok. S. vulgáris L Aggófű Ü. Gy. rostos. Sz. felálló, ágas, csúcsán tömötten sátorozó. Lev. pókhálósak, egyébként ko­ paszok, szárnyasan-szabdaltak, az alsók nyélbe keskenyedök, a felsők szárölelők, fülesek, nyelvalaku karima virágai nin­ csenek. Kaszat pelyhes. Parlagokon és művelt helyeken igen közönséges. b) Sugárosak,

legöngyölődött

sugáruak.

S. VÍSCOSUS L. Enyves Ü. Gy. orsó-alaku. Sz. igen ágas, sokfészkü, sátorozó. Lev. szárnyasan-hasogatottak, csaknem

25 szárölelők, hosszú sallangokkal, mellékpikkelyei kétszer rövi­ debbek a fészek leveleinél. Terméskék kopaszok. Virágok sárgák. Az egész növény mirigy szőrös, enyves. Kétágú-h., Cserepes, Kishegyi, Válúskúti erdei vágásokban, Szentlélek, Kesztölcz, Maróth, Dömösi hegyeken, Héreghnél a Gerecse­ hegyen, Helembán, Kovácspataknál. S. silvaticus L. Erdei Ü. Sz. felálló, pókhálós, sokfészkü, sátorozó. Lev. érdesek, szárnyasan-hasogatottak, fogasak. Mel­ lék pikkelyei odasimulok, igen rövidek. Vir. sárgák. Termés­ kék merev szőrüek. Nyelvalaku sugárvirágai begöngyölődöttek. Erdőkben, vágásokban, sziklás-cserjés helyeken, Kétágú-h., Kis-h., Cserepesi h., Szentlélek, Kesztölcz, Bikol, Dömös, Ma­ róthon, Gerecse-h., Kövesd, Bajtai h., Kovácspataknál, Bör­ zsönyben. c) Nyelvalaku

sugárvirágai kiterülve állnak. szárnyasán -h asogato ttak.

Levelek

S. crucifoÜUS L. VeresÖVÜ Ü. Gy. terjedő húsos, hen­ geres. Sz. felálló, pókhálós, felül sátorozó, sokfészkü. Lev. pókhálósán szőrösek, szárnyasan-hasogatottak, szálas-épélü sallangokkal. Fészke levélkéi vereshegyüek, a mellékpikkelyek kétszer hosszabbak. Kaszatok ziláltan merevszőrüek. Homo­ kos-cserjés helyeken ritka. A doroghi és kenyérmezei patak partján, a táthi dunai sziget füves helyein; Tatában a Fé­ nyes forrás rétjén. S. Jacobaea L. Berzedt Ü. Gy. csonka, sokrostu. Sz. felálló, felül sátorozó, sokfészkü. Lev. visszásan-tojásdadok, az alsók félbe szárnyasak, nyelesek, a felsők szárnyasan-haso­ gatottak, ülők, tojásdad-szálas, fogas v. szárnyas sallangok­ kal. Mellékpikkelyek igen rövidek. Vir. sárgák. Terméskék kopaszok, a kögvirágoké merevszőrösek. Füves-homokos hegyi és dombos helyeken, réteken, útfeleken, legelökön. Válfaja S. aquaticus Huds. Erraticus Bert. Vizi Ü. Ép v. kevésbé osz­ tott gyök és alsó szárlevelekkel, nem ritka nedves réteken s mocsárokban, meg a hegyeken is, pl. Vaskapu-h. és a Huta, Szentléleki hegyek vágásaiban.

26 d) Nyelvalaku

sugárvirágai kiterülve állnak. Levelek osztatlanok. S. nemorensis L. Berki Ü. Gy. törzse hengerded, fás, vastagrostu. Sz. felálló, ágas, sokfészkü. Lev. tojásdad-lándzsások, kihegyezettek, fogasak, elálló fogakkal; az alsók nye­ lesek, a felsők keskeny aljjal ülők. Sugárvirág 5—8. Termés­ kék kopaszok. Vir. sárgák. Erdőkben, Kis-h., Fehérkö-h., Há­ romszáz garádicsnál bokrok és kősziklák közt, a cserepesi patak árnyékos partján, Szentgyörgymezőn, Palota-hegyen. A dömösi Prépost-hegy oldalán, sziklák mellett a patak partján, Gsenkénél homokos erdőben, Bugyihó-h. Kemenczénél. S. saracenicus L. Szaraceni Ü. Gy. törzse húsos, mé­ lyen a föld alatt vizirányosan terjedő. Sz. felálló, alig sző­ rös, ágas, sátorozó, sokfészkü. Lev. hosszudad-lándzsások, hegyesek, fogasak, a levél csúcsa felé néző fogakkal, kopa­ szok, az alsók nyélbe futók, a felsők keskeny aljjal ülők. Su­ gárvirág 7—8. Terméskék hosszukások, kopaszok. Vir. sár­ gák. Csenkei homokos, nedves, cserjés helyeken, Pogány és Rózsabánya hegyek alján Börzsönynél; a kemenczei füze­ sekben. S. paludosus L. Posvány Ü. Gy. terjedő, csomós. Sz. sugár barázdás, csúcsán sátorozó, sokfészkü, szőrös. Lev. váltogatok, félig szárölelők, hosszudad-lándzsások, fűrészesek, felső lapjukon csaknem kopaszok, alul szőrösek v. pókhálósán molyhosak. Karima virág 10—16. Terméskék szőrösödök v. kopaszok. Vir. sárgák. Mocsárokban, nádasokban a dunai szi­ getekben Esztergom, Táth, Ny.-Ujfalunál, a sintér-réten. S. Doria L. Kövér Ü. Gy. törzse hengerded, fás, rostos. Sz. tekintélyes, felálló, kopasz, felül sátorozó, sokfészkü. Lev. kövérek, hosszudad-lándzsások, bőrnemüek, nagyok kopaszok, a felsők felfelé feltűnően kisebbednek, és lassan lándzsás murvákká alakulnak. Murva köre pikkelyei igen kurták, csú­ csukon feketék. Sugárvirág többnyire 5. Terméskék pelyhesek v. kopaszok. Vir. sárgák. A Cserepes erdei patak melletti réten, az esztergomi, táthi, ujfalusi dunai sziget füzeseiben, Csenkén homokos, cserjésben, Huta-Szentléleken, Cséven, Szentgyörgymezőn, a Szamárhegy alatti réteken.

27 S. campestris Neibr. Cineraria campesores Sadl. Mezei Ü. Gy. törzse hengerded, sokrostu. Sz. felálló, egyszerű, felül kevéslevelü, szöszös, gyapjas. Lev. szöszös-gyapjasak, gyök és alsó levelek hosszudad-tojásdadok, nyélre futók, csipkések, a felsők szálas-lándzsások, szárölelők. Kaszatok merevszőrüek. Virágok sárgák, sátorozok. A szentgyörgymezei u. n. Magas­ hegyen, a Palota-h., Hadzsi vágásaiban, Hideglelös-kereszt-h., Cserepes-h., Vaskapu-h. A Szentlélek-pilisi hegyen, Maróth füves erdei hely. Helembánál a Somos-hegy alatti erdőben, de mindenütt ritka. 25. Eupatorium

L.

Pakócza.

Vaczok kopasz, gallér murvák fedelékesek. Virágok csövesek, tölcséresek, 5 foguak, kicsinyek, himnősek. Bibenyél ágai megnyúltak, egész hosszúkban szőrösek. Bóbita szőrös, egysoros. Terméskék vonalosak, hengerdedek. Lev. ellenesek, 3—5 hasábuak. E. cannabinum L. Kender P. Gy. sokfejű. Sz. felálló, szegletes, ágas, rövid szőrös, csúcsán sátorozó, sokfészkü. Lev. ellenesek, nyelesek, hármasak, ötösök, a hasábok tojásdad-lándzsások, fűrészesek. Fészkek nyalábasak, kevés viráguak (5—6). Vir. piros. Nedves, forrásos erdei helyeken, patakok partjain, vágásokban, a virány egész területén. 26. Helianthus

L.

Napvirág.

Gallér murvák fedelékesek, vaczok polyvás, félszeres, karima virágok meddők. Porhon töve fark nélküli. Bóbita 2—4 lehulló levelekből áll. Virága sárga. H. annuus L. Napraforgó N. Gy. ágas. Sz. mereven fel­ álló, taplós bélü, egyfészkü v. több egyfészkü ágakra osztott. Lev. váltogatok, nyelesek, szőrösek, három inuak, fogasak; lapos, igen nagy fészkei bókolok. Vir. sárgák. Kaszatok viszszás-tojásdadok, kissé lapitottak. Peruból származó növény, nálunk földeken, falusi kertekben, vasút mellett gyakran mivelik, helyenkint elvadulva is előfordul. H. tuberosus L. Csicsóka N. Gy. sarjadozó, gumókat terem. Sz. felálló, egy s több fészkű. Lev. váltogatok, nye-

28 lesek, az alsók szives-tojásdadok, a felsők hosszudad-tojásdadok v. lándzsások, kihegyezettek, fűrészesek, 3 villás inuak. Fészkei sokkal kisebbek az előbbinél, felállók. Kaszatok hoszszukások. Vir. sárgák. A növény élesen érdes. Hazája Bra­ zília, nálunk földeken csúcsosai miatt mivelik. 27. Bidens

L. Farkas fog.

Gallér soklevelü, kétsoros, külső sora berzedt. Virágok himnösek, vagy a félszeres sugárvirágok nem nélküliek. Bó­ bita 2—5 állandó horgas fogú szálkából áll. Vaczok lapos, polyvás. Terméskék lapítottak, fulánkosak. Virágok sárgák. B. tripartita L. Háromosztatu F. Gy. orsó-alaku. Sz. felálló, ágas, gyakran barna-veres, kissé szegletes. Lev. át­ ellenesek, nyelesek, 3—5 hasábuak, fűrészesek, lándzsás-sallangokkal, a legfelsőbbek többnyire osztatlanok. Virágok sár­ gák, csövesek, felállók, külső gallér pikkelyei laposak, a vi­ rágnál nagyobbak. Kaszatok 2—3 kalászosak, visszás-tojásdadok, barnahamu-szinüek. Nedves árkokban, mocsárokban, kiöntésekben. B. cernua L. Bókoló F. Gy. erős rostos. Sz. felálló, tövön gyökerező, hengerded, ágas. Lev. ellenesek, összenőttek, osztatlanok, lándzsások, fűrészesek, kopaszok. A nagy fészkek virágzás alatt bókolok. Virágok csövesek, sárgák, a kerületen állók, nyelvalakuak; a külső gallér pikkelyei a virágnál na­ gyobbak. Kaszatok négy kalászosak, visszás-tojásdad ékalakuak, fekete-barnák. Az előbbivel. 28. Artemisia

L.

Üröm.

Vaczok kopasz v. szőrös. Fészkek aprók, fedelékesek, gömbölyűek v. tojásdadok. Minden virág csöves-tölcséres, 5 fogú, himnős v. a sugárvirágok nőneműek, fonálidomuak, v. keskeny csövesek. Porhonok farknélküliek. Kaszatok visszástojásdadok. Bóbita hiányzik, helyét kis korongácska foglalja el. a) Vaczok

szőrös.

A. Absynthium L. Fehér Ü. Gy. ágas. Sz. felálló, felül ágas, ágaival együtt szürke molyhos. Lev. fehér-szürke moly-

29 hosak, alul selymesek, 2—3-szor szárnyasan-hasogatottak, lándzsás hasábokkal, az alsók nyelesek, a legfelsőbbek osz­ tatlanok, lándzsások. Fészkei csaknem golyóalakuak, kocsá­ nyosak, bókolok. Virágzata fürtös. Vaczok rövid szőrű. Vir. sárgák. A növény aromaticus, igen keserű. Parlagokon, cser­ jés, köves helyeken, útfeleken, árkok szélein. b) Vaczok

kopasz.

A. austriaca L. Selymes Ü. Gy. törzse hengerded, ágas, terjedő. Sz. majdnem cserjésedő, felálló, fehér gyapjas. Lev. fehér selymes-molyhosak, 2—3-szor szárnyasan-hasogatottak, a czimpák szálasak, épélüek, hegyesek. Fészkei kocsányosak, bókolok, kerekded-tojásdadok. Kaszatok hosszukások, kopa­ szok. Vaczok kopasz. Száraz cserjés, homokos, füves helye­ ken, Szamárhegyen, Pilis-h. Szentléleken, Dömösi hegyeken, Csenkénél. A. pontica L. Bárány Ü. Gy. hengerded, terjedő. Sz. csaknem cserjésedő, felálló, vékonyan, hamvasán gyapjas. Lev. hamvasán gyapjasak, v. felső lapjukon kopaszok, 2—3szor szárnyasan-hasogatottak. Czimpák szálasak, épélüek. Fészkei kocsányosak, bókolok, gömbölyűek. Vaczok kopasz. Az egész növény hamvaszöld. Az A. austriacához igen ha­ sonló, de az Austriacának lev. fehérhamvasak és nem ham­ vaszöldek ; mezük nem gyapjas, hanem odasimuló hosszú selymes szőrökből alkotott. Száraz cserjés, köves helyeken, száraz legelőkön, Strázsa-h., Bábszky-h., Vaskapu-h., Kétágú­ hegy., Kéménden, a dunai szigeten Esztergomban. A. Abrotanum L. Abrut Ü. Vaczka kopasz. Sz. cserjé­ sedő, merev felálló, bugásán ágas, sokfészkü, ágak fásak, vesszösek. Lev. alsó lapjukon pelyhesek, nyelesek, nem füle­ sek, az alsók kétszer szárnyaltak, keskeny szálas czimpákkal, a felsők hármasak v. osztatlanok, hosszúkás-szálasak. Mivelik temetőkben, kertekben, helyenkint el is vadul. A. vulgáris L. Fekete Ü. Gy. évelő, terjedő. Sz. felálló, ágas, magas, barázdált. Lev. szárnyasan-hasogatottak, vállu­ kon fülesek, felső lapjukon sötét zöldek, kopaszok, az alsón fehér molyhosak, sallangjai lándzsások, hasogatottak, foga-

30 sak v. épek. Fészkei kicsinyek, tojásdadok, molyhosak vagy kopaszak. Vir. veresesek. Vaczok kopasz. Kerítések mellett, árkok, utak, földek szélein, köz. A. monogyna WK. Egyterméjü Ü. A növény aromaticus. Vaczok kopasz. Gy. évelő. Sz. cserjésedők, felegyenesedök, molyhosak, szétterjedő vesszős-ágakkal. Lev. szürke molyho­ sak, szárnyasak v. 2—3-szor szárnyasak, sok sallanguak, a szárlev. szárölelők, a tölev. nyelesek; az ágak levelei osz­ tatlanok, szálasak. Fészkei felállók, pikkelyei hosszudad-szálasak, hártyás élüek, fényesek, keveset molyhosak. Virágok rendesen himnősek. Szikes, száraz, terméketlen földeken és legelőkön, Isten-hegynél Ebed előtt, Kőhidgyarmat és Kéménd között. Ujabb füvészek szerint A. maritima válfaja. A. campestris L. Mezei Ü. Vaczok kopasz. Gy. fás, évelő, ágas. Sz. cserjésedők, a meddők henyélők, pázsitosak, a ter­ mők felegyenesedök. Lev. tövön fülesek, 2—3-szor szárnyal­ tak, szálas árvégü sallangokkal, a legfelsőbbek osztatlanok. A fürtben álló fészkek tojásdadok, kopaszok. Legelőkön, szántók szélein, utak mellett, szöllök közt, parlagokon. A. scoparia WK. Seprő Ü. Egynyáru. Gy. ágas. Vaczok kopasz. Sz. vesszös-ágas, cserjésedő, sötétveres. Lev. tövü­ kön fülesek, tojásdadok, 2—3-szor szárnyasan-hasogatottak, fonálalaku sallangokkal. Fészkei gömbdedek, aprók, verese­ sek,'kopaszok, bókolok, bugás fürtben állók. Homokos, szá­ raz, köves helyeken, Kenyérmezőn, Kálvária-hegy oldalán, Párkány, Ebeden és m. A. annua L. Egynyári Ü. Gy. egynyári. Vaczok kopasz, füve pázsitzöld, illatos. Sz. magános felálló és leveleivel együtt teljesen kopasz, igen ágas szétterjedő, soklevelü ágak­ kal. Lev. körrajzban tojásdadok v. hosszukások, tövükön fü­ lesek, 2—3-szor szárnyasan-osztottak, hosszukás-szálas, fésű­ sen fűrészes v. épélü czimpákkal, a legfelsőbbek egyszerűen szárnyaltak. Fészkek gömbdedek, kopaszok, felállók v. bóko­ lok. Elvadul a Kis-Duna partján, gyümölcsös kertekben, par­ lag helyeken. A. Dracunculus L. Tárkony Ü. Vaczok kopasz. Sz. fünemű, felálló, sokfészkü, ágas, vesszös. Lev. osztatlanok, szá-

31 las-lándzsások, épélüek és a szárral együtt kopaszok. Fész­ kek gömbdedek, bókolok. Konyhai használatra ritkán mivelik. 29. Tanacetum

Schulz.

Varádics.

Gallér murvák fedelékesen hátállók. Kögvirágok csövestölcséresek, 5 foguak, himnősek; a karima virágok nyelvalakuak, elsatnyult hosszúkás széllel, vagy fonálidomulag csö­ vesek, 3—5 foguak, nőneműek. Porhonok töve farknélküli s kerekített. Kaszatok egyenlők, fordított kúp formák, hol hengerdedek, hol szegletesek, rendesen 5—10 bordásak. Bóbita hiányzik, v. helyét korongocska v. fülforma koszorú foglalja el. Vaczok domború v. félgömbös, telebélü kopasz. a) Sz. sátorozó,

ágas, sokfészkü. hasogatottak.

Lev.

szárnyasan-

T . vulgare L. Giliszta V. Gy. rostos. Sz. felálló, felül sátorozó, sokfészkü. Lev. szárnyasan-hasogatottak, hegyesek, szálas-lándzsás, fűrészes hasábokkal. Karima virágok fonálidomu csövesek. Fészkek gömbdedek. Kaszatok kerülékesek, szegletesek hártyás rövid bóbitával. Virága sárga. Vágások­ ban, cserjés helyeken, patakok partján, a dunai szigetekben, Cserepes, Strázsa-h., Téglaházi pataknál, Süttőn, Csenkén. T . corymbosum Schulz. Sátoros V. Chrysanthemum corymbosum L. Sz. felálló, barázdás, szőrös, csúcsán sátorozó, sokfészkü. Lev. szárnyasan-hasogatottak, alsó lapjukon sző­ rösek, a felső levelek hasábjai szálas-lándzsások, hegyesek, fűrészesek. Karima virágok nyelvalakuak, fehérek, a kögvirá­ gok aranysárgák. Fészkek hosszú kocsányuak. Gyök. vastagrostu. Kaszatok szálasok, öt szegletüek. Bóbita koronás. Cser­ jés, köves helyeken. Erdőkben, réteken, Strázsa-h., Vaskapuh., Téglaháznál, Huta, Kesztölcz, Csév, Szölgyén és m. T . Parthenium Schulz. Nádra V. Matricaria Parthenium L. Sz. felálló,, sátorozó, ágas, sokfészkü. Lev. szárnyasak. Szárnyai kerülékesek, 1—2-szer szárnyasan-hasogatottak. Ka­ szatok szálasak, mirigyesek több bordásak. Karima virágok félszeresek, fehérek, sugárzók. Mivelik kertekben, és elvadul kerítések, utak mellett.

32 b) Sz. egy fészkű, v. néhány egyfészkü ágra elágazó. Lev. osztatlanok v. fogasak. T . Leucantheumum Schulz. Chrysanthemum Leucanthemum L. Ökörszem V. Gy. kissé fás, ágas. Sz. felálló, egy­ fészkü. Alsó lev. hosszudad, visszásan-tojásdadok, fogasak, nyélbe futók, felsők szálas-lándzsások, fülesen szárölelők, fűrészesek, vállban bevagdalt fogasak. Karima virágok félsze­ resek, fehérek. Fészkek nagyok, magánosak, végállók. Kasza­ tok feketélők, fehér csikósak, nem koronásak. Réteken, lege­ lőkön, cserjés helyeken. 30. Matricaria

L.

Szik fű.

Gallér murvák fedelékesek, többé-kevésbé aszott szélű pikkelyekkel. Virágok mind termést hozók, a kögvirágok csöves-tölcséresek, 5 foguak, a kerületen állók, félszeresek, egy­ sorosak. Porhonok töve farknélküli. Terméskék egyenlők, hengerdedek, hátukon simák, bordátlanok, a másik oldalon 5 bordások. Bóbita hiányzik. Vaczok hosszúkás kúpos, üres, kopasz. NI. Chamomilla L. Orvosi Sz. Gy. ágas. Sz. felegyene­ sedő, kopasz, karcsú, ágai egyfészküek. Lev. kopaszok, 2—3szor szárnyasak, czimpái fonálképüek, hegyükön szálkások. Sugárvirágok fehérek, gyakran letüremlett lemezzel. Kög sárga. Vaczok vége hengerded, kúpos, üres. A növény erős aromatikus szagú. Száraz réteken, parlagokon, utakon, mivelt helyeken. 31.

Chamaemelum

Vis.

Álszikfű.

Gallér murvák fedelékesek, virágok mind termést hozók, kögvirágok csöves-tölcséresek, 5 foguak, a kerületen állók félszeresek, egysorosak. Porhonok töve farknélküli. Terméskék egyenlők, forditott kúpformák, hátukon domborúak, a másik oldalon három szegletüek. Bóbita hiányzik v. helyette kis kártyás karima. Vaczok félgömbös kitöltött, kopasz. Ch. inodorum Vis. Chrysanthemum inodorum L. Illattalan A. Gy. orsóalaku. Sz. felálló, kopasz, barázdás, ágas, sátorozó, nagy és sokfészkü. Lev. kopaszok, 2—3-szor szár-

33 nyasan-hasogatottak. Czimpái fonálképüek, végükön szálkások. A kögvirágok sárgák, a sugárvirágok fehérek, ezek néha hiányzanak. Vaczok kitöltött. Terméskék keresztben redősek, feketék. Matricariához és az Anthenis fajokhoz igen hasonló, az előbbitől a kitöltött, az utóbbiaktól a kopasz vaczok által különbözik. Füves v. mivelt helyeken, parlagokon, utak mel­ lett, szántók szélein, köz. 32. Anthemis

L.

Montika.

Vaczok polyvás. Gallér félgömbös v. lapos, fedelékes. Kögvirágok himnŐsek, csövesek, 5 foguak, félszeres virágok hosszudadok, számosak, egysoruak. Bóbita hiányzik, vagy az csak kis hártya, és karimás. Terméskék összenyomottak, hengerdedek v. négyszegletesek. a) Kög

és sugárvirágok

sárgák.

A. tinctoria L. Festő M. Gy. orsó-alaku. Sz. mereven felálló, szürke szőrös, felül molyhos, ágas, ágai egyfészküek. Lev. nyelteiének, váltogatok, 2-szer szárnyasan-hasogatottak, szálas, fürészes, selymes, szőrös sallangokkal. Fészek nagy félgömbös, lándzsás, szálkás végű polyvák, hegyükön sárgák. Terméskék négyszegletesen lapítottak, épélüek. Homokos ré­ teken, köves-cserjés helyeken, a v. e. t. b) Kögvirága

sárga, sugárvirágok

fehérek.

A. austriaca Jacq. Szöszös M. Gy. ágas. Sz. felálló, hengeres, fehér gyapjas, ágas. Lev. váltogatok, nyelteiének, gyapjasak, kétszer szárnyaltak, fésűsen álló, épélü, szálkavégü czimpákkal. Fészek félgombos, felálló polyvák, hosszu­ dadok, merev szálkavégüek. Terméskék négyszegletesen lapí­ tották, keskenyen, élesen párkányosak, bóbitátlanok. Vetések közt, mivelt helyeken, parlagokon. A. arvensis L. Pallagi M. Gy. orsó-alaku. Sz. elágazó, hengerded, szőrös. Lev. gyapjasán pelyhesek, kétszer szár­ nyaltak, sallangjai szálas-lándzsások, épélüek, v. 2—3 foguak, szálkavégüek. Vaczka kúpos, polyvái lándzsások, merev szálka­ végüek. Terméskék tompán négyszegletüek, barázdások, a 3

34 külsőkön redős, duzzadt gyűrű van. Szántókon, füves, homo­ kos helyeken, utakon, köz. A. ruthenica MB. A. Neilreichii Ortm. Rutén M. Gy. ágas. Sz. gyapjas, egyfészkü ágakkal. Lev. kétszer szárnyashasábuak, hamvas gyapjasak. Gzimpák lándzsások, szálkavégüek, épélüek. Köge sárga, sugara fehér, polyva pikkelyek hosszudad visszásan-tojásdadok, végükön rongyosan-fogacskások, merev szálka-csúcscsal. Terméskék négyszegletesek, rövid hártyás karimával v. a külső terméskék, kis koronáeskával köritvék. Szántókon, füves helyeken, vetések közt Do­ roghon, Szentléleken, Kesztölczön. Ezen montika a két előbbi faj közt, a közepén áll, és mindkettőhöz igen hasonló ; az austriacától a kúpos vaczok és puhább, nem fésűsen osztott levelek, az arvensistól illatossága és kis koronácskával köri­ tett külső terméskéivel, mindkettőtől pedig a felfelé szélesedő rongyosan fogas polyvák által különbözik. A. cotula L. Büdös NI. Gy. orsó-alaku. Sz. felálló, ba­ rázdás, kopasz, ágas. Lev. kopaszok, váltakozók, kétszer szár­ nyaltak, árképü czimpákkai; polyvák szálas serteképiiek. Ter­ méskék hengerdedek, bibircsesen 10 bordások, csipkés éllel. A növény roszszagu. Vetések közt, mivelt és parlag helyeken. 33. Aehillea

L.

Cziczkóró.

Vaczok polyvás. Gallér tojásdad v. hosszúkás és fedelékes, félszeres virágok szélesek, kerekdedek, anyásak, és leg­ feljebb 10-en. A kögvirágok himnősek, csövesek; (izeknek csövei és a hosszúkás terméskék összenyomotlak. Bóbita hiányzik v. helyét kis szegély foglalja el. A. Nlillefolium L. Egérfarku Cz. Gy. sokrostu. Sz. fel­ álló, sátorozó, sokfészkü. Lev. hosszudad-szálasak, 2-szer szárnyaltak, sallángjai szálasak, fogasak. Levél gerincze ga­ tyás (alatus), ép. Sugárvirágai 5-en, laposan, szétterjedők. Virágok fehérek. Az egész növény gyapjas, szőrös vagy. ko­ paszos és kissé aromaticus. Füves helyeken közönséges. Vál­ fajai : 1. A crustata Roch. Lev. sallangok, csúcsukon porczosan megvastagodnak, fehéresek, csaknem szúrósak, karima virágok pirosak, a növény kopasz. Nedves, posványos réteken.

35 2. A. setacea WK. Sertés Cz. Sz. vékony, alacsony és leve­ leivel együtt gyapjasán szőrös, egyszerű. Lev. szálas-kerületüek, igen keskenyek. Czimpák serte-idomuak. Virágjai fehé­ rek, tömött sátorban. Homok buczkákon, homokos gyepeken Esztergomban, Kenyérmezőn bőven, Sz.-Györgymezőn, Csenke, Szölgyén, Almásnál. 3. A. lanata Spr. Gyapjas Cz. Gy. rostos. Sz. sugár, magas, kissé szegletes, egyszerű, sátorozó. Lev. szálas-kerüléküek, kétszer szárnyasan-hasogatottak, keskeny, lándzsás, fogas czimpákkal, fehér virágok tömött domború sátorban. Az egész növény gyapjasan-borzas. Az élőbbemtől nagyobb és szélesebb levél czimpái által különbözik. Száraz hegyi, erdei réteken, köves-füves helyeken, mészsziklákon, Vaskapu-h., Kesztölczön, Szentléleken, Maróthon. A. tanacetifolia Allion. Varadicslevelü Cz. Gy. igen ter­ jedő. Sz. felálló, magas, hengerded, borzas-szőrös. Lev. gyen­ gén szőrösek, a tőlev. igen nagyok, hosszú nyelüek, kétszer szárnyasan-hasogatottak, a szárlev. nyelteiének, szárnyasak; sallangok fűrészesek, lándzsások. Lev. gerincze gatyás. Virá­ gok végálló tekintélyes sátorban fehérek v. piroslók. Erdei köves hegyeken, Vaskapu-h., Szamár-h., Szentléleken, Kesztöl­ czön, Dömösön a Vadálló-köveknél, Kovácspataknál. A. nobilis L. Nemes Cz. Gy. rostos. Sz. hengerded, fel­ álló, sátorozó, sokfészkü. Tőlev. nyelesek háromszor, szárlev. kétszer szárnyasan-hasogatottak, nyelteiének. Czimpái szálaslándzsások. Lev. gerinczei fogacskások, gatyásak. Virágok tömött sátorban. Sugárvirágok 4—5-en halványsárgák. A nö­ vény szőrösödő. Verőfényes gyepeken, cserjésekben, erdő széleken, vágásokban, Cserepes-h., Hideglelös-kereszt-h., Szentlélek-pilisi h., Dömös, Szölgyén, Kovácspataknál. A. erithmifolia WK. Hegyközi Cz. Gy. barna, terjedő. Füve szőke, molyhos. Sz. felegyenesedő, szegletes. Lev. kör­ rajzban hosszukások, kétszer szárnyasan-hasogatottak, sallangjai szálas-lándzsások v. szálas-serteképüek, a lev. ge­ rincze épélü. Sárga virágai végálló sátorban a szennyes fe­ hér félszeres virágok a félgallérnál rövidebbek. Köves-hegyes erdőszéleken Esztergomban, Gerecse-h., Helembán, Letkésen a Galla-h. ormain kősziklák közt. Dömösön a keserü-bükkh. 3*

36 A. pectinata W. Fésűs Cz. Számos szárai felegyenesedők. Lev. keskeny szálasak, egyszerűen, fésűsen, szárnyasanhasogatottak, sallangjai épélüek, szálasak, lev. gerincze épélü. Fészkek kicsinyek, tömöttek, csomós, végállő sátorban. Virá­ gok sárgák, szagosak. A félszeres virágok kisebbek a félgal­ lérnál. Az egész növény többet-kevesebbet szőke, . molyhos. Száraz homokos gyepeken, legelőkön, dombokon. Kenyérme­ zőn, Táthi úton, Szentgyörgymezőn, Strázsa-h. előtt, Maróthon, Csenkén, Doroghon, Gséven, Helembén, Kovácspatakon. 34. Carpesium

L.

TürempiJe.

Vaczka kopasz. Fészke fedelékes, külső pikkelyei na­ gyobbak, kinyíltak, hátratüremlettek. Virágok csövesek. Por­ honok töve farkban végződő. Termések csőrösek. Bóbita nincs. Levél nyeles, hosszudad v. tojásdad. C. cernuum L. Bókoló T . Sz. felálló, ágas, szőrös. Lev. nyelesek, tojásdad-lándzsások, fogasak, szőrösek. Virágfészkek a szárhegyen magánosak, golyó-alakuak, bókolok. Ritka. Szentléleken, a bükkös vágásban közel a faluhoz. 35. Gnaphalium

L.

Gyopár.

Vaczok meztelen. Gallér félgömbös v. hengeres, gallér murvák fedelékesek, egészen hártyások és színezettek, a kö­ zépső virágok 5 foguak csövesek, himnősek. Szélső virágok nőneműek, fonálformák és fogacskás csúcsuak. Porhonok tőve farkban végződő. Bóbita szőrös, egysoros. Gn. uliginosum L. Iszap Gy. Gy. vékony. Sz. földön el­ terülő, felegyenesedő, ágas, fehér v. szürke gyapjas. Lev. ép­ élüek, szálas-lándzsások, csúcsukon és vállukon elszükölők, fehér molyhosak. Fészkek tojásdadok, a leveles szár és ágak csúcsain rakáson ülnek. Bóbita fonálalaku. Kaszatok simák. Vir. sárgásak. Homokos, mocsáros helyeken, árkokban. Gn. luteo-album L. Halovány Gy. Gy. orsó-alaku. Sz. felálló, fehér molyhos. Lev. félben szárölelők, lándzsások, fe­ hér gyapjas molyhosak, épélüek. Fészkek csomói levéltelenek a szár és ágak csúcsán, fészek pikkelyei halaványsárgák, fé­ nyesek. Terméskék finoman bibircsesek. Bóbita fonálalaku.

37 Homokos, hegyes réteken, vágásokban, árkokban. Sz.-Györgymezei tarlókon, Cserepes-h., Szentlélek, Csév, Dorogh, Dömösön, Helembánál, Kovácspatakon. Gn. silvaticum L Erdei Gy. Gy. rostos. Sz. felálló, veszszős, selymesen fehér gyapjas, egyszerű. Lev. lándzsások, épélüek, alsó lapjukon selymesen hamvas-gyapjasak. Fészkek kúpidomuak, hármával v. többen egy végálló leveles fűzér­ ben. A fészek pikkelyei tompa végűek, barnák, a külsők a fészeknél háromszor rövidebbek. Vir. aprók, sárgásak. Erdők­ ben, vágásokban a v. e. t. Gn. arenarium L. Sárga Gy. Gy. fás. Sz. felálló, fehér gyapjas. Lev. épélüek, selymesen hamvas-gyapjasak, az alsók hosszukás-tojásdadok, tompák, a felsők hegyesek, szálaslándzsások. Fénylő czitromsárga fészkek tojásdadok, számo­ sak, végálló, levéltelen sátorban. Kevés számú, igen keskeny karima virágok egy sorban állnak. Homokos, száraz legelő­ kön és réteken. Strázsa-h. körül, Téglaháznál, Szamárh. alján és máshol is. G. dioicum L. Kétlaki Gy. Sz. ágatlan, felálló, gyapjasan-molyhos, tövön gyökerező, leveles ostorindákat hajt. Lev. épélüek, lapiczkások és szálas-lándzsások, alsó lapjukon fehér molyhosak. Fészkek gömbdedek, kétlakiak, számosak, végálló levéltelen sátorban. Fészek pikkelyei fényesek, pirosak v. fe­ hérek. Napos hegyi réteken, Szentgyörgymezőn, Palota-h., Vaskapu-h., Kétágú-h., Kesztölcz, Szentlélek! h., Maróthon a Hamvaskő alatt, Gséven. 3fí. Filago

L.

Fonálfű.

Gallér 5 szegletes, fedelékes. Kögvirágok csövesek, himnösek, négy fogasak, szélső virágok anyásak, fonálformák, csúcsukon fogacskások. Porhonok töve farkban végződő. Vaczok a szélső anyás virágok közt polyvás, közepén mezte­ len. Terméskék csőrtelenek, hengerdedek. Bóbita lehulló, sző­ rös v. a szélső virágokban hiányzik. F. germanica L. Német F. Gy. orsó-alaku. Sz. felül vil­ lásan ágas. Lev. félszárölelők, szálas-lándzsások, épélüek, szárhoz simulok. Virágok sárgafehérek, gömbölyű csomóban

38 állók. Vaczok fonálképü. Fészekpikkelyek kihegyezettek, csú­ csukon aszott hártyásak, fénylők, kopaszok. Az egész növény molyhos, gyapjas. Erdei vágásokban, hegyi és homokos réte­ ken, zabföldeken Szenti éleknél, Kesztölczön, a pilisi hegyen és alján, Süttőn, Császárnál az erdő-szélen, nedves, homokos legelőn. F. minima Fries. Hegyi F. F. montana L. Gy. orsó-alaku. Sz. felálló, csúcsán villásan-ágas. Lev. nyelteiének, épélüek, szárhoz simulok és felállók. Fészkek csomóban állnak, fészek­ pikkelyei hegyükön aszott hártyások, meztelenek, fénylők. Vaczok lapos. Vir. sárgásak. Az egész növény molyhos, gyap­ jas. Erdei hegyi réteken, Szentlélek, Maróth, Dömös, Helemba, Bajtán, Kovácspataknál. F. arvensis L. Gyepi F. Gy. orsó-alaku. Sz. felálló, ágas­ bugás. Lev. szárölelők, hosszukás-lándzsások. Fészkek csomó­ ban. Fészek pikkelyek tompák, csúcsukig sürüen gyapjasak, vénebb korukban hegyükön kopaszosak. Vaczok lapos. A nö­ vény füve gyapjas. Tarlókon, ugarokon, száraz réteken, utak mellett. Köz. 37. Micropus

L.

Molyhár.

Vaczok kopasz. Bóbita hiányzik. Gallér murvák 5—9-en egy sorban állók, és később a terméskéket begöngyölök. A virágok mind csövesek; a kögvirágok 5 foguak, himnősek, el­ satnyulnak, a sugárvirágok fonálképück, anyások, termők. Porhonok farkasak. Terméskék fordított tojásdadok, lapítottak. M. erectus L. Sudár M. Gy. orsó-alaku. Sz. alacsony földön elterülő. Lev. szálas-lándzsásak, épélüek, nyelteiének. Vir. aprók, halaványsárgák. Fészkek gömbdedek, csomóban állók, pikkelyei gyapjasak, fulánk nélküliek. Terméskék gyap­ júba göngyölvék. A növény szöszösen-gyapjas, fehér. Nő törmelékes, száraz dombokon, hegyol dalokon, rendesen cso­ portosan. A Pilisi hegy alján, Kesztölczi, Csévi hegyek olda­ lain és kösziklás tetejükön, Csolnokon a Magas-h., Kirván, Tokodon a Geta-h., Annavölgyben, Sárisápon, Lábatlanon, Kövesd-Helembai trachyt-hegyen, Kovácspataknál, Epölön, Bajnán.

89 .38. Calendula

L.

Pere/mér.

Vaczok kopasz. Fészke pikkelyei egyenlők; a kögvirá­ gok csövesek, himnősek, meddők, a karima vir. félszeresek, egyivaruak s termést hozók. Kaszatok szegletesek, sarlósán görbék. Bóbita hiányzik. C. officinalis L. Orvosi P. Sz. felálló, ágas, ágak egyfészküek. Az alsó lev. visszás-toj ásdadok, nyelesek, a felsők hosszukások, szárölelők. Terméskék sarlósán görbültek, hátu­ kon fulánkosak. Virág narancsszínű, nagy. Miv. kertekben, te­ metőkben, de munkált és parlag helyeken el is vadul. 29. Tussilago

L.

Lókórömfű.

Vaczok meztelen. Szár egyfészkü. Gallér murvák egy sorban állók, de tövükön gyakran 1—2 v. több mellékpik­ kelyek vannak. Félszeres virágok, többsorosak, anyásak, ter­ mők sárgák. Kögvirágok csöves-tölcséresek, 5 fognak, him­ nősek, elsatnyulnak s meddők. Kaszatok hosszukás-hengerdedck. Bóbita szőrös, többsoros. T . Farfara L. Partilapu L. Sz. pikkelyes, levéltelen, egyfészkü, pókhálósán szőrös. Virágzás után fejlődő tőlevelek nyelesek, kerekded-szivalakuak, szögletesek, fogasak, felső lapjukon kopaszok, alul fehér gyapjasak. Virágok aranysár­ gák. Fészek pikkelyei szőrösödők. Nedves, agyagos talajú ár­ kok szélein, patakok partjain köz. 40. Petasites

Tournf.

Kalapfű.

Vaczok meztelen, polyvátlan. Szár többfészkii, pikkelyes levéltelen. Gallér murvák egyenlők, egy sorban állók, tövükön gyakran mellékpikkelyekkel. A kerületen álló virágok fonálképüek, termők. A kögvirágok csövesek, többnyire meddők. Kaszatok hengerdedek. Bóbita szőrös. Porhonok farknélküliek. Tőlevelek szívesek v. veseformák. P. officinalis Mönch. Orvosi K. Gy. vastag, terjedő. Sz. felálló, molyhos, pikkelyes, levéltelen. Gy. lev. nagyok, nye­ lesek, szivalakuak, öblösen fogasak, alsó lapjukon gyapjasak. Termés virágai fonálalakuak. Virágok végálló hosszúkás bog­ ernyőben, pirosak és fehérek. A fészek pikkelyei szálasak,

40 kopaszok. Hegyi, erdei patakok partjainál, Cserepesi patak­ nál, Maróthon, Szentléleken, Bajóthon, a Gerecse-hegy alatt, Helembán. Cynareae Juss. Minden virág csöves.

41. Xeranthemum

L.

Vasvirág.

Vaczok polyvás, sertés. Fészek sokvirágu, fedelékes, gallér murvák száraz hártyásak, a belsők nagyok, sugárosan kinyiinak, a külsőknél hosszabbak, színesek, sugárzók. Virá­ gok mind csövesek, a kevés számú karima-virágok nőneműek, kétajakuak, meddők, a kögvirágok himnösek, termők 5 foguak. Porhonok farkasok. Bóbita 5—10 serteképü polyvából áll. X. annuum L. Kinyíló V. Gy. ágas. Sz. felálló, szegle­ tes, hamvas-gyapjas, ágas. Lev. lándzsások, épélüek, nyelte­ iének, szálkavégüek, felső lapjukon borzasak, az alsón fehér molyhosak. Fészkek nagyok, félgömbalakuak, meztelenek, a külső pikkelyek tojásdadok, a belsők hosszabbak, lándzsások, sziromalakuak, sugárzók. A sugározó pikkelyek fényesek, lilaszinüek nem hervadók. Útfeleken, . töltéseken, homokos, száraz helyeken, vasúton, Kövesd-Szalkai országúton, Strázsahegy alatti homokos buczkákon és m. 42. Centaurea

L.

CsüTtüllő.

Vaczok polyvás, sertés. Gallér pikkelyek fedelékesek, tövisesek v. tövistelenek, a belsők nem sugározok. Fészkek sokviráguak. Virágok csövesek, 5 foguak, himnösek v. a ke­ rületen lévők nagyobbak, tölcséresek, sugározok, ivartalanok. Porhonok farknélküliek. Terméskék hosszukások, laposak, ol­ dalt álló köldökkel. Bóbita sertésképü, fehér, többsoros, ál­ landó, többnyire rövidebb a terméskénél, ritkábban hiányzik, szőrei tövön szabadok. a) Fészke

pikkelyei tövistelenek, aszottvégüek, végei épek v. rongyosak. C. Jacea L Imola Cs. Gy. kissé fás. Sz. érdes, szegle­ tes, felegyenesedő, szétterülő. Lev. lándzsások, épek, öblösen fogasak v. szárnyasan-hasogatottak, szőrösek, gyakran szürke­ zöldek. Fészkek végállók, murváinak száraz hártyás végei, a

41 fészket egészen borítják, ezen murvák tojásdadok, teknősek, épek v. rojtosan-hasogatottak, v. az alsók fésűsen fogasak. Kaszatok kopaszok. Bóbita hiányzik. Virágok pirosak. Réte­ ken, füves-cserjés helyeken, utak mellett. C. austriaca Wild. C. pbrygia L. Időérző Cs. Sz. baráz­ dás, érdes, bugásan-sátorozó. Lev. tojásdad-lándzsások, érde­ sek, szálkavégüek, az alsók nyélbe keskenyedők, a többiek szárölelők. Bóbita a terméskénél háromszor rövidebb. Fészek tojásalaku, pikkelyei lándzsások és a függelékek által takartak ; függelékek aszott hártyásak, sertésszáluak, hátra görbültek. Vir. pirosak, a kerületbeli virágok sugárosak. Erdei hegyi vágá­ sokban, cserjés helyeken, Vaskapun, Strázsahegyen, SzentGyörgymezőn, Palota-hegyen, Cserepesben, Kesztölczön, Cséven, Dömösön, Gerecse-h. C. axillaris Wild. Hónalji Cs. Gy. hosszú, ágas. Sz. fel­ álló, 1—3 fészkű. Lev. hosszudad-lándzsások, az alsók nyélbe keskenyedők, a felsők szárra futók. Fészek tojásalaku, pik­ kelyei fekete szegélyüek, fürészesen rojtosak. Kaszatok viszszás-toj ásdadok, fényesek. Virága szép kék. Az egész növény szürke, pókhálósán molyhos, puha. Hegyi, erdei réteken, cser­ jés helyeken, Vaskapun, Cserepesben, Sashegy, Strázsa-h. Szentléleken, Kesztölczön, Csolnokon a Magas-h., Gerecse-h., Helembán. C. Cyanus L. Búzavirág Cs. Gy. orsó-alaku, egynyári. Sz. pókhálósán gyapjas, felálló, ágas. Lev. nyelteiének, alul molyhosak, lándzsások, épélüek, a legalsók épek, háromhasábuak v. szárnyasak, szálas czimpákkal. Fészkek kocsányo­ sak, hosszukás-tojásdadok, pikkelyei aszottszélüek, fűrészesenrojtosak. Bóbita akkora mint a kaszat. Virágok szép kékek, a karima virágok sugározok. Vetések közt, réteken, utak mellett. C. scabiosa L. Sikkantyú Cs. Gy. fás. Sz. felálló, ba­ rázdás, tekintélyes, ágas. Lev. sötét-zöldek, érdesek, osztat­ lanok, tojásdadok, majd szárnyasan-hasogatottak, a felsők ülők, az alsók nyelesek. Fészke pikkelyei tojásdadok, inasak, csúcsuk felé feketék, száraz hártyások és fésüsen-rojtosak. Bóbita akkora mint a terméske. Virágok pirosak, a kerületen állók sugározok. Réteken, dombokon, szántókon, bozótokban.

42 C. paniculata L. Bugás Cs. Sz. felálló, igen ágas, sokfészkü, érdes, szürkén molyhos. Lev. szárnyasán v. kétszer szárnyasan-hasadtak, hamvas-molyhosak, épélü v. fogacskás sallangokkal, a legfelsőbbek szálasak, épek. Fészkek kicsi­ nyek, tojásdadok, pikkelyei háromszögüek, 5 inuak, végükön száraz hártyások és fésűsen rojtosak. Bóhita kétszer kur­ tább a terméskénél. Virágok halavány-pirosak, a kerületen állók sugározok. Szántóföldeken, hegyi és homokos mezőkön, utak mellett. Száraz legelőkön. b) Fészke pikkelyei a) Lev.

tüskések,

a tüske

nem szárra futók.

Virágok

csúcsálló

ágas.

ph'osak.

C. Calcitrapa L. Sulymos Cs. Gy. vastag, orsó-alaku. Sz. terebélyesen ágas, barázdált, szöszös, gyapjas, sokfészkü. Lev. szárnyasan-hasadtak, az alsók nyelesek, szálas-fogas sal­ langokkal, a felsők csaknem szárölelők. A kopasz, hosszúkás fészek pikkelyei tenyeresen tüskések, a középső tüske erős és nagyobb a fészeknél. Bóbita hiányzik, virágok pirosak. Kaszatok kopaszok. Legelőkön, parlagokon, folyók partjai fövé­ nyében, a Duna partján, Ny.-Ujfalunál, Mocsnál, Párkányban. P) Lev.

szárra futók.

Virágok

sárgák.

C. solstitialis L. Sáfrányos Cs. Sz. felálló, hártyásélü, érdes, szőke szöszös, szétterjedt, ágak egyfészküek. Lev. szálas-lándzsások, szárra futók, épélüek, molyhosak, az alsók félbeszárnyasak. A gyapjas fészek pikkelyei tenyeresen tüs­ kések, a középső tüske erős, a fészeknél nagyobb. Bóbita akkora mint a terméske, a karima virágok kaszatai kopa­ szok. A virágok sárgák. Verőfényes, füves, köves helyeken, parlagokon, Vár- és Szent-Tamás-hegyen, Kövesd, Helembán, Kovácspatakon. 43. Carthamus

L.

Szeklicze.

Vaczok polyvás, sertés. Fészek tojásdad-fedelékes. Min­ den virág egyforma csöves, 5 fogú, himnős. Fészek murvái többnyire tövisesek. Kaszatok négy bordásak. Bóbita hiánya

43 zik v. szálas-árképü polyvákból alkotott, többsoros állandó, a legbelsőbb sora igen rövid. C. tinctorius L. Sátrán Sz. Sz. felálló, kopasz, ágas. Lev. épek, tojásdadok, tüskésen-fogasak. Fészkek gömbdedek, pikkelyei tüskésen-hegyesek, sárga-zöldek, az alsók elállók, levélke-végüek. Virága sáfrán-sárga. Bóbita hiányzik. Egyptomból származó. Miv. kertekben, és Kőhidgyarmaton, Párkány­ ban, Barthon, Maróthon, szántóföldeken is. C. lanatus L Gyapjas Sz. Gy. orsó-alaku, egynyári. Sz. felálló, merev, és mint fészkei és levelei pókhálósan-gyapjas, ágas, bugásan-sátorozó. Lev. börnemüek, merevek, inasak, tüskések, az alsók szárnyasak, a felsők szárölelők, tojásda­ dok, öblösen-fogasak. Fészke pikkelyei levélformájuak, tüské­ sek. A belső kaszatok bóbitája polyvás, a szélső kaszatok kopaszok. Köves helyeken, parlagokon, a várhegyen, Helembán, Kövesden, Szálkai országúton, Mária-Nosztrán, KovácsPatakon. 44. Crupina

Cass.

Bóbitagyász.

Vaczok polyvás, sertés, gallér murvák lándzsások, ki­ hegyezettek, épélüek, fedelékesek, tövistelenek, a belsők nem sugározok, a kögvirágok fészkei csöves-tölcséralakuak, 5 foguak, himnősek, a kerületen lévők hosszabbak, fonálképüek, tölcséresek, ferde széllel, ivartalanok. Porhonok farknélküliek. Kaszatok hengerded-visszásan-tojásdadok, tövüknek közepén köldökkel. Bóbita állandó három soros, gyűrűbe nincs össze­ nőve, a külső és belső sor rövid polyvákból, a sokkal hoszszabb középsők fekete sertékből alkotvák. C. vulgáris Cass. Közönséges B. Gy. orsó-alaku. Sz. fel­ álló, szegletes, kopasz, 3 v. többfészkü. Lev. kopaszok, érde­ sek, szárnyasan-hasogatottak, hegyes-fogas czimpákkal. Fész­ kek hosszukás-hengerdedek, pikkelyei lándzsások, hegyesek. Vir. pirosak. Bóbita fekete. Kaszatok visszás-toj ásdadok, sely­ mesen molyhosak, aljukon szegletesek. Köves, bozótos helye­ ken, mésztalajon, Kétágú-h., Strázsa-hegy alatt, Csolnokon a Kálvária-h., Bajnai Őrhegyen sziklák és bokrok közt, Kovács­ patakon, Helembán.

44

45. Lappá

Toum.

Bojtorján.

Fészek gömbölyű, fedelékes. Gallér murvák hegyesen­ horgasak. Virágok csövesek, 5 foguak, himnösek. Porhonok farkasok. Terméskék lapítottak, hosszukás-visszás-tojásdadok. Bóbita rövid szőrös, többsoros, hullékony, szőrei tövön sza­ badok. Vaczok polyvás. Lappá major Gárín. Nagy B. Fészkek sátorozok, mez­ telenek, horgas áralaku pikkelyekkel. L. minor DC. Kis B. Fészkek fürtösen-állók, pókhálósan-pelyhesek, árképü-horgas pikkelyekkel. L. tomentosa Lam. Molyhos B. Fészkek pókhá­ lósán gyapjasak, sátorozok, a belső szines pikkelyek lándzsá­ sok, egyenesek, nem horgas csúcsuak. Ezen három faj az ujabb füvészek szerint a L. communis Coss. et Germ. válfa­ jai, a közös jelleg következő: Gy. vastag, húsos. Sz. magas, felálló, ágas, gyapjas-pelyhes, valamint a levelei is. Lev. nye­ lesek, tojásdadok, nagyok, fészkek az ágak végein gömbö­ lyűk. Virág piros. Cserjés, bozótos, parlag helyeken, utak, árkok szélein, kerítések mellett. Köz.

46. Serratula

L.

Zsoltina.

Vaczok polyvás, sertés, fészke tojásdad, hengerded, fe­ delékes, hegyes, de tövistelen pikkelyekkel, egy v. kétlaki. Minden virág csöves-tölcséres, 5 fogú, himnős. Bóbita szőrös, többsoros, merev, érdes, szőrei tövön szabadok, nincsenek gombhoz nőve és nem hullékonyak, legbensőbb sora a bóbi­ tának a többieknél hosszabb. A terméskék laposak, hoszszukások. S. tinctoria L. Festő Zs. Gy. kissé fás. Sz. felálló, leve­ les, kopasz, sátorozó, sokfészkü. Fészke hosszúkás, henger­ ded, hegyes tojásdad-lándzsás, rásimuló pikkelyekkel. Lev. merevek, lándzsások, hegyesek, érdesek, kopaszok, éles fo­ guak, osztatlanok v. szárnyasak, az alsók nyelesek. Virágok pirosak. Kaszatok vonalosak. Réteken, mezőkön, erdő-széle­ ken köz.

45

47. Jurínea

Cass.

Puhonez.

Vaczok polyvás, sertés. Bóbita pelyhes v. sertés, sző­ reinek töve a kaszat csúcsán lévő gombhoz van nőve s azzal együtt hull le. Minden virág csöves, himnős, 5 fogu. Ter­ méskék -négyszegletüek, visszás-pyramis-alakuak. J. mollis Reich. Molyhos P. Gy. hengeres. Sz. felálló, magas, molyhos, egyfészkü, felül levéltelen. Lev. puha tapintatuak, alsó lapjukon molyhosak, fésűsen szárnyasan-hasadtak, épélü, szálas czimpákkal. A félgömbös nagy fészek le­ vélkéi szálkavégüek, pókhálősan-gyapjasak. Terméskék lemezesen-ránczosak. Virágok pirosak. (Serratula blanda M. B.) Napos, cserjés helyeken, mésztalajon, Vaskapun, Cserepes-, Fehérkő-h., Strázsa-hegy szikláin, Szentléleken, Dömösön, Bajna-Órhegyen, Gerecse-hegyen. 48. Onopordon

L.

Bordon.

Vaczok mélyen lépformán gödrös, de nem polyvás. Fé­ szek fedelékes, tüskés. Virág csöves, 5 fogu, himnős. Bóbita hajszálas, tövén gyűrűbe összenőve, lehulló többsoros. Por­ honok rövidfarkuak. Terméskék laposak, négyszegletesek. 0. Acanthium L. Fehórhátu B. Gy. orsó-alaku. Sz. me­ reven felálló, magas, molyhos, ágas, gatyás-tövises. Lev. nyelteiének, tojásdad-hosszukások, öblösek, igen szúrós-tövisélüek, pókhálósan-szőrösek, szárra-futók. Fészkek félgömb-alakuak, nagyok, pikkelyei széjjel-nyiltak, szálas-árképüek, tövise­ sek. Virág piros, kocsányai hártyásak. Parlagokon, utak, árkok szélein köz. 49. Carduus

L.

Bogács.

Vaczok sertésen-polyvás. Fészke tojásdad-hasas, fede­ lékes, tövishegyü pikkelyekkel. Virágok csövesek, 5 foguak, himnősek, terméskék laposak, hosszukások. Bóbita hajszálas v. sertés, többsoros, szőrei tövön gyűrűvé vannak összenőve, és azzal hullnak le. C. nutans L. Bókoló B. Gy. orsó-alaku. Sz. felálló, moly­ hos, gatyás, 1—3 fészkű. Lev. szárra-futók, mélyen szárnya-

46 san-hasogatottak, saílangjai tüskésen szemszőrösek. Fészkek nagyok, gömbdedek, magánosak, bókolok, a pikkelyek tövük fölött kissé elszükűltek és hátratüremlettek. Kaszatok fénye­ sek, pontozoitak. Virágok pirosak. Utak mellett, legelőkön, szántókon. Vegyfaja: C. Acanthoidi-Nutans Koch. Szára felül több hosszú egyfészkü ágakra oszlik, fészkek felállók v. bó­ kolok, nagyságukra nézve a két szülők közt. Pikkelyei szá­ lasak, a középsők hátratüremlettek, elállók. Lev. mint az Acanthoidesnél. Kováespataki erdőszéli vasút mellett, Kesztölczön hegyi réten, Kirvánál. C. Acanthoides L. Akant B. Gy. fás. Sz. felálló, magas, szőrösen-gyapjas, igen ágas, sokfészkü, igen leveles, s a szárra lefutó levelektől gatyás-tüskés. Lev. hosszukás-lándzsások, öblösen, szárnyasan-hasogatottak, alsó lapjukon az ereken elszórtan borzasok, czimpák tojásdadok, tüskésen­ szemszőrösek. Fészkek gömbölyűek, pikkelyei szálas-árképüek. Virágok pirosak. Parlagokon, legelőkön, utak, kerítések mel­ lett köz. C. hamulosus Ehrh. Horgos B. Gy. kétéves. Sz. felálló, szőrös, keskenyen, finoman, gatyás, rendesen egyfészkü, ágas. Lev. lefutók, szárnyasan-hasogatottak, tüskésen-szemszőrösek, az ereken fehér borzasak. Fészkek tojásdadok, magánosak, felül levéltelen, hosszú, vesszős, molyhos, kocsányokon, pik­ kelyei lándzsás-szálasak, tüskések, hátrahajoltak. Bokréta pi­ ros. Kaszatok fényesek, vonalasok. Cserjés helyeken, erdő széleken; Hideglelős-kereszt-h., Cserepesben, Szentléleken, Basaharczon, kősziklák és bokrok közt; Kesztölezön, Kövesden, Gerecse-hegyen. Ujabb füvészek az előbbi válfajának tartják. G. Crispus L. Fodros B. Gy. orsó-alaku, ágas. Sz. fel­ álló, soklevelü, tüskés, gatyás, borzas, ágas, magas. Lev. szárra-futók, hosszukások, az alsó lapjukon gyapjasan-molyhosak, szárnyasan-hasogatottak, saílangjai tojásdadok, foga­ sok, a legfelsőbbek lándzsások, ülők. Fészkek tojásdadok, tüskések, rövid kocsányukon csoportban állók, pikkelyei szá­ las-árképüek. Kaszatok keresztben redősek, vonalosak. Ritka a Szentlélek-Maróthi hegyek erdő-szélein s vágásaiban. Ko­ vácspataknál, Helembánál, a dunai szigetben.

47 C. collinus WK. Dombi B. Sz. felálló, szürkén molyhos, gatyás, magas, szegletes. Lev. lefutók, szárnyasan-hasogatottak, öblösen-fogasak, tüskésen-szemszőrösek, alsó lapjukon szürke-fehér molyhosak. Fészkek tojásdadok, magánosak, hosszú felálló gatyás, kocsányokon állók, pikkelyei fulánkosak, kopaszok. Virágok pirosak. Kaszatok hosszukások, lapí­ tottak. Cserjés dombokon, mészköves helyeken, vágásokban, Vaskapun, Cserepesben, Hideglelős-Kereszt-h., Szentgyörgy­ mezőn, Palota-hegyen, Szentléleken, Kesztölczön, Maróthon, Dömösön, Cséven, Helembán, Kövesd, Ipoly-Damásdon, Mária-Nosztrán. A hozzá hasonló fajoktól könnyen megkülön­ böztethető szürke-fehér szine és igen hosszú kocsányai által, melyek egészen a fészkekig csipkés-gatyások. 50. Cirsiunt

Toum.

JBárcs.

A Carduustól abban különbözik, hogy bóbitája pelyhes, az az hogy a bóbita szőrei szőrösek. (Pappus plumosus.) a) Lev.

felső

lapjukon

tövises, kurtaszőrüek, virágok pirosak. C. lanceolatum L. Lándzsás B. Gy. ágas. Sz. felálló, magas, szegletes, merev szőrös, ágas, a lefutó levelektől fod­ ros, gatyás. Lev. felső lapjukon tövisesen kurta szőrüek, az alsók pókhálósak, mélyen szárnyasan-hasogatottak, sallangjai 2—3 karélyosak, szélükön és hegyükön hosszú tövisesek. Fé­ szek nagy, magános, tojásdad, pikkelyei lándzsások, tövisvégüek. Virágai pirosak. Utakon, parlagokon, sövények mel­ lett, szántóföldeken. Köz. C. Eriophorum Scop. Gyapot B. Gy. orsó-alaku, ágas. Sz. tekintélyes, felálló, molyhos, ágas, barázdás, nagyfészkű. Fészkei gömbalakuak, pókhálósán gyapjasak. Lev. szárölelők, lemezük nem lefutók, szárnyasan-hasogatottak, sallangjai pá­ rosak, szálasak s hosszú tövisesek, felső lapjuk zöld, tövises, kurta-szőrü, alsó fehér molyhos. Virágja piros. Vaczok vas­ tag, húsos. Legelőkön, árkok szélein, utak mellett, köves­ cserjés helyeken, vágásokban, Strázsa-hegy alatt, a Csipke­ völgyben, az öreg téglaház körül, Csolnokon, Ebeden cso­ portosan a homorú oldalban, Letkésen.

48 b) Lev. felül kopaszok kurta-szőrüek. 1. Lev.

v. szőrösek, szárra-futók.

de nem Virágok

tüskések, pirosak.

C. palustre Scop. Tavi B. Gy. ágas. Sz. felálló, magas, gatyás. Lev. szárra-futók, öblösen-szárnyaltak, fodrosak, tövi­ sesek. Fészkek tojásdadok, fürtösen, csoportban állók, pik­ kelyei tojásdad-lándzsások, rásimulók, piros szálka-végűek. Virágok pirosak. Kaszatok simák. Nedves réteken, füzesek­ ben. Sintér-réten, dunai szigetekben, Csenkén. C. brachycephalum Juraczka. Rövidfészkü B. Sz. magas (2—3'), felálló, felül nem gatyás, levéltelen, sátorosan-ágas, sokfészkü; fészke pikkelyei hosszú szalmaszinű tövisbe vég­ ződnek. Lev. tövisesen-szemszőrösek, az alsók osztatlanok, hosszukás-lándzsások, fogasak, teljesen lefutók, a következők szálasan-lándzsások, öblösek v. szárnyasan-hasogatottak, fél­ ben lefutók, a felsők sokkal kisebbek, alig lefutók. Fészkek tojásdadok v. tojásdad-hosszukások, kicsinyek. Virágok halavány lilaszinüek. Nedves réteken, mocsáros helyeken. Sintérréten, Szentgyörgymezei tó partján, Csenkén. C. canum MB. Pöszke B. Gy. évelő, bütykös, orsó-alaku, megvastagodott húsos rostokkal. Sz. felálló, hengeres, pók­ hálós, puha szőrös, tetején egyfészkü v. több, egyfészkü ágakra oszlik, felül levéltelen. Lev. félben lefutók, lándzsások, pókhálósan-molyhosak, tüskésen pillás-élüek. Fészkek gömbdedek, pikkelyei tojásdad-lándzsások, rálapultak, tövistelenek, a belsők száraz hártyásak. Virágok pirosak. Kaszatok fényesek. Homokos, nedves, mocsáros réteken. C. pannonicum Gaud. C. serratuloides Bess. Pannóniai B. Gy. hengerded, bütykös, ferde, hosszú fonálképü rostokkal. Sz. felálló, pókhálósán, puha szőrös, egy v. többfészkü, felül levéltelen. Lev. lándzsások, felfelé kisebbednek, keveset szárra lefutók, fűrészesen pillás-élüek, a pillák merevek, alig szúró­ sak. Fészkek tojásdadok, magánosak, pikkelyei keskenyek, hegyesek, rálapultak. Virágok pirosak. Kaszatok fényesek. Hegyi réteken, cserjés helyeken. Vaskapun, Váluskútnál, Cserepesi vágásban, Sashegyen, Strázsa-h., Babszky-h., Maróthon, Szentléleken.

49 C. arvense Scop. Mezei B. Sz. felálló, hengerded, bu­ gásán sátorozó, nem tüskés. Lev. nyelteiének, kevéssé lefutók, hosszukás-lándzsások, tüskésen pillásak, merevek, bőrnemüek, sötétzöldek. Fészek tojásdad, alig szőrös, pikkelyei lándzsá­ sok, fulánkvégűek. A nősvirág bóbitája puha, tömött és hoszszabb a virágnál. Virágok pirosak. Gyök igen terjedő, húsos. Vetések közt, földeken, szőllőkben, utak mellett köz. 2. Lev.

nem lefutók.

Vir.

sárgák.

C. oleraceum Scop. Halvány B. Sz. mereven felálló, ma­ gas csúcsáig leveles, vastag, egyszerű. Lev. szárölelők, fulánkosan szemszőrösek, az alsók szárnyasan-hasogatottak, a felsők osztatlanok, fogasak. Fészkei nagyok, szárhegyüek és csomósak, murvásak. Murvák osztatlanok, nagyok, halaványsárga zöldek, kopaszok, a külsők tojásdadok. Virág sárga. Gyökér hengerded, bütykös rostos. Nedves mocsáros réteken ritka, Kecskéden. 51. Carlina

L. Kör fény.

Vaczok polyvás, sertés, polyvái behasadt csúcsuak. Bó­ bita pelyhes, tövön gyűrűbe van összenőve, szőrei ágasak, ágai pelyhesek. Gallér murvák fedelékesek, a belsők száraz hártyások, fényesek, színesek, sugárt képezők, a külsők tövis végűek. Virágok csövesek, 5 foguak, himnősek. Terméskék hosszukások. C. vulgáris L. Közönséges K. Sz. felálló, gyapjas, 2 v. többfészkü, sátorozó. Lev. merevek, szárölelők, hosszukáslándzsások, öblösen-fogasak, tüskésen-szemszörösek, alsó lap­ jukon pókhálósak. Fészek külső levélkéi szárnyasan-hasoga­ tottak, tövisesek, a belsők hosszabbak, szálasak, fényesek, szemszőrösek. Virágok sárgásak. Kaszatok selymesek. Bóbita pelyhes, lehulló. Erdő széleken, köves bozótos helyeken, vá­ gásokban, szőllök közt. 52. Echinops

L.

Lajtaborz.

Minden egyes virág külön pikkelyezett gallérral bir, az egyvirágu, számos fészkecskék közös vaczkon egy golyóalaku virág-gömbbé tömörülnek. A gallér pikkelyei árképüek, 4

50 visszahajlottak, fedelékesek. Virágok csövesek, 5 foguak, himnősek. Bóbita állandó, a hengerded terméskék csúcsát körül­ vevő hártyás, rövid rojtos koronácska. A közös vaczok golyóalaku, kopasz. E. sphaerocephalus L. Gömbös L. Gy. kétéves. Sz. fel­ álló, ágas, sokvirágu, szöszösen molyhos. Lev. ránczosak, felső lapjukon puha szőrösek, az alsón fehér molyhosak, szárölelök, szárnyasan-hasogatottak, fogasak, tüskésen szemsző­ rösek. A fészkek szárhegyüek. Gallér pikkelyei sertések, a külsők mirigy-szőrösek. Golyó-alaku virággombja fehér. Hegyi füves, cserjés helyeken, dunai szigetekben, Táthnál, Strázsahegyen, Csipke-völgyben, Öreg téglaháznál Szentgyörgymezőn, a dédai csárdai bányáknál, Hideglelős-keresztnél, Dömösön, Csolnokon, Csénkén. E. Ritro L. Kék L. Sz. felálló, fehér molyhos, kevés­ fészkű. Lev. alsó lapjukon fehér molyhosak, szárnyasan-haso­ gatottak, ép v. fogas, szálas, tüskés élü czimpákkal. Fészkek fehér molyhosak, szárhegyüek. Gallér pikkelyek tövükön ser­ tések, a gallérnál háromszor kisebbek, hátukon kopaszok. Vi­ rág gombja kék. Száraz, napos dombokon, mésztalajon. Csipkevölgyben, Szamárh., Hideglelös-kereszt-h., a Sátorkői szöllők közt, Szarkáshegyen Mogyorósnál, Doroghi erdőben, Csolnokon, Kovácspatakon.

2. Család. Ambrosiaceae Link. Ambroziafélék. Virág egyivaru, 1—2 laki, porhonok 5-en, szabadok v. egy falkasok, termés horgos, tüskés, hengeres, együregű makkocska, anyásvirágok sziromtalanok, egyenként vagy többen egy külön végre megkeményedő csontszerü burokba vannak zárva. 53. Xanthium

L.

Czi/mpaj.

Himvirágok a szárhegyén, soklevelü, közös gallér által övezett fejecskét képeznek. Vaczok polyvás-hengerded, virág csöves-tölcséres, 5 fogu. Porzók 5-en szálaik összenőve; a himvirágokon alul álló anyavirágokat párosan, egy összenőtt levelii, a termést éréskor megkeményedő gallér veszi körül.

51 Horgas-tüskéjü mag, tüskés magrejtője megkeményedő gallérából fejlődik ki. X. Strumarium L. Szúrós Cs. Sz. felálló, ágas, tövistelen, szőrös. Lev. szivesek, 3—5 karélyuak, fogasak, nyelesek. Az érett magrejtő körkörös, csőrös-szőrös, fulánkos, az egye­ nes Mánk csúcsán horgas. Parlagokon, romtalajon, utakon, kerítések mellett közönséges. X. spinosum L. Tövises Cs. Gy. orsóképü. Sz. felálló, ágas, szőrös, tövises, tövisek 3 águak.. Lev. épélüek, 3 karé­ lyuak, kétszinüek, felső lapjukon sötétzöld, az alsón hamvasmolyhosak. Az érett magrejtő körkörös, fulánkos, a fulánkok egyenesek, végükön horgasak. Vir. zöldek. Délvidéki növény, meghonosítása és elterjedése gyorsan történt. 30 év előtt nálunk még ritka, most nehezen kiirtható gaz.

3. Család. Dipsaceae DC. Mácsonyafélék. Vir. tökéletes, korplla egyszirmu, felső virágok egy kö­ zös vaczkon fejecskékben vannak csoportosítva, és egy v. több levelű körös gallér által vannak övezve. Csésze kettős. Maghon egyrekeszü, egypetéjű. 54. Dipsacus

L.

Mácsonya.

Vaczka kúpos, polyvás, gallér murvái felállók, kinyíltak, hosszabbak a polyváknál, csésze karimája csipkés fogu. Pár­ tája csöves, 4 metszetű. Termés hártyás, nem kovadó, a csésze karimája által koronázott. Vir. csoportos. Növény tüskés. D. laciniatus L Héjakut M. Sz. felálló, barázdás, szeg­ letes, tüskés. Fejecskék golyóalakuak, hosszúkásak, polyvák szúrok, szálkavégüek. A gallér murvák tüskések, egyenetlenek és többnyire a fejecskénél rövidebbek és elállók. Lev. hosszu­ kások, a főgerinczen tüskések, mindkét lapjukon sertés durva szőrüek, összenőve öblösek v. szárnyasak, sürüen, sertésen szemszőrösek. Virágok halavány lilaszinüek v. fehérek, kocsányuk tüskés. Nedves bozótos helyeken, utak, patakok mel­ lett parlagokon. D. silvestris L. Erdei M. Sz. felálló, barázdás, szegletes, tüskés. Fejecskék golyóalakuan hosszúkásak. Polyvák szálka4*

52 végűek, szúrok. Gallér murvák tüskések, egyenetlenek, fel­ egyenesedettek, a fejecskénél hosszabbak. Vir. lilaszinü. Lev. összenőve fürészesek, kihegyezettek, hosszukás-lándzsások, a főgerinczen tüskések. Az előbbivel D. pilosus L. Szőrös M. Gy. kétéves. Sz. felálló, baráz­ dás, szegletes, borzasan-fulánkos. Virágzata gömbös. A lándzsás gallérka murvái vizirányosak v. lefelé hajlottak és mint a fino­ man kihegyezett polyvák, sertés-szemszőrösek. Lev. ellenesek, nyelesek, fülesek, körkörösek, szemszőrösek, tövistelenek. Vir. sárgásán fehérek. Nedves, bozótos helyeken. A cserepesi pa­ tak szélén, és füzesben, kesztölczi vízmosásban, Szentléleken, Dömösön. 55. Cephalaria

L.

Fejvirág.

Gallér fedelékes, félgömbös, rövidebb a polyváknál, a többi mint a Dipsacusnál. C. transylvanica Schrad. Erdélyi F. Sz. terebélyesen el­ ágazó, hengerded-barázdás, szőrös. Virágzata félgömbös, su­ gárzó fészkekben. Lev. borzasak, félszárnyasak v. szárnyasak, fogas-czimpákkal, szemszőrösek. Vir. fehérek v. halavány veresesek. Fészek levélkéi és polyvái kihegyezett szálkavégüek. Terméskék borzasak. Árkok, utak szélein, szőllők közt. Vas­ kapun, Téglaháznál, a Dinnyeföldek előtt és m. 56. Succisa

M. K.

Sikkantyu.

Vaczok polyvás, gallér fedelékes, soklevelü. Korona 4 hasábu, egyenlő v. sugárzó, külső csészéje 4 karélyu fűnemü, belső csészéje lapos, épélü v. sertés fogu. Terméskéje poly­ vás, sertés, koronás. S. pratensis Mönch. Réti S. Sz. felálló, hengerded, felül ágas. Gyöktörzse kiharapott, vastag rost nyalábokkal. Fejecs­ kék gölyóalakuak. Lev. fényesek, bőrnemüek, sötétzöldek, az alsók hosszukás-lándzsások, épek, nyelesek, a felsők keskeny lándzsások, alig nyelesek. Vir. kékek, ritkán fehérek, a kerü­ leten levők nem sugározok. Füves helyeken árkokban, pata­ kok szélein.

53 57. Knautia

Coult.

Knautfűve.

Vaczok érdes szőrű, az az a polyva pikkelyek sertés alakúak. Külső csecse 4 v. több fogú, a belső 8 v. több ser­ tés fogu. Gallér csillagformán kiterült, párta 4—5 hasábu. Szár és virágzati nyél nem tüskés. K. arvensis Coult. Mezei K. Gy. orsóalaku. Sz. felálló, ágas. Szirmai a karimán nagyobbak. Virágok kékesek v. fe­ hérek. Vaczka szőrös, sertés. Lev. hosszasan-lándzsások, osz­ tatlanok, majd szárnyasan-hasogatottak, szálas-hegyes czimpákkal, az alsók szárra futók, a felsők ülők. Sertéses vaczka által minden Scabiosával rokon fajoktól különbözik. Réteken s legelőkön köz. K. silvática Duby. Erdei K., K. integrifolia., K. dipsacifelia. Gy. ágas. Sz. borzas, szőrös. Lev. osztatlanok, kerülékesek, fűrészesek. A szárlevelek tövön néha bemetszettek. Vir. sugározok, a gallérnál hosszabbak hol rövidebbek, vere­ ses lilaszinüek. Az előbbi válfajának tartatik. Erdő széleken, sziklás helyeken, hegyi réteken. Szentgyörgymezőn, Szentléleken, Aggastyánnál. 58. Scabiosa

L.

Varfű.

Vaczok polyvás. Virág csoportos, gallér sokfészkü, csil­ lagosán kiterült. Párta egyszirmu, 5 metszetű, szélső virágok küllősen kiállók, külső csészéje harang v. kerékalaku áttetsző hártya szegélyű. S. Columbaria Coult. Galamb V. Gy. orsóalaku. Sz. hengerded, karcsú, felegyenesedő, érdes, ágas, az izületekben vereses-barna, a tőlevelek visszás-tojásdadok v. hosszukások, a szárlevelek szárnyasan-hasogatottak, bevagdalt fogas vagy szárnyas czimpákkal, a felső levelek czimpái szálasak, épélüek. Virágok 5 metszetüek, sugározok, sárgák és kékek. Fejecskék éréskor golyóalakuak. Csésze sertéi fekete-barnák. Utak mellett, legelőkön, füves helyeken; a sárga virágú ná­ lunk gyakori, Doroghon, Szentgyörgymezőn, Szamárh., Csév, Nyerges-Újfalun, Párkányban, Helemba, Börzsöny, MáriaNosztrán.

54 S. canescens WK. Sc. Svaveolens Desf. Szürke V. Gy. orsó-alaku. Sz. felegyenesedő, merev, szürke pelyhes, az izü­ leteken zöld. Lev. szőrösödők, kissé bőrneműek, a tőlev. lándzsásak, épélüek, ritkán fogasak v. szárnyasak, szárlev. szárnyasan-hasogatottak, épélü czimpákkal. Fejecskék éréskor golyóalakuak. Virágok szép kékek, 4—5 metszetüek, sugározok, a belső csészének sertéi 5-en, fehérek v. barnasárgák. Szá­ raz köves, cserjés helyeken, napos dombokon. Doroghi mész­ sziklás hegyen, Strázsa-hegyen, Dinnyeföldeknél, Sz.-Györgymezőn.

4. Család. Valerianeae DC. Gyökönkefélék. .Egyszirmu, tökéletes virág, csésze és párta a maghonon. Termés száraz, egymagvu. Maghon 1—2—3 üregű, de csak az egyik üregében terem magot. Csésze egyszerű. Porzók szabadok a párta csövében, portokok 2 üregűek, hosszában nyilók. 39. Valeriána

L.

GyöJtönke.

Csésze széle befelé göngyölődve a termés érésekor pelyhes, lehulló bóbitává válik. Csésze a maghonnal össze­ nőve, korollája tölcséres, 5 fogú, porzó három. Termés egy­ magvu. V. officinalis L. Macska Gy. Sz. felálló, egyszerű ba­ rázdás, magas. Virágai egyenlők, himnősek. Gyöktörzs vas­ tag, kissé fás, csonka, számos rostokkal, illatos, keserű aromaticus izű. Tőlevelek hosszú nyelesek, szárlev. ellenesek, mindnyájan szárnyasan-hasogatottak, lándzsás sallangokkal. Virág halaványpiros v. fehér, illatos. Hegyi erdők vágásaiban, cserjésekben, Cserepésben, Vaskapun, Szentléleken, csenkei erdőben és m. V. dioica L. Kétlaki Gy. Sz. felálló, egyszerű barázdás, gyakran kétlaki. Tőlev. tojásdadok, hosszú nyelesek, szárlev. félbe szárnyasak, bevagdalt fogasak v. minden levele épélü. Gyöktörzse terjedő, hengerded, szagtalan, ostorindás. Vir. fehérek v. rózsaszínűek. Mocsáros ingoványos réteken, árkok­ ban köz., az éplevelü V. Simpticifolia Reichb. ritkább.

55 V. tripteris L. Hármaslevelü Gy. Sz. felálló, barázdás, kopasz. Gy. terjedő, sokfejű. Lev. pillásak, az alsók nyele­ sek, osztatlanok, tojásdadok, fogasak, vállukon mélyen szivesek, a többi levelek rövid nyélüek v. ülők, hármasak, osztványok lándzsásak, fogasak. Vir. fehér v. rózsaszínű. Erdei kő­ sziklán,- Szentteleken egyszer találtam. Kerner szerint a pi­ lisi hegyen is nő. 60. Valerianella

Mnch.

Galambbegy.

Virág egynyári, himnős, csésze karimája fogas, állandó korollája tölcséres, 5 fogu. Porzó 3. Tok nem feslő, fogas csészével koronázott, 3 üregű, melyek közül csak az egyik termő, a másik kettő meddő. V. coronata Vahl. Koronás G. Sz. egyszerű, gyakran igen ágas. Lev. a kis példányokban épek, az ágasokban be­ vagdalt fogasak. Tok tojásdad, csaknem 4-szegletes, elül domború, hátul egy barázdás, bolyhos, koronája a tokot eléri, 6 fogu, hártyás, horgos fogakkal. Virágok halaványpirosak. Hegyi füves helyeken. A Hideglelős-kereszt-h., kislévai tégla­ házi szőllők szélein, Kövesden a trachyt sziklákon. V. dentata Puli. Fogas G. V. Morisonii DC. Tokja tojás­ dad, kúpidomu, kopasz v. szőrös, hátul domború, fmom 3 bordás, elül lapos, felemelkedő szélei között egy hosszukásan-bemélyedt terecske van. Koronája ferdén csonkított 1—6 fogu, a hátulsó fog feltűnően nagyobb ; az elsők gyakran hiányzanak. Nálunk a borzas alakja gyakrabban fordul elő. Bozótos dombokon, vetések közt. Hideglelős-kereszt-h., Sas­ hegyen, Kövesden a trachyt-sziklákon, Kovácspatakon, a vasút mellett Helembán, Kesztölczön a mész-sziklákon, Ma­ róthon, Dömösön, Süttőn. V. auricula R. Sch. Füles G. Gy. rostos. Sz. egyszerű v. ágas, hártyás, keményszőrös. Lev. szárölelők, borzasak, a felsők fogasak. Tok felfúvódott, csaknem golyóalaku, kopasz, 5 bordás, elül domború, hátul egybarázdás; a tok koronája 3—5 fogas, egy megnyúlt foggal. Vir. testszinüek. Füves he­ lyeken, Kisléván, Lázkereszth., Vaskapun, Cserepesben, Szent-

56 Györgymezőn, Basaharczon, Dömösön, Kesztölczön, Süttőn, Bajnán az Őrhegyen, Tatában. V. carinata Loisl. Ormos G. Sz. elágazó. Lev. épek, ko­ paszok. Tok hosszúkás, csónakalaku, 4-szögű, kopasz v. alig szőrös, elől domború, hátul homorú, a homorúnak ellenes, melső lapon mindkét oldalon egy barázda. Hegyi füves he­ lyeken, gyümölcskertben. Vaskapun, szentléleki, pilisi h., Cséven, Bajna-Orhegyen, Szölgyénben, Letkésnél a Galla-hegyen. V. olitoria Mnch. Saláta S. Gy. vékony. Sz. alacsony, szegletes, alul keveset szőrös, felül érdes. Lev. kopaszok, szemszőrösek, lapiczkások, hosszukások, tövön fogasak. Tok golyóalaku, lapított, ferde, kopasz, csúcsán 3 apró alig kive­ hető tompa foggal, hátán barázdás, oldalt két-két bordával. Füves helyeken, földeken, dombokon, töltéseken, szőllők közt.

5. Család. Caprifoliaceae Juss. Kaprifoliumfélék. Vir. villás bogernyőben. Bogyók 3—5 üregűek magános v. több magvakkal. Többnyire cserjék v. fák. Lev. ellenesek, egyszerűek v. szárnyasak. 61. Viburnum

L.

Bangita.

Virág tökéletes, csésze felső állású, 5 apró fogú, állandó. Korolla kerékalaku 5 karélyu. Porhon 5. Bibe 3. Bogyó húsos, egymagvu. V. Opulus L. Kánya B. Cserje, ágas, bogas, ellenes, hengeres ágakkal. Lev. ellenesek. 3 karélyuak, 3 inuak, fo­ gasak, alsó lapjukon pelyhesek, nyelesek, nyelei mirigyesek. Virágok fehérek a szélsők, sokkal nagyobb szirmuak s meddők. Bogyók körkörösek, veresek. Erdőkben, cserjésekben, keríté­ sek mellett. V. Lantana L. Ostormén B. Cserje. Lev. ellenesek, nye­ lesek, egyenetlenül szíves tojásdadok, fűrészesek, felső lapju­ kon csillagos szőrösek, az alsón redősen eresek és molyho­ sak. Virágzat bogernyő. Bogyója lapított, körkörös, előbb veres, később fekete. Virágai fehérek, egyformák és termést hozók. Ligetekben, bozótokban, köves dombokon.

57 62. Sambucus

L.

Bodza.

Virág tökéletes. Csésze felső állású, 5 fogu. Párta kerekalaku, 5 metszetű. Bibe 3—5 nyelteién. Porzó 5. Bogyó 3 rekeszű, 3 magvu, nedvdús. S. nigra L. Fekete B. Fa törzse és ágai fehérbélüek. Lev. ellenesek, páratlanul szárnyasan-metszettek, kopasz, to­ jásdad, hegyes, fűrészes metszvényekkel. Bogernyője végálló. 5 főkocsánynyal ágazik el. Virágok illatosak, fehérek. Portokai sárgák. Bogyók golyóalakuak, feketék. Erdőkben, Cserepes­ ben, Szentléleken. Házak körül is elég gyakran és szőllők szélein. S. racemosa L. Fürtös B. Cserje. Törzse fás, hengerded, barna béllel kitöltve. Lev. szárnyasan-hasogatottak, metszvényei lándzsások, fűrészesek, kopaszok. Vir. sárgás­ zöldek, tojásdad fürtben. Bogyók gömbdedek, biborveresek. Esztergommegyében csak parkokban és kertekben mivelik, de a Duna balpartján a Börzsöny-Mária-Nosztrai trachythegységben vadon tenyész, különösen a Tolmács-hegy gerinczén és oldalán tömegesen fordul elő, továbbá az Őzberekhegyen és Kemencze hegyein. S. Ebulus L Földi B. Gy. igen terjedő. Sz. felálló, töré­ keny barázdált, érdes, fűnemű. Lev. ellenesek, páratlanul szár­ nyasan-metszettek, osztványai kopaszok, tojásdad-lándzsások, fűrészesek; pálhák levélformájuak, tojásdadok, fűrészesek. Végálló bogernyője három főkocsánynyal ágazik el. Vir. fehérek v. testszinüek. Portokai pirosak. Bogyók golyó-alakuak, feketék. Szántóföldeken, parlagokon, utak mellett. 63. Adoxa

L.

KoczJtagyöngy.

Csészéje a végálló virágban két metszetű, állandó. Bok­ rétája kerekforma, négy metszetű. Porzó 8. Bogyó 4 magvu. Csésze az oldalas virágokban 3 metszetű. Párta 5 metszetű. Porzó 10. A. moschatellina L. Pézsmaboglár K. Kis, gyenge, ko­ pasz, tengerzöld növény. Gy. terjedő bütykös, fehér. Sz. egy­ szerű, 4 szögű, kétlevelü. Lev. egyszerűen v. kétszer hárma­ sak; szelvényei két-három karélyuak. Virágzata gömbös, 5

58 virágú, hosszú kocsányon ül. Bogyó golyóalaku, zöld. Virág sárga-zöld. Árnyas erdőben, Szentlélek-pilisi hegyen, Bajnai őrhegyen, Gerecse-h. 64. Lonicera

L.

Loniczerfüve.

Csésze 5 fogu. Bokréta a maghon felett csöves, felfelé szélesedő, 3—5 hasábu. Porzó 5. Bogyó nedvdús, 1—3 üregű, kevés petéjü, gyakran kettő össze van nőve. L. Xylosteum L. Ükörke L. Igen ágas, cserje, a fiatal ágai szőrösödők. Lev. ellenesek, tojásdadok, épélüek, pelyhesek. Vir. kocsányok murvásak, kétviráguak. Virágok kicsi­ nyek, fehérek, párosak, összenőtt bogyókkal. Bogyók veresek, golyóalakuak. Hegyi erdőkben, cserjés helyeken, szőllők közt. Cserepesben, Szentléleken, Kovácspatakon, Kövesden és m.

6. Család. Rubiaceae Juss. Bűzérfélék. Bokr. 3—4 osztatu. Maghon 2—3 üregű, egy petéjü, száraz. Bibe 2, fűnemű növények. Szár 4-szögü. Lev. 4—8val örvösen állók. Termés kaszat v. bogyó. 65. Sherardia

L.

Magabár.

Párta tölcséralaku, 4 metszetű. Bibenyél fonálképü, bi­ bék párosak, golyóalakuak, csésze rendetlenül 6 fogu, még a megérett száraz, páros terméskék tetején is állandó. Sh. arvensis L. Ugari M. Gy. orsóalaku. Sz. 4-szögü, szőrös, érdes, karcsú, elterült. Lev. örvösek, lándzsásak, szálkavégüek, érdesek. Virágok a szár végén csoportosak, a 8 levélkéjü gallér, tövön összenőtt, Term. hosszúkásak, érdesek, Vir. lilaszinüek, kicsinyek. Szentléleken a vetések közt, Kesztölczön a földeken, ritka. 66. Asperula

L.

Ragadófű.

Csésze apró, alig látható, 4 ritkán 3—5 fogu. Korolla csöves, harangalaku. Bibenyél fonálalaku, bibe 2 hasábu. Terméskék párosak. A. arvensis L. Ugari R. Gy. vékony, sárgás, kevés rostu. Sz. felálló, 4-szögü, ágas, érdes, izeiben megvastagodott.

59 Lev. érdesek, alsó lev. 4-en, visszásán tojásdadok, felsők 6-an, szálas-lándzsásak. Virágok végállók, csoportosak, halaványkékek, gallér levélkéi szálasak, szemszőrösek. Terméskék ko­ paszok, simák. Szántóföldeken, vetések közt. Szentlélek-pilisi hegy tövében, Kesztölczön, Ipolyszéli ugarokon Helembánál. A. odorata L. Szagos R. Sz. felálló, gyenge, agatlan, 4-szögü. Gyökér vékony, terjedő. Alsó levelek 6-an, hosszú­ kás, visszás-tojásdadok, a felsők 8-an, hosszukás-lándzsásak, mindnyájan örvben állók, kopaszak, szálkavégűek, érdesek, szemszőrösek. Virágok fehérek, illatosak, szárhegyi kevés águ bugácskában. Terméskék horgas-sertések. Árnyékos helyeken, erdőkben. Főleg a Cserepesi, Szentléleki és Pilisi h. erdei­ ben, Strázsa-hegyen, Kövesden, Helembán, Kovácspataknál. A. tinctoria L. Festő R. Gy.-törzs terjedő, gumós, kissé fás, sárga-veres. Sz. felálló, ágas, kopasz. Lev. szálasak, az alsók 6-val, a felsők 4-vel egy gyűrűben, érdes élüek. Bokr. fehér, tölcséres. Murvák tojásdadok. Termések simák, kopa­ szak. Száraz cserjés helyeken, sziklákon, erdőszéleken. SzentLéleken, Kesztölczön, Dömösön. A. cynanchica L. Ebfojtó R. Gy. kissé fás, sokfejű. Sz. 4-szögü, felegyenesedő, igen ágas. Lev. szálasak, 4-en egy örvben, kopaszok, érdes szélüek. Virágzat sátor, párta töl­ cséres, vereses v. fehér, murvák aprók, lándzsásak, hegyesek. Terméskék gyengén bibircsesek, kopaszak. Köves helyeken, falakon, sziklákon, utakon, réteken. Köz. A. Galioides MB. Galajképű R. Gy. fás, ágas, terjedő. Sz. merev, felálló, hengerded, sima, fényes, kopasz. Lev. örvei 8—10 levelüek, lev. merevek, érdesek, igen keskeny szálasak, gyakran behajlott élüek, alsó lapjukon kékesek, bokréta fehér, 2—3 murvái szálasak. Termések kopaszok, si­ mák. Száraz hegyi és homokos réteken, kősziklákon. Szamárh., Vaskapun, Csenkén, Szölgyénben, Helemba és Kövesd közti szigeten. 67. Galium L. Galaj. Csésze széle kopott, 4 fogas, alig látható és a termés érésekor elenyésző. Korolla csaknem kerékalaku 4 hasábu, porzó 4. Bibenyél két golyóalaku bibével. Termés száraz 2 göbü.

60 a) Vir. felemások. Terméskék kopaszok, alá fordulnak. Lev. 4.

éréskor

a lev.

G. cruciatum Scop. Keresztes G. Gy. sokfejű. Sz. négy szögű, gindár, felegyenesedő, szőrös. Lev. 4-en egy gyűrű­ ben, körkörösek, borzasok, szemszőrösek, virágzás után hátratürcmlettek. Vir. sárgák, aprók. Vir. kocsányok, apró murvá­ sak és murvátlanok, ágasak. Termések kopaszok, később le­ hajlottak. Az egész növény sárgászöld. Füves félárnyékos helyeken, erdőkben, sövények mellett, gyepeken. G. vernum Scop. Tavaszi G. Sz. felegyenesedő, 4 szögű. Gy. fonálalaku, terjedő. Orvéi 4 levelüek. Lev. kerülékesek, szemszőrösek. Vir. kocsányai két-két águak, murvátlanok, ko­ paszok. Terméske sima, kopasz. Vir. sárgák, az egész növény zöld. Erdőszéleken, cserjés helyeken. Kövesden, Helembán, Mária-Nosztrán, Kemenczén, Kovácspataknál. G. pedemontanum Aliion. Piemonti G. Gy. rostos. Sz. gyenge, vékony, ágatlan, 4-szögü, borzas, lefelé irányzott fulánkokkal, szúrós, ragadós, felegyenesedő. Örvei 4 levelüek. Lev. hosszukások, hegyesek, borzasak, érdesek, szemszőrösek. Vir. kocsányai murvátlanok, borzasak. Virágok aprók, sárgák. Termés golyóalaku, sima, kopasz. Száraz füves helyeken, sziklákon, erdőszéleken. Hideglelős-Kereszt-h. Cserepesben, Szentléleken, Pilisi hegyen, Maróthon, Csolnokon, Szölgyéni vágásban, Helembán, Kovácspatakon. b) Vir. himnősek,

termések érdesek, kopaszok.

szemcsések

vagy

G. tricorne With. Háromszarvu G. Gy. vékony, sárgás. Sz. felegyenesedő, gindár, lefelé irányzott tüskéktől ragadós. Lev. 6—8-val egy gyűrűben, szálas-lándzsások, szálkavégüek, szélükön és idegükön oly tüskések, mint a szár. Vir. kocsá­ nyok, hónaljuak, fulánkosak, 3 virágnak, a termés érésekor lehajlottak. Termés bibircses kopasz, golyóalaku. Vir. kicsiny, fehér v. sárgás. Szántóföldeken és vetések közt, a Strázsahegy előtt, Szentgyörgymezőn, a Hideglelős-Kereszt-hegy alján, Szentléleken, Helembán, Kovácspatakon.

61 G. Aparine L. Ragadós G. Gy. egynyári. Sz. gindár, 4 szögű, visszahajtott tüskéktől igen érdes. Lev. örvök, 6—8 levelüek. Lev. szálas-lándzsások, szálkahegyüek, durvaszőrüek, szélükön és gerinczeiken visszás tüskéktől ragadók. Vir. kocsányok egyenesek, kevés fehér, apró viráguak. Terméskék apró szemcsések, horgas-serték által, durva szőrüek, néha simák. Vetések és bokrok közt, kerítések mellett. G. parisiense L. Párisi G. Gy. igen vékony. Sz. gindár, négyszögű, visszás-tüskésen érdes, széjjel terjedő számos ágakkal, hajszálnyi vékony. Lev. hatosak, szálas-lándzsások, szálkavégüek, fulánkosan érdes szélüek, a legalsóbbak négye­ sek. Vir. kocsányai hónaljuak, kevés, apró zöldessárga vagy vereses viráguak, fonálalakuak. Terméskék szemcsésen érde­ sek, kopaszok v. kemény szőrüek. Sovány mezőn Kesztölcznél Gsév felé. G. palustre L. Mocsári G. Sz. 4-szögü, gindár, elágazó, visszásán tüskés, érdes. Lev. 4-en egy őrvben, szálas-hosszukások, felfelé szélesebbek, tompák, nem szálkavégüek, szélü­ kön lefelé irányzott fulánkoktól érdesek. Virágzata buga, ko­ csányai egyenesek, kevés fehér viráguak. Termés kopasz, sima. Árkok, patakok szélein, árterületeken, nedves, mocsáros réteken. G. rubioides L. Büzéralaku G. Gy. igen terjedő, sárga, izein sokrostu. Sz. felálló, merev, 4-szögü, alig szőrös, ágatlan, tetején bugás. Lev. 4-ével egy örvben, tojásdadok, lánd­ zsások, 3 inúak, érdesek, merevek, röviden szemszőrösek, bogernyő két-kétágú, sok fehér virágú, kocsányok kopaszok, egyenesek. Termések kopaszok. Nedves réteken a megye róna részében, különösen a dunai, Esztergom, Táth, Ujfalusi szigetekben, és Nána, Maróth, Kövesden. G. boreale L. Északi G. Gy. terjedő. Sz. mereven fel­ álló, 4-szegletes, nem ragadós. Kopasz v. pelyhes, négy le­ velű örvökkel. Lev. szálas-lándzsások v. lándzsások, 3 inúak, kopaszok, tompák, szálkahegy nélküliek, élükön érdesek. Vir. fehérek, végálló, többvirágu bogernyőben. Terméskék rövid keményszörüek, molyhosak, v. néha meztelenek. Az élőbbem­ hez igen hasonló, de levelei lándzsások, keskenyebbek, ter-

62 mése érdes, szőrös és minden részeiben kisebb, vékonyabb. Nedves, mocsáros réteken, a dunai szigeteken. G. silvaticum L. Erdei G. Gy. megvastagodott fás, sokrostu, bele halavány-vérvörös. Sz. felálló, elágazó, 4 tompa szögű, sima, kopasz, tüske nélküli. Lev. 6—10-en egy örvben, hosszukás-lándzsásak, tompák, szálkahegyüek, érdes élüek, alsó lapjukon kékesek. Vir. fehérek, kocsányai fonálképüek, virágzás előtt bókolok. Termés kopasz, sima. Erdőkben köz. G. verum L. Tejoltó G. Sz. merev, felegyenesedő, 4 szögű, érdes, csaknem fás; gyökér vizirányos, terjedő. Örvök 8—12 levelüek. Lev. szálasak, szálkavégüek, épélüek, érde­ sek, alsó lapjukon puha szőrüek, néha visszahajlott szélüek. Végálló szép bugája igen ágas, tömött, sokvirágu, sárga. Termés kopasz, sima. Füves, cserjés helyeken, kőrakásokon, kerítések mellett, száraz réteken. Köz. G. mollugo L. Puha G. Sz. tompán 4-szögü, kopasz, te­ rebélyesen elágazó gindár, felegyenesedő. Lev. hosszukáslándzsások, szálkavégüek, az alsó levelek 8-val, a felsők 6-val egy örvben, kopaszok. Vir. fehérek. Termések keveset redő­ sek, kopaszak. Erdőkben, cserjés helyeken, szántók szélein, szőllök közt. Köz. G. erectum Huds. G. lucidum Ali. Sudár G. Sz. felegye­ nesedő, merev, 4-szögü, fényes, ágas. Lev. 5—8-val egy örv­ ben, merevek, szálasak, keskenyek, szálkavégüek, érdesélüek, alsó lapjukon a gerinczideg mindkét oldalán egy párhuza­ mosan menő fénylő vonal van. Vir. fehérek v. sárga-fehérek. Terméskék gyengén redősek, kopaszak. Az előbbihez igen hasonló, de merev szára és keskeny levelei által különbözik. Több fűvész véleménye szerint csak válfaja a Mollugonak. Köves-cserjés helyeken, erdei vágásokban. Szentgyörgymezőn, Szamárhegy alján, Szentléleken, Puszta-Maróthon, Szokolánál, Kesztölczön. G. pusillum L. Apró G., G. silvestre Poll. Gy. vékony. Sz. bokrosak, felegyenesedők, vékonyak, kissé merevek, 4 élüek, 2—4 hüvelyknyi hosszúak. Levélörvei 6—8 levelüek. Lev. szálas-lándzsásak, szálkavégüek, kopaszak. Vir. sátoro­ zok, murvátlanok, fehérzöldek, kocsányai egyenesek. Term.

63 kopaszok. Mészsziklákon, sziklarepedésekben, hegyi réteken. Cserepesben, Kesztölczön, Strázsahegy, Helembán. 68. Rubia

L.

ffiízér.

Bokr. kerék- v. harangalaku többnyire 5 hasábu. Porzó 4—5.- Termés golyóalaku kettős, két magvu, húsos bogyó. R. tinctorum L. Pirosító B. Gy. terjedő, évelő, veres. Sz. egynyári, felálló, szegletes, lefelé irányzott fulánkoktól érdes. Lev. örvei 4—6 levelüek. Lev. körkörösek, lándzsásak, merevek, kopaszak, szélükön és gerinczeiken fulánkosak. Vi­ rágok zöldessárgák, kocsányok hónaljuak, háromáguak. Bo­ gyók kopaszak, feketék. Szentgyörgymezei kertsövényeken és Ipoly-Helembán szinte oly helyen, igen ritka.

7. Család. Gentianeae L. Tarnicsfélék. Vir. himnősek. Cs. állandó 4—10 összenőtt levélkékből alkotott. Bokr. harang- v. kerékalaku, 4—10 hasábu. Poroda 4—10. Termés sokmagvu, egy v. két üregű tok, v. sokmagvu bogyó. 69. Chlora

L.

Klóra.

Párta tölcsér-kerékalaku, és mint a csésze 6—8 ha­ sábu. Porodák 6—8-an, a korolla torkához vannak nőve, és a virágzás után nem sodrottak. Tok egy üregű, 2 kopácsu. Chl. perfoliata L. Általbúvó KI. Sz. mereven felálló, hengeres, felül bogernyővé alakult. Lev. épélüek, a szárlev. ellenesek, tojásdad-háromszögüek, hegyesek, egész aljukkal összenőttek. Párta sallangjai hosszúkásak, tompák. Virág sárga, füve kékes-zöldes. Nedves réteken a rónaságban a nánai vasútnál, csenkei pusztán, Esztergomban a Körtvélyesszigeten, ritka. 70. Frythrea

L.

Földepe.

Csésze 5-szögü, és. mint a töleséralaku párta 5-metsz. Porhonok virágzás után csavaralakuan összesodortak. Bibe 2 karélyu. Tok két kopácsu, sokmagvu.

64 E. Centaurium Pers. Ezerjófű F. Gy. kétéves. Sz. fel­ álló, egyszerű, 4-szögü, csomósán sátorozó. Lev. tojásdadhosszukások, épélüek. Tölcséres, 5 metszetű, párta sallangjai körkörösek, csésze szegletes, ötös metszetű, árképü. Virágok pirosak, a növény kopasz. Erdei réteken, cserjés helyeken, a dunai szigetek rétjein. E. linarifolia Pers. Gyujtovánlevelű F. Gy. rostos. Sz. négyszögű szegletein érdes. Lev. szálasak, hegyesek, fűrészesek. Piros virágok csomósan-sátorosak, csésze sallangjai árképüek, a párta sallangjai körkörösek. Mocsáros, nedves réteken a megye rónaságában és sóstalajon, Csenkén, Muzslán, Nánán, Kőhidgyarmaton, a dunai szigeteken Esztergom-Táthnál, Tatában a fényes forrásnál. E. pulchella Fries. Csinos F. A növény kopasz. Gy. vé­ kony. Sz. élesen négyszögű, igen elágazó, és aljától két-két ágúan sátorozó. Lev. hosszukások, tojásdadok, épélüek, vir. pirosak, ritkábban fehérek, kocsányai felállók. Nedves, homo­ kos mezőkön, legelőkön. Muzslán, Ebeden, Párkányban, Ná­ nán, Kéménden, Bajóthon, Süttőn. 71. Getitiana

L.

Tarnits.

Virág tökéletes. Párta egyszirmu, valamint a csésze 4—5 hasábu, és harangalaku. Bibe két karélyu nyelteién. A tok felső, egy üregű, két kopácsú. a) Korolla

torkú

meztelen

sz&kálynélküli.

G. cruciata L. Keresztes T . Gy. hosszú, sokfejű. Sz. felegyenesedő, egyszerű, kopasz. Lev. ellenesek, szélesenlándzsások, aljukon összenőttek, hüvelyezők. Vir. honaljuak és örvben állók is. Párta 4 metszetű tányéralaku, kék-zöldes. Tok hosszúkás. Hegyi, füves, erdei helyeken. Cserepesben, Kétágú-h., Barátkútnál, Hután a pilisi h., Maróthon, Dömösön, a Prépost-hegy, Újfalun hintosürüi vágásban. Farnadon, Nagy-Sarlóban, a Zálogos erdőben, Kovácspatakon. G. Pneumonanthe L. Kornis F. Sz. felálló, egyszerű, kopasz; lev. szálasak, kopaszak, kissé bőrnemüek, keskeny aljjal ülők. Bokr. harangalakuak, 5 hasábuak, szépek, sötétkékek,

65 belső oldalukon petlegetettek, rövid koesányuak, hónaljuak, és végállók, tok golyóalaku, hegyes. Réteken ritka, a Vaskapun, Rárói hegy tetején, a felső városi és a táthi szigeteken. b) Bokréta

rojtos.

G. ciliata L. Pillás T . Gy. vékony, fonálalaku törékeny indákat hajt. Sz. tekergős, kevés ágú, 4-szögü, kopasz, ke­ vés virágú. Lev. ellenesek, nyelteiének, szálas-lándzsásak, ko­ paszak. Vir. magánosak, végállók, kocsányai négyszögűek. Bokr. nagy, négymetszetü, tányéralaku halványkék csészéjé­ nél kétszer hosszabb sallangjai fürészesek, oldalaikon rojto­ sak, torka meztelen. Erdei, hegyi réteken. A pilisi h.. Vas­ kapu h., Kétágú hegy tetején Huta felőli ágán. c) Bokréta, torka szakállas. G. Amarella L. Keserűs T . Gy. orsó-alaku. Sz. felálló, ágas, négyszögű, kopasz, sokvirágu. Lev. ellenesek, nyelte­ iének, tojásdad-lándzsásak, kopaszak, virágok hónaljuak és végállók, kocsányai négyszögűek. Csésze szálas-lándzsás, öt fogu. Bokr. tányéralaku, 5 metszetű, a csészénél kétszer na­ gyobb, violakék sallangjai hegyesek, kinyiltak, torka szakállas. Nedves réteken Kesztölcz felé szedte Grundl. ^ 72. Menyanthes

L.

Vidrafű.

Bokr. egyszirmu, tölcséralaku és mint a csésze 5 met­ szetű, vereses fehér, belső oldalán és sallangjain szakállas. Ter­ més felső. Poroda 5. Bibe kétágú. Tok egy rekeszü, két kopácsu. M. trifoliata L. Háromlevelű V. Gyöktörzse hengeres, izes, számos rostu. Sz. hengerdedek, tövükön terjedők, ága­ sak. Lev. hosszú nyelüek, hármasak, levélkék tojásdadok. Vir. tömött fürtösek. Bokr. ékes, tölcséres, fehéres, testszinü, felül és belül szakállas. Tok borsónyi nagyságú, csaknem golyó­ alaku. A növény kopasz. Szentgyörgymezei Szamárhegy alatti tóban és nedves réten, Ácson a nedves rét partján. 73. Lymnanthemiim

Gmel.

Elecske.

Csésze 5 metszetű. Párta kerékalaku, 5 metszetű, belül szakállas. Himszál 5. Bibe 2 ágú. Tok egy rekeszü. 5

66 L. nymphoides Hoffm., Villarsia nymphoides Sadl. Vizi Elecske. Szárak a viz alatt terjedők, kopaszok. Lev. fennúszók, szivesen-kerekdedek, fényesek, épélüek, nyelesek, ko­ paszok, alul mirigyesen-pontozottak, veresesek. Ernyői levélhónaljuak, ülők, egyviráguak. Párta sárga sallangjai kerek­ dedek, csöve belül szakállas, tok hosszúkás, lapított kihegye­ zett. Magvak laposak. Vir. nagy. Tavak és mocsárokban. Az esztergom-belvárosi nagy tóban, Szentgyörgymezőn a Sza­ már-hegy alatti tóban, vasúti árkokban Nánánál, Kövesdnél, az ebedi, kuralyi és tatai tóban.

8. Család. Apocyneae R. Br. Apoczinfélék. Virág tökéletes, 5 metszetű, bimbó korában rézsut sod­ rott, hullékony. Himszál 5 szabad, porhonok feslők, s a por­ nemű himport közvetlenül a bibére hullatják. 74. Vinca

L.

Meténg.

Csésze 5 metszetű. Párta tányéros, 5 hasábu, hasábjai ferdén csonkák, sodortak. Himszálak hegyükön pikkelyalakuak. Porhonok kétüregüek. Bibe 5 szögletü, tövön gyűrűs. Termése két h^ngerded, felálló hosszában feslő tüsző. Vinca minor L. Börvény M. Gy. terjedő. Sz. vékony, henyélő, gyökerező ágas. Lev. nyelesek, hosszukás-tojásdadok, télen is zöldek, fényesek, épélüek, bőrnemüek. Virágok hónaljuak, ma­ gánosak. Szép kékek, a csésze sallangjai szálasak, épélüek, ko­ paszok. Tok kihegyezett, hengeres. Erdőben, árnyas helyeken, Szentléleken, a pilisi h. A Vaskapu alatti árnyékos cserjés­ ben, a Szamárhegyen, Dömösön, a bajihegyen Tata mellett. V. herbacea WK. Fűnemű M. Gy. hengeres, csomós. Sz. felegyenesedő, fünemű, kopasz. Lev. pillásak, hosszukás-lándzsásak, kopaszak, egynyáriak. Csésze sallangjai szálasak, pil­ lásak. Vir. kékek. Tok hengeres, kihegyezett. Az élőbbemtől különbözik sokkal keskenyebb pillás, egyéves leveleivel. Szá­ raz füves helyeken, napos kősziklákon, Doroghon a Bánya fölötti mészsziklákon, a Géta-hegyen, a mészsziklás Mugas-h. Csolnoknál, Kövesden, Lábatlanon a falu közelében lévő kősziklás hegy oldalon.

67

9. Család. Asclepiadeae R. Br. Krepinfélék. Vir. tökélyes. Párta 5 metszetű, bimbós korában fedelékes, hullékony. Himszálak a virág tövén gyakran egyfalkásak. Himpor viaszszerű tömbökké van összenyomva, melyek az' 5-szögü bibe 5 nyúlványaihoz tapadnak. 75. Vincetoxicum

Mönch.

Méregölő.

Csésze 5 metszetű. Párta kerékalaku, 5 metszetű. Him­ szálak összenőttek egytaplós 5 fogú hengerkébe, mely a párta torkát bezárja. Selyem takaróba foglalt magvai két he­ gyes tüszőben vannak elhelyezve. V. officináié Mönch. Fecskegyökér M. Gy. fehér, sokfejű. Sz. egyszerű, hengeres, felálló, pelyhes. Lev. rövid nyelesek, ellenesek, szívesen hosszudadok, kihegyezettek, szemszőrösek. Vir. kocsányok sátorozok, párta kopasz, fehér. Tüszök egye­ nesek, aljukon hasasak. Erdőkben, cserjés helyeken, erdei utakon, sziklákon, a Strázsa-hegyen, Cserepesben, Szölgyéni vágásban, Kovácspataknál és m. is. 67. Asclepias

L.

Krepin.

Párta 5 hasábu, hasábai hátratüremlettek. Himszálak tojásdad taplós csomóba nőttek. A termés körül 5 csuklyás tojásdad pilis. Gyapot takaróba foglalt magvai, két húsos kihegyesedő tüszőbe vannak zárva. A. Cornuti Decais., A. syriace L Pamut K. Gy. terjedő. Sz. vastag, felálló, ágatlan. Lev. körkörösek, ellenesek, épélüek, rövid hegyesek, alul molyhosak. Szárhegye sokvirágu, ernyője egyenes vagy bókoló. Virága veres. Tüszők kerülékesek, molyhosak. Észak-Amerikából származó ezen dísznö­ vényt, a szigeti kertek kerítések mellett, némileg elvadulva találtam.

10. Család. Solaneae K. Csucsorfélék. Párta lehulló, bimbós korában ránczba szedett 5—4 metszetű. Poroda annyi amennyi a párta metszetei. Termés 2—4 üregű, sokmagvu tok, v. sokmagvu bogyó. 5*

68 77. Lycium

L.

Fanzár.

Cs. harangalaku, 3—5 fogu. Korolla tölcséralaku. Porodák tövön szöszösek, a párta csövébe illesztvék, két üregű bogyója több magvu veres. Cserje tövises ágakkal. L. barbarum L. Pongyola F. Bokor 3—5 láb magas. Ágai hengeresek, lecsüggők, tövisesek. Lev. váltogatok, épélüek, lándzsásak, a himszálak szőrei a szőrös szélű, hal­ vány violakék bokréta torkát befödik. Bogyók tojásdadok, skarlát vörösek. Mivelik és elvadulva szőllők közt, kerítések mellett s köves helyeken gyakran előfordul. 78. Solanum

L.

Csucsor.

Cs. 5 hasábu, állandó. Párta kerék-alaku. 5 hasábu. Portokok összeállók, csúcsukon két lyukkal feslenek. Bogyó 2—4 üregű, sokmagvu. S. Dulcamara L. Keserédes Cs. Gy. ágas, évelő. Sz. cserjésedő, igen ágas, hosszú, kapaszkodó. Lev. tojásdadszivalakuak v. dárdásak, kopaszak, épélüek. Párta ibolyaszínű. Bogyó tojásdad, fényes, veres. Cserjés, nedves helyeken, fű­ zesekben, a dunai szigeteken. S. nigrum L. Fekete Cs. Gy. orsó-alaku, egynyári. Sz. fűnemű, szegletes, ágas, szőrös.Lev. tojásdadok, nyelesek, fogasak, ritka szőrüek. Párta fehér, bogyók golyó-alakuak, feketék, ritkáb­ ban sárgák v. veresek. Parlagokon, mivelt helyeken köz. S. tuberosum L. Burgonya Cs. Gy. gumókat hord. Sz. felálló, fűnemű, ágas, szegletes, szőrös. Vir. halvány ibolyaszinüek. Bogyói nagyok, gömbölyűek, zöldek. Lev. szárnya­ sak, szőrösek, levélkéi kihegyezettek, épélüek. Miv. S. Lycopersicum L. Paradicsom Cs. Sz. fűnemü, lecse­ pült, gindár. Lev. szárnyasak, levélkéi hosszúkásak, bevag­ daltak. Vir. sárgák. Nagy bogyói barázdásak, veresek. Ame­ rikából származik, és kertekben mivelik, de elvadultan szemét­ dombokon is látható. 79. Physalis

L.

Poponya.

Cs. 5 hasábu, állandó, a termés érésekor sokkal na­ gyobb tojásdad, felfuvott. Párta kerék-alaku, 5 hasábu. Por-

69 tokok összeállók, hosszában feslők; a veres csészébe zárt bogyó két üregű, sokmagvu. Ph. Alkekengi L. Piros P. Sz. fűnemű, felálló, pelyhes. Lev. nyelesek, tojásdadok, hegyesek, épélüek, párosak. Vir. hónaljuak, magánosak, szennyes-fehérek, végre bókolok. Két rekesz-ü, golyó-alaku, piros bogyója a felfuvott veres csészébe zárva tágan áll. Árnyas erdőkben, cserjék közt Strázsahegy alján, Hideglelős-kereszt-h., Bajóthon a vadaskertben, bőven Kovácspataknál. 80. Atropa

L.

Nadragulya.

Öt himes. Cs. 5 hasábu, állandó, a termés érésekor na­ gyobb, küllősen kiterülő. Párta tölcséralaku, 5 metszetű. Por­ tokok széjjel-állók, hosszában feslők. Bogyó két rekeszü, sokmagvu, a csészében ül. A. Belladonna L. Maszlagos N. Gy. vastag, ágas. Sz. felálló, fűnemű, hengerded, magas, vereses. Lev. nyelesek, tojásdad-hosszúkásak, kihegyezettek, épélüek, sötétzöldek, ko­ paszak. Csésze harangalaku, később kinyilt. Vir. szennyes­ ibolyakékek, nagyok, hónaljuak, egyviráguak. Bogyója golyóalaku, fényes, fekete. Minden részében igen mérges, bóditó. Árnyékos, cserjés helyeken, erdei vágásokban, Cserepesben, Szentléleken, Maróthon, Bikolon, Kovácspataknál. Nicandra physaloides Gártn. Linné szerint Atropa physaloides. Hólyagos szílkesark. Sz. fűnemű, két-két ágú. Lev. szegletesek, kopaszak. Pártája halaványkék, harangalaku. Csé­ széje 5 hasábu, öt éles szegü, tágas. Kocsányai egyviráguak az ág töveken. Termése tág csészében 3—5 rekeszü, sok­ magvu, száraz bogyó. Amerikából származott dísznövény, melyet csak a vízivárosi szigeti kertek kerítései mellett több éven keresztül láttam. 81. Hyoscyanus

L.

Csalmatok.

Cs. csöves, 5 fogú, állandó. Párta tölcséralaku, 5 metsz. Tokja hasas, kupakos, két rekeszü, sokmagvu. 5 himes, egynős. H. niger L. Bolonditó Cs. Az egész növény enyves, gyapjas. Gy. orsó-alaku, húsos, kétnyári. Sz. felálló, henge­ res. Tőlev. öblösen szárnyasan-hasogatottak, szárlev. nyelte-

70 lenek, szárölelők, hosszúkásak, kikanyargatott szegletesek. Vir. hónaljuak, alig nyelesek. Párta violaszín erezetű és szenynyes halaványsárga. Bódító szagú mérges növény. Romtala­ jon, utak, árkok, földek szélem, közel emberlakokhoz. 82. Capsicum

L.

Paprika.

Cs. 5 fogu. Korolla kerék-alaku, 5 metsz. Porhonok 5-en, összeállók, portokok hosszában feslők, bogyó bőrnemü, száraz 2—3 üregű, többmagvu. C. annuum L. Egynyári P. Sz. felálló, fűnemű. Lev. ko­ paszak, kerülékesek, lándzsásak, épélüek, nyélbe keskenye­ dek, hegyesek. Vir. hónaljuak, fehérek, magánosak. Bogyói nagyok, több formájúak, lecsüggők, szárazak, veresek vagy sárgák. Mivelik kertek és földeken bőven Kenyérmezőn. 83. Nicotiana

L.

Dohány.

Cs. csöves, 5 hasábu, állandó. Bokr. tölcsér-alaku, ka­ rimája ránezba szedett 5 ránczczal. Tokja csúcsán feslő, két rekeszü, négy kopácsu, sokmagvu, sima. Öt himes, egynős. Bibe gömbös. N. rustica L. Kapa D. Sz. hengeres. Lev. tojásalakuak, épélüek, nyelesek. Bokr. gyertyatartó-alaku, sárga-zöld, tompa czimpákkal. Csöve csészénél hosszabb. Elvadulva, parlagokon, kertekben, falvak körül előfordul. N. Tabacum L. Közönséges D. Gy. egynyári. Sz. magas. Lev. hosszú lándzsásak, nyelteiének, szárrafutók, kopaszak. Piros párta torka kissé felfúvódott. Miv. Perbetén, Bajcson, Kemenczén, verőczei Migazzi kastély körül, elvadultan alig fordul elő. Hazája Amerika. 84. Datura

L.

Redőssirom.

Cs. csöves, tág, hasas. 5 szegletü, felső része lehull, de az alja gyürű-alakban a maghonon marad. Párta tölcséralaku, ránezba szedett, 5 ránczczal. Öt himes, egynős. Bibe kétágú. A csésze tövén ülő tojás-alaku tok két rekeszü, négy kopácsu, sokmagvu, tövises. D. Stramonium L. Maszlagos R. Gy. orsó-alaku, ágas, egynyári. Sz. felálló, ágas, fűnemü, kopasz. Lev. nyelesek,

71 kopaszak, tojásdad-hosszúkásak, kihegyezetten, szegletesen kikanyargatott fogasak. Vir. magánosak, felállók, hónaljuak, hosszúak. Bokr. fehér. Tok tojás-alaku, felálló, tövises. Mag­ vak vese-alakuak. Bóditó, maró mérges növény. Romtalajon, parlagokon, szántók szélein, falvak mellett.

11. Család. Convolvulaceae L. Szulákfélék. Száruk gyakran felfutó. Cs. 1—10 fogu. Párta egyszirmu, tölcséres v. harangforma, 5 metszetű, ránczos kari­ mával. Poroda 5 a párta alján. Tok 3—4 üregű. 85. Convolvulus

L.

Szulak.

Cs. 5 hasábu, állandó, meztelen v. murvás. Párta ha­ rang- v. tölcséralaku, ránczos, 5—10 fogu. Bibe gömbös v. 2 ágas. Tok 2—4 üregű kevés magvu. a) Szár

felfutó.

C. sepium L. Nagy Sz. Sz. hosszú, szegletes, felfutó, ágas, kopasz. Lev. váltogatok, nyelesek, nyilalakuak, igen hegyesek, vállukon csonkák, kopaszak. Vir. kocsányok egy viráguak. Murvák szívesek, ellenesek, hegyesek, csészét be­ foglalják. Bokr. nagy fehér. Tok csaknem golyó-alaku. Nedves, cserjés helyeken folyók partjain, füzesekben, kerítések mellett. C. arvensis L. Kis Sz. Sz. felfutó 1—2 lábnyi, ágas. Lev. váltogatok, nyelesek, nyilalakuak, hegyesek, kocsányok egyviráguak. Murvák a csésze aljától távolállók, aprók, szá­ lasak. Bokr. fehér v. rózsaszínű ránczainál veres. Tok csak­ nem golyóalaku. Földeken, szőllőkön, kertekben, réteken, utak, kerítések mellett köz. b) Szára felálló. C. Cantabriea L. Rózsaszínű Sz. Gy. sokfejű. Sz. felálló, fel­ egyenesedő, de nem kapaszkodó, ágas, borzas, hengeres. Lev. borzasak, váltogatok, épélüek, az alsó kék-alakuak nyélbe futók, tompák, a felsők lándzsásak, hegyesek, ülők. Vir. kocsányok magánosak, hónaljuak, 1—3 viráguak, végálló bugát képez­ nek. Csésze borzas, lándzsás czimpákkal, tölcséres bokrétája rózsaszínű. Cserjés helyeken, erdő széleken, napos kőszikla-

72 kon, Kövesden, Bajtán, Helembánál, Kovácspataknál, Kerner szerint a Pilis-vértesi hegyeken is. 86. Cuscuta

L.

Fünyüg.

Fonálalaku, levéltelen, kopasz növény, mely más nö­ vényekhez tekerközik, azokhoz sürü gyökerek által tapad, azokat szivja, és igy élősködik még akkor is, midőn gyökere már korábban elpusztult. Bokr. kancsó- v. harangforma, 4—5 hasábu, belül pikkelyes. Cs. 4—5 hasábu. Himszál. 4—5. Tok 1—2 rekeszü, 2—4 magvu, tövén feslő. C. europaea L. Fonál F. Sz. ágas, hengeres, fonálforma, levéltelen, vereses. Vir. csomósak, tojásdadok, murvásak. Párta csöve nyilt hengeres. Vir. halványveresek v. fehérek. Kerítések mellett, a dunai szigetekben, többnyire fűz, egerfákon, kenderen, komlón s csalánon élősködik. C. Epithymum L. Aranyka F. Sz. ágas, fonálalaku, ve­ reses. Vir. golyó-alaku csomóban, aprók, fehérek v. halavány pirosak. Párta csöve hengeres, a termés érésekor golyóalaku. A párta torka az összehajló torok pikkelyektől zárt. Az előbbinél vékonyabb, kisebb. Alacsony növényeken, ajakosokon, de különösen lóheréken élősködik és számtalan szá­ laival egész réteket lep el és pusztít. C. monogyna Vahl. C. lupuliformis Kroch. Komlóképii F. Sz. ágas, hengeres, veresesen pontozott, kapaszkodó. Vir. magánosak v. 2—3-ával egy összetett csomós fürtben. Párta csöve hengeres, kétszer hosszabb karimájánál. Párta pikke­ lyei a csőhöz vannak simulva. Tok golyó-alaku, csaknem borsónagyságu. Vir. fehér v. vöröses. A fajok közt a legnagyobb. Az esztergomi dunai szigetekben fűz és topolyfákon, ritka.

12. Család. Personatae L. Álarczosak. I. Scrofulariae.

Tákajakfélék.

Cs. 4—5 metszetű, néha kétajaku, állandó. Párta egye­ netlen v. rendellenes, bimbós korában fedelékes. Porhonok a párta csövébe illesztvék 4—5 v. 2-en. Portokok 1—2 üre­ gűek, hosszában feslenek. Tok két rekeszü, sokmagvu.

73 87. Verbascum

L.

Farkkőró.

Cs. 5 hasábu, párta kerek-alaku, 5 karélyu karimával. Poroda 5 gyapjasan-szőrös, egyenlőtlen. Tok két üregű, csú­ csán két kopácsu. a) Lev.

szárra futók,

két himszál szőrös.

hosszabb

kopasz

v.

V. ThapsHS L. Ökör F. Sz. sugár, egyszerű. Tőlev. hosszúkás-lándzsásak, hegyesek, nyélbe keskenyedők, szárlev. lefutók, csipkések. Fürtje tömött. Párta tölcséralaku, a két fehér gyapjas himszál a portokoknál 4-szer hosszabbak. Vir. sárga. A növény zöld molyhos. Parlagokon, szántóföldeken, patakok partjain, utak mellett. Hideglelős-kereszt-hegyen, Cse­ repesben, Barátkútnál, Szentléleki vágásban, Kesztölczön, Dömösön, Babaihegyen, Sárisápnál. V. Thapsiforme Schrad. Keskenylevelü F. Az előbbihez hasonló, és annak válfaja, ugyanazon helyeken, de gyakrab­ ban fordul elő. Tőle különbözik, hogy szára alacsonyabb, lev. keskenyebbek, hegyesebbek, kevésbé szárra futók, na­ gyobb pártájának karimája terebélyesebb, a két hosszabb himszálak portokaiknál alig kétszer nagyobbak. b) Lev.

alig szárra futók v. szárra nőve üllők. Himszá­ lak közül kettő hosszabb kopasz v. vörös.

V. phlomoides L. Szöszevő F. Gy. orsó-alaku, ágas. Sz. felálló. Lev. csipkések, a tő és alsó szárlev. kerülékesek, nyelesek, a középsők alig lefutók, a felsők tojásdad-kerek­ dedek, hegyesek, szárhoz nőve ülök. Porhonok egyenetlenek, a két hosszabb alig pelyhes portokjánál másfélszer nagyobb. Virágja nagy, sárga. A növény sürüen molyhos. Ugarokon, utak mellett parlagokon. Köz. c) L e v . nem szárra futók. mind gyapjasak.

Vir. csomóban. Porszálak Gyapjúk fehér.

V. speciosum Schrad. Ékes F. Sz. felálló, igen magas, felül szegletes, ágas. Lev. épélüek, habosak, ránczosak, hoszszasan-lándzsásak, az alsók nyélbe keskenyedők, a felsők

74 felfelé kisebbedők, nyelteiének, tövükön fülesen sziv-alakuak. Fürtje bugás. Virág sárga. A növény zöld molyhos. Erdő széleken, cserjés helyeken, Hideglelős-Kereszt-h., Ipoly-völ­ gyében Letkésnél. V. Lychnitis L. Fedelékes F. Gy. orsó-alaku, ágas. Sz. felálló, gyapjas, felül szegletes, ágas. Lev. tojásdad-hosszú­ kásak, hegyesek, csipkések, felül zöldek, kopaszak, alul fehér molyhosak, redősen eresek, alsó lev. nyélbe keskenyedők, a felsők nyelteiének, fürtök bugásak. Párta sárga. Porszálak gyapja fehér v. sárga. Erdő széleken, utak mellett, hegy ol­ dalakon, Strázsa-h., Cserepes-h., Barátkútnál, Hideglelős-kereszt-h., Csenkén. d) Lev.

nem szárra futók. Vir. csomóban. Porszálak mind gyapjasak, gyapjúk violakék.

V. orientale MB. Keleti F. Gy. orsó-alaku, ágas. Sz. fel­ álló, borzas, felül pirosas fekete, vesszősen bugás. Lev. csip­ kések, felső lapjukon sötétzöldek. Alsó levelei tojásdad-hoszszukásak, nyelesek, felsők nyelteiének. Fürtök hosszúak. Párta sárga. Tok molyhos, tojásdad-hosszúkás. Erdei réteken, cser­ jés, napos, bozótos helyeken. Strázsa-h. melletti dombokon, Barátkútnál, Hideglelős-kereszt-hegy alján, Szentléleken, Kesztölczön, Maróthon, Csomókon, Bikolon, Kovácspataknál. V. nigrum L. Fekete F. Sz. mereven felálló, élesen szegletes, fekete vörhenyes, alig ágas, ritkásan csillagszőrös, igen leveles. Lev. tojásdad-hosszúkásak, csipkések, alsó lap­ jukon molyhosak, az alsók vállban szivesek, hosszú nyelüek, a felsők kerekített válluak, rövid nyelüek. Fürt végálló, hengerded, tömött, egyszerű, hosszú. Virág kicsi, sárga. Porszá­ lak sürüen gyapjasak, violakékek. Füzeseken, patakok part­ jain, nedves réteken. e) Lev.

nem lefutók.

Vir. magánosak,

végálló

fürtben.

V. Blattaria' L. Molyűző F. Sz. felálló, hengerded, leve­ les, karcsú, vereses, felül mirigyszőrös v. kopasz. Lev. ko­ paszak, a tőlev. kerekdeden a földre lapulnak, alsó szárlev. öblösen szárnyas-karélyuak, hosszúkás, visszás-tojásdadok, a felsők szives-tojásdadok, szárölelők, kihegyezettek. Fürt hosszú,

75 merev, a csészék lándzsásak, mirigyszőrösek. V. kocsányok a murváknál, kétszer hosszabbak. Porszálak piros gyapjasak. Párta czitromsárga. Réteken, legelőkön, árkok és földek szélein. V. phoeniceum L. Violakék F. Sz. felálló, hengerded, kevéslevelü, szöszös, felül kissé enyves. Tőlev. szives hoszszukásak, nyelesek, rózsásan földön terülök; szárlev. hosszú­ kásak, kisebbek, nyelteiének, a felsők igen kicsinyek. Mind­ nyájan alsó lapjukon pelyhesek. Fürt hosszú, ritkás, mirigy­ szőrös, kocsányok a murvánál sokkal hosszabbak, az ékes párta kerék-alaku sötét ibolyakék. Porszálak piros gyapjasak. Nedves réteken, legelőkön, napos, bozótos helyeken, parlag dombokon a Strázsa-hegy alatt és m. 88. Scrofularia

L.

Tokajok.

Cs. 5 hasábu. Párta csaknem golyó-alaku, rövid 5 hasábu karimával, melyek körül az alsó visszahajtott. Poroda négy, kettő főbb himes. Tok két üregű, 2 kopácsu, a magvak tojás-alakuak, ránczosak. S. aquatica L. Vizi T . Gy. hengeres, ágas, terjedő, ros­ tos. Sz. felálló, vastag, kopasz, ágas, élesen négyszögű, szeg­ letei hártyás-gatyásak. Lev. ellenesek, szárra futók, szives tojásdadok, kopaszak, fürészesek; a végálló levéltelen fürt bugás. Virágok vérszinüek, tok gömbölyded. Mocsáros helye­ ken, füzesekben, árkokban, patakok partjain. S. nodosa L. Görcsös T . Gy. ágas, az ágak végein gu­ mós. Sz. felálló, kopasz, 4-szögü, ágas, vereses. Lev. ellene­ sek, nyelesek, kopaszak, élesen fürészesek, szives-toj ásdadok, hegyesek. A végálló levéltelen fürt bugás. Vir. sárgás-zöldek. Tok tojás-alaku, hegyes. Erdőkben, ligetekben, nedves helyeken. S. vernalis L. Tavaszi T . Gy. fehér, húsos, gumós, sok rostu. Sz. felálló, borzas, 4-szögü. Lev. ellenesek, nyelesek, szives-toj ásdadok, kétszeresen csipkések, szöszösek. Sárga­ zöld virágai hónalju kocsányukon sátorozok. Párták öblösek, farkukon keskenyek. Csésze metszetei hosszúkásak, hegyeik hátragörbültek. Erdőkben, cserjésekben, erdei utak mellett, Cserepesben, Fehérkő-hegyen, Szent-Györgymezei hegyeken,

76 Szentléleken, Maróth és Dömös magasabb h. a Dobogó-kö­ veknél, a Gerecse-h., Helembán. 89. Limosella

L.

Iszaprojt.

Cs. 5 fogu. Párta szabályos harangalaku, igen rövid csővel. 5 hasábu. Tok kerülékes, együregű, 2 kopácsu. Sok apró magvakkal. Porhon 4, kettő főbb himes. Szártalan, a földön elterülő apró növény, melynek levelei s kocsányai a tövéről nőnek. L. aquatica L. Seppendékes I. Apró, terjedő, vékony nö­ vény, kis, veres virágokkal. Gy. rostos, fonálalaku, indáthozó. Lev. lapiczkásak, szálasak, hosszú nyelüek, kopaszak, épélüek. Tökocsány egyvirágu. Vizjárta helyeken, félig kiszáradt kiön­ téseken, tópartokon, mocsárok szélein, a dunai szigetekben, nedves legelön, Esztergom-Párkányban, az ebedi tó szélén s máshol is. 90. Lindernia

Allion.

Lindemia.

Cs. 5 hasábu. Párta sarkantyú nélküli, 2 ajkú, felső ajak kicsípett, alsó 3 hasábu, torka összeszűkült. Himszál 4, két főbb himes. Tok egy rekeszü, 2 kopácsu. L. pyxidaria Allion. Tokcsacsövü L. Gy. rostos. Sz. le­ csepült, 4-szögü, kopasz. Lev. ellenesek, nyelteiének, kerülékesek, épélüek, kopaszak. Kocsányok egyviráguak, hónaljuak. Tokok tojásdad-hosszukások. Párta apró, fehér vereses kari­ mával. Nedves, agyagos, fövenyes helyeken, igen ritka, az Ipoly partján Letkésnél. 91. Gratiola

L.

Csikorka.

Cs. 2 hasábu, murvás. Párta sarkantyú nélküli, tölcséralaku, 4 metsz, karimával, torka nyilt. Himsz. 4, csak a 2 rövidebb termékenyítő, a másik kettő fonálalaku, porhonta­ lan. Tok 2 rekeszü, 2 kopácsu, tojásdad-golyó-alaku. G. officinalis L. Orvosi Cs. Gy. czikkelyes, sarjadzó. Sz. felegyenesedő, leveles, kopasz. Lev. kopaszak, haj szálasak, lándzsásak, hegyesek, fűrészesek, nyelteiének. Kocsányok hón­ aljuak, egyviráguak, megnyúltak. Párta fehér v. vereses. A

77 növény erős hashajtó. Ingoványos, mocsáros réteken, árkok­ ban, vizjárta helyeken, Esztergom, Kőhidgyarmat, Kövesd, Kovácspatakon s m. 92. Antirrhinum

L.

Oroszlánszáj.

Cs. 5 hasábu. Bokr. két ajakú, tövén púpos, de nem sarkantyús, felső ajaka 2 metsz., az alsó 3 metsz, és ez öblös betürődése által a bokr. torkát bezárja. 4 himsz. kivül 2 főbb himes. Tok 2 rekeszü, csúcsán 3 likkal nyiló. Magva szegletes. A. Orontium L. Gúnyás 0. Gy. orsó-alaku. Sz. felálló, szőrösödő, ágas. Lev. rövid nyelüek, szálas-lándzsásak, szőrösödők, épélüek. Virágzata fürtös, ritka virágú. A csésze sallangjai szálasak, egyenetlenek a pártánál és a tokoknál hosszabbak. Tokok barnák, tojásalakuak, hasasak, borzasak, magvak hosszúkásak, lapítottak. Párta rózsaszínű. Tarlókon, szántóföldeken, vetések közt, ritka. Maróthon, Dömösön, Szentléleken, Kesztölczön, Cséven, Szent-Kereszten, a Semberek alatti földeken Nyergesujfalunál, Hintósürüi vágásban, Kőhidgyarmaton. A. május L. Nagyobb 0. Gy. sokfejű. Sz. felálló, ágas. Lev. lándzsásak, épélüek. Vir. vógálló fürtben. Csésze sal­ langjai tojásdadok, tompák, sokkal rövidebbek mint a nagy piros párta és a hasas tok. Kertekben miv. disznövény, mely könnyen elvadul, és falakon, romhelyeken található. 93. Linaria

Tourn.

Gyujtovány.

Cs. 5 metsz. Bokr. 2 ajakú tövön sarkantyús, álarczos az az torka az alsó ajak által van bezárva. 4 himsz. körül 2 főbb himes. Tok 2 rekeszü, csúcsán kopácsosan kovadó. Magvak laposak. a) Lev. kerekdedek v. dárdaképüek. Bokr. sárga színű felső ajakkal. Szára heverő.

ibolya­

L. Elatine Mill. Cseplész Gy. Sz. fonálképü, elágazó, heverő, borzas. Lev. rövidnyelüek, borzasak, dárdaképüek és tojásdadok. Vir. tarka, felső ajaka lila, alsó sárgaszínű, ki-

78 csiny. Sarkantyú egyenes. Magvak kerülékesek, redősek. Uga­ rokon, vetések közt. L. spuria Mill. Korcs Gy. Gy. vékony. Sz. fonálképü, ágas, henyélő s borzas. Lev. kerekded-tojásdadok, borzasak, alig fogasak. Vir. sötétsárga, piros felső ajakkal. Sarkantyú ivalakuan görbe. Magvak kerülékesek, redősen gödrösek. Az előbbihez hasonló, de erősebb, lev. és bokr. nagyobbak. Az előbbivel, melynél ritkább. A Válúskút melletti földeken, muzslai földeken és m. b) Lev.

szálasak v. lándzsásak.

Bokr.

ibolyaszínű.

L. minor Desfont. Kis Gy. Gy. tekergős. Sz. felálló, vé­ kony, igen ágas, enyves, mirigyszőrös. Lev. nyélbe keskenyedők, szálas-lándzsásak, tompák, borzasak. Vir. hónalj uak, magánosak, violakékek, kicsinyek, hosszú kocsányuk a csé­ szénél 2—3-szor hosszabb. Sarkantyúja a bokrétánál rövi­ debb. Magvak hosszukások, hártyásak, mély barázdásak. Ho­ mokos földeken, parlagokon, vetések közt. c) Lev.

lándzsásak

v. szálasak. Bokr. sárga. Sz.

felálló.

L genistifolia Mill. Rakottyalevelü Gy. Gy. vastag, ros­ tos. Sz. felálló, kopasz, kékes, felül bugásán ágas, ágai veszszősek. Lev. nyelteiének, váltogatok, hosszukás-lándzsásak, kopaszak, épélüek, vastagok. Virágzata laza fürt. Magvak tojásdad-3-szegletüek, gödrösen-redősek, feketék. Csésze ha­ sábok a tokosánál hosszabbak. Virágok nagyok, czitrom-sárgák. Sarkantyú árképü, egyenes. Köves, bozótos helyeken, trachyt és mészsziklákon, Bábszky-h., Cserepes, Szentlélek, Kesztölcz, Kövesd, Helemba, Kovácspatakon. L. vulgáris Mill. Közönséges Gy. Sz. felálló, ágas. Gy. igen terjedő, ágas. Lev. nyelteiének, szálasak, hegyesek, ko­ paszak, épélüek. Végálló fürtje tömött. Sarkantyúja hosszú, egyenes. Ékes virágai sárgák. Csésze hasábjai hosszukáslándzsásak, inasak, hegyesek, a tokosánál rövidebbek. Mag­ vak kerekdedek, lencsések, finom hártyás-élüek, feketék. Ho­ mokos, füves helyeken, töltéseken, parlagokon, utak szélein, közönséges.

79 94. Digitális

L.

Gyűszűvirág.

Cs. 5 hasábu, egyenetlen, korolla harangalaku, tövön csöves, rövid, ferde két ajakú karimával, felső ajak osztatlan v. kicsípett, alsó 3 metsz., torka kinyílt. Himsz. 4, két főbb himes. -Tojásdad, kihegyezett tokja 2 rekeszü, 2 kopácsu, sokmagvu. D. Ochroleuca Jaequ. Nagyvirágu Gy. Sz. felálló, egy­ szerű, szőrös, enyves. Lev. lándzsásak, hosszúkásak, fűrészesek, az alsók nyélbe keskenyedők, a felsők ülők. Vir. na­ gyok, sárgák, egyoldalú, végálló fürtben. Csésze czimpái lándzsásak, hegyesek, mirigyszörösek. Bokr. hasas, harangalaku, mirigyszőrös. Tok szőrös. Hegyi erdőkben, sziklákon, vágásokban. Szamárh., Cserepesben, Fehérkő-h., Szentléleken, Helembán, Kovácspataknál. 95. Veronica

L.

Szigorai.

Cs. 4—5 hasábu. Bokr. kerek-alaku, sarkantyú nélküli 4 hasábu, a felső hasábja szélesebb. Torka nyitott. Himsz. 2. Tok 2 rekeszü, 2 kopácsu, behorpadt v. kerekített csúcsú. a) Vir. nyeles hónalju fürtben. Párta 1) Csésze 4 hasábu.

karimája

lapos.

V. scutellata L. Paizsos Sz. Gy. terjedő. Sz. gyenge ágas, felegyenesedő, hengeres. Lev. szálas-lándzsásak, hegye­ sek, kopaszak, ülők, ellenesek. Vir. hónaljuak laza fürtben. Vir. kocsányok hajszálasak, a termés érésekor vizirányosan elállók v. lefüggők. Tokok laposak, szélesebbek mint hoszszuak, két karélyuak. Párta kicsi kékes v. fehér. Vizenyős helyeken, mocsárok szélein, árkokban, a dunai szigetekben. V. Anagallis L. Pole Sz. Gy. rostos. Sz. felálló, 4-szögü, egyszerű, kopasz, nedvdús, gyakran gyökerező. Lev. ellene­ sek, nyelteiének, tojásdad-lándzsásak, hegyesek, fűrészesek, kopaszak. Vir. fürtök ellenesek, a terméses kocsányok fel­ állók. Tok gömbölyded, duzzadt, gyengén kicsípett. Vir. vilá­ gos kékek, kicsinyek. Árkokban és nedves helyeken, mocsá­ rokban.

80 V. Beccabunga L. Derécze Sz. Gy. rostos. Sz. vastag, fel­ egyenesedő, gyökerező, hengerded, gyakran ágas. Az egész nö­ vény kopasz, nedvdús. Húsos lev. ellenesek, rövid nyelesek, kerülékesek, csipkésen-fürészesek. Vir. fürtök ellenesek, terméses kocsányok a toknál kissé hosszabbak. Tok gömbölyded, duzzadt, kicsipett. Vir. kék, kicsiny. Állóvizekben, forrásoknál, árkokban. V. officinalis L. Orvosi Sz. A növény szőrös. Gy. rostos. Sz. alul gyökerező, terebélyesen heverő ágai felegyenesed­ nek. Lev. ellenesek, visszásán-tojásdad-körkörösek, fürészesek. Vir. fürtök hónaljuak. Tok visszásan-szivalaku, lapos, a csé­ szénél nagyobb. Vir. ibolyaszinü, kicsiny. Erdei réteken, hegy­ oldalakon. V. Chamaedrys L. Cser Sz. Gy. kissé fás, sokfejű. Sz. felegyenesedő, hengeres, két oldalt szőrös. Lev. ellenesek, szives-tojásdadok, bevagdalva fürészesek, csaknem nyelteié­ nek, ránczosak. Vir. fürtök hónaljuak. Tok 3-szögü, visszá­ san-szivalaku, szemszőrös, a 4-osztatu csészénél rövidebb. Vir. kékek, néha fehérek. Réteken és legelőkön, cserjések­ ben, erdőkben, kerítések mellett, köz. 2) Csésze 5 hasábu, a hátsó

czimpája

sokkal

kisebb.

V. latifolia L. Széleslevelü Sz. Az egész növény szőrösödő. Gy. sokfejű, csomós. Sz. felegyenesedő. Lev. ellene­ sek, tojásalakuak, szíves-aljjal szárölelök, tompák, fürészesek, a sokvirágu fürtök hónaljuak. Csésze sallangjai lándzsásak. A visszásan-szivalaku tok lapított, szemszőrös. Vir. nagy, szép kék. Erdei réteken, vágásokban, köves, bozótos helyeken, szőllök közt. V. dentata Schm.. V. Teucrium L. Fogas Sz. Sz. felálló v. felegyenesedő, köröskörül szőrös. Lev. szálas-lándzsásak, ellenesek, fogasak, nyelteiének. Fürlök hónaljuak, sokviráguak. Vir. sötétkékek. Tokok gömbölydedek, visszásan-szivesek. Az élőbbemtől főleg keskeny levelei által különbözik. Hegyi ré­ teken, erdőszéleken, köves, bozótos helyeken, Vaskapun, Strázsa-h., Rárói h., Szentléleken, Kovácspatakon. V. prostrata L. Lecsepült Sz. Gy. sokfejű. Sz. lecsepült csúcsa felé felegyenesedő, köröskörül szőrös. Lev. hosszúkás-

81 lándzsásak, nyelteiének, fürészesek, szürke pelyhesek. Vir. fürtök hónaljuak, sokviráguak. Tok lapitott, visszásan-szives, kopasz. Vir. kékek, veresek v. fehérek. Száraz réteken, so­ vány gyepeken, utakon. b) Vir. végálló kocsányos, tömött levéltelen, Murvák igen aprók. Párta karimája kissé

füzérekben. ajakforma.

V. foliosa WK. V. spuria L. Fattyú Sz. Gy. vizirányosan terjedő. Lev. ellenesek, és 3—4-ével tojásdad-hosszúká­ sak, hegyesek, csaknem nyelteiének, fürészesek. Vir. kékek. Tokja a csészénél nagyobb. Magasabb hegyek rétjein, Kerner szerint a Pilis-Szentléleki erdőkben. V. longifolia Schr. Hosszulevelü Sz. Gy. vastag, egye­ nesen v. ferdén lefelé menő hengeres, göcsös, ágas, sokrostu. Sz. mereven felálló, magas. Lev. ellenesek, 3—4-ével sziveslándzsásak, nyelesek, egész hosszában kétszeresen fürésze­ sek. Vir. kicsinyek, kékek. A tömött virágfürt hosszú, végálló és rendesen terjes. Tokja visszás-szivalaku, a csészénél alig nagyobb, a füzér tengelyéhez odasimul. Nedves, cserjés he­ lyeken, fűzesekben az Esztergom-táthi dunai szigetekben, Helembán az Ipoly melletti félszigeten. V. spicata Koch. Macskafarku Sz. Gy. fás, csomós, sok­ fejű. Sz. felegyenesedő, alul borzas. Lev. hosszúkásak, elle­ nesek, tompák, csipkés-fürészesek, elől és vállukon épélüek, nyelesek, szőrösek. Párta czimpái tojásdadok, kinyíltak, a csészéi lándzsásak, szemszőrösek. Virág fürtje a szár végén magános, tömött. Tokok tojásdadok, felfúvódóttak, a fürt tengelyéhez simulok. Vir. kék. Száraz réteken. V. orchidea Crantz. Az előbbi válfaja: melyhez igen hasonló, de tőle különbözik, hogy magasabb, pártája kétajaku, metszetei keskenyek, szálas-lándzsásak, hegyesek, sod­ rottak. Lev. fényesek, mindig nyélbe futók, szárölelők, me­ revebbek, hosszabbak, kevésbé fürészesek, egymástól távol állók, börnemüek, húsosak. Magasabb hegyi réteken, erdők szélein, vágásokban. Vaskapun, Cserepesben, Szentléleken, Kesztölczön, Maróthon, Dömösön, Gerecse-hegyen, Helembán, Kovácspatakon.

6

82 c) Vir. magánosak, hónaljuak, a szár vége felé laza fürtösek, a leveleknek felfelé lassan murvákká való idomulásuk által. 1. Minden levél ép. V. serpyllifolia L. Kakuk Sz. Gy. sokfejű évelő. Sz. fel­ egyenesedő, gyökerező, kopasz, alul gyakran ágas. Lev. kissé húsosak, ellenesek, hosszúkás-tojásdadok, 3 inuak, csipkések, fényesek. Fürt hosszú, virágok egymástól távol állók, kocsányai akkorák mint a tok. Párta kékes. Tok lapított, kereszt­ ben szélesebb, visszásan-szividomu, tompán-kicsipett, paizsalaku. Magvak laposak. Erdőkben, nedves réteken, vágásokban. V. arvensis L. Ugar Sz. A növény fűzöld, pelyhesedő. Gy. orsó-alaku, egynyári. Sz. felegyenesedő, ágas. Lev. elle­ nesek, az alsók rövid nyelesek, szives-toj ásdadok, fűrészesek, felsők váltogatok, mürváskodók, lándzsásak, épek. Vir. kocsányok felállók, a toknál 2—3-szor rövidebbek; visszásantojás-alaku tokja lapos szemszőrös, csészénél kisebb. Vir. kék, apró. Réteken, legelőkön, mivelt helyeken. V. praecox Allion. Kora Sz. Gy. rostos, egynyári. Sz. felálló, mirigyszőrös, enyves. Alsó lev. ellenesek, szives-tojásdadok, élesen fűrészesek, felsők váltogatok, lándzsásak, mür­ váskodók. Mindnyájan szemszőrösek és alsó lapjukon gyakran veresesek. Vir. kocsányok felállók, mirigyszőrösek, akkorák mint a tok v. hosszabbak. Vir. kicsinyek, kékek, kerekded-tojásalaku tokja duzzadt, kicsípett, oly hosszú mint a szőrös csésze. Magvak medencze-alakuak, homorúak. Ugarokon, homokos gyepeken. 2. Közép szárlev. 3—4 hasábuak. V. verna L. Tavaszi Sz. Gy. orsó-alaku, egynyári. Sz. felálló, merev, szörösödő, alig ágas. Alsó lev. nyelesek, kerülékesek, a középsők nyelteiének, szárnyasan-hasogatottak, a felsők mürváskodók, épélüek, szálasak. Vir. kocsányok ak­ korák mint a tok v. rövidebbek. Vir. kicsinyek, kékek. A visszásán tojásdad-lapos és szemszörös tokja a csészénél ki­ sebb. Magvak laposak. Füves helyeken, réteken, gyepes dom­ bokon, erdőszéleken. V. triphyllos L. Ujas Sz. Gy. rostos, egynyári. Sz. fel­ álló, ágas. Lev. húsosak, sötétzöldek, alsó lapjukon gyakran

83 pirosak, az alsók nyelesek, tojásdad-kerekdedek, a középsők tojásdadok, ujjasan-hasogatottak, 5 hasábuak, a legfelsőbbek ülők, 3 hasábuak, murváskodók. Vir. kékek. Kocsányok fel­ állók, a toknál kétszer hosszabbak. A visszásan-szivalaku tok duzzadt szemszőrös. Magvak csónakformába bemélyedtek. A növény szőrösödő, enyves. Füves helyeken, szántóföldeken, parlagokon, különösen homoktalajon. d) Virág, magánosak, hónaljuak, virágzás után vissza­ görbültek. Szára megdűlő v. henyélő ágas, tetejéig le­ veles. Minden levél egyöntetű. V. agrestis L. Mezei Sz. Sz. felegyenesedő, ágas, lecse­ pült ágakkal. Lev. nyelesek, szives-tojásdadok, csipkések. Ter­ méses kocsányok csészéiknél kétszer hosszabbak, visszagör­ bültek. Vir. kékek. Tok mirigyszőrös, visszásan-szivalaku, ke­ rekded, duzzadt, kicsipett. Magvak csónak-alakuan kivájtak. Szántóföldeken, legelőkön, füves helyeken. V. hederifolia L. Borostyánlevelü Sz. Sz. lecsepült ágas, borzas. Lev. komorzöldek, nyelesek, szives-kerekdedek, 3—5 karéiyuak, a végkarély az oldaliaknál nagyobb. Termése fonálalaku, kocsányok a toknál 3—4-szer hosszabbak, vissza­ görbültek. Vir. halványkékek, kicsinyek. Duzzadt, kopasz, gömbded tokja a 4 metsz, csésze hegyes czimpáinál valami­ vel kisebb. Magvak medencze formára kivájtak. Füves, mivelt helyeken, parlagokon, kerítések mellett. 96. Melampyrum

L.

Csermelye.

Cs. csöves v. harangforma, 4 hasábu. Bokr. 2 ajakú, a felső ajak sisakos, összenyomott, hátratüzött szélű, alsó ajaka 3 fogú, 2 pupu; tojásdad tokja 2 rekeszü, 2 kopácsu, reke­ szeiben 1—2 mag. -Magvai kerülékesek, simák, szélükön nem hártyásak. a) Füzérek egyoldaliak. M. pratense L. Gúnyoló Cs. Sz. felálló ágas, kopasz. Lev. lándzsásak, épélüek, kopaszak. Fűzére féloldali laza. Murvák zöldek, lándzsásak, aljukon 1—3 foguak, néha épek. Párta csukott sárga, a csészénél sokkal nagyobb. Csésze

6*

84 fogai árképüek. Tokja tojásdad csőrré kihegyezett, 4—6-szor hosszabb a csésze csövénél. Hegyi réteken, erdőkben, vá­ gásokban. M. nemoro8um L. Kéküstökü Cs. Sz. ágas, felálló, négy szegletes, szőrös. Lev. tojásdad-lándzsásak, épélüek. Fűzérek egyoldaliak, lazák. Murvák szives-lándzsásak, fogasak, színe­ sek, a felsők virágtalanok, violaszinüek. Csészéje érdesszőrü, felényi mint a virágja, fogai lándzsás-árképüek. Párta arany­ színű, rozsdás színű csövei. Cserjésekben, erdei vágásokban, erdőszéleken. b) Fűzérek

4-oldaluak

v.

ékalakuak.

M. barbatum WK. Szakállas Cs. Sz. felálló, 4-szögü, zöld, érdes, ágas, a virágok közt igen borzas. Lev. szálas-lándzsásak, épélüek. Fűzére minden oldalú. Murvák zöldek v. kissé pirosak, tojásdadok, árképüen-fogasak, alsó lapjukon nem pontozottak. Tokok kerekdedek, fölül levagdaltak, hegyesek. Párta czitromsárga csöve kétszer akkora mint a hosszú sző­ röktől borzas csésze. Vetések közt, napos, füves dombokon, Esztergomban, Szentléleken, Farnadon és m. M. arvense L. Vetési Cs. Sz. felálló, vörhenyes, 4-szegletes, ágas. Lev. kihegyezettek, lándzsásak. Füzér hossza kúpalakú, minden oldalú. Murvák tojásdad-lándzsásak, kihe­ gyezettek, árképüen-fogasak, alsó lapjukon kétsorosán ponto­ zottak, veresesek. Csészék pelyhesek, alig akkorák mint a párta csöve. Párta zárt torkú piros, ritkán fehérsárgás. Veté­ sek közt, napos, füves, cserjés helyeken; M. cristatum L. Tarólyos Cs. Sz. felálló, 4-szegletü, tere­ bélyesen ágas. Lev. nyelteiének, lándzsásak, murvákká vál­ tozók. Vir. fedelékesen egymásra dűlnek, végálló éles, 4-szeg­ letü, tömött füzérekben. Murvák szélesen-szivalakuak, fésüsen-fürészesek, visszahajlottak, színesek. Tokok tojásalakuak, barázdásak, hegyesek. 2-szer hosszabbak a két sorban szőrös csészénél. Párta pelyhes, pirosló, belül sárga, alsó ajakkal. Cserjés helyeken, erdőszéleken, vágásokban, Vaskapun, Sza­ márhegy tetején, Süttőn.

85 97. Rhinanthus

L.

Lapor.

Cs. lapított hasas, egyenetlenül 4 fogu. Párta felső ajaka sisakos, összelapított két fogu, az alsó 3 fogu. Tok 2 rekeszü, 2 kopácsu, rekeszek többmagvuak. Magvak tojás-ke­ rekek, laposak, simák, hártyás-élüek. Rh. Crista Galli L. Csörgő L. Sz. fekete foltos. Lev. ellenesek, nyelteiének, lándzsásak, fűrészesek. Rövid kocsányu hónalj i vir. hosszú fűzért képeznek. Felső és alsó ajka a pártának egyenesen előre nyúló, torka zárt. Murvái különféle szinüek, halványak, áttetszők, a felsők bevagdalt fűrészesek, fogai hajszálvégüek. Párta sárga, a felső ajak fogai kékek, csöve fehéres. Nedves réteken, vetések közt. Esztergom, Szentlélek, Maróth, Dömösön, a nánai berekben és m. Rh. minor Ehrh. Kis L. az előbbeni válfaja, attól kü­ lönbözik, hogy: Sz. alig feketén pontozott, kisebb, alig ágas. Lev. és murvái keskenyebbek, többnyire zöldek és barnásán erezettek, a párták csövei kisebbek, egyenesek, a csészénél alig hosszabbak, a felső ajak két fogai halvány sárgák, ritkán kékek. Ugyanazon helyen, mint az előbbi. 98. Pedicularis

L.

Kakastaréj.

Cs. 5 fogu v. kétajku hasas. Bokr. ásitó, felső ajka si­ sakforma tompa v. csőrré idomult, alsó ajka 3 hasábu. Tokja hosszúkás szálkavégü, 2 rekeszü, 2 kopácsu, rekeszek sokmagvuak. Magvak tojásdadok, reczésen gödrösek. Lev. szárnyasan-hasogatottak. P. palustris L. Posvány K. Sz. felálló, kopasz, ágas. Lev. szárnyasan-hasogatottak, fogasak, kopaszak. Murvák le­ vélformák. Csésze két ajkú, az ajkak bemetszetten fogasak, rojtosak, a párta felső ajka csonka. Tokok tojásdadok, szálkavégüek, kopaszak, hosszabbak a csészénél. Vir. veresek. Csak az ebedi tóban találtam. 99. Euphrasia

L.

Szálkacsék.

Cs. csöves v. harang-alaku, 4 fogu. Korolla ásitó, felső ajka sisak-forma 2 hasábu, alsó ajka 3 hasábu. Tok tompa

86 kicsípett v. ép, 2 rekeszü, 2 kopácsu, sokmagvu. Némely porhonain szálka v. tövis van. Magvak hosszában finoman bordásak, bordái élesek, nem gatyásak. a) Lev. tojásdadok. E. officinalis L. Szemviditó Sz. Gy. orsó-alaku. Sz. fel­ álló, igen ágas. Lev. ellenesek, tojásdadok, kopaszak, több­ nyire 5 foguak. Vir. fehérek, sárga foltok és ibolya-kék csi­ kókkal. A párta alsó ajak három czimpái mélyen kicsipettek. A két kurtább porodáknak külső tokja hosszabb szálkáju, mint a belső. Tokok tojásdad-hengeresek, kopaszak. Magvak a bordák közt finom redősek. Réteken, füves helyeken, erdő­ széleken. b) Lev.

szálasak. Poroda tokok tövön egyenlő szálkahegyüek.

mindnyájan

E. Odontites L. Fogancs Sz. Gy. kissé fás. Sz. felálló, szőrös, érdes, igen ágas. Lev. szálas-lándzsásak, fürészesek. Vir. pirosak. Portokai csúcsait gyapjai egybekötik. Tokok to­ jásdadok, szőrösek. Magvak szögletesek. Nedves, homokos réteken, árkok, mocsárok szélein. E. lutea L. Sárga Sz. Gy. sodort. Sz. felálló, szőrös, érdes, igen ágas. Lev. szálasak, kissé érdesek és szőrösek. Vir. szép sárgák. Tokok tojásdadok, szőrösödők. Portokok szálkahegyüek, kopaszak. Napos, füves helyeken, szőllőszéleken. II. Orobancheae Juss. Szádorfélék. 100. Orobanche

L.

Szádor.

Lev. nélküli élősködő növény, sárgás, vörhenyes szinü, de sohasem zöld, levelek helyett pikkelyekkel bir. Szára alján duzzadt, s más növényekhez gyökerévei tapad. Gs. murvás, 4 hasábu v. 2 levelű. Bokr. ásitozó, két ajakú, előre görbült, virágzás után alja felett körülhasad, s ugy hull el, hogy övforma alja helyen marad. Tok 2 kopácsu. Magvak aprók. a) Cs. egylevelü,

4—5 hasábu;

alján 3

murva.

0. ramosa L. Elágazó Sz. Sz. karcsú, pikkelyes ágas. Vir. váltogatok, kékek, füzérben állók, csésze egylevelü, 4

87 hasábu, tojásdad 3-szcgletü, kihegyezett fogakkal, rövid tövén 3 hegyes murva van. Párta csöve összeszorult. Himsz. és a maghon kopaszak. Kender gyökerein, Diósvölgyön, Tokodon, Szálkánál, Doroghon. 0. coerulea Vili. Kék Sz. Sz. egyszerű pikkelyes, a többi fajokénál vastagabb, a nagy, kék virágok laza fürtben állók. Minden virág alatt 3 murva van. A párta csöves előregör­ bült, az alsó ajak czimpái épélüek, hegyesek. Porhonok ko­ paszak. Csésze csöves, egylevelü, 5 fogú, fogai lándzsásak, hegyesek. Cserjés helyeken különösen Achillea fajokon, ritka. Vaskapun, Csákhegyen, a szobi kőbányánál, Doroghon a szőllök közt Artemisia gy. 0. arenaria Borkh. Homok Sz. Sz. egyszerű. Cs. egylev., 5 fogu. Fogai árképüek. Bokr. csöves, egyenes, csöve köze­ pén megszűkült, torka kissé felfúvódott, az ajkak czimpái tompák. Portokok gyapjasak. Virág kék. Artemisia campestrisen, Doroghon, Tokodon. b) Cs. kétlevelü, levélkéi osztatlanok v. Minden virág alatt egy murva. Szár

kéthasábuak. egyszerű.

0. coerulescens Steph. Penészes Sz. A növény különö­ sen felül pókhálósán szőrös, némileg penészforma. Bokr. csö­ ves meggörbült, csöve alján hasas, torkánál elszükült. Por­ honok aljukon gyengén szőrösek. Bibe fehér. Szára egyszerű. Virág kék. Homokos, köves dombokon, Artemisia Campestrisen ritka, Sátorkeöi pusztán Doroghnál. 0. Elatior Sutt. 0. rubens Wallr. 0. major L. Sz. veres­ barna, sokvirágu, egyszerű pikkelyes. Bokr. csöves, harangalaku, hátán egyenes, a felső ajak karélyai elállanak. Himszálak aljukon sürüen szőrösek. Csésze levelek 2 hasábuak, idegesek, kihegyezettek. Bibe viaszsárga. Magvak aprók. Vir. nagyok, vereses-sárgák. Réteken, Cserjés helyeken, leginkább luczernán. Esztergom, Helembán és m. 0. cruenta Bertol. 0. caryophyllacea Saut. Vérszinű Sz. Sz. veres-barna, sokvirágu, egyszerű pikkelyes. Gy. gumós, húsos. Bokr. harang-alaku, elől tövénél kiszélesedett, hátán görbült. A csésze leveles, sokidegü, 2 hasábu, hosszabb a

88 párta csövénél. Himsz. aljukon sürüen szőrösek. Bibe sárgavereses szélű. Vir. sárga-barnásak vereses pontokkal, szegfűszaguak. Hegyi erdei réteken, cserjés helyeken, a pillangóso­ kon. Vaskapun, Doroghon a kálvária-hegyen. 0. Galii Duby. Galaj Sz. Sz. egyszerű pikkelyes. Sokvirágu fehéresen v. veresesen barna. Bokr. nagy sárgás, hol vereses, csöves, harang-alaku, felső ajka sisak-alakuan bolto­ zott, egyenesen előre nyúló. A csésze levele 2 hasábu, ideges, félakkora mint a párta csöve. Himsz. alul sürüen szőrösek. Bibe sötétveres. Ezen utóbbi jellege által a hozzá hasonló 0. Elatiortól könnyen megkülönböztethető. Köves, cserjés helyeken. Galiumokon, Vaskapun, Doroghon, bajnai Őr-hegyen és m. 0. Epithymum DC. Kakuk Sz. Sz. kevés virágú, veresesbarna, alacsony. Bokr. nagy rózsaszínű, hátán gyöngén gör­ bült, felső ajka kiszélesedett, felfelé hajlott. Himszálak alul ziláltan-szőrösek. Bibe sötét-veres. Csésze levele ép, épélü, lándzsás-szálas, sokidegü, kihegyezett, a korolla csövénél hosszabb. Mészsziklákon, cserjés helyeken, hegyi réteken, a kakukfü gyökerein, Vaskapun, Sátorkeöi pusztán, Doroghon, Kesztölczön, Helembán és m. is. 0. Teucri Schulcz. Tarorja Sz. Bokr. barnás, harangalaku, csúcsán sisak-alaku, alsó ajka lefelé hajlott, kerekített czimpákkal. A cs. lev. többidegü, szélesen tojás-alaku, 2 hasábu, félakkora mint a bokr. csöve. Porszál. aljukon szőrösek. Bibe bársonyos, barna-veres. A. 0. Gabihez igen hasonló, de sö­ tétebb szine által is különbözik. Napos, füves, cserjés helye­ ken. Teucr. Chamaedr.-én, Doroghon, Kesztölczön. 0. minor Sm. Kis Sz. Bokr. csöves, kissé görbült, felső ajka 2 karélyu, és mint az alsó tompa fogu. Himsz. aljukon ritkásan szőrösek. Bibe piros v. lilaszinü. Cs. levél 2 hasábu, kihegyezett, sokidegü, akkora v. hosszabb a Corolla csövé­ nél. Sz. alacsony, igen vékony, vereses v. ibolyaszínű. Réte­ ken, főleg a Trifolium pratensen Doroghon. 101. Lathraea

L.

Vicsor.

Leveletlen, fagyökereken élősködő. Cs. murvás harangalakú,' szíves, 4 hasábu. Bokr. ásító, a termés érésekor alja-

89 val együtt lehulló, felső ajaka sisakos szálkahegyü, osztatlan, az alsó 3 karélyu. A maghon tövén van egy széles mirigy. Tok egy rekeszü, 2 kopácsu. Magvak golyó-alakuak, reczézettek. S. squammaria L. Pikkelyes V. Gy. törzse hengeres, ágas, fehéres, szivalaku, húsos pikkelyekkel fedelékesen megrakva, többszáru, fák gyökerein élősködő. Sz. egyenes, ágatlan, húsos, levéltelen, pikkelyes, fehér v. rózsaszinű. Virágok ko­ csányosak, pirosak, bókolok, egyoldali fürtben. Murvák to­ jásdadok, fehéresek. Csésze szőrös, közepe alatt hasas. Bokr. kopasz, összenyomott. Száritás által az egész növény megfe­ ketedik. Árnyékos, nedves helyeken, erdőkben.

13. Család. Ligustrineae Bartl. Fagyalféiék. Fák v. cserjék. Lev. többnyire ellenesek, gyakran szár­ nyasak. Csésze csöves, állandó. Bokr. részarányos, egyszirmu, csöves, 4 hasábu. Virágzat fürt, buga v. sátor. Himszál 2. Bibe 2 águ. Maghon 2 üregű, 2 petéjü. Termés bogyó, leppendek v. tok. 102. Ligustrum

L.

Fagyai.

Vir. himnős. Cs. 4 fogú, hullékony. Bokr. tölcséralaku, 4 metsz., metszetei széjjel nyilók. Bogyó 2 rekeszü, a reke­ szek 1—2 magvuak. Cserje. L. vulgare L. Vesszós F. Lev. hosszukás-lándzsásak, bőrnemüek, ellenesek, épek, hegyesek, kopaszak. Virágok fe­ hérek, szagosak, vegálló csomós bugában. Bogyó fekete, borsó nagyságú. 2 méternél magasabb cserje. Erdőkben, cser­ jésekben. 103. Syringa

L.

Lila.

Vir. himnős. Cs. 4 fogú, állandó. Bokr. tölcsér-alaku, 4 metsz. Tok összenyomott, nem hártyás szélű, 2 rekeszü, 2 kopácsu, kopácsok csőnakaiakuak, rekeszek 2 magvuak. Cserje. S. vulgáris L Orgona L. Lev. szivalakuak, egyszinüek, kihegyezettek, épélüek, kopaszak. Ibolyaszinü v. fehér virá-

90 gok az ág hegyeken, hosszú bugában. Cserje. Kultúra- által alacsony fa. Kertekben mivelik, de elvadultan szőllők gátjain és hegyoldalokon is elég gyakran látható. 104. Fraxinus

L. Kőris fa.

Vir. felemás, külön nős, külön him v. anyavirág. Cs. és bokr. 4 hasábuak v. hiányzanak. Termés lándzsás leppendék, 1—2 rekeszti, nem kovadó, rekeszek egymagvuak. Fr. Excelsior L. Magas K. Lev. szárnyasak, (3—6 pár) levélkék nyelteiének, hosszúkás-lándzsásak, fürészesek, ko­ paszak. Leppendék tojásdad-hosszúkás. Bibe tompa, bibenyél rövid. Sötétbarna virágok, a termés érésekor lefelé függő laza bugában. Magas fa. Erdőkben. Cserepes, Fehérkö-h., Strázsa-h., Hideglelős-kereszt-h., Palota-h., Kesztölczön, Dömösön és m. Fr. Ornus L. Virágos K. Lev. többnyire 3 pár szárnyuak, levélkék nyelesek, lándzsásak, kihegyezettek, fürésze­ sek. Vir. csészések és bokrétásak, fehérek, illatosak. Leppendékek lándzsásak, tompák, 10—20 láb magas fa. Hegyi er­ dőkben. Vaskapun, Téglaháznál, Kétágú-h., Hideglelős-kereszth., Szamár-h., Pilis-hegyen, Kesztölcz, Csév, Dömösnél.

14. Család. Verbenaceae Juss. Szaporafűfélék. Vir. himnősek, kocsánytalanok s valamint a termések is vékony megnyúlt füzérekben. Cs. csöves, állandó 4—5 fogu. Párta szabálytalan, tölcséres, 4—5 metsz. Himsz. 2 v. 4, két főbb himesek. Maghon 2—3 rekesz'ü. Termés csontár­ forma v. bogyó. 105. Verbéna

L.

Ssaporafü.

Cs. 4—5 hasábu. Bokr. csöves, tölcséralaku, görbenyaku, 5 karélyu, csaknem 2 ajakú. Himsz. 4, kettő főbb himes. Termés 4 rekeszti, egy magvu, 4 makkocskára oszlik. V. officinalis L. Közönséges Sz. Gy. orsó-alaku, ágas. Sz. felálló, érdes, ágas. Lev. ellenesek, érdesek, sok hasá­ buak, sallangosak, csipkésen-fogasak, nyélbe keskenyedök. Vir. levéltelen, hosszú vesszös, csaknem fonálalaku füzérben

91 állnak, aprók, halvány-pirosak. Murvácskák lándzsásak, hegye­ sek, csésze 4-szegletes. Parlagokon, réteken, legelőkön, utak és kerítések mellett.

15. Család. Labiatae L. Ajakosak. Száruk négyszögű. Ágak és levelek ellenesek. Virágzat álörv. Csésze csöves, többnyire 2 ajakú állandó. Korolla 2 ajakú. Himsz. 4 ritkán 2, kettő nagyobb, kettő kisebb. Ter­ més a csészében ülő 4 makkocska. Illatos növények. 106. Mentha

L.

Menta.

Cs. 5 fogú, nem két ajku. Bokr. tölcséralaku, 4 hasábu, felső ajak kissé kicsipett, az alsó egyenlően 3 karélyu. Torka nyilt az az csöve belsejében nincs szörkoszoru. Himsz. 4-en széjjelállók, a bokrétánál hosszabbak, kinyulók, néha rövidebbek. Négy mag a csésze alján. a) Fűzéres

örvök.

M. silvestris L. Bárzsing M. Gy. rostos, terjedő, számos ostorindákat hajt. Sz. felálló, szőrösödő, 4-szegletü, ágas. Lev. szives-hosszúkásak, hegyesek, fűrészes foguak, alsó lap­ jukon borzasan-molyhosak. Vir. kocsánykák és csészék bor­ zasak, a murvák árképüek. A csésze torkában nincs szőrgyürü. Vir. örvök. aljukon megszaggatott hosszú levéltelen hengeres végfüzérben. Magvak reczésen pontozottak. Vir. halvány-pirosak. Patakok partjain, nedves árkok szélén, ned­ ves réteken köz. A m. piperitához, mely nálunk vadon sehol sem terem, de sajátságos, égető, később hűtő ize, és orvosi hatása miatt kérteinkben miveltetik — hasonló, tőle külömbözik, hogy minden részében kopasz, levelei nyelesek, mag­ vai simák. b) Vir.

örvök

gömbbé

szorultak.

M. aquatica L. Vizi M. Gy. rostos, ostorindákat hajt. Lev. tojásdadok, hegyesek, fürészesek, nyelesek, borzasak. Szára 4-szegletü, felálló, merevszőrü. A csésze torkában nincs szörgyürü. Az álörvök 2—3-mával egy végálló sürü

92 gömbbé összefolynak. Vir. halvány-pirosak. Magvak ikrásan pontozottak. Nedves réteken, ingoványos helyeken patakok partjain. c) Alörvök

egymástól

távol

állók,

és nem össze folyók.

M. arvensis L. Tarlói M. Gy. rostos, számos ostorindá­ kat hajt. Sz. felálló, ágas, borzas, 4-szegletü, tetejéig leveles és egy meddő levélcsomóval végződik. Lev. tojásdadok, fűrészesek, felfelé kisebbedők, hegyesek, szőrösek. Álörvök szá­ mosak, hónaljiak, egymástól távol állók. Himszálak akkorák mint a bokréta. Csészék harangalakuak, tojásdad 3-szegletü, hegyes fogakkal, torkukban nincs szörgyürü. Bokr. ziláltan szőrös. Magvak simák. Ingoványos réteken, árkokban, folyók partjain. M. sativa L. Vetési M. Az előbbihez igen hasonló s annak válfaja, tőle különbözik, hogy csészéje csöves, fogai 3-szegletü lándzsásak, kihegyezettek. Nő az előbbivel. M. Pulegium L. Csombor M. Sz. hengerded, gyökerező, felegyenesedő, szőrös, ágas. Lev. tojás-kerekdedek, rövidek, csipkésen-fűrészesek, rövid nyélbe futók. A csésze barázdás, torkát egy szőrkör zárja el, fogai lándzsásak, szemszőrösek. Alörvök sürüek, gömbdedek. Vir. ibolyaszinüek. Az egész növény erős aromaticus illatú ós bors-izü. Nedves réteken, árkokban, mocsarakban, vizjárta helyeken. 107. Lycopus

L.

Pesstereze.

Cs. csöves, 5 fogu. Bokr. csöves, 4 hasábu, a felső czimpája kissé szélesebb, kicsípett. Himsz. 2 kifejlett, széjjelálló, a pártából kinyúló, a felső kettőnek csak durványai van­ nak. Magva 4 tompavégü. L. europaeus L. Európai P. Gy. terjedő, sokrostu, indá­ kat hajt. Sz. 4-szegletü, felálló, magas, szélein borzas. Lev. nyelesek, tojásdad-lándzsásak, alig szárnyasan-hasogatottak, öblösek és mélyen fürészesek, szöszösek, érdesek. Álörvök egymástól elállók, sokviráguak. A csésze czimpái árképüek, érdesek. Vir. kicsinyek, fehérek. Nedves parlag helyeken, bo­ zótokban, árkokban patakoknál.

93 L. exaltatus L. Magas P. Az egész növény érdes. Gy. igen terjedő, ostorindákat bocsát. Sz. magas, felálló, ágas. Lev. nyelesek és mindnyájan szárnyasan-hasogatottak, bor­ zasak, czimpái fogasak és épek, szélükön visszahajlottak, ikrásan érdesek. Csésze czimpái fulánkosak. Vir. fehérek, ki­ sebbek. Az előbbivel ugyanazon helyeken, de ritka. A dunai szigetekben. A patak partján Táth felé, Nánán a Garam régi medrének füzesében. Köhidgyarmaton, Csenkén a Duna mel­ lett, Helembán az Ipoly melletti félszigeten, Ácson. 108. Hyssopus

L.

Izsóp.

Cs. 5 fogu. Bokr. 2 ajakú, felső ajak lapos, két alsó ajak 3 metsz., közép czimpája nagyobb, visszásán szivalaku. Himsz. 4, széjjelállók, a bokrétánál hosszabbak, tokjai csú­ csukon összenőttek. H. officinaiis L. Kerti I. Sz. félcserje, alul fás, felül fűnemü. Lev. lándzsásak, épélüek, ikrásan pontozottak. Vir. csomók egyoldalú álörvös fűzérben. Csésze fogai lándzsásak. Vir. sötét ibolyaszinüek. Miv. kertekben, temetőkben, szőllőkön. 109. Thynus

L. KaJeuTcfű.

Cs. 2 ajakú, felső ajaka 3 fogu, alsó 2 osztatu. Bokr. 2 ajakú, felső ajaka lapos, az alsó 3 metsz. Himsz. 4, egy­ mástól elállók, felső részükkel széthajlók. T h . Serpyllum L. Terjedő K. Gy. fás, ágas. Sz. henyélő v. felegyenesedő, később fás. Lev. körkörösek v. szálasak, rövid nyelüek, épélüek, tompák, kopaszak v. szőrösek, vállban szemszőrösek. Vir. örvök a szár végén gömbösek v. fürtösek. Vir. rózsaszinüek, illatosak. Nálunk tenyésző válfajai: T h . latifolius Wallr. széleslevelü, T h . angustifolius Wallr. keskeny levelű, T h . lanuginosus Mill. gyapjas levelű. Réteken, legelő­ kön, erdőszéleken, füves-dombokon. T h . montanus WK. Hegyi K. Lev. tojásdad-kerülékesek v. kerekdedek, tompák, kopaszak, épélüek, vállukon szemsző­ rök nélkül. Termést hozó szárak henyélők, elágazók, aljukon össze-vissza tekergettek. Vir. gyűrűsek. Csészék kopaszak, többnyire veresesek. Vir. rózsaszinüek. Ez is az előbbi vál-

94 fajának tekinthető. Magasabb fekvésű hegyi réteken, erdőszéleken. Cserepesben, Szentléleken, Kesztölczön, Galla-hegyeken, Letkésnél, Kemenczénél. 110. Origanum

L.

MurvapiJek.

Cs. 5 fogu. Bokr. két ajakú, felső ajaka lapos, kicsípett, alsó 3 metsz. Himsz. 4, egymástól elállók, felső részükkel szétnyilók. Lev. tojásdadok v. körkörösek. 0. vulgare L. Közönséges M. Gy. leveles, indákat bocsájt, hengeres. Sz. felálló, ágas, rövidszőrü. Lev. nyelesek, ziláltan szőrösek, tojásdad-hosszúkásak, épélüek. Murvák to­ jásdadok, szinesek, mirigy nélküliek. Vir. sötét pirosak, rövid, tömött füzérekben. Köves, bozótos helyeken, szőllők közt, erdei vágásokban. 0. majoranna L. Majorána M. Gy. egynyári. Sz. felálló, igen ágas. Lev. tojásdadok, tompák, nyelesek. Fűzérek gömbdedek, tömöttek, molyhosak. Afrikából származó ezen fűsze­ res növényt kérteinkben gyakran mivelik. 111. Melissa

L.

Meliszsza.

Cs. 2 ajakú, felső ajaka lapos, 3 fogu, alsó hegyes, 2 fogu. Bokr. 2 ajakú, felső ajka kissé domború, alsó ajakának középhasábja nagyobb, szives v. tojásalaku. Himsz. 4, egy­ mástól elállók, a felső ajak alatt összehajlók. M. officinalis L. Czitromszagu M. Gy. sokfejű. Sz. fel­ álló, ágas, felül finom szőrös. Lev. puhatapintatuak, nyele­ sek, tojásdadok, tompák, ránczosak, fűrészesek, ziláltan sző­ rösek. Vir. kicsinyek, csomósak, fehérek v. halvány rózsaszí­ nűek, egyoldalú, kevésvirágu, leveles álörvben. Csészék sző­ rösek. A czitromillatu déli növény nálunk elvadultan világos erdő részekben, cserjésekben fordul elő. A Cserepesben, Szentléleki hegyeken, Szentgyörgymezőn, Kovácspataknál. 112. Calamintha

Tourn.

Csombor.

Cs. 2 ajakú, felső ajaka 3 fogu, alsó 2 metsz. Bokr. 2 ajakú, felső ajka lapos, alsó 3 metsz. Himsz. 4, egymás­ tól elállók, az alsó ajak alatt összehajlanak.

95 a) Kocsányok egyviráguak. Murva gallér nincs. C. Acinos Clairv. Fürtös Cs. Gy. egynyári, egyszerű, orsó-alaku. Sz. felegyenesedő, szőrös. Lev. hosszúkásak, he­ gyesek, alig szőrösek. Vir. kicsinyek, ibolyaszinüek, csomó­ sak, kevésvirágu, egymástól elálló, a leveleknél rövidebb álörvben. Terméses csészék az egymásra boruló fogaik által elzártak. Ugarokon, füves helyekon, szőllők közt, homokos gyepeken. b) Kocsányok

hogernyősek. Bogernyők 3 v. több virá­ gnak. Murva gallér nincs. C. officinalis Hausm. Orvosi Cs. Évelő, borzas. Gy. fás, sokfejű. Sz. felálló, tekergős. Lev. nyelesek, tojásdadok, he­ gyesek, fogasak. Kocsányok sok halvány-kékes, piros-viráguak. A barázdás csésze torka a termés érésekor nyilt és szőrös. Makkocskák barnák, gömbdedek. Erdőszéleken, cser­ jés helyeken ritka, Szentlélek, Dömös-pilisi hegyeken, Gerecse-h. A mányi hegyoldalon és sombereknél. Bajóthi ha­ tárban Szent-Keresztnél, a vadaskert mellett. Lábatlannál a vörösmárvány-hegyen, hintó-sürüs vágásban, Kemenczénél. c) Alörvök

serte-alaku murvák által alkotott által körülvéve.

gallér

C. Clinopodium Benth. Clinopodium vulgare L. Szöszös Cs. Sz. felálló, alig ágas, borzas. Lev. nyelesek, tojásdadok, szőrösek, hegyesek, ritka fogasak. Vir. pirosak, sokvirágu gömbded álörvben. Gallér murvái serteformák, merev szem­ szőrösek, oly hosszúak mint a csésze. Köves, bozótos helye­ ken, hegyi réteken, kerítések mellett. Köz. 113. Salvia

L.

Zsálya.

Cs. 2 ajakú, felső ajaka 3 fogú v. osztatlan, alsó 2 metsz. Bokr. ásitó 2 ajakú, felső ajaka domború v. össze­ nyomott v. sarló-alakuan előrehajló, az alsó 3 metsz., a kö­ zépső czimpa nagyobb, kicsipett. Himsz. 2 egymáshoz közel s a párta alsó ajaka alatt párhuzamosan állanak. S. officinalis L. Orvosi Zs. Gy. fás. Sz. cserjés, felálló, ágai és ifjabb levelei szürke molyhosak. Lev. lándzsás-tojás-

96 dadok, apró csipkések, ránczosak. Örvei 6—10 viráguak. Csésze fogai szálkahegyüek. Vir. ibolyaszínű. Kertekben és szőllökben miv. S. Aethyopis L. Szerecseny Zs. A növény gyapjas. Gy. orsó-alaku, ágas. Sz. 4-szögü, fűnemü, sokvirágu, igen ágas, ágai felegyenesedők, bugásak. Alsó lev. szárnyasak, nyélbe futók, a többiek szives-tojásdad-hosszúkásak, öblösek, rendet­ lenül fogasak, nyelteiének. Mindnyája ránczos eres. Vir. örvök kevés kis fehér v. halaványkék viráguak. Murvák párosak, kerekded-szivalakuak, fulánkhegyüek, a csészénél — melynek fogai szinte fulánkhegyüek — rövidebbek. Mezőkön, parla­ gokon, árkok szélein, utak mellett. Száraz homokos helyeken. Esztergomban, Kövesden, Kovácspataknál, Újfalun, Süttön. S. glutinosa L. Enyves Zs. Gy. hengeres, ágas. Sz. soklevelü, ágas, borzas. Lev. szives nyil-alakuak, ellenesek, fűrészesek, kihegyezettek, borzasak, nyelesek. Vir. örvek hoszszuak 5—8. Virágok fürtösek, a csésze harangalaku 3 fogu. Himsz. oly nagyok mint a sárga, nagy bokréta. Az egész növény borzas, enyves. Erdei árnyékos, nedves helyeken, vá­ gásokban, patakok partjain, Cserepesben, Barátkútnál, Szentléleken, Maróthon, Dörnösön, Újfalun, Gerecse-hegyen. S. austriaca Jacq. Osztrák Zs. Gy. fás, orsó-alaku. Sz. sugár, alig leveles, 4-szegletü, borzas. Lev. tojásdad-hosszú­ kásak, karélyosak v. szárnyasan-hasogatottak, csipkések, rán­ czosak, alul az inaknál szőrösek, tölevelek nagyok, hosszunyelüek, földhöz simulok, szárlevelek kicsinyek, szárölelők. Vir. örvek igen borzasak, kevés viráguak. Himsz. a nagy sárga v. fehér bokrétánál kétszer nagyobbak, és a felső ajakából jóval kinyulók. Réteken, legelőkön, cserjés, füves helyeken. 8. pratensis L. Mezei Zs. Sz. felálló, fűnemü, kevéslevelü, borzas, felül ágas. A murvás csésze a bokrétával együtt mirigy-szőrös és enyves is. A tő és szár-levelek nye­ lesek, tojásdadok v. hosszúkásak, alul pelyhesek, a legfel­ sőbbek ülők, szárölelők. Örvök többnyire hatviráguak és hosszú fürtöt képeznek. Murvák tojásdadok, hegyesek, zöldek. Csésze fogai szálkavégüek. Bokr. nagy kék. Réteken, legelőkön, utak mellett köz.

97 S. sitvestris L. Erdei Zs. Gy. kissé fás, ágas. Sz. fel­ álló v. felegyenesedő, fűnemű, ágas, soklevelü és a szem­ csésen pontozott murvák, csésze és pártákkal együtt finom pelyhes. Lev. ellenesek, nyelesek, tojásdadok v. lándzsásak, csipkések, ránczosak, alsó lapjukon pelyhesek, a legfelsőbbek nyelteiének. Vir. örvek kevés (5—6) kékes vörös viráguak, fűzéresek. Murvák tojásdadok, pirosak v. lilaszinüek. Csésze fogai szálkavégüek. Hegyi réteken és homokos erdőkben, töl­ téseken, utak mellett köz. S. verticillata L. Gyürüs Zs. Gy. terjedő. Sz. felálló, s mint a többi fajoknál, 4-szegletü, ágas, soklevelü murvák s a csészével együtt rövid szőrös. Lev. ellenesek, nyelesek, 3-szegletesen szivalakuak, csipkés-fogasak, ziláltan szőrösek. Vir. Örvek egymástól távolabb állók, sokviráguak, tömöttek, golyó-alakuak. Az ibolyaszinü bokréta csöve belül hártyás, rojtos gyűrűvel. Vir. kocsányok akkorák, mint -a hegyesfogu csésze. Réteken, dombokon, árkok szélein, utak mellett köz. 114. Galeopsis

L.

Vajfű.

Cs. 5 fogú, a termés érésekor kinyilt, fogai szálka-hegyüek. Bokr. ásitó 2 ajakú, a felső ajak boltos, az alsó aja­ kának metszetei csaknem 4-szegletüek, a középső nagyobb ; alján mindkét oldalon egy-egy pup van, ezen púpok ürege­ sek. Csövében nincs szőrsor. 4 poroda a bibe nyéllel együtt a párta torkából kiáll. Portokok kopácsok által feslők. Makkocskák visszás-tojásdadok. G. Ladanum L. Veres V. Sz. felálló, ágas, lefelé álló, lelapult, puha szőrös, és izületei mindenütt egyenlő vastagok. Lev. nyelesek, lándzsásak, fűrészesek, épélüek. Cs. puha szőrüek, szúrósak, szegletesek. Vir. örvök egymástól mind távol állók. A korolla felső ajka fogacskás. Vir. pirosak. A merev szőrök hiánya által a következőktől könnyen megkü­ lönböztethető. Erdőszéleken, vágásokban, cserjés helyeken, ugarokon. G. Tetrahit L. Tarka V. Gy. orsó-alaku. Sz. felálló, ágas, lefelé irányzott sertéktöl merevszőrü, szúrós, az izületek alatt megvastagodott. Lev. nyelesek, tojásdad-hosszúkásak, hegye-

7

98 sek, fogasak. Csésze fogai fulánkhegyüek, szúrósak. Vir. or­ vok sokviráguak, felül egymást érik. Bokr. halaványpiros sárga folttal az alsó ajakán, v. ritkán fehér. Csöve akkora mint a csésze. Cserjés, erdei helyeken, ligetekben, hegyi pa­ takok partjain, ugarokon. G. versicotor Curt. Többszínű V. Gy. orsó-alaku. Sz. felálló, ágas, lefelé irányult sertéktől merevszőrös, az izü­ letek alatt megvastagodott. Lev. nyelesek, tojásdad-hosszú­ kásak, kihegyezettek, fogasak. Vir. örvök sokviráguak, felül egymást érők. Csésze fogai fulánkhegyüek. Bokr. nagy sárga, az alsó ajakának középső czimpája ibolyaszinü, csöve a csé­ szénél kétszerte nagyobb. Erdőkben, vágásokban, vizmosások mellett. G. pubescens Bess. Szőrösödő V. Gy. orsó-alaku. Sz. felálló, ágas, szőrösödő, lelapult puha szőrök és lefelé irány­ zott serték által, izületek alatt kissé megvastagodott. Lev. nyelesek, széles-tojásdadok, fűrészesek. Csésze fogai fulánk­ hegyüek. Bokr. nagy veres-sárga, karimája sötétveres két sárga folttal az alsó ajakán. Csöve sokkal hosszabb a csé­ szénél. Erdőkben, parlagokon, kerítések mellett, hegyi pa­ takok partjain. Ezen utolsó 3 faj, ujabb füvészek és Linnee szerint is, egy fajnak válfajai gyanánt tekintetnek, mert nem ritkán egyes egyedei oly hasonlók egymáshoz, hogy csak bokrétájuk szine által — mely mindenkor állandó — külön­ böztethetők meg. 115. Lamium

L.

Árvacsalán,.

Cs. 5 fogú, fogai szálkahegyüek. Bokr. két ajakú, ásitó, felső ajaka domború épvégü, az alsó ajak oldal czimpái igen aprók v. hiányzanak, a középső' karélya mélyen kimetszett, visszás-szivalaku. Portokok szálasak, hosszában feslők. L. album L. Fehér A. Sz. felálló, alján ágas, leveles. Gy. orsó-alaku, rostos, szárforma indákat bocsát, évelő. Lev. nyelesek, szives-tojásdadok, kihegyezettek, fűrészesek, a fel­ sőbbek nagyobbak. Virág örvei 10—20 fehér viráguak. Bokr. csöve alján görbült, görbülése alatt elszükült, belül szőrköre van. Cs. barázdásak. Bozótokban, erdei utak és kősziklák

99 mellett. A Hideglelős-kereszt-hegy alatt. Dömösön a Vadálló kövek kőszikláinál, Kovácspatakon. L. maculatum L. Foltos Á. Gy. orsó-alaku rostos, száralaku indákat bocsájt, évelő. Sz. felálló, rövidszőrü, leveles. Lev. nyelesek, tojásdad-szivalakuak, kihegyezettek, fűrészesek, szőrösek, néha különösen tavaszkor fehér foltosak. Álörvök piros 4—10 viráguak. Bokr. nagy csöve görbült, keresztbe elszükült, belül szőrköre van. Cs. barázdás, görbült. Cserjés helyeken, ligetekben, patakok partján, házak körül. L. amplexicaule L. Szárölelő Á. Gy. orsó-alaku, vékony, egynyári. Sz. alján ágas, felegyenesedő, leveles v. közepén levéltelen. Lev. kerekded vese-alakuak, tompák, csipkések, laposszőrüek, a murváskodók szárölelők, az alsók nyelesek. Bokr. piros csöve hosszú egyenes, belül szőrtelen. Csészék érdes szőrüek, fogai szálas-árképüek, be vannak záródva. Portokok szakállasak. Parlagokon, romtalajon, földeken, falakon. Köz. L. purpureum L. Piros Á. Gy. egynyári, rostos. Sz. fel­ egyenesedő, vereses, alján ágas, kopasz, közepén levéltelen, alul és hegye felé leveles. Lev. nyelesek, szives-tojásdadok, egyenetlenül tompán csipkések, a murváskodók hegyesek. Virág örvök tömöttek. Bokr. piros csöve egyenes, belül szőrkörrel ellátva. Portokok szakállasak. Igen közönséges dudva, parlagokon, ugarokon, kertekben. 116. Galeobdolon

Huds.

Mamó.

Cs. 5 fogú, fogai egyenetlenek, szálkahegyüek. Bokr. két ajakú, felső ajka domború épvégü, csipkés, az alsó 3 hasábu, mind a három hasábja tojásdad-lándzsás, hegyes, csöve belsejében szőrkör van. Him 4, a bibe nyéllel együtt a bokr. torkából kinyul. Portokok hosszában feslők. Makkocskák 3-szögüek. G. Ilíteura Huds. Véres torkú M. Gy. terjedő, gyökerező leveles indákat bocsájt. Sz. felálló, egyszerű rövid szőrös, lehajló szőrökkel. Lev. szőrösek, nyelesek, tojásdad-lándzsások, hegyesek, bevagdalt fogasak. Vir. örvök 6—8 virá­ guak. Bokr. nagy sárga, nyaka veres. Nedves cserjés, árnyas helyeken, erdőkben, partok szélein.

7*

100 117. Leonurus

L.

Gyöngyajak.

Cs. 5 szögű, 5 fogú, fogai széjjelnyilók, szúrósak. Bokr. 2 ajakú, felső ajak homorú ép, alsó ajak 3 hasábu, hasábjai virága kinyilása után egy lándzsás sallanggá összesodródnak. Bokr. csövében egy szőrkör van. Himsz. 4, s a bibe nyéllel együtt a bokr. torkából kinyúlnak. Néha a virágzás után ki­ felé hajolnak. Makkocskák 3-szögletüek, csonkák. L. Cardiaca L. Szúrós Gy. Gy. kissé fás, erős rostu. Sz. felálló, ágas. Lev. nyelesek, alul szőrösek, az alsók ujjasak, szivesek, 5—7 karélyuak, bevagdaltan fűrészesek, a felsők 3 karélyuak, karélyai hegyesek, fogasak. A kopasz csésze fogai szúrósak. Vir. örvök hosszú leveles fűzérben. Bokr. felső ajka igen szőrös. Kis virágai veresesek, fehéren pontozottak. Ke­ rítések, utak mellett, romtalajon, parlagokon. 118.

Chaiturus

Ehrh.

Kajtár.

Cs. 5 fogú, fogai egyenesek. Bokr. felső ajaka homorú, ép, alsó ajaka 3 hasábu, közép hasáb nagyobb visszás-tojásdad, tompa; a szőrkör a bokr. csövében hiányzik. Himsz. 4, a bibe nyéllel együtt a bokr. torkából kinyúlnak, de kifelé nem hajlanak. Portokok hosszában feslök. Makkocskák 3-szögüek, csonkák. Ch. Marrubiastrum Reich. Pemet K. Sz. felálló, ágas. szőrösödő. Lev. nyelesek, hosszúkás-lándzsásak, fűrészesek, alsó lapjukon szőrösödők és molyhosak is, a felsők épélüek. Sokvirágu álörvök leveles hosszú tömött füzérben. Csésze fogai árképüek, szúrósak. A kis virágok rózsaszínűek. Az élőbbemhez igen hasonló, de kisebb, gyengébb, és levelei osztatlanok. Árkokban, parlagokon, posványos helyeken, ke­ rítések mellett. 119. Marrubium

L.

Pemetefű.

Cs. gyertyatartó-forma, 5—10 fogú, 10 sinoru, a ter­ més érésekor kinyílt. Bokr. csészénél hosszabb, felső ajaka egyenes szálas, ép v. két ágú, alsó ajaka 3 ágú, a középső nagyobb kerekded. A bokr. csövében a szőrkör megszakított. Himsz. 4, a bibe nyéllel együtt a bokr. csövében be van zárva. Makkocskák 3-szegletüek, csonkák.

101 M. vulgare L. Orvosi Pemetefű. Sz. a csészékkel együtt fehér molyhos, tövénél ágas, ágai felegyenesedők, egyszerűek. Lev. nyelesek, kerekded-tojásdadok, ránczosan-eresek, zöldek, fogasak, alul szürke molyhosak, felül pelyhesek. Vir. örvök csaknem golyóalakuak, sok fehér apró viráguak, tömöttek, gyapjasak, egymástól eltávolodók. Csészék 10 foguak, fogak árképüek, horgos végűek. Parlagokon, utak és falvak mel­ lett köz. M. peregrinum L. Fehér P. Gy. kissé fás, sokfejű. Sz. felálló, fehér molyhos, tövön elágazó, ágai széjjelterpeszkedők, Lev. nyelesek, hosszúkás-lándzsásak, ránczosan-eresek, csipkés-fürészesek, fehér molyhosak. Vir. örvök 6 v. több fehér viráguak, ülők, a felsők egymáshoz közeledők. Csészék ren­ desen 5 árképü foguak. Parlagokon, homokos réteken, utak, házak mellett. M. remotum Kit. M. Peregrino-Vulgare Reichardt. Sz. felálló, molyhosan-szőrös, ágas felálló, meghosszabbodott ágak­ kal. Lev. nyelesek, hosszúkás-lándzsásak, ránczosan-eresek, szürkén-molyhosak, fogasak. Virág örvök hónaljuak, ülök, (8 v. több viráguak) és mindnyájan eltávolodók. Csésze fogai 5 részben többen egyenesek, árképüek. Az egész növény hamvas-zöld. Az előbbitől különbözik, hogy levelei kevésbé hegyesek, az alsók pedig csaknem kerekdedek; ágai vesszősek, megnyúltak. Örvei mindnyájan egymástól eltávolodók; a csészék 5—10 foguak, fogai finomabbak, merevebbek, csú­ csukon kopaszak, gyakran visszahajtottak; szine feltűnően sötétebb zöldes és nem fehér. A m. vulgáristól pedig azál­ tal, hogy meze sürübb, felső levelek keskenyebbek, csészék csak részben 10 foguak, legtöbb fogai egyenesek. Ezen nö­ vény a két előbbi fajokat összekötő vegyfaj. Az előbbi fa­ jokkal nő. Szentgyörgymezőn, Kesztölczön, Újfalun, Süttőn, Farnadon, Gyermelyen, Kovácspatakon, Helembánál. 120. Sideritis

L.

Szideritisz.

Cs. 5 fogú, kétajku, a termés érésekor kinyilt. Bokr. felső ajka lapos, alsó 3 hasábu, a középső hasáb nagyobb tojásdad-tompa. Himsz. 4, a bibenyéllel együtt a bokr. csö-

102 vében rejlők. Szőrsor a bokréta csövében néha hiányzik. Makkocskák visszás-tojásdadok, csúcsukon kerekitettek. S. montana L. Hegyi Sz. Gy. egyszerű. Sz. felálló, ágas, igen borzas, fűnemű. Lev. szőrösek, lándzsásak, szálkavégüek, nyelteiének. 4—6 virágai, hosszú megszakított álörvös füzér­ ben. Cs. 5 fogú, szúrós, hosszabb a bokrétánál. Bokr. ki­ csiny, sárga, végre rozsda szinü karimájú lesz. Földeken, köves, napos partokon, cserjés helyeken. 121.

Melittis

L.

Mézgáncs.

Gs. tág, harangalaku, hasábosán kétajku. Bokr. ásitó nagy, nyaka a csészénél sokkal szűkebb, felső ajaka lapos, alsó 3 karélyu, középső karélya nagyobb, csipkés, kerekded. Porhonok 4-en, a bibe nyéllel együtt a bokr. torkából ki­ nyalok, és a felső ajak alatt párhuzamosak, portokok ke­ resztben fekvők. Makkocskák tojásdad 3-szegletüek, pelyhesek. Lev. tojásdad v. szives-tojásdadok. NI. Melissophyllum L. Melissa levelii NI. Gy. sokfejű. Sz. felálló, egyszerű borzas. Lev. ellenesek, nyelesek, szives-toj ásdadok, borzasak, hegyesek, egyenlő fűrészfoguak. Vir. na­ gyok, fehérek biborszinü foltokkal, a levelek hónaljaiban elle­ nesek, magánosak v. 2—3-mával. A bokr. csöve az öblös pelyhes csészénél kétszer hosszabb. Hegyi erdőkben, vágásokban. 122. Ballota

L.

Peszercze.

Cs. csöves, gyertyatartó-forma 5 egyenlő fogú, a ter­ més érésekor kinyílt. Bokr. felső ajaka teknős, alsó ajaka 3 metszetű, közép czimpája nagyobb, visszásán sziv-alaku. Bokr. csövében szőrkör. Himsz. 4, a bibe nyéllel együtt a bokr. torkából kinyúlók, a felső ajak alatt párhuzamosak. Portokok hosszában feslők. Makkocskák csúcsukon kerekitettek. B. nigra L. Fekete P. Gy. kissé fás, sokfejű, erős ros­ tos. Sz. felálló, ágas, borzas, szőrös. Lev. nyelesek, tojás­ kerekek v. szívesek, fürészesek, ritka szőrösek, ránczosak. Vir. örvök tömöttek, kocsányon ülnek. Csésze 5 fogú, baráz­ dás, borzas, csöve kitágult, fogai szálkavégüek, az ibolyaszínű v. sárgafehér bokr. csövénél hosszabbak. Köves, cserjés he­ lyeken, napos partokon, szőllők közt, parlagokon köz.

103 123.

Stachys

L.

Hunyász.

Cs. 5 fogu. Bokr. felső ajka teknős, alsó ajka 3 metsz., a középső czimpa visszás-tojásdad, nagyobb, tompa; a két szélsők hátrafordultak. A bokr. csövében szőrkör van. Himsz. 4, a bibe nyéllel együtt a bokr. torkából kiállók, a felső ajak alatt párhuzamosak, a két nagyobb alsó a virágzás után összesodródva a virágból kétfelé kifordulnak, lekonyulnak. A makkocskák csúcsukon kerekítettek. a) Vir. örvök 30—50 viráguak. Vir. pirosak. Murvák szálas-lándzsásak, oly hosszúak mint a csésze. St. germanica L. Német H. Sz. felálló, fehér, igen sű­ rűen molyhos, gyapjas, 4-szegletü, kemény. Lev. nyelesek, vastagok, puha tapintatuak, hosszúkások, vállukon szívesek, csipkések, molyhos-gyapjasak, felsők sokkal kisebbek, nyelet­ lenek. Vir. csomósak, felül tömött örvös, murvás füzérekben. Az örvök 30—50 viráguak. Vir. pirosak, ritkábban fehérek. Csészék gyapjasak, fogai tojásdadok, kihegyezettek, szálkavégüek, szúrósak. Erdőkben, vágásokban, cserjés helyeken, vasutak mellett Esztergomban, Kövesden, Nánán s máshol is. b) Vir. örvök 6—12 viráguak. Vir. pirosak. Murvák fonálképüek, rövidebbek a csészénél. St. silvática L. Erdei H. Gy. száridomu, ágas, terjedő, évelő. Sz. felálló, durvaszőrü, felfelé mirigyszőrös, enyves. Lev. nyelesek, szives-toj ásdadok, kihegyezettek, fűrészesek, borzasak, a felsők murváskodók, kicsinyek. A rendesen 6 vi­ rágú álörvös füzér végálló, murvás. Csészék szálkahegyüek, kissé szúrósak, enyves-szőrösek. Vir. pirosak, még egyszer ak­ korák mint a csésze, az alsó ajak fehér foltos. Erdőkben, vágásokban, patakok és vízmosások- partjain. St. palustris L. Seppedék H. Gy. száridomu ágas, ter­ jedő, évelő. Sz. felálló, merevszőrű. Lev. szives-aljból hoszszúkás-lándzsásak, kihegyezettek, világos-zöldek, pelyhesek, csipkések, a felsők alig szárölelök. Vir. örvök füzérben 6—12 viráguak. Csészék borzasak, szálkavégüek, kissé szúrósak, ki­ sebbek a bokrétánál. Vir. pirosak. Forrásos, posványos he­ lyeken, vizes árkokban, nedves szántóföldeken.

104 c) Vir. örvök 2—12 virágnak. Vir. sárgás-fehérek. Murvák fonálalakuak, sokkal rövidebbek a csészénél. St. annua L Egynyári H. Gy. orsó-alaku, egynyári. Sz. felálló, ágas. Levelek kopaszak, nyelesek, rövid szálkavégüek, az alsók tojásdadok, hosszúkásak, a felsők lándzsásak, sok­ kal kisebbek. Vir. örvök füzérben 2—6 viráguak. Csészék szőrösek, fogai lándzsásak, szálkavégüek, a bokr. csövénél rövidebbek. Bokr. felső ajaka hátra g-örbült csorba, fehér, alsó ajaka halaványsárga. Ugarokon, tarlókon, parlagokon, vetések közt. St. recta L. Tisztes H. Gyök törzse ágas, évelő később fás. Sz. felálló, ágas, merevszőrü, érdes, alján fás. Levelek lándzsásak, hegyesek, borzasak, fogasak, merevek, az alsók nyelesek, a felsők ülők, a murváskodók sokkal kisebbek. Vir. örvök, 6—12 viráguak. Csészék merevszőrüek, fogai 3-szegletüek, szálkavégüek. Bokr. sárga-fehér, csöve akkora mint a csésze. Köves, cserjés helyeken, szőllők közt, füves partokon. 124. Betonica

L.

Betonika.

Cs. csöves, 5 fogú, fogai szálkahegyüek, a termés érésekor kinyilt. Bokr. felső ajaka egyenes, homorú, felálló, alsó ajka 3 metsz., közép czimpája nagyobb, visszás-szivalaku. Szőrkör a bokrétában hiányzik. Portokok hosszában feslők. Makkocskák kikerekített tompa csúcscsal. B. officinalis L. Orvosi B. Gy. kissé fás. Sz. felegyene­ sedő, egyszerű, kevéslevelü. Lev. nyelesek, szives-hosszúkásak, tompák, csipkések, ránczosak. Vir. örvök egymástól távolo­ dók, füzér hosszúkás, hengeres, végálló, murvák lándzsásszálkahegyüek, szemszőrösek. Bokr. piros, külseje szőrösödö, ajkai széjjelnyilók. Csészék szemszőrösek, rövidebbek a bokr. csövénél. Réteken, cserjés, köves helyeken, szőllők közt, utakon. 125. Ajuga

L.

Kacskanyak.

Cs. 5 fogu. Bokr. egyajaku, a felső ajakot helyettesiti két rövid, alig észrevehető fog, az alsó ajak 3 metsz., közép czimpája nagyobb visszás-szivalaku. Bokr. csövében szőrkör

105 van. Himsz. 4-en egymáshoz Makkocskák ránczos-reczések. a) Osztatlan

közel

párhuzamosan

állnak.

levelüek.

A reptans L. Ostorindás K. Gyöktörzse leharapott, föl­ dön és föld alatti leveles ostorindákat bocsájt. Sz. felálló, egyszerű, 4-szegletes. Lev. hosszúkásak, tompák, kikanyargatottak v. alig csipkések, a legalsóbbak nagyobbak, barázdás, hosszú nyélbe keskenyedők, a felsők murváskodók, színesek. Vir. örvök kissé távolodók, kevésviráguak. Csészék szőrösek, alul hasasak. Vir. kékek, ritkán rózsaszinüek v. fehérek. Erdő széleken, ligetekben, vágásokban, patakok partjain. A. genevensis L. Genfi K. Gy. sokfejű, rostos. Sz. fel­ álló, borzas, egyszerű, ostorindák hiányzanak. Lev. szőrösek, hosszúkásak, tompák, csipkésen-fogasak, a tőlevelek aprók. Virágörvök többviráguak, egymáshoz közel állanak. Murvák 3 karélyuak, zöldek, bevagdalt fogasak, a felsők a virágok­ nál rövidebb. Csészék borzasak. Vir. kékek, ritkán rózsaszi­ nüek v. fehérek. Réteken, cserjés dombokon, erdő széleken. Kovácspataknál rózsaszínű alakját találtam. b) Levelei

karélyosak.Vir.

sárgák, magánosak,

hónaljiak.

A. Chamaepithys Schreb. Kalincza K. Egynyári. Gy. hen­ geres, rostos. Sz. tövön elágazó, henyélő v. felegyenesedő, borzas. Lev. nyelesek, enyvesek, szőrösek, 3 hasábuak, kes­ keny szálas czimpákkal. Cs. hasasak, szegletesek. Vir. ma­ gánosak, sárga-veressel pettegetettek. Tarlókon, ugarokon, vetések közt. Köz. 126. Teucrium Cs. helyén a czimpája zamosak.

L.

Tarrorja.

5 fogu. Bokr. egyajaku, a felső ajak hiányzik, és bokr. be van hasadva. Alsó ajaka 5 hasábu, közép nagyobb. Himszál 4, egymáshoz közelállók párhu­ Makkocskák ránczosan-reczézettek.

a) Cs. 5 fogu.

Lev.

szárnyasak

v.

fogasak.

T . Botrys L. Tömjén T . Gy. egynyári, orsó-alaku. Sz. felálló, elágazó, pelyhes, enyves. Lev. nyelesek, tojás-kerek-

106 dedek, kétszer szárnyasan-hasogatottak, sallangjai szálas-lándzsásak, fogasak. Vir. többnyire 3-mával a hónaljakban piro­ sak. Cs. hasasak. Himszálak tövükön szőrösek. Köves, cser­ jés helyeken, erdő széleken, mészhegyeken. Csévnél a Pilis­ hegyen, Bajnán az Őrhegyen, Helembán a parlagi szöllők fölött. Kövesd Kovácspataknál hegyoldalon. T . Scordium L. Hagymaszagú T . Gy. terjedő, leveles indákat bocsájt. Sz. széjjelterült, felegyenesedő, borzas. Lev. nyelteiének, hosszúkás-lándzsásak, tompák, fogasak, pelyhesek. Vir. 2—3-mával a levél töveken, pirosak. Csészék bor­ zasak. Himszálak tövükön szőrösek. A növény foghagymaszagu. Posványos helyeken, nedves réteken, árkokban. T . Chamaedrys L. Gamander T . Gy. terjedő. Sz. tövön megdűlt, ágas, szőrösödő, vereses, cserjésedő. Lev. nyelesek, visszás-tojásdad-hosszúkásak, tompák, egyenetlenül bevagdalva csipkések, pelyhesek, a virágokat környezők murvaalakuak. Vir. a szár végén tömött fürtben állók, pirosak v. ritkán fe­ hérek. Cs. pelyhesek. Himszálak aljukon szőrösek. Hegyi ré­ teken, mészsziklákon, szöllők közt. b) Cs. 5 fogu.

Lev.

osztatlanok, csomóban.

épélüek.

Vir.

végálló

T . montanum L. Hegyi T . Gy. fás. Sz. megdűlő cser­ jésedő ágas, szürke gyapjas. Lev. nyelteiének, szálas-lándzsásak, épélüek, legöngyölődöttek, felül sötétzöldek, fénylők, alul fehér molyhosak. Vir. sárga-fehérek, 2—3-mával szár­ hegyi csomóban. A harangalaku szürke gyapjas csésze 5 fogai tojásdad-kihegyezettek. Magvak reczések. Napsütötte helyeken és dombokon, mészsziklákon, köves törmelékes, homokos helyeken. Strázsa-hegyen, Bielaskálán, Bajna-Orhegyen, Almáson. 127. Prunella

L.

Torokfű.

Cs. csöves, kétajaku, a termés érésekor bezárt, a felső három fogu, az alsó 2 hasábu. Bokr. nyaka rövid, torka hosszudad, csövében szőrkoszoru van, felső ajaka domború osztatlan, az alsó 3 hasábu, a középső czimpa nagyobb.

107 Himsz. 4, a bibe nyéllel együtt a párta csövéből kiállanak és az alsó ajak alatt párhuzamosak, a két felső rövidebb. Pr. vulgaris L. Közönséges T . Gy. sokfejű, sokrostu. Sz. felegyenesedő, kissé borzas. A hosszabb himsz. csúcsán szálkaalaku, egyenes fog van. Lev. nyelesek, hosszúkás-tojásdadok, kissé borzasak, épek v. fogasak. Bokr. lilaszinü, a lapitott csészénél kétszer nagyobb. Füzére gömbded v. hoszszúkás, tömött, kocsánytalan. Murvák nagyok, szivalakuak, hegyesek, borzasak. Erdei, hegyi réteken, nedves füves helyeken. Pr. grandiflora L. Nagyvirágu T . Gy. sokfejű, sokrostu. Sz. tövön megdűlt, borzas. Himsz. fulánktalanok, a hosszab­ bak csúcsán egy kis pup van. Lev. nyelesek, hosszúkás-tojásdadok, borzasak, épek, fogasak v. szárnyasan-hasogatottak. Bokr. tekintélyes, ibolyaszinü, a csészénél 4-szer nagyobb. Füzére tömött, nagy, kocsányos. Az előbbivel P. alba Pall. Fehér T. Gy. sokfejű. Sz. felegyenesedő, borzas, a hosszabb himszálak csúcsán egy előre hajló szálka van. Lev. nyelesek, hosszúkás-tojásdadok, szárnyasan-hasoga­ tottak v. osztatlanok, fogasak, borzasak. Bokr. fehér, a szőrös csészénél kétszer nagyobb, a Pr. vulgárishoz hasonló, és né­ melyek szerint annak válfaja. Az előbbiekkel. 128. Scutellaria

L.

CsukoTta.

Cs. harangalaku, 2 ajakú, a termés érésekor az egy­ másra boruló ép ajkak laposan becsukódnak, és a termést a csészébe zárják. A csésze felső ajakának hátán, egy bördös pikkelyforma emelkedés van. Bokr. felső ajaka domború, 3 hasábu, középső hasábja nagyobb, alsó ajakja látszólag osztatlan. A bokr. csövében szőrkoszoru hiányzik. Himsz. 4, a bibe nyéllel együtt a bokr. torkából kinyulók, a felső ajak alatt párhuzamosak. a) Vir. hónaljiak,

magánosak.

Sc. galericulata L. Kucsmás Cs. Gy. terjedő ágas. Sz. felálló, szegletes, kopaszos, ágas. Lev. rövid nyelüek, széjjeltartók, szives-lándzsásak, csipkés-fűrészesek, ellenesek. Vir. ibolyaszínüek, hónaljiak, egyoldalúak. A párta csöve alján

108 görbült, sokkal hosszabb a kopasz csecsénél. Nedves réteken, posványos, sós helyeken. Se. hastifolia L. Dárdalevelü Cs. Sz. felálló, kopaszos, ágas. Gy. terjedő ágas. Lev. rövidnyelüek, széjjeltartók, csak­ nem dárdásak, az alsók tojásdadok, a felsők tojásdad-lándzsásak. Vir. ibolyaszinüek, az élőbbemnél nagyobbak, hónaljiak, egyoldaliak. A bokr. csöve alján görbült, sokkal hoszszabb a mirigyszőrös csészénél. Hasonló helyen mint az előbbi. b) Vir.

végálló

fürtben, murváskodó épélüek.

levelek

aprók,

Se. peregrina WK. Se. altissima L. Magas Cs. Gy. vas­ tag. Sz. felálló, ágas, szőrösödő v. kopaszos. Lev. nyelesek, szives-hosszúkásak, nagy csipke-foguak, kopaszak v. az ere­ ken szőrösödők, a murváskodók aprók, nyelteiének, tojásda­ dok, hegyesek, épélüek, a terméses csészénél rövidebbek v. egyenlő nagyságúak. Vir. fürt hosszú laza, féloldala ágas, mirigyszőrös. Csészék a kocsánykánál hosszabbak ; a félhüvelyknyi hosszú bokr. a csészénél négyszer hosszabb. Bokr. ibolyakék, fehér v. sárga alsó ajakkal. Ritka. Erdőben, szik­ lák és cserjék közt, Kesztölczön a Klastromnál, a baji he­ gyen Tata mellett. Se. Columnae Ali. Columna Cs. Gy. sokfejű. Sz. felálló, alig ágas, kopaszos v. szőrösödő. Lev. nyelesek, szives-hoszszúkásak, nagy csipke-foguak, kopaszak v. az ereken szőrö­ södők ; a murváskodók aprók, nyelteiének, tojásdadok és lándzsásak, kihegyezettek, épélüek, a terméses csészénél rö­ videbbek, v. velük egyenlő nagyságúak. Vir. fürt hosszú laza, féloldala alig ágas, mirigyszőrös. Csészék a kocsánykánál hosszabbak, a szennyes ibolyakék, egy hüvelyknyi hosszú bokr. a csészénél hatszor hosszabb. Ritka. Kesztölczön erdő­ ben a mészsziklák és bokrok közt ; a baji hegyen, erdőben a szőllök szélein. 129. Nepeta

L.

Méhfű.

Cs. csöves, 5 fogu. Bokr. felső ajka lapos, egyenes, 2 hasábu, alsó ajka 3 hasábu, két szélső hasábjai hátrahajol-

109 nak, a középső nagyobb kerekített csipkés, teknős. Himsz. a bokr. alatt párhuzamosan állók, a virágzás, után kifelé nyúl­ nak, de a portokok nem képeznek keresztet. N. Cataria L Macska M. Gy. kissé fás, ágas, sokrostu. Sz. felálló, 4-szegletes, igen ágas, szürkén pelyhes. Lev. nye­ lesek, szives-tojásdadok, fűrészesek, szélesek, felül halaványzöldek, alsó lapjukon szürke molyhosak. Virágok tömött örvös sokvirágu fürtben kicsinyek, fehér v. veresesek. Csésze csöve hosszú, borzas, kissé enyves, barázdás. Makkocskák simák, kopaszak. A növény czitromszagu. Romtalajon, házak, kerí­ tések mellett, mivelt helyeken, erdőkben, kőszikláknál, vá­ gásokban. Kétágú-hegy alján, Szentléleken, Kesztölczön, Lá­ batlanon, Piszkén, Újfalun, Bajnán, Sárisápon, Gyermelyen, Csenkén. N. nuda L. Kopasz M., N. pannonica Jacq. Gy. fás. Sz. felálló, 4-szegletü, kopaszos, kékes, bugás, vesszős ágakkal. Lev. szives-lándzsásak, esipkés-fűrészesek, kopaszak, alig nye­ lesek. Bogernyők kocsányosak, sokviráguak. Murvák a csé­ szénél rövidebbek. Cs. tojásalaku pelyhes, szálas-hegyes fo­ gakkal. Vir. kicsinyek, sötéten pontozott ibolyaszinüek, rit­ kábban fehérek. Makkocska sima, csúcsa felé szemcsésen szálkás. Hegyi réteken, erdő széleken, cserjés helyeken, ke­ rítések mellett. Vaskapun, Cserepesben, Válúskútnái, Hideglelős-K.-hegyen, Fári kútnál, Ny.-Ulfalun, Hintósürüi erdőben. 130. Glechoma

L.

Repkény.

Cs. csöves, 5 fogu. Bokr. felső ajka lapos, 2 hasábu, alsó ajka 3 hasábu, a középső nagyobb visszás-szivalaku lapos. Porhonok egymáshoz közeledők, a bokr. felső ajaka alatt párhuzamosak, és portokai párosan X formára keresztbe állanak össze. Lev. szives v. szives-vese-alaku. Gl. hederacea L. Kétiksz R. Gy. terjedő, rostos. Sz. he­ verő ágas. Virágos ágai felegyenesedők. Lev. kopaszak v. szőrösek, nyelesek, vese- v. szivszabásuak, tompák, csipké­ sek. Hónalji kocsányai kevésviráguak. A csésze tojásdad fo­ gai szálkahegyüek, 3-szor rövidebbek a csőnél. Vir. lilaszínüek, néha fehérek, pelyhesek.

110 G. hirsuta WK. Borzas R. Az előbbinek borzas válfaja, különbözik tőle, hogy minden részében sokkal nagyobb és borzasságával feltűnő. A cs. lándzsás fogai árképüek, hoszszabbak a félcsőnél. Bokr. a csészénél kétszer nagyobb. Nő mindkettő kerítések, utak mellett, bozótokban, köves, füves helyeken. 131. JPhlomis L.

Macskahere.

Cs. csöves, 5-szögü, 5 fogu. Bokr. felső ajka domború, gyapjas, alsó lapos 3 hasábu, a középső kicsípett, nagyobb visszásan-tojásdad. A bokr. csövében egy szőrkör van. Himsz. tövön a bokr. csövéhez odanőttek, és a két felső kisebb porzó alján fonálképü, felfelé görbült függelék van. Makkocskák csúcsa 3-szegletes csonka. Ph. tuberosa L. Gumós M. A növény tekintélyes. Gy. vastag fás, hengeres, rostos, rostjai csúcsukon gumósak. Sz. vastag felálló, magas, kopasz, ágas, veres. Lev. ziláltan merevszőrüek, fogasak, a tölevelek szives-tojásdadok, nagyok, hosszú nyelűek, a virágok alatt állók hosszúkás-lándzsásak. Vir. örvök sokviráguak, gömbdedek. Murvák árképüek, merevszőrüek. Csésze csöve kopasz, fogai kissé szúrósak. A pi­ ros bokréta felső ajka borzas, gyapjas. Száraz, bozótos helye­ ken, utak mellett, réteken. Cserepesben, Látóhegyen, Strázsahegyen, Basaharczon Maróthnál, Doroghon, Börzsöny-Helembai hegyoldalon és m. is.

16. Család. Asperifoliae L. Érdesleveliiek. Cs. állandó. Bokr. szabályos egyszirmu, 5 fogu. Porzó 5, a csőbe nőtt. Vir. végállók. Term. makkocskák 2—4-en. Lev. váltogatok, többnyire durva szőrüek. 132. Heliotropium

L.

Napfű.

Cs. csöves, 5 metsz. Bokr. tölcsér-alaku, 5 hasábu, torka kinyílt pikkely nélkül. Bibe rövid a maghon hegyén. Termés egymagvu, 3—4 makkocskákra oszló. H. europaeum L. Európai N. Sz. felálló, ágas, fünemü, szürke molyhos. Lev. tojásdadok, szürke molyhosak, tompák,

111 nyelesek, épélüek. A féloldali begöngyölődött füzérjei az ág he­ gyén párosak. Terméses csészék csillagosán elállók. Bokr. kicsi fehér. Terméskék ránczos-szemcsések. Árkok, utak mel­ lett, szántókon és vetések közt Szentgyörgymezőn, Kőhidgyarmaton, Kövesd és Helembán bőven. 133. Asperugo

L.

Magiszák.

Cs. egyenetlen, 5 fogú, a termés érésekor sokkal na­ gyobb és öblösen fogas, laposra összenyomott két lemezzé fejlődik, melyek a makkocskát elfedik. Bokr. 5 metsz., torka 5 pikkelylyel bezárt. Makkocskák összelapulva a bibeszárhoz vannak nőve. A. procumbens L. Henye M. Gindár szára törékeny, szegletes, henyélő, ágas, merevszőrü és lefelé irányzott fulánkok által érdes, ragadós. Lev. hosszúkásak, merevszőrüek, az alsók váltogatok, a felsők ellenesek, nyelteiének. Vir. aprók, kékek. Terméses csészék laposak, szemszőrösek, öblö­ sen fogasak. Parlagokon, romtalajon, töltéseken, kerítések mellett. 134.

Echinospermum

Sw.

Sulymag.

Cs. csöves, 5 hasábu. Bokr. tölcsér-alaku, 5 metszetű, torka 5 pikkelylyel megszükitett. Makkocskák 4-en pyramisalakuan 3-szegletüek, szélükön horgas-tüskések, a belső olda­ lukkal a bibenyélhez odanőttek. E. Lappula Lehm. Bojtorján S. Sz. felálló, merevszőrös. Gy. kissé fás. Lev. lándzsásak, szőrösek, épélüek, az alsók nyélbe keskenyedők, a felsők nyelteiének. Vir. aprók, égszinüek, végálló hosszú füzérekben, a terméses kocsányok fel­ állók; borzas, ragadós, termésein 2 sorban apró horgas tüske van. Parlagokon, romtalajon, töltéseken köz. 135. Cynoglossum

L. Ebnyelvü

fű.

Cs. csöves, 5 metsz. Bokr. tölcsér-alaku, 3 metsz., torka 5 pikkely által szűkített. Makkocskák 4, tojásdadok, laposra nyomottak, fulánkosak, szélükön tompák v. párkányzottak, belső felületükkel a bibéhez vannak nőve.

112 C. officináié L. Orvosi E. Gy. répa-alaku. Sz. felálló, tompán, szegletes, ziláltan szőrös, felül ágas, ágai felállók. Vir. kocsányok és a csészék sünien szürke gyapjasak. Lev. épélüek, mindkét lap­ jukon finoman szürke molyhosak, puha tapintatuak, az alsók tojás-alakuak nyélbe futók, a felsők lándzsásak, ülők; a vir. egyoldalúak kissé bókolok, vérveresek. Himszálai a bokrétá­ nál kisebbek. A terméses csészék vizirányosak. Term. sárga­ zöldek, elől laposak, élükön duzzadt párkányzottak. Szántó­ földeken, legelőkön, árkokban, kerítések, utak mellett. Köz. 136. Omphalodes

Tourn.

Kóldökfű.

Cs. harang-alaku, 5 metsz. A termés érésekor megna­ gyobbodó elálló. Bokr. kerek-alaku, 5 hasábu, torka 5 boltpikkelylyel szűkített. Termésk. 4-en, kerekdedek, laposak, köldökformára kivájtak, simák, hártyás behajlott szélű övvel ellátvák, belső oldalukon a bibenyélhez odanöttek. 0. Scorpioides Lehm. Bököl K. Gy. karcsú. Sz. henyélő, szegletes, törékeny, kétágú, ágai felegyenesedők, gyengék, fonálképüek. Lev. épélüek, hegyesek, érdesek, az alsók viszszás-tojásdad-hosszúkásak, ellenesek, a felsők lándzsásak, vál­ togatok. Egyvirágu kocsányai hónaljiak, a termés érésekor bókolok. Bokr. kicsiny, égszinü sárga boltpikkelyekkel. A ter­ méses csésze sallangjai nagyok, tojásdadok, szemszőrösek. Megszárítás által fekete lesz a növény. Myosotis sparsiflorához igen hasonló, de lapos köldök-alaku termései által könynyen felismerhető. Erdőkben ritka. Vaskapun, Hideglelős-Kereszt-h., Fehérkő-hegy tetején a kősziklák közt, a Szentléleki, Kesztölczi, Pilis-h., Bikoli vágásban, Gerecse-h. 137. Anchusa

L.

Atraczél.

Cs. csöves, 5 hasábu. Bokr. 5 hasábu, tölcsér-alaku, torka 5 pikkelylyel van bezárva. Himsz. osztatlanok, bezár­ tak, a makkocskák kivájt alapját duzzadt gyürü fogja körül. 4 makkocska a vaczokhoz van odanőve. A. officinalis L. Orvosi A. Sz. felálló, merevszőrü. Lev. hosszúkás-lándzsásak, merevszőrüek, hamvas-zöldek, többnyire épélüek, az alsók nyélbe futók, a felsők szárölelők. Virágzat

113 egyoldalú fürt. A csésze és a fürt ágainak szőrei kissé el­ állók ; torok boltpikkelyek tojásdadok, fehérek, selymesek. Bokr. kék. Makkocskák kerekdedek, szemcsések. Parlagokon, dombokon, utak mellett, folyók és patakok kavicsain. A. arvensis M. B. Mezei A. Gy. orsó-alaku. Sz. felálló, ágas , füve merevszőrü, szúró; tölcséres bokr. görbe nyakú bibircses. Makkocskái hálózatosán eresek, feketék. Lev. lándzsásak, fogasak. Vir. fürtje leveles. Cs. borzasak, akkorák mint a bokréta. Vir. világos-kék, apró. Egyszer láttam az esztergomi Duna-szigeten, mint a vizár által odahozott dudvát, a szomszéd komárommegyei Udvard község földjein azonban elég bőven terem. 1

138. Nonea

JJC.

Nonea.

Cs. csöves, 5 hasábu. Bokr. tölcséres, 5 hasábu, torka nyílt szakállas. Himsz. osztatlanok. Makkocska 4, a vir. te­ lephez odanöve, a makkocska kivájt fenekét egy duzzadt gyürü veszi körül. N. pulla DC. Gyászoló N. Sz. felálló, ágas, puha lela­ pult, és hosszabb merevszőrök által hamvas-zöld. Lev. épélüek, lándzsásak, szőrösek, az alsók nyélbe futók, a felsők szárölelők. Vir. felállók, fürtösek, bókolok. Csészék csövesek, a termés érésekor felfuvódottak, lefüggők. Bokr. fekete-veres, csészénél nagyobb. Töltéseken, dombokon, szántókon, utak mellett köz. 139. Symphytum

L.

Nadályfű.

Cs. csöves, 5 metsz. Bokr. hengeres, harangalaku, 5 fogu. Torok pikkelyei 5-en, árformák, kúpformán összehajlók. Himsz. osztatlanok. Makkocska 4 a virág telephez oda­ nőtt; a makkocska kivájt alapját egy duzzadt gyürü veszi körül. S. officináié L Fekete N. Gy. répa-alaku, vastag, ágas, függőleges. Sz. felálló, a lefutó levelektől gatyás, merevszőrü, nedvdús húsos, felül ágas. Lev. borzasak, lándzsásak, épélüek, az alsók nyélbe keskenyedők, a felsők nyelteiének és szárra futók. Vir. rózsaszínűek, bókolok egyoldali fürtben. Bokr. bolt

8

114 pikkelyekkel bezárt. Eresze 5 fogú, fogai visszahajtottak. Por­ tokok a szálaiknál hosszabbak. Füzesekben, árkokban, pos­ ványos helyeken, folyók partjain. S. tuberosum L. Gumós N. Gy. vastag húsos, csucsoros, erős rostu. Sz. felálló, merevszőrü, egyszerű. Lev. tojásdadok, épélüek, borzasak, hegyesek, az alsók nyélbe futók, a felsők ülők, kissé szárra futók. Vir. sárgák, bókolok egyoldalú fürt­ ben. Csészék borzasak, a tölcséralaku bokr. csövénél rövi­ debbek. A portokok szálaiknál kétszer hosszabbak. Erdőkben, Duna-szigeteken. 140. Onosnia

L.

Vértő.

Cs. csöves, 5 hasábu. Bokr. hengerded-harangforma, sárgás-fehér, 5 fogú, torka nyilt pikkelyek nélkül. Himsz. nyilas-aljuak, aljukkal összefüggnek. A vir. telepen 1 rekeszü, 4 makkocska. 0. Echioides L. Szúrós V. Gy. hengeres, orsó-alaku, ujjvastagságu, kissé húsos, veres-barna. Sz. felálló, terebélyesen elágazó, szúrós, merevszőrü. Lev. épélüek, • szálas-lándzsásak, serteszőrüek. Bokr. hengeres, hasas. Vir. sárgák, végálló fürt­ ben. Portokok épélüek, kopaszak, szálai szélesek, vastagok. Makkocskák felül csőrré kihegyezettek, gyengén fényesek, kissé szemcsések. Magvas csészék felállók, megnagyobbodtak. Füves, köves, száraz helyeken, napos dombokon. Strázsa-h., Szamár-h., Kétágú-h. oldalain, Mészkő-hegyen Dorogh- és To­ kodnál, az Anna-völgyben, Lábatlannál. 0. arenarium WK. Homokos V. Gy. hengeres, orsó-alaku veres-barna. Sz. felül keveset ágas rövid ágakkal, felálló, szúrós, merevszőrü. Lev. épélüek, serteszőrüek, szálas-hoszszúkásak. Vir. sárgák végálló fürtben. Portokok különösen csúcsuk felé fogacskás-élüek. Makkocskák aljuk felé keskenyedök, simák, fényesek, kétszer kisebbek, mint az előbbi fajnak terméskéi. Száraz napos helyeken, homokos cserjések­ ben, erdőszéleken, homokos legelőkön, Sátorkeöi pusztán, Csenkén. Az élőbbemhez igen hasonló.

115 141. Cerinthe

L.

Szeplólapu.

Cs. tövéig 5 hasábu. Bokr. hengerded, harangalaku, 5 fogú, torok boltpikkelyek nélkül. Portokok nyilalakuak, sod­ rott aljukon összefüggnek. Termés 2 üregű, 2 magvu, 2 makkocska a vir. telepen. Szárlevél széles. C. minor L. Kis Sz. Gy. ágas. Sz. felálló, kopasz, kékes, hengerded. Lev. épélüek, kopaszak, gyakran fehér foltosak, az alsók hosszúkásak, visszás-tojásdadok, nyélbe futók, a felsők nyilas aljjal szárölelők. Porszálak 4-szer rövidebbekaportokok­ nál. Vir. sárgák, egyoldali fürtben. Makkocskák két barázdá­ sak, fehérek. Az érdes levelüek családjában ezen egy nem (genus) teljesen kopasz. Réteken, töltésen, cserjés helyeken, utak mellett. 142. Echium

L.

Kigyószisz.

Cs. csöves, 5 hasábu. Bokr. tölcséralaku v. harangforma, egyenetlen karimájú, torka boltpikkelyek nélkül. Porhonok tojáskerekek, szabadok. Makkocska 4, egy üregű, a csésze tövére nőtt. E. vulgare L. Terjedő K. Sz. felálló, merevszőrü, szúrós, fűnemü, sokágú. Lev. merevszőrüek, szálas-lándzsásak, kes­ kenyek, épélüek. Fürtje hosszú ; füzérek virágzás után meg­ hosszabbodnak. Bokréta kék, nagy. Himszálak és a csésze a bokrétánál hosszabbak. Himszálak lefelé hajlók, széjjeltartók s a párta karimájához támaszkodók. Bibenyél végén két ha­ sábu két külön bibével. Füves helyeken, parlagokon, utak mellett köz. E. italicum L. Olasz K. Sz. fünemü, felálló, merev keményszőrü, szúrós, magas, egyszerű. Lev. keményszőrüek, szálas-lándzsásak, épélüek. A fürt igen hosszú, a füzérkék rövidek, eltávolódók. Bokr. fehér csöve oly hosszú mint az igen borzas, szegletes csésze. Bibenyél hegyén 2 hasábu, külön választott bibével. Himsz. igen hosszúak, kétszer nagyobbak a pártánál. Száraz réteken és legelőkön, homokos hegyeken, utak mellett, Doroghon, Táthon, Kőhidgyarmatön, Gsenkén, Szobnál a Duna partján, Ebeden.

8*

116 E. rubrum L. Veres K. Sz. felálló, merev, keményszőrü, egyszerű. Lev. épéliiek, borzasak, hegyesek, szálas-lándzsásak. Végálló füzér igen hosszú, füzérek rövidek, tömötten állók. Bokr. csöve kétszer hosszabb a csészénél, de rövidebb a himszálaknál. Vir. szép piros. Bibe nyél osztatlan két gömbü bibével. Hegyi réteken, Vaskapun, Válúskútnál, a téglaház mellett cserjés dombokon. Pilis-Szentléleki hegyeken, Szölgyén, Helemba erdei vágásaiban. 143. Pulmonaria

L.

Tüdófű.

Cs. hasáb-alakuan 5-szögü, 5 fogú, a termés érésekor felfúvódott. Bokr. tölcsér-alaku, 5 metsz., torka pikkelyek nélkül szakállas. Himsz. szabadok, hosszúkásak. Makkocskák egyrekeszüek, fordított ékalakuak a csésze tövében, száma 4. P. officinalis L. Pettegetett T . Gy. terjedő, erős husos, rostos. Sz. felálló, merevszőrü, felül ágas. Lev. épélüek, érdesek, a tőlev. szives-toj ásdadok, nyelesek, a felső szárlev. tojás-hoszszúkásak, ülők, röviden szárra lefutók. Vir. kocsányok gatyásak. Vir. előbb rózsaszínűek, azután kékek. Vágásokban, erdőkben. P. angustifolia L. Keskenylevelü T . Gy. csomós, erős rostos. Sz. felálló, felül ágas, merev v. puha szőrű, kevés közbe vegyitett mirigyszőrökkel. Lev. épélüek, borzasak, ér­ desek v. puha szörüek, a tőlev. lándzsásak, nyélbe keskcnyedők, a. felsők félig szárölelők és keveset szárra lefutók. Vir. felállók, fürtösek, eleinte rózsaszínűek, később kékek. A me­ revszőrü érdes töalak cserjés helyeken, vágásokban, erdők­ ben pl. Fehérkö-h., Vaskapun, Cserepesben, Tokodon, a nánai berekben elég gyakori; de a puha selymes tapintatu P. mollis Wulf. nálunk elő nem fordul. 144. Myosotis

L.

Nefelejts.

Cs. csöves, 5 fogu. Bokr. tölcsér-alaku, 5 metsz., torka 5 boltpikkelylyel bezárt. Himsz. tojás-alakuak, szabadok. Mak­ kocskák elől domborúak, hátul tompán csomósak. a) Csésze 5 fogu, rásimuló

lelapult

szőrökkel.

M. palustris Roth. Mocsári N. Gy. évelő, rostos, terjedő. Sz. szegletes, felegyenesedő ágas. Lev. épélüek, rövidszőrüek,

117 hosszúkás-lándzsásak. Vir. felállók levéltelen fürtben. Csészék 5 foguak, lelapult szörüek, a virágzás után kinyiltak, akkorák, mint a bibeszárak. Bokr. égszinü sárga boltpikkelyekkel. Ned­ ves réteken, árkok, mocsárokban. Apró virágú válfaja M. caespitosa Schul. hasonló helyeken. b) Cs. 5 hasábu, elálló szőrökkel, horgasak.

a csésze alján

lévők

M. silvatica Hoffm. Erdei N. Gy. évelő ferde, sokrostu. Sz. felálló, ágas, nyúlánk, borzas. Sz. lev. hosszúkás-lándzsá­ sak, hegyesek. Vir. felállók, levéltelen fürtben. Csészék 5 hasábuak, lándzsásak, serteszőrüek, az aljukon levő szőrök hor­ gasak, a terméses csészék felálló fogaikkal záródnak. Vir. koesányok a csészénél hosszabbak. Bokr. csöve a csészébe zárt, karimája lapos. Vir. kékek. Hegyi réteken, erdőkben, kősziklákon, cserjés helyeken, Cserepesben a Rárói hegyen, Hideglelős-kereszt-hegyen, Szentléleki, Maróthi, Dömösi, Csévi hegyeken, Bajnai Őrhegyen, Csolnoki Kálvária-hegyen, Szölgyénben. M. intermedia Link. Közép N. Gy. egynyári, orsó-alaku, rostos. Sz. felálló, ágas, szőrös. Lev. épélüek, hosszúkáslándzsásak, szőrösek. Vir. levéltelen fürtben. Csészék 5 szálas-lándzsás hasábuak, aljukon horgas serteszőrüek, virágzás után zártak. Vir. koesányok, a csészénél kétszer hosszabbak. Bokr. égszinü csöve a csészébe zárt, eresze homorú. Ugaro­ kon, tarlókon, utak mellett. A kisebb virágú a M. sylvaticához (erdei nefelejts) igen hasonló, különbözik tőle, hogy: gyökere orsó-alaku rostos, bokr. eresze homorú, medenczealaku, későbbi virágzása és más lelhelye által. M. hispida Schleich. Borzas N. Gy. egynyári, orsó-alaku, rostos, lefelé tartó. Sz. vékony felegyenesedő, szegletes, ágas, szőrös. Lev. épélüek, hosszúkásak, tompák, szőrösek, Vir. levéltelen, sokvirágu, hosszú fürtben. Csésze 5 hasábu, alján horgas serteszőrü. Virágzás után harangformára kinyilt. Vir. koesányok oly nagyok, mint a csésze. Az igen kicsi égszinü bokr. csöve csészébe zárt. Napsütötte, füves dombokon, erdőszéleken, fák tövében, cserjés helyeken köz.

118 M. versicolor Schlecht. Többszinü N. Gy. egynyári, orsóalaku rostos, lefelé tartó. Sz. vékony felálló, ágas, szőrös. Lev. épélüek, szálas-hosszúkásak, tompácskák, szőrösek. Vir. levéltelen fürtben. Csésze 5 hasábu, alján horgas serteszőrü, a virágzás után csukott. A kifejlett bokr. csöve kétszer hoszszabb a csészénél. Bokr. szine kezdetben sárga, végre kékes ibolyaszinü. Hegyi réteken, Szentléleken, Dömösön, a maróthi Duna melletti sziklákon. M. sparsiflora Mikan. Ziláltvirágu N. Gy. egynyári, orsóalaku, rostos, lefelé tartó. Sz. gindár, henyélő v. felegyene­ sedő, törékeny, szegletes, ágas, ziláltan szőrös. Lev. épélüek, hosszúkás-lándzsásak, szemszőrösek. Vir. kevésvirágu, leveles fürtben. Csésze 5 hasábu, alján horgas szőrös, a virágzás után kinyílt. Vir. kocsányok 2—3-szor hosszabbak a csészé­ nél. Bokr. igen kicsi, égszinü csöve a csészébe zárt. Árnyas, cserjés helyeken, erdőben. Vaskapun, a Hideglelős-kereszt-h. sziklám, a szentléleki és kesztölczi hegyeken. 145. Lithospermum

L.

Kőmagvúfű.

Cs. csöves, 5 hasábu, a termés érésekor nem felfúvó­ dott. Bokr. tölcsér-alaku, 5 metsz., torka 5 szőrös redő v. pikkely által kissé szűkített. Porhonok hosszúkásak, szaba­ dok. Makkocskák 4-en csontkemények, együregüek, alapjuk lapos v. domború. a) Terméskék kopaszak, fényesek. L. officináié L. Gyöngy K. Gy. orsó-alaku, évelő. Sz. fűnemű, felálló, hengerded, igen ágas, odasimult sertés szőrű. Lev. lándzsásak. épélüek, eresek, igen érdesek, hegyesek, nyelteiének. A sárgás-fehér apró vir. felállók, murvás fürtök­ ben. Bokr. a csészénél alig hosszabb. Terméskék tojásdadok, hegyesek, simák, fényesek, fehérek. Napos, cserjés dombokon, mészhegyeken, utak mellett. L. purpureocoeruleum L. Biborkék K. Gy. ferde csomós, leveles indákat bocsájt. Sz. fűnemü, durva szőrös, felegyene­ sedő, felül ágas, érdes. Lev. épélüek, merevek, lándzsásak, szőrösek, érdesek, nyelteiének. A biborveres, később sötétkék nagy virágok murvás fürtökben. Bokr. a borzas csészénél

119 sokkal hosszabb. Terméskék tojásdadok, hegyesek, simák, fénylök, fehérek. Köves, cserjés helyeken, erdőszéleken, vá­ gásokban. Vaskapun, Szamárhegyen, Kövesden, Kovácspa­ takon. b) Terméskék

ránezosak.

' L. arvense L. Mezei K. Gy. orsó-alaku, rostos, egynyári. Sz. fűnemü, felálló, ágas, szegletes, érdes, szőrös. Lev. épélüek, szőrösek, szálas-Iándzsásak, válluk felé keskenyedők, szemszőrösek, alsó lapjukon pontozottak. Az apró fehér virá­ gok fürtösek, felállók. A bokr. alig ér ki a borzas csészéből. Terméses csészék egymástól távolállók. Terméskék tojásdad 3-szegletüek, kihegyezettek, szemcsések, ránezosak, barnásak, fénytelenek. Ugarokon, füves helyeken, utakon köz. L. tinctorium L. Festő K. Alkanna tinctoria Tausch. Gy. sokfejű, fás, sötétveres, vörösen fog. Sz. henyélő, felegyene­ sedő, borzas, keveset ágas. Lev. gyepesedők, a tő lev. nyélbe keskenyedők, lapiczkás-lándzsásak, a szárlev. lándzsásak, nyel­ teiének, félig szárölelők, mindnyája épélü, borzas. Murvák hosszúkásak v. csaknem szivalakuak. A teljesen kifejlett vi­ rágok hosszú fürtben állnak. Csészék 5 metszetüek, borzasak, virága szép kék, bokrétája tölcsér-alaku, 4 makkocskái sza­ badok, reczésen bibircsesek. Homokos legelőkön ritka. Ke­ nyérmezőn, Sátorkeöi pusztán, Maróthon, Csenkén, még a futó homokban is.

17. Család. Utriculariae Endl. Renczefélék. Vir. himnősek. Cs. állandó. Bokr. 2 ajkú sarkantyús, nyilt v. zárt torkú. A bokr. tövéhez erősitett 2. Himsz. össze­ hajló. Termés 2 kopácsu, rendetlenül szakadó tok. Lev. vál­ togatok. Többnyire vizi növények. 146. Utricularia

L.

Rencze.

Cs. 2 egyenlő levelű, állandó. Bokr. 2 ajakú, ásitó, sar­ kantyús zárt torkú, csöve apró, alig észrevehető. Bibe 2 ajku. Himsz. 2. Tok egyrekeszü szabálytalanul szétszakadó, többmagvu. Rostos gyökerű, viz alá merült, kopasz, ágas, úszó-

120 növény, mely csak virágait emeli ki a viz tükre fölé; a le­ veleken és ágain számos hólyag van. U. vulgáris L. Közönséges R. Bokr. sarkantyúja kúpos, hegyes, felső ajka osztatlan akkora mint az innye. Tőkocsánya levéltelen pikkelyes, hengeres, kopasz, a vizszinén fel­ álló, 3—8 virágú. Lev. széjjel-állók, szárnyasan-hasogatottak, sallangjai hajszál-vékonyak, serte-alaku fogakkal. Portokok összenőttek. A léghólyagok a leveleken ülnek. Vir. kocsá­ nyosak aranysárgák. Állóvizekben. Esztergomban a Nagy tó­ ban, vasúti vizzel tölt árkokban Nánánál, Kövesdnél, az ebedi tóban.

18. Család. Primulaceae Vent. Kankalinfélék. Cs. állandó 4—o hasábu. Bokr. szabályos, egyszirmu, 4—5 metsz. Himsz. a bokrétába erősitvék annyian, a hány a bokr. metsz. v. kétannyian. Maghon szabad. Bibe osztatlan, bibe szál egy. Tok egyrekeszü, sokmagvu. Többnyire szépvirágu növények. 147. Centunculus

L.

Czentunkulus.

Cs. 4 osztatu. Bokr. bögre-alaku, csöve gömbösen ha­ sas, eresze 4 metsz., torka kinyilt. Himsz. 4. Tok egyrekeszü köröskörül kovadó, többmagvu. C. minimus L. Piczi Cz. Sz. henyélő v. felálló, kopasz. Lev. váltogatok, tojásdadok, kopaszak, épélüek. Vir. magá­ nosak, hónaljuak, kocsánytalanok, fehérek v. veresesek. Csé­ szék igen hosszúak. Egyike a legkisebb növényeinknek. Ned­ ves réteken a megye róna részében Csenkénél. ritka. 148. Anagallis

L.

Tyúkszem.

Cs. 5 hasábu. Bokr. kék v. vörös kerékidomu, csöve igen rövid, eresze 5 osztatu, torka nyilt. Himsz. 5, szabad. Tok golyó-alaku, egyrekeszü, körülmetélten kovadó, sokmagvu. A. arvensis L. Mezei T y . Sz. megdűlő 4-szegletü, tövé­ től kiterjedten ágas, kopasz. Lev. nyelteiének, tojásdad-lándzsásak, hegyesek, épélüek, kopaszak, ellenesek vagy háromgyürüsek. Vir. kocsányok hosszúak, hónaljuak, egyviráguak,

121 a termés érésekor legörbültek. Tok golyó-alaku, akkora mint a csésze. Virága élénk veres, ha a virágja sötét kék A. caerulea-nak neveztetik. Ugarokon, tarlókon, szőllőkben. 149. Lysvmachia

L. Lyzimachus

fűve.

Cs. 5 osztatu. Bokr. sárga v. fehéres, kerékidomu, csöve igen rövid, csésze 5 oszt., torka nyilt. Himsz. 5 v. 10, ekkor 5 meddő. Tok gömbölyű, egyrekeszü, 5 kopácsu, sokmagvu. a) Vir. kocsányok

egyviráguuk.

L. Nummularia L. Pénzlevelü L. Gy. rostos. Sz. lecse­ pült gyökerező, ágas, kopasz. Lev. ellenesek, rövid nyelüek, szives-kerekdedek, kopaszak, épéíüek. Portokok aljukon össze­ nőttek, a maghont nem födik. Vir. sárgák, magánosak, hónaljuak kocsánykái rövidebbek a virágnál. Csésze czimpák szivesek, hegyesek. Tok 5 kopácsu. Nedves réteken. Vizenyős helyeken. L. punctata L. Pettegetett L. Gy. ágas, terjedő hengeres. Sz. felálló, 4-szögü, magas, borzas, pelyhes, tövön levéltelen. Lev. 3—4-vel gyűrűben, rövid nyelüek, hosszúkás-lándzsásak, szőrösödők az alsó lapjukon gyakran feketén pettegetettek. Vir. kocsányok hónaljiak, ellenesek v. gyűrűsek, egy v. 2—3 viráguak. Öt porodai tövüktől közepéig összenőve a maghont födik. Bokr. czitromsárga, czimpái mirigy-szemszőrösek. Forrásos helyeken, patakok partjain, nedves réteken, erdő széle­ ken, a dunai szigeteken, Szentléleken, Maróthon, Dömösön, Keserübük-h., Kiskereszt-h., Vadálló köveknél, Csévi vágások­ ban, Kovácspataknál. b) Vir. kocsányok

sokviráguak.

L. vulgáris L. Füzény L. Gy. ágas, hengeres, terjedő. Sz. felálló, ágas, szőrösödő, magas. Lev. ellenesek v. gyűrű­ ben, rövid nyelüek, hosszúkás-lándzsásak, alsó lapjukon pelyhesek. Öt hímszálai alulról közepéig összenőttek a maghont födik. Vir. összetett végálló bugás, pyramis-alaku fürtben. Csésze metszetei veresen szegélyzettek. Az aranyszínű bokr. metszetei nem pillás-élüek. Tok 5 kopácsu. Patakok mellett, forrásos bozótos, nedves helyeken.

122 150. Glaux

L.

Bagolyfű.

Cs. 5 hasábu, bokrétanemü, szines, harangalaku. Bokr. hiányzik. Poroda 5. Tok egyrekeszü, 5 kopácsu. G. maritima L. Tengeri B. Gy. rostos, húsos, hengeres, földalatti törékeny indákat bocsájt. Sz. felálló v. henyélő, ágas, az alsó izeken gyökerező, gyepesedö, kopasz. Lev. ki­ csinyek, szálas-lándzsásak és kerülékesek, tömöttek, húsosak, pettegetettek, épélüek, kopaszak. Vir. magánosak, kocsánytalanok, aprók, rózsaszínűek. Nedves, sziksós, mocsáros tala­ jon. A megyében csak a Kengyeltó partján, a Gsenkéről Muzslára vezető ut közelében nő. 151. Samolus

L.

Számolya.

Cs. csöves, 5 hasábu. Csöve a maghonnal össze van nőve. Bokr. rövid harangforma, 5 osztatu torka nyilt. Porzó 10, közülök az 5 külső meddő. Tok félalsó állású, együregű, 5 kopácsu. S. Valerandi L. Valerand Sz. Sz. felálló, hengerded, ko­ pasz. Lev. épélüek, tompák, kopaszak, kékes-zöldek, visszás­ tojáskerekek v. hosszúkásak. A fehér kicsiny virágok végre nyújtott fürtben állók. A lándzsás-árképü murvák a kocsányka közepén, csésze harang-, tok golyó-alaku. A doroghi patak nedves homokos partján, ritka. Nedves ingoványos réten, a fényes forrásnál Tatában elég gyakori. 152. Primula

L.

KanJealin.

Cs. csöves, 5 osztatu, állandó. Bokr. tányér v. tölcséralaku, 5 oszt. Csöve megnyúlt hengeres, torkában 5 bolt­ pikkely van, vagy azok hiányzanak. Himsz. 5. Bibe gombos. Tok egyrekeszü, 5 kopácsu, sokmagvu. P. officinalis Scop. Orvosi K. Sz. felálló, sugár, levéltelen, hengeres, pelyhes, csúcsát egyoldalú, bókoló, sokvirágu ernyő díszíti. Lev. tojásdad-hosszúkásak, közepüktől kezdve nyélbe keskenyedők, fogasak, ránczosak, alsó lapjukon szürke molyhosak, mindnyájan tőlevelek; a tőkocsánynál rövidebbek. Csészék ránczosan szegletesek, nagyok, pelyhesek, felfuvódottak, sárgás-zöldek. Bokr, sárga, karimája homorú. Csöve

123 hosszú barázdás. Bibenyél igen hosszú. Tok tojásdad-hosszú­ kás. Erdőkben, cserjés helyeken. 153. Androsace

L.

Müköcs.

Cs. 5-szögü, 5 fogu. Bokr. tölcsér-alaku, oly hosszú mint a csésze, csöve 5 oszt. tojásdad, torkánál összeszűkül és rövid 5 boltpikkelylyel van ellátva. Himsz. 5. Tok göm­ bölyű, együregű, 5 kopácsu, 5—10 magvu. Szár levéltelen. (Tokcsány.) Virág ernyős, galléros. A. elongata L. Gór M. Egynyári. Lev. lándzsásak, he­ gyesek. Szára rövid csillagszöröktől pelyhesedő. Az ernyő gallér levélkéi lándzsásak, szőrösek, végre sokkal rövidebbek a vir. kocsányoknál. Csészék a bokr. csövénél hosszabbak, szőrösek. Bokr. fehér, kicsiny. Tok csaknem golyó-alaku. Ho­ mokos, füves helyeken, hegyi gyepeken, Szentgyörgymezőn, Szamárhegy alján, Nánán, Kövesden, Helembán, Kovács­ patakon. A. maxima L. Nagy M. Egynyári. Lev. visszás-tojásdadok, gyakran veresesek, fűrészesek, hegyesek. Szára sző­ rös, szőrei izesek. A gallér murvák levélalakuak, szőrö­ sek, visszás-toj ásdadok, tompák, a virágzáskor akkorák, mint a kocsánykák. Csészék hosszabbak a bokrétánál, a termés érésekor feltűnően igen megnagyobbodnak és czimpái levélalakuakká fejlödnek. Vir. fehérek v. halvány-rózsaszinüek, aprók. Tok gömbölyű. Rózsásan nőtt tőlevelei a földön te­ rülnek el mint az előbbi fajnál. Legelőkön, cserjés helyeken, szőllők közt, utak szélein, szántókon. Esztergom-SzentGyörgymezőn, a Hideglelős-kereszt-hegyen, Doroghon a ve­ tések közt.

19. Család. Globulariae DC. Gubóvirágfélék. Vir. himnősek, csoportosak, közös polyvás telepen gom­ bosak. Bokr. egyszirmu, szabálytalan, csaknem 2 ajakú, 5 metsz. Cs. csöves, 5 metsz, állandó. Himsz. 4. Bibenyél egy, bibe osztatlan v. 2 águ. Maghon egyrekeszü, egymagvu, felső állású. Termés kopasz szütyő. Lev, váltogatok, csak egy neme van.

124 154. Globularia

L.

Gubóvirág.

A nem jellege, egyenlő a család jellegével. Gl. vulgáris L. Közönséges G. Gy. fás, sokfejű. Sz. egy­ szerű, fűnemü, leveles, egyfészkü. Tölev. gyepesedők, lapiczkásak, kicsipettek, szárlev. számosak, lándzsásak, nyelteiének. Fészke gömbölyű szépkék a száracska csúcsán. Vaczok polyvás. Cs. borzas, szemszőrös sallangokkal. Bozótos dombokon, hegyi réteken, Vaskapun, Szamárhegyen, Csolnokon a Kál­ vária-hegyen.

20. Család. Plantagineae Vent. Utifűfélék. Gs. 4 levelű, állandó. Bokr. mélyen bemetszett, 4 hasábu, szabályos, száraz hártyás. Himsz. 4, a bokr. illesztve. Maghon szabad felső állású, egyrekeszü, egypetéjű v. egy központi 2—4 szárnyú, pete tartó által 2—4 rekeszü. Bibe egyszerű. Bibenyél egy. Termés együregű, nem kovadó diócska, vagy 2—4, üregű körülhasadva keresztbe kovadó tok. 155.

Plantago

L.

Útifű.

Cs. 4 osztatu. Bokr. kerékalaku, száraz hártyás, 4 oszt. visszahajtott czimpákkal. Himsz. 4, a virágnál sokkal hoszszabbak. Bibe egy. Köröskörül felkovadó 2—4 rekeszü, tok­ jában egy szabad központi 2—4 szárnyú petetartó van. Vi­ rágzata füzér. a) Leveles száruak. P. arenaria WK. Homok U. Gy. orsó-alaku, egynyári. Sz. fünemü, felálló, leveles, ágas, rövidszőrü. Lev. nyelteié­ nek, hegyesek, szálasak, szőrösek. Füzér tömött, tojásdad­ hosszúkás. A csésze előlálló czimpái ferdén lapiczkásak, tom­ pák, a hátsók lándzsásak, hegyesek. A növény hamvas-zöld. A legalsó murvák kerék-tojásdadok, szálkavégüek, a felsők lapiczkásak, igen tompák. Homokos gyepeken, sőt a futó-ho­ mokban is. Esztergomban és környékén elég gyakori. b) Füzérek

levéltelen

szárakon

(tőkocsányokon).

P. lanceolata L. Keskeny U. Gy. kissé fás, sokfejű, sokrostu. Lev. a szegletes pelyhes tőkocsány alján lándzsásak,

125 nyélbe keskenyedők, 3—6 inuak, kopaszak v. kissé pelyhesek, érdesek. Kocsányok szegletesek, 5 barázdásak, sokkal nagyobbak a leveleknél, egyenesek. Vir. tömött, tojásdad v. hengeres füzérben. A csésze két oldal czimpái egygyé nőttek, tompa-hegyüek, kopasz szélüek. Bokr. csöve kopasz, karimája bama. Füves helyeken, homoki legelőkön. Köz. Válfaja : P. hungarica WK. Minden részében kicsi, tőkocsánya felegye­ nesedő, füzérek golyó-alakuak. Lev. rövidebb nyelüek, s kivált vállukon gyapjasak. Homokos gyepeken, száraz helyeken. P. altissima Jacq. Legmagasabb U. Gy. sokfejű. Lev. lándzsásak, nyélbe keskenyedők, 5—7 inuak, alig fogasak, igen szőrösek. Tőkocsány igen hosszú, sugár, erős, sok barázdáju. Murvák száraz hártyásak, tojásdad-keskenyek, kihe­ gyezettek, kopaszak. Csésze oldalczimpái hegyükön kerekí­ tettek, tompák, szemszőrösek. Füzér hosszúkás, hengeres, tö­ mött. Az élőbbemnél sokkal erősebb, magasabb. Lev. sokkal nagyobbak. Több fűvész szerint az élőbbemnek válfaja. Nő nedves réteken, füzesekben, a Duna-szigeteken. Vizes árkok­ ban. Esztergomban, Muzslán, Nánán és m. P. media L. Közép U. Lev. a földön elterülők, kerülékesek, rövid nyelüek, ránczosak, 5 inuak, épélüek, sürüen pelyhesek, sokkal rövidebbek a gyengén karczolt hengeres tőkocsánynál. Füzér tömött, rövid hengeres, hosszúkás, halavány rózsaszínű. Murvák tojásdadok, kissé hegyesek, hártyás-élüek, kopaszak. Tok 2—4 magvu. Réteken, legelőkön, utak mel­ lett köz. P. major L. Széleslevelii U. Gy. vastag, elharapott rostos. Lev. tojásdadok, 5—9 inuak, kopaszosak, simák, nyelesek, épélüek és fogasak, nyelük válus. Füzér igen hosszú pikkelyezett, hengeres, fedelékes. Murvák tojásdadok, akkorák mint a csésze. Tőkocsánya egyéves, hengeres, karczolt és a füzér nélkül egyenlő nagyságú a levelekkel v. rövidebb. Vir. szenynyes fehérek. Tok 8 magvu, 2 rekeszü. Füves helyeken, le­ gelőkön, posványokban, patakok partjain, utakon. Változó különösen nagysága és az idegek száma szerint. A mocsáros helyeken tenyésző. Válfaja : Pl. limosa Kit. Kicsi lev. 3—5 inuak, igen rövid nyelüek. Füzérek igen rövidek, felegyenesedök.

126 P. tenuiflora WK. Apróvirágu U. Gy. kicsi, egynyári. Lev. szálasak, kissé vámsak és húsosak, épélüek v. gyengén fogacskásak, alsó lapjukon elmosódottan 3 idegüek, tompácskák, kopaszosak, oly hosszúak mint a tökocsány. Tökocsány hengeres, keveset pelyhes. Füzérje szálas, hengeres, felálló, karcsú, ritkás virágokkal. Tok 8 magvu. A bokr. csöve, ko­ pasz. Czimpái barnák. Sziksós, mocsáros helyeken. Nánán, Kőhidgyarmaton, Muzslán. P. maritima L. Tengerparti U. Lev. félhengerdedek, va­ kusak, szálasak, kihegyezettek, húsosak. Murvák tojásdadok, hegyesek, hártyás szélüek, akkorák mint a csésze. Tökocsány felegyenesedő, hengeres, borzas. Füzér hosszú szálas, hen­ geres, tömött. Bokr. csöve gyapjas. Tok 2 magvu. Ingová­ nyos legelőkön, parlagokon, szikes talajon. Szamárhegy előtti mocsáros réten, Öreg-tóban, Muzslán, Csenkén, Kéménden s m.

21. Család. Campanuleae L. Harangvirágfélék. Vir. himnősek. Cs. csöve a maghonhoz nőtt, karimája felső állású, 5 hasábu, állandó. Bokr. a csészébe illesztett, egyszirmu, szabályos. Himsz. 5—10. Portokok hosszában feslök, szabadok v. aljukon összenőttek. Maghon egy, 2—10 üregű. Bibenyél egy. Bibe annyi a hány a maghon ürege. Tok sokmagvu, hegyén v. oldalán lyukadozik. Lev. váltogatok. 156. Jasione

L.

Csikcsillaff.

Cs. csöve a maghonhoz nőtt, karimája felső, 5 hasábu. Bokr. csöves, 5 szálas sallangu. Himsz. 5, árképüek. Porto­ kok aljukon összeállók. Bibe 2. Tok 2 rekeszü, hegyén egy likkal nyiló. Vir. gömbded v. hosszúkás, tömött virágzatban állók. J. montana L. Hegyi Cs. Gy. egyszerű, sokszáru, egy­ nyári. Sz. felálló, ágas, hengeres, alul leveles és borzas, felül levéltelen, kopasz. Lev. váltogatok, nyelteiének, szálas-lándzsásak, borzasak, komor zöldek, fürészesek. Vir. végálló gömbben, kékek. Tok gömbded. Erdőszéleken a Szamárhegy alján, a Strázsa-hegy mészszikláin, Börzsönyben a Magas­ hegyen.

127 157. Campanula

L.

Csengetyuke.

Cs. csöve a maghonhoz nőtt, tojás-alaku, karimája felső állású, 5 hasábu. Bokr. harang-alaku, 5 hasábu. Himsz. 5, aljukon szélesedök. Bibe 3—5 águ. Tok 3—5 rekeszü, olda­ lán likakkal, kovadó. Többnyire kékviráguak. a) A csésze öbleiben hátratüremlett fog-alaku a termést befedi.

függelék

C. sibirica L. Szibériai Cs. Gy. ágas, húsos. Sz. felálló, szegletes, rövidszőrös, bugás, ágas, sokvirágu. Lev. hosszúkás-lándzsásak, tompák, habos-élüek, borzasak, sötétzöldek. Virágzata felálló, bugás fürt. Bokr. kék, csúcsán kopasz, a borzas csészénél 3-szor nagyobb ; a csésze öbleinek függe­ lékei akkorák mint a csésze csöve. Hegyi réteken, cserjés helyeken. Strázsa-h., Hideglelős-kereszt-h., Palota-h., Kovács­ patakon, Helembán és m. b) Csésze alján egyenlő.

Lev. borzasak. bugásak.

Vir.

fürtösek,

C. bononiensis L Ökörfarku Cs. Gy. ágas. Sz. felálló, hengerded, borzas érdes. Lev. számosak, sürüen állók, felfelé mindinkább kisebbedők, az alsók szives-lándzsásak, hosszú nyelüek, felsők tojásdadok, ülök, a murváskodók szálasak. Mindnyájan csipkésen-öblösek, hegyesek, alsó lapjukon szürke molyhosak, érdesek. Virágfürt sok sötétkék virágú, minden oldalú igen hosszú, végálló. Tokja lefüggő. Hegyi erdőkben és vágásokban, cserjés helyeken. Vaskapun, Diósvölgyben, Bábszky-h., Szentléleken, Gséven, Bajóthon a vadaskertben, Szentkereszten, Nyergesujfalun, Unyon, Helembán, Kovács­ patakon. C. Trachelium L. Villás Cs. Gy. vastag, kissé fás. Sz. élesen szegletes, vastag, felálló, merev, vörhenyes, merevszőrü, sokvirágu. Lev. kétszeresen fűrészesek, kihegyezettek, borzasak, az alsók sziv-alakuak, hosszú nyelüek, a felsők to­ jásdad-hosszúkásak, ülők. Vir. kocsányok hónaljiak, 3 águak, 3 viráguak. Tokja lefüggő. Bokr. ibolyakék, a csészénél 6-szor nagyobb. Erdőkben, cserjés helyeken.

128 C. rapunculoides L. Fűzött Cs. Gy. terjedő, földalatti indákat bocsájt. Sz. felálló, tompán szegletes, ágas, majdnem kopasz, érdes, sokvirágu. Lev. nyelesek, szives-lándzsásak, fűrészesek, érdesek, felsők ülök. Vir. a szár végén egy soros tág fürtben; csészék hátratüremlettek. Tokja lefüggő. Kék bokr. a csészénél 3-szor nagyobb. Cserjés helyeken, vágá­ sokban, erdei utakon, vetések közt. c) Csésze alján

egyenlő.

Lev.

kopaszosak.

C. rotundifolia L. Kereklevelü Cs. Gy. sokfejű. Sz. fel­ álló, bugás, soklevelü, rendesen sokvirágu. Tőlevelek kerek­ dedek, vese- v. sziv-alakuak, fűrészesek, hosszú nyelüek. Szárlev. nyelteiének, szálasak, épélüek. Tokja lefüggő. Vir. kékek. Hegyi, erdei réteken, kősziklákon, száraz, füves helyeken. C. patula L. Terebélyes Cs. Gy. orsó-alaku, vékony, rostos. Sz. felálló, szegletes, gyenge, felül csaknem levéltelen, érdes, ágas. Tőlevelek nyelesek, hosszúkásak, tompák, csipkések. Szárlev. nyelteiének, lándzsásak. Bugája terebélyes. Tokja felálló, hegye felé oldalt nyiló. Bokr. tölcsér-harangidomu, halavány-kék, az . árképü csészénél 2—3-szor nagyobb. Réteken. C. persicifolia L. Baraczklevelü Cs. Gy. évelő, fás. Sz. hengerded, egyszerű, kopasz. Tőlevelek nyelesek, hosszúkástojásdadok. Szárlev. lándzsás-szálasak, nyelteiének, keveset fűrészesek, ritkásak. Mindnyájan fényesek, kopaszak. Fürt végálló, laza, kevésvirágu murvás. Bokr. nagy széles, harangalaku, szép kék szinü, a lándzsás sallangu csészénél 3—4-szer nagyobb. Tokja felálló. Erdőben, erdei dombokon, szigetekben. d) Virágok

felállók,

kocsánytalanok,

csomósak.

C. Cervicaria L. Vállas Cs. Gy. vastag, húsos, ágas. Sz. szegletes, barázdás, egyszerű, merevszőrü. Lev. érdesek, szálas-lándzsásak, habosak, csipkésen-fogasak, merevszőrüek, a tő lev. nyélbe keskenyedők. Vir. kocsánytalanok, csomósak, hónaljiak és szárhegyiek. Bokr. halvány-kék a szemszőrös tojásdad-lándzsás csészénél 2-szer nagyobb. Tok felálló. Hegyi réteken, erdőszéleken, vágásokban, Esztergomban, Sz.-György­ mezőn, Pilis-Szentléleken, Szölgyénben, Ny.-Ujfalun, Süttőn.

129 C. multiflora WK. Sokvirágu Cs. Sz. sugár, borzas, mint az egész növény egyszerű, szegletes. Lev. csipkések v. épélüek, tőlev. kerülékesek, nyélbe keskenyedők, alsó szárlev. hosszúkásak és lándzsásak, nyelteiének, a felsők tojásdadládzsásak, szárölelök. Vir. csomóban ülnek, és hosszú meg­ szakított füzért képeznek. Bokr. kicsinyek, számosak (6—8'" hosszú), halavány-kékek. Igen ritka. Sz.-Györgymezőn, a Sza­ már-hegy oldalán száraz cserjés helyen találtam. C. glomerata L. Csomós Cs. Sz. szegletes, kemény, al­ ján csaknem fás, alig ágas, keveset szőrös, alsó lev. nyele­ sek, tojásdad-lándzsásak, szives v. kerekített aljuak, szár­ ölelök, szives-lándzsásak. Mindnyájan csipkések, merevek, ér­ desek, alsó lapjukon szürkén molyhosak. Vir. szárhegyiek és oldaliak, csomókban ülnek. A tölcséresen ' harangalaku bokr. kék, a hegyes sallangu csészénél 3-szor nagyobb. Erdei ré­ teken, köves dombokon, cserjés helyeken. 158. Specularla

Heister.

Specularla.

Cs. csöve meghosszabbított oszlopidomu, karimája 5 hasábu. Bokr. kerekidomu, 5 metsz, rona karimával. Himsz. 5, szabadok, tövön szélesebbedők. Bibe 3. Tok szálas, hosszúkás oszlopforma, 3 rekeszü, oldalán kovadó. Egynyári növények. Sp. Speculum A. DC. Henye Sp. Gy.j vékony, rostos. Sz. felálló, ágas, széjjelterülő, baglyos, az alsó ágak hosszúak, felegyenesedők. Lev. hosszúkásak, az alsók visszás-tojásda­ dok. Vir. magánosak, rövid kocsányuak ibolyakék szinüek. Cs. czimpái szálasak, akkorák mint a maghon és a párta. Tokja hosszú, szegletes. Esztergomban vetések közt, a vasúti árokban, a nyomtató-helyeken ; a doroghi és táthi uton, szántóföldek szélein, a dinnyeföldeken, Válúskútnál vágásban, a kövesdi és helembai dunaszigeten, Hután és Szentléleken. Sp. hybrida A. Korcs Sp. Sz. sugár, tövön ágas, az alsó ágak hosszúak, felegyenesedők. Lev. hosszúkásak, az alsók visszás-tojásalakuak, nyélbe keskenyedők. Vir. magánosak, igen rövid kocsányuak, pirosak. Cs. czimpái lándzsásak, hoszszabbak a pártánál, félakkorák mint a maghon. Tokja hosszú, szegletes. Ritka, az elöbbenivel.

9

130

22. Család. Cucurbitáceae Juss. Tökfélék. Vir. egy- v. kétlakiak. Cs. 5 hasábu. Szár lecsepült. Kúszó levelek váltogatok. Bokr. szabályos harang- v. kerek-alaku, 5 hasábu. Himsz. 5, összenőttek v. szabadok. Termés makkocskaforma v. vastag húsos, nagy bogyó (kabak) kacsokkal ka­ paszkodó növények. 159. Cucurbita

L.

Tök.

Vir. egylakiak, magánosak, hőnaljiak. Cs. és bokr. egy­ tagú, 5 hasábu. Termés nagy kabak, magvai kiemelkedő szegélylyel, portokai csővé összenőttek. Kacsai ágasak. Lev. hasogatottak. C. Pepo L. Uri T . Sz. lecsepült, igen hosszú, kapasz­ kodó, a levelekkel együtt durva merevszőrü. Lev. nagyok, tompák, nyelesek, kerekded-szivesek v. csaknem 3-szögüek, ujjasak, 5—7 karélyuak, karélyok fogasak. Kacsai ágasak. Vir. kocsányok hőnaljiak, egyviráguak. Kabakja ovális gömbded, sima, kemény, de nem fáshéju. Virága nagy aranysárga. Miv. kertekben, szántóföldeken, szőllőkben. C. maxima Duch. Akos T . Sz. kapaszkodó kacsok ága­ sak. Lev. nagyok, szivalakuak, igen ránczosak, borzasak, fo­ gasak, hegyesek. Bokr. aranysárga, nagy. Termés golyóalaku, igen nagy, sárga v. zöld, sima v. reczés. Miv. szántó­ földeken, szőllőkben. C. verrucosa L. Disznó T . Sz. borzas, kapaszkodó, ka­ csai ágasak. Lev. mélyen 5 karélyosak. Kabakja nagy fás­ héju, csomós, szemölcsös, gömbded, kerülékes. Miv. szántó­ földeken és kertekben. C. subverrucosa W. Szemölcsös T . Sz. kapaszkodó. Lev. 5 karélyosak mint az előbbinél, fáshéju kabakja kisebb, nya­ kas, körtvély-alaku, kevésbé szemölcsös. Miv. C. Melopepo L. Koronás T . Lev. szívesek, apró foguak, tompák, 5 karélyuak. Kabakja felső részén koszoru-alaku kicsucsorodása van. Miv. C. Lagenaria L. Lopó T . A növény puha szőrös. Sz. kapaszkodó, kacsok ágasak. Lev. szívesek, osztatlanok, tom­ pák, apró fogasak, alsó lapjukon kétikrásak. Kabakja fáshéju,

131 nyakas, fejes, sima fehér, később szennyes sárga. Bokr. fehér, hosszú csövű, 5 hasábu. Miv. C. Citrullus L. Görögdinnye T . Gy. ágas. Lev. körrajz­ ban tojásdad-hosszúkásak, 5 karélyuak, karélyai szárnyasankikanyargatottak. Sz. igen hosszú, lecsepült, kapaszkodó, bor­ zas. Kabakja sima, ehető, rendesen gömbölyű zöld. Vir. sárga, kicsiny. Kertekben miv. 160. Cucumis

L.

Uborka.

Egylaki virágai magánosak, hónaljiak. Cs. csöves, harang-alaku. Bokr. 5 hasábu. Portokai összeállók. Kacsai ágatlanok. Termés kabak; 2 sorban álló magvak laposak, élesszélüek, hegyesek, tojás-alakuak. C. sativus L. Savanyitó U. Gy. rostos. Sz. merevszőrü, kapaszkodó, hosszú, kacsok. egyszerűek. Lev. szivalakuak, 5 szegletesek. Vir. sárga, rövid kocsányu. Termés hosszúkás, szemölcsös, érdes kabak. Kelet-Indiából származó növényt kertekben és földeken nagyban miv. C. Melo L. Sárgadinnye U. Gy. rostos. Sz. merevszőrü érdes, hosszú, kapaszkodó. Kacsok egyszerűek. Lev. kerekek, szegletesek, nyelesek, fogasak, keményszörüek. Vir. himesek és himnősek, sárgák. Term. golyó-alaku v. kerülékes, sima, szemölcsös v. reczézett. Miv. Ez is keletindiai növény. 161. Bryonia

L. Földi

tök.

Vir. egy- v. kétlakiak. Cs. 5 fogu. Bokr. 5 hasábu. A himvirágok porodái 5, három falkasak. Az anyásnak bibenyele 3 ágas. Termés 3 üregű, 2—6 magvu, gömbölyű bogyó. Magvak tojásdadok, lapítottak, szegélyzettek. Kacs ágatlan. B. alba L. Büdös F. Gy. répa-alaku. Sz. kacsokkal ka­ paszkodó, barázdás, tekergős, húsos, hosszú, érdes. Lev. vál­ togatok, szívesek, nyelesek, 5 karélyuak, fogasak, érdesek. Bibéje kopasz. Vir. sárgásak, fürtösen sátorozok. Bogyó göm­ bölyű, fekete. Sövényeken, bozótokban, szőllők szélein.

9*

132 B ) Dialypetalae. Valtszirmúak.

Többszirmúak.

23. Család. Umbelliferae Juss. Ernyősek. Fűnemüek, többnyire összetett ernyővel. Gs. felső állású, a termést övezi. Vir. 5 szirmuak, a külsők többnyire nagyob­ bak, sugározok. Himsz. 5. Bibenyél 2, többnyire virágzás után fejlődő. Termés rendesen zsinóros és barázdás 2 ter­ méskéből áll, melyek egymástól végre elválnak. Lev. válto­ gatok, többnyire összenőttek, hüvelyezők. 162. Eryngium

L.

Iringó.

Vir. gombos csoportban. Vaczka polyvás. Gallérja soktagu, tüskés. Szirmai behajlottak; polyvás-pikkelyes terméskéit a csésze veszi körül. E. campestre L. Mezei I. Gy. hosszú, hengeres. Sz. fel­ álló, igen elágazó. Tőlev. hármasán kétszer szárnyaltak, tüs­ késen fogasak, nyelesek. Szárlev. fülesek, szárölelők. Gallér­ levélkék szálas-lándzsásak, tüskevégüek. Polyvák árképüek, csésze hosszabb a bokrétánál, a fejecskék gömbölyűek. Vir. fehér. • Réteken, legelőkön, utak mellett, száraz dombokon köz. E. plánum L. Lapos I. Gy. orsó-alaku. Sz. felálló, ágas, barázdás. Tő és alsó szárlev. szives-toj ásdadok, csipkések, nyelesek, a felsők 5 hasábuak, tüskésen-fürészesek, nyelteié­ nek. Gallér szálas-lándzsás, tüskésen-fogas, a tojásdad fejecs­ kék kékek. A polyvák hegyesek, épek, a külsők 3-hegyüek. Az egész növény kopasz, felül kék. Nedves réteken, homo­ kos legelökön, a Duna partján, az Esztergom és Táth dunai szigeten, erdőszélén Csenkén. 163. Sanicula

L.

Gombernyő.

Vir. gömbded virágzatban felemások. Gallér kevés levélkéjü. Cs. 5 metsz. Bokr. 5 szirmú. Szirmai felállók, öszszehajlók. Termés majdnem golyó-alaku, bordátlan horgas sertéktől sürüen borzas. S. europaea L. Európai G. Gy. ferde, vastagrostu. Sz. felálló, fényes, egylevelü. Tőlev. számosak, nyelesek, kopa­ szak, tenyeresek, hasábjai 3 metsz, bevagdaltan fürészesek.

133 Gallér levélkéi szárnyasak. Vir. kicsinyek, fehér vörhenyesek, igen rövid kocsányuak. Ernyő kevés sugáru. Ernyökék gömbdedek. Hegyi erdőkben, Válúskút fölötti, cserép esi, erdei vá­ gásokban, Szentléleken, Kesztölczön, Dömösön, Bikolon, a Gerecse-hegyen. 164. Dmicus

L.

Murok.

Gallér levélkéi szárnyasan-hasogatottak. Cs. 5 fogu. Virágok kissé sugározok. Terméskék tojásdad-kerülékesek, bordásak, 5 főbordái szálas-sertések, 4 mellékbordái egysoros tüskések. Ernyője virágzás után összehúzza magát. D. Carota L. Sárgarépa M. Gy. orsó-alaku. Sz. felálló, barázdás, ágas. Lev. 2—3-szor szárnyasan-hasogatottak, lánd­ zsás, hegyes sallangokkal. Gallér és gallérkái szárnyasanhasogatottak. Végálló ernyők sok fehér viráguak, a virágzás után összehúzódnak. Terméskék hosszúkás-kerülékesek. A nö­ vény durvaszőrü. Réteken, legelőkön, szántóföldeken, utak mellett, igen közönséges. Gyökere miatt konyhai czélokra szántóföldeken és kertekben miv. 165. Orlaya

Hoffm.

Orlay

füve.

Vir. himnősek. Cs. 5 fogu. Bokr. szirmai egyenlőtlenek, az ernyő szélén levő külsők sokkal nagyobbak, sugározok. Term. 9 hordásak, a főbordák 5 fonálképüek, sertések, mel­ lék bordák 4-en, 2—3 sorosak, tüskések. 0. grandiflora Hoffm. Nagyvirágu 0. Sz. felálló, tekergös, kopasz, ágas. Lev. fűzöldek, kopaszosak, 2—3-szor szárnyal­ tak, hegyes, szálas rövid czimpákkal. Ernyő sokágú. Gallér 5 lándzsáslevelü. Vir. fehérek, a külsők nagyok, sugározok. A term. tüskéi árképüek, felállók. Vetések közt, száraz füves helyeken, kősziklákon, szöllők közt, Szentgyörgymezőn, Esz­ tergomban, Dömösön, Nánán. 166. Caucalis

L.

Borzon.

Vir. himnősek, alig sugározok. Cs. 5 fogu. Term. hoszszúkás, 9 bordájú^ az 5 főborda gyenge és sertés v. tüskés, a 4 mellékborda erős kiemelkedett és 1—2 sorosan tüskés. Lev. többszörösen szárnyalt, begöngyölődött szélű.

134 C. daucoides L. Vigály B. Sz. tekergős, két kétágú. Lev. kétszer szárnyasan-hasogatott, rövid szálas, hegyes czimpákkal. Ernyő 2—3 vastag kocsányu. Vir. fehérek, kicsinyek. A gallérkák (a kis gallér) 3 levelii, lándzsás, sertés. Terméskék töviskéi árképüek, horgas hegyűek, akkorák mint a termés átmérője v. hosszabbak. A növény borzas, merevszörü. Ve­ tések, szőllők közt, parlagokon, romtalajon köz. C. muricata Bisch. Tüskés B. Az előbbihez teljesen ha­ sonló ; különbözik tőle, hogy a mellékbordáinak tüskéi igen rövidek, bibercsképüek, szörvégüek, és sokkal rövidebbek mint a termés átmérője. Ritka a vetések közt, Doroghon. C. latifolia L. Széleslevelü B., Turgenia latifolia Hoffm. Sz. szegletes. Lev. szárnyasak, lándzsás, bevagdalt, fűrészes, érdes czimpákkal. Ernyő 3 kocsányu. Gallér és gallérkák, több levélkéjüek, levélkék, szemszőrösek. Term. tojásdadok, tüskéi horgasak. Vir. fehérek v. rózsaszsnüek. A növény bor­ zas, Kerner szerint a Pilis-vértesi hegyekben, én a megyé­ ben és környékén nem láttam. 167. Torilis

Adans.

Tüskemag.

Cs. 5 fogu. Bokr. szirmai visszás-szivalakuak. Gallér többlevelü v. hiányzik. Term. tojásdad, határozatlan bordás, minden felül tüskék és sertékkel borított. T . Anthriscus Gmel. Turbolya T . Sz. felálló, hengeres, finoman karczolt, ágas, elálló ágakkal. Lev. kétszer szárnyasan-hasogatottak, sallangjai hosszúkásak, bevagdalt fűrészesek. Ernyők hosszú kocsányuak, a soklevelü gallér és gal­ lérkák árképüek. Term. tüskéi merevek, nem horgasak. Vir. rózsaszínűek v. fehérek, az egész növény merevszőrös. Er­ dőkben, bozótokban, kerítések, utak mellett. T . Helvetica Gmel. Svaiczi T . Gy. orsó-alaku. Sz. tere­ bélyesen elágazó, hengeres, karczolt. Lev. 2-szer szárnyasanhasogatottak, hosszúkás, bevagdalt szárnyas és fűrészes sallangokkal, a felsők egyszerűen szárnyasak. Ernyők hosszú kocsányuak, kevés viráguak. Gallér egylevelü v. hiányzik. Term. tövisei horgas végűek. A növény merev és durvaszőrü,

135 érdes. Az élőbbemhez igen hasonló, de alacsonyabb és ága­ sabb. Cserjés helyeken, erdőkben, vetések közt. 168. Laserpitium

L.

Lázerfű.

Ernyő teljes. Gallér és gallérka soklevelü. Terméske kerülékes, lapos, a fő bordái hegyesek, fonálformák, a mel­ lékbordák hártyás-szélüek. Szirmai kicsipettek. L. latifolium L. Széleslevelü L. Gy. igen hosszú, vastag, hengeres. Sz. magas, felálló, hengeres, ágas, finoman karczolt kopasz. Lev. 2—3-szor szárnyasan-hasogatottak, sallangjai tojásdadok, fogasak, vállban szívesek. A lev. nyele hü­ velyei felfúvódtak, a gallér levélkéi lándzsás-árképüek, a gallérkáké sertés, lehulló. Term. kopaszak, hártyái fodrosak, ha­ bosak. Végálló ernyők igen nagyok, sok kocsányuak és sok fehér viráguak. Ezen tekintélyes növény erdőinket és cserjés helyeinket lakja pl. Kétágú-h., 300 garádics-h., SzentlélekPilisi hegyen, Gerecse-h. L. pruthenicum L. Borzas L. Sz. felálló, ágas, szegletes, barázdás, lefelé néző szőröktől borzas. Lev. kétszer szárnyasan-szabdaltak, a hátgerinczen durva visszás-szőrüek, sallangjai szárnyaltak, lándzsás czimpákkal. Gallér és gallérkák soklevelüek. Ernyő sokvirágu. Vir. fehérek. Term. oválisak, kopaszak, hártyái laposak. A cserepesi és fehérkő-hegyi erdők és vágásokban, Maróthon, Dömösön. 169. Siler Scop.

Sujtár.

Cs. 5 fogu. Szirmai visszás-szivalakuak. Gallér hiányzik. Term. lapos, kerülékes, nem tüskés, nem hártyás-szélü, fonál­ forma 9 bordával, közülök 5 jobban kiemelkedik. S. trilobum Crantz. Háromkarélyu S., S. aquilegifolium G. Sz. felálló, hengerded, barázdás, ágas, magas, kopasz. Lev. kopaszak, fényesek, alsó lapjukon tengerzöld-szinüek, 2—3szor hármas-karélyosak, karélyai kerekdedek, csipkés-foguak; a tőlevelek igen nagyok. Gy. vastag, hengeres, ágas. Ernyő nagy, sok kocsányu. Koronák fehérek. Term. kerülések, la­ posak, bordásak. Erdőkben, cserjés helyeken, kősziklákon.

136 Fehérkő-h., Vaskapu-h., Szentgyörgymezei hegyeken, SzentLéleken, Kesztölczön, Süttőn, Gerecse-h. 170. Selinum

Hoffm.

Deresle.

Cs. széle elmosódott. Szirmai visszás-szivalakuak. Term. kerülékes, hátról laposra nyomott, 5 bordás. Bordák hártyásélüek, a két oldalbordák hártyái 2-szer szélesebbek a hátbordáknál, az az oly szélesek mint a terméske. Gallér hiány­ zik, gallérkák sok levélkéjüek. Term. érintkezési lapja 2 csikkal. S. Carvifolia L. Köménylevelii D. Sz. felálló, többnyire ágas, kopasz, szegletes, barázdás, szegletei élesek, gyakran áttetszők és hártyásak. Lev. kopaszak, fényesek, fűzöldek, 2—3-szor szárnyasan-hasogatottak, hasábjai szárnyaltak, lánd­ zsás czimpákkal. Gallérka sok levélkéjü, levélkék szálas árképüek. Ernyő tömött, ágai kopaszak. Vir. fehér. A hártyásszegletü szár által feltűnő. Nedves, árnyékos erdőkben, cser­ jés, nedves réteken. Dunaszigeteken, Cserepesben, VáMskútnál, Téglaháznál, Szentléleken, Maróth-Jászhegyen, Dömösön a hegyi patak partján, Gerecse-hegy alján. 171. Angelica

L.

Angyelika.

Gallér hiányzik. Term. kissé összenyomott hártyás-szélü, hegyes, árképü 6 bordákkal. Cs. elmosódott. Szirmok hoszszúkás-kihegyezettek. A. silvestris L. Erdei A. Sz. felálló, hengeres, karczolt, magas, felül barázdás, szőrösödő. Lev. nagyok, sötét-zöldek, 2—3-szor szárnyasan-hasogatottak, hasábok tojásdad-lándzsásak, hegyesek, fűrészesek. Ernyők sok fehér virágnak, dom­ borúak. Gallérkák serte levélkéjüek. Lev. hüvelyek, igen na­ gyok, hasasán felfuvódottak. Term. csaknem kerekdedek. Nedves réteken, patakok partjain, dunai szigetekben, hegyi erdőkben. 172. Peucedanum

Koch.

Koesord.

Bokr. szirmai visszás-tojásdadok. Term. kerekdedek, oválisak, hol szélesebben hol keskenyebben hártyásak, a 3 hátborda tompa, az oldalbordák elmosódottak. Olaj csikók a

137 hasadás lapon kilátszók. Gallér és gallérkák egy v. többi evelüek v. hiányzanak. P. officináié L. Orvosi K. Gy. barna, karvastagságú, hosszú, többfejü, aromaticus. Sz. felálló, hengeres, karczolt, kopasz, magas, merev, felül ágas. Lev. kopaszak, nagyok, 5-ször-hármasak, czimpái szálasak, hegyesek, épek. Ernyők nagyok, sok kopasz koesányuak. Gallér hullékony, gallérkák sertések, a sok sárga virágú ernyőcskénél rövidebbek. Bozó­ tos, füves helyeken, nedves réteken, igen ritka az eszter­ gomi és táthi dunaszigeteken. P. Chabraei Reichnb. Chabrey K. Sz. felálló, hengerded, barázdás. Lev. fűzöldek, mindkét lapjukon fényesek, szárnyasan-hasogatottak, hasábjai ülők, az alsó lev. hasábjai, sok sallanguak, sallangok szálasak, hegyesek, tövükön keresztben állók. Az ernyő sugarai egyenlőtlenek, belső oldalaikon szőrösödők. Term. tojásidomuak, lapítottak, barázdás 3 olajcsikkal. Vir. sárgás-fehérek. Az egész növény kopasz. Erdő-szé­ leken, vágásokban. Strázsa-h., Cserepes-h., Téglaháznál, Vas­ kapun, Válúskútnál, Szentléleken, Dömösön. P. Cervaria Cuss. Szarvas K. Gy. hengeres, vastag, erősszagu és tejféle nedvet bocsájt. Sz. felálló, hengerded, ko­ pasz, kétágú, karczolt, magas. Lev. merevek, fényesek, tengerzöld-szinüek, bőrnemüek, 2—3-szor szárnyasan-hasogatottak, sallangjai tojásdadok, fogasak, szálkavégűek, alsó lap­ jukon reczésen eresek. Gallér és gallérkák soklevelüek, ser­ tések. Term. körkörösek. Ernyő nagy, sok fehér v. vörhenyes virágú. Hegyi réteken, köves, cserjés helyeken, szőllők szélein. P. Oreoselinum Mönch. Czitrom K. Gy. orsó-alaku, vas­ tag. Sz. terebélyesen ágas, karczolt, telebélü, kopasz. Lev. bőrnemüek, fűzöldek, kopaszak, fényesek, 2—3-szor szárnyasan-hasogatottak, sallangjai bevagdaltan fogasak, lev. nyelei hátragyököntek. Gallér és gallérkák szálas soklevelüek, hátratüremlettek. Ernyő nagy. Term. csaknem kerekdedek. Vir. fehérek v. vörhenyek. A teljesen kifejlett növény gyakran ve­ reses. Füves, száraz, különösen homokos helyeken. Szentgyörgy­ mezőn a Szamárhegy alatt, a téglaháznál, Dömösön.

138 P. arenarium WK. Homok K. Sz. magas, hengeres, felül ágas, karczolt. Lev. kopaszak, 3-szor szárnyasan-hasogatottak, sallangjai rövidek, szálasak v. szálas ékidomuak, tompák, igen rövid hegyűek. Gallér kevés levélkéjü v. hiányzik, gallérkák levélkéi szálas-árképüek. Kocsánykák kissé rövidebbek a terméskéknél. Ernyő kocsányai karczoltak, kopaszak. A kopasz növény gyantás-sárga tejféle nedvet bocsájt. Vir. sár­ gák. Homokos, száraz dombokon, száraz homokos réteken és legelőkön. Szentgyörgymezőn, Téglaháznál, Bajnán az Őrhegy alján, Zebegénynél. P. alsaticum L. Buglyos K. Cnidium alsaticum Spr. Sz. felálló, bugás, ágas, magas, barázdás, telebélü, kopasz, ágai vesszősek. Lev. kopaszak, 2—3-szor szárnyasan-hasogatottak, sallangjai tojásdadok, szárnyasak, hosszúkás-lándzsás czimpákkal. A gy. lev. nagyok, hosszú nyelüek. Gallér és gallérkák elálló lándzsás 4—8 levélkéjüek. Term. tojás-alakuak, összenyomottak, fehér szélüek. Ernyő sok sárga kisvirágu, ágai kopaszak. Köves, száraz dombokon, szőllők közt, erdőszéleken, a dunai szigeteken is. P. palustre Mönch. Posvány K., Thysselinum palustre Hoffm. Sz. felálló, barázdás, bördös, leveles, magas, kopasz. Lev. kopaszak, fűzöldek, 3-szor szárnyasan-hasogatottak, sal­ langjai tojás-hosszúkásak, szárnyaltak, szálas czimpákkal. Gal­ lér és gallérkák levélkéi hátratüremlettek, árképüek. A term. tojás-alaku, széle oly széles mint a félterméske. Ernyők nagyok. Vir. fehérek. Fiatal korában a gyökere és szára csipős tejet választ ki. A hozzá hasonlóktól különbözik azáltal is, hogy szára bördös (csöves). Mocsáros réteken, nedves, bozótos he­ lyeken, a dunai szigetekben; a Szamárhegy alatti tó füzes nádasában. Nánán, Kőhidgyarmatnál a Garam mellett. 173. Pastinaca

L.

PastemáJc.

Vir. himnösek. Gs. 5 apró fogu. Gallér és gallérkák hiányzanak. Term. lapos, kerülékes, párkányzott. Olajcsik a barázdákban és a hasadás lapon. Barázdák 1—3 csikuak ; bordák 5 vékonyak, alig kiemelkedők, a két szélső borda a 3 hátbordától feltűnően nagyobb távolságban áll. Szirmai

139 4-szegletes-kerekdedek, csonkák, egyenlők, begöngyölődöttek, sárgák. P. sativa L. Kerti P. Sz. felálló, ágas, szegletes, baráz­ dás, kissé érdes. Lev. egyszerűen szárnyasan-hasogatottak, felső lapjukon kopaszak, fényesek, az alsón szőrösek, sallangjai-tojás-hosszudadok, tompák, csipkések. Gy. orsó-alaku. Ernyő tányéros. Term. tojásdad, lapos. Vir. sárga. Réteken, legelőkön, utakon köz., de ehető gyökere miatt miv. is. 174. Anethiim

L.

Kapor.

Vir. himnősek. Cs. elmosódott. Szirmai kerekdedek, épek, erősen begöngyölődöttek, sárgák. Gallér nincs. Termés lapos, 5 bordája fonálalaku, a 3 középső élesebb, kiemelkedő, a két oldalt álló vékonyabb. Barázdák egy olajcsikuak. A. graveolens L. Kerti K. Sz. felálló, hengeres, karczolt, ágas, tengerzöld, kopasz. Lev. 3-szor szárnyasan-hasogatot­ tak, kopaszak, czimpái szálas serte-formák. Term. lapos, kerülékes, hártyás-élü. Ernyők nagyok, tányérosak, laposak. Vir. sárgák. Illata erős fűszeres. Kertekben és szántóföldeken miv., de parlagokon, kerítések, utak mellett elvadultan is előfordul. 175. Heracleum

L.

Medvetalp.

Cs. 5 fogu. Vir. sugározok. Szirm. visszás-tojásdadok, behajlottak. Term. kerülékesek, hátról laposra nyomottak, simán és hártyásan párkányzottak, kicsípett vagy csorba-végüek, 5 bordái vékonyak, olajcsikok bunkóformák, megrövi­ dültek. Gallér lehulló, gallérkák soklevélkéjüek. Lev. hü­ velye bő. H. Sphondylium L. Közönséges M. Gy. vastag, ágas. Sz. felálló, barázdás, ágas, bördös, borzas, érdes, magas. Lev. szárnyasan-hasogatottak, borzasak, érdesek, fogasak, hasábjai 2 párosak, az oldaliak öblösek, a végálló 3 karélyu kihegye­ zett. Lev. hüvely hasas, felfúvódott. Ernyő sugározó, gallér­ kák soklevélkéjüek, serte-formák. Term. kerekdedek, tompák, kicsipettek, kopaszak. Virágok fehérek. Erdőkben, cserjés he­ lyeken, kerítések mellett.

140 176. Tordylium

L.

Magtaraj.

Cs. 5 fogu. Szirm. visszás-szivalakuak, fehérek, a kül­ sők az ernyőcske szélén nagyobbak, 2 hasábuak, sugározok. Term. kerekdedek, laposak, duzzadt, ránczos, szemcsés szegélyüek, vékony, alig észrevehetően bordásak. Olajcsikok 1—3 fonálformák. Gallér és gallérkák sok levélkéj üek. Lev. egy­ szer szárnyasak. T . maximum L. Durva M. ' Sz. felálló, ágas, barázdás. Lev. borzasak, egyszerűen szárnyasan-hasogatottak, hasábjai bevagdalt csipkések, lándzsásak. Gallér és gallérkák levélkéi szálasak, árképüek. Ernyő kocsányai tömöttek, érdesek. Term. kerekdedek, rövid kemény serte-szörüek, duzzadt szélüek. Vir. fehérek. Az egész növény keményszőrü. Bozótos, köves dom­ bokon, szőllök és utak szélein. Vaskapu-h., Hideglelős-k.-h., Szölgyénben és m. 177. Oenanthe

L.

Haramag.

Öt himes, 2 nős. Cs. 5 fogu. Ernyőkéi tömöttek, egye­ netlen kocsányuak. Vir. gyakran sugározok, felemások. Szirm. visszásan-toj ásdadok, kicsipettek. Gallér hiányzik, gallérkák többlevelüek. A termés oszlopos v. hengeres, 5 tompa bor­ dás, tetejét a csésze és a bibenyelek koszorúzzák. Bibenyelek felállók. 0e. flstulosa L. Ostorindás H. Gy. évelő, nyalábos, gu­ mós, húsos, orsó-alaku, fonál-alaku rostokkal, terjedő, ostor­ indákat bocsájt. Sz. szegletes, barázdás, felálló, bördös, vas­ tag, kopasz. Tőlev. 2—3-szor szárnyasan-hasogatottak. Szárlev. szárnyaltak, bördös nyelüknél kurtábbak, fonálképüek. Ernyő 2—3 sugáru, a termés érésekor gömbölyű gallérkák többlevelüek, szálas-lándzsásak. Term. vastagok, hengeresek v. fordított ékalakuak. Vir. fehérek v. veresesek, a szélsők sugározok. Az egész növény kopasz, mérges, bódító, különö­ sen annak csípős nedvü gyökere. Ingoványos helyeken, vizes árkokban, mocsárokban, az Öreg-tóban, a táthi ut melletti posványokban, kuralyi tóban, Kovácspatakon. Oe. Phellandrium Lam. Vizi H. Gy. vastag, orsó-alaku, rostos, ostorindát bocsájt. Sz. alul gyökerező vastag, magas,

141 a viz alatti részét gyürüképen rostok veszik körül, bördös, barázdás, terebélyesen elágazó. Lev. 3-szegletüek, 2—3-szor szárnyasan-hasogatottak, hasábjai széjjelállók, szárnyaltak, szálas czimpákkal, ezek az elmerülteknél hajszálformájuak. Ernyők számosak, levélellenesek, oldalt v. végállók, sok su­ gárnak, mindnyájan termők. A tojásdad-hosszúkás terméskét bibenyél koszorúzza. Vir. fehérek, a szélsők nem sugározok. Szára aljával rendesen a vizben áll. A növény kopasz. Pata­ kokban, tócsákban, vizzel telt árkokban, álló vizekben. Csenkén, Nánán, K.-Gyarmaton és m.

178. Seseli L.

Gurgulya.

Cs. 5 fogú, rövid, állandó, a termést koronázza. Szir­ mok visszás-tojás-kerekek, kicsipettek, egyenlők. Bibenyél hátragörbült. Term. kerülékesek, 5-szegletüek, mert 5 bordái kiemelkednek. Barázdák 2 v. több olajcsikkal. Gallér nincs, gallérkák kevés v. több levelüek. S. Hippomarathrum DC. Szilkés G. Sz. felálló, hengeres, karczolt, tengerzöldszinü, kopasz. Lev. 2-szer v. többször szárnyasan-hasogatottak, kopaszak, vastagocskák, hasábjai szálasak. Gallérkák összenőttek, medencze-alakuak, fogasak. Term. kerülékesek, lisztesek. Ernyő 9—12 sugáru, sugarak szegletesek, belső oldalaikon fiatal terméssel együtt szörösödők, ernyőcskék félgömbösek, tömöttek. Vir. fehérek v. veresesek. Napos, bozótos helyeken, kősziklákon. Bábszky-h., a Szentlélek-pilisi hegyen, Csolnokon, Bajnai őrhegyen, To­ kodon, Piszkén, Süttőn, Bikolon. S. glaucum L. Fakó G. Sz. igen ágas, csomós, henge­ res, karczolt, tengerszinti, kopasz. Lev. 2 v. többször szár­ nyasan-hasogatottak, kopaszak, sallangjai szálas-lándzsásak, szálka-végüek, csipkések, érdesek. Lev. nyelek hártyásak, hüvelyezők. Ernyő 10—15 sugáru, sugárok hengeresek, kopa­ szak, gallérkák kevéslevelüek, árképüek. Term. kerülékesek, lisztesen behintvék, ránczosak. Vir. fehérek. Kősziklákon, cser­ jés dombokon. Strázsa-h., Vaskapu-h., Szamár-h., Tokodon, Doroghon és m.

142 S. annuum L. Tarka G., S. coloratum Ehrh. Gy. orsóalaku, vékony. Sz. felálló, hengeres, karczolt, leveles, merev, pelyhes, végre vereses. Lev. 2—3-szor szárnyasan-hasogatottak, sallangjai szálasak, pelyhesek. Ernyők 15—30 sugárnak, sugarak szegletesek, belső oldalukon sürüen pelyhesek, gallérkák lándzsásak, széles hártya-szélüek. Term. kerülékesek, érett korukban kopaszak. Vir. fehérek v. veresesek. Legelő­ kön, bozótos, füves helyeken, vágásokban. Erdő-széleken, a téglaháznál, Válúskútnál, Strázsa-hegyen, Doroghon, Csolnokon, Mogyoróson, Csenkén homokos helyeken, dunai szi­ geteken. 179. Líbanotis

Crantz.

Bibepár.

Cs. 5 fogú, fogak lándzsás-árképüek, lehullok. Szirmok visszás-szivalakuak. Term. kerülékes, sürüen puha szőrös, 5 bordás, bordái vastagocskák, tompák, barázdák, 2 v. több olajcsikkal. Gallér és gallérkák soklevelüek. L. montana Crantz. Hegyi B., Athamanta Libanotis L. Sz. felálló, merev, barázdás, szegletes, erős, magas. Lev. nagyok, 2—3-szor szárnyasan-hasogatottak, sallangjai hoszszúkásak, szárnyaltak, lándzsás szálkavégü czimpákkal, felső lapjukon fűzöldek, az alsón kékesek. Gallér és gallérkák sok­ levelüek, igen keskeny szálasak. Terméskék hamuszinüek, rövidszörüek. Ernyők domborúak, tömöttek, nagyok. Vir. fe­ hérek. Igen ritka, kősziklákon, köves, cserjés helyeken, a szőllők közt. Vaskapun, Szentgyörgymezőn. 180. Aethusa

L.

Ádáz.

Öt himes, 2 nős. Cs. elmosódott. Szirm. egyenetlenek. Gallér hiányzik, gallérkák féloldaliak, lehajlók, 3 levelüek. Term. gömb-tojásdadok. Bordák vastagok, kiemelkedők, or­ mosok, a szélsők kissé szélesebbek. Barázdák egy, érintke­ zési lapjai 2 olajcsikuak. Ae. Cynepium L. Mérges A. Gy. orsó-alaku, egynyári. Sz. felálló, ágas, hengeres, karczolt, kopasz, bördös. Lev. kopaszak, fényesek, felül sötét, alul világoszöldek, 2—3-szor szárnyasan-hasogatottak, sallangjai tojásdadok, szárnyaltak,

143 szálas sertés czimpákkal. Szálas 3 levelii gallérkája féloldali lefüggő, hosszabb az ernyőcskénél. Szirmai fehérek. Ernyői laposak. Kocsánykák még egyszer akkorák mint a termés. A növény mérges. Erdők szélein, kerítések mellett, cserjós helyeken ritka. A cserepesi árokban, 300 garádics-h., Urbánkápolnánál, Hideglelős-k.-h., Cséven, Dömösön, Unyon, Bajóthon, Szentléleken. 181. Cnidium

Cuss.

Knidion.

Cs. elmosódott. Szirm. visszás-szivesek, egyenlők. Gallér hiányzik, gallérka sok serteképü levelű. Term. gömbded, ke­ véssé hátról összenyomott, de nem lencsés-alaku, bordák 5-en egyformák, hártyás-élüek; barázdák egy, érintkezési lapjuk 2 olajcsiku. Cn. venosum Koch. Inas K. Sz. felálló, hengeres, ágas, karczolt, kopasz. Lev. kopaszak. 2—3-szor szárnyasan-hasogatottak, sallangjai hosszúak, szálasak, a felső levélhüvelyek egész hosszában a szárhoz simulok, gallérkák soklevelüek, levélkéi serte-képüek. Term. gömbdedek. Vir. fehérek. A Thysselinum palustre-hoz hasonló, de külömbözik tőle, hogy alacsonyabb, levelei hosszúkásak, sokkal kisebbek, mereveb­ bek, gallér hiányzik, s terméskéi által. A Selinum Carvifoliatól megkülönbözteti a hengeres, karczolt szára. Ritka az esztergomi felső és a táthi dunaszigetek nedves rétjein. 182. Foeniculum

Toum.

Fenik.

Gs. elmosódott. Szirm. kerekdedek, csonkák, egyenlők, begöngyölődöttek. Term. hosszúkásak. Bordák 5-en kiemel­ kedők, tompák, ormosak, az oldalt állók szélesebbek, baráz­ dák egy, érintkezési lapjuk két olajcsikos. Gallér és gallérkák hiányzanak. F. officináié Aliion. Orvosi F. Sz. felálló, magas, hen­ geres, karczolt, tengerzöld, kopasz. Lev. 3 v. többször szárnyasan-hasogatottak, czimpák szálas sertések. Term. tojásdad­ hosszúkásak, kissé összenyomottak, igen rövid bibenyéllel. Ernyők nagyok, 16—20 sugáruak. Vir. sárgák. Ezen délvidéki

144 növény kérteinkben tenyésztetik, de elvadultan kerítések mel­ let és szőllökben is előfordul. 183. Silaus Hess.

Szilausz.

Vir. himnősek. Cs. elmosódott. Szirm. visszás-tojásda­ dok, kicsipettek, egyenlők, sárgák v. zöldesek. Term. hoszszúkás, bordák 5-en kiemelkedők, élesek, kissé hártyásak, egyenlők, barázdák egy, érintkezési lapjuk 4—6 olajcsikuak. S. pratensis Bess. Cnidium Silaus Spr. Peucedanum Silaus L. Réti Sz. Sz. felálló, ágas, merev, szegletes, ágai vékonyak, megnyúltak. Lev. 2—3-szor szárnyasan-hasogatottak, hasábjai szárnyaltak, szálas-lándzsás czimpákkal. Gallér 1—2 levelii, gallérkák többlevelüek. Term. tojásdad, hosszú. Vir. sárga. A növény kopasz. Ritka, az esztergomi felső és a táthi szigetek nedves rétjein. 184. Anthriscus

Hoffm.

Turbolya.

Cs. elmosódott. Szirm. visszás-toj ásdadok, egyenlőtle­ nek. Terméske szálas, a termeskénél rövidebb kis csőrbe végződik, kopasz, bibircses v. sertés, borda és barázdátlan, csak rövid csőre 5 bordás. Gallér hiányzik, gallérkák több­ levelüek. A. Cerefolium Hoffm. Zamatos T . Chaerophyllum sativum Bauh. Sz. felálló, hengeres, ágas, karczolt. Lev. 2—3szor szárnyasan-hasogatottak, felül kopaszak, sallangjai tojás­ dadok, szárnyaltak, lándzsás czimpákkal. Ernyők sugarai és kocsányai pelyhesek. Term. szálasak, kopaszak v. merevszörüek, a csőrénél kétszer nagyobbak. Vir. fehérek. A tő-alak­ nál a termés sima, fénylő, kopasz. A trichosperma válfajnál: Anthrisus trichosperma R. et Sch. termése sertés. A tő-alak konyhai czélokra miv., a válfaja bozótos helyeken, kerítések és sövények mellett köz. A vulgáris Pers, Közönséges T . Sz. felálló, ágas, hen­ geres, karczolt, kopasz. Lev. 2—3-szor szárnyasan-hasogatot­ tak, felül kopaszak, alul ziláltan szőrösek, sallangjai szár­ nyaltak, lándzsás czimpákkal. Ernyők sugarai és kocsányai kopaszak. Terméskék tojásdadok, rövid fulánkokkal sürüen

145 megrakodtak. Bibenyél igen rövid, bibe csaknem ülő. Vir. fe­ hérek. Parlagokon, házak, sövények mellett. A. silvestris Hoffm. Chaerophyllum silvestre L. Erdei T . Sz. felálló, barázdás, tövön borzas, ágas, felül kopasz. Lev. 3—4-szer szárnyasan-hasogatottak, fénylők. Sallangjai tojásdad-lándzsásak, szárnyaltak, lándzsás, hegyes czimpákkal. Er­ nyők kocsányosak. Gallérkák 5 levelüek, levélkék hegyesek, szemszőrösek. Term. hosszudadok, tojásdad-hengerdedek, fény­ lők, csőrös hegyükön bordásak, csőrüknél sokkal hosszabbak. Vir. fehérek. Érett term. fekete-barnák. Réteken, patakoknál, kerítések mellett, erdő-széleken, a majális-kútnál, a Hideglelős-kereszt-h., a tokodi szőllők gátjain, Kesztölczön, SzentLéleken, Dömösön, Cséven. 185. Chaerophyllum

L.

Baraboly.

Cs. elmosódott. Szirm. visszás-szivesek, egyenetlenek. Term. szálasak, oldalain összeszorultak, csőrtelenek, 5 bor­ dásak, a két szélső borda a terméske karimáját képezi; ba­ rázdák egy olajcsikuak. Gallér hiányzik. Gallérkák többlevelüek. Bibeszára fonálalaku. Ch. temulum L. Bódító B. Sz. felálló, hengeres, ágas, barázdás, kékesen foltos, borzas, az izek alatt felfúvódott, meg­ vastagodott. Lev. borzasak, sötét-zöldek, puhák, kétszer szárnya­ san-hasogatottak, sallangjai karélyosan szárnyaltak, tompák, gal­ lérkák 5—8 levelüek, levélkék hegyesek, szemszőrösek. Szirm. kopaszak, fehérek. Term. hosszúkásak. Bibeszárak rövidek, széjjel-állók, hátrahajoltak. Erdő-széleken, cserjésekben, Vaskapun, Strázsa-h., Szentléleken, bajnai Őrhegyen, Bikolon, Gerecse-h. Ch. bulbosum L. Mogyorós B. Gy. rövid répa-alaku. Sz. magas, ágas, hengeres, karczolt, tövén merevszőrü, veresesen foltos, az izületek alatt felfúvódott. Lev. többszörösen szár­ nyasan-hasogatottak, sallangjai szálas-lándzsásak v. szálasfonálképüek. Gallérkák levélkéi szálasak, kopaszak, szálkavégüek, szemszörök nélkül. Szirmai szélesek, kopaszak, fehé­ rek. Bibeszárak rövidek, széjjel-állók, lefelé görbültek. Term. hosszúkásak, csőrtelenek. Parlagokon, kerítések mellett, bozó­ tos helyeken. 10

146 Ch. aromaticum L. Fűszeres B. Sz. felálló, hengeres, ágas, karczolt, magas, borzas, az izületek alatt duzzadt. Lev. 2—3-szor hármasán szárnyasan-hasogatottak, borzasak, sallangjai osztatlanok, hosszúkásak, kihegyezettek, fűrészesek. Gallér hullékony, gallérkák öt levélkéi szálas-lándzsásak, árképüen kihegyezettek, szemszörösek. Szirm. kopaszak, fehé­ rek. Term. karcsúk, hosszúkásak, kopaszak, csőrtelenek, na­ gyok. Bibeszárak széjjel-állók, lefelé görbülök. Az Aegopodium Podagrariához hasonló, de könnyen megkülönböztethető, mert borzas, érdes, feketésen zöld és gallérkákkal, néha gal­ lérral is bir. Erdőkben, cserjésekben, patakok mellett, forrásos helyeken. Vaskapun, Cserepesben, Szentléleken, Kesztölczön, Kovácspatakon. 186. Conium

L.

Bürök.

Öt himes, 2 nős. Vir. himnősek. Cs. elmosódott. Szirm. visszás-tojásdadok, kicsipettek. Term. gömbded, tojásdad, oldal­ ról kissé lapitott, 5 kiemelkedő, nem bördös (csöves) bordákkal. Barázdák olajcsik-nélküliek. Gallér és gallérkák soklevelüek. C. maculatum L. Büdös B. Kétnyári, gyökere orsó-alaku. Sz. felálló, magas, ágas, hengeres, bördös, tengerzöld, alul veresesen foltozott, kopasz, sima vastag. Lev. kopaszak, ko­ mor-zöldek, 3-szor szárnyasan-hasogatottak, sallangjai szár­ nyasak, lándzsásak, levélnyelek bördösek, hüvelyezők, gallér szálas, hátratüremlett, többlevelü, gallérkák 3—4 levelüek. féloldaliak, aljukon összenőttek. Virágok egyenlők, fehérek. A növény bóditó szagú, kábitó, mérges. Parlagokon, szöllők szélein, sövények, házak mellett köz. 187. Smyrnium

L.

Gyapor.

Cs. elmosódott. Szirm. sárga v. zöldek, lándzsásak, épek, kihegyezettek. Term. fekete, oldalról összeszorult, ket­ tős, vésésen gömbded, 5 bordás, a 3 hátborda élesen kiemel­ kedő. Gallér kevéslevelű, gyökér gumós, duzzadt. Ernyő dom­ ború, egyenetlen kocsányu. Sm. perfoliatum Mill. Szárölelő Gy. Gy. gumós, csaknem golyó-alaku. Sz. felálló, szegletes, felül hártyás-élü, ágas. Tő-

147 lev. 3-szor hármasak, fűrészesek, a felső szárlevelek szivestojásdadok, fogacskásak, szárölelők, mindnyájan zöldes-sárgák. Ernyők oldalt állók, 5—9 sugáruak. Szirmok sárgás-zöldek. Ritka. Hegyi erdőkben. Kesztölczön a pilisi hegy oldalán, a tariáni Somló-hegyen, a Gerecse-hegyen. 188. Apium

L.

Czeller.

Vir. himnősek. Cs. elmosódott. Szirm. tojásdadok, épek, egyenlők, hegyük begöngyölődött. Term. kicsiny, gömbded, oldalain összeszorult, 2 göcsös ; fonálalaku bordái 5, egyen­ lők, az oldalt állók a term. szélén. Barázdák 2—3, az érint­ kezési lap 2 olajcsiku. Gallér és gallérkák hiányzanak. A. graveolens L. Nagyszagu Cz. Gy. a vadon termő nö­ vénynek orsó-alaku, ágas, a miveltnek gömbölyű, húsos. Sz. felálló, szegletesen barázdás, sokágú, kopasz. Lev. kopaszak, fényesek, szárnyasan-hasogatottak, a felsők hármasak, sallangjai ék-alakuak, bevagdalt fűrészesek. Ernyők számosak, kicsinyek. Vir. fehérek, aprók, term. kerekdedek. Kertekben miv., elvadultan helyenkint előfordul. A. Petroselinum L. Petrezelem Cz. Sz. felálló, szegletes, igen ágas, kopasz. Lev. kopaszak, fényesek, az alsók 3-szor szárnyaltak, a felsők hármasak, sallangjai lándzsásak. Ernyők számosak. Gallérkák aprók, árképüek. Vir. zöldes-fehérek, term. tojásdadok. Az egész növény aromaticus. Kertekben miv., de elvadultan is előfordul. 189. Trinia

Hoffm.

Triniusfüve.

Vir. kétlakiak. Cs. elmosódott. Szirm. lándzsásak vagy tojásdadok, és csúcsuk begöngyölődött. Term. tojás-alaku, ol­ dalról összeszorult, bordák 5-en, fonálképüek, egyenlők, az oldalt állók szegélyzők. Barázdák esik nélküliek, érintkezési lap 2 olajcsiku. T r . Vulgáris DC. Közönséges T., Pimpinella pumilla Jacq. Gy. húsos, répa-alaku. Sz. felálló, szegletesen barázdás, tövé­ től kezdve ágas. Lev. 2—3-szor szárnyasan-hasogatottak, metsz, hegyesek, szálasak. Term. szőrösödők, érdesek, bordái tompák. Ernyők számosak, kicsinyek. Vir. fehérek. A növény 10*

148 kopasz, kétlaki. Száraz domb és hegyi réteken, napos, cser­ jés helyeken. Vaskapun, Szentgyörgymezőn, Doroghon, Csolnokon a Kálvária-hegyen, Bajóthon a mészsziklás-hegyen. 190. Falcaría

H. Sarló fű.

Cs. 5 fogu. Szirm. visszás-szivesek, egyenlők. .Term. hosszúkás, oldalról összeszorult. Bordák 5-en, fonálképüek, a szélsők szegélyezök. Barázdák egy-, érintkezési lap 2 olajcsiku. F. Rivini Hőst. Közönséges S., Sium Falcaría L. Gy. orsó-alaku, mélyen a földben terjedő. Sz. felálló, hengeres, karczolt, igen elágazó, kemény, sokernyős. Lev. 1—2-szer hármasán hasogatottak, osztványai szálas-lándzsásak, mere­ vek, fulánkosan fűrészesek, levélnyelek hártyásak, fűrészesek. Ernyők végállók, laposak. Gallér és gallérkák levélkéi serteformák. Vir. fehérek. A növény kopasz. Term. hosszúkásak, kicsinyek, barnák, kopaszak. Füves, kősziklás helyeken, veté­ sek közt, kerítések mellett, utakon. 191. Aegopodium

L.

Kecskeláb.

Cs. elmosódott. Szirm. visszásan-szivesek, egyenlők. Gallér és gallérkák hiányzanak. Termésketartó szabad serteforma, csúcsán villás. Term. tojásdadok, oldalról összenyomottak. Bordák 5, fonálképüek, egyenlők, a szélsők szegé­ lyezök ; barázdák és érintkezési lap olajcsik nélküliek. Ae. Podagraria L. Közönséges K. Gy. ágas, terjedő. Sz. felálló, barázdás, ágas, bördös. Lev. 2-szer hármasán haso­ gatottak, hasábjai tojásdad-hosszúkásak, szivesek, fűrészesek, hegyesek. Lev. nyelek hüvelyezők, hüvelyek nagyok, fehérszélüek. Ernyők hosszú kocsányuak, laposak. Vir. fehérek. A növény kopasz. Term. tojásdad-hosszúkásak. Erdőkben, pa­ takok partjain, nedves, árnyékos helyeken. 192. Pimpinella

L.

Pimpinella.

Cs. elmosódott. Szirm. visszás-szivesek, egyenlők. Gal­ lér és gallérkák hiányzanak. Term. tojás-alaku, oldalain öszszeszorult csaknem 2 göcsü ; bordái 5-en, fonálképüek, egyen­ lők, a szélsők szegélyzők. Hasadási lapja 2, barázdák 3 v.

149 több olajcsikuak. Terméstartó szabad kétágú. Lev. egyszere­ sen szárnyaltak. P. magna L. Nagy P. Gy. orsó-alaku, ágas, évelő. Sz. felálló, szegletes, barázdás, ágas, leveles, szőrösödő. Lev. egyszerűen szárnyasan-hasogatottak, sallangjai tojásdadok, hegyesek, fűrészesek v. karélyosak, kopaszak, fénylők, a tőlev. nagyok, hosszú nyelüek. Ernyők sok kocsányuak. Kocsányok karcsúak. Bibeszár hosszabb a maghonnál. Term. hoszszas-toj ásdadok, kopaszak. Szirm. fehérek, néha rózsaszinüek. Magasabb hegyeink erdeiben, cserjésekben, erdő-széleken. Cserepes-h., Kétágu-h., Palota-h., Kis-h., Fehérkő-h., PilisSzentléleki, Kesztölczi, Maróthi hegyeken, Bajóthon, a Ge­ recse-hegyen. P. saxifraga L. Kőtör P. Sz. felálló, hengeres, karczolt, ágas. Lev. szárnyasan-hasogatottak, tojásdad-lándzsás, fűrészes levélkékkel, a tőlevelek igen hosszú nyelüek. Bibeszál a maghonnal rövidebb. Term. tojásdadok, kopaszak. Vir. fehé­ rek. Száraz réteken, köves, bozótos helyeken. 193. darum

L.

Kömény.

Gs. elmosódott. Szirm. visszás-szivesek, egyenlők. Term. hosszas, oldalról összeszorult, bordái 5-en, fonálképüek, egyen­ lők, a szélsők szegélyzők; barázdák egy, hasadási lapja két olajcsiku. Terméstartó szabad kétágú. Gallér egylev., gallérkák hiányzanak. C. Carvi L. Konyha K. Gy. orsó-alaku, ágas. Sz. felálló, szegletes, ágas, kopasz. Lev. kopaszak, 2-szer szárnyasanhasogatottak, metsz, szárnyasak, szálas, hegyes czimpákkal, az alsó pár a lev. köznyelén keresztben áll. A növény kopasz. Vir. fehérek. Term. tojásdadok, lapitottak, szagosak. Réteken, Sintér-réten, Téglaház mellett, Szentgyörgymezei temető mel­ lett, Sas-hegyen, Szentléleken, Cséven, Kövesden, Bikolon. 194. Sium

L.

Bolonyik.

Öt himes, 2 nős. Vir. himnősek. Gs. 5 fogu. Szirm. visszás-szivesek, egyenlők. Term. tojásdad oldalain összeszo­ rult, 2 göcsü. Bordái 5-en, fonálképüek, egyenlők, a szélsők

150 szegélyzők. Barázdák 3 v. több, hasadási lapjuk 6 v. több olaj'esiku. Ernyő és ernyőcske soksugáru. Gallér és gallérkák többlevelüek, lev. épek. S. latifolium L. Széleslevelü B. Gy. évelő, rostos, hen­ geres, földalatti ostorindákat bocsájt. Sz. felálló, magas, vas­ tag, szegletes, bördös, ágas, kopasz. Lev. kopaszak, szárnyasan-hasogatottak, lándzsás, bevagdalt v. élesen fűrészes czimpákkal. Gallér és gallérkák, levélkéi tojásdad-lándzsásak, he­ gyesek, hátratüremlettek. Ernyők a szár és ághegyeken nagyok. Term. tojásdad-hosszúkás. Vir. fehérek. Posványokban, árkok­ ban, patakokban, állóvizekben. S. angustifolium L. Keskenylevelii B. Gy. rostos, henge­ res, földalatti ostorindákat bocsájt. Sz. felálló, hengeres, karczolt, kopasz, bördös, igen ágas. Lev. szárnyasan-hasogatottak, sallangjai ferdén tojásdad-hosszúkásak, tompák, bevagdalt fürészesek. Ernyők levélellenesek, kocsányosak. Gal­ lér és gallérkák levélkéi lándzsásak, hátratüremlettek. Vir. fehér. Term. tojás-kerekded, lapitott, redős, szegletes. Vizárlepte helyeken, patakok partjain, árkokban. Szamár-hegy alatti tóban, ebedi, tokodi nedves réteken. (Berula angustifolia Koch.) 195. Bupleurtlm

L.

Szingallér.

Vir. himnősek. Cs. elmosódott. Szirm. kerekdedek, csú­ csukon begöngyölődöttek, sárgák, egyenlők. Term. kerülékes, oldalain összeszűkülő, csaknem 2 göcsü, bordák 5, egyenlők, hártyásak v. elmosódottak, a szélsők szegélyzők. Lev. osz­ tatlanok, épélüek. a) Gyökér fás, évelő. B. longifolium L. Hosszulevelü Sz. Gy. hengerded, több gömbü. Sz. felálló, hengeres, karczolt. Lev. épélüek, eresek, hegyesek, az alsók visszás-toj ásdadok, hosszú nyélbe keskenyedők, a felsők hosszúkásak, mélyen szives-aljjal szárölelők. Ernyők 5—8 sugáruak. Gallér és gallérkák levélkéi tojásda­ dok, szálkavégüek. Term. bordái fonálképüek, barázdái simák. Vir. sárgák. Az egész növény sárga-zöld, kopasz. A pilisi hegyen, kősziklákon, bokrok közt a megye határszélén; igen ritka.

151 B. falcatum L Gacsos Sz. Gy. orsó-aláku, ágas, évelő. Sz. felálló, karcsú, ágas, hengeres, karczolt, kopasz, merev. Lev. kopaszak, épélüek, 5—7 inuak, hegyesek, a felsők lándzsásak, gyakran sarló-alakuak, keskenyedő aljjal ülök. Ernyők 6—9 sugáruak. Gallérkák 5 levelüek, lándzsásak, hegyesek. Kocsánykák akkorák mint a termés. Term. bordái keskeny hártyásak, barázdák simák. Szirm. kerekdedek. Vir. sárgák. Száraz réteken, köves, bozótos dombokon, szőllők szélein. b) Gyökér

egynyári.

B. rotundifolium L Buvák Sz. Gy. orsó-alaku. Sz. fel­ álló, hengeres, ágas, karczolt, kopasz. Lev. épélüek, sokinuak, kopaszak, tompák, az alsók tojásdadok, szárölelők, a felsők kerekdedek, általnöttek. Ernyők 5—8 sugáruak. Gallérkák nagyok, sárga-zöldek, 3—5 hegyes tojásdad levélkéből állnak. Term. bordái fonálképüek, barázdák olajcsik nélküliek. Vir. sárgák. Vetések közt, ugarokon, szőllők közt, köves helyeken. (Bupl. perfoliatum L.) B. junceum L. Tejelő Sz. Gy. orsó-alaku. Sz. felálló, ágas, hengeres, karczolt, sokernyőjü, kopasz. Lev. keskeny, szálaslándzsásak, kopaszak, kihegyezettek, épélüek, 5—7 inuak, ülők. Gallér 1—3 lev., gallérkák 3—5 lev., levélkék rövidebbek az ernyőcskénél. Kocsánykák felállók mint a termés. Term. tojás­ dad-hosszúkásak, nagyok, vereses-barnák, bordái élesek, az olajcsik nélküli barázdákkal együtt simák. Ernyők kicsinyek, 3 sugáruak. Vir. sárgák. Mészköves, cserjés helyeken. Csere­ pesben, Fehérkö-h., Vaskapu-h., Hideglelős-kereszt-h., Strázsah., Kétágú-h., Szamár-h., Kesztölczön, Cséven, Maróthon, Dömösön, a Gerecse-hegyen. B. Gerardi Jacq. Gerard Sz. Gy. orsó-alaku, egynyári. Sz. felálló, ágas, bugás, hengeres, karczolt, kopasz. Lev. kes­ keny, szálas-lándzsásak, kihegyezettek, kopaszak, épélüek, 3—7 inuak, nyelteiének. Végálló ernyők többnyire 5 sugáruak. Gallér 3—5 lev., gallérkák 5 lev., lándzsás levélkéi hosszab­ bak az ernyőcskénél. Kocsánykák akkorák mint a szálas-hoszszúkás termés. Term. bordái fonálképüek, az egy olajcsiku ba­ rázdákkal együtt simák. Vir. zöld-sárgák. A tő alaktól eltérő

152 alakja: a B. affine Sadl. Rokon Sz. Ennek termést hozó szára bókoló, igen ágas, ágai felállók, a szárhoz közeledők veszszősek, oldalt álló ernyők tökéletlenek, rövid kocsányuak. Term. kétszer akkora mint kocsánya. Hegyi füves helyeken, homokos gyepeken, szőllők közt, erdő-széleken. Vaskapu-h., .Strázsa-h., Hideglelős-kereszt-h., Kesztölczön, Nyerges-Újfalun, hintósürüi erdőben, Gerecse-h., B. tenuissimum L. Gindár Sz. Gy. orsó-alaku, egynyári. Sz. felegyenesedő, ágas, ágai vesszösek, hengeres, karczolt, kopasz. Lev. keskeny, szálas-lándzsásak, kihegyezettek, épélüek, nyel­ teiének. Ernyők kicsinyek, az ágak oldalán 1—5 sugárnak. Gallér 1—5 lev., gallérkák 3—5 lev., levélkék lándzsásak, sertések. Term. csaknem kerekdedek, bordái és olajcsik nél­ küli barázdái sürüen bibircsesek. Vir. kicsinyek, sárgásak. Mocsárokban sziksós mezőkön, száraz legelőkön. Kőhidgyarmaton, Nánán, Csenkén, Muzslán, Búcson, az ebedi tóban, Doroghon.

24. Család. Araliaceae Juss. Arállafélék. Vir. himnösek. Ernyők egyszerűek. Szirm. és himszálak 5—10. Term. többnyire 2—10 rekeszü bogyó. Bibenyél 1—10, rendesen igen rövid. Lev. henger-alakuak, váltogatok. Rendesen fás növények. 196. Hedera

L.

Borostyán.

Földben gyökerező, fákra kapaszkodó, örökzöld levelű. Cserje. Cs. 5 apró fogu. Szirm. himsz. bibenyél 5—10. Bogyó alsó állású, 5—10 üregű, a csésze karimája által koro­ názott, körteforma gömbded, fekete. Lev. bőrnemü, mezte­ len, fényes. H. Helix L. Repkény B. Sz. fás, ágas, henyélő v. gyö­ kérforma rostokkal, mellékgyökerek (léggyök.) által fákra és falakra kapaszkodó. Lev. fényesek, bőrnemüek, örökzöldek, kopaszak; kétfélék és egymástól igen különbözők: a virágzó ágaknak lev. tojásdadok, épélüek, kihegyezettek, halaványzöldek, a többiek szegletesen 3—5 karélyuak, sötét-zöldek. Vir. zöldes sárgásak, vég és oldalt álló egyszerű, szőrösödő

153 ernyőkben. Bogyók golyó-alakuak, feketék, későn (a követ­ kező tavaszon) érők. Erdőkben fákon és kősziklákon.

25. Család. Cornaceae DC. Somfafélék. Vir. többnyire himnősek. Ernyők egyszerűek v. ernyösbugák. Szirm. és himsz. 4. Bibenyél 1. Bibe gömbded. Ter­ més csontár 2 üregű v. érett korában együregű. Többnyire cserjék. Lev. osztatlanok, rendesen ellenesek. 197. Comus

L.

Somfa.

Cs. 4 apró fogu. Szirm. himsz. 4. Bibenyél 1. Csontár 1—3 üregű, alsó állású. C. mas L. Húsos S. Cserje v. fa. Ágai kopaszak, a fia­ talabbak lelapult szőrüek. Lev. tojásdadok, hosszúkásak, elle­ nesek, rövid nyelüek, kihegyezettek, épélüek, ziláltan szőrö­ sek. Vir. gömbded ernyőkben, a lev. előtt fejlődnek, sárgák. A kicsiny ernyő akkora, mint az azt körülvevő 4 levelű gal­ lérja. Csontár kerülékes, veres, ehető. Ligetekben. Patakok partjain, erdő-széleken. C. sangvinea L. Veres-gyürü S. Cserje, ágai felállók, lelapult szőrüek. Lev. tojásdadok, egyenlő színűek, nyelesek, ellenesek, hegyesek, épélüek, ziláltan szőrösek. Bogernyős virágzata lapos, hosszú kocsányu. Gallér hiányzik. Csontár golyó-alaku, borsónál kisebb, fekete, keserű, ehetetlen. Vir. fehérek, a teljesen kifejlett lev. mellett fakadnak. Őszkor az ágak vérvörösek. Cserjés helyeken, erdőkben, kerítések mellett.

26. Család. Ampelideae Kunth. Venyigések. Cs. 4—5 fogu, kicsi, hullékony. Szirm. 4—5-en csú­ csukon összefüggnek, tövükön leválnak. Himsz. annyi a hány a szirom. Term. 2—3 rekeszti bogyó. Mag 1—2. Kacsokkal kapaszkodó cserjék. Lev. karélyosak. 198. Vitis L.

Szóllő.

Cs. rövid, 5 fogu, hullékony. Szirmai csúcsukon össze­ függők, tövön leválók, számra 5-en. Himsz. 5. Bogyó 2 rekeszü, rekeszek 1—2 magvuak.

154 V. vinifera L. Bortermő Sz. Törzse fás. Sz. kacsaival kapaszkodó, kopasz. Lev. szivesen-kerekdedek, 3—5 karélyuak, fűrészesek, a fiatalok hátukon gyapjasak, végre kopa­ szak. Kacsok villásak, levél-ellenesek. Vir. bugás, fürtben állók. Vadon terem és mivelik. V. silvestris Gm. Erdei szőllő. Az előbbinek vadon termő válfaja. Lev. szives, 3 karélyuak, fogasak, szálka-hegyüek, hátukon borzasak, molyhosak, borsó-nagyságu gömbölyű, sa­ vanyu de később (októberben) édes szőllő-izű bogyókat te­ rem, a legnagyobb fákra is felkapaszkodik. Megyénkben elég gyakran előfordul : a cserepesi, hideglelős-kereszt-hegyi erdők és cserjésekben ; a Dunántúl a csenkei erdőben és Kövesdhelembai bozótos helyeken ; a dunai szigetekben Esztergom­ nál, Táthnál, Újfalunál. Az évszázados kultúra által előállott számtalan válfajai és alakjai közül, melyek a megyében miveltetnek, nevezeteseb­ bek a következők : Fekete és fehér kadarka, Oporto, Burgundi, bogdányi dinka, vörös és fehér dinka, sárfehér, Szlankamenka, mézes fehér, budai zöldfrankus, rizling, muskotályok. V. iaciniata L. Petrezselem Sz. Lev. ötösek, sokszor szabdaltak, alsó lapjukon szőrösödők. Bugája igen ritkás. Bogyók sárga-zöldek. Észak-amerikai. Gyakran miv. V. riparia M. Mélyen bevagdalt levelekkel, bogyó fanyar, csak a dértől való megcsipése után ehető. Észak-amerikai, keményrostu faj szárába való oltás végett miv. V. quinquefolia Wiild. Ampélopsis hederacea Mich. Bo­ rostyán Venyige. Tenyeresen ötös, sötét-zöld, később világos­ veres levelei, hosszúkás, kihegyezett levélkéi, két-kétágu sá­ torban nőtt golyó-alaku, kis fekete bogyói által igen feltűnő észak-amerikai növény, hosszura húzódó, kapaszkodásra al­ kalmas szárai végett, falak, nyári lakok, kerítések, verandák bevonására gyakran tenyésztik.

27. Család. Rhamneae R. Br. Bengefafélék. Cs. 4—5 hasábu, czimpái köröskörül lepattannak, töve állandó, a terméshez tapadt. Szirm. annyian a hányan a csésze czimpái, v. hiányzanak. Himsz. annyi a hány a szirom, és

155 ezekkel szemközt állanak. Term. húsos csontár, melyben 2—4 csontos héjba burkolt mag van. Bibenyél 1. Bibe 2—4. Fanemü növények. 199. Rhamnus

L.

Bengefa.

Cs. 4—5 hasábu, köröskörül lepattan, csak a kerek töve állandó. Bokr. 4—5 pikkelyforma szirmú, v. hiányzik. Himsz. 4—5. Bibenyél osztatlan v. 2—4 hasábu. Csontár, csontjai hosszában felnyilók. a) Agak

váltogatok,

nem

tüskések.

Rh. Frangula L. Kutya B. Cserje v. fa, tövistelen. Lev. váltogatok, kerülékesek, hegyesek, kopaszak, épélüek, nyele­ sek. Cs. 5 hasábu. Vir. kicsinyek, fehérek, himnösek, 5 porodásak. Pálhák kicsinyek, lándzsásak, hegyesek. Porodák igen rövidek. Csontár gömbölyű, előbb veres később fekete. Erdőkben, cserjés, nedves helyen. Patakok szélein. b) Agak ellenesek, tüskések. Rh. Cathartica L. Varjútövis B. Cserje v. fa, ágai tövishegyüek. Lev. hosszú nyelüek, kerekded-tojásdadok, apró fűrészfoguak, szőrösödők, eres-inuak; a szemszörös levélnyél 2—3-szor akkora, mint az árképü pálhák. Csontár gömbölyű, fekete. Bibe 4 águ, bibenyél egyszerű. Köves, cserjés dom­ bokon, erdő és szőllők szélein, kőszikláknál.

28. Család. Celastrineae R. Br. Csutkalomfélék. Vir. himnösek v. kétlakiak. Cs. 4—5 hasábu, kifejlődése előtt fedelékes. Bokr. részarányos, az alul összefüggő szirmai, és a szirmokkal váltakozva álló himszálak annyian, a hány a csésze metszetei. Maghon 2—4 rekeszü, magtartó központban álló. Lev. váltogatok és ellenesek, pálhák lehullok. Cserjék vagy fák. 200.

Evonymus

L.

Kecskerágó.

Cs. 4—5 hasábu. Bokr. szirmai és himsz. 4—5-en. Tok 3—5 rekeszü, 3—5 szegletü, 3—5 kopácsu, rekeszük egymagvuak, magvak húsos burokkal vannak körülvéve.

156 E. europaeus L. Csikós K. Cserje, ágak simák, kopa­ szak, a fiatalok 4-szegletesek, az öregek hengeresek. Lev. hosszúkás-lándzsásak, apró fűrészesek, ellenesek, nyelesek, kopaszak. Vir. 4 himsz., 4 szirmuak, kicsinyek, zöldes-fehérek. Tok 4—5 szegletü, veres, a fehéres magvak a narancsszínű köpeny által egészen befödvék. Erdőkben, árkok partjain, ke­ rítések mellett. E. verrucosus Scop. Bibircses K. Cserje, ágak bibircse­ sek, kopaszak, hengeresek. Lev. nyelesek, hosszúkás-lándzsá­ sak, élesen fűrészesek, kopaszak, kicsinyek. Vir. többnyire 4 szirm., 4 himsz., zöldek, veresen pettegetettek. Tok 4—5 szegletü, rózsaszínű, a fekete magvak a narancsszínű köpeny által csak félig vannak burkolva. Erdő-széleken, cserjés, kö­ ves dombokon, mésztalajon. 201. Staphylea

L.

Hólyagfa.

Cs. 5 hasábu, hullékony. Bokr. 5 szirmú. Himsz. 5. Maghon 2—3 tövön összenőve. Tok hártyás, felfúvódott 2—3 karélyu, 2—3 rekeszü, köves magu. St. pinnata L Mogyorós H. Cserje v. fa. Lev. szárnya­ sak, levélkéi hosszúkásak, hegyesek, fűrészesek, kopaszak. Vir. fürtök lefüggők. Murvák sertések. Vir. harang-alakuak, fehérek, vereses hegyűek. Csésze szines, 5 osztatu, czimpái visszás-tojásdadok. Tok nagy, halavány-zöld hártyás, felfúvó­ dott, magvak csontosak, gömbölyűek. Cserjés, köves helye­ ken. Erdő-széleken, szőllők közt, patakok partjain.

29. Család. Sapindaceae J. Szapindusfélék. Cs. 4—5 hasábu, nem szabályos virágoknál 2 ajku. Himsz. többnyire 8. Bibenyél osztatlan. Term. 2—5 rekeszü. Magvak 1—2 a belső szegletben. Lev. gyakran ellenesek. Pálhák hiányzanak. 202. Polygala

L.

Csészes&ámy.

Cs. 5 levelű, állandó, a két belső igen nagy és szárnyalaku sziromféle. Bokr. 3—5 szirmú, szabálytalan, a porzó nyelével összenőve, az alsó szirom csónak-alaku. Himsz. 8,

157 1—2 falkás. Tok összelapított, 2 rekeszü, 2 magvu, 2 kopácsu, visszás-tojásdad-alaku. P. major Jacq. Nagyobb Cs. Gy. fás, sokfejű. Sz. tövön henyélő, azután felálló. Lev. épélüek, kopaszak, az alsók hosszúkás-visszás-tojásdadok, nem rózsásak, a többiek szálaslándzsásak, hegyesek. A végálló fürt sok nagy rózsaszínű virágú. Bokr. fésűsen rojtos hegyű. Cs. szárnyai kerülékesek, 3 inuak, oldal inak ágasán eresek és hálózatosán vannak összekapcsolva. Tok lapított, kicsípett, két rekeszü. A maghon kocsánykája, a virágzáskor maghonánál 3—4-szer hosszabb. Hegyi réteken, erdő-széleken, köves, napos, mészsziklás, cser­ jés helyeken. P. vulgáris L. Pacsirta Cs. Gy. fás, sokfejű. Sz. fel­ egyenesedő. Lev. épélüek, kopaszak, az alsók nem rózsásak, lándzsásak, lapiczkásak, a többiek szálas-lándzsásak. Vir. vég­ álló, sokvirágu fürtben, kékek, rózsaszínűek és fehérek. A bokr. fésűsen rojtos hegyű. Szárnyak kerülékesek, 3-inuak, oldal inak ágasán eresek, hálózatosán vannak összekapcsolva. Tok ék-alaku, mélyen kicsípett, 2 rekeszü. Maghon kocsány­ kája virágzáskor csak akkora mint a maghon. Hegyi és ho­ mokos réteken. P. amara L. Keserű Cs. Sz. felegyenesedő, felül szeg­ letes, alul kopasz. Lev. épélüek, kopaszak, a tőlev. nagyob­ bak, rózsásan állók, visszás-tojásdadok, tompák, a szárlev. szálas-lándzsásak. Vir. végálló, sokvirágu fürtben, kékek. A bokr. fésűsen rojtos hegyű. Szárnyak tojásdadok, 3-inuak, oldal inak kívül gyengén eresek, erek nincsenek hálózatosán összekapcsolva. Maghon nyele virágzáskor akkora mint a maghon. Tok kerekded. Homokos réteken. Esztergomban, Csenkén. 203. Aesculus

L.

Bokrétafa.

Fa. Cs. egytagú, 4—5 fogú, harangalaku, hasas. Bokr. 4—5 szirmú szabálytalan, csészéhez erősítve. Himsz. 7—8, szabadok. Term. kopácscsal kovadó 1—3 üregű, 1—2 nagy magvu, vastag, csaknem gömb-alaku tok. Lev. ujjasán összetett.

158 Ae. Hippocastanum L. Gesztenye B, Magas fa. Lev. uj­ jasak, hetesek, levélkék hegyesek, fűrészesek, visszásán tojás­ dadok. Vir. fürtök pyramis-alakuak, merően felállók. Bokr. 5 kerekded szirmú. Tok golyó-alaku, tüskés. Vir. 7 porodá­ sok, nagyok, szépek, fehérek, aljukon sárga-veresesen pettegetettek. Északi Ázsiából származó ezen díszfát parkokban, fasorokban, kertekben gyakran tenyésztik. 204. Acer

L.

Jávor.

Vir. felemások. Cs. 5 hasábu. Bokr. 5 szirmú. Himsz. 8. Bibenyél 1. Bibe 2. Term. 2 szárnyú leppendék, mely 2 leppendékre oszlik szét. Lev. ellenesek. A. platanoldes L. Jókori J. Magas fa. Lev. hosszú nyelüek, tenyeresek, 5 karélyuak, mindkét lapjukon kopaszak, fénylők, karélyok öblösen 3—5 foguak, finoman kihegyezet­ tek. Virágsátora felálló, tövön fiatal leveleivel együtt ikrás, a termés érésekor bókoló. Szirmok sárga-zöldek. Leppendéke szárnyai széjjel állnak, kopaszak. Magasabb hegyi erdőkben. Esztergomban, Sz.-Léleken, Kesztölcz-, Dömösön, Szölgyénben. A. Pseudoplatanus L. Juhar J. Magas fa. Lev. hosszú nyelüek, tenyeresek, nagyok, 5 karélyuak, felső lapjukon sötét zöldek, kopaszak, fényesek, az alsón tengerzöldek, szőrösek, ka­ rélyok kihegyezettek, egyenetlenül fűrészesek. Gs. czimpái tom­ pák, pillásak, a szirmok a csésze czimpákkal váltakoznak, fürtök tojásdadok, lefüggők. Leppendék szárnyai kissé széjjelállók, kopaszak. Vir. sárgás-zöldek. Erdőkben kősziklás helyeken. A szentléleki, kesztölczi, csévi és pilisi hegyeken, Cserepesben, Fehérkő-hegyen, Gerecse-hegyen. A. campestre L. Fodor J. Fa. Cserje. Lev. egyenlő szí­ nűek, nyelesek, tenyeresek, 5 karélyuak. Sátorozó virágzata felálló. Szirm. sárga-zöldek, szálas-lapiezkásak, szemszőrösek, a csészékkel együtt gyapjasak. Leppendék szárnyai vizirányosan széjjel-állók. Erdőkben, ligetekben, kerítések mellett. A. tataricum L. Fekete gyürü J. Fa v. cserje. Lev. elle­ nesek, hosszú nyelüek, szives-tojásdadok, osztatlanok, kihe­ gyezettek, bevagdaltan v. karélyosan fűrészesek, nyelei vér­ veresek, borzasak. Vir. fürtök felállók. Szirm. sárgás-fehérek.

159 Vir. kocsányok mirigyesek, hosszú, szálas, hártyás, szemsző­ rös murvákkal. Leppendék szárnyai csaknem párhuzamosak, érett korukban vérveresek. Erdőkben, ligetekben, cserjések­ ben. Vaskapun, Cserepesben, Hideglelös-kereszt-h., Palota-h., Basaharcznál, nánai berekben, Kövesden, Helembán.

30. Család. Rutaceae L. Rutafélék. Vir. himnősek. Cs. 4—5 osztatu. Szirm. 4—5-en. Himsz. annyian v. kétannyi mint a csésze czimpái, maghon karélyos. Termés üregei 2—4 petéjüek. Bibenyél 1. Lev. rende­ sen váltogatok, átlátszóan pontozottak. Pálhák hiányzanak. 203. Dictamnus

L.

Ezerjófű.

Cs. lehulló, 5 levelű. Szirm. 5 egyenetlenek. Porzó 10, lefelé hajló, mirigyes. Termés kurta kocsánykán ülő, 5 üregű, zárt tok. L. albus L. Kőris E. Gy. hengeres, ágas, fehér. Sz. fel­ álló, felül a vir. kocsányok, csészék, szirmok és porzókkal együtt mirigyszőrös, enyves. Lev. váltogatok, kissé börnemüek, páratlan szárnyasak, levélkék hosszúkásak, fényesek, átlátszóan pontozattak. Vir. fürt végálló. Vir. nagyok, illato­ sak, pirosak, sötétebb erekkel. Magvak golyó-alakuak, feke­ ték, fényesek. Köves, bozótos helyeken, mészsziklákon, Strázsahegyen, Cserepesben, Bajnai őrhegyen, Szentléleken, Maróthon. Ezen családból megemlitendő: a pártalanul szárnyas nagy levelű, zöld virágbugái által feltűnő chinai tekintélyes diszfa Ailanthus glandulosus W., mely parkokban és fasorok­ ban tenyésztetik.

31. Család. Zygophylleae Brown. Zygofillumfélék. Bokr. szabályos, 5 szirmú, szirmai a vaczokhoz illesztvék. Csésze 5 sallangu. Porzók 10—15, szabadok. Termő egy 5 rekeszü, magtartó központi. Lev. ellenesek, pálhásak. 206. Tribulus

L.

Szurdancs.

Bokr. szabályos 5 szirmú, szirmai kinyiltak. Csésze 5 levelű, lehulló. Termés 5 üregű, 5 szegletes s 5 egymagvu

160 makkocska-féle czikkelyre széthulló, tüskés tok. Bibenyél igen rövid, bibe félgolyó-alaku, 5 sugáru. T r . terrestris L. Súlyom Sz. Gy. orsó-alaku. Sz. he­ nyélő, elágazó, szőrös. Lev. ellenesek, 6 párosan szárnyaltak, szőrösek, levélkék egyenlők, hosszúkásak, tompák, pillásak, pálhák tojásdadok. Szirmok kicsipettek, sárgák. Kócsányok magánosak, hónaljuak rövidebbek a levélnyélnél. Term. 2—4, tövisek. Homokos legelőkön, a futó-homokban is.

32. Család. Juglandaceae DC. Diófafélék. Vir. egylakiak, himek barkában állók. Cs. 2—6 osztatu. Himsz. 4 v. sok. Szirm. hiányzanak. Anyavirágok magánosak v. 2—3-val az ágak hegyén, gallér nélkül. Cs. felső állású, 4 fogú, hullékony. Szirom 4 hullékony v. hiányzik. Maghon egyrekeszü, egypetéjű. Bibe 2. Csontár húsos, 2 kopácsu, nem kovadó. Fák, pálhák nélkül, lev. váltogatok. 207. Juglans

L.

Diófa.

Genus jellege mint a családé. J. regia L. Pompás D. Szép, magas, igen ágas fa. Lev. páratlan szárnyasak, levélkék ülők, többnyire 9-en kerülékesek, kopaszak, épélüek. Himvir. bárkái fedelékes-pikkelyesek, oldalt állók, lefüggők; anyavirágok végállók, felállók. Termés golyó-alaku, kopasz, sima, zöld, később fekete. Gyakran miv. Válfajai: a) term. kemény, fás héjú, b) term. törékeny, gyenge héjú, c) term. nagy.

33. Család. Euphorbiaceae R. Br. Fű tejfél ék. Vir. egy v. kétlakiak. Cs. alsó állású, 2—4 levelű v. hiányzik. Párta többnyire hiányzik. Himvir. Porzók 1 v. sok, szabadok v. összenőttek. Anyavir. maghon 2 v. többrekeszü, nyeles v. nyelteién. Magrügyek minden rekeszben 1—2. Bibe­ nyél a hány rekesz. Term. kopácscsal kovadósak. Keserű te­ jet termelő mérges növények. 208. Euphorbia

L.

Fűtej.

Vir. egyivaru és harang-alaku, egylevelü, 5 osztatu, többnyire 5 kis húsos mézet elválasztó nyulványnyal (miri-

161 gyek) ellátott csészeforma közös vir. burokja van, mely 10—20, egy himszálu virágot és egy nyeles termőt zár magába. Bibe­ nyél 3, mindegyik kétágas. Tokja 3-czikkű, egymagvu, lefüggő. a) Gy. egynyári. san elhelyezvék. kétszarvuak.

Lev. váltogatok, a száron nem rózsá­ Vir. hurok mirigyei holdidomuak s Magvak különféleképen gödrösek.

E. exigua L. Apró fűtej. Gy. orsó-alaku. Sz. felegyene­ sedő, vékony, kopasz. Lev. kopaszak, váltogatok, szálasak v. ékidomuak, nyelteiének, épélüek, hegyesek v. tompák. Vir. örve 3—4—5-águ. Mirigyei hosszas 2 szarvuak. A kis gallér lev. tojásdad-hosszúkásak. Term. hátukon domborúak, simák. Magv. bibircsesek, ránczosak, fehérek v. hamvasbarnák. Ve­ tések közt, tarlókon, ugarokon. E. falcata L. Sarló F. Egynyári. Gy. orsó-alaku. Sz. aljától kezdve ágas, kopasz. Lev. kopaszak, lándzsásak, váll­ ban keskenyek, épélüek, nyelteiének, szálka-végüek. Vir. örve 3—4—5-águ. Kis gallérok ferdén tojásdadok, szálka-végüek. Mirigyek félhold-alakuak. Term. sima. Magvak visszás-tojásdad hengeresek, csaknem 4-szögüek, keresztben ránczosak, fehé­ rek v. hamuszinüek. Szabálytanul alkotott változó növény az E. Peplushoz hasonló. Tarlókon, ugarokon, vetések közt. Köz. E. Peplus L. Dudva F. Egynyári. Gy. orsó-alaku. Sz. hengeres, aljától kezdve- ágas, kopasz. Lev. kopaszak, csak­ nem kerekdedek, nyélbe keskenyedők, épélüek, igen tompák. Vir. örve rendesen 3-águ. Kis gallérok tojásdadok. Mirigyek kétszarvuak. Term. sima két ormója szárnyas élü. Magvak ham­ vasfehérek, egyik oldaluk gödrös, a másik 2 hosszú barázdás. Miv. talajon, házak, kerítések mellett, falakon. E. segetalis L. Vetés F. Egynyári. Gy. orsó-alaku. Sz. felegyenesedő, egyszerű, kopasz, hengeres. Lev. szálas-lándzsásak, kékes-zöldek, nyelteiének, szálka-végüek, épélüek, ko­ paszak. Vir. örve 5-águ. Kis gallérkák vese v. csaknem kotaalakuak, szálka-végüek. Mirigyek 2 szarvuak. Term. finoman pettegetettek, hátukon domborúak. Magvak visszás-tojásdadok, reczésen-gödrösek, fehérek. Ritka. A megyében csak a doroghi vetésekben és szántóföldeken találta Grundl. 11

162 b) Gyök. orsó-alaku, egynyári. Lev. váltogatok. burok mirigyei kerülékesek, sem félhold-alakuak, kétszarvuak.

Vir. sem

E. helioscopia L. Napraforgó F. Egynyári. Sz. felálló, vastag húsos, kevés levelii, ziláltan szőrös. Lev. hosszúkásvisszás-tojásdadok, nyélre futók, tompák, végükön fűrészesek, kopaszak. Vir. ernyő végálló, magános, 5-ágú. Mirigyek egé­ szek, keresztben kerülékesek. Term. simák, kopaszak. Magvak sejtes-gödrösek. Szántóföldeken, ugarokon, parlagokon. Köz. E. platyphylla L. Nagylevelü F. Egynyári. Sz. felálló, ko­ pasz. Lev. lándzsásak, végükön finoman fűrészesek. Vir. ernyő 5-águ, ritkábban 4—3-águ. Kis gallérkák csaknem 3-szegletü tojásdadok, tompák, szálka-végüek, apró foguak. Mirigyek egészek, keresztben kerülékesek. Term. szemölcsösek, szem­ ölcsök tompák, csaknem félgömb-alakuak. Magvak visszástojásdadok, barnák, fényesek, kopaszak. Szántóföldeken, ned­ ves helyeken, árkokban, házak mellett, patakok partjain. c) Gy. évelő, lefelé tartók. Vir. hurok mirigyei kereszt­ ben kerülékesek v. részben közéjük félhold-alakuak is vannak keverve. E. Epithymoides Jacq. Borzas F. Gy. évelő, hengeres, vastag, többágú, lefelé tartó. Sz. felálló, egyszerű gyapjas, csaknem cserjésedő. Lev. lándzsásak, nyelteiének, épélüek, gyapjasak. Ernyő 5-águ. Kis gallérkák tojásdadok. Mirigyek keresztben oválisak. Term. kopasz, szemölcsös, szemölcsök megnyúlt fonál-alakuak. Magvak visszás-toj ásdadok, simák, szürke-barnák. Tokjainak élénk veres eperszinü szemölcsei által igen feltűnő. Köves, cserjés helyeken, erdő és szőllő széleken, mészsziklákon. Strázsa-hegyen, Hideglelős-kereszt­ hegyen, Kesztölczön és m. E. pilosa L. Szőrös F. Gy. évelő, hengeres, vastag, több águ. Sz. felálló, rövidszőrü, ágas. Lev. lándzsásak, nyelteié­ nek, épélüek, hátul ziláltan gyapjasak. Ernyő 5-águ. Kis gal­ lérok tompák, tojásdadok. Mirigyek keresztben kerülékesek, épek. Tokok simák v. szemölcsösek, kopaszak v. szőrösek; szemölcsök félgolyó-alakuak. Magvak visszás-tojásdadok, fé-

163 nyesek, fekete-barnák. Nedves réteken, mocsárokban, a dunai szigetekben Esztergomnál, Táthnál, Nyerges-Újfalunál, Kövesden, Helembán, Csenkén. E. palustris L. Tavi F. Gy. hengeres, vastag fás, több­ ágú, sokszáru. Sz. felálló, vastag, kopasz, magas, ágas és bördös. Lev. lándzsásak, nyelteiének, kopaszak, épélüek. Ernyő sokágú. Gallérok kerülékesek, tompák, aljukon keskenyek, ülők. Mirigyek sárgák, keresztben kerülékesek, épek. Tokok szemölcsösek, kopaszak, zöldek. Magvak visszás-tojásdadok, fekete-barnák, fényesek. Mocsárokban, vizlepte helyeken, ned­ ves réteken, vizárkokban, a dunai szigetek bozótjaiban. E. Gerardiana Jacq. Parti F. Évelő. Gy. hengeres, lefelé tartó, többfejü. Sz. felegyenesedő, egyszerű, kopasz. Lev. kékes-zöldek, szálas-lándzsásak, keskenyek, nyelteiének, szálkavégüek, épélüek, kopaszak. Ernyő sokágú, kis gallérok kottaalakuak, hosszuknál szélesebbek, szálka-végüek, tövükön cson­ kák v. sziv-alakuak. Mirigyek sárgák, keresztben kerülékesek v. ezek között félhold-alakuak is. Tokok simák v. finoman pontozottak. Magvak visszás-tojásdad hengeresek, simák. Ho­ mokos, száraz réteken, legelőkön, füves helyeken, a Duna partján, utak mellett. E. nicaeensis Aliion. Niczai F. Évelő. Gy. hengeres, vas­ tag, igen hosszú, sokágú. Sz. felálló, egyszerű, soklevelü, ko­ pasz, vonalas, vastag, merev. Lev. merevek, hosszúkás-lándzsásak, nyelteiének, tompák, szálka-hegyüek, kopaszak, bőrnemüek, épélüek, kékes-zöldek. Ernyő sokágú, kis gallérok tojásdadok, tompák, érdes-szélüek, szálka-végüek. Mirigyek keresztben kerülékesek és félhold-alakuak, sárgák. Term. si­ mák, a fiatalok sűrűen pehelyszőrösek. Magvak hengerdedek, simák, szürke-barnák. Száraz legelőkön, utak mellett, agya­ gos talajon. Köz. d) Gy. évelő. Magvak simák. Mirigyek v. kétszarvuak.

félhold-alakuak

E. Amygdalnides L Baraczklevelü F. Gy. hengeres, hosszú, fás, többágú, évelő, meddő és virágos szárakat hajt. Sz. felegyenesedő, hengerded, egyszerű, alján veres, a meddő 11*

164 szárak tömören levelesek, a virágosaknál a szár közepén a lev. rózsásan állnak. Lev. tompák, épélüek, ziláltan szőrösek, ék-a!akuak v. széles lándzsásak, nyélbefutók. Ernyő 5—8-águ. Kis gallérok párosan egy kerekded levéllé összenőttek. Miri­ gyek kétszarvuak, barna-veresek v. sárgák. Tokok kopaszak, simák, finoman pontozottak. Magvak kerekded-tojás-alakuak, simák, barnák. Erdőkben, ligetekben, vágásokban. E. Cyparissias L. Farkas F. Évelő. Gy. orsó-alaku, több águ. Sz. felálló, kopasz, hengeres, ágas, ágak meddők, sű­ rűen levelesek. Lev. keskenyek, szálasak, nyelteiének, épélüek, kopaszak, az ágak levelei sokkal keskenyebbek, serte-szálasak. Ernyő sokágú, azután kétágú. Kis gallérok zöldes-sár­ gák, később veresek, szives-vese-alakuak, épek. Mirigyek félhold-alakuak, kétszarvuak. Term. 3-szögüek, kopaszak, érde­ sen pontozottak. Magvak visszás-tojásdadok, simák, szürkebarnák. Legelőkön, homokos gyepeken, sovány szántófölde­ ken, árkok szélein, parlagokon, utak mellett. Igen köz. E. Esula L. Kissár F. Évelő. Gy. orsó-alaku, fás, ter­ jedő, többágú. Sz. felálló, kopasz, ágas, ágak rövidek, soklevelüek, meddők. Lev. rövid nyélbefutók, kopaszak, lándzsá­ sak, válluk felé mindinkább keskenyedők, tompák, szálkahegyüek, épélüek, világos zöldek. Ernyő nagy, sokágú, hónalji kocsányokkal. Kis gallérok sárgás-zöldek, szivesen-3-szögüek, keresztben szélesebbek, szálka-végüek. Mirigyek félholdalakuak v. kétszarvuak. Term. hátukon finoman pontozottak, kopaszak. Magvak visszás-tojásdadok, simák, szürke-barnák. Szántóföldeken, réteken, homokos gyepeken, utak mellett. A nánai berekben, a dunai szigetekben, szőllők közt. Vaskapun, Strázsa-hegy oldalán, Szentléleken, Kövesden. E. virgata WK. Vesszős F. Évelő. Gy. orsó-alaku, lefelé terjedő, többágú. Sz. felálló, kopasz, hengeres, ágas, ágai soklevelüek, meddők, vékonyak, vesszősek, a felsőbbek a szár­ hegyénél magasabbak. Lev. kopaszak, ülők, lándzsásak, vál­ luknál szélesek (2—3"'), hegyük felé mindinkább keskenyedők, szálka-hegyüek, épélüek, sötétzöldek. Ernyő sokágú, megnyúlt a sok hónalji kocsányokkal. Kis gallérkák szivesen-3-szögüek, keresztben szélesebbek, szálka-végüek. Mirigyei félhold-ala-

165 kuak v. kétszarvuak. Term. finoman pontozottak, kopaszak. Magvak visszás-tojásdadok, simák, szürke-barnák. Az E. Esulához igen hasonló, de főleg levelei által, melyek a két nö­ vénynél ellenkező irányban keskenyednek — megkülönböz­ tethető. Utakon, töltéseken, vizek partjain, réteken, szántókon, bozótos helyeken és különösen az esztergomi, táthi, ujfalusi, kövesdi, helembai dunai szigetekben. E. lucida WK. Fényes F. Évelő. Gy. hengeres, orsó-alaku, vastag, vizirányosan terjedő. Sz. felálló, vastag bördös, ko­ pasz, magas, ágas, ágak sürüen levelesek, meddők. Lev. na­ gyok, vastagok, fényesek, épélüek, kopaszak, hosszúkás-lándzsásak, nyelteiének, szálka-végüek. Ernyő sokágú. Kis gallé­ rok kota-alakuak, keresztben szélesebbek, szálka-végüek. Mi­ rigyek félhold-alakuak v. kétszarvuak. Term. kopaszak, fino­ man pontozottak. Magvak visszás-tojásdadok, simák, szürke­ barnák. Az E. palustrishoz igen hasonló, de könnyen meg­ különböztethető azáltal, hogy mirigyei kétszarvuak és terméskéi szemölcsök nélküliek. Nedves, mocsáros réteken, vizek part­ jain, árkokban, az esztergomi, táthi dunai szigeteken, Csenkén. E. salicifolia Hőst. Fűzfalevelü F. Évelő. Gy. orsó-alaku, terjedő. Sz. felálló, pelyhes, leveles, hengeres, rövidágu. Lev. nyelteiének, hosszúkás-lándzsásak, szálka-végüek, épélüek, szürkén pelyhesek, az öregek a mez vesztével sárgás-zöldek. Ernyő sokágú. Kis gallérok sárgák, kota-alakuak, keresztben szélesebbek, szálka-hegyüek. Mirigyek félhold-alakuak v. két­ szarvuak, czitromsárgák. Term. elmosódottan szemcsések, ko­ paszak v. pelyhesek. Magvak visszás-tojásdadok, simák, szürkén-barnák v. fehéresek. Füves, cserjés helyeken, szántóföldek szélein. Vaskapu alján, Válús-kútnál, bajnai Őrhegy oldalán, Bikolon, Szölgyénben. 209. Mercurialis

L.

Szélfű.

Vir. kétlakiak. Cs. 3—4 osztatu. Párta hiányzik. Himsz. 8—12. Maghon kétrekeszü, ugyanannyi bibeszár. Term. két golyóju, tok két izekre oszló. Lev. ellenesek. M. perennis L. Évelő Sz. Gy. hengeres, évelő, vizirányos, terjedő, sokrostu. Sz. felegyenesedő, egyszerű, kopasz,

166 szegletes, izein hártyás pikkelyei vannak. Lev. ellenesek, to­ jásdad-hosszúkásak v. lándzsásak, kopaszak, fűrészesek, érdesek, nyelesek. Pálhák kihegyezettek. Vir. zöldek. A term. virágok kocsányai hosszúak, 1—3 viráguak, a himvir. fűzérben áll­ nak. Term. sertések. Árnyékos erdőkben, erdőszéleken, nedves ligetekben, patakoknál. M. annua L. Egynyári Sz. Gy. orsó-alaku, rostos, vékony, egynyári. Sz. felálló, aljától kezdve ágas, leveles, kopasz, 4-szögü. Lev. tojásdad-lándzsásak, kopaszak, fűrészesek, elle­ nesek, nyelesek. Vir. zöldek, a himek csomós füzérben, az anyásak 1—3-val a lev. hónaljaiban ülnek. Term. sertések. Parlagokon, szőllök és kertekben, dudva.

34. Család. Violaceae Lind. Ibolyafélék. Vir. himnősek. Cs. állandó, 5 levelű. Párta szabálytalan 5 szirmú, az alsó szirom sarkantyús. Himsz. 5, csúcsán hár­ tyás toldalék. Maghon egy felső állású. Bibenyél egy. Tok 3 kopácsu. Lev. pálhásak. 210.

Viola

L.

Ibolya.

Vir. lefüggők. Cs. 5 lev. alsó részén egy nyulványnyal. Bokr. 5 szirmú, szabálytalan, az alsó szirom nagyobb sar­ kantyús. Tok 3 kopácsu, együregű, sokmagvu. Lev. váltogató, pálhás. a) Szárba indulók. Bibe medencze-alakuan szárnyasan-hasogatottak.

kivájt.

Pálhák

V. tricolor L. Háromszínű Ib. Gy. egyszerű. Sz. felálló, szegletes, ágas. Lev. csipkések, tojásdad-hosszúkásak. Pálhák nagyok, szárnyasan-hasogatottak. Bibe medencze-formára ki­ vájt, gömbölyű, mindkét oldalán szőrpamattal. Tokok tojás­ dadok, kopaszak, bókolok. Válfajai: a) V. arvensis Murr. Apró Ib. Vékony, kicsi. Vir. halaványsárga, kissé ibolyaszinü pettegetett, kicsi, b) V. grandiflora v. hortensis. Nagyvirágu. Nagyobb, erősebb, a vir. sárga-kékek v. kékek, nagyok. Szántó­ földeken, réteken, szőllőkben, kerítések mellett, köves, bozó­ tos helyeken.

167 b) Szárba indulók. Bibe keskenyen horgas, pálhák osztatlanok, fűrészesek. V. canina L. Sovány Ib. Gy. ágas, sokrostu. Sz. fel­ egyenesedő, rendesen gyengén szőrös, érdes. Lev. szives-aljból tojásdadok, csipkések, pálhák kicsinyek, lándzsásak, hoszszúkásak, rojtosan fűrészesek. Bibe horgosán görbült csőröcs­ kébe keskenyedők, sarkantyú még egyszer oly hosszú, mint a csésze nyúlványai. Tok hosszúkás, tompa, kopasz, bókoló. Vir. nagyok, halavány-kékek. Erdőkben, cserjés, füves helye­ ken, hegyi réteken. V. persicifolia Roth. Kajszinlevelü Ib. Gy. hengeres, cso­ mós, felül ágas. Évelő. Sz. felálló. Lev. szives-aljból lándzsá­ sak, csipkések, pálhák nagyok, levélformák, bevagdalt fűré­ szesek, hosszúkásak, a középsők nagyobbak a gatyás levél­ nyélnél. Bibe horgasán görbült csőröcskébe keskenyedők. Sarkantyú akkora mint a csésze nyúlványai. Tokok hosszú­ kásak, tompák, kopaszak, bókolok. Vir. nagyok, halaványkékek, kocsányai szőrösödők. Hegyi, erdei réteken, hegyi sö­ vényeken, vágásokban, a dunai szigetekben, Muzslán, Nánán, Csenkén. V. lactea Sm. Tejszinü Ib. V. stagnina Kit. Sz. kopasz, felálló. Lev. fényesek, szives-aljból lándzsásak, kissé nyélbe futók; nyelei felfelé kissé gatyásak, a középső lev. pálhái rövidebbek a levélnyélnél. Vir. fehérek, ritkán halavány-kékek. Az előbbinek válfaja gyanánt tekinthető. Vizenyős posványos réteken, a kenyérmezei patak partjain, a dunai szigetekben, Muzslán, Nánán, Csenkén. V. silvestris Kit. Erdei Ib. Gy. sokágú. Sz. henyélő és felegyenesedő. Lev. szélesen szives-tojásdadok, csipkések, he­ gyesek, kopaszak, az alsók tompák, pálhák lándzsásak, rojto­ sak, pilla-szőrösek. Bibe horgosán lehajló csőrbe végződik. Tokok hosszúkásak, hegyesek, kopaszak, bókolok. Vir. halavány-kék sárgás sarkantyúval. Ligetekben, erdőszéleken, vá­ gásokban. V. arenaria DC. Homoki Ib. Gy. sokágú. Sz. henyélő. Lev. szives-aljból kerekdedek, csipkések. Pálhák hosszúkásak, hegyesek, rojtosan fűrészesek, sokkal rövidebbek a levél-

168 nyélnél. Bibéje horgosán görbült csőrecskébe keskenyedik. Tokok tojás-alakuak, tompák, bókolok, pelyhesek. Vir. ibolyaszinüek, vereses-kékek, v. fehérek. Az egész növény sürüen pelyhes, néha elkékül. Homokos gyepeken, homokos dombo­ kon, a téglaháznál, az esztergomi felső duna-szigeten, Bajóthon. V. mirabilis L. Csudálatos Ib. Évelő. Gy. sokágú. Sz. fel­ álló, egy soron szőrös, a tőkocsányos virágok elvirágzása után fejlődik. Lev. szélesen sziv-alakuak, csipkések, kopaszak. Pálhák hosszas lándzsásak, épélüek, pilla-szőrösek. Levele nyele ormóján szőrös. A szárvirágok gyakran sziromtalanok. Cs. czimpák nagyok, kihegyezettek. Bibe horgasán görbült csőrecskébe keskenyedik. Tokok hosszasak, kopaszak. Vir. nagyok, lilaszinüek. Erdőkben, vágásokban, köves, cserjés helyeken. c) Minden virág

tőkocsányos. Gyök. ostorindát hajt. Bibe horgas. V. Odorata L. Szagos Ib. Évelő. Száratlan. Gyök. hen­ geres, rostos, csomós, ferde földalatti és leveles ostorindákat bocsájt. Lev. mind tövön állók, nyelesek, vese-alakuak, csip­ kések, később nagyobbak. Pálhák tövéből nőttek, tojásdadlándzsásak, hegyükön mirigyesen rojtosak. Vir. kocsányok tövéből nőttek, a termés érésekor henyélők. Murvák a kocsá­ nyok közepe fölött. Cs. czimpái tompák. Bibe horgasán gör­ bült csőrecskébe keskenyedő. Tokok gömbölyűek, pelyhesek. Vir. szép kékek, illatosak. Árnyas, cserjés helyeken. Erdőkben, vágásokban, kerítések mellett. d) Minden

virág

tőkocsányos. Gy. ostorindát nem hajt. Bibe horgas. V. hirta L. Borzas Ib. Évelő. Szártalan. Gy. hengeres, csomós, csaknem fás, ágas, de ágai lev. ostorindát nem bocsájtanak. Lev. nyelesek, szives-tojásdadok, csipkések, rövidszörüek, később nagyobbak. Pálhák tojásdad-lándzsásak, mi­ rigyesen rojtosak. Termés kocsányok kopaszak, henyélők, tok gömbölyű, pelyhes. Murv. a kocsány közepén. Cs. czim­ pái tompák. Bibe horgasán görbült csőrecskébe keskenyedik.

169 Vir. lilaszinüek, szagtalanok. Réteken, erdőkben, vágásokban, kősziklákon, gyepeken. V. campestris M. B., V. ambigua WK. Csuklyás Ib. Lev. szives-hosszúkásak, csipkések, alig szőrösek, vállai csuklósan behajtók, az előbbi fajénál jóval nagyobbak. Vir. az előbbi­ nél kétszer akkorák, szagosak, sötétkékek. Némely fűvész a borzas válfajának tekinti. Esztergomban a Vaskapun, Strázsahegyen, Szamárhegyen és Doroghon homokos réteken, erdőszéleken, homokos partokon.

35. Család. Cistineae DC. Cisztuszfélék. Vir. himnősek. Bokr. 5 szirmú, szabályos. Cs. 3—5 le­ velű, kicsiny, állandó. Himsz. számosak, szabadok. Bibenyél alul vékony. Tok sokmagvu. Lev. gyakran ellenesek. 211. Helianthemum

Toum.

Tetemtoldó.

Cs. 3 levelii, két murváju. Bokr. 5 szirmú, lehulló. Bibe gömbded. Term. felső állású, együregű, háromkopácsu, sok­ magvu tok. H. Fumana Mill. Kacskörös T . Gy. orsó-alaku, ágas, fás. Sz. henyélő, félcserjés, ágas, finoman pelyhes. Pálhátlan lev. ziláltan ülők, keskeny szálasak, épélüek, szálka-végüek, fehé­ resen pelyhesek. Vir. magánosak, oldalt állók, aranysárgák. Bibeszár háromszor oly hosszú mint a maghon. Verőfényes mészhegyeken, Kétágu-h., Strázsa-h., Szentlélek-Kesztölczi hegyen, Tokodon a Kis-Géta-h., Csomókon a Kálvária-h., Bajnán az Őrhegyen, Sárisápon, Homokos erdőben Csenkén. H. vulgare Gártn. Közönséges T . Gy. orsó-alaku, ágas, fás. Sz. félcserjés, henyélő, ágas, ágai felegyenesedök, fűnemüek, szőrösek. Lev. ellenesek, rövid nyelüek, hosszúkásak, épélüek, néha hátukon molyhosak. Pálhák szálasak. Bibenyél 2—3-szor hosszabb a maghonnál. Aranyszinü nagy vir. vég­ álló, murvás fürtben. Terméses kocsányok csavarodva hajol­ nak le. Száraz, füves helyeken, legelőkön, erdei utakon.

170

36. Család. Droseraceae DC. Harmatfűfélék. Vir. himnősek, szabályosak. Gs. egyenlő 5 levelii, ál­ landó. Himsz. 5. Lev. váltogatok. Fűnemü növények. 212.

Parnassia

L.

Fehérmájfű.

Cs. állandó, 5 hasábu. Párta hullékony, 5 szirmú, szir­ mok kerekded-tojásdadok, 5 mellék szirmokkal, melyek széle gombos sertéktől pillás. Porzó 5. Bibe 3—4, nyeletlen. Tok együregű, hegyén 3—4 kopácsu. P. palustris L. Gyönyörű F. Gy. rostos. Sz. felálló, egy­ szerű, közepén egylevelü, egyvirágu, kopasz, szegletes, ba­ rázdás. Lev. szivesek, tompák, épélüek, kopaszak, a tőlev. hosszú nyelüek, a szárlev. szárölelők. Mellék szirmok széle 9—12 mirigyes sertéktől pillás. Tok tojásdad, felálló. Vir. nagy, fehér. Magv. hártyás-szélüek. Ingoványos, nedves réte­ ken, mocsáros, füves helyeken. Ritka, a megyében csak Doroghnál nő. Tatában a Fényes-forrásnál elég gyakori.

37. Család. Hypericineae DC. Orbánczfűfélék. Cs. 5 hasábu v. 5 levelű, alsó állású. Párta 5 szirmú. Himsz. számosak, tövükön 3—5 nyalábbá összenőttek. Maghon szabad, többüregü, üregek többmagvuak. Lev. többnyire át­ látszóan pontozottak. 213. Hypericum

L.

Orbánczfű.

Cs. 5 hasábu v. levelű, alsó állású. Szirom 5. Bibenyél 1. Tok 3 üregű. Vir. sárgák. a) Csészék

élükön

mirigyesen

fűrészesek

v.

rojtosak.

H. hirsutum L. Borzas 0. Sz. felálló, hengeres, borzas. Lev. hosszúkásak, épélüek, átlátszóan pontozottak, szőrösödők. Csésze czimpák lándzsásak, mirigyesen szemszőrösek és mint a murvák fűrészesek, fűrész fogak fekete ikrásak. Vir. aranysárgák, kicsinyek. Tok. hosszúkás-toj ásdadok, veresek, magvak selymesek. Erdőkben, hegyi réteken, vágásokban, cserjés helyeken.

171 H. montanum L. Hegyi 0. Sz. felálló, hengeres, felül alig leveles, egyszerű, kopasz. Lev. hosszúkásak, tojásdadok, átlátszóan pontozottak, kopaszak. Vir. sárgák, murvásak. Cs. lándzsásak, mirigyesen szemszőrösek, és mint a murvák fűrészesek, fűrészfogak fekete ikrásak. Tokok tojásdad három­ szögűét Magvak finoman pontozottak. Hegyi réteken, erdők­ ben, cserjés helyeken. b) Cs. czimpái

épélüek, szélükön rojtosak.

sem

ikrásak,

sem

H. perforatum L Csengő 0. Gy. vizirányos. Sz. felálló, ágas, kétélű, szárnyatlan, kopasz, sima, fekete foltokkal. Lev. szálas-lándzsásak, tompák, épélüek, kopaszak, átlátszóan ponto­ zottak. Vir. murvásak, sárgák. Himsz. 50—60. Bibék feketéllők. Cs. czimpák lándzsásak, hegyesek, épélüek, mirigytelenek, még egyszer oly hosszúak mint a maghon. Tokok tojás-alakuak, hegyesek. Réteken, földeken, cserjés helyeken. H. tetrapterum Fries. Négyszárnyú 0. Sz. felálló, ágas, négyélü, keskenyen szárnyas, kopasz, vastag. Lev. kopaszak, kerülékesek, tompák, épélüek, átlátszó pontokkal. Himsz. 50—60. Cs. czimpák lándzsásak, hegyesek, épélüek, mirigytelenek, Vir. halavány-sárgák. Tok tojásdad-hengeres. Nedves réteken, árkokban, mocsárokban. Kétágu-hegy alatt, Doroghon, Kesztölczön, Dömösön az erdei patak partján, Kecskéden, Tatában. H. quadrangulum L. Négyszögű 0. Gy. kissé fás, föld­ alatti indákat boesájt. Sz. felálló, igen ágas, kopasz, 4-szögü, szegletein nem szárnyas. Lev. kerülékesek, ritkásan átlátszóan pontozottak v. pont nélküliek, kopaszak. Cs. czimpái kerülé­ kesek, tompák, épélüek, oly hosszúak mint a maghon. Vir. aranysárgák. Tokok tojás-hengerdedek, tompák. Nedves réte­ ken, erdő-széleken, árkokban bőven.

38. Család. Resedaceae DC. Rezedafélék. Cs. állandó, 4—5—6 hasábu. Párta szabálytalan annyi szirommal, mint ahány a csésze czimp. Himsz. 10—24. Mag­ hon együregű. Term. hártyás, nem kovadó, csúcsán nyitott, 3—6-szegletü, sokmagvu tok. Lev. váltogatok.

172 214. Reseda

L.

Reseda.

Cs. alsó állású, 4—5—6 hasábu. Bokr. 4—6 szirmú, a felső szirmok nagyobbak, hasgatottak. Himsz. 10—24. Tok hártyás, nem kovadó, csúcsán nyitott, sokmagvu, 3—6 szegletii, együregű. R. lutea L. Sárga R. Sz. felálló, ágas, kopasz, széjjel terjedő, érdes. Lev. váltogatok, körrajzban 3 szegletüek, a közép szárlev. kétszer szárnyasan-hasogatottak, czimpák szá­ lasak, széjjelállók, fényesek. Vir. rövid kocsányu fürtben, sár­ gák. Csészék 6 szálas hasábuak. Tokok hosszúkásak, 3 szeg­ letüek, 3 foguak. Füves helyeken, vetések közt, utak mellett. R. Phyteuma L. Raponcz R. Sz. felegyenesedő, ágas, kopasz, szétterülő. Lev. váltogatok, ék-alakuak, épélüek, tom­ pák, nyélbe keskenyedők, kopaszak, osztatlanok, a középsők 2—3 hasábuak. Virágzat laza fürt. Cs. 6 hasábu, czimpák a termés érésekor sokkal nagyobbak. Tokok hosszúkásak, 6 tompa szegletüek, lefüggők. Vir. kicsinyek, fehérek. Száraz földeken, utak mellett, szöllök és vetések közt. Kenyérmezőn, Strázsa-hegy alján, Vaskapu alján, Párkányban, Basaharczon, Doroghon, Szarkás-h., Mogyorósnál, bajnai Őrhegyen, Lábat­ lannál, Süttőn, Börzsönyben. R. luteola L. Sárgás R. Gy. orsó-alaku, kétéves. Sz. fel­ álló, szegletes, leveles, kopasz. Lev. kopaszak, hosszúkáslándzsásak, habosak, épélüek, osztatlanok. Halaványsárga vir. hengeres, hosszú füzéres fürtben. Cs. 4 hasábu. Tokok göm­ bölyűek, felállók. Parlagokon, töltéseken, utak mellett.

39. Család. Papaveraceae Juss. Mákfélék. Cs. 2 levelű, hullékony. Párta szabályos, 4 szirmú. Himsz. szabadok, 4 v. sokan. Maghon szabad. Termés beczőforma 2 kopácsu v. likakkal nyiló, tökéletlen válasz-fallal el­ látott tok. Maró, savanyu v. keserű, sárga v. fehér tejforma nedvet termelő növények. Lev. váltogatok. 215.

Papaver

L.

Mák.

Sok himes. Cs. 2 levelű, hullékony. Bokr. 4 szirmú. Term. tetején lapitott és 4—20 csillagosán álló száratlan

173 bibével barázdált, gömbded v. visszásán kúpos tok, mely te­ tejének párkánya alatt likakkal nyilik és 4—20 tökéletlen válasz-falai közt sok magvat rejt. P. Rhocas L. Pipacs M. Sz. felálló, merevszörü. Lev. szárnyasak, és kétszer szárny, hasábjai hosszasan-lándzsásak, fogasak, hegyesek, borzasak. Himsz. áralakuak. Vir. kocsányok hosszúak, nagy piros egyviráguak. Tok visszás-tojásdad, alján kerekített, sima, kopasz. Bibe fekete bársonyos, leme­ zei szélükkel egymást födik. Vetések közt, szántókon, utak mellett. P. dubium L. Kétes Mák. Sz. felálló, merev-szőrös. Lev. szárny, és kétszer szárnyasak, hasábjai szálasak, fogasak, borzasak. Himsz. áralakuak. Vir. kocsányok hosszúak, fehér egyviráguak, szőrösek, a szárhoz simuló szőrökkel. Tokok ék-idomuak, tövük felé lassanként keskenyedök, simák, ko­ paszak. Bibe barna bársonyos, csipkéi különváltak. Utakon, szőllő-széleken, bozótos helyeken, mésztalajon. P. somniferum L. Álomhozó M. Gy. egynyári. Sz. fel­ álló, magas, a levelekkel együtt kopasz, kékes-zöld. Lev. hosszúkásak, szárölelők, bevagdaltak, egyenetlen fogasak, az alsók öblösek, a felsők épek. Himsz. felfelé szélesedők. Tokok gömbdedek, kopaszak, simák. Ezek tejszerű nedve szolgál­ tatja a bóditó ópiumot. Vir. nagyok, veres, fehér és ibolyaszinüek. Miv. földeken, de el is vadul.

216. Chelidonium

L.

Gódircz.

Sok himes. Cs. 2 levelű, hullékony. Bokr. 4 szirmú. Bibe 2 karélyu. Tokja szálas, becző-alaku, 2 kopácsu, egy­ üregű, tövétől, csúcsa felé kovadó. Virágzata ernyős. Magvain mirigyes taréj van. Sárga tejnedvü növény. Ch. május L. Czinadonia G. Gy. évelő. Sz. felálló, ágas, szőrös. Lev. váltogatok, szárnyasán metsz, tojásdadok, karélyosan fogasak, alul fakók. Himsz. felfelé szélesebbek. Vir. sárgák, ernyősek. Gs. csaknem kopaszak. Beczők szálasak, kopaszak. Minden izében maró, sárga tejnedvü. Romtalajon, falakon, sövények, kerítések, utak mellett.

174 217. Glaucium

Toum.

Szarvasmák.

Cs. 2 levelű, lehulló. Bokr. 4 szirmú. Bibe 2 karélyu. Tok megnyúlt, beczö-alaku, kétüregű, csúcsától töve felé felkovadó. Válaszfal szivacsos és a magvakkal együtt gödröcskés. Gl. corniculatum Curt. Szarvas Sz. Gy. hengeres, egynyári. Sz. felálló, ágas, merevszőrü. Lev. szőrösek, öblösen szár­ nyaltak, sallangjai fogasak, a felsők kissé szárölelők. Vir. sárga­ veresek, aljukon fekete folttal, magánosak, lev. hónalji borzas kocsányokon. Term. szálas, igen hosszú, rásimuló szőröktől durva szőrös. Az egész növény kékes-zöld. Szántókon, szőllők közt, vetésekben. Vaskapun, Párkányban, Gyermelen, Tatában s m. 218. Corydalis

Vent.

Kakasláb.

Cs. 2 levelű, hullékony. Bokr. ásitó, szabálytalan, 4 szirmú, a felső szirom sarkantyús. Himsz. 6, s két nyalábbá összenőtt. Tok becző-forma lapitott, 2 kopácsu, sokmagvu; mag köldök-függelékes. C. cava Schw., C. bulbosa P. Gumós K. Gy. gumós, húsos, minden oldalán gyökér-rostokkal, közepében odvas. Sz. egyszerű, 2 levelű. Lev. kopaszak, kétszer hármasak, sal­ langjai ék-alakuak. bevagdalt fogasak. Vir. világos-veresek v. fehérek, szárhegyei sokvirágu, felálló fürtben. Murvák épélüek, lándzsásak. Kocsánykák 3-szor rövidebbek a toknál. Tok hoszszúkás-lándzsás, végre lefüggő, sarkantyú hengeres. Cserjés helyeken, erdő-széleken, kerítések mellett, kora tavaszszal. C. solida Sw., C. digitata P. Tömör K. Gy. gumós, hú­ sos, tömött, csak alján rostos. Sz. karcsú, egyszerű, 2 levelű. Lev. kopaszak, kétszer hármasak, sallangjai ék-alakuak, 2—3 karélyosak. Alsó levelének nyele leveletlen, pikkelyformáju. Vir. halavány-pirosak, végálló, sokvirágu, felálló fürtben. Mur­ vák ék-alakuak, ujjasán bevagdaltak. Tokja lándzsás, ritkán áll, akkora mint a kocsánya, sarkantyú árképü. Cserjés, kö­ ves helyeken, erdőszéleken, az előbbivel. 219. Fumaria

L.

Füstiké.

Cs. 2 levelű, lehulló. Bokr. 4 szirmú, ásitó, felső szirma sarkantyús. Himsz. 2 nyalábbá összenőttek, számuk 6. Term. nem kovadó, egymagvu, gömbölyű makkocska.

175 F. officinalis L. Földi F. Sz. széjjel-ágazó, kopasz, szeg­ letes. Lev. kékes-zöldek, kopaszak, 2-szer szárnyasan-hasogatottak, metsz. 2—3 hasábuak, czimpák hosszúkás-szálasak. Rózsaszínű vir. felálló fürtben, a termés fürt laza. Cs. leve­ lei hártyásak, tojás-lándzsásak, 3-szor rövidebbek a pártánál, és szélésebbek a kocsánykánál. A felső és alsó szirom tompa végü. Term. finoman redősek, kerekdedek, keresztben széle­ sebbek, hegyük csonka, behorpadt végü, egymagvu. Bozótos helyeken, szöllők közt, utak mellett. Esztergomban ritka, a Vaskapun és a Sashegyen, Doroghon, Maróthon, Helembán és Kovácspatakon gyakrabban előfordul. F. Vaillantii Aschers. Vaiilantféle F. Sz. ágas, kopasz. Lev. kétszer szárnyasan-hasogatottak, kopaszak, kékes-zöldek. Metsz. 3 hasábuak. Czimpák lándzsásak. Rózsaszínű vir. fürt­ ben felállók, a terméses fürt laza. Cs. lev. hártyásak, lánd­ zsásak, aprók, pikkely-alakuak, sokkal rövidebbek a pártánál, és keskenyebbek a kocsánykánál. Felső és alsó szirom kicsí­ pett. Term. finoman redősek, tojás-kerekdedek, tompák. Szöl­ lők közt, kertekben, mivelt helyeken, parlagokon gyakori. F. parviflora Lam. Kisvirágu F. Sz. gyenge, szegletes, ágas. Cs. lev. a pártánál 6-szor rövidebbek, de vele egyenlő szélességüek. Term. tojásdad-gömbölyűek, felül kissé hegye­ sek. Lev. czimpák szálasak, igen keskenyek. Vir. fürtök rövidebbek a két első faj fürtjeinél, a termésesek lazák. Vir. fehéresek. Igen ritka a vaskapui szőllők közt és Bajnán.

40. Család. Cruciferae Juss. Keresztesek. Vir. himnősek. Cs. 4 levelű. Bokr. 4 szirmú, szabályos. Szirmok keresztben állók. Himsz. 6, 4 nagyobb, 2 kisebb. Maghon felső állású, 2 üregű. Bibenyél egy, két bibével. Term. 2 kopácscsal nyiló becző (megnyúlt szálas 4 v. több­ ször hosszabb a szélességénél) vagy beczőke (hosszúsága szélességét 3-szor meg nem haladja) ritkábban nem kovadó makkocska v. czikkelyes becző. Virágzat, a kivirágzás idejé­ ben sátorozó, később fürtös. Lev. váltogatok, pálha nélküliek. Fűnemü növények.

176 Angustiseptae. Válaszfal keskeny,

azaz a termés

átmérőjében kisebb.

220. Thlaspi

L.

TarsöTea.

Szirm. épek, egyenlők, fehérek. Becző lapitott, visszás, szives v. kerekded csorba végű, kétüregű, 2 kopácsu, kopá­ csai csónakosa,k, hátukon szárnyasak, a beczöke üregei 2 v. több magvuak. T h . arvense L. Vetési T . Sz. felálló, ágas, kopasz. Lev. hosszúkásak, fogasak, kopaszak, a szárlev. szárölelők, nyilasváluak. Vir. kicsinyek, fehérek, fürtben állók, a terméses fürt megnyúlt. Beczők nagyok, kerekded visszás-szivalakuak, kö­ röskörül szélesen hártya-karimásak, üregei többmagvuak, magvak tojásdadok, finoman bordásak, feketék. Földeken, szőllők közt, parlagokon. T h . campestre L. Lepidium campestre R. Br. Mezei T . Sz. felálló, hengeres, felül ágas, sürüen leveles, a lev. együtt szürke molyhos. Tőlev. hosszúkásak, nyélbe keskenyedők, szárlev. hosszúkás-lándzsásak, apró fogasak, nyilas-vállal szár­ ölelők. Fehér kis vir. fürtben állók. Beczők tojásdadok, bibir­ csesen pontozottak, közepüktől szélesen hártyásak, hegyükön kerekítettek és kicsipettek, üregek egymagvuak. Magvak fino­ man pontozottak. Utakon, szántóföldeken, töltéseken, ugaro­ kon, parlagokon. T h . perfoliatum L. Általbuvó T . Gy. orsó-alaku, vékony, egynyári, ostorindát nem bocsájt. Sz. felálló, ágas, kopasz. Lev. kékes-zöldek, kopaszak, a tőlev. húsosak, nyelesek, hoszszúkás-tojásdadok, szárlev. szives nyil-alakuak, szárölelők. A terméses fürt megnyúlt. Beczők visszás-szivesek, elől hár­ tyásak, 4—8 magvuak. Vir. fehérek, aprók. Magvak simák. Földeken, réteken, szőllőkben. 221. Capsella

Vent.

Tarsolyfű.

Szirm. egyenlők, fehérek. Beczőke lapitott, 3-szögüen ék-forma, csúcsán kicsípett, 2 kopácsu, kopácsok szárnyatianok, 2 üregű, üregek 6 v. több magvuak. C. Bursa Pastoris Mönch. Pásztor T . Gy. orsó-alaku. Sz. felálló, ágas. Lev. karczosan szárnyaltak és épek, a felső

177 szárlev. osztatlanok, lándzsásak, hegyesek, fogasak. Beczők 3-szögüen visszás-szívesek, kopaszak. Vir. kicsinyek, fehérek. Száraz réteken, füves, parlag helyeken, utakon, földeken. Köz. 222. Hutschinzia

R. Br.

Hutcsinfüve.

Szirm. fehérek, egyenlők. Beczők kerülékesek, lapítot­ tak, 2 kopácsuak, 2 üregűek, kopácsok csónakosak, nem hártyásélüek. Üregek 2 magvuak. H. petraea R. Br. Sziklai H. Vékony, apró, kopasz, egy­ nyári. Gy. rostos. Száracska felálló, elágazó, leveles. Lev. szárnyasak, az alsók nyelesek, a felsők ülők, czimpái lándzsá­ sak, épélüek. Beczőkék körkörösek, tompák. Vir. aprók, fehé­ rek. Kősziklákon, napos dombokon kora tavaszszal. Strázsahegyen, Doroghon, Tokodon, bajnai Őrhegyen, Bajóthon. 223. Lepidium

L.

BorsiJea.

Szirm. egyenlők, épek. Becző lapított, tojásdad v. szivalaku, 2 kopácsu, 2 üregű, kopácsok ormósak v. szárnyasak, üregek egymagvuak. a) Lev. épek, fogasak. L. Draba L Daravirág B. Gy. igen terjedő. Sz. felálló, ágas, sátorozó. Lev. szürkén szőrösödők, osztatlanok, hoszszúkásak, fogasak, nyilas-vállal szárölelök, az alsók nyélbe keskenyedők. Beczők szívesek, nem hártyás-élüek, duzzadtak, kopaszak, 2 göcsüek. Szirm. fehérek, visszás-tojásdadok. Par­ lagokon, utak, árkok mellett. Köz. b) Alsó lev.

szárnyasak.

L. perfoliatum L. Átnőtt B. Gy. vékony. Sz. felálló, igen ágas. Lev. nyelesek, kétszer szárnyasan-hasogatottak, a felsők mélyen szívesek, tojásdadok, épélüek, szárölelök. Apró, sárga vir. végálló fürtben. Bibeszár rövid. Beczqk kerekded-tojás­ dadok, homorúak, csúcsukon igen keskenyen hártyásak. Szá­ raz réteken, homokos, parlag helyeken, utak mellett. L. ruderale L. Mecsek B. Sz. felálló, elágazó, kopasz. Alsó lev. nyelesek, 1—2-szer szárnyasan-hasogatottak, szálas czimpákkal, felső levelek szálasak, épélüek, nyelteiének. Vi12

178 rágzat megnyúlt fürt. Vir. apró fehérek. Szirm. rendesen hiány­ zanak. Beczők kerekded-tojásdadok, csúcsukon igen keskenyen hártyásak. Bibeszár hiányzik. Falakon, romtalajon, házak, kerítések, utak mellett. L. sativum L. Kerti B. Szélesen hártyás-élü, a főkocsányhoz simuló beczőkéi által feltűnő, keletről származó nö­ vényt kertekben konyhai czélokra miv. és el is vadul. 224. Isatis

L.

Csülleng.

Szirm. egyenlők, sárgák. Becz. visszás szives-lándzsásak, tompa v. csorba-végüek, lapitottak, lecsüggők, nem ko­ vadók, együregüek, 1—2 magvuak, kopácsok csónakosak, rit­ kábban hártyás-élüek. Is. tinctoria L. Festő Cs. Gy. hengerded, orsó-alaku. Sz. felálló, magas, szegletes, kemény, ágas, sátorozó. Lev. épélüek, kopaszak, az alsók hosszúkásak, nyélbe keskenyedők, a felsők lándzsásak nyilas-vállal szárölelők. Beczők aljuk felé keskenyedők, hosszúkásak, kopaszak, lecsüggők, később fe­ kete-barnák, fényesek. Vir. sárgák. A növény tengerzöld. Szántóföldek szélem, vetések közt. Párkányban, Kőhidgyarmaton, Muzslán, Kéménden, Bényen, Esztergomban, Táthon, Piszkén, Újfalun, Bajóthon, Süttőn. 225. Senebiera

Poir.

Senebierfüve.

Szirm. egyenlők, fehérek, épek. Beczö vese-alaku vagy 2 göcsös, lapított, nem kovadó, 2 üregű, keskeny válaszfallal élén fogas, lapján gödrösen reczés, csúcsán bibébe végződik. Üregek egymagvuak. S. Coronopus Poir. Varjúláb S. Kopasz. Sz. lecsepültek, ágasak. Lev. mélyen szárnyasak, czimpák szálasak, épélüek v. bevagdaltak. Virágok fehérek, aprók. Kocsánykák rövideb­ bek a virágoknál. Lapitott beczőkék vese-alakuak, rövid pyramis-forma bibébe végződnek, nem kovadók, gödrösen reczések, élükön fogasak. Kőhidgyarmaton, mocsáros, sziksós helyeken. Párkánynál a kiszáradt sóstóban. Kocson a szikes­ földeken.

179 Latiseptae. Széles válaszfalnak,

azaz a válaszfal,

a becző

nagyobb átmérőjében.

226. Bunias

L.

Ssümcső.

Vir. sárgák. Termés makkocska-forma beezőke, duzzadt, 4-szegletes v. tojás-alaku, hegyes bibenyélbe végződő, nem kovadó, egymás fölébe helyezett, 2 v. 2 pár rekeszü, reke­ szek egymagvuak. B. orientális L. Keleti Sz. Sz. felálló, hengeres, magas vonalas, ágas, szőrös. Lev. szőrösek, érdesek. A tő és alsó lev. nyelesek, kaczurosak v. öblösen fogasak, a felsők lándzsásak, alig fogasak. Vir. nagyok, sárgák. Kocsányok hoszszuak, felállók. Term. 2 üregűek, nem hártyás-élüek, ferdén tojásdadok, csúcsuk felé keskenyedők, szemcsés bibircsesek. Utak, földek szélein, kerítések mellett, vetések közt, cserjés, homokos dombokon. A városi nyomtató helyeken, téglaháznál Szentgyörgymezőn, Maróthon, Helembánál. 227. Myagrum

Toum.

Légyfogó.

Vir. sárga. Term. makkocska-féle beezőke, körte-alaku, alul hengeres, felül szives, 4-szögü, bibenyélbe végződő, nem kovadó, 2 üregű, 2 göbü, alsó ürege egymagvu, a felsők meddők. M. perfoliatum L. Általnőtt L. Sz. felálló, kopasz, ágas. Lev. hosszúkásak, kopaszak, a tőlev. nyélbefutók, fogasak, tompák, a szárlev. nyilas-vállal szárölelők, hegyesek. Beezőke kopasz. Virágok aprók, sárgák, fürtösek. Vir. kocsányok a termés érésekor felül vastagabbak, bördösek. A növény ten­ gerzöld. Vetések közt, parlagokon, ugarokon. Esztergomban nyomtató helyeken, Doroghon. 228. Euclidium,

RBr.

Táskazár.

Vir. fehér. Beezőke kerekded v. tojás-alaku, bibenyélbe kihegyezett, nem kovadó, 2 rekeszü, üregek egymagvuak. E. syriacum RBr. Szíriai T . Gy. rostos. Sz. felálló, hen­ geres, érdes, szőrös, igen ágas. Lev. nyelesek, hosszúkás-lándzsásak, szőrösek, érdesek, fogasak és épólüek. Tőlev. virág­ záskor már hiányzanak. Vir. fehérek v. veresesek, aprók, 12*

180 végre megnyúlt füzérben állók. Beezőkék tojásdadok, villásan szőrösek, érdesek. Bibenyél árképü, görbült. Füves helyeken, legelökön, utak és árkok mellett, a falvak közelében. Tégla­ háznál, Szentgyörgymezőn, Csolnokon, Unyon, Kirván, Bajóthon, Tokodon, Bajnán, Nagy- és Sárisápon, Zsámbékon, Nánán, Muzslán, Kőhidgyarmaton. 229. Neslia

Desv.

Neslefüve.

Vir. sárgák. Beczőke gömbölyű, tetején a szálas bibe­ nyél ül, nem kovadó, együregű, többnyire egymagvu. N. paniculata Desv. Pallagi N. Sz. felálló, ágas, érdes, a lev. együtt villásan szőrös. Lev. hosszúkás-lándzsásak, nyilas-vállal szárölelők. Beezőkék golyó-alakuak, kopaszak, háló­ zatosán redősek. Vir. kicsinyek, sárgák, megnyúlt fürtben állók. Vetések közt igen ritka. Szentgyörgymezőn, Cserepes­ ben, Szentléleken, Maróthon. 230. Camelina

Crantz.

Gomborka.

Vir. sárga. Beczőke körte-alaku, 2 kopácscsal kovadó, 2 üregű, kopácsok egyinuak, bibenyél hosszú és a beczőke felkovadása után a kopácsok egyikén, és nem a válaszfalon ül. Magvak hosszúkásak, épvégüek. Szárlev. nyilas-válluak. C. sativa Crantz. Magvas G. Sz. felálló, hengeres. Lev. hosszúkás-lándzsásak, épélüek, a tőlev. nyélbe keskenyedők, a szárlev. nyilas-vállal szárölelők. Sárga kis virágai fürtben állók. Beezőkék duzzadtak, kopaszak, körte-alakuak, 2 bor­ dásak. Földeken, ugarokon, parlagokon, vetések közt, utak mellett. 231. Lunaria

L.

Lapiczkásfű.

Vir. halavány ibolya-szinüek. Becz. kerülékesek, nagyok, laposak, 2 kopácscsal kovadók, 2 üregűek, hosszú nyélbe keskenyedők, hosszú kötelékei válaszfalához nőttek. Bibenyél fonálforma, állandó. Magvak nagyok, vese-alakuak, távolállók, hártyás-élüek. L. rediviva L. Begyes L. Gy. sokágú. Sz. felálló, rövidszőrös, bugásán ágas. Lev. mélyen szivesek, kihegyezettek, csipkésen fogasak, nyelesek, szőrösek. Becz. kerülékesek,

181 lándzsásak, mindkét végükön hegyesek, kopaszak. Magvak vese-alakuak, hosszuknál kétszer szélesebbek. Szép, nagy ibolya-szinü, illatos virágai bugás fürtben állnak. Árnyékos erdei hegyeken. Fehérkő-h. tetején, szentlélek-csévi, pilisi-h., Ma­ róthon, Dömösön a Dobogó-köveknél, a Háromkirálymező-h., a - Gerecse-hegyen. 232. Alyssum

L.

Temye.

Vir. fehérek v. sárgák. A himsz. alján egy levélke-forma függelék van. Becz. kerekded lencse-formán összenyomott, csúcsán a bibenyéllel, 2 kopácscsal kovadó, 2 rekeszü, re­ keszek 1 v. többmagvuak. Magvak rendesen hártya-élüek. a) Szirm.

fehérek,

mélyen

kéthasábuak.

Berteroa

DC.

A. incanum L. Farsetia incana RBr. Berteroa incana DC. Fehér T . Sz. felálló, hengeres, ágas, érdes. Lev. lánd­ zsásak, az alsók nyélbe keskenyedők. Szirm. mélyen 2 hasábuak. Beczőkék oválisak, finoman csillagosán szőrösek, csú­ csukon az állandó bibenyél. Vir. nagyok, fehérek, szárhegyi fürtben. A növény csillag szőrös, szürke-zöld. Száraz réteken, parlagokon, utak és vasutak mellett. b) Szirm.

sárgák, épek v. kikanyarodott csúcsuak. Vir. sátorozó v. bugásán álló fürt.

Alyssum saxatile L Kövi T . Sz. cserjésedő, felegyene­ sedő, egynyári, szürke molyhos. Lev. hosszúkásak (6—8 cm.), szürke molyhosak, puha tapintatuak. Fürtje bugás. Vir. arany­ sárgák, termés fürtök rövidek. Szirmok kicsipettek. Beczöke kopasz, kerekded v. visszás-tojásdad. Mészsziklákon, csak Tatánál a Kálvária-hegyen; megyénk területén nem találtam. A. tortuosum WK. Sodros T . Csillag szőrös. Sz. alul csaknem fásak, henyélők, igen ágasak, az ágak sodrottak, henyélők és felegyenesedők. Lev. számosak, visszás-toj ásda­ dok v. lándzsás-ék-alakuak, tompák, kissé homorúak, épélüek, fehéren pontozottak. Vir. aprók sárgák, tömötten sátorozó, később bugás fürtben. Szirm. horpadt-végüek. Hosszabb himszálak hártyásak, a rövidek tövükön hártyás-függelékesek. Beczőkék kerülékesek, lapítottak, érdesek, sürüen fehér moly-

182 hosak. Magv. kerülékesek, épek, egyoldalon igen keskeny hártyás szárnynyal. Homokos gyepeken, futó homokban. Kenyérmezőn, Sátorkeői pusztán, Strázsa-hegy alatti homokban, Szentgyörgy­ mezőn, Doroghon, Cséven, Dághon, Csolnokon, Csenkén. c) Szirm.

sárgák,

épek v. kiosipettek. Vir. egyszerű fürtben. A. montanum L. Hegyi T . Csillag szőrös. Sz. fűnemüek, henyélők v. felegyenesedők, később alul csaknem cserjésedők, ágasak. Lev. visszás tojásdad-lándzsásak, szürkék. Sárga vir. szárhegyei magános fürtben állók. Csészék a virágzás után lehullok. A hosszabb porszálak hártyás-szárnynyal. Becz. laposak, kerekdedek, sürüen csillagszőrösek, fehérek. Magvak hártyásan szegélyzettek. Száraz réteken, mezőkön, homokos dombokon, sziklákon. Téglaháznál, Sátorkeői pusztán, Szamár­ hegy alján, bajóthi mészsziklán és m. A. calycinum L Csószés T . Gy. karcsú. Sz. felegyene­ sedő, lelapult csillagszőröktől szürke-zöld, alján ágas. Lev. szürke molyhosak, épek, az alsók visszás-tojásdadok, a felsők lándzsásak. Vir. aprók, sárgák, később fehérek szárhegyi fürt­ ben. Cs. a becz. éréséig is állandók. A két rövidebb porzók mindkét oldalán egy serte-fog van. Becz. kerekdedek, finoman csillagszőrösek. Füves helyeken, legelőkön, falakon, parlago­ kon. Köz. A. minimum Wild. PÍCZÍ T . Kis növény. Gy. vékony. Sz. henyélő v. felegyenesedő, lelapult csillagszőröktől szürke-zöld. Lev. épélüek, csillagszőrösek, az alsók hosszúkás visszás-szivesek, a felsők ék-alakuan szálasak. Vir. sárgák, a hervadtak fehérek, szárhegyei fürtben. Csészék a virágzás után lehullok, a két rövidebb porzó középükig hártyás, azon felül még mind­ két oldalukon egy serte-fog van. Becz. kerék-alaku, kopasz. Homoki és hegyi réteken, száraz füves helyeken, utak mel­ lett. Esztergomban, Doroghon, Cséven, Kövesden, Helembán, Kovácspatakon. 233. Draba

L.

Daravirág.

Vir. sárgák v. fehérek. Szirm. egyenlők, épek v. kika­ nyarított csúcsuak. Becz. lapított hosszúkás v. tojásdad-kere-

183 kek, 2 kopácscsal nyiló, 2 üregű. Bibenyél a becz. válasz falán ül. Kis növények. a) Tőkocsányos.

Fehér

virágú.

Dr. verna L. Tavaszi D. Gy. egyszerű, egynyári. Sz. felegyenesedő, egyszerű, levéltelen. Lev. tövön rózsásan áll­ nak, lándzsásak, válluk felé keskenyedők, hegyesek. Bibeszára igen kurta. Szirm. 2 hasábuak. Becz. lándzsásak v. kerekek v. oválisak, kopaszak. Legelőkön, száraz gyepeken, töltése­ ken, utakon. Ha a beczőke kerekded Dr. praecox Stev. vagy Dr. spatulata Láng, ha lándzsás Dr. Krokeri névvel is ne­ veztetik. b) Szára leveles.

Sárga

virágú.

Dr. muralis L. var. Dr. nemoralis Ehr. Ligeti D. Gy. karcsú. Sz. felálló, ágas, leveles, szőrösödö. Lev. nyelteiének, tojásdad-hosszúkásak, fogasak, szőrösek. Vir. sárgák, hosszú fürtben. A vizirányosan elálló kocsánykák még egyszer oly hosszúak mint a beczőke. Becz. hosszúkásak, szálas-lándzsásak, kopaszak. Füves, köves, homokos helyeken, hegyi gyepeken. Téglaházi, baranyai réteken, Strázsa-hegy alján. Gsolnokon, Bajnán, Lábatlanon, Nánán, Kövesden, Kovácspatakon. 234. Koripa

Scop.

Zsássa.

Vir. fehér v. sárga. Becz. gömbdedek, kerülékesek v. hosszúkásak, 2 kopácscsal kovadók, 2 üregűek, kopácsok innélküliek. Bibenyél a termés válasz-falán. a) Virág

fehér.

R. rusticana Gr. et G. Torma Zs. Gy. hengeres, vastag, húsos, lefelé tartó, csipős izű. Sz. felálló, kopasz, barázdás, felül bugásán ágas. Tőlev. hosszú nyelüek, tojásdad-hosszú­ kásak v. szívesek, nagyok, alsóbb szárlev. nyelteiének, fésű­ sen szárnyasan-hasogatottak, a felsők lándzsásak v. szálasak. Mindnyájan kopaszak. Vir. fehérek, sátorban állók. Becz. gömbdedek, simák. Nedves réteken, árkok partjain, a dunai szigeteken Esztergomban, Gséven, Helembán. (Cochlearia Armoracia L. Torma.)

184 b) Vir.

sárga.

Lev.

szárnyasan-hasogatottak.

R. silvestris Bess. Erdei Zs. Gy. igen terjedő. Sz. he­ nyélő v. felegyenesedő, ágas, barázdás. Lev. szárnyasan-ha­ sogatottak, kopaszak^ czimpái lándzsásak, épek, fogasak v. szárnyasan-metszettek. Szirm. a csészénél kétszer hosszabbak. Vir. aranysárgák. Terni, szálas becző v. beczőke akkora, mint a kocsánya. (Nasturtium silvestre RBr.) Utakon, patakok part­ jain, árterületeken, nedves réteken, árkok és mocsárokban. R. palustris Bess. Tavi Zs. Sz. felálló, ágas, kopasz, barázdás. Lev. szárnyasan-hasogatottak, kopaszak, szives-aljjal ülők, lándzsás hasábjai fogasak. Szirm. akkorák mint a csésze. Vir. kicsinyek, sárgák. Becz. hengerded-kerülékesek, duzzadtak, akkorák mint a kocsánykái. (Nasturtium palustre DC.)Az előbbivel. c)

Vir.

sárga.

Lev.

osztatlanok, a felsők.

lándzsásak

legalább

R. amphibia Bess. Nasturtium amphibium RBr. Iszap Zs. Gy. hosszú, rostos. Sz. tövön gyökerező, felegyenesedő, ágas, bördös, kopasz, alján gyakran ujjnyi vastag és vizben áll. A vizén kivüli lev. osztatlanok, lándzsásak, mindkét végükön keskenyedők, a vizben elmerültek, fésűsen v. félbe szárnya­ san-hasogatottak. Vir. számosak, kicsinyek, sárgák. Becz. kerülékesek, 3—4-szer rövidebbek a kocsánynál. Álló-vizekben, árkokban, patakok partjain, mocsárokban. Öreg-tóban, Sintérréten, Csurgó-kútnál, dunai szigeteken, táthi uton, Kövesden, Helembánál, Csenkén, Muzslán, Kőhidgyarmaton. R. austriaca Bess. Camelina austriaca Pers. Osztrák Zs. Sz. felálló, szegletes, igen ágas és leveles, kopasz, tele bélü, alján kemény. Lev. mélyen szives füles aljjal szárölelők, lándzsásak, hegyesek, fogasak, kopaszak. Sárga vir. sátorozó fürtben állók. Szirm. kétszer hosszabbak a csészénél. Becz. golyó-alakuak, sokszor rövidebbek a kocsánynál, két bordá­ sak, hegyükön bibeszárral. Nedves, agyagos helyeken, náda­ sokban, árkokban, utakon, a dunai szigeteken.

185 Siliquosae. Beczősek.

235. Cardamine

L.

Tormafû.

Vir. fehér v. rózsaszínű. Becző szálas, lándzsás, lapos, 2 rekeszü, kopácsok in-nélkülíek v. csak tövön gyenge nyoma a közép-innak. Bibe tompa v. kicsípett. Magvak egysorosak mindenik üregben. C. Impatiens L. Virágrúgó T . Sz. felálló, szegletesen barázdált, kopasz. Lev. kopaszak, füles aljjal szárnyasan-hasogatottak, több párosak, az alsó lev. hasábjai szélesen to­ jásdadok, 2—3 hasábnak, fűrészesek, nyelesek. Vir. kicsinyek, fehérek, gyakran sziromtalanok. Beczők szálasak, rövid bibenyélbe hegyezettek. Hegyi, erdei füves helyeken. Huta-SzentLéleken, a maróthi Jászhegyen, Bajóthon, Bikolon a Hegyes­ hegyen, Kövesden, Helembán. C. hirsuta L. Borzas T . Sz. felálló, ormósán barázdált, elálló szőröktől borzas. Lev. szárnyasan-hasogatottak, 2—5 párosak, nem füles-aljuak, borzasak. Levélkék tojásdadok, szálasak, fogasak v. épélüek. Szirm. kétszer hosszabbak a csészénél. Vir. aprók, fehérek. Árnyékos gyümölcsös kertben, patak szélén Kéthelyen, ritka. C. pratensis L. Kakuk T . Gy. húsos, sokrostu, gyakran hajszálnyi ostorindákat bocsájt. Sz. hengeres, felálló, bördös. Lev. szárnyasan-hasogatottak, 3 v. több párosak, a tőlevelek levélkéi kerekdedek, a felsők szálasak. Portokok sárgák. Vir. lilaszinü, nagy. Hegyi és nedves réteken. Az esztergomi felső szigeteken, Szentléleken, a nánai berekben, Muzslán, Köves­ den, Tatában. C. amara L. Keserű T . Gy. terjedő, ostorindát bocsájt. Sz. gyökerező, felegyenesedő, ormósán barázdált. Lev. szár­ nyasan-hasogatottak, 2—4 párosak, a felső szárlev. levélkéi körkörösek. Vir. fehérek. Kocsányai hosszúak, hengeresek. Himsz. pirosak. A szentléleki, maróthi magasabb hegyi erdők­ ben, Tatában, igen ritka. 236. Dentaria

L.

Foganőtt.

Gyöktörzse húsos, pikkelyes, fogas, vízszintesen terjedő. Vir. sárga v. ibolyaszínű. Bibe tompa v. kicsípett végü. Becző

186 szálas, lándzsás, lapos, kopácsok in-nélküliek v. csak tövön gyenge nyoma a közép-innak. Magvak minden üregben egysorban vannak. D. enneaphylla L. Kilenczlevelü F. Gy. vízszintesen ter­ jedő, húsos, ágas. Sz. felálló, kopasz, végén 3 levelű. Lev. kopaszak, gyűrűsen állnak, hármasak, levélkék lándzsásak, hegyesek, fűrészesek. Porodái akkorák, mint a virágok. Beczők lapítottak, kopaszak. Vir. nagyok, sárgák. Nedves helyeken, erdőkben, kőszikláknál. Vaskapun, Fehérkő-hegyen, Szentléleken, Szamár-hegyen, Bikolon és Gerecse­ hegyen. D. bulbifera L. Gümőtermő F. Gy. vizirányos, húsos, pikkelyes, ágas. Sz. felálló, kopasz, soklevelü. Lev. váltogatok, az alsók szárnyasan-hasogatottak, a felsők hármasak vagy osztatlanok, a levél hónaljakban gumócskák vannak. Vir. ibolyaszínű. Erdőkben. Cserepesben, Fehérkő-hegyen, SzentLéleken, Maróthon, Gerecse-hegyen, Dömösön. 237. Barbarea

BBr.

Tormány.

Vir. sárga. Becző 4-szegletes, kopácsok egy-inuak. Bibe tompa v. kicsípett végü. Magvak mindenik üregben egysoro­ sak, gömb-alakuak. B. vulgáris RBr. Közönséges T . Gy. orsó-alaku, kissé fás. Sz. felálló, barázdás, ágas. Lev. változók, az alsók félbe­ szárnyaltak, végső karélyuk sokkal nagyobb, kerülékes, tompa, a felső szárlev. visszás-tojásdadok, osztatlanok, fogasak. Az egész növény kopasz. Sárga vir. tömött fürtben állók. A fia­ talabb beczők dülten felállók. Agyagos árkokban, füzesekben, patakok kavicsai közt, földeken. 238.

Arabis

L.

IkrapiJe.

Vir. fehér v. ibolyaszínű. Becző szálas, lapos, kopácsok egy-inuak v. hosszában eresek. Bibe nyelteién, tompa v. ki­ csípett. Magvak minden üregben egysorosak, kerekdedek, összenyomottak.

187 a) Magvak

hártyásak. Becz. legörbültek.

ívesen

egyoldaliba

A. Turrita L. Tornyos I. Sz. felálló, hengeres, villásan szőrös. Lev. fogacskásak, szürke szőrösek, tőlev. visszás-tojásdadok, nyélbe keskenyedők, szárlev. szives aljjal szárölelők, tojásdad-lándzsásak. Szirm. fehérek. Kocsánykák akkorák mint a csésze. Beczők igen hosszúak, felálló kocsánykáiról ivesen lefelé görbültek, laposak, vastag élüek. Magvak körös­ körül hártyásak. Erdőkben s vágásokban, a cserepesi h., Fehérkő-h., Kétágu-h., Strázsa-hegyi sziklákon, Szentléleken, Kesztölczön, nyerges-ujfalusi hintósürüi erdőben, Gerecse-h. b) Magvak

szárnyatlanok. Becz. felállók. osztatlanok.

Lev.

A. auriculata Lam. Füles I. Gy. vékony. Sz. felálló, tekergős, villásan szőrös. Lev. fogasak, borzasak, a tőlev. ró­ zsásan állók, hosszúkásak, igen rövid nyélbe keskenyedők, szárlev. tojásdadok, szives nyilas aljjal szárölelők. Vir. kicsi­ nyek, fehérek, megnyúlt fürtben. Beczők szálasak, ritkásak és széjjelállók, alig szélesebbek a kocsányoknál. Magvak nem hártyásak, de sötétebb szinü vonallal szegélyzettek. Napos ma­ gaslatokon, legelökön, sziklákon, homokos gyepeken. Kenyér­ mezőn, Kétágú-hegyen, Lábatlannál, Kovácspataknál. A. hirsuta Scop. Borzas I. Sz. felálló, hengeres, ágas szőröktől borzas. Lev. hosszúkásak, ágas-szőrüek, a tőlev. rózsásan állók, nyélbe keskenyedők, visszás-tojásdad-hosszú­ kásak, fogasak; szárlev. szives-nyilasak, szemszőrösek. Vir. kicsinyek, fehérek, később igen megnyúlt füzérben állók. Be­ czők keskeny szálasak, kopaszak, a főkocsányhoz simulok. Magvak hegyükön keveset hártyásak. Réteken, bozótos helye­ ken, homokos gyepeken. Szentgyörgymezei vágásokban, Szamár-h., Hideglelős-Kereszt-h., Vaskapun, Gsenkén, Szölgyénben, Tatában. A. Thaliana L. Sisymbrium Thalianum Gaud. Thai. I. Gy. vékony, finom rostos. Sz. felálló, vékony, kevés levelű, ágas, a lev. együtt kékes. Lev. ágas-szőrüek, a tőlev. rózsá­ san állók, lándzsásak, nyélbe keskenyedők, alig fogasak, a

188 szárlev. épélüek, ülők. Vir. fehérek, kicsinyek. Szirmai a föl­ álló csészéknél kétszer hosszabbak. Beczők vékonyak, szála­ sak, felegyenesedők, széjjel-állók, magvak nem szegélyzettek. Füves helyeken, gyümölcsösökben, cserjésekben, homokos földeken. Szentgyörgymezön, Kenyérmezőn, helembai veté­ sek közt. c) Lev.

szárnyasak.

Beczők felállók. hártyásak.

Magvak

nem

A. arenosa Scop. Homok I. Sz. felálló, szegletes, ágas, a lev. együtt egyszerű v. villás szőröktől borzas. Tőlev. ró­ zsásan állók, valamint az alsó szárlev. félbe szárnyasak, fo­ gasak, a felsők szálasak, épélüek. Vir. fehér v. ibolyaszinüek, Beczők keskeny szálasak, széjjel-állók, rajtok egy hosszában menő finom in van. Magv. csak hegyükön keskenyen hár­ tyásak. Sziklákon, száraz réteken, falakon, homokos gyepe­ ken. Az A. petrogena Kern. Az A. arenosának alig megkü­ lönböztethető alakjának, nagyobb virágjai és vastagabb beczői vannak. Nálunk sziklákon előfordul. 239. Turritis

L.

Toronyszál.

Vir. sárga, fehér. Becz. szálasak, lapítottak, 4-szegletüek, 2 kopácsuak, 2 rekeszüek, kopácsok egy-inuak. Bibe tompa. Magv. mindenik üregben kétsorosak. T . glabra L. Kopasz T . Sz. mereven felálló, hosszú hen­ geres, egyszerű, kopasz és kékes. Tőlev. lándzsásak, nyélbe keskenyedők, öblösen fogasak, háromágú szőröktől érdesek; szárlev. szives nyilas-vállal szárölelök, kopaszak, épélüek. Vir. sárga-fehérek, számosak. A termést hozó fürt igen hosszú. Beczők merően felállók, a szár oldalához simulok, hatszor hosszabbak a kocsánykáknál. Száraz hegyi homokos, füves helyeken, erdőkben, vágásokban. 240. Erysvmum

L.

Szegecs.

Vir. sárgák. Beczők szálasak, 4-szögüek, kopaszak, egyinuak. Bibe tompa v. kicsípett. Magvak mindenik üregben egysorosak, hosszúkásak, épek.

189 a) Lev. rásimuló

szőrökkel, hegyükön hátratüremlettek.

egyenesek,

nem

E. Cheiranthoides Ibolyaképü Sz. Gy. egy v. kétnyári, egyszerű. Sz. felálló, szegletes, rásimuló szőrökkel. Lev. hoszszúkás-lándzsásak, mindkét végükön keskenyedek, kissé érde­ sek, háromágú szőrüek, az alsók tompák, nyélbe keskenyedők, a kövekezők ülök, hegyesek. Vir. kocsányok 2—3-szor hoszszabbak a csészénél és majdnem akkorák mint a félbecző. Beczők kissé lapitottak, 4-szegletüek, a szegletekkel egyen­ lően fűzöldek. Magvak hártyátlanok. Szirm. sárgák, igen aprók (2—3"' hosszú). Területükön tenyésző valamennyi fajok közt legkisebb virágú. Kocsányok 5—6"' hosszúak. Hosszú kocsányai és rövid beczöi e fajt különösen jellemzik. Bozó­ tos helyeken, füzesekben, Duna és patakok partjain. E. strictum FI. d. W. Sudár Sz. Gy. orsó-alaku, két­ éves v. évelő. Sz. felálló, szőrös, hengeres. Lev. lándzsásak, kanyargósán fogasak, háromágú rásimuló szőrüek, a legalsók nyélbe keskenyedők, szálkavégüek, tompák, a következők ülök. Vir. kocsányok többnyire akkorák mint a csésze. Sárga szir­ mok lemeze visszás-tojásdad, ékalaku, nyélbe futó. Becző 4-szegletü, csillagos szőröktől pelyhes és a szegletekkel egyen­ lően fűzöld, felálló, a szárral párhuzamos és gyakran hozzá támaszkodó. Magvak hegyükön hártyás-szélüek. Az E. odoraratumtól kevésbé fogas levelei, kisebb szagtalan virágai, egyenlő szinü beczői és hártyás magvai által különbözik. Duna partján a kövesdi szigeten, ritka. E. odoratum Ehrh. Szagos Sz. Gy. ágas. Sz. felálló, szegletes, szőrös, rásimuló szőrökkel. Lev. hosszúkás-lándzsásak, öblösen fogasak, háromágú szőrüek, az alsók tompák, szálka-hegyüek, nyélbe keskenyedők, a következők ülők, he­ gyesek. Vir. kocsánykák felényiek, mint a csésze. Sárga nagy szirmok lemeze visszás-tojás-alaku, nyélbe szűkülő. Beczők 4-szegletüek, csillagszőrösek, szürke molyhosak, kopasz zöld szegletekkel. Magvak nem hártyás-szélüek. Hegyi réteken, cserjésekben, szőllők közt, utak mellett, köves helyeken.

190 b) Lev.

hegyükön

hátragörbültek.

E. repandum L. Fürtös Sz. Gy. egynyári. Sz. terebélye­ sen széjjel-ágazó, szegletes. Lev. lándzsásak, keskenyek, ki­ hegyezettek, kanyarosan fogasak, hegyükön hátragörbültek, érdesek, szőrösek. Becz. tompán 4-szegletüek, szőrösek, a szegletekkel egyenlően fűzöldek, oly vastagok, mint a vizirányosan majdnem derékszög alatt elálló vir. kocsányok. Vir. kicsinyek, sárgák. Magvak hegyükön gyengén hártyásak. Föl­ deken, gyepeken, parlagokon, utak mellett. E. crepidifolium Rchnb. Aszászlevelü Sz. Gy. orsó-alaku. Sz. rendesen egyszerű, felálló, szegletes, számos gyöklevél­ lel. Lev. lándzsásak, öblösen fogasak és épélüek, hegyükön hátragörbültek, egyszerű és háromágú szőröktől érdesek. Vir. világos-sárgák. Vir. kocsányok a csészénél 2—3-szor kurtáb­ bak. Becz. tompán 4-szegletüek, kissé összenyomottak, egyszinüek, hegyükön nyéllel biró gömbded bibével. Hegyi réte­ ken, mészsziklákon, szőllőkben, utakon. Szentgyörgymezőn, Hideglelős-Kereszt-h., Kétágu-h., Szentléleken. E. canescens Roth. Szőke Sz. Gy. kissé fás, ágas. Sz. felálló, rásimuló szőrű, meddő, kis leveles ágacskákkal a le­ vél hónaljaiban. Lev. szálas-lándzsásak, végükön hátragörbül­ tek, szőrösek, érdesek. Vir. világos-sárgák. Kocsányok akko­ rák mint a csésze, elállók. Beezők tökéletesen 4-szegletüek, szürkék, kopaszos zöld szegletekkel, vastagabbak a kocsánynál. Magvak nem hártyás-élüek. Homokos füves helyeken, futó homokban, és hegyi gyepeken. 241. Conringia

Heist.

Conringfüve.

Vir. sárgák v. sárga-fehérek. Becz. szálasak, 4-szegle­ tüek, egy-inu, igen eres kopácsokkal, v. 8-szegletüek, 3-inu kopácsokkal. Bibe tompa. Magvak mindenik üregben egy­ sorosak. C. orientális Reichnb. Keleti C. Sz. felálló, hengerded, kopasz és kékes. Lev. épélüek, kerekitették, tompák, kopa­ szak, az alsók visszás-tojásdadok, rövid nyélbe futók, a fel­ sők kerülékesek, szives nyilas-vállal szárölelők. Becz. 4-szeg­ letüek, elállók, kopácsok egy-inuak. Vir. sárga-fehér (Erysi-

191 mum orientale RBr.) Igen ritka. Esztergomban a vetések és a szőllők közt. Párkányban, árokparton a Duna mellett. C. austriaca Rechnb. Osztrák C. Sz. felálló, kopasz és kékes. Lev. épélüek, kerekítettek, tompák, kopaszak, az alsók visszás-tojásdadok, rövid nyélbe futók, a felsők kerülékesek, szíves nyilas-vállal szárölelők. Becz. 8-szegletüek, felállók, gyakran szárhoz támaszkodók, kopácsok 3-inuak. Vir. kisebb az előbbinél és czitrom-sárga. A kesztölcz-pilisi hegy olda­ lán és kőszikláinál. 242. Syrenia

Rchnb.

Szirenia.

Vir. sárgák. Becz. szálasak, 4-szegletüek és hosszú bibenyélüek, kopácsok egy-inuak. Bibe tompa, ép v. behor­ padt hegyű. Tojásdad magvak mindenik üregben kétsorosak. Sz. lev. szálasak, nem szárölelők. S. angustifolia Rchnb. Keskenylevelü Sz. Gy. fehér, hosszú. Sz. felálló, lelapult szőrű. Lev. keskenyen szálasak, épélüek, kissé válusak, szürkék, érdesek. Vir. sárgák, igen rövid kocsányokon fürtben állnak. Becz. felállók, 4-szegletüek, szürkék, a hajszálforma bibenyélnél sokkal hosszabbak. Bibe 2-águ. Homokos gyepeken, sőt a futó homokban is. Kenyér­ mezőn, Sátorkövön, Téglaháznál, Strázsa-hegy alatt, Doroghon, Maróthon, Dömösön, Csenkén. 243. Sisymbrium

L.

Kányafű.

Vir. sárgák. Becz. hengeresek, szálasak. Kopácsok három-inuak. Bibe tompa v. kicsípett. Magvak mindenik üreg­ ben egysorosak, tojásdadok v. hosszúkásak. a) Lev. különféleképen osztottak. Becz. hengeresek, képüek, szárhoz simulok. Vir. sárgák.

ár-

S. officináié Scop. Orvosi K. Gy. orsó-alaku, egynyári. Sz. felálló, terebélyesen elágazó, pelyhes. Lev. szőrösödők, kaczurosan szárnyasan-hasogatottak, czimpák fogasak, a vég­ álló, nagyobb 3-szögü, a legfelső lev. gyakran osztatlanok, lándzsásak, nyilasak. Becz. hengeresek, árképüek, pelyhesek, 5—6-szor hosszabbak a kocsánynál, és evvel együtt a főko-

192 csányhoz szorosan lapultak. Vir. aprók, sárgák. Romtalajon, miv. helyeken, utak, kerítések mellett. Köz. b) Beczők

szálasak, féleképen

a főkocsánytól elállók. Lev. szabdaltak. Vir. sárgák.

külön­

S. Loeselii L. Borzas K. Gy. kissé fás. Sz. felálló, ágas, lefelé hajló szőröktől borzas. Lev. kaczurosak, borzasak, czimpái fogasak, aljukon nem fülesek, 3-szögüek, a felső levelek végső czimpája dárda-alaku legnagyobb. Kocsányok véko­ nyabbak a beczönél. Beczők szálasak, vékonyak, kopaszak, az érettek 3—4-szer hosszabbak a kocsánynál, felállók. Szik­ lákon, falakon, parlagokon, utak mellett. S. Columnae Jacq. Hamvas K. Gy. hengeres, fehér. Sz. felálló, ágas, szürke borzas. Lev. kaczurosan szárnyasan-hasogatottak, czimpák fogasak, fülesek, háromszögüek v. lándzsásak, a legfelsőbb lev. gyakran osztatlanok, lándzsásak. Kocsányok egyenlő vastagságúak a beczővel. Beczők szálasak, hengere­ sek, érett korukban tizszer hosszabbak a kocsánynál, a fiatal beczők rövidebbek a vir. sátornál. Cs. csukottak, felállók. Vir. nagyok, sárgák. Romtalajon, falakon, töltéseken, utak mellett. S. pannonicum Jacq. Pannónia K. Gy. vékony. Sz. fel­ álló, hengerded, alul lefelé hajló szőröktől borzas, ágas. Lev. kaczurosan szárnyasan-hasogatottak, borzasak, sallangjai fo­ gasak, tövön fülesek, a felső lev. szárnyai és véghasábjai keskeny szálasak, csaknem hajszálasak. Vir. sárgás, fehérek, sátoros bugában állók. Gs. levelek vizirányosan elállók. Kocsánykák és a beczők egyenlő vastagok és a főkocsánytól elállók. Az érett beczők 8—10-szer hosszabbak a kocsány­ nál. Homokos, sziklás helyeken, utak, árkok mellett. S. Sophia L. Zsófia R. Sz. felálló, ágas, igen leveles, szürkén szőrös. Lev. 2—3-szor szárnyasan-hasogatottak, sző­ rösek, czimpái bevagdaltak, keskeny szálasak. Szirm. kicsi­ nyek, sárgák, a csészénél kisebbek. Vir. kocsányok a csészé­ nél kétszer hosszabbak. Beczők számosak, hosszúak, véko­ nyak, az érettek 2—3-szor hosszabbak a kocsánynál, kopa­ szak, felállók. Falakon, romtalajon, homokos gyepeken. Köz.

193 c) Lev. osztatlanok. Vir. sárgák. S. strictissimum L. Merő K. Gy. fás. Sz. felálló, sugár, merev, magas, hengeres, leveles, ágas. Lev. hosszúkás-lándzsásak, fogasak. A cs. lev. végre vizirányosan elállók. Béez. szálasak, vékonyak, kopaszak, felállók, az érettek 6-szor hoszszabb'ak a kocsánynál. Magvak szálasak, hosszúkásak. Vir. sárgák. Erdő-széleken, köves, cserjés helyeken, patakok part­ jain, szőllők közt. 244. Alliaria

Adans.

Fokhagymaszagú

fű.

Vir. fehérek. Becz. 4-szegletüek, végük felé kissé he­ gyesek. Kopácsok 3-inuak. Bibe tompa. Magvak hosszában karczoltak, mindenik üregben egysorosak. A. officinalis Andrz. Orvosi H. Gy. hengeres, kétéves. Sz. felálló, hengeres, karczolt, szőrös, ágas. Lev. kopaszak, nyelesek, szélesek, szives-toj ásdadok, fogasak. Vir. fehérek, laza fürtben állók. Beezők felállók, kopaszak, oly vastagok mint a kocsánykák, de azoknál sokkal hosszabbak. Magvak hosszúkásak, hosszában karczoltak. A növény fokhagyma­ szagú. Bozótos helyeken, kerítések mellett, erdő-széleken, gyümölcsösökben. 243. Hesperis

L.

Estike.

Becz. szálasak, hengeresek v. laposak, kopácsok egyinuak. Bibe tojásdad s két lapos felálló, egymáshoz fekvő lemezből van alkotva, a hosszúkás magv. mindenik üregben egysorosak. H. runcinata WK. Kaczuros E. Sz. felálló, magas, felül ágas, végre bugás, az alsó lev. kaczurosan félbeszárnyasak, a középső lev. aljukon öblösen fogasak, a felsők épek, tojás­ dad-hosszúkásak, fogasak. Ibolyaszínű vir. sátorban állnak. Beezők hengerded-hosszuak, széjjeltartó kocsánykáin felállók. A növény borzas, enyves. Ujabb füvészek a H. matronalis L. válfajának tekintik, melytől leginkább különbözik azzal, hogy alsó lev. kaczurosan félben szárnyasak, a következők öblösen fogasak. Sz. ikrásan enyves-szőrü. Bajóthon erdő-szélen. Bajnán Őrhegyen. Csolnokon cserjés helyeken, a Gerecse-hegyen, Tatában az angolkert füves helyein. 13

194 H. tristis L. Szomorú E. Sz. felálló, hengeres, felül igen ágas, gyapjas. Lev. tojásdad-lándzsásak, hegyesek, épélüek, borzasak, az alsók nyelesek, a felsők csaknem szárölelők. Szirm. sárga-zöldek, ibolyaszínű erekkel, szálas-lándzsásak, tompák, este illatosak. Kocsánykák akkorák mint a borzas cs. v. hosszabbak. Becz. hosszúak, laposak, kopaszak, igen széjjel-állók. Erdőkben, hegyi és homokos füves helyeken, cserjésekben, földeken. Esztergomban, Szentléleken, Doroghon, Kesztölczön, Csolnokon, Gerecse-h., Tatában. 246. Malcolmia

RBr.

Malcolmfüve.

Vir. ibolyaszinüek. Becz. szálasak, hengerdedek, kopácsok 3-inuak, a két oldaliak alig észrevehetők. Bibe két egy­ máshoz fekvő kihegyezett lapocskákból áll, és kúp-idomu. Magvak tojásdadok, épélüek, mindenik üregben egysorosak. M. africana RBr. Afrikai M. Sz. felálló, igen elágazó, borzas-szőrös. Lev. érdesek, lándzsásak v. hosszúkásak, he­ gyesek, fogasak, borzasak, villás-szőrüek. Vir. aprók, halavány ibolyaszinüek, fürtben állók. Kocsányok a csészénél rö­ videbbek. Beczők borzasak, felállók, végükön hegyesek. A növény szürke. Utak és földek szélein igen ritka, Bajnán az Őr-hegy alatt a vetések szélén, Dömösön, Kocson. 247. Brassica

L.

Káposzta.

Vir. sárgák. Becz. szálasak v. lándzsásak, hengerdedek. összenyomott hosszú csőrüek. Kopácsok egyenes, hosszú, egyinuak v. amellett még 2 oldal in nyomával. Magvak gömbö­ sek, mindenik üregben egysorosak. B. oleracea L. Főzelék K. Gy. orsó-alaku, húsos. Sz. felálló, kopasz, ágas. Lev. kékesek és kopaszak, az alsók félbe szárnyasak, nyelesek, a felsők hosszúkásak, ülők. Cs. lev. fel­ állók, csukottak, a porodák is felállók. Virágfürtök már a virágzás előtt is lazák, megnyúltak. Becző csőre rövidebb a beczőnél. Vir. nagyok, sárgák. Különféle alakokban konyhai czélokra nagyban miv. a) Levelei miatt. I. acephala DC. B. fimbriata V. Téli fodros K. Lev. széjjel és nem összeállók, öblösen szárnyasak,

195 majd fodrosak, sötétzöldek v. veresesek. II. sabauda L. Olasz K. Lev. laza, hosszúkás v. gömbös fejbe összeállók, ránczosak, rendesen keveset bemetszettek. III. capitata L Fejes v. főzelék v. fehér v. veres K. Lev. golyó-alaku fejbe szorosan összeállók, halaványzöldek v. veresesek. b) Gyöktörzse miatt. IV. Br. gongylodes L. Kalaráb K. Sz. a föld fölött vastag gömbölyű, húsos gyöktörzszsé fej­ lődik. Lev. elállók, keveset bemetszettek, kékes-zöldek. c) Vir. bimbói miatt. V. B. Botrytls L. Karfiol K. A vir. sátor ágai és ágacskái, a vir. bimbókkal együtt a szár végén, sárga-fehér, húsos gömbbé fejlődik. B. Napus L. Karórépa K. Gy. répa-alaku, húsos. Sz. felálló, kopasz, felül ágas, magas. Lev. kékesek és kopaszak, az alsók félben szárnyaltak, a felsők hosszúkásak, szives-aljjal szárölelök. Virágfürtök lazák, virágzás alatt is már meg­ nyúltak. Vir. sárgák. A B. oleracea-tól szivalaku szárlev. és sötétsárga virágai, a B. Rapatól megnyúlt vir. fürt által kü­ lönbözik. Szántóföldeken és vetések közt vadon terem, de nagyban miv. repcze-olajt hozó magvai és gyöktörzse miatt. B. Rapa L Kerékrépa K. Gy. törzse répa-alaku, lelapitott v. gömbölyű, húsos. Sz. felálló, kopasz. Az először fej­ lődött lev. fűzöldek, ziláltan merevszőrüek, a későbbiek kéke­ sek, kopaszak, az alsók félben szárnyasak, fogasak, a felsők tojásdadok, kihegyezettek, szives-aljjal szárölelök. Vir. fürtök a virágzás alatt tömöttek, sátorozok; a kinyilt vir. a bimbók­ nál magasabbak. Vir. sárgák. Becző hengeres, eres, csőre rövidebb a beczőnél. Magvak golyó-alakuak, feketék. Szántó­ földeken terem, de nagyban tenyésztik a fehérrépát adó alak­ ját gyöktörzse miatt, és mint repcze-olaj-növényt is. B. elongata WK. Nyúlánk K. Sz. felálló, kékes, ágas, sima, magas. Lev. nyelesek, csaknem húsosak, az alsók hoszszúkásak, szárnyasan-hasogatottak v. öblösen karélyosak, bor­ zasak, felsők lándzsásak, öblösen fogasak, kopaszak, a legfel­ sőbbek szálas-lándzsásak, épélüek. Vir. fürtök már a virág­ záskor megnyúltak, lazák, csészék felállók. Becz. rövidek, rövid kocsányuak, felegyenesedők, kardhegyüek. Szirm. sár­ gák. Magvak gömbölyűek. Köves helyeken, töltéseken, szőllök 13*

196 közt, homokos gyepeken. Szarvas-h., Elöhegyen, Diósvölgy­ ben, Nánán, Tokodon, Csolnokon, Mogyoróson, Sárisápon, Unyon, Bajnán. 248. Diplotaxis

DC.

Sorapár.

Vir. sárga. Beczők szálasak v. szálasan-lándzsásak, la­ pítottak, csőrtel enek. Kopácsok egyinuak. Magvak kerülékesek, összenyomottak. Mindenik üregben kétsorosak. D. muralis DC. Kőfali S. Gy. orsó-alaku, kétéves. Sz. fűnemü, felegyenesedő, alján ágas és leveles, hengeres, szőrös. Lev. nyelesek, szőrösek, öblösen fogasak és szárnyasan-hasogatottak, a szár alján kevés számúak, czimpák tojásdadok. Vir. nagyok, sárgák, ritka fürtben állók. Kocsánykák akkorák mint a vir. Beczők hosszúak, csúcsukon bibeszárral. Hegyi és ho­ moki réteken, utak, árkok mellett. D. tenuifolia DC. Sallangós S. Gy. sokfejű, kissé fás. Sz. felálló, közepétől kezdve levéltelen, hengeres, kopasz, alul ágas és kórós. Lev. kopaszok, öblösen fogasak, szárnyasak és kétszer szárnyasan-hasogatottak, czimpák szálasak. Vir. nagyok, sárgák, ritka fürtben állók. Kocsánykák a virágnál kétszer hosszabbak. Az előbbivel, különösen homokos helye­ ken. Kenyérmezőn, a téglaháznál, Doroghon, Csolnokon, Piszkén, Süttőnél. 249. Sinapis

L.

Mustár.

Vir. sárgák. Beczők szálasak v. hosszúkásak, hengerdedek, lapos csörüek. Kopácsok 3—5, egyenes, erős hossz­ ideggel. Magvak golyó-alakuak, mindenik üregben egysorosak. Csésze levelei terebélyesen széjjel nyíltak. S. arvensis L. Vetési M. Sz. felálló, ágas, kemény, a lev. együtt rövid merevszőrü. Az alsó levelek félbeszárnyaltak, aljukon fülesek, nyelesek, a felsők hosszúkásak, öblösen foga­ sak. A csésze levelei vizirányosan elállók. Becz. kopaszak, szálasak, hengeresek, a szártól elállók, akkorák v. nagyobbak mint a 2-élü csőrük. Kopácsok 3-inuak. Vir. sárgák. Magvak feketék v. sötétbarnák. A beczők néha borzasak, ezen alakja a S. orientális M. Földeken, réteken, vetések közt. Köz.

197 S. alba L. Fehér M. Sz. felálló, ágas, rövid merevszőrü. Lev. pelyhesek, félbeszárnyaltak v. szárnyasan-hasogatottak, czimpái kissé karélyosak, fogasak, a felső 3 czimpa egy há­ romszögű végkarélyba összefolyt. Cs. vizirányosan elállók. Beczők 5-szegletüek, keményszőrüek, a lapított csőrnél rövi­ debbek, a szártól elállók. Vir. sárga. Vetések közt és földe­ ken ; ritka. Szentgyörgymezön, Dunaszigeten, a Duna part­ ján, Csolnokon, Maróthon. S. nigra L. Fekete M. Gy. orsó-alaku. Sz. felálló, el­ ágazó. Lev. nyelesek, az alsók félben szárnyasak, fogasak, a felsők szálasak, keskenyek, épélüek, kopaszak. Beczők rövi­ dek, csaknem 4-szögüek, kopaszak, a szárhoz simulok. Vir. kicsinyek, sárgák. Cs. levelei vizirányosan kinyiltak. Magvak sötétbarnák. Réteken, szántókon Tatánál. Megyénkben vadon nem fordul elő. 250. Raphanus

L.

Retek.

Becző hengeres v. hosszas hengeres, árképü, csőrbe kihegyezett, nem kovadó, többmagvu, melyek több egymás felett elhelyezett oszthatlan fiókban, v. a termés érésekor le­ szakadó czikkelyekben foglaltatnak. R. sativus L. Kerti R. Gy. répa-alaku. Sz. felálló, ágas. Az alsó lev. nyelesek, félben szárnyasak, a felsők kevésbé osztottak, a legfelsőbbek osztatlanok, hosszúkásak. Becző hengerded, duzzadt, kihegyezett, taplós bélü kopasz, hosszá­ ban gyengén vonalzott, nem kovadó kocsánykájánál alig hosszabb. Vir. sötét erezetű világos lilaszinü. Görögországból átszármazott ezen növényt kertekben és szőllőkben sok vál­ fajban mivelik, de elvadultan is előfordul szántóföldeken, par­ lagokon, utak mellett. R. Raphanistrum L. Repcsén R. Gy. orsó-alaku. Sz. fel­ álló, ágas. Az alsó lev. nyelesek, félben szárnyasak, a felsők kevésbé osztottak, a legfelsőbbek osztatlanok, hosszúkásak. Becz. hengeresek, kopaszak, hosszú barázdásak és gyöngysoralakuak, czikkelyesek, hosszabbak a bibeszárnál. Vir. nagy, sárga v. fehér. Szántóföldeken, vetések közt, ugarokon.

198 251. Rapistrum

Börh.

Rekenyő.

Vir. sárga. Beczökék 2-czikkelyüek. Gzikk. egymagvuak, nem kovadók, az alsó hosszúkás, hengeres, nyélforma, a felső gömbded, hosszú bibenyélbe végződő. R. perenne Aliion. Évelő R. Gy. hengeres, igen hosszú. Sz. széjjel ágazó, alul merevszőrü. Lev. érdesek, kaczurosan szárnyasan-hasogatottak, hosszúkás fogas czimpákkal merevszőrüek, a felsők lándzsásak, fogasak, kopaszosak. Bibe vas­ tag, rövidebb a kopasz beczők felső czikkelyénél. Vir. sárgák, számosak. Földeken, utakon, száraz gyepeken.

41. Család. Oxalideae DC. Sósdifélék. Vir. himnősek. Cs. 5 hasábu, állandó. Bokr. 5 szirmú. Himsz. 10. Maghon egy felső állású, 5 rekeszü, 5 kopácsu. Bibenyél 5 szabad. Term. 5 üregű, 5 kopácsu tok. 252. Oxalis

L.

Sósdi.

Cs. 5 levelű. Bokr. 5-szirm. Himsz. 10, aljukon össze­ nőttek. Tok 5 kopácsu, 5 üregű szegletein nyilik. Magvak húsos, ruganyosan felpattanó köpenynyel. 0. Acetosella L. Madár S. Gy. czikkelyes, terjedő, pik­ kelyes. Szárnélküli tőkocsánya fonálforma, egyvirágu, hoszszabb a leveleknél, közepe felett 2 murvás. Lev. gyenge, hosszú nyelüek, borzasak, hármasak, levélkéi visszás-szivesek, szem­ szőrösek. Szirm. visszás-toj ásdadok, fehérek v. kissé halavány rózsaszinüek. Tok tojás-alaku. A cserepesi és szentgyörgy­ mezei erdők árnyas, nedves helyein, erdei patak közelében Szentléleken, a Dobogó-köveknél, Maróthon, Dömösön.

42. Család. Lineae DC. Lenfélék. Vir. himnősek. Cs. Bokr. Himsz. 5-ös számmal. Bibe­ nyél 3—5. Tok 10 üregű. Lev. pálha-nélküliek. 253. Linum

L.

Len.

Cs. Szirm. Himsz. és többnyire a bibenyelek is 5 szám­ mal. Tok 10 üregű. 5—10 kopácsu. Üregek egymagvuak.

199 a) Vir. kékek

v. rózsaszínűek.

Lev.

váltogatok.

L. perenne L. Évelő L. Sz. felálló, néha henyélő, hen­ geres, kopasz. Lev. váltogatok, szálas-lándzsásak, kopaszak, hegyesek, épélüek. Vir. kékek, végálló fürtös bugában. Kocsányok a termés érésekor mereven felállók. Cs. lev. tojás­ dadok, hártyás-élüek, nem szemszőrösek, kopaszak. Tok tojásdad golyó-alaku. Magvak kerülékesek, nagyok, barnák. Bibe göm­ bös. Réteken, cserjés helyeken, gyepeken, utak mellett, ho­ mokos réteken. Párkánynál, Kövesdnél, helembai szigeten. L. austriacum L. Osztrák L. Az élőbbemhez igen ha­ sonló, és csak azzal különbözik tőle, hogy kocsánya virágzás után ívalakulag oldalra kihajlik, lefelé görbül. Réteken, na­ pos, száraz, füves helyeken, utak mellett. Szentgyörgymezőn, Esztergomban, Doroghon, Almáson, Kövesden, Helembán, Kovácspatakon. L. tenuifolium L. Árlevelü L. Gy. fás. Sz. felegyenesedő, hengeres, kopasz. Lev. váltogatok, szálasak, finoman szem­ szőrösek, érdesek. Vir. halavány rózsaszinüek, rövid kocsányuak. Cs. lándzsásak, kihegyezettek, ikrásan-szemszőrösek, kissé hosszabbak a toknál. Tok golyó-alaku, hegyes, kopasz. Magvak ferdén tojásdadok. Száraz réteken, cserjés dombokon. L. hirsutum L. Borzas L. Gy. fás, sokágú. Sz. felálló, hengerded, ágas, borzas. Lev. 3—5 inuak, tojásdad-lándzsásak, hegyesek, nyelteiének, borzasak, a legfelsőbbek ellene­ sek. Cs. lev. lándzsásak, kihegyezettek, szőrösek, ikrásanszemszőrösek, a toknál hosszabbak. Virágzó ágak sátorozok. Vir. nagyok, szép kékek. Napos, száraz helyeken, szőllő-széleken, cserjésekben, hegyi réteken, Vaskapun, Szölgyénben, Süttőn, Tardoson, Tatában s m. b) Vir. sárgák.

Lev.

váltogatok.

L. flavum L. Sárga L. Sz. felálló, kopaszos, felül élesen szegletes. Lev. hosszúkás-lándzsásak, kopaszak, nyelteiének, 3-inuak, épélüek. Vir. sárgák, rövid kocsányokon felállók, sátorozok. Cs. lev. gyengén ikrás szemszőrösek, hegyesek, a toknál hosszabbak. Tok gömbded-hegyes. Száraz hegyi s erdei réteken, szőllők közt.

200 c) Vir. fehérek. Lev. ellenesek. L catharticum L. Béka L. Egynyári, vékony növény. Sz. felálló, két kétágú, hengerded, hajszálnyi, kopasz. Lev. rövi­ dek, ellenesek, egyinuak, kopaszak, épélüek, nyelteiének, viszszás-tojásdad-lándzsásak. Vir. kocsányok hosszúak. Vir. aprók, fehérek. Cs. gyengén fűrészesek, mirigyesen szemszőrösek, akkorák mint a tok. Bibe gömbös. Gyepeken, nedves réteken.

43. Család. Geraniaceae DC. Gólyaorrfélék. Vir. himnősek. Cs. 5 lev. állandó. Szirm. 5-en. Himsz. 10, egyfalkásak, 5 gyakran meddő. Bibenyél 5, a termés oszlopához tapadt. Term. 5-osztatuak, hosszú csörüek, érés­ kor aljukról tetejükig, a bibenyéllel együtt, a termés osz­ lopáról ruganyosan lepattannak, végre befelé nyilnak; a le­ vált term. egymagvuak. Alsó lev. rendesen ellenesek, a fel­ sők váltogatok. 254.

Geránium

L.

Gólyaorr.

Cs. 5 lev. 5-szirmu bokrétája lehulló. Bibe 5. Porzók felváltva kisebbek és nagyobbak, aljukon gyengén összeállók, számra 10-en rendesen termékenyek. Term. 5-osztatuak, érés­ kor az ivesen hajlott belső lapján meztelen bibenyéllel (csőr­ rel) ruganyosan lepattanók; a levált terméskék egymagvuak. a) Term.

redőtelenek,

a csőrökkel szőrösek.

(bibenyél)

együtt

G. pratense L. Mezei G. Gy. fás, ágas, hosszú rostu, elharapott. Sz. elágazó, sürüen pelyhes v. kopasz. Lev. te­ nyeresen 5—7-osztatuak, czimpák 3-osztatuak, mélyen bevag­ dalt fűrészesek. Vir. nagyok, kékek, végálló bogernyőben, kocsányok szőrösek, kétviráguak, az elvirágzás után lefelé görbültek. Cs. hosszú szálka-végüek, szőrösek, a visszás-tojásdad szirmoknál kétszer kurtábbak. Term. keresztránczok nélküliek, mirigyszőrösek. Magvak finoman pontozottak. Ned­ ves réteken. Ritka. Farnadon, nánai berekben, Tatában. G. sangvineum L. Rózsás G. Gy. fás, terjedő, évelő. Sz. felálló, széjjelágazó, czikkelyes, bütykös, borzas, gyakran ve-

201 reses. Lev. ellenesek, nyelesek, kerekdedek, borzasak, tenye­ resen 5—7-osztatuak, sallangjai szálasak. Vir. kocsányok egyviráguak, igen hosszúak. Csészék hosszú szőrüek, kalászosak. Szirm. nagyok, pirosak, visszás-tojásdadok, kétszer akkorák mint a hosszú szálka-végü csészék. Term. hegyükön szőrösek, nem ránczosak. Magvak finoman pontozottak. A növény öre­ gebb korában gyakran vérvörös. Napos dombokon, hegyi és homokos réteken, cserjésekben, köves helyeken. G. pyrenaicum L. Pyrenai G. Gy. orsó-alaku, évelő, le­ felé tartó. Sz. felálló, gyapjas-szőrös. Lev. szőrösek, puha tapintatuak, kerekded 5—7-hasábuak, az alsó lev. czimpái tompán csipkések. Szirm. visszás sziv-alakuak v. kéthasábuak, kétszer hosszabbak a szálka-hegyü csészénél. Kocsányok hajszálosak, kétviráguak. Term. keresztránczok nélkül szőrösek. Magvak simák. Vir. világos ibolya-kékek. A gyapjas meze és a kétszer nagyobb vir. által a G. pusillumtól; a szőrös, de nem ránczos term. és kékesebb vir. által a hasonló G. molle-tól különbözik. Réteken, dombokon. Börzsönyben, Helembán. Ritka. G. pusillum L. Apró G. Gy. egynyári, vékony, lefelé tartó. Sz. henyélő, sürüen, finoman pelyhes. Lev. szőrösödők, kerekek, tenyeresen 5—9-hasábuak, hasábjai 3-osztatuak, tompák, fogasak. Kocsánykák kétviráguak. Szirm. visszás-szivesek, akkorák mint a borzas csésze. Term. keresztredők nélkü­ liek, szőrösek. Magvak simák. Alacsony növény, sok apró világos rózsaszinü virágai, finom puha meze által könnyen felismer­ hető. Földeken, töltéseken, gyümölcsösökben, falakon. Köz. b) Term.

redőtlenek, a csőrökkel együtt Magvak gödrösen pontozottak.

szőrösek.

G. dissectum L. Metélt G. Gy. hengeres, hajszálnyi ros­ tokkal, egynyári. Sz. felálló, rövidszőrü, ágas, leveles. Lev. szőrösek, nyelesek, vese-alakuak, tenyeresen 5—7 hasábuak, sallangjai szálasak. Szirm. pirosak, visszás sziv-alakuak. Ko­ csánykák kétviráguak. Term. redőnélküliek, mirigyszőrösek. Magvak sejtesen (gödrösen) pontozottak. Ugarokon, vetések közt. Cséven, Börzsönyben és a nyugati részen. Ritka.

202 G. columbinum L. Galamb G. Gy. vékony, rostos, lefelé tartó, egynyári. Sz. henyélő, széjjelágazó, lapitott szőrű, karcsú, fonál-alaku. Lev. nyelesek, kissé borzasak, kerekek, tenyeresen 5—7 hasábuak, hasábjai szárnyasak, szálas-hegyes czimpákkal, kocsány ok kétviráguak, haj szálasak, az alattuk álló levélnél sokkal hosszabbak. Szirm. világos-pirosak, viszszás sziv-alakuak. Term. redő-nélküliek, simák, szőrösödő csőrrel. Magvak sejtesen pontozottak. Miv. és parlag helyeken, bozótok közt, kerítések mellett, kőszikláknál, szőllők közt. G. rotundifolium L. Kereklevelü G. Gy. egynyári, karcsú, rostos, lefelé tartó. Sz. henyélő, széjjelágazó, szőrös, enyves. Lev. puha szőrösek, nyelesek, vese-alakuak, tenyeresen 5—9 hasábuak, hasábjai 3 metsz., tompák, csipkések. Cs. levelei szálka-hegyüek. Szirm. kicsinyek, rózsaszínűek, kerekítettek, épek, kocsányok 2-viráguak. Term. keresztránczok nélküliek, mirigyszőrösek. Magvak gödrösen pontozottak. Köves, bozó­ tos, füves helyeken, a Strázsa-hegyen és kesztölczi mész­ sziklákon, a kövesdi trachyt-sziklákon. c) Term.

keresztben

ránczosak.

G. molle L. Puha G. Gy. orsó-alaku, vékony, lefelé tartó, egynyári. Sz. felálló v. henyélő, széjjel terülő, pelyhes és puha, hosszú szőrű. Lev. kerekek, puha szőrösek, tenyeresen 5—9 hasábosak, hasábjai 3 metsz, csipkések. Gs. szálka-he­ gyüek. Szirm. pirosak, visszás-szivesek. Kocsányok 2-virá­ guak. Term. keresztben ránczosak, kopaszak, csőrük finoman pelyhes. Magvak simák. Bozótos helyeken, földeken, mészta­ lajon. Szölgyénben, Börzsönyben, Tarián, Tatában. Ritka. G. divaricatum WK. Berzedt G. Gy. egynyári, karcsú, rostos. Sz. széjjel berzedt, buglyos, vereses, gyapjas. Lev. tenyeresen 5 hasábuak, szőrösek, a felsők 3 metsz., visszásszives, ibolyakék, szirmai akkorák mint a kalászos cs. Ko­ csányok 2-viráguak. Term. keresztben ránczosak, borzasak, érdesek. Magvak simák. A szőllők melletti vetések közt Helembán. Ritka. G. phaeum L. Fodros F. Gy. sokfejű, fás, hosszú rostu. Sz. felálló, felül villásan ágas, szőrös. Lev. tenyeresen 5—7

203 hasábuak, bevagdalt fogasak, szőrösek. Vir. kocsányok kétviráguak. Cs. tojásdadok, szálka-végüek. Szirm. ibolya-feke­ ték, kerek-tojásdadok, aljukon szakállasak. Term. felfelé ke­ resztben ránezosak, szőrösek, csőrük finoman pelyhes. Magv. simák. Erdei réteken és cserjésekben. Bikoli pusztán, a Ge­ recse-hegyen, Börzsönyben. G. lucidum L. Csillogó G. Gy. rövid nyalábos rostokkal, vékony egynyári. Sz. felálló, hengeres. Lev. vese-alakuak, te­ nyeresen 5—7 hasábuak, bevagdaltan fogasak, fényesek. Vir. kocsányok 2 viráguak. Szirm. rózsaszinüek, visszás-toj ásda­ dok, osztatlanok, hosszabbak a keresztben ránczos, pyramis alakú, szálka-végü csészénél. Term. hálózatosán redősek, sző­ rösek, magvak simák. A növény kopasz, fényes. Árnyas, füves helyeken, sziklákon. A doroghi bánya fölötti, a bajóthi, kesztölczi, csévi, esztergomi mészsziklákon, a Kétágu-h., Hideglelős-Kereszt-hegyen, az ujfalusi somberekben, Babal-hegyen, Gerecse-hegyen, Tatánál. G. robertianum L. Bakszagu G. Gy. egynyári, orsó-alaku, egyszerű, lefelé tartó. Sz. széjjelálló, mirigyszőrös. Lev. szőrö­ sek, nyelesek, hármasak, ötösek, levélkéi 3 hasábuak. Czimpái szálka-végüek. Kocsányok a levélnél hosszabbak, 2-viráguak. Cs. 10 szegletüek, kalászosak. Rózsaszínű szirm. visszás-tojásdadok, osztatlanok. Term. hálózatosán ránezosak. Magvak simák. A növény erős, kellemetlen szagú, vénebb korában veres. Nedves, árnyékos helyeken, kősziklákon, erdőkben, vizek partjain. 255. Erodium

L'Herit.

Árorr.

Cs. 5 levelii. Bokr. 5 szirm. Himsz. 10, tövükön gyen­ gén összeállók, közülök 5 portok nélküliek. Term. 5 osztatu. Az elvált egymagvu terméskék csőre megsodródik a saját tengelye körül, s belső lapján szakállas. E. cicutarium L'Herit. Bürök Á. Borzas. Sz. elágazó, le­ csepült, felegyenesedő. Lev. szárnyasan-hasogatottak, hasábjai bevagdalt szárnyasán tojásdad-lándzsásak, keskeny, hegyes czimpákkal. Vir. kocsányok szőrösek, hónaljiak, sok kis virá­ guak. Cs. rövid szálka-végüek. Szirmok rózsaszinüek, egyénét-

204 lenek. Himsz. kopaszak. Term. merev-szőrüek, csőrük csak­ nem kopasz. Füves helyeken, legelőkön, réteken, töltéseken, utak mellett. Köz. E. ciconium Wild. Gólya Á. Borzas, felül enyves. Sz. felegyenesedő. Lev. nagyok, szárnyasan-hasogatottak, hasáb­ jai visszás-toj ásdadok, ék-alakuak, bevagdalt szárnyasak, fogas czimpákkal, a főgerincz fogas. A tölev. igen hosszú nyelüek. Vir. kocsányok hónaljiak, megnyúltak, 3—7 viráguak. Szirm. kékek. A termő himszálak lándzsásak, pillásak, felül hajszál­ nyiak, kopaszak. Term. csőre 2—3 hüvelyknyi hosszú. Csé­ szék kalászosak. Cserjés, köves helyeken, a várhegy oldalán, Lázkereszt-h., szenttamási hegyen, szőllők szélein, Vaskapun.

44. Család. Malvaceae Juss. Mályvafélék. Vir. himnösek. Sz. fűnemü v. cserjésedő. Lev. válto­ gatok. Cs. gyakran kettős, a belső egylevelü. Bokr. szabályos, 5 szirmú. Himsz. számosak, egyenetlenek, csővé vannak összenőve. Szirm. a porszálak alkotta csőhöz vannak forradva. Term. felső állású, magános, többüregü tok v. több egy körbe helyezett tokocskák, melyek egymagvu részterméskékre su­ garasan oszlanak. Magvak tojásdadok, csaknem 3-szögüek. 256. Malva

L.

Mályva.

Cs. kettős, a belső 5 hasábu, a külső 3 levelű. Bokr. 5 szirmú. Porszálak egyfalkasak. Bibenyél sok. Term. kerek, lapos, több egymagvu, egy körbe helyezett tokocskákból áll. M. silvestris L. Erdei M. Sz. felegyenesedő, magas, ágas, ziláltan szőrös. Lev. 5—7 karélyosak, szőrösödők, nyelesek. Vir. nagyok, pirosak, a hónaljban csoportosak, kocsányai el­ virágzás után felállók. Szirm. mélyen kicsipettek, nyelükön sürüen szakállasak. Bokr. a csészénél sokkal hosszabb. Term. gödrösen ránczosak, kopaszak. Romtalajon, miv. és parlag helyeken, falvak és kerítések mellett. M. rotundifolia L. Kerek NI. Sz. lecsepült v. felegyene­ sedő. Lev. szives-kerekdedek, 5—7 karélyosak, nyelesek. Vir. a hónaljban csoportosak, kocsányok elvirágzás után lehajlók. A külső cs. lev. szálas-lándzsásak, a cs. felálló. Szirmok a

205 csészénél 2—3-szor hosszabbak, mélyen kicsipettek, rózsa­ színűek. Term. simák, kopaszak v. pelyhesek. Az előbbivel. M. borealis Wallm. M. crenata Kit. Északi M. Sz. lecse­ pült, felegyenesedő. Lev. szives-kerekdedek, 5—7 karélyuak. Vir. hónaljban csoportosak, kocsányjai elvirágzás után lehajlók. Gs. felálló, a külső cs. lev. szálas-lándzsásak. Szirm. fehérek v. rózsaszínűek, akkorák mint a csésze, gyengén ki­ csipettek. Term. gödrösen ránczosak. Az élőbbemtől apró, alig észrevehető virágai által különbözik. Legelőkön, parla­ gokon, kerítések mellett, de különösen sziksós legelőkön. Nánán, Kőhidgyarmaton, Muzslán, Párkányban, Letkésen, Kis-Béren. M. crispa L. Bodros M. Sz. felálló. Lev. szegletesek, bodrosak, vir. a levél tövében csoportosak. Emberi lakok közelében elvadultan nő Esztergomban. 257. Althea

L.

Ziliz.

Cs. kettős, a külső 6—9 hasábu, a belső 5 levelű. Bokr. 5 szirmú. Porszálak egyfalkásak. Bibenyél sok. Term. lapos, több egymagvu részterméskékből áll, melyek egymástól el­ válnak, de nem kovádnak. A. officinalis L. Orvosi Z. Gy. hengeres, vastag, fehérbélü. Sz. felálló, alig ágas, magas. Lev. puha tapintatuak, nyelesek, váltogatok, tojásdad-lándzsásak, 3—5 karélyuak, egyenetlen foguak. Vir. kocsányok rendesen ágasak, többviráguak, rövidebbek a levélnél és egy szárhegyei fürtöt ké­ peznek. Szirm. világos rózsaszínűek. Az egész növény puhán fehér molyhos. Nedves réteken, árkok szélein, füzesekben, sziksós talajon. Esztergomban, Nánán, Ebeden, Muzslán, Csenkén, Farnadon, Nagy-Sallón, Tatában. A. cannabina L. Kender Z. Sz. felálló, igen ágas, magas. Lev. váltogatok, nyelesek, az alsók tenyeres ujjasak, ötösek, a felsők hármasak. Szirm. rózsaszínűek. A cs. belső levélkéi tojásdadok, kihegyezettek. Kocsányok töbhviráguak, a levélnél hosszabbak. A növény szőrös, molyhos. Utak mellett, cser­ jésekben, a tokodi szőllök szélein és gátjain, Kesztölczön a kőszikláknál. Diósvölgyön, sárisápi malomnál, Kövesden, Helembán, Kovácspataknál.

206 A. hirsuta L. Borzas Z. Sz.' felálló. Lev. nyelesek, vál­ togatok, az alsók szives-kerekdedek, 5 karélyuak, a középsők tenyeresek, a legfelsőbbek 3 hasábuak. Kocsányok hónaljiak, magánosak, egyviráguak, a levélnél hosszabbak. Szirm. rózsa­ színűek. A növény merevszőrü, borzas. Igen ritka. Eszter­ gomban a szérűkön, Kesztölczön a Bielaskála hegyoldalon, kősziklák és bokrok közt. A. paliida WK. Halavány Z. Sz. felálló, egyszerű, merev­ szőrü, magas. Lev. nyelesek, merevszőrüek, tojás-kerekek, 3—5 karélyuak. Vir. szépek, nagyok, világos rózsaszinüek. Szirmok 2 karélyuak, a hosszuknál szélesebbek. Kocsányok magáno­ sak, rövidek, csak akkorák mint a csésze. A külső csésze akkora mint a belső. Virágzat végálló, hosszú, laza murvák­ kal biró füzéres fürt. Száraz réteken, árkok, vasúti töltések szélein, utak mellett. Diósvölgyben, Szamár-hegy alján, Hideg­ lelős-kereszt-hegyen, Nánán, Kőhidgyarmaton, Tokodon. 258. Lavatera

L.

Lavaterfüve.

Cs. kettős, a belső 5 hasábu, a külső 3 hasábu. Bokr. 5 szirmú. Porszálak egyfalkasak. Bibenyél sok. Term. több egymagvu részterméskéből áll, melyek elválnak, de nem ko­ vádnak. L. thuringiaca L. Thuringiai L. Gy. vastag, ágas. Sz. felálló, ágas, magas, hengeres, molyhos, fűnemü. Lev. gyen­ gén molyhosak, váltogatok, nyelesek, fogasak, az alsók szíve­ sek, szegletesek, a felsők 3 karélyuak, a középső karély hoszszabb. Kocsányok magánosak, molyhosak, a lev. nyélnél hoszszabbak. Szirm. nagyok, kétkarélyuak, rózsaszinüek. Hegyi és homoki réteken, kerítések, árkok és földek szélein, erdő-szé­ leken. Cserepesben, Csenkén, Kovácspatakon, Tatánál és m. 259. Hibiscus

L.

Varjumák.

Cs. kettős, a külső sok hasábu, a belső 5 hasábu. Bokr. 5 szirmú. Himsz. egyfalkasak. Bibenyél 5-águ. Tok 5 kopácsu, 5 üregű. Mindenik üregben 3 v. több mag van. H. Trionum L. Dinnye V. Gy. egynyári. Sz. felegyene­ sedő, ágas, merevszőrü. Lev. nyelesek, váltogatok, borzasak,

207 a tőlev. osztatlanok, a felsőbbek 3 hasábuak, mélyen fogas hasábokkal. Vir. kocsányok hónaljiak, egyviráguak. Cs. hár­ tyás, felfúvódott, reczés erű, a külső 12 szálas sallangu. Vir. nagyok, sárgák, sötétveres foltokkal. Term. borzasak. Földe­ ken, árkok, utak szélein, vetések közt. Szentgyörgymezőn a temető-árokban, Kenyérmezőn, a Cserepesbe vezető uton, Strázsa-hegy alján, Párkányban, Nánán, Tatában. 260. Abutilon

Gtírtn.

Szépasszonytenyer.

Cs. egyes, 5 hasábu. Himsz. egyfalkasak. Bibenyél sok, alul összenőve. Körben álló s tövön összefüggő (15) tokocskák, 3—5 magvuak. Szinn. egészen sárgák, 5-en. A. Avicennae Gártn. Selyem Sz. Sida Abutilon L. Sz. felálló, hengeres, egyszerű, pelyhesen molyhos, selymesen puha. Lev. nagyok, puhák, hosszú nyelüek, váltogatok, sely­ mesen molyhosak, kerekített szívesek, kihegyezettek, fogasak. Kocsányok magánosak, a levélnyélnél rövidebbek. Szirmok sárgák. Terméskék (15) csonkítottak, 2 csörüek, az érettek feketék, szőrösek. Igen ritka. Párkányban a kertek végében, mocsáros legelőn és a czigányoknál.

45. Család. Tiliaceae Juss. Hársfafélék. Vír. himnősek. Cs. 4—5 levelű, hullékony. Szirm. sza­ bályosak, annyian a hány a csésze levél. Porzók számosak, szabadok v. többfalkasak. Portokok 2 rekeszüek, hosszukban kovadók. Bibeszár egy. Term. makkocska v. tokcsa, együregű, 1—2 magvu, száraz, fel nem kovadó. Fák, széles többnyire szíves levelekkel. 261. Tilia

L.

Hársfa.

Cs. 5 levelii. Bokr. 5 szirmú. Himsz. számosak, szaba­ dok v. 5 nyalábba összenőttek, minden nyaláb egy mellék­ szirmot foglal magába. Term. gömbölyű makkocska, együregű, 1—2 magvu. Vir. kocsányon egy sárgás-zöld, hosszú gallér levél van. Bibenyél egy. T . grandiflora Ehrh. Nagyievelü H. Tekintélyes magas fa. Héja barna-vörös, sima, fája fehér, könnyű. Lev. ferdén

208 kerekített szívesek, kihegyezettek, alul borzasak és az erek zugaiban fehér szakállasak. Vir. sátor, 2—3 fehér, illatos virágú. Murvák hosszúkásak, szörösödők. Bibe karélyai fel­ állók. Term. gömbded, bordás, molyhos. Lev. és term. na­ gyobbak, mint a következő, hozzá igen hasonló fajé; 1—2 héttel korábban is virágzik. Kevert állományú erdőkben. Esz­ tergomban és a megyében is gyakori. T . parviflora Ehrh. Kislevelii H. Fa. Lev. ferdén kerekí­ tett szívesek, kihegyezettek. Mindkét lapjukon kopaszak, alul tengerzöldek, és az erek zugaiban vereses-sárga szakállasak. Sátorozó virágzata fehér, illatos, 5—7 virágú. Bibe karélyai végre vizirányosan széjjel állnak. Tokok gömbdedek, elmosó­ dottan 4—5 bordásak, molyhosak. Az előbbivel.

46. Család. Caryophylleae Fenzl. Szegfűfélék. Vir. himnösek. Cs. 4—5 hasábu. Bokr. 5 szirmú, nya­ kas. Himsz. 5—10. Term. 1 v. sokrekeszü tok, melyben a magvak a központi oszlophoz vannak erősítve. Sz. fünemü, gombos. Lev. ellenesek, épek. 262. Dianthos

L.

Szegfű.

Gs. csöves, 5 fogú, alján 2 v. több murva pikkely ál­ landó, sok erü. Szirm. lemeze nyélbe szűkül. Bibenyél 2. Tok hengeres, egyrekeszü, hegyén 4—5 kopácsu. Számos magvai kerülékesek, lapítottak, hátukon domborúak, elől ho­ morúak. a) Vir. magánosak.

Cs. harang-alaku. katlanok.

Szirm.

nya-

D. saxifragus L. Túnica Saxífraga Scop. Kótörő Sz. Sz. számosak, felegyenesedök, ágasak, kopaszak, hengeresek, kar­ csuk. Lev. szálasak, hegyesek, élükön érdesek, szárhoz simulok. Kicsiny, piros szirm. nyakatlanok, lassankint lefelé keske­ nyednek. Cs. harang-alaku, igen rövid, négy murvás. Száraz mezőkön, szikes talajon, homokos helyeken, a párkányi lege­ lökön, a vasút közelében, Nánán, Kőhidgyarmaton, Búcson, Maróthon.

209 b) Vir. csoportosak.

Cs. hengeres. Szirm. szálas, nyakba keskenyednek.

D. prolifer L. Asszu Sz. Sz. kopasz, mereven felálló. Gy. vékony. Vir. fejecskébe összecsoportositvák. Gallérozó murvák 6-an, hártyásak, aszottak, a külsők rövidebbek, szálkahégyüek, a többiek tompák, a csészénél hosszabbak, az egész virág gömböt szorosan beborítják. Lev. ellenesek, szálasak, kopaszak, hegyesek, élükön érdesek, pillásak. Szirm. aprók, gyorsan hervadók, halavány-pirosak, kicsipettek. Magv. simák. Hegyi réteken, füves hegyoldalokon, sziklákon. D. Carthusianorum L. Hárominu Sz. Gy. igen hosszú. Sz. felálló, egyszerű, kopasz, hengeres. Lev. szálasak, épélüek, szélükön érdesek, hüvelyesek, hüvelyei 3—4-szer hosszabbak a levél szélességénél. Vir. egy szárhegyi gömbbé csoportositvák. Murvák bőrnemüek, barnák v. szalmaszinüek, visszástojásdadok v. hosszúkásak, tompák, kalászosak. Cs. fogai he­ gyesek. Szirm. pirosak, tojásdadok, csonkák, fogasak, leme­ zük akkora mint a nyaka v. kétszer rövidebb. Füves helyeken. D. Armeria L. Szeplős Sz. Sz. felálló, hengerded, ren­ desen villásan ágas, a lev. együtt borzas, pelyhes. Lev. szá­ lasak, hegyesek, épélüek, hüvelyesek, hüv. alig akkorák mint a levél szélessége. Gallérozó murvák és a csésze pikkelyei lándzsás árképüek, borzasak, akkorák mint a cs. Szirm. ve­ resek, fehéren pontozottak, fűrészesek. Erdőkben, erdők szé­ lein, vágásokban, cserjésekben. D. Seguieri Vili. Seguier Sz. Sz. hengerded, felül ágas. Lev. szálas-lándzsásak, hegyesek, 3—5-inuak, érdesek mint a szára, röviden szemszőrösek. Vir. 2—3 csoportban. Murvák lándzsásak, elkeskenyedve hegyesek, 3—5-inuak. Szirm. pirosak, nyakuk fehér, szőrösek. Hegyi réteken, szőllök szélein, cser­ jésekben, Vaskapun, Cserepesben, Szamár-hegyen, Dömösön Prépost-hegyen, Gerecse-hegyen. c) Vir. magánosak. Cs. hengerdedek. Szirm. szálas nyélbe keskenyedek.

fogasak,

D. deltoides L. Klárisos Sz. Gy. sokfejű, kissé fás. Sz. karcsú, ágas, a szálas, érdes lev. együtt szőrösödő. Vir. magá14

210 nosak, rózsaszínűek. Cs. pikkelyei tojásdad-lándzsásak, kalá­ szosak, rendesen kettősek, a csészénél felényivel rövidebbek. Bibenyél sodort, alul kopasz. Erdei, hegyi réteken. d) Vir. magánosak. Cs. hengerdedek. Szirm. nyélbe keskenyedek, sallangosak.

szálas,

D. plumarius L. Tollas Sz. Sz. felegyenesedő, gyökerező, alján ágas, kevés (2—5) virágú. Lev. szálasak, fűrészesek. Vir. magánosak. Cs. pikkelyei tojásdadok, igen rövidek. Szir­ mok ujjasán sallangosak, fehérek. Mészsziklákon, Kétágu-h., Kesztölczön a Bielaskála-hegyen. D. serotinus WK., D. arenarius Sch. az előbbi válfaja, később virágzik, lev. rövidebbek, szárai ágasabbak. Homokos legelőkön. Sátorkeön, Kenyérmezőn, Strázsahegy alján, Tégla­ háznál, szentgyörgymezei temetőben, Doroghon, Maróthon. 263. Gypsophyla

L.

Derczefű.

Cs. harang-alaku, állandó, 5 fogú, 5 ormós hártyás-élü. Szirm. 5, lassankint ék-alakuan nyélbe keskenyedők. Bibenyél 2. Tok gömbded, együregű, hegyén 4—5 kopácscsal kovadó, sokmagvu. Magvak vese-alakuak, gömbdedek, oldaltálló köldökkel. G. muralis L. Gyepi D. Gy. egynyári. Sz. felálló, hen­ geres, sima, kopasz, igen ágas, ágai hajszálasak. Lev. elle­ nesek, szálasak, igen keskenyek. Vir. kicsinyek, az ágacskák hegyén magánosak, hosszú kocsányuak. Cs. hasábjai tojás­ dadok. Rózsaszínű szirmai visszás-toj ásdadok, eresek. Az egész növény gyakran szélesebb mint hosszú. A D. saxifragus-hoz igen hasonló, és tőle különbözik murva-nélküli csészéi által. Földe­ ken, gyümölcsösökben, száraz gyepeken, falakon, utak mellett. G. paniculata L. Buglyos D. Gy. évelő, vastag. Sz. fel­ álló, igen ágas, kopasz, sokvirágu. Lev. ellenesek, szálaslándzsásak, hegyesek, 3-inuak, érdes élüek. Apró vir. számo­ sak, kétáguak, nagy sátorban állók, kocsány ok hajszálformák. Cs. czimpái fehér szegélyüek. Fehér szirmai kifordult hegyűek, hosszúkásak, épek. Homokos gyepeken, utak, földek szélein, a szentgyörgymezei temetőben, Kenyérmezőn, Doroghon, Unyon, Dághon, Tatában.

211 G. fastigiata L. Sátorozó D. Gy. vastag, sokágú. Sz. felegyenesedő, kissé enyves. Lev. lándzsás-szálasak, érdesélüek, a tőlev. bokrosak, a szárlev. ellenesek, összenőttek. Vir. sátorozok, fehérek. Cs. czimpái fehér szegélyüek. Porodái és bibeszára a pártánál hosszabbak. Homokos füves helyeken, utak, árkok szélein, dombokon. Nyerges-Újfalun, Csenkénél, Tatánál. 264. Saponaria

L.

Szappanfű.

Cs. hengeres v. tojásdad, pyramis-forma, 5 fogú, murva nélküli, állandó, több erü. Szirm. 5, nyakasak. Bibenyél 2. Tok hosszúkás, együregű hegyén 4—5 kopáescsal kovadó, sokmagvu. Magvak vese-alakuak, gömbdedek, oldaltálló köldökkel. S. vaccaria L. Vetési Sz. Sz. felálló, kékes, kopasz, merev és ágas. Lev. szives-lándzsásak, kékes-zöldek, épélüek, érdesek, tövön összenőttek. Cs. pyramis-alakuak, hasasak, 5 szegletüek, szegletek hártyásak. Vir. veresek, hosszú hengeres kocsányokon bogernyőben állók. Szirm. fűrészesek, a csészé­ nél nagyobbak. Tok golyó-alaku, magvak gömbölyűek, feke­ ték. Vetések közt, szántóföldeken. S. offlcinalis L. Tajtékzó Sz. Gy. hengerded, terjedő. Sz. felálló, hengeres, kopaszos. Lev. ellenesek, tojásdad-lándzsásak, 3-inuak, érdesek, aljukon borzasak. Vir. csomósán sátorozok, murvásak, nagyok, pirosak, illatosak. Cs. kopaszak, hengeresek. Szirm. kicsipettek, a bokr. torkánál 2 foguak, a csészénél nagyobbak. Tok hosszúkás. Szántókon, utak, árkok mellett, folyók partjain. 265. Melandrium

Röhl.

Mécsvirág.

Cs. hengeres, állandó, hártyás, végre felfúvódott, 5 fogú, több inu. Bokr. 5 szirmú. Szirm. nyakasak, a torkolatnál mellékpártásak. Bibenyél 3—5. Tok együregű, 10 foggal nyiló, sokmagvu. Magv. vese-alakuak. M. noctiflorum Fries., Silene noctiflora L. Estvéli M. Gy. évelő, gyakran fás. Sz. felálló, villásan ágas, borzas eny­ ves, magas. Lev. épélüek, hosszúkásak, nyélbe futók, borza­ sak, a felsők lándzsásak, összenőttek. Vir. magánosak, na­ gyok. Cs. a termés érésekor 10 bordásak, eresek, hengeresen 14*

212 hasasak. Szirm. fehérek v. halavány rózsaszínűek, kéthasábuak, nyakasak, a torkolatnál mellékpártások. Bibenyél 3. Tok tojás-alaku, hátratüremlett fogakkal nyiló. Cserjésekben, füves magaslatokon, erdei vágásokban. Kétágu-h., Szentléleken, kesztölczi hegyeken, Basaharczon,Dömösön, Kiskereszt-bérczen, Keserű bükkhegyen, Vadálló kövek tetején, Kovácspataknál. NI. vespertinum Fries. Lychnis vespertina Sibth. L. dioiea L. Kétlaki NI. Kétlaki. Sz. borzas, ágas, magas. Lev. nyelteiének, tojásdad-lándzsásak, mirigyszőrösek. Vir. kocsá­ nyosak, két-két águan bugásak, nagyok, fehérek. Szirm. kéthasábuak. Cs. nagyok, fehérek, zöld-csikosak, eresek. Bibe­ nyél 5. Tok kúpos, tojásdad, nagy elöreálló fogakkal nyiló. Réteken, legelőkön, utak, kerítések mellett. Köz. M. silvestre Röhl. Lychnis diurna Sibth., L. silvestris FI. d. Nappali M. Kétlaki. Sz. borzas, ágas, vereses. Felső lev. tojásdadok, kihegyezettek, borzasak. Vir. kocsánytalanok, kétáguan bugásak, pirosak, murvák és csészék színesek. Szir­ mok kéthasábuak. Tok kerekdedek, tojás-alaku, hátratürem­ lett fogakkal. Árnyékos erdőkben, szikláknál, Cserepesben, Fehérkő-hegyen, Dömösön a Vadálló-köveknél. 266. Lychnis

L.

Lichnisz.

Cs. hengerded, kúp- v. harang-alaku, állandó, 5 fogú, 10 inu. Szirm. nyakasak, mellékpártásak. Bibenyél rendesen 5. Tok egy vagy félig 5 üregű, 5 foggal nyiló, sokmagvu. Magvak vese-alakuak. a) Tok 5 üregű. L Viscaria L. Szurkos L Gy. évelő, sokágú. Sz. fel­ álló, az izek alatt enyves, szegletes, merev. Lev. nyelteiének, összenőttek, szálas lapiczkásak, keskenyek, aljukon szemsző­ rösek. Vir. szép pirosak, fürtös bugásak. Cs. 10 bordásak, pirosak. Tok tojás-alaku, magvak feketék. Erdei réteken, erdő­ széleken, vágásokban. Cserepesben, Strázsa-hegyen, Dömösön, Helembán, Kovácspataknál, Tatában. b) Tok együregű. L. Flos Cuculi L. Kakuk L. Sz. felálló, egyenes, érdes, enyves, szegletes, ágas. Lev. nyelteiének, összenőttek, szálas-

213 lándzsásak, keskenyek, kopaszak. Murvák hártyásak, hegyesek. Vir. pirosak, kétáguan bugásak. Gs. harang-alakuak, 10 bor­ dásak, bordák fekete-veresek. Szirm. 4 hasábuak, a lemez alján fogacskásak. Nedves réteken. L. coronaria Lam. Rózsás L. Sz. felálló, két-kétágu, hen­ geres. Lev. tojás-lándzsásak, bőrnemüek. Cs. hosszúkásak, 10 bordásak. Szirm. kicsipettek, a lemez alján függelékkel. Vir. szép pirosak, hosszú kocsányuak, felállók. Tok ránczos, ba­ rázdás, magv. vese-alakuak. Az egész növény sürüen moly­ hos. Erdei réteken, Dömösön a Vadálló-kövek tetején, Verőczénél, a kövesd-helembai erdőkben. 267. Agrostemma

L.

Konkoly.

Cs. csöves, hasas, 5 hasábu, 10-inu, bőrforma. Bokr. 5 szirmú. Szirm. nyakasak. Bibenyél 5, szőrösek. Himsz. 10. Tok együregű, 5 foggal nyiló. Magvak tojásdadok, 3 szegletüek. A. Githago L. Vetési K. Borzas. Sz. hengeres, egyenes. Lev. szálas-lándzsásak, érdes-élüek. Vir. nagyok, kékes-piro­ sak, hosszú kocsányuak. Cs. selyemszőrüek, 10 bordásak, metszetei szálas-lándzsásak, megnyúltak, a csésze csövénél és a csipkés szirmoknál hosszabbak. Magvak tojásdad 3-szögüek, szemcsések, feketék. Vetések, különösen rozs közt. 268. Silene L.

Hzilene.

Cs. hengeres, tojásdad v. harangforma, 5 fogú, 10—30 inu. Bokr. 5 szirmú. Szirm. nyakasak, a torkolaton mellókpártásak v. függelék nélküliek. Bibenyél 3. Term. tövön 3 üregű, csúcsán 5 kopácsu, sokmagvu tok. Magv. golyó-alakuak v. veseképűek. a) Bokr. torkolatánál

koronás,

azaz

mellék-pártás.

S. dichotoma Ehrh. Kétágú Sz. Sz. felálló, villásan ágas. Lev. érdesek, nyélbe keskenyedők, eresek, szemszőrösek, tojásdad-lándzsásak. Vir. fürtje kétágú, fürtje virágai párosak, a két ág közti virág hosszú kocsányos. Cs. 10 csikósak, hosszú fehér pillásak, a termés érésekor hasasak. Szirm. kéthasábuak, fehérek, mellék-párták csonkák. Tokok hosszúkásak. A növény

214 borzas, felül enyves. Cserepesben bokrok közt, a szentléleki hegyi réteken, pilisi hegyen, ritka. S. nutans L. Konya Sz. Sz. felegyenesedő, pelyhes, mi­ rigyszőrös, enyves. Lev. hegyesek, fűzöldek, a tőlevelek lapiczkásak, a szárlev. szálas-lándzsásak, összenőttek, ülők. Vir. bugája egyoldalú, bókoló. Cs. 10 csikósak, a termés érésekor hengerded-hasasak, fogai hegyesek. Szirm. 2 hasábuak, fehé­ rek, a mellék-párták hegyes foguak. Köves, bozótos helyeken, vágásokban, a dunai szigeteken. S. conica L. Kúpos Sz. Gy. egynyári, egyszerű. Sz. fel­ álló, szürkén pelyhes, részben enyves. Lev. szálas-lándzsásak, hátragöngyölödött élüek. Vir. szárhegyiek és ághónaljiak. Tok tojás-alaku. Terméses csészék kúposak, 30 csikósak, foguk árképüek, hegyesek. Rózsaszínű szirmok 2 karélyuak. Koronácska csipkés. Vetések közt, homokos gyepeken, kősziklákon. Esztergomban, Szentgyörgymezőn, Doroghon, Tatában. S. viridiflora L. Zöldvirágu Sz. Sz. felálló, leveles. Tőlev. hosszúkásak, nyélrefutók, a felső lev. kerülékesek v. kerekded tojásdadok, hegyesek, ülők. Bugája felálló, terebélyes, kevés fehér-zöld virágú, megnyúlt. Terméses cs. hengeresek, később hasasak, áttetszők, mirigyszőrösek, 10 inuak, hegyes foguak. Szirm. kéthasábuak koronácskával. Tok igen rövid kocsányon ülő, tojás-alaku. A növény szőrösödő, felül enyves. Erdők, vágásokban v. cserjésekben ritka. Hideglelős-Kereszt-hegyen, Szentléleken, Dömösön, Letkésnél a Sakola-hegyen, Kovács­ pataknál. b) Korolla

a torkolatnál

nem

koronás.

S. multiflora Pers. Sokvirágu Sz. Gy. orsó-alaku. Sz. tövön vereses, felálló, egyszerű, kevés levelű, finom szőrös, nem enyves. Lev. érdesek, épélüek, pelyhesek, a tőlev. nyele­ sek, ék-idomuan lándzsásak. Szárlev. szálas-lándzsásak, össze­ nőve ülők. Fürt végálló, megnyúlt, álörvös, kocsányok ellene­ sek, 1—3 viráguak, néha sokviráguak. Cs. szőrösödők, hengerded ékalakuak, 10 csikósak, tompa foguak. Szirm. fehérek, 2 hasábuak koronácska nélkül. A tenyész szervek igen hoszszuak. Nedves réten Tatában, a megyében nem láttam.

215 S. viscosa Pers. Enyves Sz. Sz. leveles, mereven fel­ álló. Lev. tojásdad-lándzsásak, fodrosak, a tőlev. nyélbefutók, a szárlev. összenőttek. Fürt megnyúlt, szárhegyi, álörvös. Cs. hengeresek, közepén kissé hasasak, 10 csikósak, fogai tom­ pák. Szirm. 2 hasábnak, nem koronásak, fehérek. Tok kerülékes. Himsz. és a bibenyél igen hosszúak. Az egész növény igen enyves, szőrös. (Cucubalus viscosus L.) Homokos lege­ lőkön, a téglaháznál, a Kétágú- és a Strázsa-hegy alján, Kesztölczön, Csenkén, Tatában. S. Otites Sm. Fodorszirmu Sz. Gy. fás. Sz. felálló, leve­ les, pelyhes, közepén enyves. Lev. épélüek, érdesek, a tőlev. lapiczkásak, szárlev. lándzsásak, tövön összenőve ülők, aprók. Vir. aprók, zöldes-sárgák, himnősek és kétlakiak, gyűrűsen fürtösek. Cs. csikósak, csöves-harangformák, fogai tompák. Szirm. szálasak, koronácska-nélküliek. Tok golyó-alaku, nyel­ teién. Száraz réteken, homokos gyepeken, legelőkön, meszes dombokon. Gyakori Esztergomban, nő Doroghon, Csenkén, nánai berekben, Szölgyénben és m. is. S. inflata Sm. Hólyagos Sz. Növény gyengén tengerzöld. Sz. alul pelyhes, kétágú. Lev. tojásdad-lándzsásak v. lándzsá­ sak, nyelteiének, hegyesek, érdesek, fogacskás élüek. Bugája villás és szárhegyi. Cs. kopaszak, fehérek, tojásdad felfuvódottak, hálózatosán eresek, 20—30 csikuak. A fehér szirm. 2 hasábuak, lemezük alján a koronácska helyett 2 pup van. Tok tojás-alaku, hegyes, a csészénél kisebb. Himsz. és a bibenyél hosszúak. Réteken, legelőkön, cserjésekben. 269. Cucubalus

Toum.

Kukubalus.

Cs. harang-alaku, 5 fogu. Párta 5 szirmú. Szirm. 2 ha­ sábuak, nyakasak, a lemezek alján kis függelék. Bibenyél 3. Term. együregű, többmagvu bogyó. C. baccifer L. Bogyótermő K. Gy. hengeres, ágas, igen terjedő, törékeny. Sz. gindár, kapaszkodó, terebélyesen szét­ ágazó, igen hosszú, négyszegletes. Lev. tojásdadok, kihegye­ zettek, épélüek, nyelesek. 1—3 vir. a szár végén kocsányosak, bókolok. Terméses cs. nagyok, felfuvódottak, harang-alakuak. Szirm. zöldes-fehérek, két hasábuak,, csipkések. Term. kék,

216 később fekete, golyó-alakú bogyó. Cserjés helyeken, Cserepes­ ben, a téglaháznál, Szentléleken, Dömösön, a Vadálló-kövek­ nél, Bikolon, Csenkén. 270. Alsine

Wahl.

Ludhur.

Cs. 5, ritkán 4 hasábu. Szirm. 5, ritkábban 4-en, épek v. gyengén kicsipettek. Himsz. 10. Bibenyél 3. Tok rendesen 3 kopácsu, egyrekeszü, többmagvu. Magv. vese-alakuak. A. fasciculata M. B. Nyalábos L. Sz. felálló, ágas, me­ rev, kopasz. Lev. sertések, kopaszok, aljukon hártyásan össze­ nőttek, felállók. Vir. aprók, fehérek, nyalábosán sátorozok, felállók. Cs. egyenlőtlenek, igen hegyesek, 2 csikósak, széle­ sen fehéren szegélyzettek, a bokrétánál kétszer hosszabbak. Tok hosszúkás, tompa, 3-szögü, a csészénél rövidebb. Magvak lencse-alakuak, barnák. Száraz hegyi réteken, mészsziklákon. Strázsa-hegyen, Kétágu-h., Fehérkő-h., Szamár-h., HideglelösKereszt-h., Kesztölczön a Bialaskala-h., Tokodon, Sárisápon, Bajnán az Ör-hegyen, Doroghon, Piszkén, Süttőn. A. glomerata M. B. Csomós L Sz. aljukon igen ágasak, felegyenesedők, végre sugározok. Lev. áralakuan sertések, alju­ kon összenőttek. Vir. fehérek, csomósán sátorozok, felállók. Kocsányok igen rövidek. Cs. egyenetlenek, szálas-árképüek, igen hegyesek, 2 csikósak, szélesen fehéren szegélyzettek, a korollánál háromszor hosszabbak. Tok kúpidomu, magvak hosszúkásak. A növény szörösödő, néha mirigyszőrös, enyves. Az élőbbemtől különösen azáltal különbözik, hogy erősebb, csészéi hosszabbak és kocsányai rövidebbek. Ugyanazon helyeken mint az előbbi. A. verna Bartl. Tavaszi L. Évelő. Sokszáru, pázsitos, szárak felegyenesedők, felül borzasak, mirigyszörösek. Lev. ellenesek, összenőttek, nyelteiének, serte-alakuak, szálasak, 3-inuak, kopaszosak. Cs. tojásdad-lándzsásak, hegyesek, fehér hártyás-szegélyüek, 3-inuak, kisebbek a pártánál. Szirm. to­ jásdadok, aljukon kissé szívesek, fehérek. Tok hosszúkás, a csészénél hosszabb. Magvak vese-alakuak, redősek, fekete­ barnák. B'üves helyeken, száraz homokos dombokon, a Sza­ már-hegy alatti legelőn, Hideglelős-Kereszt-hegy szikláin, a szentlélek-pilisi hegyen.

217 A. 8etacea M. B. Sertelevelü L. Sz. felegyenesedő v. felálló, pázsitos, kopaszos, sokszáru. Lev. sertések, nyalábo­ sak, vállukon szemszőrösek. Vir. fehérek. Cs. tojásdadok, he­ gyesek, fehérek, 2 zöld hátcsikkal. Szirmok tojásdad-tompák, a csészénél hosszabbak. Az előbbihez igen hasonló, de ma­ gasabb, vékonyabb, alján csaknem kórós, azonfelül az A. vernának csésze czimpái zöldek, fehéren szegélyzettek az A. setaceának csésze czimpái fehérek, 2 zöld csíkkal. Hegyi ho­ moki réteken, kősziklákon. Strázsa-h,, Téglaháznál, Kesztölczön, Csolnokon a Magas-hegyen, Tokodon a Géta-hegyen, Leányvárnál a Mészhegyen. 271. Sagina

L.

Szagyán.

Cs. 4—5 hasábu. Bokr. 4—5 szirmú. Szirm. épek, kicsípettek v. hiányzanak. Himsz. 4—5 v. 10. Bibenyél 4—5. Tok 4—5 kopácsu, együregű, többmagvu. Magv. vese-alakuak, szárnyatlanok. S. procumbens L. Heverő Sz. Gy. orsó-alaku, rostos. Sz. vékony, hengeres, kicsi, kopasz, igen ágas, henyélő, alján gyökerező. Lev. ellenesek, összenőttek, sertések, kopaszak, szálka-hegyüek, fűzöldek. Vir. kocsányok magánosak, virágzás után horgosán legörbültek. Cs. levélkéi tojásdadok, tompák, kalásztalanok, négy apró fehér szirom hullékony, tojásdad­ forma, kétszer kisebb a csészénél. Tok tojás-alaku. Magvak barnák. Legelőkön, füves erdei helyeken, árkokban. 272. Holosteum

L.

Olocsány.

Cs. 5 hasábu. Párta 5 szirmú. Szirm. osztatlanok, csú­ csukon kiharapottan fogasak. Himsz. 3—5. Bibenyél 3. Tok hengeres, együregű, 6 kopácsu, hátragöngyölődő, foggal nyiló, többmagvu. Magv. paizs-alakuak, egyik oldalon domborúak a másikon homorúak. Egynyári növény. H. umbellatum L. Ernyős 0. Sz. felálló, hengeres, egy­ szerű. Lev. ellenesek, kerülékesek, kopaszak, tengerzöldek, ülők. Virágzat egyenlőtlen sugáru ernyő, kocsányok mirigy­ szőrösek, a termés érésekor legörbültek. Szirm. fehérek, viszszás-tojásdadok, kicsipettek, a csészénél nagyobbak. Földeken, müveit helyeken, szőllőkben, utak mellett.

218 273. Stellaria L. Csillaghur. Cs. 4—5 hasábu. Korolla 5 szirmú. Szirm. 2 hasábuak. Himsz. 10. Bibenyél 3. Tok gömbded v. tojásdad, együregű, 6 kopácsu, többmagvu Magv. csaknem golyó-alakuak. Mindkét oldalukon domborúak. a) Sz. 4-szegletüek. Lev. nyelteiének. Murvák v. fehérek, fűnemüek.

zöldek

St. Holostea L. Olocsány Cs. Sz. felegyenesedő, fűnemü, 4-szegletü, törékeny, felül érdes. Lev. ellenesek, összenőttek, nyelteiének, lándzsásak, merevek, kihegyezettek, ormósak, fűrészesek, érdesek, pázsitszerüek. Virágzat kétágú, leveles, sá­ tor. Murvái fűnemüek. Cs. lándzsásak, fehér szegélyüek, a kéthasábu fehér, nagy szirmoknál kétszer rövidebbek. Tok golyó-alaku, felfúvódott, akkora mint a csésze. Cserjés helye­ ken, erdő-széleken, kerítések mellett. St. palustris Ehrh. St. glauca With. Szürke-zöld Cs. Gy. orsó-alaku, rostos. Sz. karcsú, szegletes, 4-élü, kopasz, több­ nyire tengerzöld és felálló. Lev. kopaszak, kékes-zöldek, nyel­ teiének, szálas-lándzsásak, vagy az alsók hosszúkás-lándzsásak, épélüek, hegyesek. Murvák kicsinyek, hártyásak, nem szemszőrösek. Szirmai fehérek, 2 hasábuak, a fehéren szegélyzett, 3-inu csészénél kétszer hosszabbak. Tok hosszúkástojásdad; a terméses kocsányok elállók. Igen ritka, vizenyős erdei réteken Szölgyén határában. A hozzá igen hasonló St. gramineá-tól, főleg nagyobb virágai által különbözik. S. graminea L. Pázsit Cs. A növény kopasz. Gy. sok­ ágú. Sz. gyenge fonál-alaku, terebélyes, felegyenesedő, 4-szeg­ letü. Lev. ellenesek, rövidek, keskenyek, szálas-lándzsásak, épélüek, nyelteiének, vállukon szemszőrösek. Murvák aszottak, pillásak. Cs. 3-inuak, lándzsásak, fehér szegélyüek, akkorák mint a kicsiny fehér kéthasábu szirm. Tok hosszúkás. Száraz helyeken, kerítések mellett, gyepeken. Köz. b) Sz. hengeres. Lev. legalább az alsók nyelesek. St. média Will. Gyenge Cs. Gy. karcsú, nedvdús. Szára henyélő, felegyenesedő, két ágas, egyoldalon szőrös, henge­ res. Lev. ellenesek, kopaszak, tojásdad-szivesek, hegyesek, az

219 alsók nyelesek, a felsők nyelteiének. Szirmok fehérek, 2 hasábuak. Tokok körkörösek, hosszabbak a csészénél. Miv. he­ lyeken, kertekben, utak és kerítések mellett. Köz. 274. Möhringia

L.

Möhringfüve.

Cs. 4—5 hasábu. Bokr. 4—5 szirmú. Szirmok épek. Himsz. 8—10. Tok 4—6 kopácsu, együregű, többmagvu, gömbded. Magv. lencse- v. vese-alakuak, domborúak, simák és fényesek, köldök függelékkel ellátvák. M. trinervia Clairv. Hárominu M. Sz. lecsepült, ágas, finom pelyhes, gindár hajszálforma. Lev. pelyhesek, ellenesek, tojásdadok, hegyesek, 3—5-inuak, szemszőrösek, az alsók nyelesek. Vir. fehérek, kicsinyek, hónaljiak, hosszú kocsányuak. Cs. lándzsásak, hegyesek, zsinórosak, a szirmoknál hosszabbak. Porodák 10. Tok 6 kopácsu. Magvak simák, szélükön ormó­ sak. Erdőkben, vágásokban, Cserepesben, Kétágu-h., Fehérkő-h., Szentgyörgymezőn, Dömösön, Puszta-Maróthon, Héreghnél, Gerecse-h., Süttőn, Tardoson. 275. Arenaria

L.

HomoJchur.

Cs. 5 hasábu. Bokr. 5 szirm. Szirm. épek. Himsz. 10. Bibenyél 3. Tok tojás-alaku, együregű, 3—6 kopácsu, több­ magvu. Magvak csaknem golyó-alakuak, domborúak, köldök függelék nélküliek. A. serpyllifolia L. Kakuklevelü H. Sz. felegyenesedő, hen­ geres, villásan-ágas, finoman pelyhes. Lev. kicsinyek, ellene­ sek, tojás-alakuak, hegyesek, nyelteiének, egyinuak, pelyhe­ sek, kissé szemszőrösek, érdesek. Vir. fehérek, aprók, magá­ nosak. Cs. levélkéi lándzsásak, a szirmoknál 2—3-szor hoszszabbak. A tojásdad tok akkora mint a cs. Legelőkön, réte­ ken, földeken, erdei gyepeken. Köz. A. graminifolia Schrad. Pázsitlevelü H. Alsine graminifolia Bluf. Sz. felálló, kopasz, sugár, egyszerű, hengeres, sok virágú, bogernyőbe végződő. Lev. szálasán sertések, megnyúl­ tak, érdes-szélüek. Cs. levélkéi tojásdad-kerekitettek, igen tompák, hártya-élüek. Fehér nagy szirmok visszás-tojásdadok, a csészénél 2—3-szor hosszabbak. Tok tojás-alaku. Erdei fü-

220 vesékben, Vaskapun, Hideglelős-kereszt-h., kányban a Hegyfarkon. 276. Malachium

Fries.

Szamár-h.,

Pár­

Lágy oda.

Cs. 5 hasábu. Bokr. 2 szirmú. Szirm. 2 hasábuak. Himsz. 10. Bibenyél 5. Tok tojásalaku, 5-szegletü, együregű, 8 kopácsu. Kopácsok hegyükön 2 hasábuak. Magvak csaknem golyó-alakuak. NI. aqtiaticum Fries. Vizi L. Cerastium aquaticum L. Évelő. Sz. gindár. kapaszkodó, ágas, felül enyves, szőrös. Lev. szives-tojásdadok, nyelteiének, de a meddő szárakon levők nyelesek. Vir. bugája kétágú, mirigyszőrös, széjjelálló, a kocsányok végre hátragörbültek. Szirm. fehérek, kéthasábuak, a tojásdad-lándzsás, mirigyszőrös csészénél hosszabbak. Tok tojás-alaku, akkora mint a csésze. Nedves helyeken, vizárkokban, patakok partjain, füvesekben. 277. Cerastium

L.

Madárhur.

Cs. 5 hasábu. Bokr. 5 szirmú. Szirm. 2 hasábuak vagy behorpadtak. Himsz. 10. Bibenyél 5—3. Tok hengeres, egy­ üregű, 6—10 foggal nyiló. Magvak gömbdedek, domborúak, a) A csésze lev.

csúcsukon

szőrösek.

C. anomalum WK. Enyves NI., Stellaria viscida NI. B. Sz. felálló, felül két-kétágu, mirigyszőrös, enyves, többvirágu. Lev. nyelteiének, szálasak, pillásak és mirigyszőrösek. Párták a lándzsás, fehér szegélyű csésze levélkéinél kétszer hoszszabbak. Bibenyél 3. Szirm. fehérek, sárgás nyakuak, 2 ha­ sábuak. Tok hosszúkás, 6 kopácscsal nyiló. Homokos, szikes mezőkön és legelökön, ritka. Szentgyörgymezőn, Párkányban a Czigányoknál, Kőhidgyarmaton, Muzslán a füvesekben, kövesd-helembai vasúti árkokban. C. glomeratum Thuill. Csomós M. Sz. felálló. Lev. sár­ gás-zöldek, kerekek, az alsók nyélbe keskenyedők. Vir. bugája ágai tömöttek, zöld murvái és a hegyes lándzsás levelű csészék csúcsaikon szőrösek. Termés kocsányai akkorák mint a csésze. Kicsiny, fehér szirmok a csészével egyenlő hoszszuak. Keskeny szálas tokja a csészénél kétszer hosszabb.

221 Magvak bibircsesek. Ritka. Kéthelyen a bükkös erdő füves, világos részében. A megyében nem láttam. C. brachypetalum Desp. Rövidszirmu M. Sz. felálló, hosszú szőrű. Lev. hosszúkásak. Vir. bugája felső ágai tömöttek. Zöld murvái és tojás-lándzsás cs. lev. csúcsukon szőrösek. Term. kocsányai 2—3-szor hosszabbak a csészénél. Tok hoszszúkás. Fehér szirm. alig akkorák mint a csésze. Füves, bo­ zótos helyeken, utak, kerítések mellett. Világos erdőben, mész és trachyt talajon. Szentgyörgymezőn, Szamár-hegyen, Cse­ repesben, Kesztölczön, Cséven, Csolnokon, Bajnán, Gerecse­ hegyen, Tatánál. b) Cs. levelei csúcsukon kopaszak. C. semidecandrum L. Béna NI. Sz. felegyenesedő, ala­ csony, rövidszőrü, néha mirigyszörü, enyves is. Lev. hosszú­ kásak, szőrösek, az alsók nyélbe keskenyedők. Aszott murvái és lándzsás cs. lev. csúcsukon kopaszak. Vir. fehérek, kicsi­ nyek. Term. kocsányai a cs. 2—3-szor hosszabbak. Magvak kiemelkedő pontoktól érdesek. Legelőkön, réteken, köz. Vala­ mennyi fajaink közt legkevesebbet szőrös, de van egy egé­ szen kopasz, lapiczkás tőlevelü kis válfaja is, mely homokos helyeken nő. C. triviale Link. Pongyola M. Gy. 2—3 éves. Sz. fel­ egyenesedő, tövön gyökerező, rövidszőrü, ritkán mirigyszőrös, enyves. Lev. hosszúkásak, szőrösek, az alsók nyélbe keske­ nyedők. Murv. és cs. aszott élüek, csúcsukon kopaszak. Tok hosszúkás-szálas. Term. kocsányok 3—4-szer hosszabbak a csészénél. A szirm. fehérek, magvak redősek. Réteken, lege­ lőkön, falakon, kősziklákon. C. arvense L. Pallagi NI. Sz. bokrosak, egyenesedők, rövidszőrüék. Lev. szálasak, keskenyek. Cs. lev. csúcsukon meztelenek. Korolla nagy, fehér, háromszor hosszabb a csé­ szénél. Murvák száraz hártya-élüek. Magvak bibircsesek. Mária-nosztrai kösziklás erdőben, Helembán és Tatában. Ritka. 278. Scleranthus

L. SziJelár.

Cs. 4—5 hasábu, állandó. Bokr. hiányzik. Himsz. 10. Öt meddő. Bibenyél kettő. Term. hártyás, szütyö, mely a

222 megkeménykedett csészébe van zárva, és azzal együtt hull le. S. annuus L. Egynyári Sz. Egynyári, kicsi növény. Sz. henyélő v. felegyenesedő, ágas, egyik oldalán kopasz, a má­ sikon pelyhes. Lev. kicsinyek, ellenesek, keskeny szálasak, aljukon összenőttek, szemszőrösek. Vir. 10 himesek. Terméses cs. kissé kinyúlt, czimpái zöldek, tojásdadok, igen keskenyen fehér hártyás-szélüek. Földeken, réteken, homokos legelőkön, vetések közt. S. perennis L. Évelő Sz. Gy. évelő, vékony, finom rostu. Sz. gyökerétől kezdve ágas, lecsepült ágakkal. Lev. világos­ zöldek, árképüek, szemszőrösek, rövidek. Vir. 10 himesek, zöldek. Cs. alján szőrös. Czimpái hosszúkásak, tompa végűek, laposak, szélesen, fehér hártyásan szegélyzettek. A terméses csésze csukott. Maghon többnyire felálló. Igen ritka. Helembán a parlagi szőllők alatti száraz legelőn. A megyében nem láttam. 279. Spergula

Juss.

Csibehur.

Cs. 5 hasábu. Bokr. 5 szirmú. Szirm. osztatlanok. Himsz. 5—10. Bibenyél 5. Tok együregű, 5 kopácsu, többmagvu. Magvak lencse-alakuak, hártyás-szélüek. Lev. csomósán örvösek. S. arvensis L. Parlagi Cs. Gy. rostos. Sz. felegyenesedő, izeit, hengeres ágas, felül borzas. Lev. örvben állók, szálas fonálalakuak, felső lapjukon domborúak, az alsón egybarázdásak. Cs. lev. akkorák mint a szirm. Vir. fehérek. Szirmok. Himsz. 10. Tokok tojásdad-tompák. Kocsánykák elvirágzás után lekonyulnak. Magvak gömbdedek, lencse-alakuak, érdesek, bibircsesek, igen vékonyan szegélyzettek, feketék. Szentléleki és helembai vetések közt, de mivelik is. 280. Spergularia

Pers.

Spergularia.

Cs. 5 hasábu. Bokr. 5 szirmú. Szirm. osztatlanok vagy gyengén kicsipettek. Himsz. 5—10. Bibenyél 3—5. Tok egy­ üregű, 3—8 kopácsu. Magv. körte-alaku v. tojásdad, össze­ nyomott, gyakran hártyás-szélü. Lev. ellenesek. Sp. rubra Pers. Veres Sp. Növény mirigyszőrös. Sz. fel­ egyenesedő, ágas, ágak fürtösek. Lev. ellenesek, szálas-fonál-

223 alakúak, kissé húsosak, szálka-végüek, laposak. Pálhák tojás­ dadok, fehérek. Gs. lev. lándzsásak, hártyás-szélüek, akkorák mint a tok. Magv. csaknem 3-szögüek, ránczosak, nem hártyás-élüek. Korolla rózsaszínű. Homokos réteken, földeken, szikes, mocsáros helyeken. Sp. marina Bess. Tengerparti Sp. A növény mirigy-sző­ rös. Sz. henyélő v. felegyenesedő, ágas, ágak fürtösek. Lev. ellenesek, szálas fonálalakuak, húsosak, alsó lapjukon dom­ borúak. Pálhák 3-szögüen tojásdadok, hegyesek, fehérek. Cs. lándzsásak, hártyás-élüek, rendesen rövidebbek a toknál. Magv. visszás sziv-alakuak, lapitottak, kissé redősek, többnyire szé­ lesen fehéren szegélyzettek, simák. Vir. rózsaszinüek. Az előbbinél magasabb, erősebb és mirigyszőrösebb, a korolla is nagyobb. Szikes mezőkön, szikes mocsárokban. Barthon, Muzslán, Kőhidgyarmaton és Kocson, a ritka Schoberia ma­ ritima- és Saliconiá-val együtt. 281. Paronychia

Lam.

Aszgallér.

Vir. tökéletlen, leple alsó, 5 hasábu, hasábjai lándzsá­ sak, hegyesek. Himsz. 10, közülök 5 meddő. Bibeszár 2 águ. Lev. pálhás. Pálhák nagyok, a virágukat elrejtik, széles to­ jásdadok, ezüst fehérek s hártyásak. Term. a csészébe zárt hártyás tövön szabálytalanul felszakadó szütyő. Lev. ellenesek. P. capitata Lam. Fejes A. Gy. fás. Sz. lecsepült, ízes, gombos, hengeres, ágas. Lev. fedelékesek, nyelteiének, lánd­ zsásak, ellenesek, alsó lapjukon borzasak, szemszörösek. A cs. czimpák kalásztalanok. A széles-tojásdad árvégü murvák és a lándzsás pálhák aszottak, zörgők, fényesek, ezüstösen fehérek. A szárhegyi murvák gömbjei, a zöldes virágokat ta­ karják. Ritka. A csolnoki kálvária-hegy és az epöli hegy mész­ szikláin. 282. Hemiaria

L.

Porezfű.

Gs. 5 hasábu, belül szines, lev. fűnemüek, hegyesek v. tompák. Bokr. nincs, de a bokrétát serteképü levélke. Himsz. 5. Bibenyél 2. Term. zárt hártyás, fel nem nyiló szütyő. Pálhák kicsinyek,

homorúak, képviseli 5 a csészébe tojásdadok.

224 H. glabra L. Sima P. Évelő, kis növény. Sz. lecsepült, széjjelterülő, ágas, kopasz. Lev. lándzsásak, vállban elkeskenyedők, aprók, kopaszak, épélüek, az alsók ellenesek, a felsők váltakozók. Vir. zöldes-sárgásak, rendesen 10-en apró cso­ mókban. Cs. kopaszak, rövidebbek az érett termésnél. Ritka, a Duna partján Párkánynál, Dömösnél, továbbá homokos he­ lyeken, Nánán, Kövesden, Muzslán. H. hirsuta L. Borzas P. Évelő. Sz. lecsepült, széjjel­ terülő, a levelekkel együtt sürüen álló szőröktől szürke-zöld. Lev. vállban elkeskenyedők. lándzsásak, aprók, épélüek, az alsók ellenesek, a felsők váltakozók. Vir. csomók, 10 viráguak. Cs. merevszőrü, hosszabb az érett termésnél, czimpái csúcsukon egy hosszabb széles aljú sertével. Párkányban a Duna partján és a temetőben. H. incana Lam. Szőke P. Évelő. Sz. lecsepült, széjjelterülő, sürüen álló szőröktől szürke-zöld. Lev. lándzsásak v. kerülékesek, vállban elkeskenyedők, nyelteiének, épélüek, szőrösek, szürke-zöldek, az alsók ellenesek, a felsők váltakozók. Apró vir. csomói vagy 3 viráguak. Cs. hosszabbak az érett termés­ nél. Czimpái hegyesek, de csúcsukon hiányzik a fulánk. Szá­ raz hegyoldalokon, mészsziklákon, Strázsa-h., Kétágu-h., Szamár-h., Lázkereszt-hegyen, Kesztölczön a Bielaskala-h., Kö­ vesden, Kovácspataknál.

47. Család. Amarantaceae R. Br. Amarantfélék. Sz. fűnemü, felálló, iszapos helyeken lecsepült, elágazó, s gyakran húsos. Lev. fehér mirigyszőröktől némileg liszte­ sek, némelyek szőrösek. Vir. alig kocsányosak, a lev. hónalj­ ban magánosak, csomósak v. levéltelen fűzérben. Cs. levélkék fűnemüek, hártyásak v. duzzadtak, kicsinyek, 3—5 osztatuak, néha színesek. Term. makkocska v. álbogyó. 283. Salsola

L.

Bondor.

Vir. himnős. Lepel 5 lev., levélkéi hátukon harántul álló toldalékkal birnak. Himsz. 5. Bibe 2. Term. egymagvu, szütyő, a lepellel körül van véve. Magv. finom hártyás burokban.

225 S. Kali L. Kamborz B. Sz. fűnemü, felálló, merev, hen­ gereled, borzas, érdes, széjjelterülő. Lev. hasasak, félhengerdedek, árképüek, végükön tüskések, széles aljjal szárölelők. Vir. murvák, árképüek, tüskések. Term. cs. porczkeménységü. Homokos helyeken, utak mellett, vetések közt. Köz. 284. Suaeda

ForsJe.

Szueda.

Növény meztelen. Lepel 5 osztatu. Himsz. 5. Bibe 2—3. Lev. pozsgás, félhengeres. Term. a lepellel körül van véve. Magvak keményburokban. S. maritima Dumort. Tengerparti Sz. Gy. orsó-alaku. Sz. egynyári, fünemü, henyélő v. felegyenesedő, igen ágas, ko­ pasz. Lev. szálasak, félhengeresek, puhák, pozsgásak, hegye­ sek, kopaszak. Vir. hónaljiak, csomósak, zöldek. Magvak vizirányosak, kerekek, fényesek, pontozottak, feketék. Ritka. Ingo­ ványos, szikes, posványos mezőn Kocsnál, a tömördi pusztán. A megyében nem láttam. 285. Polycnemum

L.

Torson.

Vir. himnősek, a lev. hónaljban magánosak. Lepel 5 levelű, két hártyás murva által van környezve. Himsz. 1—5, többnyire 3, aljukon egy gyűrűbe összenőve. Bibe 2. Term. egymagvu, nem kovadó. P. arvense L Mezei Torzon. Egynyári. Sz. lecsepült, széjjeltartó, ágas, szegletes, kopasz, fűnemü. Lev. 3-élüek, keskeny szálas árformák, szálka-hegyüek, merevek, az elszá­ radtak szúrósak. Apró vir. magánosak, a lev. hónaljaiban kocsánytalanok. Magvak ránezosan pontozottak, feketék. Földe­ ken, homokos gyepeken, utakon. Köz. Válfajai: P. verrucosum Láng. Bibircses T . Sz. lecsepült, igen elágazó, bibircsesen érdes. Lev. 3-élüek, áralakuak, szálkahegyüek, igen rövidek, szárra lapultak. Az egész növény gyakran vereses. Homokos legelőkön, homokos utakon. Strázsahegy körül, sátorköi pusztán, téglaháznál, dinnyeföldeken, Kesztölczön, Muzslán. P. Heuffelii Láng. Karcsú T . Sz. vékony, felálló, ágas, pelyhesedö. Lev. fonálalakuak, alig szálkavégüek, tömötten 15

226 állók. Erdőkben árnyas helyeken. Esztergomban, Szentgyörgy­ mezőn, Kesztölczön, Bajóthon, Bajnán és Cséven a Kis-hegyen. 286. Amarantus

L.

Amarant.

Vir. egylakiak, hónalji csomókban v. füzérben. Lepel 3—5 osztatu, 3 murvával van körülvéve. Porzó 3—5. Bibe 2—5. Term. hosszúkás v. gömbded, egymagvu szütyő, mely vagy körülmetélten kovád, v. a lepellel együtt lehull és nem kovád. a) Term. körülmetélten kovád. Vir. 5 hímesek. A. retroflexus L Paréj A. Egynyári. Sz. felálló, ágas, szegletes. Lev. váltogatok, tojásalakuak, szálkavégüek, hosszú nyelüek. Füzér tömött, csomós. Murvák tojásdadok, fulánkhegyüek, a virágoknál kétszer hosszabbak. A növény pelyhes, borzas. Parlagokon, házak, falvak, utak mellett, szöllőkben. Köz. b) Term.

nem kovadó,

a lepellel

lehulló.

Vir. 3 hímesek.

A. viridis L. A. Blitum Koch. Zöld A. Sz. henyélő vagy felegyenesedő, aljától kezdve ágas, kopasz és sima nedvdús. Lev. visszás-toj ásdadok, hosszú nyelüek, tompák, kopaszak, kicsipettek. Murv. lándzsásak, a lepelnél rövidebbek. Term. kerek-tojásdad, a perigonnal lehull és nem kovád. Vir. zöldek, 3 himesek, csomósak. Magvak feketék. Parlag és miv. hely. Utak és szőllők szélein. A. caudatus L. és A. paniculatus L. Biborveres bugájuk által feltűnő kerti fajok néha parlagokon, némileg elvadulva fordulnak elő. 287. Spinacia

L.

Spenót.

Vir. kétlakiak. Himvir. leple 4—5 osztatu, 4—5 himszállal. Termés vir. 2—3 hasábu lepellel és 4 bibenyéllel. Szár bördös és meztelen. Term. oldalról lapított, megkemé­ nyedett, a lepelbe van zárva, és ahoz oda van nőve. Magv. hártyás burokban. Sp. oleracaa L. Kerti Sp. Sz. felálló, ágas, kopasz. Lev. nyelesek, hosszúkásak v. 3-szegletüek,, épek, aljukon dárdaalakuak, kopaszak, fűzöldek. Vir. sárga-zöldek, csomós füzér-

227 ben. Kertekben gyakran tenyésztett növény, mely néha, ker­ tek kerítései mellett és parlag helyeken elvadulva is található. 288. Atriplex

L.

Paréj.

Vir. egylakiak, némely fajoknál himnősekkel kevertek. A termés virágnak leple 2 kopácsu, murvanemü, a termés érésekor lapitott és megnagyobbodott. A himnős és himvir. leple 3—5 osztatu. Poroda 3—5. A termés virágokból fejlő­ dött mag felálló, a himnős vir. magvai vizirányosan állanak. Magburok kemény v. bőrnemü. a) A term. murvái, tulajdonkép leplei, aljuktól közepéig porczosak, és eddig a terméssel összenőttek, fehérek. A. rosea L. Rózsás P. Sz, felálló, tövétől kezdve széjjel-terülő, fűnemü, fehér lisztes. Lev. nyelesek, kóta-alakuak, öblösen fogasak, szürke-zöldek, lisztesek, a legfelsőbbek épélüek, szálkahegyüek. Vir. sárgásak, 3—5 csomósak. Füzér leveles, nem folytonos. Term. murvái tulajdonkép leplei háromszegletüek, kóta-alakuak, fogasak, aljuktól közepéig kéthasábuak, porczosak. Házak, falvak mellett, utakon. A. laciniata L. Hasgatott P. Sz. fűnemü, barázdás, fehér lisztes, széjjel-terülő, ágas. Lev. váltogatok, nyelesek, kótaalakuak, mélyen, öblösen fogasak, felül zöldek, alul fehér lisztesek, a felsőbbek dárdás-hosszúkásak. Vir. csomósak, mur­ vás csak alján leveles, végálló, hosszú, vékony füzéreket ké­ peznek. Term. leplei nagyok, kóta-alakuak, fogasak, aljuktól közepéig kéthasábuak, porczosak. Utakon, házak mellett, mo­ csárokban. b) Term. murvái fűnemüek, és egészen aljukig hasadtak. A. hastata L. microsperma WK. Dárdás P. Sz. fűnemü, henyélő v. felegyenesedő, széjjel-ágazó, sima v. lisztesen be­ hintett. Lev. nyelesek, 3-szögüen dárdás-lándzsásak, kissé vastagok, kövérek, fogasak, a legfelsőbbek lándzsásak, épélüek. Vir. csomósak, ágas füzérben. Term. murvái 3-szögüek, kicsi­ nyek, gyengén hálózatosán eresek, aljukig behasadtak, épélüek. Nedves, füves helyeken, árkok és mocsárokban, szikes tereken. A. patula L. A. oblongifolia WK. Terebélyes P. Sz. he­ nyélő, felálló v. felegyenesedő ágas, fűnemü, lisztes. Lev. 15*

228 tojásdad-Iándzsásak, nyélbe keskenyedők, lisztesek. Vir. cso­ mók felálló, ágas füzérben, a terméses füzérek merevek vagy hegyükön bókolok. Term. murvái tojásdad kóta-alakuak, aljukig szabadok. Szőllökben, utak mellett, parla­ gokon. A. littoralis L. Tengerparti P. Sz. felálló, fűnemü, ágas, ágai vesszősek, felállók. Lev. váltogatok, nyelesek, keskeny szálas-lándzsásak, hosszúak, épélüek v. fogacskásak. Vir. csomó füzérei merevek. Term. leplei kicsinyek, tojásdad 3-szögüek, fogacskásak. Magvak fényesek. Füves helyeken, sziksós lege­ lökön. Esztergomban, Muzslán, Köhidgyarmaton, Kéménden, Tatában. A. hortensis L. Kerti P. Sz. felálló, hosszú, szegletes, ágas. Lev. váltogatok, nyelesek, nagyok, 3-szegl. fogasak, egyenlő szintiek, nem fényesek, kopaszak. Vir. csomói végálló, nem folytonos füzérben. Term. leplei kerek-tojásdadok, aljukig hasadtak, zöldes-sárgák, hálózatosán eresek, épélüek. A növény sárgás-zöld. Miv. zöldséges kertekben, és elvadul. A. nitens Schk. Fényes P. Sz. felálló, igen ágas, ma­ gas, szegletes, vonalas, sima v. lisztes. Lev. nyelesek, válto­ gatok, 3-szegl., felül simák, sötétzöldek, fényesek, alul ezüs­ tösen fehérek, a legfelsőbbek néha lándzsásak. Term. leplei tojás-alakuak, kihegyezettek, aljukig hasadtak, hálózatosán eresek, épélüek, Vir. sárgásak. Az előbbihez hasonló. Utakon, kerítések mellett, házaknál, szőllök közt. 289. Salicornia

L.

Somocsing.

Sz. pozsgás, meztelen, leveletlen, czikkelyes. Himsz. 1—2. Bibe 2—3. Bibenyél igen rövid. Makkocska az állandó lepelbe van zárva. S. herbacea L. Fűnemü S. Gy. egynyári. Sz. fűnemü, felálló, ágas, felálló vesszős ágakkal, czikkelyes, kopasz, pozs­ gás, levéltelen. Czikkelyei visszásán kúposak, csúcsaikon összenyomottak, kicsipettek, húsosak. Virágzata felfelé keskenyedő, végálló pozsgás, hengeres füzér, melyben az apró zöldes vir. hármával egy rakáson vannak elhelyezve. Szikes talajon csak Kocsnál, a tömördi pusztán.

229 290. Béta

L.

Csékla.

Vir. himnős. Lepel 5 hasábu. Himsz. 5. Bibe 2. Term. a lepel megkeményedett csövébe van zárva, és annak tö­ véhez van nőve. Magv. bőrnemü burokban. B. vulgáris L. Közönséges Cz. Gy. répa-alaku, húsos, vastag. Sz. felálló, ágas, barázdás, kopasz, magas. Alsó lev. szives-tojásdadok, tompák, rövid nyelüek, a felsők lándzsásak, mindnyájan kopaszak. Vir. 2—5-vel együtt ülve, a termés érésekor részben összenőnek, és meghosszabbodott leveles füzért képeznek. Vir. csomók a lándzsás murváknál sokkal rövidebbek. Bibe tojás-alaku. Tenyésztett növény; nevezete­ sebb alakjai: a) Burgundi répa. B. cicla L. Gy. nagy, vastag, fehér, sárga v. rózsaszinü, hosszú, hengerded v. rövid golyóalaku. Az egész növény zöld v. a szárak és lev. nyelek vö­ rösek. Takarmányul szolgál, b) Vörös répa. Gy. répa-alaku, belül vérvörös, ehető. Sz. lev. és vir. vérveresek v. ibolyaszinüek, konyhai czélokra használtatik, c) Czukorrépa. Gy. fehér, kerülékes, bőven czukortartalmu. Sz. lev. és vir. zöldek. Mindezen válfajok földeken, kertekben nagyban miveltetnek. 291. Kochia

Roth.

Kochfüve.

Lepel 5 hasábu és hasábjai hátukon a termés érésekor toldalékkal ellátvák. Himsz. 5. Bibe 2. Term. egymagvu, fe­ lülről lelapitott s lepelbe van zárva. Magvak hártyás burokban. K. sedoides Poll., Salsola cinerea WK. Borzas K. Sz. felálló, pyramis-alakuan ágas, vesszős ágakkal, molyhos, bor­ zas, fűnemü. Lev. félhengeresek, szálas fonálalakuak, kissé húsosak, tompák, csoportosak. 2—3 vir. csomó vesszős füzé­ rekben. Term. leple 5-szögü, toldalékai tüskeformájuak, de nem szúrósak. Az egész növény fehér, hamvas, molyhos v. gyapjas. A kislévai házak mellett, a várhegyen, a bényi tem­ plomnál. Ritka. K. Scoparia M. B. Seprőfű K. Füve pázsitzöld. Sz. fel­ álló, magas, karczolt, felül szőrös, vesszősen igen ágas, su­ gár ágakkal, alján fás. Lev. nyelteiének, váltogatok, keskeny szálas-lándzsásak, szemszőrösek, puhák. Vir. hónaljiak cso-

230 mósak. A terméses lepel toldalékai igen rövidek, 3-szögüek, hegyesek. Falusi kertekben, gyakran miv. és elvadul. K. arenaria WK. Homok K. Borzas. Gy. vékony. Sz. fűnemü, vörhenyes, felegyenesedő, hengeres, széjjel-terülő, veszszős fonál-alaku ágakkal. Lev. nyelteiének, váltogatok, fonálalakuak, alsó lapjukon válusak. Vir. 1—3-val hónaljiak. Leplek gyapjasak, a terméses lepel toldalékai száraz hártyásak, ki­ csinyek, fehérek v. veresesek, lándzsásak. Homokos gyepe­ ken sőt a futó homokban is. Sátorkövön, Kenyérmezőn, Kesztölczön és m. 292. Camphorosma

L.

Kamforozma.

Lepel csaknem harang-alaku, 4 hasábu, 2 ellenes hasáb nagyobb a másik kettőnél. Himsz. 4 a lepel alján. Bibenyél megnyúlt. 2 águ. Term. hosszában lapitott, egymagvu. C. ovata WK. SÓS K. Egynyári. Sz. fűnemüek, ágasak, lecsepültek v. felegyenesedök, a lev. együtt szőrösek, később kopaszosak. Lev. félhengeresek, egyenesek v. horgasán gör­ bültek. Vir. hónaljiak, ülők. Füzér csomós, tömött, vereses. Leplek csúcsaikon keveset szőrösek, alul kopaszak. Köhidgyarmaton, szikes földeken és legelőkön, még azok legterméketlen kopár részeiben is, hol már semmi más növény nem terem. 293. Chenopodium

L.

Libatop.

Lepel 5 hasábu. Himsz. 5. Bibe 2. Term. a változatlan lepelbe van burkolva, és azzal nincs összenőve, hanem sza­ bad, lapitott és egymagvu. Mag kemény burokban. a) Lev. szegletesek. Ch. Bonus Henricus L. Paréj L. Sz. felálló, szegletes, barázdás, alul ágas és soklevelü, a lev. és a lepellel együtt lisztesen behintett, egyébként kopasz. Lev. váltogatok, nye­ lesek, 3-szögü dárdásak, épélüek, fűzöldek, húsosak. Füzérek csomósak, levéltelenek. Vir. sárgás-zöldek, aprók. Magvak feketék, kopaszak, fényesek, oldalt összenyomottak, igen fino­ man, alig láthatóan pontozottak. Parlagokon, házak és kerí­ tések mellett ritka. Szentléleken, Bikolon.

231 Ch. rubrum L. Veres L. Gy. orsó-alaku, egynyári. Sz. vörhenyes, felálló, magas v. lecsepült, ágas, sima. Lev. bőrnemüen vastagok, nyelesek, mindkét oldalukon kopaszak, fé­ nyesek, dülenyesen 3-szögüek, dárdásan 3 karélyuak, öblösen fogasak. Az összetett leveles fürt s murvák a termés érése­ kor veresek. Magv. kicsinyek, felül és alul összenyomottak, barna-veresek, fényesek. Árkokban, szikes földeken, kiszáradt mocsárokban. Muzslán, Dömösön, Dunaszigetben. Ch. glaucum L. Fakó L. Sz. széjjelterülő, henyélő vagy felegyenesedő. Lev. hosszúkásak, tompák, öblösen fogasak, alul kékes-hamvasak, felül sötét-zöldek, fényesek. Fürtök cso­ mósak, levéltelenek. Vir. sárga-zöldek. Magvak kopaszak, fénye­ sek. Parlag, nedves helyeken, árkok, házak, sövények mellett. Ch. hybridum L. Pokolvar L. Sz. szegletes, kopasz. Lev. váltogatok, nagyok, alsó lapjukon porosak, szivesek, szegle­ tesen fogasak, kihegyezettek. Vir. zöldek, széjjelterülő, levéltelen, bugás fürtben. Magv. vizirányosak, fényesek, gödrösen pontozottak, feketék. Miv. és parlag talajon, szemétdom­ bokon. Ch. muraié L. Gáti L. Sz. felálló v. henyélő, ágas, lisz­ tes, később sima. Lev. élénk zöldek, kóta-alakuíag tojásdadok, fényesek, fogasak. Virágzata széjjelálló, levéltelen bogernyő. Magv. éles-élü, bibircses felülettel, fénytelenek, feketék. Vir. zöldek. Az előbbiekkel. Ch. urbicum L. Telekes L. Sz. sugár, kopasz, szegletes, veres vonalas. Lev. váltogatok, nyelesek, világos zöldek, bőrnemüek, felül fényesek, kopaszak, alul csak a fiatalok liszte­ sek, háromszögüek, öblösen fogasak. Vir. fürt igen hosszú, tömött, mereven felálló, a szárhoz simuló, levéltelen. Vir. zöldek. Magvak feketék, fényesek, vizirányosak, tompaszélüek. Az előbbiekkel. Ch. alhum L. Fehér L. Sz. felálló, zöld v. vereses, alul barázdás. Lev. lisztesek, dülenyesen tojásalakuak, kiharapottan fogasak, váltogatok, nyelesek, a felsők hosszúkásak, épélüek. Vir. fürtök összetettek, csomósak. Vir. zöldek, lisztesek. Magv. vizirányosak, fényesek, igen gyengén pontozottak. Az előbbeniekkel.

232 Ch. ficifolium Sm. Fiigelevelü L. Sz. felálló, ágas, a hosszú nyelű lev. és lepellel együtt kissé lisztes. Az alsó lev. dárda-alakuan 3 karélyuak, fogasak, közép karélyai kinyúltak, lándzsásak, tompák; a legfelsőbbek szálas Iándzsásak, épélüek. Fürt összetett csomós. Vir. szürkék. Magv. kicsinyek, vizirányosak, éles-élüek, gödrösen pontozottak, fényesek, feke­ ték. Az előbbiekkel. Ch. opulifolium Schrad. Bangitalevelü L. Sz. felálló, ágas, a lev. és lepellel együtt kissé lisztes. Lev. kótás-kerekdedek, tompák, kiharapottan fogasak, nyelesek, a felsők kerülékesek, lándzsásak. Fürt összetett csomós. Vir. szürkék. Magv. vizirányosak, fényesek, igen finoman pontozottak, feketék. Az előbbiekkel. Ch. Botrys L. Rubianka L. Sz. felálló, szegletes, baráz­ dás, ágas, pelyhes, enyves. Lev. hosszúkásak, porosak, eny­ vesek, szárnyasan-hasadtak, a legfelsőbbek murváskodók, lánd­ zsásak, épélüek. Mindnyája erős illatú. Vir. sárga-zöldek, meg­ nyúlt, összetett levéltelen mirigyszőrös fürtben. Magv. fénye­ sek, feketék, lencse-alakuan összenyomottak. A Duna partján, kavicsok közt. Mocson, Karván, Csenkén, Süttőn, Almáson; a Garam partjánál, Nánán, Kőhidgyarmaton, Kövesden, Ko­ vácspataknál. Továbbá Szentléleken, Lábatlannál, Helembánál, Tatánál, Kocsnál, Császárnál. b) Minden

levél

épélü.

Ch. olidum Sm. BÜdÖS L. Sz. henyélő, széjjelterülő, szürke lisztes, bűzös, leveles. Lev. dülényesen tojás-alakuak. szürke lisztesek, váltogatok, nyelesek. Fürt csomós, levélte­ len. Magv. fényesek, vízszintesek, finoman pontozottak, feke­ ték. Utakon, falak, házak mellett. Ch. polyspérmum L. Sokmagvu L. Sz. felegyenesedő, széjjelterülő, ágas, kopasz. Lev. nyelesek, tojásdad-hosszú­ kásak, szálka-végüek, kopaszak, az alsók ellenesek. Virágzat levéltelen, bogernyö v. kevéslevelü fürt. Term. leplei kinyíl­ tak. Vir. zöldek. Magv. vízszintesek, finoman pontozottak, fé­ nyesek, feketék. Füzesek, nádasak s árkokban, és mint dudva kertekben.

233 294. Corispermum

L.

Poloskamag.

Vir. himnős. Lepel hiányzik v. annak helyét foglalja el 1—5 egyenlőtlen átlátszó pikkely. Porzó 1—5. Bibe 2. Term. hártyás-élü, oldalról lapított, egymagvu makkocska. Magvak kemény kérgüek. C. canescens Kit. Szürkés P. Gy. orsó-alaku, egynyári. Sz. heverő v. felegyenesedő, tekergős, elágazó. Ágak veszszősek, vékonyak. Füve szürke-zöld. Lev. váltogatok, szála­ sak, épélüek, szálka-végüek. Füzérek hosszúak, borzasak, rit­ kás, apró viráguak. Lepel 1—3 levelű. Murvák tojásdad-lándzsásak, szálka-hegyüek. Termése kopasz, kerülékes, hártyás éle csúcsán hasadt. Futó homokban. Szentgyörgymezőn, a dinnyeföldi szőllőkben, Kenyérmezőn, sátorkői pusztán, KisBéren, Csenkén, Almáson, Tokodon, Helembán. C. nitidum Kit. Fénylő P. Gy. orsó-alaku, egynyári. Sz. felálló v. felegyenesedő, vörhenyes, fényes, ágas, tekergős, ágai vesszősek, igen vékonyak, pelyhesek, később kopaszak. Lev. váltogatok, épélüek, szálka-végüek, szálasak v. fonálalakuak, alig pelyhesek. Füzérek szárhegyiek, megnyúltak, apró viráguak. Lepel 1—2 levelű. Murvák lándzsásak v. tojásdad-lándzsásak, eresek, szálka-végüek. Term. ovális, hár­ tyás-élü csúcsán ép, kopasz. Futó homokban az előbbivel.

48. Család. Polygoneae Juss. Keserűfűfélék. Lepel alsó állású, 3—4—5—6 hasábu. Himsz. 4—S, a lepel tövén. Maghon szabad, egypetéjű. Bibenyél 2—3. Term. nem kovadó makkocska. Lev. váltogatok, hüvelyes pálhákka].. 295. Polygonum

L.

Keserűfű.

Vir. himnősek. Lepel 4—5 hasábu, többnyire színes, a termést egészen beburkolja. Makkocska 3-szögü v. kerekded lapított. a) Szára felálló. Vir. 8 himesek. P. Fagopyrum L. Pohánka K. Gy. vékony rostos. Sz. felálló, hengeres, veres, merev. Lev. szélesen tojásdadok, szí­ ves v. nyilas aljjal, épélüek, kopaszak. Vir. fürtök bugásak.

234 Lepel fehér v. rózsaszinü. Makkocskák 3-szögüek, kihegyezet­ tek. Ritkán miv. b) Szára kapaszkodó. P. Convolvulus L. Szulár K. Gy. vékony. Sz. tekergődzőleg kapaszkodó, szegletes, érdes, hosszú. Lev. szives nyilalakuak, nyelesek, épélüek, kopaszak. Terméses párta czimpái elmosódottan csomósak, nem hártyás-élüek. Vir. zöldes-fehé­ rek, csomósak, hónaljiak. Cserjés helyeken, kerítéseken, föl­ deken. P. Dumetorum L. Folyó K. Sz. tekergődzöleg kapaszkodó, hosszú, hengeres, ágas, kopasz. Lev. szivalakuak, nyelesek, épek, kopaszak. Terméses lepel czimpái ormoshátuak, három külső hártyás szárnynyal ormaikon. Vir. zöldes-fehérek. Kerí­ téseken, erdőszéleken, cserjés helyeken. c) Szára henyélő

v. felegyenesedő, nem kapaszkodó. Vir. 8 himesek. P. aviculare L. Porcsin K. Sz. széjjelterülő, ágas, leve­ les, karczolt, kopasz. Lev. kicsinyek, számosak, lándzsásak, rövid nyelüek, kopaszak, épélüek. Hártya tölcsérei kétmetszetüek. Vir. aprók, zöldesek v. veresesek, hónaljiak magáno­ sak v. 2—3-mával ülök. Magvak 3-szegletüek. Földeken, uta­ kon. Köz. P. arenarium WK. Homok K. Sz. hengerded, kopasz, ágas, ágak lecsepültek, széjjel terülök v. felegyenesedők, ke­ vés levelüek, vesszősek, megszakítva füzéresek, füzérek aljuk­ tól kezdve hegyükig levéltelenek. Lev. szálasak v. szálaslándzsásak, laposak, eresek, rövid nyelüek, épélüek, kopa­ szak. Hártya tölcsérei 6-inuak, kéthasábuak, végre rongyosak. Vir. rózsaszínűek, magánosak v. 2—3-val a lev. hónaljában. Makkocskák fényesek, simák. Futó homokban. Kenyérmezőn, Sátorkőn. Doroghon, Kesztölczön, Tokodon, Csenkén, Karván, Tatánál. d) Vir. 5 himesek: P. amphibium L. Vidra K. Gy. hengeres, ágas, terjedő. Sz. felegyenesedő. Lev. nyelesek, kerek-lándzsásak v. lándzsás-szálasak, érdes-élüek, ha a növény vízben elmerült a

235 lev. úszók. Vir. pentandrák rózsaszínűek, hosszúkás, henge­ res, tömött, felálló füzérben. Válfajai: a) Natans. Sz. és hosszú nyelű lev. vízben úszók; b) Palustre. Sz. az iszapban terjedő gyökerező, a felső lev. rövid nyelüek ; c) Terrestre. Sz. fel­ álló v. felegyenesedő. Lev. hosszúkás-lándzsásak, rövid nye­ lüek, serte-szörüek. Mocsárok- és tavakban. Vasúti árkokban. Esztergomban Öregtóban, Párkányban, Nánán, Ebeden, Muzslán, Császárnál, Tatában. e) Vir.

6 hímesek.

(P.

minusnál

néha 5 h.)

P. lapatifolium L. Lorom K. Gy. rostos. Sz. felegyene­ sedő v. felálló. Lev. épélüek, kerülékesek v. lándzsásak, ér­ desek, hártya tölcsérei rövid pillásak. Füzér felálló hosszú­ kás, tömött. Kocsányok ikrásan érdesek. Vir. rózsaszinüek v. fehérek, 6 himesek, 2 bibések. Magv. fényesek. Válfajai: incanum Sadl. Lev. alsó lapjukon fehér molyhosak ; nodosum Pers. Bütykei göcsösek. Állóvizekben, mocsárokban, árkokban, parlagokon. P. Persicaria L. Baraczklevelü K. Sz. felálló. Lev. ép­ élüek, hegyesek, nyélbe keskenyedők, hosszúkás-lándzsásak, gyakran fekete foltosak, kopaszak. Füzérek hosszúkás-henge­ resek, tömöttek. Vir. 6 himesek, világos-pirosak, ritkán fehé­ rek. Hártya tölcsérei merevszőrüek, hosszú szemszőrösek. Lepel és kocsányok nem ikrásak. Magvak fényesek. íztelen, és az által legkönnyebben a hozzá igen hasonló P. hydropipertól megkülönböztethető. Az elöbbenivel. P. laxiflorum Weihe P. mite Schr. Szelíd K. Sz. tövön gyökerező. Lev. foltnélküliek, hosszúkás-lándzsásak, kopaszak. Füzér laza fonál-alaku, bókoló. Hártya tölcsérei hosszú szem­ szőrösek, borzasak, érdesek. Kocsányok kopaszak, ikrátlanok. Vir. fehérek, később pirosak, 6 himesek. Magv. fényesek. A táthi útszélen, Dömösön patak és Duna mellett. A Garam mellett Nánán, a tó partján, Kőhidgyarmaton a teknősi ma­ lomnál. P. minus Huds. Apró K. Gy. sokfejű. Sz. felálló, tövön gyökerező, igen ágas. Lev. szálas-lándzsának, laposak. Füzér fonál-alaku, vékony, ritka, felegyenesedő. Vir. pirosak, 5—6

236 himesek, ikrátlanok. Hártya tölcsérei lelapult szőrüek, hosszú pillásak. A hozzá hasonló fajoktól főleg minden részeinek vékonysága, kisebb vir. és term. által különbözik. Az előbbi­ vel. Ezen utóbbi két fajt a P. Persicaria válfajának is tekin­ tik némely füvészek. P. Hydropiper L. Borsos K. Sz. felálló v. felegyenesedő, hengeres. Lev. épélüek, nyélbe keskenyedők, hosszúkás-lándzsásak. Vir. zöldesek, ikrásan pontozottak, 6 himesek. Füzér fonál-alaku, hosszúkás, vékony, ritka, lekonyuló. Hártya töl­ csérei kopaszak, röviden szemszőrösek. Term. tojásdad 3-szög. Magv. fénytelenek. Minden részében csipős bors-izű. Árkok­ ban, mocsárokban, vizlepte helyeken. 296. Rumex

L.

Lórom.

Vir. himnősek, felemásak v. kétlakiak. Lepel növekedő, tövéig 6-osztatu, három belső czimpái nagyobb, 3 külső ki­ sebb. Himsz. 6. Bibe 3, ecset-alaku. Makkocska 3 szegi., a megnagyobbodott 3 belső lepel czimpái által be van födve. Ezen czimpák a makkocska érésekor kopácsoknak nevez­ tetnek. a) Kopácsok púposak, fogasak. Vir. álörvben a levél hón­ aljaiban sűrűen állók. Lev. sem dárda-, sem nyilalakuak. R. maritimus L. Tengerparti L. Sz. felegyenesedő, szeg­ letes, ágas, kopasz, sárgás. Lev. lándzsás-szálasak, kopaszak, keskenyek. Vir. aranyszinüek, álörvös, egyleveles, sürü fürtben. Kopácsok kóta-alakuak, púposak, fogak akkorák, mint a ko­ pácsok. Mocsárok, patakok szélein, árkokban, táthi ut mel­ lett, ebedi, császári tóban, Tatában. R. obtusifolius L. Tompálevelü L. Gy. sokfejű, sárga bélü. Sz. felálló, ágas, kopasz, szegletes. A tőlev. igen na­ gyok. Az alsó és középszár lev. szives-toj ásdadok, tompácskák, a felsők lándzsásak. Vir. álörvös levéltelen, tömött für­ tökben. Kopácsok 3-szögüek, tojás-alakuak, púposak, aljukon mélyen árképüen fogasak, megnyúlt épvégüek. Füzesekben, parlagokon, házak mellett.

237 b) Kopácsok v. a 3 belső lepel czimpái épélüek v. ki­ vételesen egynémelyike gyengén fogacskás. Mindnyája v. legalább egyik púpos. R. conglomeratus Murr. Csomós virágú L. Gy. feketélő. Sz. szegletes, felálló, igen ágas, széjjelterülő ágakkal, kopasz. Az alsó lev. szívesen tojásdad-hosszúkásak, tompácskák, ha­ bos, csipkés-élüek. Vir. álörvös egylevelü fürtben, a 3 belső lepel czimpák szálas-hosszúkásak, tompák, épélüek és mind­ nyája púpos. Term. érésekor az egész növény néha megvö­ rösödik. Árkokban, patakok partjain, mocsárokban, cserjések­ ben, házak mellett. R. Nemolapathum Ehrh. R. nemorosus Schr. Ligeti L. Sz. mereven felálló, ágas, ágak vesszősek, kopasz. Az alsó lev. szives-hosszúkásak, a felsők lándzsásak, hegyesek. Álörvök mindnyájan levéltelenek v. csak a legalsóbbakon van egy levél. Kopácsok szálas-hosszúkásak, tompák, épélüek, csak egyike púpos. Term. érésekor gyakran az egész növény vörö­ södik. Erdőszéleken, szigetekben, legelőkön, cserjés helyeken. R. crispus L. Fodros L. Sz. felálló, ágas, magas. Lev. sötétzöldek, nyelesek, habosán fodrosak, lándzsásak, a levél nyél vállus. Zöldes vir. álörvös levéltelen fürtben. Kopácsok kerek-tojásdadok, tompák, nagyok, épélüek. Mindegyik púpos. Éréskor ezen növény is gyakran vörösödik. Lev. mint a do­ hány levelei használhatók. Réteken, cserjés dombokon, vizpartokon, árkokban. Köz. Ehhez hasonló a R. Patientia L. Paréj L , mely délvidékről származik, és nálunk kertekben az Angol Spenót név alatt miv. Sz. magas, szegletes, felálló. Lev. vastagocskák, puhák, nagyok, fényesek, az alsók tojás­ dadok, kihegyezettek, a felsők lándzsásak. Fürt bugás le­ véltelen. R. Hydrolapathum Huds. Parti L. Magas. Sz. felálló, szegletes, vastag, ágas, kopasz. Lev. lándzsásak, válluk felé keskenyedők, kihegyezettek, csipkés habos-élüek, a lev. nyél felül lapos. A gyöklev. igen hosszúak, a vir. álörvös, levélte­ len, felfelé tömött fürtben. Kopácsok 3-szögletüek, tojás-alakuak, nagyok, mindnyája púpos. Többnyire vizben áll. Mo­ csárokban, vizzel telt árkokban, nádasokban, vizerekben. Sin-

238 tér-réten; cserepesi vízmosásban, Huta-Szentléleken, ges-Ujfalusi szigetben, teknősi malomnál. c) Kopácsok púpok nélkül, legfőlebb aljukon lyekkel. Vir. felemások v. kétlakiak. Lev. nyil-alakuak. Savanyu izűek.

Nyer-

kis pikke­ dárda- v.

R. Acetosa L. Sóska L. Gy. hosszú. Sz. felálló, felül bugásán ágas, hengeres, vonalas. Lev. kellemes savanyu ízűek, épélüek, nyilas-aljjal szárölelők, tojásdad-lándzsásak, az alsók hosszú nyelüek. Kopácsok kerekded-szivesek, hártyásak, háló­ zatosán eresek, épélüek, aljukon hátrahajlott pikkelylyel, tom­ pák. A lepel külső czimpái is hátrahajlottak. Réteken, lege­ lőkön, gyümölcsös kertekben. R. Acetosella L. Madár L. Sz. felálló v. felegyenesedő, felül bugás, ágas. Lev. nyelesek, dárdás aljjal lándzsás-szálasak. Kopácsok tojás-alakuak, épélüek, tompák, púpok nélkü­ liek, hálózatosán eresek ; a lepel külső czimpái a belsőkre simulnak. Minden részében karcsúbb, vékonyabb mint az előbbi. Hegyi és homokos gyepeken, köves, száraz helyeken.

49. Család. Urticaceae Endl. Csalánfélék. Vir. himnősek v. egy-ivaruak, többnyire csomósak, aprók. Lepel 2—5 hasábu. Himsz. a lepel tövéhez erősitvék, számuk négy. Term. egymagvu makkocska, bogyó v. leppendék. Fás v. fűnemü növények. A fűnemü szára az érdes levelekkel együtt többnyire esipős, szőrös. Lev. gyakran ellenesek. 297. Parietaria

L.

Falfü.

Vir. felemások, csomósak, 2 v. több levelű gallérral vannak körülvéve. Lepel harangalaku, 4 hasábu, a himnős virágoké később megnyúlt. Porzók a perigon tövéhez erősit­ vék, számuk 4. Bibe gömbös, ecsetforma. Termés lepelbe zárt egymagvu makkocska. P. officinalis L. Orvosi F. Gy. sokágú. Sz. felálló, pelyhes, ágas. Lev. váltogatok, nyelesek, tojás-lándzsásak, vállba keskenyedők, épélüek, pelyhesek, sötétzöldek, fényesek, átlátszóan pontozottak. Vir. csomók, hónaljiak, zöldek. Kocsányok két

239 kétáguak. Gallér levélkéi kisebbek a virágnál. Falak, sövé­ nyek mellett, szöllökben, utakon. 298.

Urtica

L.

Csalán.

Vir. egy v. kétlakiak, csomós bugában, gallértalanok. A himvir. leple 4 hasábu. Himsz. 4. Az anyavir. leple 2 hasábu, az egymagvu termést magába zárja. Bibe ülő, gömbös, ecset­ forma. Szár és a lev. csipős szőrökkel bir. U. urens L. Apró Cs. Gy. sokfejű. Sz. felálló, szegletes, a lev. együtt csipős szőrös. Lev. ellenesek, nyelesek, ováli­ sak, kicsinyek, bevagdaltan fűrészesek, világos zöldek. Vir. zöldek, egylakiak, csomós bugában, hónalji felálló bugája a levélnyélnél rövidebb. Parlagokon, utakon, falak, kerítések mellett. U. dioica L. Kétlaki Cs. Sz. felálló, szegletes, ágas, ma­ gas, a lev. együtt rövid és csipős szőrű. Lev. ellenesek, nye­ lesek, hosszúkás-szivesek, sötétzöldek, nagyok, durva fürészfoguak. Vir. zöldek, kétlakiak, csomós bugában, a hónalji le­ függő buga hosszabb a levélnyélnél. Az előbbivel és erdő­ széleken, cserjés, bozótos helyeken. 299. Morus

L.

Eperfa.

Vir. egylakiak, sürü bárkaféle fürtöt képezők. Lepel 4 hasábu. Himsz. 4. Term. csoportbogyő, mely a maghonból és a nedvdús lepelből fejlődik. Lev. sziv-alakuak. M. alba L. Fehér E. Fa. Lev. nyelesek, mélyen szíve­ sek, tojás-alakuak, rendetlenül fogasak, simák és kopaszak. Vir. sárga-zöldek, a levelekkel egy időben fejlődnek. A ter­ més bárkák tojásdad-hosszúkásak. Bibék kopaszak. Leple szé­ lei kopaszak. Csoport bogyói fehérek, ritkán pirosak v. feke­ ték, édesek. Keletről ideszármazott fát édes gyümölcse és selyemtenyésztés végett nagyban miv., de helyenkint elva­ dulva is előfordul. M. nigra L. Szeder E. Fa. Lev. nyelesek, merevek, to­ jás-kerekek, szívesek, fogasak, felül érdesek, alul puha sző­ rösek. Vir. sárga-zöldek, a levelekkel egy időben fejlődnek. A termés bárkák tojás-hosszúkásak, hosszabbak a kocsány-

240 kaiknál. Lepel élei szőrösek. Bibék durva szőrüek. Gyümölcse fekete, savanyu. A spanyol szederfa neve alatt ismeretes ezen Perzsiából eredő fa, csak kertekben miveltetik. 300. Ulmus

L.

Szilfa.

Levelesedés előtt kora tavaszszal virágzó fa. Vir. töké­ letlen. Leple harang-alaku, 4—5—8 metsz. Himsz. 4—5—8. Vir. csomóban állók. Term. hártyás, lapos leppendék. U. campestris L. Mezei Sz. Fa. Lev. tojás-hosszúkásak, kétszeresen fűrészesek, felül kopaszak, fényesek, alul érdesek, szürke-zöldek. Vir. 5 himesek, csomóban ülnek, a levelesedés előtt kifejlettek. Leppendék kopasz, nyelteién. Fája fehér, puha. Erdőkben, szőllőkben, kerítések mellett. U. effusa Wild. Nyolczporodás Sz. Fa. Lev. tojásdad­ hosszúkásak, kétszeresen fűrészesek, felül kopaszak, alul pelyhesek. Vir. a levelesedés előtt kifejlődöttek, 6—7—8 hime­ sek, nyelesek, csomóban lefüggők. Leppendék élén szemsző­ rös. Terméses kocsánykák hajszálformák, lefüggök a leppendéknél hosszabbak. Megyénkben csak a nánai berekben tenyész. 301. Cannabis

L.

Kender.

Vir. kétlakiak. Himvir. fürtös. Lepel 5 levelű. Himsz. 5. Term. vir. párosan ülnek a fiatal ágacskák hónaljaiban s lát­ szólag rövid leveles füzért képeznek. A termés virág leple vékony hártyás, alig észrevehető oldalról hasított. Bibenyél 2. Makkocska az állandó lepelbe záródva. C. sativa L Vetési K. Gy. egynyári. Sz. felálló, szőrösödő, ágas, szegletes, magas. Lev. nyelesek, ötösek, ujasak, az alsók ellenesek, a felsők váltogatok, levélkék szálas-lándzsásak, fűrészesek, szőrösödők, a murváskodók aprók. Vir. kétlakiak, a termesesek szakadozó füzért, a himvir. összetett fürtöt képeznek. A növény erős bóditó szagú. Parlagokon, földeken, utakon, de miv. is. 302. Humulus

L.

Komló.

Vir. kétlakiak. Himvir. virágzata fürtös. Lepel 5 levelű. Himsz. 5. Term. vir. bárkában. Bárkák fedelékesen egymást

241 hátaló kétvirágu murvákból alkotvák, éréskor fűnemü tobozt képeznek. Bibeszár 2. Term. virág leple pikkelyforma. H. Lupulus L. Felfutó K. Gy. fás, igen ágas, terjedő. Sz. felfutó, szegletes, érdes, hosszú, igen ágas. Lev. ellene­ sek, pálhásak, hosszú nyelüek, szivesek, 3—5 karélyuak, ér­ desek, fűrészesen fogasak. Vir. zöldes-sárgásak, a termés vir. lefüggők, éréskor aszott, kerekded tojás-alaku tobozt képez­ nek. Cserjés helyeken, sövényeken.

* * * A csalánfélék családjából flóránk területén, kertekben és parkokban miveltetnek Ficus Carica L. a fügefa. Platanus orientális és Celtis australis diszfák.

50. Család. Plumbagineae Vent. Plumbágófélék. Vir. himnősek. Cs. állandó, 5 fogú, ránczos. Bokr. 5 szirmú, v. aljánál összenőtt szirmokkal, 5 hasábu. Himsz. 5. Bibenyél 3—5. Termés nem kovadó tok. 303. Statiee L.

Lelleg.

Cs. egylevelü, redős, felfelé száraz hártyás. Bokr. 5 szirmú. Szirm. néha aljukon össze vannak nőve. Himsz. a szirmok alján 5. Bibenyél 5. Term. együregű, egymagvu, nem kovadó tok. St. Gmelini Wild. Gmelinféle L. Sz. (tőkocsánya) levéltelen, szegletes, felálló, felül bugás, ágacskák hátrahajlottak. Lev. hosszúkásak, nyélbe keskenyedők, bőrnemüek, kopaszak, laposak, vékony, fehér, porczos élüek. Vir. kékek, füzére tö­ mött, sátorozó, egyoldali. Sziksós réteken és legelökön. KőhidGyarmaton és Kéménden.

51. Család. Portulacaceae Juss. Porcsinfélék. Vir. himnősek. Cs. 2 levelű v. 2 hasábu. Bokr. 5 szirmú. Szirm. néha összenőttek. Sz. fűnemü, húsos, lev. húsosak. Himsz. szabadok, vagy a szirmokhoz nőttek. Term. egy v. többüregü, kovadó tok v. egymagvu makkocska. 16

242 304. Portulaca

L.

Porcsin.

Vir. tökélyes. Cs. 2 hasábu, körülmetszve levalo, de töve állandóan megmaradó. Sárga bokr. 5 szirmú, alján néha összenőtt. Himsz. 8—15, aljukon szélesedők. Bibenyél 3—8 águ. Tok együregű, sokmagvu, tövön a csészével összenőtt, körülhasadva kovadó. P. oleracea L. Kövér P. Sz. hengeres, vereses, ágaival együtt lecsepült, gyökerező, kopasz. Lev. vastagok, húsosak, váltogatok, kopaszak, ülök, tompák, ékalakuak. Vir. aprók, sárgák, hónaljiak és végállók. Magv. aprók, vese-képüek, fe­ keték. Füve saláta gyanánt ehető. Parlagokon, földeken, gyü­ mölcsösökben, homokos réteken.

52. Család. Halorageae R. Br. Tengerfürtfélék. Vir. himnősek v. egyivaruak. Cs. csöve a maghonnal összenőve 4-osztatu. Bokr. felső állású, 4 szirmú. Himsz. 4 v. 8. Term. nem kovadó makkocska v. száraz csontár. Vizi növények. 305. Hippuris

L.

UssszaJtál.

Vir. himnősek v. egyivaruak. Cs. csöve hasas, a mag­ honhoz nőtt, karimája elmosódott. Bokr. nincs. Himsz. és bibe egy. Term. hosszúkás, alsó állású, egymagvu, csúcsán nyilt makkocska. H. vulgáris L. Lófark U. Gy. rostos. Sz. fűnemü, ízeit bördös, felálló, hengeres, az alsó ízeknél ágas és gyökerező, kopasz. Uszó vízbe merült. Lev. 8—12, árképüen lándzsásak, épélüek, egy-egy gyűrűben állók, kopaszak. Tenyész szervei és termései a lev. tövén vannak. Nő álló és lassan folyó vizekben, különösen dúsan és szép példányokban Tatában, a két városrész között elterülő nagy tóban. 306. Myriophyllum

L.

Tóborosta.

Vir. egylakiak. Himvir. csésze karimája 4-osztatu. Szirm. hullékonyak, 4-en. Himsz. 8. Termés vir. csészéjének csöve 4-szögletü, karimája 4-fogu. Szirm. hiányzanak v. alig észre­ vehetők. Bibe 4 bolyhos. Term. száraz, 4 részre oszló cson­ tár. Vizi növény.

243 M. verticillatum L. Gyűrűs T . Sz. felálló, vastag, töré­ keny, ízeit, rendesen vízbe elmerült. Lev. gyűrűben állók, szárnyasan-hasogatottak, sallangjai hajszálformák. Virágzata hónalji gyűrűs füzér. Murvák levélalakuak, fésűsen szárnya­ san-hasogatottak, virágainál hosszabbak. Korollák hullékoíiyak, aprók, zöldes-fehérek. Vasúti vizárkokban, mocsárokban. To­ kodon, kurali, tatai tavakban és m. M. spicaium L. Füzéres T . Sz. viz alatt és ízeiben gyö­ kerező, két-két ágas. Lev. szárnyasak, hajszálasak, gyűrűsek. Vir. veresesek, a szárhegyén gyűrűs, levéltelen, felálló, a víz­ ből kiemelkedő füzérben. Füzér felül himes, alul terméses. Felső murvái épek, az alsók bevagdaltak. Az előbbivel. 307. Ceratophyllum

L.

Lócsagaz.

Vir. egyivaruak, egylakiak. Himvir. burokja 12 levelű, a burok levelei szálasak, 2 fulánkosak. Porhonok 12—16, igen rövid nyelüek, felül 3-hegyüek. Term. és vir. burka 9—11 hasábu. Term. 1—3 szarvú makkocska. Vizi növény gyűrűsen ülő levelekkel. C. demersum L. Szarvas L. Vízben elmerült, sötét-zöld növény. Sz. vékonyak, kopaszak, ágasak, törékenyek, hoszszuak. Lev. villásan széthasogatottak, hajszál-sallanguak és gyűrűben ülők, számuk 8. Term. kerülékes, szárnyatlan 3 szarvú makkocska. Ezen szarvak egyike a makkocska hegyén akkora mint a makkocska, a többi kettő a makkocska vállán, rövid. Álló és lassan folyó vizekben, és vizzel telt árkokban. C. sabmersum L. Suta L. Az élőbbemhez igen hasonló. Lev. világos-zöldek, puhábbak, finomabbak, még jobban osz­ tottak. Czimpák hajszál-vékonyak, de legbiztosabban a ter­ mése által ismerhető fel, mely kerülékes, egyszarvú és szarva sokkal kisebb a termésnél. Álló vizekben ritka. Esztergom­ ban a borjumezei tóban, a sárisápi tóban, Tatában a fényes forrásban. 308. Callitriche

L.

Mocsárhur.

Vir. egyivaruak, és se bokrétájuk, se csészéjük. Vir. tövén két ellenes, szirom alakú murva van. Himsz. 1. Bibe16*

244 szár 2, árképü. Term. száraz, 4-felé elváló csontár. Minden egyes terméske egymagvu. C. verna L. Tavaszi M. Apró növény. Sz. vizben úszó, ízein gyökerező, szálas, ágas, kopasz, vékony. Lev. kopaszak, ellenesek, épélüek, lapiczkásak, szálasak. Vir. hónaljiak, ma­ gánosak. Murvák gyengén sarló-idomuak, összehajlók. Term. körkörös éle szárnyasán ormos. Álló és lassan folyó vizekben.

53. Család. Oenothereae Endl. Csészekürtfélék. Vir. himnősek. Cs. csöve a maghonnal összenőtt, kari­ mája 3—5 osztatu. Bokr. annyi szirmú, a hány a cs. met­ szetei. Term. kovadó tok v. nem kovadó makkocska. 309. Circaea

L.

Varázsfű.

Cs. csöve a maghonnal összenőtt, karimája 2 hasábu. Bokr. 2 szirmú. Szirm. kicsipettek. Himsz. 2. Term. körtealaku, 2 üregű, nem kovadó és horgas sertéktöl borzas tok. Ma'gv. meztelenek. C. Lutetiana L. Közönséges V. Sz. felálló, széjjel ágazó, pelyhes. Lev. nyelesek, tojásalakuak, kihegyezettek, gyengén fogasak. Murvák hiányoznak. Fürt végálló, szirm. kicsipettek. Vir. aprók, fehérek v. rózsaszinüek. Erdőkben, nedves helye­ ken, Duna-szigetekben. 310. Oenothera

L.

Csészekürt.

Cs. csöve hosszabb a maghonnál, az alsó rövidebb ré­ szével ahhoz hozzá nőtt, a felső hosszabb rész a 4-osztatu karimával együtt körülmetszve lehulló. Bokr. 4 szirmú. Himsz. 8. Bibe 4 águ. Term. alsó állású pyramis-alaku, 4-szögü, 4 rekeszü, 4 kopácsu, sokmagvu tok. Magv. meztelenek. Oe. biennis L. Ligeti Cs. Gy. orsó-alaku, vastag, húsos, végre fás. Sz. felálló, szegletes, durva szőrű. Lev. érdesek, hosszúkásak, laposak, fogasak, borzasak. Sárga, nagy virágjai hosszú füzérben. Bibe 4-águ. Himsz. a bokrétánál rövidebbek. Czukortartalmu húsos gyökere első évben ehető. Duna és Ga­ ram partjain, homokos gyepeken, dunai szigetek rétjein és füzeseiben.

245 311. Epilobium

L.

Csövirics.

Cs. csöve akkora v. valamivel hosszabb a maghonnál és ahhoz hozzá nőtt, karimája 4-osztatu, és körülmetszve le­ váló. Bokr. 4 szirmú. Himsz. 8. Bibe 4 águ. Termés hosszú, becző alakú szálas, 4-szögü, 4 rekeszü, 4 kopácsu, sokmagvu tok. Magv. szőr üstökkel. a) Minden

levél

váltogató.

E. angustifolium L. Keskenylevelü Cs. Gy. terjedő. Sz. magas, felálló, kopasz, egyszerű. Lev. ziláltak, nyelteiének, szálas-lándzsásak, eresek, alul kékesek. Vir. fürt murvás, te­ kintélyes hosszú. Szirm. kerekek, nagyok, kicsipettek, pirosak. Tok szürke pelyhes. Cserjésekben, erdei vágásokban, erdei réteken. b) Alsó lev. ellenesek. Kocsányok

virágzás

előtt

felállók.

E. hirsutum L. Piros Cs. Gy. erős rostu, földalatti hen­ geres indákat hajt. Sz. felálló, ágas, hengeres, borzas. Lev. lándzsásak, félben szárölelők, röviden lefutók, szőrösek, az alsók ellenesek. Szirm. nagyok, a csészénél háromszor na­ gyobbak, pirosak, tölcséresek, 2 hasábuak. Tok pelyhes. Víz­ partok bozótjaiban, malom-árkokban, füzesekben, mocsárokban. E. parviflorum Schr. Szórösödő Cs. Gy. törzs rövid, sű­ rűen rostos. Sz. hengeres, keveset ágas, borzas. Lev. puhák, nyelteiének, lándzsásak, fogacskásak, borzasak, a felsők vál­ takozók. Vir. kicsinyek, halavány-pirosak, hónaljiak zilált le­ veles, felálló fürtben. Tok pelyhes. Patakok, vizárkok szélein, mocsárokban, nedves réteken, füzesekben, c) Alsó lev. ellenes. Kocsányok virágzás előtt leko­ nyulok. Sz. lefutó, szőrös, vonal nélkül. E. montanum L. Hegyi Cs. Gy. terjedő. Sz. hengeres, lelapult pelyhektől selymes, ágas, többnyire vereses. Lev. ko­ paszak, a felsők váltogatok, a többiek ellenesek és hármasak, tojásdad-hosszúkásak, fogasak, alul a gerinczen és szélén pelyhesek. Vir. kicsinyek, rózsaszinüek, hónaljiak. Szirm. viszszás-tojásdadok, 2 hasábuak. Tok pelyhes. Hegyi erdőkben. E. palustre L. Derécze Cs. Gy. orsó-alaku, rostos. Sz. terjedő, tövétől felegyenesedő v. felálló, hengeres, ágas, pely-

246 hes. Lev. lándzsásak, épélüek, nyelteiének, kopaszosak, alju­ kon ékalakuak, az alsók ellenesek. Vir. halavány pirosak, ki­ csinyek. Bibék pákba összenőttek. Szirm. a pelyhes csészénél kétszer nagyobbak. Mocsárokban, hegyi mohás, nedves he­ lyeken. Szentgyörgymezei, ebedi tavakban, Dömösön. d) Alsó lev. ellenesek. Kocsány, virágzás előtt felállók. Sz. lefutó, emelkedett vonallal. E. roseum Schreb. Rózsavirágu Cs. Gy. hajszál-rostu. Sz. felálló, ágas, sokvirágu, 2—4 lefutó, vonalak által szeg­ letes, felül szőrösödő. Minden levél nyeles (nyél 4—12 m. m. hosszú). Lev. hosszúkás-lándzsásak és hosszúkás ékidomuak, hosszasan kihegyezettek, egyenetlenül sűrűen fűrészfogasak, az alsók ellenesek. Szirmok halavány-pirosak. Tok szálaspeiyhesedő. Bibék pakká összeállók. Igen ritka. Dömösön a Vadálló-kövek alján árnyékos, nedves helyen, patak szélén, és a börzsöny-mária-nostrai hegységben. Helembánál, a csurgókuti ároknál, az Ipoly által elöntött félig kiszáradt helyen. Csolnokon nedves árkoknál. E. tetragonum L. Négyszögű Cs. Sz. felálló v. felegye­ nesedő, igen ágas, 2—4 emelkedett a lev. szélekről lefutó vonalaktól, 2—4-szegletü. Lev. nyelesek, lándzsásak és szálas-lándzsásak, fűrészesek, kopaszak, fényesek. Vir. kicsinyek, világos-pirosak. Nedves, mocsáros helyeken, hegyi patakok szélein, vágásokban.

54. Család. Lythrariae Juss. Füzényfélék. Vir. himnősek. Cs. alsó állású, egylevelü, 6—12 fogu. Szirm. a csésze felső részébe erősitvék, néha hiányzanak. Himsz. annyi, a hány a szirom v. 2—3-szor annyi. Bibenyél égy. Term. a csészétől körülvett hártyás 3—4 rekeszü, sza­ bálytalanul szakadó tok. 312. Lythrum

L.

Füzény.

Cs. hengeres csövű, bordás, 8—12 fogu, fogak kétso­ rosak. Bokr. 4—6 szirmú. Himsz. 6—12. Bibenyél fonál-alaku. Bibe gömbded. A csészétől körülvett tok 2 rekeszü, sokmagvu, szabálytalanul szakadozó.

247 L. Salicaria L. Réti F. Gy. fás. Sz. felálló, ágas, szeg­ letes. Lev. nyelteiének, ellenesek v. 3—4-vel szives-lándzsásak, érdesek. A gyűrűs vir. fürt szárhegyi. Vir. 12 hímesek. A vereses csésze belső fogai árképüek, hosszabbak mint a külsők. Vir. pirosak. Tok az állandó csésze által födött. Nedves réteken, nádasak és füzesekben, a dunai szige­ tekben. L. virgatum L. Vesszős F. Gy. fás. Sz. felálló, kopasz, hengeres, ágas, ágai vesszősek, megnyúltak. Lev. kopaszak, az alsók lándzsás-szálasak, hegyesek. Végálló virágfürt, alul örvös. Vir. 12 himesek, pirosak, a külső csésze fogai 3-szegletüek, a belsők árképüek. Tok hosszúkás. Árkokban, pata­ kok szélein, nedves réteken, a dunai szigetek nádasai és fü­ zeseiben, az Ipoly partján Helembánál, Farnadon, Tatában és m. L. Hyssopifolium L. Alacsony F. Gy. vékony. Sz. he­ nyélő v. felegyenesedő, szegletes, ágas. Lev. váltogatok, szálas-lándzsásak, kopaszak, az alsók ellenesek. Vir. kicsinyek, világos-pirosak, hónaljiak, magánosak, 6 himesek. Szirmai le­ hullok. Cs. 12 foguak, a 6 külső fog 3-szegletü, a 6 belső lándzsás. Tok hosszúkás, ülő. Nedves réteken, legelőkön, mo­ csárokban, vizlepte helyeken. Esztergomban, Farnadon, az Ipoly mellett Helembán, Tatában.

55. Család. Ericaceae Endl. Hangafélék. Ezen család flóránk területén csak a következő nemmel és fajjal van képviselve. 313. Monotropa

L.

Gasillat.

Vir. himnősek. Cs. 4—5-levelü, állandó. Bokr. harangalaku, 4—5 szirmú. Szirm. aljukon púposak, homorúak, mé­ zet tartalmaznak. Porhonok együregüek és hasadékkal nyílók, számuk 10. Bibenyél egy. Tok 4—5-szögü, 4—5 rekeszü, 4—5 kopácsu, sokmagvu. Sárgás-fehér, levéltelen, pikkelyes szárú növény. M. Hypopitys L Fenyő-alji G. Az egész növény nedv­ dús, halavány-sárgás. Gy. gumós. Sz. felálló, egyszerű, toll-

248 vastagságú, levéltelen, pikkelyes, kopasz. Vir. végálló, sokvirágu, fiatal korukban lekonyult fürtben. Szirm. pelyhesek, fogaeskásak. Tok hosszúkás, szőrösödő. Hegyi erdőkben, bük­ kök, tölgyek tövein élődik.

56. Család. Thymeleaceae Juss. Boroszlányfélék. Vir. gyakran himnősek. Lepel alsó állású, sokszor szines, csöves, 4 hasábu. Porhonok 8—10, a csésze csövében vagy torkolatában 2 üregűek, 2 hosszú nyilassal nyilók. Bibe és bibenyél egy. Term. makkocska v. csontár. 314. Passerina

L.

Cziczó.

Lepel csöves, állandó, elfonnyadó, 4 hasábu. Himsz. 8, kétsoruak. Az egymagvu, hegyes orrú makkocska, az elher­ vadó lepeltől van körülvéve. P. annua Wickstr. Egynyári Cz. Sz. hengeres, felálló, kopasz, ágai vesszösek, felállók. Lev. ziláltak, lándzsás-szálasak, nyelteiének, felállók, épélüek. Vir. pelyhesek, aprók, sárga­ zöldek, a lev. hónaljában végre hosszú vesszős, leveles fü­ zért képeznek. Leple hasábjai virágzás után összetartanak. Makkocskák csőrösek, fényesek, feketék. Homoki, hegyi gye­ peken, földeken. 315.

Daphne

L.

Boroszlán.

Lepel tölcséres, szines, hullékony, 4 hasábu, bokrétaalaku. Himsz. 8, kétsorosak. Csontár egymagvu, börnemü v. húsos héju. Cserje. D. Mezereum L. Farkas B. Alacsony cserje. Gy. nagy, ágas. Sz. szürke kérgü, ágai csak csúcsuk felé levelesek. Lev. ékalakuan lándzsásak, épélüek, váltogatok, lehullok, kopaszak, a végállók nyalábosak. Vir. rózsaszinüek, illatosak, kora tavaszszal a levelek előtt fejlődnek, 2—3-val ülők. Termés borsó-nagyságu, húsos, golyó-alaku, fényes, biborveres. A nö­ vény csipős, éles, mérges. Erdőkben, Vaskapun, Cserepesben, Szentléleken, a Gerecse-h., Kovácspataknál, Helembánál, Bör­ zsönyben, de mindenütt. Ritka.

249

57. Család. Santaleae R. Br. Szantalfélék. Vir. himnősek. Lepel felső állású, 4 hasábu, belül szines. Himsz. 4—5, a lepel tövére erősített. Bibenyél egy. Term. egymagvu makkocska. Lev. váltogatok. 316. Thesium

L.

Bögretok.

Lepel tölcsér-alaku, felső állású, állandó, belül szines, csöve a maghonnal van összenőve, karimája 4—5 hasábu. Himsz. 4—5, aljukon szakállasak. Term. bögre-forma. Th. montanum L. Hegyi B. Gy. fás, terjedő, ostorindás. Sz. felálló, karczolt, szegletes, kopasz, bugás. Lev. szálaslándzsásak, 5-inuak. Vir. buga nagy, pyramis-alaku, leveles. Term. golyó-alaku, hálózatosán bordás, kocsányos, az állandó begöngyölődött lepel karimánál 3-szor nagyobb. Vir. fehérek. Száraz réteken, hegyoldalokon. Sas-h., Strázsa-h., Vaskapun, Csolnokon, Bajnán, Tatában. T h . ramosum Hayne. Ágas B. Sz. fürtösen ágas. Lev. lándzsás-szálasak, 3-inuak. Term. tojásdad-hosszúkás, eres, ideges, ülő, s az állandó begöngyölődött lepelnél háromszor hosszabb. Homokos, füves helyeken. Csenkén, az esztergomi és kövesd-helembai szigeteken, Bikolon. Th. humile Vahl. Alacsony B. Lev. nyelteiének, szálaslándzsásak. Sz. felálló, kopasz, merev, egyszerű, füzéres vi­ rágzattal v. bugásán ágas, füzéres, rövid ágacskákkal; a ter­ méskék csaknem kocsánytalanok, a főkocsányhoz simulok, eresek, idegesek, körkörösek, háromszor hosszabbak a begön­ gyölődött lepelnél. Homokos talajú vetések közt, Duna mel­ lett Szentgyörgymezőn. Ritka.

58. Család. Loranthaceae Don. Fakinfélék. Vir. himnősek v. egyivaruak. Cs. csöve a maghonhoz nőtt. Bokr. 4—8 szirmú. Himsz. 4—8, a szirmokhoz nőttek. Bibe egy. Term. egymagvu bogyó ragadós péppel. Fák ágain gyökerező élősködő ágas cserjék. 317. Loranthus

L.

Fákin.

Vir. himnős v. kétlaki. Cs. csöve a maghonnal össze­ nőtt. Karimája felső állású, igen kurta. Szirmok és porhonok

250 6—8, ez utóbbiak tövükön a szirmokhoz nőttek, csúcsaikon szabadok. Bibenyél fonál-alaku, gombos bibével. Bogyó alsó állású, egymagvu. L. europaeus L. Európai F. Sz. igen ízeit, kopasz, ágai hengeresek. Lev. ellenesek, visszás tojásdad-hosszúkásak, ko­ paszak, épélüek, bőrnemüek. Vir. kétlakiak, szárhegyi, egy­ szerű fürtben. Szirm. hullékonyak, zöldes-sárgák. Bogyók körtealakulag gömbdedek, sárgák, enyvesek. A tölgyek ágain ül. Kétágu-hegyi, cserepesi, szentléleki erdőkben, a farnadi tölgy­ erdőben, Tatában. 318. Viscum

L.

Fagyöngy.

Vir. egy v. kétlakiak. Himvir. Cs. húsos, bőrnemü, 4 hasábu. Bokr. hiányzik. Portokok 4-en, a cs. sallangjaihoz nőttek, likakkal nyilók, porhonok nyelteiének. Termés vir. cs. maghonnal össze van nőve, karimája elmosódott. Szirm. ren­ desen 4-en, húsos bőrnemüek, szabadok. Bibe nyelteién. Bogyó egymagvu. V. album L. Fehér F. Sz. villásan, igen ágas, ízeit, a fák ágain ülő, kopasz, ágai hengeresek. Lev. ellenesek, ékalakuan lándzsásak, épélüek, bőrnemüek, kopaszak, 5 idegüek, Vir. sárgák, kétlakiak, 3—5-vel csomókban. Bogyók golyóalakuak, átlátszó fehérek, ragadós nedvüek. Élősködők. Erdők­ ben, tölgy-, kőris-, hárs-, bükkfákon.

59. Család. Leguminosae J. Hüvelykesek. A hüvelykesek v. pillangósak, füvek, bokrok v. fák, vál­ togató, összetett, hármas v. szárnyalt, pálhás levelekkel. Cs. 5 fogú v. 2 ajkú, többnyire lehulló v. elhervadó. Bokr. sza­ bálytalan pillangós, 5 szirmú, a hátsó szirom — vitorla — rendesen nagyobb, a két oldalt állók — szárnyak — maguk közt egyenlők, a két első v. mellső — csónak — köröskörül össze van nőve. Porzó 10, porszálai v. mindnyájan egy ép csővé vannak összenőve — egyfalkasak — vagy egyik a 10-ik szabad — kétfalkasak —. Termő magános, felső állású, egy bibenyélü. Term. hüvelyk, ritkábban czikkhüvelyk.

251 I. P o r s z á l a k 319.

Cytisus

Porodák egyfalkasak. szélükön redős ránczosak. dén áll a bibenyél végén. alján keskenyedő, lapított. ellátva. Vir. sárgák. a) Vir.

eg-yfalkasak. L.

Zanőt.

Cs. 2 ajku. Szárny-szirmok felső Bibenyél felegyenesedő. Bibe fer­ Lev. hármasak. Hüvelyk hosszúkás, Magv. köldöke függelékkel van

ernyősen

gombosak.

C. austriacus L. Osztrák Z. Félcserje. Sz. felálló, sző­ rös, hengeres, sokágú. Lev. hármasak, lelapult, selymes sző­ röktől mindkét lapjukon ezüstösen fénylők. Levélkék lándzsásak, épélüek. Virágzat szárhegyi ernyős gomb. Virágok sár­ gák. Cs. hosszúkásak, szőrösek. Hüvelykek szálas-hosszúkásak, gyapjasak. Cserjésekben, hegyi és homokos réteken, utak, szőllők szélein. C. capitatus L. Borzas Z. Félcserje. Sz. felálló, henge­ res, elálló szőröktől borzas, felül ágas. Lev. hármasak, mind­ két lapjukon szőrösek, elálló szőrökkel. Levélkék hosszas, visszás-tojásdadok, szálka-végüek, épélüek. Vir. sárgák, az ág hegyeken gombosak. A csöves, hosszúkás csészék, a kocsányok és a sötét-barna hüvelykek borzasak. Az előbbivel. b) Vir. hónaljiak. C. supinus L. Henye Z. Félcserje. Sz. hengeres, borzas, henyélő, széjjelterülő, igen ágas, az ágak felegyenesedők. Lev. hármasak, felül fűzöldek, kopaszak, alul lelapult, sely­ mes szőröktől ezüstösen szürkék, fényesek. Levélkék visszástojásdadok, épélüek. Vir. hónaljiak, magánosak, kocsányosak, sárgák. A hosszas cs. épek, kocsány, és sötét-barna hüvely­ kek fehéren borzasak. Napos dombokon, hegyi réteken, cser­ jésekben, erdőkben. c) Vir. végálló fürtben. C. nigricans L. Feketedő Z. Alacsony cserje. Sz. a fel­ álló, vesszős ágakkal, lelapult szőrű. Lev. hármasak, felül kopaszak, sötét-zöldek, alul halaványabbak, szőrösek, levélkék lándzsásak, épélüek. Szárhegyi, felálló, levéltelen, megnyúlt

252 fürtje gazdag, sárga virágú. Csészék szőrösek, apró foguak. Hüvelykek szálas-lándzsásak, lelapult szőrüek. A növény megszáradás által megfeketedik. Köves, cserjés helyeken, erdők­ ben, szőllők és utak mellett. 320. Genista

L.

Rekettye.

Cs. kétajku, igen apró, két felső foggal. Vitorla hosszú­ kás, legtöbbször hátra gyökönt. Csónak tompa-végü. Szárny­ szirmok felső szélükön redős ránczosak. Himsz. egyfalkasak. Bibenyél felegyenesedő. Lev. többnyire osztatlanok, egysze­ rűek. Hüvelyk hosszúkás, két v. többmagvu, magv. köldöke függeléktelen. Vir. sárgák. G. tinctoria L. Nyul R. Gy. igen hosszú, sokfejű. Sz. tövön gyengén fás, cserjésedő, felegyenesedő v. felálló, hen­ geres, barázdás, lelapult szőrű, ágas. Virágzat fürt, vir. sár­ gák. Lev. nyelteiének, lándzsás körkörösek, épélüek, szélükön szemszőrösek. Bokr. és a szálas, egyenes hüvelykek kopa­ szak. Erdei, hegyi, homokos réteken. G. ovata WK. Szöszös R. Lev. nyelteiének, tojás-lándzsásak, borzasak. Hüvelykek sűrűen borzasak. Vir. sárgák. Az élőbbemhez igen hasonló, s válfaja gyanánt tekinthető. Hegyi, erdei füves helyeken ritka. Vaskapu-h., 300 garádicshegyen, Szentléleken, kesztölczi vágásokban, Kétyen, Süttőn, a Gerecse-hegyen. G. pilosa L. Szőrös R. Sz. tövön fásak, henyélők, szeg­ letesek, barázdált ágakkal. Lev. igen rövid nyelüek, válto­ gatok, nyalábosak, visszás tojásdad-Iándzsásak, selymesen sző­ rösek. Vir. magánosak v. csomósak, rövid kocsányuak, sár­ gák a lev. hónaljaiban. Cs. felső ajaka aljáig hasadt. Hüvely­ kek lapitottak, szőrösek, kevés magvuak. Sziklás, füves he­ lyeken ritka. Dömösön, Simony-h., Nyalka-bérczen, Maróthon, Csolnokon. G. procumbens WK. Henyélő R. Sz. tövön fásak, henyé­ lők, később felegyenesedők, szőrösek, alig ágasak. Lev. ép­ élüek, lándzsásak, alul és szélükön selymesen szőrösek. Vir. kocsányosak, magányosak v. párosak, kopaszak, aranysárgák, a leveleknél nagyobbak. Hüvelykek szálas-hosszúkásak, sely-

253 mesék, sokmagvuak. Ritka, a dörögni Henrik-magaslaton és a dömösi erdők mészszikláin. 321.

Ononis

L.

Iglicse-tövis.

Cs. 5 hasábu, mélyen hasadt, harang-alaku, állandó. Csónakja csőrbe végződik, szárny-szirmok nem redősek. Por­ honok egyfalkasak, csúcsuk felé szélesedők. Hüvelyk ülő, duz­ zadt, rendesen horgas bibenyéllel koronázott. Lev. hárma­ sak, levélnyél pálhás. 0. spinosa L. Tövises I. Sz. felállók, nem ritkán veresesek, egyfelül borzasak, tövises, páros ágakkal. Vir. magá­ nosak, hónaljiak pirosak, levélkék hosszúkás-oválisak, a pálhákkal együtt kopaszak, fogacskásak. Hüvelykek felállók, tojás-alakuak, akkorák és hosszabbak mint a csészék. Magvak szemcsések, érdesek. Réteken, legelőkön, utak, földek szé­ lein, kerítések mellett. 0. Columnae Ali. Sárga I. Sz. felegyenesedő, szőrösödő, alján cserjésedő. Levélkék visszás tojás-alakuak, fogacskásak, mirigyszőrösek. Vir. kicsinyek, hónaljiak sárgák, ülők. Szirm. a csészénél rövidebbek. Hüvelykek felállók, tojás-alakuak. Igen ritka, a csolnoki Kálvária-hegy mészkő-szikláján. 322. Anthyllis

L.

Nyulherefű.

Cs. csöves, 5 fogú, a termés érésekor elszáradó. Csó­ nak szirma tompa v. rövidhegyü. Szárnyak nem ránczosak. Porhonok egyfalkasak, csúcsuk felé szélesedők. Hüvelyk ke­ rek, csészébe zárt 1—3 magvu. Lev. páratlanul szárnyasak, levélkék épélüek. A. Vulneraria L. Közönséges Ny. Sz. fűnemü, felegye­ nesedő, ágas. Lev. felül kopaszak, épélüek, a tőlev. osztat­ lanok, tojás-alakuak, a szárlev. páratlanul szárnyasak, levélkéi tojás-lándzsásak és szálasak. Vir. gömb páros, tömött, sok sárga v. vereses virágú ujjas murvákkal. Csésze hasas, ferde nyilásu. Az egész növény molyhos, szőrös. Száraz dombokon, hegyi és homoki réteken.

254 II. Porszálak kétfálkasak. 323. Medicago

L.

Csigacső.

Cs. 5 fogii. Bokr. hullékony. Csónak tompa. Himsz. 2 falkasak. Bibe kopasz. Hüvelyk együregű, lapitott és sarlósán v. csigaformán csavarodott, 1 v. sokmagvu. Lev. hármasak, a) Hüvelykek sarlós-alakuak v. csak egyszer csigásán csavarodottak. M. falcata L. Sárkerep Cs. Gy. hosszú, fás. Sz. fel­ egyenesedő, szegletes, kemény, ágas. Lev. hármasak, levélkék szálas ékidomuak, szálka-hegyüek. Fürtje sok sárga virágú, rövid, csaknem gombos. Kocsányok virágzás után is felállók. Hüvelykek lapitottak, sarló-képüek v. egyszer tekeredettek, szőrösek, egy v. többmagvuak. Száraz réteken, erdei vágá­ sokban, utak, földek szélein. b) Hüvelykek 2—3 tekervénynyel. M. sativa L. Luczerna Cs. Gy. kissé fás, orsó-idomu, vastag, mélyen a földbe beható. Sz. felegyenesedő, szegletes, ágas. Lev. hármasak, levélkék visszásán tojásdadok v. szálas ékidomuak, fogasak, szálka-végüek. Fürtje hosszúkás, sok ibolyaszinü virágú. Kocsányok rövidebbek a csészénél, a vi­ rágzás után is felállók. Hüvelykek duzzadtak, szőrösek, csiga­ formára csavarodottak, 2—3 tekervénynyel. Nagyban mivelik földeken, de el is vadul. M. prostrata Jacq. Csépiész Cs. Gy. fás, sokágú. Sz. henyélő, ágas, szegletes. Lev. hármasak, levélkék szálas ék­ idomuak, elől fogasak, szálka-végüek. Kurta fürtje 5—10 sárga virágú, kocsány, hosszabbak mint a csészék, a virágzás után lekonyulnak. Hüvelykek csiga módjára csavarodottak, 2—3 tekervénynyel. Napos, hegyi réteken. Trachyt és mész­ sziklákon ritka. A Szamárhegy déli oldalán, a Galla-hegyek tetején Letkésnél. c) Hüvelykek vese-alakuak, csúcsukon egy tekervény. M. lupulina L. Komlós Cs. Gy. barna, igen rostos, rost­ jai a föld alatt minden irányban elterjednek. Sz. henyélő, ágas, szép zöld, kissé szőrös. Lev. hármasak, levélkék viszszás-tojásdadok, szőrös kék-zöldek, szálka-végüek. Virágzata

255 sok, apró, sárga virágú, hosszúkás gömb. Kocsánykák akkorák mint a levele. Hüvelykek vese-alakuak, duzzadtak, rövid csú­ csukon egy tekervénynyel, egy v. többmagvuak, kopaszak v. mirigyszőrösek, az érettek feketék. Száraz réteken, legelőkön, utak és parlagokon. d) Hüvelykek több tekervénynyel, fulánkos&k. M. minima Desrous. Piczi Cs. Sz. felegyenesedő v. he­ nyélő, lev. együtt szőrös. Lev. hármasak, levélkék visszás-toj ásdadok, puhák, szálka-végűek. Vir. aprók, sárgák. Kocsánykák 1—6 viráguak, hosszabbak v. kurtábbak a levélnél. Hüvelykek csiga módra csavarodottak, 3—5 tekervénynyel golyó-alakuak, szőrösek, fulánkosak, fulánkok horgasak, árképüek. Réteken, homokos gyepeken. Cserjés dombokon. 324.

Trigonella

L.

Lepkeszeg.

Cs. 5 hasábu v. 5 fogu. Bokr. hullékony. Csónak tompa. Himsz. 2 falkasak. Maghon a virágzás után a vitorlától eltá­ volodik. Bibenyél kopasz. Hüvelyk szálas, lapított, egyenes v. gyakran ivesen görbe, eres, redős, 2 kopácsu, sokmagvu. Lev. hármasak. T r . monspeliaca L. Heverő L. Sz. földön heverő, keve­ set ágas, pelyhes. Lev. hármasak, levélkék visszás-toj ásdadok, pelyhesek. Közkocsánya igen rövid, szálka-hegyü. Sárga, apró vir. hőnalji ernyöforma csoportban ülnek. Hüvelykek szálasak, lapítottak, ivesen görbültek, csillagmódra széjjelberzedtek. Ritka. Homoki gyepeken. Szentgyörgymezőn, ho­ mokos dunaparton Maróthnál. Mészsziklákon. Kesztölcznél a Bielaskálán, bajnai Őrhegyen, Kövesden a Trachyt-hegyen, Doroghon. 325. Melilotus

Toum.

Somkóró.

Cs. 5 fogu. Bokr. lehulló. Csónak tompa. Himsz. 2 fal­ kasak. Bibenyél kopasz. Hüvelyk tojás-alaku, duzzadt, nem kovadó, kicsiny, 1—2 magvu. Vir. fürtösek. Lev. hármasak, a) Vir. sárgák. M. dentata Pers. Fogas 8. Sz. felálló, ágas, kopasz, szegletes, magas. Lev. hármasak, levélkék hosszúkás-lándzsa-

256 sak, élesen fűrészesek, kopaszak. Pálhák árképüek, aljukon bevagdalt fogasak. Sárga, kicsiny vir. hónalji levéltelen, végre megnyúlt fürtben; kocsánykák felényiek mint a csésze, szárny­ szirmok a vitorlánál rövidebbek és hosszabbak mint a csónak. Hüvelykek tojás-alakuak, kopaszak, felső forradásuknál ki­ emelkedő éllel, teljes éréskor feketék. Vizárkok, patakok szélein. Réteken, nedves helyeken, utakon, sós talajon. Dunai szigetekben, Csóven, Tokodon, Bajóthon a Vadaskert szélén, Csenkén, Muzslán, Tatában. M. officinalis L. Orvosi S. Sz. felálló, ágas, kopasz, szegletes, magas, kemény. Lev. hármasak, levélkék kopaszak, élesen fűrészesek, az alsó lev. levélkéi visszásan-toj ásdadok, a felsőké hosszúkás-lándzsásak. Pálhák épélüek, sertések, illa­ tos, sárga vir. hónalji levéltelen fürtben. Kocsánykák rövi­ debbek a csészénél. Szárny, és vitorla szirm. egyenlők, de hosszabbak a csónaknál. Hüvelykek tojásdadok, kopaszak, hátukon tompa éllel, világos sárga-barnák. Réteken, legelö­ kön, földeken, cserjésekben, utak szélein. M. macrorrhyza WK. Nagygyökerü S. A M. officinalishoz igen hasonló, de levélkéi keskenyebbek, épélüek, v. gyengén fűrészesek. Vir. sárga. Vitorla barna vonalozott, akkora mint a csónak, és a szárnyas kocsánykák felényiek mint a csésze. Hüvelyk tojás-alaku, lelapult szőröktől pelyhes, hátán kiemel­ kedő éllel, az érett fekete. Nedves, sziksós helyeken. Kéménd és Kőhidgyarmat közt, Tatában. b) Vir.

fehérek.

M. alba Descouss. Fehér S. Sz. felálló, ágas, kopasz, magas. Lev. hármasak, levélkék tompák, élesen fogasak, kopaszak, az alsók körkörösek, a felsők hosszúkás-lánd­ zsásak. Pálhák sertések, épélüek. Fehér vir. hónalji levél­ telen, hosszú fürtben. Kocsánykák felényiek mint a csésze. Szárny, és csónak szirm. egyenlők, de rövidebbek a vitorlá­ nál. Hüvelykek világos sárga-barnák, tojásdadok, kopaszak, hátukon domborúak, tompa éllel. Réteken, földeken, utakon, homokos gyepeken.

257 326. Trifolium

L.

Lóhere.

Cs. 5 hasábu v. 5 fogu. Bokr. állandó, elszáradó. Csó­ nak tompa. Himsz. 2 falkásak, aljukon a bokrétával csőbe összenőttek, csúcsuk felé kissé szélesedők. Bibenyél kopasz. Hüvelyk tojás-alaku, ritkán hosszúkás, duzzadt v. lapított, nem kovadó, 1—3 magvu. Lev. hármasak. a) Bokr. piros. Vir. nagy gömb, 4 cm. hosszú és ugyan­ annyi széles, v. füzér 8 cm. hosszú, 2—3 cm. széles. Cs. torkában emelkedett szőrgyürü van. T r . pratense L. Réti L. Gy. ujjnyi vastagságú, számos mellékgyökerekkel, vastag bélü. Sz. felegyenesedő, hengeres, csaknem kopasz. Lev. hármasak, levélkék tojásdadok, épélüek, nem ritkán fehér v. fekete foltosak. Pálhák tojásdadok, ép­ élüek, kalászosak. Vir. gömb galléros, golyó-alaku, piros, rit­ kán fehér. Cs. szőrösek, 10 idegüek, fogai fonál-alakuak, pillásak, felállók. Réteken, legelőkön, de miv. is. T r . médium L. Gacsibás L. Sz. tekergős, felegyenesedő, ágas. Lev. hármasak, levélkék hosszúkás-lándzsásak, épélüek. Pálhák szálas-árképüek, épélüek. Vir. gömb golyó-alaku, gallértalan, piros. Cs. 10 idegü, csöve kopasz, fogai fonál-ala­ kuak, pillásak, a termés érésekor is felállók. Köves, bozótos helyeken, erdei vágásokban, hegyi, erdei réteken. T r . alpestre L. Bérezi L. Gy. terjedő, sokrostu, barna v. sárgás héjú, fehér bélü, kissé fás. Sz. felálló, egyszerű, szőrös, merev, hengeres, fehér bélü. Lev. hármasak, felül ko­ paszak, alsó lapjukon szőrösek, szép zöldek. Levélkék lándzsásak, fogacskásak, eresek. Pálhák szálas-hosszúkásak, árképüek, épélüek. Vir. gömb golyóalaku, alján galléros. Vir. sö­ tét-pirosak. Cs. 20 idegüek, gyapjasak, fogai fonál-alakuak, szemszőrösek, egyenetlenek, még a termés érésekor is fel­ állók. A két élőbbemtől első tekintetre különbözik merev ál­ lása, sötét-zöld, keskeny levelei és sötét-veres virágai által. Erdei nyilt helyeken, vágásokban, cserjés, száraz hegyoldalokon. T r . rubens L. Piruló L Sz. mereven felálló, kopasz. Lev. hármasak, kopaszak. Levélkéi lándzsásak, fulánkosan fogasak. Pálhák lándzsásak, igen nagyok, hártyásak, hosszú 17

258 hegyűek, aprón és ritkán fűrészesek. Füzér hosszúkás, hen­ gereled, vastag, tömött, a tövén néha galléros. Cs. 20 idegüek, fogai egyenetlenek, szörös-szélüek, árképüek. Területünkön tenyésző lóherék közt a legszebb és a Tr. pannonicummal a legnagyobb. Köves, elhagyott szőllőkben, bozótos dombokon, erdőkben és vágásokban. T r . incarnatum L. Hússzinü L. Sz. és lev. borzasak, puhák. Levélkék visszás-tojásdadok. Pálhák tojásdad-hegyesek. Füzér hosszudad-hengeres. Gs. 10 idegü selymesen szőrös, fogai a pi­ ros bokrétánál rövidebbek, hosszú szemszőrösek. Tenyésztik és elvadultan, bár ritkán előfordul, pl. a vasút mellett Nánán. b) Vir. halavány-sárga. Virágzata nagy gomb. kában emelkedett szőrgyűrü van.

Cs. tor­

T r . ochroleucum Hudt. Vajszínű L. Sz. felálló, csúcsa felé levéltelen, kemény szőrű. Lev. hármasak, szőrösek. Le­ vélkék épélüek, hosszúkás-lándzsásak. Pálhák hosszúkásak, épélüek. Vir. gomb ovális. Vir. halavány-sárgák. Cs. 10 ide­ güek, durva szőrüek, fogai szemszörösek. Világos erdőben, cserjés, köves helyeken, vágásokban, hegyi réteken. T r . pannonicum Jacq. Dunamelléki L. Sz. felálló, merev, borzas. Lev. hármasak, levélkék tojás-lándzsásak, épélüek, borzasak. Vir. gomb csaknem golyó-alaku, igen nagy tömött, magános, alján gallértalan. Cs. 10 idegü. Cs. fogai szőrösek, az alsó a sárga korolla csövével egyenlő nagyságú. Pálhák szálasak, borzasak. Erdei réteken, vágásokban, utakon. 300 garádicsnál, Fehérkő-hegyen, Szentléleken, Dömösön. c) Vir. fehér v. piros. Virágz. gömbös. Cs. 10 idegü nem felfúvódott, a cs. torkában szőrgyűrü nincs. Cs. fogai a korollánál rövidebbek. T r . repens L. Gyökerező L. Gy. rostos, fehéres, a föld­ ben minden irányban terjedő. Sz. heverő, gyökerező, ágas, hengeres, kopasz. Lev. hármasak, hosszú nyelüek, levélkék visszás-tojásdad, apró foguak, kopaszak. Pálhák tojásdad-épélüek, szálka-végüek, aszottak. Vir. gombok golyó-alakuak. Vir. fehérek v. halavány-pirosak, kocsányok hónaljiak, a levél­ nél hosszabbak a virágzás után lehajtók, belső kocsánykák

259 akkorák mint a 10 idegü cs. csöve. Gs. kopasz. Torok mez­ telen. A hüvelyk hosszudad hárommagvu. Gyökerező szára és nem felfúvódott cs. által a többi fajoktól nagyon különbözik. Nedves réteken, legelőkön, utakon, földeken. T r . montanum L. Háromfejű L. Gy. ujjnyi vastagságú, sárgás-barna héjú, fehérbélü, taplós, rostos. Sz. hengeres, merev, kemény, felül ágas, szőrös. Lev. hármasak, felül ko­ paszak, levélkék hosszúkás-lándzsásak, eresek, szép zöldek. A gyöklevelek hosszú nyelüek. Vir. gombok golyó-alakuak, aljukon gallértalanok, tömöttek. Vir. fehérek, rövid kocsányuak, az alsók a virágzás után lehajlanak, megasznak, kocsánykák háromszor rövidebbek a szőrös, 10 idegü cs. csö­ vénél. Torok meztelen. Hüvelyk egymagvu. Réteken, bozótos, száraz helyeken, erdei utakon, kősziklák közt. T r . hybridum L. Korcs L. Sz. egyenes felálló, hengeres, bördös, kopasz, karczolt, ágas. Lev. hármasak, levélkék rövid nyelüek, tojásdad-hosszúkásak. Vir. gombok golyó-alakuak, tömöttek, kocsánykák hónaljiak, felső vir. fehérek, az alsók pirosak, végre kétszer hosszabbak a levélnél, virágzás után lehajolnak, belső kocsánykák kétszer hosszabbak a kopasz csésze csövénél. Torok meztelen. Nedves, mocsáros réteken. d) Vir. rózsaszínűek v. fehérek, murvásak. Cs. a termés érésekor megnagyobbodnak, hasasán felfúvódnak és a korollával együtt lehajlanak. T r . fragiferum L. Eper L. Sz. gyökerező ágas, henge­ res, terjedő. Lev. hármasak, hosszú nyelüek, levélkék rövid nyelüek, visszás-tojásdadok. Vir. gombja tojás-alaku, gallérja sokhasábu, akkora mint a csésze. Kocsányok hónaljiak, a le­ vélnél hosszabbak. Cs. gyapjasak, a termés érésekor megna­ gyobbodtak és hátukon felfuvódottak, hálózatosán eresek. Vir. rózsaszinüek, ritkán fehérek. Nedves réteken, legelökön. e) Kocsánytalan vir. kis füzérben (2—3 cm. hosszú, 1 és fél széles) ülnek. Cs. torkában emelkedett szőrgyűrü van. Bibenyél csúcsán horgos. T r . arvense L. Herehura L. Sz. felálló, kiterült ágas, hengerded, gyapjas. Lev. hármasak, a vir. füzértől távol állók, 17*

260 levélkék szálas-hosszúkásak, szőrösek. Füzérek hosszúkásak, hengeresek, gyapjas bolyhosak, puha tapintatuak, aljukon gallértalanok. Cs. 10 idegü gyapjas, a termés érésekor is vál­ tozatlan ; fogai serte-alakuak, puhák. Cs. torkában szőrgyűrü van. Vir. kicsinyek, rózsaszinüek. Hüvelykek felfuvódottak, gömbdedek. Bozótos hegy oldalokon, homokos földeken, szá­ raz legelőkön, vágásokban. f) Vir. sárgák. Virágz. gömbös, virágzás után a vir. elszáradva zörgősek. Cs. 2 felső foga a 3 többinél fel­ tűnően rövidebb, torka belül kopasz. T r . agrarium L. Zörgő L. Sz. felegyenesedő, gyenge, szőrös, ágas. Lev. számosak, hármasak, rövidnyelüek, levélkék alig nyelesek, kopaszak, világos-zöldek, az alsók visszás-tojásdad, a felsők lándzsás ékidomuak. Vir. gömbök, sok viráguak, tömöttek, golyó-alakuak, vir. kocsányosak, aranyszinüek, az elvirágzás után sárga-barnák, zörgősek, lehajlottak. Cs. kopa­ szak, torkuk meztelen. Vitorla hátul összenyomott, elől kanálalakuan kiszélesedik, a szárnyak széjjel-hajlók. Bibenyél akkora mint a hüvelyk. Pálhák hosszúkás-lándzsásak, tövön nem szé­ lesebbek. Ligetekben, réteken, erdei vágásokban, cserjésekben. T r . procumbens L. Henyélő L. Sz. henyélő, ritkábban felegyenesedő, ágas, tekergős. Lev. hármasak, levélkék viszszás-tojásdadok, a középső levélke hosszú nyelű, a 2 oldalt állók csaknem nyelteiének. Bibenyél 4-szer rövidebb a hü­ velyknél. Vir. gomb 20 v. sokvirágu, tömött, golyó-alaku. Vitorla hátul összenyomott, elől kanál-alaku. Szárnyai széjj el­ állók. Pálhái tojásdadok. Vir. sárgák, az elvirágzottak barnák. Igen hasonló az Agrariumhoz, de kevésbé leveles és karcsúbb, vir. gömbjei kétszer kisebbek az előbbinél, különösen pedig azáltal különbözik, hogy a hármas levélnek középső levélkéje 3—8-szor hosszabb nyelecskével bir, mint az oldalt állók. Füves helyeken, szántókon, réteken, legelőkön. 327. Dorycnium

Toum.

Pofaszárny.

Cs. 5 fogú, csaknem 2 ajku. Bokr. lehulló. Csónak tompa. Himsz. 2 falkásak, csúcsuk felé kiszélesedők. Bibe­ nyél kopasz. Hüvelyk golyó-alaku, 2 kopácsu, 1—2 magvu.

261 Szárnyak elől összeállók, közepén hólyagosan felfuvódottak. Lev. épélüek, rendesen ötösek. D. suffruticosum Vifl. Cserjésedé P. Sz. tövén kissé fás, ágas, felegyenesedő. Lev. ötösek, alig nyelesek, levélkék szálas-ékidomuak, épélüek. Vir. gomb golyó-alaku, 12 virágú, bokrétája fehér. Csónakja hegyén sötét-violaszinü. Hüvelykek golyó-alakuak. A növény szürke selymesen szőrös. Hegyi és homokos réteken, cserjésekben, sziklás helyeken. D. herbaceum Vili. Fűnemű P. Sz. tövén kissé fás, ágas, felegyenesedő. Lev. alig nyelesek, ötösek v. hármasak, le­ vélkék hosszúkás-ékidomuak, épélüek. Vir. gomb golyó-alaku, 20 virágú. Bokr. fehér. Csónakja hegyén a folt alig észrevehető. Hüvelykek golyó-alakuak. A növény szőrös elálló szőrökkel. Elhagyott szöllőkben, cserjés, bozótos helyeken. Kőaljai szőllők közt, cserepesi bokrosokban, Strázsa-h., Válús-kútnál, Dömösön, csolnoki Magas-h., Lábatlannál, Helembánál. Ezen két fajt Neilreich és Hazslinszky D. pentaphyllum név alatt össze­ foglalják. 328. Lotus

L.

Sárkelep.

Cs. 5 fogú v. 5 hasábu. Bokr. hullékony. Csónak csőrbe végződik. Himsz. 2 falkásak, csúcsuk felé szélesedők. Bibe­ nyél kopasz, csúcsán keskenyedő. Hüvelyk hengeres, nem szárnyas, 2 kopácsu, sokmagvu. Virágz. ernyő. Lev. hármasak. L. corniculatus L. Szarvas S. Gy. fás, a föld alatt hosszan elnyúló, egyszersmind elvékonyodó. Szine szürke­ barna, belseje fehér. Sz. henyélő v. felegyenesedő, szőrösödő v. kopasz, ágas. Lev. hármasak, levélkék szálasak, épélüek, szép zöldek. Ernyője hosszú kocsányu, 5—6 virágú. Kocsánykák 4—5-szor hosszabbak a levélnél. Hüvelyk szálas, henge­ res, egyenes, sokmagvu. Vir. sárgák, gyakran a vitorla vér­ vörös. Változik levelének formája, meze és nagysága szerint — a szőrös vékony alakja erdőben — a kopasz kövérebb és ágasabb pedig a róna nyilt terein földeken terem. 329. Tetragonolobus

Scop.

Bársonyborsó.

Cs. 5 hasábu. Bokr. lehulló. Csónak csőrbe végződik. Himsz. 2 falkásak, csúcsuk felé szélesedők. Bibenyél kopasz,

262 csúcsa megvastagodott. Hüvelyk szálas, 2 kopácsu, sokmagvu, 4-szegletü, szegletei hártyásak. T . siliquosus Roth. Gatyás B. Gy. hosszú ágas, felegye­ nesedő ágas. Lev. hármasak, levélkék ékalakuan körkörösek. Vir. halavány-sárgák, magánosak, nagyok. Kocsánykák 2—3szor hosszabbak a levélnél. Hüvelyk szélesen szálas, 4-szögü, hártyás-élü. Kövér, nedves réteken, pl. a nagy tó körül. 330.

Galega

L.

Galga.

Gs. 5 fogu. Csónak rövid, tompa csőrbe végződik. 10 himszál közül az egyik csak félig van, a többi 9-czel össze­ nőve. Bibenyél fonálalaku, kopasz. Hüvelyk hengeres, nem kovadó, nyelteién. Lev. páratlan, szárnyasak. G. officinalis L. Kecskére G. Sz. felálló, ágas, magas, szegletes, csikóit. Lev. páratlan szárnyasak, levélkék lándzsásak, épélüek, szálka-hegyüek. Pálhák szélesen lándzsásak. Fürt laza, hónalji felálló, a levélnél hosszabb, ibolyakék, sok virágú. Hüvelykek hengeresek, egyenesek, hosszúak, véko­ nyak, sokmagvuak, kopaszak, barázdásak, Vizárkok, folyók partjain, vízparti bozótokban, mocsáros réteken. Kőhidgyarmaton a teknösi malomnál, Doroghon a folyócska szélén és m. 331. Robinia

L.

Akáczfa.

Cs. csaknem 2 ajku. Csónak rövid, tompa csőrü. Himsz. 2 falkásak. Bibenyél fonálalaku, finoman szőrös. Hüvelyk szá­ las, hosszúkás, lapos, nem kovadó. R. Pseudacacia L. Fehér A. Tövises fa. Lev. szárnya­ sak, a fiatalok finoman szőrösek, a korosabbak kopaszak, le­ vélkék kerülékesek, épélüek, fulánk-hegyüek. Fürtje hónalji lefüggő virágú. Hüvelykek kopaszak, lefüggők. Vir. illatosak, fehérek. Ezen északamerikai fa nálunk meghonosított. 332. Colutea

L.

Dudafürt.

Cs. 5 fogu. Csónak rövid és tompa csőrü. Himsz. kétfalkásak. Bibenyél hengerded, sürüen pillás csúcsán horgosán görbült, a bibe a horog görbületben. Hüvelyk kocsányos to­ jásdad hólyag gyanánt felfúvódott, csak a csúcsán nyiló.

263 C. arborescens L. Pukkasztó D. Cserje szegletes ágak­ kal. Lev. szárnyasak, levélkék kerülékesek, épélüek, alul ten­ gerzöldek. Virágz. hónalji felálló, 3—6 aranysárga virágú fürt. Hüvelyk kopasz, lefüggő, tojásdad hólyag. Elhagyott szőllökön, szőllő-gátakon, mély utakon, mészsziklákon, cserjés helyeken, hegyi utakon. Vaskapu-h., Hideglelös-kereszt-h., Szentléleken, Doroghon, Kesztölczön, Bajóthon, Tatánál. 333. Astragalus

L.

Bóka.

Cs. 5 fogu. Csónak tompa, nem szálka-hegyü. Himsz. 2 falkásak. Bibe kopasz. Hüvelyk a behajlott alsó varrat kö­ vetkeztében 2 üregű v. félig 2 üregű, 2 kopácscsal nyiló. Lev. páratlanul szárnyasak. a) Vir. kékek v. iboly&szinüek. A. Onobrychis L. Vitorlás B. Sz. felegyenesedő, ágas, le­ lapult szőrös, szürke-zöld. Lev. szárnyasak, 8—14 párosak, levélkék hosszúkásak, szőrösek, épélüek. Pálhák összenőttek. Füzérei gombosak, hosszúdad-tojásdadok, kékviráguak. Kocsánykák hosszabbak a levélnél. Hüvelykek felállók, tojásdad­ hosszúkásak, szőrösek. Száraz réteken, homokos, köves dom­ bokon, erdei utakon. A. vesicarius L. Hólyagos B. Sz. henyélő v. felegyene­ sedő, ágas, lelapult szőrű, szürke-zöld. Lev. szárnyasak, 5—7 párosak, levélkék kerülékesek, szőrösek. Pálhák lándzsásak, szabadok. Kocsánykák hosszabbak a levélnél. Virágz. tömött, gömbös füzér. Vitorla hosszúkás, visszás-tojásdad. Szárnyak osztatlanok, tompák. Terméses csészéje felfúvódott. Hüvely­ kek felállók, hosszúkásak, gyapjasak. Vir. sötét ibolyaszinü vitorlásak és kékes szárnyuak. Száraz, kopár, gyepes, mészkő­ sziklás hegyen, Csolnokon. A. austriacus L. Osztrák B. Sz. heverő, ágas, kopaszos. Lev. szárnyasak, 7—10 párosak, levélkék szálasak, épélüek. Pálhák tojásdadok. Füzér kocsányos, hónalji ritkás, a levélnél hosszabb. Murvák rövidebbek a kocsánykánál. Vitorla széle­ sen visszás-szivalaku, a szárnyak 2 hasábuak. Hüvelykek füg­ gők, hosszúkásak, tompán 3-szögüek, sűrűen pelyhesek. Vir. kicsinyek, ibolyaszinüek. Száraz réteken, sovány füves helye-

264 ken, napos mészdombokon. Kenyérmezőn, Doroghon, Toko­ don, Babal-hegyen, Bajnán az Őrhegyen, Duna-Almásnál, b) Virágok

sárgák.

A. Cicer L. Bagolcsa B. Sz. csúcsán felegyenesedő, széjjel-ágazó, lelapult szőrű. Lev. szárnyasak, 8—13 párosak, levélkék oválisak, épélüek, szőrösek. Füzér tömött, tojásdad gombos. Kocsánykák hosszabbak v. rövidebbek a levélnél. Cs. lelapult, fekete szőrüek. Hüvelykek felállók, golyó-alakuan tojásdadok, felfuvódottak, a vének fekete szőrüek. Vir. sárga­ fehér. Cserjés helyeken, réteken, legelökön, árkok szélein, dombokon, földeken. A. glycyphyllos L. Édeslevelü B. Gy. hosszú, ágas. Sz. henyélő, igen hosszú, csúcsán felegyenesedő, ágas. Lev. na­ gyok, szárnyasak, 5—7 párosak, levélkék tojás-alakuak, ép­ élüek. Virágz. tömött, hosszúkás füzér. Pálhák csaknem levél-alakuak. Kocsánykák rövidebbek a levélnél. Hüvelykek szálasak, tompán 3-szögüek, eleinte egyenesen állók, később iv-alakuak és egymáshoz lapulók. Vir. sárgás-fehérek. Me­ gyei astragalusok közt a legnagyobb. Erdei vágásokban, cser­ jésekben, erdő-széleken. 334. Oxytropis

DC.

Csajkár.

Cs. 5 fogu. Csónak kerekitett, csúcsán szálka-végü. Himsz. 2 falkásak. Bibenyél kopasz, árforma. Bibe tpmpa. Hüvelyk felfúvódott, hengeres, oldalt nyiló. 0. pilosa DC. Szőrös Cs. Sz. felegyenesedő, soklevelü. Lev. szárnyasak, 7—13 párosak, levélkék hosszúkásak, szá­ lasak, épélüek, szálka-végüek. Kocsánykák hónaljiak, hosszab­ bak a levélnél. Füzérek hosszúkás tojásdadok. Hüvelykek felálló, szálas, hosszúkás hengerdedek, gyapjasak, 2 üregűek, a csészében ülök. Vir. sárgák. A növény gyapjas. Homokos dombokon, homokos gyepeken, ritka. Cserepesben, Csenkénél, Duna-Almásnál, Tatánál. 335. Coronilla

L.

Koronilla.

Cs. harangalaku, 5 fogu, a 2 felső fog közepéig összenőtt. Csónak kihegyezett csőrbe végződik. Himsz. 10-en 2 falkásak,

265 hegyük felé szélesedők. Bibenyél kopasz. Termés keresztben rekeszekre osztott, a termés érésekor egymagvu czikkelyekre szakadozó, csaknem hengeres v. négyélü, a rekeszeknél meg­ szakadó czikk-hüvelyk. Vitorlája alig hosszabb a szárnyaknál. Vir. ernyősek. Lev. páratlan szárnyasak. C. montana Scop. C. coronata L. Hegyi K. Gy. orsóalaku, ágas, terjedő. Sz. felálló, fünemü, kopasz, hengeres ágakkal. Lev. kopaszak, páratlan szárnyasak, tenger-zöldek, nyelteiének, levélkék kerülékesek, épélüek. Pálhák aprók, levél-ellenesek, lehullok, a felsők szabadok. Ernyő 15—20 virágú. Kocsánykák 2—3-szor hosszabbak a csésze csőré­ nél. Czikkhüvelyke egyenes, tompán 4-szögü, lefüggő. Vir. aranysárgák. Ritka a Pilis-hegy oldalán és a börzsönymária-nosztrai trachyt-hegy csoport erdeiben, a perőcsényi határban a Vörös-Márom-h. kősziklás erdőségében. C. varia L. Tarka K. Sz. fűnemü. henyélő v. felegye­ nesedő, kopasz, ágas. Lev. páratlan szárnyasak, fűzöldek, le­ vélkék hosszúkásak, kopaszak, épélüek. Kocsányok hosszab­ bak a levélnél. Ernyő 12—20 virágú. Kocsánykák háromszor hosszabbak a csésze csőrénél. Czikkhüvelykek számosak, 4 ormósak, 3—12 czikkelyüek, olvasó formájúak, ivalakuan el­ állók. Vir. vitorlája rózsaszínű, szárnyak fehérek, csónak hegye barna. Bozótos helyeken, dombokon, réteken, kerítések mellett. 336. Onobrychis

Toum.

Csacsöróm.

Gs. 5 hasábu. Csónak tompa. Himsz. 2 falkásak, árfor­ mák. Bibenyél kopasz. Term. kerek összenyomott makkocska forma, egy üregű, nem kovadó, egymagvu. 0. sativa Lam. Takarmány Cs. Gy. vastag, a földbe mé­ lyen beható. Sz. felegyenesedő, hengeres, nyúlánk, ágas. Lev. szárnyasak, ziláltan pelyhesek, levélkék körkörösek, épélüek, szálka-végüek. Pálhák igen rövidek. Vir. szép rózsaszinüek, hosszú kocsányu fürtben. Makkocska-féle hüvelykje kerekvisszás-tojásalaku, oldalról összenyomott, gödrösen reczés, tüskés fogú, egymagvu. Réteken gyakran mivelik, de vadon is előfordul száraz, füves dombokon, vasutak töltésein. Szent-

266 Györgymezőn, Strázsa-hegyen, a mária-nosztrai ben, Tatánál. 337. Cicer

L.

hegységek­

Csicseriborsó.

Cs. 5 hasábu. Csónak szirom tompa, szálkátlan. Himsz. hegyük felé szélesedők, 2 falkásak. Hüvelykek felfuvódottak, hártyásak, 2 magvuak, 2 kopácsuak. Magvak szegletesen ránczosak, kihegyezettek. Lev. szárnyasak. C. arietinum L. Bagolcza Cs. Sz. felálló, mirigy-szőrös. Lev. páratlan szárnyasak, szőrösek, levélkék körkörösek, fűrészesek. Kocsány egyvirágu. Hüvelyk ferdén felfúvódott, 2 magvu. Magvak veresesek, tojás-alakuak, csúcsosak. Vir. halavány-pirosak. Miv. és helyenként elvadul. 338. Ervum

L.

Lencse.

Cs. 5 hasábu. Himsz. 2 falkásak, árképüek. Bibenyél lapított, fonál-alaku, a belső felső oldalán a bibe alatt sza­ kállas, egyebütt kopasz. Lev. nyél kacsba v. tüskébe végződik. E. Lens L. Főzelék L. Sz. felálló, ágas, szögletes, pelyhes. Lev. szárnyasak, többnyire 6 párosak, a felsők egyszerű kacsba, az alsók fulánkhegybe végződnek, levélkék hosszú­ kásak, épélüek. Vir. kocsányok 2—3 viráguak, hónaljiak. Hü­ velykek hosszúkás kóta-alakuak, puffadtak, kopaszak, 1—3 magvuak, lefüggök. Magvak domborúan lapítottak. Miv. kivált a terület nyugati és keleti részén. 339.

Vicia

L.

Babó.

Cs. 5 hasábu v. fogu. Himsz. 2 falkásak, árformák. Bibenyél fonálalaku, a bibe alatt köröskörül egyenlően bor­ zas, v. a külső alsó oldalán szakállas szőrcsomótól, v. ritkán egészen kopasz. Hüvelyk együregű, 2 kopácsu. Lev. párosan szárnyasak, végálló levélke nélkül, de a helyett a levélnyél kacsba végződik. I. Bibenyél

felül csányok

köröskörül,

egyenlően

hosszúak, kevés

V. tetrasperma Mnch. Nagymagvu

szőrös,

a)

Ko­

viráguak. B.

Sz. kapaszkodó,

elágazó. Lev. szárny., 3—5 párosak, villás kacsba végződnek.

267 levélkék szálasak, épélüek, aprók. Pálhák épélüek, féldárda-alakuak. Kocsányok 1—2 viráguak, hónaljiak. Cs. fogai lándzsásak. Hüvelykek szélesen szálasak, kopaszak, 3—5 magvuak, lefüggők. Az érett magvak feketék, golyó-alakuak. Vir. kékesek. Vágásokban, cserjésekben, vetések közt. V. Ervilia Wild. Ervilia B. Sz. felálló, ágas, szegletes, kopasz. Lev. rendesen 10 párosak, szálka csúcscsal végződ­ nek, kopaszak, levélkék hosszúkásak, tompák. Pálhák féldárdaalakuak, sertés-fogasak. Kocsányok 2—3 viráguak, rövidebbek a levélnél. Hüvelykek szálas-hosszúkásak, majdnem olvasóalakuak, kopaszak, 2—4 magvuak. Magvak golyó-alakuak, szegletesek. Vir. fehérek, vitorla ibolyaszínű sávokkal. Veté­ sek közt. Szentgyörgymezőn, Muzslán, Szölgyénben, Helembán, Szentléleken, Kesztölczön, Cséven. V. hjrsuta Koch. Borzas B. Sz. kapaszkodó, elágazó, gyenge, vékony. Lev. 3—10 párosak, villás kacsba végződ­ nek, levélkék szálasak, épélüek. Pálhák épélüek, lándzsásak és féldárda-alakuak. Kocsányok hajszálformák, fürtösek, 2—6 viráguak. Cs. fogai akkorák mint a cs. csöve. Hüvelyk hoszszúkás, pelyhes, 2—3 magvu, lefüggö. Magv. golyó-alakuak. Vir. aprók, fehérek v. kékesek. Földeken, legelőkön, vetések közt, cserjés helyeken, erdőben, utakon, vasút mellett. V. monantha Desf. Egyvirágu B. Sz. felálló, ágas, ko­ pasz. Lev. 3—8 párosak, villás kacsba végződnek, levélkék szálasak, épélüek, kopaszak. Pálhák egyenetlenek, egyik szá­ las, épélü, nyelteién, a másik félhold-alaku, serte-fogu, nye­ les. Kocsány, egyviráguak. Csésze fogai hosszabbak a csö­ vüknél. Hüvelykek szélesen hosszúkásak, kopaszak, 2—4 mag­ vuak, lefüggők. Vir. kékesek. Szentgyörgymezön, Szamár-hegy körüli földeken és vetések közt. b) Kocsányok

hosszúak, sokviráguak.

Szár

kapaszkodó.

V. pisifarmis L. Borsóka B. Sz. magasan kapaszkodó, ágas, kopasz, szegletes. Lev. 4—5 párosak, villás kacsba végződnek, levélkék tojásdadok, épélüek, tompák, kopaszak, a legalsók szárra simulok, a pálhát elfödik. Pálhák félholdalakuak. Vir. fürt tömött, hónalji, hosszú kocsányu, a levél-

268 nél rövidebb, sok, sárga-fehér virágú. Bibenyél közepétől kö­ röskörül egyenletesen rövidszőrös. Hüvelykek hosszúkás-lándzsásak, kopaszak, barnák, lefüggök. Vágásokban, erdő-széle­ ken, köves, cserjés helyeken. V. cassubica L. Vitéz B. Gy. ágas, terjedő. Sz. kapasz­ kodó, elálló, szőröktől szőrös. Lev. 8—12 párosak, kacsba végződnek, levélkék hosszúkás-lándzsásak, épélüek, szőrösek, tompák, eresek, az alsó pár a szárhoz közeledő. Pálhák féldárda-alakuak, épélüek. Fürt hosszú kocsányu, sok ibolyaszinü virágú, tömött, rövidebb a levélnél. Kocsánykák akko­ rák mint a cs. csöve. Bibenyél felül köröskörül rövid szőrös. Hüvelykek hosszúkás, kóta-alakuak, kopaszak, lefüggök. Erdő­ széleken, cserjésekben, vágásokban ritka. Maróthon, Dömösön, a Vadálló kövek tetején, Keserű bükk-h., Keresztes-hegyen. V. silvática L. Ligeti B. Sz. magasan kapaszkodó, ágas, szegletes, leveles, kopasz. Lev. 6—9 párosak, rendesen kacsba végződnek, levélkék oválisak, épélüek, kopaszak. Pálhák félhold-alakuak, bevagdaltan serte-foguak. A laza fürtök sokviráguak, hosszú kocsányuak. Bibenyél közepétől köröskörül kurta szőrös. Hüvelykek mint egy hatmagvuak, hosszúkáslándzsásak, kopaszak, lefüggők. Magv. barnák. Vir. fehérek. Vitorlája kéken erezett. Ritka a pilis-szentléleki erdőkben. II. Bibenyél csúcsa a7só oldalán szakállas, egyébként kopasz, v. csúcsán köröskörül borzas, a) Kocsányok sokviráguak, hosszúak. Szár kapaszkodó. V. dumetorum L. Csere B. Sz. kapaszkodó, hosszú, ágas, szőrösödö. Lev. 4—5 páros, villás kacsba végződnek, levélk. tojás-alakuak, eresek, szálka-végüek, az alsók a szártól távolodók. Pálhák félhold-alakuak, bevagdaltan sokfoguak, fogai hegyesek, fürtök, hosszú kocsányuak, többviráguak. Vir. veres ibolyaszinüek, bibenyél köröskörül szakállas, de hátul szakállszőrei hosszabbak. Hüvelykek kopaszak, szálas-hosszúkásak, lefüggők, az érettek feketék. Erdő-széleken, vágásokban, cserjés helyeken. V. Cracca L. Kaszanyüg B. Sz. kapaszkodó, hosszú ágas, szegletes, lelapult szőrű. Lev. 8—12 páros, kacsba végződ­ nek, levélkék lándzsásak, szőrösek, épélüek, 3-inuak. Pálhák

269 féldárda-alakuak, épélüek. A hosszú kocsányos, sok világos lilaszinü virágú, tömött, hónalj i fürt hosszabb a levélnél. Bibe­ nyél alsó lapján szakállas. Hüvelykek hosszúkás-lándzsásak, kopaszak, barnák, lefüggök. Vitorla lemeze akkora mint a nyaka. Töalaktól eltér a V. tenuifulia Roth. válfaj, melynek levélkéi keskeny szálasak és igen hegyesek; a V. Cr. latifolia a széles levelű, melynek levélkéi hosszúkásak, tompák, szélesek. A tő-alak igen közönséges, erdő-széleken, cserjés helyeken, vágásokban, sövények mellett, a válfaj ak hasonló helyeken, de ritkábban. V. vill08a Roth. Szőrös B. Sz. kapaszkodó, puha, hosszú­ szőrű. Lev. 6—8 párosak, villás kacsba végződnek, levélkék lándzsásak, borzasak, épélüek, csaknem 3-inuak. Pálhák fél­ dárda-alakuak, épélüek. Hosszú kocsányu, sok ibolyaszínű vi­ rágú fürt hosszabb a levélnél. Kocsánykák felényiek mint a cs. csöve. Vitorla lemeze kétszer kurtább a nyelénél. Bibenyél szakállas. Hüvelykek körkörösek, kopaszak, lefüggők, barnák. Szántók szélein, vetések közt. b) Vir. magánosan v. párosan a levél hónaljban ülnek, v. igen rövid, alig észrevehető kocsányu, hónalji 2—6 virágú fürtben. V. Faba L. Bab B. Sz. felálló, igen vastag, kopasz. Lev. 1—3 párosak, Mánkba végződnek, levélkék kopaszak, na­ gyok, hosszúkásak, épélüek, tompák. Fürt 2—5 virágú, hón­ alji igen rövid. Cs. fogai egyenetlenek. Bibenyél szakállas. Vir. fehérek, szárnyaikon fekete foltok vannak. Hüvelykek hosszúkás-hengerdedek, felfuvódottak, bőrnemüek, pelyhesek, felállók, feketék. Magvak világos barnák. Földeken és szőllőkben miv. V. sepium L. Gyepi B. Sz. kapaszkodó. Lev. 4—5 pá­ rosak, villás kacsba végződnek, levélkék tojásdadok, épélüek. Vir. fürt rövid hónalji 2—5 ibolyaszínű virágú. Vitorla kopasz. Cs. fogai egyenetlenek. Bibenyél szakállas. Hüvelykek hoszszúkásak, csúcsuk felé szélesedök, kopaszak, az érettek fé­ nyesek, feketék. Ligetekben, erdőkben, bozótokban.

V. pannonica Crantz. Dunamelléki B. Sz. felegyenesedő, szőrös. Lev. 5—8 párosak, kacsba végződnek, levélkék ová-

270 Hsak, épélüek, selyemszörüek. Fürt hónalj i, 2—4' halaványsárga virágú. Vitorla hosszú szőrű. Bibenyél szakállas. Hü­ velykek hosszúkásak, lelapult, hosszú szőrüek, lefordultak, barnák. Vetések közt, Esztergomban, Tokodon, Doroghon, Dömösön, Kövesden, Kovácspataknál. V. grandiflora Scop. Nagyvirágu B. Sz. kapaszkodó, tövön ágas. Lev. 3—7 párosak, villás kacsba végződnek, le­ vélkék visszás-toj ásdadok v. szálasak, hosszúkásak, épélüek. Vir. nagyok, fehér-sárgák, magánosan v. párosan ülnek a lev. hónaljában. Vitorla kopasz. Bibenyél a bibe alatt sza­ kállas. Gs. fogai lándzsás-árképüek, felényiek mint a csöve. Hüvelykek szálas-hosszúkásak, vizirányosan állanak, feketék. Füves, cserjés helyeken, erdő-széleken, vasút mellett, réte­ ken. Cserepesben, Téglaháznál, Kenyérmezőn, Doroghon, Nánán, Muzslán, Kövesden, Kovácspataknál. V. sativa L. Abrak B. Gy. rostos, öregbedéssel meg­ fásul. Sz. felegyenesedő. Lev. szárnyasak, villás kacsba vég­ ződnek, az alsók 2—3, a felsők 5—8 párosak. Levélkék szőrösödők, tojásdad-hosszúkásak, épélüek. Pálhák hasgatva fo­ gasak, foltosak. Vir. pirosak, magánosan v. párosan a levél­ hónaljban ülnek. Cs. fogai lándzsás-árképüek, akkorák mint a csöve. Hüvelykek szélesen szálasak, világos barnák. Magv. golyó-alakuak, fekete-barnák, simák. Miv., de földeken, veté­ sek közt, zöldségesekben is nő. Válfajai: 1. V. angustifolia Roth. Repkénylevelü B., Vicia sativa nigra L. Sz. kapaszkodó. Lev. 5 párosak, villás kacsba vég­ ződnek, levélkéi szálas-lándzsásak, keskenyek. Vir. pirosak. Hüvelykek szálasak, az érettek kopaszak, feketék. Magvak golyó-alakuak. Miv. talajon, vetések közt, bozótos helyeken, a dunai szigetekben, Nánán, Kövesden, Helembán, Kovács­ pataknál, Szentgyörgymezőn, Szentléleknél. 2. V. cordata Vulf. Szíves-levelii B., Vicia sativa segetalis DC. Lev. 6—7 párosak. Levélkék csonkák, szálka-végűek, a felső lev. levélkéi szálas ékidomuak, 2 karélyosan kicsipettek, az alsó lev. levélkéi visszás-szivalakuak. Hüvelykek szálasak, világos barnák. Vir. pirosak. Az előbbivel.

271 V. lathyroides L. Piczi B. Sz. henyélő v. felegyenesedő, alacsony, karcsú, pelyhes. Lev. 1—4 párosak, a felsők egy­ szerű kacsba, az alsók szálkába végződnek. Levélkék épélüek, pelyhesek, az alsó lev. levélkéi visszás-tojásdadok, a legfel­ sőbbek lándzsásak, szálasak. Pálhák féldárda-alakuak, épélüek. Vir. ibolyaszinüek, rendesen magánosan a levél hónaljában ülnek. Bibenyél szakállas. Hüvelyk szálas, felálló, kopasz, fe­ kete. Magvak tompán koczka-alakuak, finoman szemcsések. A Vicia angustifolia kisebb példányaihoz igen hasonló, de különbözik, mert levelei szálkába v. egyszerű kacsba végződ­ nek, pálhái épélüek és vir. sokkal kisebbek. Füves, bozótos helyeken, dombokon, világos erdőben, cserjésekben. Eszter­ gomban, Szentléleken, Doroghon, Maróthon, Nánán, Kövesden, Helembán, Kovácspataknál, Szölgyénben, Tatánál. 340. Lathyrus

L.

Bükköny.

Cs. 5 hasábu v. 5 fogu. Himsz. 2 falkásak, árképüek. Bibenyél háttal lapított, a belső felső oldalán a bibe alatt szakállas, egyebütt kopasz. Lev. szárnyalt v. egyszerű v. a levelet kacsforma levélnyél helyettesíti. Hüvelyk 2 kopácsu, együregű, 2 v. sokmagvu. Szár rendesen gatyás. a) Lev.

egyszerűek. Levélnyél levél-alaku, szálas-lándzsás, kacstalan. Kocsány egyvirágu. L. Nissolia L. Kacstalan B. Sz. felálló, szegletes, ko­ pasz. Lev. nyél szálas-lándzsás, lapos, fulánkhegyü, egyszerű levélhez hasonló kopasz. Levélkék hiányoznak. Kocsányok hónaljiak, 1—2 piros viráguak. Hüvelykek szálasak, szörösödők v. kopaszak. Magv. szemcsések, érdesek. Erdei réteken és vágásokban, füves, bozótos helyeken, az esztergomi mesz­ es trachyt-hegyeken, Hideglelős-kereszt-hegyen, Kesztölczön, Maróthon, Helembán, Kovácspataknál. b) Lev. egypárosak, azaz 2 ellenes levélkékből állnak, és kacsba végződnek. 1. Kocsány egyvirágu. L sativus L. Szeges B. Gy. egynyári. Sz. kapaszkodó, 4-szegletü, a levéllel együtt gatyás, kopasz. Lev. egypárosan szárnyasak, egyszerű v. villás kacsba végződnek, kopa­ szak. Levélkék szálas-lándzsásak, épélüek, kihegyezettek. Ko-

272 csánya szegletes, egyvirágu. Vir. fehérek, rózsaszínűek vagy kékek. Hüvelykek hosszúkásak, kopaszak, felső szélük meg­ görbült, két éles ormu. Magvak szegletesek, simák. Földeken, vetések közt. Esztergomban, Szentgyörgymezőn, Maróthon, Barthon, Bajnán, Piszkén, Muzslán, Ölveden, Kovácspatak­ nál, de mivelik is gyakran. 2. Kocsányok

csaknem

3-viráguak. érdesek.

Magvak

szemcsésen

L. hirsutus L. Borzas B. Egynyári. Sz. kapaszkodó, ágas, 4-szögü, ziláltan szőrös, a lev. együtt gatyás. Lev. egypárosak, szárnyasak, kacsba végződnek, levélkék szálaslándzsásak, épélüek. Csésze szőrös. Vir. kocsányok 1—3 ve­ res-kék viráguak, a levélnél hosszabbak. Hüvelykek hosszú­ kás-szálasak, borzasak. Magvak gömbölyűek, rögös érdesek. Földeken, cserjés helyeken igen ritka. Esztergomban, SzentLéleken. 3. Kocsányok

sokviráguak.

Szár nem

gatyás.

L. pratensis L. Pallagi B. Gy. évelő, hengeres, ágas, terjedő. Sz. kapaszkodó, igen ágas, 4-szögü, gatyátlan, felül szőrösödő. Lev. egypárosak, kacsba végződnek, levélkék lándzsásak, épélüek. Kocsányok 2 v. több sárga viráguak, a le­ vélnél hosszabbak. Cs. fogai lándzsás-árképüek, a maghonnál kurtábbak. Hüvelykek szálas-hosszúkásak, kopaszak, ferdén eresek. Magvak golyó-alakuak, simák. Réteken, cserjés helye­ ken, sövények mellett. L. tuberosus L. Mogyorós B. Gy. hengeres, ágas, barna, terjedő, hosszúkás v. gömbölyű gumós. Sz. kapaszkodó, 4-szögü, gatyátlan, kopasz, ágas. Lev. egypárosak, kopaszak, kacsba végződnek, levélkék oválisak, épélüek, tompák. Kocsányok 2 v. több piros viráguak, hónaljiak, a levélnél hosszabbak. A csésze felső fogai kurták, háromszögüek. Hüvelykek hoszszúkásak, kopaszak. Magvak alig rögösek. Vetések közt, utak mellettt. 4. Szár feltűnően

gatyás.

L. silvestris L. Erdei B. Sz. kapaszkodó, lapított, 4-szögü, szélesen gatyás, kopasz. A szárnak gatyája szélesebb mint a

273 levélnyél élhártyája. Lev. egypárosak, villás kacsba végződ­ nek, levélkék hosszúak, kopaszak, kard-alakuak v. lándzsásák, kihegyezettek, épélüek. Pálhák szálas-lándzsásak, keskenyeb­ bek a szárnál. Kocsányok 3 v. több, szép piros viráguak, a levélnél hosszabbak. Hüvelykek hosszúkás-szálasak, kopaszak. Magva golyó-alaku, redős, köldöke a magnak a felét veszi körül. Dömösön a Prépost-hegyen és gyakrabban az eszter­ gomi, táthi, nyergesujfalusi dunai szigetekben. L. grandiflorus Láng. Nagyvirágu B. Sz. heverő, fel­ egyenesedő, szegletes, gatyás, vastag, hosszú, kopasz, ágas, a gatyája szélén Mankos, szemszőrös, olyan széles, mint levele nyelei. Lev. egypárosak, nagyok, villás kacsba végződ­ nek, levélkék szélesen, körkörösen lándzsásák, kopaszak. Pál­ hák nagyok, csaknem levélformák, tojás-lándzsásak, szálkahegyüek, szemszőrösek. Kocsányok fürtösek, 3 v. több, szép, nagy, piros viráguak, a levélnél sokkal hosszabbak. Hüvelykek szálasak, kopaszak. Magvak göcsös-redösek. A köldök a mag­ nak a harmadrészét veszi körül. Hegyi réteken, erdő-széle­ ken, Vaskapun, Szentléleken, Kesztölczön, Helembán a Ke­ rék-hegyen, Kovácspatakon. (L. latifolius L.) L. palustris L. Mocsári B. Sz. felálló, egyszerű, 4-szögü, gatyás, kopasz. Lev. 2—4 párosak, kacsba végződnek, ko­ paszak. Lev. nyelek gatyátlanok, keskeny szélüek, levélkék szálas-lándzsásak, épélüek. Kocsányok fürtösek, 3—5 halavány ibolyakék viráguak, hosszabbak a levélnél. Hüvelykek szálasak, hosszúkásak, kopaszak. Ritka. Mocsáros réteken, füzesekben. Esztergomban a nyomtató helyen, a városi felső nagy szigeten és a táthi szigeten. 341. Orobus

L.

Lednek.

Cs. 5 hasábu v. 5 fogu. Himsz. 2 falkásak, árképüek. Bibenyél lapitott, a belső felső oldalán a bibe alatt szakál­ las, egyebütt kopasz. Lev. nyél Mánkba végződik. Lev. több­ nyire párosan szárnyaltak. 0. vernus L. Tavaszi L. Sz. felálló, egyszerű, lapitott, 4-szögü, gatyátlan, kopasz. Lev. 2—3 párosak, fulánkba vég­ ződnek, levélkék nagyok, szélesek, tojás-alakuak, épélüek, 18

274 szemszőrösek, kopaszak. Kocsányok hónaljiak, fürtösek, 3 v. több, szép ibolyakék virágnak, akkorák mint a levelek. Bibe­ nyél keskeny. Hüvelykek szálas-hosszúkásak, kopaszak. Magv. csaknem golyó-alakuak, simák. Hegyi erdőkben. Cserepesben, Vaskapun, Szentléleken, Helembán, Mária-Nosztrán, Tatánál. 0. pannonicus Jacq. Pannóniai L. Gy. gumós, keskeny, hengerded gumókkal. Sz. mereven felálló, tövén ágas, 4-szögü, kopasz. Lev. 2—3 párosak, Mánkba végződnek, levélkék kes­ kenyek, szálas-lándzsásak, kopaszak, épélüek. Kocsányok für­ tösek, 3 v. több sárgás-fehér viráguak. Bibenyél szálas. Hü­ velykek szálasak, kopaszak, barnák. Vitorla néha halavány rózsaszínű. (0. albus L.) Nő esztergom-sz.-györgymezei vágá­ sokban, Vaskapun erdei réten, Cserepesben, Szamár-hegyen, Szentléleken, Kesztölczön, Bajóthon, szentkereszti erdőkben, bajnai Őrhegyen, Nyergesujfalun, Tatánál, Tariánnál a Somlyó­ hegyen, Kövesden, Helembánál. 0. ochroleucus WK. Vajszin L. Gy. ágas. Sz. felálló, borzas, alig ágas, szegletes. Lev. 8—10 párosak, gyakran apró, páratlan levélkével végződnek. Levélkék hosszúkáslándzsásak, tompácskák egyszinüek, kicsinyek. Bibenyél szá­ las, csúcsán szakállas. Fürtök sok sárga nagy viráguak. Hü­ velykek lándzsásak, kopaszak, 4-magvuak. Sok páros levelei által minden honi orobustól különbözik. Hegyi erdőkben. Vas­ kapun, Fehérkő-hegyen, Szamár-hegyen, Lázkereszt-hegyen, Szentléleken, Maróthon, Dömösön a Prépost-hegyen. 0. niger L. Fekete L. Sz. felálló, ágas, 4-szegletü. Lev. 4—8 párosak, kopaszak, Mánkba végződnek, levélkék tojás­ dadok, épélüek, alul tengerszinü zöldek. Kocsányok fürtösek, 3 v. több piros viráguak. Bibe nyele szálas, közepétől tete­ jéig szakállas. Hüvelykek szálasak, kopaszak, feketék. Megszáradás által az egész növény megfeketedik. Hegyi erdők­ ben, vágásokban és cserjésekben. 342. Pisum

L.

Borsó.

Cs. 5 hasábu. Himsz. 2 falkasak, árképüek. Bibenyél 3-szegletü, a külső (alsó) oldalán válus, a belső felső olda­ lán ormós, és a bibe alatt hosszú szakállas, egyebütt ko-

275 pasz. Lev. nyél kacsba végződik. Hüvelyk együregű, többmagvu. P. arvense L. Mezei B. Sz. kopasz, szegletes, magas, tekergős, ágas. Lev. 2—3 párosak, villás kacsba végződnek, levélkék ellenesek, kopaszak, tojásdadok, fogacskásak. Pálhák tojásdad-hosszúkásak, aljukon fogasak, kétszer hosszabbak a levélkéknél. Kocsányok 1—2 kékes-piros viráguak. Hüvelykek kopaszak. Magvak szegletesen horpadásosak, hamvas-zöldek, barna foltokkal. Vetések közt. Esztergomban, Szentgyörgy­ mezőn a Szamárhegy alatt, Muzslán. Ettől keveset külön­ bözik a P. sativum L. Vetemény B., melynek levélkéi tojásda­ dok, épélüek. Magvai gömbölyűek, többnyire vereses-sárgák, de néha zöldek, barnák, de mindenkor egyszinüek. Vir. ren­ desen fehérek. Földeken és kertekben termesztik. 343. Phaseolus

L.

Paszuly.

Cs. 2 ajkú, 5 fogu. Poredények 2 falkasak, a bibenyél és a csónakkal csavarosán összesodrottak. Hüvelyk 2 kopácscsal kovadó. Lev. hármasak. Ph. vulgáris L. Közönséges P. Sz. felálló v. tekergődző, ágas, érdes. Lev. hármasak, levélkék épélüek, tojásdadok, ki­ hegyezettek. Kocsányok rövidebbek a levélnél, 1—2 v. több viráguak. Hüvelykek hosszúkásak, egyenesek, az érettek ko­ paszak. Vir. rendesen fehérek, valamint a magvak is. Nagy­ ban miv. különféle válfajokban. Ph. coccineus L. Ph. multiflorus Lam. Nagyvirágu P. Sz. tekergődző, kapaszkodó, ágas, hosszú, érdes. Lev. hármasak, levélkék épélüek, hegyesek, tojás-alakuak. Kocsányok akkorák v. nagyobbak a levélnél, sok skarlát veres vagy fehér virá­ guak. Hüvelykek hosszúkásak, lefüggők, végre kopaszak. Mag­ vak igen nagyok, tarkák. Mivelik. A hüvelykesekhez tartozik a Gleditschia triacanthos L. a közönséges akáczfához hasonló Észak-Amerikából átszár­ mazott, és helyben valamint a megyében is kultivált kardalaku, nagy, sötétbarna-vereses hüvelykei által feltűnő diszfa. 18*

276

60. Család. Rosaceae J. Rózsafélék. Fák, cserjék v. fünemü növények. Lev. pálhásak, válto­ gatok. Cs. rendesen állandó 5 fogú, alsó v. felső állású, a termést gyakran befödi. Bokr. 5 szirmú, felső állású. Himsz. 20 v. több és a szirmokkal együtt a csésze torkához vannak nőve. Term. különféle makkocska, bogyó, csontár ,v. alma. 344. JPrunus

L.

Szilvafa.

20 himes, cs. 5 hasábu. Bokr. 5 szirmú. Bibéje oldalt csorba ; csontár egymagvu, nedvdús, nem kovadó, csontár csont­ héja sima, ritkábban redősen barázdált likacsok nélkül. Pr. armeniaca L. Kajszinbaraczk Sz. Lev. kerülékesiek, gyakran sziv-alakuak, nyelesek, fűrészesek, bőrnemüek, ko­ paszak. Csészék hengeresek. Vir. fehérek, magánosak, a lev. előtt kifejlődnek, igen rövid kocsányuak. Csontárak puhák, húsosak, golyó-alakuak, selymesek, narancsszinüek. Miv. Pr. domestica L. Kerti Sz. Fa, ágai kopaszak, tövistelenek. Lev. körkörösek, nyelesek, fűrészesek, alul puha szőrüek, kiemelkedő eresek, felül kopaszak, barázdásak. Vir. fe­ hérek, magánosak v. párosak. Szirm. hosszúkás, visszás-toj ásdadok, kocsányok hosszúak, pelyhesek. Csontárok kerülékesek, hamvasak, lefüggők, érdesek. Miv. Pr. insititia L. Közép Sz. Fa v. cserje, ágai alig tüské­ sek, ágacskái selymesek. Lev. körkörösek, fogasak, nyelesek, hegyesek. Szirm. kerekdedek. Vir. fehérek, magánosak vagy párosak, kocsányok pelyhesek. Csontár golyó-alaku, hamvas, lefüggő, érdes. Miv. gyümölcsösökben és szőllőkben különféle vegyes válfajokban, de ezek szomszédságában, kerítések, utak mellett, néha elvadultan is előfordul. A Reineclaudes és a Mirabellák is ide tartoznak. P. spinosa L. Kökény Sz. Kemény fáju, tövises cserje, szőrösödő ágakkal. Lev. széles-lándzsásak, nyelesek, fűrésze­ sek, simák. Fehér virágok magánosak, párosak v. hármasak, a levelek előtt kifejlődnek. Kocsányai meztelenek. Csontár golyó-alaku, eleinte zöld, később fekete-kék, hamvas, felálló, fanyar, késő őszszel érik meg. Utak, kerítések mellett, cser­ jésekben, erdőkben.

277 P. avium L. Cseresznye Sz. Fa, ágai felállók. Gy. sar­ jakat nem hajt. Lev. körkörösek, nyelesek, fűrészesek, alul kissé puha szőrösek. Lev. nyéltövén 2 mirigy van. Pálhák szálasak, szemszőrösek. Vir. fehérek, hosszú koesányuak, ernyősen bokrosak, ernyői kocsánytalanok. Vir. rügyek pikke­ lyei levéltelenek. Csontár golyó-alaku, fekete, sima, kopasz, édes. Fája kemény, vereses. Erdőkben, köves, cserjés dom­ bokon, de miv. több válfajban. P. Cerasus L. Meggy Sz. Fa, ágai széjjelállanak. Gy. sok sarjakat hajt. Lev. körkörösek, nyelesek, fűrészesek, ki­ hegyezettek, bőrnemüek, fényesek, kopaszak. Lev. nyél mi­ rigynélküli. Fehér v. halavány rózsaszínű vir. szirmai kerek­ dedek. Vir. rügyek belső pikkelyei kis levélkékké fejlődnek. Csontár golyó-alaku, kopasz, savanyu. Miv. gyümölcsösökben és szőllőkben; elvadul köves, bozótos helyeken. P. Chamaecerasus Jacq. Cseplész Sz. Cserje. Gy. ostor­ indákat hajt. Lev. nyelesek, fűrészesek, bőrnemüek, fényesek, kopaszak, a felsők hosszúkás-lándzsásak, az oldali bimbók v. rügyek levelei visszás-toj ásdadok, kerekített végűek, az apró pálhák fogacskásak. Lev. nyelek mirigytelenek. Vir. fehérek, ernyősek, 4—o-en egy kocsánytalan bokorban, szirmok viszszás-tojásdadok, kicsinyek, a vir. rügyek belső pikkelyei kis levélkékké fejlődnek. Csontár golyó-alaku, veres, kopasz, sa­ vanyu. Hegyoldalokon, köves, cserjés helyeken, kősziklákon. P. Mahaleb L. Saj Sz. Cserje v. kis fa. Lev. nyelesek, tojásalakuak, fűrészesek, kopaszak, fényesek. Lev. nyél felül pelyhes, alján mirigytelen. Fehér vir. kocsányos, felálló sá­ torban. Szirm. hosszúkásak, épélüek. Csontár borsónagyságu, körkörös, kopasz, fekete, keserű. Erdő-széleken, cserjésekben, mészsziklákon. Cserepesben, Kétágu-h., Fehérkő-h., Strázsa-h., Kesztölczön, Maróthon, Bajóthon az Örökkő-hegyen, Csomó­ kon, Tatán baji h., Kovácspataknál. Letkésnél a Galla-hegyeken. Miv. diszbokor gyanánt és nagyban pipaszárak készí­ tésére Szent-Györgymezőn és Búcson.

278 345. Amygdalus

L.

Mandola.

Cs. 5 hasábu, szabad hullékony. Bokr. 5 szirm. Bibe és bibenyél egy. Csontár száraz, húsos, a termés érésekor sza­ bálytalanul elszakad. Magvát csontos burok övedzi, mely si­ mán v. gyengén barázdált, likacsos v. azok nélküli. A. nana L. Hanga NI. Alacsony cserje. Lev. lándzsásak, kopaszak, fűrészesek, hegyesek, rövid nyélbe keskenyedök. Rózsaszínű vir. magánosak v. párosak, rövid kocsányokon ülők és a lev. előtt fejlődnek. Csontár kerekded, összenyomott gyapjas. Csontos burka nem likacsos. Köves, bozótos ma­ gaslatokon és szőllők közelében. Vaskapun, Fehérkő-hegyen, a szentléleki erdők nyíltabb téréin. Helembai és kövesdi erdő­ széleken, Párkányban a szőllők fölötti erdőben, Hegyfarkon, baji szőllöhegyen Tata mellett. A. communis L. Csemege M. Fa. Lev. lándzsásak, bibir­ cses fűrészesek, nyélbe keskenyedök. Lev. nyél akkora mint a levél kereszt átmérője. A fehér v. halavány rózsaszinü vir. magánosan v. párosan ülnek és a lev. előtt fejlödnek. Csontár hosszúkás-tojásalaku, gyapjas. Csontos burka sima, likacsos. Kertekben és szőllőkben miv. 346. Persica

Tourn.

Öszibaraczk.

Cs. 5 hasábu. Bokr. 5 szirmú. Csontár húsos, nem kovadó, csontos burka redősen barázdált, a barázdák likacsosak. P. vulgáris Mill. Közönséges Ó. Fa. Lev. lándzsásak, kopaszak, fűrészesek, rövid nyelüek. Rózsaszinü vir. magá­ nosan ülnek, a lev. előtt fakadnak. Csontárok húsosak, golyóalakuak, selymesek v. kopaszak. Gyümölcsösökben és szőllők­ ben gyakran miv. 347. Rubus

L.

Szeder.

Cs. 5 hasábu, állandó. Bokr. 5 szirmú. Himsz. számo­ sak. Term. egy félgolyó v. kúpalakú, száraz vaczokhoz illesz­ tett, több egymagvu, húsos csontárkákból, összeforrt, alul üres, a vaezokról lehulló, csoport bogyóhoz hasonló összetett csontár. R. Idaeus L. Málna Sz. Sz. felálló, cserjésedő, hengerded, egyenes fulánkos. Lev. szárnyaltak, az alsók ötösek, a felsők

279 hármasak, levélkék tojás-hosszúkásak, felső lapjukon zöldek, alul fehér molyhosak. Szirmok fehérek, hosszúkás-ékidomuak, felállók. Term. selymesek, illatos, kellemes izüek, veresesek. Vaczok kúpidomu. Erdőkben, erdei vágásokban, napos, cser­ jés helyeken. 300 garádics-hegyen, Fehérkő-h., Szentléleken, Maróthon, Dömösön a Vadálló-köveknél, Kesztölczön, Gerecse­ hegyen, Helembán, Börzsöny-Mária-Nosztránál, Tatánál. R. fruticosus L. Seregély Sz. Sz. cserjések, erősek, ivalakuan meghajoltak, szegletesen barázdáltak, kopaszok, tövisei hátrahajlottak. Az alsó és meddő ágak levelei ötösek, a töb­ biek hármasak, levélkéi tojásdad-hosszúkásak, csaknem bőrnemüek, felül sötétzöldek, alul keveset molyhosak. Fehér, rit­ kábban rózsaszínű szirmai visszás-toj ásdadok. Vaczok kúp­ idomu. Term. fényesek, feketék, nagyok, kellemes izüek. Fa­ jaink közt a legnagyobb. Erdőkben, cserjésekben és földeken tenyész; igen változó és vegyfajokra hajlandó. Válfajai: 1. Rubus tomentosus Borkh. Molyhos Sz. Lev. felül sző­ rösek, hamvas-zöldek, alul eresek, inasak, fehér molyhosak. Vir. és term. kisebbek, a tőfajnál alacsonyabb. Vaskapun, Kétágu-h., Dömösön a Prépost-hegyen, Maróthon. 2. R. hirtus WK. Borzas Sz. Sz. henyélő, hengerded, piros, szőrösödő, mirigyesen borzas, fulánkos, a meddő igen hosszú. Lev. hármasak. Levélkék szives-tojásdadok, borzasak, kétszer fűrészesek, alsó lapjukon fehéresek. Sátora fulánkos, fehér szőröktől borzas, gyéren álló mirigysertékkel. Term. vörhenyes, fekete. 3. R. glandulosus Bell. Mirigyszőrös Sz. Sz. mint az előbbié. Lev. hármasak, szives-tojásalakuak, kihegyezettek, kétszeresen fűrészesek, szálka-végüek, borzasak. ' Sátora tüs­ kés, sürüen álló mirigysertékkel és kevés fehérlő szőrökkel. Term. vörhenyes, fekete. Mint az előbbi, magasabb hegyek erdeiben. Cserepesben, Kesztölczön, Szentléleken, Maróthon Szákó-h., a Jász-hegyen, Dömösön a Prépost-hegyen. 4. R. corylifolius Hayne. Mogyoró-levelű Sz. Sz. ív-alakuan meghajolt, henyélő, kopasz, tüskék hátrahajlottak. Lev. ötösek és hármasak. Levélkék tojásdad-hosszúkásak, hegye-

280 sek, kétszeresen fűrészesek. Mindkét lapjukon zöldek, alul szőrösek. Cs. alig molyhosak, letüremlettek, fulánknélküliek. Term. nagy, kékes-fekete. Erdőkben gyakori. R. caesius L. Hamvas Sz. Sz. cserjésedö, iv-alakulag meghajolt, henyélő v. kapaszkodó, hengeres, kékes-hamvas, vékony, fulánkos. Lev. hármasak. Levélkék szives-tojásalakuak, kétszeresen fűrészesek. Vir. sátorozok, fehérek. Kocsányok és csészék mirigyszörösek. Term. nagy, fekete-kékes, édes, hamvas, fénytelen. Cserjésekben, erdőkben, földek szélein, napos, bozótos helyeken. Ennek mezei válfaja a : Rubus agrestis WK. Mezei Sz. A növény sűrűen szőrös. Lev. hármasak, levélkék kerekek, épek, felül válúsak és ránczosak, alul fehéresen molyhosak, selymesek. Vir. fehérek. Term. fekete, kicsiny. Földek, szőllők szélein, bozótos helyeken. 348. Spiraea

L.

Bajnócza.

Cs. 5 hasábu, állandó. Bokr. 5 szirmú. Himsz. számo­ sak. Term. 1—15 magvu. 2—12 örvben álló tüsző, mely a belső szélen (a varraton) kovád. a) Sz. fűnemü. Lev. pálhásak. Sp. Ulmaria L. Legyező B. Gy. törzse hengeres, cso­ mós, kissé fás, fonál-alakú, sokrostu. Sz. felálló, magas, szeg­ letes, kopasz. Lev. nyelesek, megszakitottan szárnyasak, le­ vélkék tojásdad-hegyesek, kétszeresen fűrészesek, alul fehér molyhosak, a végső nagyobb 3—5 karélyu. Pálhák félholdalakuak, fogasak, a lev. nyeléhez nőttek. Tüszők kopaszak, csavar módra sodortak. Vir. sárgás-fehérek. Nedves réteken, Kesztölczön, Csévnél. Sp. Filipendula L. Kolonczos B. Gy. törzse hengeres, csomós, sokrostu, rostok hegyükön hosszúkás-gumósak. Sz. felálló, fűnemü, kopasz. Lev. megszakitottan szárnyaltak. Le­ vélkék hosszúkásak, szárnyasan-hasogatottak. Pálhák a levél nyeléhez nőttek. Tüszők felállók, rövidszőrüek, nem sodrot­ tak. Vir. fehérek, kivirágzás előtt rózsaszínűek. Réteken gyakori, b) Szár. cserjésedö. Lev. osztatlanok, pálhátlanok. Sp. oblongifolia WK. Hosszúkás-levelii B. Igen ágas cserje, ágak hengeresek, simák. Lev. lándzsás-hosszúkásak,

281 hegyesek, az alsók épélüek, a felsők végük felé bevagdaltan fogasak, szemszőrösek, a fiatalok borzas-pelyhesek, az öregeb­ bek kopaszosak. Pálhák hiányzanak. Kocsányos, leveles, sá­ tora végálló, csaknem golyó-alaku, egyszerű. Cs. sallangjai később letüremlettek. Tüszők felállók, kopaszak v. szőrösek. Vir. fehérek. A Sp. chamaedrifoliá-tól keveset különbözik. Erdő-széleken, cserjésekben, kősziklákon. Palota-hegyen, Kis­ hegy szikláin, Nagy- és Kis-Strázsa-hegyen, Kétágu-h. tetején, Kesztölczön, Maróthon a Hamvaskö-hegy tetején, Dömösön a Vadálló-köveknél, Prépost-hegyen, Keserü-bükkhegyen, Letkésnél a Galla-hegyek tetején, trachyt-sziklákon. 349. Geum

L.

Gyömbérgyökér.

Cs. 10 metsz., állandó, sallangjai kétsorosak, külső sor kisebb, pótléknak látszó s jobban elálló. Bokr. 5 szirmú. Himsz. számosak. Termés száraz és hengeres vaczokra illesz­ tett, egymagvu, számos makkocskák, melyekre az állandó bibenyél rá nő, mi által azok szálkába végződnek. G. urbanum L. Szegfűszagu Gy. Gy. hengeres, sokrostu, szegfűszagu, aromaticus-izű. Sz. felálló, szegletes, ágas, többvirágu. Alsó lev. félbe szárnyasak, a többiek hármasak. Sárga virágai a szár és ághegyein .felállók, magánosak. Szirmai visszás-tojásdadok. Terméses cs. letüremlett. Termés gömb golyó-alaku. Makkocskák szőrösek. A kalászforma bibenyél kétczikkü, az alsó czikk kopasz, 4-szer hosszabb a felsőnél. Ligetekben, cserjés helyeken, erdőkben, gyümölcsösökben. 350.

Waldsteinia

Wild. Valdstein

füve.

Cs. 10 metsz., metszetei váltogatva kisebbek. Bokr. 5 szirmú. Himsz. számosak. 2—3 bibenyél végálló, lehulló. 2—6 makkocska a cs. fenekén ül; a makkocskák csúcsa szálkátlan. Vaczok szőrös. W. geoides W. Karélyos W. Az egész növény szőrösödő. Gy. terjedő. Sz. felálló, tövön megdűlt, vékony, kevés levelű, sokvirágu, felül ágas. Lev. eresek, a tőlev. hosszú nyelüek, tenyeresen 5 karélyuak, fogasak, szárlev. rövid nyelüek, 3 karélyuak, bevagdaltan fogasak, tompák. Virágai sárgák. Szir-

282 mok a harangalaku csészénél nagyobbak. Term. tojásalakuak, sötétbarnák. Ritka a pilisi, kesztölczi, csévi hegyek erdeiben, Helembánál a Somoskó-h. erdeiben. 351. Fragaria

L.

Szamócza.

Cs. 10 metsz., állandó, sallangjai kétsorosak. Bokr. 5 szirmú. Himsz. számosak. A számos, egymagvu makkocskák az elviritás után húsos levessé lett vaczokba vannak bemé­ lyedve. Lev. hármasak. Fr. vesca L. Földi eper Sz. Gy. hengerded, sokrostu, földön futó, kis levelii ostorindákat hajt. Sz. felálló, az el­ ágazásig levéltelen. Lev. szőrösek, hármasak, nyelesek. Ter­ méses csésze kinyilt, elálló v. hátratüremlett. Vir. fehér. A lev. nyelek széjjelálló szőrösek, a kocsányokon levő szőrök felfelé állók v. hozzásimulok. Szirm. visszás-tojásdadok, ér­ desek. Term. veres golyó v. kúpalakú, a csészétől könnyen elválik. Minden erdőben különösen vágásokban és cserjé­ sekben. Fr. elatior Ehrh. Kerti Sz. Gy. hosszú ostorindákat hajt. Sz. az elágazásig levéltelen, 30 cm. magas. Lev. szőrösek. Terméses csészéje igen kinyilt, letüremlett, eláll a terméstől, a lev. nyelek és kocsányok vizirányosan elálló szőrüek. Virág fehér. Szirmok visszás-tojásdad-kerekek. Term. tojás-alaku, egyik félen vörös, a másikon zöldes-fehér, a csészétől nehe­ zen válik el. Az előbbivel. Fr. grandiflora Ehrh. Ananász Sz. Csészéje a termés­ hez lapult, a lev. nyelek és kocsányok felálló szőrüek, a lev. felül kopaszosak, termései nagyok. Vir. fehér. Idegen eredetű, és csak kertekben mivelik. Fr. collina Ehrh. Csattogó Sz. Gy. ostorindái rövidek v. hiányzanak. Csészéje a fehéres pirosló gömbded terméshez lapult. Lev. nyelek széjjel-álló szőrüek, kocsányok lesimult szőrüek. Lev. hármasak, levélkék felső lapjukon szőrösödők, az alsón selymesek. Vir. fehérek. Szirm. kóta-alakuan kere­ kek, az előbbieknél kisebb, vékonyabb, termése is kisebb, és nehezen válik el a csészétől. Száraz réteken, napos dombo­ kon, világos cserjés helyeken.

283 352. Potentina

L.

Pimpó.

Cs. 10 metsz., állandó, sallangjai kétsorosak, a külső sor kisebb és jobban elálló. Bokr. 5 szirmú. Himsz. számo­ sak. Számos csupasz makkocska, száraz domború v. kúp­ alakú vaczkon van elhelyezve. Bibenyél hullatag. a) Szamócza-alakuak. csaknem levéltelen.

Fehér viráguak. Sz. fonál-alaku, Levélkék 3—5-en. Term. hosszú szőrüek. P. Fragariastrum Ehrh. Szamóczaképü P. Gy. orsó-alaku, leveles és fás ostorindákat bocsájt. Sz. fonál-alaku, gyenge, henyélő v. felegyenesedő, 1—2 virágú, gyapjas. Alsó levelei hármasok, nyelesek, levélkéi kerekded-tojásdadok, fűrészesek, alul borzasak, selymesek. Apró, fehér szirmok visszás-szivalakuak. Makkocskák a köldöknél szőrösek. Szamóczához ha­ sonló. Ritka, a dömösi erdőkben, Helembán a mehepataki vágásokban és cserjésekben. P. alba L. Fehér P. Gy. barna-veres bélü. Sz. heverő, gyenge, fonál-alaku, ágas, szőrös, tövön fás, 1—3 hosszú kocsányu. Szép fehér virágú. Gyök. lev. tenyeresen ötösek, hosszú nyelüek, szárlev. kisebbek, hármasak, levélkék lándzsásak, fogasak, felül sötétzöldek, alul és élükön ezüstösen selymesek. Pálhák lándzsásak, hegyesek. Him. szálak kopa­ szak. Makkocskák a köldöknél szőrösek. Hegyi, erdei réteken, cserjésekben. Vaskapun, Szamár-hegyen, Fehérkő-hegyen, Kövesden, Helembán. b) Sz. indaformára

terjedő, kocskák

henyélő. Vir. kopaszak.

sárgák.

Mak­

P. Anserina L. Liba P. Gy. évelő, fás, sokfejű. Sz. indanemü, heverő, terjedő, az izekben gyökerező, szőrös. Lev. csonkatollas szárnyasak, több párosak, levélkék hosszúkásak, hegyesfogu fűrészesek, alul selyemszőrösek és fehéresek, fé­ nyesek. Kocsányai szőrösek, aranysárga egyviráguak, hónaljiak. Makkocskák kopaszak. Nedves legelőkön, vízpartokon, mocsárokban. P. reptans L. Terjedő P. Gy. évelő, fás, sokágú. Sz. indanemü, földön futó, bütykein gyökerező, lelapult szőrű.

284 Lev. hosszú nyelüek, ujjasán, ötösen szárnyaltak. Levélkék hosszúkásak, mélyen fűrészesek, alul lelapult szőrüek. Félnyilalaku pálhák szőrösek. Nagy, aranyszinü virágok magánosak, hosszú, hajszálnyi kocsányokon. Makkocskák kopaszak. Ned­ ves legelökön, réteken, vizlepte helyeken, homokos, vizenyős gyepeken, árkokban. c) Vir. 4 méretűek, sárgák. Sz. gyenge, bogernyősen ágas. Levélkék 5—3-sak. Makkocskák kopaszak. P. Tormentilla Scop. Timpó P. Gy. vastag, csomós, gu­ mós, fás, sötétbarna, vörös bélü, sokrostu, nem gyökerező. Sz. felegyenesedő, fonál-alaku, gyenge, szőrös, felül boger­ nyősen ágas, sokvirágu. Lev. hármasak, levélkék hosszúká­ sak, fűrészesek. Pálhák nagyok, levélalakuak, ujjasán bevag­ daltak. Bokr. 4 szirmú, sárga csésze 4 hasábu. Makkocskák kopaszak. Gy. összehúzó, gyógyszerként használtatik. Erdőszéleken, cserjésekben, réteken. Doroghon, Szentléleken, Ta­ tában és m. d) Magas szárú, fehér

virágú.

P. rupestris L. Kövi P. Gy. évelő, fás, sokfejű. Sz. fel­ álló, vereses, széjjel-álló szőröktől szőrös, sok fehér, nagy virágú. Alsó lev. szárnyasak, hosszú nyelüek, felsők hárma­ sak, nyeletlenek, levélkék tojásdadok, fűrészesek, szőrösek. Makkocskák kopaszak. Szirmok visszás-tojásdadok. Igen ritka, Dömösön a trachyt-hegy sziklás erdeiben. e) Magas szárú.

Vir.

sárgák.

P. recta L. Egyéves P. Gy. évelő, fás, sokágú. Sz. fel­ álló, hengeres, egyszerű, hosszú, mirigyszőrös, felül boger­ nyősen ágas, több sárga virágú. Lev. tenyeresen 5—7-sek, levélkék ékidomuan hosszúkásak, bevagdaltan fűrészesek, egyenlő szinüek, mindkét lapjukon hosszú szőrüek. Pálhák lándzsásak. Kocsányok felállók. Makkocskák kopaszak, vékony, hártyás, keskeny szélüek. A legnagyobb faj. Köves, bozótos dombokon, a szőllők közelében erdő-széleken, száraz hegyi réteken. P. canescens Bess., P. inclinata Vili. Buglyos P. Sz. fel­ egyenesedő, bogernyősen ágas, sok sárga virágú, szürke

285 molyhos és hosszú szőrös. Lev. tenyeresen 5—7-sek, levélk. ékidomuan hosszúkásak, bevagdaltan fűrészesek, kétszinüek, felül fűzöldek, alul szürke molyhosak, kocsányok felállók. Makkocskák kopaszak, redősek. Köves, napos helyeken, szá­ raz dombokon, erdei vágásokban. • P. argentea L. Ezüstös P. Sz. felegyenesedő, fehér moly­ hos, bogernyősen ágas, sok kis sárga virágú. Lev. tenyeresen 5—7-sek, levélkék ékidomuan hosszúkásak, bevagdaltan két­ szinüek, felül zöldek, alul fehér molyhosak. Kocsányok a vi­ rágzás után is felállók. Makkocskák kopaszak, ránczosak, prémetlenek. Napos dombokon, száraz réteken, erdőszéleken. f) Lecsepült,

terjedő

száruak.

P. cinerea Chaix. P. subacaulis Wulf. Hamvas P. Sz. lecsepült, terjedő, gyakran gyökerező, fehér szőrös. Lev. ötö­ sek és hármasak, fehér molyhosak és csillagos szőrüek. Le­ vélkék hosszúkás visszás-toj ásdadok, mélyen fűrészesek, sárga szirmok a csészénél kétszer hosszabbak. Makkocskák gyengén redősek. Hegyi és homoki réteken. P. opaca L. Czérna P. Sz. lecsepült, terjedő, gyakran gyökerező, fonál-alaku, biborveres, elálló szőrű, ágas. Lev. tenyeresen ötösek és hetesek, mindkét lapjukon borzasak. Levél­ kék lándzsás-ékidomuak, mélyen fűrészesek. Szirmai visszásszivalakuak, sárgák. Csészék borzas-biborveresek. Magvak rán­ czosak. Hegyi, erdei, homoki réteken, köves, cserjés helyeken. g) Lev. szárnyaltak. Vir. sárgák, aprók. P. supina L. Henye P. Gy. egyszerű, egy v. kétnyári. Sz. henyélő, ziláltan szőrös, két-két águ. Lev. szőrösek, szár­ nyasak, 2—5 párosak, a felsők hármasak. Levélkék hosszú­ kásak, fűrészesek, egyforma szinüek. Virágok aprók, sárgák, magánosak, a kocsányok virágzás után lehajlottak. Makkocs­ kák kopaszak, prémetlenek. Nedves réteken, vizlepte telepe­ ken, árkokban, félig kiszáradt pocsolyákban. 353. Agrimonia

L.

Párlófű.

Cs. 5 hasábu, felső állású, csövén kezdetben puha, ké­ sőbb növekedő, megkeményedett, horgas serték nőnek. Szirm.

286 5, csészébe illesztvék. Himsz. 12—20. Bibe fejes. Makkocskák egymagvuak és 1—3-val a megkeményedő csésze csőbe van­ nak zárva. A. Eupatoria L. Bojtorján P. Sz. felálló, magas, hosszú szőrű, ágatlan. Lev. csonkatollasan szárnyaltak, levélkék kör­ körösek, fűrészesek, felső lapjukon lelapult szőrüek, sötét­ zöldek, az alsón hamuszinüek, molyhosak. Vir. a szár tete­ jén hosszú, vesszős füzérben, sárgák, kicsinyek. Terméses csészéi visszásán kúpidomuak, lehajlottak, tövükig mélyen barázdásak, a karimájuk alatt horgas sertékkel borzasak. Ré­ teken, cserjésekben, utakon, száraz helyeken. A. odorata Aiton. illatos P. Lev. félbe szakitva szár­ nyaltak, levélkék hosszúkás-lándzsásak, fűrészesek, alul rövid szőrüek, a kisebbek tojásdadok, fogasak, a páratlan nyeles kifejlett füzérek hosszúak, vesszősek. Terméses csészéi félgömbdedek, középükig sekélyen barázdásak, a külső serték igen elállók. Az előbbenihez igen hasonló. Igen ritka, a me­ gyében csak a szentléleki cserjésekben találtam. 354. Sangvisorba

L.

Vérfő.

Vir. himnösek. Cs. 4 hasábu, szines, alján 2—3 mur­ vával (pikkelyekkel). Bokr. hiányzik. Himsz. 4. Bibe gomb­ forma varancsos. Term. egy, egymagvu a megkeményedett csészébe zárt négyszegletű makkocska. S. officinalis L Orvosi V. Ágas, veres-barna héjú, sár­ gás bélü gyökér, a föld alatt minden irányban elterjed. Sz. felálló, szegletes, kopasz, fűnemü, magas, ágas, ágak hoszszuak, a virágokat hozók levéltelenek. Lev. kopaszak, szár­ nyaltak, felül sötétzöldek, fényesek. Levélkék fűrészesek, tom­ pák, hosszúkásak. Vir. tojásdad-hosszúkás, szép fekete-piros füzérekben. A négy himszál akkora mint a csésze. Nedves réteken, a dunai szigeteken. 355. Poteriuni

L.

Csábaír.

Vir. egylakiak v. felemásak. Cs. 4 hasábu, 2—3 mur­ vával. Bokr. hiányzik. Himsz. 20—30. Bibe ecsetformán fonál-alaku, több sallangokból áll. Makkocskák egymag-

287 vuak és 1—3-val a megkeményedett esésze csőbe vannak zárva. P. Sangvisorba L. Vérfejü Cs. Gy. évelő, hosszú, ter­ jedő. Sz. felálló, szegletes, vörhenyes, ágas, fűnemü. Lev. szárnyaltak. Levélk. kerekdedek, mélyen fűrészesek, tompák. Vir. zöldek, körkörös végálló füzérben. Term. csészéi kemé­ nyek, hálózatosán ránczosak. Makkocskák 4-szegletüek, szeg­ letek tompák, szárnyatlanok. Réteken, napos helyeken, cser­ jés dombokon. Meszes, agyagos, homokos talajon. 356. Rosa

L.

Rózsa.

Cs. bögreforma, alul húsos, hasas, belül sertés, a nya­ kánál összeszorul, karimája 5 hasábu. Bokr. 5 szirmú. Himsz. 20 v. több, a szirmokkal együtt a cs. szűkületébe illesztvék. Makkocskák számosak, egymagvuak, a meghusosodott vagy megkeményedett cs. csövébe vannak zárva. a) Alacsony cserjék, magzat nyelteién. R. gallica L. Tarka R. Kis cserje széltében terjedő gyö­ kérrel. Idei fáján egyenetlen, tömött, kissé sarlós, árképü tüskéi közt ikrás serték vannak. Lev. szárnyaltak, kerülékesek, fűrészesek. bőrnemüek, nagyok. Vir. rózsaszinüek, na­ gyok, magánosak v. 2—3-val. Szirmok visszás-szivalakuak. Cs. sallangjai szárnyaltak, letüremlettek, a termés érésekor lehullok. Pálhák szálas-hosszúkásak, laposak. Term. golyóalaku, nagy porczogós felálló, vörös. Makkocskák nyelteiének. Napos, cserjés helyeken, erdő-széleken, vágásokban. Vaska­ pun, Szentléleken, Kesztölczön. b) Alacsony cserjék. Csészébe zárt maghonai rövid kocsányosak. Tüskék egyenesek. R. pimpinellifolia Lam. Tompalevelü R. Alacsony cserje, vékony, széjjelterülő ágakkal. Tüskéi különféle nagyságúak, árképükek és sertések, egyenesek. Lev. szárnyaltak, 2—4 pá­ rosak, levélkék kerekdedek, fűrészesek, kopaszak, kicsinyek. Cs. sallangjai kihegyezettek, rövidebbek a fehér szirmoknál. Term. golyó-alakuak, felállók, feketék, az állandó cs. sallangjaitól koronázottak. A csészébe zárt maghonok rövid ko-

288 csányuak. Köves, bozótos helyeken, erdők, szöllők szélein. Vaskapun, Csolnokon a Kálvária-hegyen, Helembán a par­ lagok fölött. c) Vir. magánosak, párosak v. sátorozok gén. Csészébe zárt maghonok hosszú Tüskék széles aljból árképüek, erősek,

az ágak ré­ kocsánykájuak. serte-nélküliek.

R. rubiginosa L. Rozsdás R. Erőteljes cserje. Tüskéi sarló-alakuak, aljukon szélesedök, laposak, erősek. Lev. szár­ nyaltak 2—3, párosak, gyantásak, illatosak. Lev. kerekdedtojás-alakuak, fűrészesek, barna-zöldek és az alsó lapjukon rövidszőrüek, rozsdaszinü ikrákkal behintvék. Pálhák hosszú­ kásak, laposak, szélesek. Cs. sallangjai virágzás után elállók v. felállók. Term. skarlát-veresek, golyó-alakuak, porczogósak, felállók, középső maghonok hosszú kocsányuak. Vir. sötét rózsaszínűek, illatosak. Cserjésekben és erdőkben. R. tomentosa Sm. Molyhos R. Többnyire alacsony cserje. Tövisei széles, lapos, aljból árképüek, egyenesek. Lev. puhák, selymes tapintatuak, szárny. 2—3 párosak. Levélkék kerülékesek, fűrészesek, alul molyhosak v. szőrösek, hamuszinüek, felül hamvas-zöldek. Pálhák hosszúkásak, szélesek, laposak. Cs. sallangjai szárnyasan-hasogatottak, virágzás után elállók v. felállók. Term. skarlát-veresek, golyó-alakuak, porczogósak, felállók, a középső maghonok hosszú kocsányuak. Vir. halavány-rózsaszinüek, illatosak, ritka, a Szamár-hegyi cserjésekben, a Duna melletti kövesdi hegyeken, Csolnokon a Magas-hegyen, Bikolon. R. canina L. Csipke R. Erőteljes, nagy, felálló, kopasz cserje. Tüskéi széles aljjal árképüek, erősek, sarlósán legör­ bültek. Lev. szárny. 2—3 párosak, kopaszak, levélkék körkö­ rösek, fűrészesek, felül sötétzöldek, alul halaványak. Cs. sal­ langjai szárnyasan-hasogatottak, virágzás után hátratüremlettek, a csésze csövéhez simultak. A skárlátvörös term. késő őszszel érnek, ehetők, golyó-alakuak v. körkörösek, porczo­ gósak, felállók, a középső maghonok hosszú kocsányuak. Vir. sötét-rózsaszinüek v. fehérek, illatosak. Válfajok képzésére igen hajlandó. Erdők-, cserjések- és ligetekben. Köz.

289 357. Pyrus

L.

Körtefa.

Cs. 5 hasábu, állandó. Bokr. 5 szirmú. Term. alsó állású alma 2—5 üregű, üregeit hártyás v. pergament-féle burok övedzi. Fák. P. communis L. Közönséges K. Fa, a vadon termő tüs­ kés, a miv. fegyvertelen. Lev. kerekdedek, fűrészesek, fénye­ sek, hegyesek, akkorák mint nyelei. Vir. fehérek, sátorozok, szirm. kerekdedek. Bibenyél 5, szabad. Gyümölcse golyó- v. megfordított ékidomu. Kocsánya oly hosszú, mint a gyü­ mölcs v. hosszabb. Fája veres, kemény. Mivelik számtalan fajokban, vadon erdeinkben mint vadkörte bőven terem. P. malus L. Alma K. Fa, a vadon termő tüskés, a miv. fegyvertelen. Lev. tojás-alakuak, hegyesek, fűrészesek, alul molyhosak, nyelesek, nyelei felényiek mint a levelei. Fehér v. rózsaszínű vir. sátorozok, szirm. hosszúkásak. Bibenyél 5, tövükön összenőttek. Gyümölcse golyó-alaku, a kocsánynál köldök formára bemélyedett. Erdeinkben a, vadalma bőven terem, és ebből váltak mivelés által a kerti almák számtalan fajai. 358. Cydonia

Toum.

Birs.

Cs. csöve a magrejtővel össze van nőve, karimája felső állású, 5 hasábu. Bokr. 5 szirmú. Almája 5 rekeszü, reke­ szek pergamentszerüek, porczosak, 6 v. sokmagvuak. C. vulgáris Pers. Közönséges B. Cserje v. fa. Lev. puha tapintatuak, tojásdadok, vállukon szívesek, épélüek, nyele­ sek, alsó lapjukon molyhosak. Vir. nagyok, rózsaszinüek. Szirm. oválisak. Csészék molyhosak, czimpái fűrészesek. Gyü­ mölcse golyó-alaku v. visszás-ékidomu, molyhos, czitromsárga. Miv., de köves, bozótos helyeken, elhagyott szőllőkben elva­ dulva is előfordul. 359. Sorbus

L.

Barkóeza.

Cs. csöve a magrejtővel össze van nőve, karimája felső állású, 5 hasábu. Bokr. 5 szirmú. Term. 2—5 üregű, 1—2 magvu bogyó, melynek üregeit vékony, alig észrevehető hár­ tyás burok övedzi. 19

290 a) Lev. szárnyasak. S. aucuparia L. Veres B. Közép nagyságú fa. Lev. pá­ ratlanul szárny. Levélkék hosszúkás-lándzsásak, fűrészesek, alsó lapjukon szőrösek, a lev. rügyek molyhosak. Virágz. sok fehérvirágu, domború, sátor. Term. skárlátvörös, golyó-alaku, borsó-nagyságu v. annál nagyobb. Erdeinkben. S. domestica L. Berkenye B. Magas fa. Lev. páratlanul szárny., levélk. hosszúkás-lándzsásak, fűrészesek. Lev. rügyek kopaszak, enyvesek. Virágz. sok fehérvirágu, domború, sátor. Term. körte-alaku, zöldes-sárga, ehető. Fája igen kemény. Mivelik szőllőkben. b) Lev. nem szárnyasak. S. Aria Crantz. Lisztes B. Fa v. cserje. Lev. tojásdadok, fűrészesek, felül sötétzöldek, alul fehér molyhosak. Virágz. sok fehérvirágu, sátor. Szirm. elállók. Term. golyó-alaku, moly­ hos, veres v. sárga. Köves, bozótos helyeken, erdő-széleken, erdei hegyoldalokon. S. torminalis Crantz. Selymesbogyó B. Fa. Lev. tojásdadok, karélyosak, fűrészesek, alul szőrösödők, karélyok lándzsásak. Fehér vir. sokvirágu, szőrös, kocsányu sátorban. Szirm. elállók, kerülékesek. Term. barnák, ehetők. Erdők és cserjésekben. 360. Mespilus

L.

Nyospolya.

Cs. csöve magrejtőhöz nőtt, karimája felső állású, 5 hasábu. Bokr. 5 szirmú. Dió-nagyságu term. tetején gödör van, melyet a megmaradt cs. zár be, mely csaknem oly széles mint a termés átmérője. A csontár-féle termés 5 rekeszü, rekeszek csontkemé­ nyek, egymagvuak, a termés húsával egészen beburkoltak. M. germanica L. Borizü Ny. Fa v. igen ágas cserje. Lev. rövidnyelüek, hosszúkás-lándzsásak, épek, alul borzasmolyhosak. Vir. szépek, fehérek, nagyok, magánosak, igen rövid kocsányuak. Szirm. kerekdedek. Murvái állandók. Term. barna, visszás-ékidomu, felül csonkított, később pépes, ehető. Miv. szőllőkben és kertekben. 361.

Crataegus

L.

Galagonya.

Cs. csöve a magrejtővel össze van nőve, karimája felső állású, 5 hasábu. Bokr. 5 szirmú. Borsó-nagyságu term. tete-

291 jén kis mélyedés van, melyet a megmaradt cs. zár be, mely keskenyebb a termés átmérőjénél. Term. 1—5 rekeszti, re­ keszek csontkemények, 1—2 magvuak, a term. húsával egé­ szen beburkoltak. Tövises cserjék. Cr. Oxyacantha L. Csere G. Tüskés cserje v. fa. Lev. kerekdedek, visszás-tojásdadok, 3—5 karélyuak, egyesek osz­ tatlanok, fűrészesek. Vir. sátorozok, fehérek, ritkán halaványrózsaszinüek. Bibenyél 1—3. Murvák lándzsásak, fogasak. Skárlátvörös term. csaknem golyó-alaku, 1—3 rekeszü, szenynyes, sárgás, lisztes husu. Fája igen kemény. Erdőkben, cserjésekben, réteken. C. monogyna Jacq. Egymagvu G. Az előbbinek hasábos levelű válfaja. Lev. ékidomuan tojásdadok, szárnyasan-hasogatottak, hasábjai hosszabbak, keskenyebbek, hegyesebbek. Rendesen egy bibenyelü és egyrekeszü. Az előbbivel. 362. Cotoneaster

Med.

Kőnyospolya.

Cs. csöve a magrejtőhöz nőtt, karimája felső állású, 5 hasábu. Bokr. 5 szirmú. Termés tetején kis mélyedés van. Term. 3—5, összefüggő csontuak, melyek tövükön a csészéhez nőttek, hegyükön pedig szabadok, azaz nincsenek a term. húsába illesztve. C. vulgáris Lindl. Közönséges K. Fegyvertelen, alacsony cserje. Lev. tojás-alakuak, épélüek, felül kopaszak, zöldek, alul fehér molyhosak, zöldesek. Cs. csövek kopaszak, fogai szemszőrösek. Term. kopaszak, visszás-ékidomuak, borsónagyságuak, nálunk kékek. Vir. aprók, halavány-rózsaszinüek. Ritka. Mész- és trachyt-sziklás erdőkben, Strázsa-hegyen, Vas­ kapun, Szamár-hegyen, rárói, szentléleki, pilisi hegyek tete­ jén, Doroghon a bánya feletti hegyen, Maróthon, Dömösön a Vadálló-kövek tetején.

61. Család. Saxifrageae J. Körontófűfélék. Vir. himnösek. Cs. 4—5 hasábu, állandó. Bokr. 4—5 szirmú. Himsz. annyi, a hány a cs. hasábjai v. 2 annyi. Bibe­ nyél 2—4. Term. együregű, leves, bogyó, tetején a csészével, 19*

292 v. 3—5 kopácsu tok, melylyel a cs. félig van összenőve. Fa v. cserje-nemüek. Lev. váltogatok, ellenesek, örvben állók. 363. Ribes

L.

Ribiszke.

Cs. csöve a maghonnal összenőtt, karimája rendesen 5 osztatu. Bokr. többnyire 5 szirmú, szirm. nyakasak, rövi­ debbek a csészénél. Himsz. 5. Bibenyél 2—4 águ. Golyóalaku, sokmagvu, leves bogyóját az elfonnyadt cs. karimája övedzi. R. Grossularia L. Köszméte R. Tüskés bokor. Lev. ke­ rekdedek, tenyeresen 3—5 karélyuak, fűrészesek. Murvák kerülékesek, 3 hasábuak. Cs. harang-alakuak, színesek, letüremlett czimpákkal. Szirm. fehérek, kicsinyek. Bogyók sárgásak v. sötétveresek, mirigyszőrösek és kopaszak. Mivelik, de va­ don is terem a szentgyörgymezei Lázkereszt-hegyen, az esz­ tergomi, szentléleki, kesztölczi, maróthi, dömösi hegyeken és sziklás erdőkben. R. rubrum L. Veres R. Felálló, alacsony, tüske nélküli cserje. Lev. tenyeresen 3—5 karélyuak, fűrészesek. Fürt ko­ pasz, sokvirágu, a virágzás után lefüggő. Murvák tojásdadok, rövidebbek a kocsánykáknál. Cs. kopasz. Bogyók skárlátvörösek v. sárgásfehérek, simák, golyó-alakuak. Miv. A szent­ léleki pilisi hegyekben elvadulva is fordul elő. 364. Saxífraga

L.

Kőtörő.

Cs. 5 osztatu v. 5 fogu. Bokr. 5 szirmú. Himsz. 10. Bibenyél 2. Tok 2 csőrü, 2 rekeszü, megérésekor csőrei kö­ zött kilyukadó sokmagvu. S. bufbifera L. Rügyhagy más , K . Gy. rostos, gumós. Sz. felálló, soklevelü, egyszerű, felül sátorozó. Tőlev. nyelesek, vese-alakuak, karélyosak, csipkefoguak, a felsők épek, épélüek, hónaljaikban rügyhagyma termők. A kocsányok alján 2 murva van. Cs. czimpák félben felső állásúak, felállók. Szirm. hoszszúkás-visszás-toj ásdadok. Vir. fehérek. A növény pelyhes, enyves. Hegyi, erdei réteken. S. tridactylites L. Apró R. Gy. egynyári, orsó-alaku, rostos. Sz. felálló, leveles. A két murvás kocsányok hajszál-vékonyak,

293 sokszor hosszabbak a termésnél. Lev. ékidomuak, három hasábuak, váltogatok, a felsők épek. Szirm. aprók, fehérek, visszás-tojásdadok. Magvak szélükön rövid sertések. A növény pelyhes, enyves. Hegyi réteken, falakon, sziklákon, földeken. 365. Chrysosplenium

L.

Veselke.

Cs. 4, ritkán 5 hasábu, sárgás-zöld, csöve nagyobbrészt a maghonnal van összenőve. Bokr. hiányzik. Himsz. 5, ritkán 10. Bibenyél 2. Tok alsó állású, 2 csőrü, egyrekeszü, sokmagvu, közepéig 2 kopácscsal hasadó. Ch. alternifolium L. Arany V. Gy. rostos, vékony, szálas, földalatti indákat hajtó. Sz. felálló, szegletes, kissé húsos, felül két-kétágu. Lev. vese-alakuak, csipkések, váltogatok, felső lapjukon élénk zöldek, az alsón halaványak. Vir. sárgák, aranyszinüen pettegetettek. Ritka. Csak a cserepesi erdő ned­ ves, árnyas patak partján, és Dömösön hasonló helyen.

62. Család. Crassulaceae DC. Pozsgafélék. Vir. himnősek. Cs. 2 v. több osztatu, állandó. Bokr. annyi szirmú, a hány a csésze sallangjai, szirm. a cs. fene­ kére illesztvék. Himsz. annyi, a hány a szirom v. kétannyi. Maghon és bibenyél is annyi, a hány a szirm. Minden mag­ hon tövén egy pikkely van. Terin. tok. Sz. fűnemü, pozsgás növények, vastag, húsos levelekkel. 366. Sempervivum

L.

Fülfű.

Cs. 6—20 osztatu. Bokr. 6—20 szirmú, szirm, tövükön egymás közt, és a 12—40 himszállal vannak összenőve. Bibe­ nyél és tok 6—20. S. tectorum L. Rózsás F. Tőlevólek levélrózsát képez­ nek. Sz. felálló, mirigyszőrös. Lev. húsosak, vastagok, kihe­ gyezettek, szemszőrösek, egyebütt kopaszak. A rózsalevelek hosszúkás-visszás-tojásdadok. Vir. rózsaszinüek. A csillagosán elálló (12) szirm. lándzsásak, épélüek, kétszer hosszabbak a 12 sallangu csészénél. Magzat alján apró, duzzadt pilis. Ház­ tetőkön, falakon, köves helyeken mivelve és elvadulva, vadon csak a pilisi-hegy egyes sziklarészein.

294 S. assimile Schott. Hasonló F. Sz. felálló, mirigyszőrös. Lev. sötétzöldek, szemszőrösek, a lev. rózsák levelei hosszúkás-visszás-tojásdadok, szálka végbe kihegyezettek, mindkét lapjukon szőrösek, borzasak v. végre kopaszak, a szárlev. hosszúkás-lándzsásak, szőrösödők. Szirm. csillagosán elállók, rózsaszínűek, szálas-lándzsásak, kétszer hosszabbak a csészé­ nél. Magzat alján rövid, csonkán kerekded pilis. Az élőb­ bemtől csak szőrössége által különbözik. Strázsa^hegyi kő­ sziklákon, Dorogh irányában. S. hirtum |_. Borzas F. A növény sárga-zöld. Tőlev. levelei rózsát képeznek. Sz. felálló, szőrös. Lev. húsosak, épéliiek, rózsás levelei hosszúkás-lándzsásak, hegyesek, szem­ szőrösek, egyebütt kopaszak. Sz. lev. szives-tojásdadok, ki­ hegyezettek, sürüen állók, felfelé nagyobbodók, rövidszőrüek, szemszőrösek. Harang-alaku vir. sárga-fehérek. Szirm. rojto­ sak, kétszer hosszabbak a csészénél. Mészsziklákon. Strázsahegyen, Kesztölczön, Szentléleken, a baji hegyen Tatánál. Válfaja: S. soboliferum Sims. a tő-alaktól eltér azáltal, hogy a szárlev. mindkét oldalukon kopaszak, és csak pillás-élüek. Ez is a pilisi és strázsa-hegyi mészsziklákon terem. 367. Sedum

L.

Kövérfií.

Gs. 5 osztatu. Bokr. 5 szirmú. Szirmok szabadok. Himsz. 10. Bibenyél 5. Tok 5, többmagvu. a) Lev. laposak. S. Telephium L. Bablevelü K. Gy. erős, gumós, sokfejű, sok szárakat hajt. Sz. felálló, kopasz, vereses, egyszerű. Lev. hosszúkásak, laposak, váltogatok, tompák, húsosak, vastagok. Bogernyő végálló, tömött, leveles. Belső himszálak a szirmok tövéhez nőttek. Szirm. fehér-sárgák, lándzsásak, nyiltak. Kö­ ves helyeken, bokrok közt, kősziklákon, falakon. S. vékony, geresek, végálló,

b) Lev. hengeresek. Virágok fehérek. album L. Fehér K. Gy. vékony. Sz. felegyenesedő, kopasz. Lev. váltogatok, húsosak, hosszúkásak, hen­ aljukon összelapultak. Levéltelen, sátoros bogernyö sokágú, fehér virágú. Mészsziklákon és falakon.

295 c) Lev.

hengeresek.

Vir.

sárgák.

S. acre L. Borsos K. Gy. rostos. Sz. lecsepült, kicsi kopasz, ágas. Lev. kicsinyek, tojásdadok, hengeresek, tompa vállukkal szárra nőttek, húsosak, hátukon púposak. Bogernyő 2—3-águ. Virágok felállók. Szirm. aranysárgák, lándzsásak, a 'sima csészénél hosszabbak. Tok kopasz. Réteken, legelő­ kön, száraz helyeken, kősziklákon, erdőkben, falakon. S. sexangulare L. Hatszögü K. Gy. sokfejű. Sz. lecsepűlt, kopasz, ágas. Lev. csaknem hengeresek, tompák, hegye­ sedő vállukkal szárra nőttek, 6-szögüek, fedelékesek. Bog­ ernyő 3-águ, ágak legörbülök. Vir. sárgák. Szirm. lándzsásak, hegyesek. Az előbbivel. S. Hillebrandii Fenzl. Hillebrandféle K. Sz. lecsepült, igen törékeny, alján száraz, fehérlő levelekkel sürüen pikkelyes. Lev. húsosak, hengeresek v. hengeresen hosszúkásak, tom­ pák, a szártól elállók, később legörbülök, tompa v. csonka­ vállal ülők. Meddő szárak levelei hatsorosak. Bogernyö ko­ pasz, sokvirágu. Szirm. lándzsásak, hegyesek, a csészénél csaknem háromszor hosszabbak. Vir. aranysárgák. Doroghi, kesztölczi, esztergomi homokos gyepeken, különösen terüle­ tünk róna nyugati részében. A S. acre- és S. sexangularéhoz igen' hasonló.

63. Család. Nymphaeaceae Salisb. Nimfafélék. Bőrnemü, nagylevelü vizi növények. Gs. 4—6 lev. több­ nyire állandó, belül szines. Bokr. szabályos, sok szirmú. Himsz. számosak, a külsők meddő szirmokká változnak. Mag­ hon egy, sokrekeszü, sokpetéjü. Bibe annyi, a hány a rekesz. 368. Nymphaea

L.

Nimfa.

Cs. 4 levelű, a termés érésekor lehulló. Bokr. sok szirmú. Szirm. mézgödröcskék nélkül. Maghon felső állású. Bibe paizs-alaku, sok felfelé görbült sugarakra osztott. Bogyóalaku termése húsos bélü, sokrekeszü. Lev. bőrnemüek. N. alba L. Fehér N. Gy. tövise vizirányos, vastag cso­ mós, húsos, terjedő. Lev. nagyok, úszók, kissé húsosak, bőr­ nemüek, felül fényesek, alul bordásán eresek, kerekek, mó-

296 lyen sziv-alakuak, épélüek. Bibe 16—20 sugáru, sárga. Vir. szépek, nagyok, fehérek, sokszirmuak, a kivirágzás alatt a vizböl kiemelkednek. Bogyó golyó-alaku. Csésze levelei ak­ korák mint a szirmok. Levélnyelek és a vir. kocsányok igen hosszúak. Az egész növény kopasz. Állóvizekben, nánai be­ rekben, kövesdi vasúti árkokban, az esztergomi nagy tóban, Bajcson. 369. JYuphar

Sm. Tavi

rózsa.

Cs. többnyire 5 levelű, állandó. Szirm. számosak, há­ tukon mézgödröcskékkel. Maghon felső állású. Bibe paizsalakuan bemélyedt épélü v. csillagosán fogas. Bogyója sok rekeszü, húsos bélü. N. luteum Sm. Sárga T . Gy. törzs igen vastag, csomós, hosszú, sárgás, terjedő. Lev. bőrnemüek, úszók, mindkét lap­ jukon zöldek, kopaszak, tojásdad-szivalakuak, karélyai közel állanak egymáshoz. Vir. kocsányok és a 3 szegletes lev. nye­ lek igen hosszúak. Gs. 5 levelű, levelei 2—3-szor hosszab­ bak a szirmoknál. Bibe lapos, épélü, 10—20 sugáru. Vir. szépek, sárgák, a vizből kiemelkedők. Bogyó körte-alaku. Állóvizekben. Nánai berekben, kövesdi vasúti vizzel töltött árkokban, a tatai mocsárokban és tavakban.

64. Család. Berberideae Vent. Borbolyafélék. Cs. 3—9 lev., lehulló. Szirm. szabályosak, annyian a hány a cs. levelei. Himsz. többnyire annyian a hány a szi­ rom. Maghon egy, felső állású, egyrekeszü, 1 v. több petéjü. Term. bogyó v. tok. Bibenyél 1. 370. Berberis

L.

Borbolya.

Cs. 6 levelű, 2 soros, lehulló, 1—3 pikkelylyel. Szirom 6, töve belső oldalán két mirigy van. Term. 2—3 magvu bogyó. B. vulgáris L. Sóska B. Cserje. Ágai kopaszak. Lev. hosszúkásak, rövid nyelüek, visszás-tojásdadok, szemszőrösen fűrészesek, kopaszak, nyalábosak, savanyúak, minden lev. nyaláb alján 3-águ tövis. Végálló lefüggő fürtje sok, sárga,

297 erős szagú virágú. Szirmai épek v. kicsipettek, bogyók hoszszúkásak, veresek, savanyúak. Erdőkben, legelőkön, cserjés dombokon.

65. Család. Ranunculaceae Juss. Szirontákfélék. Cs. 3 v. több levelii, néha sziromféle. Bokr. 3 v. sok szirmú szabályos v. szabálytalan. Szirm. a porzókkal együtt a vaczokhoz erősitvék, de gyakran hiányzanak is. Himsz. sok. Portokok két hasadékkal nyilók. Minden virágban több termő van. Minden termő egy bibével. Term. makkocska, tüsző v. ritkán bogyó. Szép virágú növények, pálha nélküli, váltogató, ritkábban ellenes levelekkel. 371. Helleborus

L.

Hunyor.

Sok himes, sok nős. Cs. sziromféle, részarányos, 5 le­ velű, állandó. Bokr. 5 v. sok szirmú, szirm. a cs. levélkéknél kisebbek, csövesek, kétajkuak, pilis-formák. Tok egyrekeszü, 2—10 v. több magvu, nyelteién. H. dumetorum Kit., H. viridis L. Zöld H. Gy. évelő, hosszú rostos, fekete. Sz. felálló, hengeres, kopasz, felül leveles, sok virágú, lev. bőrnemüek, kopaszak, tőlev. tenyeresen hasogatottak, sallangjai lándzsásak, fűrészesek, redősen eresek, ki­ emelkedő erekkel. Bibe felálló. Vir. zöldek, közép nagyságúak, rövid kocsányosak, bókolok. A. H. viridis-nek kisebb virágú válfaja. Puszta-maróthi erdő-szélen a vadaskertnél, bajnai Őrhegyen, Héreghen, Gyermelyen, Dömösön, Bikolon a He­ gyes-hegyen, Süttönél, a Gerecse-hegyen. H. purpurascens WK. Piros H. Gy. sötétbarna. Sz. fel­ álló, felül tompán szegletes, szőrösödő és leveles, kevés vi­ rágú. Lev. bőrnemüek, alsó lapjukon pelyhesek, tőlev. nye­ lesek, tenyeresen hasadtak, hasábjai épek v. 2—3-osztatuak, fűrészesek, a szárlev. 3 hasábuak, ülők. Vir. szépek, nagyok, kékes-pirosak, rövid kocsányai bókolok. A mérges növények közé tartozik, mint az előbbi faj. Hegyi erdőkben, Cserepes­ ben, Fehérkő-hegyen, Szentléleken, Kesztölczön, Dömösön, Maróthon a Hamvaskő-hegyen, Jász-hegyen, Szákó-hegyen, Mária-Nosztrán.

298 372. Anemone

L.

Kökörcsin.

Sok himes, sok nős. Cs. sziromféle 4 v. több levelii, bimbójában fedelékes, lehulló. Bokr. hiányzik. Az egymagvu számos makkocskák megvastagodott félgolyó v. kúpidomu vaczokba illesztvék, és néha hosszú, szőrös bibenyéllel ellátvák. Vir. alatt 3—4 levélkékből álló gallér van. a) Gallér lev. ujjasán hasogatottak, nyelteiének, szárölelők. Makkocskák hosszú, szőrös bibenyéllel ellátvák. A. Pulsatilla L. Leány K. Gy. évelő, nagy, fekete, fás, finom rostu. Sz. egyszerű, egyvirágu, hosszú, puha szőrű, levéltelen. Tőlev. borzasak, nyelesek, 2—3-szor szárnyasan-hasogatottak, hasábjai szálasak, épélüek, hegyesek. Gallérok ujjasán hasogatottak, nyelteiének. Virág felálló v. lekonyuló. Cs. leplei ibolyaszinüek, harang-alakuak, később a közepétől kezdve visszagörbültek, még egyszer akkorák mint a porodák. Term. hosszú szakállas farkuak. Réteken és legelőkön, a dunai szigeteken tavasz elején. A. pratensis L. Mezei K. Gy. évelő. Sz. egyszerű, egy­ virágu, hosszú, puha szőrű. Tőlev. borzasak, nyelesek, 3-szor szárnyasan-hasogatottak, szálas sallangokkal. Gallérok ujjasán hasogatottak, nyelteiének. Vir. lefüggő, lepel levélkéi fekete lilaszinüek, harang-alakuan összeállók, hegyükön hátratüremlettek. A porodák akkorák mint a vir. harang-alaku része. Term. hosszú hasábos farkuak. Az előbbinél kisebb, karcsúbb és vir. is kisebbek. Száraz réteken, dombokon, különösen homokos talajon. b) Gallér a gyöklevelekhez (ha azok jelen vannak) ha­ sonló, 3 levélből áll, és nyeles. Bibenyél a termésen sem hosszúra nyúlt, sem szőrös. A. silvestris L. Erdei K. Gy. rostos, csomós. Sz. puha, szőrös, hengeres, megnyúlt, egyvirágu. Tőlev. nyelesek, alsó lapjukon borzasak, tenyeresen 5 hasábuak, hasábjai 2—3 osztatuak, fogasak. Gallér a levelekhez hasonló nyeles. Cs. levélkéi 5-en, alul borzasak. Term. kerekdedek, igen rövid csőrüek, molyhosan gyapjasak. Bibeszár kopasz, igen kurta.

299 Vir. szépek, fehérek, magánosak. Erdőkben és hegyi erdei réteken. Vaskapun, Tatában és m. A. nemorosa L. Ligeti K. Gy. törzse hengeres, húsos, kissé fás, viaszsárga, vizirányosan terjedő. Sz. felálló, henge­ res, egyvirágu. Lev. szőrösödők, a tőlev. nyeles, 3-osztatu, bevagdalt fűrészes v. hiányzik; gallér háromlevelű, nyeles, nyelei csaknem akkorák mint a levele. Csésze b' kerülékes levelű, levélkék mindkét oldalukon kopaszak, fehérek v. rózsa­ színűek. Terméskék pelyhesek, akkorák mint a bibenyél. Ritka, területünk legszélső délnyugati részén a vértesi hegyek er­ deiben kora tavaszszal Tatánál. Megyénkben hiányzik. A. ranunculoides L. Boglár K. Gy. húsos, gyengén fás, vizirányos, sárgás. Sz. egy, ritkábban két sárga virágú. Lev. borzasak, 3—5 hasábuak, hasábok ékidomuak, 3-osztatuak, bevagdaltan fogasak, a lev. nyél sokkal rövidebb a levélnél. Cs. levélkéi kerülékesek, alul pelyhesek. Term. szőrösödő, akkora mint a tartós bibeszár. Erdőkben, ligetekben, cserjé­ sekben kora tavaszszal. 373. Delphinium

L.

Szarkaláb.

Sok himes, 1—3 nős. Cs. bokr.-forma, szabálytalan, 5 levelű, hullékony, felső levélkéje alján egy csöves sarkan­ tyúba megnyúlt. Bokr. 4 szirmú. Szirm. pilis-formák, kiseb­ bek a cs. leveleinél, és v. szabadok v. a két felső sarkan­ tyús, v. mind a 4 egyszirommá nőtt, és sarkantyús, a szir­ mok sarkantyúja a cs. sarkantyújába van zárva. Tok 1—3—5. D. Consoiida L. Mezei Sz. Gy. orsó-alaku, egynyári. Sz. felálló, széjjelágazó, lelapult szőröktől kissé pelyhes. Lev. te­ nyeresek, vékony, épélü sallangokra hasgatottak, pelyhesek. Bokr. egyszirommá összenőtt, 3 karélyu, egyszirmu, sarkan­ tyús, kék; kocsánykák a szálas murvácskáknál sokkal hoszszabbak. Cs. lev. a sarkantyúnál rövidebbek. Tok egy, hoszszúkás, kopasz. Tarlókon, vetések közt, utak mellett. 374. Aconitum

L.

Sisakvirág.

Sok himes, 3 nős. Cs. bokrétaforma, szabálytalan, 5 szirmú, állandó v. lehulló, a felső szirom nagyobb, sisakosán

300 boltos. Szirm. kisebbek a cs. leveleinél, a két felső párhuza­ mos hosszú nyakú, a kamzsa-alaku tetején sarkantyús sisak alá rejtőzik, a 3 alsó szirom kicsiny, szálas, gyakran hiány­ zik. Tok becző-alaku, 3—5 magvu, szabad. Mérges növény. A. Anthora L. Méregölő S. Sz. felálló. Gy. répa-alaku. Lev. tenyeresen 5—9-osztatuak, többnyire kopaszak, sok hasábuak, finom, keskeny, szálas, fonálalaku czimpákkal. Mur­ vák hosszúak, szálasak, szőrösek. Vir. sárgák, végálló, sürü fürtben. Gs. elhervadtan is állandók. Sisak félgömbalaku. Pi­ lis-sarkantyú hátratört horgas. Magvak feketék. Trachyt- és mészköves, bozótos, erdei helyeken. Vaskapun, Strázsa-he­ gyen, Hideglelős-kereszt-hegyen, 300 garádics-hegyen, Helembán a Kerek-hegyen. A. Lycoctonum L. Farkasölő S. Gy. vastag, sokrostu. Sz. felálló, magas, szegletes, ágas, szőrösödő. Lev. tenyeresen 5—7 hasábuak, hasábok szőrösödők, 3 metszetű, bevagdalt, fogas czimpákkal. Vir. halaványsárgák, végálló fürtben. Cs. hullatagok. Murvák szálasak, szőrösek. Sisak kúpos, hosszú, pilis-sarkantyúi fonálalakuak, pergék. Magv. szegletesek, re­ dősek. Erdőkben, vágásokban, kősziklás helyeken. Cserepes­ ben, Fehérkő-hegyen, szentgyörgymezei hegyeken, Szentléleken, Kovácspatakon, Tatában. 375. Wigella

L.

Kandilla.

Cs. szirom forma, szabályos, 5 levelű, lehulló. Bokr. 5—10 szirmú. Szirm. pilis-formák, nyelesek, felegyenesedők, kisebbek a cs. leveleinél, lemezük 2 ájku. Tok 5—10, többmagvu, felfúvódott, tövön összenőtt. N. arvensis L. Mezei K. Sz. felálló, széjjelágazó, sok halaványkék virágú, kopasz. Lev. 2-szer v. többször szárnyal­ tak, levélk. finoman szálasak, épélüek. Portokok kalászosak, kalászai felényiek mint a portokok. Tokok kopaszak, hosszú csőrüek, alsó felükkel összenőttek. Magvak 3 ormósak, fino­ man szemcsésen érdesek, csipős fűszer-izüek. Vetések közt, agyagos útfeleken.

301 376. Isopyrum

L.

Galamó.

Cs. sziromforma, szabályos, 5—6 levelii, lehulló. Bokr. 5—6 szirmú, szirm. pilis-formák, rövid csövesek, kétajkuak, kisebbek a cs. leveleinél. 1 és több tokjai többmagvuak, tövön igen gyengén függnek össze. I. thalictroides L. Virnáncz G. Gy. terjedő, rostos, nya­ lábokkal. Sz. felálló, kopasz, szegletes, alacsony, alul levéltelen, ágas, sok fehér virágú. Lev. kétszer hármasak, metsz., 3 karélyuak, tompák, kopaszak, fogasak. Szirm. tompák. To­ kok 1—5, ferdén tojásdadok, kissé összenyomottak, kopa­ szak, simák, a megnyúlt bibenyéltől szőrösek. Erdőkben, lige­ tekben kora tavaszszal. Szentgyörgymezőn, Vaskapun, Fehérkő-hegyen, Szentléleken, Bajóthon, Tatában. Helembán. 377. Aquilegia

L.

Czámoly.

Cs. sziromforma, szabályos, 5 levelű, lehulló. Bokr. 5 szirmú. Szirm. színesek, tölcsér-alakuak, alul sarkantyúsak, kisebbek a cs. leveleknél. Tok 5 szabad, ülő, többmagvu. A. vulgáris L. Harang Cz. Gy. gyengén fás, sokfejű. Sz. felálló, hengerded, soklevelü, 3 v. több kékvirágu. Lev. két­ szeresen hármasak, levélk. kerekdedek, tompák, 3 karélyuak, csipkések, sarkantyúk hegyükön horgasak. Bibeszárak hoszszuak. Tokok összenyomottak, hosszúkásak, keresztben eresek, csőrbe végződnek. Igen ritka, a szentlélek-pilisi erdei hegy­ oldalban, félárnyékos helyen egyszer találtam. 378. Caltha L.

Gólyavirág.

Cs. sziromforma, szabályos, 5 levelű, sárga, lehulló. Bokr. hiányzik. Tok 5—10, szabad, ülő, többmagvu. C. palustris L. Mocsári G. Gy. terjedő. Sz. felegyene­ sedő, húsos, vastag, csöves (bördös), ágas, sok aranysárga, nagy virágú, kopasz. Lev. szives-kerekdedek, kopaszak, na­ gyok, csipkések, nyelesek, a felsők ülők. Tokok hosszúkásak, hengeresek, kopaszak, keresztben redősek. Vir. bimhóit né­ mely vidéken kapri gyanánt használják. Mocsáros helyeken, nedves réteken, árkokban.

302 379. Myosurus

L.

Misura.

Cs. 5 lev., tövön sarkantyús, lehulló. Bokr. 5 szirmú. Szirm. aprók, keskenyek, lapiczkásak, nyakasak, nyak fonálalaku, csöves, hosszabb a lemezénél. Term. egymagvu makkocskák, melyek megnyúlt füzérforma, vékony, végén hegyes vaczokra számosan és tömötten vannak elhelyezve. NI. minimus L. Piczi M. Gy. rostos. Tövön álló lev. szá­ lasak, épélüek, kopaszak, akkorák mint a tőkocsány. Tőkocsány vékony, felálló, egyszerű. Vir. aprók, sárgák. Füzér megnyúlt, hengerded, kúpidomu. A növény kicsi. Nedves ár­ kokban, félig kiszáradt tócsákban, szikes földeken, Kőhidgyarmaton, Kéménden, Muzslán, Dömösön, Helembán az Ipoly partján. 380. Ranunculus

L.

SzirontáJc.

Sok himes, sok nős. Cs. 5 lev., sarkantyú nélküli, le­ hulló. Bokr. 5 szirmú, szirm. visszás-tojásdadok v. hosszú­ kásak, nyakasak, tövükön mézgödörrel. Terméskék laposak, egymagvuak, golyó v. kúpidomu vaczkon. A növény mérges. a) Szirmok fehérek, tövön sárgák. Mézgödör pikkely nélkül. Makkocskák keresztben karczoltan redősek. Term. koesányok ívesen hajlottak. Vízben elmerült és úszó növények. R. aquatilis L. Tavi Sz. Sz. tompán szegletes, az alsó izeken gyökerező, sok fehérvirágu, kopasz. Vizben úszó. Az elmerült lev. sok sallanguak, sallangjai hajszálformák, a víz­ ből kiérő úszó lev. vese-alakuak, 3—5 karélyuak. Porodái hosszabbak a maghon gömbjénél. Vaczok durva szőrű. Term. keresztben redősek, rövid hegyűek, szőrösek. Álló- és lassan folyó vizekben. R. fluitans Lam. Hullámzó Sz. Sz. hengeres, az alsó ize­ ken gyökerező, sok fehérvirágu, kopasz, vizben úszó. Minden levele viz alá merült, kopasz, sokosztatu, sallangok megnyúl­ tak, hajszálformák, egymás mellett és egymás fölött fekvők, a vizén kívül ecsetformára összeesnek. Porodái rövidebbek a maghon gömbjénél. Vaczok kopasz. Term. keresztben redő­ sek, rövidhegyüek, kopaszak. Az előbbivel.

303 b) Szirm.

sárgák. Mézgödör kocsányok felállók,

pikkelylyel nem vízben

födött. úszók.

Term.

I. Lev. osztottak. Gy. rostos. R. sceleratus L. Törzsiké Sz. Gy. egynyári. Sz. felálló, ágas, csöves, vastag, sok apró sárgavirágu, kopasz. Lev. to­ jásdadok, nyelesek, szárölelők, kopaszak, az alsók tenyeresen karélyosak, bevagdalt csipkések, a felsők háromhasábuak szá­ las épélü czimpákkal. Term. gömbjei hosszúkás-hengerdedek. Term. finoman redősek, kopaszak, rövidhegyüek, aprók, szá­ mosak. Fajaink közt ez a legkisebb virágú. Vizenyős helye­ ken, árkokban. R. arvensis L. Mezei Sz. Sz. felálló, ágas, sok kicsiny, czitromsárga virágú, hengeres, leveles, kopasz. Lev. nyele­ sek, 1—2-szer 3-hasábuak, hasábok több metszetüek, épélüek, felső lev. nyelteiének, kevésbe osztottak. Kocsányok fonálalakuak, szőrösek. Term. lapítottak, kopaszak, mindkét lap­ jukon s szélükön ripacsosak v. töviskések, csőrösek. Szántó­ földeken, vetések közt. II. Lev.

osztatlanok

v. szabdaltak. gumós, rostos.

Vir.

sárgák.

Gy.

R. Ficaria L. Saláta Sz. Gy. ékidomu, sok gumókból és rostokból alkotott. Sz. leveles, felegyenesedő, húsos, egy sárga virágú, kopasz. Lev. hosszunyelüek, szives kerekde­ dek, kopaszak, fényesek, vastagocskák. Cs. 3 levelű. Szirom 8—12. Term. gömbjei csaknem golyó-alakuak. Term. rövid hegyűek, pelyhesek. Ligetekben, patakok szélein, nedves ré­ teken, dunai szigetekben. R. illyricus L. Selymes Sz. Gy. kis, hosszúkás gumók és rostokból alkotott. Sz. felálló, selymesen gyapjas, henge­ res, ágas, sok nagy czitromsárga virágú. Lev. 3 hasábuak, fehér selymesen gyapjasak, az alsók nyelesek, a felsők ülők, hasábjai szálas-lándzsásak, épélüek és 3 metszetüek. Csészéje letüremlett, kocsányok hengeresek. Term. lapítottak, szélesen szegélyezettek, gödrösen pontozottak, kopaszak, hosszú cső­ rnek. Homokos gyepeken, földeken, vetések közt, erdei vágá­ sokban, kősziklákon.

304 R. pedatus WK. Villás Sz. Gy. gumós, nyalábos. Füve zöld. Sz. felálló, szőrösödö, alul levéltelen, felül ágas, 2 v. több sárga virágú. Lev. kopaszak v. gyengén szőrösek. Tőlev. nyelesek, 3—5 hasábuak, a kevés számú sz. lev. 2—3 hasábuak és épek, sallangjai szálasak v. lándzsásak, épélüek v. kevés foguak. Kocsányok hengerdedek. Cs. borzas. Term._ la­ pítottak, hártyás-szélüek. Nedves réteken. A Cserepes-h. előtt, Szentgyörgymezőn, Párkányban, az esztergomi dunai szige­ tekben, Garam mentében, Nánán, Kövesden, Helembán, a kőhidgyarmati szikes földeken. III.

Vir.

sárgák. Gy. rostos. Lev.

osztatlanok.

R. Lingva L. Nádi Sz. Gy. hengerded, függőleges, vas­ tag, csöves, rostos, földalatti indákat hajt. Sz. magas, me­ reven egyenes, hengeres, ágas, több nagy sárga virágú. Lev. hosszúkás-lándzsásak, válúsak, kopaszak, az alsók rövid nyelüek, a felsők szárölelők. Term. lapítottak, szélesen szegélyzettek, rövid, lapos csőrüek, simák. Fajaink közt a legna­ gyobb. Mocsárokban, nedves réteken, nádasokban. Az eszter­ gomi öreg tónál, Sintérréten, szentgyörgymezei tó szélén. R. Flammula L. Lángos Sz. Gy. igen hosszú, rostos, ostorindák nélkül. Sz. barázdás, az izeken gyökerező, ágas, több kicsiny, sárga, fényes virágú. Lev. csaknem épélüek, hosszúkás-lándzsásak, nyelesek, a legfelsőbbek szárölelők. Term. kissé hasasak, kopaszak, rövid hegyűek. Mocsáros ré­ teken, nedves árkokban. IV.

Vir. sárgák. Gy. rostos. Lev. karélyosak v. hasad­ tak. Terméskék simák, a) Kocsány hengeres.

R. auricomus L. Változó Sz. Gy. húsos, sokrostu. Sz. felálló, hengeres, kopasz, ágas, sokvirágu, soklevelü. Lev. kopaszak, gyöklev. hosszú nyelüek, szives vese-alakuak, csip­ kések, épek v. 3—5 karélyuak, sz. lev. nyelteiének, ujjasán 3—7-osztatuak, szálas, fogas v. ép sallangokkal. Vir. közép nagyságúak, aranysárgák, fényesek. Kocsányok hengeresek, nem barázdásak. Term. szőrösödők, kissé hasasak, keskenyen szegé­ lyezettek, horgas, hosszú csőrüek. Term. gömbjei csaknem golyó-alakuak. Erdőkben, erdei, hegyi réteken, vágásokban.

305 R. acris L. Réti Sz. Gy. gyengén fás, sokrostu. Sz. hen­ geres, felálló, ágas, sok sárga, fényes virágú, lelapult szörü. Gy. és szárlev. nyelesek, szőrösek, tenyeresen 3—5-osztatuak, csaknem kóta-alaku, bevagdalt fogú sallangokkal, a felsők szálasak, épélüek. Gs. borzasak, nyiltak, sárgák. Kocsányok hengeresek. Vaczok kopasz. Term. lencse-formára lapítottak, egyenes, igen rövid csőrüek. Réteken. fi) Kocsány

barázdás.

8. polyanthemus L. Sokvirágu Sz. Sz. felálló, borzas, sok sárga virágú. Lev. szőrösek, a hosszú nyelű tőlev. és az alsó sz. lev. 3—5 hasábuak, keskeny szálas sallangokkal, a leg­ felsőbbek épélüek. Cs. borzasak. Kocsányok barázdásak. Term. lencsésen összenyomottak, szegélyzettek, horgas, rövid cső­ rüek. Vaczok sertés. Száraz erdei réteken, legelökön, cserjé­ sekben. Az esztergomi vágásokban, a Sintér-réten, Vaskapun, Gséven, Szölgyénben, Helembán, Tatában. R. nemorosus D C , R. Breynianus Cr. Ligeti Sz. Az előb­ binek szélesebb hasábu válfaja: különbözik különösen azáltal, hogy lev. hasábjai körrajzban szélesen visszás-tojásdad-szivesek. Nő esztergomi száraz réteken, Esztergom-Szentgyörgy­ mezőn, válúskúti, szentléleki, maróthi, csolnoki, tardosi erdei vágásokban, bajnai Őrhegyen. R. repens L. Boglárka Sz. Gy. sokrostu, gyökerező le­ veles ostorindákat hajt. Sz. felegyenesedő, hengeres, ágas, sok aranysárga virágú. Lev. nyelesek, hármasak v. kétszer hármasak, hasábjai bevagdalt fogasak. Cs. borzasak, nyiltak. Kocsányok barázdásak. Vaczok sertés. Term. lapítottak, sze­ gélyezettek, finoman, gödrösen pontozottak, kopaszak, horgas hosszabb csőrüek. Legközönségesebb faj; nedves, vizenyős helyeken. R. bulbosus L. Gumós Sz. Sz. felálló, hengeres, tövön gumósán megvastagodott, borzas, ágas, sok sárga virágú. Lev. borzasak, hármasak v. kétszer hármasak, 3-osztatu, bevag­ dalt, fogas sallangokkal. A tőlev. igen hosszú nyelüek, a fel­ sők nyelteiének. Cs. szőrösek, letüremlettek. Kocsányok ba­ rázdásak. Vaczok sertés. Term. lencse módra lapítottak, sze20

306 gélyzettek, simák, szálka-végüek. Nedves réteken és lege­ lőkön. R. Sardous Cr. R. Philonotis Ehrh. Szárdinai Sz. Gy. rostos, egynyári. Sz. felálló, ágas, sok sárga virágú, borzas, tövén nem megvastagodott. Lev. hármasak v. kétszer hár­ masak, az alsók hasábjai tompák, bevagdaltan fogasak, a felsőké épélüek. Cs. borzasak, letüremlettek. Kocsányok ba­ rázdásak. Vaczok sertés. Term. lencse módra lapitottak, szegélyzettek, rövid csőrüek, lapjaikon több sor, vagy szélük felé egy sor bibircs van, néha ez is hiányzik és a terméskék simák. Mindkét alakja: R. Philonotis tuberculatus bibircses, és a R. Philonotis mediterraneus Gris., R. Philonotis étuberculatus Sima Sz. Az esztergomi felső és táthi szigetekben fordulnak elő, az első nálunk igen ritka, az utóbbi a R. bulbosus-hoz igen hasonló és csak az egynyári gyökere és a nem megvastagodott szár töve által különbözik. 381. Ceratocephalus

Mönch.

Fuláncs.

Cs. 5 levelű, lehulló. Bokr. 5 szirmú. Szirm. hosszúkás visszás-toj ásdadok, nyakasak, tövükön pikkelyes inézgödör. Term. felfuvódottak, egymagvuak, hengeres vaczokra illesztvék, tövükön 2 csöves púp van. Csúcsuk hosszú csőrbe he­ gyesedik. C. orthoceras DC. Sudarszarvu F. Apró növény. Gy. rostos. Tövön álló lev. gyapjasak, nyelesek, 3 hasábuak vagy ujjasán szabdaltak, szálas, épélü sallangokkal. Term. felső lapjukon a púpok közt keskeny válúsak, alsó lapjukon 4-szögü fogacskás taréjjal. Csőrük lapult, egyenes. Kocsány egy ki­ csiny, sárga virágú. Cs. gyapjasak. Árkok szélein, mély uta­ kon, homokos gyepeken. Az öreg téglaháznál, a szenttamási és a vár-hegyen. 382. Adonis

L.

Adonisz.

.Sok himes, sok nős-. Cs. 5 levelű. Bokr. 5 vagy több szirmú, mézgödör nélkül. Term. egymagvuak, kúpos, vaczokra erősitvék, rövid csőrüek. Lev. szálasak, vékony sallangokra szabdaltak.

307 a) Gyöktörzs

évelő.

Term.

csőre

horgasán

görbült.

A. vernalis L. Tavaszi A. Gy. évelő, barna, vastag ros­ tos, többfejü. Sz. felálló, ágas, szőrösödő, sürüen leveles, tővön hártyás hüvelybe zárt. Lev. sokhasábuak, keskeny szá­ lasak, épélüek, a tőlev. száraz hártyaforma pikkelyek. Vir. fényes, sárga szirmai nagyok, 10—12-en. Term. gömbjei golyó-alakuak. Makkocskák csaknem golyó-alakuak, pelyhesek, csőrösek, csőrük horgasán görbült, egyszinü. Napos hegyolda­ lakon, erdei, hegyi réteken, kivált mésztalajon köz. b) Gy. egynyári. Makkocskák csőre egyenes v. fel­ egyenesedő. A. aestivalis L. Nyári A. Sz. felálló, karcsú, ágas, sző­ rösödő. Lev. sokhasábuak, szálas, bevagdalt sallangokkal. Vir. vérveresek, magánosak, hosszú kocsányosak. Gs. kopa­ szak, a bokrétához simulok. Term. gombjai rendesen hengerdedek. Makkocskák kopaszak, ránczosak, fogacskásak. Cső­ rük felegyenesedő, a makkocskákkal egyenlő szinüek. Szántó­ földeken, vetések közt. A. flammea Jacq. Lángszinü A. Sz. felálló, karcsú. Lev. sokhasábuak, szálas, bevagdalt sallangokkal. Vir. lángszinüek, magánosak, hosszú kocsányuak. Cs. borzas, a korollához si­ muló. Makkocskák ferdén tojás-alakuak, ránczosak, felső szé­ lükön a fekete csőr alján kis tompa foggal. Az előbbenivel, melyhez igen hasonló, de szirmai kisebbek, keskenyebbek. 383. Actaea

L.

Aktea.

Sok himes, egy nős. Cs. 4—5 lev. sziromforma, lehulló. Bokr. hiányzik. Külső porzók sziromformák, meddők. Term. egyrekeszü, többmagvu bogyó. Magvai félkerekek. A. spicata L. Füzéres A. Gy. sokfejű, gyengén fás, vas­ tag, évelő. Sz. felálló, ágas, kopasz. Lev. nagyok, hosszú nyelüek, 3 szorosan hármas szabdalásuak, sallangjai tojáslándzsásak, bevagdaltan fogasak. Fürt végálló tojás-alaku, fehérvirágu, tekintélyes; bogyók csaknem golyó-alakuak, fé­ nyesek, feketék. Árnyas, nedves hegyi erdőkben, sziklákon, Szentléleken, Helembán, Cserepes-h., Fehérkő-h., 300 garádics-h., Tatában. 20*

308

384. Thalictrum

L.

Virnáncz.

Cs. sziromforma, 4—5 levelii, lehulló. Bokr. hiányzik. Porzók hosszúak, gyakran színesek. Term. egymagvuak, csörtelenek, kis tányér-alaku vaczokra erősitvék. Vir. sárgák. a) Vir. a himszálakkal együtt lekonyulok, végálló v. hosszúkás bugában. Portokok többet v. kevesebbet he­ gyesek. Hosszában rovátkolt termése egyenes hegyű s vaczkában ül. T h . minus L. Kis V. Gy. gyengén fás. Sz. felálló, görbegurba, karczolt, szegletes, kemény, merev, kékes, hamvas, tövén levéltelen, pikkelyes. Lev. 3-szögüek, oly hosszúak mint szélesek, 2—4-szer szárnyaltak. Lev. hüvelye fülei kurták, kerekítettek, levélkék kerekdedek, visszás-tojásdadok, 3—5 foguak. Vir. sárgák, az ágacskák hegyein ernyősek, bugája tojásdad-alaku, széjjel-álló. Porodák lefüggők. Term. tojás­ dadok, felállók, nyelteiének, rovatkásak. Hegyi és homokos réteken, szőllők gátjain, mészsziklákon. Sátorköi pusztán, Strázsa-hegyen, Kesztölczön, csolnoki világos erdőben. T h . COllinum Wallr. Dombi V. Sz. merev, karczolt, fé­ nyes, kopasz, nem kékes-hamvas, aljától bugájáig leveles. Lev. 3-szögüek, ép oly hosszúak, mint szélesek, 2—4-szer szárnyaltak. Lev. hüvelye fülei szélesek, rövidek, kerekítettek, elállók. Levélkék kerekdedek, visszás-tojásdadok. A sárga vir. és a himszálak lefüggők. Buga tojásdad, tömött, ágai fel- és elállók. Term. tojás-alakuak, rovatkásak, felállók, nyelteiének. Réteken, köves, cserjés helyeken, szőllők gátjain, dombokon, a téglaháznál, Szentgyörgymezőn. T h . galioides Nestl. Galaj V. Gy. hengeres, ágas, ter­ jedő. Sz. felálló, barázdás, fényes, hamvnélküli, kopasz, tövé­ től bugájáig leveles. Lev. hosszabbak mint szélesek, 2—3-szor szárnyaltak, kopaszak. Levélkék fonálforma szálasak, a felső lev. fülei tojásdad-hosszúkásak, kihegyezettek, fogacskásak. Bugája hosszúkás, fürtös ágakkal. Vir. sárgák, bókolok, szét­ szórtak. Term. ellipticusak, bordásak, felállók, nyelteiének. Csenkei erdőben és réten, a felső szigeteken, sátorkői pusz-

309 tán, Szentgyörgymezőn a Szamár-hegy alján réten és bokro­ sokban és m. b) Vir. a himszálakkal együtt felállók, végálló sátor­ ban. Portokok többnyire tompák. Hosszában rovátkolt term. egyenes hegyűek és vaczkukban csomóban ülnek. T h . flavum L. Sárga V. Gy. hengeres, terjedő, erős rostu, ostorindás. Sz. felálló, barázdás, kopasz, leveles. Lev. 2—4szer szárnyaltak, kopaszak. Levélkék visszás-tojásdadok, karélyosak v. fogasak, felső lev. levélkéi szálasak. Lev. hüvely fülei tojásdadok, kihegyezettek. Himszálak felállók, tompa végűek. Vir. sárgák, felállók, az ágacskák hegyein csoportositvák. Buga sátorozó, felálló, tömött. Term. tojásdadok, rovatkásak, felállók, nyelteiének. Nedves réteken, füzesekben, árkokban, patakok szélein, dunai szigetekben. T h . angustifolium L. Szüklevelü V. Gy. rostos. Sz. fel­ álló, barázdált. Levélkék száiasak, szálas-lándzsásak, fonálalakuak, alul szörösödők. Felső hüvelyek fülei tojás-alakuak, kihegyezettek. Himszálak felállók, tompavégüek. Vir. sárgák, az ágak hegyein csoportositvák, felállók. Term. kúpos csőrüek, körkörösek, borzasak. Az előbbivel, melynek, némely füvészek szerint, keskeny levelű válfaját képezi. 385. Clematis

L.

Bérese.

Sok himes, sok nős. Cs. sziromforma, 4—5 levelű, le­ hulló. Bokr. hiányzik. Term. nem kovadók, egymagvuak, a szőrös, hosszú bibenyéltől csőrösek, kis félgombos vaczokra erősitvék. Lev. ellenesek. a) Sz. felálló,

nem

kapaszkodó.

Cl. recta L. Lótorma B. Gy. évelő. Sz. felálló, ágas, hengeres, cserjésedő. Lev. páratlan szárnyasan-hasogatottak. Levélkéi nyelesek, tojásdad-lándzsásak, épélüek, szárhegyi buga felálló. Cs. levélkéi hártyásak, fehérek, élükön szörö­ södők. Term. tojásdad, kopasz, csőre hosszú, szőrös. Hegyi réteken, ligetekben, köves helyeken, cserjésekben. Cl. integrifolia L. Épélü B. Sz. egyszerű, felálló, baráz­ dás. Lev. tojásdad-lándzsásak, szárölelök, épélüek. Vir. szár-

310 hegyiek, magánosak, harang-alakuak, lekonyulok. Cs. bőrnemüek, kékek, nagyok, lándzsásak, szörösödők. Term. hosszú, gyapjas csőrbe végződik. Nedves réteken, füzesekben, főkép a megyei és városi dunai szigetekben. A nánai berekben. Csenkében, Tatánál. b) Cserjésedé', kapaszkodó. Cl. Vitaiba L. Juszalag B. Gy. igen vastag. Sz. kapasz­ kodó, igen hosszú, hengeres, ágas, szijas, tövén fás. Lev. páratlan szárnyasan-hasogatottak, hosszú nyelüek. Levélkék szives-vállal tojásdad-lándzsásak, bevagdaltan fogasak, épélüek. Cs. fehérek, bőrnemüek, mindkét lapjukon molyhosak. Term. hosszú, gyapjas, csőrbe végződnek. Kacsforma levélnyeleivel kapaszkodik. Erdőkben, cserjésekben, sövényeken. C) Apetalae. Csészevirágok.

Sziromtalanok.

66. Család. Aristolochiaceae Juss. Farkasalmafélék. Vir. himnősek. Cs. felső állású, szines, ép és ferdén csonkított v. 3 hasábu. Porzók szabadok, a maghon csúcsán v. a bibével és bibenyéllel összenőttek. Maghon 3—6 rekeszü, központi, sok petéjü magtartóval. Lev. váltogatok. 386. Aristolochia

L.

Farkasalma.

Lepel csöves, szines. Csőre tövén a maghonnal össze­ nőtt és hasas, tetején ferdén, nyelvformán kinyúló, lehulló. 6 porhon a bibe alá van nőve. Tok börnemü, 6 rekeszü, 6 kopácsu, sokmagvu. A. Clematitis L Közönséges F. Gy. hosszú, terjedő, gu­ mós. Sz. felálló, barázdás, egyszerű, kopasz. Lev. kékes-zöl­ dek, nyelesek, tojásdadok, kopaszak, szívesek, nagyok, bőr­ nemüek. Sárga virágai 2—6-val a lev. hónaljában csomóban állnak. Cs. nyelvecskéje hosszúkás. Term. nagyok, körte-alakuak, 6-szögüek, sokmagvuak. Kerítések, utak mellett, árkok, szőllők szélein, köves, bozótos helyeken. 387. Asarum

L.

Kapótnyák.

12 himes, egy anyás. Lepel harang-alaku, szines, állandó, tövön a maghonnal összenőtt, karimája 3—4 hasábu. Por-

311 tokok az ár-alaku szálcsák közepére nőttek. Tok börnemü, 6 rekeszü, rekeszek kevés magvuak. A. europaeum L. Európai K. Gy. évelő, száralaku, ágas, terjedő. Sz. kicsiny, tenyeres, felemelkedő, hengeres, tövén pikkelyes, borzas, 2 levelii. Lev. hosszú nyelüek, szives vesealakuak, tompák, épek, felső lapjukon fényesek, sötétzöldek. Vir. magánosak, lekonyulok, többnyire a levelek közt elrej­ tettek, szőrösödők, szennyes veresek ; szagos, csipös, keserű gyökerét az orvosok hánytató gyanánt használták. Árnyas erdőkben nedves helyeken.

67. Család. Cupuliferae Rich. Kopáncsosak. Fák v. cserjék. Vir. egyivaruak. Himvir. mindig barká­ ban állók. Barkák henger- v. kerekdedek, pikkelyekből alkotvák. Lepel hiányzik v. 4—5 hasábu. Porzó 5—20. Termő vir. csoportosak v. füzéresek v. barkában állók. Lepel a mag­ honhoz nőtt. Maghon 2—6 rekeszü, 1—2 petéjü. Bibe 2—6. Termés a virágzás után megnagyobbodó sajátos burokkal — kopáncscsal — van körülvéve, kopáncs tüskés v. hártyanemü pikkelyekből áll. 388. Fagus L. Bükkfa. Porzós virág, barkái csaknem golyó-alakuak, hosszú kocsányon függnek. Lepel 5—6 metsz., harangforma. Himsz. 8—12. Term. vir. párosak, egy közös kopáncscsal vannak körülburkolva. Term. kopáncsa kancsó-alaku, csaknem 4 karélyu, szálas murváiba göngyölt és azokkal összenőtt. Éretlen maghon 3 rekeszü, rekeszek 2 petéjüek. Bibe 3. Érett term. tokféle tojásdad, 4-szögü, tüskés, kemény kopáncs, mely háromszügü 2 makkocskát rejt magába. T . silvática L. Erdei B. Tekintélyes magas, sima héjú, erdei fa. Lev. váltogatok, nyelesek, tojásdadok, fényesek, ke­ mények, kopaszak, sötétzöldek, szemszőrösek. Term. sötét­ barnák, 3-szögüek. Virág egylaki. A pilisi hegység erdeinek északi oldalain. 389. Quercus L. Tölgyfa. Himvir. hengerded, murvátlan barkákban. Lepel csészealaku, 6—8 hasábu. Himsz. 6—10. Termő vir. végállók és

312 hónaljiak, bimbó-alakuak, fedelékesen pikkelyesek, egyviráguak. Bibe 3—4. Term. egyrekeszü, 1—2 magvu, hengeres makk, mely félgolyó-alaku, megfásuló csészécske forma kopáncsban ül. Igen hosszú életű fák. Q. pedunculata Ehrh. Kocsányos T . Jeles fa. Lev. rövid nyelüek, hosszúkás visszás-tojásdadok, vállukon mélyen kicsipettek, kopaszak, öblösek, karélyai kerekitetten tompák. Kocsányok a lev. nyélnél többszörösen hosszabbak. Kopáncs pikkelyei lelapultak. Hosszúkás makkja 3—4 cm. hosszú kocsányon függ v. áll. Erdőkben. Gséven, a táthi szigeten, Farnadon, Tatában, Lábatlanon. Q. sessiliflora Sm., Q. Robur L. Kocsánytalan T . Magas fa. Lev. nyelesek, visszás-tojásdadok, vállukon kicsipettek, öblösek, kopaszak, karélyai kerekitetten tompák. Termő vir. és makkja kocsánytalan, a lev. nyél 2—3 cm. hosszú, ko­ páncs pikkelyei rásimulók. Erdőkben. Vaskapun, Strázsa-h., Szentgyörgymezőn, pilisi h., Nánán, Bajnán, Lábatlanon, Szentkereszten, Tatában. Q. pubescens W. Szőrösödő T . A többieknél alacsonyabb fa. Lev. nyelesek, visszás-tojásdadok, vállukon kicsipettek, öblösek, fiatal korukban molyhosak, a vénebbek végre kopa­ szak, karélyai tompák. Kopáncs pikkelyei lelapultak. Makkja csoportos, kocsánytalan v. rövid, molyhos kocsányon. Erdők­ ben, Bábszky-h., Kis-h., Vaskapun, Bikolon, Csolnokon, Kövesden, Helembánál, Farnadon. Q. Cerris K. Cser T. Terjedelmes, magas fa. Lev. viszszás-toj ásdadok és hosszúkásak, öblösek, pelyhesek, karélyai szálka-végüek, hegyesek. Kopáncs pikkelyei hosszúak, szálasárképüek, széjjelállók, sodrottak. Makkja csoportos, kocsányos. Erdőkben. Esztergomban, Csolnokon, Gerecse-h., pilisi-h., Bajnán, Tatában. 390. Corylus

L.

Mogyorófa.

Vir. levelesedés előtt fejlődnek ki. Himvir. hengeres barkákban, mindegyiken pikkelyes, állandó murva. Lepel 2 egymás mellett álló, egymás közt tövükön összenőtt pikkely. Himsz. 8. Termés vir. bimbós alakúak, fedelékesen pikkelye-

313 sek, felső pikkelyek 2 viráguak, az alsók üresek. Bibeszár 2. Term. gyüszüforma, hasgatott szélű és levélféle kopáncsban ülő, egyrekeszü, egymagvu makk. C. Avellana L. Közönséges M. Bokor v. ritkábban fa. Vir. a lev. előtt fakadnak; pálhák hosszúkásak, tompák. Lev. kerekdedek, szivesek, kihegyezettek, kétszeresen fűrészesek, nagyok, puhák, fölül sötét, alul világos-zöldek, eresek. Term. kopáncsa kopasz, harang-alaku. tetején tágult, nyilt hasgatott szélű, mogyoró csaknem tojás-alaku. Erdőkben. C. tubulosa Wild. Csöves M. Bokor. Vir. a lev. előtt fa­ kadnak. Lev. szives-kerekdedek, kihegyezettek, kétszer fűré­ szesek, pálhák hosszúkásak, tompák. Termés kopáncsa kopasz, csöves, hengeres, a termés fölött összeszorult, karimája bevagdaltan fogas, jóval hosszabb a termésnél. Mogyorója csak­ nem hengeres. Kertekben miv. 391.

Carpimus

L.

Gyertyánfa.

Himvir. hengeres, murvátlan barkákban. Lepel egy to­ jásdad, kihegyezett pikkely. Himsz. 12 v. sok. Term. vir. laza szálas barkákban, lehulló, szálas murvákkal. Bibe 2. Term. egyrekeszü, egymagvu, a megnagyobbodott kopáncstól be­ burkolt makkocska. Ezen kopáncsok levél-alaku, lapos pikke­ lyek, melyek számosan fürt v. toboz formában vannak egy termés állásra egyesitve, és a makkocska külső oldalán állnak. C. Betulus L. Fehér Gy. Nagy fa. Lev. váltogatok, nye­ lesek, tojás-alákuak, kihegyezettek, fűrészesek, ránczosak, sző­ rös szélüek. Kopáncsok levélkéi 3-hasábuak, oldal hasábjai lándzsásak, a középső megnyúlt, épélü v. fogacskás. Erdőkben. C. duinensis Scop. Alföldi Gy. Igen ágas, kis fa. Lev. tojásdadok, csipkések. Kopáncs levél, tojásdadok, egyenet­ lenül fűrészesek, kissé szegletesek, osztatlanok. Kitaibel sze­ rint a mária-nosztrai trachyt-hegyen. Én sem itt, sem máshol területünkön nem láttam. 392. Betula

L.

Nyirfa.

Himvir. kocsányos, paizsforma murvákból alkotott bar­ kák, az ágak végein mindegyik murva alatt 2 mellékpikkely és 3 virágtartó pikkelyek. Himsz. 6. Term. barkák pikkelyei

314 papirosszerüek, és a termés megérése után lehullok. Term. tobozforma burkokban ülő, egymagvu, szárnyas makkocska. B. alba L. Fehér Ny. Fehér héjú fa, ágai karcsúk, meg­ nyúltak, vesszősek. Lev. tojásdad 3-szögüek, kihegyezettek, kétszeresen fűrészesek, eresek, erei ágasak, kopaszak, a to­ boz pikkelyeinek oldalkarélyai kerekdedek, legörbülök. Mak­ kocska szárnya kétszer szélesebb a makkocskánál, és a bibéje csúcsáig felér. Ritka az esztergomi, a csenkei homokos ta­ lajú erdőben, a Gerecse-h. Aggostyánnál, Alsó- és Felső-Gallán, Tatánál. 393. Alnus

Tourn.

Egerfa.

Himvir. kocsányos, paizsforma murvákkal alkotott bar­ kák, minden murva alatt 4 mellékpikkely és 3 lepel. Lepel csésze-alaku, 4 hasábu, 4 himszállal. Term. barkák pikkelyei éréskor megfásulok, tojás-alaku tobozt képeznek, mely a ter­ més kihullása után is állandóan alakját megtartja. Him és termő vir. barkái 3—5-ével fürtösek. Makkocskák egymagvuak, szárnyasak v. szárnyatlanok. A. glutinosa Gártn. Enyves E. Fa. Lev. nyelesek, sötét­ zöldek, fényesek, kerekdedek, tompák, kicsipettek, fűrészesek, enyvesek, alsó lapjukon az erek zugaiban szakállasak, egye­ bütt kopaszak. Makkocskák szárnyatlanak. Mocsáros, nedves helyeken, esztergom-táthi szigeteken, nánai berekben, pata­ kok partjain, Kövesden, Csenkén, Tatában. A. incana DC. Hamvas E. Fa. Lev. nyelesek, tojás-alakuak, hegyesek, élesen 2-szeresen fűrészesek, alsó lapjukon pelyhesen molyhosak, szürke-zöldek, az erek zugai szőrnél­ küliek. Makkocskák szárnyatlanok. Az előbbivel.

68. Család. Salicaceae Rich. Fűzfafélék. Kétlaki fák v. cserjék váltogató levelekkel. Vir. egyivaruak, barkákban állók, pikkelyes gyakran lehulló murvák­ kal. Himsz. 2—24, szabadok v. egyfalkásak. Maghon szabad, egyrekeszü, sok petéjü. Bibenyél egy. Bibe 2. Term. 2 kopácsu tok, magv. szőrnyalábbal koszorúzottak, azért a termés felkovadása után mint egy pehely könnyén elszállnak.

315 394. Salix L. Fűzfa. Vir. barkákban. Murvák pikkely-alakuak, épek. Lepel helyett 1—2 mézmirigy. Himsz. többnyire 2, ritkán 3 és több, szabadok v. párosan összenőttek. Maghon egyrekeszü. Bibe­ nyél egy v. hiányzik. Bibe 2 fonál-alaku, gyakran 2 águ. Tok 2 kopáesu, sokmagvu, magvak bóbitásak. a) Tokok

kopaszak. Bibe ülő, barkák egyidőbeliek, ezek a levelekkel együtt fakadnak.

azaz

S. fragilis L. Csőrege F. Nagy fa, ágai kopaszak, sárgáshamuszinüek, a vénebbek törékenyek. Vir. 2 porodásak. Lev. nyelesek, keskeny lándzsásak, kihegyezettek, ikrásan fűrészesek, felül sötétzöldek, alul halaványak, mindkét lapjukon kopaszak, vagy a fiatalabbak csaknem selymesek, pálhái féloldalulag szivesek, barkái a levelekkel együtt nőnek, a barka pikkelyek egyszinüek, zöldek, lehullok. Tokok kopaszak, tojásdad-lándzsásak, kocsánykák a mézmirigynél 2—3-szor hosszabbak. Lev. száradás által megfeketednek. Patakok szélein, füzesekben. S. triandra L , S. amygdalina L. Mandolalevelii F. Több­ nyire cserje hajlékony ágakkal. Lev. lándzsásak, fűrészesek, kopaszak, alul kékesek. Pálhák féloldalulag szivesek. Vir. 3 porodásak, a levelekkel együtt nőnek. Barka pikkelyei állan­ dók, egyszinüek. Tokok tojásdad-kúpidomuak, tompácskák, kopaszak, kocsánykájuk a mézmirigynél (pilis) 2—3-szor na­ gyobb. Bibék száratlanok. Mocsáros helyeken, füzesekben, a dunai szigetekben, patakok szélein. S. alba L. Fehér F. Fajaink közt a legnagyobb. Lev. lándzsásak, fűrészesek, az alsó fűrészfogak mirigyesek, mind­ két lapjukon selymesek, a vénebbek alul fehérek, pálhái lánd­ zsásak, barkák a levelekkel együtt nőnek. Kocsányai levele­ sek, barka pikkelyei egyszinüek, lehullok. Vir. 2 porodásak. Tok tojásdad, kopasz, rövidnyelü, selymes, fehér levelei által feltűnő. Utakon, patakok partjain, dunai szigeteken. b) Tokok borzasak, ülők v. rövidnyelüek. Barkák koraiak, azaz a lev. előtt fakadnak. S. purpurea L , S. monandra Hoffm. Csigolya F. Alacsony cserje, ritkábban fa, ágai hengeresek, fényesek, szivósak, néha

316 pirosak. Vir. egy porodásak, mert az egész hosszukban ezek összenőttek. Lev. rövidnyelüek, visszás-tojásdadok, keskeny lándzsásak, élesen fűrészesek, fényesek, kopaszak, laposak, alul kékesek, a hengeres, karcsú barkák kocsánytalanok, mur­ vásak, a kivirágzás előtt fehér szőrösek. Tokok kocsánytala­ nok, molyhosak, a mézmirigy a tok tövénél feljebb ér. A rövid bibenyél, a tojásdad bibék és a porzó fiatal korukban pirosak. Folyók partjain, a dunai szigeteken. c) Tokok

rövidnyelüek, ülők. Barkák fakadnak.

a lev.

előtt

$. VÍminalis L. Kötő F. Cserje, vesszős, sárgás, erős, igen hosszú ágakkal. Lev. rövidnyelüek, hosszúak, keskeny lándzsásak, épélüek, hegyesek, alul fehér selymesek, fénye­ sek. Tokok molyhosak, nyelteiének, a mézmirigy a tok tövé­ nél feljebb ér. Vir. 2 porodásak. Bibenyél megnyúlt. Alsó lapjukon ezüstös levelei által feltűnő. Ágai kosárfonásra igen alkalmasak. Folyók partjain, dunai szigetekben, homokos róna erdőben (Csenkén). d) Barkák oldalt állók, nyelteiének, hol a lev. előtt fa­ kadnak, hol a mellékhajtások végein a lev. együtt fej­ lődnek. Tokok hosszunyelüek, szőrösek. S. cinerea L. Hamvas F. Sok águ cserje. Lev. visszástojásdadok, felső lapjukon szürke-zöldek, pelyhesek, alul ké­ kesek, molyhosak. Lev. rügyek hamvas pelyhesek. A lev. előtt fakadó barkák pikkelyei kétszinüek, hegyükön feketék. Tok kocsányos, lándzsás, molyhos. Virágok 2 porodásak. Bibék tojásdadok, kéthasábuak, nyelteiének. Mocsáros helyeken, a Kerek-, a Szamárhegy alatti tóban, a doroghi patak partján, sátorkői pusztán, a dunai szigetekben. S. aurita L. Füles F. Alacsony cserje, igen ágas, rövid ágakkal. Lev. hosszunyelüek, visszás-tojásdadok, kihegyezet­ tek, felül sötétzöldek, pelyhesek, alul kékesek, molyhosak. Lev. rügyek kopaszak. Vir. 2 porodásak. Barkák pikkelyei 2 szinüek, hegyükön feketék. Tok lándzsás, molyhos, kocsányos. Bibék ülők, hosszúkásak. Erdő-széleken, vágásokban, nedves helyeken, dunai szigeteken.

317 S. capraea L. Kecske F. Cserje v. fa. Vir. 2 porodásak. Lev. nagyok, rövidnyelüek, tojásdad-hosszúkásak, laposak, ki­ hegyezettek, csipkések, felül kopaszak, fénylök, alul hamvas molyhosak, pálhái vese-alakuak. Bimbók kopaszak. Vir. 2 po­ rodásak. Tokok hasasak, tojásdad-lándzsásak, molyhosak, hosszú kocsányuak. Bibenyél igen rövid, bibék tojásdadok, 2 águak. Hegyi erdőkben, vágásokban. S. repens L. KÚSZÓ F. Alacsony cserjécske, sárga veszszös, lecsepült, gyökerező ágakkal. Lev. rövidnyelüek, szálaslándzsásak, felül kopaszak, alul fehér selymesek, pálhátlanok. Barkák kicsinyek, tojás-alakuak. Vir. 2 porodásak. Tokok tojás-lándzsásak, selymesek, végre kopaszak, hosszú kocsányuak. Bibenyél rövid. Nedves, homokos gyepeken. Csenkén, a Ke­ rek- és Szamárhegy alatti tóban. 395. JPopulus L.

Nyárfa.

Vir. 2-lakiak, barkásak. Murvák pikkelyesek, rongyosan foszlottak. Lepel ferdeszáju, pohárforma. Himsz. szabadok, 8—24-en. Maghon egyrekeszü. Bibe csaknem ülő, 2—4. Tok 2 kopácsu, sokmagvu, rnagv. bóbitásak. Ágak feltűnő végrügyekkel. a) Fiatal

ágak molyhosak pikkelyek

v. szőrösek. Himsz. 8. Barka szemszőrösek.

P. alba L. Fehér Ny. Ékes, magas fa. Lev. a végágakon kerekded-tojás, sziv-alakuak, karélyosak, szegletesen fogasak, alul az ágakkal együtt fehér molyhosak. Barkák tojásdad­ hosszúkásak, a termő barka pikkelyei lándzsásak, hegyükön szemszőrösek. Himszál 8. Folyók és patakok partjain, a Duna­ szigetekben. P. canescens Sm. Szőke Ny. Magas fa. Lev. kerekdedtojásalakuak, szegletesen fogasak, alul az ágakkal együtt hamuszinüen molyhosak. Barkák hengeresek, hosszúak, a termő barka-pikkelyei hegyükön bemetszettek, szélükön szem­ szőrösek. Az előbbivel a dunai szigetekben, a csenkei erdő­ ben, Kövesden. Ujabb füvészek szerint vegyfaj (P. albo tremula Kr.).

318 P. tremula L. Rezgő Ny. Magas fa. Lev. csaknem ke­ rekdedek, hosszú nyelüek, fogasak, mindkét lapjukon kopa­ szak, a gyökér ágak levelei és a fiatalok azonban borzasak. Lev. nyelük laposak. Barkák hosszúkásak, pikkelyei ujjasán bemetszettek, sürüen borzas és szemszőrös szélüek. Erdők­ ben, ligetekben, dunai szigeteken. b) Ifjabb

ágak kopaszak. lyei

Himsz. 12—80. Barka kopaszak.

pikke­

P. nigra L. Fekete Ny. Nagy fa, ágai fel- és elállók, terebélyesek. Lev. hosszú nyelüek, váltogatok, erősek, 3-szögüen tojás-alakuak, kihegyezettek, fűrészesek, világos zöldek, felül fényesek, szélük kopasz. Barka pikkelyei kopaszak, te­ nyeresen hasadtak. Tokok gömbölyűek. Nedves erdőkben, a dunai szigeteken. P. pyramidalis Rozier. Jegenye Ny. Fa, piramis-módra mereven felálló, vesszős ágakkal. Bimbók kopaszak, enyve­ sek. Lev. 3-szögüen tojásdadok, kihegyezettek, fűrészesek, egyforma színűek. Lev. nyelek lapítottak. Barkák hengerdedek, az ágacskák hegyein, pikkelyei elől ujjasán bemetszet­ tek, kopaszak. Tokok golyó-alakuak. Gyakran miv. utak befásítására. Némelyek szerint az előbbinek válfaja felálló ágakkal. P. monilifera Ait. P. canadensis Desf. Kanadai Ny. Ezen Észak-Amerikából hozzánk származott, a P. nigrá-hoz igen hasonló, terebélyes és főleg az igen rövid, finom szemszőrös lev. és az éréskor 6—8 hüvelyre növő nagy termés barkái által különböző fa. Országutak befásitása végett Esztergom­ ban, Táthon, Nyerges-Újfalun, Nánán, Gyarmaton, Süttőn, Almáson, miv.

69. Család. Gnetaceae Endl. Gnetumfélék. Igen ágas fácskák v. terjedő cserjék, ellenes v. nyalá­ bos, czikkelyes ágakkal. Lev. ellenesek, aprók, pikkelyformák v. szélesen tojásdadok, épek. Vir. 1 v. 2 lakiak, hengeres v. gömbded barkákban. Himvir. leple hártyás, csöves. Himsz. felálló, magános v. többen egy ép v. csúcsán ágas, oszloppá összenőttek. Portokok 1 v. 4 rekeszüek. Termő vir. párosan

319 2 levelii hüvelybe zártak v. szabadok. Maghon kocsánytalan, együregű. Term. párosak, húsos, hüvely levelekbe burkoltak v. magános, minden takaró nélkül. 396. Ephedra

L.

Bogyópik.

Elágazó cserje, vékony, felálló v. lefüggő, nyalábos, czikkelyes ágakkal. Lev. hiányzanak, azaz, azok helyén apró ellenes, tövükön összenőtt pikkelyforma levélkék vannak. Vir. kétlakiak. Himvir. barkái tojásdadok. Vir. a murvák hónaljai­ ban magánosak. Lepel hártyás, kéthasábu. Himsz. magánosak v. 8 szálcsái egy végükön ágas oszloppá összenőttek. Por­ tokok 1 v. 4 rekeszüek. Term. vir. 2, lev. hüvelyben páro­ sak, hónalji kocsánykákon végállók. Maghon 2. Term. a gal­ lér húsos, megvastagodott pikkelyeiből fejlődött, alján pikke­ lyes bogyó toboz. Eph. monostachya L. Törpe B. Egy láb magas zsurlóhoz hasonló, szürke czikkelyes, hengerded, kopasz, igen ágas cserjécske. Sz. fás, törékeny, levéltelen, ágai egyenesek, apró bibircsesek. Virágos ágacskái gyűrűsek. Barkái magánosak, ellenesek és hármasak, kocsányosak v. kocsánytalanok. Term. veres. Igen ritka, csak a sátorkői és doroghi homokdombok oldalain.

70. Család. Coniferae L. Kúptermök. Egylaki és kétlaki, többnyire gyantás fák és cserjék, tűforma v. pikkelyforma, maradandó zöld levelekkel. Sz. nem czikkelyes. Term. megfásuló, toboz bogyó v. bogyóféle toboz. 397. Juniperus

L.

Boróka.

Vir. kétlakiak. Lev. szálasak, mindig zöldek, tű-alakuak, hármas örvökben v. 4-sorosak, néha pikkely-alakuak. Himvir. barkái csaknem golyó-alakuak, tojásdad pikkelyekből fejlőd­ tek, mindenik pikkelye alsó szélén 4—6 portok van. Term. vir. pikkelyforma murvákból képződött bimbó, 3 maghonu tövön összenőtt. Term. gömbölyű, 1—3 magvu, husosodó bogyóféle toboz.

320 J. communis L. Gyalogfenyő B. Igen ágas, mindig zöld, felálló cserje. Lev. nyelteiének, hármával állók, szálas ár-alakuak, tüske-hegyüek, hátukon ormósak, zöldek, felül kékesek. Termés golyó-alaku, eleinte zöld, éréskor fekete-kékes, a le­ vélnél 2—3-szor rövidebb. A egész növény sajátságos illatú. Száraz hegyi erdőkben. 398. Pinus

L.

Fenyőfa.

Tűlevelű, télen is leveleit megtartó fa. Vir. egylakiak. Lev. magánosak v. rövid ágacskák csúcsán 2—3-san v. ötö­ sen állók, aljukon kis hártya hüvelylyel. Himvir. több, porzó füzérformára egyfalkába összenőtt, e füzér alját pikkelyek foglalják el. Term. vir. megfásuló tobozok, melyek bőrnemü fedelékes, 2 virágú pikkelyekből alkotvák. P. silvestris L. Erdei F. Jeles fa, hamuszinü, rendet­ lenül szakadozó héju. Lev. párosak, kemények, alul dombo­ rúak, hüvelyük igen rövid. Tobozok rendesen magánosak, néha párosak, tojásdad kúposak, tövön gömbölyűek, akkorák mint a lev. pikkelyek, csaknem kóta-alakuan csonkítottak. Esztergomban, a Vaskapu-hegy tetején még a mult század­ ban ültetett fák, egy nagy csoportban díszlenek, ujabban több erdei hegyoldalokon mivelik.

II. oszt. Monoootyledoneae.

Egyszikűek.

71. Család. Orchideáé L. Kosborfélék. Ezen család vir. különös alkotásuk és szépségük által tűnnek fel. Sz. fűnemü, többnyire húsos, egyszínű gumós v. rostos gyökérrel. Lev. váltogatok, egyszerűek, hüvelyezők. Virágz. többnyire végálló muívás füzér v. fürt. Vir. felső állású, szabálytalan, néha sarkantyús. Lepel szines, korollaforma, többnyire 6 osztatu, 3 külső és 3 belső sziromforma czimpákból áll, a belsők egyike eltér alakjában a többiektől és legnagyobb (Pilis, Pilisszirom, Labellúm, nyelv). Porzó össze van nőve a bibenyéllel egy oszlopocskába (bibe-oszlop), ennek hegyén többnyire 1—2 üregű v. 2 porhon van telve enyves, szemcsés himporral. Maghon alsó állású, együregű

321 és sok petéjü. Term. együregű, 3 kopáesu tok. Magvak szá­ mosak, igen aprók, fűrészpor formák. Az Orchideák családja különösen az Or. fusea militaris Morio mascula szolgáltat­ ják a gyógyászatban gyakran használt salep gyökeret. 399. Ophrys

L.

Bangó.

Virág egyporzós. Lepel nyilt, csaknem ásitó, 5 szirmai kiterültek; pilis-szirom lefelé irányult, sarkantyútlan, bárso­ nyos, vereses-barna, a lepel szirmainál hosszabb. Portokok 2-en felállók, a maghonhoz odanőttek, 2 rekeszüek, rekeszük párhuzamosak, de alul egymástól elállanak. Vir. portömbök 2-en, kis karélyuak, nyelesek, mindegyik nyelecske egy kü­ lön enyves mirigyhez tapad, minden mirigy a bibe szélének egy külön zacskójába zárt. Maghon nem csavarodott, kissé összenyomott. 0. aranifera Huds. Pókos B. Gy. gumók húsosak, csak­ nem golyó-alakuak, osztatlanok. Sz. felálló, egyszerű, alul leveles, lev. hosszúkás, keskeny szálasak, szürke-zöldek. Fü­ zér laza, 1—3 virágú. Murvák 3 vagy több idegüek, akkorák mint a vir. Pilis-szirom veres-barna, ép, hosszúkás, visszástojásdad, duzzadt, domború, bársonyos, szélén letüremlett, csúcsán tompa v. alig kicsípett függelék nélkül, közepén 2—4, kopasz, szennyes sárga hoszvonallal; a zöldes lepel belső két szirmai rövidebbek a külsőknél, kopaszak. Ritka, csak Tatánál homoki nedves réteken. 400. Orchis

L.

Kosbor.

Lepel ásitó, sziromforma v. mind az 5 czimpái v. csak a 3 felső czimpán felül boltosán összehajlanak, pilis-szirom 3 osztatu, lefelé irányzott, hátul sarkantyús. Portokok fel­ állók, 2 rekeszüek, aljukon egymáshoz fekvők, a bibe széle által képezett zacskóba rejtvék. Vir. porgöbök mindketteje külön mirigygyei ragad a bibe szélére. Maghon csavarodott. Sz. felálló, húsos, kopasz. Lev. váltogatok, egyszerűek, hüvelyezők. Vir. füzéresek. Évelők. Gy. nagy, egy v. több húsos gumóból áll, melyek gömbdedek, hosszúkásak v. ujjasán ha­ sadtak. 21

322 a) Gumók osztatlanok. 0. fusca Jacq. Kesely K. Lepel nagy. Pilis-szirom 3 osztatu, ecsetesen pontozott, oldalczimpái szálasak, a középső visszás-szives karélyai tojásdadok. Gumók nagyok, hosszúká­ sak. Murvák hártyásak, pikkelyformák, egyidegüek, a mag­ honnál sokkal rövidebbek. Lev. nagyok, hosszúkás tojás-alakuak, fűzöldek, fényesek. Tőkocsány hengeres, felül levéltelen. Füzér tojás-alaku, megnyúlt, sok ékes virágú. Sisak fekete biborveres, pilis-szirom világos rózsaszinü. Orchideáink közt a legszebb és a legnagyobb. Hegyi, erdei réteken. A Cserepesben, a rárói h., a Feichtinger-uton, a szentléleki, csévi, dömösi hegyeken, a Gerecse-h. Az 0. militaris-hoz leg­ főbb jellegénél fogva hasonló. 0. militaris L. Vitéz K. Gumók tojás-alakuak, osztatla­ nok. Lepel nagy. Pilis-szirom 3 osztatu, ecsetesen pontozott, oldalczimpái szálasak, a középső szálas, csúcsán kiszélesedő, két metszetű, karélyai hosszúkásak, hegyükön csipkések, széjjeltartók. Sarkantyú egyenes, rövid. Murvák hártyásak, igen aprók, veresesek. Lev. hosszúkásak, fényesek, fűzöldek, na­ gyok. Tőkocsány felálló, a közepe alatt fényes, hosszúkás levelű. Füzér tojásalaku. Sisak kivül hamuszinü, belül biborvereses. Pilis szirma világos biborveres, közepén fehér. Hegyi, erdei réteken. 0. variegata Jacq. Tarka K. Gumók hosszúkásak, osztat­ lanok. Lepel nagy. Pilis-szirom 3 osztatu, biborosan pontozott, kopasz, oldalczimpái hosszúkásak, a középső szélesen visszásszives, mindnyájain élesen fogasak. Sarkantyú rövid árforma, egyenes. Murvák hártyásak, rövidebbek a maghonnál. Lev. tojásdad-hosszúkásak. Vir. halavány-pirosak. Tőkocsány felálló, szegletes, sodrott. Füzér tojás-alaku, tömött. Hegyi réteken. Cserepesben, Szentléleken, Cséven, Tatában. 0. ustulata L. Sömörös K. Gumók hosszúkásak, osztat­ lanok. Lepel kicsiny. Pilis-szirom 3-osztatu, bársonyosan pon­ tozott, oldalczimpái és a középső 2 metsz; karélyai hosszú­ kás-szálasak. Sarkantyú rövid horgas. Murvák hártyásak, egy­ idegüek, válúsak, akkorák mint a fél maghon. Lev. hosszúkás lándzsásak. Füzér hosszúkás, eleinte tömött, később kinyúlik.

323 A sisak sötét fekete biborveres, a pilis fehér-piros pontok­ kal. Réteken. 0. Coriophora L Palaczka K. Gumók osztatlanok, csak­ nem golyó-alakuak. Lepel nagy. Pilis-szirom 3 osztatu, lefüggő, metszetei osztatlanok, a középső hosszúkás, az oldaliak rövi­ debbek. Sarkantyú kúpos, ivesen görbült, a maghonnál 2—3szor rövidebb. Az alsó lev. lándzsás ékidomuak, duplán fek­ vők, a felsők rövidebb lándzsásak. Füzér hosszúkás hengeres, tömött. Sisak szennyes, barna-veres. Pilis-szirom közepén halavány-piros, biboros pontokkal, czimpák zöldek. Nedves, ho­ mokos réteken. 0. Morio L. Agár K. Gumók gömbölyűek, osztatlanok. Lepel nagy. Pilis-szirom 3 karélyu, tompa, karélyok szélesek, a közbülső csorbás végű, csaknem akkora mint a maghon. Lepel czimpák tompák, sisakká összehajlanak. Murvák lánd­ zsásak, veresesek, együregüek v. az alsók csaknem 3 idegüek. Lev. keskenyek, hosszúkás-lándzsásak, az alsók ivesen a föld felé hajlók, a felsők aprók, hüvelyformák. Sarkantyú kissé lapított, a maghonnál rövidebb. Füzér rövid laza. Vir. több­ nyire veresek, ritkábban rózsaszínűek v. fehérek. Réteken. 0. pallens L. Sápadt K. Gumók hosszúkásak, osztat­ lanok. Lepel nagy. Pilis-szirom gyengén 3 karélyu, épélü v. igen finoman csipkés-élü, alján bársonyos. Sarkantyú henge­ res, felhajlott, akkora mint a maghon. Lepel czimpái tojás­ dadok, tompák, a belső 3 csaknem egyenlő, a 2 oldaliak végre hátrahajlók. Murvák egyidegüek, sárgásak. A kifejlett füzér tojás-alaku, tömött. Lev. visszás tojásdad-hosszúkásak, nagyok, fényesek, tompák. Vir. sárgásak, ritkán pirosak. Mész­ sziklás, füves helyeken. Kétágu-h., Bielaskála-h., Kesztölcznél, Vadálló-kövek tetején Dömösnél, Gerecse-h., Tatánál. 0. mascula L. Füles K. Gumók hosszúkásak, osztatlanok. Lepel nagy. Pilis-szirom mélyen 3 karélyu, alján szőrösödő, karélyok szélesek, fogasak, a közbülső karély csorbás végű, csorbája öblében kis szálkaforma foggal. Sarkantyú hengeres, felhajló, akkora mint a maghon. Lepel czimpák tojásdad­ hosszúkásak. Lev. hosszúkás-lándzsásak, fényesek, fűzöldek, aljukon többnyire sötétveres, apró pettyekkel. Felső levelek 21*

324 aprók hüvely-alakuak. A kifejlett füzér megnyúlt laza. Vir. pirosak. Réteken. 0. laxiflora Lam. Lazafürtü K. Gumók tojás-alakuak, osztatlanok. Lepel igen nagy. Pilis-szirom 3 karélyu, a köz­ belső mélyen kicsípett és az elől kerekített oldaliaknál feltünőleg szélesebb és kisebb. Sarkantyú hengerded, vizirányos v. felfelé hajlott, a maghonnál rövidebb. Lepel czimpái hoszszúkásak, tompák, az oldaliak hátrahajlottak. Murvák lándzsásak, válúsak, 3—5 idegüek, veresesek. Lev. lándzsás-szálasak, hegyesek, igen hosszúak, igen keskenyek, sötétzöldek. Füzér megnyúlt laza. Vir. ékesek, piroslók. Ingoványos mo­ csáros réteken. Esztergomban, Doroghon, Cséven, Helembán, Tatán. b) Gumó végén 2—3 bevágással. 0. sambucina L. Bodza K. Szár leveles. Lev. lándzsásak, elől szélesebbek, válluk felé keskenyedők. Pilis-szirom kurta, 3 karélyu, sarkantyúja kúpidomu, hengeres, lefelé tartó. Lepel oldalczimpái széjjeltartók. Murvák levélnemüek, eresek, idegesek, hosszabbak a sárga v. piros virágoknál. Gumók épek, csúcsuk felé keskenyedők v. rendesen egy-két bevágás­ sal. Füzér hosszúkás, tompa, tömött. Hegyi réteken. Vaskapun, Szentléleken, Dömösön, Tatában, Gerecse-h. c) Gumók ujjasán hasogatottak. 0. maculata L. Foltos K. Pilis-szirom 3 karélyu. Sar­ kantyúja kúposán hengeres, lefelé tartó, a maghonnál rövi­ debb. Lepel oldalczimpái széjjeltartók. Gumók ujjasán haso­ gatottak. Sz. felálló, hengeres, sima, telebélü, mintegy 6—10 levelű. A lev. váltogatok, többnyire sötétbarna foltosak, hoszszúkás-lándzsásak, a felsők aprók, murváskodók, a legfelsőbb a füzértől távol áll. Füzér megnyúlt, tömött. Vir. rózsaszínűek y. fehérek. Hegyi, erdei réteken. 0. latifolia L. Széleslevelü K. Pilis-szirom 3 karélyu. Sarkantyú kúposán hengeres, lefelé tartó. Lepel oldalczimpái hátrahajlottak. Murvák 3-inuak és eresek, szálas-lándzsásak. Gumók ujjasán hasogatottak. Sz. felálló, bördös, 4—6 levelű. Váltogató levelei kihajlók, az alsók tojásdadok és hosszúká­ sak, tompák, a felsők kisebbek, lándzsásak. Füzér hosszúkás,

325 hengeres, tömött. Vir. pirosak sötétebb foltokkal. Nedves, mo­ csáros réteken. 401. Gymnadenia

B. Br.

Tarbibircs.

Pilis-szirom sarkantyús, 3-osztatu, lefelé irányzott. Mag­ hon csavarodott. Porhon egy, portok 2. Minden portok vir. pora enyves, szemcsés göbbé van összeillesztve, ezek mirigy által a bibe szélére ragadvák. Portokok aljukon egymáshoz fekvők, közöttük a bibe kis nyúlványa van; a portokok re­ keszei tövén a bibe széle által képezett mélyedés v. zacskó nincs. G. conopsea R. Br. Szunyoglábu T . Gumók tenyeresek, szár hengeres, felálló, bördös, leveles. Lev. hosszú lándzsásak. Lepel kicsiny. Pilis-szirom 3 karélyu, karélyai tojásdadok. Sar­ kantyú fonál-alaku, hosszú, a maghonnál kétszer hosszabb. Lepel külső czimpái széjjelállók. Murvák 3-inuak, tojás-lándzsásak, kihegyezettek. Füzér megnyúlt, hengeres. Vir. pirosak, néha fehérek. Réteken és füves helyeken, cserjés dombokon. G. odoratissima R. Br. Jószagu T . Gumók tenyeresek. Sz. felálló, karcsú, leveles. Lev. szálas-lándzsásak és szála­ sak. Lepel kicsiny. Pilis-szirom 3-osztatu, karélyai tojásdadok. Sarkantyú fonál-alaku, akkora mint a maghon. Lepel külső czimpái igen széjjel-állók. Murvák 3-inuak, lándzsásak, kihe­ gyezettek. Füzér megnyúlt, hengeres. Vir. sötétpirosak, néha fehérek. Erdei réteken igen ritka. Vaskapun, Gerecse-h. 402. Platanthera

Bich.

Lapár.

Lepel ásitó, mind az 5 czimpái v. csak a 3 felső felül boltosán összehajlanak. Pilis-szirom ép, tompa, hátul sarkan­ tyús. Maghon csavarodott. Portokok felállók, 2 rekeszüek. Porgöbök 2, nyelesek, minden nyelecske egy külön mirigy­ gyei a bibéhez ragadt. Porhon tokjainak tövén a zacskó-alaku mélyedés a bibeszélen hiányzik. Pl. bifolia Reichnb. Kétlevelü L. Gumók osztatlanok, hoszszúkásak. Szár felálló, szegletes, alig leveles, a két v. ritkáb­ ban 3 tőlev. tojásdad, hosszúkás, tompa, a sz. lev. igen ki­ csinyek, lándzsásak. Lepel nagy. Pilis-szirom szálas, osztat-

326 lan, fonálképü. Sarkantyú fonál-alaku, a maghonnál másfél­ szer hosszabb. Lepel felső czimpái sisakká összehajtanak, az oldaliak széjj elállók. Portokok tömlői párhuzamosak. Vir. fe­ hérek, illatosak. Erdőkben és réteken. 403. Peristylis

Blum.

Pártakor.

Lepel ásitó, mind az 5 czimpái felül sisakká összehajlanak. Pilis-szirom 3 fogú, hátul sarkantyús. Maghon csava­ rodott. Portokok felállók, 2 rekeszüek, aljukon egymástól elválasztvák. Porgöbök 2 nyelesek, minden nyelecske egy kü­ lön mirigygyei a bibéhez ráragadt. Porhon tokjainak tövén a zacskó-alaku mélyedés hiányzik. P. viridis Lindl. Habenaria, viridis R. Br. Zöld P. Gy. gumók hosszúkásak, osztatlanok. Sz. leveles. Lev. sötétzöldek, az alsók tojásdad-tompák, felsők lándzsásak. Pilis-szirom szá­ las, csúcsán 3 fogú, a középső foga igen kurta. Sarkantyú igen rövid zacskó-alaku. Lepel sisakká összehajlott, nagy. Vir. sárgás-zöldek. Száraz homokos réteken, hegyi gyepeken. 404. Anacamptis

Bicht.

Bagikra.

Lepel ásitó, a 3 felső czimpái sisakosán összehajlanak, a két oldaliak elállók. Pilis-szirom 3-osztatu, lefelé irányult, hátul sarkantyús, nem csavarodott. Portokok felállók, 2 re­ keszüek, rekeszek párhuzamosak, a bibe széle által képezett zacskóba rejtőznek. Porgöbök 2 nyelesek, mindketten közös mirigygyei ragadnak a bibe szélére. Maghon csavarodott. A. pyramidalis Richt. Tornyos R. Gy. gumók hosszúká­ sak v. golyó-alakuak, osztatlanok. Sz. hengeres, leveles, karcsú. Lev. lándzsás-szálasak, fűzöldek. Lepel kicsiny, pilis-szirom félig 3 karélyu, alján két lemezkével, karélyok hosszúkásak, egyenlők, épélüek. Sarkantyúja fonál-alaku, hosszú. Lepel czimpái tojásdad-lándzsásak, oldaliak elállók. Murvák lánd­ zsásak, kihegyezettek. Vir. pirosak, néha fehérek. Füzér hoszszúkás, tömött. Hegyi, erdei réteken. 405. Hymanthoglossum

Spreng.

Sodortajk.

Lepel ásitó, mind az öt czimpái felül sisakosán össze­ hajlanak. Pilis-szirom 3 sallangu, lefelé irányult, hátul sar-

327 kantyús. Sallangjai, főkép a középső csavarodottak, a középső sallang igen hosszú szálas és csúcsán kettéhasadt. Portokok felállók, 2 rekeszüek, rekeszek párhuzamosak a bibe szél által képezett zacskóba rejtvék. Porgöbök 2, nyelesek, mindketten közös mirigygyei ragadnak a bibe szélére. Maghon csavarodott. H. hircinum Spr. Kecske S. Gy. gumók golyó-alakuak, osztatlanok. Sz. leveles. Levelek szélesen lándzsásak. Pilis­ szirom 3 sallangu, zöldes fehér-veres pettyekkel, sallangjai szálasak, a belső igen hosszú, keveset csavarodott, az olda­ liak sokkal rövidebbek, hullámosan fodrosak. Tekintélyes, sokvirágu füzér megnyúlt laza. Sarkantyú igen rövid. Sisak fehér, belül piros és zöld csikós. Igen ritka, a Vaskapu-hegyen csak egyszer találtam szőllők közelében. 406. Limodorum

Tourn.

Gérbicz.

Lepel 5 czimpái felállók, kinyiltak. Pilis-szirom hátul árképü, lehajló sarkantyúba végződik. Portokok termője he­ gyen szabadon állók, 2 rekeszüek. Porgöbök 2, nyelteiének, porformák. Maghon nem csavarodott. Sz. levéltelen, ezek he­ lyett hártyás hüvelyek vannak a tőkocsányon. L abortivum Sw. Eltörpült G. Gy. gumók húsos ros­ tosak, nyalábosak. Sz. egyszerű, kopasz, hengeres, felálló, levéltelen, telebélü, hüvelyes, pikkelyes, lilaszinü. Füzér tekin­ télyes, megnyúlt laza. Vir. lilaszinüek, felállók, a kocsányhoz simulok. Lepel nagy. Pilis-szirom sárga, foltos, ép, visszástojásdad, habos. Árképü, karcsú sarkantyúja akkora mint a maghon. Igen ritka, a bajnai Őrhegy mészsziklás, cserjés erdőszélén. 407. Epipactis

Rich.

Bibak.

Leple 5 czimpái csaknem harang-alakuan összehajlók, kinyilók. Pilis-szirom elálló, sarkantyútlan, 2 czikkelyü. Por­ tokok tompán 3-szögüek, 2 rekeszüek, a bibén fekvők. Por­ gömbök 2, nyelteiének, porformák. Maghon nem csavaro­ dott, de alján csavart kocsányba keskenyedik. Vir. fürtben. E. latifolia L. Széleslevelii B. Gy. rostos, hengeres, nya­ lábos, terjedő. Sz. felálló, szegletesen barázdás, szőrösödő,

328 egyszerű. Lev. váltogatok, merevek, szárölelők, inasak, nagyok, szőrösödő szélekkel és erekkel, tojásdadok. Vir. zöldes, vör­ henyesek, lekonyulok, fürtösek. Fürt megnyúlt, sokvirágu. Lepel nagy. Pilis-szirom lemeze kihegyezett, a lepel többi tojásdad czimpáinál rövidebb. Maghon szőrösödő. Term. lefüggők. Erdőkben. Cserepesben, Vaskapun, Szentléleken, Kesztölczön, Maróthon, Dömösön. E. rubiginosa Gaud. E. atrorubens Hoffm. Vörhenyes B. Lev. tojásdadok, éle és inai szőrösödők, felső lev. nyelteié­ nek, lándzsásak. Pilis-szirom lemeze tövén levő púpjai ránczosan fodrosak. Vir. sötét szennyes, piros. Az előbbi kisebb válfajának tekintik, melytől különbözik az által is, hogy sz. kisebb, vékonyabb, lev. 3—4-szer kisebbek, és vir. is kiseb­ bek, kevesebbek. Hegyi réteken, mészsziklákon. E. microphylla Ehrh. Aprólevelü B. Gy. rostos, nyalábos, igen hosszú. Sz. felálló, szegletes, zöldes, szőrösödő. Lev. nyelteiének, aprók, kevés számúak (3—5), tojás-lándzsásak, épélüek. Vir. kicsinyek, lekonyulok, illatosak, sárgás-zöldek, fürtösek. Pilis-szirom lemeze hegyes, apró, csipkés, oly hosszú mint a lepel többi czimpái. Term. szőrösödők. Az egész nö­ vény vékony, kevés virágú, pelyhes, zöldesen lisztes. Ritka a szentléleki magasabb hegyi árnyas erdőkben. E. palustris Sw. Mocsári B. Gy. rostos, husos, nyalá­ bos, terjedő. Sz. felálló, barázdás, szőrösödő. Lev. szárölelők, kopaszak, tojás-lándzsásak. Vir. zöldes pirosak. Lepel nagy. P. szirom lemeze kerekitett csipkés, tövén púppal, fehéres, akkora mint a lepel többi czimpái. Term. szőrösödők, lehajlók. Ingoványos, mocsáros réteken. Szamárhegy alatt. 408. Cephalanthera

Rich.

Tekeporhon.

Lepel czimpái felállók, gyengén összetartok, a pilis­ szirmot betakarják. Pilis-szirom 2 tagu, sarkantyú nélküli, az alsó tagja zacskóformán öblös. Portokok hosszúkásak, fel­ állók, tökéletlenül 2 rekeszüek. Maghon csavarodott, kocsánytalan. Porgöbök 2, nyeletlenek, porformák. Vir. füzérben. C. rubra Rich. Veres T . Gy. rövid nyalábos, husos ros­ tokkal. Sz. felálló, barázdás, szőrösödő. Lev. szárölelők, szá-

329 las-lándzsásak. Vir. felállók, nagyok, szép élénk pirosak. Fürt laza, rendesen kevés, néha egyvirágu. Murvák levél-alakuak, a maghon szőrösödő. Esztergomban, Szent-Györgymezőn hegyi erdőkben, maróthi Közép-hegyen, Tatában, a Gerecse­ hegyen. ' C. pallens Rich. Halavány T . Gy. rostos, nyalábos, ter­ jedő. Sz. felálló, barázdás, kopaszos. Lev. szárölelők, tojáslándzsásak. Vir. kevésszámuak, nagyok, sárgás-fehérek, fel­ állók. A levélidomu murvák a kopasz maghonnál hosszabbak. Erdőkben és erdei vágásokban. Esztergomban, Szentgyörgy­ mezőn, Szentléleken, Kesztölczön, Szölgyénben, Gerecse-h., Tatában. C. ensifolia Rich. Kardlevelii T . Gy. csomós, rostos, nyalábos. Sz. felálló, kopasz. Lev. kopaszak, szálas-lándzsásak, keskenyek, kardformák, csaknem kétoldalúak. Vir. fel­ állók, fehérek. Pilis-szirom lemeze tompa, fehér. Murvák tojás-árképüek, aprók, sokkal rövidebbek a kopasz maghonnál. Erdőkben ritka, Bikolon, Gerecse-hegyen, Tatában. 409. Neottia

Rich.

Madárfeszelt.

Lepel ásitó, czimpái gyengén boltosán összehajlók. Pilis­ szirom lefelé irányzott, sarkantyútlan, tövén homorú, csúcsán 2 karélyu. Portokok 2 rekeszüek, szabadok, ülők. Porgöbök 2, porformák, nyelteiének. Maghon nem csavarodott. Sz. le­ veletlen, sárgás. Gy. húsos gyökrostokból áll. N. Nidus avis Rich. Közönséges M. Gy. gumós, merev, gumói számosak, csomósak, húsosak, rostosak. Sz. egyenesen felálló, bördös, barázdás, egyszerű, kopasz, levéltelen, hüve­ lyes, pikkelyes. Vir. fürtben felállók, kicsinyek. Pilis-szirom 2 hasábu. Az egész növény szennyes, sárgás-barna. Élősdi nővény az erdei fák tövében, árnyékos helyeken. Az esztergomi, szentgyörgymezei, pilisi hegységben, Szölgyénben, Bajnán, Tatában. 410. Listera

R. Br.

Lisztera.

Lepel ásitó, czimpái gyengén boltosán összehajlók. Pi­ lis-szirom lefüggő, sarkantyútlan, tövén válús, csúcsán 2 v.

330 5 hasábu. Portokok szabadok, 2 rekeszüek. Porgöbök 2, porformák, nyelteiének. Maghon nem csavarodott. L. ovata R. Br. Tojásdadlevelü L. Gy. hengeres, rostos, nyalábos. Sz. egyenesen felálló, a közepe alatt kétlevelü. Lev. ellenesek, szárölelők, tojás-kerülékesek, halavány-zöldek, szálkavégüek. Fürt laza, sokvirágu. Vir. felállók, sárga-zöldék, ki­ csinyek. Murvák tojásdadok, hegyesek, kopaszak, a kocsánykánál rövidebbek. Pilis-szirom kéthasábu, hasábjai szálasak. Maghon tojás-alaku, nem csavarodott. Sürü árnyékos, nedves erdei helyeken. Maróthon, Dömösön, a Háromkirálymező-h., a Dobogó-köveknél, a Jász-hegyen, Gerecse-h., Tatánál.

72. Család. Irideae R. Br. Nősziromfélék. Vir. himnősek. Lepel felső állású, bokrétaforma, 6-osztatu. Himsz. 3, a lepel külső czimpáinak tövére illesztvék. Portokok külső oldalukon felnyilók. Maghon 3 rekeszü, sokpetéjü. Bibeszár 3 hasábu. Bibék gyakran sziromformára szélesedők. Tok 3 rekeszü, 3 kopácsu. Gy. gumó v. hagyma. Lev. kardformák v. szálasak. 411. Iris

L.

Lepel csöve a maghonnal langu, sallangjai közül 3 felálló, nyél 3-szögü, bibe szirom-alaku. többmagvu, magvak szegletesek. a) Szakálasak,

Nőszirom. összenőtt, karimája 6 sal3 lekonyult. Himsz. 3. Bibe Tok 3 kopácsu, 3 rekeszü, Lev. kard- v. sarlóforma.

azaz a lepel külső sallangjai alul sürü szőrösek.

belül és

I. pumila L. Apró N. Gy. csomós, vastag. Tőkocsány egyvirágu, kopasz, a kard-alaku tengerzöld leveleknél rövi­ debb, felálló, a lepel csöve a buroknál nagyobb, a belső sallangok hosszúkásak. Vir. ékesek, nagyok, kékek, sárgák vagy tarkák. Hegyi gyepeken, mész- és trachyt-sziklákon. Csere­ pesben, Vaskapun, sátorkői pusztán, Strázsa-hegyen, Szamár­ hegyen, Pilis-h., Gerecse-h., Kövesd-Helembánál, Tatánál. I. arenaria WK. Homoki N. Gy. vékony, széjjelterjedő, ostorindás. Tőkocsány kétvirágu. Lev. keskeny szálas kard-

331 idomuak. Vir. rövid kocsányuak, kicsinyek, halavány-sárgák, sáfránszinü szakállal, a 3 levelii burokba rejtvék. Lepel belső czimpái ékidomuan lándzsásak, nyíltak, fodrosak, a külső czimpái hosszúkás-visszás-tojásdadok. Alacsonysága, vékony­ sága és igen keskeny levelei által a többi fajoktól igen kü­ lönbözik. Homokos dombokon, száraz homokos legelőkön, a téglaháznál, Dinnyeföldnél, a Strázsa-hegy alján, Szentgyörgy­ mezőn, Doroghon a Kálvária-hegyen, Kesztölczön, Muzslán, Csenkén, Tatában, kora tavaszkor. I. variegata L. Tarka N. Gy. csomós, vastag. Tőkocsány több nagy virágú, lapított. Lev. kard-alakuak. Alsó virágok kocsányosak, lepel belső czimpái sárgák, felállók, hosszúká­ sak, a külsők hosszúkás-visszás-tojásdadok, szakálasak, sárgafehéres és sötét lilaszinüen eresek. Szakái sárga. Pilis-hegy alján, a csévi, maróthi, basaharczi erdőkben. Vaskapu-h., Szarvas-h., Gerecse-h., Tatában. b) Szakáltalanok.

Szálaslevelüek.

I. graminea L. Pázsitos N. Gy. vastag, csomós. Tőkocsánya 1—2 virágú, kétélű, a szálas leveleknél sokkal ala­ csonyabb. Maghon 6-szögü. Vir. ibolyaszínű. Lepel kopasz. Kövesd alatti dunasziget rétjén, és a hegyi cserjésben Szölgyénnél. I. sibirica L. Szibériai N. Gy. rövid, pázsitos, sokrostu. Tőkocsány kopasz, hengeres, 40—100 cm. magas, 2—3 vi­ rágú, leveles, csöves, a leveleknél magasabb. Lev. szálasak. Vir. kékek, néha fehérek. Maghon 3-szögü. Nedves réteken. Az esztergomi, táthi, ujfalusi dunaszigeteken. c) Szakáltalanok,

kardlevelüek.

I. spuria L. Korcs N. Sz. hengeres, 2—3 virágú, telebélü, a szálas kard-alaku leveleknél hosszabb. Maghon 6-szögü. Lepel külső czimpái kinyíltak, kék erüek, sárgás-fehérek, a belsők tojásdadok, viola-kékek, csipkések. Mocsárokban, ned­ ves réteken, az esztergomi táthi szigetekben, az Ipoly mel­ lett Helembánál. I. Pseudacorus L. Sas M. Gy. húsos. Sz. felálló, hengerded, kissé lapított, több sárga, nagy virágú, az egyenes

332 kard-alaku leveleknél rövidebb, burok finom, 2 lándzsás-hegyes levelii. Mag-hon 3-szögü. Belső lepel czimpái szálasak, a bibe czimpáinál jóval kisebbek. Vizárkokban, mocsárokban, az öregtóban, a nánai vasúti árkokban, a dunai szigetek nedves rétjein, a tatai vizekben.

73. Család. Amaryllideae R. Br. Amarylliszfélék. Vir. himnős. Lepel bokrétaforma, 6-osztatu. Porzó 6. Porhonok a belső oldalukon nyilók. Maghon alsó állású, 3 re­ keszti, sokpetéjü. Bibe osztatlan v. 3 karélyu. Tok 3 kopácsu, sok magvu. Évelő, hagymás növények. Lev. párhuzamos erüek, szálasak, puhák, az alsók hüvelyezök. 4,12. Levcojum

L.

Tőzegvirág.

Lepel bokrétaforma, harang-alaku, a maghonnal össze­ nőtt, 6-osztatu, czimpái egyenlők, tompák, csúcsukon megvastagodók. Himsz. 6. Tok 3-szögü, 3 kopácsu, 3 rekeszü, sokmagvu. L. sestivum L. Nyári T . Hagymája tojás-alaku. Lev. tövön állók, szálasak, tompák, kopaszak, számosak. Tőkocsány felálló, kétélű csúcsán 3—5 lekonyuló, fehér virággal. Bibe szára fonálos, kúpidomu. Nedves réteken, kivált a dunai szi­ getekben gyakori; Tatánál is nő. 413. Galanthus

L.

Hóvirág.

Lepel bokrétaforma, szabálytalan, alján a maghonnal összenőtt, 6 osztatu. Czimpái egyenlőtlenek, a 3 belső össze­ álló, kisebb behorpadt csúcsú, a 3 külső nagyobb szétálló és kerekített csúcsú. Himsz. 6. Tok csaknem 3-szögü, 3 rekeszü, 3 kopácsu, többmagvu. G. nivalis L. Kikeleti H. Hagymája tojás-alaku, tövén rostos. Lev. 2, tövön álló, szálas, kopasz. Tőkocsány felálló, kétélű, egy lekonyuló, fehér virággal. Cserepesi, szentléleki erdőkben, nánai berekben, Tatában és m.

74. Család. Liliaceae L. Liliomfélék. Lepel alsó állású, bokrétaforma, 6 levelű (szirom) vagy 4—6—8 metsz. Porzó 6 v. annyi a hány a lepel czimpái.

333 Maghon szabad, 3 rekeszü, egy v. sokpetéjü, peték 2 soro­ sak. Bibenyél 1—3, bibe 3 v. egy 3-szögü. Term. 3 kopácsu tok, mely a rekeszen kovád, v. nem kovadó 1 v. többmagvu bogyó. Magvak hártyás v. kemény, törékeny burokban. 414. Paris

L.

Párisfű.

Lepel állandó, vizirányosan elálló v. hátrahajlott, mé­ lyen 8 hasábu, a 4 külső czimpák csésze-alakuak, a 4 belső sok­ kal keskenyebb sziromforma. Porzó 8. Bibenyél 4. Bogyó 4 rekeszü, rekeszek 6—8 magvuak. P. quadrifolia L. Négylevelü P. Gy. hengeres, húsos, izületes, terjedő, évelő. Sz. felálló, kopasz, hengeres, egy­ szerű, egyvirágu, felül 4 levelű. Lev. a virág alatt gyűrűben ülnek, tojás-alakuak, kopaszak, hegyesek, épélüek. Vir. sárga­ zöld, magános, a szár csúcsán álló. Szirm. szálasak. Bogyó bóditó, csipős, mérges, golyó-alaku, fényes, kékes-fekete. Mag­ vak fehéresek. A szentléleki hegyek árnyas erdeiben és mész­ szikláinál. Maróthon a Háromkirálymező-hegyen, Bikolon, Gerecse-hegyen. 415. Convallaria

L.

Gyöngyvirág.

Lepel bokrétaféle, hengeres, csöves vagy harang-alaku, 6 metsz. Himsz. 6. Bibenyelek egy nyélbe összenőttek, oszlop-alakuak. Bogyó 3 rekeszü, rekeszek 1—2 magvuak. a) Lepel

rövid

harang-alaku,

fehér, bogyó

skárlátveres.

C. majális L. Májusi Gy. Gy. hengeres, czikkelyes, fás, vékony, terjedő. Lev. 2, tövön álló, hosszú nyelű, tojás-alaku, épélü, kopasz. Tökocsány félhengeres, levéltelen, alja és a lev. nyelei hüvelybe zárvák. Lepel kicsi, harang-alaku, fehér, illatos, lekonyuló, laza fürtben. Bogyó golyó-alaku, biborveres. Erdőkben és cserjés, köves helyeken. b) Lepel

csöves, hengeres, fehér-zöld fekete-kék.

karimával.

Bogyó

C. multiflora L. Fürtös Gy. Gy. törzse hengeres, húsos, csomós, terjedő. Sz. felálló, leveles, kopasz, hengeres. Lev. váltogatok, szárölelők, kopaszak, tojásdad-hosszúkásak, ép-

384 élüek. Kocsányok 3—5 viráguak, hónaljiak, lekonyulok. Lepel húsos, csöves, fehér-zöld karimával. Himsz. szőrösek. Bogyó golyó-alaku, fekete-kék. Erdei réteken, cserjésekben. Fehérkő­ hegyen, Vaskapun, Süttön, Tatában. C. Polygonatum L. Bütykös Gy. Gyök. hengeres, hosszú, húsos, csomós, terjedő, fehér. Sz. felálló, leveles, kopasz, szegletes, felül hártyás, barázdás. Lev. váltogatok, szárölelök, tojásdad-hosszúkásak, kopaszak, épélüek. Kocsánykák 1—2 viráguak, hónaljiak, lekonyulok. Lepel fehér-zöld, csöves, hen­ geres. Himsz. kopaszak. Bogyó gömbölyű, fekete-kék. Erdők­ ben, cserjésekben, kősziklákon, bozótos dombokon. C. latifolia Jacq. Széleslevelü Gy. Gy. hengeres, húsos, csomós, terjedő. Sz. felálló, leveles, szegletes. Lev. váltogatok, rövidnyelüek, szélesen tojásdad-hosszúkásak, épélüek. Kocsány. 1—4 viráguak, hónaljiak, lekonyulok. Lepel fehér-zöld, csöves, hengeres. Himsz. kopasz. Bogyó golyó-alaku, fekete-kék. Er­ dőkben, réteken, cserjésekben. Fehérkő-h., 300 garádics-h., kövesdi szigeteken, Szentléleken, Süttön, a mészköves baji hegyen Tatánál. 416. Asparagus

L.

Nyúlárnyék.

Vir. kétlaki. Lepel bokrétaforma, harang-alaku, 6 hasábu, tövön gyakran egy kocsányforma, czikkelyes csövecs­ kévé van összeszűkülve. Himsz. 6. Bibenyél csúcsán 3-águ. 3 szétálló bibével. Bogyó 3 rekeszü, rekeszek 2-magvuak. A. offlcinalis L. Spárga Ny. Gy. hengeres, csomós, nya­ lábos, hosszú rostu. Sz. felálló, igen ágas, vesszős ágakkal, kopasz. Lev. nyalábosak, sertések, szálka-végüek, kopaszak. Vir. kicsinyek, zöldes-fehérek. Kocsány, közepükön felül czikkelyesek, bókolok. Bogyó golyó-alaku, skárlátvörös. Réteken, gyepes dombokon, a dunai szigeteken, de gyakran miv. is. 417. Anthericum

L.

Hölye.

Lepel bokrétaforma, 6 szirmú, kiterült, alján egy czik­ kelyes kocsánykába összeszűkül. Porhon 6, a vaczokhoz illesztvék, portokok hátukkal vannak a porhon nyélre ránöve. Tok 3 rekeszü, 3 kopácsu, rekeszek 4—6 magvuak. Magvak szegletesek.

335 A. ramosum L. Ágas H. Gy. nyalábos, hosszú, vastag rostu. Lev. tő-állók, szálasak, válúsak, épélüek, kopaszak, hosszúak. Tőkocsány felálló, hengeres, bugás, ágas, a leve­ leknél magasabb. Vir. fürtösek, fehérek. Bihenyél egyenes. Tok golyó-alaku. Hegyi erdei réteken. Cserepesben, Strázsa-h., V'askapun, Szentléleken, Dömösön, Csolnokon, Helembán, Tatában. A. Liliago L. Fátyolos H. Gy. nyalábos, fehér, vastag rostos. Lev. tő-állók, szálasak, válúsak, épélüek, kopaszak. Tőkocsány hengeres, ágatlan, felálló, felül virágos, egyszerű, fürtös. Bibenyél lefelé hajló. Tok tojás-alaku. Vir. fehérek, az előbbinél nagyobbak. Ritka, a Vaskapun, Strázsa-hegyen és a pilisi-hegy csoport erdeiben. 418. Lilium

L.

Liliom.

Lepel bokrétaforma, harang-alaku v. hátragöngyölődött szélű, 6 szirmú. Lepel szirm. alján egy mézet tartalmazó hosszbarázda van (nectarium). Maghon hosszúkás, 6 barázdás. Bibe 3-szögü. Tok 3-szögü, 3 kopácsu, 3 rekeszü, rekeszek sokmagvuak. Magvak lapitottak. L. Martagon L. Turbán L. Hagyma tojás-alaku, pikke­ lyes, sárga. Sz. felálló, merev, hengeres, egyszerű, kopasz, magas. Lev. kerülékesek, nyelteiének, épélüek, kopaszak, az alsók 6—8-val örvben állók, a felsők ellenesek v. váltogatok. Vir. végálló fürtben lefüggők. Lepel szirmai húsosak, szála­ sak, hátrahajoltak, barna-pirosak, sötétebben pontozottak. Er­ dei vágásokban és cserjésekben. 419. Omithogalum

L.

Madártej.

Lepel bokrétaforma, 6 szirmú, szirmai széjjelnyitnak. Porhon 6, a vaczokra erősitvék v. kissé a lepel aljával össze­ függők. Portokok hátukkal vannak a porhon nyélre ránőve. Tok 3 kopácsu, 3 rekeszü, rekeszek 4—6 magvuak. Magvak szegletesek v. golyó-alakuak. Vir. fehér v. zöldes. 0. nutans L. Lekonyuló M. Hagyma tojás-alaku. Tőko­ csány felálló, egyszerű, kopasz. Lev. tövön állók, széles szá­ lasak, kopaszak, igen hosszúak, válúsak. Fürt laza, egyoldali

336 lekonyuló. Porhonok sziromformák, 2 foguak, foguk közt van a portok. Lepel szirmai lándzsásak, nagyok, zöldes-fehérek, zöld hátcsikkal. Gyümölcsösökben, földeken, vetések közt, szőllökben. Erdőszéleken, Téglaháznál, Szamárhegyen, Köhidgyarmaton, Ebeden, Tatában, Helembán. 0. umbellatum L. Ernyős M. Hagyma golyó-alaku, fehér. Tőkocsány felálló, hengeres, egyszerű, kopasz. Lev. számo­ sak, tövön állók, kopaszak, keskeny szálasak, válúsak, rajtuk egy fehér vonal van. Vir. fehérek, csaknem ernyő-alaku, rö­ vid sátorozó fürtben. A termés kocsányok megnyúltak, széjjelállók. Réteken, kertekben, vetések közt, a dunai szigeteken. 0. refractum Kit. Hátratört M. Tövön álló lev. keskeny szálasak, válúsak, kopaszak, rajtuk egy fehér vonal van. Vir. fehérek, végre sátorozó fürtösek. A terméses kocsányok meg­ nyúltak, hátratörtek, felegyenesedő tokokkal. Az előbbeninél alacsonyabb, kövérebb, melynek válfaja. Cserjésekben, homo­ kos gyepeken. Nánai berekben, bajnai Őrhegyen, Doroghnál, Ácsnál. 0. pyrenaicum L. Pirenai M. Hagyma tojás-alaku. Tő­ kocsány felálló, egyszerű, kopasz, hengeres. Lev. tő-állók, szálasak, kopaszak, válúsak. Vir. zöld v. sárgásán fehérek. Fürt igen hosszú. A terméses kocsányok egyenlők, a fürt gerinczéhez simulok. Hártyás murvái lándzsásak, kihegyezettek. Maghon kerülékes. Cserjésekben, földeken, vetések közt, szőllők szélein, Esztergomban, Táthon, Szentgyörgymezőn, Basaharczon, Dömösön. 0. comosum Jacq. Üstökös M. Hagyma tojásdad. Tőko­ csány felálló, egyszerű, kopasz, hengeres. Tő-álló lev. szálas-lándzsásak, válúsak, szemszőrösek. Vir. fehérek, fürtösek, fürt rövid tömött, mereven felálló. A terméses kocsányok he­ gyes szög alatt elállók, felálló tokkal. Ritka, a téglaház mel­ letti erdei réteken, a szentléleki gyepes mészsziklákon. 420. Gagea

Salisb.

Tyuktaréj.

Lepel bokrétaforma, 6 szirmú, kinyílt. Porhon 6, a le­ pel tövére erősitvék. Portokok aljukkal a porhon nyelére nőt­ tek, tehát felállók. Tok 3 kopácsu, 3 rekeszü, rekeszek 4—6

337 magvuak, magvak csaknem golyó-alakuak. Lepel belül sárga. G. arvensis Schult. Mezei T y . Két felálló, közös hár­ tyába zárt gömbded hagymája van. Sz. felálló, szegletes, alul levéltelen. Tőlev. 2, szálas, válús, kopasz. Az ernyő al­ ján 2 murváskodó, szálas, ellenes lev. Kocsányok szőrösek, ágasak. Lepel szirmai lándzsásak, belül halavány-sárgák, kivül zöldek. Földeken, legelőkön, cserjésekben. G. stenopetala Rchnb. Keskenyszirmu T y . Töve 3, vizirányos, kúp- v. tojás-alaku hagymából áll, melyek meztele­ nek, azaz nincsenek közös hártyába zárva. Sz. felálló, alul levéltelen, tő-álló lev. egy, szálas, válús, hegyes, murváskodó lev. ellenesek, kopaszak, szálas-lándzsásak. Vir. 1—5 ernyő­ ben, kivül zöldek, belül sárgák. Füves helyeken, réteken, föl­ deken, bozótos helyeken. G. lutea Schult. Sárga T y . Töve egy hagymás, hagy­ mája felálló, tojás-alaku, egy levelet hajt. Sz. felálló, szeg­ letes, kopasz, alul levéltelen. Tőlevél felálló, hosszú, lánd­ zsás, szálas (3—6 vonal széles), lapos, a csúcsánál szélesebb, válla felé keskenyedő, éles ormóju, két murváskodó levél el­ lenes, szemszőrös, a felső murvák aprók. Virágzata ernyős. Lepel szirmai hosszúkásak, tompák, belül sárgák, kivül zöl­ dek. Erdők és cserjésekben. G. pusilla Schult. Kis T y . Töve egy hagymás, hagymája felálló, tojás-alaku, egy levelet hajt. Sz. felálló, kopasz. Tő­ lev. keskeny, szálas, kopasz, válús, murváskodó lev. egyen­ lőtlenek, ellenesek, az alsó kettő levélforma, lándzsás, a külső nagyobb. Ernyő 2—3 virágú. Lepel szirmok belül sárgák, kivül zöldek. Homokos legelőkön tavaszkor. SzentGyörgymezőn, Csipke-völgyben, Cserepes rétjén, Nánán, Bajóthon. 421. Allium

L.

Hagyma.

Lepel bokréta-alaku, harangforma v. kinyilt, 6 szirmú, porhon 6, a lepel tövére erősitvék, portokok hátukkal a por­ hon nyélre nőttek. Tok 3 kopácsu, 3 rekeszti, rekeszek 1—2 magvuak. Magvak szegletesek. Virágz. a kiyirágzás előtt egy 22

338 1—2 levelii, száraz hártyás burokkal van födve, kopasz, sza­ gos növények. I. Lev. szélesek,

laposak, kerülékesek. termő.

Ernyő

tokosa

A. ursinum L. Medve H. Sz. tompán szegletes, tövön két levelű, hagymája fehér, vékony, hengeresen gömbös. Lev. kerülékesen lándzsásak, hosszú nyélbe keskenyedők, 3—4 cm. szélesek, állandók. Ernyő tokokat termő, lapos. Lepel szirm. szálas-lándzsásak, kinyíltak, fehérek. Vir. burok 2—3 hasábu, állandó. Igen ritka, csak a puszta-maróthi erdőben. II. Lev.

laposak, szálasak. Ernyő

tokosa

termő.

A. acutangulum Schr. Ormós H. Sz. élesen szegletes, bördös, alján leveles, hagymája hosszúkás, vizirányosan ül a terjedő, tartós, kissé fás tőkén. Lev. keskeny szálasak, lapo­ sak, állandók, gerinczei ormósak, hártyás bürökjük rövid. Ernyő tokokat termő. Lepel tölcséresen kinyilt. Virágzati bu­ rok rövidebb az ernyőnél. Vir. pirosak. Nedves réteken, mo­ csáros helyeken, a dunai szigeteken. Válfaja: A. fallax R. Schlllt. Lev. gerinczei nem ormósak, ernyő domború, himsz. a lepelből kiérnek. Szára alacsony. Mészsziklákon, Kétágu-h., Pilisi-h., a tokodi h. sziklái repedéseiben, Strázsa-h., Tatánál. A. rotundum L. A. Ampeloprasum Jacq. Ereszes H. Hagy­ mája tojás-alaku, összetett, közös hártyába zárt, több apró hagymácskából alkotott. Sz. hengeres, felül levéltelen. Lev. keskeny szálasak, laposak, hosszú hüvelyüek, fűzöldek. Ernyő igen tömött, sokvirágu, gömbölyű, tok termő. Lepel harangalaku, sötétpiros. A 3 belső himszál 3 águ, hajszálhegyü. Vir. burok rövidebb az ernyőnél. Földek szélein, ugarokban, cserjés dombokon. Esztergomban, Palota-hegyen, Szamárhegy alján, Sárisápon, Kesztölczön, Bajóthon, Tatában. A. Porrum L. Poré H. Hagymája egyszerű, gömbded. Sz. hengeres, a közepéig leveles. Lev. széles (2 cm.), lapo­ sak, simák. Ernyő toktermő, golyó-alaku. A 3 belső himszál háromágú hajszálhegyü, középső hajszál csúcsán van a por­ tok. Vir. burok hosszabb az ernyőnél. Miv. földeken és ker­ tekben, helyenkint elvadul.

339 III.

Lev.

szálas, lapos. Ernyő

hagymát

terem.

A. Scorodoprasum L. arenarium Sm. Kígyós H. Hagy­ mája összetett tojás-alaku, néhány apró hagymácskákkal. Sz. felálló, hengeres, aljától közepéig leveles. Lev. szálas-lándzsásak, laposak, hosszú hüvelyesek, élükön érdesek. Hüve­ lyek ormósak. Ernyő golyó-alaku, tömött, hagymatermő. Le­ pel harang-alaku, porodák rövidebbek a lepelnél, a 3 belső 3 águ. Vir. világos-pirosak. Erdei vágásokhan, homokos gye­ peken, dunai szigeteken. A. oleraceum L. Érdes H. Hagyma tojás-alaku. Sz. fel­ álló, hengeres, közepéig leveles. Lev. keskeny szálasak, hosszú hüvelyesek, aljukon válusak és gyakran bördösek. Ernyő hagymatermő. Himszál. akkorák mint a lepel, egyszerűek. Vir. burok 2 levelű, igen hosszú. Lepel hosszú kocsányu, zöl­ des-fehér v. rózsaszinü, néha elsatnyult v. hiányzik. Köves, bozótos helyeken, szőllők közt. Vaskapun, dömösi Prépost-h., ujfalusi erdő-széleken, csolnoki vágásokban. A. Sativum L. Fog H. Hagyma összetett tojás-alaku, ge­ rezdéi fog-alakuak. Sz. hengeres, aljától közepéig leveles. Lev: szálas-lándzsásak, laposak, hosszú hüvelyüek. Ernyő laza virágú, hagymatermő. A 3 belső himszál 3 águ. Vir. burok igen hosszú csőrformára kihegyezett, az ernyőnél hosszabb. Lepel fehér v. vereses, kicsi. Szőllőkben és földeken miv. IV.

Lev.

hengeres.

Ernyő

hagymatermő.

A. vineale L. Bajuszos H. Hártyás burkok és apró hagy­ mácskákból alkotott hagymája tojás-alaku. Sz. hengeres, karcsú, aljától közepéig leveles. Lev. hengeresek, aljukon bördösek, hosszú hüvelyüek. Ernyő laza virágú, hagymatermő. Lepel harang-alaku, rózsaszinü. Himsz. hosszabbak a lepelnél, a 3 belső 3 águ. Homokos földeken, vetések közt, ritka. V. Lev. hengeres v. félhengeres. Ernyő toktermő. A. flavum L. Sárga H. Hagyma tojás-alaku. Sz. hengeres, aljától közepéig leveles. Lev. keskeny szálasak, félhengeresek, simák, aljukon bördösek és válúsak, hosszú hüvelyesek. Ernyő laza toktermő, kocsányok lekonyulok. Himsz. egyszerűek, két­ szer hosszabbak a sárga lepelnél. Vir. burok 2-levelü, egyike 22*

340 az ernyőnél kétszer nagyobb. Hegyi mész és trachyt kősziklás, füves helyeken. Esztergomban, Doroghon, Kovácspatakon, Tatánál és m. is. A. sphaerocephalum L. Bunkós H. Hagymája tojás-alaku, hártyába zárt, több apró hagymácskákból alkotott. Sz. hen­ geres, aljától közepéig leveles. Lev. félhengeresek, válúsak, hosszú hüvelyesek, aljukon bördösek. Ernyő tömött, tojásalaku, tok termő. Lepel harang-alaku, sötétpiros. A 3 belső himszál 3 águ. Száraz homokos réteken. Sziklákon. A. Schoenoprasum L. Metélő H. Hagyma bunkóforma, tömött. Sz. levéltelen, hengeres. Lev.- hengeresek, bördösek, fonál-alakuak, állandók. Ernyő tömött, golyó-alaku, tok termő. Lepel tölcséresen nyilt rózsapiros. Himsz. fogatlanok. Gyak­ ran miv. A. ascalonicum L. Mogyoró H. Hagyma hosszúkás. Sz. hengeres. Lev. hengeresek, árképüek, bördösek. Lepel fehér ibolyaszinbe játszó. Lev. lándzsásak, akkorák mint a porodák. A belső 3 poroda tövén mindkét oldalon egy rövid fog van. Ernyő golyó-alaku, tok és hagymatermő. Miv. A. fistulosum L. Csöves H. Hagyma hosszúkás. Sz. bördös, közepén felfúvódott, alján leveles. Lev. hengeresek, bör­ dösek, hasasak, csaknem akkorák mint a szár. Ernyő golyóalaku, tok termő. Himsz. fogatlanok, a fehér lepelnél hosszab­ bak. Miv. A. Cepa L. Veres H. Hagyma egyszerű, laposra nyo­ mott v. hosszúkás. Sz. bördös, 2—3 láb magas, közepe alatt felfúvódott, alján leveles. Lev. hengerdedek, bördösek, hasa­ sak, hosszabbak a szárnál. Golyó-alaku ernyője toktermő. Himsz. a fehér lepelnél hosszabbak, a belsők mindkét olda­ lokon fogasak. Vir. burok rövid. Miv. 422. Scilla

L.

Csilla.

Lepel bokréta-alaku, 6 szirmú, kinyílt. Porzók fonálalakuak, 6 a lepel tövéhez erősitvék. Portokok hátukkal van­ nak a porhon nyélre nőve. Bibéje egyszerű. Tokja gömbded, 3 kopáesu, 3 rekeszü, rekeszek 4—6 magvuak. Magvak golyóalakuak. Lepel kék.

341 Sc. bifolia L. Kétlevelü Cs. Hagymája tojás-alaku, két levelet hajt. Tőkocsány hengeres, felálló, a termés éréskor lecsepült. Tölev. hosszú hüvelyüek, szálas-lándzsásak, válúsak, hengeres csúcsba végződnek, kopaszak, akkorák mint a tő­ kocsány. Vir. fürtösek, kékek, felállók. Kocsányok murvátlanok. Cserjés, nedves helyeken. Nánai berekben, cserepesi erdőben, a helembai dunaszigeten. 423. Muscari

Tourn.

Kigyóhagyma.

Lepel bokrétaforma, hengeres v. tojás-alaku, karimája rövid 6 fogu. Himsz. 6. Tok 3 kopácsu, 3 rekeszü, rekeszek 1—2 magvuak. M. comosum Mill. Üstökös K. Hagyma gömbded, tojás­ dad. Lev. tő-állók, szélesen szálasak, válúsak, kopaszak. Tő­ kocsány felálló, hengeres, magas, tetején hosszú vir. fürt, ennek alsó virágai termők, vizirányosan elállók, egymástól eltávolodók, szegletes, hosszúkás hengerdedek, fehéres-zöldek, a felsők egymáshoz közeledők, kisebbek, szép kékek, felállók, meddők, gömbölyűek vagy hengeresek, tömöttek, üstökösek, hosszabb kocsányuak, kocsányok 4—6-szor hosszabbak a le­ pelnél. Hegyi réteken, vetések közt, ugarokon, földeken. Pilisi­ hegyen, Kétágu-h., Párkányban, Tatában. M. tenuiflorum Tausch. Vékonyvirágu K. Lev. szálasak, válúsak. Alsó vir. termők, egymástól eltávolodók, vizirányosan elállók. A szegletes, hengeres, fehér-zöld lepel fogai igen rö­ videk, üszkösek, összeszorulnak. A felső vir. meddők, közel­ állók, üstökösek, leplei hengeresek, akkorák mint a kocsánykák v. hosszabbak, szép kékek; az élőbbemnek válfaja v. történetes alakja. Nyilt füves dombokon, ritka. M. racemosum DC. Fürtös K. Hagymája tojás-alaku, húsos, fedelékes, fehér pikkelyekkel. Lev. tövön állók, keskeny szálasak, válúsak, ivesen hátragörbültek, kopaszak, konyák. Tőkocsány felálló, tetején rövid tojásdad virágfürt. Fürt 30—40 virágú. Leplek tojás-alakuak, lekonyulok, a legfelsőbbek fel­ állók, meddők. Vir. kékek. Földeken, legelőkön, szőllőkben. M. botryoides DC. Eper K. Hagymája tojás-alaku, húsos, mélyen a földben ülő. Lev. tövön állók, szálas-lándzsásak,

342 válluk felé keskenyedök, válúsak felállók, kopaszak. Tőkocsány felálló, tetején 15—20 virágú, rövid tojásdad fürt. Leplek golyó-alakuak, tömöttek, lekonyulok, termők eltávolodók, a legfelsőbbek felállók, meddők. Tok visszás-szivalaku. Vir. halavány-kékek. Az előbbihez igen hasonló, de levelei mere­ vebbek, szélesebbek, leplei kisebbek, világosabb kékszinüek. igen ritka. Füves helyeken, dunai szigeteken, Tatában. 424.

Veratrum

L.

Záspa.

Vir. felemásak, egylakiak, bugásán ágas, fürtben állók. Párta hiányzik. Lepel bokréta-alaku, 6 szirmú, kinyílt, állandó. Portokok 6-an, együregüek s egy közös hasadékkal nyílnak, végre tányérformák. Bibenyél 3, igen rövid. Tokok csak tö­ vükön vannak kissé összenőve, többmagvuak. A növény mérges. V. album L. Fehér Záspa. Gy. hosszúkás, vastag, ros­ tos, évelő. Sz. felálló, magas, hengeres, hüvelyes, bördös, tövön megvastagodott pikkelyes, felül fürtös bugába végződik s sürüen pelyhes. Lev. épélüek, hosszukban ránczosak, sokinuak, nyelteiének, hosszú hüvelyesek, alul pelyhesek, nagyok, kerülékesek. Lepel szirmai zöldek, felállók, hosszudadok, és valamint a murvák hosszabbak a kocsánykáknál. Tokok pely­ hesek. Nedves réteken ritka, Cserepesben, a téglaháznál, a Fényes-forrásnál Tatában. V. nigrum L. Fekete Z. Gy. hosszúkás, vastag, rostos. Sz. felálló, magas, hengeres, alul hüvelyes, tövön megvasta­ godott üstökös, felül fürtös bugába végződik és sürüen pely­ hes. Lev. épélüek, hosszukban ránczosak, mindkét lapjukon kopaszak, kerülékesek v. hosszúkás-lándzsásak, hosszú hüve­ lyesek. Lepel szirmai akkorák, mint a kocsánykák fekete­ pirosak. Murvák rövidebbek a kocsánykáknál. Tokok pelyhe­ sek. Magasabb hegyi erdei vágásokban, Pilis-hegyen, Csere­ pesben, Kis-hegyen, Kesztölczön, Bielaskála-hegyen, Gerecse­ hegyen, Tatánál. 425. Colchicum

L.

Kikerics.

Hathimes, vir. himnösek, magánosak. Lepel bokrétaalaku, egyszirmu, tölcséres, igen hosszú csövű, karimája 6

343 osztatu. Himsz. a lepel csövének torkához erősitvék. Porto­ kok 2 rekeszüek, hosszukban nyílók. Maghona a földalatti hagymában. Bibenyél 3, igen hosszú. Termés közepéig össze­ nőtt, felfúvódott, csúcsán kovadó, 3 üregű, többmagvu tok. C. autumnale L. Zászpa K. Hagyma tojás-alaku, több évi, mélyen a földben fekvő, kivül barna, belül fehér, nedv­ dús, 1—3 virágok tövön állók. Lepel csöve 5—6-szor hoszszabb a karimájánál. Lev. tő-állók, széles, lapos lándzsásak, felállók. A szép rózsaszínű vir. őszszel fakadnak a lev. nél­ kül, melyek csak a következő tavaszkor fejlődnek, és ma­ gukba zárják a termést. Nedves réteken, dunai szigeteken. A növény csipős, mérges.

75. Család. Juncaceae Agárd. Szittyófélék. Vir. himnösek. Lepel alsó állású, száraz hártyás, 6 szirmú. Poroda többnyire 6, a lepelhez erősitvék, árképüek. Portokok 2 rekeszüek, hosszukba nyilók. Maghon egy, felső állású. Bibe­ nyél egy. Bibe 3, fonál-alaku, pelyhes. Term. 1—3 rekeszü, 3 kopácsu, 3 v. sokmagvu tok. 426. Juncus L. Szittyó. Lepel alsó állású, száraz hártyás, 6 levelű, állandó. Himsz. 6, ritkán 3. Tok 3 kopácsu, 3 rekeszü, sokmagvu. Minden faja kopasz. Lev. hengeresek, a szárhoz hasonlók v. csatornásak, a lev. hüvely két széle egymást fedi. a) Növény

levéltelen.

i. communis Meyer. Közönséges Sz. Gy. hengeres, vas­ tag, fekete fás, vizirányosan terjedő ágas. Sz. mereven fel­ álló, fűzöld, levéltelen, egyszerű, hengeres, tövén fényes, hü­ velyes. Virágz. látszólag szároldali, sokvirágu, a szár folyta­ tását képező murváskodó levél sokkal rövidebb a szárnál. Vir. 3 hímesek. Tokok visszás-tojásdadok, sárga-barnák. Vál­ fajai: a) J. conglomeratus L. Bunkós Sz. Virágz. összeszorult gomb-alaku. b) J. effusus L. Béka Sz. Virágz. kiterült buglyás. Mocsárokban, árkokban, nedves helyeken, hegyi patakok szélein, Esztergomban, Szentléleken, Maróthon, Dömösön, Ko­ vácspatakon és m.

344 J. glaucus Ehrh. Fakó Sz. Gy. vastag, gyengén fás. Sz. felálló, levéltelen, hengeres, karczolt, fiókos bélü, tövén hü­ velyes, hüvelye fényes, vörhenyes, fekete. Virágz. látszólago­ san szároldali, sokvirágu, a szár folytatását képező murváskodó levél sokkal rövidebb a szárnál. Vir. 6 himesek. Tokok kerülékesek, szálka-végüek, tompák, fényesek, vörhenyes fe­ keték. Nedves legelőkön, Kenyérmezőn, Téglavető helyen, Nagytónál, erdei patak szélén, Szentléleken, Kesztölczön, Ma­ róthon, Ebeden, Kőhidgyarmaton. b) Sz. leveles.

Lev. béle rekeszes, azért a lev. radás által gombosak.

megszá-

J. acutiflorus Ehrh. Görcsös Sz., J. silvaticus Reich. Gy. vizirányos, hengeres, ágas, terjedő. Sz. mereven felálló s a levelekkel együtt hengeres, kissé lapított, 2—4 levelii. Lev. simák, keresztválaszfalakkal. Vir. 6 himesek kis csomóban, a szár végein ágas, bugás ernyőt képeznek. Lepel levélkéi hegyesek, a belsők hosszabbak a külsőknél, csúcsaikkal kifelé görbültek. Tokok tojás-alakuak, árképü csőrüek, fényesek, gesztenyeszinüek. A Junc. lamprocarpushoz hasonló kétes faj. Nedves réteken, folyók partjain, mocsárok, árkokban, elöntött területeken. Az öregtó partján, Strázsa-hegy alján, Doroghon, az ebedi tóban és m. J. lamprocarpus Ehrh. Bütykös Sz. Gy. hengeres, ter­ jedő. Sz. felegyenesedő v. vizben úszó, és a lev> együtt hen­ geres, lapított 2—3 levelii, az alsó hüvelyek is leveleket hor­ danak. Lev. simák, hüvelyesek, keresztválaszfalakkal. Vir. 6 himesek kis csoportban, a szár végein ágas, bugás ernyőt képeznek. Lepel levélkék egyenlők, egyenesek, szálka-hegyüek. Tokok tojásdadok, rövid szálka-végüek, gesztenye-szinüek, fé­ nyesek. Nedves, mocsáros réteken. J. obtusiflorus Ehrh. Tompavirágu Sz. Gy. hengeres, ágas, igen terjedő. Sz. felálló, magas, a lev. együtt fűzöld, hengeres, tövén levéltelen hüvelyes. Lev. simák, rövidek, keresztválaszfalakkal hüvelyesek. Vir. 6 himesek, csomósak, a szár végein ágas, bugás ernyőt képeznek. Lepel lev. tompák, egyenesek, egyenlők. Tokok tojásdadok, rövid szálka-végüek,

345 barnák. Legnagyobb és legerősebb Sz. faj. Vizárkokban, mo­ csárokban, nedves réteken. Az öreg-, a nagytóban, Köhidgyarmaton, Tatában. c) Sz. leveles.

Lev.

bele nem rekeszes

(folytonos).

• J. compressus Jacq., J. bulbosus L. Összelapult Sz. Gy. évelő, hengeres, ágas, terjedő. Sz. felálló, karcsú, lapított, 1 v. több levelii. Lev. keskeny szálasak, hüvelyesek. Vir. barnák, fényesek, 6 himesek, magánosak, végálló bugában. Lepel levélkéi tompák. Tokok fekete-barnák, golyó-alakuak, fényesek. Nedves réteken, tócsákban, legelőkön, ingoványos helyeken, szikeseken. J. bufonius L. Varangy Sz. Gy. egynyári, rostos. Sz. felálló, hengeres, 1 v. több levelű, igen ágas. Lev. rövidek, fonál-alakuak v. keskeny szálasak, hüvelyesek. Vir. 6 hime­ sek, magánosak. Lepel levélkéi szálka-végüek. Tokok kerülékesek, vereses-barnák. Nedves helyeken, erdei vágásokban, ártereken. J. sphaerocarpus Nees. Gömböstermésii Sz. Gy. egynyári, rostos, pázsitos. Sz. hengeres, terebélyes, ágas, 1—2 levelű. Lev. keskeny szálasak, csaknem sertések, válúsak. Lepel le­ vélkéi lándzsásak, kihegyezettek, szálka-végüek, sötét-barnák, fehér, hártyás szegélyüek. Vir. 6 himesek, magánosak, távolo­ dók. Tokok golyó-alakuak, tompák, veres-barnák, valamivel rövidebbek mint a lepel. Nedves helyeken igen ritka, Letkésen, Tárkánnál, a császári tó partján. 427. Lusula

DC.

Luzula.

Lepel alsó állású, száraz hártyás, 6 levelű, állandó. Himsz. 6. Bibe 3 hajszálas. Tok 3 kopácsu, egyrekeszü, hárommagvu. Lev. laposak, szemszőrösek, pázsitnemüek. Lev. hüvely nem hasadt. L. pilosa Wild. L. vernalis DC. Szőrös L. Gy. rostos, terjedő. Sz. felálló, kopasz. Lev. szálas-lándzsásak, pázsitne­ müek, válluk felé keskenyedők, hüvelyesek, élükön hosszuszőrüek. Vir. sátor ágai 3 viráguak, a felsők végre hátratör­ tek. Vir. magánosak, sötétbarnák. Tok tompa, szálka-hegyü.

346 Magvak csúcsán sarló-alaku, hegyes függelék van. Ritka. Szentgyörgymezei vágásban, a Válúskút fölötti hegy tetején. L. albida DC. Fehéres L. Gy. ágas, gyengén fás. Sz. fel­ álló, kopasz, hengeres. Lev. szálas-lándzsásak, hüvelyesek, élükön hosszú szörüek. Bogernyő 2 v. 4 virágú, végálló, cso­ mós, összetett; az alsó támaszlevél hosszabb a bogernyönél. Tok kerülékes, 3-szögü, csőrös. Magv. függelék nélküliek. Le­ pel fényes, fehér v. rozsdaszinü. Erdőkben és cserjésekben, vágásokban. L. campestris DC. Mezei L. Gy. rostos, terjedő, rövid ostorindákat hajt. Sz. felálló, kopasz. Lev. szálas-lándzsásak, pázsitnemüek, hüvelyesek, többnyire kissé szőrösek. Vir. bar­ nák ; füzérek, gömbdedek, kocsányosak v. kocsánytalanok. Tok kerek 3-szögü, barna. Magvak alján egy kúpidomu függelék van. Erdei réteken, vágásokban. Köz.

76. Család. Cyperaceae D. Palkafélék. Vir. himnősek v. egyivaruak s egy kétlakiak füzérben. Vir. takaró 1—2 polyvából áll, melyeken belül gyakran sér­ tek vannak. Himsz. 2—3. Portokok 2 rekeszüek, hosszukban nyilók, alsó végükkel vannak a porhon nyélre erősitve. Bibe­ nyél 2—3, szörösödő. Pázsitnemü növények. Gy. rostos vagy gumós. Sz. egyszerű, hengeres v. 3-szögü, rendesen levéltelen és csomótlan. Lev. szálasak, nyelteiének, hüvelyük ép. 428. Cyperus

L.

Polka.

Vir. himnősek, kétsoros füzérben. Vir. polyvák számo­ sak (12—24), kétsorosak, mindegyik virágot hozó v. a kisebb 2—3, legalsó virágtalan. Serték hiányzanak. Himsz. 3. Bibe 2—3. Makkocska lapitott v. 3-szögü. C. fuscus L. Barna P. Gy. rostos. Sz. ferdén felálló, 3 élü, kopasz. Lev. keskeny szálasak, laposak, kopaszak. Gallér levélk. 2—3, vizirányosan elállók. Polyvák fekete-barnák, fü­ zérkék szálas-lándzsásak, sátoros ernyőben. Bibe 3. Termés 3 élü. Visszás tojás-alaku. Ingoványos, mocsáros helyeken, duna-szigeteken.

347 C. flavescens L. Sárguló P. Gy. rostos. Sz. tompán szegletes, kopasz. Lev. igen keskeny szálasak, kopaszak, gal­ lér lev. 2—3, vizirányosan elállók, füzérkék hosszúkás-lándzsásak, szabálytalan ernyőben. Bibe 2. Polyvák sárgák, zöld hátcsikkal. Term. tojásdad-kerekek, lapítottak. Ingoványos, mocsáros helyeken. C. pannonicus Jacq. Bogár P. Gy. rostos, egynyári. Sz. henyélő v. felegyenesedő, tompa, szegletes, kopasz. Lev. ko­ paszak, kicsinyek, keskeny szálasak, válúsak. Gallér levélke 2, olyan mint a szárlev. Füzérkék 5-en, hosszúkásak, laposak, kocsánytalanok, barnák, zöld szélüek, egy oldalra néző cso­ portban. Bibe 2. Term. visszás-tojásdadok, lapultak, simák. Szikes, homokos helyen. A Karvára vezető országút mellett, Búcs falu közelében, ritka. C. longus L. Hosszú P. Gy. évelő, hengeres, csomós, gyengén fás, ágas, terjedő, hosszú, húsos és finom rostos. Sz. mereven felálló, 3 élü, kopasz, alul leveles, 2—3 láb magas. Lev. szélesen szálasak, ormósak, kopaszak, fűzöldek. Gallér lev. 3—6, egyformák. Füzérkék szálasak, laposak, sárga-zöldek, 3—9-vel laza csomóban. Füzérke csomói végálló, szabálytalan bogernyőben. Bibe 3. Term. hosszúkás visszás-tojásdadok, 3 élüek. A tatai Fényes-forrás rétjén, a meleg források lefolyásánál. 429. Schoenus

L.

Csaté.

Füzérkék szárhegyiek v. hónaljiak, fejecskévé egyesitvék, 6—9 polyvából alkottak. Polyvák v. legalább a füzérek kétsorosak, a felső 2—3. Vir. polyva virágos és termékeny, a 3—6 alsó kisebb és üres. Lepel hiányzik v. helyette 1—6 serte. Himsz. 3. Bibe 3. Term. 3-szegletü makkocskák. S. nigricans L. Kormos Cs. Gy. rostos, sokfejű. Sz. fel­ álló, hengeres, levéltelen, kopasz, tövén hüvelyes. Lev. fonálalakuak, rövidebbek a szárnál, kopaszak. Füzérkék (5—10) egy végálló, tojásdad fejecskében. Gallér levélke 2, száraz hártyás, a külső hosszabb a fejecskénél. Lepel helyett egy serte. Gy. rostok, alsó hüvelyek, gallér lev. és a vir. fejecs­ kék fényesek, fekete-barnák. Nedves füves helyeken, Sátor-

348 kőnél Dorogh irányában. Tatában a Fényes-forrás rétjén, Cséven. 430. Eriophorum

L.

Gyapjas

nedves

sás.

Füzérkék szárhegyiek, magánosak, v. ernyőben számos, fedelékes polyvákból alkotvák, az alsó vir. polyvák nagyob­ bak, gyakran üresek, a többiek termékenyek. A lepel helyett az ivarszerveket 6 v. számos, az elviritás után növekedő serte veszi körül, melyek végre a polyváknál sokkal hosszab­ bak, és a termést hosszú selymes gyapjú szálak gyanánt bur­ kolják be. Himsz. 3. Bibe 3. Makkocska 3 élü, szálka-végü. E. angustifolium Roth. Keskenylevelü Gy. Sz. felálló, hengerded, felül szegletes, leveles, kopasz. Gy. fás, vastag, sokrostu, hengeres, földalatti ostorindákat hajt. Lev. szálasak, válúsak, hüvelyesek, kopaszak, hegyükön 3-szögüek. Füzérkék (3—5) végálló ernyőben, a termés érésekor lekonyultak. Kocsánykák simák. Gyapjúja tömött, 3-szor nagyobb a füzérké­ nél. Mocsárokban, a téglaházi nedves réten gyakori. E. latifolium Hoppé. Széleslevelü Gy. Sz. felálló, tompán szegletes, leveles, kopasz. Gy. vastag, sokrostu, gyakran le­ veles, ostorindákat hajt. Lev. szálas-lándzsásak, laposak, hü­ velyesek, kopaszak, csúcsukon 3-szögüek. Füzérkék 5—10-en végálló ernyőben, a termés érésekor lekonyultak. Kocsánykák érdesek. Gyapjúja fehér, tömött, 2-szer hosszabb a füzérnél. Mocsáros réteken, tó- és Duna partján. 431. Scirpus

L.

Káka.

Virágz. egy magános füzér-a szár végén v. több füzérkékből összetett. Füzérek és füzérkék 3 v. több fedelékesen álló polyvákból alkotvák, az alsó vir. polyvák nagyobbak, 1—2 meddő, a többiek termők. Lepel hiányzik v. helyette 1—12 serte, serték rövidebbek a polyvánál. Himsz. 3. Bibe 2—3. Term. lapított v. 3-szögü makkocska. a) Vir.

a szárhegyen

egy egyszerű

füzérben.

S. palustris L. Á r v a K. Gy. hengeres, ágas, vizirányosan terjedő, évelő, ostorindákat hajt. Sz. felálló, hengeres, karczolt, levéltelen, kopasz, fűzöld, a termő szár hegyén egy

349 magános, hosszúkás, 2 murvás füzér van. Bibe 2. Term. visszás-tojásdadok, simák, barnák. A lepel helyett 4 serte. Ingoványos, mocsáros helyeken. Sc. acicularis L. Szőr K. Gy. fonál-alaku, törékeny, ágas, terjedő, egyéves. Sz. felálló, hajszálforma, barázdás, 4-szögü, levéltelen, kopasz, fűzöld. A termő szár hegyén egy magá­ nos, apró tojásdad füzér van. Bibe 3. Term. hosszúkás viszszás-tojásdadok, finom kereszt vonalakkal, sárgásak. Lepel helyett 2—4 hullékony serte. A növény vékony, kicsi. Ingo­ ványos, mocsáros, félig kiszáradt árterületekben, dunai szige­ teken, vasúti árkokban. Sc. pauciflorus Lightf. Kevésvirágu K. Gy. vékony, ros­ tos, néha rövid fonálforma indákat hajt. Sz. felálló, henge­ res, karczolt, kopasz, fűzöld. Terméses szár tetején egy tojás-alaku, apró füzér van. Hüvelyek levéltelenek, sárgák v. veresbarnák. Polyvák tompavégüek, állandók, az alsó nagyobb. Term. visszás-tojásdadok, reczésen csikósak. Lepel helyett 3—6, rövid serte. Nedves réteken, Doroghon, Kesztölcz felé. Ritka. b) Füzérkék

látszólagosan

oldalt

állók,

társasak.

Sc. supinus L. Henye K. Gy. rostos. Sz. felálló, henge­ res, kopasz, hüvelyes, levéltelen. Füzérkék hasasak, kocsánytalanok, 3—5-vel látszólagos szároldalon csomóban összeszo­ rultak. Polyvák szálka-hegyüek. Bibe 3. Term. 3-szögüek, keresztben redősek. Mocsáros helyeken, Csenke és Muzsla közt bőven, a Kengyel-tó mellett; Érsekújvárban a vasúti indóház közelében levő posványos legelőkön. c) Virágz. gombos, azaz füzérkéi csomósak és végálló fejecskébe tömötten összeszorultak. Lepel serték hiányzanak. Sc. Michelianus L. Micheli K. Gy. rostos, terjedő. Sz. többnyire henyélő, 3 élü, igen rövid, kopasz, leveles. Lev. pázsitnemüek, kopaszak, szálasak, laposak, hüvelyesek. Füzér csomósak, aprók, halavány-zöldek. Csomói egy végálló, gömbded, karélyos fejecskébe tömötten összeszorultak. A nagyobb gallér lev. a szárlevelekhez hasonlók. Polyvák lándzsásak.

350 Bibe 2. Term. 3 oldaliak, simák. Párkányban félig- kiszáradt mocsár szélén. d) Számos

füzér csomóban, csomók 1—5-vel lagosan oldalt álló bogernyőben.

látszó­

Sc. Holoschoenus L. Szürkelábu K. Gy. hengeres, vas­ tag ágas, vizirányosan terjedő, fás. Sz. felálló, hengeres, merev, kopasz, tengerzöld. Füzérek számosak, gombos, igen tömött fejecskébe tömörültek. A szár folytatásának látszó na­ gyobb gallérlevél a szárnál rövidebb. Bibe 3. Term. visszástojásdadok, 3-élüek, simák. Vir. fejecskék szennyes-sárgák. Nedves réteken, mocsárokban, árkokban, homokos helyeken. e) Füzérkék 3—5-vel csomósak, csomók látszólagosan oldaltálló bogernyőben, ritkábban a virágz. egy magá­ nos, oldaltálló csomóból alkotva. Lepel helyett 4—6 serte. Sc. lacustris L. Tavi K. Gy. hengeres, vastag, csomós, csaknem fás, ágas, terjedő. Sz. felálló, hengeres, kopasz, ma­ gas, szivacsos bélü, tövén hüvelyes, levéltelen. Levél ha van rövid, hegyes, válús, érdes élü. Füzérkék veres-barnák, 3—5vel csomósak, több kocsányos csomó egy látszólagosan oldalt álló bogernyőben. A nagyobb gallérlevél felálló. Polyvák si­ mák, hasadt szálka-végüek. Portokok szakálasak. Bibe 2—3. Term. visszás-tojásdadok, simák. Lepel helyett 6 serte. Mo­ csárokban, tavakban, a dunai szigetek álló vizeiben. Sc. Tabernaemontani Gm. Tabernemontanus K. az előbbi­ nek kisebb válfaja, melytől keveset különbözik az által, hogy polyvái pontozottan érdesek. Bibe 2. Portokai gyengén vagy épen nem szakálasak, bogernyője kisebb, néha csak csomó­ sán összeszorult. Nedves réteken, a dunai szigeteken. Az ebedi tó rétjén. Szamár-hegy alatt, a táthi ut mellett, SzentLéleken, doroghi folyó partján, Köhidgyarmaton. Sc. triqueter L. Háromélü K. Gy. hengeres, csöves, ágas, terjedő. Sz. felálló, 3-élü, kopasz, vastag, fehér bélü, fűzöld, tövén hüvelyes, levéltelen. Veres-barna tojásdad füzérek 3—5-vel csomósak, több füzér csomó egy látszólagosan oldalt álló bogernyőben egyesitvék. A nagyobb gallérlevél felálló. Polyvák szálka-végüek. Bibe 2. Term. visszás-tojásdadok, si-

351 mák. Lepel helyett 4—6 serte. Árterületeken, mocsárokban, az esztergomi, táthi, ujfalusi dunai szigeteken, a doroghi folyócskánál, ebedi tóban, a párkány-nánai vizerekben. f) Füzérkék

magánosak v. csomósak, végálló, terülő v. összetett bogernyőben.

széjjel­

Sc. maritimus L. Tengerparti K. Gy. hengeres, ágas, terjedő. Sz. felálló, 3-élü, leveles, kopasz, felül érdes. Lev. pázsitnemüek, kopaszak, fűzöldek, szálasak, szélesek, hüve­ lyesek, hosszúak. Füzérkék tojásdad-hosszúkásak, sötétbarnák, nagyok, 3—5-vel csomósak, egy végálló bogernyőben. Gallér lev. 3—4-en, a nagyobbak a szárlevelekhez hasonlók. A le­ pel helyett 3—6 fulánkos serte. Polyvák hasadt végűek, öb­ lükben egy Mánk. Bibe 3. Term. tompán 3-szegletesek, simák. Álló és lassan folyó vizekben, árkokban, mocsárokban. Sc. silvaticus L. Erdei K. Sz. felálló, 3-élü, leveles, ko­ pasz. Lev. pázsitnemüek, kopaszak, fűzöldek, szálasak, lapo­ sak, érdesek, hüvelyesek. Füzérkék tojás-alakuak, kicsinyek, szennyes-zöldek, magánosak, 2—3-val csomósak, egy végálló sátorozó, nagy bogernyőben. Gallérlev. laposak. Lepel helyett 4—6, lefelé álló fulánkoktól érdes, egyenes serte. Polyvák épek, szálka-végüek. Term. 3-szögüek, simák. Nedves réteken, folyók partjain, forrásos helyeken. Sc. radicans Schk. Gyökerező K. Gy. hengerded, vastag, sokrostu. Sz. 3-szögü, leveles, térdes, fehér bélü, kopasz, felül érdes. Lev. szálasak, laposak, kopaszak, 3-élü, csúcsba kihegyezettek, érdesek. Bogernyő nagy összetett. Füzérkék kicsinyek, szennyes-zöldek, tojás-hosszúkásak, 3—6, magáno­ sak, végállók, mindnyájan kocsányosak, 3 vagy több lapos, hosszú, zöld murvákkal. Polyvák épek, tompák, árhegy nél­ kül. Makkocskák kicsinyek, 3 ormósak. Az élőbbemhez igen hasonló, vékonyabb. Igen ritka. Mocsáros réten, patak szélén Bikolon, a süttöi határban és Tatában. g) Füzérkék

végálló,

kétoldalú füzérben. 3—6 serte.

Lepel

helyett

Sc. compressus Pers. Sc. caricinus Schrad. Lapított K. Gy. hengeres, ágas, terjedő. Sz. felálló, tompán szegletes,

352 leveles, kopasz. Lev. pázsitnemüek, kopaszak, tengerzöldek, szálasak, éles hátéllel. A veres-barna füzérkék számosak, egy végálló, kétsoros, lapított füzérben. Bibe 3. Term. visszástojásdadok, simák, barnák. Sertéi lefelé álló, kis Mankóktól érdesek. Mocsáros réteken, vizárkokban, a sintér-réten, a téglaháznál, Doroghon, Muzslán. 432. Careac L.

Sás.

Vir. egyivaruak, 1 v. ritkán 2 lakiak. Füzérkék 1 vagy többviráguak, fedelékes pikkelyüek, gyakran barka-formák, és himvirágokat v. termés és himvirágokat tartalmaznak. Egyes virágait egy polyva burkolja. Himvir. 2—3 porodások; a ter­ més vir. áll egy termőből (maghon), mely korsóforma burok­ ban van rejtve. Bibenyél 1. Bibe 2—3. Term. álszütyő, mely a korsó-forma állandó és megnagyobbodott burokból képző­ dött és makkocskát zár magába, burok csúcsa csőrbe kes­ kenyedik. I. Vigneae. Sáték. Több füzérkék egy összetett vagy laza füzérben. Him és termő vir. v. füzérk. vegyest. Bibe 2. a) Felső és alsó füzérkék termésesek, középsők himviráguak. C. disticha Huds. Kétsoros S. Gy. vastag, igen ágas, taraczkos. Sz. felálló, 3-szögü, felül levéltelen. Lev. szálasak, laposak, fűzöldek. Füzérkék összetett hosszúkás füzérben, a felső és alsó füzérkék termők, a középsők hímesek. Bibe 2. Term. csőrösek, hosszidegüek, tojásdadok, a polyváknál hoszszabbak. Nedves réteken és mocsárokban. Kétágu-hegy alatt, téglaháznál, Doroghon, Cséven, Dághon, a dunai szigeteken, b) Alsó füzérkék hímesek, felsők termők. Gy. terjedő. C. Schreberi Schrank. Schreber S. Gy. vékony, pázsi­ tos, ágas, terjedő, gyökerező indákat hajt. Sz. felálló, vékony, szegletes, felül levéltelen. Lev. keskeny szálasak, oly széle­ sek mint a szár. Füzér összetett, hosszúkás füzérkék legföl­ jebb 5-en váltogatok, tömöttek, egyenesek, tojásdad-hosszú­ kásak, sötét barna-zöldek, az alsók hímesek, a felsők termők. Bibe 2. Term. tojásdadok, hosszidegüek, 2 fogú csőrbe keskenyedők. Száraz réteken, homokdombokon, gyepeken.

353 c) Füzérkék felső vir. hímesek, az alsók termésesek. C. Stenophylla Wahl. Szittyós S. C. glomerata H. Gy. vékony, ágas, terjedő, taraczkokat hajt. Sz. felálló, vékony, szegletes, felül levéltelen. Lev. érdesek, keskeny szálasak, oly szélesek mint a szár. Füzérkék egy gömbded v. hosszúkás, veres-barna füzérbe egyesültek, hegyükön hímesek, alul ter­ mők. Bibe 2. Term. tojásdadok, hosszidegüek (9—11), rövid fűrészes fogacskás, érdes, fehér hártyás, csőrbe keskenyedők. Füves helyeken, homokos talajon, sőt a futóhomokban is. Kenyérmezőn, sátorkői pusztán, Doroghon, Kesztölczön, Muzslán, Ácsnál, Kéthelyen, Helembán. C. divisa Huds. C. schoenoides Host. Oszlott S. Gy. vas­ tag, ágas, terjedő, taraczkos. Sz. felálló, szegletes, felül levél­ telen. Lev. merevek, fűzöldek, szálasak, 2—3-szor széleseb­ bek a szárnál. Füzérkék hosszúkás, tömött füzérbe összeszo­ rultak, hegyükön himesek, alul termők. Bibe 2. Term. tojás­ dadok, 3—11 barázdával bordásak, fogacskás csőrbe kihe­ gyezettek. Homokos gyepeken, az Öreg-tó mocsárjaiban, ingo­ ványos legelőkön Táth felé, Gsenkén, Muzslán, Tatában. C. vulpina L. Róka S. Gy. rostos, pázsitos. Sz. vastag, merev, élesen 3-szögü, felül érdes, levéltelen. Lev. szálasak, szélesek, laposak, érdesek, fűzöldek. Füzér kétszeresen össze­ tett tojásdad-hosszúkás, tömött és hézagos, gyakran karélyos. Füzérkék felül himesek, alul termők, sárga-zöldek. Kocsánytalanok. Bibe 2. Term. tojásdadok, hátukon 6—7 bordával, fogacskás csőrbe kihegyezettek. A G. muricatához hasonló, de élesen 3-szögü, igen érdes szára, és terméseinek kiemel­ kedő bordái által külömbözik. Ingoványos, mocsáros helye­ ken, patakok partjain, nedves árkokban, dunai szigetek rétjein. C. muricata L. Sulymos S. Gy. rostos, pázsitos. Sz. fel­ álló, 3-szögü, felül levéltelen, érdes. Lev. szálasak, laposak. Füzér összetett, hosszúkás, tömött v. alján hézagos, néha kissé ágas is. Füzérkék felül himesek, alul termők. Murvák hártyásak v. serteformák. Bibe 2. Term. berzedten elállók, tojásdadok, sárga-zöldek v. fűzöldek, simák, innélküliek, fo­ gacskás csőrbe kihegyezettek. Válfajai: 23

354 a) C. muricata densa Wallr. Füzére hosszúkás, tömött; murvák hártyásak, néha sertés végűek, alig hosszabbak a fü­ zérkénél, b) C. mur. interrupta Wall. C. mur. Virens K. Füzér szálas, megszakadt, polyvák fehér-zöldek. Murvák sertések, c) C. muricata subramosa N. C. divulsa Good. Keshedt S. Fü­ zér szálas, megszakadt, alul kétszeresen összetett v. kissé ágas. Murvák sertések. Az első két válfaja gyakori réteken, cserjés dombokon, erdő-széleken, vágásokban; a 3-ik ritkáb­ ban fordul elő erdők nedvesebb helyein. Szentgyörgymezőn, Kerektónál, Vaskapun, Kesztölczön. C. teretiuscula Good. Kötő S. Gy. rövid indákat hajt. Sz. felálló, alul hengeres, felül 3-szögü, érdes, levéltelen. Lev. keskeny szálasak, laposak, igen hosszúak, érdesek. Füzér összetett, hosszúkás, a felső füzérkék himesek, az alsók ter­ mők. Bibe 2. Term. gömbded-tojásdadok, fényesek, barnák, púposán domborúak, fogacskás csőrbe kihegyezettek. Ritka az ácsi posványos réten és Tatánál. C. paradoxa Willd. Abajdocz S. Gy. sünien pázsitos. Sz. felálló, 3-szögü, domború oldalú, felül levéltelen, érdes. Lev. keskeny szálasak, laposak, érdesek. A felső füzérkék hime­ sek, az alsók termők. Bibe 2. Term. gömbded-tojásdadok, fénytelenek, sötétbarnák, púposán domborúak és erősen ro­ vátkoltak, rögtön csőrbe kihegyezettek. Mocsáros réteken, a Kétágu-hegy alatt, Szentgyörgymezőn, a Kerektó partján, Puszta-Maróthon, Muzslán. C. paniculata L. Buglyos S. Gy. sürüen pázsitos. Sz. felálló, merev, 3-szögü, lapos oldalú, felül igen érdes, levél­ telen, a terméses szár igen hosszú. Lev. szélesen szálasak, laposak, tengerzöldek. A felső füzérkék himesek, az alsók termők. Bibe 2. Term. tojásdadok, idegnélküliek, simák, zöl­ desen barnák, fürészes csőrbe keskenyedők. Ritka, a téglaház nedves rétjén, Tatában. C. remota L. Ritkás S. Gy. gyengén fás, sürüen pázsi­ tos. Sz. felálló, 3-szögü, vékony, gyenge, végével lehajló. Lev. szálasak, laposak, fűzöldek. Füzér szálas, összetett. Füzérkék kicsinyek, zöldes-fehérek, tojásdadok, váltogatok, csúcsukon termők, alul himesek, meddők, az alsók hónaljiak, hüvelyknyi

355 távolságban egymástól. Ezen füzérkék murvái hosszabbak a szárnál. Bibe 2. Term. tojásdadok, csőrbe keskenyedök. Ár­ nyas, cserjés, nedves helyeken és erdőkben. II. Eucarex. Füzérke 2 v. sok. Minden füzérke egyivaru, a füzérke felső 2—5 virágai hímesek, az alsók termők. Bibe 3 v. 2. Kivételesen a himfüzérek aljukon termők, v. a termő füzérek hegyükön hímesek. a) Fűzöldek. Gy. pázsitos. Sz. kai*csu, leveles. Tő és szárlev. hosszúak, széles szálasak. Füzérkék hosszú kocsánykájuak, tojásdadok, hengeresek v. laza szála­ sak. Murvák zöld-fehérek v. barna hártyásak. Term. zöld. Himfüzér magányos, termő füzérkék 2—ő. C. pallescens L. Sápadt S. Gy. rostos, pázsitos. Sz. fel­ egyenesedő, 3-szögü, leveles, felül a szegleteken érdes, sző­ rös. Tő és szárlev. szálasak, fűzöldek, szőrösek. Himes füzér magános, a termés füzérei 2—3, egymáshoz közelállók, tojás­ dad-hosszúkásak, halavány sárga-zöldek, tömöttek, kocsányo­ sak. Murvák levél-alakuak, rövid hüvelyesek. Bibe 3. Term. körkörösek, kopaszak, csőrtelenek, zöldek. Magas hegyek er­ deiben és vágásaiban. C. péndula Huds. C. máxima Scop. Függő S. Gy. rostos, pázsitos. Sz. felálló, magas, merev, vastag, 3 élü leveles, felül érdes. Lev. szóles szálasak, laposak, merevek, igen hoszszuak, érdesek. A himes füzér lekonyuló, lefüggő, hosszú. Term. füzérek 4—7, igen hosszúak, szálas hengeresek, tö­ mött viráguak, kocsányosak, halavány-zöldek, lekonyulok, ké­ sőbb lefüggők, távol állók. Murvák levél-alakuak, hosszú hü­ velyesek. Bibe 3. Term. kerülékesek, 3 élüek, kopaszak, aprók, sötétzöldek, rövid kicsípett csőrüek. A Carex fajok közt a legnagyobb. Patakok szélein, nedves, forrásos helyeken, ár­ nyas erdőkben, vágásokban. Kesztölczön, Bikolon, Gerecse-h., Kövesden, Kovácspatakon, Letkésen. C. silvática Huds. Erdei S. Gy. rostos, pázsitos. Sz. fel­ álló, szegletes, leveles. Lev. széles szálasak, élénk zöldek. Himfüzér magános. Termő füzérek 2—5, vékonyan hengere­ sek, laza viráguak, hosszú kocsányosak, lekonyulok, végre 23*

356 lefüggők, nagy közökben egymástól állók. Murvák levél-alakuak, hüvelyesek. Bibe 3. Term. körkörösek, 3-élüek, kopa­ szak, simák, zöldek, hosszú, szálas, szegélyezett csőrrel. Er­ dőkben. Esztergomban, Szentgyörgymezőn, Szentléleken, Kesztölczön, Dömösön, Helembánál, Gerecse-h. b) Bibe 3. Murvák hüvelyesek. hasas, 3 oldali, rövid csőrü. többiek 1—3

Term. kopasz, Végálló füzér termők.

gömbdedhimes, a

C. alba Scop. Fehér S. Gy. vékony, ágas, terjedő. Sz. felálló, karcsú, 3-szögü, pelyhes. Lev. keskeny szálasak, válúsak zöldek. Himfüzér magános, termő füzérek 1—3, szála­ sak, keskenyek, laza viráguak, kocsányosak, egymáshoz közel állók. Murvák hasasak, hártyásak, hüvelyesek, és mint a termő és himvirágok polyvái fehérek, fényesek. Bibe 3. Term. to­ jásdadok, felfuvódottak, kopaszak, rövidcsőrüek. Erdőkben, mészsziklákon, cserjés helyeken, Szentléleknél, Csévnél. C. pilosa Scop. Szőrös S. Gy. vékony, igen terjedő, hosszú pikkelyekkel, igen ágas rostokkal. Sz. felálló, szegle­ tes, sima. Lev. szálas-lándzsásak, szélesek, hosszú hüvelye­ sek, laposak, szemszőrösek, a gyöklev. igen hosszúak, földön fekvők. Him. füzér magános, termő füzérek 2—3, szálasak, egymástól távol állók, kocsányai szőrösek. Murvák levélnemüek, hüvelyesek. Bibe 3. Term. visszás-tojásdad felfuvódot­ tak, kopaszak, nagyok, világos zöldek, rövid 2 fogú csőrrel. Árnyas, hegyi erdőkben és vágásokban. Vaskapun, Fári kút­ nál, Fehérkő-hegyen, Cserepesben, Szentléleken, Helembán. C. panicea L. Muhar S. Gy. vastag, ágas, taraczkos. Sz. felálló, szegletes, sima, alján leveles. Lev. rövidek, válúsak, szálasak, laposak, kopaszak, érdes élüek, felül halavány-zöldek, alul tengerszinüek. Termő füzérek 2—3, hengeresek, hosszúkásak, ritkás viráguak, felállók. Murvák levélnemüek rövid hüvelylyel. Bibe 3. Term. gömbdedek, felfuvódottak, simák, halavány sárga-zöldek, rövid hengeres, csonka csőrüek. Mocsáros réteken.

357 c) Bibe 3. Murvák hüvelyesek. Végfüzér himes, Term. szőrös. Gy. rostos, pázsitos. Kis száraz növények.

meddő. parti

C. digitata L. Ujjas S. Gy. rostos, vékony pázsitos, sötét veres pikkelyes. Sz. lapított. Lev. keskeny szálasak, lándzsásak, laposak, rövidek. A szárlevelek hüvelyei sötétveresek. Himfüzér magános. Termő füzérek (2—4) hengeresek, szála­ sak, kocsányosak, egymástól eltávolodók v. a 2 felső füzér egymáshoz közel, a himfüzérrel kissé ujjasán elhelyezve. Murvák hüvelyesek, szálka-hegyüek, halavány-zöldek. Bibe 3. Term. rövidszőrösek, akkorák mint a polyvák, igen rövid csőrrel. Erdőkben, erdei vágásokban. C. humilis Leys. Lappangó S. Gy. gyengén fás, sürüen pázsitos. Sz. felálló, szegletes. Lev. keskeny szálasak, lapo­ sak, merevek, a szárnál hosszabbak. Himfüzér magános. Termő füzérek 2—3 hosszúkásak, többnyire 3 viráguak, a szár egész hosszában ziláltan állók, kocsányosak, kocsányok és füzérek a hártyás hüvelyes murvákba vannak zárva. Term. visszástojásdadok, pelyhesek, igen rövid csőrüek. Napos, füves dom­ bokon, a strázsahegyi, doroghi, csolnoki mészsziklákon, Ge­ recse-hegyen. C. alpestris Aliion., C. gynobasis Vili. Havasi S. Gy. sokfejű, pázsitos, végre fás. Sz. 3-szögü. Lev. szálasak, lapo­ sak. Termő füzérek 2—3 gömbdedek, többnyire 5 viráguak, a felsők egymáshoz közel állók, a legalsó csaknem tövön álló, igen hosszú kocsányu. Bibe 3. Term. visszás-tojásdadok, nagyok, finoman pelyhesek, könnyen észrevehető emelkedett idegüek, rövid csőrüek. Téglaház melletti erdöszélen, Strázsahegy alján füves, homokos legelőn, igen ritka. d) Bibe 3. Végálló himfüzér magános, termés füzérek gömbdedek v. tojás-hosszúkásak 1—3-an, rövid kocsányuak v. kocsánytalanok. Murvák igen rövid hüvelye­ sek v. hüvelytelenek. Term. szőrösödők v. molyhosak. C. pilulifera L. Epres S. Gy. rostos, pázsitos. Sz. 3-szögü, felül levéltelen, a terméses sz. a föld felé legörbül. Lev. kes­ keny szálasak, laposak. Himfüzér keskeny szálas, polyvái fe-

358 hér hártyás-élüek, termő füzérek többnyire 3, golyó-alakuak, kocsánytalanok, egymáshoz közelállók. Murvák hüvelytelenek, az alsó levélnemü, szálas. Bibe 3. Term. gömbdedek, szőrösödők, rövid csőrüek. Erdőkben. Strázsa-hegyen. C. montana L. Hegyi 8. Gy. sünien pázsitos. Sz. 3-szögü, felül levéltelen, tövénél hüvelyes, hüvelyei vérvörösek. Lev. keskeny szálasak, laposak, gyakran a szárnál hosszabbak. Himfüzér magános, hosszúkás, hasas, termő füzérek 1—3, tojásdadok, kocsánytalanok, egymáshoz igen közel állók. Mur­ vák hüvelytelenek, hártyásak, kalászosak. Bibe 3. Term. hoszszúkás-visszás-tojásdadok, rövidszőrüek és rövid csőrüek. Vilá­ gos, hegyi erdőkben s vágásokban. C. ericetorum Poll. Hanga S. Gy. vékony, rostos, ter­ jedő, ostorindákat hajt. Sz. felálló, hengeres, sima. Lev. me­ revek, kihegyezettek. Termő füzérek tojás-alakuak, 1—2, kö­ zelállók. Term. visszás-tojásdadok, szőrösödök, igen rövid, csonka csőrüek. Polyvák visszás-toj ásdadok, rövid szemsző­ rösek, igen tompák. Igen ritka. Doroghon homokos gyepeken. C. tomentosa L. Molyhos S. Gy. vékony, ágas, terjedő, ostorindás. Sz. mereven felálló, 3-szögü, egyenes, felül levél­ telen. Lev. szálasak, laposak, hüvelyei veresek. Termő füzé­ rek 1—3, rövid hengeresek, sürü viráguak. Murvák levélnemüek, hüvelytelenek. Bibe 3. Term. golyó-alakuak, moly­ hosak, igen rövid csőrüek. Nedves réteken. C. praecox Jacq. Korai S. Gy. vékony, ágas, terjedő, ostorindákat hajt. Sz. szegletes, felül levéltelen. Lev. szála­ sak, laposak, merevek. Himfüzér magános, vastag, visszástojásdad, termő füzérek 1—4, tojásdad-hosszúkásak, sürü virá­ guak, egymáshoz közelállók. Murvák hártyás-élüek, szárölelők. Bibe 3. Term. rövid csőrüek, pelyhesek. Hegyi réteken, ho­ mokos gyepeken. C. nitida Host. Fényes S. Gy. vékony, ágas, terjedő, ostorindás. Sz. felegyenesedő, 3-szögü, érdes. Lev. szálasak, laposak, fényesek, merevek. Term. fűzérek 2—3, tojás-hoszszúkásak, sürü viráguak, egymáshoz közelállók. Murvák hár­ tyásak, hüvelyesek, az alsó levélnemü szálka-hegyü. Bibe 3. Term. tojás-alakuak, hasasak, kopaszak, barázdásak, fényesek,

359 barna-zöldek, kétfogu, rövid csőrrel. A hozzá hasonló C. praecoxtol, erősebb alkotása, világosabb színezete és kopasz termé­ sei által különbözik. Hegyi és dombi homokos réteken, lege­ lőkön. Téglaháznál, dinnyeföldeken, sátorkői pusztán, Strázsahegy oldalán, Doroghnál, Muzslánál, Csenkénél, Helembánál. . S. supina Wahl. Gindár S. Gy. vékony, ágas, igen ter­ jedő, ostorindákat hajt. Sz. felálló, vékony, 3-szögü, felül levéltelen, érdes. Lev. keskeny szálasak, csaknem fonál-alakuak, érdesek, válúsak. Himfüzér végálló, magános szálas-lándzsás. Az oldali termő füzérek 1—2, golyó-alakuak, kevésviráguak, zöldek, kocsánytalanok, egymáshoz igen közelállók. Bibe 3. Term. kerülékesek, hasasak, kopaszak, fényesek, zöldes-bar­ nák, 2 fogú, rövid csőrrel. A legkisebb fajokhoz tartozik. Ho­ mokos réteken, napos dombokon, a téglaháznál, sátorkői pusztán, dinnyeföldeken, Doroghnál, Kesztölczön, Cséven, Csomókon, Bajnán, Gsenkén, Muzslán. e) Hosszszőrüek, sárga-zöldek. Murvák igen hosszúak, rövid hüvelyesek (kivéve C. Michelii.). Polyva sárga v. barna. Term. sárga v. zöldes. Csőr hosszú, 2 fogú, füzérkék sürü golyódadok vagy hengerdedek. C. flava L. Sárga S. Gy. rostos, sűrűen' pázsitos. Sz. felálló, szegletes, kopasz, érdes. Lev. szálasak, kissé szélesek, laposak, sárga-zöldek. Termő füzérek 2—-3, egymáshoz közel állók, gömbdedek, sürü viráguak, végre csillagformák. Murvák levélnemüek, hosszúak, szálasak, rövid hüvelyüek, végre hátra törtek, sárgásak. Bibe 3. Term. tojás-alakuak, felfuvódottak, kopaszak, hosszidegüek, 2 fogú, kissé ives, hosszú csőrbe keskenyedők. Nedves, mocsáros réteken. C. Oederi Ehr. Oeder S. A Sárga S.-hoz igen hasonló, a term. csőre csaknem árképü, egyenes, félakkora mint a termés. Lev. igen keskenyek. Füzérkék sárgák, gömbdedek, kicsinyek, sürü viráguak. Az előbbeninél jóval kisebb. Nedves, mocsáros helyeken. A kenyérmezői, téglaházi, válúskúti ned­ ves réteken. Szentléleken, az ebedi tónál, Csenkénél, Muzslán. C. distans L Ritkás S. Gy. rostos, pázsitos. Sz. fel­ egyenesedő, szegletes, kopasz, sima leveles. Lev. szálasak,

360 laposak, felállók, a szárnál rövidebbek. Termő füzérek 2—3, tojás-hosszúkásak, hengeresek, sürü viráguak, egymástól távol állók; ezek polyvái rövid szálka-hegyüek. Murvák levélnemüek, szálasak, hosszúak, hüvelyesek. Bibe 3. Term. tojás-alakuak, 3 oldaliak, kopaszak, halavány-zöldek, hosszidegüek, két fogú csőrbe keskenyedők. Csőrük fogai a külső és belső szélükön finoman fulánkos pillásak. Nedves, mocsáros réteken. C. fúlva Good. Pej S. A Bitkástól abban különbözik, hogy a szára végig érdes, a termő füzérek polyvái hegyükön száraz hártyásak, fulánk nélküliek. Term. tojás-alakuak, sárga­ zöldek, két fogú csőrbe keskenyedők, de csőrük a fogak külső szélén finoman fulánkosan szemszörös, a belsőn pedig száraz hártyás és szemszőrök nélküli. Nedves réteken ritka. Kövesden, Kőhidgyarmaton, a teknősi malomnál. C. Hornschuchiana Hoppé, a Fulvának rövid murvás válfaja. Sz. sima és csak csúcsa felé érdes. Alsó murvája kurta, a himfüzért el nem éri. Term. halavány-zöld. Bitka. Doroghon, a plébános-föld nedves részében. C. hordeistichos Vili. Árpaképü S. Gy. rostos, erős, sű­ rűen pázsitos. Sz. felálló, szegletes, vastag, leveles, hosszú levelekbe és murvákba burkolt, tövön vörös-sárgás hüvelyes. Lev. szálasak, laposak, mereven felállók, hosszabbak a szár­ nál. Termő füzérek 2—4, hosszúkásak, tömött viráguak, ko­ csányosak, felállók. Murvák levélnemüek, szálasak, hosszúak, felállók, hüvelyesek, a himfüzérek fölé messze kiemelkednek. Bibe 3. Term. kerülékesek, nagyok, kopaszak, halvány-zöldek, 2 fogú, hosszú, fulánkos, fürészes csőrbe keskenyednek. Mo­ csáros, forrásos helyeken. Doroghon a plébános földjének iszapos részében, Csévnél a Pilis-hegy alján, Nagy-Sápon a patak partján, Kőhidgyarmatnál a teknősi malompatak szé­ lén, Almásnál. C. Michelii Host. Micheli S. Gy. vastag, ágas, terjedő, ostorindákat hajt. Sz. felálló, szegletes, felül levéltelen. Lev. szálasak, laposak, szélesek, a szárlevelek igen rövidek. Himfüzér halavány-sárgás, magános. Termő füzérek 1—2, hoszszúkásak, 6—12 viráguak, kocsányosak, felállók, halavány sárga-zöldek, oly magasak mint a murvák, ezek levélnemüek,

361 hüvelyesek. Bibe 3. Term. visszás-tojásdadok, nagyok, kopa­ szak, zöldek, szálas, finoman szemszőrös, 2 fogú, csőrbe kes­ kenyedek. Köves, bozótos helyeken, vágásokban, szöllő-széleken, erdőkben. f) Hosszú csőrüek. Sok füzérüek. Gy. törzs vastag, ter­ jedő. Sz. rendesen magas, erős. Himfüzér ritkán magá­ nos, termő füzérek sürü viráguak, vastagok. Term. hasas. C. hirta L. Borzas S. Gy. törzs erős, vastag, ágas, ter­ jedő ostorindás. Sz. szegletes, leveles, kopasz, sima v. zilál­ tan szőrös. Lev. szálasak, laposak, a hüvelyek és murvákkal együtt rövid szőrösek, igen ritkán kopaszak. Himfüzér 2, tö­ mött. Termő füzérek 2—3, hosszúkás-hengeresek, sürü virá­ guak, felállók, hüvelybe zártan v. kiemelkedve kocsányosak. Polyvák kalászosak, világos barnák zöld hátcsikkal. Murvák levélnemüek, az alsó hosszú hüvelyes. Bibe 3. Term. tojás­ dadok, felfuvódottak, szennyes zöldek, rövidszőrösek, szálkahegyü, kettős csőrbe keskenyedők. Vizárlepte helyeken, ho­ mokos réteken, mocsárokban, dunaszigeteken. C. vesicaria L. Hólyagos S. Gy. vastag, ágas, terjedő. Sz. élesen 3-szögü, szegleteken, érdes. Lev. szálasak, lapo­ sak, kopaszak, fűzöldek. Termő füzérek 2—3, hosszasan hen­ geresek, sárgásak, sürü viráguak, vastagok, polyvái lándzsásak, hegyesek, hártya-szélüek. Murvák levélnemüek, hüvelytelenek. Bibe 3. Term. dülten felállók, tojásdad kúposak, 7-inuak, igen felfuvódottak, kopaszak, sárga-zöldek, lassan kettős szálka-végü csőrbe keskenyedők. Mocsárokban, árkok­ ban, forrásos, árnyas helyeken, a dunai szigeteken. C. paludosa Good. Posvány S. Gy. vastag, ostorindás, ágas, terjedő. Sz. felálló, élesen 3-szögü, érdes, leveles. Lev. szélesek, szálasak, laposak, felül élénk zöldek, alul tenger­ zöldek. Himfüzérek rakásban 2—3, alsó polyvái tompák. Termő füzérek 2—3, hengeresek, tömött viráguak, barna-zöldek, polyvái szálka-hegyüek v. kihegyezettek. Murvák levélnemüek, hüvelytelenek. Bibe 3. Term. tojásdadok, 2 oldaluak, kopa­ szak, hosszidegüek, két fogú, sima szélű csőrbe kihegyezet­ tek. Hasonló a C. acuta és a C. ripariá-hoz, az elsőtől a 3

362 bibéi által, az utóbbitól gyengébb alkotása, a nem hegyes himfüzérek polyvái és más alakú term. által különböztethető meg. Nedves réteken, mocsárokban, sátorkői pusztán, Kenyér­ mezőn, Öregtónál, dunai szigetekben, Doroghnál, Kövesdnél, Helembánál. C. riparia Curt. Parti S. Gy. vastag, ostorindás, ágas, terjedő. Sz. felálló, élesen 3-szögü, érdes-élü, leveles, magas. Lev. széles-szálasak, laposak, merevek, érdesek, tengerzöldek. Himfüzér 3—5 rakásban, vastagok, polyvái kihegyezettek. Termő füzérek 3—4, nagyok, igen vastagok, barna-zöldek, hengeresek, tömött viráguak, szálka-végü polyvákkal. Murvák levélnemüek, hüvelytelenek. Bibe 3. Term. kúpdadok, lekere­ kített éllel erősen felfuvódottak, kopaszak, fényesek, hosszidegüek, két fogú, sima szélű csőrbe keskenyedők, sárgás­ zöldek. Sásaink közt a G. pendulá-val együtt a legnagyobb. Álló és lassan folyó vizekben és azok partjain. C. nutans Host. Bókoló S. Gy. vastag, ágas, terjedő. Sz. felálló, szegletes, leveles. Lev. keskeny szálasak, laposak. Termő füzérek 2—4, hosszúkás-hengeresek, felállók, egymás­ tól távolállók. Murvák levélnemüek, keskenyek, hüvelytelenek. Polyvák kihegyezettek. Bibe 3. Term. tojásdad-kúposak, fel­ fuvódottak, kopaszak, erősen idegesek. 2 fogú csőrbe keske­ nyedők. Árkokban, mocsárokban, Sintér-réten, Kövesden, Nánán a vasút szélén, a nánai berekben, Helembánál. 0- és Uj-Gyallánál. g) Fekete füzérüek, rövid csőrüek. Term. kopaszak. Murvák rövid hüvelyesek v. hüvelytelenek. Polyvák barnák v. feketék. Himfüzér egy, ritkán 2. Bibe S v. 2. C. glauca Scop. C. flacca Schr. Szürke-zöld S. Gy. vas­ tag, ágas, terjedő ostorindákat hajt. Sz. szegletes, sima leve­ les. Lev. szálasak, laposak, érdes-élüek, felül élénk zöldek, alul szürke-zöldek. Himfüzér rendesen 2, rakásban. Termő füzérek 2—3, hengeresek, tömött viráguak, kocsányosak, végre lefüggők, feketék. Bibe 3. Term. kerülékesek, kevéssé lapultak, idegnélküliek, érdesek, kopaszak, igen rövid csőrüek. Mocsáros réteken, a téglaház előtt, a Szamár-hegy alatti ingó-

363 ványos helyeken, doroghi patak szélén, ebedi tóban, Tatá­ ban és m. C. stricta Good. Sudár S. Gy. rostos, ostorindák nélkül, sürüen pázsitos. Sz. felálló, egyenes, merev, 3-szögü, érdes, felül levéltelen. Lev. szálasak, laposak, a szárnál rövidebbek. Tő-álló hüvelyek szélükön finom hajszálnyi rostokra hasad­ tak, melyek a szár alját hálózatosán körülfogják. Himfüzér 1—2. Termő füzérek 2—3, hengeresek, tömött viráguak, fel­ állók. Polyvák fekete-barnák. Murvák hüvelytelenek. Bibe 2. Term. kerülékesek, laposak, hosszidegüek, kopaszak, tenger­ zöldek, igen rövid, osztatlan, hengeres csőrüek. Mocsaraink­ ban igen sürü, nagy gyepeket képez. A Cserepesben, tégla­ házi, Szamár-hegy alatti, párkányi, nánai, kövesdi mocsáros réteken, a dunai szigeteken. C. acuta L. Hegyes S. Gy. rostos, pázsitos, terjedő, le­ veles, ostorindákat hajt. Sz. felálló, érdes, karcsú, 3-szögü leveles. Lev. szálasak, laposak, a gyökér lev. igen hosszúak, fűzöldek. Tő-álló hüvelyek épek, barnák. Termő füzérek 3—5, hengeresek, nyulánkok, a virágzók bókolok, a murvák levélnemüek, az alsó hosszabb a főkocsánynál. Bibe 2. Term. kerülékesek, domborúak, gyengén hosszidegüek, kopaszak, igen rövid hengeres csőrüek. Mocsárokban, vizárkokban, fo­ lyók kiöntéseiben, dunai szigetekben. C. vulgáris Fries. C. caespitosa Jacq. Közönséges S. Gy. rostos, pázsitos, leveles, ostorindákat hajt. Sz. felegyene­ sedő, merev, 3-szögü, leveles, kopasz, érdes. Lev. szálasak, laposak, felállók, fűzöldek. Tő-álló hüvelyek épek, barnák. Termő füzérek 2—3, hosszudad-hengeresek, tömött virá­ guak. Alsó murva levél-alaku, hüvelytelen. Bibe 2. Term. kerülékesek, laposak, kopaszak, igen rövid csőrüek. Nedves réteken, mocsáros helyeken.

77. Család. Gramineae Juss. Pázsitok. Vir. himnősek v. egyivaruak, és egy felső állású termő­ ből, csúcsán két bibével és rendesen 3 porzóból és. 2 párta levélből, melyek az ivarszerveket közvetlenül körül veszik, (vir. polyvák, ondók, paleae, glumellae) állnak. 2 v. több vir.

364 egy közös kocsányon 2 levelii burokban (füzér polyvák) fü­ zérkét képeznek. Virágz. füzér, fürt v. buga. Term. nem ko­ vádé, egyszerű maghonból fejlődik, kaszathoz hasonló. Mag fehérnyés, keményitő dús. Gy. rostos v. terjedő, taraczkos, legritkábban gumós. Sz. egyszerű hengeres v. három-szegletü, gyakran csöves, izeit v. térdes, fűnemü. Minden Ízületnél egy csöves levél van, mely a szárat hüvelyezi, a hüvely végén kinő egy fehér finom hártyás függelék (szigony, ligula, Blattháutchen). Lev. fűnemüek, épek, többnyire szálasak. 433.

Hordeum

L.

Árpa.

Virágz. füzéres. Vir. 3 v. 2-ével a főkocsány fogacskái közepén állnak, melyek közül gyakran csak a középső himnős, tehát termő, a 2 szélső himes meddő, a füzér polyva 2, lándzsás v. sertés, kalászos levelű, ülő, ritkábban kocsánykás ; a virág polyva 2 levelű, a külső levél hegyén kalász (arista. Granne). Himszál 3. Term. lapos, felülete közepén egy ba­ rázda. Bibenyél rövid, a 2 bibe pelyhes. a) Minden

vir.

termő.

Term.

6 soros.

H. vulgare L. Közönséges Á. (Téli Á.) Füzére egyenet­ lenül 6 soros, de 2 sor a 2 oldalán kijebb áll, ennélfogva a füzér lapított s 4 sorosnak látszik. Minden füzérke himnös és kalászos. Miv. H. hexastichon L. Hatsoros Á. Füzére hengeres, szabá­ lyosan 6 soros, rövidebb és vastagabb az előbbinél. Minden vir. himnős, kalászos. Miv. b) Oldalt álló vir.

meddők,

kalásztalanok.

H. distichum L. Kétsoros Á. Füzére 2 soros, tömött, középső füzérke tojásdad, himnős, kalászos, a két oldalt állók hímesek, meddők, kalásztalanok. Füzére keskenyebb, laposabb, egyébkint a közönségeshez igen hasonló. (Tavaszi A.) Miv. c) Oldalt álló vir.

meddők

és

kalászosak.

H. murinum L. Eger Á. Lev. szálasak, érdesek. Füzér zöld, hosszúkás, lapitott polyvái kalászosak, 2—3-szor rövi­ debbek a kalásznál. Füzérkék polyvái szálas-lándzsásak vagy

365 sertések, szemszőrösek. Száraz, kopár helyeken, falakon, utak mellett. Köz. 434. Elyvnus

L.

Czimbor.

Vir. füzéres. Füzérkék 2 v. 3-ával ülnek a főkocsányon, 2 v. sokviráguak. Mindegyik virágban terme és himszál is van. Himsz. 3. Bibenyél 3, rövid pelyhes. Term. belső felü­ lete szélesen csatornás. E. europaeus L. Európai Cz. Gy. rostos, évelő, később fás. Lev. szálasak, laposak, kopaszak, az alsó hüvelyek sző­ rösek. Füzér felálló, hosszúkás, hengeres, tömött. Füzérkék hosszúkásak, egy v. a füzér közepén 3 viráguak, az ondók kalászai 2—3-szor hosszabbak az ondónál. Esztergomvárosi és szentléleki vágásokban, Maróthon, köves, cserjés helyeken, Gerecse-hegyen. 435. Aegilops

L.

Kecskeszem.

Virágz. füzéres. Füzérkék magánosak, kocsánytalanok, a virágozati tengely fogain ülnek, a tengelyhez hozzá simul­ nak. Füzér polyva 2 levelű (kopácsu), 3 többvirágu, kopácsok csonkák, domborúak, csúcsai 2—4 foguak, kalászosak v. kalásztalanok; a felső ondó 1—4 kalászos. Minden virág himnős. Porhon 3. Bibe 2, rövid pelyhes. Ae. caudata L. Farkas K. Gy. egynyári, rostos. Sz. fel­ álló v. felegyenesedő. Lev. laposak, érdesek, szőrösödők, hü­ velyek szemszőrösek, szigony igen rövid. Füzér szálas, hen­ geres, megnyúlt, mereven felálló, 5—10 füzérkékből össze­ tett, polyvák kopaszak, egy kalászosak, az alsó füzérkéknek kalászai rövidek, a felsőké igen hosszúak, az alsó virág polyva 3 fogú, a középső fog szálka-hegyü, a kétoldali fogak tompácskák. Füzérkéi a fökocsány vajasaiba vannak bemélyedve. Szőllők szélein, utak mellett, töltéseken, száraz helyeken, kislévai téglaháznál, Kövesden, Kovácspataknál. 436. Lepturus

R. Br.

Tőrpázsit.

Füzér sudár. A 2 virágú kocsánytalan, magános füzér­ kék egyszerű, azaz nem elágazó, virágzati tengely vajasai­ ban vannak bemélyedve, ugy hogy az egész füzér kihegye-

366 sedö hengernek v. törnek látszik. Polyva kettős, átellenes minden füzérke alatt. Porhon 3. Bibe 2, kurta, a pelyhes bibék a vir. aljából két oldalra kihajolnak. Minden virág himnős. L. pannonicus Kunth. Pannoni T . Füzér sudár, hengeres, hosszú. Füzérkék 2 viráguak, kalásztalanok, himnösek, a két ellenes füzér polyva a virág polyváknál nagyobb. Gy. egy­ nyári, rostos. Sz. térdes, felegyenesedő, tövön ágas. Lev. rö­ videk, szálasak, hegyesek, rendesen vizirányosan széjj elállók v. hátratörtek, a hüvelyekkel együtt kopaszak. Szigony hosszú, hegyes. A kőhidgyarmati, nánai és a kéméndi sziksós földe­ ken, Camphorosmával és Plantago tenuiflorával. (Pholiurus pannonicus Trin.) 437. Triticum

L.

Búza.

Füzérkék 2 füzérpolyvákból és 3 v. sok himnős virá­ gokból állnak, és egyenkint kocsány nélkül a füzér tenge­ lyének mélyedéseiben ülnek, szélesebb oldalukkal lapulva a tengelyhez. Füzér polyvák ellenesek, tojásdadok v. lándzsásak, akkorák mint a legközelebbi vir. polyvák v. rövidebbek. Vir. polyva (ondó) 2, kalásztalan v. az alsó csúcsán kalászos. Porhon 3. Bibe 2, rövid. T r . vulgare Vili. Közönséges B. Füzér 4 v. többoldalú, fedelékes, tengelye szijas, éle szőrös. Füzérkék tojásdadok, hasasak. Füzér polyvák tojásdadok, szálka-hegyüek, hátukon domborúak, term. szabad, később kihulló, csupasz. Szár fel­ álló, sima, lev. igen érdesek, hüvelyek kopaszak. Szigonya csonka. Miv. T r . repens L. Taraczk B. Gy. hengeres, ágas, hosszá­ ban és széltében igen terjedő taraczkos, évelő. Lev. szála­ sak, laposak, érdesek. Füzér zöld, szálas, kétsoros, lapitott, merev, felálló. Füzérkék hosszúkásak, többnyire 5 viráguak, füzér polyvák 5 idegüek, lándzsásak, az alsó virág polyvák hosszúkásak, kalásztalanok v. kalászosak. Igen közönséges. Kertekben, földeken, utakon. A Lolium perenné-hez igen ha­ sonló, de könnyen megkülönböztethető azáltal, hogy a Tr. repensnél a füzérkék szélesebb oldalukkal a tengelyhez la-

367 púinak, míg a L. perennénél a füzérkék éllel állanak a ten­ gely felé. T r . glaucum Desf. Szürke-zöld B. Gy. terjedő, karcsú, évelő. Lev. laposak, felül érdesek, szürke-zöldek, hegyük felé lehajlott élüek. Füzér 2 soros, felálló, szürke-zöld, tengelye töv-isecskéktől igen érdes, polyvák 5—7, erősen kiemelkedő idegüek, 5 viráguak, tompák. Vir. polyvák igen tompák, kalásztalanok és kalászosak. Az előbbihez hasonló, és némelyek szerint annak válfaja, de magasabb, erősebb, szürkébb és érdesebb. Van kalásztalan, kopasz ; kalászos, kopasz ; és igen borzas, kalászos és kalásztalan alakja. Kősziklákon, szőllők közt, kerítéseknél. T r . caninum L. Eb B. Gy. rostos, pázsitos. Lev. szélesek, szálasak, laposak, érdesek. Szigony csonka és fogacskás. Füzér szálas, kétsoros. Füzérkék hosszúkásak, kopaszak, 5 viráguak. Füzér polyvák 3—5, idegüek, kihegyezettek, az alsó vir. poly­ vák lándzsásak, kalászosak, kalászok kigyózók, kétszer akko­ rák, mint a polyva. Erdőkben, vágásokban, kőszikláknál. Szentléleken, Hideglelös-kereszt-h., Kétágú-hegyen. T r . pinnatum Mnch. Szárnyalt B., Brachypodium pinnatum P. d. B. Gy. hengeres, ágas, terjedő, sokrostu, pikkelyes. Lev. szálasak, laposak, kissé merevek. Szigony szemszőrös. Füzér zöld, 2 soros, mereven felálló. Füzérkék szálasak, kalászosak, 5—20 viráguak, rendesen hosszú szőrüek. Minden kalász rö­ videbb a virág polyvánál. Erdei, hegyi vágásokban, kősziklá­ kon, szőllők közötti köves helyeken. T r . silvaticum Mnch. Erdei B. Brachypodium silvaticum P. d. B. Gy. rostos, pázsitos, gyengén fás. Lev. szálas-lándzsásak, laposak, gindárok. Szigony tompa. Füzér 2 soros, le­ konyuló, zöld. Füzérkék hengeresek, 5—13 viráguak, rende­ sen kopaszak. Kalászai hosszabbak az ondóiknál. Száraz, bokros helyeken, erdei vágásokban. T r . cristatum Schreb. Taréjos B. Gy. rostos, pázsitos, terjedő, ostorindákat hajt. Sz. felálló. Lev. szálasak, laposak, tengerzöldek. Szigony csonka. Füzér kerülékes v. hosszúkás, lapított, 2 soros. Füzérkék szálas-lándzsásak, kopaszak vagy borzasak, 3 v. több viráguak, fésűsen elállók. Füzér polyvák

368 3 idegüek és mint az alsó vir. polyvák lándzsás-árképüek, rövid kalászosak. Főkocsány érdes, tekergős. Száraz, köves helyeken, utak mellett, Doroghön a Kálvária-hegyen, az esz­ tergomi várhegyen, szenttamási hegyen, táthi és cserépesi uton, Szentléleken, Tatánál, Helembánál. 438. Secale L.

Rozs.

Füzérkék kétviráguak, egy harmadik virág durványávalj két igen keskeny pillás élü, árképü füzér polyvákkal. Füzér­ kék a füzér gerinczén ülnek és szélesebb oldalukkal lapulnak hozzá. Ondó 2, az alsó hegyén kalászos. Porhon 3. Bibe 2, rövid. S. cereale L. Gabona R. A füzér gerincze szijas, foly­ tonos, szőrösödő. Gy. rostos. Sz. felálló, magas. Lev. széle­ sek, érdesek, hüvely és szigony igen rövid, kopasz. Füzér hengeres, megnyúlt. Füzér polyvák keskenyek, szemszőrösek. Kalászok kétszer hosszabbak az ondóiknál. Miv. és gyakran elvadul. Néha a maghonok elkorcsosodnak, és helyükön fej­ lődik a Secale cornutum Anyarozs név alatt ismeretes, mér­ ges, de a gyógyászatban gyakran használt gomba-faj. 439.

Eragrostis

P. B.

Bajuszpázsit.

Füzérkék 2 polyvából és 3 v. sok himnős virágokból állanak. Füzér polyvák kalásztalanok, rövidebbek a legköze­ lebbi vir. polyváknál. Vir. polyvák 2, kalásztalanok, az alsó hátán lapitott, ormós, lehulló, a felső a füzérke kocsányával együtt állandó. Himsz. 3. Bibe 2, rövid. Termés szabad. Virágz. rendszerint bugás. Lev. hüvelyek, torkukon szakálasak. E. pilosa P. B. Szőrös B. Gy. rostos. Sz. hengeres, fel­ egyenesedő v. henyélő, kopasz. Lev. szálasak, laposak, kopa­ szak, a hüvely torkolatánál szakálas. Bugája hosszúkás, sokvirágu, elágazó, ágai hajszálformák, az alsó 4 v. több buga ágak félgyürűben állnak, aljuknál egy szőrpamat van. Füzér­ kék szálasak, 4—12 viráguak, aprók, barnák v. feketélők. Fő­ kocsány tekergős, felül szegletes, érdes. Szigony igen rövid. Homokos, nedves gyepeken. Nánán, ebedi tó szélén, szikes­ legelőn, Muzslán, a Garam partján, Szálkánál, Letkésen.

369 E. pocoides T r i n . Perjeképü B. Gy. rostos, pázsitos. Sz. henyélő v. felegyenesedő, sima, kopasz. Lev. szálasak, rövi­ dek, laposak, érdesek, kopaszak, a lev. hüvely torkolatánál szakálas. Szigony igen rövid, csonka, szőrös. Füzérkék szá­ lasak, ibolyaszinüek v. feketélők, 5—20 viráguak. Főkocsány tekergős, csak felül kissé érdes. Homokos földeken, gyepeken, utakon és falakon. Köz. Válfaja E. megastachya Link. Min­ den részében nagyobb, erősebb. Minden egyéb különbség nélkül az előbbivel, de ritkábban. 440. Poa

L.

Perje.

Füzérkék 2 polyvából és 2 v. több meztelen v. pók­ hálós szálakkal összekötött, himnős virágokból állnak. Füzér polyvák kalásztalanok,rövidebbek a legközelebbi vir. polyváknál, 2 vir. polyvák kalásztalanok, hátukon két oldalról lapitottan ormósak, a füzérke virágzati tengelye elvégre izekre töredezik, és a megfelelő virággal együtt elhull. Himsz. 3. Bibe 2, rö­ vid pelyhes. Termés szabad. Virágzat rendesen bugás, a) Sz. és hüvelyek hengeresek v. összenyomott, de nem lapos kétélüek. P. annua L. Egynyári P. Gy. egynyári, rostos, pázsitos. Sz. henyélő, felegyenesedő, lapitott, kopasz, tövénél nem duzzadt. Lev. szálasak, laposak, puhák, a levélhüvely össze­ nyomott, sima. Szigony hosszúkás, kiálló, tompa. Buga piramis-alaku, laza, felálló, buga ágai magánosak v. párosak. Fü­ zérkék tojás-hosszúkásak, 2—7 viráguak, zöldek. Magva hoszszúdad. Mivelt és parlag helyeken. Köz. P. bulbosa L. Gumós P. Gy. rostos, sürüen pázsitos. Sz. felálló, hengeres, kopasz, tövén gumósán duzzadt. Lev. kes­ keny szálasak, a tövön állók, csaknem fonál-alakuak, a szárlev. szélesebbek, igen rövidek, hüvelyei hengeresek, kopaszak. Szigony kurta, kevéssé hegyes. Buga tojásdad-hosszúkás, tö­ mött, felálló, féloldalu, kevésvirágu, a gerincz, az ágak és ágacskák érdesek, füzérkék zöldek, tojás-hosszúkásak, 4—7 viráguak, gyakran fiadzók, azaz magjuk a polyvában kikel és levélkét bocsájt. Virágzati tengely szőrös. Magva hosszúdad. Füves helyeken, különösen homokos legelőkön. Köz. 24

370 P. alpina L. ^badensis Hánke. Bérezi P. Gy. rostos, pá­ zsitos. Sz. felálló, kissé lapult, kopasz, merev, tövén hüve­ lyes, kemény, megvastagodott pázsitos. Lev. széles, szálaslándzsásak, merevek, kopaszak, kissé kékesek, porezos-élüek, pázsitosak, érdesek, a hüvelyező lev. sokkal rövidebbek a hüvelyeknél. Buga tojás-alaku, tömött, sokvirágu, felálló, ágai párosak, érdesek. Füzérkék tojásdadok, lapultak, nagyok, fé­ nyesek, zöldes-fehérek, ritkábban sárga-lilaszintől tarkitottak. Külső füzér polyvája csaknem sarlós- és csónak-alaku. Szi­ gonyok hosszúkásak, a felsők hegyesek, az alsók rövidebbek. Sziklákon, száraz, napos, füves helyeken. Pilisi-hegységben, Tariánnál, a Somló-hegy gyepes, sziklás részén. P. pratensis L. Mezei P. Gy. rostos, pázsitos, megnyúlt, ostorindákat hajt. Sz. felálló, hengerded, kopasz, sima. Lev. szálasak, laposak v. begöngyölődött élüek, kopaszak, a felső hüvelyes levél rövidebb a hüvelyénél. Szigony rövid, csonka. Buga minden oldalú ágai többnyire 5, érdesek, füzérkék to­ jásdadok, 3—5 viráguak. Vir. erősen kiemelkedő idegüek, többnyire zöldek. Magva összenyomott, felső felülete homorú. Réteken, legelőkön, füzesekben és nádasokban. Köz. P. triviális L. Sovány P. Gy. rostos, pázsitos. Sz. fel­ egyenesedő, hengerded, kopasz, magas, érdes. Lev. szálasak, laposak, kopaszak, szélei érdesek, a felső lev. lemeze rövi­ debb a hüvelyénél. Szigony hosszúkás, hegyes. Lev. hüvelyei érdesek. Buga minden oldalú nyilt, ágai többnyire 5, érdesek. Füzérkék tojás-hosszúkásak, 3 viráguak. Vir. erősen kiemel­ kedő idegüek, zöldek v. barna-zöldek. Magva összenyomott, fölül homorú. Réteken, cserjésekben, nedves helyeken. P. nemoralis L. Ligeti P. Gy. finom rostos, pázsitos. Sz. felálló, kopasz, sima. Lev. rövidek, fűzöldek, szálasak, lapo­ sak, kopaszak, a felső akkora v. hosszabb mint a hüvelye. Szigony igen rövid, csonka v. hiányzik. Buga hosszúkás, laza, lekonyuló, 3—5 érdes ágakkal. Füzérkék aprók, 3—5 virá­ guak. Vir. zöldek, hegyükön rozsda-szinüek, idegnélküliek. Erdőkben gyakori. A P. fertilis és P. triviálistól csonka szi­ gonya által, a P. pratensis-tól hosszú hüvelylevelei és az apró rozsdás hegyű virágai által különbözik.

371 P. fertilis Host. Termékeny P., P. palustris Roth. Gy. rostos, pázsitos. Sz. felálló v. felegyenesedő, hengereled, ko­ pasz, sima. Lev. szálasak, laposak, kopaszak, érdesek, a felső levél akkora v. hosszabb a hüvelyénél ; az alsó hüvelyek la­ pítottak, simák. Szigony hosszúkás, hegyes. Buga nagy, sokvirágu, hosszúkás, laza felálló v. végével lekonyuló, össze­ húzódott v. nyilt, többnyire 5 érdes ággal. Füzérkék tojáslándzsásak, 2—5 viráguak. Vir. zöldek, hegyükön rozsdaszinüek. Mocsárokban, nedves réteken, duna-szigeteken. A P. pratensistól a 2"' hosszú szigonya, a P. triviálistól a sima hüvelyek és szárak, a hosszú hüvelyes levelek, rozsdáshegyü virágok által különbözik. b) Sz. és lev. hüvelyek

lapítottak,

kétélüek.

P. compressa L. Összenyomott P. Gy. rostos, terjedő, megnyúlt ostorindákat hajt. Sz. néha gyökerező, felegyene­ sedő, kétélüvé lapult, kopasz. Lev. szálasak, laposak, érde­ sek, kopaszak, rövidek, hegyesek, lev. hüvelyek laposak, két­ élüek. Szigony rövid, kerekített. Buga kevésvirágu, szálas, felálló, zöld, merev, egyoldalra néző, ágai rövidek, érdesek. Füzérkék hosszúkás-toj ásdadok, 5—9 viráguak. Virágzati tengely szegletes, tekergős. Száraz, homokos, köves helye­ ken, szőllők közt. c) Füzérkék vir. polyvák

igen rövid, vastag kocsányokon. Füzér és bőrnemüek. Szigony hosszúkás. Buga végre kemény, merev.

P. dura Scop. Kemény P. Gy. rostos, nyalábos, egy­ nyári. Sz. henyélő v. felegyenesedő, összenyomott, alacsony, merev, kopasz, leveles. Lev. szálasak, laposak, kopaszak, érdes-élüek. Szigony rövid, füzérkék csaknem kocsánytalanok, hosszúkásak, összenyomottak, tompák, 3 ^ 5 viráguak, fehér­ zöldek, merev, kemény, tojásdad, egyoldalra néző, füzérforma bugában. Száraz legelőkön, kemény utakon. 441. Dactylis

L.

Ebir.

Füzérek csomósak, 2 füzér polyvából és 2 v. több mez­ telen, himnős virágokból állanak. Füzér polyvák kalásztalanok, 24*

372 rövidebbek a legközelebbi vir. polyváknál. Vir. polyvák 2, az alsó hátán összenyomott, ormós és csúcsán rövid kalászos. Poredények 3. Bibe 2, rövid. Termés szabad. Virágz. rend­ szerint buga. D. glomerata L. Csomós E. Gy. rostos, pázsitos, fás, vastag. Sz. felálló, magas, leveles, hengeres, felül érdes, ko­ pasz. A levél hüvely érdes. Lev. váltogatok, szálasak, ormó­ sak, érdesek, hosszan kihegyezettek, elállók. Szigony hosszú­ kás, hegyes, hasitott. Buga felálló, piramis-alaku, tömött, 10—12 cm. hosszú, karélyosan csomós, a virágzás alatt széj­ jelterülő, kékelő, füzérkék tojás-lándzsásak, érdesek, kalásztalanok, háromviráguak. Alsó ondója 5-inu. Az ágak tengelye kigyódzó. Magva hosszudad, alsó felülete domború, a felső homorú. Füves helyeken. Utakon, házak mellett, réteken. Er­ dőkben. Közöns. 442. Molinia

SchranJí. Molini

füve.

Füzérkék 2 füzérpolyvából és 2 v. 6 meztelen, himnős virágból állanak. Füzérpolyvák kalásztalanok, rövidebbek a legközelebbi ondóknál. Ondó 2, aljukon hasasak, az alsó kú­ posán keskenyedő, hegyes, kalásztalan. Poredények 3. Bibe 2, rövid pelyhes. Termés szabad. Virágzat széjjelterülő vagy összehúzódott buga. M. caerulea Mnch. Kék M. A növény magas. Gy. indá­ kat bocsájt és vastag rostu. Sz. mereven felálló, kopasz, felül levéltelen, tövén megvastagodott, kemény. Lev. szálasak, ki­ hegyezettek, felállók, kinyiltak, a hüvely torkolatánál szakálasak. Buga felálló, kékelő, szálas. Füzérkék lándzsásak, több­ nyire 3 viráguak, kalásztalanok, felállók. Nedves réteken, mo­ csáros, erdei helyeken. M. serotina M. K. Dipiachne serotina Sadl. Késő M. Gy. vastag, rostos, terjedő és terméketlen, leveles, ostorindákat hajt. Sz. mereven felálló, kopasz, egészen a bugáig levélhü­ velyekbe burkolt, tövénél kemény. Lev. rövidek, szálas-lándzsásak, merevek, érdesek, a hüvelyek torkánál szakálasak, a felsők vizirányosan elállók. Szigony rövid, szakálas. Buga hosszúkás, kevésvirágu, a virágzás után összehúzódott, más-

373 kor széjjelálló. Füzérkék 2 v. 5 virágnak, kékes-zöldek, alsó ondója csúcsa alatt rövid kalászos. Mészsziklás, száraz, bok­ ros helyeken. Kétágu-h., Kesztölcz felé, a Vaskapun, Strázsaés Bábszky-h., Kis-h., Szamár-h., Hideglelős-kereszt-h., Do­ roghon, Szentléleken, Kesztölczön, Cséven, Gsolnokon, bajnai őrhegyen, Agostyánnál, Lábatlannál. 443. Glyceria

R. Br.

Harmatkása.

Füzérkék 2 polyvából és 2 v. több meztelen, himnős virágokból állnak. Füzér polyvák kalásztalanok, rövidebbek a legközelebbi vir. polyvaknál. Ondó (vir. polyva) 2, kalásztalan, az alsó hosszúkás, tompa hátán kerekitett. Himsz. 3. Bibe 2, rövid, pehelyforma, a virág tövén kinyúló. Term. szabad. Virágz. terebélyes vagy összeszorult buga. Vizi nö­ vények. Gl. spectabilis M. K. Tekintélyes H. A növény magas, erős. Gy. hengeres, vastag, ágas, terjedő. Sz. mereven fel­ álló, lapított, ujjnyi vastag, nádforma, kopasz. Lev. széle­ sek, szálasak, tengerzöldek, kopaszak, hosszú hegyűek, csikoltak. Bugája minden oldalú, nagy, hosszúkás, felálló, tere­ bélyes, igen ágas, érdes ágakkal, igen sok virágú. Füzér­ kék nagyok, szálas-hosszúkásak, lapítottak, fényesek, barnák, 5—9 viráguak, 3—4-szer hosszabbak a polyváknál. Szigony hegyes, rövid. Alsó ondója ideges. Magva hosszúdad. Álló­ vizekben és mocsárokban, patakok partjain. (Poa aquatica Sadl.) Gl. fluitans R. Br. Uszó H. Gy. hengeres, ágas, terjedő. Sz. felegyenesedő, hengeres, alján gyökerező, vizben uszó, kopasz. Lev. szálasak, laposak, kihegyezettek, ormósak, érdes élüek, az alsók vizben úszók. Buga fürtös, karcsú, szálas, összehúzódott, egyoldali, igen hosszú, végre bókoló. Füzérkék szálasak, 7—11 viráguak, az ágakhoz simulok. Virágok zöldek, ezüst-fehér, fényes szélű ondókkal, 7 idegüek. Szigony hoszszúkás, kihegyezett. Az egész növény fűzöld. Mocsárokban, vizárkokban, vizárlepte helyeken. Gl. aquatica Presl. Vizi H. Gy. hengeres, messze ter­ jedő, ostorindás. Sz. hengerded, felegyenesedő, tövén ágas, gyökerező, kopasz. Lev. szálasak, érdes-élűek, kopaszak, ten-

374 gerzöldek. Bugája tojás-alaku, felálló, széjjelágazó, sokvirágu. Füzérkék aprók, tojásdad-szálasak, 2—4 viráguak, lilaszinüek. Alsó vir. polyva csonka, 3 idegü. Szigony rövid, kissé he­ gyes. Magva tojásdad. Álló- és lassan folyó vizekben. (Gl. airoides Rchnb. Aira aquatica Sadl.) Gl. distans Wahnb. Vigály HL, Poa distans L. Gy. nya­ lábos, rostos, pázsitos. Sz. hengeres, felegyenesedő, alján ágas, az izeken gyökerező, kopasz. Lev. kopaszak, tenger­ zöldek, keskeny szálasak, érdesek. Buga terebélyes, minden oldal felálló, végre letört v. lehajló, egymástól igen távol álló, érdes, vékony ágakkal. Füzérkék kicsinyek, hosszúkásak, 4—7 viráguak, zöldek, néha tarkák. Alsó ondó 5 idegü, tompa. Az egész növény kékes-zöld. Nedves helyeken, mo­ csárokban, szikesekben, dunaszigeteken, Muzslán, Kőhidgyarmaton és m. 444. Festuca

L.

Csenkész.

Hosszúkás, szálas v. tojásdad-lándzsás füzérkék 2 polyvából és 2 v. több himnős virágokból állnak. Polyvák kalásztalanok, rövidebbek a legközelebbi ondóknál. Ondó 2, az alsó lándzsás, hegyes, kalásztalan v. csúcsán v. csúcsa alatt ka­ lászos, hátán kerekített. Himsz. 1—3. Bibe 2, rövid pelyhes, a kopasz maghon csúcsára illesztve, az ondó alján kinyúló. Term. az ondóval összenőtt. Fésűs alakú murvák hiányzanak. Virágz. terebélyes v. összeszorult buga v. füzér. F. Myurus Ehrh. Egerfark Cs. Gy. egynyári. Sz. fel­ álló, vékony, kopasz, bugájáig hüvelyekbe burkolt. Lev. haj­ szál-formák, begöngyölődöttek. Szigonya igen rövid, pillás. Buga karcsú, összeszorult, csaknem szálas, kissé lekonyuló, egy oldalra néző. Füzérkék 4—5 viráguak. A felső füzér polyva 3-szor oly nagy mint az alsó. Maghon kopasz. Ezen ritka növényt a börzsöny-mária-nosztrai hegységben a szokoli határban, Szálas-bérczen egy fiatal vágásban csoportosan és szép példányokban találtam. Kitaibel szerint Felső-Túrnál is (Hontm.) terem. A megye területén hiányzik. F. ovina L. Juh Cs. Gy. rostos, barna, sürüen pázsitos, évelő. Sz. rövid, felálló, vékony, felül szegletes, kopasz. Lev.

375 begöngyölődöttek, serte-alakuak, érdesek, sötét v. világos v. szürke-zöldek, a lev. hüvely összenyomott, érdes. Szigony igen rövid, alján füles. A buga kicsi, egyoldali, egyenesen álló. Füzérkék hosszúkásak, 3—10 viráguak. Polyvái és ondói szálka-végüek v. kalászosak. Maghon kopasz. A mag tojás­ dad, alsó felülete domború, a felső homorú. Igen közönséges, legelőkön, homokos, száraz helyeken, hegyoldalokon, sziklá­ kon. Válfajai virányunk területén: a) F. ovina vulgáris a tő-alak. Sz. vékony, gyenge, ké­ kes-zöld, a közepén felül levéltelen. Lev. fűzöldek v. kékes­ zöldek, merevek. Bugája keskeny, összeszorult, füzérkék aprók, 3—5 viráguak, kopaszak, kékes-zöldek v. tarkák, alsó ondója 3-szor hosszabb a kalászánál. b) F. duriuscuia L. Sz. a közepén felül leveles, merev. Lev. fü- v. tengerzöldek, merevek, néha ivesen görbültek. Bugája széjjelterülő. Füzérkék 3—7 viráguak, kopaszak, zöl­ dek v. sötétkékesek. Alsó ondója kalászos, csak valamivel hosszabb a kalászánál. Közönséges. c) F. glauca Lam. a F. duriusculá-tól keveset tér el. Sz. merev, közepéig leveles. Lev. világos tengerzöldek, me­ revek, vastagabbak. Bugája széjjelálló, kopasz. Füzérkék 3—7 viráguak, kopaszak, tengerzöldek. Alsó ondója kalászos, csak valamivel hosszabb a kalászánál. Mészsziklákon, homokos dombokon, a téglaháznál, Sashegyen, Szehtléleken, Csenkén. d) F. vaginata WK. F. guestphalica Sadl. Sz. merev, csaknem a bugájáig hüvelyes, a merev, vastagocska levelek­ kel együtt világos, tengerzöld és alján kissé kékes, vén korá­ ban az egész növény vereses. Bugája igen ágas, megnyúlt, kékes-zöld, 10—12 nagyobb virágú füzérkékkel. Alsó ondója nem kalászos, de szálka-végü. Ritka. Száraz gyepeken, Csen­ kén, Doroghon, homokdombon, mészhegyen Csolnok felé. F. heterophylla Lam. Sertetövü Cs. Gy. rostos, sünien pázsitos. Sz. felálló, kopasz. Lev. igen hosszúak, a tőlev. be­ göngyölődöttek, serte-képüek. Sz. lev. keskeny szálasak, lapo­ sak. Szigony igen rövid, füles. Buga megnyúlt, kinyílt, csú­ csán bókoló, ágai vékonyak. Füzérkék kerülékesek, 4—6 virá­ guak, viola-kék v. tarkák, alsó ondója szálka v. kalászhegyü.

376 Erdei vágásokban és hegyi réteken. Cserepesben, Kétágu-h., Vaskapun, Válúskútnál, Szamár-h., Hideglelős-kereszt-hegyen, Szentléleken, Basaharczon. F. gigantea Vili. Óriási Cs. Gy. rostos, pázsitos, fás, kissé vastag, barna, évelő. Sz. felálló, hengeres, kopasz, ma­ gas, csikóit. Lev. szálas-lándzsásak, laposak, kopaszak, igen érdesek, szélesek és hosszúak, szép zöldek. Szigony porczos, igen kurta, barnás-szinü. Buga zöld, terebélyes, nagy, hosszú tojás-lándzsás, igen ágas, laza csúcsán bókoló, ágai igen ér­ desek, vékonyak, az alsók párosak, elágazók. Füzérkék kicsi­ nyek, tojásdad-lándzsásak, összenyomottak, 3—8 viráguak, kopaszak, szép zöldek. Alsó ondója a csúcsa alatt kalászos, kalásza kigyózó, 2—3-szor hosszabb az ondónál. Magv. bar­ nák, hosszudadok. Vágásokban, cserjésekben. Erdei patakok körül. F. pratensis Huds. Réti Cs. Gy. évelő, gyengén fás, pá­ zsitos. Sz. felálló, kopasz, magas. Lev. szálasak, laposak, ér­ desek, kopaszak, fűzöldek. Szigony csonkitott, szőrös. Bugája szálas, hosszúkás, nyílt, egyoldali, felálló, páros, fürtös ágak­ kal. Füzérkék 5—10 viráguak, kopaszak, szálasak, nagyok, leginkább zöldszinüek. Alsó ondója kalásztalan v. csúcsa alatt szálka-hegyü. Magva tojásdad, alsó felülete domború, a felső csikós. Réteken, füves helyeken, a dunai szigeteken. (F. clatior L.) F. arundinacea Schreb. Nádképii Cs. Gy. évelő, terjedő, pázsitos. Sz. felálló, kopasz, magas, hengeres. Lev. szálasak, laposak, érdesek, kopaszak, válúsak, fűzöldek. Buga nyilt, terebélyes, igen ágas, lekonyuló, páros ágakkal, melyek ismét elágaznak, egyenkint 5—15 füzérkével. Füzérkék 4—5 virá­ guak. Alsó ondója kalásztalan v. csúcsa alatt szálka-hegyü. Szigony igen rövid, barna. Az előbbihez hasonló, de kivéve a füzéreket — melyek kisebbek — minden részében nagyobb, erősebb az élőbbemnél; szélesebb levelei és a lekonyuló sok virágú bugája által is különbözik tőle. Nedves réteken, a dunai szigeteken, állóvizek partjain.

377 445. Lolium

L.

Vadócz.

Füzérje összetett, 2 soros. Füzérkék egy polyvából és 3 v. több himnős virágból állnak, és magánosan a kígyósán hajtogatott fogas virágzati tengely egyoldalú, vájás büty­ keiben ülnek, a füzérkék éllel állanak a tengely felé, azért a füzét lapos. Polyva lándzsás, kalásztalan. Ondó 2. Himsz. 3. Bibe 2, rövid, pelyhes. L. perenne L. Évelő V. Gy. évelő, hengeres, sürü gye­ pet, virágzó szárakat és terméketlen lev. nyalábokat hajt. Sz. felegyenesedő, kissé lapitott, kopasz, sima. Lev. szálasak, ifjú korukban összehajlitottak, hegyesek, érdesek, kopaszak. Füzér kopasz, szálas, lapos, kétsoros, felálló, hosszú. Alsó ondója kalásztalan v. csak hegyes. Mag hosszudad. Nedves réteken, agyagos földeken, utak mellett. Köz. L. italicum A . Braun. Olasz V. Gy. évelő, rostos, virágzó szárakat és terméketlen levél-nyalábokat hajt. Sz. a füzérig leveles, felálló, kopasz, sima. Tengely érdes. Lev. szálasak, kopaszak, a fiatalok összegöngyölődött élüek. Füzér 2 soros, szálas, lapos, kopasz, egyszerű, hosszú. Alsó ondója kalászos. Miv. réteken, helyenkint elvadulva is előfordul. L. temulentum L. Széditő V. Gy. egynyári, rostos, levél nyalábok nélkül, csak termő leveles szárat hajt. Sz. felálló, merev, kopasz, felül érdes. Lev. szálasak, kopaszak, érdesek, hüvelyezök. Füzér 2 soros, szálas, hosszú. Füzérkék hosszú­ kásak. Polyvája akkora mint a füzérke v. hosszabb. Alsó ondója kalászos, ritkán kalásztalan. A növény bóditó, mér­ ges. Vetések közt Szentgyörgymezőn, Szamárhegy alatt, SzentLéleken a hegyek tövén, Kétágu-hegy alján, Kesztölczön, Tatában. 446. Bromus

L.

Rozsnolt.

Füzérkék 2 polyvából és 2 v. több himnős virágokból állnak, szálas-lándzsásak v. tojásdad-hosszúkásak, polyvák kalásztalanok, rövidebbek a legközelebbi ondóknál. Ondó 2, az alsó kerülékes v. szálas-lándzsás, hasadtvégü v. hegyes, ka­ lásztalan v. csúcsán v. csúcsa alatt kalászos, hátán kerekí­ tett. Himsz. 3. Bibe 2, rövid, pehelyforma, a maghon szőrös

378 csúcsa alatt beillesztve az ondó alján kinyúló. Termés az ondóval összenőtt. Murváskodó, fésü-alaku levelek hiányza­ nak. Virágzata terebélyes v. összenőtt buga. a) Felső polyva 5 v. sok idegü. Füzérkék hosszúkás-lándzsásak, a virágzás után is keskenyedők.

kalászosak, csúcsuk felé

B. secalinus L. Gabona R. Gy. vékony rostos. Sz. fel­ álló, kopasz, hengeres. Lev. szálasak, érdesek, felül szőrösek, élükön pillásak. Szigony rövid, tompa. Bugája ágas, nyilt. Fü­ zérkék 5—10 viráguak, duzzadtak, tojásdad-lándzsásak, simák. Alsó ondók kerülékesek, 7 idegüek, a termés érésekor hen­ geresen összehajlók, duzzadtak és nem fedelékesek, csúcsuk alatt kalászosak, kalászok többnyire kigyózók. Az egész nö­ vény zöld. Vetések közt. B. arvensis L. Mezei R. Gy. rostos. Sz. felálló, kopasz. Lev. szálasak, laposak, merevek, felső lapjukon ziláltan sző­ rösek v. gyapjasak, hüvelyei válúsak, puha szörüek. Szigony hosszú. Bugája terebélyes v. összeszorult, felálló v. lekonyuló. Füzérkék zöldek v. kékelők, 5—12 viráguak, kopaszak. Alsó ondók a vir. érésekor is fedelékesek, kalászosak, kalászok egyenesek. Füves helyeken, vetések közt. Köz. Főbb válfajai: a) Br. racemosus |_. Bugája fürtösen összeszorult, fel­ álló, ágai egyszerűek, többnyire csak egy füzérkét hordanak, gyakran az egész buga csak 1—5 füzérkéből áll. b) Br. commutatus Schrad. Br. multiflorus H. Bugája nagy gindár, egyoldalra lekonyuló, elágazó v. egyszerű ágak­ kal, 1—6 füzéreket hord. Lev. hosszú szörüek. Br. mollis L. Puha R. Gy. rostos. Sz. felálló, fehér, puhaszörü. Lev. szálas-lándzsásak laposak, puhák, fehér, hosszú szőrösek. Bugája összeszorult, felálló, sokvirágu, puha tapintatu. Füzérkék 5—10 viráguak, tojásdad-hosszúkásak, puha szőrösek. Alsó ondók még a termés érésekor is fedelékesek, kalászosak, kalász egyenes. Szigony kurta, tompa, puha sző­ rös. Magvak tojásdadok, felülről kivájtak. Növény hamvas­ zöld. Minden füves helyen, különösen hegyoldalokon és szá­ raz réteken, otthonos.

379 Br. squarrosus L. Berzedt R. Gy. rostos. Sz. felálló, kopasz. Lev. szálasak, rövidek, kevés számúak, laposak, puha tapintatuak, hosszú szőrüek. Szigony rövid, pelyhes. Bugája laza, sokvirágu, felálló, később lekonyuló, füzérkék lándzsásak, 10—20 viráguak. Alsó ondók még az éréskor is fedelékes'ek, kalászosak. Kalászok végre derékszög alatt elállók v. hátratörtek. Száraz füves, homokos helyeken. Borjumezön, Kenyérmezőn, táthi uton, Tokodon, Bajnán, Csenkén, Kövesden, Helembán, Kovácspatakon, Tatában. b) Csenkészhez hasonló rozsnokok. Felső hes szélüek, alsó polyva egyidegü, felső zérkék még a virágzás után is csúcsuk felé

ondók pely­ 3-idegü. Fü­ keskenyedők.

Br. erectus Huds. Festuca montana Savy. Hegyi R. Gy. rostos, pázsitos. Sz. felálló, hengeres, kopasz, alján hagyma­ módra duzzadt. Lev. szálasak, laposak, a tőlev. igen keske­ nyek, válúsak, hosszú szőröktől pillásak, a szárlev. széleseb­ bek, rövidebbek, hüvelyek hengeresek, az alsók szőrösek. Szi­ gony tompa, pillás. Buga merev, felálló, összehúzódott, egyenlő vastag, nyilt ágas, az alsó 3—5 ág félgyürüben áll. Füzér­ kék szálas-lándzsásak, 5—10 viráguak, zöldes-veresek. Alsó ondó lándzsás, kalászos, 2-szer hosszabb a kalászánál. Réte­ ken, dombokon, kősziklákon. Esztergomban, Szentgyörgyme­ zőn, Kesztölczön, Szentléleken, Bajnán, Tatában, Gerecse-h. Br. inermis Leys. F. inermis DC. Á r v a R. Gy. hengeres, ágas, terjedő, pikkelyes, rostos. Sz. felálló, hengeres, kopasz. Lev. szálas-lándzsásak, laposak, kopaszak, érdes pillás-élüek, fiatal korukban begöngyölődöttek. Hüvelyek hengeresek, ko­ paszak. Szigony igen rövid, csonka. Bugája nyilt, meglehe­ tősen tömött, felálló. Füzérkék hengerdedek, lándzsásak, 5—10 viráguak, zöldek v. kékes-tarkák. Alsó vir. polyvák lándzsá­ sak, 5—7 idegüek, kalásztalanok v. rövid kalászuak. Füves szöllök szélein, dunaszigeteken. Br. asper Murr. F. aspera MK. Borzas R. Gy. rostos, fás. Sz. felálló, magas, hengeres, érdes. Lev. szálas-lándzsá­ sak, laposak, igen hosszúak, fiatal korukban begöngyölődöt­ tek és valamint a hengeres hüvelyek borzasak. Szigony rö-

380 vid, széles, tompa. Buga terebélyes, egyoldalra lekonyuló. Füzérkék zöldek, lándzsásak, összenyomottak, szörösödök, 6—15 viráguak. Alsó ondó szálas-lándzsás, egyenes, kalászos. A Fest. giganteá-tól borzas hüvelyei és egyenes kalászai által különbözik. Erdőkben és erdei vágásokban, cserjésekben. c) Alsó polyva egy, a felső három-inu. lászosak, hosszúkásak, csúcsuk felé

Füzérkék ka­ szélesedők.

Br. sterilis L. Meddő R. Gy. rostos. Sz. felálló, kopasz, hüvelyes, hüvelyek válúsak, szőrösek. Lev. szálasak, érdesek, szőrösek. Szigony rongyos. Bugája nagy, nyilt, laza, fejlődés­ kor felálló, később konya, ágai hosszúak, igen érdesek, le­ konyulok. Füzérkék érdesek, szálas-lándzsásak, később lapí­ tottak, csúcsukon szélesebbek, 7—10 viráguak, kopaszak, na­ gyok, kalászosak. Felső ondó fésűsen pillás. Füves helyeken, utak mellett. Br. tectorum L. Fedél R. Gy. rostos. Sz. felül hüvelytelén, pelyhes. Lev. szálasak, szürke-zöldek, és valamint a hüvelyek puha szőrösek. Bugája laza, nyilt, egyoldalra leko­ nyuló, ágai pelyhesek, megnyúltak, sokviráguak, lekonyulok, füzérkék szőrösek, szálasak, később lapítottak és csúcsuk felé szélesebbek. 5—9 viráguak. Felső ondó fésűsen pillás. Alsó ondója kalászos. Száraz füves, köves, bozótos helyeken, fala­ kon. Köz. 447. Briza

L. Rengő fű.

Füzérkék 2 polyvából és 3 v. sok himnös virágokból állnak, polyvák kalásztalanok, rövidebbek a legközelebbi on­ dóknál. Ondó 2, kalásztalan, az alsó szives tojás-alaku, igen tompa, hasasán felfúvódott. Himsz. 3. Bibe 2, pelyhes, rövid, az ondók alján kinyúló. Termés a felső ondóval összenőtt, fésü-alaku, murváskodó levelei hiányzanak. Virágz. széjjel­ terülő buga. Br. média L. Közép R. Gy. vékony, pázsitos, rövid ostorindákat hajt. Sz. felálló, kopasz, hengeres. Lev. szálasak, rö­ videk, kihegyezettek, kopaszak, szép zöldszinüek s finoman csikoltak. Szigony igen rövid, csonka. Buga felálló, tojásalaku, laza, hajszálnyi ágakkal. Füzérkék 5—9 viráguak, csak-

381 nem szivalakuak, keresztben szélesebbek, zöldek és ibolyaszinből tarkázottak, kissé fénylők, lecsüggők, rezgők. Magva tojásdad. Réteken, mésztalajon. 448. Stipa L.

Árvalányhaj.

. Füzérkék hengeres, lándzsásak, 2 polyvából és egy himnős virágból állnak, polyvák hosszabbak az ondóknál, finom szálka-hegyüek v. kalászosak. Term. a porczós ondókba van rejtve. Az alsó ondó csúcsán igen hosszú tövön ízeit, sodrott, állandó kalász van, a felső kalásztalan. Himsz. 3. Bibe 2, rövid pehelyforma, a füzérke alján kinyíló. Virágz. összeszo­ rult buga. St. pennata L. Tollas Á. Gy. fás, sürüen pázsitos, évelő. Sz. merev, kopasz, kékes-zöld. Lev. sertésen begöngyölődöttek, merevek, kopaszak. Szigony igen rövid, pillás, kerülékes. Buga kevésvirágu, összehúzódott, igen hosszú. Füzérkék fé­ nyesek. Az alsó ondók kalászai mintegy egy lábnyi hosszúak, tövön sodrottak, kopaszak, azontúl végig fehér tollasak. Leg­ szárazabb homokos gyepeken és sziklákon. St. capillata L Kunkorgó Á. Gy. fás, sürüen pázsitos. Sz. merev, kopasz. Lev. sertésen begöngyölödöttek. Szigony hosszúkás-lándzsás, pelyhes. Buga kevésvirágu, igen hosszú. Az alsó ondók kalászai igen hosszúak, hátrafelé igen érde­ sek, ízeitek, kopaszak. Hasonló helyeken mint az előbbi, melyhez igen hasonló. 449. Milium

L.

Kásafű.

A hátuk felől lapitott v. hátukon domború, tojásdad fü­ zérkék 2 polyvából és egy himnős virágból állnak. Polyvák kalásztalanok, akkorák v. hosszabbak mint az ondók. 2 ondó a termést beburkolja, végre porczos, kemény, kalásztalan, v. izeit, lehulló, kalászos. Himsz. 3. Bibe 2, rövid, a füzérke alján kinyúló, pehelyforma. Virágz. szétágazó buga. a) Füzérkék kalásztalanok. NI. effusum L. Ziláltfejü K. Gy. hengeres, ágas, gyengén fás, izületes, terjedő. Sz. egyszerű, kopasz, hengeres, magas. Lev. laposak, szélesek, szálasak, érdesek, kopaszak. Szigony

382 hosszúkás, tompa, kinyúló, rongyos, fogacskás. Buga szétte­ rülő, laza. Ágai haj szál-vékonyak, vizirányosan elállók. Füzé­ rek zöldek, tojásdadok, kopaszak, kalásztalanok. Magv. lisz­ tesek. Hegyi erdei vágásokban. Esztergomban, Szentgyörgy­ mezőn, Szentléleken, Maróthon, Kesztölczön, Gerecse-h. b) Alsó ondó csúcsa alatt kalászos. M. paradoxum L. Csudás K. Gy. rostos, pázsitos. Sz. hengeres, egyszerű, kopasz. Lev. szálasak, kopaszak, laposak, hegyesek, érdes-élüek. Szigony igen rövid, szakállas. Bugája terebélyes, ritkás, kevésvirágu, megnyúlt, ágai hajszál-véko­ nyak, hosszúak. Polyvák csaknem átlátszók. Ondók zilált sző­ rösek, igen hosszú kalászosak, kalásza érdes, könnyen lehulló. Erdőkben, ligetekben, mészsziklákon. Fehérkő-h., Kétágu-h., Szentléleken, Kesztölczön, Cséven, bajnai őrhegyen, Csolnokon. 450. Melica

L.

MeliTta.

Füzérkék 2 polyvából és 2—3 virágból állnak, az alsó vir. himnősek, a felső kifejletlen, ivartalan, amelyben ismét 1—3, bunkóforma, ivartalan vir. durványt találunk. Polyvák kalásztalanok, akkorák v. kissé rövidebbek a füzérkénél. Ondó 2, kalásztalan, a felső néha a kifejletlen virágnál hiányzik. Himsz. 3. Bibe 2, rövid, az ondó alján kinyúló, pehelyforma. Virágzat buga. a) Ondók szakáltalanok. M. nutans L. Bókoló M. Gy. hengeres, vékony, ágas. Sz. felálló, kissé összenyomott, vékony, kopasz, felül 3-szögü, érdes. Lev. szálasak, laposak, érdesek, kihegyezettek. Levél­ hüvely majdnem kétélű, lapos, érdes. Szigony igen rövid, fehér, átlátszó. Buga fürtösen összehúzódott, keskeny laza, egyoldalra néző, hengeres, felálló, később lekonyuló. Füzér­ kék tojásdadok, lekonyulok, hátukon pirosak, többnyire 2, ki­ fejlett viráguak. Minden polyva kopasz. Magva tojásdad, fé­ nyes. Réteken, ligetekben, erdőkben, sövények körül. M. uniflora L. Egyvirágu M. Gy. hengeres, széjjelterülő, pázsitos. Sz. felálló, kopasz, karcsú. Lev. érdesek, szálasak. Szigony lándzsás, kihegyezett. Bugája ágas, nyilt, kevésvirágu, felálló. Füzérkék tojásdadok, pirosak, felállók, csak egy ki-

383 fejlett viráguak. Minden polyva kopasz. Az előbbihez igen hasonló, de vékonyabb füzérkéi is kisebbek és felállók. Erdők­ ben és vágásokban. Cserepesben, Válúskútnál. Hideglelős-ke­ reszt-hegyen, Szentléleken, Cséven, Tatában. M. altissima L. Magas M. Tekintélyes, magas pázsit. Gy. karcsú, terjedő. Sz. felálló, hengerded, érdes. Lev. laposak, széles-szálasak és mint a hüvelyek érdesek. Szigonya tompa, rongyos. Bugája összehúzódott, füzérforma, hengeres, hosszú, igen ágas, rövid ágakkal, alján megszakadt, egyoldali. Füzér­ kék hosszúkás-lándzsásak, hengerdedek, halaványak v. fehér­ sárgásak, szalmaszinüek, fényesek, lekonyulok, két kifejlett viráguak. Polyvák szakáltalanok. Kősziklás, erdei helyen, a börzsöny-mária-nosztrai trachyt-hegységben, Kemenczénél ta­ lálta Grundl. Megyénk területén nem láttam. b) Ondók szakálasak, pillásak. M. ciliata L. Prémes M. Gy. hengeres, ágas, sokrostu, elnyúló. Sz. kopasz, hengeres, merev, felül érdes. Lev. csak­ nem sertések. Szigony kiálló, hosszúkás, kihegyezett, átlátszó. Bugája egyenlő szélességű, megnyúlt, füzérformára összehú­ zódott, igen rövid ágakkal, a virágzás után selymesen sző­ rös, hengeres. Füzérkék lándzsásak, fel- és elállók, fehérek v. kékelők, fényesek. Az alsó vir. alsó ondója hosszan sely­ mes, sürüen pillás, szakállas. Ezen jellege által igen fel­ tűnő. Magva hosszudad. Köves, bozótos helyeken, szöllök közt, hegyi réteken. 451. Koeleria

Pers.

KÖlerfüve.

Füzérkék 2 polyvából és 2—4 himnős virágból állnak. Ondó 2, kalásztalan, az alsó ép, kihegyezett. Himsz. 3. Bibe 2, rövid, az ondók alján kinyúló, pehelyforma. Virágzat füzéres buga. K. eristata Pers. Taréjos K. Gy. rostos, sürüen pázsitos. Sz. felegyenesedő, kopasz, felül szörösödő, alján bütykös. Lev. laposak, szálasak, merevek, kihegyezettek, szemszőrösek. Szi­ gony igen rövid, szemszőrös. Bugája merev, fehér, füzér-alaku, hosszúkás, alján megszakadt, ágai a virágzás előtt fel- és el­ állók, a virágzás után a tengelyhez simulnak. Füzérkék 2—4

384 virágnak, sárgás-fehérek, gyakran fényesek. Alsó ondó kihe­ gyezett. Kopár sziklákon, hegyi és homokos réteken gyakori. 452. Avena

L.

Zab.

Füzérkék 2 polyvából és 2 v. sok himnős virágokból állnak, polyvák kalásztalanok. Ondó 2. Alsó ondója csúcsán meghasadt, s tövéről v. háta közepéből növő kalásza térdes, tövén sodrosan tekert. Himsz. 3. Bibe 2, rövid, az ondók alján kinyúló, pehelyforma. Virágz. széjjelterülő v. összeszo­ rult buga. a) Egynyáriak.

Füzérkék

lefüggők, felső polyva 7—9 idegü. A. sativa L. Abrak Z. Gy. rostos, egynyári. Sz. felálló, kopasz, sima. Lev. laposak, szálas-lándzsásak, érdesek. Szi­ gony tompa, pelyhes. Bugája felálló, terebélyes, minden ol­ dalú. Kihegyezett füzérkék 2—3 viráguak, kopaszak, lefüggők, kalásztalanok v. az alsó ondók kalászosak. Ondói a polyváknál rövidebbek. A legalsó vir. alján a kocsány nyalábosán szőrös, egyebütt kopasz. Term. a belső oldalán hosszbarázdás. Miv. A. orientális Schreb. Keleti Z. Szára magas, sima, bu­ gája hosszú, összehúzódott, egyoldali. Miv. Az előbbinek válfaja. A. fatua L. Héla Z, Gy. rostos, nyalábos, egynyári. Sz. felálló, kopasz, sima. Lev. laposak, szálas-lándzsásak, érde­ sek, kopaszak. Szigony rövid, csonka. Bugája terebélyes, min­ den oldalú v. összehúzódott, egyenlő vastagságú. Füzérkék 2—3 viráguak. Kocsányuk durvaszörü, alsó ondója aljától közepéig keményszőrü, hátán kalászos, kalász kétszer hoszszabb az ondónál. Term. a belső oldalán hosszbarázdás. Az A. sativá-hoz hasonló. Vetések közt, utakon. A. strigosa Schr. Borostás Z. Gy. egynyári, nyalábos, rostos. Sz. felálló, sima. Szigony rövid, tompa. Lev. laposak, érdesek. Bugája hosszúkás, keskeny, egyoldali, füzérkék 2 viráguak, később lefüggők, kalásztalanok v. a csúcsukon ha­ sadt alsó ondók hátukon kalászosak. Polyvái akkorák mint virágai, felső polyvája 7—9 idegü. A felső vir. tövénél egy rövid szőrcsomó van. Magvak fekete-barnák. Vetések közt.

385 b) Egynyári.

Füzérkék felállók. Kalász az ondó csúcsán. Polyvák 7—9 idegüek. A. tenuis Mnch. Vékony Z. Gy. egynyári, rostos, nyalá­ bos. Sz. vékony, felálló, csaknem egyszerű, érdes. Lev. rövi­ dek, keskeny szálasak, érdes-élüek, hüvelyei kopaszak. Szi­ gony hosszúkás. Bugája minden oldalú, a virágzás után ki­ nyílt, kevésvirágu, tetején lekonyuló, füzérkék felállók, 2—3 viráguak. Az alsó vir. hegyükön egy kalászosak, a többi 2 haj­ szál kalászu. A felső virágja tövénél egy szörcsomóval van körülvéve. Száraz hegyi és erdei réteken. Cséven a Hrebenhegyen, Szentléleken, Maróthon a Hamvaskő alatt, Basaharczon, Sz.-Györgymezőn, Kesztölczön, Kovácspatakon, M.-Nosztránál. c) Évelők, füzérkék felállók. Ondók hátán kalász van. Polyvák 1—3 idegüek. Maghon csúcsán szőrös. A. pratensis L. Réti Z. Gy. sűrűen pázsitos, nyalábos, fás. Sz. felálló, hengeres, kopasz. Lev. szálasak, hegyesek, kopaszak, rövidek, válúsak, igen érdesek. Lev. hüvelyek, hen­ geresek, kopaszak. Szigony rövid. Buga szálas, hosszú für­ tösen összehúzódott, igen keskeny, kevésvirágu, felálló, a virágzás alatt kinyilt. Füzérkék magánosak v. a legalsóbbak párosak, lándzsásak, nagyok, 3—6 viráguak, hátuk közepén kalászosak. Maghon csúcsán szőrös. Termés hosszbarázdás. Hegyi füves helyeken, réteken. A. pubescens Huds. Szőrösödő Z. Gy. terjedő, rövid in­ dákat hajt. Sz. hengeres, kopasz, sima. Szigony rövid. Hü­ velyek hengeresek és valamint a rövid, puha, lapos lev. leg­ többször borzasak. Bugája hosszúkás, keskeny fürtös, buga érdes, ágain 1—5 füzérke áll félörvben. Füzérkék nagyok, zöldes ibolyaszinüek, ezüstösen fénylők. Maghon csúcsán sző­ rös. Erdőszéleken, réteken, legelőkön. d) Évelő.

Maghon

kopasz. Polyvák töve fölött

1—3 idegüek.

Ondó

kalászos.

A. caespitosa Gries., Aira caespitosa L. Gyepes Z. Gy. sűrűen pázsitos. Sz. felálló, kopasz, magas. Lev. szálasak, laposak, feszesek, érdesek, kopaszak. Bugája nagy, kinyilt, felálló, hosszúkás, sárgás, fényes; füzérkék kicsinyek, 2 virá25

386 guak. Szigony kiálló, hosszúkás, kéthasábu. Alsó ondó kalásza egyenes, rövid, akkora mint az ondója, a polyva fölé alig ér ki. Termés barázda nélkül. Nedves, füves helyeken, a dunai szi­ geteken, az esztergomi vágásokban, Cserepesben, Vaskapun, Szentléleken, Doroghon, Kesztölczön, Dömösön, Helembán. 453. Arrhenatherum

PB.

Vrezáb.

Füzérkék 2 polyvából, 2 virágból és egy 3-ik vir. durványából állnak. Az alsó vir. him, a felső himnős. Ondó 2. A himvirágnak alsó ondója hátán hosszú kalászos, a felső himnős vir. kalásztalan. Himsz. 3. Bibe 2, pehelyforma. Virágz. kinyilt buga. A. avenaceum PB. Avena elatior L. Közönséges Ü. Gy. csomós, hengeres, pázsitos. Sz. felálló, gyakran bütykös, ko­ pasz, hengeres, magas. Lev. szálasak, laposak, érdesek, ki­ hegyezettek, kopaszak. Szigony igen rövid, tompa, szemsző­ rös. Buga terebélyes, hosszúkás, fényes, a himvirágnak ka­ lásza térdes, sokkal hosszabb a polyváknál. A himnős vir. kalásza igen rövid, füzérkék fényesek, fehérek, zöldcsikosak. Magva hosszudad, felső felülete vájult. Réteken, legelökön, dunai szigetekben, utak mellett. 454. Corynephorus

PB.

Pákhordó.

Füzérkék 2 polyvából, 2 virágból és egy 3-ik vir. durványából állnak. Vir. himnősek, részben hímesek. Polyvák egyenlők, ormósak, a virágoknál nagyobbak. Külső ondó alján kalászos, kalásza egyenes, közepén Ízülettel, csúcsán bunkósan megvasta­ godott. Himsz. 3. Bibe 2, rövid pehelyforma. Virágz. buga. C. canescens PB. Szürkés P. Gy. rostos, pázsitos. Sz. felálló, alig ágas. Lev. kékesek, sertések, merevek, érdesek. Hüvelyek érdesek. Szigony hosszúkás, kihegyezett. Buga fé­ nyes, tojás-lándzsás, tömött. Vir. polyváiknál rövidebbek. Poly­ vák lándzsásak. Ondó tövén kalászos, kalásza csúcsán bunkó­ san szélesedő. Igen ritka, füves, homokos helyeken és dom­ bokon, Doroghon és a sátorkői pusztán. 455. Agrostis

L.

Tippan.

Füzérkék 2 polyvából és egy himnős virágból v. ezen felül még egy kocsányos második vir. durványából állnak. Poly-

*

387 vák kalásztalanok, hosszabbak az ondóknál. Ondó 1—2, alján apró, keveset észrevehető szőrök által vétetnek körül. Himsz. 3. Bibe 2, pehelyforma. Virágz. bugás. a) Az ondó csúcsa alatt igen hosszú kalász. Gy.

egynyári.

A. Spica Venti L. Harmattartó T . Gy. pázsitos, egynyári. Sz. felálló, kopasz, magas. Lev. szálasak, laposak, kopaszak, érdesek. Szigony hosszúkás, kihegyezett, hasadt. Bugája hoszszúkás, terebélyes, nagy, fényes, sokvirágu, füzérkék lándzsásak. Alsó ondó csúcsa alatt kalászos, kalász egyenes, 3—4-szer hosszabb a polyváknál. Porodái szálas-hosszúkásak. Füves helyeken, vetések közt, dunai szigeteken. A. interrupta L. Rongyos T. az előbbinek válfaja. Bugája összehúzódott, tömött, megszaggatva elvékonyodó, felálló. Lev. keskeny szálasak. Porodái rövidebbek. Az előbbinél ki­ sebb és vékonyabb. Száraz, homokos gyepeken, ritka. b) Gy. évelő.

Ondó rendesen

kalásztalan.

A. stolonifera L. A. alba L Taraczkos T . Gy. hengeres, rostos, gyakran taraczkokat hajt és gyökerező. Sz. felegye­ nesedő, kopasz. Lev. szálasak, laposak, kopaszak, érdesek. Szigony hosszúkás, egyenes, előrenyúlt v. tojásdad. Buga hoszszúkás, terebélyes és virágzás után összehúzódott; buga ágai érdesek, durva szőrüek. Ondók kalásztalanok. Magv. aprók. Vizenyős helyeken, réteken, dunai szigetekben. A vulgáris Witth. Közönséges T . Gy. rostos, pázsitos. Sz. felálló, kopasz, karcsú, alján gyökerező. Lev. rövidek, kes­ kenyek, szálasak, laposak, kopaszak, érdesek. Szigony igen rövid, csonka, különösen az alsó hüvelyeken. Bugája sokvirágu, tojásdad, a virágzás előtt és utána is széjjelterülő. Buga ágai csaknem simák, kissé érdesek, fonálalakuak. Ondók kalászta­ lanok. Réteken, füves helyeken, száraz erdőben. c) Tőlev.

összehajlott

élüek, sertések. felén kalászos.

Ondó

háta

alsó

A. canina L. Eb T . Gy. rostos, pázsitos, terjedő, rövid indákat hajt. Sz. felálló, kopasz, sima. Lev. kopaszak, a tő­ lev. számosak, összehajlott élüek, sertések, a felsők laposak. 25*

388 Szigony hosszúkás, előre nyúló, rongyos. Bugája sokvirágu, tojásdad, a virágzás alatt kinyilt, széjjelálló, virágzás után összehúzódó, érdes ágakkal. Alsó ondója háta alsó felén ka­ lászos, igen ritkán kalásztalan, kalász felénél hosszabb a poly­ vának Nedves réteken, cserjés dombokon, a cserepesi vágás­ ban, Maróthon a Hamvaskő alatt, Gerecse-hegyen. 456. Calamagrostis

Adans.

Nádtippan.

Virágz. buga, tövön virágtalan ágakkal. Füzérkék 2 polyvából és egy himnős virágból állnak, v. még egy másik vir. durványából; a kalásztalan polyvák nagyobbak az ondóknál. Ondó 2, kalásztalan v. az alsó hegye alatt v. hátán kalá­ szos, tövükön hosszú szőrüek. Himsz. 3. Bibe 2, rövid, pehelyforma, a füzérkék alján kinyúló. a) Ondók hártyásak, áttetszően fehérek. Az alsó ondó kalásza a hátán egyenes v. hiányzik. C. Epigeios Roth. Siska N. Gy. hengeres, taraczkos. Sz. felálló, magas, egyszerű, kopasz, merev, tengerzöld, bugája alatt igen érdes. Szigony hosszúkás. Lev. szálasak, merevek, kopaszak, érdesek. Bugája mereven felálló, hosszúkás, karélyosan csomós, igen ágas. Polyvák lándzsásak, szálka-hegyüek. Az ondó szőrök akkorák mint a polyvák. Alsó ondó kalásza egyenes. Hegyi száraz réteken, szőllőkben. b) Ondók hártyásak, áttetszően kalásza végálló,

fehérek. Az egyenes.

alsó

ondó

C. lanceolata Roth. Lándzsás N. Gy. hengeres, ágas, ta­ raczkos. Sz. felálló, kopasz, alján ágas, magas, karcsú, leve­ les. Lev. kopaszak, laposak, keskeny szálasak, kihegyezettek, érdesek. Polyvák keskeny lándzsásak, kihegyezettek. Szigony csonka, szemszőrös. Alsó ondó kalásza igen rövid, érdes, egyenes, az ondó hegye kicsipéséböl indul. Homokos dom­ bokon, a sátorköi pusztán, a táthi, ujfalusi dunaszigetekben, Duna és Garam partján, füvesekben és nádasokban. C. litorea DC. Parti N. Gy. hengeres, taraczkos. Sz. felálló, kopasz. Lev. keskeny szálasak, válúsak, tengerzöldek, kopaszak. Bugája hosszúkás, gindár. Polyvák keskeny szála-

389 sak, lapultak, szálka-végüek. Alsó ondó kalásza egyenes, az ondó hegye csorbájából indul ki, akkora v. valamivel hoszszabb mint a félondó. Szigony csonka, hasított. A G. Epigeios-hoz hasonló. A doroghi mocsár szélén, az esztergomi, táthi duna-szigeteken. Nedves, világos erdőben, Nánán, Csenkén. c) Ondók fűnemüek, hátukon zöldek, csak szélükön tetszők, kalász térdes, háton álló.

át­

C. silvatica DC. Erdei N. Gy. hengeres, taraczkos. Sz. magas, felálló, kopasz, sima. Lev. keskeny szálasak, kopaszak, igen hosszúak, érdesek. Bugája felálló, kinyílt, gindár, zöldes­ sárga. Szigony hosszúkás, hegyes. Ondó szőrök 2—4-szer rövidebbek a polyváknál. Alsó ondó hátkalásza térdes, hosszabb a polyváknál. Erdőkben és vágásokban. Válúskútnál, Hideglelősk.-hegyen, Szentléleken, Maróthon, Dömösön, Börzsönyben. 437. Phragmites

Tri/n.

Tetőnád.

Füzérkék széjjelterülő bugában 2 polyvából és 3—7 virágokból állnak, az alsó vir. himes, meztelen, a többiek himnősek és hosszú szőrökbe burkoltak. Polyvák kalásztalanok. Ondó 2, kalásztalan. Himsz. 3. Bibe 2, hosszú nyelű, pemete-forma. Ph. communis T r i n . Közönséges T . Gy. vastag, henge­ res, terjedő. Sz. mereven felálló, kopasz, igen magas, bördös. Lev. hosszúak, széles szálas-lándzsásak, laposak, hoszszan kihegyezettek, kopaszak, merevek, fűrészesek, igen érdes-élüek, hüvelyei kopaszak. Szigony szőrös. Bugája laza, terebélyes, igen ágas. Füzérkék 4—6 viráguak, a polyváknál hosszabbak. Ondók egyenlőtlenek. Szőrök selymesek, akkorák mint az ondók. A pázsit-növények közt a legnagyobb. Mo­ csárokban, tavakban, folyók partjain, dunai szigetekben. 438. Cynodon

Richt.

Ebfog.

Füzérkék, a szár végén ujjasán álló, szálas füzérekben elhelyezvék, 2 polyvából és egy himnös virágból v. emellett még egy másik felső vir. nyélforma durványából állnak. Poly­ vák kalásztalanok, rövidebbek az ondóknál. Himsz. 3. Bibe 2, pemeteforma és a virág csúcsa alatt kinyúló.

390 C. Dactylon Pers., Digitarla stolonifera Schr. Ujjas E. Gy. évelő, hengeres, izeit, ágas, terjedő pázsitos, gyökerező, leveles, hosszú ostorindákat hajt. Sz. felegyenesedő, kopasz. Lev. szálas-lándzsásak, tengerzöldek, merevek, szemszőrösek. Szigony igen rövid, csonka. Füzérkék 3—6-val a szár végén széjjelállók, ujjasán elhelyezvék, tojásdadok, pillásak, zöldek. Száraz füves helyeken, legelőkön, utak mellett. Köz. 459. Alopecurus

L.

Ecsetpázsit.

Oldalról összenyomott füzérkék, füzér szabású hengeres bugában 2 polyvából és egy himnős virágból állnak. Polyvák kalásztalanok. Vir. egy ondóju. Ondó hasadt csőhöz hasonló, hátán kalászos. Himsz. 3. Bibe fonálforma hosszú és a füzérke csúcsán emelkedik ki. A. pratensis L. Réti E. Gy. évelő, nyalábos, pázsitos, fás. Sz. felálló, felül sima, kopasz. Lev. szálas-lándzsásak, kopaszak, érdesek. Bugája tömött, hengeres, tompa, zöldszinü, füzéralaku. Szigony rövid, csonka fogacskás. Polyvák hegye­ sek, aljuktól hosszúk harmadrészéig összenőttek, ormói hosszú szőröktől pillásak, kalász akkora vagy hosszabb az ondó­ nál. Portokok halaványsárgák. Magvak tojásdadok. Nedves réteken. A. geniculatus L. Bütykös E. Gy. évelő, nyalábos, leve­ les, ostorindákat hajt. Sz. felegyenesedő, kopasz, felül sima. alján gyökerező, ágas, ágai a czikkelyeken meggörbültek, Lev. kopaszak, rövidek, szálasak. Szigony hosszúkás, hegyes. Buga tömött, hengeres, füzér-alaku, tompa. Polyvák tompák, aljukon összenőttek, ormukon hosszú szőröktől pillásak. Ka­ lász kétszer hosszabb az ondónál. Portokok sárgás-fehérek, virágzás után barnák. Mag apró, lapitott. Nedves helyeken, árkokban, patakok partjain. A. fulvus Sm. Kesely E. az előbbi válfaja. Sz. és lev. tengerzöldek, hüvelyek kékesek, ondók rövid kalászosak, ka­ lász a háta közepén beillesztve, akkora v. csak kissé hosszabb az ondónál. Himporok halaványsárgák, elvirágzás után narancsszinüek. Az előbbivel ugyanazon helyeken nő.

391 460. Phleum

L.

Komócsin.

Oldalról összenyomott füzérkék füzér szabású hengeres bugában, 2 polyvából és egy himnős virágból v. e mellett még egy másik felső vir. nyilforma durványból állnak. Polyvák. egyenlő nagyok, ormósak, de nem szárnyasak az ormo­ kon, hosszabbak az ondóknál, szálka-végüek v. kalászosak. Ondó 2, kalásztalan. Himsz. 3. Bibe 2, hosszú fonálképü. Ph. pratense L. Réti K. Gy. évelő, hengeres, gyakran indákat hajt. Sz. felálló, kopasz, hengeres, magas, tövén néha gumósán duzzadt. Lev. szálas-lándzsásak, kopaszak, kihegye­ zettek és valamint a hengeres hüvelyek hosszúak. Szigony tompa, kinyúló, később meghasad. Buga hosszú füzérforma, hengeres. Füzérkék hosszúkásak. Polyvák szálas hosszúkásak, végükön levagdaltak, rögtön árképü kalászba végződök, or­ maikon hosszú szőröktől pillásak. Kalász háromszor rövidebb a polyváknál. Magva igen kicsi, tojásdad. Réteken, legelőkön, erdőszéleken, utak mellett, bokrok közt. Ph. Böhmeri Wib. Bóhmer K. Gy. évelő, pázsitos. Sz. felálló, kopasz. Lev. szálas-lándzsásak, kopaszak. Szigony csonka, alig kinyúló. Füzéralaku bugája hengeres. Füzérkék kopaszak, hosszúkásak. Polyvák szálas-hosszúkásak, ferdén levagdaltak, rövid szálkába kihegyezettek, ormokon érdesek. Száraz hegyi, homokos gyepeken. 461. Crypsis

Ait.

Bajuszfű.

Füzérkék oldalról összenyomottak, 2 polyvából és egy himnős virágból állnak. Polyvák ormóshátuak, rövidebbek az ondóknál, hegyesek, kaiásztalanok. Ondó 2, kalásztalan. Himsz. 2—3. Két hosszú fonálforma bibe a füzérke csúcsán emel­ kedik ki. Virágz. hengeres v. gömbös füzéres buga. C. aculeata Ait. Búbos B. Gy. rostos, pázsitos. Sz. le­ csepült, kissé lapított, merev, válús, igen ágas, széjjelterülő, kopasz. Lev. lándzsásak, rövidek, hegyesek, merevek. Hüve­ lyek rövidek, hosszú szőrüek. Szigony szőrös. Buga tömött, félgömbalaku, két nagy levél-alaku, szúrós murva öblös, aljá­ ban ül. Himsz. 2. Félig kiszáradt mocsarak és szikesekben,

392 Muzslán, Nánán, Kőhidgyarmaton, Esztergomban, Kocson, tömördi pusztán, Tatában. C. schoenoides Lam. Csatéképü B. Gy. rostos, pázsitos. Sz. lecsepült, kissé lapitott, ágas, kopasz. Lev. szálas-lándzsásak, hegyesek, hosszúak. Füzére tömött, tojásdad, hosszú­ kás, alját felső levele hüvelyzi. Vir. 3 hímesek. Szigony csonka, szőrös. Az előbbivel. Mocsáros, szikes helyeken, Búcson, Muzslán, Nánán, Kőhidgyarmaton, az ebedi tó csator­ nájának feneke csaknem egyedül ebből és a következő fajból áll; továbbá Esztergomban, a dunai táth-ujfalusi szigeteken. C. alopecuroides Schrad. Ecsetpázsitképü B. Gy. rostos, pázsitos. Sz. lecsepült, hengerded, alján ágas, kopasz. Lev. kopaszak, szálas-lándzsásak, rövidek, érdesek. Füzér végálló, tömött, hosszúkás, hengeres, feketélő, meztelen v. alján a felső lev. hüvelyébe takart. Szigony szőrös, szakállas. Himsz. 3. Homokos, nedves gödrökben, réteken, félig kiszáradt mo­ csáros helyeken. Esztergomban, Nánán, Muzslán, Búcson, Ebeden, Helembán. 462. Digraphis

Trin.

PántUkafű.

Oldalról lapitott füzérkék 2 polyvából, egy himnős vi­ rágból és 1—2 alsó virághoz egy pikkelyes durványból áll­ nak. Polyvák ormukon nem tarajosak, kalásztalanok, hoszszabbak az ondóknál. Ondó 2, kalásztalan. Himsz. 3. Bibe 2, hosszú. Virágz. buga. D. arundinacea T r i n . Phalaris arundinacea L. Nádképü P. Gy. hengeres, izületes, ágas, terjedő. Sz. hengeres, nádforma felálló, kopasz, sima, magas, vonalas. Lev. szélesek, szálaslándzsásak, laposak, kihegyezettek, érdesek, kopaszak, tenger­ zöldek. Szigony kinyúló, fehér, tompa. Buga pyramis-alaku, igen ágas, megnyúlt, felálló, csomós füzérkékkel. Magva össze­ nyomott. Füzesek és nádasokban, mocsárokban, nedves réte­ ken, árkokban és folyók partjain. Tarka, csikós levelű alakját (Ph. arund. picta L.) kérteinkben tenyésztik. 463. Hierochloa

Gm.

Szentpázsit.

Füzérkék kinyilt bugában, 2 polyvából és 3 virágból állnak, a 2 alsó vir. himes, 3 porodás, a felső himnős és 2

393 porodás. Ondó 2, kalásztalan, szálka-végü v. a hímes virágok alsó ondója hátán kalászos, a külső ondó ormós, a belső 2 ormós. Bibe 2, borzasszőrü, fonálképü, hosszú. H. borealis R. Sch. Éjszaki Sz. Gy. hengeres, ágas, ter­ jedő. Sz. felálló, kopasz, hengeres. Lev. szálas-lándzsásak, laposak, szürke-zöldek, alul fényesek, zöldek, kihegyezettek, érdes-élüek. Szigony rövid fogaeskás, hegyes. Bugája tojás­ dad-hosszúkás, nyilt, kevésvirágu. Füzérkék tojásdadok, kalásztalanok, fényesek, sárgás v. vereses-barnák, kocsánykái hajszálnyiak, kopaszak. Magva tojásdad. Ritka, a dunai szi­ getekben, Esztergomnál, Táthnál, Helembánál, a doroghi szőllők szélein, földek mellett Kocsnál. 464. Anthoxanthum

L.

Borjúpázsit.

Füzérkék oldalról összenyomottak, 2 polyvából, 1 himnös virágból és 2 üres alsó polyvából állnak. Polyvák egye­ netlenek, kalásztalanok, ormósak, ormóikon nem szárnyasak, a felső hosszabb az ondóknál, a 2 alsó üres polyvák kalá­ szosak. Ondó 2, kalásztalan. Himsz. 2. Bibe 2, hosszú, pehelyforma. Virágz. hosszúkás, füzér-alaku buga. A. odoratum L. Illatos B. Gy. rostos, pázsitos. Sz. vé­ kony, felálló, hengeres, felül levéltelen, kopasz. Lev. kurták, laposak, szálas-lándzsásak, érdes-élüek, szemszőrösek. Szigony tompa, rövid, csipkés. Buga füzér-alaku, hosszúkás laza, alsó polyvája hegyes, félakkora mint a füzér. Füzérkék lándzsásárképüek. Szárlevelek és a buga sárga-zöldek. Magva tojásdad. Illatos takarmányfű. Réteken, erdei nyilt helyeken, igen köz. 465. Setaria

PB.

Sertepázsit.

Füzérkék hátuk felül lapítottak, 2 polyvából, 1 himnös virágból és 1—2 alsó üres polyvából állnak. Polyvák kopa­ szak, kalásztalanok, az alsó sokkal kisebb az ondóknál. Ondó 2, porczogós, kalásztalan. Himsz. 3. Bibe 2, hosszü, pemeteforma, a füzérke hegye alatt kinyúló. Füzérkéket aljukon ka­ lászforma sertékből álló mellékburok övedzi. Virágzat hen­ geres füzér.

394 S. verticillata PB. Ragadó S. Sz. felálló, kopasz, hen­ gereled, felül érdes. Lev. szálas-lándzsásak, érdesek, kopaszak. Buga zöld, füzéres, hengeres, összehúzódott, alján megsza­ kadt. A virágzati tengely, a kocsánykák és a mellékburok sertéi lefelé hajlott fogacskáktól igen érdesek, ragadósak. Zöldséges kertekben, földeken, szőllőkben, utak mellett. S. viridis PB. Zöld S. Sz. kopasz, hengeres, felül érdes. Lev. szálas-lándzsásak, érdes-élüek, élénk zöldek, kopaszak. Bugája füzéres, hengeres, folytonos. A virágzati tengely, a kocsánykák és a mellékburok sertéi felfelé fordult fogacskák­ tól érdesek. Füzérkék tojásdadok, akkorák mint a felső polyva, Ondók simák. Földeken, parlagokon, szőllőkben. Köz. S. glauca PB. Szürkezöld S. Sz. felálló, kopasz. Lev. szálas-lándzsásak, kissé érdesek, hamvas-zöldek, kopaszak. Füzéralaku bugája megnyúlt, folytonos, hengeres, tömött, alul keskenyebb. Virágzati tengely, kocsánykák és a mellék­ burok sertéi felfelé fordult fogacskáktól érdesek, narancs-szinüek. Füzérkék tojásdadok, felényivel hosszabbak a felső polyvának Ondók keresztbe ránezosak. Szigony füles, hosszú szőrű. Veres-sárga sertéi által igen feltűnő. Legelőkön, ned­ ves, homokos gyepeken, vetések közt, dunai szigetek rétjein. S. italica PB. Olasz S. Sz. felálló, hengeres, kopasz, felül érdes. Lev. széles szálas-lándzsásak, érdes-élüek, kopa­ szak. Bugája füzéralaku, hosszudad v. tojásdad, karélyos, fel­ álló, alján megszakadt. Szigony igen rövid, szemszörös. Vi­ rágzati tengely kocsánykái molyhosan szőrösek, mellékbu­ rok sertéi felfelé érdesek. Füzérkék tojásdadok, igen rövid ágacskákon csomósak, tompák. Ondók simák. Mint takarmány­ füvet miv., de helyenkint el is vadul. Az előbbieknél erösebb, vastagabb. Virágzata nagyobb, levelei szélesebbek. 466. Panicum

PB.

Muhar.

Füzérkék laza virágú, szétágazó bugában v. összetett ágas füzérben, hátuk felül lapítottak, 2 polyvából, egy hímnős virágból és 2 üres alsó polyvából állnak. Polyvák kopa­ szak, kalásztalanok v. szálkába v. érdes kalászba keskenyedők, az alsók sokkal kisebbek az ondóknál. Füzérkék serte-öv

395 nélküliek. Ondó 2, porczos, kalásztalan. Himsz. 3. Két meg­ nyúlt, pemete-forma bibe a füzérkék csúcsából kiemelkedik. P. miliaceum L. Köles M. Gy. rostos. Sz. felálló, hen­ geres, hosszú szőrű. Lev. szálas-lándzsásak, szélesek, szőrö­ sek, kihegyezettek. Szigony szakálas. Füzérkék tojásdadok, hasasak, hegyesek, szétágazó, egy oldalra lekonyuló, laza sokvirágu, nagy bugában. Magvak sárga-veresesek, simák, fényesek. Miv., itt-ott elvadul. P. capillare L. Hajszál M. Sz. erős, hengeres, felül sző­ rös. Bugája felálló, széjjelterjedő, hajszálnyi ágakkal, polyvái kihegyezettek, simák. A puha tapintatu, szálas-lándzsás lev. és hüvelyei borzasak. Szigony szőrös. Észak-Amerikából hoz­ zánk vándorolt növény, a bolgárok vetemény kertjeiben Ke­ nyérmezőnél elvadulva találtatott. P. Crus Galli L. Kakasláb NI. Gy. rostos, egynyári. Sz. felegyenesedő, térdes, alul lapított, kopasz. Lev. széles-lándzsásak, érdes-élüek, kihegyezettek. Szigony hiányzik. Füzér­ kék tojásdadok, összetett ágas, tömött, egyoldalú füzéres, fel­ álló bugában, hol igen hosszú kalászosak, hol bár ritkábban alig kalászosak. Hüvelyek lapítottak, lazák. Árkokban, mocsá­ rokban, utak mellett, parlagokon. 467. IMgitaria

Scop.

Ujjasmuhár.

Füzérkék hátuk felül lapítottak s egyszerű ujjasán álló füzérben elhelyezvék, állanak 1—2 polyvából, egy himnős virágból és egy alsó üres polyvából. Polyvák szőrösek, kalásztalanok. Ondó 2, porczos, kalásztalan. Himsz. 3. Bibe 2, megnyúlt, a füzérke csúcsán emelkedik ki. Mellékburok hiányzik. D. sangvinalis Scop. Pirók U. Gy. rostos, pázsitos. Sz. felegyenesedő, térdes, térdein gyökerező, kopasz, hengeres. Lev. szálas-lándzsásak, érdes-élüek, szélesek, laposak, mirigy­ szőrösek. Füzérkék tojás-lándzsásak, egyszerűek és 5—12-vel a szár és ágak végein ujjasán elhelyezvék. Meddő vir. ondója kopasz, szélén pelyhesedő, a külső idege kopasz. Miv. terü­ leteken, szőllőkben, utak mellett. Köz. Válfaja D. ciliaris Koel. Szemszőrös U. Füzérkék hosszúkás-lándzsásak. Szigony he-

396 lyett szőrsor. Meddő vir. ondója kopasz, szélén szőrösödő, a külső idege szemszőrös. Homokos gyepeken, futó-homokban és szőllők közt. Esztergomban, Szentgyörgymezőn, Szamár­ hegy alján, Csenkén, Karván. D. filiformis Koel. Panicum glabrum G. Kopasz U. Gy. rostos, pázsitos. Sz. lecsepült, hengeres, kopasz. Lev. szálaslándzsásak, kopaszak. Az egyszerű, kerülékes, pelyhesedő füzérkék 2—3-val a szár tetején ujjasán elhelyezvék. Az előbbiekhez hasonló, de minden részében kisebb, vékonyabb. Homokos földeken és szőllökben, patakok fövényében. 468. Tragus

Hall.

Polyvaborz.

Hátuk felül lapitott füzérkék, 2 kalásztalan polyvából és egy himnős virágból állnak. Alsó polyva igen kicsiny és hártyás, a felső bőrféle tüskés és a virágot burkolja. Ondó 2, hártyás, kalásztalan. Himsz. 8. A füzérke csúcsa alatt ki­ nyúló két bibe hosszú pemete-forma. Virágzata fürt forma buga. T r . racemosus Desf. Lappago racemosa Wild. Fürtös P. Gy. rostos, pázsitos. Sz. elterülő, egyszerű v. alján ágas, az izületeknél gyakran gyökerező, kissé lapitott, kopasz. Lev. szálas-lándzsásak, laposak, rövidek, merevek, tüskésen szem­ szőrösek, hüvelyei lapítottak, kopaszak. Fürtösen, összeszo­ rult, szálas bugája felálló, szárhegyi. Füzérkék tojás-lándzsásak, többnyire sötét ibolyaszinüek. Felső polyvája horgas, fulánkos. Homokos gyepeken, sőt a futó-homokban is. Esz­ tergomban, Kesztölczön, Doroghon, Tokodon, Almáson, Mócson, Karván, Csenkén, Muzslán, Császárnál, Tatában, Helembán. 469. Leersia

Sw.

Leersfüve.

Füzérkék széjjelterülő bugában oldalról összenyomott, egy himnős virágból állnak. Ondó 2, papirféle kalásztalan. Füzérpolyvák hiányzanak. Himsz. 3. Bibe 2, pikkelyforma, rövid, a füzérke alján kiemelkedik. L. oryzoides Sw. Rizsképü L. Gy. terjedő, földalatti pik­ kelyes indákat hajt. Sz. felálló, kopasz, leveles és a hüvelybe annyira takart, hogy a buga is virágzáskor részben benne

397 el van rejtve. Lev. szálas-lándzsásak, laposak, kihegyezettek, sárga-zöldek, igen érdesek, szélükön durva szörüek. Hüvelyek igen érdesek. Bugája terebélyes, kígyózó ágakkal. Füzérkék hosszúkás-tojásdadok, kemény szőröktől pillásak. Nedves ingo­ ványos réteken, árkokban. Bajóthon a vadaskert mellett, Cséven, Muzslán, az ebedi tóban, Nyergesujfalun a mányai hegy­ oldal alatt, Tatában a Fényes-forrás rétjén. 470. Andropogon

L.

Fényév.

Hátról összenyomott füzérkék szálasak, egyszerű ujja­ sán, összetett füzérekben, párosan v. terebélyes bugában hár­ mával vannak a füzér tengelyének izületében elhelyezve, az egyik himnős nyelteién, a másik himes meddő és nyeles. A. Ischaemum L. Vértállitó F. Gy. hengeres, fás, ter­ jedő. Sz. felálló, merev, alul bütykös és gyökerező, kopasz. Lev. szálasak, válusak, hegyesek, érdesek, tövön zilált, hosszú szőrösek. Szigony rövid, hajszálnyi czimpákra osztott. Füzé­ rek 5—10-vel a szár végén ujjasán elhelyezvék. Tőkocsánya és kocsánykái szőrösek. Száraz réteken, legelőkön, hegyi, homokos, sziklás helyeken. A. Gryllus L. Élesmosó F. Gy. fás, vastag. Sz. felálló, kopasz. Lev. szálasak, kihegyezettek, érdesek, szemszőrösek, redősek, hosszú szörüek. Szigony igen rövid, csonka, pillás. Füzérkék lándzsásak, széjjelnyilt bugában, a buga hosszú, vékony, egyszerű, ágainak hegyén hármával elhelyezvék, kocsánykák tövön szakálasak. Száraz füves, napos helyeken, dombokon, sziklákon. Vaskapun, Kétágú-hegyen, Doroghon, Csenkén, Szölgyénben, Helembán, Kövesden, Mogyoróson, Tatánál. 471. Sorghum

JPers.

Czirok.

Füzérkék terebélyes bugában párosan állnak, az egyik himnős nyelteién, a másik himes meddő nyeles. Az ülő him­ nős füzérkék tojásdadok, füzér polyvák csúcsukon 3 foguak. Mindenik füzérke hátról lapított és egyvirágu. Bibe 2, hosszú pemete-forma, S. halepense Pers. Nádképü Cz. Gy. évelő, vastag, ter­ jedő. Lev. erdes-élüek, lándzsásak. Bugája széjjelálló, ágai

398 ágasak. Himnős füzérke polyvái tojásdad-hosszúkásak, porczosak, pelyhesek, fénylök, középső polyva hasadt, csúcsán kalászos. Meddő füzérke polyvái lándzsásak, hártyásak, kalásztalanok. Miv. szőllökben. S. sacharatum Pers. Czukros Cz. Gy. rostos. Sz. igen magas, kopasz. Lev. szélesek, lándzsásak. Buga ágai közé­ pükig meztelenek, virágzók igen széjj elterülők, a termést hozók felállók, a himnős füzérkék visszás-tojásdad ellypticusok, gyapjasak. Miv. szőllökben és földeken. S. vulgare Pers. Közönséges Cz. Gy. rostos. Lev. szálas-lándzsásak. Buga összehúzódott, tojásdad-hosszúkás, fel­ álló. Himnős füzérkék visszás-tojásdadok, fénylők, szörösödők, a himesek füzérkéi igen rövid kocsányuak. Termés barna, fényes. Miv. földeken. S. cernuum Willd. Kónya Cz. Gy. rostos. Sz. felálló, hengerded, magas, sima. Lev. széles-lándzsásak, érdesek. Term. golyó-alaku, fehér. Buga tojásdad, tömötten összehú­ zódott, szár hegyével lefüggő. A himnős füzérkék visszástojásdadok, hosszú kalászosak, a himesek hosszúkás-lándzsásak, kalásztalanok, igen rövid kocsánykásak. Ritkábban miv., pl. Gsenkén. 472. Zea L.

Kukoricza.

Vir. mind egyivaruak. Himvir. külön virágozatot képez­ nek ; ezeknek füzérkéi végálló bugás, ágas füzérben 2 polyvából és 2 háromporodás virágokból állnak. Ondó 2, és ezek valamint a polyvák kalásztalanok. Termő vir. is külön virá­ gozatot alkotván, lev. hónaljban állnak és lev. forma hüve­ lyekkel körülvett torzsa virágozatot képeznek. Ezen torzsák­ nak csúcsairól az igen hosszú fonálképü bibenyél függ le. Bibe árképü. Z. Mays L. Csöves K. Sz. felálló, vastag, magas, czikkelyes, szőrös. Lev. széles szálas-lándzsásak, épélüek, szőrö­ sek, érdes-szélüek. Himfüzérkék végálló, ágas, bugás füzér­ ben. Termés füzére lev. hónaljban álló hüvelyekbe burkolt kifüggő, igen hosszú fonálforma bibeszárakkal. Term. gömbded, 8 soros torzsában. Miv.

399

78. Család. Typhaceae DC. Gyékényfélék. Vir. egyivaruak, tömött, hengeres v. gömbded füzérben — buzogányban, a felső füzérek himesek, az alsók termők. Lepel 3 v. több sertékből v. hártyás pikkelyekből áll. Himsz. 3. Maghon együregű, egypetéjű. Bibenyél egy. Erőteljes álló v. úszó vizi növények, szálas levelekkel. 473. Typha

L.

Gyékény.

Vir. hengeres füzérben a szár csúcsán állnak, fent a himes, alattuk a termő vir., a porodákat és a maghont serték veszik körül. Egymagvu termésén a bibenyél állandó. T . latifolia L. Bodnározó Gy. Gy. hengeres, vastag, ter­ jedő. Sz. mereven felálló, egyszerű, kopasz, igen magas, hen­ geres, nádszerü, leveles. Lev. szélesen szálasak, kardidomuak, épélüek, laposak, kopaszak, hüvelyesek, igen hosszúak, fel­ állók. Füzér hengeres, hosszú, ujjnyi vastag, folytonos, mert a term. füzére közvetlenül és szorosan a porodás füzére alatt áll, fiatal korában barna, később fekete. Mocsárokban, tavak­ ban és árkokban. T. angustifolia L. Háti Gy. Gy. hengeres, vastag, ter­ jedő. Sz. mereven felálló, egyszerű, kopasz, magas, nádszerü leveles. Lev. keskeny szálasak, majdnem félhengerdedek, ép­ élüek, hüvelyesek, kopaszak, igen hosszúak. Füzér megsza­ kadt, a himes füzér a hosszú, vékony termés füzértől 3—4 cm. távol áll. Minden részében az előbbinél vékonyabb, ugyanazon helyeken terem az előbbivel. 474. Sparganium

L.

Baka.

Vir. számosak, gömbded fejecskékből állnak, a felső fe­ jecskék (1 v. több) himesek, az alsók termők. Vir. pikkelyek­ kel vannak körülvéve. Himsz. 3, szabad. Bibenyél rövid. Szá­ raz, szúrós csontára kocsánytalan. S. ramosum Huds. Buzogány B. Gy. terjedő, vizalatti hengeres indákat bocsájt. Sz. szegletes, tekergős, felálló, ko­ pasz, merev, ágas. Lev. kard-alakuak, felállók, aljukon 3-élüek, kopaszak, váltogatok, szárölelők, az alsók hüvelyesek, hoszszuak. Term. hosszú csőrüek, visszás-tojásdadok, szegletesek.

400 Termő fejecskék váltogatok, az ágakon és a szár hegyén. Bibe nyelv-alaku. Álló és lassan folyó vizekben. Sátorkői pusztán. Szamár-hegy alatti tóban, muzslai nádasokban, Ta­ tában és m. S. simplex Huds. Egyszerű B. Gy. terjedő, vizalatti hen­ geres indákat hajt. Sz. felálló, szegletes, tekergős, ágatlan, leveles, kopasz. Lev. váltogatok, felállók, kopaszak, aljukon 3-élüek lapos oldalokkal, az alsók hüvelyesek, hosszúak. Vi­ rágzata fürtös, az alsó termő fejecske kocsányos. Bibe nyelv­ forma. Term. kerülékesek. Az előbbinél kisebb, vékonyabb, melyhez hasonló. Muzslai rétek közti mocsárokban, tatai vizekben.

79. Család. Aracaceae Juss. Kontyosfűfélék. Vir. egyivaru, 1—2 laki v. himnős s torzsa virágzatot alkot. Lepel hiányzik v. 4—8 levelű. Maghon 2 v. több petéjü. Term. bogyó v. tok 1 v. több üregű 1 v. többmagvu. Bibe ós bibe­ nyél egy. Lev. hüvelyesek, eresek. Sz. fűnemü v. hiányzik. 475. Acorus

L.

Kálmos.

Vir. himnősek, 6 levelű lepellel. Virágzati burok hiány­ zik. Himsz. 6. Bibe tompa, nyelteién. Term. száraz, 3-üregü, nem kovadó tok. Virágzat oldalt álló, sárgás-zöld buzogányalaku, hengeres torzsa. Lev. nyéltelenül ülő, hosszú szálas. A. Calamus L Orvosi K. Gy. hengeres, vastag, húsos, hosszú, gyürüs, erős rostu, terjedő, fűszer-szagu. Tőkocsánya felálló, kopasz, lapitott, kétélű, egyik éle éles, a másik válús végén igen hosszú levélidomu. E levélforma szárcsúcs válús oldalából nő ki a virággal rakott meztelen hengerded torzsa. Lev. felállók, kopaszak, hüvelyesek, kard-idomuak, hosszúak, épélüek, kihegyezettek. Term. vereses. Az egész növény erős aromatikus illatú. Ingoványos, mocsáros réteken ritka. Esz­ tergomban, Táth felé egy hidnál, Párkányban és a nánai mo­ csárban, Gséven a kender-áztatónál. 476. Árum

L.

Kontyvirág,

Virágzat a szár csúcsán álló torzsa, melyet csuklyaforma, nagy, hártyás virágzati burok vesz körül. Torzsa csúcsa

401 meztelen bunkó-alaku. Vir. egyivaruak, lepeltelenek, sokhimesek. Torzsa közepén ülnek a porodák (himvirágok), alsó ré­ szén a szőrös bibéjü maghonok (termő vir.). Term. egyrekeszü bogyó. Lev. nyeles, szétágazó főérrel. A. maculatum L. Foltos K. Gy. húsos, fehér tejelő, gu­ mókból alkotott. Tőkocsánya felálló, csúcsán a torzsával, ko­ pasz. Lev. tövön állók, hosszú nyelüek, dárdás nyilalakuak, hegyesek, épélüek, kopaszak, zöldek, ritkábban barna-veres foltosak. Torzsa buzogány-aláku, kisebb a vir. buroknál. Bogyó borsó-nagyságu, húsos, skárlátvörös. A növény mérges, maró. Árnyas hegyi erdőkben. Cserepes-h., szentléleki magasabb h., Cséven, a pilisi-h., Maróthon, Háromkirálymezei erdőben, Bikolon, Gerecse-h., Tatánál.

80. Család. Lemnaceae Link. Békalencsefélék. A viz felületén úszó, látszólag egy levélkéből álló, apró zöld lapocskákhoz hasonló növények, melyeken virágokat v. tenyészi részeket csak nagynehezen találhatunk, de szárat nem különböztethetünk meg. Ezen lapocskák 2 oldal szélei­ ből fejlődnek hasonló alakú lapocskák, melyek egymáshoz ragadnak, összefolynak és ez által gyakran a viz felületén nagyobb kiterjedésű gyepet is képeznek. A hajszálnyi gyö­ kérkék magánosak v. nyalábosak, a lapocska alsó oldala kö­ zepéből egyenesen a vizbe függnek. 477. Lemna

L.

Békalencse.

Lepel egylevelü. Himsz. 2. Maghon szabad, 2—6 petéjü. Bibenyél rövid, bibe tompa. Term. átlátszó. Gyökérkéik csúcsa kis lehúzható tokkal van ellátva. Vizén úszó zöld la­ pocskák v. levélkék. L. trisulca L. Keresztes B. Egy hajszálnyi gyökere van. Lombja v. levelei lándzsásak. hegyesek, keresztbe egymáshoz nőttek, egy felül nyelecskébe keskenyedők. Term. palaczkforma. Ritkán virágzik. Állóvizekben. L. polyrrhiza L. Fanos B. Gy. hajszálnyi nyalábos, ros­ tos. Lombja kerekded, visszás-tojásdad, felül lapos, nyelteién, sötétzöld, alul gyakran sötétvereslő. Valamennyi közt a leg26

402 nagyobb. Kóhidgyarmati malomnál, Tatában és máshol is állóvizeken úszkál. L. minor L. Apró B. Gy. hajszálnyi magános szálacska. Lombja kopasz, világos fűzöld, visszás-tojásdad, lencseforma, épélü, mindkét oldalán lapos, nyelteién, úszó. Term. palaczkforma. Nyár közepén virágzik. A növény igen apró. Vizárkokban, tavakon, gyakori a kóhidgyarmati malomnál, Tatában és m. L. gibba L. Lencsés B. Gy. magános szálacska. Lombja nyelteién, visszás-tojásdad, felül'kevéssé domború, alsó lapja erősen domború, szivacsos. Porzó a közepén szélesebb. Term. gömbded tok. Mint az előbbi.

81. Család. Hydrocharideae DC. Békatutajfélék. Állóvizekben elmerült v. felső részükkel a viz szinén úszó növények. Vir. kétlakiak, ritkán himnösek, a kivirágzás előtt fünemü v. hártyás, 1—2 levelű vir. burokba takartak. Cs. 3 lev. v. 3 metsz., fűnemü. Bokr. 3 szirmú, részarányos. Himsz. 3—9—12. Maghon alsó állású magános, sokpetéjü, 1 v. többüregü. Bibenyél 3—6. Term. nem kovadó, húsos, pépes. 478. Hydrocharis

L.

Békatutaj.

Vir. kétlakiak. Himvir. : vir. burka a tőkocsány hegyén 2 levelű. Cs. 3 fogu. Bokr. 3 szirmú. Himsz. 12, ezek közül 3-nak nincs portoka. Termő vir.: Vir. burok egylevelü, egyvirágu. Cs. 3 fogu, a maghon felett. Bokr. 3 szirmú. Bibe 6, két osztatu. Tok 6 rekeszü, rekeszei kevés magvuak. A nye­ les levélnek lemeze kerekded, vese-forma. A viz szinén úszik. H. morsus Ranae L. Közönséges B. Gy. rostos, igen hossu rostokkal, terjedő. Sz. hengerded, térdes, viz alatt el­ merült. Lev. bőrnemüek, úszók, hosszú nyelüek, kerekded vese-képüek, kopaszak, fényesek, épélüek. Vir. kocsányosak, fehérek, közepén sárgák. A szirmok háromszor nagyobbak a cs. leveleknél. Term. kerülékes, számos magvai aprók. Álló­ vizekben. A nagy és a kurali tóban, az ebedi tó árkában. Kőhidgyarmaton a teknösi malomnál, Nánán, Kövesden vas­ úti árkokban, Tatában.

403

82. Család. Alismaceae L. Hidőrfélék. Vir. himnősek v. egylakiak, egyivaruak. Cs. alsó állású, 3 levelii. Bokr. 3 szirmú, szabályos. Himsz. 6 v. sok. Maghon 3—6 v. sok. Mindenik egy bibenyéllel és 1—2 petével. Term. kovadó tok v. makkocska. Vizet kedvelő növények. 479. Alisma

L.

Hidőr.

Vir. himnős. Cs. 3 levelii, állandó. Bokr. 3 szirmú, hullékony. Poroda 6. Term. 6 v. sok, egymagvu, korongforma, vaczokra van erősítve. A. Plantago L. Útifű H. Gy. húsos, rostos, fehér. Lev. tövön állók, hosszúkásak v. tojásdad sertések, épélüek, hosszú nyelüek, kopaszak. Tőkocsány felálló, 3-szögü, gyűrűsen bu­ gás, sokvirágu. Term. kerekített végű, 3-élü, gömb-alaku to­ kok. Vir. gyengén piroslók v. fehérek. Ártereken, mocsárok­ ban, árkokban, patakok partjain. Válfajai : A. lanceolatum With. Lev. keskeny lándzsás, 3 cm. széles. A. graminifoiium Ehrh. Lev. igen keskeny szálasak. Ez utóbbi ritka, csak Szent-György­ mezőn, Duna mellett mocsárban és Nánán a vizerekben nő. 480. Sagittaria

L.

Nyilfű.

Vir. egyivaru, egylaki. Cs. 3 osztatu, állandó. Bokr. 3 szirmú, szirm. hullékonyak. Himsz. számosak. Term. számos, egymagvu és gömbded vaczokra van erősítve. Lev. nyilas vállú. Vizi növény. S. sagittifolia L. Nyillevelü Ny. Gy. gumós, hagymaalaku, nyalábos, keményítő dús, ehető. Sz. egyszerű, levéltelen. Lev. tő-állók, épélüek, kopaszak, szálas-lándzsásak, hosszú nyelüek, mélyen nyil-alakuak. Tőkocsány, a vízből ki­ emelkedik, szegletesen barázdált. Virágok kocsányosak, 3 vi­ rágú murvás egymástól távolálló gyűrűben állanak. Bokr. tekin­ télyes, fehér, alján pirosló. Term. fejecskék gömbösek. Mo­ csárokban, lassan folyó és állóvizekben.

83. Család. Butomeae Lindt. Elecsfélék. Vir. himnősek. Cs. 3 levelű, néha színes és pártaforma, alsó állású. Bokr. 3 szirmú. Porodák számosak, szabadok.

•26*

404 Maghon 3—6 s több elvált v. alján összenőtt, több petéjü, mindenikén bibe. Ezen maghon belső felülete tele van rakva petékkel. Term. sokmagvu, kovadó, vizből kiemelkQdő. Mo­ csári növények. 481. Butomus

L.

Elecs.

Lepel 6 levelű, pártaforma, állandó. Himsz. 9. Tok 6, alulról közepéig összenőtt, egyrekeszü, sokmagvu, befelé ko­ vadó. Tőkocsány tetején virág ernyő. Lev. hosszúak, 3-szögletüek, tövön állók. B. umbellatus L. Ernyős E. Lev. tövön állók, szálasak, válúsak, 3-élüek, épélüek, kopaszak, igen hosszúak. Tőkocsány magas, felálló, egyszerű, hosszabb a leveleknél, hengeres, levéltelen, annak hegyén számos piros virágai, hosszú kocsányu, galléros ernyőben állnak. Gy. vizirányosan terjedő, csomós, gumós, vastag, rostos. Tekintélyes növény, a nádasok disze, tavakban, patakokban.

84. Család. Juncagineae Rich. Hutszafélék. Lepel alsó állású, 6 levelű, csészeforma, kissé szines. Himsz. 6. Maghon v. magános, 3—6 üregű és bordájú vagy 3—6 maghon van, de mindenike 1—2 petéjü. Term. száraz. Vir. fürtösek v. füzéresek. 482. Triglochin

L.

Hutsza.

Lepel csésze-alaku, kissé szines, 6 levelű lehulló. Term. szálas, 3—6 rekeszü tok, rekeszek egymagvuak; éréskor a termés mint részterméske tengelyéről elválik és befelé kovád. Porodák 6. Bibe pelyhes. Lev. tövön állók. T r . palustre L. Savanyu H. Gy. hagymaforma, vastag, húsos rostokból alkotott, földalatti pikkelyes, haj szálas indá­ kat hajt. Lev. tövön állók, kopaszak, keskeny szálasak, kissé húsosak, alul a tőkocsányt hüvelyezik. Tőkocsány felálló, kissé lapított, szegletes, kopasz, merev, kétszer hosszabb a leve­ leknél, laza vir. fürttel. Bibe 3. Term. szálas, ormós, alján keskenyedő, a virágzati tengelyhez hajló 3 tokból alkotott és érésekor 3 résztermésre szétoszló. Nedves, sós legelőkön, réteken, árkokban.

405 T r . maritimum L. Tengerparti H. Gy. hengeres, hagymaalaku, sokrostu. Lev. tövön állók, keskeny szálasak, kövérek, alul a tőkocsányt hüvelyezik. Tőkocsány kopasz, akkora v. hosszabb mint a levelek, tetején virágfürttel, alján lev. ma­ radványok által duzzadt. Bibe 6. Term. tojásdad, ormós, alja felé vastagodó, a virágzati tengelytől elálló, 6 tokból alko­ tott és éréskor 6 résztermésre szétoszló. Az előbbinél vasta­ gabb, füzére rövidebb, vastagabb. Mocsáros, sziksós helyeken és réteken. Kőhidgyarmaton, Nánán, Kéménden, Muzslán, Doroghon, Kesztölczön.

85. Család. Najadeae Rich. Hinárfélék. Egyszerű szerkezetű, egészen a viz alá merült v. csak felsőbb levelei és virágaival a viz szinén úszó növények. Gy. rostos. Sz. vékony, gyenge. Lev. váltogatok, ellenesek, egy­ szerűek, szálasak v. fonál-alakuak. Vir. tökéletlenek, egyivaruak v. himnősek, aprók. Porzó kevés, 1—4. Lepel hiányzik v. 4 osztatu, alsó állású. Maghon 4 v. több. Term. nem kovadó, makkocska. 483.

Potamogetón

L.

Uszány.

Vir. himnősek. Lepel csésze-forma, 4 levelű, lehulló. Porzó 4. Maghon 4, felső állású. Bibe egy, paizs-alaku. Term. egymagvu. Vir. a virágzati kocsányon füzéresek. Lev. ép. a) Kétféle

levelüek,

de minden lev.

nyeles.

P. natans L. Békatutaj U. Sz. egyenes, egyszerű, hen­ geres, igen hosszú. Lev. épélüek, nyelesek, 5 főidegüek. Az alámerültek átlátszók, szálasak v. lándzsásak, nyélbe keskenyedők, virágzás ideje alatt részben v. végleg elenyészők. Úszó lev. bőrnemüek, hosszúkásak, hosszú nyelüek, állandók. Füzérek sokviráguak, hengeresek. Vir. kocsányok felül meg­ vastagodottak. Term. tojásdadok, lapítottak, tompa szélüek. Állóvizekben, a dunai szigetek rétjeiben, sárisápi tóban, Tatá­ ban a Fényes-forrás vizében.

406 b) Lev. rövidnyelüek v. ülők, szélesek, kerekdedek, hosszúkásak v. szálasak, mind alámerültek, átlátszók. P. lucens L. Üveglevelü U. Sz. hengereled, ágas, hosszú. Lev. alámerültek, átlátszók, kerülékesek v. lándzsásak, igen rövid nyélbe keskenyedök, laposak, aprón fűrészesek, szálkavégüek, sötétzöldek, fényesek. Füzérkék sokviráguak, tömöt­ tek. Kocsánykájának felső része megvastagodik. Term. lapí­ tott, rövidhegyü, szélén gyengén ormós. Állóvizekben, a dunai szigetekben, az öregtóban, Tatában. P. erispus L. Fodros U. Sz. összenyomott, csaknem 4szögü, ágas. Lev. hártyásak, átlátszók, nyelteiének, szálaslándzsásak, szálka-végüek, fűrészesek, habosán fodrosak. Fü­ zér hosszúkás, rövid, kevés virágú. Term. tojásdad, csőrös. Álló- és folyóvizekben, sátorkői pusztán a folyócska zúgónál, a tokodi, nánai folyócskában és vasúti árkokban, doroghi malomnál, az öregtóban, Tatában. P. perfoiiatus L. Általbúvó U. Sz. hosszúkás, ágas. Lev. alámerültek, átlátszók, sötétzöldek, kerülékesek, épélüek, érdes-élüek, szives-aljjal szárölelők, 5 idegüek, végén csuklásak, kopaszak, törékenyek. Az egész növény a füzéreket ki­ véve alámerült. Term. tojásdadok, lapitottak, tompa-szélüek. Füzér hosszúkás. Esztergomban az uj kertek végében, igen lassan folyó vizben, Tatában. c) Alámerült,

szálas v. hajszálforma

levelekkel.

P. pusillus L. Apró U. Sz. igen ágas, lapított, tompaszélü, törékeny. Lev. valamint az egész növény a füzéreket kivéve alámerültek, átlátszók, keskeny szálasak v. sertések, idegesek, épélüek, nyelteiének, mindkét végükön hegyesek. Füzérk. tojásdadok, 4—8 vir. lazán állók, rövidebbek a kocsányuknál. Term. ferdén kerülékesek, lencse-formára lapitot­ tak, ormósak. Az egész növény hajszálformán vékony. Állóés lassan folyó vizekben, a sátorkői zúgónál, a doroghi, tokodi, nánai, barthi folyócskában, Tatában. P. pectinatus L. Fésűs U. Sz. fonál-alaku, gyakran igen hosszú, igen ágas. Lev. keskeny szálasak v. sertések, hár­ tyásak, átlátszók, alul hüvelyesek, egyinuak. Füzére megsza-

407 kitott, sokvirágu, hosszú kocsányu. Term. lapítottak, tompaszélüek, visszás-tojásdadok. Álló- és lassan folyó vizekben. A kenyérmezei malomnál, Esztergomban, Doroghon, Párkány­ ban, Nánán, Tokodon, a Fényes-forrásnál Tatában, a csá­ szári tóban. 484. Zanichellia

L. Zanichelli

füve.

Vir. egyivaruak, egylakiak, a lev. hónaljában ülők. Termő vir. leple harang-alaku ; a himnek egy porodája van, de leple nincs. Bibe ferde paizs-alaku. Term. 2—3, makkocska. Lev. szálas, fonál-alaku, ép. Vizi növény. Z. palustris L. Mocsári Z. Gy. rostos. Sz. kopasz, büty­ kös, villásan elágazó, fonál-alaku, vízben úszó. Lev. ellene­ sek v. hármával örvösek, szálas-sertések, kopaszak. Virágok hónaljiak. Term. rövid kocsányuak. Bibenyél akkora mint a féltermés. Porszál hosszú. Vizárkok és mocsárokban. A doreghi malomnál, a párkányi és nánai vizerekben.

II. K Ö R .

Cryptogamae. Virágtalanok. Szíktelenek. Acotyledoneae

Vasculares.

Virágtalan (spórás) e d é n y e s

növények.

86. Család. Equisetaceae DC. Zsurlófélék. Term. végálló, kúpidomu, hengeres füzér, mely örvben álló pikkelyekből van alkotva, minden pikkely közepén nye­ leit korong, mely 5—7, fehér, befelé nyiló termés burkot hord, melyben zöld, gömbölyű spórák vannak. Gy. földalatti bütykös, terjedő. Sz. egyszerű v. ágas, izületein fogas hüve­ lyekkel, melyek apró összenőtt levelekből származnak. Ágak és ágacskák örvösek. Nagyon kovasavdús növények. 485.

Equisetum

L.

Zsurló.

Sz. czikkelyes, egyszerű v. gyűrűsen ágas, a czikkek alján hüvelyes. Pikkelyei paizsosak, nyelesek, összesen vég­ álló füzért képeznek. a) Tavaszi szárak termők, fehérek, ágnélküliek, hamar elszáradok, a későbbiek zöldek, gyűrűsen ágasak meddők. E. Telmateya Ehrh. Mocsári Zs. Termő sz. 32—34 cm. magasak, hüvelyei vastagok, 20—30 hasábuak. Czimpái hosszú hegyűek. Meddő sz. ágasak, egy méter magasságúak, fehérek, simák, kopaszak, hengeresek, ujjnyi vastagok, nem barázdá­ sak. Ágai 4—8, barázdásak, hosszúak, zöldek. Forrásos he­ lyeken, nedves árkokban, patakok szélein. Cserepesben, Csurgókútnál, Válús-kútnál, Cséven, Kovácspataknál, Bikolon, Helembán. Ez a legnagyobb zsurló. E. arvense L. Mezei Zs. Termő sz. ágatlanok, hüvelyei 5—11 hasábuak. Czimpái lándzsásak. Meddő sz. barázdásak,

409 9—12 barázdával, a 3—5 bordájú ágakkal együtt zöldek. Patakok szélein, nedves földeken és réteken köz. gyom. b) Sz. zöld, egyszerű v. gyűrűsen ágas, sima v. érdes ágakkal. Füzér végálló, tompa-végü. Hüvelyek henge­ resek, fogai kihegyezettek, állandók. E. palustre L. Tavi Zs. Gy. fekete-barna. Sz. szeglete­ sen barázdás, 6—8 barázdával ágas, kopasz, zöld. Ágak ren­ desen egyszerűek, végükön füzért hozók, 4—6 barázdásak. Hüvelyek fogai annyian, a hány a barázda, rövidek, lándzsásak, kihegyezettek, széles, fehér hártya-szélüek, hátukon egy hosszbarázdával. Füzér magános, hosszúkás, hengeres, tompa-végü. Mocsáros réteken, legelőkön, forrásos helyeken, árterületeken, köz. E. limosum L. Iszap Zs. Termő és meddő szárak egyen­ lők, simák, zöldek, laposan barázdáltak, 15—20 barázdával, vastagok, egyszerűek v. ágasak, ágai 5 barázdásak. Hüvelyek hengeresek, szinesek, fogak 15—20, annyian, a hány a ba­ rázda, lándzsás-árképüek, kihegyezettek, hátukon domborúak, hosszbarázda nélkül. Gy. barna-veres. Füzér tojás-hosszúkás, tompa a szár végén. Ágatlan, vastag szára és világosabb szine által feltűnő. Dághon, mocsáros réten. E. litorale Kühlw. E. inundatum Lasch. Posvány Zs. Gy. fekete-barna. Sz. fűzöld, szegletesen barázdált, 6—18 baráz­ dával. Hüvelyfogai annyian a hány a barázda barnák v. fe­ kete-barnák, lándzsás-árképüek, finoman kihegyezettek, fehér, keskeny hártyás-élüek, hátukon domborúak, hát barázda nél­ kül. Füzér tojásdad-hosszúkás, karcsú. Az E. palustre-hez igen hasonló, kétes faj. Homokos, nedves helyeken, Cséven. c) Sz. egyfélék, ágaikkal együtt zöldek, érdesek. Termő szár hegyén egy hosszúkás vagy tojás-hosszúkás, rö­ vid hegyű füzér. E. hiemale L. Téli Zs. Gy. fekete-barna. Sz. magas, vastag, merev, felálló, kitelel, mindég zöld, kiemelkedő pon­ tok által igen érdes, egyszerű v. néha alján rövid águ, bor­ dos, 14—20, éles barázdás. Rövid, hengeres hüvelyei oly

410 hosszúak mint szélesek, szorosan a szárhoz állanak, fehérek v. világos zöldek, és élükön tompán apró csipkés foguak. Füzér tojás-hosszúkás, szálka-végü, sárgás v. fehérlő. Érdes­ ségénéi fogva zsurolásra v. simításra használtatik. Maróthon a Háromkirálymező-h. és Dobogó-kövek alján, nedves helye­ ken. Dömösön a Prépost-hegy alján, a magas hegyekről le­ folyó patak partjánál, Mária-Nosztrán az erdei ut mellett, a letkési hegyeken, Agostyánnál, Tatában a Fényes-f. rétjein. E. ramosum Schleich. E. elongatum Wild. Ágas Zs. Gy. veres-barna v. fekete-barna. Sz. kitelel, ágas, magas, pázsit­ zöld hüvelyeivel együtt, szegletesen barázdás, 8—20 baráz­ dával. Sz. hüvelyei, de különösen az ágaké, csésze-formára kitágultak, még egyszer oly hosszúak mint szélesek, zöldek v. a felső szélükön barnák v.' feketélők, mindenkor fehér hár­ tyás szélüek, a korán lehulló fogak miatt csipkés-élüek. Füzér tojásdad-hosszúkás, rövidhegyü, sárgás v. feketélő. Nő SzentGyörgymezőn, Palota-hegy alatti nedves réten, esztergom­ városi mocsáros helyeken és réteken, Kesztölcz felé, Csere­ pesben, kis-kuriai szőllőknél, Kenyérmezőn, sátorkői pusztán, homokos dombokon. Tokodon, Cséven, Helembánál, Tatánál.

87. Család. Filices L. Harasztok. Fűnemü növények, évelő, terjedő gyöktörzszsel és tövön álló, nyéléit, osztatlan v. hasogatott levelekkel (lombok). Term. a lev. lombok alsó lapján gömbölyű v. hosszúkás, együregű, rendetlenül szakadozó, sok sporáju csoportban v. végálló fü­ zérben állanak. Term. csoportok meztelenek v. vékony hár­ tyás, felbőrrel (inggel) takartak. Spórák finom poralakuak, gömbölyűek v. szegletesek. 486. Ophioglossum

R. Br.

Kígyónyelv.

Term. egyszerű, szálas, kétsoros, a megérés előtt gom­ bosán czikkelyes füzérben áll, és végre burokja keresztben 2 kopácscsal szakad, miáltal a füzér kicsipettnek és fogas­ nak tűnik fel. Sz. egy levél, épélü, osztatlan Tevéllel. 0. vulgare L. Közönséges K. Gy. nyalábos, rostos. Sz. rövid, fűzöld, mint az egész növény, felálló, tetején egyszerű

411 termés füzérrel, kopasz. Meddő levele a szár közepén szár­ ölelő, alján röviden lefutó, tojásdad-hosszúkás, bőrnemü, épélü, hegyes. Ritka. Szentléleknél a kis hegyi réten, Ma­ róthon a Hamvaskő-hegy alján, termékeny réten az erdő közelében. 487. Pteris

L.

Repő.

Term. csoportok sorai szegélyképen állanak a lomb szélén, annak alsó lapján szálasak, hártyával fedettek, mely végre befelé felszakad. P. aquilina L. Sas R. Gy. orsó-alaku, vastag, ágas, ter­ jedő, sárga, erős szagú. Lomb magas. Lev. felállók, bőrnemüek, 3-szegletüek, terebélyesek, mindkét lapjukon ritkásan szőrösek, 3-szor szárnyalt, épélü, lándzsás czimpákkal. Lev. nyelesek, kopaszak. Virányunk legnagyobb harasztja. Erdők­ ben, vágásokban. Kétágu-hegy alján homokos, cserjés helyeken, félölnyi nagyságú példányokban seregesen nő. Szentgyörgy­ mezőn, a palota-hegyi vágásban, Dömösön a Vadálló kövek­ nél, a Prépost-h. oldalán szikláknál. Kovácspatakon forrásos helyen, Cséven. 488.

Aspidium

Sw.

Paprág.

Term. csoportok a lomb alsó lapján ifjú korukban hár­ tyás ing által takartak, kerekdedek, horgosán v. ivesen gör­ bültek v. hosszúkásak, kétsorosak; ing kerekded, paizs-alaku v. vese-képü, a közepén v. a vese-alak öblében van a levél­ hez nőve. A. Filix mas Sw. Férfias P. Gy. vastag, pikkelyes. Lev. felállók, kerülékesek, kopaszak, mirigytelenek, szárnyaltak, sallangjai szálas-lándzsásak, egyszerűen szárnyasan-hasogatottak, fűrészes, hegyes czimpákkal. A lombnál rövidebb le­ vélnyél és a gerincz vörös-sárga, polyvás, pikkelyes, gyapjas. Term. csoportok kerekdedek, veres-barnák, a czimpácskák középidegének mentében fekszenek. Gy. giliszta-ellenes szer. Nedves, árnyas erdőkben. Cserepesben, Dömösön, Tatában. A. Thelypteris Sw. Mocsári P. Gy. hengeres, ágas, vé­ kony, fekete, terjedő. Lev. felállók, hosszúkás, lándzsásak,

412 kopaszak, mirigytelenek, szárnyasan-hasogatottak; hasábjai hosszúkás-lándzsásak, kihegyezettek, szárnyasan-hasogatottak. Termő lev. hasábjai lándzsásak, többnyire behajlott élüek. Term. csoportjai a czimpácskák főidegei mentében 2-sorosak, később összefolynak. Igen ritka, az esztergomi járás mélyeb­ ben fekvő, nedves, mocsáros helyein. A Szamár-h. alatti tóban. A. Filix Faemina Sw. Fogas P. Gy. pikkelyes, vastag. Lomb megnyúlt. Szára kopasz, néha gyapjas. Lev. felállók, kerülékesek, kopaszak, kétszer szárnyasan-hasogatottak. Czimpák keskeny lándzsás-hegyesek, a lev. alsó felében szárnya­ san-hasogatottak, a lev. felső felében pedig bevagdalva fűrérészesek. Term. csoportok, a czimpácskák középidegük men­ tében ferdén ülnek és ritkán folynak össze. Nedves, árnyas erdőkben. A. aculeatum Döll. Tüskés P. Gy. vastag, pikkelyes, gyengén fás, kitelelő, lev. nyalábat hajt. Lev. hosszúkásak, lándzsásak, felső lapjukon kopaszak, alsón polyvás szőrösek, kétszer szárnyasan-hasogatottak, kóta-alaku, szálkás fogú czimpácskákkal. A lev. gerincz és a levélnél rövidebb levélnyél polyvás, pikkelyes. Term. csoportok többször összefolynak. Ing paizs-alaku. Erdőkben, sziklás, cserjés helyeken, a maga­ sabb hegyekről lefolyó patakok partjainál, Dömösön, Letkésen. 489. Cystopteris

JSernh.

Hólyagharaszt.

Term. csoport a lev. alsó lapján kerekded, fiatal korá­ ban hártyás burokkal — inggel — bir. Ing tojásdad, a term. csoport alsó széléhez nőtt, csúcsa felé szabad, végre visszahajlott. C. fragilis Döll. Törékeny H. Gy. visszásán kúpidomu, pikkelyes. Lev. hosszúkás-lándzsásak, kopaszak, kétszer, alju­ kon háromszor szárnyasan-hasogatottak. Czimpái hosszúkásak, bevagdaltan fogasak, tompák. Legalsóbb czimpa-pár rövidebb a következőnél. Lev. nyelek törékenyek, akkorák mint a levél. Term. csoportok alig folynak össze. Sziklákon és azok repe­ déseiben mohlepte helyeken, árnyas erdőkben. 300 garádicshegyen, Fehérkő-hegy lejtőjén és tetején, a doroghi kőszén­ bánya fölötti sziklás-hegyen, csolnoki mészszikla-hegyen, Basa-

413 harczon, pilisi-h., Dömösön a Prépost-hegyen, Vadálló-kövek­ nél, Damásdon. 490. Asplenium

L.

Bordalap.

Term. csoportok szálasak, többnyire összefolynak, fiatal korákban hártyás burokkal — inggel — birnak. Ing szálas, külső oldalával a term. csoporthoz nőtt, befelé szabad. a) Lev. sallangokra oszlottak v. háromszor szárnyaltak, szélesebb aljuktól csúcsuk felé keskenyednek. A. Ruta muraria L. Kőruta B. A növény 6—8 cm. ma­ gas. Gy. sürüen rostos, pázsitos. Lev. kitelelnek, merevek, bőrnemüek, 3-szögüen tojásdadok, tompák, kopaszak, 2—3szor szárnyasan-hasogatottak. Czimpái nyelesek, ép v. karélyos végűek. Az összefolyó term. csoportok többnyire a czimpácskáknak egész alsó lapjukat eltakarják. Sziklák hasadékai­ ban, köves helyeken, régi falakon. Köz. A. septentrionale Hoflfm. Északi B. Gy. sürüen rostos, pázsitos. Lev. kitelelnek, kopaszak, hosszú nyelüek, 2—4 osztatuak. Czimpák nyelesek, igen keskenyek, szálas-lándzsásak, épélüek. A sötétzöld levélnél sokkal hosszabb lev. nyelek, a levéllel együtt csak 6—12 cm. hosszúak. Szikla hasadékok­ ban, a Dobogó-köveknél, Maróthon, Damásdon, Helembánál a vaskapui kőszirten. b) Lev.

egyszerűen

szárnyaltak, aljuk és csúcsuk felé keskenyedek. A. Trichomanes L. Zilált hajú B. Gy. sürüen rostos, pá­ zsitos. Lev. kitelelnek, szálasak, kopaszak, egyszerűen szár­ nyaltak. Czimp. kerekítettek, hosszúkásak, épélüek, merevek, fűzöldek, öregebb korukban az állandó gerinczről lehullnak. A félhengeres, keskeny hártyás szélű levélgerincz, valamint a levélnél sokkal rövidebb lev. nyelek is kopaszak, fényesek, feketék. Sziklákon, romokon, köves helyeken. Köz. 491.

Scolopendrium

Sm.

Szarvasnyelv.

Lomb osztatlan, épélü, szálas-lándzsás. Term. csoportok párosak, szálasak, ferdék, mindkét oldalukon egy hártyás, szálas inggel ellátvák.

414 S. officinarum Sm. Közönséges Sz. Gy. lev. nyalábot hajt, pikkelyes, vastag fás. Lev. börnemüek, kopaszak, osz­ tatlanok, szélesen hosszudad-lándzsásak, nyelv-alakuak, alju­ kon szívesek, épélüek, hegyesek, nyele tövei polyvás pikke­ lyesek. Nő a szentléleki erdei kősziklákon, a 300 garádics-h., a Fehérkő-h. mészszikláin. 492. Polypodium

L.

Páfrán.

Term. csoportok kopaszak, kerekdedek, szétszórtan v. kétsorosán állanak, a lev. kopasz v. szőrösödő alsó lapján. Hártyás burok (ing) hiányzik. P. vulgare L. Édesgyökér P. Gy. hengeres, vizirányos bütykös, pikkelyes, édes. Lev. börnemüek, egyszerűen szár­ nyaltak, hosszudad-lándzsásak, kopaszak, sallangjai osztat­ lanok, lándzsásak, tompák. Nedves, árnyas erdőkben, moh­ lepte mészsziklákon, Esztergomban, Dömösön, Gséven, Gerecse-h., Tatában. P. Dryopteris L. Tölgy P. Gy. hengeres, hajszálnyi ágas, terjedő. Lev. szélesen 3-szögüek, aljukon legszélesebbek, ko­ paszak, nem mirigyszőrösek, szárnyasan-hasogatottak, szár­ nyai hosszúkás, szárnyas hasábu czimpácskákkal. Levélnyél akkora mint a levél v. hosszabb, kopasz. Term. csoportok nem folynak össze. Árnyas erdőkben, sziklákon. Szentléleken, Dömösön a Prépost-h., Helembán a Kerek-h. P. robertianum Hoffm. P. calcareum Sw. Mész P. Az élőbbemhez igen hasonló, némelyek szerint annak válfaja. Lev. aljukon legszélesebbek, merevek, alsó lapjukon igen rö­ vid mirigyszörösek. Lev. gerincz szinte mirigyszőrös. Czimpák többnyire váltogatva állnak, mig a P. Dryopterisnál ezek ellenesek. Term. csoportok végre összefolynak. Sadler szerint Esztergomban mészsziklákon.

Esztergom vármegye nevezetesebb helyeinek földrajzi fekvése és magassági adatai. , , , A helj

, megnevezése

Aff^heerv Alma-hegy Antalházi psz Asszony-hegy Árpád-hegy BabeM Babel-hegy Babel-szőllőhegy Baglyas teteje Ballagbükk Baina Ba^ai őrhegy Ba óth. . Barostás-hegy Baróth . Bart Barti malom Barti psz Bartaljai dülő Basaharcz Basarcz-hegy Bátorkesz Bátorkeszi várh Berzsek-hegy Béla Bélai hegy Bélaskala Bénv Borostyánoskö Brayellcker Búes Búcsi láp.' Búcsi r é t . . .

Keleti h o s S 2 Ú s á g

° ' 36« 08' 36» 03' 36° 06' 36° 33' 36° 20' 36« 21' 36° 20' 36° 22' 36° 31' 36° 16' 36° 17' 36« 13' 36« 29' 36» 25' 36« 14' 36° 16' 36« 13' 36» 15' 36« 31' 36» 25' 36« 04' 36» 05' 36« 12' 36» 15' . 36« 16' 36« 27' 36» 18' 36° 13' 36« 25' 36« 06' 36» 07' 36« 11' 3 6

0 4

Északi s z é l e s s é g

° ' 47° 55' 47° 51' 47» 43' 47° 44' 47« 39' 47° 39' 47° 39' 47° 53' 47° 46' 47° 39' 47° 39' 47« 44' 47« 44' 47° 38' 47° 55' 47° 55' 47° 56' 47» 58' 47» 49' 47« 39' 47« 49' 47» 49' 47« 43' 47« 49' 47° 50' 47» 44' 47» 55' 47« 39' 47« 43' 47» 48' 47» 47' 47» 47'

4 7

5 0

Magasság rekben

méte

1 6 4

273 183 375 485 317 277 289 290 364 222 360 166 577 291 154 133 160 158 113 267 133 122 278 179 250 424 133 324 140 120 111 116

416 . , , , A hely megnevezése " ° Buzás-h. Lábatlannál . . . . Buzás-h. Bajóthnál . . . . Csenke psz Csenkei fáczános Csév . . . . ' Csolnok Csonkás-hegy Czakó-hegy Dág Dobogó Dobogó-kő Dohány-hegy Dolhe polje* Domonkos-hegy Dorog Dömös Dömösnél a Duna . . . . Dubnik Dürrer-hegy Ebed Ebedi psz Ecselhegy Emenkes (kis) Emenkes (nagy) Epöl Esztergom (Duna) Esztergom-Szentgyörgymező . Esztergom-Várhegy . . . . Esztergom-belváros . . . . Fehérszikla Fekete-hegy Felső húzfa Felső kétyi malom . . . . Flornimácz . Fövénykút Füzeskút Gaisberg Galgenlock Bücken . . . . Gerecse (kis) Gerecse (nagy) Gete-hegy . Hajdu-hegy

Keleti , , , hosszúság 36° 11' 36° 14' 36° 11' 36° 11' 36° 29' 36° 23' 36° 08' 36° 32' 36° 23' 36° 29' 36° 34' 36° 22' 36° 27' 36» 15' 36° 24' 36" 34' 36° 35' 36° 15' ' 36° 25' 36° 18' 36» 20' 36° 30' 36» 12' 36» 10' 36° 23' 36» 23' 36° 24' 36° 24' 36° 24' 36» 29' 36° 30' 36° 12' 36° 15' 36» 08' 36° 43' 36» 31' 36° 22' 36° 36' 36° 10' 36» 09' 36° 21' 36» 09'

Északi Magasság ... ,, ,, szélesség méterekben 47° 44' 242 47° 45' 201 47° 46' 111 47° 46' 109 47° 41' 188 47° 41' 285 47° 41' 421 47° 45' 569 47 40' 175 47° 47' 388 47° 43' 700 47° 43' 306 47° 42' 182 47° 42' 292 47° 43' 148 47° 46' 111 47° 46' 107 47° 49' 213 47° 40' 275 47° 46' 122 47° 46' 120 47° 45' 466 47» 42' 443 47° 43' 527 47° 47' 174 47° 47' 108 47° 48' 118 47° 47' 156 47° 47' 110 47° 45' 484 47° 43' 568 47° 53' 190 47° 57' 150 47° 59' 276 47° 40' 357 47° 45' 270 47° 41' 264 47° 44' 568 47° 41' 375 47° 41' 633 47° 43' 457 47° 44'. 360 u

417 . , , . A hely megnevezése Hanfländer-h Hegyeskő Hegyfarok

Heg-hát

Heinrichshöhe Hidegvölgyi psz Höhenberg HoliVrch Homoki dombok Hosszú-hegy Esztergomnál Hosszú-hegy Pilis-Maróthnál Hrebeny Hruska-hegy Hundsberg Huta-Szentlélek Isten-hegy Jász-hegy Kánya-hegy Kaparás psz Káptalani psz Karva Kerekberek Keskeny-orom Kesztölcz Kékitő-hegy Kernend Kéméndi psz Kétágú-hegy Kétbükkfa Kéty Kicsind Kirchenberg Kirva Kis-Tata psz. Kis-Ujfalu Kis-Ujfalui erdő Kis-üjfalui szőllő Kis-Ujfalui újhegy . . . Klastrom-hegy Klastrom psz Koller psz. karvai . . . Koller psz. szölgyéni . .

Keleti h o s s z ( l s i g

36° 26' 36° 19' 36" 19'

36° Oi; 36° 23' 36° 08' 36° 23' 36° 28; 36" 23; . 36° 29' . 36° 32; 36° 30; 36° 23' * IÍ36° 31; 36° 22; 36° 32^ 36" 09; 36° 13; 36° 20' 36" 08' 36° 28; 36° 30' 36° 28' 36° 18' 36" 18; 36° 16; 36° 27' 3b° 32 36" 13' 36; 20; 36° 26 36° 22' 36° 19' 36" 07' 36° 07' 36° 07' . 36J 09; 36° 2&; 36° 30; . 36° 09; . 36° 10'

Északi s z é l e s s é g

47° 40' 47° 43' 47° 49' 47° 51' 47° 42' 47° 56' 47° 42' 47° 41' 47° 46' 47" 48' 47° 45' 47° 40' 47° 42' 47» 45' 47° 44' 47° 47' 47" 44' 47° 53' 47° 50' 47" 48' 47° 45' 47° 46' 47° 46' 47° 43' 47° 49' 47° 53' 47° 53' 47° 44' 47° 43' 47° 58' 47° 51' 47° 41' 47° 38' 47° 50' 47° 52' 47° 51' 47" 51' 47° 51' 47° 41' 47° 42' 47° 47' 47" 56' 1

Magasság éterekben 234 309 228 271 340 191 302 223 108 325 496 228 273 184 341 133 492 197 144 124 114 268 204 225 261 126 153 301 574 158 128 179 171 117 140 184 226 199 198 317 107 185 27

418 A hely megnevezése Konjski vrch Köbölkút Köböikúti szőllők Kőhidgyarmat Kökényes-hegy ÍSles-hegy Kövecses-hegy Közén-heo-v Közép-orom '. Kralova hora Krivazem-h Kronawet-h Kural Lábatlan ' Látó-hegy Esztergomnál . . Látó-hely Mogyorósnál . . . Leányvár Leégett hegy Lehmberg Libád Libádi vágás Macskás (alsó) Macskás (felső) Magos-hegy Magyar-hegy Maksány-hegy Mala skála Margit-hegy Maróthi hegy Mélyúti kereszt . . . . . Mocs Mocsi psz Mogyorós Mulató-hegy Muzsla Muzslai hegy Muzslai psz Nagyér Nagyhábor Nagyhegy Nagyölved Nagy Pál psz

Keleti h o s s z ú s á g

36° 23' 36» 10' 36° 12' 36» 19' 36» 14' 36» 17' 36 22' 36» 31' 36» 30' 36» 24' 36» 22' 36» 24' 36° 12' 36» 10' 36» 27' 36» 16' 36° 26' 36» 24' 36» 08' 36» 15' 36» 15' 36» 14' 36» 13' 36» 22' 36» 08' 36° 03' 36» 19' 36» 09' 36° 11' 36» 08' 36° 04' 36» 03' 36» 16' 36» 16' 36» 15' 36» 15' 36» 12' 36° 16' 36° 32'. 36° 17' 36» 10' 36° 07' 1

Északi s z é l e s s é g

47° 39' 47 51 47° 51' 47 51' 47° 42' 47» 43; 47 52' 47» 47' 47» 48' 47» 42' 47» 39' 47» 41' 47° 59' 47° 45' 47» 45' 47» 43' 47» 41' 47° 42 47» 43' 47° 50' 47» 50' 47» 52' 47» 52' 47» 41' 47° 59' 47° 51' 47° 39' 47° 43' 47° 41' 47° 57' 47° 45' 47° 46' 47» 44' 47» 38' 47» 41' 47° 44' 47» 49' 47» 46' 47» 46' 47° 49' 47° 57' 47* 46'

Magasság rekben

méte

218 145 186 114 305 297 285 279 297 19/ 244 248 160 162 299 250 153 280 203 190 225 167 lo4 304 250 188 260 398 382 219 109 113 150 247 121 324 128 106 289 239 182 114

419

A hely megnevezése Nagy-Sáp Nagy-Somlyó Nana . Nickelsberger-Schacht . . . Nyerges-Újfalu Nyulósi h Ó-hegy Opaleny-h Ostrazem-h Otter-h Öreg Csipa Öreghegy (búcsi) Öreghegy (kőhidgyarmati) . . Öreghegy (nagy öl ve di) . . . Őrhegy Ördög-hegy Öregkő Ördög külleje Parismaior Párkány . Peres-Köbölkút Piszke Pisznicze Pilis-hegy (Pestm.) . . . . Pilis-Maróth Piroska-h Predigerstuhl Púpos Prostrana hora Ráczhegy Ramhegy Rigói psz Rohrfeld-h , Rókalyuk Sáráskő-h Sárisáp Sári völgy Sárkány Sashegy Schanz-hegy Schwartz psz Somberek

Keleti h o s s z u s á g

36» 16' 36» 29' 36» 22; 36» 2U 36° 12' 36» 17' 36» 30' 36; 24; 36° 21 36° 25' 36» 16; 36 05; 36» 17; 36° 08' 36° 16; 36° 23' 36» 14' 36» 32; 36° 11 36° 22' 36° 10' 36J 09; 36» 10' 36° 32' 36° 32; 36" 33' 36» 34' 36» 34; 36° 23 36 20^ 36° 33^ 36° 18 36« 24' 36° 25' 36° 13'

36J21;

36° 36 36^ 36° 36 36

13; 13' 26; 12; 07; 13'

Északi s z é l e s s é g

Magasság méterekben

47» 41' 47° 40' 47° 48' 47° 42' 47» 45' 47° 37' 47» 47' 47° 40' 47» 39' 47° 42' 47» 49' 47° 48' 47° 50' 47° 58' 47° 54' 47° 38' 47» 44' 47° 46' 47° 51' 47° 47' 47° 49' 47» 45' 47» 42' 47' 41' 47» 47' 47° 46' 47" 45' 47» 45' 47» 40' 47° 38' 47° 44' 47° 50' 47° 41' 47» 39' 47» 39' 47° 41' 47° 58' 47° 51' 47° 46' 47° 45' 47° 59' 47° 41'

168 367 110 286 157 266 344 252 209 200 230 135 224 262 157 212 374 314 116 111 129 150 549 757 157 196 641 421 222 211 473 131 209 304 362 154 148 159 324 148 174 409 27*

420 A hely

megnevezése

Somlyó-hegy . . . •. • Stara hora (Dágnál) . . . Stara hora (Sárisápnál) . . Stara lenja Steinfelsen Strázsa-hegy Sulyer Süttö Süttöi Steinplatten . . . Süttői Vaskapu . . . . Szamár-hegy Szarkás-hegy Szekrény-hegy Szentgyörgyhalma psz. . . Szent-János-hegy . . . . Szent-János-kút . . . . Szent Orbán Esztergomnál Szent Orbán N.-Ölvednél . Szölgyén Szölgyéni dülő Tabán-hegy Táboralja Táth Tófü-erdő Tokod Tokodi Öregkő Topiád • Tűzkő-hegy Újhegy Urhegy Uny Vasacz Vaskapu Velka skála Vrsek Vörös-hegy Zalazsomi szöllők . . . .

Keleti hosszúság

Északi Magasság szélesség méterekben

36° 36° 36° 36° 36° 36° 36° 36" 36° 36° 36° 36" 36° 36" 36° 36° 36" 36° 36" 36° 36° 36° 36° 36° 36° 36° 36° 36° 36° 36° 36° 36° 36° 36° 36° 36° 36°

47" 47" 47" 47° 47° 47° 47° 47" 47" 47° 47° 47° 47° 47° 47° 47° 47° 47" 47" 47° 47" 47° 47° 47° 47° 47° 47° 47° 47° 47° 47° 47° 47° 47° 47° 47° 47°

08' 24' 21' 35' 30' 26' 31' 06' 07' 08' 28' 15' 33' 12' 17' 25' 26' 10' 09' 10' 25' 08' 19' 08' 19' 20' 30' 11' 17' 01' 24' 30' 26' 28' 30' 33' 14'

51' 40' 41' 43' 40' 45' 44' 45' 44' 45' 48' 45' 46' 48' 40' 47' 47' 59' 54' 57' 38' 59' 45' 57' 43' 43' 47' 43' 44' 50' 39' 48' 47' 44' 41' 46' 55'

214 343 225 655 440 309 501 111 231 223 308 162 300 128 220 178 179 161 203 182 277 197 107 246 121 324 308 418 200 248 192 343 406 305 236 394 164

Rövidítések magyarázata. Becz. = becző, beczökék. Bokr. = bokréta, korolla. Gs. = csésze, csészék. Gzimp. == czimpák. Füzér = füzérek, spica. Füzérk. = füzérkék, spiculae. Gy. = gyökér, gyökértörzs. Hímes = porodás. Himsz. = himszál, himszálak, poroda.

Miv. = mivelt, mivelik. 0. = osztály, classis. P.-szirom = pilis-szirom. Sertés = serte-forma, setaceus.

h. = a szó végén hegyen, hegyeken. Hüvely == vagina, Scheide. Hüvelyk = légiimen, Hülse. Kov. = kovács. K.-pat. = Kovácspatak. Köz. = közönséges. Lev. == levél, levelek. Lev.-hüv. = levélhüvely. Levélk. = levélke, levélkék. Levelek lisztesek = mintha liszttel vagy porral volná­ nak behintve. Magv. = magvak. m. = máshol.

Szárny. =

Sz. = szár, szárak. Sz. magas = ha a szár egy méter magasságot megkö­ zelíti vagy meghaladja. Sz.-lev. = szárlevelek. szárnyasán, szár­

nyasak. Szárny.-szirom = alae, Flügel, szárnyak. Szirm. = szirmok, tenyér. = tenyeresen. Term. = termés, terméske, termések. Tő-lev. = gyöklevelek, v. = vagy. Vir. = virág, virágok. Virágz. = virágzat, inflorescentia. V. e. t. = virány egész te­ rületén.

A növény családok, nemek és fajok latin és m a g y a r nevei betűrendben. Oldal

A

Abutilon Avicennae . . Acer campestre . . platanoides . . Pseudoplatanus tataricum . . Achillea crithmifolía .

.

.

. . . .

. . . .

.

.

lanata millefolium . . . . nobilis pectinata . . . . setacea tanacetifolia . . . Anthora Lycoctonum . . Acorus Calamus . . . Acotyledoneae vasc. Actaea spicata Ádáz . . . . . Adonis aestivalis . . . flammea . . . vernalis Adoxa moschatellina Aegilops Aegopodium

. . ,

.

.

.

. .

. . . .

. , . . .

. .

. . . .

.

207 207 158 158 158 158 158 34 35 34 35 34 35 36 35 35 299 300 300 400 400 408 307 307 142 306 307 307 307 57 365 365 148

Oldal

Podagraria . . . . Aesculus Hippoeastanum . Aethusa

.

Agrimonia Agrostemma Githago Agrostis

. . . .

interrupta . . . . Spica Venti . . .

.

vulgaris Ailanthus glandulosus . Aira

.

Ajakosak Ajuga . . . . . . Chamaepithys . . . genevensis . . . . reptans

.

Alismaceae . . Alisma Plantago . . P. lanceolatum P. graminifolium Alkana tinctoria

. . . . . . . .

. .

148 157 158 142 142 285 286 286 213 213 386 387 387 387 387 387 159 385 385 374 91 104 105 105 105 262 403 403 403 403 403 119 119

423 Oldal

officinalis . Alarczosak . Almafa Alszikfu . . Alliumacutangulum arenarium . ascalonicum Cepa fallax . . fistulosum .

. .

. .

. . .

.

.

.

.

.

. . . .

oleraceum .

.

.

rotundum

.

.

.

Schoenoprasum . Scorodoprasum . sphaerocephalum .

glutinosa . . . incana . . . . Alopecurus . . . geniculatus Alsine graminifolia fasciculata . glomerata . setacea verna . . Althaea

. . .

.

.

.

.

.

. . .

. . .

. . .

.

.

.

.

hirsuta pallida Alyssum calicinum incanum minimum

. . .

. . .

. . .

. . .

193 193 72 289 32 337 338 339 340 340 338 340 339 339 338 338 339 340 339 340 338 339 314 314 314 390 390 390 390 216 219 216 216 217 216 205 205 206 205 206 181 182 181 182

Oldal

saxatile tortuosum . Amaranthaceae Amaranthus . Blitum caudatus . paniculatus. retroflexus . viridis Amaryllideae . Ambrosiaceae Ampelideae . Ampélopsis . hederacea . Amygdalus . communis .

. . .

. . .

.

. . .

. . .

. .

. . . . . . .

. . . . . . .

. . . . . . .

pyramidalis . . Anagallis arvensis caerulea . . . Ananász Szamócza

.

.

.

.

. .

arvensis Andropogon . . . Gryllus Ischaemum . . Androsace elongata . . . maxima Angol-Spenót . . Anemone nemorosa pratensis . . . Pulsatilla . . . ranunculoides . . silvestris . . . Anethum graveolens . . . Angelica Anthem is .

.

.

.

. .

.

. . . . . . .

.

. .. .

.

182 181 181 224 226 226 226 226 226 226 332 50 153 154 154 278 278 278 326 326 120 120 121 282 112 113 112 397 397 397 123 123 123 237 299 298 298 299 298 139 139 136 136 33

424 Oldal

Oldal

arvensis austriaca Cotula Neilreichii ruthenica tinctoria Anthericum Liliago ramosum Anthoxanthum odoratum Anthriscus Cerefolium silvestris vulgaris trichosperma Anthyllis vulneraria Antirrhinum majus Orontium Apetalae Apium graveolens Petroselinum Apro katang Apocineae Aquilegia vulgaris Arabis arenosa auriculata hirsuta petrogena Thaliana Turrita . . Araliaceae Aracaceae Aranyfurt Arenaria graminifolia serpyllifolia Aristolochia Clematitis

. . . .

. . . .

. . . .

.

.

.

. . . . . . . .

33 Aristolochiaceae . . . 33 Aranka F 34 Ârorr 34 Ârpa 34 Arrhenatherum . . . avenaceum 33 334 Artemisia Abrotanum 335 Absinthium 335 annua 393 austriaca 393 campestris 144 Dracunculus . . . 144 maritima 145 monogyna 144 pontica 144 scoparia 253 vulgaris 253 77 Arum maculatum 77 77 Ârvacsalân 310 Ârvalânyhaj 147 Asarum europaeum 147 147 Asclepias Cornuti 11 siriaca 66 301 Asclepiadeae 301 Asparagus officinalis 186 188 Asperugo procumbens . . 187 187 Asperifoliae 188 Asperula arvensis 187 cynanchica .187 galioides 152 odorata 400 tinctoria 19 219 Aspidium aculeatum 219 219 Filix faemina . . . 310 Filix mas 310 .Thelypteris

.

310 72 203 364 . 386 386 28 29 28 30 29 30 . 30 30 30 29 30 29 400 401 98 381 310 311 67 67 67 67 334 334 Ill . .111 110 58 58 59 59 59 59 411 412 . 412 411 411

425 Oldal

Asplenium 413 Ruta muraria . . . . 413 Septentrionale . . . 413 Trichomanes . . . . 4 1 3 Aster 18 Amellus 19 acris 19 canus 18 punctatus 19 salignus 19 Tripoli um 18 Astragalus 263 austriacus 263 Cicer 264 Glyciphyllos . . . . 264 Onobrychis . . . . 263 vesicarius 263 Aszász 14 Aszgallér 223 Athamantha Libanotis . 142 Atraczél 112 Atriplex 227 hortensis -228 laciniata 227 hastata 227 microsperma . . . . 227 littoralis 228 nitens 228 oblong-ifolia . . . . 227 patula 227 rosea 227 Atropa 69 Belladonna 69 physaloides . . . . 69 Avena . . . . . . . 384 fatua 384 caespitosa 385 orientális 384 pratensis 385 pubescens 385 sativa 384 strigosa 384 tenuis 385

6 Bab Babo Bagolyfű Bajnócza Bajuszfű Bajuszpázsit Baka Bakszakái Ballota nigra Bangita Bangó Baraboly Baraczk (kajszin) . . Barbarea vulgáris Barcs Barkhausia foetida Barkócza Bársonyborsó Bellis perennis Bengefa Berberideae Berberis vulgáris Berteroa incana . . . . Bérese Berkenye Beta vulgáris Cicik Betonica officinalis Betula alba Békalencse Békatutaj Bibak . . . . . . Bibepár Bikkfa . . . . . . Bidens

Oldal

269 266 122 280 391 368 399 7 102 102 56 321 145 . 276 186 186 47 14 14 289 261 21 21 155 296 296 296 181 309 290 229 229 229 104 104 313 314 401 402 .327 .142 .311 28

426 Oldal

cerrma tripartita Birs Bóbitagyász Bodza Bogács Bögretok Bogyópik Bojtorján Bojtorján Parlófű . . Boka Bokrétafa Bolhafü Bolonyik Bondor Borbolya Bordalap Bordon Boróka Borostyány BoroszW Boroszlánfélék . . , Borjupázsit Borsika Borsó Borzon Brachypodium pinnatum silvaticum Brassica elongata Napus oleracea Rapa Briza média Bromus . . . . . arvensis asper commutatus . . . . erectus inermis mollis multiflorus racemosus

.

.

.

.

28 28 289 43 57 45 249 319 44 286 263 157 23 149 224 296 413 45 319 152 248 248 393 177 274 133 367 367 194 195 195 194 195 380 380 377 378 379 378 379 379 378 378 378

Oldal

secalinus squarrosus sterilis tectorum Bryonia alba Bükköny Bunias orientális Bupleurum affine Sadl falcatum Gerardi juneeum longifolium . . . . rotundifolium . . . . tenuissimum . . . . Bürök Butomus umbellatus Buza Búzavirág Büzér Büzérfélék Burgonya Burgundirépa

378 379 380 380 131 131 271 179 179 150 152 151 151 151 150 151 152 146 404 404 366 41 63 58 68 229

C

Calamagrostis Epigejos lanceolata litorea silvática Calamintha Acinos Clinopodium officinalis Gallitriche verna Calendula officinalis Caltha . , palustris Canielina

. . . .

. . . .

388 388 388 388 389 94 95 95 95 243 244 39 39 301 301 180

427 Oldal

Campanula . bononiensis

. .

. .

.

multiflora

.

.

.

.

.

persicifolia . . . . rapunculoides . . . rotundifolia . . .

. .

Trachelium

.

.

Camphorosma ovata Cannabis . . . sativa Caprifoliaceae Capsella Bursa pastoris

.

.

. . . .

.

annuum Cardamine

.

.

.

.

pratensis

.

.

.

.

. .

.

acanthoides . . . . acanthoides-nutans . . collinus . crispus hamulosus . . . . nutans . . . . Carex acuta . . . 361 és alpestris . caespitosa . digitata distans disticha divisa

. .

. .

. .

.

divulsa 184 180 ericetorum flacca 127 flava 127 128 fulva glauca 129 129 glomerata 128 gynobasis 128 hirta hordeistychos . . . . 128 Hornschuchiana . . . 128 humilis 127 máxima 127 126 Michelii 230 montana 230 muricata nemorosa . . nitida 240 nutans 240 Oederi 56 pallescens 176 paludosa 176 panicea 70 paniculata 70 paradoxa 185 pilosa 185 185 pilulifera 185 péndula praecox 185 remota 45 riparia . . . 361 és 46 schoenoides . . . . 46 Schreberi 47 silvática 46 stenophylla 46 stricta 45 supina 352 teretiuscula . . . . 363 tomentosa 356 vesicaria 357 363 vulgaris . . . . . . vulpina 357 . 359 Carlina 352 vulgaris . . . . . . 353 ¡ Carpesium

Oldal

354 358 362 359 360 362 353 357 361 360 360 357 355 360 358 353 358 362 359 355 361 356 354 354 356 357 355 358 354 362 353 352 355 353 363 359 354 358 361 363 353 49 49 36

428 Oldal

cermium . . . Carpinus Betulus duinensis . . . Carum Carvi Carthamus . . . lanatus tinctorius . . . Caryopyllcae . . . Caucalis daucoides . . . latifolia muricata . . . Celastrineae . . . Centaurea austriaca . . . axillaris Calcitrapa . . . Cyanus Jacea paniculata . . . Phrygia Scabiosa . . . solstitialis . . . Centunculus . . . minimus . . . Cephalanthera . . ensifolia pallens rubra Cephalaria . . . transilvanica . . Cerastium aquaticum anomalum . . . arvense . . . . brachypetalum . glomeratum . . semidecandrum . triviale Ceratocephalus . . orthoceras . . . Ceratophyllum . . demersum . . .

. . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

submersum . 36 . . . 313 Cerinthe minor . . . 313 313 Chaerophyllum . aromaticum . 149 bulbosum . . 149 sativum . . . 42 silvestre . . . 43 temulum . . 43 . . . 208 Chaiturus Marrubiastrum 133 134 Chamaemelum . inodorum . . 134 134 Chelidonium . . majus . . . 155 . 40 Chenopodium album . . . 41 Bonus Henricus 41 ficifolium . . 42 glaucum . . 41 hybridum . . 40 murale . . . 42 opulifolium 41 olidum . . . 41 Botrys . . . 42 polyspermum . 120 rubrum . . . 120 urbicum . . 328 329 Chlora perfoliata . . 329 328 Chondrilla . . . juncea . . . 52 52 Chrysanthemum . corymbosum . 220 220 inodorum . . 221 Leucanthemum 221 • Chrysosplenium . 220 alternifolium . 221 Cicer arictinum . 221 Cichorium . . . Intybus . . . 306 306 Endivia . . . 243 Cineraria 243 campestris . .

Oldal

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . ; . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

243 115 115 145 146 145 144 145 145 100 100 32 32 173 173 230 231 230 232 231 231 231 232 232 232 232 231 231 63 64 11 11 31 31 32 32 293 293 266 5 6 6 27 27

429 Oldal

Circaea lutetiana

.

.

. 244 47 49 brachycephalum . . . 48 canum 48 47 lanceolatum . . . . 47 oleraceum . . . . 49 palustre 48 pannonicum . . . . 48 serratuloides . . 48 Cistineae 169 Clematis 309 erecta 309 integrifolia . . . . 309 Vitalba 310 Clinopodium vulgare L. . 95 Cnidium alsaticum . . 138 144 143 Colchicum . . . . 342 autumnale . . . . 343 262 arborescens . . . 263 Compositae . . . . 5 Coniferae 319 146 maculatimi . . . . 146 Convallaria . . . . 333 latifolia 334 333 multiflora . . . . . 333 Polygonatum . . . . 334 Convolvulus . . . . 71 arvensis . . . . . 71 71 . 71 Conyza squarrosa . . . 22 Conringia 190 austriaca . . . . 191 orientális . . . . 190 Corispermum . . . . 233 canescens . . . . 233 nitidum 933

Oldal

Cornus mas sangvinea Coronilla coronata montana varia Corydalis cava = bulbosa . . solida — digitata . Corylus tubulosa . . Avellana Corynephorus . . . . canescens Cotoneaster vulgaris Crassulaceae Crataegus monogyna Oxyacantha . . . Crepis biennis foetida hispida praemorsa pulchra rigida setosa tectorurn Cruciferae Crupina vulgaris Crypsis aculeata alopecuroides . . . . schoenoides . . . . Cryptogamae Csábair Csalán Csalánfélék . . . . Csalmatok Csaté Csacsöröm . . . . Csajkár . . . . . . .

153 153 153 264 265 265 265 174 . 174 .174 . 313 313 386 386 291 291 293 290 291 .291 14 15 14 14 15 14 15 14 15 175 43 43 391 391 392 392 408 286 239 .238 69 347 . 265 264

430 Oldal

Oldal

Csékcsillag Csengetyüke Csenkész Csészekürt Csészekürtfólék . . Csészeszárny Csermelye Csészevirágok . . Cseresznye Cserfa Csibehur Csigacső Csikorka Csicseri borsó . . Csicsóka Csilla Csillaghur Csipkerózsa Csombor Csorboka Csővirics Csucsor Csucsorfélék Csukoka Csüküllö Csülleng Csutkalomfélék . . Cucubalus viscosus bacciferus Cucumis Melo sativa Cucurbita Citrullus Lagenaria Melopepo maxima Pepo subverrucosa . . verrucosa Cupuliferae Cuscuta Epithymum . . europaea

126 127 374 244 . . 244 156 83 . . 310 277 312 222 254 76 . . 266 27 340 218 288 94 13 245 68 67 107 40 178 . . 155 . . 215 215 131 131 131 130 131 130 130 130 130 . . 130 130 311 72 . . 72 72

lupuliformis . . . . 72 monogyna 72 Cydonia 289 vulgaris 289 Cynareae . . . . . . 40 Cynodon .389 Dactylon 390 Cynoglossum Ill officinale 112 Cyperaceae 346 Cyperus 346 flavescens 347 fuscus 346 longus 347 pannonicus 347 Cystopteris 412 fragilis 412 Cytisus 251 austriacus 251 capitatus 251 nigricans 251 supinus 251 Czamoly 301 Czekla 229 Czeller 147 Cziczkoro 34 Cziczo 248 Czimbor 365 Czimpaj 50 Czirok 397 Czukorrepa 229 D Dactylis glomerata Daphne Mezereum Daravirag Datura Stramonium Daucus . Carota Delphinium Consolida

. . . .

371 372 248 248 182 70 70 133 133 299 299

431 Oldal

Dentaria . . bulbifera . enneapbylla Derczefü . . Derezle Dianthus . .

. . . .

. . . .

.

. .

Carthusianorum . deltoides . . .

Dictamnus . . . . albus Dieotyledoneae . . ciliaris

.

.

.

.

.

.

.

. . . .

stolonifera . Digraphis . . arundinacea Digitális . .

. . . .

. . . .

Diófa Dinnye sárga. . . görög . . . . Diplachne serotina .

Dipsaeeae . . . . Dipsacus . . . . silvestris Dohány

.

.

hungaricum . plantagineum . Dorycnium . .

. . . .

. . .

. . .

185 herbaceum 186 pentaphyllum . . 186 suffruticosum . . 210 Draba 136 nemoralis 208 muralis 209 verna 210 Droseraceae 209 Dudafürt 209 E 210 209 Ebfog 208 Ebír 209 Ebnyelvü fű 210 Echinops 159 sphaerocephalus . 159 Ritro 5 Echinospermum . . 395 Lappula 395 Echium 396 italicum 395 rubrum 390 vulgare 392 ! Egyszirmuak 392 Egyszikűek 79 Ecsetpázsit 79 Egerfa 160 Elecs 131 Elecske 131 Elymus 372 europaeus 196 Endivia 196 Eperfa 196 Ephedra 51 monostachya . . 51 Epilobium 51 angustifolium . . 52 hirsutum 52 montanum 70 palustre . . . . 24 parviflorum . . 24 roseum 24 tetrapterum . . 260 Epipactis atrorubens

Oldal

. . . .

. . .

. . . . . . . . . .

261 261 261 182 183 183 183 170 262 389 371 111 50 50 50 .111 111 115 115 116 115 5 320 390 314 404 65 365 365 6 239 319 319 245 245 245 245 245 245 246 . 246 . 328

432 Oldal

latifolia microphylla . palustris rubiginosa . . Equisetaceae Equisetum arvense hiemale inundatum limosum litorale palustre ramosum Telmateja Eragrostis megastachya . paeoides pilosa Erdesleveliiek . Ericaceae Erigeron acris canadensis Eriophorum angustifolium . latifolium Ernyosek Erodium ciconium cicutarium Ervum Lens Eryngium campestre planum Erysimum . . . canescens cheiranthoides crepidifolium . odoratum repandum strictum Erythraea Centaurium .

. . . . . .

. . . .

.

. . .

. . . . . . . .

. . .

327 linarifolia 328 pulchella 328 Estike 328 Euclidium 408 syriacum 408 Eupatorium 408 cannabinum 409 Euphorbiaceae 409 Euphorbia 409 amygdaloides 409 Cyparissias 409 epithymoides 410 Esula 408 exigua' 368 falcata 369 Gerardiana 369 Helioscopia 368 lucida .110 nicaeensis 247 palustris 20 Peplus 20 pilosa 20 platyphylla 348 salicifolia 348 segetalis 348 virgata 132 Euphrasia 203 lutea 204 Odontites 203 officinalis 266 Evonymus 266 europaeus 132 verrucosus 132 Ezerjófü 132 Ezerjófü-foldepe 188 F 190 . 189 Fagus 190 silvática 189 Fagyal 190 Fagyongy 189 Fakin . . " 63 Fanzár 64 Falfü

Oldal

. . . . . . . . . . . . . . . . . .

. .

. .

. .

. . . .

64 64 193 179 179 27 . 27 160 160 .163 164 162 164 161 161 .163 . 162 165 163 163 161 162 162 165 161 164 85 86 86 86 155 156 156 159 64 311 311 89 250 249 68 238

433 Oldal

Falcaria Rivini Farkasalma Farkasfog Farkkóró Farsetía incana . . Fehérmájfű Fejvirág Feketegyürü J Fenyér Fenyőfa Fenik Fészkesek Festuca arundinacea . . aspera duriuscula elatior gigantea glauca guestphalica . . heterophylla . . inermis myurus ovina pratensis m ontana vaginata Filago arvensis germanica minima montana Filices Foeniculum . . . officináié Fonálfű Foganőtt Foghagyma Foghagymaszagu fű Földepe Földi tök Fragaria collina

. .

. .

. . . .

.

.

148 148 310 28 73 181 170 52 158 397 320 143 5 374 376 379 375 376 376 375 375 375 379 374 374 376 379 375 37 38 37 38 38 410 . 143 143 37 185 339 . 193 63 131 282 282

Oldal

grandiflora elatior vesca Fraxinus excelsior Ornus Fuläncs Fumaria officinalis parviflora . Vaillantii Fülfü Fünyüg Füstike Fütej Füzfa Füzeny

.

.

.

282 282 282 90 90 90 306 174 175 .175 175 293 72 174 160 315 246

G Gagea arvensis lutea pusilla stenopetala Galagonya Galaj Galambbegy Galamö Galanthus nivalis Galatella punctata . . Galega officinalis Galga Galeobdolon luteum Galeopsis Ladanum pubescens . . . . Tetrahit . . . . . versicolor Galium Aparine . . . . . boreale

336 337 337 337 337 290 59 55 301 332 332 . 19 262 262 262 99 99 97 97 . 98 . 97 98 . 59 . 61 62 28

434 Oldal

cruciatum . . . erectum lucidum Mollugo palustre parisiense pusillum pedemontanum . rubioides silvaticum silvestre tricorne vernum verum Gatinsoga parviflora Gazillat Genista ovata pilosa procumbens . . tinctoria Gentianeae Gentiana Amarella ciliata cruciata Pneumonanthe . Geraniaceae Geránium columbinum . . dissectum divaricatum . . lucidum molle phaeum pratense pusillum pyrenaicum . . robertianum . . rotundifolium . . sangvineum . . Gérbicz Gerebcsin Gesztenye bokrétafa

. .

60 62 62 62 61 61 62 . . 60 61 62 62 60 60 62 . . VIII 247 252 252 252 . . 252 252 63 64 65 64 64 . . 64 200 200 . . 202 201 . . 202 203 202 202 200 201 . . 201 . . 203 . . 202 . . 200 327 18 . . 158

Oldal

Geum urbanum Glaucium corniculatum . . Glaux maritima . . . Glechoma hederacea hirsuta Gleditshia triacanthos Globulariae Globularia vulgáris Glyceria aquatica distans fluitans spectabilis airoides Gnaphalium arenarium dioicum luteo-album . . . silvaticum uliginosum Gnetaceae Godircz Gólyaorr Gólyavirág Görögdinnye Gombernyő Gomborka Gramineae Gratiola officinalis Gubóvirág Gurgulya Gymnadenia conopsea odoratissima . . . Gypsophyla fastigiata panicülata muralis

281 281 174 . .174 122 . , 122 109 109 110 . . 275 123 124 124 373 373 374 373 373 374 36 37 37 . 36 37 36 318 173 200 301 131 132 180 363 76 76 124 141 325 325 . 325 210 211 210 210

435 Oldal

Gy

Oldal

ineana

Gyalogfenyő Gyapjas sás Gyaporr Gyékény Gyertyánfa Gyopár Gyökönke Gyöngyajak Gyöngyvirág Gyömbérgyökér . . . . Gyujtovány Gyűszűvirág

320 348 146 399 313 36 54 100 333 281 77 79

. . . .

runcinata . . . tristis . . . . Hibiscus . . . . Hidőr Hieracium

. . . .

auricaloides brachiatum. bifurcum .

. . .

. .

.

stoloniferum umbellatum vulgatum .

. . .

. . .

. .

H Habenaria viridis Hagyma Halorageae Hangafélék Haramag Harangvirágfélék Harmatfűfélék . Harmatkása Harasztok Hársfa Hedera Helix Helianthemum . Fumana vulgare Helianthus annuus tuberosus Heliotropium europaeum . . Helleborus dumetorum . purpurascens . viridis Heracleum sphondylium . Herniaria glabra hirsuta

.

.

. . . . .

. . .

.

.

. . . . . . . . .

. 326 337 242 247 140 .126 170 373 410 207 152 152 169 169 169 27 27 27 110 .110 297 297 297 297 139 139 223 224 224

borealis . . . . Himanthoglossum . vulgáris Hinárfélék

.

. . . . . . . .

umbellatum

.

.

.

Hólyagfa . . . . Hólyagharaszt

.

hexastichon murinum .

. .

, .

Hüvelykesek .

.

.

.

. 28*

224 193 193 193 194 206 206 403 16 16 . 16 16 16 17 17 17 16 16 17 . 16 . 17 17 392 393 . 326 327 242 242 405 217 . 217 16 156 . 412 219 334 332 364 364 . 364 364 364 250 . 240

436 Oldal

Lupulus 241 Hunyasz 103 Hunyor 297 Hutschinzia 177 petraea 177 Hutsza 404 Hydrocharideae . . . . 402 Hydrocharis 402 morsus ranae . . . . 402 Hyoscyamus 69 niger 69 Hypericum 170 hirsutum 170 montanum 171 perforatum 171 tetrapterum . . . .171 quadrangulum . . . 171 ] Hypochaeris 6 I maculata 6 radicata 6 Hyssopus 93 I officinalis 93 I Ibolya Iglitze-tovis Ikrapik Inula Britanica Conyza ensifolfa germanica hirta Oculus Ghristi . . . salicina Iringo . . . . . . . Irideae Iris Arenaria graminea sibirica pseudacorus . . . . spuria pumila

166 253 186 21 23 22 22 21 22 22 22 132 330 330 330 331 331 331 331 330 i

Oldal

variegata Isatis tinctoria Isopyrum thalictroides Iszaprojt Izsop

331 178 178 301 . . . . 301 -76 93 J

Jasione . . . . montana Jávor Juhar J Juglaus regia Juncaceae Juncagineae Juncus acutiflorus bufonius bulbosus communis compressus . conglomeratus effusus glaucus lamprocarpus . obtusiflorus . silvaticus sphaerocarpus Juniperus communis Jurinea mollis Juszalag

. . .

126 126 158 158 160 160 343 404 343 344 345 345 343 . . . 345 . . . 343 343 344 . . . 344 . . . 344 344 . . . 345 319 320 45 45 310

K Kacskanyak Kajtár Kajszinbaraczk Káka Kakasláb Kakastaréj Kakukfű

. . . .

104 100 276 348 174 85 93

437 Oldal

Kálraos Kandilla Kankalin

. . . . . . . .

Kaprifoliumfélék . . Kapor Káposzta . . . . Karfiol Kásafű Katángkóró . Kecskerágó . Kecskeláb . . Kecskeszem . Kender Keresztesek . Keserüfűfélék. Kigyóhagyraa. Kígyónyelv .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

Kikerics . . . . Knautia integrifolia arvensis . . . . dipsacifolia . . Knautfüve Kochia sedoides

.

. .

.

. . . . .

.

.

Kocsord . . . . Koczkagyöngy . . Koeleria . . . .

.

Komló Koronilla . . Konkoly . . Kontyvirág . Kontyosfűfélék

. . . .

. . . .

.

39 195 400 300 122 191 56 139 194 310 195 195 381 5 155 148 365 240 195 175 233 341 410 115 342 53 53 53 53 53 229 230 229 229 136 57 383 383 240 391 264 213 400 400

Oldal

Kopáncsosak . . . Kosbor Kosborfélék . . . Kökörcsin . . . . Köles Körfény . . Körisfa Köldökfű . . Kökény Kőnyospolya . Köszméte . . Körtefa Kötörő Kövérfű . . Krepinfélék . Kukoricza . . Kukubalus Küllőrojt . . Kuptermök .

311 321 320 298 395 118 149 49 90 112 276 291 292 289 292 294 67 398 215 20 319

. . . . . . . . . . . . . . . . . .

T Li

Labiatae Lactuca muralis quercina sagittata sativa

. . . . . . . . . . . . . .

. .

. .

. . . .

stricta . . viminea . . Lamium . . album . . amplexicaule maculatum .

. . . .

. . . .

. .

.

.

Lapiczkásfű . . . Lágyoda . . . . Lapár .

91 11 11 13 12 12 12 13 12 12 12 98 98 . 99 99 99 180 220 325 85 . 44

438

communis major minor tomentosa Lappago racemosa . Lapsana communis Laptaborz Lázerfű Laserpitium latifolium pruthenicum . . Lathraea Squamaria Lathyrus hirsutns latifolius Nissolia palustris grandiflorus . . pratensis sativus silvestris tuberosus Lavatera thuringiaca . . Lednek Leersia oryzoides Leguminosae Lelleg Légyfogó Lemnaceae Lemma gibba . . . . minor polyrrhiza trisulca Lencse Len Leontodon autumnalis hastilis hispidus

Oldal

Oldal

44 44 44 44 . . 396 5 5 49 135 135 135 . . 135 88 89 271 272 273 271 273 . . 273 272 271 272 272 206 . . 206 273 396 396 250 241 179 401 401 . . 402 402 401 401 266 198 6 7 7 7

incanus 7 Leonurus 100 Cardiaca 100 Lepidium 177 campestre 176 Draba 177 perfoliatum . . . . 177 ruderale 177 sativum 178 Lepkeszeg 255 Lepturus 365 pannonicus 366 Levcojum 332 aestivum 332 Libanotis 142 montana 142 Libatop 230 Lila 89 Lilium 335 Martagon 335 Liliaceae 332 Liguliflorae (Compositae) . 5 Ligustrum 89 vulgare 89 Limnanthemum . . . . 66 nymphoides . . . . 66 Limodorum 327 abortivum 327 Limosella 76 aquatica 76 Linaria 77 Elatine 77 genistifolia 78 minor 78 spuria 78 vulgaris 78 Lindernia 76 pyxidaria 76 Linosyris 19 vulgaris 19 Linum . . . . . . . 198 austriacnm 199 catharticum . . . . 200 flavum 199

439 Oldal

hirsutum . . . perenne tenuifolium . . Listera ovata Lithospermnm . . arvense officinale . . . purpureocoeruleum tinctorium . . . Lócsagaz Lókoromfü . . . Lóhere Lolium italicum perenne temulentum . . Lonicera

. . .

.

. . .

.

.

.

Loranthus europaeus . . . . Lórom Lotus corniculatus . . . Lopó-tók Luczerna Ludhur Lunaria rediviva albida campestris pilosa vernalis L y c h n i s . Coronaria dioiea diurna Flos Cuculi silvestris vespertina Visearía Lycium barbarum

.

.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

.

. . . . 199 Lycopus 199 exaltatus . . . 199 329 330 Nummularia . . 118 punctata . . . vulgaris . . . . 119 118 . . . . 118 Lythrum Hyssopifolium . . 119 243 Salicaria . . virgatum . . . 39 257 M 377 377 Mácsonyafélék . . 377 Macskahere . . . 377 Macskaméhfu . . . 58 Madárfészek . . . . . . . 58 Madárhur 249 Madártej 250 Magabar 236 Magiszák 261 Magtaraj 261 Mákfélék 130 Mák 254 Malachium 216 aquaticum . . . 180 Malcolmia 180 africana 345 Malva 346 346 crispa . . . . . 345 borealis 345 rotundifolia . . 212 213 Malvaceae 212 Majoranna M. . . 212 Mályvafélék . . . 212 Málna 212 Mandola 212 Mamó . . 212 Marrubium peregrinum . . 68 p eregrino-vulgar e 68

Oldal

92 92 93 121 . 121 121 121 246 246 . 247 247 247 .

.

.

.

.

. .

.

. .

. .

. .

51 110 109 329 220 335 58 111 140 172 172 220 220 194 194 204 205 205 205 204 204 204 94 204 278 278 99 100 101 101

440 Oldal

remotum vulgare Matricaria Chamomilla . Parthenium . Mécsviràg Medicago falcata lupulina minima prostrata sativa Meggy Medvetalp Méhfù Melampyrum arvense barbatum cristatum nemorosum . pratense Melandrium noctiflorum silvestre vespertinum . Melica altissima cibata nutans uniflora Melifotus alba dentata macrorrhyza . officinalis Melittis . . . . Melissophyllum Melissa officinalis Mentha aquatica arvensis Pulegium piperita

. . . . .

. . .

. . .

. . . . .

. .

101 101 32 32 . 31 211 254 254 254 255 254 254 277 139 108 83 84 84 84 84 83. 211 211 212 212 382 383 383 382 382 255 256 255 256 256 .102 .102 94 94 91 91 92 92 91

Oldal

sativa silvestris Mercurialis annua perennis Menyanthes trifoliata . . Méregölő Mespilus germanica Meténg Mételő-hagyma . Mézgáncs Micropus erectus Milium effusum paradoxum Mizura Mocsárhur Moehringia trinervia Molinia caerulea serotina Mogyorófa Mogyoróhagyma . Molyhár Monotropa Hypopitys Monocotyledoneae Morus alba nigra Montika Muhar Müköcs Murok Murvapikk . . . Muscari botryoides comosum racemosum teuiflorum

92 91 165 166 165 65 . . '. 65 67 290 290 66 . . . 340 102 38 38 381 381 382 302 243 219 219 372 372 372 312 . . . 340 38 247 247 . . . 320 239 239 239 33 394 123 133 . . . 94 341 341 341 341 341

441 Oldal

Oldal

Mustár Myagrum perfoliatum Myosotis caespitosa hispida intermedia palustris sparsiflora silvatica versicolor Myosurus minimus Myriophyllum spicatum verticillatum

. . . .

. . . .

196 179 179 116 117 117 117 116 118 117 118 302 302 242 243 243

N Nadályfű Nadragulya Nádtippan Napfű Napraforgó Napvirág Najadeae Nasturtium amphibium Nefelejts Neottia nidus avis Nepeta Cataria nuda pannonica Neslia paniculata . . . . Nicotiana rustica Tabacum Nicandra physaloides . Nigella arvensis Nimfa Nonea pulla

113 69 388 110 27 27 405 . 184 161 329 329 108 109 109 109 180 . 180 70 70 70 . 69 300 300 295 113 113

Nuphar luteum Nymphaea alba Nymphaceae Nőszirom

296 296 295 .295 295 330 Ny

Nyárfa Nyélkasza Nyilfű Nyirfa Nyospolya Nyulhere Nyulárnyék

317 9 403 313 290 253 334 0

Oenanthe fistulosa Phellandrium Ökörfarkkóró Oenothera biennis Omphalodes scorpioides Olocsány Olaszkáposzta Onobrychis sativa Ononis Columnae spinosa Onopordon Acanthium Onosma arenarium echioides Ophioglossum vulgare Orbánczfű . . Orchideáé . . Ophrys aranifera Orchis . . .

. . . .

. . . .

. . . . . . . . . . . .

.

.

140 140 140 73 244 244 112 112 217 195 265 265 253 253 253 45 45 114 114 114 410 410 .170 320 321 321 .321

442 Oldal

Oldal

Coriophora fusca latifolia laxiflora maculata mascula militaris Morio pallens sambucina variegata ustalata Origanum Majoranna vulgare Orlaya grandiflora Ornithogalum . comosum nutans pyrenaicum . refractum umbellatum . Orgona L Orobanche arenaria caryophyllaea . coerulea coerulescens . cruenta Epithymum Galii elatior minor ramosa rubens . . . Teucrii . Orobus niger ochroleucus . pannonieus vernus Oroszlánfog Oroszlánszáj

. . . . . . . . .

. . . . . .

. . .

. . .

323 322 324 324 324 323 322 323 323 324 322 322 94 94 94 133 133 335 336 335 336 336 336 89 86 87 87 87 87 87 88 88 87 88 86 87 88 273 274 274 274 273 6 77

Öszibaraczk Oxalis Acetosella Oxytropis pilosa

278 198 198 264 264 P

Páfrán 414 Pákhordó 386 Pakocza 27 Palka 346 Panicum 394 capillare 395 Crus galli 395 glabrum 396 miliaceum 395 Pántlikafű 392 Papaveraceae . . . . 172 Papaver 172 dubium 173 Rhoeas 173 somniferum . . . .173 Páponya 68 Paprág 411 Paprika 70 Paréj 227 Parietaria 238 officinalis 238 Paris 333 quadrifolia 333 Paradicsom Gs 68 Parlófű 285 Parnassia palustris . . . 170 Paronychia 223 capitata 223 Pártakör 326 Passerina 248 annua 248 Pastinaca 138 sativa .139 Pasternak 138 Paszuly 275 Pázsitosak 363 Pedicularis 85

443 Oldal

Oldal

palustris Pemetefű Peremér Perje . . . . . . . Peristylis viridis Persica vulgáris Peszercze Pesztercze Personatae Petasites officinalis Petrezselem-szőllö . . Petrezselem Petroselinum sativum . Peucedanum alsaticum arenarium Cervicaria Chabraei officinale Oreoselinum . . . . palustra Silaus Phaláris arundinacea . Phaseolus coccineus . . . . multiflorus vulgáris Phleum Böhmeri pratense Phlomis tuberosa . . . . Pholiurus pannonicus . Phragmites communis Physalis Alkekengi Picris hieracioides . . . . Pimpinella magna

85 100 39 369 326 326 278 278 102 92 72 39 39 . 154 147 . 147 136 138 138 137 137 137 137 138 144 . 392 275 . 275 275 275 391 391 391 110 .110 . 366 389 389 .68 69 7 7 148 149

pumila Saxifraga Pimpo Pipacs M Pinus silvestris Pisum arvense sativum Pitypang Plantago altissima arenaria hungarica lanceolata limosa major maritima media tenuiflora Piatanthera bifolia Plumbagineae . . . Poa annua aquatica alpina-badensis . bulbosa compressa distans dura fertilis nemoralis . . . . palustris pratensis triviális Podospermum . . . Jacquinianum . . . laciniatum Pofaszárny . . . Pohánka . . . . Poloskamag . . . Polycnemum . . . arvense . . . . .

.

.

.

.

. . . . . .

. . . . .

147 149 283 173 320 320 274 275 275 10 124 125 124 125 124 125 125 126 125 126 325 325 241 369 369 373 370 369 371 374 371 370 370 371 370 370 9 9 10 260 233 233 225 225

444 Oldal

Heuffelii . verrueosum Polygala . . amara . . major . . vulgaris . . Polygoneae . Polygonum . amphibium . arenarium . aviculare . dumetorum. Convolvulus Fagopyrum Hydropiper . lapathifolium laxiflorum . minus . . mite Persicaria . Polypodium . calcareum . Dryopteris . Robertianum Polyvaborz . Populus . . alba canadensis . canescens . monilifera . nigra pyramidalis. tremula . . Poréhagyma . Porcsin . . . Porcsinfélék . Porczfü Portulacaceae Portulaca . . olerácea . Potamogetón . crispus . . lucens . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . .

. . . . .

. . .

. . .

.

. . . . . . .

. .

. . . . . . .

.

. . . . . .

. . . . . .

.

225 . 225 156 , 157 157 157 233 233 234 234 234 234 . 234 . 233 236 . 235 235 235 235 235 414 414 414 . 414 414 497 317 317 318 317 318 318 318 318 338 242 241 223 . 241 242 242 405 406 406

Oldal

natans . . pectinatus . perfoliatus . pusillus . . Potentina . . alba Anserina . canescens . cinerea . . Fragariastrum inclinata . opaca . . reptans . .

. . . . .

. . . . .

.

.

. . . .

subacaulis . . . supina . . . . Tormentilla Pozsgafélék . . . sangvisorba Pozdor Primulaceae . Primula officinalis . Prunella . . alba grandiflora .

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

. . . . . .

.

.

.

.

. . . . .

.

avium . . . Cerasus . . . Chamaecerasus domestica . . insititia . . . Mahaleb . . spinosa . . . Pteris . . . . aquilina . . . Pulicaria , . ,

. . . . . . . . . .

Prunus

vulgaris

. . . .

405 406 406 406 283 283 283 285 284 285 283 284 285 283 284 284 285 285 284 293 286 287 8 120 122 122 106 107 107 107 276 276 277 277 277 276 276 277 276 411 411 23 23 23

445 Oldal

Puhoncz Pulmonaria angustifolia officinalis mollis Pyrus • communis Malus

.

.

.

45 116 .116 116 117 289 289 289

Q Quercus Gerris pedunculata pubescens Robur sessiliflora

. . . .

311 312 312 312 312 312

R Ragadofii Ragikra Ranunculaceae . Ranunculus acris arvensis auricomus aquatilis bulbosus Breynianus . fluitans Ficaria Flammula illyricus Lingva nemorosus pedatus . . . Philonotis polyanthemus . repens sardons sceleratus Raphanus Raphanistrum . sativus Rapistrum

. . .

. . .

. . . . . .

. . .

58 326 297 302 305 303 304 302 305 305 302 303 304 303 304 305 304 306 305 305 306 303 197 197 197 198

Oldal

perenne Redószirom . . . . . Rekenyó Rekettye Rencze Rengófü Repkény Repó Reseda lútea luteola Phyteuma Retek Rhamneae Rhamnus cathartica Frángula j Rhinanthus ¡ Crista galli . . . . | minor Ribizke Ribes Grossularia . . . rubrum Ritkarej Robinia Pseudacacia . . . . Roripa amphibia austríaca palustris . . . . rustica silvestris Rózsafélék Rosaceae Rosa canina gallica pimpinellifolia . . . rubiginosa . . . . tomentosa . . . . Rozs Rozsnok . . . . . Rubiaccae . . . . . .

198 70 198 252 119 380 109 411 172 172 172 172 197 154 155 155 155 85 85 85 292 292 . 292 292 19 262 262 183 184 184 . 184 183 184 276 276 287 288 287 . 287 . 288 . 288 368 .377 58

446 Oldal

Rubia . . tinctorum Rubus

. .

. .

. .

caesius . . . corylifolius . . fruticosus . . glandulosus . hirtus . . . idaeus . . . tomentosus . " . Rumex Acetosa . . . Acetosella . .

. . . . . . .

conglomeratus Hydrolapathum Nemolapathum nemorosus . . obtusifolius. . Patientia . . Rutaceae . . . Rutafélék . . . c S Sàfràn Szeklicze

. . . . . . . .

.

.

sagittifolia .

.

.

amygdalina alba

.

,

.

.

. . .

. .

.

.

.

procumbens

herbacea

. , .

.

.

.

.

fragilis . . . . monandra . . . purpurea . . .

.

.

.

63 63 278 280 280 279 279 279 279 278 279 236 238 238 237 237 237 236 237 237 236 237 159 159

43 216 . 217 403 403 11 228 228 314 315 . 315 315 316 317 316 315 315 315

Oldal

repens . triandra . viminalis Salsola

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

. . .

Kali austriaca Aethyopis glutinosa

.

.

.

.

verticillata . Sambucus . .

. .

.

nigra . racemosa Samolus . Valerandi Sangvisorba officinalis

. . . . . .

. . . . . .

.

europaea Santaleae . Saponaria . officinalis

. . . .

. . . .

. . . .

Sàrga dinnye . Sàrga répa . Sàs

. .

.

Saxifraga . . bulbifera . tridactylites

. .

. .

canescens . Columbaria svaveolens .

. . .

. .

.

.

ingricans

.

.

.

.

. . . .

Sarlófù

.

317 315 316 224 229 225 95 96 96 96 96 97 95 97 57 57 57 57 122 122 286 286 132 132 249 211 211 211 156 148 261 131 133 352 291 292 292 292 53 54 53 .54 347 347

447 Oldal

Oldal

Stilla bifolia Scirpus acicularis caricinus compressus . . . . Holoschoenus . . . . lacustris Michelianus . . . . maritimus palustris pauciflorus radicans supinus *' Tabernaemontani . triqueter . . . . silvaticus . . . . Scleranthus annuus perennis Scolopendrium . . . officinarum Scorzonera austriaca humilis hispánica parviflora purpurea Scrofulariae Scrofularia . . . . . aquatica nodosa vernalis Scutellaria altissima . . . . Columnac galericulata . . . . hastifolia peregrina Secale cereale , Sedum album acre

340 341 348 349 351 351 350 350 349 351 348 349 351 349 . 350 .351 .351 221 222 ¡ 222 .413 414 8 8 9 9 9 9 72 75 75 75 75 107 . 108 108 107 108 108 368 368 294 294 295

Hillebrandii . . sexangulare . . Telephium . . . Selinum . . . . Carvifolia . . . Sempervivum . . . assimile . . . . hirtum . . . . soboliferum . . tectorum . . . Senebiera . . . . Coronopus . . . Senecio aquaticus . . . campestris . . . Doria . . . . erraticus . . . erucifolius . . . Jacobaea . . . nemorensis. . . paludosus . . . • saracenicus . . silvaticus . . . viscosus . . . . vulgaris . . . . Seprofü . . . . Serratala . . . . blanda . . . . tinctoria.... Seseli annuum . . . . glaucum . . . Hypomarathrum . Sertecsék . . . . Sertepázsit . . . Setaria glauca . . . . italica . . . . verticillata . . . viridis . . . . Sherardia . . . . arvensis . . . . Sida Abutilón L. . Sideritis . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . •

. . . . . . . . . . . . . . . . . . ' . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . •

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

295 295 294 136 136 293 294 294 294 293 178 178 24 25 26 25 25 25 25 26 26 26 25 24

24 229 44 45 44 141 142 141 141 21 393 393 394 394 394 394 58 58 207 101

448 Oldal

montana 102 Sikkantyu 52 Silaus 144 pratensis 144 Silene cónica . . . . 214 dichotoma 213 inflata 215 multiflora 214 noctíflora 211 nutans 214 Otites 215 viridiflora 214 viscosa 215 Siler 135 trilobum 135 aquilegifolium . . . . 135 Sinapis 196 alba 197 arvensis 196 nigra 197 Sisakvirág 299 Sisymbrium Thalianum . 187 Columnae 192 Loeselii 192 officinale 191 pannonicum . . . . 192 Sophia 192 strictissimum . . . . 193 Sium 149 angustifolium . . . . 1 5 0 Falcaría 148 latifolium 150 Smyrnium 146 perfoliatum 146 Solaneae 67 Solanum 68 Dulcamara 68 Lycopersicum . . . . 68 nigrum 68 tuberosum 68 Solidago 19 canadensis 20 Virga aurea . . . . 20 Somkóró 255

Oldal

Somfa 153 Sodortajk 326 Somocsing 228 Sonchus 13 arvensis 13 asper 13 oloraceus 13 palustris 14 Sorapár 196 Sorbus .289 Aria 290 Aucuparla 290 domestica 290 torminalis 290 Sorghum 397 cernuum 397 Haleppense 398 sacharatum . . . . 398 vulgare 398 Sóska 238 Sósdi 198 Sparganium 399 ramosum 399 simplex 400 Specularia 129 hybrida 129 Speculum 129 Spenót 226 Spárga 334 Spanyol szederfa . . . 240 Spergula 222 arvensis 222 Spergularia . . . . . 222 marina 223 rubra 222 Spinacia 225 oleracea 226 Spiraea 280 chamaedrifolia . . . 281 Filipendula 280 oblongifolia . . . . 280 Ulmaria 280 Stachys 103 annua 104

449 Oldal

Oldal

recta Staphylea pinnata Statice Gmelini Stellarla glauca

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Holostea . . . media . . . . palustris.... viscida . . . . Stenactis . . . . bellidiilora . . . Stipa capillata . . . pennata . . . . Suaeda maritima . . . , pratensis Sujtär

.

.

Symphytum . . officinale . . tuberosum . . Syrenia angustifolia .

. . . . .

Sz Szagyan Szalkacsék

. . . . . . .

Szaporafü Szappanfü

. . . . . . . .

Szarvasmäk

.

.

.

.

103 Szarvasnyelv . . 103 Százszorszép . . 104 103 Szegfű 156 156 241 241 Szélfű . . 218 Szentpázsit 218 Szépasszonytenyér . . . 218 Szegecs 218 218 218 220 20 Szilfa 21 381 381 Sziromtalanok . 381 . 225 Szirontákfélék 225 Szittyófélék . . . 52 52 Szurdancs . . . 135 Szulák 111 Szőllő 113 113 T 114 191 Tákajakosak . . . 191 Tákajak . . . 89 Tanacetum . . corymbosum . 89 Leucanthemum Parthenium . 86 vulgare . . . . . 217 Taraxacum 85 corniculatum . 282 crispum . . . glaucescens . 90 leptocephalum 211 lividum . . . 299 officinale . . serotinum . .. 174

. .

.

.

. . .

.

.

.

.

.

. .

.

.

. .

. . .

. . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . 29

413 21 278 208 32 208 42 165 392 207 188 115 79 221 408 240 276 150 310 302 297 343 343 159 71 153 179 72 75 31 31 32 31 31 10 10 11 10 10 10 10 10

450 Oldal

Tárkony . . . . . Tarnicsfélék Tárnics Tarrorja Tarrbibircs Tarsoka Tarsolyfü Táskazár Tavirózsa Tengerfürtfélék . . . Ternye Tekeporhon Tej oltó Galay . . . Tetemtoldó Tetőnád Tetragonolobus . . . siliquosus Teucrium Botrys Chamacdrys . . . montanum Scordium Thalictrum angustifolium . . . collinum ílavum galioides minus Thesium humile montanum ramosum Thlaspi arvense campestre perfoliatum Thymus . . . . angustifolius . . latifolius . . . lanuginosus . . montanus . Serpyllum . . Thymeleaceae Thysselinum palustre

.

. . .

.

.

30 63 64 105 325 176 176 179 296 242 181 328 62 169 389 261 262 105 105 106 106 106 308 309 j 308 I 309 308 308 249 249 249 j 249 176 176 176 176 93 93 93 93 93 93 248 138

Oldal

Tilia grandiflora parvifolia Timpo Tippan Tisztes H Tordylium maximum Toborosta Többszirmuak Tök Tölgyfa Torifis Anthriscus helvética Torma Tormafu Tormány Toronyszál Torokfíí Torzon Tőrpázsit Tőzegvirág Tragopogón íloccosus major orientális pratensis Tribulus terrestris Tragus racemosus Trifolium agrarium alpestre arvense fragiferum hybridum incarnatum medium montanum ochroleucum pannonicum pratense

.

. . .

207 207 208 284 386 104 140 140 242 . . .132 130 311 134 134 134 183 185 186 188 106 225 365 332 7 8 8 8 8 159 160 396 396 257 260 257 259 259 259 . .' . 258 257 259 . . . 258 . . . 258 257

451 Oldal

Oldal

procumbcns repens rubens Triglochin

.

.

260 258 257 404 405 • palustre 404 255 TrigonelJa monspoliaea . . . . 255 147 Trini a vulgáris . . . Trinius füve . . . . 147 Triticum 366 caninum . . . . 367 eristatum . . . . 367 glaucum . . . . 367 pinnatum . . . . 367 repens 366 silvaticum . . . . 367 366 Tubuliílorac (compositae) . 18 134 134 144 208 Saxífraga . . . . 208 Turritis glabra . . . . 188 Türempik 36 Tüskemag 134 Tüdőfü 116 Tussilago . 39 Farfara 39 Tyúkszem 120 Tyuktaraj 336 Typhaceae . . . . 399 Typha . . . . . . . 399 angustí folia . . . . 399 399

Umbelliferae . Ürczab

Útifű Urticaceae Urtica Utricularia

132 386 28 405 242 24 124 238 239 239 239 119 120

.

. . . .

.

. v V

Vajfű

simplicifolia

.

.

. . . . . . . . . . . . . . . . . .

U Uborka Ujjasmuhar Uritök Ulraus effusa

. . . .

131 395 130 240 240 240

. . 29*

377 97 54 . 54 . 54 . 54 • 55 . 53 • 132 . 55 • 55 . 56 • 55 . 55 • 55 . 56 • 5 • 31 • 244 . 206 . 40 153 342 342 342 73 , 74 74 . 74

Oldal

Oldal

orientale . phoeniceum phlomoides speciosum . thapsiforme Thapsus . . Verbena . . officinalis .

. . . .

. . . .

. . . . . . .

Veresgyiiru . . . Verto Verrelharmatozo fu Veronica . . . . Anagallis . arvensis . . Beccabunga Ghamaedrys foliosa longifolia officinalis orchidea

spuria verna

. .

. . . .

. . . .

.

. .

. . . . . . .

. . .

. . .

. . . . . . . .

Veselke Lantana Vicia angustifolia . . cassubica . . . cordata . . . .

.

Cracca 74 dumetorum . . . 75 Ervilia . 73 Faba 73 . 73 grandiflora . . . 73 hirsuta lathyroides . . . 90 monantha . . . 90 286 pisiformis . . . 153 114 sativa sepium . 6 79 tetrasperma . . 83 villosa 79 82 Vicsor . 80 Villarsia nymphoides . 80 Vinca 80 herbácea . . . 81 83 Vincetoxicum . . . officinale . . . 80 81 Viola 80 81 campestris . . . 82 80 . 79 82 láctea. mirabilis . . . • 81 81 persicifolia . . . 80 silvestris . . . 82 stagnina . . . 82 tricolor . . . . 340 . . . 293 Virágtalanok 56 Virnáncz 56 album 56 65 Vitis laciniata . . . 266 quinquefolia . . . 270 riparia 268 silvestris . . . 270

268 . 268 267 269 270 267 271 267 269 267 270 269 268 . 266 269 88 . 66 66 66 66 67 67 , 166 169 167 169 167 168 167 . 168 168 167 167 167 166 408 308

.

. . . .

. . . . .

.

. . . . . . • . . .

250 153 154 . 154 154 . 154

453 Oldal

vinifera Vörösrépa

154 229

W Waldsteinia geoides

281 281 X

Xanthium spinosum strumarium Xeranthemum annuum

. . . . . . . .

50 51 51 40 40

Z Zab

384

Oldal

Zanichellia palustris Zanót Záspa Zea Mays Zergefű Zygophylleae Ziliz

407 407 251 342 398 398 24 159 205 Zs

Zsálya Zsázsa Zsoltina Zsurlófélék Zsurló

95 183 44 408 408

TARTALOM. 1. Előszó és bevezetés V—XII 2. Esztergom megye és környéke flórájának ne­ mei Linnéé rendszere szerint osztályozva . . XII—XX 3. Esztergom megye és környéke növénycsaládainak rendszeres áttekintése 1—4 4. Esztergom megye és környéke növénycsaládai nemei és fajainak leírása 5—414 5. Esztergom megye nevezetesebb helyeinek föld­ rajzi fekvése és magassági adatai 415—420 6. Rövidítések magyarázata 421 7. A növénycsaládok, nemek és fajok latin és magyar nevei betűrendben 422—453

Sajtóhibák. 7. oldalon felülről "22. sorban Vajfü helyett olv. Pikrisz. 8. .. felülről 14. és 22. sorban Levélkéje helyett olv. levélkéi. 17. ., felülről 1. H. symosum helyett olv. H. cymosum. 24. „ felülről 5. sorban bóbitánál nem nélküliek helyett olv. bóbita nélküliek. 25. „ felülről 17. sorban S. erucifotius helyett olv. S. erucifolius. 25. ., felülről 20. sorban mellékpikkelyek helyett olv. mellékpikk ely éknél. 27. „ felülről 1. sorban campesores helyett olv. campestris. 28. „ felülről 5. sorban csucsosai helyett olv. csucsorai. 36. „ felülről 9. sorban Helembén helyett olv. Helembán. 53. ., felülről 19. sorban Aggastyánnál helyett olv. Agostyannál. 67. felülről 23. sorban Siriace helyett olv. Siriaca. 68. „ felülről 33. sorban Popónya helyett olv. Páponya. 71. „ alulról 5. sorban alsó kék helyett olv. alsók ék. 73. ,, 20. sorban kimaradt Neilreich szerint a Verbascum phlomoides válfaja és avval egye­ sítendő. 93. ,, felülről 19. sorban Thynus helyett olv. Thymus. 98. „ felülről 6. sorban Versicotor helyett olv. versicolor. 108. „ felülről 17. és 29. sorban féloldala helyett olv. féloldali. 111. „ alulról 4. sorban 3 metsz, helyett olv. 5 metszetű.

456 115. oldalon felülről 11. sorban fehérek helyett olv. feketék. 115. „ alulról 3. sorban hegyeken helyett olv. helyeken. 123. „ felülről 8. sorban (Tokcsány) helyett olv. (Tőkocsány.) 125. „ alulról 7. sorban egy éves helyett olv. egyenes. 133. „ felülről 22. sorban hordások helyett olv. bor­ dásak. 142. „ alulról 4. sorban Cynepium helyett olv. Cynapium. 160. „ felülről 8. sorban tövisek helyett olv. tövisesek. 163. „ alulról 3. sorban Amygdalnides helyett olv. amygdaloides. 173. „ felülről 4. sorban Rhocas helyett olv. Rhoeas. 201. „ utolsó sorban a nyugati r. helyett olv. a terü­ let nyugati r. 278. „ felülről 5. sorban simán helyett olv. sima. 225. „ felülről 2. sorban hasasak helyett olv. húsosak. 234. „ felülről 4. sorban Szulár K. helyett olv. Szulák K. 262. „ felülről 3. sorban ágas után kimaradt e szó: Szára. 265. „ felülről 11. és 20. sorban Csőrénél helyett olv. Csövénél. 292. „ felülről 1. sorban Fa helyett olv. Fű. 323. „ felülről 14. és 33. sorban közbülő helyett olv. közbelső. 403. „ felülről 11. sorban tojásdad-sertések helyett olv. tojásdad-szivesek. 411. „ felülről 13—14. sorban Lev. nyelesek kopaszak helyett olv. Levélnyelek kopaszak.