Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Magyar Közigazgatási Minőség Díj 2008
Jóváhagyta: Miskó Istvánné főigazgató
AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. IV. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI
Nyíregyháza, 2008. november 26.
4400 Nyíregyháza, Hősök tere 9. Postacím: 4401 Nyíregyháza, Pf.: 222 Telefon: (42) 594-010, (42) 594-015, Fax: (42) 594-011
ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. IV. NEGYEDÉVES MUNKAERŐGAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI
Bevezetés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) 2008-ban harmadik éve szerepel az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSz) eszköztárában, a PHARE időszakában kialakított Új Szolgáltatási Modell fontos elemét alkotva. Bevezetése jelentős előrelépést jelentett a munkaügyi szervezetek egyes szintjeinek stratégiai tervezése megalapozásában. A munkaügyi szervezet tevékenységének említett modernizációja kapcsán a kirendeltségek teljes körére kiterjesztett negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés célja, hogy gyors, részletes és aktuális munkaerő-piaci információkat nyerjünk a térség gazdasági szervezeteitől. A rendszeres (negyedévenkénti) adatszolgáltatás képet ad az előző három hónap munkaerőforgalmáról, a következő három hónap várható alakulásáról, valamint előrejelzi egy évre a létszámváltozás várható tendenciáját. A felmérés minden negyedévben egy olyan aktuális kérdéscsoporttal egészül ki (rotációs módon), amelyben a foglalkoztatási szolgálat a munkáltatók véleményére kíváncsi döntéseinek megalapozása érdekében. Jelen esetben arra kértünk választ a megkérdezett cégektől, hogy jellemzően mely forrásokból elégítik ki munkaerő-igényüket. A forrásokat igénybevétel gyakorisága szerint lehetett besorolni. 2008. október hónapban az Észak-alföldi régió munkaügyi kirendeltségei 1826 kérdőívet postáztak ki és 1346 (ebből a régióban értékelhető 1335 kérdőív) munkáltatótól kapták vissza az adatlapot, amelyben beszámoltak a rövid (+3 hó) és hosszabb távú (+12 hó) munkaerőgazdálkodási terveikről. A beérkezési arány: 73,7%, ami valamivel eredményesebb, mint az előző negyedévi 71,1%. Országosan ez az arány mindkét időszakban nyolctizedet tett ki. A régióban megkérdezett, és adatlapot kitöltő munkáltatók 39%-a Hajdú-Bihar megye (kiküldött 891 db, beérkezett 525 db, beérkezési arány: 58,9%) illetékességi területéhez tartozik, valamivel több mint egynegyede Jász-Nagykun-Szolnok megyében (kiküldött 403 db, beérkezett 373 db, beérkezési arány: 92,6%) működik. Szabolcs-Szatmár-Beregben (kiküldött 532 db, beérkezett 448 db, beérkezési arány: 84,2%) tevékenykedik a régióban válaszadók egyharmada. A KSH munkaerő-felmérése szerint 2008. II. negyedévében, régiós szinten a 15-74 éves népességből 578,1 ezer fő volt gazdaságilag aktív, mely 1,7 százalékkal volt kevesebb mint az előző év azonos időszaki. Az aktivitási arány hasonló időintervallumban az előző évi 51,1%-ról 50,4%-ra változott a régióban, ami országos szinten közel ugyanilyen mértékben – 0,6 százalékponttal – 54,3%-ra csökkent. Térségünkben a gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 15,6 ezer fős csökkenést mutatott és ez 2008. II. negyedévben 512,2 ezer fő volt, aránya 44,7%-nak felelt meg, ami jelentős mértékben elmarad az országos – szintén csökkenő – 50,2%-os rátától. A munkanélküliek 65,9 ezer fős száma 5,5 ezer fővel magasabb volt az előző évinél, arányuk 10,3%-ról 11,4%-ra módosult. Az országos adatokhoz viszonyítva mindkét évben – 3,3-3,8 százalékponttal – kedvezőtlenebb e mutató értéke. A gazdaságilag nem aktív 15-74 éves népesség 5,1 ezer fővel, 568,6 ezerre emelkedett egy év alatt. A KSH 2008. I. félévi intézményi munkaügyi statisztikája szerint a régióban alkalmazásban állók száma 294 ezer fő volt, ami az előző év azonos időszakához képest további 5,5 ezer fős csökkenést jelentett. Az Észak-alföldön alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete ugyanekkor 157 442 forint volt, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva valamivel kisebb
2
mértékben növekedett (6,6%) mint a hazai átlag (8,2%). Ez tovább növelte a térség és az országos átlagkeresetek közötti különbséget. Összehasonlító adatok, Észak-alföldi régió – ország Megnevezés Népesség számaa), 1000 fő 15-74 éves népesség számab), 1000 fő Gazdaságilag aktívak számab), 1000 fő Aktivitási arány b),% Foglalkoztatottakb), 1000 fő Foglalkoztatási ráta b),% Munkanélküliek b), 1000 fő Munkanélküliségi ráta b), % Alkalmazásban állók c), 1000 fő Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete c), Ft Nyilvántartott álláskeresők száma d), fő Nyilvántartott álláskereső pályakezdők száma d), fő
Régió
Ország
1 515 1 146,7 578,1 50,4 512,2 44,7 65,9 11,4 294,0 157 442 110 330 12 804
10 045 7 710,2 4 187,7 54,3 3 868,5 50,2 319,2 7,6 2 754,9 196 375 440 008 41 163
Régió az országos %ában 15,1 14,9 13,8 92,8 13,2 89,0 20,6 150,0 10,7 80,2 25,1 31,1
a) 2008. január 1-jén. b) A KSH munkaerő-felmérése alapján. 2008. II. negyedéves adatok. c) KSH 2008. I. féléves adat. A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt non-profit szervezetek székhely szerinti adatai. d) 2008. I-III. negyedéves átlag.
2008. június végén Észak-alföldi régiós székhellyel 242 888 gazdasági szervezetet regisztráltak, amelyek zöme (95,2%-a) vállalkozásként működött és növekedési üteme (80%) lényegesen meghaladta az országban számított átlagot (28,7%). Ezer lakosra a régióban 153 vállalkozás jutott, mely az országos átlagtól (152 db/ezer lakos, a külföldön működőkkel együtt) mindössze 1-gyel tér el a mezőgazdasági vállalkozások kényszerű növekedése következtében.
Nyilvántartott álláskeresők a régióban Az Észak-alföldi régióban 2008. egy-kilenc hónapjában átlagosan 110 330 fő álláskereső volt nyilvántartva, mely mintegy 6 400 fővel (6,2%-kal) magasabb létszám, mint az előző év azonos időszakában. Ez idő alatt a régió mindhárom megyéjében növekedett az álláskeresők száma. A létszámemelkedés és annak üteme is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legnagyobb (+3 300 fő; +6,9%). Az álláskeresők 46,5 százaléka (51 357 fő) Szabolcs-Szatmár-Beregben, valamivel több mint egyharmada (38 066 fő) Hajdú-Biharban és közel 19%-a (20 906 fő) Jász-Nagykun-Szolnok megyében rendelkezett állandó lakhellyel. A megyék közötti megoszlás egy év alatti változása nem jelentős. Az év egy-három negyedévében a régióban tovább romlott az álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele az előző év ugyanezen időszakához képest. A szakképzetlenek és ezen belül a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya is emelkedett egy év távlatában. Az összes álláskeresőn belül a szakképzettség nélküli álláskeresők részesedése 57,1%. A régióban az álláskeresők életkor szerinti összetétele a két év azonos időszakában alig változott. 2008. I-III. negyedévben a 23 533 fős, 26 évnél fiatalabb korosztály jelentette az 3
álláskeresők 21,3%-át, míg a másik, kiemelten kezelendő korcsoport – a 45 évnél idősebbeké – tette ki a foglalkoztatásban nem részesültek 25%-át (27 849 fő). Az álláskeresők nemenkénti vizsgálata azt mutatja, hogy a már megszokottnak megfelelően a férfiak voltak többen (58 753 fő, 53,3%), azonban a nők száma valamivel gyorsabb ütemben nőtt a tavaly azonos időszaki állományhoz képest. A vizsgált negyedévekben a régió álláskeresőinek döntő hányada (86,7%) fizikai foglalkozású volt, és egyre inkább csökken a korábban szellemi foglalkozásúként alkalmazottak száma a regisztrációban. 2008. I-III. negyedévében az Észak-alföldi régióban a pályakezdő álláskeresők száma havonta átlagosan 12 804 fő volt, mely 824 fővel, azaz 6,9%-kal meghaladta a 2007. év hasonló időszakának átlagát. Régiós szinten a pályakezdők aránya az álláskeresőkön belül 11,6 százalék volt, amely 0,1 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez az arány a megyéket tekintve jelentős szóródást mutatott: Hajdú-Biharban 11,3%, Jász-NagykunSzolnokban 8,2%, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb, 13,2% volt. 2008. első kilenc hónapjában átlagosan 40 248 olyan álláskereső volt a regisztrációban, akiket a munkaügyi szervezet tartósan nyilvántartásban lévőnek minősített a régióban. Ez a létszám azt jelenti, hogy a nyilvántartottak több mint egyharmada egy évnél is hosszabb idő óta nem jutott munkalehetőséghez. Számuk a 2007-es esztendő azonos időszakához képest 8 583 fővel, azaz 27,1%-kal emelkedett. 2008. első kilenc hónapjában az első alkalommal álláskereső státuszba kerültek létszáma az előző év azonos időszakához képest 13,5%-kal csökkent a régióban, így számuk a tavalyi 14 170 főről 12 263 főre mérséklődött. Ez úgy alakult ki, hogy az újonnan belépők száma 2008. január-szeptemberében mind a három megyében kevesebb volt, mint a korábbi esztendő azonos időszakában. A 2008. I-IX. havi átlagos adatok azt mutatják, hogy a régióban nyilvántartott álláskeresők közel 60 százaléka (65 938 fő) kapott valamilyen ellátást a munkaügyi központtól vagy a lakóhelye szerinti önkormányzatoktól. Ez a létszám 8,9%-kal magasabb, mint 2007. azonos időszakában, viszont az arányuk (58,3%) akkor is hasonlóan alakult. A különböző típusú (járadék és segély) álláskeresési ellátásban részesülők száma 22 938 fő volt ebben az időszakban, mindössze 10 fővel több, mint az előző év egy-kilenc hónapjában. A munkaügyi központtól ellátásban részesülők közel 70%-a járadék típusú, háromtizede pedig segély típusú ellátást kapott. Az önkormányzatok által adható rendszeres szociális segélyre 43 ezren szereztek jogosultságot, ez 5 376 fővel, azaz 14,3 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő foglalkoztatók összetétele A 2008. októberi negyedéves munkaerő-felmérésben a régióban résztvevő 1335 munkáltató kétharmada tartozott a mikro- és kisvállalkozások kategóriájába, valamivel több mint egynegyede létszám-kategóriáját tekintve közepes vállalkozás, mintegy 5%-a tartozott a nagyvállalkozások körébe. Összességében a felmérésben résztvevő szervezetek száma mindössze fél százalékát tette ki a KSH 2008. június 30-án kimutatott adatai szerinti régiós székhelyű regisztrált gazdasági szervezeteknek. A régió területén a felmérés időszakában a munkaerő-gazdálkodási adatlapot kitöltő cégek ágazati összetétele a korábban már megszokott arányoknak felelt meg. A válaszadók 28%-a tartozott a feldolgozóiparba, azon belül pedig a legtöbb adatszolgáltató (103 db, 7,7%) élelmiszer, ital, dohány-gyártással foglalkozik, 42 (3,2%) cég főtevékenysége textilgyártás és említésre méltó részarányt (50 db, 3,8%) képviseltek még a fémipari munkáltatók is. 4
A versenyszféra ágazatai közül jelentős hányadot képviselt a mezőgazdaság (10,7%) és a kereskedelem, javítás (18,4%) ágazatba tartozó szervezetek száma. 7% körüli arányt képviseltek még a válaszolók között az építőiparban tevékenykedők és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás adatszolgáltatói. A közszféra szervezetei közül az oktatási intézményekhez tartozó szervezetek 6%-os részaránnyal jelentek meg a régióban választ adó szervezetek között. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja a régióban a létszám adatok alapján
Nemzetgazdasági ág
Alkalmazásban állók Az NMF-ben szereplő száma a KSH cégeknél foglalkoz- Reprezentációs intézményi adatok* tatottak száma, arány, % szerint, 2008. szeptember 30. 2008. I. félév
Mezőgazdaság, vad-, erdőhalgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar Villamos-energia, gáz- gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, bérbeadás Közigazgatás, társadalombiztosítás Oktatás Egészségügy, szociális ellátás Egyéb szolgáltatás ÖSSZESEN
16 413 528 79 415
15 028 329 38 437
91,6 62,3 48,4
6 339 14 549 36 087
4 415 3 068 7 725
69,6 21,1 21,4
8 346
1 223
14,7
11 357 1 783 15 126
5 604 1 138 2 573
49,3 63,8 17,0
29 637 41 227 24 969 8 255 294 031
2 176 5 080 11 682 4 160 102 638
7,3 12,3 46,8 50,4 34,9
*Forrás: KSH – Tájékoztatási adatbázis
A KSH legutóbbi intézményi munkaügyi adatgyűjtése szerint az Észak-alföldi régióban alkalmazásban állók száma 294 ezer fő volt. A 2008. októberi felmérésünknél a térségben megkérdezett munkáltatók foglalkoztatták ennek a létszámnak több mint egyharmadát, majdnem 103 ezer főt. A létszámadatok figyelembevételével látható, hogy igen jelentős a mezőgazdaság (91,6%), az energiaipar (69,6%), és a pénzügyi közvetítés (63,8%) szervezeteinek ágazati reprezentációja. Megemlíthető még a bányászat 62,3%-os aránya is, bár a létszáma (329 fő) nem jelentős. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe a kirendeltségek a visszaérkező adatlapok számát tekintve a kis- és közepes vállalkozásokat vonták be. A foglalkoztatotti méret szerint a bevont létszám megoszlása azt mutatja, hogy a munkavállalók jelentős része – 85% – a közép- és nagy létszámot foglalkoztató munkáltatóknál van jelen. Nemzetgazdasági ágak szerint a felmérésbe bevont munkáltatóknál a létszám közel fele öt ágazatból – Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás (14,5%), Élelmiszer, ital, dohánygyártása (6,9%), Gép-, berendezés gyártása (7,3%), Kereskedelem, javítás (7,5%), valamint az Egészségügy, szociális ellátás (11,4%) területéről – került ki. 5
Mint ahogy a korábbi felméréseknél, a 2008. októberi adatfelvételnél is a régió megyéi közül a legtöbb munkavállalót (38,3%, 39 290 fő) a Hajdú-Bihar megyében tevékenykedő cégek alkalmazták. Jász-Nagykun-Szolnokban dolgozott az alkalmazottak valamivel kevesebb mint háromtizede (29 807 fő), Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig az egyharmada, 33 541 fő. Mindhárom megyében a létszám tekintetében legjelentősebb ágazat a feldolgozóipar, azonban részarányát tekintve nagy különbségek mutathatók ki. Az előző felmérésekhez hasonlóan Hajdú-Biharban sokkal inkább egyenletes eloszlás volt tapasztalható az egyes gazdasági ágak vonatkozásában: a feldolgozóipar és a mezőgazdaság foglalkoztatta a felmért létszám 2427%-át, 6-8 százalékuk tartozott a villamosenergia-, gáz- és vízellátás, a szállítás, kereskedelem és a közösségi szolgáltatás ágazataihoz. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei alkalmazottak több mint négytizede (43,1 és 44,9%-a) a feldolgozóiparban tevékenykedett. Mindkét megyében jelentős volt még az egészségügy, szociális ellátás területén dolgozók aránya (15%) is.
A következő három hónap várható tendenciái Az Észak-alföldi régióban felkeresett és választ is adó 1335 munkáltató közül 22,6% – a 2007. IV. negyedévihez hasonlóan – tervez létszámbővítést ez év végéig. A növekedést prognosztizáló 301 munkáltató több mint egyharmada a feldolgozóiparba, egy hetede pedig a kereskedelem, javítás ágazatba tartozik. A 2008. októberi felmérésben részt vevő szervezetek 57%-ánál várhatóan nem változik a statisztikai állományi létszám a megkeresést követő három hónapban, ez 760 munkáltatót jelent. A létszámmozgást nem tervező cégek szintén a feldolgozóipar (26,5%), kereskedelem, javítás (22,9%) ágazatokból kerültek ki. A felkeresett és számunkra adatokat szolgáltató szervezetek egy ötöde számol leépítéssel az elkövetkező három hónapban (274 munkáltató). A leépítést tervező cégek a mezőgazdaság (17,9%), feldolgozóipar (23,7%) és az építőipar (10,9%) ágazatokban tevékenykednek. A 3 hónap múlva várható ki- és belépési forgalom FEOR bontás szerint 750 600 450 300 150 0 -150 -300 -450 -600 -750 -900 -1050 -1200 -1350 -1500 -1650
792
fő 251
240
222 60
29 -34
-82
-120 -263
-186
351
362
82
-239 -610
Kilépő
Belépő -1436
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
-1644 8.
9.
FEOR besorolás: 1.:Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti, gazdasági vezetők. 2.:Egyetemi, főiskolai képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások. 3.:Egyéb felsőfokú, vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások. 4.:Irodai és ügyviteli jellegű foglalkozások. 5.:Szolgáltatási jellegű foglalkozások. 6.:Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások. 7.:Ipari és építőipari foglalkozások. 8.:Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők. 9.:Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások.
6
A felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek összességében 2008. év utolsó negyedévében – az előző évekhez hasonlóan – elsősorban a szezonalitás miatt csökkenő létszámgazdálkodással számolnak. Az általuk prognosztizált három hónap múlva várható létszám 2 225 fővel (belépő: 2 389 fő, kilépő: 4 614 fő) kevesebb, mint 2008. szeptember 30án, és ez jellemző az ágazatok többségére. A legnagyobb leépítési egyenleg (737 fő) a feldolgozóiparban várható, ez azonban nem éri el a 2%-os csökkenést. Számában (-595 fő) és ütemében (-27,4%) is a közigazgatás területén lehet fogyás, de jelentős létszámcsökkenéssel számolnak a munkáltatók a szezonális ágazatokban: a mezőgazdaság, építőipar és a közösségi szolgáltatás területén. FEOR szerint vizsgálva az Északalföldi régióban az adatfelvétel szerint három csoportban várható jelentős mértékű mozgás, azonban ezeknél mindkét irányban számottevő a ki- és belépők aránya: az összes felvétel egyharmada az ipari és építőipari foglalkozásoknál, 1415%-a a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők, valamint a szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozásoknál várható. A leépítés, kilépés ugyanezeket a foglalkozásokat érinti leginkább, körükből kerül ki az összes csökkenés nyolctizede. A régió munkaerő-piaci körzeteinek többségében (71%) a munkáltatók létszámleépítéssel számolnak 2008. év végéig, mindössze 9 területen várható az alkalmazottak számában valamilyen mértékű (0,3 és 6,1% közötti) bővülés. A felmérést követő három hónapon belül a legjelentősebb leépítési egyenleg Nyíregyháza és Debrecen vonzáskörzetében várható, míg ütemét tekintve a Létavértesi (-11%) és a Püspökladányi (-15%) kirendeltségek partnerei számolnak a legnagyobb csökkenéssel. Némiképp kiemelkedő (5-6%-os) létszámbővülés várható Törökszentmiklós (+152 fő) és a Csenger (+44 fő) környéki munkáltatóknál. (A 3 hónap múlva várható tendenciák megjelenítése térképen a 1. sz. mellékletben található.)
Az egy év múlva várható tendenciák Egy éves távlatban – mivel itt nem játszik közre a szezonalitás –, kevésbé voltak pesszimisták a felmérésben résztvevő adatszolgáltatók. Mindössze -1,2%-os, -1201 fős létszámcsökkenési egyenleggel számoltak. A 2009. szeptember 30-ig várható létszámmozgások kirendeltségenként alacsonyabb határok között mozognak, mint a +3 hónapos viszonylatban. A leginkább (-5,4%) a nyíregyházi térség munkáltatói prognosztizáltak létszám-leépítési ütemmel, míg Törökszentmiklós és Polgári vonzáskörzetében egytizedes növekedésről számoltak be az adatszolgáltatók. (Az egy év múlva várható tendenciák megjelenítése térképen a 2. sz. mellékletben található.)
A korábbi negyedévekben jelzett mozgások összevetése a tényleges helyzettel A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont és választ is adó cégek száma negyedévről-negyedévre állandóan változik, így az összehasonlítás az előző időszakokhoz régiós szinten nem mutat valós képet. A 2007. októberi felmérésben résztvevő 1 304 munkáltató úgy gondolta, hogy 2008. szeptember 30-án várható létszáma 111 438 fő lesz. Ezzel szemben a jelenlegi felmérésnél a 31-gyel nagyobb számú adatszolgáltató ennél jóval kevesebb – 102 638 fő – statisztikai állományi létszámot tartott nyilván a III. negyedév zárónapján.
7
A felmérésbe vont válaszadóknál alkalmazott létszám összevetése az előző évben tervezett létszámmal, főbb ágazatok szerint 2007. 10. tizenkét hónap múlva várható Gazdasági ág
létszám fő
Mezőgazdaság, vad-, erdőhalgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar Villamos-energia, gáz- gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés, ingatlanügyletek, bérbeadás Közigazgatás, társadalombiztosítás Oktatás Egészségügy, szociális ellátás Egyéb szolgáltatás ÖSSZESEN
2008. 10. jelenlegi
megoszlása, %
fő
megoszlása, %
8 944 322 44 601
8,0 0,3 40,0
15 028 329 38 437
14,6 0,3 37,4
4 222 2 978 8 311
3,8 2,7 7,5
4 415 3 068 7 725
4,3 3,0 7,5
1 260
1,1
1 223
1,2
6 126
5,5
5 604
5,5
5 296 1 255 11 456 12 684 3 983
4,8 1,1 10,3 11,4 3,6
3 711 2 176 5 080 11 682 4 160
3,6 2,1 4,9 11,4 4,1
111 438
100,0
102 638
100,0
Az adatszolgáltatói kör változása miatt inkább a statisztikai létszám összetétele tekinthető valósnak. A két időszak között növekedett a mezőgazdaságban dolgozók részaránya, ami a feldolgozóipar és az oktatás alkalmazottainak csökkenésével járt együtt. 2008. júliusában az 1 271 adatszolgáltató optimistán nyilatkozott három hónapos létszámgazdálkodásáról, 102 950 fő alkalmazását prognosztizálták 2008. szeptember 30-ára, ami ezer fős bővülést jelentett. Ez év IV. negyedévében a jóval több választ adó munkáltató majdnem ennyi – 102 638 fős – statisztikai állományi létszámmal oldotta meg feladatait.
A kirendeltségek fő munkáltatói kapcsolatai A kirendeltségek munkáltatói kapcsolata a régióban működő foglalkoztatók minden nemzetgazdasági ágára kiterjed, ami alapvetően a munkahelyek feltárása, munkaerő-igények fogadása és azok kielégítése területén jelentkezik. Emellett fontos szempont még a széleskörű munkaerő-piaci információ biztosítása, tájékoztató jogszabályváltozásokról, foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményekről és támogatásokról, munkaerő-piaci adatok biztosítása pályázatokhoz. Természetesen a kirendeltségek konkrét munkáltatói kapcsolata lényegesen bővebb, mint a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont foglalkoztatók köre, és évente ez még kiegészül a rövid távú munkaerő-piaci prognózis felvétellel is, amelybe lehetőség szerint más munkáltatói kört vonunk be és lényegesen bővebb információ nyerését teszi lehetővé.
8
A keresett és túlkínálati foglalkozások bemutatása A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lehetőséget ad a kirendeltségi munkatársaknak az elkövetkező 3 hónap munkaerőmozgásának megismerésére. A választ adó szervezetek megjelölik azokat a szakmákat, amelyeknél létszámcsökkentést, vagy létszámbővítést terveznek. Jellemző felvételi és leépítési várakozások Észak-alföldön (2008. IV. negyedév) változás (fő)
-400 -500
4 -15
0
egyéb erdőgazd. -68 fogl.
-64
tartósítóipari munkás
-235
mezőg- gépjav.
húsfeldolgozó -35
-52
egyéb fémmegm. -59
hegeszto, lángvágó
-14
-16
7
39
82
74
40
100 66
47
-309 szabó-varrónő
belépő fő
kőműves -60
-88
munkaerő-piaci szolg. fogl. -88
autóbuszvezető -54
12
-9
0
6
mezőg. gépvezető -65
-59
-48
lakatos -54
51
34
-3 -45
egyéb feld. gépek kez. -79
gyártósori -71 összeszerelő
eladó -79
-34
-32
100 53
szakasszisztens
-300
-63 tehergépkocsivezető -102
-200
felsofokú tanár
-100
39
39
11
0
116
62
90
108
100
81
egyenleg (fő) 200
142
200
-100 -200 -300 -400
kilépő fő
-500 -669
egyenleg -600
-600
-630
-700
-700
Az előre jelzett be és kilépő forgalom a régióban több száz munkakört érint, mindkét irányú munkaerőmozgás a legtöbb esetben 50 fő alatt várható. A régióban összességében a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozásokat leszámítva 18 olyan foglalkozást jelöltek meg a munkáltatók, ahol vagy a belépők, vagy a kilépők létszáma meghaladja az 50 főt. Ez év utolsó negyedévében jelentős nagyságrendű – 100 fő fölötti – belépés várható a felsőfokú oktatók és a hegesztő, lángvágók körében, bár kis mértékű leépítés is várható mindkét csoportban, de a pozitív egyenleg így is 100 fő körül marad. 309 fős leépítés várható a szabó-varrónők körében, és jelentős létszámot (-669 fő) épít le az élelmiszeripar tartósítóipari munkásokból, ami a szezonális munka megszűnésével magyarázható.
A régió álláskínálatának bemutatása Az ÁFSz Munkaerő-piaci helyzetkép című havi kiadványa alapján az Észak-alföldi régió kirendeltségein 2008. első kilenc hónapjában 53 ezer állásbejelentés történt, ami az országos 17,2%-ának felelt meg. Addig, amíg hazai átlagban az időszak folyamán bejelentett álláshelyek száma közel 4%-kal csökkent, addig a térségünkben tevékenykedő munkáltatók 3,3%-kal több bejelentést tettek. A régió munkaerő-piaci elmaradását jelzi, hogy az úgynevezett piaci álláshelyek aránya az össz bejelentésből 43,8%-ot tett ki, míg országos szinten ez az arány megközelítette a kétharmadot. Ez azt jelenti, hogy az Észak-alföldi vállalkozások nagyobb hányada kénytelen a munkaügyi központ támogatását igénybe venni üres álláshelyeinek betöltésére, mint az ország más területein.
9
A hónap folyamán bejelentett álláshelyek összege 2008. I-III. negyedév Hónap folyamán bejelentett álláshelyek száma
Terület
Változás az előző évhez képest
Bejelentett nem támogatott álláshelyek
Aránya az összes bejelentésből %
főben
%-ban
főben
309 539
-11 809
96,3
201 017
64,9
53 365
1 694
103,3
23 388
43,8
15 333
-113
99,3
9 221
60,1
15 245
1 601
111,7
9 800
64,3
22 787 206 Forrás: Munkaerő-piaci helyzetkép – ÁFSz adatai 2007-2008
100,9
7 035
30,9
Országos Észak-Alföld Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg
A régióban a munkáltatók által felajánlott üres álláshelyek több mint négytizede a SzabolcsSzatmár-Bereg megyében tevékenykedő cégektől származik, a másik két megye részesedése 29% körüli. A változásokat megvizsgálva megállapítható, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt a legnagyobb a növekedés az előző évhez képest (11,7%), míg a régiós átlagtól leginkább a Hajdú-Bihar megyei enyhe csökkenő ütem maradt el.
Egyéb, a régió munkáltatói kapcsolataival, azok fejlesztésével összefüggő információk ¾ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretén belül a 4. számú – változó tartalmú – kérdésnél információt kértünk az adatszolgáltatóktól arra vonatkozóan, hogy a szervezet jellemzően mely forrásokból elégíti ki munkaerő-igényét. A felsorolt lehetőségek közül az igénybevétel gyakoriságát kellett megjelölniük az adatszolgáltatóknak. Munkaerő-igény kielégítésének módja Megnevezés Hirdetés útján Pályázatokkal Munkaügyi kirendeltségek segítségével Informális csatornákon keresztül* Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül Interneten keresztül Belső meghirdetéssel, átcsoportosítással Egyéb forrásból
Nem válaszolt
Soha
Alkalmanként
Gyakran
Összes válaszoló
327 376
402 531
407 323
199 105
1 335 1 335
175 344
111 210
498 549
551 232
1 335 1 335
410 400
839 785
61 117
25 33
1 335 1 335
387 1 034
419 268
450 25
79 8
1 335 1 335
*Család, rokonok, kollégák.
A régióban a felmérésben résztvevő munkáltatók mintegy 25-30%-a nem választott a felsorolt válasz lehetőségek jó részére. A felmérés adatai szerint a legnépszerűbb módja a munkaerő-kielégítésének a munkaügyi kirendeltségek segítségével történik. A válaszadók több mint egyharmada fordul alkalmanként a munkaügyi központhoz üres 10
álláshely betöltése érdekében, több mint négytizedük pedig gyakran kér munkatársainktól segítséget. 30-40% között volt az adatszolgáltatók között olyan cég, amelyik alkalmanként a hirdetést, az informális csatornákat, vagy a belső átcsoportosítás lehetőségét választja munkaerő-kielégítésének módjaként. A régió mindhárom megyéjében a munkaügyi kirendeltségek segítségét tartják elsődlegesnek a munkáltatók a munkaerő-igényük megoldására. Alkalmanként azért igénybe vesznek informális csatornákat és belső kapacitásukat is mozgósítják. ¾ A munkaügyi kirendeltségek szöveges elemzései tartalmazzák a közeljövőben tervezett és az előző negyedévben szervezett munkáltatói rendezvények, állásbörzék leírását, bár a IV. negyedévben a szokásosnál kevesebb alkalmat sorolnak fel. A rendezvényeken tájékoztatják a partnereket a jogszabályi változásokról, valamint a támogatási és pályázati lehetőségekről. Ugyancsak több kirendeltség jelezte, hogy a munkáltatók részére tájékoztatást nyújt „Hírlevél” formájában a munkaerő-piaci helyzetről, a pályázati, képzési lehetőségekről. A kirendeltségek ügyfélvárójában elhelyezett terminálokon megtekinthetők az ÁFSZ álláskínálatai, a szervezés alatt álló tanfolyamok listája, aktuális szervezeti hírek, információk. ¾ Az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ honlapjának elérhetősége: http://earmk.afsz.hu, ahol a munkáltatók és befektetők rendszeresen tájékozódhatnak az aktuális pályázati lehetőségekről, egyéb fontos munkaerő-piaci információkról. ¾ Jelenleg az Észak-alföldi régióban az alábbi időszerű feladatok végrehajtására kerül sor: • • • • • • • •
TÁMOP 1.1.1 "Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése" – a TÁMOP Iroda munkatársai folyamatosan részt vesznek a kirendeltségek által szervezett munkáltatói fórumokon. Az Esély Innovációs Közalapítvány pályázatának véleményezése. "Egyedül nem megy" program – képzési szakasz indítása 2008.10.01-től. "Segítő pedagógus" program – foglalkoztatási szakasz indítása 2008.10.01-től. A 2009. évi képzési terv előkészítése. TÁMOP 1.1.2. program aktuális feladatai – megállapodásokban foglaltak végrehajtása. Felkészülés az új típusú közszolgálati teljesítmény-értékelés bevezetésére – részvétel belső képzésen, munkatársak tájékoztatása. 2008. decemberében régiós szakmai napokon kerül megtárgyalásra a rehabilitációs eljárás jogszabályi hátterének ismertetése, az eljárásrend alkalmazásával kapcsolatos kérdések.
Szolnok, 2008. november 26.
Készítette: Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tervezési, Elemzési, Kontrolling és Minőségirányítási Főosztály
Pappné Benson Mária elemző
11
1. sz. melléklet
3 hónap múlva várható munkaerő-változás százalékban
Kisvárdai Vásárosnaményi Baktalórántházi Fehérgyarmati Nyíregyházi Mátészalkai Hajdúnánási Csengeri
Tiszavasvári
Régiós átlag: -2,2% Polgári
Nagykállói Hajdúböszörményi Hajdúhadházi
Balmazújvárosi Tiszafüredi
Jászberényi
Debreceni
Vámospércsi
Hajdúszoboszlói Kunhegyesi
Létavértesi
Karcagi
Szolnoki
Püspökladányi
Törökszentmiklósi
Berettyóújfalui Biharkeresztesi
Jelmagyarázat: (%) - 3,1 alatt - 3,1 - - 0,1 0,0 - 3,0
Mezotúri Komádi
Kunszentmártoni
Nyírbátori
3,1 felett
2. sz. melléklet
12 hónap múlva várható munkaerő-változás százalékban
Kisvárdai Vásárosnaményi Baktalórántházi Fehérgyarmati Nyíregyházi Mátészalkai
Tiszavasvári
Régiós átlag: -1,2%
Hajdúnánási
Nagykállói
Polgári
Csengeri Nyírbátori
Hajdúböszörményi Hajdúhadházi Balmazújvárosi Vámospércsi Tiszafüredi
Jászberényi
Debreceni Hajdúszoboszlói
Kunhegyesi
Létavértesi
Karcagi
Szolnoki
Püspökladányi
Törökszent miklósi
Berettyóújfalui Biharkeresztesi
- 3,1 - - 0,1 0,0 - 3,0
Mezotúri Komádi
Kunszentmártoni
Jelmagyarázat: (%) - 3,1 alatt
3,1 felett
3. sz. melléklet
A 2008. IV. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek száma ágazatok és létszám-kategóriák szerint létszám-kategória TEÁOR A
Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás
B Halgazdálkodás C Bányászat D Feldolgozóipar Villamos energia, gáz és E vízellátás F Építőipar G Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, H vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, I távközlés J Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyek, gazdasági K szolgáltatás Közigazgatás, védelem, L kötelező társadalombiztosítás M Oktatás N Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi O szolgáltatás Összesen
Mikro db
Kis
%
db
Közép %
db
Nagy
%
db
Összesen
%
Db
%
23
7,3
66
11,6
47
12,3
7
9,7
143
10,7
-
-
-
-
1
0,3
-
-
1
0,1
1
0,3
1
0,2
2
0,5
-
-
4
0,3
60
19,0
154
27,2
126
33,1
34
47,2
374
28,0
-
-
6
1,1
14
3,7
6
8,3
26
1,9
28
8,9
54
9,5
13
3,4
1
1,4
96
7,2
104
33,0
107
18,9
31
8,1
3
4,2
245
18,4
23
7,3
25
4,4
7
1,8
-
-
55
4,1
11
3,5
23
4,1
9
2,4
6
8,3
49
3,7
3
1,0
9
1,6
5
1,3
1
1,4
18
1,3
39
12,4
34
6,0
17
4,5
-
-
90
6,7
1
0,3
11
1,9
12
3,1
1
1,4
25
1,9
8
2,5
22
3,9
45
11,8
1
1,4
76
5,7
5
1,6
18
3,2
25
6,6
10
13,9
58
4,3
9
2,9
37
6,5
27
7,1
2
2,8
75
5,6
315
100,0
567
100,0
381
100,0
72
100,0
1 335
100,0
4. sz. melléklet
A 2008. IV. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma ágazatok és létszám-kategóriák szerint létszám-kategória TEÁOR A
Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás
B Halgazdálkodás C Bányászat D Feldolgozóipar Villamos energia, gáz és E vízellátás F Építőipar G Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, H vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, I távközlés J Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyek, gazdasági K szolgáltatás Közigazgatás, védelem, L kötelező társadalombiztosítás M Oktatás N Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi O szolgáltatás kitöltetlennel együtt Összesen
Mikro db
Kis
%
db
Közép %
db
Nagy
%
db
Összesen %
db
109
7,1
1 726
12,3
4 820
12,3
8 208
-
-
-
-
165
0,4
-
-
165
0,2
6
0,4
30
0,2
293
0,7
-
-
329
0,3
322
21,1
3 925
41,9 38437
37,4
-
-
191
1,4
1 241
3,2
2 983
6,2
4 415
4,3
120
7,9
1 395
9,9
1 275
3,3
278
0,6
3 068
3,0
531
34,8
2 502
17,8
3 208
8,2
1 484
3,1
7 725
7,5
110
7,2
462
3,3
651
1,7
-
-
1 223
1,2
60
3,9
570
4,1
753
1,9
4 221
8,8
5 604
5,5
6
0,4
250
1,8
326
0,8
556
1,2
1 138
1,1
174
11,4
701
5,0
1 698
4,3
-
-
2 573
2,5
7
0,5
363
2,6
977
2,5
829
1,7
2 176
2,1
23
1,5
679
4,8
4 113
10,5
265
0,6
5 080
4,9
20
1,3
499
3,5
2 808
7,2
8 355
17,4 11 682
11,4
39
2,6
777
5,5
2 685
6,9
659
1 527
100,0 14070
27,9 14135
100,0 39148
36,1 20055
100,0 47893
17,1 14 863
%
1,4
4 160
14,5
4,1
100,0 102638 100,0
5. sz. melléklet
A 2008. IV. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő munkáltatók néhány jellemző statisztikai adata kirendeltségenként (fő) Kirendeltség Balmazújvárosi Berettyóújfalui Biharkeresztesi Debreceni Hajdúböszörményi Hajdúhadházi Hajdúnánási Hajdúszoboszlói Komádi Létavértesi Polgári Püspökladányi Vámospércsi Hajdú-Bihar Jászberényi Karcagi Kunhegyesi Kunszentmártoni Mezőtúri Szolnoki Tiszafüredi Törökszentmiklósi Jász-NagykunSzolnok Baktalórántházai Csengeri Fehérgyarmati Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Nyíregyházi Tiszavasvári Vásárosnaményi Szabolcs-SzatmárBereg Összesen
Statisztikai állományi létszám 3 hónap múlva 12 hónap múlva jelenlegi várható várható 1 276 1 213 1 252 2 480 2 472 2 531 371 355 369 17 989 17 592 17 486 2 931 2 894 2 866 1 455 1 484 1 484 2 569 2 543 2 500 6 170 5 987 5 983 558 584 585 410 365 396 358 380 394 2 127 1 808 2 017 596 615 617 39 290 38 292 38 480 7 698 7 740 7 760 2 568 2 554 2 511 1 845 1 827 1 855 1 166 1 139 1 163 2 626 2 523 2 570 9 750 9 737 9 703 1 632 1 637 1 732 2 522 2 674 2 777
Várható változás 3 hónap 12 hónap múlva múlva -63 -24 -8 51 -16 -2 -397 -503 -37 -65 29 29 -26 -69 -183 -187 26 27 -45 -14 22 36 -319 -110 19 21 -998 -810 42 62 -14 -57 -18 10 -27 -3 -103 -56 -13 -47 5 100 152 255
29 807 1 397 888 1 810 5 096 3 665 1 413 1 262 14 737 1 772 1 501
29 831 1 346 932 1 739 5 090 3 497 1 418 1 180 13 865 1 758 1 463
30 071 1 425 934 1 764 5 224 3 661 1 469 1 222 13 947 1 754 1 486
24 -51 44 -71 -6 -168 5 -82 -872 -14 -38
264 28 46 -46 128 -4 56 -40 -790 -18 -15
33 541
32 288
32 886
-1 253
-655
102 638
100 411
101 437
-2 227
-1 201
MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK
1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A PHARE TWINING (2004. február-2005. november) svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2005. III. negyedévétől kezdődően az Állami Foglalkoztatási Szolgáltatása (ÁFSz) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 167 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A KSH fogalmi rendszere Munkaerő-felmérés fogalmai - A gazdasági aktivitás A 15–74 éves népesség a vonatkozási héten végzett tevékenysége alapján az alábbi két csoportba sorolható: • gazdaságilag aktív népesség (rendelkezésre álló munkaerő, illetve munkaerő-kínálat); • gazdaságilag nem aktív (inaktív) népesség. Gazdaságilag aktív népesség: a népesség azon része, amelyik munkavállalóként, vagy munkakeresőként megjelenik a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag inaktív népesség: akik nem tartoznak sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek körébe. - Foglalkoztatottság A nemzetközi ajánlásokat követve a munkaerő-felmérés alapján foglalkoztatottnak tekinthető mindenki, aki a vonatkozási héten legalább egyórányi, jövedelmet biztosító munkát végzett (egyórás kritérium), vagy rendszeres munkájától csak átmenetileg volt távol. - Munkanélküliség A nemzetközi ajánlások szerint a munkanélküliség három kritérium egyidejű teljesülése esetén áll fenn. Ennek megfelelően a felvételben munkanélküliek azok a személyek, akik: • a vonatkozási héten nem dolgoztak, és nincs is olyan munkájuk, amelytől átmenetileg távol voltak; • aktívan kerestek munkát a kikérdezést megelőző négy hétben; • munkába tudnának állni két héten belül, ha találnának megfelelő munkát (rendelkezésre állás). 2. Az ÁFSz fogalmi rendszere - Álláskereső A jogszabály értelmében 2005. november 1-jétől az a személy tekinthető álláskeresőnek, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik (az EGT állampolgárok esetében akkor is teljesültnek kell tekinteni, ha Magyarországon csak engedély alapján végezhet munkát), és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb keresőtevékenységet nem folytat, és
5. az 1-4. alpontokban meghatározott körülményeiben bekövetkezett változást annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül bejelenti a munkaügyi központ kirendeltségének, 6. maga is aktívan keres munkahelyet, és 7. elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt, és 8. a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja, és 9. akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart (1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról). - Munkanélküliségi ráta (relatív mutató) A nyilvántartott álláskeresők tárgyhavi záró létszáma a tárgyévet megelőző év január 1-jei gazdaságilag aktív népesség %-ában. A nyilvántartott álláskeresők adatforrása a munkaügyi szervezet hivatalos nyilvántartása, míg a gazdaságilag aktív népesség számát évente a KSH megyesoros becslése adja. - Betöltetlen álláshelyek száma: A tárgyhónap zárónapján fennálló ismert álláshelyek, amelyeket a munkáltatók bejelentettek, illetve a munkaügyi kirendeltségek feltártak. A hónap során a nyilvántartásban megfordult álláshelyek száma általában meghaladja a zárónapit.
