Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ
Jóváhagyta: Miskó Istvánné főigazgató
AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2007. IV. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI
Nyíregyháza, 2007. november 26.
4400 Nyíregyháza, Egyház u. 13-15. Postacím: 4401 Nyíregyháza, Pf.: 222 Telefon: (42) 594-010, (42) 594-015, Fax: (42) 594-011
ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2007. III. NEGYEDÉVES MUNKAERŐGAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI
Bevezetés A munkaügyi szervezet tevékenységének modernizációja kapcsán a kirendeltségek teljes körére kiterjesztett negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés célja, hogy gyors, részletes és aktuális munkaerő-piaci információkat nyerjünk a térség gazdasági szervezeteitől. A rendszeres (negyedévenkénti) adatszolgáltatás képet ad az előző három hónap munkaerőforgalmáról, a következő három hónap várható alakulásáról, valamint előrejelzi egy évre a létszámváltozás várható tendenciáját. A felmérés minden negyedévben egy olyan aktuális kérdéscsoporttal egészül ki (rotációs módon), amelyben a foglalkoztatási szolgálat a munkáltatók véleményére kíváncsi döntéseinek megalapozása érdekében. Jelen esetben arra kértünk választ a megkérdezett cégektől, hogy melyeket használja az ÁFSZ szolgáltatásai és aktiváló eszközei közül. 2007. október hónap elején az észak-alföldi régió munkaügyi kirendeltségei 1714 kérdőívet postáztak ki és 1312 munkáltatótól kapták vissza az adatlapot (ebből értékelhető 1304 volt), amelyben beszámoltak a rövid (+3 hó) és hosszabb távú (+12 hó) munkaerőgazdálkodási terveikről. A beérkezési arány: 76,5%, gyakorlatilag az előző negyedévihez hasonló. Országosan ez az arány meghaladta a nyolctizedet. A régióban megkérdezett munkáltatók valamivel több, mint egyharmada Hajdú-Bihar megye (kiküldött 764 db, beérkezett 449 db, beérkezési arány: 58,8%) illetékességi területéhez tartozik, mintegy három tizede Jász-Nagykun-Szolnok megyében (kiküldött 397 db, beérkezett 385 db, beérkezési arány: 97,0%) működik, Szabolcs-Szatmár-Beregben (kiküldött 553 db, beérkezett 478 db, beérkezési arány: 86,4%) tevékenykedik a régióban válaszadók 36%-a. Összehasonlító adatok, Észak-alföldi régió – ország Megnevezés Népesség számaa), 1000 fő 15-74 éves népesség számab), 1000 fő Gazdaságilag aktívak számab), 1000 fő Foglalkoztatottakb), 1000 fő Foglalkoztatási ráta b),% Munkanélküliek b), 1000 fő Munkanélküliségi ráta b), % Alkalmazásban állók c), 1000 fő Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete c), Ft Regisztrált munkanélküliek és nyilvántartott álláskeresők száma d), fő Regisztrált pályakezdők és nyilvántartott álláskereső pályakezdők száma d), fő a)
Régió az országos %ában
Régió
Ország
1 525 1 151,7 588,2 527,8 45,8 60,4 10,3 302,5 147 793
10 066 7 719,7 4 239,4 3 942,5 51,1 296,9 7,0 2 777,6 181 544
15,2 14,9 13,9 13,4 89,6 20,3 147,1 10,9 81,4
103 912
427 254
24,3
11 980
40 023
29,9
2007. január 1-jén. b) A KSH munkaerő-felmérése alapján. 2007. II. n. éves adatok. c) KSH 2007. I. féléves adat. A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt non-profit szervezetek székhely szerinti adatai. d) 2007. I-III. negyedéves átlag.
3
A régió gazdasági aktivitásáról a KSH lakossági munkaerő-felmérésének adatai alapján alkothatunk képet. 2007 második negyedévében az 1151,7 ezer fős 15-74 éves népességéből 527,8 ezer fő volt foglalkoztatott (mintegy 10 ezer fővel több, mint előző negyedévben), 60,4 ezer fő – a felvétel fogalomrendszere szerinti – munkanélküli és 563,5 ezer fő gazdaságilag inaktív személy. Az adatokból látható, hogy az első negyedévhez képest jelentős javulás következett be a régióban az aktivitási létszám adatokat tekintve, de a mutatók területén is. Az 51,1%-os aktivitási arány mellett 10,3%-os munkanélküliségi ráta és 45,8%-os foglalkoztatási arány számítható. 2007. első negyedévében ugyanezek a mutatók sorrendben: 50,7%, 11,3% és 44,9%. A javulás ellenére foglalkoztatási helyzetet tükröző valamennyi régiós mutató kedvezőtlenebb volt az országos átlagnál. A KSH 2007. I. féléves adatai szerint a régióban bejegyzett, 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál valamivel több, mint 300 ezren álltak alkalmazásban, 1,4%-kal kevesebben mint egy évvel korábban. Ugyanekkor országos szinten gyakorlatilag stagnált az alkalmazotti állomány. Az év első hat hónapjának átlagában az alkalmazásban állók bruttó keresete a régióban 147793 forintot tett ki, ami az országos átlagnak alig több mint nyolctizede és előző év azonos időszakához számított indexe (106,5%) is alacsonyabb, mint a hazai átlag (107,9%). A régióban 2007. június 30-án regisztrált vállalkozások száma – 128533 – 3%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az országosan regisztrált vállalkozások alig több mint egy tizede található a régióban és változatlanul igen alacsony a vállalkozási aktivitás is: ezer lakosra 84 vállalkozás számítható, ami az országosnak 71%-át jelenti. Nyilvántartott álláskeresők a régióban Az Észak-alföldi régió nyilvántartott álláskeresőinek száma 2007 I-IX. hónapjában átlagosan 103912 fő volt, mely 12%-kal haladta meg az előző év hasonló időszakának állományát. A létszámbeli növekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (+5615 fő), míg a változás százalékban kifejezett üteme (13,7%) Hajdú-Bihar megyében volt a legnagyobb. A regisztráltak száma a megyékben a következőképpen alakult: Hajdú-Biharban 35812 fő, JászNagykun-Szolnok megyében 20043 fő, Szabolcs-Szatmár-Beregben 48057 fő. A régió munkáltatói 2007. első kilenc hónapjában összesen 51712 álláshelyet jelentettek be, ami több mint 10 ezerrel marad el az elmúlt év azonos időszaki bejelentéstől. Az új álláshelyek régiós számában bekövetkezett 17,2%-os visszaesésben jelentős szerepet játszott a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében bekövetkezett 5354 db-ot kitevő csökkenés. A vizsgált időszakban átlagosan 58013 fő szakképzetlen álláskereső szerepelt a nyilvántartottak között, 13,6%-kal több mint az előző év január-szeptemberében. Ezen a csoporton belül 2007 első kilenc hónapjában átlagosan 14,6%-os súllyal szerepeltek azok az álláskereső személyek, akik gimnáziumi érettségivel rendelkeztek, de a nagy többség változatlanul legfeljebb nyolc általánost végzett. Legrosszabb a helyzet Szabolcs-SzatmárBereg megyében, ahol az összes nyilvántartott álláskereső megközelítőleg hattizede nem rendelkezett semmiféle szakmai végzettséggel, de a másik két megyében is az álláskeresők több mint felére (Hajdú-Bihar-53,0%, Jász-Nagykun-Szolnok-52,6%) igaz ugyan ez. A tavalyi esztendő hasonló időszakának átlagához képest az egy éven túli álláskeresők létszáma régiós szinten ötödével, megyei szinten Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egynegyedével, Hajdú-Bihar megyében 15,8%-kal, és Jász-Nagykun-Szolnok megyében hetedével emelkedett. 4
A pályakezdő fiatalok egyrészt a gyakorlat, másrészt a szakképzettség hiánya miatt tartoznak a kedvezőtlenebb helyzetűek közé. 2007. I-IX. hónapjában átlagosan 11980 fő szerepelt régiós szinten a nyilvántartásokban, ez 868 fővel (7,8%-kal) jelentett magasabb létszámot 2006. azonos hónapjainak átlagához képest. Megyénként a pályakezdők álláskeresőkön belüli aránya igen eltérően alakult. Jász-Nagykun-Szolnok (8,0%) és HajdúBihar megyében (10,9%) a régiós átlag (11,5%) alatti volt, ugyanakkor Szabolcs-SzatmárBeregben 1,9 százalékponttal meghaladta azt. A régión belül általános probléma a humánerőforrás alacsony képzettsége, ami különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében aggasztó. Ezen túl nehezíti a foglalkoztathatóságot a nyolc általánost sem végzettek magas száma, ami a roma lakosság körében még jellemzőbb. Gondot jelent a folyamatosan növekedő munkaerő-kínálat miatt a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési nehézsége és ezt csak növelik a képzettségek strukturális problémái. Az egyre alacsonyabb munkaerő-kereslet a tartósan nyilvántartott álláskeresők számának növekedését eredményezte, akiknek a munkavállalási lehetőségeit a közhasznú munkák támogatásának bővítése jelentené. Összességében megállapítható, hogy a régióban mutatkozó foglalkoztatási korlátok a megyékben eltérő súllyal jelentkeznek. Ugyanakkor meglehetősen nagy a 31 kirendeltség közötti differenciáltság is. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő foglalkoztatók összetétele A régióban regisztrált vállalkozások 1%-a vett részt a negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérésben, ami 1304 szervezetet jelent. Az adatlapot kitöltő munkáltatók ágazati besorolása szinte alig változott az előző negyedévhez képest. A legtöbb válasz – 30% – a feldolgozóiparból érkezett. A versenyszféra ágazatai közül jelentős hányadot képviselt a mezőgazdaság (12%) és a kereskedelem, javítás (18%) ágazatba tartozó szervezetek száma. Említésre méltó nagyságrendűek voltak még a válaszolók között az építőiparban tevékenykedők (7%), míg a közszféra intézményei közül az oktatás területe volt jelentős (6%). A válaszoló cégek létszám-kategória szerinti összetétele ebben a negyedévben újra változott némiképp és az azt megelőző negyedévek arányaira hasonlított: a felmérésben résztvevők közel háromnegyede a kis- és közép-vállalkozásokhoz tartozott, ötöde mikrovállalkozásként üzemelt és mindössze 7 százalékuk tevékenykedett a kifejezetten nagyvállalati körben. A régiót alkotó három megye közül Jász-Nagykun-Szolnokban volt a legmagasabb válaszadók közül a kis- és közepes méretű vállalkozások száma (nyolctizedet meghaladó). A másik két megyében a létszám-kategória szerinti összetétel arányaiban szinte megegyezett. A KSH 2007. I. félévi intézményi munkaügyi adatgyűjtése szerint a régióban az alkalmazásban állók száma 302 ezer fő volt. A munkatársaink által megkérdezett munkáltatók foglalkoztatták ennek a létszámnak a 37%-át, 112 ezer főt (az előző negyedévi felmérésnél 35%, 105 ezer fő). A létszámadatok figyelembevételével látható, hogy a legjelentősebb – mintegy kétharmados – a bányászat és a villamos-energia, gáz- gőz- vízellátás ágazati reprezentációja, de a számottevő létszámot foglalkoztató mezőgazdaság (55%), feldolgozóipar (56%) és szállítás (57%) ágakba tartozó szervezetek munkatársai is magas hányadot képviselnek a KSH által nyilvántartott alkalmazottak közül.
5
A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja a régióban a létszám adatok alapján
Nemzetgazdasági ág
Mezőgazdaság, vad-, erdőhalgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar Villamos-energia, gáz- gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, bérbeadás Közigazgatás, társadalombiztosítás Oktatás Egészségügy, szociális ellátás Egyéb szolgáltatás ÖSSZESEN
Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi adatok szerint, 2007. I. félév
Az NMF-ben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma, 2007. szeptember 30.
Reprezentációs arány, %
16 887 480 79 527
9 269 320 44 203
54,9 66,7 55,6
6 615 15 542 35 402
4 310 2 997 8 149
65,2 19,3 23,0
8 298
1 265
15,2
10 848 1 773 18 044 30 801 41 774 27 803 8 745 302 536
6 150 688 4 402 1 940 11 464 12 801 4 046 112 004
56,7 38,8 24,4 6,3 27,4 46,0 46,3 37,0
Jelentős különbséget mutat a válaszadó munkáltatók és a náluk alkalmazásban állók létszámának nemzetgazdasági összetétele: a feldolgozóipar foglalkoztatta 2007. szeptember 30-án a felmérésbe vont cégek alkalmazottainak négytizedét. Egy tizednél magasabb hányadot képviselt az oktatás és az egészségügy ágakba sorolt cégek létszáma, de 5 ezret (5%-ot) is meghaladó létszámot alkalmaztak a mezőgazdaság, a kereskedelem, javítás és a szállítás területén tevékenykedő szervezetek. A felmérésben résztvevő cégeknél foglalkoztatott 112 ezer fő 34%-a a közép-, valamivel több mint fele pedig a nagyméretű szervezeteknél állt alkalmazásban. Amíg a válaszadók kétharmada tartozott a mikro- és kisvállalkozások körébe, addig a felmérésbe bevont cégek alkalmazottainak mindössze 14%-a dolgozott ilyen kategóriájú szervezetnél. A jelenlegi felmérésnél kissé változott a régióban válaszoló cégek alkalmazotti létszámának megyék közötti megoszlása. Amíg 2007. június 30-án a negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérés kérdéseire válaszoló cégek statisztikai állományi létszámának valamivel több, mint egyharmada Hajdú-Bihar, 31%-a Jász-Nagykun-Szolnok, 36%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében állt alkalmazásban, addig sorrendben ez az arány 38, 29 és 33%-ra változott a III. negyedév végére. Ágazati összetételét tekintve mindhárom megyében a feldolgozóipari cégek létszáma volt a legjelentősebb. Hajdú-Bihar megyében számottevő – közel egyötöd – részt képviseltek még az oktatási intézmények dolgozói, JászNagykun-Szolnok megyében az egészségügy, szociális ellátás területén tevékenykedők (15%), Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig az egészségügy (14%) mellett a kereskedelem, javítás (11%) ágazat alkalmazottai.
6
A következő három hónap várható tendenciái A régióban felkeresett és választ is adó 1304 cég közül 23% tervez létszámbővítést a megkérdezést követő három hónapon belül. A növekedést prognosztizáló 300 munkáltató több mint négytizede a feldolgozóiparba, egy hatoda pedig a kereskedelem, javítás ágazatba tartozik. A 2007. októberi felmérésben részt vevő szervezetek 56%-ánál várhatóan nem változik a statisztikai állományi létszám a megkeresést követő három hónapban, ez 734 munkáltatót jelent. A létszámmozgást nem tervező cégek elsősorban a feldolgozóipar (28,5%), kereskedelem, javítás (22%), valamint a mezőgazdaság (11%) ágazatokból kerültek ki. A felkeresett és számunkra adatokat szolgáltató szervezetek egy ötöde leépítéssel számol az elkövetkező három hónapban (270 munkáltató). A leépítést tervező cégek a mezőgazdaság (17%), feldolgozóipar (25%), építőipar (11%) ágazatokban tevékenykednek. A IV. negyedévi felmérés eredményeként megállapítható, hogy a megkérdezett munkáltatók meglehetősen pesszimistán látják 2007. év utolsó negyedévének létszámgazdálkodását. Az általuk prognosztizált három hónap múlva várható létszám 1791 fős csökkenést jelent (belépő: 2047 fő, kilépő: 3838 fő) és ez jellemző az ágazatok többségére. Számában (670 fő) és ütemében (-34,5%) is a legnagyobb leépítési egyenleg a közigazgatás területén várható, de jelentős létszámcsökkenés lehet a szezonalitással leginkább érintett mezőgazdaság, feldolgozóipar és építőipar területén. A felmérést követő három hónapon belül a várható létszámcsökkentési egyenleg az egyes FEOR csoportokat különbözőképpen érinti. A közel 1800 fős leépítés majdnem fele szakképzetlen munkavállalókra vonatkozik, 30%-a érinti az ipari és építőipari foglalkozásúakat, hetedét pedig a mezőgazdasági dolgozók alkotják. A 3 hónap múlva várható ki- és belépési forgalom FEOR bontás szerint 700 fő
596 419
450 200 -50
97
38 -39
-300
-101
133
-142
423
210 76
55
-117
-207 -338
-550 Kilépő
-800
-497
Belépő
-1050 -1272
-1125
-1300 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
1.:Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti, gazdasági vezetők. 2.:Egyetemi, főiskolai képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások. 3.:Egyéb felsőfokú, vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások. 4.:Irodai és ügyviteli jellegű foglalkozások. 5.:Szolgáltatási jellegű foglalkozások. 6.:Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások. 7.:Ipari és építőipari foglalkozások. 8.:Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők. 9.:Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások.
2007. októberi negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréskor a régió három megyéjében különböző módon gondolkoztak a bevont szervezetek a három hónap múlva 7
várható létszámmozgásról. A Jász-Nagykun-Szolnok megyében tevékenykedő munkáltatók összesített terveiben 94 fős növekedés mutatkozott. Hajdú-Biharban mérsékeltebb (98,8%), míg Szabolcs-Szatmár-Beregben ennél magasabb ütemű (96,2%) létszámcsökkenés várható ez év végéig. A kirendeltségi körzetek többségében a foglalkoztatók a létszám kisebb mértékű (3%nál kevesebb) csökkenését jelezték a felmérést követő három hónapos időszakban, 7 térségben némi (0,2-2,9% között) létszámbővülés várható. A régiós szintű 1791 fős létszámcsökkentési egyenleg kialakulásában a debreceni (-174 fő), a hajdúszoboszlói (-129 fő), a baktalórántházi (-166 fő), a kisvárdai (-139 fő), a nyírbátori (-135 fő) és a nyíregyházi (-728 fő) területek munkáltatóinál várható csökkenés játszik jelentős szerepet. (A 3 hónap múlva várható tendenciák megjelenítése térképen a 1. sz. mellékletben található.) Az egy év múlva várható tendenciák A munkáltatók beérkezett válaszai alapján megállapítható, hogy egy év elteltével valamivel optimistábban látják helyzetüket, bár így is kis mértékű – 0,5%, -566 fő – létszámcsökkenéssel számolnak a régióban. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében továbbra is jelentős – ezer főt meghaladó – csökkenés várható jövő év végéig, azonban a másik két megyében több alkalmazottal kívánják megoldani feladataikat az adatszolgáltatók. A létszámváltozási várakozások alakulása gazdasági áganként, egy év távlatában is változatos képet mutat. A szerény részt képviselő bányászat minimális emelkedéssel számol, a bevont munkáltatók létszámának négytizedét alkalmazó feldolgozóipar kis mértékben – nem egészen 1%-kal –, a kereskedelemben tevékenykedők 2%-kal, míg az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás cégei 4,5%-kal fogják növelni létszámukat. Egy éves időtávot tekintve a kirendeltségi körzetek felében létszámbővüléssel számolnak a felmérésbe bevont munkáltatók. Közülük is a legjelentősebb növekedés Debrecen (473 fő) és Szolnok (236 fő) vonzáskörzetében várható, míg Szabolcs-SzatmárBereg megye területén három kirendeltség által bevont munkáltatók jelentős létszámcsökkentést terveznek: Baktalórántháza környékén 124 fős, Kisvárda térségében 365 fős, a nyíregyházi körzetben 628 fős leépítéssel számolnak ezen a tágabb időtávon az adatszolgáltatók. (Az egy év múlva várható tendenciák megjelenítése térképen a 2. sz. mellékletben található.) A korábbi negyedévekben jelzett mozgások összevetése a tényleges helyzettel Az egyes negyedéves felmérések összehasonlítása az előzőhöz régiós szinten nem mutat valós képet a válaszadók számának és összetételének folyamatos változása miatt. Amíg 2006. októberében 1170 munkáltató válaszolt a feltett kérdésekre, addig ez év tizedik hónapjában 1304 szervezet vett részt a felmérésben. A gazdasági ágak szerinti összevetésből látható, hogy összetételében nincs nagy különbség a két időszakban résztvevő cégek tevékenysége között. A 2006. októberi felmérésnél a megkérdezett munkáltatók tizenkét hónap múlva várható létszámként 105493 főt prognosztizáltak. Ezzel szemben – természetesen a válaszadók számának növekedése következtében is – 2007. szeptember 30-án 112004 főt alkalmazott a 11,5%-kal bővülő adatszolgáltatói kör. A két felmérésből adódó létszám gazdasági ág szerinti összetételére jellemző, hogy 43%-ról négytizedre csökkent a feldolgozóipar részaránya. A jelenlegi felmérésben a tervezetthez képest jelentős számú növekedés következett be a villamos-energia, gáz- gőz-, vízellátásnál (adatszolgáltató növekedés: 1, létszámbővülés: 1569 fő), a kereskedelem, javítás területén (adatszolgáltató növekedés: 42, létszámbővülés: 1502 fő), a szállítás gazdasági ágba sorolt cégeknél (adatszolgáltató növekedés: 16, létszámbővülés: 8
1679 fő) és az oktatási intézményeknél (adatszolgáltató növekedés: 21, létszámbővülés: 1077 fő). A felmérésbe vont válaszadóknál alkalmazott létszám összetétele főbb ágazatok szerint 2006. 10. tizenkét hónap múlva várható Gazdasági ág
létszám száma, fő
Mezőgazdaság, vad-, erdőhalgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar Villamos-energia, gáz- gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés, ingatlanügyletek, bérbeadás Közigazgatás, társadalombiztosítás Oktatás Egészségügy, szociális ellátás Egyéb szolgáltatás ÖSSZESEN
2007. 10. jelenlegi létszám
megoszlása, %
száma, fő
megoszlása, %
9 576 291 45 465
9,1 0,3 43,1
9 269 320 44 203
8,3 0,3 39,5
2 741 2 804 6 647
2,6 2,7 6,3
4 310 2 997 8 149
3,8 2,7 7,3
968
0,9
1 265
1,1
4 471
4,2
6 150
5,5
4 472 1 436 10 387 12 392 3 843
4,2 1,4 9,8 11,7 3,6
5 090 1 940 11 464 12 801 4 046
4,5 1,7 10,2 11,4 3,6
105 493
100,0
112 004
100,0
A 2007. júliusi felméréshez képest a válaszadók száma mindössze 3 munkáltatóval növekedett. Ez év nyarán az 1301 adatszolgáltató 105557 fős létszámot prognosztizált 2007. szeptember 30-án várható statisztikai állományi létszámként, ami a jelenlegi felmérésnél 112004 fős létszámként realizálódott, vélhetően a válaszadók számának növekedése miatt is. A kirendeltségek fő munkáltatói kapcsolatai A kirendeltségek munkáltatói kapcsolata a régióban működő foglalkoztatók minden nemzetgazdasági ágára kiterjed, ami alapvetően a munkahelyek feltárása, munkaerő-igények fogadása és azok kielégítése területén jelentkezik. Emellett fontos szempont még a széleskörű munkaerő-piaci információ biztosítása, tájékoztató jogszabályváltozásokról, foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményekről és támogatásokról, munkaerő-piaci adatok biztosítása pályázatokhoz. Természetesen a kirendeltségek konkrét munkáltatói kapcsolata lényegesen bővebb, mint a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont foglalkoztatók köre, és évente ez még kiegészül a rövid távú munkaerő-piaci prognózis felvétellel is, amelybe lehetőség szerint más munkáltatói kört vonunk be és lényegesen bővebb információ nyerését teszi lehetővé.
9
A keresett és túlkínálati foglalkozások bemutatása A munkaerőpiac megismerése érdekében a kérdőív lehetőséget adott a felmérésbe bevont munkáltatóknak arra, hogy a következő három hónap folyamán az általuk felvételre, illetve leépítésre kerülő alkalmazottak számát szakmák szerinti bontásban is megjelöljék. Jellemző felvételi és leépítési várakozások Észak-Alföldön (2007. IV. negyedév) 130
150 53
150
67
51 11
4
17
0
0
0 -56
-38
-81
-83
-58
-68 -192
egyenleg (fő)
-300
-150
változás (fő)
-150
-554
felvétel +3 hó leépítés +3 hó egyenleg
-450
-300
-450
-600 eladó
egyéb erdőg. foglalkozások
gyártósori összeszerelő
mg. erőgépvez., kezelő
tehergk. vez.
tartósítóip. munkás
sütő-, tésztaip. munkás
lakatos
-600
A 2007. októberi felmérés során 8 olyan szakmát (a szakképzetlen fizikai munkaköröket nem számítva) regisztráltunk, amelyeknél a régió adatszolgáltatói 50 főnél több létszámnöveléssel, vagy leépítéssel számolnak három hónapon belül. Természetesen ezek egyenlege nem minden esetben éri el a ±50 főt. Az egyenlegek alakulásánál a tapasztalat az, amennyiben a munkáltatók bizonyos szakmákból valamilyen irányú létszámmozgást terveznek három hónapon belül, ugyanazt jelölik meg ellenkező előjellel is, valamint régiós szinten a térbeli távolságok miatt is lehetnek ki- és belépési átfedések. Az egyes szakmák iránti igény alakulásában jelentős szerepet játszik a szezonalitás. Az előző negyedévvel ellentétben most – év végéig – az élelmiszeriparnál tapasztalható jelentős, 554 fős (tartósítóipari munkás) leépítés. Ebben a negyedévben várhatóan a kereskedelmi eladók körében lesz magasabb a felvételre tervezett (130 fő) létszám, mint a valamilyen okból kilépők (68 fő) száma. A régió álláskínálatának bemutatása 2007. január-szeptember hónapjaiban, az Észak-alföldi régióban több mint 50 ezer álláshelyet jelentettek be a munkaügyi kirendeltségek munkatársaival kapcsolatban álló munkáltatók. Ennek 45%-a nem támogatott álláshelyre történt, ami lényegesen eltér az országos tendenciától, mivel hazai átlagban a bejelentett álláshelyek között ennél jóval magasabb hányadot – kétharmadot – tett ki az un. piaci álláshelyek aránya.
10
A hónap folyamán bejelentett álláshelyek összege 2007. I-III. negyedévben
Terület
Hónap folyamán bejelentett álláshelyek száma
Változás az előző évhez képest
Bejelentett nem támogatott álláshelyek
Aránya az összes bejelentésből %
főben
%-ban
főben
321 348
-66 779
-17,2
212 140
66,0
51 671
-10 777
-17,3
23 025
44,6
15 446
-2 844
-15,5
9 125
59,1
13 644
-2 540
-15,7
8 082
59,2
22 581 -5 393 Forrás: Munkaerő-piaci helyzetkép – ÁFSz adatai 2006-2007
-19,3
5 818
25,8
Országos Észak-Alföld Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg
Az Észak-alföldi régióban a bejelentett új álláshelyek 2007. év első kilenc hónapjában mintegy 52 ezer főre irányultak (külföldiekkel együtt), mely lényegesen kevesebb (-17,2%) lehetőséget jelentett, mint az előző év I-III. negyedévében (62,4 ezer). Országosan ugyanez a tendencia érvényesült, azonban – mint az előző negyedévben is – a nem támogatott álláshelyek aránya az összes bejelentésből hazai átlagban kétharmadot tett ki, a régióban ennél jóval kevesebbet, 45%-ot. A régió megyéiben különböző mértékű mérséklődés következett be ezen a téren: mintegy 16%-os ütemben csökkent Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben, míg Szabolcs-Szatmár-Beregben ennél jóval – 19,3%-kal – kevesebb állásajánlat érkezett. Egyéb, a megye munkáltatói kapcsolataival, azok fejlesztésével összefüggő információk ¾ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretén belül, a 4. számú – változó tartalmú – kérdésnél információt kértünk az adatszolgáltatóktól arra vonatkozóan, hogy szervezetük jellemzően mely forrásokból elégíti ki munkaerő-igényét. Válaszok Már alkalmazásban álló munkatársak révén Döntéshozó (cégvezető) barátai, családtagok Regionális képző központok ajánlatai alapján Felsőoktatási karrierirodák segítségével Munkaerő-közvetítő, -kölcsönző magáncégek segítségével Helyi újságban feladott hirdetéssel Döntéshozó korábbi munkahelyeiről Munkaügyi kirendeltségek, központok segítségével Felnőtt-képző intézmények hallgatóiból Utcai, intézményi falragaszok segítségével
Kitöltetlen
Soha
Alkalmanként
Gyakran
Összesen
284
149
619
252
1 304
404
489
370
41
1 304
412
594
258
42
1 304
424
840
37
3
1 304
418
825
42
19
1 304
401
497
301
105
1 304
408
675
203
18
1 304
205
41
503
555
1 304
418
665
196
25
1 304
419
854
29
2
1 304
11
Sajnos a cégeknek mintegy egyharmada nem élt ezzel a lehetőséggel és a kérdéscsokor kitöltetlen maradt. Mivel az adatszolgáltatók többsége olyan szervezet, amelyek szoros kapcsolatban állnak szervezetünkkel, így a munkaerő kiválasztásánál legtöbben a munkaügyi kirendeltségek, vagy a regionális központ segítségét veszik igénybe (gyakran: 42,6%, alkalmanként: 38,6%). E mellett jelentős azoknak a cégeknek az aránya is, amelyek alkalmanként (47,5%), vagy gyakran (19,3%) kérik a már náluk alkalmazásban állók segítségét az új munkaerő kiválasztásánál. Régiónkban egyáltalán nem jellemző a felsőoktatási karrierirodák ilyen irányú segítségének igénybevétele. ¾ A munkaügyi kirendeltségek szöveges elemzései tartalmazzák a közeljövőben tervezett és az előző negyedévben szervezett munkáltatói rendezvények, állásbörzék leírását. A negyedév során több helyen zajlanak munkáltatói értekezletek, vagy a helyi önkormányzatok részére tájékoztató előadások a támogatási lehetőségeiről, külön kiemelve a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő támogatási rendszerről, valamint a rehabilitációs járulékról. Több kirendeltség jelezte, hogy a munkáltatók részére tájékoztatást nyújt Hírlevél formájában a munkaerő-piaci helyzetről, a pályázati, képzési lehetőségekről. ¾ A régióban előreláthatóan a legfontosabb, pályázatokkal, projektekkel összefüggő feladatok az alábbi intézkedések lesznek a közeljövőben: •
Az MPA-2007-1-2 kódjelű munkahelyteremtő beruházások, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására meghirdetett 2007. évi munkahelyteremtő beruházások, valamint az önfoglalkoztatás és vállalkozóvá válás támogatására kiírt pályázatokkal kapcsolatos szerződések megkötése, számlák befogadása, pénzügyi utalások előkészítése.
•
A távmunkások alkalmazásának támogatása (SZMM-TP-2007) központi munkaerő-piaci program keretében a nyertes munkáltatókkal a képzési hatósági szerződések megkötése folyamatban van, a befejezett képzések esetében a képzési támogatások kifizetése elkezdődött.
•
Szeptember hónapban megkezdődött a „Tartósan álláskeresők a helyi szintű közfeladatok ellátásában” közhasznú célprogram megvalósítása. A program célja a tartósan, legalább egy éve nyilvántartott álláskeresők közhasznú munkába vonása a helyi szintű közfeladatok ellátásában. A program megvalósítására a 2007. szeptember 1. és december 10. közötti időintervallumon belül kerül sor a kirendeltségek által tervezett ütemezésben.
Szolnok, 2007. november 26.
Készítette: Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tervezési, Elemzési, Kontrolling és Minőségirányítási Osztály
Pappné Benson Mária elemző
12
1. sz. melléklet
3 hónap múlva várható munkaerő-változás százalékban
Kisvárdai Vásárosnaményi Baktalórántházi Fehérgyarmati Nyíregyházi Mátészalkai Hajdúnánási Csengeri
Tiszavasvári
Polgári
Nagykállói Hajdúböszörményi Hajdúhadházi
Balmazújvárosi Tiszafüredi
Jászberényi
Debreceni
Létavértesi
Karcagi
Szolnoki
Vámospércsi
Hajdúszoboszlói
Kunhegyesi
Püspökladányi
Törökszentmiklósi
Berettyóújfalui Biharkeresztesi
Mezotúri
Kunszentmártoni
Komádi
Nyírbátori
Jelmagyarázat: -11,7 - -5,0 - 4,9 - 3,0 - 2,9 - 0,0 0,1 - 1,0 1,1 - 2,9
2. sz. melléklet
12 hónap múlva várható munkaerő-változás százalékban
Kisvárdai Vásárosnaményi Baktalórántházi
Tiszavasvári
Nyíregyházi
Mátészalkai
Hajdúnánási Polgári
Csengeri
Nagykállói HajdúböszörményiHajdúhadházi
Balmazújvárosi Tiszafüredi
Jászberényi
Debreceni
Létavértesi
Karcagi
Szolnoki
Püspökladányi
Törökszentmiklósi
Berettyóújfalui Biharkeresztesi
Mezotúri
Kunszentmártoni
Komádi
Nyírbátori
Vámospércsi
Hajdúszoboszlói
Kunhegyesi
Fehérgyarmati
Jelmagyarázat: - 7,0 - -5,0 - 4,9 - 2,1 - 2,0 - 0,0 0,1 - 2,0 2,1 - 6,9
3. sz. melléklet
A 2007. IV. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek száma ágazatok és létszám-kategóriák szerint létszám-kategória TEÁOR A
Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás
B Halgazdálkodás C Bányászat D Feldolgozóipar Villamos energia, gáz és E vízellátás F Építőipar G Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, H vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, I távközlés J Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyek, gazdasági K szolgáltatás Közigazgatás, védelem, L kötelező társadalombiztosítás M Oktatás N Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi O szolgáltatás Összesen
Mikro
Kis
Közép
Nagy
Összesen
db
%
db
%
db
%
db
%
db
%
28
10,3
74
12,8
44
12,0
5
5,8
151
11,6
-
-
-
-
1
0,3
-
-
1
0,1
1
0,4
1
0,2
2
0,5
-
-
4
0,3
52
19,0
173
30,0
128
34,8
46
53,5
399
30,6
-
-
8
1,4
11
3,0
5
5,8
24
1,8
27
9,9
49
8,5
15
4,1
-
-
91
7,0
90
33,0
103
17,9
39
10,6
3
3,5
235
18,0
16
5,9
23
4,0
4
1,1
1
1,2
44
3,4
13
4,8
25
4,3
8
2,2
7
8,1
53
4,1
-
-
7
1,2
6
1,6
-
-
13
1,0
24
8,8
25
4,3
10
2,7
1
1,2
60
4,6
-
-
12
2,1
6
1,6
1
1,2
19
1,5
7
2,6
22
3,8
52
14,1
2
2,3
83
6,4
4
1,5
22
3,8
26
7,1
11
12,8
63
4,8
11
4,0
33
5,7
16
4,3
4
4,7
64
4,9
100,0
86
100,0
273
100,0 577
100,0 368
1304 100,0
4. sz. melléklet
A 2007. IV. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma ágazatok és létszám-kategóriák szerint létszám-kategória TEÁOR A
Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás
B
Halgazdálkodás
C
Bányászat
D
Feldolgozóipar
E
Villamos energia, gáz és vízellátás
F
Építőipar
G
Kereskedelem, javítás
H
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
I
Szállítás, raktározás, posta, távközlés
J
Pénzügyi közvetítés
K
Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás
L
Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás
M
Oktatás
N
Egészségügyi, szociális ellátás
O
Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás
Összesen
Mikro db
Kis
Közép
Nagy
Összesen
%
db
%
db
%
db
%
db
150
11,3
2 035
14,0
4 825
12,6
2 091
3,6
9 101
8,1
-
-
-
-
168
0,4
-
-
168
0,1
5
0,4
43
0,3
272
0,7
-
-
320
0,3
281
21,1
4 296
29,6
14 062
36,7
25 564
44,2
44 203
39,5
-
-
264
1,8
1 054
2,8
2 992
5,2
4 310
3,8
132
9,9
1 228
8,5
1 637
4,3
-
-
2 997
2,7
445
33,5
2 227
15,3
4 115
10,7
1 362
2,4
8 149
7,3
90
6,8
506
3,5
399
1,0
270
0,5
1 265
1,1
65
4,9
624
4,3
706
1,8
4 755
8,2
6 150
5,5
-
-
208
1,4
480
1,3
-
-
688
0,6
98
7,4
530
3,7
1 059
2,8
2 715
4,7
4 402
3,9
-
-
360
2,5
618
1,6
962
1,7
1 940
1,7
16
1,2
753
5,2
4 466
11,7
6 229
10,8
11 464
10,2
12
0,9
648
4,5
2 938
7,7
9 203
15,9
12 801
11,4
36
2,7
788
5,4
1 514
4,0
1 708
3,0
4 046
3,6
1 330
100,0
14510
100,0
38313
100,0
57851
100,0
112004
%
100,0
5. sz. melléklet
A 2007. IV. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő munkáltatók néhány jellemző statisztikai adata kirendeltségenként (fő) Kirendeltség Balmazújvárosi Berettyóújfalui Biharkeresztesi Debreceni Hajdúböszörményi Hajdúhadházi Hajdúnánási Hajdúszoboszlói Komádi Létavértesi Polgári Püspökladányi Vámospércsi Hajdú-Bihar Jászberényi Karcagi Kunhegyesi Kunszentmártoni Mezőtúri Szolnoki Tiszafüredi Törökszentmiklósi Jász-NagykunSzolnok Baktalórántházai Csengeri Fehérgyarmati Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Nyíregyházi Tiszavasvári Vásárosnaményi Szabolcs-SzatmárBereg Összesen
Statisztikai állományi létszám 3 hónap múlva 12 hónap múlva jelenlegi várható várható 1 396 1 365 1 380 2 516 2 478 2 458 311 310 318 22 055 21 881 22 528 3 790 3 782 3 696 1 359 1 354 1 393 2 408 2 412 2 413 5 407 5 278 5 308 752 742 748 349 308 341 311 320 331 1 672 1 618 1 620 673 654 632 42 999 42 502 43 166 8 160 8 202 8 231 2 587 2 601 2 577 1 686 1 637 1 682 1 488 1 484 1 519 2 204 2 199 2 204 11 724 11 859 11 960 1 722 1 684 1 755 2 535 2 534 2 560
Várható változás 3 hónap 12 hónap múlva múlva -31 -16 -38 -58 -1 7 -174 473 -8 -94 -5 34 4 5 -129 -99 -10 -4 -41 -8 9 20 -54 -52 -19 -41 -497 167 42 71 14 -10 -49 -4 -4 31 -5 0 135 236 -38 33 -1 25
32 106 2 048 1 025 2 088 6 523 3 760 1 783 1 237 15 443 1 411 1 581
32 200 1 882 1 034 2 081 6 384 3 660 1 775 1 102 14 715 1 358 1 519
32 488 1 924 1 051 2 168 6 158 3 784 1 731 1 151 14 815 1 368 1 634
94 -166 9 -7 -139 -100 -8 -135 -728 -53 -62
382 -124 26 80 -365 24 -52 -86 -628 -43 53
36 899
35 510
35 784
-1 389
-1 115
112 004
110 212
111 438
-1 792
-566
MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK
1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A PHARE TWINING (2004. február-2005. november) svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2005. III. negyedévétől kezdődően az Állami Foglalkoztatási Szolgáltatása (ÁFSz) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 167 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A KSH fogalmi rendszere Munkaerő-felmérés fogalmai - A gazdasági aktivitás A 15–74 éves népesség a vonatkozási héten végzett tevékenysége alapján az alábbi két csoportba sorolható: • gazdaságilag aktív népesség (rendelkezésre álló munkaerő, illetve munkaerő-kínálat); • gazdaságilag nem aktív (inaktív) népesség. Gazdaságilag aktív népesség: a népesség azon része, amelyik munkavállalóként, vagy munkakeresőként megjelenik a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag inaktív népesség: akik nem tartoznak sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek körébe. - Foglalkoztatottság A nemzetközi ajánlásokat követve a munkaerő-felmérés alapján foglalkoztatottnak tekinthető mindenki, aki a vonatkozási héten legalább egyórányi, jövedelmet biztosító munkát végzett (egyórás kritérium), vagy rendszeres munkájától csak átmenetileg volt távol. - Munkanélküliség A nemzetközi ajánlások szerint a munkanélküliség három kritérium egyidejű teljesülése esetén áll fenn. Ennek megfelelően a felvételben munkanélküliek azok a személyek, akik: • a vonatkozási héten nem dolgoztak, és nincs is olyan munkájuk, amelytől átmenetileg távol voltak; • aktívan kerestek munkát a kikérdezést megelőző négy hétben; • munkába tudnának állni két héten belül, ha találnának megfelelő munkát (rendelkezésre állás). 2. Az ÁFSz fogalmi rendszere - Álláskereső A jogszabály értelmében 2005. november 1-jétől az a személy tekinthető álláskeresőnek, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik (az EGT állampolgárok esetében akkor is teljesültnek kell tekinteni, ha Magyarországon csak engedély alapján végezhet munkát), és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb keresőtevékenységet nem folytat, és
5. az 1-4. alpontokban meghatározott körülményeiben bekövetkezett változást annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül bejelenti a munkaügyi központ kirendeltségének, 6. maga is aktívan keres munkahelyet, és 7. elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt, és 8. a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja, és 9. akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart (1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról). - Munkanélküliségi ráta (relatív mutató) A nyilvántartott álláskeresők tárgyhavi záró létszáma a tárgyévet megelőző év január 1-jei gazdaságilag aktív népesség %-ában. A nyilvántartott álláskeresők adatforrása a munkaügyi szervezet hivatalos nyilvántartása, míg a gazdaságilag aktív népesség számát évente a KSH megyesoros becslése adja. - Betöltetlen álláshelyek száma: A tárgyhónap zárónapján fennálló ismert álláshelyek, amelyeket a munkáltatók bejelentettek, illetve a munkaügyi kirendeltségek feltártak. A hónap során a nyilvántartásban megfordult álláshelyek száma általában meghaladja a zárónapit.
