Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ
Jóváhagyta: Miskó Istvánné főigazgató
AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI
Nyíregyháza, 2008. február 25.
4400 Nyíregyháza, Egyház u. 13-15. Postacím: 4401 Nyíregyháza, Pf.: 222 Telefon: (42) 594-010, (42) 594-015, Fax: (42) 594-011
ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐGAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI
Bevezetés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2008-ban harmadik éve szerepel az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSz) eszköztárában, a PHARE időszakában kialakított Új Szolgáltatási Modell fontos elemét alkotva. A rendszeres (negyedévenkénti) adatszolgáltatás képet ad az előző három hónap munkaerőforgalmáról, a következő három hónap várható alakulásáról, valamint előrejelzi egy évre a létszámváltozás várható tendenciáját. A felmérés minden negyedévben egy olyan aktuális kérdéscsoporttal egészül ki (rotációs módon), amelyben a foglalkoztatási szolgálat a munkáltatók véleményére kíváncsi döntéseinek megalapozása érdekében. Jelen esetben arra kértünk választ a megkérdezett cégektől, hogy szervezetük alkalmaz e pályakezdőt és mi róluk a véleményük 2008. január hónap elején az észak-alföldi régió munkaügyi kirendeltségei 1685 kérdőívet postáztak ki és 1305 munkáltatótól kapták vissza az adatlapot (ebből értékelhető 1298 db volt), amelyben beszámoltak a rövid (+3 hó) és hosszabb távú (+12 hó) munkaerőgazdálkodási terveikről. A beérkezési arány: 77,4%, ami az előző negyedévinél valamivel jobb volt. Országosan ez az arány meghaladta a nyolctizedet. A régióban megkérdezett, és adatlapot kitöltő munkáltatók kicsivel több, mint egyharmada Hajdú-Bihar megye (kiküldött 749 db, beérkezett 446 db, beérkezési arány: 60%) illetékességi területéhez tartozik, mintegy három tizede Jász-Nagykun-Szolnok megyében (kiküldött 395 db, beérkezett 382 db, beérkezési arány: 97%) működik, Szabolcs-SzatmárBeregben (kiküldött 541 db, beérkezett 477 db, beérkezési arány: 88%) tevékenykedik a régióban válaszadók több mint 36%-a. Összehasonlító adatok, Észak-alföldi régió – ország Megnevezés Népesség számaa), 1000 fő 15-74 éves népesség számab), 1000 fő Gazdaságilag aktívak számab), 1000 fő Foglalkoztatottakb), 1000 fő Foglalkoztatási ráta b),% Munkanélküliek b), 1000 fő Munkanélküliségi ráta b), % Alkalmazásban állók c), 1000 fő Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete c), Ft Regisztrált munkanélküliek és nyilvántartott álláskeresők száma d), fő Regisztrált pályakezdők és nyilvántartott álláskereső pályakezdők száma d), fő a)
Régió az országos %ában
Régió
Ország
1 525 1 150,7 586,3 526,5 45,8 59,8 10,2 302,1 146 224
10 066 6 795,6 4 225,3 3 918,6 57,7 306,7 7,3 2 771,2 180 319
15,2 16,9 13,9 13,4 79,4 19,5 139,7 10,9 81,1
104 393
426 915
24,5
12 149
40 386
30,1
2007. január 1-jén. b) A KSH munkaerő-felmérése alapján. 2007. III. n. éves adatok. c) KSH 2007. I.-III. negyedéves adat. A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt non-profit szervezetek székhely szerinti adatai. d) 2007. éves átlag.
2
A térség gazdasági aktivitásáról a KSH legutóbbi – 2007. III. negyedévi – lakossági munkaerő-felmérésének adatai alapján nyerhetünk képet. Ennek megfelelően az Észak-alföldi régióban élő 1150,7 fő 15-74 éves munkaképes korú népesség egy év alatt 7,5 ezer fővel csökkent, oly módon, hogy a gazdaságilag aktívak száma 14 ezer fővel lett kevesebb, a gazdaságilag inaktívaké pedig 6,5 ezer fővel növekedett. 2007. július-szeptember hónapokban 526,5 ezer fő foglalkoztatott, 59,8 ezer fő – a felmérés fogalomrendszere szerinti – munkanélküli és 564,4 ezer fő gazdaságilag nem aktív személy volt a régióban. Az adatokból 45,8% foglalkoztatási arány és 10,2%-os munkanélküliségi ráta számítható. A mutatók alapján megállapítható, hogy az Észak-alföldön a foglalkoztatási helyzet némiképp romlott, azzal a kivétellel, hogy a munkanélküliségi ráta kis mértékben csökkent. A foglalkoztatási helyzetet tükröző valamennyi régiós mutató kedvezőtlenebb az országosnál. A KSH intézményi munkaügyi statisztikája szerint 2007. I-III. negyedévben a régióban a legalább 5 főt foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, valamint létszámhatártól függetlenül a költségvetési szerveknél és a kijelölt nonprofit szervezeteknél valamivel több mint 302 ezren álltak alkalmazásban, 1,7%-kal kevesebben, mint egy évvel korábban. Az Észak-alföldön alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – 146224 forint – az előző év azonos időszakához viszonyítva valamivel kisebb mértékben növekedett (7,1%) mint a hazai átlag (8,1%). Ez tovább növelte a térség és az országos átlagkeresetek közötti különbséget. A régióban több mint 140 ezer gazdasági szervezetet tartanak nyilván, amelynek túlnyomó többsége (92%-a) vállalkozási formában tevékenykedik. A regisztrált vállalkozások száma kis mértékű (1,2%-os) csökkenést mutatott az előző év azonos időszakához viszonyítva, ami tovább növelte az ezer lakosra jutó vállalkozások számának (85 vállalkozás/1000fő) országos átlaghoz (119 vállalkozás/1000fő) viszonyított elmaradását. Nyilvántartott álláskeresők a régióban Az Észak-alföldi régió nyilvántartott álláskeresőinek száma 2007. évben havonta átlagosan 104393 fő volt, mely 13%-kal meghaladta az előző év hasonló időszakának átlagát. A létszámbeli növekedés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legnagyobb (+5933 fő), ennek ellenére a változás százalékban kifejezett mértéke (+14%) alacsonyabban alakult, mint a Hajdú-Bihar megyei (+15%). Jász-Nagykun-Szolnok megyében a létszám bővülése jóval elmaradt a másik két megye adataitól (+1336 fő), és 2006. évhez képest mindösszesen 7,2%ot emelkedett. A nyilvántartott álláskeresők összetétele egy év alatt némiképp változott. Közülük a férfiak aránya 2007. évben 53,2%, a nőké 46,8% volt. Ez a megoszlás az előző évhez képest minimális mértékben – mintegy 0,5%-ponttal – eltolódott a férfiak irányába. A régió álláskeresőinek döntő hányada (86%-a) fizikai foglalkozású volt, ami mintegy 90 ezer főnek felelt meg. Létszámuk egy év alatt hetedével (11133 fővel) növekedett, míg a szellemieké 13875 főről 14724 főre változott. 2007. évben átlagosan 58484 fő szakképzetlen álláskereső szerepelt a kirendeltségek regisztereiben, egy hetedével több, mint 2006. évben. Régiós átlagban a szakképzetlenek a nyilvántartott álláskeresők 56%-át tették ki. 2007. évben az Észak-alföldi régió kirendeltségein havonta átlagosan 3563 fő diplomával rendelkező álláskeresőt tartottunk nyilván, ami a bázisévhez képest egytizeddel emelkedett (+313 fő). A régió területén a felsőfokú végzettségű álláskeresők átlagos száma Hajdú-Bihar megyében volt a legmagasabb (1519 fő). Régiós szinten a nyilvántartásba belépő álláskeresők 2007. évi 130650 fős létszáma közel kétezer fővel volt magasabb, mint 2006-ban. Ez a létszámnövekedés 1,5%-ot tett ki. Hajdú-Bihar megyében 1444 fővel, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1146 fővel többen 3
kerültek be a rendszerbe, míg a bázis évhez képest Jász-Nagykun-Szolnok megyében 601 fővel csökkent a nyilvántartásba lépő álláskeresők száma. 2007. évben az első alkalommal nyilvántartásba került álláskeresők létszáma az egy évvel korábbihoz képest 7,6%-kal csökkent a régióban, így számuk 17366 főre mérséklődött. A pályakezdő fiatalok egyrészt a gyakorlat, másrészt a szakképzettség hiánya miatt tartoznak a kedvezőtlenebb helyzetű álláskeresők közé. 2007. évben átlagosan 12149 fő szerepelt régiós szinten a nyilvántartásokban, ez 1131 fővel jelentett magasabb létszámot a 2006. évhez képest. Az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk – 11,6% – viszont alig valamivel volt kevesebb az előző évinél. Az Észak-alföldi régió kirendeltségeinek nyilvántartásában 2007. évben átlagosan 32765-en voltak azok, akiket a munkaügyi szervezet tartósan nyilvántartásban lévőnek minősít. Ez a létszám azt jelenti, hogy a nyilvántartottak 31,4%-a több mint egy éve nem jutott munkalehetőséghez. Számuk a 2006-os esztendőhöz képest 6198 fővel emelkedett, ami 23,3%-os növekedést eredményezett. A 2007. évi átlagos adatok szerint a régió nyilvántartott álláskeresőinek közel hattizede (61103 fő) kapott jogszabályi előírások teljesülése alapján ellátást a munkaügyi központtól vagy a lakóhelye szerinti önkormányzattól. A járadék és segély típusú ellátásban részesülők átlagos száma 23239 fő volt 1403 fővel (6,4%-kal) meghaladva az előző év átlagos létszámát. Önkormányzatok által nyújtott rendszeres szociális segélyt 2007. évben a régióban 37864 fő kapott. Az elmúlt évben az Észak-alföldi régió kirendeltségeivel kapcsolatban álló munkáltatók összesen 63584 db üres álláshelyet jelentettek be. Ez 14,5%-kal, 10801 munkahellyel kevesebb, mint a 2006-os esztendőben. A régió megyéi közül a legtöbb betöltetlen álláshelyet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelezték a munkáltatók (28095 db), Hajdú-Bihar megyében 18024 db-ot, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 17465 db-ot jelentettek. Az újonnan bejelentett álláshelyek tekintetében 2006. évhez képest mindhárom megyében csökkenés volt tapasztalható, ami régiós szinten több mint 10 ezres nagyságrendű mérséklődést jelent. Összességében megállapítható, hogy a régióban mutatkozó foglalkoztatási korlátok a megyékben eltérő súllyal jelentkeznek. Ugyanakkor meglehetősen nagy a 31 kirendeltség közötti differenciáltság is. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő foglalkoztatók összetétele A régióban 2008. év elején felkeresett, és választ adó 1298 munkáltató a három megyében ténylegesen regisztrált gazdasági szervezetnek mindössze alig 1%-át jelenti. A kirendeltségi munkatársak negyedévről-negyedévre igyekeznek ugyanazokat a partner cégeket felkeresni a kérdőívvel, így a választ is adók ágazati hovatartozása sem változik szembetűnően. Ebben a negyedévben is legtöbb válasz – 30% – a feldolgozóiparból érkezett. A versenyszféra ágazatai közül jelentős hányadot képviselt a mezőgazdaság (11%) és a kereskedelem, javítás (18%) ágazatba tartozó szervezetek száma. Említésre méltó nagyságrendűek voltak még a válaszolók között az építőiparban tevékenykedők, míg a közszféra intézményei közül az oktatás területe volt jelentős (7-7%). A felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek létszám-kategória szerinti összetétele következő képet mutatta: 22%-ot képviseltek a mikro-szervezetek, ennek pontosan dupláját alkották a kisvállalkozások, a közép kategóriájú cégek közé tartozó 369 munkáltató jelentette a válaszadók mintegy három tizedét. Szám szerint a legkevesebb válasz a nagyvállalatok 4
köréből érkezett (6%). A régió megyéiben kis mértékű eltérés mutatkozik a felmérésben résztvevők nagyság-kategóriája terén. Amíg Jász-Nagykun-Szolnokban kis- és középkategóriába tartozott a cégek 80%-a, addig Hajdú-Bihar megyében 72 százalékuk, Szabolcsban pedig mindössze kétharmaduk volt ilyen nagyságrendű. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye munkatársai keresték fel a legtöbb (27 db) nagyvállalatot ebben a negyedévben. Más képet mutat a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek ágazati reprezentációja a létszámadatok alapján, hiszen ők alkalmazták a KSH intézményi felmérése szerint a régióban alkalmazásban állóknak az egyharmadát, több mint száz ezer főt. Ez 12 ezer fővel kevesebb, mint az előző negyedévi statisztikai állományi létszám. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja a régióban a létszám adatok alapján
Nemzetgazdasági ág
Mezőgazdaság, vad-, erdőhalgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar Villamos-energia, gáz- gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, bérbeadás Közigazgatás, társadalombiztosítás Oktatás Egészségügy, szociális ellátás Egyéb szolgáltatás ÖSSZESEN
Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi adatok szerint, 2007. I.- III. negyedév
Az NMF-ben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma, 2007. december 31.
Reprezentációs arány, %
17 023 482 80 323
8 675 298 36 918
51,0 61,8 46,0
6 596 15 586 35 301
3 568 2 750 8 799
54,1 17,6 24,9
8 386
1 530
18,2
10 833 1 752 16 989 30 895 41 516 27 635 8 758 302 075
6 264 687 4 213 1 578 11 985 9 871 3 673 100 809
57,8 39,2 24,8 5,1 28,9 35,7 41,9 33,4
A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatott munkavállalóknak több mint egyharmada (37 ezer fő) a feldolgozóiparból került ki. Ezen belül is a legtöbben az élelmiszer, ital, dohány gyártása; a textília, textiláru gyártása, valamint a gép, berendezés gyártása alágazatban tevékenykedtek. 9-10% közötti létszámot foglalkoztatnak a felmérésbe bevont mezőgazdasági, valamint a kereskedelmi munkáltatók és az egészségügyi szervezetek. Jelentősnek mondható az a 12 ezer munkavállaló, akikről az oktatási intézmények számoltak be. A felmérésben résztvevő cégeknél foglalkoztatott valamivel több mint 100 ezer fő zöme (84%-a) közép-, és nagyméretű szervezeteknél állt alkalmazásban. Amíg a válaszadók kétharmada tartozott a mikro- és kisvállalkozások körébe, addig a felmérésbe bevont cégek alkalmazottainak mindössze 16%-a dolgozott ilyen kategóriájú szervezetnél. 5
A régió megyéi között átrendeződés nem volt tapasztalható az alkalmazottak számának megoszlásában az előző negyedévhez viszonyítva. A legtöbb munkavállalót (38%) most is a Hajdú-Bihar megyében tevékenykedő cégek alkalmazták. Jász-Nagykun-Szolnokban tevékenykedett az alkalmazottak 32%-a, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig a fennmaradó három tizede. A gazdasági ágankénti megoszlás némiképp eltért az egyes megyékben az alkalmazotti létszámnál is. Hajdú-Biharban sokkal inkább egyenletes eloszlás volt tapasztalható: a feldolgozóipar és az oktatás foglalkoztatta a felmért létszám 22-22%-át, más ágazatokhoz 2-9 százalékuk tartozott. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei és a SzabolcsSzatmár-Bereg megyei alkalmazottak négy tizedet meghaladó része a feldolgozóiparban tevékenykedett. Míg az elsőnél jelentős volt még az egészségügyben dolgozók aránya (15%), addig a másodikként említett megyében 13 százalékuk a kereskedelem, javításban, 11 százalékuk pedig a pénzügyi szolgáltatás, ingatlan ügyletek gazdasági ágban állt alkalmazásban. A következő három hónap várható tendenciái A régióban a felmérésbe bevont mintegy 1300 szervezet hetede gondolta úgy, hogy a felmérést követő 3 hónapon belül alkalmazottainak száma csökkenni fog, kicsivel több mint fele stagnálással számolt, míg 36 százalékuk prognosztizált rövidtávon kisebb-nagyobb növekedési ütemet létszám-gazdálkodásában. Az egyes megyékben a régiós ütemhez (+1,4%) hasonlóak voltak rövidtávon a kérdőívet kitöltő szervezetek várakozásai. A Hajdú-Bihar megyében bejegyzett cégek 564 fővel több alkalmazottal kívánják megoldani feladataikat 3 hónap múlva. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezetek 377 fő felvételi többletet prognosztizáltak, míg a Szabolcs-Szatmár-Beregben tevékenykedők 430 fővel több alkalmazottal indulnak terveik szerint a második negyedévi feladatok megoldásához. Az első negyedév végén várhatóan 102180 fő fog az adatszolgáltató cégek alkalmazásában állni. Ez a 2007. december 31-i létszámnál 1371 fővel több, tehát a ki- és belépők egyenlegénél a felvételre kerülők száma a magasabb. A létszámcsökkentést tervező cégek egynegyede került ki a feldolgozóiparból, 17%-a a mezőgazdaság területéről, hetede a kereskedelemből, és egytizede az oktatásból. Valamivel magasabb – egyharmad – a létszámnövekedést tervező munkáltatók között a feldolgozóipar aránya. Kiegyenlítettebbnek tűnik a gazdasági ágak közötti megoszlás az óvatosabb – stagnálásról beszámoló – szervezetek között: közülük szintén a feldolgozóipar ugrik ki 28%-kal és a kereskedelmi cégek aránya ennél csak valamivel kevesebb, 21%. A felmérést követő három hónapon belül a várható létszám növekedési egyenleg az egyes FEOR csoportokat különbözőképpen érintette. A legszélesebb határok között az ipari és építőipari foglalkozások be- és kilépési szándékai mozogtak: várhatóan ebben a kategóriában 3 hónapon belül 628 fős kilépés következik be és ugyanezen az időtávon 1019 fő fog belépni. A megközelítőleg 1400 fős pozitív egyenleg egyharmada a szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokat érinti. Jelentősnek mondható még a mozgás a gépkezelők, összeszerelők, gépjárművezetők csoportjában: a 351 fős leépítés és a 628 fős felvétel eredményeként 277 fős pozitív egyenleg mutatkozik.
6
A 3 hónap múlva várható ki- és belépési forgalom FEOR bontás szerint 1100
fő Kilépő
1019
Belépő
893
900 628
700 500 300 42
100 -100
-31
-300
124
-86
290
211
112
74
-160
-55
-90 -214
-407 -351
-500 -700 1.
2.
3.
4.
5.
6.
-628 7.
8.
9.
1.:Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti, gazdasági vezetők. 2.:Egyetemi, főiskolai képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások. 3.:Egyéb felsőfokú, vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások. 4.:Irodai és ügyviteli jellegű foglalkozások. 5.:Szolgáltatási jellegű foglalkozások. 6.:Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások. 7.:Ipari és építőipari foglalkozások. 8.:Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők. 9.:Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások.
A régió munkaerő-piaci körzetei közül mindössze hat olyan volt, ahol a felmérésbe vont munkáltatók 3 hónapos időtávon létszám leépítési többlettel számoltak, közülük is legjelentősebb létszámcsökkentés Hajdúhadház környékén várható (63 fő; -7%). Ütemét tekintve a legoptimistábban (+8,1%) a Tiszavasvári környéki szervezetek tekintenek előre rövid távon, míg számát figyelembe véve Debrecen térségében várható a legnagyobb létszámnövekedés (+325 fő) 2008. március 31-ig. (A 3 hónap múlva várható tendenciák megjelenítése térképen a 1. sz. mellékletben található.) Az egy év múlva várható tendenciák A felmérésben résztvevő gazdasági szervezetek éves távlatban az egy negyedévi létszámnövekedésnek mindössze felét prognosztizálták (+657 fő), sőt a Debrecen (-113 fő) és Kisvárda (-222 fő) környéki vállalkozások a létszám jelentős csökkentését irányozták elő. 2008. év végére a legnagyobb növekedési ütemet (+12,1%) a Baktalórántháza körzetébe települt szervezetek célozták meg, ami 223 fős létszámbővülést jelent. (Az egy év múlva várható tendenciák megjelenítése térképen a 2. sz. mellékletben található.) A korábbi negyedévekben jelzett mozgások összevetése a tényleges helyzettel A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont és választ is adó cégek száma negyedévről-negyedévre állandóan változik, így az összehasonlítás az előző időszakokhoz régiós szinten nem mutat valós képet. Amíg 2007. januárjában 1151 munkáltató válaszolt a feltett kérdésekre, addig ez év elején 1298 szervezet vett részt a felmérésben. A két időszak adataiból nyert információ szerint a gazdasági ágankénti összevetésből látható, hogy összetételében nincs nagy különbség a résztvevő cégek tevékenysége között. A 2007. januári felmérésnél a megkérdezett munkáltatók tizenkét hónap múlva várható létszámként 96692 főt prognosztizáltak. Ezzel szemben – természetesen a válaszadók számának növekedése következtében is – 2007. december 31-én 100809 főt alkalmazott a 12,8%-kal bővülő adatszolgáltatói kör. A két felmérésből adódó létszám gazdasági ág szerinti 7
összetételére jellemző, hogy 41%-ról 37%-ra csökkent a feldolgozóipar részaránya. A jelenlegi felmérésben a tervezetthez képest jelentős számú növekedés következett be a kereskedelem, javítás területén (adatszolgáltató növekedés: 42 db, létszámbővülés: 2118 fő), a szállítás, raktározás, posta, távközlés gazdasági ágba sorolt cégeknél (adatszolgáltató növekedés: 11 db, létszámbővülés: 1740 fő) és az oktatási intézményeknél (adatszolgáltató növekedés: 31 db, létszámbővülés: 1955 fő). Az időközben bekövetkezett intézménybezárások következtében az egészségügy, szociális ellátás területén a 2007. eleji prognózishoz képest 2266 fős csökkenés következett be. A felmérésbe vont válaszadóknál alkalmazott létszám összetétele főbb ágazatok szerint 2007. 1. tizenkét hónap múlva várható Gazdasági ág
létszám fő
Mezőgazdaság, vad-, erdőhalgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar Villamos-energia, gáz- gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés, ingatlanügyletek, bérbeadás Közigazgatás, társadalombiztosítás Oktatás Egészségügy, szociális ellátás Egyéb szolgáltatás ÖSSZESEN
2008. 1. jelenlegi
megoszlása, %
fő
megoszlása, %
7 983 314 39 765
8,3 0,3 41,1
8 675 298 36918
8,6 0,3 36,6
2 874 2 401 6 914
3,0 2,5 7,1
3 568 2 750 8 799
3,5 2,7 8,7
902
0,9
1 530
1,5
4 511
4,7
6 264
6,2
4 323 1 218 10 006 11 880 3 601
4,5 1,3 10,3 12,3 3,7
4 900 1 578 11 985 9 871 3 673
4,2 1,6 11,9 9,8 3,6
96 692
100,0
100 809
100,0
Az előző negyedévi felmérésben 1304 cégtől érkezett be a kérdőív, ez 6-tal több, mint az ez év elején válaszolók száma. 2007. október elején az adatszolgáltatók az év végére 110212 fő statisztikai állományi létszámot vártak, ez némi csökkenést jelentett. Jelenlegi felmérésünkben a csökkenő adatszolgáltatói kör ennél 9400 fővel kevesebb létszámról számolt be. A kirendeltségek fő munkáltatói kapcsolatai A kirendeltségek munkáltatói kapcsolata a régióban működő foglalkoztatók minden nemzetgazdasági ágára kiterjed, ami alapvetően a munkahelyek feltárása, munkaerő-igények fogadása és azok kielégítése területén jelentkezik. Emellett fontos szempont még a széleskörű munkaerő-piaci információ biztosítása, tájékoztató jogszabályváltozásokról, foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményekről és támogatásokról, munkaerő-piaci adatok biztosítása pályázatokhoz. Természetesen a kirendeltségek konkrét munkáltatói kapcsolata lényegesen 8
bővebb, mint a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont foglalkoztatók köre, és évente ez még kiegészül a rövid távú munkaerő-piaci prognózis felvétellel is, amelybe lehetőség szerint más munkáltatói kört vonunk be és lényegesen bővebb információ nyerését teszi lehetővé. A keresett és túlkínálati foglalkozások bemutatása A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lehetőséget ad a kirendeltségi munkatársaknak az elkövetkező 3 hónap munkaerőmozgásának megismerésére. A választ adó szervezetek megjelölik azokat a szakmákat, amelyeknél létszámcsökkentést, vagy létszámbővítést terveznek. Az egyenlegek alakulásánál a tapasztalat az, amennyiben a munkáltatók bizonyos szakmákból valamilyen irányú létszámmozgást terveznek három hónapon belül, többségében ellenkező előjellel is megjelölik. Régiós szinten a térbeli távolságok miatt is lehetnek ki- és belépési átfedések.
236
250
felvétel +3 hó leépítés +3 hó egyenleg
200 150 100
200
150 118 93
73
65
52
98
100
70 50
50 5
0
0 -50
egyenleg (fő)
változás (fő)
Jellemző felvételi és leépítési várakozások Észak-alföldön (2008. I. negyedév)
-65
-34
-44
-29
-42
-45
-88
-40 -85
-51
0
-50
dohánygyártó
egyéb boripari fogl.
eladó
húsfeldolgozó
gyártósori összeszerelő
mg. erőgépvez., kezelő
-100 tehergk. vez.
sütő-, tésztaip. munkás
lakatos
-150
egyéb vegyesip. fogl.
-100
A felmérést követő negyedévben is – mint általában – a legnagyobb mozgás a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben (kézi anyagmozgató, takarító, segédmunkás) várható. Ezen felül 10 olyan foglalkozást találtunk, amelyeknél a régióban a választ adó munkáltatók 50 főnél nagyobb ±irányú létszámmozgást terveznek. Természetesen ezek egyenlege ennél több és kevesebb is lehet. A régióban 2008. első negyedévében a legnagyobb kereslet a húsfeldolgozó (hentes, mészáros), hal- és baromfifeldolgozó szakmánál fogalmazódott meg, a legnagyobb arányú leépítéssel pedig az egyéb vegyesipari foglalkozásoknál és a dohánygyártó szakmában számolnak az adatszolgáltatók. A régió álláskínálatának bemutatása Az ÁFSz Munkaerő-piaci helyzetkép című havi kiadványa alapján az Észak-alföldi régió kirendeltségein 2007. évben összesen 63543 db álláshelyet jelentettek be. Ez 14,6%-kal, 10843 álláshellyel kevesebb, mint a 2006-os esztendőben. Ennek 46,6%-a nem támogatott 9
álláshelyre történt, ami lényegesen eltér az országos tendenciától, mivel hazai átlagban a bejelentett álláshelyek között ennél jóval magasabb hányadot – több mint kétharmadot – tett ki az un. piaci álláshelyek aránya. A hónap folyamán bejelentett álláshelyek összege 2007. évben
Terület
Hónap folyamán bejelentett álláshelyek száma
Változás az előző évhez képest
Bejelentett nem támogatott álláshelyek
Aránya az összes bejelentésből %
főben
%-ban
főben
405 749
-82 583
83,1
272 558
67,2
63 543
-10 843
85,4
29 587
46,6
18 023
-2 793
86,6
10 949
60,8
17 464
-1 486
92,2
10 810
61,9
28 056 -6 564 Forrás: Munkaerő-piaci helyzetkép – ÁFSz adatai 2006-2007
81,0
7 828
27,9
Országos Észak-Alföld Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg
A régió megyéi közül a legtöbb betöltetlen álláshelyet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelezték a munkáltatók (28056 db). Hajdú-Bihar megyében 18023 db-ot, JászNagykun-Szolnok megyében 17464 db-ot jelentettek. Az újonnan bejelentett álláshelyek tekintetében 2006. évhez képest mindhárom megyében csökkenés volt tapasztalható. A legnagyobb számú és arányú csökkenés SzabolcsSzatmár-Bereg megyében következett be, ahol 2007. évben 6525 db álláshellyel (18,8%-kal) kevesebbet jelentettek be a kirendeltségeken. Hajdú-Bihar megyében ennél mérsékeltebb volt a csökkenés mértéke (13,4%; 2791 db). Legkedvezőbbek Jász-Nagykun-Szolnok adatai, ahol „csak” 7,8 százalékkal (1485 db) esett vissza a bejelentett álláshelyek száma, ez 6,7 százalékponttal volt alacsonyabb a régiós átlagnál (14,5%). Egyéb, a régió munkáltatói kapcsolataival, azok fejlesztésével összefüggő információk ¾ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretén belül a 4. számú – változó tartalmú – kérdésnél információt kértünk az adatszolgáltatóktól arra vonatkozóan, hogy szervezetük alkalmaz-e pályakezdőt és mi róluk a véleményük. A felsorolt válaszok közül egy-egy adatszolgáltató többet is megjelölhetett. Az egyetértő válaszok számából úgy tűnik, hogy a munkáltatók hozzáállása a pályakezdők alkalmazásához kielégítő. A felmérésbe bevont munkáltatók közel fele (47%) véli úgy, hogy azért érdemes pályakezdőt alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk. Jelentős hányaduk (több mint négytizedük) gondolja úgy, hogy könnyebben betaníthatóak, mint más korosztályok, és egyharmadot tesz ki azoknak a száma, akik úgy gondolják, hogy a legfrissebb szakmai tudással ők rendelkeznek. Az adatszolgáltatók negyede előnynek tartja azt, hogy a pályakezdők olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő. A felmérésben résztvevőknek mindössze 617%-a jelölte negatív véleményként azt, hogy nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen, hosszú távon nem lehet rájuk számítani, tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza alacsonyabb bérük, betanításuk sok időt vesz igénybe, vagy betanításuk lefoglal egy szakképzett kollégát.
10
Pályakezdők alkalmazására vonatkozó vélemények Válaszok a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő állam számos támogatást nyújt utánuk betanításuk sok időt vesz el nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza alacsonyabb bérük betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát hosszú távon nem lehet rájuk számítani
Egyetértő válaszok száma vállalati méret szerint (db) mikro kis közép nagy összes
Összes válaszoló %-ában
74
179
136
37
426
32,8
100
229
167
40
536
41,3
36
60
64
13
173
13,3
75
139
86
18
318
24,5
134 67
259 78
187 33
32 6
612 184
47,1 14,2
15
41
15
4
75
5,8
50
66
25
3
144
11,1
57
99
50
9
215
16,6
33
45
30
4
112
8,6
Megyénként elemezve az egyetértő válaszok alakulását látható, hogy mindhárom területen a régiós arányok érvényesülnek kisebb eltérésekkel. ¾ A munkaügyi kirendeltségek szöveges elemzései tartalmazzák a közeljövőben tervezett és az előző negyedévben szervezett munkáltatói rendezvények, állásbörzék leírását. Ezeken a rendezvényeken tájékoztatják a partnereket a jogszabályi változásokról, valamint a támogatási és pályázati lehetőségekről. Ugyancsak több kirendeltség jelezte, hogy a munkáltatók részére tájékoztatást nyújt „Hírlevél” formájában a munkaerő-piaci helyzetről, a pályázati, képzési lehetőségekről. A kirendeltségek ügyfélvárójában elhelyezett terminálokon megtekinthetők az ÁFSZ álláskínálatai, a szervezés alatt álló tanfolyamok listája, aktuális szervezeti hírek, információk. ¾ Az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ honlapjának elérhetősége megváltozott. A honlap új címe: http://earmk.afsz.hu, ahol a munkáltatók rendszeresen tájékozódhatnak az aktuális pályázati lehetőségekről, egyéb fontos munkaerő-piaci információkról. ¾ A felmérés időszakában az Észak-alföldi régióban az alábbi időszerű feladatok végrehajtására kerül sor: • • • • • •
Vállalkozóvá válás támogatása pályázati kiírás előkészítése, meghirdetése, pénzügyi keretek lebontása kirendeltségekre. Vissza nem térítendő tőkejuttatás (önfoglalkoztatás) támogatása pályázati kiírás előkészítése, meghirdetése. REHAB munkahelyteremtő beruházások támogatására kiírandó pályázati felhívás elkészítése. Új régiós diplomás munkaerő-piaci program programtervének elkészítése. Segítő pedagógus munkaerő-piaci program tervének elkészítése. Postapartner központi program előkészítése, programterv készítése. 11
• •
•
Megjelent a 2008. évi képzési ajánlattételi felhívás, több mint 150 képzési programra, melyre a beadási határidőig (2008. január 16.) 48 ajánlattevő nyújtott be pályázatot. Az elbírálás jelenleg folyik. 2008. január 1-jén elindult a TÁMOP 1.1.2. „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságáért” elnevezésű program. Megkezdődött a TÁMOP 1.1.2 projekt kirendeltségi indikátor mutatóinak és költségkeretének kialakítása, egyeztetése a szervezeti egységekkel. A kirendeltségek részére leosztásra kerültek a munkaerő-piaci eszközök működtetését biztosító 2008. évi pénzügyi keretek.
Szolnok, 2008. február 25.
Készítette: Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tervezési, Elemzési, Kontrolling és Minőségirányítási Osztály
Pappné Benson Mária elemző
12
1. sz. melléklet
3 hónap múlva várható munkaerő-változás százalékban
Kisvárdai Vásárosnaményi Baktalórántházi Fehérgyarmati Nyíregyházi Mátészalkai Hajdúnánási Csengeri
Tiszavasvári
Polgári
Nagykállói Hajdúböszörményi Hajdúhadházi
Balmazújvárosi Tiszafüredi
Jászberényi
Debreceni
Létavértesi
Karcagi
Szolnoki
Vámospércsi
Hajdúszoboszlói
Kunhegyesi
Püspökladányi
Törökszentmiklósi
Berettyóújfalui Biharkeresztesi
Mezotúri
Kunszentmártoni
Komádi
Nyírbátori
Jelmagyarázat: -7,0 - -5,0 - 4,9 - 0,0 0,1 - 2,0 2,1 - 4,0 4,1 - 8,1
2. sz. melléklet
12 hónap múlva várható munkaerő-változás százalékban
Kisvárdai Vásárosnaményi Baktalórántházi
Tiszavasvári
Nyíregyházi
Mátészalkai
Hajdúnánási Polgári
Csengeri
Nagykállói HajdúböszörményiHajdúhadházi
Balmazújvárosi Tiszafüredi
Jászberényi
Debreceni
Létavértesi
Karcagi
Szolnoki
Püspökladányi
Törökszentmiklósi
Berettyóújfalui Biharkeresztesi
Mezotúri
Kunszentmártoni
Komádi
Nyírbátori
Vámospércsi
Hajdúszoboszlói
Kunhegyesi
Fehérgyarmati
Jelmagyarázat: - 9,3 - -5,0 - 4,9 - 0,0 0,1 - 2,0 2,1 - 4,0 4,1 - 12,1
3. sz. melléklet
A 2008. I. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek száma ágazatok és létszám-kategóriák szerint létszám-kategória TEÁOR
A
Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás
B Halgazdálkodás C Bányászat D Feldolgozóipar Villamos energia, gáz és E vízellátás F Építőipar G Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, H vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, I távközlés J Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyek, gazdasági K szolgáltatás Közigazgatás, védelem, L kötelező társadalombiztosítás M Oktatás N Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi O szolgáltatás Összesen
Mikro
Kis
Közép
Nagy
db
%
db
%
db
%
33
11,7
68
11,9
42
11,4
5
-
-
-
-
1
0,3
-
-
1
0,1
1
0,4
1
0,2
2
0,5
-
-
4
0,3
30,2 123
33,3
37
49,3 383
29,5
50
17,8 173
db
Összesen
%
Db
6,7 148
% 11,4
-
-
7
1,2
12
3,3
6
8,0
25
1,9
35
12,5
39
6,8
15
4,1
-
-
89
6,9
82
29,2 115
20,1
38
10,3
4
5,3 239
18,4
21
7,5
23
4,0
6
1,6
1
1,3
51
3,9
10
3,6
23
4,0
8
2,2
6
8,0
47
3,6
-
-
7
1,2
6
1,6
-
-
13
1,0
21
7,5
24
4,2
8
2,2
1
1,3
54
4,2
-
-
12
2,1
9
2,4
1
1,3
22
1,7
10
3,6
25
4,4
56
15,2
2
2,7
93
7,2
5
1,8
21
3,7
26
7,0
9
12,0
61
4,7
13
4,6
35
6,1
17
4,6
3
4,0
68
5,2
100,0 369
100,0
75
281
100,0 573
100,0 1 298 100,0
4. sz. melléklet
A 2008. I. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma ágazatok és létszám-kategóriák szerint létszám-kategória TEÁOR A
Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás
B
Halgazdálkodás
C
Bányászat
D
Feldolgozóipar
E
Villamos energia, gáz és vízellátás
F
Építőipar
G
Kereskedelem, javítás
H
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
I
Szállítás, raktározás, posta, távközlés
J
Pénzügyi közvetítés
K
Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás
L
Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás
M
Oktatás
N
Egészségügyi, szociális ellátás
O
Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás
Összesen
Mikro db
Kis %
db
Közép
Nagy
%
db
%
db
Összesen %
db
%
163
12,3
1 921
13,2
4 375
11,4
2 050
4,4
8 509
8,4
-
-
-
-
166
0,4
-
-
166
0,2
4
0,3
27
0,2
267
0,7
-
-
298
0,3
267
20,2
4 445
30,6
13 628
35,6
18 578
39,8
36 918
36,6
-
-
210
1,4
1 127
3,0
2 231
4,8
3 568
3,5
178
13,5
992
6,8
1 580
4,1
-
-
2 750
2,7
385
29,1
2 483
17,1
3 925
10,3
2 006
4,3
8 799
8,7
115
8,6
491
3,4
656
1,7
270
0,6
1 530
1,5
56
4,2
610
4,2
740
1,9
4 848
10,4
6 264
6,2
-
-
209
1,4
478
1,2
-
-
687
0,7
77
5,8
497
3,4
877
2,3
2 762
5,9
4 213
4,2
-
-
371
2,6
850
2,2
357
0,8
1 578
1,6
16
1,2
792
5,4
4 897
12,8
6 280
13,5
11 985
11,9
11
0,8
617
4,2
3 147
8,2
6 096
13,1
9 871
9,8
51
3,9
883
6,1
1 520
4,0
1 219
2,6
3 673
3,6
1 321
100,0
14 548
100,0
38 233
100,0
46 707
100,0 100 809
100,0
5. sz. melléklet
A 2008. I. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő munkáltatók néhány jellemző statisztikai adata kirendeltségenként (fő) Kirendeltség Balmazújvárosi Berettyóújfalui Biharkeresztesi Debreceni Hajdúböszörményi Hajdúhadházi Hajdúnánási Hajdúszoboszlói Komádi Létavértesi Polgári Püspökladányi Vámospércsi Hajdú-Bihar Jászberényi Karcagi Kunhegyesi Kunszentmártoni Mezőtúri Szolnoki Tiszafüredi Törökszentmiklósi Jász-NagykunSzolnok Baktalórántházai Csengeri Fehérgyarmati Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Nyíregyházi Tiszavasvári Vásárosnaményi Szabolcs-SzatmárBereg Összesen
Statisztikai állományi létszám 3 hónap múlva 12 hónap múlva jelenlegi várható várható 1 325 1 352 1 350 2 154 2 183 2 196 364 363 366 19 884 20 209 19 771 1 997 2 052 2 018 906 843 822 2 797 2 839 2 881 5 163 5 208 5 170 671 692 743 368 383 378 347 356 360 1 587 1 633 1 652 629 643 632 38 192 38 756 38 339 7 895 7 980 7 960 2 572 2 603 2 566 1 673 1 690 1 686 1 530 1 548 1 581 2 368 2 374 2 297 11 652 11 794 11 770 1 581 1 604 1 647 2 490 2 545 2 548
Várható változás 3 hónap 12 hónap múlva múlva 27 25 29 42 -1 2 325 -113 55 21 -63 -84 42 84 45 7 21 72 15 10 9 13 46 65 14 3 564 147 85 65 31 -6 17 13 18 51 6 -71 142 118 23 66 55 58
31 761 1 847 967 1 839 5 615 3 556 1 691 970 11 356 1 490 1 525
32 138 1 977 956 1 945 5 662 3 605 1 687 954 11 347 1 611 1 542
32 055 2 070 972 1 949 5 393 3 561 1 662 986 11 338 1 616 1 525
377 130 -11 106 47 49 -4 -16 -9 121 17
294 223 5 110 -222 5 -29 16 -18 126 -
30 856
31 286
31 072
430
216
100 809
102 180
101 466
1 371
657
MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK
1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A PHARE TWINING (2004. február-2005. november) svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2005. III. negyedévétől kezdődően az Állami Foglalkoztatási Szolgáltatása (ÁFSz) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 167 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A KSH fogalmi rendszere Munkaerő-felmérés fogalmai - A gazdasági aktivitás A 15–74 éves népesség a vonatkozási héten végzett tevékenysége alapján az alábbi két csoportba sorolható: • gazdaságilag aktív népesség (rendelkezésre álló munkaerő, illetve munkaerő-kínálat); • gazdaságilag nem aktív (inaktív) népesség. Gazdaságilag aktív népesség: a népesség azon része, amelyik munkavállalóként, vagy munkakeresőként megjelenik a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag inaktív népesség: akik nem tartoznak sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek körébe. - Foglalkoztatottság A nemzetközi ajánlásokat követve a munkaerő-felmérés alapján foglalkoztatottnak tekinthető mindenki, aki a vonatkozási héten legalább egyórányi, jövedelmet biztosító munkát végzett (egyórás kritérium), vagy rendszeres munkájától csak átmenetileg volt távol. - Munkanélküliség A nemzetközi ajánlások szerint a munkanélküliség három kritérium egyidejű teljesülése esetén áll fenn. Ennek megfelelően a felvételben munkanélküliek azok a személyek, akik: • a vonatkozási héten nem dolgoztak, és nincs is olyan munkájuk, amelytől átmenetileg távol voltak; • aktívan kerestek munkát a kikérdezést megelőző négy hétben; • munkába tudnának állni két héten belül, ha találnának megfelelő munkát (rendelkezésre állás). 2. Az ÁFSz fogalmi rendszere - Álláskereső A jogszabály értelmében 2005. november 1-jétől az a személy tekinthető álláskeresőnek, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik (az EGT állampolgárok esetében akkor is teljesültnek kell tekinteni, ha Magyarországon csak engedély alapján végezhet munkát), és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb keresőtevékenységet nem folytat, és
5. az 1-4. alpontokban meghatározott körülményeiben bekövetkezett változást annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül bejelenti a munkaügyi központ kirendeltségének, 6. maga is aktívan keres munkahelyet, és 7. elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt, és 8. a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja, és 9. akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart (1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról). - Munkanélküliségi ráta (relatív mutató) A nyilvántartott álláskeresők tárgyhavi záró létszáma a tárgyévet megelőző év január 1-jei gazdaságilag aktív népesség %-ában. A nyilvántartott álláskeresők adatforrása a munkaügyi szervezet hivatalos nyilvántartása, míg a gazdaságilag aktív népesség számát évente a KSH megyesoros becslése adja. - Betöltetlen álláshelyek száma: A tárgyhónap zárónapján fennálló ismert álláshelyek, amelyeket a munkáltatók bejelentettek, illetve a munkaügyi kirendeltségek feltártak. A hónap során a nyilvántartásban megfordult álláshelyek száma általában meghaladja a zárónapit.
