AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ENERGIASTRATÉGIÁJA

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ENERGIASTRATÉGIÁJA

Készítette: ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség

Debrecen 2010.

1

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK .......................................................................................................... 4 1. BEVEZETÉS .................................................................................................................... 4 1.1. MIÉRT VAN SZÜKSÉG REGIONÁLIS ENERGIASTRATÉGIÁRA? .............................................................. 4 1.2. AZ ÉSZAK–ALFÖLDI RÉGIÓ ...................................................................................................... 5 2. HAZAI ÉS EURÓPAI UNIÓS ENERGIASTRATÉGIÁK ......................................................... 12 2.1. NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA ................................................................................................. 12 2.2. NEMZETI SZABÁLYOZÁSOK AZ ENERGIA SZEKTORBAN ................................................................... 15 2.3. EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁSOK AZ ENERGIA SZEKTORBAN.......................................................... 15 3. HELYZETKÉP ................................................................................................................ 18 3.1. A REGIONÁLIS ENERGIAFELHASZNÁLÁS STRUKTÚRÁJA .................................................................. 18 3.2. AZ ÉSZAK–ALFÖLDI RÉGIÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA ÉS ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE ......................... 18 3.3. PÁLYÁZATI FORRÁSBÓL EDDIG MEGVALÓSULT ÉS MEGVALÓSÍTÁS ALATT ÁLLÓ PROJEKTEK .................... 33 4. SWOT ANALÍZIS ........................................................................................................... 42 5. ENERGIAMÉRLEG ........................................................................................................ 45 6. HAZAI STRATÉGIÁK, TERVEK VIZSGÁLATA .................................................................... 48 6.1. MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA 2008-2020 .................................................................... 48 6.2. STRATÉGIA A MAGYARORSZÁGI MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK NÖVELÉSÉRE 20082020 ...................................................................................................................................... 50 7. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA A RÉGIÓBAN ................................... 52 7.1. SZÉLENERGIA ...................................................................................................................... 52 7.2. NAPENERGIA ...................................................................................................................... 57 7.3. BIOMASSZA ........................................................................................................................ 61 7.3.1. Alapanyagok, felhasználási területek ...................................................................... 63 7.3.2. Főbb alapanyag-források ........................................................................................ 66 7.4. GEOTERMIKUS ENERGIA ........................................................................................................ 68 7.5. VÍZENERGIA ........................................................................................................................ 70 8. TECHNOLÓGIAI LEHETŐSÉGEK A RÉGIÓBAN................................................................. 73 9. ÜZLETI LEHETŐSÉGEK A RÉGIÓBAN .............................................................................. 74 10 A STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK MEGFOGALMAZÁSA, JÖVŐKÉP ...................................... 75 10.1. ÁTFOGÓ STRATÉGIAI CÉLOK ................................................................................................. 75 10.2. STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK ................................................................................................... 75 11. PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK .......................................................................................... 78 11.1. KEOP – KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM............................................................. 78 11.2. EHA – ENERGIAHATÉKONYSÁGI HITEL ALAP ........................................................................... 82 11.3. ZBR PANEL ALPROGRAM RÉSZLETES BEMUTATÁSA ................................................................... 85 11.4. ZBR ENERGIATAKARÉKOSSÁGI ALPROGRAM ........................................................................... 88 MELLÉKLETEK.................................................................................................................. 92

4

1. Bevezetés 1.1. Miért van szükség regionális energiastratégiára? Már egy megye nagyságú térségben, és így különösen a régióban is tapasztalható, hogy eltérőek az adottságok, hagyományok, lehetőségek, és ezt figyelembe kell venni a célok meghatározásánál. Ez hatványozottan igaz a nemzeti szintű stratégia, koncepció, akcióterv esetében. A regionális energia stratégiára tehát azért van szükség, hogy a specifikus, és csak helyben meghatározható cselekvésnek nyisson utat a helyi stratégia. Azaz egy olyan energiastratégiát kell elkészítenie az ország minden régiójának, amely figyelembe veszi: 

a kistérségek hagyományait,



a lakosság képzettségét (humán erőforrás),



a természeti adottságokat,



a megye, a régió és az országhatárokon átnyúló természetes kapcsolatokat,



a felsőfokú oktatási intézményekben, a kutató és fejlesztő szervezetekben felhalmozódott tudást,



az önkormányzatok szervező, integráló erejét,



a gazdaság szereplőinek törekvéseit,



és a szakmai és civil szervezetek segítőkészségét.

Ebben a tanulmányban feltárjuk a régió adottságai, helyzetét, lehetőségeit, és meghatározzuk azokat az irányokat, melyek felé a régió a leghatékonyabban tud haladni, és megvalósítani.

4

1.2. Az Észak–Alföldi Régió Hazánk európai uniós csatlakozásának egyik feltétele volt az öt fokozatú területi rendszer kialakítása, így a megkívánt területi információs rendszert kialakítva, a Strukturális Alapok forrásaihoz hozzáférhettünk. 2004. május 1-jén lépett életbe a NUTS területei rendszer, melynek szintjei a következők: NUTS 1: ország NUTS 2: régiók NUTS 3: megyék NUTS 4: kistérségek NUTS 5: települések A területi rendszer új elemei a régiók és a kistérségek. Ha kistérségi szinten nézzük a gazdasági fejlettségi szintet, akkor igen nagy eltérést láthatunk. Leggyakrabban az egy főre jutó GDP-vel (bruttó hazai termék) szokták ezt jellemezni. 2004-ben a 7 statisztikai tervezési régió közül az Észak-Alföldi Régió volt az utolsó helyen. Ennek számos negatív következménye lehet, mint az elvándorlás, tőke, munkaerő szélsőséges koncentrációja. Ezért is fontos olyan programok kidolgozása, melyek elősegítik a felzárkózást. A kistérségeket 5 típusba sorolják: -

Dinamikusan fejlődő

-

Fejlődő

-

Felzárkózó

-

Stagnáló

-

Lemaradó



Földrajzi helyzet (fekvése, demográfia)

Az Észak–Alföldi Régióban 28 kistérség található, az 1. táblázat mutatja, hogy melyik típusba tartoznak. A régió az Alföld északkeleti részét fogalja el. 17 729 km2 területével a második legnagyobb az ország hét statisztikai régiója közül. A régiót 3 megye alkotja: 

Jász-Nagykun-Szolnok megye (JNSZM)



Hajdú-Bihar megye (HBM)



Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (SZSZBM).

5

1. táblázat. Az Észak–Alföldi Régió kistérségei típus szerint (2006) Észak–Alföldi Régió kistérségei Dinamikusan fejlődő

Debreceni

Fejlődő

Felzárkózó

Hajdúszoboszlói, Szolnoki, Nyíregyházai

Jászberényi

Stagnáló

Lemaradó

Derecske– Létavértesi, Hajdúböszörményi, Hajdúhadházi, Polgári, Kunszentmártoni, Mezőtúri, Tiszafüredi, Törökszentmiklósi, Kisvárdai, Nagykállói, Tiszavasvári

Balmazújvárosi, Berettyóújfalui, Püspökladányi, Karcagi, Baktalórántházai, Csengeri, Fehérgyarmati, Ibrány– Nagyhalászi, Mátészalkai, Nyírbátori, Vásárosnaményi

1. ábra. Az Észak–Alföldi Régió

A megyék egyes részei sokkal inkább tartozhatnának más megyéhez, de ennek alapvető akadályát jelenti elsősorban az országhatár. Sokkal inkább létezik a hagyományokon, gazdasági, társadalmi, kulturális alapon kialakult kistérségi identitás. A régiót ilyen módon sokkal inkább jellemzik a kistérségek. Éppen ezért várható, hogy a jövőben a kistérségek logikus, és saját kezdeményezésre történő átsorolásával fognak kialakulni azok a régiók, amelyek nagyrészt megőrzik a jelenlegi kereteket, és kialakíthatják a nagytérségi identitást is. Mindezt azért tartottuk említésre érdemesnek, mert nagyrészt magyarázzák a régió minden szempontból heterogén jellegét.

6

2. táblázat. Az Észak–Alföldi Régió kistérségeinek adatai (2009) Sorszám

Lakosságszáma (fő) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Kistérség neve

Területe (km2)

Településeinek száma (db)

1

Baktalórántházai kistérség

452,75

35 683

19

2

Csengeri kistérség

246,55

13 877

11

3

Fehérgyarmati kistérség

702,64

38 956

49

4

Ibrány–Nagyhalászi kistérség

521,09

45 768

17

5

Kisvárdai kistérség

443,71

54 117

21

6

Mátészalkai kistérség

624,74

66 190

26

7

Nagykállói kistérség

518,29

45 673

9

8

Nyírbátori kistérség

695,94

44 808

20

9

Nyíregyházai kistérség

539,32

142 247

9

10

Tiszavasvári kistérség

479,06

37 531

10

11

Vásárosnaményi kistérség

567,49

31 266

27

12

Záhonyi kistérség

145,97

20 250

11

Hajdú-Bihar megye 13

Balmazújvárosi kistérség

731,00

31000

4

14

Berettyóújfalui kistérség

1225,53

50696

29

15

Debreceni kistérség

498,58

210 402

2

16

Derecske-Létavértesi kistérség

542,89

35 520

10

17

Hajdúböszörményi kistérség

731,05

58 361

3

18

Hajdúhadházi kistérség

635,75

60 937

11

19

Hajdúszoboszlói kistérség

506,74

33 541

4

20

Polgári kistérség

383,87

14 063

6

21

Püspökladányi kistérség

954,94

49 767

13

1161,46

85 618

18

Jász-Nagykun-Szolnok megye 22

Jászberényi kistérség

23

Karcagi kistérség

857,35

44 382

5

24

Kunszentmártoni kistérség

576,49

37 990

11

25

Mezőtúri kistérség

725,74

29 152

5

26

Szolnoki kistérség

914,48

121 583

18

27

Tiszafüredi kistérség

846,60

39 282

13

28

Törökszentmiklósi kistérség

499,58

40 917

8

Össz:

Észak-Alföldi Régió

17 729,60 km2

1 519 577 fő

389 db

7

A régió az ország legvárosodottabb területe, a 389 településből 64 város, ez a települések 16,4%-a, az országos átlag kb. 9%. Azonban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére jellemző a városhiányos térség (aprófalvak, tanyák), (a kistérségek felénél) ami nem tette lehetővé a város tudására, gazdasági erejére, és vonzerejére épülő térségfejlesztést. Részben ennek köszönhetően foltokban eltérő fejődési pályára állt a térség fele. A 2. táblázatból láthatjuk, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található a régió 389 településének kb. 2/3-a, az ukrán és román határ mellett számos aprófalvas települést találunk, aminek számos kedvezőtlen hatása van a megyére. Jellemző az elvándorlás, a magas munkanélküliség, vállalkozások megszűnése (2006-ban a régióban a három megye közül itt szűnt meg a legtöbb vállalkozás), forráshiányos önkormányzatok. A régió egészét tekintve túlsúlyban vannak a városhierarchia alján lévő települések, viszont hiányoznak a középvárosok, a kisvárosok száma az országos átlag körüli, azonban a városias jellegű, de a központi funkciókkal nem rendelkező városok aránya jelentősen az országos átlag felett van. A régió lakosainak száma (2007-es, 2009-es adatok alapján) kicsivel több, mint 1,5 millió fő (2. táblázat). A legtöbben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében laknak, egyben a legsűrűbben lakott terület (97 fő/km2), míg a legkevesebben Jász-Nagykun-Szolnok megyében laknak, egyben a legritkábban lakott megye (71 fő/km2), kiterjedt belső perifériás területtel. Főleg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelentős az elvándorlások aránya. A régióra jellemző a magas munkanélküliség. A lakosság 45,3%-a foglalkoztatott, 10,8%-a munkanélküli. Figyelemre méltó, hogy a munkanélküli ráta éppen 2008-ban, az új válság idején érintette legérzékenyebben a térséget, hiszen míg a munkanélküli ráta az országos értéknek 2000-ben 75%-a, 2005-ben 55%-a volt, addig 2008-ban 124% lett! Jelentős a cigány népesség aránya, főként Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, és a Tisza mentén, felül reprezentálnak a társadalmi integrációs és foglalkoztatási problémákban. 

Gazdasági helyzet

A térség erős mezőgazdasági hagyománnyal rendelkezik. A 3. táblázatban látható, hogy az ország összes mezőgazdaságban dolgozóinak majdnem a 20%-a a régióban található, míg az iparban és a szolgáltatásban csak kb. 12%-a. A legtöbben a szolgáltatásban dolgoznak, kb. kétszer annyian, mint az iparban, és majdnem tízszer annyian, mint a mezőgazdaságban.

8

3. táblázat. Az Észak–Alföldi Régió foglalkoztatottsága szektoronként (2009) (Forrás: KSH)

Mezőgazdaságban dolgozók száma

2009 Magyarország összesen (1000 fő) Régió összesen (1000 fő) A régió viszonya az országos értékhez képest (%)

Iparban dolgozók száma

Szolgáltatásban dolgozók száma

175,80

1180,50

2425,60

33,80

152,00

303,30

19,23

12,88

12,50

4. táblázat. Az Észak–Alföldi Régió néhány mezőgazdasági mutatószáma (2009) (Forrás: KSH)

2009

Mezőgazdasági terület (km2)

Szántó (km2)

Gyümölcsös (km2)

Erdő (km2)

Művelés alól kivett területek (km2)

Szabolcs-SzatmárBereg megye

3905,13

2831,51

357,79

1173,10

1130,81

Hajdú-Bihar megye

4540,52

3305,51

36,57

488,93

774,98

Jász-NagykunSzolnok megye

4091,63

3536,79

16,50

518,80

1262,55

Régió összesen

12537,28

9673,81

410,86

2181,00

3168,34

Magyarország összesen

57897,22

45027,68

985,12

18844,41

15350,56

A régióban található az ország összes mezőgazdasági területének és szántóinak kb. 21%-a, a gyümölcsösök 41%-a, az erdők kb. 11%-a. Jelentős nagyságú területek kerültek ki művelés alól, ez az érték az ország összes művelés alól kivont terület 20%-a, melyek alkalmasak lehetnek alternatív hasznosításra, fás szárú vagy lágyszárú energiaültetvények telepítésére, melyekre különféle támogatásokat is igénybe lehet venni. A régión belül a legnagyobb mezőgazdasági terület Hajdú-Bihar megyében van, míg a szántók aránya Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legnagyobb. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az erdők aránya kb. kétszer akkora, mint a másik két megyében. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kedvezőek a feltételek a mezőgazdaság tekintetében, az éves napsütéses órák száma 1950-2050 óra között van, az éves középhőmérséklet 910,5 °C, az éves csapadék mennyiség pedig 550-600 mm. A megye mezőgazdasága 9,4%-kal járul hozzá az ország GDP-jéhez. Hajdú-Bihar megyében az állattenyésztés a fő ágazat, a megye mezőgazdasági termelésének a legnagyobb értékét ez adja.

9

Jász-Nagykun-Szolnok megye felszíne tökéletes síkság, éghajlata szélsőséges vonásokat mutat. A csapadék kevés és egyenetlen eloszlású, gyakori a szárazság és az aszály. Természeti értékei közül kiemelkedőek a jó minőségű termőföldek, a termálvízvagyon és a magas napsütéses órák száma. A megyéhez tartozik a Tisza-tó délkeleti része és a Hortobágyi Nemzeti Park nyugati fele. A régióban néhány kiemelt város, főként a megyeszékhelyek és előnyös helyzetben lévő kistérségek kivételével a régió keresi a lehetőségeit. Ugyanakkor Debrecen és Nyíregyháza kiemelkedő fejlődést mutat. Az 1 főre jutó GDP értéke az országos átlag 2/3-a. Az ország többi régiójához viszonyított helyzetét a 3. táblázat mutatja. 5. táblázat. Magyarország régióinak GDP adatai 2007-ben (Forrás: KSH) A régiók GDP adatai (2007) Régió neve Közép-Magyarország

GDP (millió Ft)

1 főre jutó GDP (1000 Ft)

11 981 921

4 153

Közép-Dunántúl

2 596 904

2 348

Nyugat-Dunántúl

2 476 287

2 480

Dél-Dunántúl

1 661 772

1 724

Észak-Magyarország

2 014 599

1 619

Észak-Alföld

2 418 091

1 591

Dél-Alföld

2 258 506

1 688

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elmúlt 10 évben megindult a korszerű ipartelepítés. A megye észak-keleti részén létrejött a Záhony-Kisvárda-Tiszavasvári gazdaságfejlesztési tengely. Kereskedelmében az export 72%-a az Európai Unió tagállamai felé irányul, ami mutatja, hogy sikeres volt a piacváltás. A szennyvíz rendszerbe bekötött épületek aránya az elmúlt 8 évben 35 000-rel 71,3%-ra javult, és ez 2015-ig 90%-ra nőhet. Közlekedési infrastruktúra jól kiépült a megyében, a vasúti hálózat centrális a megyeszékhely felé, közúthálózata viszonylag sűrűn behálózza a területet.

10

Hajdú-Bihar megyében a vezető szerep a mezőgazdaságé, iparában pedig a legnagyobb értéket a mezőgazdaságra épülő élelmiszeripar jelent. Az utóbbi években több multinacionális cég is székhelyéül választotta a megyét. A megye valamennyi települése be lett kapcsolva a vezetékes gázellátásba, az ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma 95% fölötti, a csatornahálózatba bekapcsoltaké 64%. A szennyvízrendszerbe kötött épületek aránya: Debrecenben 95%, a városokban 90%, a nagyközségekben 83%, a községekben 80%, összesen 90%. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az EU 2000-ben kiadott Víz Keretirányelv szerint minden felszíni, és felszín alatti víztest alapos vizsgálatát el kell készíteni, és olyan intézkedéseket kell hozni, hogy a víztestek 2015-ig jó ökológiai állapotot nyerjenek el. A megyében három regionális hulladéklerakó működik jelenleg. A közlekedésben tranzitszerepe meghatározó mind a vasúti mind a közúti közlekedésben. Debrecenben repülőtér működik. Gazdasági fejlettség szempontjából Jász-Nagykun-Szolnok megye közepesen fejlett iparagrár jellegű területnek tekinthető. Két nagy részre tagolhatjuk: a Tiszától nyugatra fekvő dinamikusan fejlődő jászsági és szolnoki területre, valamint a Tiszától keletre fekvő nagykunsági és tiszazugi elmaradottabb térségekre. Korábbi nagy múltú vállalatok megszűnésével, gazdasági visszaesés következett be, melynek következtében megnőtt a munkanélküliség és kényszervállalkozások jöttek létre. A KKV-k mellett megjelentek azonban a nagy multinacionális vállalatok, jelentős tőkebefektetéssel. Az utóbbi években nőtt az infrastrukturális ellátottság, különösen a kommunális-közüzemi infrastruktúra terén, a vezetékes ivóvíz-ellátottság 95% feletti, a csatornázás helyzete rosszabb, 58,4%, vezetékes gáz a lakások 76,6%-ban van bekötve. Hat regionális kommunális hulladéklerakó található a megyében. Közlekedésföldrajzi helyzete kedvező, itt halad át a 4-es főútvonal, a 100-as, 120-as villamosított vasútvonal. Szolnokon található a legjelentősebb folyami kikötő.

11

2. Hazai és európai uniós energiastratégiák 2.1. Nemzeti energiastratégia Az EU direktívák hazai jogszabályokba való átültetésével a nemzeti szabályozások gyakorlatilag követték Európa egészének jogalkotását. Elkészült a gazdasági tárca 2020-ig szóló Energiapolitikai Stratégiája, amelynek az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság áll a középpontjában. Újra kell gondolni a hosszú távú energiastratégia alapjait, mert minden tekintetben megváltozott a helyzet a legutóbbi, 1993-as koncepcióhoz viszonyítva. Véget ért az olcsó energia korszaka, megtörtént az ágazat privatizációja, beléptünk az Unióba, miközben Magyarország a földgáz tekintetében az EU országai között a leginkább importfüggővé, így kiszolgáltatottá vált. Meg kell valósítani az energiaimportunk diverzifikációját. 2007-ben fogadták el az új villamos energia törvényt (2007. évi LXXXVI. Tv.), melynek során teljes piacnyitásra került sor a villamosenergia-kereskedelemben. Ez azt jelenti, hogy azok a villamosenergia-felhasználók, akik nem jogosultak az egyetemes szolgáltatásra, azok versenypiaci feltételekkel vásárolhatnak villamos energiát. A villamos energia ára, államilag nem szabályozott, így a felhasználó a versenypiacon tetszőleges számú, alternatív kereskedőtől kérhet ajánlatot, bármilyen időintervallumra, fogyasztási helyre. Igaz, hogy a villamos energia piac liberalizálása megtörtént, de anomáliákkal, mivel a kínálati oldalon nincs éles verseny a kevés szereplő és koncentráltság miatt, azaz az MVM Zrt. nagy piaci részesedése miatt. A stratégia az elmúlt öt évben készült koncepciókhoz képest előrelépést jelent, mert jelzi, hogy piaci alapokra kell helyezni az energiaellátást. A koncepció mégis a bírálatok kereszttüzébe került. A bírálók szerint ez a koncepció inkább egy számvetés, egy aktuális energiapolitikai helyzetkép, mint egy hosszú távú stratégia. Az anyagban többek között az szerepel, hogy véget ért az olcsó energia korszaka, pedig e helyett az egész világon az olcsó energiaforrásokat keresik. Az is olvasható az anyagban, hogy kialakult a versenypiac, de az igaz, hogy ez a verseny még koránt sem tökéletes. Sokkal többet kellene az energiatakarékossággal foglalkozni, főként a lakosság körében, a rossz hőszigetelésű házak kapcsán. Az új erőművek alapvetően mind földgázbázisúak lesznek, ennek az oka, hogy a beruházók (akik főként magán beruházók) jelenleg a versenyképes technológiát választják, hiszen egy gázerőműnek kisebb a beruházási igénye, nagyobb a hatásfoka, kisebb a fajlagos

12

CO2 kibocsátási költség, mint egy szenes erőmű esetén, és habár a gáz GJ-onként drágább, összességében kisebb költséggel állít elő egy MWh-t. Ezen kívül a megújulók magas fajlagos költségűek, ha növelni akarjuk az arányukat, az jelentős támogatást igényel. Létezik a tiszta szén stratégia keretében többféle lehetőség az erőműépítésekben, pl. a CCS, azaz „Carbon Capture and Stroge” (szén-dioxid leválasztás és tárolás) technológia, amivel a szenes erőművek CO2 kibocsátását akár 90%-kal is csökkenthetik, viszont ezek nagyon drágák, és az Európai Unióban is csupán demo projektek várhatóak 2020-ig. Magyarországon igaz, hogy csak orosz gáz jön (egyelőre) két vezetéken, de vannak stratégiai és magán gáztározóink, ami az ellátásbiztonságot növeli. Az orosz gáz esetén a legnagyobb kockázat abban van, hogy Ukrajnán keresztül jön a gáz, és gyakoriak az oroszukrán viták, melyek azonban eddig egy-két hónap alatt mindig megoldódnak, addig pedig bőven kitart a tárolt mennyiség. Az oroszoknak alapvető gazdasági érdeke, hogy gázt értékesítsenek az EU országoknak, így a „gázzsarolás” politikai kockázata valamely extrém politikai

helyzet

kivételével

elhanyagolható.

Mindennek

ellenére

természetesen

a

diverzifikáció kívánatos, de nem bármilyen áron. A villamosenergia-rendszer rugalmatlansága főképp amiatt jelenthet problémát, hogy korlátozza a nem szabályozható, nehezen előre jelezhető megújuló energiaforrások rendszerbe való integrálását, illetve minden kötelező átvétel keretében hálózatba táplált MWh, szabályozható egységek termelését szoríthatja ki. A hidrogéngazdálkodással összefüggő kérdések hiányoznak a stratégiából, azonban hidrogén nagyon távlati, 2020-ig legfeljebb kisebb demoprojektekről beszélhetünk, a tömeges terjedése nem valószínű. Elkészült Magyarország energiahatékonysági cselekvési programja is. A tagállamoknak hivatalosan be kellett nyújtaniuk a Nemzeti Akciótervet az Európai Bizottságnak. Hazánkban - úgy tűnik - társadalmi vita nélkül születik meg az Akcióterv. A Nemzeti Akciótervek jogi alapját az energiahatékonyságról szóló zöldkönyv („Doing more with less”) képezi. Olyan, Magyarország számára kulcsfontosságú kérdések, mint amilyen pl. a lakások hőszigetelése, a panel-program vagy a távfűtés, bekerültek a jogszabályba.

13

2. ábra. A hőtermelésre fordított megújuló energiaforrások megoszlása az EU-15-ben

Az Európai Unióban, ahogy hazánkban is, a hőtermelésben legnagyobb arányban a biomassza kerül felhasználásra, ezek közül is legnagyobb arányban tüzifát használnak fel. Hazánkban a hőtermelésre használt megújulók nem részesülnek támogatásban. 2006-ban ez az érték 35,7 PJ volt.

3. ábra. A hőtermelésre fordított megújuló energiaforrások megoszlása Magyarországon

14

Nem meglepő, hogy a megújuló alapú hőtermelés az energiapolitika mostohagyermeke, hiszen a hő piac egésze is igen alacsony prioritást élvez. Pedig Magyarország 2005. évi 926,5 PJ volumenű közvetlen (végső) energiafelhasználásának több mint felét (mintegy 490 PJ-t) hőigények ellátására fordították. A hőigények nagy részét a hazai éghajlati viszonyok által determinált épületfűtés (illetve egyre növekvő hűtés), és az ún. használati meleg víz készítés összesen ~330 PJ volumenű hőigénye teszi ki. Ebből ~291 PJ a decentralizált hő piacon (azaz az egyedi fűtés és használati meleg víz), ~39 PJ pedig a centralizált, vagyis távhő piacon jelentkezik. Az ezek fedezésére fordított végső energiafelhasználás ~376 PJ. Annak ellenére, hogy a hőpiac volumenében igen jelentős, a hőenergia a végső energiafelhasználás statisztikailag „rejtőző” szegmense, miután a hőtermelés jellemzően (kb. 5/6 részben) helyileg, a végfelhasználóknál decentralizáltan történik. 2003-tól 2006-ig Magyarországon a megújuló energiafelhasználás 38 PJ-ról 55 PJ-ra nőtt, ezen belül: 

a hőtermelési célú energiafelhasználás 35 PJ-ról 33 PJ-ra csökkent,



a villamos energia célú energiafelhasználás pedig 3 PJ-ról 22 PJ-ra nőtt.

Ez utóbbi növekedés szinte kizárólag a tűzifa felhasználásának a következménye.

2.2. Nemzeti szabályozások az energia szektorban A magyar jogrendszer rendelkezik az energetikai szektor működéséhez szükséges jogszabályok mindegyikével. Ezek szemelvényét a mellékletek tartalmazzák.

2.3. Európai Uniós szabályozások az energia szektorban Az Európai Uniónak eddig nem volt illetékessége energiaügyekben, nincs közösségi energiapolitikája. Ennek hiányában az energiapolitikai döntések a tagországok nemzeti politikájának részét képezik, a döntések nem összhangban, hanem egymástól függetlenül, de egymásra hatva születtek. Az egységesség hiánya megnehezítette az EU tárgyalási súlyát nemzetközi energiaügyekben, ami súlyos gondot jelent, hiszen az EU saját erőből energia szükségleteinek csak a felét tudja biztosítani, így ő a világ legnagyobb energiaimportőre. Ha az energiafogyasztás szerkezete változatlan marad, akkor tovább fog nőni az EU energiaimport-függősége; 2020-ig a kőolaj import 90%-kal, a földgáz import pedig 70%-kal is növekedhet. Közben 2020-ig a világ energiafelhasználása várhatóan 52%-kal, azon belül a kőolaj felhasználás 25%-kal, a földgáz felhasználás 84%-kal nő. Hazánk szénhidrogén bázisú.

15

Energiafelhasználásából a közlekedés részaránya várhatóan közel 30%-kal nő, amit az épületek energiafelhasználási arányának 20% körüli csökkentésével lehetne ellensúlyozni. Az EU-ban az épületek energiafelhasználásának aránya megközelítően 40%, hazánkban is hasonlóan, kb. 400 PJ/év, az 1100 PJ/éves energiafelhasználásból. Ezzel együtt ugyanilyen arányban növekedhet a CO2 és más üvegházhatást okozó gázok kibocsátása is, ami lehetetlenítené az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Kiotói Jegyzőkönyv értelmében tett EU vállalást, hogy 2008-2012 között az 1990-es bázisévhez képest meghatározott százalékkal csökkentik az üvegháztartást okozó gázok kibocsátását. Az USA 7%-ot, az EU 8%-ot, Japán 6%-ot vállalt, míg Magyarország szintén 6%-ot, de az 198587-es bázisévhez képest. Az EU-nak lépnie kellett, hogy: 

a fenntartható fejlődéssel összhangban álló energiapolitikát folytasson,



növelje az energiaellátás biztonságát a külső energiafüggőség csökkentésével,



növelje a közösség versenyképességét az energiapiac együttműködésével.

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés előírja a természeti erőforrások körültekintő hasznosítását és a környezetvédelmi követelményeket, beilleszti a közösségi politikába. Mivel a közösség szűkében van a saját energiaforrásoknak, a felhasználói oldalon kell elérni a megtakarítást. Legfőbbképpen energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrások széleskörű alkalmazásával. Ezért született meg 2002. december 16-án, és lépett hatályba 2003. január 4-én a 2002/91/EK irányelv, amely az épületek belső klimatikus viszonyait szándékozik javítani, költséghatékonyabbá tenni, kevesebb energia felhasználásával. Az irányelv szerint a tagországoknak hatályba kellett léptetniük azokat a jogszabályokat, és megtenniük azokat az intézkedéseket, hogy az irányelvnek legkésőbb 2006. január 4-ig megfeleljenek. Az irányelvben foglaltak végrehajtása a tagországok számára kötelező, a szabályozás módját nemzeti keretekben lehet meghatározni. A 2002/91/EK irányelv döntéseinek helyességét igazolja az a tény, hogy 2006. március 8-án az EU bizottságának elnöke és az energiaügyi biztos egy Zöld Könyvet mutattak be Brüsszelben, amely szerint „megérett az idő egy új európai energiapolitikára”, amelynek fő célja „a fenntartható fejlődés, a versenyképesség és az ellátásbiztonság”. Ezek megegyeznek az irányelv megalkotásának előzőekben ismertetett céljaival. Az EU energiapolitikai célkitűzései is jelzik, hogy az elkövetkező évtized egyik legfontosabb eszköze az energiahatékonyság növelése.

16



Az irányelv kiemeli az energiatudatos szemlélet kialakításának és az ezzel kapcsolatos felvilágosításnak a szükségességét. E célból, a nagyobb középületek tulajdonosainak, üzemeltetőinek az emberek által használt tér jól látható helyén láthatóvá kell tenniük az épület energetikai minőségét bemutató tanúsítványt.



A fenntarthatóság érdekében a megújuló energiaforrásoknak egyre nagyobb részt kell elfoglalniuk az energiaellátásban.



Az irányelv nagyobb épületek tervezésénél előírja az alternatív energiaellátó rendszerek alkalmazásának kötelező vizsgálatát.

17

3. Helyzetkép 3.1. A regionális energiafelhasználás struktúrája A régió energiafelhasználása struktúrájában nem tér el az országos átlagtól. Az elektromos energia és a vezetékes ivóvíz ellátás közel teljes körű. A szennyvíz hálózat kiépítettség térségenként eltérő, de összességében 80% körüli. A vezetékes gáz jelenti a domináns primer energiát. Ez adja a fűtési célú energia felhasználás 50%-át. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hagyományos tüzelőanyaga a tűzifa. A nagyvárosokban jellemzően a vezetékes gáz jelenti a fűtési primer energiát, és ez mondható el a nagyközségekről is, a kis településeken a tűzifa jelenti a fő primer energiát. Ennek kiegészítésére gyakran elektromos forróvíz tárolóval állítják elő a használati meleg vizet. Ezeken a településeken jellemzően palackos gázt használnak, főzési célra. A kisebb településeken, a világítás terén a hagyományos izzószálas égőket használják, a nagy városokban terjed az energiatakarékos fogyasztók használata. Az elektronikai, szórakoztató elektronikai berendezések, és az elektromos háztartási gépek használata általánosnak mondható. A használat mértéke és a korszerűsítés erősen életkorfüggő, de általánosságban a település nagysága is befolyásolja ezt.

3.2. Az Észak–Alföldi Régió energiafelhasználása és összehasonlító elemzése A felhasználásra vonatkozó számokat a szolgáltatóktól nem lehet beszerezni, arra vonatkozó helyes adatokat egy népszámlálás esetén lehetne beszerezni, megfelelően összeállított kérdéssorral. Jelen vizsgálat során szerzett adatok csak a fogyasztás jellegének, és tendenciáinak megállapítására voltak alkalmasak. Jellemzőnek mondható, hogy az utóbbi másfél évben az emberek csak úgy tudnak a válság helyzeten enyhíteni, hogy alig fűtenek, a lakás egyetlen helyiségét fűtik, vagy egyáltalán nem fűtenek. A tisztálkodásra való vizet nem melegítik meg, vagy ha igen, akkor azt biomasszával teszik. Sokkal több közülük a munkanélküli, aki otthon tartózkodik, és alkalmi tüzelőberendezéssel, gyűjtögetett tüzelőanyaggal próbál elviselhető körülményeket teremteni. Ez nem csak a kis településeken történik így, hanem még a nagy városokban is, még ha kisebb számban is. De még ha tudtunk volna is adatokat gyűjteni, azokat nem lehetne jellemzőnek tekinteni, hiszen most rendkívüli helyzet van és ennek adatai ”normál” körülmények között nem lennének felhasználhatóak. Azt viszont valószínűnek tartjuk, hogy

18

akik rászorultak a megújuló energia használatára és a takarékoskodásra, azok részben meg fogják tartani ezt a szokásukat. Ez meg fog mutatkozni a primer energiák struktúrájában. A régió energiafelhasználását megvizsgáljuk egyrészt az ország többi régiójához viszonyítva, másrészt megnézzük, hogy a régión belül milyen jellegzetességeket mutatnak az adatok. 

Energiatermelés

6. táblázat. A hazai régiók erőműveinek beépített teljesítménye (MW) – 2008 (Forrás: Energia Központ Kht.) Erőművek beépített teljesítménye régiónként (MW) Régiók

Megújuló

Fosszilis

Dél-Alföldi Régió

Nukleáris

Összesen

0

1

0

1

Dél-Dunántúli Régió

133

50

1910

2093


95

25

0

120

2350

153

0

2503

Közép-Dunántúli Régió

531

115

0

646

Közép-Magyarországi Régió

2471

29

0

2500

0

113

0

113

Észak-Magyarországi Régió

Nyugat-Dunántúli Régió Összesen

5580

486

1910

7976

A 6. táblázatból és a 4. ábrából is világosan látszik, hogy a hazai energiatermelésben a fosszilis erőművek dominálnak, több mint 2/3 arányban, és hogy a megújulók aránya még mindig igen kicsi. Azt is láthatjuk, hogy milyen fontos szerepe van a Paksi Atomerőműnek, ugyanis a beépített erőművi teljesítményeknek kb. a negyedét adja.

19

4. ábra. A Magyarországi erőművek beépített teljesítményének aránya (Forrás: Energia Központ Kht.)

5. ábra. A hazai fosszilis erőművek beépített teljesítménye régiónként (MW) (Forrás: Energia Központ Kht.)

20

6. ábra. A hazai megújuló erőművek beépített teljesítménye régiónként (MW) – 2008 (Forrás: Energia Központ Kht.)

Megújuló energiaforráson alapuló erőművet ma már az ország összes régiójában találunk, míg fosszilis erőművek a Dél-Alföldi és a Nyugat-Dunántúli Régióban nem működnek (6. táblázat). Az egyetlen nukleáris erőművünk a Dél-Dunántúli Régióban működik. Az Észak–Alföldi Régióban a hazai fosszilis erőművek teljesítményének mindössze 2%-a (5. ábra) található, míg a megújulók közül 5% (6. ábra). Ez részben a természetföldrajzi viszonyokra vezethető vissza, azonban a megújuló energiaforrások fejlesztésében még nagy lehetőségek rejlenek a régiónkban. Hogy pontosan hogy oszlik meg területileg, azt a 7. táblázat mutatja. A konkrét számok azt mutatják, hogy igaz, hogy az ország erőműveinek a teljesítményén belül a megújulók nagyobb arányban vesznek részt, azonban a fosszilis erőművek teljesítménye sokszorosa a megújulóknak országosan is és a régióban is. Az Észak–Alföldi Régió fosszilis erőműveinek teljesítménye majdnem négyszerese a megújuló erőművek teljesítményének, és míg a 95 MW energiát egyetlen szénhidrogén erőmű termeli meg, addig a 25 MW-ot 10 erőmű, melyek többsége biogázra települt, két szélerőmű (igaz 6 projekt keretében 28 MW teljesítményű szélerőműre adtak be pályázatot a régióban), egy biomassza alapú erőmű és majdnem a felét a 25-MW-nak a Tiszalöki Vízerőmű adja.

21

7. táblázat. Az Észak–Alföldi Régió erőművei – 2008 (Forrás: Energia Központ Kht.)

Az Észak-Alföldi Régió erőművei Település

Beépített teljesítmény (MW)

Orsz. %

Erőmű neve

Üzemeltető

Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű

Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű

Típus

Gép (db)

Üzemeltető

Tüzelőanyag

Fosszilis erőművek Debrecen

95

1.1914

Szénhidrogén

Megújuló erőművek Település

Beépített teljesítmény (MW)

Orsz. %

Tiszalök

11,400

0,143

Vízerőmű

3

Martfű

3,600

0,0451

Biomasszabázisú erőművek

2

Nyírbátor

2,600

0,0326

Biogáz-erőmű

4

Mezőtúr

1,500

0,0188

Szélerőmű

1

Törökszentmiklós

1,500

0,0188

Szélerőmű

1

Nyíregyháza

1,174

0,0147

Biogáz-erőmű

2

Debrecen

1,160

0,0145

Biogáz-erőmű

3

Kenderes

1,050

0,0132

Biogáz-erőmű

1

Debrecen

0,510

0,0064

Biogáz-erőmű

1

Nyíregyháza

0,510

0,0064

Biogáz-erőmű

1

Összesen (fosszilis+megújulók)

BÁTORTRADE

Debreceni Vízmű Cívis BiogázDebr. Nyíregyháza Orsós

120,004

22



Energiafelhasználás

8. táblázat. Az Észak–Alföldi Régió összes energiafelhasználása szektoronként, megyékre lebontva (TJ) – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.)

Az Észak-Alföldi Régió összes energiafelhasználása szektoronként (TJ) - 2007 Megyék

Ipar

Kommunális szektor

Lakosság

Mezőgazdaság

Összesen

Szabolcs-Szatmár-Bereg

3377

3709

11651

955

19692

Hajdú-Bihar

3548

6158

11410

2061

23177

Jász-Nagykun-Szolnok

5625

6132

8559

1969

22285


12550

15999

31620

4985

65154

A régióban a legtöbb energiát a lakosság használ fel, kb. kétszer annyit, mint az ipar vagy a kommunális szektor (8. táblázat, 7. ábra). Azt azonban nem mondhatjuk, hogy ez az arány nagyjából megegyezik az ország többi régiójával, jelentős eltéréseket találhatunk az arányokban és persze a mennyiségekben is. A 9. táblázatban láthatjuk az ország többi régiójában a szektorok energiafelhasználását. 9. táblázat. Az ország régióinak összes energiafelhasználása szektoronként (TJ) – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.)

Az ország régióinak összes energiafelhasználása szektoronként (TJ) - 2007 Régiók

Ipar

Kommunális szektor

Lakosság

Mezőgazdaság

Összesen


9 490

11 867

27 624

5 499

54 480


5 732

8 806

18 504

3 245

36 287


12 550

15 999

31 620

4 985

65 154

42 521

9 103

24 936

2 431

78 991

57 427

8 213

23 252

3 343

92 235

17 593

65 737

73 495

1 482

158 307

12 470

7 887

19 524

2 152

42 033

Észak-Magyarországi Régió Közép-Dunántúli Régió Közép-Magyarországi Régió Nyugat-Dunántúli Régió Összesen

157 783

127 612

218 955

23 137

527 487

23

Az Észak–Alföldi Régió energiafelhasználása a régiók közül a 4. helyen áll, az ország összes energiafelhasználásának kb. a 12%-át teszi ki. A régión belül a mezőgazdaság használja fel a legkevesebb energiát, viszont még így is az ország régiói közül a második legnagyobb ez az érték. A lakosság energiafelhasználása szintén a második helyen van, ami érthető, ugyanis a régió állandó népessége is a második legtöbb. A kommunális szektor energiafelhasználása is a második legnagyobb a régiók közül.

7. ábra. Az Észak–Alföldi Régió összes energiafelhasználása szektoronként – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) 10. táblázat. Az Észak–Alföldi Régió összes energiafelhasználása energiahordozók szerint, megyékre lebontva (TJ) – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) Az Észak-Alföldi Régió összes energiafelhasználása energiahordozó szerint (TJ) - 2007 Megyék SzabolcsSzatmárBereg HajdúBihar JászNagykunSzolnok ÉszakAlföldi Régió

Egyéb Folyékony Földgáz

Hőenergia

PbVillamosSzilárd Tűzifa Összesen gáz energia

748

605

9462

2048

193

524

1077

5035

19692

49

968

13313

2123

388

271

951

5114

23177

1434

935

12994

474

222

605

1053

4568

22285

2231

2508

35769

4645

803

1400

3081

14717

24

65154

8. ábra. Az Észak–Alföldi Régió összes energiafelhasználása energiahordozók szerint – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) 11. táblázat. Az ország régióinak energiafelhasználása energiahordozók szerint, megyékre lebontva (TJ) – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.)

Az ország régióinak összes energiafelhasználása energiahordozók szerint (TJ) - 2007 Régiók

Dél-Alföldi Régió DélDunántúli Régió ÉszakAlföldi Régió ÉszakMagyarorsz ági Régió KözépDunántúli Régió KözépMagyarorsz ági Régió NyugatDunántúli Régió Összesen

Egyéb

Folyékony Földgáz

Hőenergia

Pbgáz

Szilárd Tüzifa Villamos Összesen -energia

410

1787

33955

2348 1472

306

967

13235

54480

913

1605

17192

3407 1099

1875

1387

8809

36287

2231

2508

35769

4645

803

1400

3081

14717

65154

2649

9472

32897

10333 1449

2027

1288

18876

78991

4859

2044

31206

8599

607

24194

1750

18976

92235

676

943

97242

18082

474

1517

1493

37880

158307

872

1380

19880

2767

840

690

2131

13473

42033

6744 32009

12097

12610

19739

268141

50181

125966

25

527487

9. ábra. Az ország összes energiafelhasználása energiahordozók szerint – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.)

A régió (8. ábra) és az ország (9. ábra) összes energiafelhasználását összehasonlítva energiahordozók szerint, jelentős eltérést nem látunk, azaz a régió szerkezete a felhasznált energiahordozók szerint az országos átlagnak megfelelő. Ha a régióban, ahogy az várható, a földgázfelhasználás a legnagyobb arányú (10. táblázat), ahogy az egyes megyékben is. Azonban az egyes megyék közt már jelentős eltéréseket láthatunk (10. táblázat). Az „egyéb” energiahordozó esetén Hajdú-Bihar megyéhez képest Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több mint tízszeres, Jász-Nagykun-Szolnok megyénél pedig majdnem harmincszoros eltérést láthatunk. Hőenergia felhasználásban Jász-NagykunSzolnok megye kb. harmad annyit használ fel, mint a másik két megye. Szilárd energiahordozókban Hajdú-Bihar megyéhez képest kb. háromszor annyit használ fel SzSzB és JNSz megye.

26

12. táblázat. Az Észak–Alföldi Régió összes energiafelhasználása szektorok és energiahordozók szerint (TJ) – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) Az Észak-Alföldi Régió összes energiafelhasználása szektorok és energiahordozók szerint (TJ) 2007 Egyéb Folyékony Földgáz

Szektorok

2231

521

5303

Kommunális

0

0

Lakosság

0

Mezőgazdaság

0

Ipar

Összesen

2231

HőPbTüzi Villamos Szilárd Összesen energia gáz -fa energia 69

47

0

3601

12550

10748

815 203

3

1

4229

15999

0

18204

3035 465

1321 2882

5713

31620

1987

1514

1174

4985

2508

778

17

35769

4645

66 803

29 1400

198 3081

14717

65154

Az egyes szektorok energiahordozók szerinti energiafelhasználása tükrözi a sajátosságaikat (12. táblázat). Az ipar legnagyobb mennyiségben földgázt és villamos energiát és jelentős mennyiségű

„egyéb”

energiahordozót

használ,

a

kommunális

szektorban

is

a

földgázfelhasználás dominál, a villamos energián kívül a többi energiahordozó szinte jelentéktelen. A lakosságnál ahogy várható volt, a földgáz, a hőenergia és a villamos energia a meghatározó, a mezőgazdaságban pedig a folyékony energiahordozók, a földgáz és a villamos energia. Említésre méltó, hogy a lakosság viszonylag nagy mennyiségben használ fel tűzifát. 

Gáz

A régiók gázfogyasztását a 13-14. táblázat foglalja össze. A második legnépesebb régióban – a régiónkban – a gázfelhasználás is a második helyen van. 13. táblázat. A vezetékes gázzal rendelkező lakások aránya régiónként – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) Vezetékes gázzal rendelkező lakások aránya régiónként 2007 (%) Régiók Adatok 80,9 Dél-Alföldi Régió Dél-Dunántúli Régió

60,3


73,2


72,7


68,2


86,0

Nyugat-Dunántúli Régió

72,7

27

14. táblázat. A gázzal fűtött lakások aránya régiónként – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) Gázzal fűtött lakások aránya régiónként 2007 (%) Régiók

Adatok


69,4


51,2


69,2


63,4


57,8


66,7


59,7

A vezetékes gázzal rendelkező lakások aránya és a gázzal fűtött lakások aránya kismértékben eltérő, átlagosan 10%-kal kisebb a gázzal fűtött lakások aránya, kivéve az Észak–Alföldi Régiót, ahol kevesebb, mint 5% az eltérés, azaz azok a lakások, ahova a vezetékes gáz be van vezetve, a fűtésre is a gázt használják. A távfűtésbe bekapcsolt lakások aránya átlagos, ezt két régió haladja meg jelentősen, a Közép-Magyarországi és a Közép-Dunántúli Régió, ez a 10. ábrán jól kirajzolódik, több mint az 50%-a a távfűtéses lakások számának ebben a két régióban található. Az Észak–Alföldi Régió a 4. helyen áll a régiók sorában. 15. táblázat. A távfűtésbe bekapcsolt lakások száma régiónként – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) Távfűtésbe bekapcsolt lakások száma régiónként 2007 (db) Régiók

Adatok


49 323,0


60 052,0


63 017,0


64 884,0


102 842,0


260 884,0


51 560,0 652 562,0

28

Ezekből az adatokból viszont azt nem tudjuk, hogy a távhőt pontosan milyen arányban, milyen energiahordozóból állítják elő, de legnagyobb részben minden régióban gázt használnak.

10. ábra. A távfűtésbe bekapcsolt lakások aránya régiónként – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.)

A melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (16. táblázat, 11. ábra) hasonló adatokat mutat, mint a távfűtésbe bekapcsolt lakások aránya, a legtöbb itt is a Közép-Magyarországi Régióban található. 16. táblázat. A melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakások száma régiónként – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) Melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakások száma régiónként 2007 (db) Régiók Adatok Dél-Alföldi Régió

47 008,0


56 521,0


62 170,0


59 093,0


87 597,0

Közép-Magyarországi Régió Nyugat-Dunántúli Régió Összesen

247 429,0 42 382,0 602 200,0

29

11. ábra. A melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakások aránya régiónként – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.)

A 17. táblázatban láthatjuk a gázcsőhálózat hosszát az egyes régiókban a 12. ábra pedig a jól mutatja az arányokat, ami nagyjából kiegyenlített az országban. Az Észak–Alföldi Régióban lépnek be az országba az ellátásbiztonság szempontjából fontos olaj és gázvezetékek. 17. táblázat. Az összes gázcsőhálózat hossza régiónként – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) Összes gázcsőhálózat hossza régiónként 2007 (km) Régiók Dél-Alföldi Régió

Adatok 14 077,0


8 411,0


12 978,0


10 669,0

Közép-Dunántúli Régió Közép-Magyarországi Régió Nyugat-Dunántúli Régió Összesen

9 349,0 15 006,0 9 797,0 80 287,0

30

12. ábra. Az összes gázcsőhálózat hossza régiónként – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.)



Villamos energia

A villamosenergia-felhasználást a 18. táblázat foglalja össze, külön bontásban a háztartások részére és a nem háztartások részére szolgáltatott mennyiséget. 18. táblázat. A szolgáltatott villamos energia mennyisége régiónként – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) A háztartások és a nem háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyisége 2007 (ezer kWh) Régiók

Háztartások

Nem háztartások

Összes


1 406 191,0

2 416 422,0

3 822 613,0


1 100 043,0

1 409 319,0

2 509 362,0


1 521 895,0

2 505 463,0

4 027 358,0


1 157 494,0

4 088 232,0

5 245 726,0


1 242 095,0

4 129 989,0

5 372 084,0


3 456 168,0

7 122 937,0

10 579 105,0


1 060 863,0

2 707 367,0

3 768 230,0

Összesen

10 944 749,0

24 379 729,0

35 324 478,0

31

A háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyisége jól korrelál a lakónépesség számával, a nem háztartások esetén viszont ez az arány nem áll fenn, bár a KözépMagyarországi Régió kiemelkedik ebben az esetben is, ami a fővárosnak köszönhető. Az arányok jól kirajzolódnak a 13. ábrán.

13. ábra. A háztartások és a nem háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyisége – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.)

19. táblázat. A kisfeszültségű villamosenergia-hálózat hossza régiónként – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) Kisfeszültségű villamosenergia-hálózat hossza régiónként 2007 (km) Régiók

Adatok


17 392,0


10 039,0


12 133,0


9 908,0


10 310,0


18 836,0


9 216,0 87 834,0

32

A kisfeszültségű villamosenergia-hálózatok olyan hálózatok, ami 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségű hálózatok, és a fogyasztókhoz továbbítják a villamos energiát. A régiókban viszonylag kiegyenlített a hosszuk (14. ábra), egyedül a Közép-Magyarországi Régió és a Dél-Alföldi Régió emelkedik ki, viszont a harmadik helyen ott van az Észak– Alföldi Régió is.

14. ábra. A kisfeszültségű villamosenergia-hálózat hosszának aránya régiónként – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.)

3.3. Pályázati forrásból eddig megvalósult és megvalósítás alatt álló projektek 

KIOP

A KIOP (Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program) 2004-2006 között Európai Uniós forrásokból támogatott környezetvédelemi és energetikai projekteket. A KIOP 1.7 az Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése körében támogat projekteket. („A” komponens: megújuló energiaforrások felhasználásának növelése; „B” komponens: az energiahatékonyság növelése.) A 20. táblázat foglalja össze, hogy a régióban milyen projektek nyertek. Országosan 44 pályázatot hagytak jóvá (15. ábra), ebből a régióban Debrecenben és Mezőtúron valósult meg két projekt, az előző esetben távhőszolgáltatást újították fel, míg Mezőtúron szélerőművet telepítettek. A két támogatás összege 353 millió Ft volt, míg a beruházás meghaladta az 1,2 milliárd Ft-ot.

33

20. táblázat. Az Észak–Alföldi Régióban jóváhagyott KIOP 1.7. projektek (Forrás: Energia Központ Kht.) Az Észak-Alföldi Régióban jóváhagyott KIOP 1.7 projektek listája (MFt) Település

Támogatás

Projekt

Beruházás

Debrecen

Debrecen város távhőszolgáltatási rendszerének felújítása

231,4

578,6

Mezőtúr

1,5 MW-os szélerőmű telepítése Mezőtúron

121,6

633,1

15. ábra. Régiónként megvalósult KIOP projektek száma és jellege (Forrás: Energia Központ Kht.)

A 15. ábrán összehasonlíthatjuk az Észak–Alföldi Régiót ország többi régiójával a megvalósult KIOP 1.7 projektekkel kapcsolatban, és láthatjuk, ebben a régióban valósult meg a legkevesebb beruházás, komplex program (energiahatékonyság és megújulók) pedig egyáltalán nem volt, igaz az országban csupán két régióban, a Dél-Alföldön és a KözépMagyarországi

Régióban

történtek

ilyen

jellegű

beruházások.

Az

utóbbi

régió

energiahatékonyság területén, a Nyugat-Dunántúl pedig megújulók alkalmazásában kiemelkedő. A legtöbb komplex program a Dél-Alföldön született.

34



KEOP

Az ÚMFT Környezetvédelemi és Energetikai Operatív Program (KEOP) 7 évre szól, 20072013 között kerül sor a megvalósítására. A hosszú távú feladatokat két évre szóló Akciótervekben fogalmazzák meg, jelenleg a 2009-2010-es Akcióterv keretén belül lehet pályázni. Az aktuális akcióterv szerint a programban kiemelt szerepet kap a vállalakozások által működtetett épületek és a középületek energiafogyasztásának a csökkentése, valamint a harmadik feles finanszírozás (ESCO) feltételeinek javítása. A KEOP célja hazánk fenntartható fejlődésének elősegítése, a környezet- és természetvédelmi, vízügyi feladatok megoldása, és az erőforrások takarékosabb használata. A KEOP prioritási tengelyeket fogalmaz meg, melyek a fő fejlesztési irányvonalakat mutatják meg. 8 prioritási tengelye van, ezek a következők: 1. Egészséges tiszta települések (szennyvíz, hulladék, ivóvíz) 2. Vizeink jó kezelése (árvízvédelem, vízgazdálkodás, kármentesítés, rekultiváció) 3. Természeti értékeink jó kezelése 4. Megújuló energiahordozók növelése 5. Hatékonyabb energiafelhasználás 6. Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése 7. Projekt előkészítés 8. Technikai segítségnyújtás Ezek közül az energiastratégia megvalósításához a 4. és 5. prioritási tengely pályázatai nyújthatnak segítséget. A 4. prioritási tengely elsősorban az önkormányzatok és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok (pl. távhőszolgáltatók), vállalkozások által megvalósítható hő és/vagy villamosenergia-termelés,

bioetanol

előállítás

megvalósítását

támogatja,

melynek

eredményeképp nő a hazai energiafogyasztáson belül a megújuló energiaforrásokból és hulladékból előállított hő és villamos energia részaránya, ezáltal csökken a kibocsátott CO2 mennyisége is. A támogatásnál figyelembe veszik a projekt jövedelemtermelő képességét, a megtérülését, költséghatékonyságát, ill. az adott energiaforrás fenntartható módon történő használatának igazolhatóságát. A támogatás aránya 10-80% közötti. Az 5. prioritási tengely foglalkozik külön az energiahatékonyság növelésével. A prioritás célja az épületek (különösen a központi és helyi költségvetési szervek épületei, középületek, vállalkozások üzemi és irodaépületei), a távhőszolgáltatók és –termelők energiatakarékosság növelése, az energiahatékonyság javítására irányuló beruházások támogatása. A támogatás aránya 10-70% közötti.

35

21. táblázat. Nyertes KEOP pályázatok az Észak–Alföldi Régióban Nyertes energetikai pályázatok az Észak-Alföldi Régióban (db) Kistérségek

KEOP- KEOP- KEOP- KEOP- KEOP- KEOP- KEOPÖsszesen 4.1 4.2 4.4 5.1 5.2 5.3 5.4

Balmazújvárosi kistérség Berettyóújfalui kistérség Csengeri kistérség Debreceni kistérség Fehérgyarmati kistérség Hajdúböszörményi kistérség Hajdúszoboszlói kistérség Jászberényi kistérség

5

1

1

1

1

1

1

1

1

7

1

1

1

2

1

1

1

Karcagi kistérség

1

Kisvárdai kistérség Kunszentmártoni kistérség Nagykállói kistérség Nyírbátori kistérség Nyíregyházai kistérség

1

2

3

4

1

1

2

2

1

1 1

1

3

2

1

Polgári kistérség

1

1

Szolnoki kistérség

1

3

1

7

2

2

1

2

2

2

3

1 9

5 1

2

Tiszafüredi kistérség Tiszavasvári kistérség Törökszentmiklósi kistérség Vásárosnaményi kistérség Összesen

1

10

1 2

3

21

1

1

47

A pályázatokat hét területen adták be, melyek a következő területeket fedik le: -

KEOP 4.1 – Hő- és/vagy villamosenergia-előállítás támogatása megújuló energiaforrásból

36

-

KEOP 4.2 – Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal

-

KEOP 4.4 – Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamos energia-, valamint biometán termelés

-

KEOP 5.1 – Energetikai hatékonyság fokozása

-

KEOP 5.2 – Harmadik feles finanszírozás

-

KEOP 5.3 – Épületenergetikai fejlesztések

-

KEOP 5.4 – Távhő-szektor energetikai korszerűsítése

A legtöbb nyertes pályázat a Debreceni, Szolnoki és Nyíregyházai kistérségben született, ill. a régió 28 kistérségéből 20-ban legalább egy. Magasan a legtöbb pályázatot a KEOP 5.2 konstrukcióra adták be, ezek az ún. ESCO típusú beruházások. A legkevesebb, azaz egy-egy pályázatot adtak be a KEOP 5.3 és az 5.4-es konstrukcióra, vagyis épületenergetikai beruházásokra és a távhő-szektor energetikai korszerűsítésére (21. táblázat). 22. táblázat. A régióban megvalósuló projektek száma és jellege (Forrás: Energia Központ Kht.) KEOP projektek száma és jellege az Észak-Alföldi Régióban (db) Kistérségek

KEOP-4.1

KEOP-5.1

Összesen

KEOP-5.2

Baktalórántházai Kistérség

0

0

0

0

Balmazújvárosi Kistérség

0

0

1

1

Berettyóújfalui Kistérség

0

0

1

1

Csengeri Kistérség

0

0

1

1

Debreceni Kistérség

0

1

1

2

Fehérgyarmati Kistérség

0

0

1

1

Hajdúböszörményi Kistérség

0

1

1

2

Hajdúszoboszlói Kistérség

0

0

0

0

Jászberényi Kistérség

0

0

1

1

Karcagi Kistérség

0

0

3

3

Kisvárdai Kistérség

0

0

1

1

Kunszentmártoni Kistérség

0

0

2

2

37

Mátészalkai Kistérség

0

0

0

0

Nagykállói Kistérség

1

0

0

1

Nyírbátori Kistérség

0

0

1

1

Nyíregyházai Kistérség

2

0

0

2

Polgári Kistérség

0

0

0

0

Püspökladányi Kistérség

0

0

0

0

Szolnoki Kistérség

2

0

2

4

Tiszafüredi Kistérség

2

0

0

2

Tiszavasvári Kistérség

0

0

2

2

Törökszentmiklósi Kistérség

1

0

2

3

Vásárosnaményi Kistérség

0

0

0

0

Összesen

8

2

20

30

16. ábra. A KEOP projektek aránya jellegük szerint az Észak–Alföldi Régióban (Forrás: Energia Központ Kht.)

A 22. táblázatban felsoroltuk a régióban megvalósuló KEOP projektek számát, kistérségenként. A projekteket a KEOP 4.1, 5.1 és 5.2 konstrukcióba adták be. Ezek a következő területeket fedik le:

38

-

KEOP 4.1 – Hő- és/vagy villamosenergia-előállítás támogatása megújuló energiaforrásból

-

KEOP 5.1 – Energetikai hatékonyság fokozása

-

KEOP 5.2 – Harmadik feles finanszírozás.

A 16. ábrán is jól látható, hogy a legtöbb projektet a Harmadik feles finanszírozás területén adták be, ami annyit jelent, hogy a beruházás költségét a vállalkozás a megvalósuló energia-megtakarításból teremti elő. A projektek 2/3-a ide tartozik. NEP – Nemzeti Energiatakarékossági Program - lakossági pályázat A Nemzeti Energiatakarékossági Program a lakosság energiahatékonysági beruházásait ösztönzi, nyílászárók cseréjéhez vagy hőszigeteléséhez, fűtés vagy melegvíz-ellátás korszerűsítéshez, lakások hőszigeteléséhez, valamint a megújuló energiafelhasználáshoz kínál összesen 1,5 milliárd forint értékben (2009-es pályázatokhoz) vissza nem térítendő támogatást. Emellett az érdeklődők a „Sikeres Magyarország” hitelrendszer keretében további 15,1 milliárd forint kedvezményes kamatozású hitelre is pályázhatnak. 23. táblázat. A NEP projektek száma konstrukció szerint az Észak–Alföldi Régióban – 2008 (Forrás: Energia Központ Kht.) 2008. évi NEP projektek száma és konstrukció szerinti megoszlása az Észak-Alföldi Régióban (db) Régiók

Fűtés és melegvízellátás

Komplex LakóMegújuló Nyílászárók energiaépületek hőenergiacseréje takarékosság szigetelése felhasználás

Összesen

D-Alf.

88

131

39

241

425

924

D-D.túl

53

100

44

220

174

591

É-Alf.

54

89

35

177

114

469

É-Mo.

63

88

43

182

172

548

Köz.-D.túl

62

141

77

224

332

836

Köz.-Mo.

173

262

107

642

1097

2281

Ny-D.túl

64

156

102

273

506

1101

Összesen

557

967

447

1959

2820

6750

39

A pályázatot a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium írta ki, és az Energia Központ Nonprofit Kft. a közreműködő szervezet. A KHEM egyszerűsítette a kiírást (ahogy erre nem csak a NEP pályázatok esetében, hanem a többi pályázati kiírásoknál is nagy szükség lenne), hogy jobban alkalmazkodjon az igényekhez, és jobban szolgálja az energiatakarékossági célokat. 2009-ben négy különböző konstrukcióra lehetett pályázni, eltérő támogatási intenzitással és maximális támogatási összeggel. A négy konstrukció a következő: 1. Nyílászárók cseréje vagy utólagos hőszigetelése 2. Fűtés és használati melegvíz-ellátás korszerűsítése 3. Lakóépületek utólagos hőszigetelése 4. Megújuló energia felhasználása.

17. ábra. A NEP projektek száma konstrukció szerint az Észak–Alföldi Régióban – 2008 (Forrás: Energia Központ Kht.)

A 23. táblázatból és a 17. ábráról is leolvasható, hogy a legtöbb projektet a KözépMagyarországi Régióban, ill. a Nyugat-Dunántúli Régióban valósították meg, ezt egyrészt a lakosságszám, másrészt az önerő könnyebb előteremtése magyarázhatja. A konstrukciót nézve

40

a legtöbb pályázat a megújuló energiafelhasználás és a nyílászárók cseréje témakörben született. Az összes régiót tekintve pedig a nyílászárók cseréje volt a legnépszerűbb beruházás a lakosság körében. Az adatok összehasonlítása a korábbi évekkel azt mutatja, hogy a pályázói kedv folyamatosan emelkedik, azonban a térség még mindig elmarad a vezető KözépMagyarországi Régiótól. Ez sajnálatos módon az önerő hiányának köszönhető (bár kivételek akadnak az önkormányzatok között a régión belül is) minden szektorra vonatkozóan.

41

4. SWOT analízis Az Észak–Alföldi Régió SWOT analízise során azokat a tényezőket vesszük sorra, négy fő csoportba osztva, melyek befolyásolják a régió megújuló energetikai fejlődését akár pozitívan vagy negatívan. Az analízis lehetőséget ad arra, hogy számba vegyük azokat a tényezőket, melyek lehetőséget adnak a megújuló energiastratégia jövőképének felvázolására, és a stratégia céljainak kitűzésére. A négy tényező a következő:

-

Erősségek (Strengths)

-

Gyengeség (Weaknesses)

-

Lehetőség (Opportunities)

-

Veszély (Threats)

}

Belső tényezők

}

Külső tényezők

Az „erősségek” azokat a dolgokat veszi sorra, melyek jól működnek, és lehet rá befolyása a régió önkormányzatainak, hogy még jobbá tegyék. A „gyengeségek” olyan dolgokat mutatnak, melyek nem jól működnek, de lehet rá befolyása, hogy jobb legyen. A „lehetőségek” csoportjába tartoznak azok a külső tényezők, amiket nem lehet befolyásolni a régió szintjén, de kedvezőek lehetnek, és rájuk építve kihasználhatják az erősségeiket. A „veszélyek” szintén a külső tényezők közé, azaz a nem befolyásolható tényezők közé tartozik, nem lehet befolyásolni, és a siker esélyét csökkentik, és kockázatot jelentenek. A SWOT elemzés elsősorban csak a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos megállapításokat foglalja össze. A helyzetelemzésből és a SWOT elemzés elemeiből leszűrhető

következtetések

„normalizálása”

alapján

lehetőségünk

van

a

megújuló

energiastratégia jövőképének felvázolására és a stratégia céljainak kitűzésére. 

Erősségek

-

Kedvező természeti adottságok egyes megújuló erőforrások terén

-

Megfelelő kapacitás a megújuló energiaforrás terén

-

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye biomassza (tűzifa) potenciálja magas

-

Energianövény potenciál magas Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében

42

-

Biogáz potenciál magas Hajdú-Bihar megyében

-

Bioüzemanyag potenciál magas Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

-

Kedvező geotermális energia potenciál

-

Kedvező szélenergia potenciál

-

Kedvező napenergia potenciál

-

Kedvező vízenergia potenciál

-

Regionális energiaügynökség működik a régióban

-

Növekvő érdeklődés és igény a megújuló energiaforrások felhasználásában

-

Fosszilis energiafelhasználás csökkenése

-

Közmunkások intenzívebb bevonása az energiagazdálkodásba 

Gyengeségek

-

Alacsony a megújuló energiaforrások aránya az energiafelhasználásban

-

Fosszilis energiahordozók túlsúlya

-

A társadalom környezettudatossága alacsony

-

Információhiány és bizalmatlanság a megújuló energiaforrások alkalmazásával kapcsolatban

-

Tanácsadói hálózat hiánya

-

Forráshiányos önkormányzatok

-

A kistérségek fele a leghátrányosabb és leghátrányosabb komplex programmal kategóriába tartozik

-

A kistérségek kb. 80%-a a stagnáló vagy lemaradó típusba tartozik 

Lehetőségek

-

Humán erőforrások rendelkezésre állnak (magas munkanélküliség)

-

A zöld áram lehetőséget ad a mikro erőművek elterjedéséhez (víz, napelem, biogáz)

-

Európai Uniós elvárások a megújuló energiaforrások hasznosítására

-

Pályázati források (ÚMFT) igénybe vétele

-

Önkormányzatok csatlakozása a Covenant of Mayors (Polgármesterek Szövetsége) szervezetéhez

-

Helyi adókedvezmények energiatudatos vállalkozások számára

-

Energia szabadpiacon való részvétel

-

Energia szervezetek létrehozása több településsel közösen

-

Helyi energiaprogramok indítása

43

-

Iskolások környezet- és energiatudatos viselkedésre való tanítása

-

Fosszilis energiahordozók árának növekedése

-

Környezetterhelő anyagok (pl. szennyvíziszap, állati, vágóhídi hulladék stb.) energetikai célú felhasználása 

Veszélyek

-

Gazdasági válság elhúzódása

-

Szűkülő külső pénzügyi források

-

Eltérő természeti adottságok a régión és a megyéken belül

-

A megújuló alapú hőenergia előállítását az állam nem támogatja

-

Nincs összhang az energetikai növénytermesztés és a felhasználási igények között

-

Feszültség van a mezőgazdasági célú és az élelmiszer célú termelés között

-

Aszályos időszakok elhúzódása

44

5. Energiamérleg Az energiamérlegen a különböző energiahordozók, a különböző veszteségek különböző szintű, együttes mennyiségi számbavételét értjük, és PJ-ban vagy toe-ben adjuk meg az értékét. Az energiaellátás feladata, hogy egy nemzetgazdaságot – beleértve az ipari és mezőgazdasági üzemek, a települések, az intézmények és a lakosság – biztonságos, gazdaságos és környezetbarát ellátása. Ennek a részei: -

energiahordozók előállítása

-

energiahordozók szállítása, elosztása, tárolása

-

energia végfelhasználás.

Az energiahordozókat előállíthatjuk fosszilis, fisszilis és megújuló forrásból (primer energiahordozók). A szekunder energiahordozók olyan energiahordozók, melyeket a primer energiahordozók átalakításával kapunk, közülük legfontosabb a villamos energia. Az energiahordozók szállításán, elosztásán a primer és szekunder energia eljuttatását értjük a területileg szétszórt fogyasztókhoz. Tárolásra pedig azért van szükség, mert az energiaigények nem egyenlően jelentkeznek a fogyasztóknál sem térben, sem időben. A különféle energiahordozók szállítási módjáról a 24. táblázat ad átfogó képet. 24. táblázat. Az energiahordozók szállítási módjai (Forrás: BME) Energiahordozó Szén Nyersolaj Olajtermék

Vasút 

Víz  



Közút 

Távvezeték  

 

Földgáz



(cseppfolyósított)

PB-gáz Villamos energia Hőhordozó



  

Az energia végfelhasználását különféle statisztikákból, különféle csoportosításban mérhetjük. Energia szerint vagy szektorok szerint. Energia szerinti csoportosításban: -

mechanikai – 20-30%

-

hő – 60-70%

-

világítás, információtechnika – 3-8%

45

Szektorok szerinti csoportosításban: -

gazdasági szektor (ipar, mezőgazdaság)

-

lakossági-kommunális szektor

-

távfűtés

-

közlekedés

-

egyéb.

Az egész folyamat során keletkeznek veszteségek (18. ábra), először a termelés során átalakítási, feldolgozási veszteségek, másodjára a szállítás, tárolás során és végül a felhasználás során is. Az energiamérleg bemutatja a forrásösszetételt és a primerenergia-felhasználást (TPES – Total Primary Energy Supply) energiahordozók fajtái és származási helyei szerint. A végső felhasználást (TFC – Total Final Consumption) a primerenergia-felhasználásból a nem energetikai célú felhasználás és az energiaszektor veszteségeinek levonásából kapjuk meg. A két érték hányadosa megmutatja az energia szektor korszerűségét, ill. az üzemeltetési színvonalra jellemző energiaszolgáltatási hatásfokot, azaz: η = TFC/TPES Veszteségek a villamosenergia-termelés során: Ha egységnyi energiát betáplálok egy rendszerbe, annak kb. harmada, fele lesz villamos energia. Ebből még le kell vonni az erőmű saját fogyasztását, így kapjuk meg azt az energiamennyiséget, amit az erőmű ki tud adni a hálózatba. Yen → X0 – Zer = Xnet ahol, Yen a betáplált energia mennyisége, X0 az előállított villamos energia mennyisége, Zer az erőmű saját fogyasztása és Xnet a hálózatba kiadott villamos energia mennyisége. Ez általában kevesebb, mint a betáplált energia mennyiség fele lesz. Ebből a nettó villamosenergia-fogyasztást a következőképpen kapjuk meg: ΣXnet + E – Fb – Hv = Fnet ahol, ΣXnet az összes hálózatba kiadott villamos energia mennyisége, E az export, Fb a bruttó fogyasztás, Hv a hálózati veszteség és Fnet a nettó fogyasztás.

46

A végenergia-felhasználás fogyasztási szektoronként és energiahordozónként történő elemzése rámutathat azokra a feladatokra, amit végre kell hajtani a korszerűsítés érdekében,valamint a hatásfok növelésében. Az országos energiamérleg, az ország energetikájának tükre, így a számadatokból az ország energiapolitikájára következtethetünk.

18. ábra. Az energiaellátás folyamatábrája (Forrás: BME)

47

6. Hazai stratégiák, tervek vizsgálata 6.1. Magyarország energiapolitikája 2008-2020 Magyarország energiapolitikáját 2007-ben dolgozta ki a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. Ez az energiapolitika az ellátásbiztonság, a versenyképesség, a fenntartható fejlődés követelményeinek megfelelő stratégiai kereteket kijelölő dokumentuma. Nem cselekvési program, csupán hosszú távon érvényes megállapításokat tartalmaz, melyek segítséget nyújthatnak a kormányzatnak, a vállalkozásoknak vagy a lakosságnak döntéseik meghozatala során. A koncepciónak nem célja konkrétumok megfogalmazása, csak megjelöli azokat a területeket, melyekkel kapcsolatban konkrét intézkedések megtétele szükséges. Az energiapolitika három fő alappillért nevez meg. Az ellátásbiztonságot, a versenyképességet és a fenntarthatóságot. Lényeges pontja e 3 tényező közti egyensúly kialakítása. A 19. ábrán egy egyenlő oldalú háromszög csúcsaira helyeztük a 3 tényezőt, ami azt fejezi ki, hogy ha az egyik oldalon beavatkozunk, az hatással lesz a másik kettőre is, vagyis pl. ha a fenntarthatóságot fokozzuk, akkor versenyképesebbek leszünk, ha a versenyképességet növeljük, az fenntarthatóbb energiafelhasználást jelenthet, és ha pl. az ellátásbiztonságot növeljük, akkor nő a versenyképesség, de azt is jelenti, hogy a folyamat fenntarthatóbb. Fenntarthatóság

Versenyképesség

Ellátásbiztonság

19. ábra. Az európai energiapolitika 3 pillére

Az energiaellátás biztonsága, melynek megvalósításának érdekében meg kell vizsgálni vagy megoldani az energiaforrás-struktúrát, diverzifikálni kell az energiaimportot, stratégiai energiahordozó készleteket kell létesíteni és fejleszteni kell az infrastruktúrát.

48

A második alappillér a versenyképesség, azaz az energetika járuljon hozzá Magyarország gazdasági versenyképességének növeléséhez. Ehhez a következő területeket határozták meg: liberalizált energiapiacok, melyek integrálódnak az Európai Unió egységes belső energiapiacába; energiaárak, melyet a verseny fog meghatározni; és fontos a technológiai előrehaladás és a K+F támogatása. A harmadik pillér a fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés megvalósítása. Ennek megvalósításának érdekében a környezet-, a természetvédelem és a gazdaság céljait össze kell hangolni a társadalommal együttműködve. Részben azért is nehéz ezt megvalósítani, mert a természeti és az épített környezet megóvása, a gazdaság érdekei és a társadalom tagjainak szociális biztonságát szolgáló politikák rövid távon ellentétben állnak egymással. Az energiapolitikai dokumentum a következő területekre hívja fel a figyelmet a fenntarthatósági elvek szerinti prioritási sorrendben. Az energiafelhasználás csökkentése, ami magában foglalja az energiatakarékosságot, az energiatermelés hatásfokának javítását és az energiafelhasználás hatékonyságának növelését. Ezután a prioritási sorrendben a megújuló energiaforrások arányának növelését, a biodiverzitás megőrzésével összeegyeztethető energiapolitika kialakítása és a környezet- és természetbarát technológiák bevezetését említi, mely által csökkenne az ÜHG gázok kibocsátása. Szintén meg kell említeni az energia- és közlekedéspolitika összefüggését, ugyanis az ország teljes energiahasználatának negyedét a szállítás és a közlekedés emészti fel. A károsanyag-kibocsátás súlyos problémákat okoz, amit valószínű a kőolajtermékek drágulása és a szigorodó környezetvédelemi előírások mérsékelni fognak, de így is nagy hangsúlyt kell fektetni az energiatakarékosságra és a hatékonyság növelésére a közlekedésben, ugyanis a jelenlegi trendek a gépjárművek számának növekedését mutatják. Egy hatékony energiapolitika megvalósulásához szükséges a tagállamok együttműködése, valamint az atomerőművek szerepét is fontosnak tartja a jövőben. Alapvetőnek tartja az akadálymentes piaci verseny megvalósulását, azaz az energiatermékek és szolgáltatások szabad áramlását az Európai Unió belső piacán. Mindezeknek a célkitűzéseknek a megvalósulását az állam a különféle adókkal és támogatásokkal tudja elősegíteni a piaci viszonyok között. Az adók egyik formája, amikor az árakba építik be az energiahasználattal járó külső költségeket, pl. az egészségügyi költségeket, melyek a károsanyag-kibocsátás következtében merülhetnek fel. A különadók a környezetszennyezés mérséklésére ösztönözhetnek, pl. a

49

büntetések a szennyezőanyag-kibocsátás után, de ösztönözhetnek az energiaszerkezet megváltoztatására, ilyenek pl. a jövedéki adók, a kőolajtermékek használatának mérséklését segíthetik elő. A támogatások segítik az energiahatékonyság növelését, valamint a környezet-, természetés klímavédelmi célok megvalósítását. Energiatakarékosságra kell ösztönözniük, és hozzájárulniuk a megújuló energiaforrások fokozottabb alkalmazásához. Az energiapolitika is megfogalmazza, hogy az energia- és környezettudatos szemlélet kialakítása mennyire fontos, amihez folyamatos tájékoztatásra, oktatásra van szükség.

6.2. Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére 2008-2020 A stratégiai dokumentumot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (mai jogutódjai az NFGM – Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium és a KHEM – Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium) dolgozta ki 2007-ben. Fő célja, hogy egy „koncepcionális keretet adjon Magyarországon a megújuló energiaforrások felhasználásának növeléséhez, hozzájáruljon a megújuló technológiák és alkalmazásuk terjedéséhez, e technológiák

hatékonyságának

javításához,

valamint

társadalmi

elismertetéséhez,

népszerűsítéséhez elsődlegesen a piaci eszközökre, illetve a versenyre alapozva”. A megújuló energiaforrások felhasználásában a stratégiai dokumentum a biomassza elsődlegességét hangsúlyozza, minthogy a megújulókon belül mind az Európai Unióban összességében, mind Magyarországon a legnagyobb arányt képviseli. De emellett kiemeli a biogáz szerepét is. Külön tárgyalja a villamosenergia-termelést és a hőtermelést, és a helyzet elemzésén túl felhívja a figyelmet a problémákra, de megoldásokat nem ad rá. A stratégiában meghatározott célértékeket két forgatókönyv alapján határozták meg, a BAU („business as usual” – „szokásos üzletmenet”) és a Policy forgatókönyv alapján. A BAU forgatókönyv a megújuló energiaforrások felhasználásának növekedéséhez szükséges jövőbeli intézkedések elmaradása esetén bekövetkező szcenáriót jelenti, míg a Policy a megújulók terjedését ösztönző beavatkozások megvalósulásával számol. A megújuló energiaforrások felhasználását 2020-ra Magyarországon összesen 186,4 PJ-ban határozza meg, ami a dokumentum elkészülése óta, többek között a gazdasági válság miatt 135 PJ-ra csökkent.

50

A 20. ábrán láthatjuk, hogy ha 2020-ra megvalósulnak a megújuló energiaforrások felhasználását ösztönző beavatkozások, akkor hazánkban a legnagyobb arányt a megújulókon belül a biomassza fogja képviselni, több mint kétszer annyi lesz az aránya, mint az összes többinek együttvéve. Jelentősebb arányt még a bioüzemanyagok, a biogáz és a geotermikus energia fog képviselni.

20. ábra. A megújuló energiafelhasználás várható összetétele 2020-ban a Policy forgatókönyv szerint

A stratégia azt is megfogalmazza, hogy a célok meghatározásánál gyakran egymásnak ellentmondó elvárásokat vettek figyelembe, ugyanis a megújuló energiaforrások hasznosítása egyszerre energiapolitikai, versenyképességi, környezetvédelemi, vidékfejlesztési kérdés, azaz a felhasználás növelésekor meg kell felelni hatékonysági, műszaki/technológiai, fenntarthatósági és szociálpolitikai szempontoknak. Tehát, a célkitűzés elérése nagyban függ attól, hogy Magyarország milyen súllyal érvényesíti az egyes elvárásokat. Az Európai Bizottság a megújuló energiaforrások részarányára vonatkozó célkitűzését 2020-ra 20%-ban állapította meg. Azt azonban nem határozta meg, hogy melyik megújuló energiaforrást milyen arányban kell növelnünk. A stratégia a hazai becsléseket az egyes megújuló energiaforrásokra vonatkozóan a hazai potenciálszámítások alapján adja meg. Igaz, a potenciálra vonatkozó különféle becslések nagyon szórnak, aminek oka az, hogy eltérő feltételezésekből indulnak ki.

51

7. Megújuló energiaforrások felhasználása a régióban 7.1. Szélenergia A szél energiájának hasznosítása alapvetően kétféle lehet. Termelhetünk elektromos energiát szélturbinákkal (szélgenerátor, szélerőmű), vagy mozgási energiává alakíthatjuk a szél energiáját. Ezeket nevezzük szélerőgépnek, ilyen pl. a szélmalom, melyeket leginkább a mezőgazdaságban használnak öntözésre, vízszivattyúzásra vagy halastavak levegőztetésére. A szélenergiát ipari méretekben az országos villamos hálózatra termelő szélerőművek hasznosítják. Emellett számos helyen megfontolandó kis teljesítményű (100 kW alatti kiserőművek)

szélgenerátorok

vagy szélmotorok

alkalmazása

helyi

energiaigények

kielégítésére (pl. tanyavillamosítás, öntözési rendszerek, vízszivattyúzás stb.). Lokális energiatermelés (szigetüzemű áramtermelés) megvalósítására előnyt kellene biztosítani minden szinten: -

Lakosság – mikro, mini ellátás (1,5 kW)

-

Lakóközösségek – kis erőművek (3 kW)

-

Településrészek – közepes erőművek (6-9 kW)

-

Települések – blokkrendszerek (9-18 kW).

21. ábra. Az évi átlagos szélsebességek 25 m-es magasságban Magyarországon (Forrás: www.met.hu)

52

22. ábra. Az évi átlagos szélsebességek 75 m-es magasságban Magyarországon (Forrás: www.met.hu)

Jól látszik a két térkép (21. és 22. ábra) közti különbség, 75 m-es magasságban az ország majdnem teljes területén nagyobb a szélsebesség 5 m/s-nál, ami már jól hasznosítható, és kiszámíthatóbb is. A szélenergia potenciál tér- és időbeli eloszlását igen nehéz meghatározni, a pontos értékekhez hosszú idejű mérésre van szükség minél több helyen és magasságban. A kihasználható szélenergia mennyiségét a méréseken alapuló számításokkal és becsléssel lehet megállapítani. Természetesen, a szélsebességen és a szélteljesítményen kívül egyéb tényezők is befolyásolják a villamosenergia-termelő szélerőmű parkoknak a létrehozását; például jogi környezet, természetvédelmi, biztonsági, gazdaságossági stb. szempontok. Ezek közül talán a legfontosabb tényező az, hogy különféle okok miatt Magyarország földrajzi területének kb. 65%-a alkalmatlan szélerőművek telepítésére, azaz ún. „tiltott terület”-nek minősül (település belterülete, vízfelület, védett terület, villamos távvezeték megközelítés stb.). A 60 méteres magasságban mért 5 m/s érték feletti szélsebességű – nem tiltott – területeken a szélenergia 100%-os

hasznosítása

egymagában

fedezhetné

az

ország

jelenlegi

35

TWh-ás

villamosenergia-igényének kb. a felét. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az ilyen módon

53

termelt villamos energiával az év minden időszakában fedezhető lenne az országos igény. A szélsebesség változása miatt – beleértve a szélcsendes időszakokat is – a szélenergia mindig csak kiegészítő energiaforrás lesz, mivel a szélerőművek alkalmazásának alapvető problémája, hogy a rendelkezésre álló szél-teljesítmény és a fogyasztók által igényelt villamos teljesítmény időbeli lefutása jelentősen eltér. A különbséget más hagyományos vagy alternatív energiaforrásokból kell biztosítani, illetve meg kell oldani a szélenergiával termelt villamos energia tárolását. A villamos energia tárolásának több műszaki megoldása is ismert, például a szivattyús-tározó vízerőművek alkalmazása, vagy erre alkalmas akkumulátor telepek működtetése stb. Az utóbbi években fejlődésnek indult a völgyidőszakban termelt villamos energiával történő hidrogén előállítás, és ennek tüzelőanyag-cellákban történő hasznosítása villamosenergia-termelésre a fogyasztói csúcsidőszakban. Kisebb energiaigényű vállalkozások, háztartások energiaellátására a néhány kW teljesítményű, alacsonyabb szélkerék felállítása lehetséges. Ezek a rendszerek kisebb szélsebesség esetén is működőképesek. A megtermelt villamos energia akkumulátorok segítségével tárolható, illetve a szélenergiával közvetlenül mechanikai munka is végezhető (pl. öntözéshez, vízkiemeléshez stb.) 2009. december 31-én 108 szélerőmű működött Magyarországon, összesen 201 325 kW kapacitással (23. ábra). A 24. ábrán pedig 2000-től 2009-ig követhetjük az installált kapacitást és a termelés változását. A szélenergia hasznosítás másik lehetősége a villamos hálózattól független szélerőművek, szélgenerátorok és szélmotorok alkalmazása. Az ilyen módon előállított energia mennyiségét a hasznosítható szélenergia potenciál határozza meg. A hasznosított energia egyrészt lehet villamos energia (szélerőmű, szélgenerátor) vagy közvetlenül mechanikai energia (szélmotor). Ezekre a szélenergia hasznosítási módozatokra vonatkozóan nem készült részletes hazai felmérés, sem a potenciálra, sem a jelenlegi beépített kapacitásokra és energiatermelésükre vonatkozóan.

54

23. ábra. Beépített szélerőművi kapacitások Magyarországon 2009.december 31-én

24. ábra. Kumulált telepített szélerőmű kapacitás [MW], évente installált szélerőművek kapacitása [MW] Magyarországon, évente szélerőművek által termelt villamos energia mennyisége GWh-ban Magyarországon 2008. december 31-ig (Forrás: Magyar Energia Hivatal)

55

25. ábra. Szélerőműgyártók piaci részesedése Magyarországon 2009. december 31-ig

A szélenergia hasznosítás egyik fő lehetősége a közcélú hálózatra termelő szélerőművek és szélerőmű parkok működtetése. A hálózatra kapcsolható összes kapacitást a hasznosítható szélenergia potenciálja mellett a hálózati viszonyok és a villamosenergia-rendszerben meglévő erőművi tartalék kapacitások mennyisége és jellege korlátozzák. A hazai villamosenergia-rendszerre elvégzett számítások és elemzések eredményeinek figyelembe vételével a Magyar Energia Hivatal a MAVIR-ral (Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt.) közösen 330 megawatt teljesítményű szélerőmű beépítésre és hálózatracsatlakoztathatására adott engedélyt 2010-ig. A számítások szerint a villamosenergiarendszerirányítás nem képes ennél nagyobb nem szabályozható energiamennyiség befogadására – részben a kiegyensúlyozó kapacitások hiánya miatt. Ezért a szabályozható erőművek kapacitásának növelését a szélerőművek villamosenergia-rendszerbe való beillesztésével egyidejűleg kell megoldani. 2010-ben azonban kiírtak pályázatot újabb 410 MW kapacitásra. 2015-re várhatóan 740 MW megvalósulása várható, és az előrejelzések szerint 2020-ra akár elérheti az 1000 MW-ot is. 2008 óta csak pályázatok útján lehet szélerőművet létesíteni. Jelenleg a régiónkban 28 MW kapacitásra adtak be pályázatot, 6 projekt keretében, Mezőtúron 3 db 1,5 MW, Törökszentmiklóson 1,5 MW, Hajdúnánáson 2 MW és Nyíradonyban 20 MW kapacitású szélerőműre. A szélerőművek nagy előnye, hogy a termelés során nincs károsanyag-kibocsátás. Kedvezőtlen környezeti hatás, mint pl. a zaj, a látvány, az élővilágra gyakorolt hatás,

56

mérséklése érdekében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tájékoztatót adott ki (2004), amiben összefoglalja a szélerőművek telepítésével kapcsolatos környezet-, táj- és természetvédelmi szempontokat. A szélenergia hasznosítás elterjedésének elősegítésére a következő megoldások lennének lehetségesek: -

megújuló energia törvény megalkotása

-

eljárások egyszerűsítése

-

a megújuló energiaforrások társadalmi érdekeivel összhangban lévő közigazgatási szervezet létrehozása

-

egyszerűsített és érthető pályázati kiírások

-

a támogatási összegek növelése, a beruházáshoz a vállalkozók számára előleg felvétel biztosítása.

7.2. Napenergia A Földön a legfontosabb energiaforrás a Nap. A földfelszínt a napsugárzásnak kb. 51%-a éri el: A teljes mérleg szerint 23%-ot a légköri gázok elnyelik, és hővé alakítják. 26% pedig visszaverődik, és a világűrbe sugárzódik. Az 51%-ból 33% közvetlen sugárzás formájában (direkt sugárzás), 18%-a pedig közvetetten (diffúz sugárzás) éri el a felszínt. Amint azt a korábbiakban bemutattuk, a Napból egy év alatt a Földre érkező energiamennyiség tizenhétezerszer nagyobb, mint az emberiség éves energiafelhasználása. Az egyik legkézenfekvőbb, legtisztább, gyakorlatilag korlátlanul rendelkezésre álló energiaforrás. A napenergia sokoldalúan hasznosítható. Közvetlen módokon a következőképpen: 

Villamos energia előállítására napelemek segítségével fotovillamos (aktív) módon, amellyel közvetlenül vagy tárolás után villamosenergia-fogyasztóberendezések működtethetők.



Hőenergia hasznosításra, amely passzív vagy aktív módon történhet. Passzív hasznosítás történhet az épületek megfelelő tájolásával, egyéb építészeti megoldásokkal. Aktív hasznosítás esetén napkollektor, valamint gépészeti

57

eszközök segítségével vizet melegítünk fel a napenergia segítségével (használati melegvíz-készítés, fűtésrásegítés). Hazánk jó adottságokkal rendelkezik, ugyanis a napsütéses órák száma, ami földrajzi helyzettől függően 1900-2200 óra/év, magasabb, mint a napenergia-hasznosításban élen járó Ausztriában, Németországban vagy Hollandiában. Az aktív napenergia hasznosítás elvét a 26. ábra mutatja.

26. ábra. A napenergia hasznosítási elve

A napkollektoros hőenergia-termelés és a napelemes villamosenergia-termelés gyakorlati megoldásait részletesen is bemutatjuk. A napkollektoros rendszerek megfelelő kialakítás mellett a használati melegvíz előállítás és az esetenkénti fűtés rásegítés mellett a nyári időszakban az épületek hűtésére és légkondicionálására is alkalmassá tehetők (abszorpciós hűtés). E technológiák elterjedését a berendezések jelenleg még magas ára korlátozza, de hosszabb távon szélesebb körű alkalmazással is lehet számolni. További közvetlen napenergia hasznosítási lehetőséget jelent a koncentrált naperőművek (CSP – concentrating solar power) létesítése, amelyek nagyméretű tükrök segítségével fókuszálják a napsugárzást egy központi hőfejlesztő berendezésbe, és a termelt hő gőzturbinák segítségével villamosenergia-előállítását teszi lehetővé. Ezek a rendszerek főként

58

az egyenlítőhöz közeli területeken jelentenek gazdaságos energia előállítási lehetőséget, ahol a napsütéses órák száma a magyarországinál lényegesen nagyobb. A hazai napenergia potenciál meghatározásához sok tényező figyelembevétele szükséges. Ilyenek az érkező napsugárzás paraméterei, a földrajzi helyzet, a hasznosítás módja, a technikai feltételek, a társadalmi tényezők, a gazdaságosság és a politikai, szabályozási háttér. Ebből is kitűnik, hogy a napenergia bármilyen formában történő felhasználását bonyolult összefüggések befolyásolják. A napenergia aktív és passzív hasznosítási módjai közül az előbbit tárgyaljuk részletesebben. Az aktív hasznosítás két formája a termikus (hő), illetve a fotovoltaikus (villamos energia). Mindkét formának van jelentősége a nemzetgazdaság különböző ágazataiban, teljes mélységű részletes áttekintésükre e tanulmány keretein belül nincs mód. A napenergia hasznosítási lehetőségeket alapvetően a globális sugárzás alakulása befolyásolja. Magyarországon átlagosan évi 2100 napsütéses órával és kb. 1200-1300 kWh/m2 érkező hőenergiával számolhatunk. Ennek területenkénti közelítő értékeit a 27. ábra mutatja be.

27. ábra. A globálsugárzás évi összege Magyarországon

Az ábrán látható, hogy a napsugárzás területi eloszlása nem egyenletes, de a különbségek nem jelentősek, és az ország teljes területe alkalmas a napenergia közvetlen hasznosítására szolgáló berendezések hatékony működtetésére.

59

Az MTA felmérése szerint a hazai elméleti potenciál 1838 PJ, a jelenlegi felhasználás 0,1 PJ, azonban többszörösen elmarad a szakértők által gyakorlatilag is kiaknázhatónak tartott potenciáltól, ami 4-10 PJ-t jelent. A háztartások esetében a termikus hasznosítás jelentősebb, a közeljövőben szerepe remélhetőleg tovább emelkedik. Magyarországon a szakértők jelenleg 50 ezer négyzetméterre becsülik a beépített napkollektorok számát, amely évente kb. tízezer négyzetméterrel növekszik. Jelenleg (2010) Magyarországon 690 kW napelem működik. Európában immár több mint 22 millió négyzetméter napkollektor üzemel – Németországban 10 millió, Ausztriában, ahol kevésbé kedvezőek az időjárási körülmények 3,5 millió négyzetméter – mely évente 3-3,5 millió négyzetméterrel növekszik. A mezőgazdaságban a napenergia közvetlen hőenergiává történő átalakításának három kiemelt területe van, nevezetesen: 

növényházak



szárítás



technológiai melegvíz-készítés.

Kedvező körülmény, hogy a mezőgazdaságban a legnagyobb energiaigény a tavaszi, nyári és őszi hónapokban lép fel, amikor a napsugárzás mennyisége is nagyobb. A mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás részesedése a teljes hazai energiafelhasználásból 40 PJ/év körül van, amely a nemzetgazdaság teljes energiafelhasználásnak mintegy 4%-a. A felhasznált energiamennyiség mintegy 35-40%-át a növényházak fűtése, a szárítás és az épületek fűtése teszi ki (15-16 PJ/év). Az itt felhasznált nagymennyiségű hagyományos, fosszilis energiahordozók kiváltásával a környezetet szennyező, egészségkárosító anyagok kibocsátása jelentősen csökkenthető. A Magyar Tudományos Akadémia kutatási eredménye szerint a felsorolt technológiák (növényház, szárítás, TMV) energiaigénye teljes egészében fedezhető napenergiából. A napelemes áramforrások (fotovoltaikus rendszer) alkalmazásának két legfontosabb területe: 

az autonóm villamos energia ellátás,



a közvetlen villamos hálózatba történő táplálás.

A jelenlegi magyarországi alkalmazások kb. 75%-a az autonóm áramellátás és kb. 25%-a a közvetlen villamos hálózatba történő táplálás területére esik. A fejlett ipari országokban a közvetlen villamos hálózatba történő táplálás részaránya növekszik. Ez a tendencia nálunk is érvényesülni fog, de az autonóm rendszerek szerepe a villamos energiával ellátatlan

60

területeken telepítendő hírközlési berendezések, ismétlő állomások, mérő és monitorozó berendezések, valamint a szórvány, üdülő és természetvédelmi területeken is növekszik.

7.3. Biomassza A biomassza valamely élettérben egy adott pillanatban jelen lévő szerves anyagok és élőlények összessége. Ezek a szárazföldön és vízben található mikroorganizmusok, növények, állatok tömegei vagy már közvetett, transzformáción átesett (ember, állat, feldolgozó iparok) keletkező biológiai eredetű termékek és hulladékok. A biomassza tüzelése, tárolása történhet közvetlen formában (tűzifa, faapríték) vagy mechanikai átalakítást követően. A mechanikai átalakítás leggyakoribb formája a pellet, brikett készítése, amely során a könnyebb kezelhetőség és szállítás céljából a biomasszát háromirányú présekkel összepréselik. A biomassza a Föld felületén egyenetlenül oszlik el. A sarkok felől az egyenlítő felé az élőlények tömege, fajtáinak száma növekszik. Az éghajlattól függően eltérő az élővilág sűrűsége, vagyis a biomassza mennyisége a Föld egyes területein. Energetikai célokra szinte kizárólag a növényi anyagokat (fitomassza) hasznosítjuk, míg az állati eredetű biomasszát (zoomassza) csak kevés esetben. Ez utóbbira lehet példa, amikor pl. vágóhídi hulladékot kevernek növényi anyagokkal biogáz-termelés céljából. Az energetikai célra hasznosított biomasszát legalább kétféleképpen csoportosíthatjuk: 

az anyag halmazállapota (25. táblázat),



a keletkezési hely, vagy eredet szerint.

25. táblázat. A biomassza halmazállapot szerinti csoportosítása

Szilárd Folyékony Gáznemű

szilárd fás szárú növények (természetes és ültetvényerdők) lágyszárú növények (szalma, nád, energiafű stb.) folyékony hígtrágya gáznemű szerves eredetű metán (depóniagáz, biogáz)

A biomassza származási helye szerint pedig az alábbi csoportokat különböztetjük meg: 

elsődleges biomassza: a teljes földi növényzet. A napenergia felhasználásával, fotoszintézis révén keletkezik.

61



másodlagos biomassza: az állati eredetű biomassza, mely alapvetően az elsődleges biomasszából keletkezik, annak lebontásával, majd újraépítésével (különböző állati szerves trágyák).



harmadlagos biomassza: a biomasszák feldolgozásával, illetve felhasználásával összefüggően keletkező biomasszaként kezelhető anyag, mely különböző idegen anyagokat is tartalmazhat (pl. élelmiszer-és különböző szerves, humán eredetű hulladékok).

A fentiekből látható, hogy a biomassza, mint fogalom, még az energetikai értelmezésben is rendkívül összetett, többféle alapanyagot és technológiát takar. A biomassza energetikai célú hasznosítása előtt meg kell fontolni, hogy – a felhasználandó növényi alapanyag típusától függően – mekkora részt hasznosítunk energetikai célra és mekkorát élelmiszertermelésre. A növényi alapanyagokat ugyanis valahol meg kell termelnünk. Ez a legtöbb esetben korábban élelmezési célra hasznosított területen történik. Tévhit ugyanis az, hogy nagy tömegű, energetikai célú termelést a művelés alól kivont, rosszabb minőségű területeken is folytathatunk. Az energetikai célú növénytermesztésnek, az élelmiszercélúhoz hasonlóan alapvető eleme a gazdaságosság, vagyis egységnyi területen a lehető legnagyobb tömeghozam elérése a cél, minél rövidebb idő alatt, minél hatékonyabban. Ehhez ugyanúgy jó talajadottságú termőterületekre van szükség, a rosszabb minőségű területeken alacsonyabb hozam mellett csak kiemelt földalapú támogatással éri meg termelni. Más

kategóriát

képvisel

a

növénytermesztésből

és

állattenyésztésből

származó

melléktermékek, hulladékok hasznosítása. Itt természetesen nincs konfliktus az élelmiszer és az energetikai célú termesztés között, hisz a hulladékok ártalmatlanításával egy nagyon fontos környezetvédelmi célt is sikerül elérni. A mezőgazdasági eredetű hulladékok viszont az ország energiaigényéhez képest csak csekély energetikai potenciált képviselnek. A biomassza alkalmazása körüli ellentmondásosság másik forrása a környezetvédelmi okokra vezethető vissza. Itt szintén egy tévhitet érdemes eloszlatni, mivel a korábban gyakran hangoztatott érv, miszerint a biomassza alkalmazása a CO2 kibocsátás szempontjából semleges, sajnos nem állja meg a helyét. Bármilyen növény elégetésekor ugyan valóban annyi CO2 szabadul fel, mint amit a növény a növekedése során, fotoszintézis útján megkötött, de egy technológia alkalmazása során a teljes életciklust kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy a

növény termesztéséhez,

létesítmények

építéséhez,

elhelyezéséhez/ártalmatlanításához

betakarításához,

a

végtermék stb.

felhasznált

szállításához, feldolgozásához, szállításához, energiát

és

a az

abból

62

a

hulladékok származó

kibocsátásokat is számításba kell vennünk, amikor összehasonlítjuk az egyes technológiákat. A

biomassza-felhasználás

tehát

soha

nem

lesz

CO2-semleges,

noha

általában

nagyságrendekkel kedvezőbb értékeket produkál a fosszilis energiahordozókkal szemben. Probléma igazából akkor merül fel, amikor a rendelkezésre álló alapanyag-mennyiséget nem hatékonyan, vagyis pazarló módon hasznosítják, és több energiát fektetnek a biomassza előállításába, mint amennyit az egésszel nyerni lehet. A biomassza-hasznosítás szakmai területe folyamatos mozgásban van. Összetettsége és a fent említett konfliktusok kiküszöbölése okán folyamatos kutatásfejlesztés zajlik, újabb és hatékonyabb eljárásokat dolgoznak ki, melyek rövid időn belül felülírhatják és kiszoríthatják a jelenlegieket. A biomassza hasznosításon belül is vannak azonban olyan területek, melyek meglehetősen nagy hagyományokkal rendelkeznek, és amelyek már ma is magas műszaki színvonalat és hatásfokot képviselnek. Ilyen a szilárd biomassza közvetlen eltüzelése, melyről bővebben szólunk a továbbiakban. 7.3.1. Alapanyagok, felhasználási területek Mielőtt bármelyik technológiát kiemelnénk, érdemes áttekinteni a ma energiatermelési célra leggyakrabban hasznosított alapanyag-típusokat és technológiákat (26. táblázat). 26. táblázat. A biomassza alapanyag típusai és technológiai feldolgozás módja

Alapanyag típusa

Szalma, energiafű Nád

Feldolgozás technológiája aprítás, pelletálás/ fermentáció aprítás

Nyert Halmazenergiaállapot hordozó Lágyszárúak apríték, pellett/biogáz

szilárd, gáz

apríték

szilárd

Hasábfa

aprítás, brikettálás/ pelletálás

Fásszárúak apríték/ brikett/ szilárd pellet Olajos növények

Repce, napraforgó

észterezés

dízelolaj

folyékony

Energiatermelés technológiája apríték/pellet kazán, gázmotor kazán

Nyert energia típusa

hő, hő+vill.en. hő

közvetlen tüzelés, faelgázosítás

hő, hő+vill.en.

dízelmotor

mechanikus/hő, hő+vill.en.

Gabonanövények

63

erjesztés+ belső égésű etanol folyékony desztilláció motor Magas keményítő tartalmú növények erjesztés+ belső égésű etanol folyékony desztilláció motor

Búza, kukorica Burgonya, csicsóka Cukorcirok, cukorrépa

erjesztés+ desztilláció

Magas cukortartalmú növények belső égésű etanol folyékony motor

mechanikus/hő, hő+vill.en. mechanikus/hő, hő+vill.en. mechanikus/hő, hő+vill.en.

Az alapanyagok szinte mindegyike felhasználható hő-, villamosenergia-termelésre vagy mechanikus/mozgási energia előállítására. A bioüzemanyagok – az etanol és a dízel – felhasználhatóak hő- és villamosenergia-termelésre is, akár kisebb-nagyobb erőművekben, annak ellenére, hogy ma döntően gépjárművek meghajtása céljából termelik őket. A biomassza a szén, a kőolaj és a földgáz után a világon jelenleg a negyedik helyen áll az energiafelhasználáson belül. Világátlagban a felhasznált energia kb. 10%-át biomassza felhasználásával nyerik, fejlődő országokban pedig kb. 35%-át.  Folyékony biomassza (bioüzemanyag) A bioüzemanyagok gyártására fordított energia egy igen vitatott téma. A bio-hajtóanyagok előállítása nem a potenciális lehetőségek, hanem az igények szerint alakul. Az adott bioüzemanyag előállításának gyártástechnológiai feltételei sem minden esetben tisztázottak. Magyarországon hazai termelésű alapanyagokból 540-660 ezer tonna használható fel biodízel/biogázolaj gyártására, ebből azonban legfeljebb a hazai bekeveréshez szükséges 180220 ezer tonna motorhajtóanyag állítható elő. A jelenlegi 83 ezer tonna/év bioetanol gyártási kapacitás

több

mint

tízszeresére

növekedhet,

a

gabonafeleslegből

megfelelő

gyártókapacitások kiépülése esetén akár 900-1250 ezer tonna bioetanol is megtermelhető lenne belföldön. Azaz közel 1,0 millió tonna etanol előállítása várható mintegy 3,0 millió tonna gabona (főleg kukorica) felhasználásával. Az uniós prognózisok 2010-re 5,6 millió tonna, 2015-re pedig 9,3 millió tonna bioetanol igényről szólnak. Ezzel szemben az EU-ban 2006-ban 1,7 millió tonna bioetanolt állítottak elő a biodízel és bioetanol gyárak. Területi elhelyezésénél, illetve beruházásainál figyelemmel kell lenni az alapanyagbázis rendelkezésre állására, a keletkezett melléktermékeknek lehetőleg helyben történő felhasználására, csökkentve a logisztikai költségeket, amelyek nagy szállítási távolságok esetén jelentősek lehetnek.

64

 Gáznemű biomassza (biogáz, depóniagáz) A biogáz, mint alternatív megújuló energiaforrás jelentősége növekvő, amely részben az új energiaforrások keresésének, részben a környezetvédelmi gondok enyhítésének is köszönhető. A biogáz részben hulladékból és melléktermékekből, részben speciálisan erre a célra termelt növényekből állítható elő. A melléktermékek közül fontos szerepet játszanak az állati trágyák és vágóhídi hulladékok, amelyeket a fermentációs folyamat során a biogáz üzemek ártalmatlanítanak is (környezetvédelmi előnyök). Ugyanígy a kommunális hulladékok és szennyvíziszapok biogáz termelés céljára történő felhasználása esetén, ahol azok ártalmatlanítása legalább annyira fontos, mint a belőlük származó energia. A megfelelő gázkihozatal és hatékonyság eléréséhez azonban a biogáz üzemekbe nagyobb energiatartalmú – elsősorban mezőgazdasági eredetű alapanyagok (silókukorica, cukorcirok, teljes gabonanövény, szár- és rostmaradék stb.) – bevitele is szükséges. A biogáz üzem létesítésénél komplexen szükséges áttekinteni a helyben rendelkezésre álló és kiegészíthető alapanyagbázist, a gázfelhasználás és a hulladékhő hasznosításának lehetőségeit. A biogáz termelés hatékonysága és költségei függnek a választott technológiáktól (nedves vagy száraz, tartályos vagy csőfermentor), az üzem méretétől, a gáz-és a hulladékhő hasznosításától. A méret szerint a 0,5-2,0 MW közötti üzemek hatékonysága elfogadható, amelyek alapanyagigénye 40-45 ezer tonna MW-onként. A beruházási költségek a méret növekedésének függvényében exponenciálisan csökkennek, de ugyanígy a hulladékhő hasznosításának növelésével is jelentősen rövidíthető a beruházás megtérülése. Kisebb méretben, szilárd istállótrágyák és biohulladék esetén a száraz fermentoros

biogáz

termelés

kínál

jobb

megoldást,

nagytömegű

hígtrágyák

és

szennyvíziszapok esetében a nedves fermentációs technológia az előnyösebb.  A szilárd biomassza-tüzelés jellemzői A szilárd növényi anyagok (fa, fű, szalma stb.) közvetlen eltüzelésének technológiája a biomassza energetikai célú hasznosításának az egyik legelterjedtebb és a legnagyobb hagyományokkal bíró módja. Ennek megállapításához nincs szükség különösebb szaktudásra, hiszen ide sorolhatjuk az egyszerű szabadtéri fatüzelést is, melyet már az ősemberek is alkalmaztak. Azóta szerencsére meglehetősen nagymértékben nőtt a tüzelés hatásfoka és a komfortfokozata, és általánosságban elmondható, hogy a biomassza-technológiák csoportján belül az egyik, ha nem a legkiforrottabb technológia. Ráadásul igen széles körben alkalmazható a családi házak fűtésétől kezdve a nagyerőművi hő- és villamosenergiatermelésre egyaránt.

65

A felhasználható alapanyagok köre is széles, egyaránt alkalmasak a lágy-, illetve fás szárú növények, ami lehetővé teszi a helyi alapanyag-ellátási lehetőségekhez való alkalmazkodást. Az alábbiakban áttekintjük a felhasználható alapanyagokat és azok főbb tulajdonságait, majd azt, hogy milyen folyamatokon mehetnek keresztül mire energiatermelésre felhasználhatóvá válnak.

7.3.2. Főbb alapanyag-források  Hagyományos erdőgazdálkodás Az erdei tűzifa az egyik legalapvetőbb alapanyaga az energetikai célra hasznosított szilárd biomasszának. Energetikai szempontból olyan erdészeti melléktermékek is a főtermék kategóriájába kerülnek, mint az ún. apadék, mely az ipari célú fakitermelés során a szálfák letisztítása során marad vissza, vagy a lehulló ágak, gallyak. Az előbbi összegyűjtése viszonylag egyszerű, míg az utóbbi esetben ez problémás lehet, ráadásul a tápanyagutánpótlás szempontjából a gallyak esetében nem mindegy mennyit veszünk ki az erdőből. Az erdőgazdálkodásból származó faanyag mennyisége az állami erdészeteknél az éves kitermelési ütemezés függvénye. A magánerdők esetében ez szinte teljesen egyedi, a hatóságok csak kis rálátással rendelkeznek az itt keletkező mennyiségek, illetve a környezetvédelmi szabályok betartása tekintetében.  Energiaerdők és fás energetikai ültetvények Az energiaerdő fogalmát gyakran keverik az energetikai ültetvénnyel. A kettő között az az alapvető különbség, hogy míg az előbbi a hagyományos erdőgazdálkodás alá tartozik, addig az utóbbi gyakorlatilag a fás szárú mezőgazdasági ültetvénygazdálkodás kategóriájába sorolható. Az köti össze őket, hogy mindkét esetben az energetikai szempontoknak kedvező fafajokat ültetik, ami általában gyorsabban növő és nagyobb tömeghozamú a hagyományos erdőkkel szemben. A kettő természetesen más-más szabályozás alá esik, hisz míg az energiaerdő a hatályos Erdő törvény alá tartozik, addig az energetikai célú faültetvényre speciális szabályok vonatkoznak, hisz itt többféle, ún. mini (1-4 év), midi (5-10 év), rövid (10-15 év), közepes (15-20 év) és hosszú (20-25 év) vágásfordulóval dolgozhatnak. A leggyakrabban e célból termesztett fafajták hazánkban a gyertyán, juhar, hárs, fűz, éger, nyír és az akác, illetve ültetvények esetében ezek hibridjei.

66

 Lágyszárú energetikai ültetvények A szilárd biomassza-tüzelés egyik speciális, viszonylag új alapanyagait képezik a különböző gabonaszalma, fű, vagy a nád. A szalma kivételével ezeket szintén célirányosan az energiatermeléshez szükséges igények kiszolgálása érdekében nemesítik, így itt is fő szempontok a tömeghozam, a fűtőérték és a gyakori betakaríthatóság.

A fás szárú

ültetvényekkel szemben az egyik fő különbség és egyben előny, hogy a lágyszárúak termesztéséhez és betakarításához nincs szükség újabb gépek kifejlesztéséhez, hiszen az egyébként a szántóföldi gabonatermesztésben használtak átalakítás nélkül is használhatóak. Ráadásul energetikai célra az év eleji, téli időszakban érdemes a növényeket betakarítani, mivel ilyenkor a legkisebb a szárakban a nedvességtartalom. Ebben az időszakban pedig a mezőgazdasági betakarítógépeket nem használják, így nagy előny, hogy azok éves kihasználtsága növelhető. Hátrány viszont, hogy míg a termesztés- és betakarítás nem igényel új infrastruktúrát, addig a felhasználás igen. A fás növények tüzelésével szemben ugyanis itt nem beszélhetünk akkora hagyományokról, ezért, illetve a kémiai összetevők miatt a tüzeléstechnikában a hagyományos kazánokkal szemben újakra van szükség. Bebizonyosodott, hogy minél nagyobb a tüzelőanyag feldolgozottságának foka, annál magasabb energiatartalmat kapunk. Ez az egyik legfontosabb érv, ami a brikettálás és a pelletálás mellett szól. Mindkettő egyfajta tömörítési eljárás, ami természetesen pótlólagos energia-bevitelt igényel, ebből fakad az alacsonyabb feldolgozottsági fokú alapanyagokkal szembeni magasabb egységára is. Fontos szempont még ezen anyagok nedvességtartalma. A növekvő nedvességtartalom csökkenti a fűtőértéket, ezért amikor fűtőértékről és összehasonlításokról beszélünk, elengedhetetlen, hogy tudjuk, adott érték milyen nedvességtartalom mellett lett meghatározva. Az erdei tűzifa, illetve az ültetvényekről származó faanyag betakarításkori nedvességtartalma 40% körül alakul, amely igény szerint csökkenthető az anyag szárításával.  Felhasználás – közvetlen tüzelés A Nyugat-Európában, de főleg Ausztriában és Németországban már háztartási szinten is igen népszerű biomassza-tüzelés legelterjedtebb alapanyagai a faapríték, mellette pedig a szintén, döntően fából nyert különböző tömörítvények, mint a brikett vagy a pellet. Ezek sokféle alapanyagból előállíthatók. A leghatékonyabb és a legolcsóbb is akkor lehet pl. a pellet-tüzelés, ha az alapanyagot valamilyen hulladékból, például faipari melléktermékekből,

67

forgácsból készítik. Értelemszerűen ekkor jóval kisebb az energia és az anyagi befektetés, mint ha direkt erre a célra kellene növényeket termeszteni. Ráadásul kettős célt valósítunk meg, hiszen úgy nyerünk hasznos energiát, hogy közben a hulladékhasznosítást is megoldjuk.  Pellet A pellet a növényi alapanyagokból, fás- és lágyszárúakból egyaránt sajtolással, préseléssel nyert 6-12 mm átmérőjű henger alakú granulátum, melynek igen jók a fizikai tulajdonságai (alacsony 10-15%-os nedvességtartalom, 17-19 MJ/kg fűtőérték, 1% körüli hamutartalom stb.). A briketthez képest csupán annyi a különbség, hogy ennek az átmérője nagyobb, 100155 mm, egyébként a többi tulajdonsága és az előállítás módja is hasonló. A pellet a többi biomasszához hasonlóan igen széleskörűen alkalmazható hő- és villamosenergia-termelésre, vagy akár kapcsoltan a kettő együttes előállítására is. A leginkább elterjedt alkalmazási mód a hőtermelés különböző méretű kazánokban.

7.4. Geotermikus energia A geotermális erőforrások felhasználása során a közeg és/vagy a rezervoár hőtartalmát nyerjük ki, ami annak kimerüléséhez vezethet. Mégis a megújuló energiaforrások közé soroljuk, de ez abban az esetben igaz, hogyha megfelelő időskálán és mértékben nézzük. A geotermikus erőforrásokból kitermelt hő és víz visszaáramlik, vagyis utánpótlódásuk a felhasználás helyén megtörténik, azonban nagyon fontos, hogy a kitermelés és a megújulás milyen kapcsolatban áll egymással, mivel ez határozza meg a geotermikus energiaforrás kitermelésének fenntarthatóságát. Az egyensúlyi hő- és vízkitermelés során a megújulás mértékéig veszünk ki hőt és vizet a rendszerből, azonban ez néha nem gazdaságos, ez viszont olyan mértékű termelésre ösztönözhet, ami már a megújulás mértékét felülmúlja. A kitermelt geotermikus energia hasznosítása igen változatos: alkalmazzák belső terek fűtésére, melegvíz-szolgáltatásra, termálfürdőkben, ipari célokra és a mezőgazdaságban. A termálvíz fűtési és melegvíz-szolgáltatási hasznosítása kommunális, de a mezőgazdaságot (pl. növényházak, fóliaházak, baromfitelepek, istállók stb. fűtése) is érintő terület. Ez utóbbi ágazatban lehetőség nyílik speciális alkalmazásokra a fűtési időszakon kívül is (terményszárítás, haltenyésztés). Ezeknél az alkalmazásoknál a termálvíz előnye nem csupán fűtőolaj vagy földgáz megtakarításában jelentkezik, hanem a koncentráltság és a sokrétű

68

hasznosíthatóság miatt vállalkozások alapítására, kereskedelmi tevékenység indítására is alkalmat nyújt, egy adott térség komplex fejlesztéséhez (termelés, kommunális ellátás, termálfürdő, sportuszoda) járul hozzá. Másrészről az előkezelés és szükség esetén a hőkicserélés lehetővé teszi a hagyományos fűtő- és melegvíz-hálózatok üzemeltetését magas hőmérsékletű hévízzel, így nincs szükség külön átviteli rendszerek kiépítésére. A hazai hévizek minősége és mennyisége lehetővé teszi hévízkútjaink komplex és többlépcsős hasznosítását. A komplex hasznosításon az egyes alkalmazási területek párhuzamos kapcsolását (pl. kommunális hasznosítás mellett ipari hasznosítás) vagy a szezonális kihasználását (télen fűtés, nyáron hűtés) értjük. A többlépcsős hasznosítás esetén – mely egyben komplexitást is jelent – a felhasználási területek hőmérséklet szerinti sorba kapcsolását értjük. Kutatások folynak az ún. kis entalpiájú hévízből nyert energián alapuló villamosáram-fejlesztés gazdaságos megoldása, az ún. kettős-folyadékciklusú áramfejlesztő rendszerek kialakítása érdekében. A geotermikus energiahasznosítás újabbnak számító, még részben kutatott területe a földalatti forró kőzetek hőjének a felszínről lejuttatott hőhordozó közeg segítségével való kivonása. Ezt „forró - száraz kőzetes” (Hot Dry Rock vagy Enhanced Geothermal System, HDR vagy EGS) eljárásnak nevezik, és kb. 5000 m mély furatok szükségesek hozzá, ahol a kőzet hőmérséklete 150-200 °C közötti. A kőzetrétegbe vizet sajtolnak, mely felhevül és egy szállító furaton keresztül jut a felszínre. A 150-170 °C hőmérsékletű víz hőcserélő közbeiktatásával adja le energiatartalmának egy részét, majd ismét visszapréselik a fellazított kőzetrétegbe. A geotermikus energia hasznosítása a világon mindenhol nyereséges és környezetbarát tevékenység, a károsanyag-kibocsátás (emisszió) csökkentésének egyik leghatékonyabb eszköze. Magyarország rendelkezik a Föld nyolcadik legnagyobb geotermális potenciáljával. A Kárpát-medence a világ legnagyobb, üledékes kőzettel feltöltött medencéje, melyben az igen kedvező geotermális adottság fő oka, hogy a földkéreg vékonyabb (15-25 km), mint a világátlag, és így a földi hőáram mintegy kétszerese a kontinentális átlagnak. A geotermális erőforrások felhasználása során a közeg és/vagy a rezervoár hőtartalmát nyerjük ki, ami annak kimerüléséhez vezethet. Mégis a megújuló energiaforrások közé soroljuk, de ez abban az esetben igaz, hogyha megfelelő időskálán és mértékben nézzük. A geotermikus erőforrásokból kitermelt hő és víz visszaáramlik, vagyis utánpótlódásuk a felhasználás helyén megtörténik, azonban nagyon fontos, hogy a kitermelés és a megújulás milyen kapcsolatban áll egymással, mivel ez határozza meg a geotermikus energiaforrás kitermelésének fenntarthatóságát. Az egyensúlyi hő- és vízkitermelés során a megújulás

69

mértékéig veszünk ki hőt és vizet a rendszerből, azonban ez néha nem gazdaságos, ez viszont olyan mértékű termelésre ösztönözhet, ami már a megújulás mértékét felülmúlja.  Magyarország hévíztározói A geotermikus energia megújuló energiaforrás, mely nem időjárásfüggő, a készletek nagysága szabályozható, és a hasznosított termálvíztárolóba történő visszahelyezésével megújítható (nem vagy csak részben készletfüggő) energiaforrás. A magyarországi geotermikus kincs hasznosítása sokrétű: a működő 912 db termálkútból kb. 80 millió m3 termálvizet termelnek ki. A működő hévízkutak egyharmada szolgál fürdők vízellátására (balneológia célra). Egy másik nagy felhasználási terület a mezőgazdasági hőhasznosítás, ilyen célra 202 kút vizét használják. Kommunális hőhasznosításra, ill. melegvíz ellátásra csak 21, ipari célra 68 kút szolgál. A maradék harmadot a vízművek – 30 °C-nál melegebb vizet adó – lakossági ellátásra hasznosított kútjai teszik ki. Az energetikai célú hasznosításhoz a kinyert magas hőtartalmú víz visszatáplálása szükséges a vízháztartás egyensúlyának megőrzése miatt. A termálvízkészlet hőtartalmának jelenleg 5 százaléka hasznosul, ez kb. 3 PJ energiát jelent, melynek további növelésére minden adottságunk rendelkezésre áll. A nagyobb mértékű kihasználás egyik akadályaként szokták említeni a hévizek porózus víztartó képződményeibe való visszatáplálás nehézségeit, de hazánkban erre is vannak működő példák.

7.5. Vízenergia A víz energiáját az emberiség már a történelmi időkben is használta. A régi kultúrákban a vízkerekeket alkalmazták a mezőgazdasági területek öntözésére és ivóvíz ellátásra. A vízenergia hasznosítás reneszánsza 1830-tól köszöntött be, ekkor jelentek meg az első vízturbinák és szorították ki a vízkerekeket. A turbinák a nagy esésű és nagy energiájú vizet is tudták hasznosítani, és 1866-tól egy generátor segítségével villamos árammá tudták alakítani mozgási energiájukat. Azokat az erőműveket, melyek teljesítménye nem haladja meg az 1MW-ot, törpe vízerőműveknek nevezzük. Jelentős részük korábban malomként funkcionált, ezeket később bővítették ki a generátorral. Ezek a kis berendezések rendkívül vízállás-függők, alacsony vízállás esetén általában leállítják őket. A régi törpe-erőművek szinte kizárólag vízkerékkel üzemelnek.

70

A folyókra telepített, azok mozgási energiáját hasznosító, általában közepes teljesítményű erőműveket nevezzük folyami vízerőműveknek. A gát által felduzzasztott folyó vizének helyzeti (potenciális mozgási) energiáját hasznosító erőmű, a gát erőmű. Hatalmas beruházást igényel, ezáltal olyan helyre érdemes telepíteni, ahol a víz esési magassága nagy, és hozama legalább közepes. A legnagyobb vízerőművek ebből a típusból kerülnek ki. A gát erőművek speciális alkalmazási területe a villamosenergia-tárolás. Ezt speciális szivattyú-turbina berendezésekkel valósítják meg. Éjszaka, amikor az áram átvételi ára alacsony, illetve a villamosenergia-fogyasztás a lehetséges termelésnél kevesebb, villamos áram többlet keletkezik az elosztóhálózaton. Ilyenkor ezeknél a gátaknál a szivattyúk felszivattyúzzák a vizet, mely majd a nappali csúcsidőszakban termel majd áramot a generátoron. A megoldás nem veszteségmentes, de egyre több villamos hálózaton alkalmazzák, ahol erre a természeti és földrajzi adottságok rendelkezésre állnak Magyarország földrajzi adottságai miatt a vízenergia hasznosításában a szomszédainknál kedvezőtlenebb lehetőségekkel, de ennek ellenére számszerűsíthető potenciállal rendelkezik. A potenciális vízerő készlet 91%-át három fő folyónk, a Duna, a Tisza és a Dráva adja, a maradékot tizenkét kisebb folyónk (Hernád, Rába, stb.). Az 50%-os tartósságú vízhozam 990 MW elméleti teljesítményt és 7446 GWh/év elméleti energiaértéket jelent, a potenciál teljes kihasználása elvi és műszaki korlátok miatt azonban nem lehetséges. Hazánkban a vízenergia-felhasználás a múlt század végéig az egyik alapvető energiatermelési mód volt, különösen a malomiparban. Egy 1885. évi statisztika szerint Magyarország akkori területén 22647 vízkerék és 99 turbina üzemelt, 56 MW teljesítménnyel. Az 1958-as nagy áramszünetek következményeként minden lehetséges energiaforrást fel kellett kutatni: a vízimalmokat törpe vízierőművekké alakították át. Az első hazai erőmű 1896-ban épült a Rábán, három turbinával. Az első világháború előtt épült a Hernádon két darab 500 kW teljesítményű vízerőmű, melyek kisebb-nagyobb átalakítással ma is működnek. A 4,4 MW beépített teljesítményű – jelenleg privatizált formában működő – Kesznyéteni Vízerőmű a mai napig az ország legnagyobb vízesést feldolgozó erőműve. A Dunán nincs – és várhatóan a közeljövőben nem is lesz – villamosenergia-termelésre szolgáló létesítmény. A Tiszán a – hazai viszonyok között nagynak számító – Tiszalöki Vízerőmű 11,5 MW beépített teljesítménnyel, illetve – mint legújabb létesítmény – a Kiskörei Vízerőmű található 28 MW-tal. A Dráván jelenleg nincs működő vízerőmű. A Rábán és a Hernádon, illetve mellékfolyóikon üzemel a hazai kis- és törpe-vízerőművek döntő többsége,

71

egyéb vizeinken nincs üzemben működő energiatermelő berendezés. A Duna, a Tisza és a Dráva vízerő-potenciáljának hasznosítása pillanatnyilag is aktuális feladat lenne. A kisvízerőmű hasznosításban reálisabb lehetőségek rejlenek (melyek környezetvédelmi szempontból is kedvezőbbek, mivel a nagyobb vízierőművek létrehozása és működtetése során metángáz termelődés lép fel). A vízerőművi villamosenergia-termelés hazai viszonylatban soha nem érte el a közcélú erőművekben megtermelt villamos energia 1%-át, jelenlegi értéke évente átlagosan 183 GWh. A hazai vízerő potenciál mintegy 4%-a van kihasználva. Előzetes felmérések szerinte a Dunán három, a Tiszán három, a Murán és a Dráván öt erőmű megépítésével 585 GWh villamos energia előállítása válna lehetségessé évente (28. ábra).

28. ábra. Magyarország műszakilag hasznosítható vízerőmű-potenciálja - 2006

72

8. Technológiai lehetőségek a régióban Az előzményekből látható, hogy ennek a régiónak sokféle lehetősége van a megújuló energiák alkalmazása terén. De ez a sokféleség nem egyszerre, nem mindenhol, és nem egyformán adódik. Általánosságban mondható, hogy technikai szempontból: 

Mindenhol lehetséges a napenergia hő- és elektromos energia céljára történő előállítása és felhasználása.



Mindenhol lehetséges a régióban megtermelt biomassza felhasználása, de leginkább az infrastruktúrával kevésbé ellátott területeken, ahol a biomassza tárolása

megoldható,

és

a

felhasználása

mások

számára

nem

okoz

kellemetlenséget. Természetesen a szállítási költséget is figyelembe kell venni. 

Biogázt ott lehet felhasználni, ahol keletkezik vagy ahova rentábilisan szállítható.



Elvileg mindenhol lehetséges „vizes” hőszivattyú alkalmazása, de szakember segítségét kell kérni, mert a talaj nem homogén. Viszont gyakorlatilag mindenhol lehet alkalmazni „levegős” hőszivattyút. Ezekben az esetekben az energia termelése és felhasználása jellemzően ugyanazon a helyen történik, de rövid távolságra szállítható is.



Ugyancsak szakember segítségét kell kérni annak megítélésére, hogy a szél erejét lehetséges-e energiatermelésre ”befogni”.

A megújuló energiából történő hő- vagy elektromos energia termelése a fenti esetek egy részének kivételével nem akárhol történhet. Ezeknek a helyszíneknek a kijelölése elsősorban technikai szempontok szerint történik.

73

9. Üzleti lehetőségek a régióban A régiónak különböző teljesítményű és rendeltetésű megújuló energiahasznosítási lehetősége van, megújuló energiából: 

Lakás és 2-4 lakásos épület saját célú hő- és villamos energia előállítása napkollektorral, napelemmel, szélgenerátorral, hőszivattyúval, fa- vagy pellet tüzeléssel.



Többlakásos lakóépületek és közösségi épületek saját célú hő- és villamos energia előállítása napkollektorral, napelemmel, szélgenerátorral, hőszivattyúval, fa- vagy pellet tüzeléssel.



Lakások, lakóépületek és középületek villamos energia előállítása a szolgáltató hálózatába

való

részleges

vagy

teljes

visszatáplálással,

napelemmel,

szélgenerátorral. 

Megújuló energiát hasznosító termék előállítása továbbértékesítés céljára: -

távfűtés, távhűtés (hőszivattyúval, napenergiával, pellettel, tüzifával)

-

elektromos energia (szélgenerátorral, vízenergiával, napenergiával, biogázzal, geotermikus forró vízből)

-

pellet (fahulladékból, energiafából)

-

tűzifa

-

lágyszárú energianövény

-

energiafa

-

biogáz (szennyvízből, szemétből, szerves anyagból)

-

bioetanol üzemanyag (gyümölcsből, növényi termésből).

Ez mind megannyi üzleti célú befektetésre, beruházásra ad lehetőséget a régióban.

74

10 A stratégiai célkitűzések megfogalmazása, jövőkép A stratégiai célokat 2020-ig fogalmazzuk meg, összhangban a hazai energia stratégiai dokumentumokkal.

10.1. Átfogó stratégiai célok Az Észak–Alföldi Régió átfogó stratégiai céljait 2010-2020-ig terjedő időszakban, az Európai Uniós elvárások hazai teljesítésének elősegítésére, a fő stratégiai célnak a fenntartható és élhető környezet megteremtését tűzzük ki. Pontokba szedve az általános célokat a következőképpen fogalmazhatjuk meg: 

Az energiafüggőség csökkentése



Az energiabiztonság megteremtése



Az épületek energiahatékonyságának megvalósítása



A megújuló energiaforrások részarányának növelése, ezáltal hozzájárulás a CO2 szint csökkentéséhez



Települési környezet minőség állapotának és a lakosság életminőségének javítása



Hozzájárulás a lokális gazdaság fejlesztéséhez a kistérségekben



Az energiaforrások lokalizálásának megvalósítása egyes településeken.

10.2. Stratégiai célkitűzések A stratégiai célkitűzésként két javaslatot határozunk meg, melyek megvalósítása esetén teljesülhetnek az átfogó célok.

1. 2020-ra

csökkenteni

kell

a

településeken

az

intézmények

összesített

energiafogyasztását 10%-kal, azaz évi 1%-kal, a 2009-es évhez képest. 2. 2020-ra növelni kell a megújuló energiaforrások felhasználásának arányát. A teljes energiafelhasználásban legalább 13%-ra növeljék a kistérségekben a megújuló energia arányát.

75

11. A stratégia megvalósítás területei és akcióterv javaslatok A stratégiai megvalósítás területei javaslatok, melyeket a régió önkormányzatainak kell megvalósítani, akár önállóan vagy közösen, több önkormányzat összefogásával. A célok megvalósulásához szükséges, hogy a települések elkészíttessék maguk számára a részletes, helyi viszonyokat figyelembe vevő, azon alapuló stratégiát. A stratégiának két nagy területen kell megvalósulnia: 1. Energiahatékonyság 2. Megújuló energiaforrások

11.1. Energiahatékonyság A régió településein az egyik legnagyobb megtakarítást azzal lehet elérni, ha az intézmények energiahatékonyságát javítják. Hazánkban a régebbi építésű házak energia igénye kb. 200 kWh/m2/év. Összehasonlításként, egy passzív háznál ez az érték mindössze 15 kWh/m2/év. Törekedni kell az intézmények esetén a 100 kWh/m2/év értéket elérni. Az energiahatékonyság megvalósítására több lehetőség is adott. Vannak olyan intézkedések, melyek kis ráfordítást igényelnek, és már rövid távon megtérülnek. Pl. oda kell figyelni a fogyasztási szokásokra, és energiaracionalizálással is már jelentősebb megtakarítást is el lehet érni. Meg kell vizsgálni az épületeknél, hogy mennyire jól szigeteltek, ugyanis a gázfogyasztás nagyban csökkenthető a megfelelő szigeteléssel. Az energiatanúsítvány részben megmutatná ezeket a hiányosságokat. 2012. január 1-jétől kötelező lesz megszerezni lakás vagy ház eladásakor az átíráshoz; egy évnél hosszabb bérbeadáskor és az 1000 m2-nél nagyobb alapterületű hatósági, állami tulajdonú épület esetében. Középtávon megtérülő beruházásokhoz tartozik az energiatakarékos izzók használata. Átlagban egy energiatakarékos izzó 80%-kal kevesebbet fogyaszt. 2020-ig megvalósíthatóak a nagyobb ráfordítást igénylő beruházások pályázati forrásokból, mint a fűtéskorszerűsítés, nyílászáró csere, hőszigetelés, belső és külső világításkorszerűsítés, közvilágítás esetén lámpacserék, feszültség szabályozás elszámolási mérés kialakítása azokon az épületeken, ahol eddig még nem történt meg. A

nagyobb

volumenű

pályázatokhoz

megvalósíthatósági

tanulmány kell,

elkészíttetése is szükséges a teljes körű energiahatékonyság megvalósulásához.

76

ezek

11.2. Megújuló energiaforrások A megújuló energiaforrásokat, és felhasználásukat már korábbi fejezetekben bemutattuk, ebben a részben most csak arra térünk ki, hogy a régióban melyek a leginkább reális lehetőségek az alkalmazásuk közül. Természetesen a konkrét megvalósításokhoz megvalósíthatósági tanulmányokra van szükség, a tanulmányunkban azt mutatjuk meg, hogy melyeket érdemesebb megvizsgálni. A szélenergia hasznosításának megvalósítása folyamatban van, bár a széltender visszavonása nem segíti elő a szélenergia fejlesztést, holott jelenleg a régiónkban 28 MW kapacitásra adtak be pályázatot, 6 projekt keretében, Mezőtúron 3 db 1,5 MW, Törökszentmiklóson 1,5 MW, Hajdúnánáson 2 MW és Nyíradonyban 20 MW kapacitású szélerőműre. A napenergia hasznosítás terén a napkollektorok terjedése várható, mind a lakosság, az önkormányzat és a vállalatok terén is. Összességében kedvező természeti feltételei vannak a napenergia hasznosításának a régióban, a nagyobb elterjedésük inkább gazdasági tényezőktől függ. A biomassza felhasználása azért is kedvező a régióban, egyrészt, mivel az ország termőterületeinek 20%-a a régióban található, másrészt Szabolcs-Szatmár-Bereg megye termőterületeinek alacsony aranykorona értéke miatt alkalmas lehet energiaültetvények kialakítására. Ezen kívül pedig a régióban (Nyíregyházán és Szolnokon) működik fás szárú energianövény kutató központ. Az önkormányzatoknál pedig mini fűtőművek, biomassza kazánok alkalmazása, akár helyi biomasszára alapozva, pályázatok útján lenne lehetséges, így segítene az önkormányzatoknak a kiadásaik csökkentésében. A geotermikus adottságai is kiválóak a régiónak, akár a geotermikus fűtést, akár a termálvízhasznosítást nézzük, pl. Hajdúszoboszló és környéke. A geotermikus energia további kiaknázását a jövőben tovább kell folytatni, mint ahogy erre már példát látunk Hajdúszoboszló esetében, ahol egy geotermikus erőmű építését tervezik. Vízenergia hasznosítás szempontjából nem a legkedvezőbb a helyzet, igaz hazánk második legnagyobb vízerőműve, a Tiszalöki Vízerőmű a régióban működik.

77

12. Pályázati lehetőségek 12.1. KEOP – Környezet és Energia Operatív Program Magyarország Európai Uniós tagsága révén több ezer milliárd forint fejlesztési célokra felhasználható, uniós forrású támogatásra jogosult a 2007-2013-ig terjedő időszakban. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Környezeti és Energia Operatív Programja összesen 4916 millió eurós (1219 Mrd Ft) keretéből két prioritás támogat energetikai célú hazai projekteket: a „Megújuló energiaforrás-felhasználás növelése” prioritási tengely céljaira a teljes

keret

az

5,15%-a,

energiatakarékosság

ösztönzését

célzó

„Hatékony

energiafelhasználás” prioritási tengely céljaira pedig 3,14%-a áll rendelkezésre. A „Megújuló energiaforrás-felhasználás növelése” prioritás tengelyhez az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja a támogatást, így a KEOP támogatásaira a Nyugatdunántúli, Közép-dunántúli, Dél-dunántúli, Észak-magyarországi, Észak-alföldi és Dél-alföldi régiók jogosultak. A Közép-magyarországi Régió önállóan, saját operatív programján keresztül

támogatja

a

megújuló

energiahordozó-felhasználás

növelésére

irányuló

beruházásokat, a KEOP megújuló prioritásának megfelelő „tükörprogram” révén. A „megújuló energiahordozó-felhasználás növelése” prioritási tengely elsődleges célja a hazai energiahordozók forrásszerkezetének kedvező irányú befolyásolása, azaz a fosszilis energiaforrások felhasználásától a megújuló energiaforrások felé történő elmozdulás elősegítése. A megújuló energiaforrások nagyobb részarányának elérése érdekében hőés/vagy villamosenergia-előállítás támogatására lehet pályázni, 2013-ig összesen 58 Mrd Fta1, illetve nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatására, 2007-2015 között 5 Mrd Ft-os2 keretösszeg erejéig. A hő- és villamosenergia-konstrukció keretében támogatott tevékenység a biomasszafelhasználás, a biológiai hulladékalapú biogáz-termelés és felhasználás, a geotermikus energia hasznosítása, hőszivattyús rendszerek telepítése, napenergia és vízenergia hasznosítása, hálózatra nem termelő szélerőművek létesítése, megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségi távfűtő rendszerek kialakítása, korszerűsítése, és megújuló bázisú szilárd tüzelőanyagok előkészítése (pl. pellet, brikett előállítás). A KEOP a szélenergiával termelt villamos áram nemzetközi összehasonlításban is kedvező átvételi áraira, valamint a középtávon 330 MW-ban megállapított 1 2

beépíthető

kapacitás-korlátra tekintettel

248 Ft/Euro-val átszámított érték. 248 Ft/Euro-val átszámított érték.

78

a

2007-2013-as időszakban csak egészen kis kapacitásnál – 50 kW-ig – nyújt beruházási támogatást hálózatra is termelő szélenergia projekteknek. Az egyes operatív programokat az NFÜ keretében önálló szervezeti egységként működő irányító hatóságok felügyelik, a KEOP két energetikával foglalkozó prioritásának tervezéséért a KHEM és a KvVM felelős. Az energetikai programok pályázatait az Energia Központ Nkft. kezeli, a Kft. a KEOP energetikai prioritásainak közreműködő szervezete. A beruházók a támogatásokhoz pályázati rendszer keretében juthatnak hozzá. A támogatás intenzitása a megújulók hasznosítására irányuló pályázatok esetében 10-80% közötti lehet, a végleges támogatási intenzitás költséghatékonysági elemzés elvégzése után, projektenként kerül meghatározásra. Ez az elemzés figyelembe veszi a megújuló alapú villamosenergiatermelés támogatott áron történő kötelező átvételi rendszerében kapott támogatást, és csak olyan projekteknek biztosít beruházási támogatást, amelyek megtérülése a támogatott átvételi ár mellett sem biztosított. A KEOP által biztosított támogatások eredményei a megújuló energiahordozó-felhasználás növekedésére várhatóan az alábbiak szerint alakulnak: 27. táblázat. A KEOP támogatások által elérhető célértékek 2007 és 2015 között

A KEOP támogatások által elérhető célértékek 2007 2010 2013 2015 Megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia-termelés növekedése Megújuló energiahordozó bázisú hőenergia-termelés növekedése Bioetanol üzemek létesítésének támogatásával elért részarány a hazai motorhajtóanyag3 felhasználásra vetítve KEOP által elérhető megújuló energiahordozó felhasználás növekedése4, KEOP által elérhető megújuló energiahordozó részarány a hazai energiafelhasználásban [%] Üvegházhatású gázok kibocsátás csökkenése

3 4 5

GWh/év

0

676

967

1170

PJ

0

4,5

6,6

7,5

%

0

8,2

10,1

19,4

0,0

25,0

34,5

41,3

%

0

2,2

3,0

3,4

kt/év5

0

0

2 189

2 476

PJ/év

Motorhajtóanyag=benzin+gázolaj összesen, (nem a felhasznált, hanem a termelt mennyiség) Villamos energia tüzelőhő-egyenértékével és bioetanollal együtt CO2 egyenértéken

79

A hő- és villamosenergia-termelés KEOP-on belüli támogatására együttesen mintegy 58 Mrd Ft vehető figyelembe, további 5 Mrd Ft bioetanol üzemek létesítésének támogatására fordítható. A villamosenergia-termelés becsülten 15-25 Mrd Ft KEOP támogatás segítségével várhatóan 1170 GWh/év6 mértékben, a hőenergia-termelés becsülten 32-40 Mrd Ft KEOP támogatás segítségével pedig 11 PJ mértékben emelkedhet 2015-re. A KEOP támogatások segítségével

a

forrásoldali

megújuló

energiahordozó-felhasználás

2015-ig

a

bioüzemanyagokat is figyelembe véve összesen 41 PJ mértékben növekedhet. 28. táblázat. A KEOP források évekre lebontott összegei Indikatív forrásallokáció (Mrd Ft, folyó áron, 245,5 HUF/EUR árfolyamon) 2007

2008

13,26

2009 0

2010

33,0

2011 0

2012

28,13

Összesen

2013 0

0

62,13

A rendszert több hatályos jogszabály is szabályozza, ezek közül a két legfontosabb a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet, mely a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szól, valamint a 19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplő Regionális Fejlesztés Operatív Programokra meghatározott előirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól. Az állami támogatás odaítélését több tényező is befolyásolja, de a jogosultsági kritériumokon

és

a

beruházás

finanszírozhatóságán

túlmenően

alapvetően

az

energiahatékonysági indikátorok a meghatározóak. Ezért a tartalmi értékelés során vizsgálatra kerül

a

projekt

energetikai

műszaki

tartalmának

megfelelősége

is,

a

megújuló

energiahasznosítás részarányának indoklása, valamint, hogy a projekt hogyan illeszkedik a kétéves akciótervben meghatározott célokhoz. Így kiválasztási kritérium az 1 tonna éves ÜHG-kibocsátás csökkentésre vetített elszámolható költség széndioxid egyenértékben kifejezve, és a beépített villamos teljesítményre (kW) vetített fajlagos beruházási igény (Ft/kW). A rendszer megbízhatósága és hatékonysága érdekében kétévenkénti akciótervet kell készíteni a KEOP-on belül minden prioritástengelyre, így a megújuló energiaforrás 6

ennek TPES egyenértéke 11,8 PJ

80

hasznosítására is. A kétévenkénti felülvizsgálat az előző időszak hatékonyságát illetően lehetővé teszi, hogy az egyes indikátorok, források értékelésre kerüljenek, valamint új célértékek kerüljenek beazonosításra. A kétéves akcióterv tervezés valamennyi érintett szereplő (KHEM, MEH, KvVM, NFÜ, EK NKft, finanszírozók, technológiaszállítók, szakmai szövetségek) bevonásával történik a mindenkori jogszabályok figyelembevétele mellett. A támogatási folyamat biztonságos kivitelezése végett a KEOP pályázati konstrukciók keretében az Energia Központ Nkft. által kezelt, hatályos támogatási szerződéssel rendelkező 10 millió forintot meghaladó támogatási összegű projektekre a 217/1998 (XII.30.) Korm. rendelet szerint helyszíni ellenőrzési kötelezettség áll fenn. Továbbá, minden projektgazda köteles a projektjét a beruházási szakaszt lezáró zárójelentés jóváhagyásának dátumától 5 évig, kis- és középvállalkozások esetén 3 évig fenntartani. A prioritás azokat az elsősorban önkormányzatok és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok (pl. távhőszolgáltatók), valamint vállalkozások által megvalósítandó hő- és/vagy villamosenergia-termelésre, valamint bioetanol előállításra fókuszáló projekteket kívánja támogatni, amelyek eredményeként a megújuló energiaforrásokból és hulladékból termelt hőés villamos energia részaránya a teljes hazai energiafogyasztáson belül növekszik, hozzájárulva a fosszilis energiahordozók felhasználásával járó CO2 kibocsátás mérsékléséhez. A támogatás mértékének megállapításánál figyelembe vesszük – többek között – az adott projekt jövedelemtermelő képességét, megtérülését, költséghatékonyságát, továbbá kiemelt szempont az adott energiaforrás fenntartható módon történő használatának igazolhatósága. A prioritás túlnyomórészt kis-közepes méretű projekteket támogat, az adott projekt megtérülési paramétereitől és a kedvezményezettől függően 10-80% közötti arányban.  A konstrukciók részletes bemutatása: A 2009-2010. évi időszakra vonatkozó akciótervek keretében eddig 10 db KEOP energetikai pályázati konstrukciót jelentetett meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A meghirdetett pályázati konstrukciók támogatási kerete mintegy 34 milliárd Ft az alábbi megoszlásban: -

KEOP-2009-4.2.0/A konstrukció, amely megújuló energiaforrás felhasználás növelését támogatja. A KEOP-2009-4.2.0 „A” és „B” konstrukció összes támogatási kerete 6 milliárd Ft, az „A” konstrukció esetében egyfordulós standard, míg a „B” konstrukció esetében automatikus eljárásrend alkalmazandó, folyamatos benyújtással.

81

-

KEOP-2009-4.2.0/B „Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal. (6 Mrd Ft tervezett támogatási keretösszeg standard, egyfordulós eljárásrend, folyamatos benyújtási lehetőséggel.)

-

KEOP-2009-4.4.0 „Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-, valamint biometán-termelés”. (10 Mrd Ft tervezett támogatási keretösszeg standard egyfordulós eljárásrend, folyamatos benyújtási lehetőséggel.)

-

KEOP-2009-5.2.0/A

„Harmadik

feles

finanszírozás”

és

KEOP-2009-5.2.0/B

„Harmadik feles finanszírozás” épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva. (A KEOP-2009-5.2.0 „A” és „B” konstrukció összes támogatási kerete 4 milliárd Ft, az „A” konstrukció esetében automatikus, míg a „B” konstrukció esetében egyfordulós standard eljárásrend alkalmazandó, folyamatos benyújtással.) -

KEOP-2009-5.3.0/A „Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás korszerűsítése” és KEOP-2009-5.3.0/B

„Épületenergetikai

fejlesztések

megújuló

energiaforrás

hasznosítással kombinálva”. (A KEOP-2009-5.3.0 „A” és „B” konstrukció összes kerete 6 milliárd Ft, mindkét konstrukció esetében standard egyfordulós eljárásrend, folyamatos benyújtási lehetőséggel.) -

KEOP-2009-5.4.0 „Távhő-szektor energetikai korszerűsítése”. (8 Mrd Ft tervezett támogatási keretösszeg standard egyfordulós eljárásrend, folyamatos benyújtási lehetőséggel.)

-

KEOP-2009-4.3 „Megújuló energia alapú térségfejlesztés” (6 Mrd Ft tervezett támogatási keretösszeg, tervezetten kétfordulós eljárásrend, folyamatos benyújtási lehetőséggel.)

-

KEOP-2009-4.6 „Nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása”. (5 Mrd Ft tervezett támogatási keretösszeg standard egyfordulós eljárásrend, folyamatos benyújtási lehetőséggel.)

12.2. EHA – Energiahatékonysági Hitel Alap Az Energiahatékonysági Hitel Alap kedvezményes kamatozású hitellel segíti az energiahatékonyság

növelését

célzó

beruházások

megvalósítását

és

a

megújuló

energiaforrások hasznosítását. A hitelalap 1991-ben jött létre, 2006 végén a kerete 2,39 Mrd Ft volt. Az alap kezelője az Energia Központ Nkft., a hitelezést a Kereskedelmi és Hitel Bank

82

Rt. végzi. A kedvezményes hitelért vállalkozások és önkormányzatok pályázhatnak, a program jelenleg is működik és nyilvános. A pályázaton részt vehetnek természetes vagy jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. Az Energiatakarékossági Hitel Alap az ÚMFT időszakában változatlan feltételek mellett hozzávetőleg 1,5 PJ/év megújuló energiahordozó-felhasználási növekményt eredményezhet.  Az

A hitel célja Alap

olyan

energia-megtakarítást

eredményező

fejlesztések

megvalósítását

finanszírozza, amelyek az energia-megtakarítások révén hatékonyan járulnak hozzá a nemzetgazdaság

energiaigényességének

mérsékléséhez,

az

energiaköltségeinek

csökkentéséhez, a környezetszennyezés mérsékléséhez, valamint az importfüggőség csökkentéséhez. Cél, a hagyományos energiahordozók megújuló- vagy megújítható energiahordozókkal, illetve hulladékenergiával való helyettesítése, az energiahordozókkal kapcsolatos takarékos gazdálkodás feltételeinek a megteremtése, a feltárt energiaveszteségek minél kisebb ráfordítások mellett történő mérséklése, illetve kiküszöbölése. Ennek figyelembevétel azok a projektek kaphatnak kedvezményes beruházási hitelt, amelyek abszolút energia-megtakarítás eredményeként biztosítják, például: -

az energiatermelés, szállítás, átalakítás és végfelhasználás fajlagos energiaigényeinek csökkentését, a veszteségek mérséklését

-

korszerű, energiatakarékos technológiai rendszerek alkalmazását, elterjesztését,

-

a hulladékhő hasznosításokat, valamint az energiahordozóként hasznosítható melléktermékek, hulladékok energetikai célú felhasználását,

-

a biomassza, a nap, a szél és a geotermikus energiaforrások hasznosítását,

-

a távfűtéses lakások hő- és melegvíz-felhasználásának szabályozását, mérését és ezáltal az energiafogyasztás csökkentését,

-

a villamosenergia-felhasználás mérséklését,

-

az energiatermeléssel kapcsolt hőszolgáltatást,

-

az ipari, a lakossági és kommunális fogyasztóknál az energiafelhasználás hőszigeteléssel történő mérséklését,

-

a kül- és beltéri, továbbá közvilágítási rendszerek korszerűsítését,

-

az energiatakarékos készülékek és berendezések széleskörű alkalmazását.

83



A program kölcsönnyújtási feltételei

A kedvezményes kölcsön olyan konkrét beruházások finanszírozásához használható fel, amelyek

megvalósítása

eredményeként

egyértelműen

(mérhető

módon)

igazolható

energiahordozó-megtakarítás jelentkezik. A kedvezményes kamatozású hitel csak azokra a beruházásokra nyújtható, amelyek az energiapolitikai és a környezetpolitikai célkitűzésekkel összhangban vannak, műszakilag megvalósíthatók, energetikai hatékonyságuk megfelelő, a korszerűség

követelményeit

kielégítik,

továbbá

megfelelnek

az

érvényben

lévő

biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírásoknak. Ezen kívül a következő feltételeknek kell még teljesülnie: -

a fejlesztés eredményeként elért összes költség-megtakarításból az energiaköltségmegtakarítás arányaiban legalább 50%-ot képviseljen,

-

a fejlesztés hatásaként elért alapenergia megtakarítás legalább 50 GJ/év/MFt legyen,

-

a kedvezményes hitel összege maximum a teljes fejlesztési költség 80%-a lehet, de egy-egy beruházásnál nem haladhatja meg a 100 millió Ft-ot,

-

a teljes fejlesztési költség minimum 20%-a saját forrásként kell, hogy rendelkezésre álljon,

-

a beruházás megvalósítási időtartama nem haladhatja meg a 24 hónapot,

-

a kedvezményes hitel futamideje max. 6 év (beleértve a legfeljebb 2 év türelmi időt is),

-

megkezdett beruházás esetén pályázat nem nyújtható be.

Az ezen keretből biztosítható kedvezményes hitel kamata változó, mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat 1/3-a, ezen túlmenően a bank által felszámított kamatrés 2,5 %. Amennyiben a fejlesztés megvalósításához egyéb forrás igénybevételére is sor kerül, arra a forrásrészre az adott konstrukciónál előírt szabályok mérvadók. 

Hitelképességi és hatékonysági kritériumok

A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. az energiatakarékossági program keretén belül olyan pályázóknak nyújt hitelt, amelyeket a bank hitelképesnek minősít, továbbá a bank előírásainak megfelelő hitelfedezeti biztosítékkal rendelkeznek. Nem pályázhat olyan szervezet, amely adósságrendezési eljárás, csődeljárás vagy felszámolás alatt áll, illetve amelynek 60 napon túli adó vagy adó módjára behajtható köztartozása van, beleértve az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékot. A pályázóknak igazolniuk kell, hogy a beruházás gazdaságos, azaz a mérő számként használt belső megtérülési ráta eléri a mindenkori jegybanki alapkamat 0,8-szeresét. A

84

megújuló energiaforrások hasznosítására irányuló beruházások esetén elég, ha a belső megtérülési ráta eléri a jegybanki alapkamat 0,4-szeresét.

12.3. ZBR Panel Alprogram részletes bemutatása Pályázatot nyújthatnak be társasházak és lakásszövetkezetek saját tulajdonú épületeik, valamint a helyi önkormányzatok saját tulajdonú bérházaik széndioxid-kibocsátás csökkentést és energia-megtakarítást eredményező felújítására. A ZBR keretében minden olyan energiahatékonysági intézkedés támogatható, melynek széndioxid-kibocsátás csökkentése mérhető, illetve energetikai hatékonyságjavító hatása a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet szerint igazolható. A beruházást követően az épület az eredetinél lényegesen jobb széndioxid-kibocsátási adatokkal és energiahatékonysággal kell rendelkezzen. Támogatást kaphatnak: -

lakásszövetkezetek,

-

társasházak,

-

helyi önkormányzatok saját tulajdonú bérházaik széndioxid-kibocsátás csökkentést és energia-megtakarítást eredményező felújítására.

A pályázatban támogatás az iparosított technológiával épített lakóépületek felújítására az alábbi, a felújítási koncepcióban indokolt, kimutatható energia-megtakarítást eredményező munkálatokra igényelhető: -

nyílászárók energia-megtakarítást eredményező felújítása vagy cseréje,

-

homlokzatok és födémek hőszigetelése,

-

épületgépészeti rendszerek korszerűsítése (energia-megtakarítást eredményező) felújítása.

A megújuló energiafelhasználás növelése, a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére irányuló beruházások az energiatermelésre, a tárolásra, az energia szállítására és a hálózatba való esetleges visszatáplálásra: -

napkollektorok (melegvíz termelésre) telepítése,

-

napelemek (áramtermelésre) telepítése,

-

kapcsolt hő- és áramtermelés (földgáz, biogáz) berendezéseinek telepítése,

-

biomassza (pellet/faháncs kazánok, fagázosítással működő rendszerek stb., különösen napkollektorral párosítva) berendezéseinek telepítése,

85

-

hőszivattyú telepítése,

-

geotermikus rendszerek telepítése,

-

épületbe integrált mikro szélerőmű (áramtermelésre) telepítése,

-

egyéb speciális megújuló energiaforrások és tárolóik (egyedi elbírálás) telepítése,

-

épületek nyári hővédelmének javítása, árnyékoló vagy árnyékvető szerkezetek beépítése (az épületek lodzsáinak beüvegezése a szoláris nyereségek passzív hasznosítására). 

Kétlépcsős pályázat

Kétlépcsős a pályázat, ha a pályázatot az önkormányzat is támogatja. Ebben az esetben az önkormányzat nyilvános pályázatot ír ki az iparosított technológiával épített lakóépületek széndioxid-kibocsátás

csökkentést

eredményező

energiatakarékos

felújításának

önkormányzati támogatására, amelyben meghatározza a nyújtani kívánt támogatás mértékét, formáját és feltételeit, továbbá az önkormányzati közreműködés módját, eszközeit. Első lépcsőként a pályázó társasházak és lakásszövetkezetek a felújítási pályázatot az önkormányzat felé nyújtják be, amennyiben vállalják a felújítási költségek minimálisan az önkormányzati pályázatban megjelölt mértékű saját erőből történő finanszírozását. Az önkormányzati döntést követően második lépcsőben az önkormányzat által is támogatott pályázatokat – az önkormányzat dokumentumaival kiegészítve – a pályázó társasházak, ill. lakásszövetkezetek továbbítják a ZBR pályázati rendszerébe. Egylépcsős a pályázat, ha a pályázó a tulajdonában lévő épületre vonatkozóan vállalja a teljes felújítási költség állami támogatáson felüli részének saját erőből történő finanszírozását, és a pályázatát közvetlenül nyújtja be a ZBR pályázati rendszerébe. 

Egylépcsős pályázat

Egylépcsős a pályázat társasházak/lakásszövetkezetek esetében, ha 

az önkormányzat nem ír ki pályázatot, mert nem tudja, vagy nem kívánja támogatni a felújítást,



az önkormányzat ír ki pályázatot, de mindegyiket nem tudja támogatni,



az önkormányzat ír ki pályázatot, de a társasház vagy lakásszövetkezet nem kíván részt venni az önkormányzat által kiírt pályázaton, és vállalja a teljes felújítási költség állami támogatáson felüli részének saját erőből történő finanszírozását.

86

A támogatási rendszer úgy lett kialakítva, hogy komplex felújításokra motiváljon, felkínálva a KlímaBÓNUSZ kiegészítő támogatás lehetőségét a pályázóknak. Ennek megfelelően a támogatás többszintű, az alábbiak szerint:  Alaptámogatás (intézkedés alapú támogatás) Valamennyi érvényes pályázat esetén igénybe vehető állami támogatás, melynek mértéke a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség egyharmada, de lakásonként legfeljebb 500 000 Ft lehet.  KlímaBÓNUSZ támogatás (hatékonyság alapú támogatás) Amennyiben az épület a felújítás eredményeképpen teljesít egy előirányzott energetikai célkategóriát, akkor jogosult a KlímaBÓNUSZ támogatásra is. A támogatás mértéke az elért kategóriától függ, mértéke a beruházási költség kb. 10-27%-a. A célzott kategória lehet C, B, A, A+ és A++. Az elnyerhető támogatás mértéke nagyobb, ha magasabb kategóriába kerül az épület. A százalékban kifejezett támogatási arány egyre nagyobb, ha az elért kategória magasabb. Amennyiben az elért kategória nem éri el a C kategóriát, a pályázó nem jogosult a KlímaBÓNUSZ támogatásra. A kategóriába sorolás a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet szerinti épületenergetikai számítás alapján történik, melyet a KESZ_panel.xls segítségével kell elvégezni. Az energetikai besorolás meghatározásánál az épület egészét kell figyelembe venni. A lakásszövetkezeteknek és a társasházaknak a felújításra vonatkozó döntést a rájuk vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően kell meghozniuk. A támogatás megpályázására vonatkozó

közgyűlési

határozatról

szóló

jegyzőkönyv

kivonatát

a

pályázati

dokumentációkhoz mellékelni kell. 29. táblázat. A KlímaBÓNUSZ támogatás az elért kategória függvényében a ZBR Panel Alprogramban

Célkategória

ZBR támogatás

C B A A+ A++

10% 15% 20% 25% 27%

ZBR támogatás maximuma lakásonként 200 000 Ft 300 000 Ft 400 000 Ft 700 000 Ft 1 000 000 Ft

87

29. ábra. A KlímaBÓNUSZ támogatás rendszere

A pályázati felhívás megjelenését követően, a tárgyévi pályázatok az év során folyamatosan nyújthatók be, legkésőbb tárgyév október 30-án 24 óráig.

12.4. ZBR Energiatakarékossági Alprogram A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: KvVM) a meglévő lakóépületek széndioxid-kibocsátás csökkentését eredményező energiahatékonysági felújítását megvalósító beruházások többcélú (két cél megvalósítása) vagy komplex (három cél megvalósítása) beruházások, megújuló energiafelhasználást támogató beruházások, valamint új építésű energiatakarékos lakóépületek támogatására vonatkozó pályázati felhívást tesz közzé. A ZBR rendelkezésre álló pénzeszközeinek felhasználása vissza nem térítendő támogatás formájában történik. A ZBR-EH-09 pályázati rendszer meghirdetésekor a vissza nem térítendő támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 2 milliárd Ft. A beruházásokhoz előleg nem vehető igénybe.  Támogatás igénybevételére jogosultak köre Hagyományos technológiával épült ingatlanok esetében: -

természetes személyek,

-

lakásszövetkezetek,

88

-

társasházak (a lakásszövetkezet és a társasház a továbbiakban együttesen: lakóközösség).

Iparosított technológiával épült ingatlanok esetében csak természetes személyek pályázhatnak, és kizárólag nyílászáró cserére, valamint fűtéskorszerűsítésre abban az esetben, ha meglévő központi fűtés cseréje történik egyedi fűtési mód kialakítására. Távfűtésről történő leválás nem támogatható! A ZBR Energiahatékonysági Alprogram keretében minden olyan, az alábbiakban felsorolt beruházás támogatható, melynek széndioxid-kibocsátás csökkentése mérhető, illetve energetikai hatékonyságjavító hatása az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006 (V.24.) TNM rendelet szerint igazolható. A beruházást követően az épület az eredetinél lényegesen jobb széndioxid-kibocsátási adatokkal és energiahatékonysággal kell rendelkezzen, valamint a beruházással érintett ingatlannak legalább egy energiakategóriát kell javulni, és minimum a „C” energiakategóriát el kell érnie.  Vissza nem térítendő támogatás nyújtása -

Nyílászárók energia-megtakarítást eredményező felújítása vagy cseréje (1994 előtt épült lakóingatlanok esetében).

-

Homlokzatok és födémek hőszigetelése (1994 előtt épült lakóingatlanok esetében).

-

Fűtéskorszerűsítés és használati melegvíz ellátás korszerűsítése.

-

A megújuló energiafelhasználás növelése, a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére irányuló beruházások az energiatermelésre, a tárolásra, az energia szállítására és a hálózatba való esetleges visszatáplálásra. Épületekhez kapcsolható megújuló energiaforrásokkal előállított hőenergia vagy villamosenergia-termelő kapacitások létesítése (napkollektoros rendszerek, napelemes rendszerek, biomassza tüzelésű kazánok, geotermikus hőszivattyúk).

-

Az épületek nyári hővédelmének javítása, árnyékoló vagy árnyékvető szerkezetek beépítése (gépi hűtés, légkondicionáló berendezés beüzemelése nem támogatható).

-

Az épületek lodzsáinak beüvegezése a szoláris nyereségek passzív hasznosítására.

-

Szélenergia hasznosítása.

-

Új építésű, energiatakarékos házak építésének támogatása.

89

 Alaptámogatás (költségarányos támogatás) Valamennyi érvényes pályázat esetén igénybe vehető állami támogatás, melynek alapja a támogatás szempontjából elismerhető (elszámolható) bekerülési költség, mértéke az elszámolható költség 30%-a, de az alaptámogatás nem haladhatja meg többcélú beruházás esetén lakásonként az 1 200 000 Ft-ot, komplex beruházás esetén az 1 500 000 Ft-ot, megújuló energiaforrás hasznosítása esetén az 1 470 000 Ft-ot. Az igényelt állami támogatás lakásonkénti mértékénél minden esetben a pályázattal érintett lakások száma vehető figyelembe. 

A támogatás során figyelembe vehető maximális beruházási költség:

-

többcélú pályázat estén

4 000 000 Ft

-

komplex beruházás esetén

5 000 000 Ft

-

megújuló energiaforrás hasznosítása esetén

4 900 000 Ft

-

„A” kategóriás energiatakarékos ház esetén

12 000 Ft/m2

-

Maximum 100 m2 támogatható, azaz maximum

1 200 000 Ft

-

„A+” kategóriás energiatakarékos ház esetén

25 000 Ft/m2

-

Maximum 100 m2 támogatható, azaz maximum

2 500 000 Ft



KlímaBÓNUSZ támogatás (hatékonyság arányos támogatás)

Amennyiben az épület a felújítás eredményeképpen eléri legalább a „C” energetikai kategóriát, akkor jogosult a KlímaBÓNUSZ támogatásra is. A támogatás mértéke az elért kategóriától függ, mértéke a beruházási költség 5-30%-a. A célzott kategória lehet C, B, A és A+. Az elnyerhető támogatás mértéke nagyobb, ha magasabb kategóriába kerül az épület. A százalékban kifejezett támogatási arány egyre nagyobb, ha az elért kategória magasabb. Amennyiben az elért kategória nem éri el a C kategóriát, a pályázó nem jogosult a KlímaBÓNUSZ támogatásra. A kategóriába sorolás a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet szerinti épületenergetikai számítás alapján történik, mely számítást magánszemélyek és 6 lakásosnál kisebbe társasházak esetén (amennyiben egyedi, egy pályázati célt érintő beruházást végeznek) a pályázók által megadott adatok alapján az értékelés során a pályázat kezelője végzi el. 6-lakásosnál nagyobb társasházak és komplex (egyszerre több célt is megvalósító beruházás) beruházások esetében az energetikai számítást a mérnökkamarai névjegyzékben szereplő, energetikai tanúsítás szakértő - teljes körű (ENt-Sz) -, valamint az építészkamarai névjegyzékben szereplő épületenergetikai szakértő, SZÉSZ 8-szakértők által kell elvégeztetni, és azt elektronikus úton (CD lemezen) kell megküldeni a pályázatkezelő részére.

90

30. táblázat. KlímaBÓNUSZ hatékonyság arányos támogatás a ZBR Energiatakarékossági Alprogram esetén

KlímaBÓNUSZ támogatás Kiegészítő támogatás mértéke Elért energetikai kategória Maximum támogatás (Ft)

5% C 200 000

10% B 300 000

20% A 500 000

30% A+ 1 000 000

A megújuló energiaforrás támogatása a KlímaBÓNUSZ-szal együttesen sem haladhatja meg a beruházási összköltség 45%-át. A figyelembe vehető beruházási költség maximum 4 900 000 Ft. Az energetikai besorolás meghatározásánál az épület egészét kell figyelembe venni. A lakásszövetkezeteknek és a társasházaknak a felújításra vonatkozó döntést a rájuk vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően kell meghozniuk. A támogatás megpályázására vonatkozó

közgyűlési

határozatról

szóló

jegyzőkönyv

kivonatát

a

dokumentációkhoz mellékelni kell. A fennmaradó összeget a pályázó saját erőből fedezi. 31. táblázat. A támogatás mértéke új építésű házak esetében

Új építésű energiatakarékos házak támogatása Támogatott energia kategória Támogatás mértéke Maximális támogatás mértéke

A 12 000/m

A+ 2

1 200 000 Ft

25 000/m2 2 500 000 Ft

91

pályázati

Mellékletek 188/2008. (VII. 28.) Korm. rendelet

a

villamos

energiáról

szóló

2007.

évi

LXXXVI. tőrvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet módosításáról 187/2008. (VII 24.) Korm. rendelet

a

villamos

energiáról

szóló

2007.

évi

LXXXVI. törvény végrehajtását szolgáló egyes kormányrendeletek módosításáról 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet

az

épületek

energetikai

jellemzőinek

tanúsításáról 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet

a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villa¬mos energia, valamint

a

kapcsoltan

termelt

villamos

energia kötelező átvételéről és átvételi áráról 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet

a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról

289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet

a

lakossági

vezetékes

gázfogyasztás

és

lávhőfelhasználás szociális támogatásáról 285/2007. (X. 29.) Korm. Rendelet

a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a

válság¬helyzet

villamosenergia-ellátási

esetén szükséges intézkedésekről 278/2007. (X. 20.) Korm. rendelet

a szénipari szerkezetátalakítási támogatás meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól

273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet

a

villamos

energiáról

szóló

2007.

évi

LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 225/2007. (Vili. 31.) Korm. Rendelet

a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról

44/2007. (III. 14.) Korm. rendelet

a földgázellátásról szóló 2003. évi XL1I. törvény

egyes

rendelkezéseinek

végrehajtásáról szóló 111/2003. (VII. 29.) Korm, rendelet módosításáról

92

49/2006. (III. 10.) Korm. rendelet

a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény

egyes

rendelkezéseinek

végrehajtásáról szóló 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet módosításáról 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet

a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó

berendezések

ható¬sági

felügyeletéről 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet

a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról

187/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet

a

földgáz

határon

keresztül

történő

szállításáról 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet

a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény

egyes

rendelkezéseinek

végrehajtásáról 119/2007. (XII. 29.) GKM rendelet

a villamos energia rendszerhasználati díjakról

117/2007. (XII. 29.) GKM rendelet

a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről


a

fennálló

villamosenergia-iparban

eltöltött

munkaviszonnyal

igénybe

vehető

vagy

összefüggésben

villamosenergia-vásárlási

kedvezményről 115/2007. (XII. 29.) GKM rendelet

a

villamosenergia-piaci

szolgáltatás

egyetemes

árképzéséről,

valamint

az

egyetemes szolgáltatás keretében nyújtandó termékcsomagokról 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet

a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról


az átvételi kötelezettség aláeső villamos energiának az átviteli rendszerirányító által történő szétosztásáról és a szétosztás során alkalmazható

árak

meghatározásának

93

módjáról 91/2007. (XI. 20.) GKM rendelet

a

Magyar

Energia

Hivatal

igazgatási

szolgáltatási díjainak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási és a felügyeleti díj fizetésének szabályairól

86/2007.(X. 31.) GKM rendelet a

földgázellátásban

szempontból

műszaki

jelentős

biztonsági munkakörök

be¬töltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról szóló 12/2004. (II. 13.) GKM rendelet módosításáról 75/2007. (VIII. 17.) GKM rendelet

a földgáz biztonsági készlet felhasználására vonatkozó egyes szabályokról

28/2006. (V. 15.) GKM rendelet

a gázszerelők nyilvántartásáról

1/2006. (I. 18.) GKM rendelet

a

távhő

-

és

villamosenergia-termelői

engedélyekkel rendelkező engedélyes által közvetlenül vagy közvetve lakossági távhőszolgáltatási célra értékesített melegített víz és gőz hatósági árának megállapításáról 105/2005. (XII. 19.) GKM rendelet

a földgáz árszabályozásának kereteiről

94

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat. Az Észak–Alföldi Régió kistérségei típus szerint (2006) .......................................... 6 2. táblázat. Az Észak–Alföldi Régió kistérségeinek adatai (2009) .............................................. 7 3. táblázat. Az Észak–Alföldi Régió foglalkoztatottsága szektoronként (2009) (Forrás: KSH)9 4. táblázat. Az Észak–Alföldi Régió néhány mezőgazdasági mutatószáma(2009) (Forrás: KSH) .......................................................................................................................................... 9 5. táblázat. Magyarország régióinak GDP adatai 2007-ben (Forrás: KSH) ............................... 10 6. táblázat. A hazai régiók erőműveinek beépített teljesítménye (MW) – 2008 (Forrás: Energia Központ Kht.) ................................................................................................................. 19 7. táblázat. Az Észak–Alföldi Régió erőművei – 2008 (Forrás: Energia Központ Kht.) ........ 22 8. táblázat. Az Észak–Alföldi Régió összes energiafelhasználása szektoronként, megyékre lebontva (TJ) – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) .................................................... 23 9. táblázat. Az ország régióinak összes energiafelhasználása szektoronként (TJ) – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) ................................................................................................... 23 10. táblázat. Az Észak–Alföldi Régió összes energiafelhasználása energiahordozók szerint, megyékre lebontva (TJ) – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) ................................... 24 11. táblázat. Az ország régióinak energiafelhasználása energiahordozók szerint, megyékre lebontva (TJ) – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) .................................................................. 25 12. táblázat. Az Észak–Alföldi Régió összes energiafelhasználása szektorok és energiahordozók szerint (TJ) – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) ....................................................... 27 13. táblázat. A vezetékes gázzal rendelkező lakások aránya régiónként – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) ................................................................................................................. 27 14. táblázat. A gázzal fűtött lakások aránya régiónként – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.)28 15. táblázat. A távfűtésbe bekapcsolt lakások száma régiónként – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) ................................................................................................................................ 28 16. táblázat. A melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakások száma régiónként – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) ................................................................................................................. 29 17. táblázat. Az összes gázcsőhálózat hossza régiónként – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.)30 18. táblázat. A szolgáltatott villamos energia mennyisége régiónként – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) ................................................................................................................................ 31 19. táblázat. A kisfeszültségű villamosenergia-hálózat hossza régiónként – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) ................................................................................................................. 32

20. táblázat. Az Észak–Alföldi Régióban jóváhagyott KIOP 1.7. projektek (Forrás: Energia Központ Kht.) ...................................................................................................... 34

95

21. táblázat. Nyertes KEOP pályázatok az Észak–Alföldi Régióban ............................ 36 22. táblázat. A régióban megvalósuló projektek száma és jellege (Forrás: Energia Központ Kht.) ..................................................................................................................... 37 23. táblázat. A NEP projektek száma konstrukció szerint az Észak–Alföldi Régióban – 2008 (Forrás: Energia Központ Kht.) ...................................................................................... 39 24. táblázat. Az energiahordozók szállítási módjai (Forrás: BME) ........................................... 45 25. táblázat. A biomassza halmazállapot szerinti csoportosítása ............................................... 61 26. táblázat. A biomassza alapanyag típusai és technológiai feldolgozás módja ...................... 63 27. táblázat. A KEOP támogatások által elérhető célértékek 2007 és 2015 között ................... 76 28. táblázat. A KEOP források évekre lebontott összegei ......................................................... 77 29. táblázat. A KlímaBÓNUSZ támogatás az elért kategória függvényében a ZBR Panel Alprogramban ................................................................................................................. 84 30. táblázat. KlímaBÓNUSZ hatékonyság arányos támogatás a ZBR Energiatakarékossági Alprogram esetén .............................................................................................................................. 88 31. táblázat. A támogatás mértéke új építésű házak esetében .................................................... 88

96

ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra. Az Észak–Alföldi Régió .................................................................................................. 6 2. ábra. A hőtermelésre fordított megújuló energiaforrások megoszlása az EU-15-ben ............ 14 3. ábra. A hőtermelésre fordított megújuló energiaforrások megoszlása Magyarországon ....... 14 4. ábra. A Magyarországi erőművek beépített teljesítményének aránya (Forrás: Energia Központ Kht.) ........................................................................................................................................ 20 5. ábra. A hazai fosszilis erőművek beépített teljesítménye régiónként (MW) (Forrás: Energia Központ Kht.) ................................................................................................................. 20 6. ábra. A hazai megújuló erőművek beépített teljesítménye régiónként (MW) – 2008 (Forrás: Energia Központ Kht.) ................................................................................................................. 21 7. ábra. Az Észak–Alföldi Régió összes energiafelhasználása szektoronként – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.).................................................................................................... 24 8. ábra. Az Észak–Alföldi Régió összes energiafelhasználása energiahordozók szerint – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.).................................................................................................... 25 9. ábra. Az ország összes energiafelhasználása energiahordozók szerint – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) ................................................................................................................. 26 10. ábra. A távfűtésbe bekapcsolt lakások aránya régiónként – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) ........................................................................................................................................ 29 11. ábra. A melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakások aránya régiónként – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) ................................................................................................................. 30 12. ábra. Az összes gázcsőhálózat hossza régiónként – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) . 31 13. ábra. A háztartások és a nem háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyisége – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) ...................................................................................... 32 14. ábra. A kisfeszültségű villamosenergia-hálózat hosszának aránya régiónként – 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.).................................................................................................... 33 15. ábra. Régiónként megvalósult KIOP projektek száma és jellege (Forrás: Energia Központ Kht.) ........................................................................................................................................ 34 16. ábra. A KEOP projektek aránya jellegük szerint az Észak–Alföldi Régióban (Forrás: Energia Központ Kht.) ................................................................................................................. 38 17. ábra. A NEP projektek száma konstrukció szerint az Észak–Alföldi Régióban – 2008 (Forrás: Energia Központ Kht.).................................................................................................... 40 18. ábra. Az energiaellátás folyamatábrája (Forrás: BME) ........................................................ 47 19. ábra. Az európai energiapolitika 3 pillére ............................................................................ 48 20. ábra. A megújuló energiafelhasználás várható összetétele 2020-ban a Policy forgatókönyv szerint ........................................................................................................................................ 51

97

21. ábra. Az évi átlagos szélsebességek 25 m-es magasságban Magyarországon (Forrás: www.met.hu) ........................................................................................................................................ 52 22. ábra. Az évi átlagos szélsebességek 75 m-es magasságban Magyarországon (Forrás: www.met.hu) ........................................................................................................................................ 53 23. ábra. Beépített szélerőművi kapacitások Magyarországon 2009.december 31-én ............... 55 24. ábra. Kumulált telepített szélerőmű kapacitás [MW], évente installált szélerőművek kapacitása [MW] Magyarországon, évente szélerőművek által termelt villamos energia mennyisége GWh-ban Magyarországon 2008. december 31-ig (Forrás: Magyar Energia Hivatal) .. 55 25. ábra. Szélerőműgyártók piaci részesedése Magyarországon 2009. december 31-ig.......... 56 26. ábra. A napenergia hasznosítási elve.................................................................................... 58 27. ábra. A globálsugárzás évi összege Magyarországon .......................................................... 59 28. ábra. Magyarország műszakilag hasznosítható vízerőmű-potenciálja – 2006 ..................... 72 29. ábra. A KlímaBÓNUSZ támogatás rendszere ...................................................................... 85

98

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ENERGIASTRATÉGIÁJA

Recommend Documents