Az észak-alföldi régió bemutatása (I.)

Az észak-alföldi régió bemutatása (I.) Az észak-alföldi régió Magyarország és a természetföldrajzi nagytáj, az Alföld északkeleti részén fekszik, s hosszabb határszakaszokon Ukrajnával és Romániával, és rövid – néhány kilométeres szakaszon – Szlovákiával határos. Az ország területének egyötödét (19,1%), népességének 15,2%át magába foglaló régió fekvését, adottságait és jövõbeni lehetõségeit tekintve ellentmondásos helyzetben van. A régió földrajzi fekvése ugyanis részben kedvezõ, mert három országgal szomszédos, ily módon az Európai Unióban hídszerepet tölthet be a kelet-nyugati kapcsolatokban és távlatosan a terjeszkedõ Európa keleti kapujává válhat. Másfelõl viszont kétségtelen tény, hogy a régió éppen fekvése miatt válhatott az 1990-es években a rendszerváltó folyamat vesztesévé, mivel a hagyományosan elmaradott és egyre súlyosabb munkanélküliséggel terhelt térség – elveszítve korábbi gazdasági kapcsolatait és piacait – nem tudott a Nyugatról érkezõ mûködõ tõke célterületévé sem válni. Így kevés esélye maradt a lemaradás csökkentésére, bár biztató kilátásokat ígér; a régió multiregionális értelemben nyitott a szomszédos és a határ közeli országok (Szlovákia, Románia, Ukrajna és Lengyelország) irányába – akár a távolabbi Oroszország és Ázsia felé is –, ami az egyre erõsödõ együttmûködésekben is megmutatkozik. A régió tehát egyszerre rendelkezik keleti multilaterális (Kárpátok Eurorégió), illetve bi- vagy trilaterális, határon átnyúló intézményesült interregionális kapcsolatokkal (Interrégió Együttmûködés a magyar Szabolcs-Szatmár-Bereg, az ukrán Kárpátalja és a romániai Szatmár megyék között; magyar–román viszonylatban pedig a Hajdú-Bihar–Bihor Eurorégió és a Bihar–Bihor Eurorégió) és egyéb kooperációkkal, valamint kapu (gateway) funkciókkal (pl. Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet, Debrecen makroregionális szerepköre stb. révén). A régió nyitottsága egyszersmind Nyugat felé is érvényesül, miután meghatározó európai tranzit útvonalak szelik át kelet-nyugati irányokban Az észak-alföldi régió természetföldrajzi értelemben az Alföld nagytáj északkeleti harmadát öleli fel, s a 7 középtájból és 18 kistájból álló térség három (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok) megyét és 27 statisztikai kistérséget foglal magában. Magyarország agrárfejlesztése szempontjából súlyponti stratégiai területet képez. A régiót Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe alkotja, s az észak-alföldi régió a dél-alföldi után Magyarország második legnagyobb területû (17729 km2) és népességû (1 millió 525 ezer fõ) tervezési-statisztikai régiója. A régió három megyéjében viszonylag kevés, 389 település található (Hajdú-Biharban 82, Jász-Nagykun-Szolnokban 78, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 229), közülük 2007. január 1-jén 63 volt városi rangban, amelybõl a megyei jogú városok száma három. A megyék közül területileg Hajdú-Bihar a legnagyobb, a 6211 km2nyi terület az ország területének 6,7%-át teszi ki, amivel az ország megyéi rangsorában az elõkelõ negyedik helyet foglalja el. Területileg ugyanakkor a másik két megye, Jász-Nagykun-Szolnok (5582 km2) és Szabolcs-Szatmár-

Bereg (5936 km2) 6,0%-os, illetve 6,4%-os részesedésével ugyancsak tekintélyes méretet foglal el Magyarország térszerkezetében. Népességszámát (579 ezer fõ) és arányát (5,7%) tekintve viszont Szabolcs-Szatmár-Bereg a legnépesebb megye a régióban. Hajdú-Bihar megye 547 ezer fõnyi (5,4%) népességével ugyancsak a negyedik helyet mondhatja magáénak a megyék sorrendjében, míg JászNagykun-Szolnok megye lakosságának a száma 407 ezer fõ (4,0%). A településszerkezet valamelyest kiegyensúlyozottabb, mint az Alföld nagyrégió másik felét kitevõ dél-alföldi régióban, vagyis a kisebb (1000 fõ alatti) és a nagyobb (1000–5000 lakosú) falusi települések száma csaknem azonos. A városlakók aránya – a valós urbanizációs viszonyokat tekintve – relatíve magas, 2005-ben 64,6% volt. A térség gazdasági helyzete rosszabb az átlagosnál, és kelet-magyarországi összehasonlításban is kedvezõtlen, bár gazdasági szerepe messze nem elhanyagolható. A többi régióhoz viszonyított elmaradottság egyik alapvetõ oka az alacsony jövedelemtermelõ képesség. A régió az országos GDP elõállításából mindössze tíz százalékkal részesedik, az egy fõre jutó GDP-átlagok alapján a hazai régiók rangsorában az utolsó helyet foglalja el. A gondok forrása továbbá, hogy fejletlen a közlekedési infrastruktúra, jóllehet az M3-as autópálya Debrecenig és Nyíregyházáig történõ továbbépítése jelentõsen javít a helyzeten, ám a fõutak közül a 4-es számú út túlterheltsége már egyre elviselhetetlenebb, az alsóbbrendû utak állapota pedig szintén nagyon rossz. A régió városai közül Debrecen tartozik a „regionális centrumok” közé gazdasági súlypont-szerepe, nemzetközi hírû egyeteme és az innovációkra épülõ gazdasági fejlõdés szellemi bázisa miatt. Nyíregyháza gazdaságára jellemzõ az intézményi és kereskedelmi szolgáltatások átlagosnál nagyobb súlya a helyi gazdaságban. A gazdasági szerkezetet erõsítették a város népességéhez viszonyítva nagy léptékû és rendkívül gyorsan felfutó kereskedelmi beruházások, valamint a pénzügyi szolgáltató hálózatok terjeszkedése. A város (szub)regionális szerepkörének meghatározói a kereskedelmi, vásárvárosi, üzleti szolgáltatási tevékenységek és a román-ukrán-szlovák határ közelségére alapozott nemzetközi funkciók lehetnek. Szolnok gazdaságában a legnagyobb a feldolgozóipar súlya, amelynek privatizációja országos összehasonlításban is jelentõs külföldi befektetéseket vonzott. A várost régión belüli excentrikus fekvése és erõs külsõ kapcsolatrendszere, valamint közlekedési adottságai egyaránt alkalmassá teszik a regionális logisztikai centrum-szerep betöltésére. A régió gazdasági szerkezetében az ipar és a szolgáltatás a meghatározó, de továbbra is jelentõs szerepet tölt be a mezõgazdaság. A mezõgazdaság mintegy 11%-kal járul hozzá a régió GDP-jéhez, amely kétszerese az országos átlagnak, miközben az ipar mindössze közel 10%-kal részesedik a régió GDP-jébõl. Az iparban meghatározó a tõkeigényes vegyipar, ruházati ipar, élelmiszeripar, illetve a Folytatjuk; a borító 3. oldalán

Tisztelt Olvasónk! „A föld szeretete a haza szeretete” (a DE AMTC fõbejáratának oszlopfelirata) „...áldott földetek – ha jól és szakszerûen mûvelnétek – kétszer-háromszor több lakost tartana el, mint amennyit most eltart.” (Comenius Amos János) „Egy mákszemnyi praktikus elv és ismeret többet ér egy másányi theóriánál.” (Balásházy János) A Debreceni Egyetem Agrár- és Mûszaki Tudományok Centruma 2008-ban ünnepli a debreceni gazdasági és agrár-felsõoktatás 140. évfordulóját. Intézményünk történelmi gyökerei a XIX. század közepéig nyúlnak vissza. Az 1850-es években Debrecen város bölcs vezetõi felismerték, hogy a mezõgazdaság fejlesztése adottságainál fogva az egyetlen lehetõség, amely a Tisza mente és a Tiszántúl területét a nemzet legértékesebb éléskamrájává teheti. Tudós szakemberek, tanárok közös akaratával 1868-ban nyitotta meg kapuit a debreceni Országos Felsõbb Gazdasági Tanintézet. Nem sokkal a keszthelyi Georgikon és a német tannyelvû óvári Tanintézet életre keltése után Debrecenben is megindult a magyar nyelvû oktatás. A taninézet alapítása azt bizonyítja, hogy felelõsséggel gondolkodó eleink tudták, hogy iskolázott, csiszolt elmékre, jól felkészült mezõgazdákra van szükség a természet adta kincs, a föld mûveléséhez. Az elsõ tiszántúli felsõoktatási intézmény többszöri átalakulás után, 1953-ban Debreceni Mezõgazdasági Akadémiaként alakult újjá, 1962-tõl Agrártudományi Fõiskolaként folytatta tevékenységét. 1970-ben alapították meg a Debreceni Agrártudományi Egyetemet a debreceni Mezõgazdaságtudományi Egyetemi Karral és a szarvasi Öntözéses és Meliorációs Fõiskolai Karral. További bõvülést jelentett 1972-ben a mezõtúri Mezõgazdasági Gépészeti Fõiskolai Kar, 1976-ban a Karcagi Kutató Intézet, majd 1992-ben a Nyíregyházi Kutató Központ csatlakozása. Az intézmény életében új korszak kezdetét jelenti a 2000. január 1-jén megalakult integrált Debreceni Egyetem, melynek szervezeti keretében 1 karral és 2 kutatóintézettel kezdte meg mûködését az Agrártudományi Centrum. 2002. szeptember 1-jén alakult meg az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar. Az integrációból adódó elõnyökkel bõvültek lehetõségeink. A Mûszaki Karral kibõvült centrum 2008-ban már 3 egyetemi karral és 3 kutatóintézettel büszkélkedhet. A Debreceni Egyetem az ország egyik legjelentõsebb tudásközpontja, a régió kutatási-fejlesztési potenciáljának meghatározó bázisa. 15 karával az ország legszélesebb képzési spektrumú felsõoktatási intézménye, hallgatóinak

2008. szeptember–október

Ismert, hogy a Debreceni Egyetem Agrár- és Mûszaki Tudományok Centruma (AMTC) ebben az évben ünnepli a debreceni gazdasági és agrárfelsõoktatás megindításának 140. évfordulóját. Ezen ünnepi alkalomból szakfolyóiratunk tematikus számmal tiszteleg agrárfelsõoktatásunk, -kutatásunk és -fejlesztésünk e jeles intézménye elõtt. Mielõtt e jelentõs évforduló okán átadom a szót Prof. Dr. Nagy János úrnak, az AMTC prorektorának, centrumelnökének, nem mulaszthatom el, hogy gratuláljak ahhoz a színvonalas oktatási és képzési munkához, amely az egyetemet ma jellemzi! Szorosan kapcsolódik az itt folyó oktatási tevékenységhez az az összehangolt térségi kutatás-fejlesztési mûhelymunka, amelynek hatásai már mutatkoznak és amelyek súlya a jövõben csak növekedhet. Ezért is örömmel nyújtjuk át Tisztelt Olvasóinknak a regionális szemléletû fejlesztési munka elõremutató, több más térségben is alkalmazható, modellértékû tapasztalatait. (A SZERK.)

száma közel 32 ezer. Az integrált egyetem szerves része az immár 140 éves hagyományokkal rendelkezõ agrár-felsõoktatási intézmény. A Debreceni Egyetem Agrár- és Mûszaki Tudományok Centruma az agrár-felsõoktatás és mûszaki képzés, kutatás és szaktanácsadás központja és koordinátora a Tiszántúlon, küldetése a mezõgazdaság, a környezet és a vidék fejlesztése Kelet-Magyarországon. Tevékenysége szolgálja egész Magyarország fejlõdését és az ország nemzetközi hírnevének erõsítését. Az intézmény a mezõgazdasági oktatás és a mûszaki szakemberek képzése mellett az ipar, az élelmiszeripar, a környezetvédelem, a természetvédelem, a vadgazdálkodás, a szaktanácsadás, a szolgáltatások, a kereskedelem, a szakigazgatás és a pénzintézetek számára képez elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezõ, a tanultakat alkalmazni és önállóan továbbfejleszteni tudó, kiemelkedõ szervezõ és irányító feladatra képes innovatív szakembereket. Az itt szerzett konvertálható diplomával sokan helyezkednek el az államigazgatásban, az önkormányzati szférában, a különbözõ belügyi és rendvédelmi szerveknél. A Mûszaki Kar csatlakozásával létrejött a mûszaki, az agrártudományi és a gazdasági tudományterületeken a közös kutatás és fejlesztés lehetõsége. Az Agrár- és Mûszaki Tudományok Centrumának karain (Agrár- és Vidékfejlesztési Kar, Mezõgazdaságtudományi Kar, Mûszaki Kar) 17 alapszak, 10 már akkreditált mesterszak és 8 felsõfokú szakképzés közül választhatnak a hallgatók. Az érdeklõdõk számos szakirányú továbbképzésbe is bekapcsolódhatnak. A széleskörû gazdasági kap-

„Tolle, lege et fac!”

3

csolatrendszer, a térség vállalataival, cégeivel való együttmûködések biztosítják a gyakorlati képzés feltételeit. Az agrár-mûszaki képzésben összesen 6700 hallgató vesz részt. Az intézmény tudományos potenciálja és teljesítménye, a magasan kvalifikált oktatók, kutatók száma, az oktatás színvonala a jövõben is biztosítja az itt szerzett diploma értékállóságát. A centrum négy doktori iskolája meghatározó szerepet tölt be a tudományos utánpótlásban. A kutatást három kutatóintézet szolgálja: a szikes talajon és kedvezõtlen körülmények között gazdálkodó Karcagi Kutatóintézet, a homoktalajon mûködõ Nyíregyházi Kutatóközpont és az állattenyésztési, növénytermesztési, valamint kertészeti osztályokkal egyaránt rendelkezõ, löszháton gazdálkodó Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet. A szaktanácsadási tevékenységet a közelmúltban létrejött Regionális Szaktanácsadási Központ koordinálja az észak-alföldi régióban, melynek feladata a területi szaktanácsadási központok mûködésének összehangolása és felügyelete, a termelõk, szakmai civil szervezetek tájékoztatása, térségi nagyvállalatokkal való kapcsolat építése. Az intézmény kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik: 355 hazai és 200 nemzetközi partnerrel mûködik együtt. Kutatási-fejlesztési tevékenységének

döntõ része a régió vállalatainak bevonásával folyik. A magasan kvalifikált mezõgazdasági szakemberek iránt a jövõben is megmarad, illetve nõ a kereslet, mert a mezõgazdasági válság leküzdéséhez szükség van a termelési szerkezet modernizálására, új agrárstruktúrák kialakítására, a minõségi agrár- és vidékfejlesztési program teljesítéséhez nélkülözhetetlen emberi erõforrások biztosítására. A területés vidékfejlesztési szakemberek képzése a térség egész gazdasági életének fejlõdésére is kedvezõ hatást gyakorol. A regionális tudományok oktatása, kutatása során intézményünk szoros kapcsolatot alakított ki az MTA Regionális Kutatások Központjával. Az együttmûködésben meghatározó szerepet játszik a kutatóhálózat Debreceni Osztálya. A kutatásban új irányt jelentenek a bioenergetikai kutatások: a más és más növényekre alapozott bioetanol és biodízel elõállítás rendszertechnológiai vizsgálata, valamint a biohajtóanyag ipari méretû elõállításának kidolgozása és környezetvédelmi célú felhasználása. A kutatásokat a Károly Róbert Fõiskolával és a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel közösen végezzük.

Nemzetközi agrárpiaci kilátások 2008 A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával az Agrárgazdasági Kutatóintézet gondozásában elkészült a Nemzetközi agrárpiaci kilátások 2008 c. kiadvány. A mezõgazdaság bármely ágazatában, a termelésben, gyakorlatban vagy irányításban dolgozók számára egyaránt haszonnal forgatható kiadvány a fõbb növényi termékek világpiaci kilátásait taglalja részleteiben. Ismerteti az állati termékek világpiaci helyzetét is. Kérdéseket tesz fel és válaszol meg az élelmiszerárak, az energia- és bioüzemanyag, a mezõgazdasági termelés, a piac és kereskedelempolitika problémaköreiben. Javaslatokat tesz és megoldásokat kínál a világgazdaságban tapasztalható válságjelenségekre. Átfogó intézkedések szükségességét hangsúlyozza a válság okainak megfelelõ kezelése érdekében. Új nemzetközi irányító rendszer kialakítását sürgeti, jól koordinált globális és nemzeti intézkedések segítségével. A jóltájékozottság ma már alapvetõ igény, s ehhez érdemi segítséget nyújt az AKI legfrissebb tanulmánykötete. (A SZERK.)

4


PROF. DR. NAGY JÁNOS PROREKTOR, CENTRUMELNÖK

Kutatás-fejlesztés az Erdészeti Tudományos Intézetben A közelmúltban jelent meg a 110. éves Erdészeti Tudományos Intézet soros szakkiadványa, amely az erdészeti ökológia és az ültetvényszerû fatermesztés terén elért legutóbb kutatási eredményeket ismerteti. Külön fejezet foglalkozik „A tartamos erdõgazdálkodás az erdõvel, mint természeti erõforrással” kérdéskörével. Az erdõvédelem aktualitásai és a folyamatban lévõ nemzetközi együttmûködések is helyet kaptak a közlemények sorában. O. I.


Az erõmû-hulladékhõ hasznosításának fejlesztési irányai Magyarország keleti háromhatár szegletében Az Elsõ Magyar Földgáz és Energiaszolgáltató Kft. (EMFESZ Kft.) fejlesztési tervei szerint egy 2400 MW összteljesítményû földgázra alapozott, villamos energiát elõállító kombinált ciklusú erõmû fog épülni Magyarország keleti háromhatár szegletében, az észak-alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Baktalórántházi Kistérségben. Az erõmû központi épületegyüttesének alapkövét 2008 júniusában Nyírtass településen helyezték el. A régiót átfogó nagyléptékû fejlesztési stratégia kialakítására és a program megvalósítására az EMFESZ Kft. és a Debreceni Egyetem célirányos, hatékony együttmûködést alakított ki. Magyar professzori csoport – nemzetközi együttmûködéseket és tapasztalatokat is hasznosítva – elkészítette a Magyarország keleti három-határ szeglet térségében megvalósítandó 2400 MW összteljesítményû kombinált ciklusú hõerõmû hõenergetikai elemzését és hõhasznosítási stratégiáját. Az erõmû elsõ 800 MW teljesítményû egysége 2011ben kezdi meg mûködését, így idõszerû és célszerû a hõhasznosítás konkrét irányainak, lehetõségeinek és feltételeinek, s egyéb más összefüggéseinek a meghatározása.

Magyarország a GDP tekintetében kevésbé hatékony nagy energia felhasználó (2. ábra), és a primer energiafelhasználás vonatkozásában az EU rangsor végén áll (3. ábra).

2. ábra A GDP-re vetített fajlagos energia felhasználás alakulása az EU tagországaiban

MAGYARORSZÁG ENERGIAHELYZETE, ÉRTÉKELÉS Áttekintettük a hazai energiaipar múltját és megfogalmaztuk a jövõbeni kilátásait. A hazai energiafelhasználás másfél évtized alatti csekély növekedése, stagnálása egy intenzív GDP növekedés mellett történt. Ez utal a gazdasági szerkezetváltásra, a nagy energiafogyasztók megszûnésére (1. ábra).

3. ábra Magyarország elhelyezkedése a primer energiafelhasználás rangsorában az EU tagországai között

1. ábra A bruttó energia felhasználás és a GDP alakulása 1993–2004 idõszakában


Magyarország keleti háromhatár-szeglete mind a villamos energia (4. ábra), mind pedig a gázenergia tekintetében (5. ábra) nagy fajlagos sûrûséget mutat. Az európai villamos és gázenergia rendszerek szempontjából Magyarország geopolitikai szerepét – fõként közép-kelet-európai vonatkozásban – egy erõmû megvalósításával különösen növelheti. Egyértelmûen látható, hogy a földgáz, mint az egyik legfontosabb energiaforrás szerepe és jelentõsége nõ (1. sz.


5

ményû földgáz üzemû erõmû, hulladékhõ hasznosítás révén megvalósuló hatásfokozásának. KOMBINÁLT CIKLUSÚ ERÕMÛ HULLADÉKHÕ HASZNOSÍTÁSI RENDSZERE A kombinált ciklusú hõerõmû (továbbiakban: erõmû) hõhasznosítási rendszere szabályozott körülmények között elõállított („üvegházakban”) mezõgazdasági – fõként zöldség – termék elõállítást jelent. A rendszer alapelemeit a következõ (6. ábra) tartalmazza.

4. ábra Magyarország keleti háromhatár-szeglet villamos energia hálózat térségi rendszere és strukturális potenciálja

6. ábra Erõmû hõhasznosítási rendszer 5. ábra Magyarország keleti háromhatár-szeglet villamos energia hálózat térségi rendszere és strukturális potenciálja

A 6. ábrán bemutatott rendszer sajátossága, egyben különlegessége az a hõhasznosítási egység, mely fõként zöldségterméket és dísznövényt állít elõ, de a haltenyésztés, a szárító üzemek, valamint a fûtött tárházak is a hõhasznotáblázat). Az 1. sz. táblázat a primer energiahordozók felsítás szerves egységei lehetnek. használásának alakulását mutatja a következõ évtizedekAz erõmû hõhasznosítási rendszer többlethatásként ben az Európai Unió térségében. A feltüntetett mérõszánégy különleges elõnyt, újdonságot eredményez: mok jól mutatják a földgáz felhasználásának tendenciózus (1.)A kombinált ciklusú hõerõmû rendszer termikus hatásnövekedését. foka a tervezhetõ 54% körüli értékekhez képest lényeA tendencia még inkább alátámasztja aktualitását és jegesen megemelkedik, a kapcsolt hõhasznosítási rendlentõségét e cikkben szereplõ 2400 MW össz-teljesítszer alkalmazásával. (2.) A kombinált ciklusú hõerõmû hul1. táblázat ladékhõ hasznosítása révén élelmiszer termékeket állít elõ és ehhez kötõdõ A PRIMÉR ENERGIAHORDOZÓK FELHASZNÁLÁSA 2000–2030 KÖZÖTT AZ EU TÉRSÉGÉBEN hõenergia szolgáltatásokat végez, így a környezõ és a keleti szomszédos haPrimerenergia-hordozó 2000 2010 2020 2030 tárterekben megvalósuló társadalmi-, Szilárd tüzelõanyagok 30,1 37,4 50,8 65,7 gazdasági-, természeti- és humán körFolyékony tüzelõanyagok 76,5 81,4 86,1 88,5 nyezet beágyazottsága különlegesen Földgáz 49,5 61,4 75,3 81,4 magas szintû lesz. Összesen 47,2 53,3 62,1 67,5 (3.) A hulladékhõ hasznosítása ered(Forrás: Csom Gy. 2006.) ményeként a hõerõmûbõl távozó hõenergiakvantum olyan alacsony szintû,

6



hogy az – garantáltan – semmiféle környezeti károsítást nem okoz. (4.)A hõhasznosítási egység a zöldség-dísznövény elõállítás hõmennyiség és hõfok szabályozását, valamint a növények intenzív növekedéséhez a CO2 trágyázást a gázturbinától távozó (CO2 tartalmú) füstgázzal végzi, így a füstgáz a levegõ CO2 tartalmát nem növeli, sõt az erõmû saját értékeihez képest csökkenti. Mindezek az erõmû számára elõírt CO2 kvóta kedvezõ teljesítéséhez hozzájárulnak, s kihasználható elõnyöket jelentenek. A HÕHASZNOSÍTÁSI EGYSÉG FELÉPÍTÉSE A kombinált ciklusú hõerõmû hõenergetikai adatait kiindulási alapként az alábbiak szerint vettük figyelembe. A számszerûsítéshez az erõmû I. beruházási fokozatában kiépítendõ 800 MW teljesítményû egységét vettünk figyelembe. A hulladékhõ szolgáltatás alapadatai (800 MW tengelyteljesítményû gázturbina hulladékhõje) Hulladékhõ ~ 1180 MW Hulladékhõvel termelt gõz tömegárama ~ 320 kg/sec (száraz telített gõz) Gõznyomás 2,5 bar Gõz hõmérséklet 120-130 °C A hõhasznosítási egység az alábbi rendszerkapcsolatokat feltételezõ és mûködtetõ egységekbõl áll: TERMELÕ EGYSÉGEK — Zöldség termesztés — Dísznövény termesztés — Fûszernövény termesztés — Melegvízi haltenyésztés — Szárító üzemek SZOLGÁLTATÓ EGYSÉGEK — Hõ- és füstgáz szolgáltatás — Szerek- és anyagok biztosítása (tárházak, raktárak) — Mûszaki-technológiai szolgáltatások (üzemfenntartás, anyag, alkatrész stb.) — Szállítás, anyagmozgatás A TERMÉKEK TÁROLÁSA — Szabályozott légterû raktárak A hõhasznosítási egységek rendszertervét a 7. ábra mutatja be. A hõhasznosítási rendszerben elõállított termékféleségeket, termelési méreteket és az üzemi mûködés kezdetét a 2. sz. táblázat mutatja be. A 2. sz. táblázatban a zöldség és dísznövény termékeket, azok termelési méreteit, s az üzemi mûködés kezdeti idõpontjait mutattuk be. A további hõhasznosítási projekteket a 3. sz. táblázatban szemléltetjük.


7. ábra A hõhasznosítási egységek rendszerterve

A rendelkezésre álló feltételek lehetõvé teszik a legkorszerûbb technológia (a high-tech) alkalmazását és ennek révén a csúcsminõségû (top-quality) termékek elõállítását. Ezzel lehetõvé válik a legtehetõsebb, legigényesebb, ún. luxus fogyasztói kör elérése. Ilyen potencionális vásárlói réteg fellelhetõ tõlünk nyugatra és tõlünk keletre. Számos érv szól amellett (piacok viszonylagos közelsége, kisebb szállítási távolság, korábbi kereskedelmi kapcsolatok), hogy nekünk elsõsorban ez utóbbira kell építeni. Ennek érdekében mielõbb fel kell tárni és hasznosítani kell a „keleti” piacokban rejlõ lehetõségeket. A változóban lévõ idõjárás mellett csúcsminõségû áru ma már csak szabályozható körülmények között állítható elõ. Ez a termelési koncepció üveggel borított, magas légterû (amelyekben a paradicsom közel egyéves termelési ciklust biztosít) berendezések meglétét, valamint a talaj nélküli termesztés lehetõségét feltételezi. MÛSZAKI-TECHNOLÓGIAI ÖSSZEFÜGGÉSEK A nagyüzemi termesztés igényeinek kielégítése végett tömbösített üvegházak kapcsán elõször a 3,2 majd a 6,4 méteres hajószélességû üvegházak kerültek kialakításra, illetve széles körben létesítve. Igaz ez még nem determinálta egyértelmûen e házak átlag belmagasságát, melynek ér-


7

téke a tetõsíkok vízszintessel bezárt majd 30 °C-os értéket figyelembe véve sem haladta meg a 3,25, illetve 4,25 métert. Ennek értékét egyértelmûen a – tetõsíkokról elvezetõdõ víz gyûjtését, majd elvezetését biztosító – vápacsatornák 2,7-2,9 méter közötti magassága eredményezte. Ezen mind a hajó, mind az átlag belmagasság értékek, pl. az uborka esetében, majd az egyre intenzívebben termõ paradicsom fajták esetében is, a viszonylag igen csekély értékû hõtehetetlenséget eredményezõen kevésnek bizonyultak. Ekkor a hajó szélesség értékének a növelésében látták a megoldást a tervezõk, és ennek hatására hazánkban a 12 méteres hajószélességbõl lettek jórészt a tömbösítések kialakítva. Dísznövénytermesztéskor akár (pl. cserepes növényeknél) asztalon termesztési mód alkalmazásakor, akár (pl. szegfû) talajon termesztésnél maximum a szabályozás eredõ szabályozási rés értékének, valamint a hõmérséklet ingadozási sávjának amplitúdója nagyságára hatottak kedvezõtlenül ezen alacsony átlag belmagasságú üvegházak. De a dísznövénytermesztésben, függetlenül attól hogy pl. a szegfû csökkenõ piaca révén jórész az asztalon termesztés jellemzõ már napjainkban, nem növekedett az elmúlt évtizedben jelentõsen a nagyobb hajószélességû üvegházak aránya. Ezért el sem éri, a zöldségtermesztésben tapasztalható mértéket sem. Ez alapján megállapítható, legfõképpen a belsõ, szabályozott léghõmérséklet idõbeni kedvezõ alakulása miatt, hogy a 6,4 méter hajószélességgel, valamint a maximum 100 méter hosszú hajók tömbösítése termesztéstechnikai szempontból megfelelõ. A zöldségtermesztés kapcsán azonban az elmúlt évtizedben újabb, komoly fajtaváltás a jellemzõ. A váltás kapcsán az olyan fajok iránt növekedett a kereslet, melyek termesztési – ciklus – ideje majd 11 hónapos, hiszen a tõlünk délebbre lévõ mediterrán országok, az év jelentõs részében kisebb

8


2. táblázat TERMÉKFÉLESÉGEK, TERMELÉSI MÉRETEK, AZ ÜZEMI MÛKÖDÉS KEZDETE

Termék megnevezése

2011.

Paradicsom

30

Uborka

10

Paprika

Üzemi mûködés kezdete 2012. 2013. 2014. 2015. Termelési méret (ha) 30

20

20

10

5 10

Összesen 110 15

5

15

Fejes káposzta

5

3

8

Fejes saláta

5

3

8

Korai „új” burgonya

5

5

5

15

Sárgadinnye

5

5

10 10

Görögdinnye

5

5

Halványított cikória

5

5

Korai spárga

5

10 3

8

Padlizsán

5

2

7

Patisszon

5

2

7 10

Korai csemege kukorica

5

3

2

Fûszernövény

3

2

2

7

Összesen

68

70

40

33

29

250

Cserepes dísznövények (ciklámen, begónia, korallvirág, mikulásvirág, philodentron, fikusz stb.)

3

5

3

3

3

17

Vágott virág (szegfû, rózsa, gerbera, krizantém stb.)

2

2

4

4

4

16

Összesen

5

7

7

7

7

33

MINDÖSSZESEN

73

77

47

40

36

283

3. táblázat EGYÉB HÕHASZNOSÍTÁSI PROJEKTEK

Projekt megnevezés Melegvízi haltenyésztés (afrikai harcsa) Halfeldolgozó üzem (afrikai harcsa) Faanyag szárító üzem

2011.

Üzemi mûködés kezdete 2012. 2013. 2014. Termelési méretek 40.000 m2 hasznos vízfelület Haltenyésztési projekt méretéhez illesztve 100.000 t/év

Gyümölcs szárító (aszaló) üzem

1.000 t/év

Takarmány szárító és keverõ üzem

10.000 t/év


2015.

– fûtõ – energia ráfordítással képesek (egyenletes minõségû) termesztõházi zöldséget termeszteni. Ezért mi csak akkor vagyunk piacképesebbek, amikor a nyári hõségek miatt ezen országokban befejezõdik, illetve még nem kezdõdik el az újabb kultúrák termesztõházakba telepítése. Így a korábban 5-6 hónapos termesztési ciklusú fajták helyett a 11 hónapos ciklusidejûek kerültek termesztésre. Ezen új fajták, majd dupla ideig való termesztésben tartása során, mind a zöld tömege, mind a hossznövekedése is majd duplázódik e zöldség növényeknek. Ezért a meglévõ házakban, illetve vápamagasság mellett, tekintve hogy a vápacsatornák alatt helyezhetõ el azon huzalrendszer, amely e növények „vezetését” biztosítja, nem „férnek el”. E változások hatására az újabb termesztõház konstrukcióknál a 4,5 méter, sõt ma már az 5 méternél nagyobb vápamagasságú, akár csak 3,2 méter hajószélességû tömbösítések a legkorszerûbb zöldségtermesztõ berendezések. A termesztõházak optimális geometriai adatai így ma már az alapján is elkülönülnek, hogy zöldség-, avagy dísznövény-termesztés céljából létesítjük. A GÁZTURBINA KIPUFOGÓ GÁZOK HASZNOSÍTÁSA A gázturbinák kipufogó gázaiban keletkezõ széndioxidot kétféle úton határoztuk meg: a.) számítással, b.) sértékadó ipari adatok felhasználásával. A kipufogó gázok széndioxid tartalma függ a gázturbina terhelésétõl. Növekvõ terheléssel nõ a széndioxid tartalom. A terhelés csökkentésével csökken a kipufogó füstgázok széndioxid tartalma. A kazincbarcikai vegyi kombinátban két, egyenként 30 MW-os maximális teljesítményû gázturbina üzemel. Átlagos teljesítménye egyenként kb. 25 MW. A gázturbinákat a Sinergy Kft. üzemelteti. A fûtõgáz összetétele az erõmû vezetõinek adatai szerint. Fûtõérték = 34,21 MJ/nm3, sûrûség = 0,5676 kg/m3; CO2 = 0,0703%; N2 = 0,7815%; metán (CH4) = 97,9%; etán (C2H6) = 0,85%; propán (C3H8) = 0,27%; izobután = 0,04%; normál bután = 0,04%; neopentán = 0%; izopentán = 0,0095%; normál pentán = 0,0073%. Ez eddig összesen 99,9686%, a többi 0,0314% nyomelem gázok (C6, C7, C8). A %-ok súlyszázalékok, azonban figyelembe véve, hogy a földgáz gyakorlatilag csak metánt tartalmaz, ilyenkor a súly és térfogat szerinti %-ok között nincs különbség. Látható, hogy a fûtõgáz lényegében csak metánt (CH4) tartalmaz, úgy a CO2 tartalom meghatározásánál elegendõ csak a metánt figyelembe venni az égési reakciók felírásakor. A 0,85%-nyi etán tartalmat is figyelembe véve, számításainkban 99% metántartalmat veszünk figyelembe. A reakcióegyenlet: CH2 + 2O2 = CO2 + 2H2O


Fentiek szerint a metán oxigénnel egyesülve széndioxiddá és vízzé ég el. Az egyes összetevõk atomsúlyai: C = 12; O2 = 32; H2 = 2 A fenti reakcióegyenletet atomsúlyokkal felírva: (12+4) + (64) = (12 + 32) + 2 (2+16) Az atomsúlyok összege mindkét oldalon 80, így teljesül az anyag megmaradásának elve. A ( )-ben lévõ mennyiségek mol-súlynyi mennyiségek, mivel az arányok nem változnak, ezért ezeket lehet gr-nyi, kg-nyi mennyiségeknek is tekinteni. Tehát fentiek szerint 16 gr metán sztöchiometrikus (elméleti) elégésekor 44 gr CO2 keletkezik. Az égési reakció ezen alaperedményébõl már meghatározható a füstgáz CO2 tartalma. A mérési és számítási eredmények alapján megállapítható, hogy korszerû (magas T3 hõmérséklettel mûködõ) gázturbinák kipufogó gázaiban teljes, vagy ahhoz közeli teljes terheléskor a CO2 érték 3,5-4%. A gázturbina terhelésének csökkenésekor a kipufogó gázok %-os CO2 tartalma is csökken. A gázturbina 75% körüli részterhelésekor a kipufogó gázok CO2 tartalma 3,1-3,2%. A füstgázban a rendelkezésre bocsátott mérési eredmények szerint minimális mértékben NOX és CO is található. A két komponens súlyszázalékos értékei: NOX = 0,0021% CO = 0,001% Ez a két komponens nem törvényszerûen, kémiai egyenletekkel megállapíthatóan keletkezik, hanem a tüzelõtér korszerûségétõl, az égés közben keletkezõ veszteségektõl függ. Ezen értékek oly minimálisak, hogy semmiféle veszélyt nem jelentenek, a légkörben NOX-bõl és CO-ból ennél nagyobb koncentrációk találhatók. A CO2 már nem elhanyagolható értéke a növények fejlõdését elõsegíti, a kipufogó gázok felhasználása tehát ilyen szempontból is helyes és kívánatos. GAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEK Az erõmû hõhasznosítási projekt rendszere mind térszerkezeti (természeti)-, mind társadalmi-, mind pedig gazdasági környezetében meghatározó stratégiai fejlesztést jelent. Mindezek együttesen jelentkezõ többlete nemcsak az egyes projektek profit-termelési hatékonyságában jelentkeznek, de kistérségi, megyei, regionális és kormányzati célokat is teljesítenek. A projekt beruházások és azok tágabb érvényesülésére a projekt finanszírozás és a régió fejlesztés összhangját meg kell találni. A projektek térbeli hatását a 8. ábra mutatja be. A logisztikai lépcsõ piaci környezete egy 250 km átmérõjû körrel jellemezhetõ. Mindez azt jelenti, hogy a hõhasznosítási projektben elõállított termékek érvényesülésének piaci területei a határszomszédos országokba is átnyúlnak, s az Al-


9

8. ábra A kombinált ciklusú hõerõmû hulladékhõ hasznosítás piaci termékeinek logisztikai lépcsõi

föld felét érinti. A befoglalt terület mintegy 5 millió ember életterét jelenti, melyre a megtermelt termékek önálló piaca megszervezhetõ. A hõenergia hasznosítás területén mûködõ projektek egymást kölcsönösen feltételezõ egységet alkotnak. (Zárt légterû szabályozató fóliaházak – haltenyésztés – szárítás.) A hagyományos és különleges zöldség termékek projektjei különös hatékonyságot magas profit tartalmat realizálnak, ugyanakkor nagy munkaerõ igényt kell biztosítani. Az alapadatok a tanulmányban megtalálhatók. A nagyságrendi viszonyok szemléltetésére a szabályozott, zárt légterû paradicsom termesztés néhány jellemzõ adatát összefoglaljuk. 1 ha paradicsom termesztés – Munkaerõigény: 80-90 fõ – Termésátlag: 750 tonna – Beruházás: 180 millió Ft – Állandó és változó költségek a bruttó bevétel: 50-60%-a A hõenergia hasznosítást megvalósító projektek különleges elõnyei mellett az egyik legnagyobb feladat a megfelelõ mennyiségû és minõségû munkaerõ biztosítása. Ez egy magas szintû, összehangolt logisztikai rendszert és képzési programot feltételez. A képzési program különbözõ formái egységet képeznek és egymásra épülnek: – egyedi tanfolyami képzés (kiképzés, átképzés, továbbképzés), – szakmunkásképzés,

10


9. ábra Munkaerõbiztosítási modell

– felsõfokú szakképzés, – egyetemi-fõiskolai képzés, B.Sc., MSc. A terv szerinti 4000-6000 fõ állandó munkaerõ biztosítása tervszerûen elõkészített, komoly feladatot jelent. E létszám biztosítását részben a családokra (azok motiváltságára) kell építeni úgy, hogy meg kell határozni a családok számára szükséges fóliaház területnagyságot (0,5-1,0 hektár), részben pedig a Debreceni Egyetem és a Nyíregyházi Fõiskola hallgatóira kell alapozni egybekapcsolva a szakirányú hallgatók gyakorlati oktatását és anyagi érdekeltségét. A munkaerõ biztosítási modellt a 9. ábra mutatja be. Összességében megállapítható, hogy a kombinált ciklusú erõmû hõhasznosítási terveinek megvalósításával a projektnek, az erõmûnek, a régiónak, s a keleti határszomszédos térségeknek olyan többletei származnak, melyek a hõhasznosítási fejlesztések megvalósítását indokolják. PROF. DR. NAGY JÁNOS PROREKTOR, CENTRUMELNÖK

GÓCZI ISTVÁN ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ PROF. DR. SINÓROS-SZABÓ BOTOND EGYETEMI TANÁR, AZ MTA DOKTORA


A biomassza-hasznosítás lehetõségei és képessége Magyarország Magyarország éves energiaigénye átlagosan 1040 PJ, aminek 60-70%-a importból származik. Az ország maximális biomassza potenciálja 350-360 millió t, amibõl 105-110 millió t termelõdik újra. Évente maximálisan és elméletileg 1180-1200 PJ energia kapacitás van, gyakorlatilag 140-180 PJ energia elõállítása lehetséges, ami az össz energiaigény 14-17%-ának felel meg (1. táblázat). 1. táblázat AZ EGYES BIOMASSZA OSZTÁLYOK MEGOSZLÁSA ELTÉRÕ A BIOENERGIA TERMELÉSBEN Biomassza csoport

%

Elsõdleges biomassza ebbõl: Dendromassza Növényi fõ és melléktermék

50 40 60

Másodlagos biomassza (elsõdleges biomassza konverziója)

10

Harmadlagos biomassza (elsõdleges és másodlagos biomasszák feldolgozása közben keletkezett melléktermék, kommunális hulladékok) 40

bioetanol üzemanyag kivitelében. Brazília versenyképességét mutatja, hogy az USA saját etanol-termelését védõ 14 cent/liter vámot vetett ki a brazil importra. A bio-üzemanyagok literje jelenleg drágább, mint a benzin vagy a dízel üzemanyagoké, ezért az USA-ban 13,5 cent/liter támogatást nyújtanak a termelõknek, Nagy-Britanniában ugyanezt a jövedéki adó csökkentésével ellensúlyozzák. Az Egyesült Államokban 16 milliárd litert forgalmaznak évente, de 2012-re 8 milliárd gallon (~ 30,4 milliárd l) biobenzin elõállítását célozták meg, ami 4,5%-a a 175 milliárd gallonos (~ 665 milliárd l) teljes benzinfogyasztásnak. A jelenlegi kapacitást (84 üzem) 16 új nagyteljesítményû üzemmel bõvítik. A modern személy- és teherautók többsége gond nélkül közlekedhet 95%-ban hagyományos, 5%-ban bio-üzemanyag keverékkel. Jelenleg a világon 620 millió személy és 230 millió teherautó üzemanyag-ellátására, az olajszármazékok leváltására nincs elegendõ terménymennyiség. Az EU-ban a bioetanol gyártás több mint 60%-a Spanyolországban és Franciaországban történik (1. ábra). Amerikában a biodízel elõállítás nem meghatározó, a 36 milliárd gallon (~ 137 milliárd l) dízelfogyasztásból, mindöszszesen 30 millió gallon (~ 114 millió l) volt biomassza eredetû. Európában meghatározó Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Ausztria és Svédország (2. ábra).

Napjainkban az energia-elõállításban elenyészõ hányadát használják fel az alapanyagbázisnak. A megújuló energiák 3-3,6%-a a hazai energia-felhasználásnak, ebbõl biomassza eredetû mindösszesen 2,8%. A biomassza osztályok közül a továbbiakban az elsõdleges biomasszák helyzetét tekintjük át. ELSÕDLEGES BIOMASSZÁK A VILÁGBAN ÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN A becslések szerint a világ jelenlegi összenergia igénye 2060-ra mintegy 2,5-szeresére növekszik. Figyelembe véve a környezetvédelmi korlátokat (légkör CO2 és átlaghõmérsékletének pozitív összefüggése), a prognosztizált energiatermelés akkor lehetséges, ha a kitermelés CO2 kibocsátása nem változik a jelenlegihez képest. A többlet energiaigény kielégítésében fontos szerepe lesz a megújuló energiaforrások közül a biomasszának. Jelenleg a biomassza energetikai célú felhasználásának több alternatív lehetõsége van. A bioetanol gyártás és felhasználás Brazíliában és az Egyesült Államokban meghatározó. Brazíliában a bioetanol elõállítás a világ termelésének kétharmadát, mintegy 140 millió hl-t ér el (2004). A brazil bioetanol-elõállítás kinõtt az állami támogatás korszakából, világelsõ a


1. ábra Az Európai Unió bioetanol elõállítása (2004) (Forrás: EurObserv’ER-EEB 2005)

AZ ELSÕDLEGES BIOMASSZÁK HELYZETE MAGYARORSZÁGON Magyarországon a legfontosabb elsõdleges biomassza a fa. Erdõterületeink nagysága 1.775.000 ha, a mezõgazdasági területek 22,9%-a (3. ábra). Az elmúlt években az éves élõfa növedék átlagosan 11-12 Mm3/év, a felhasználás


11

2. ábra Az Európai Unió biodízel elõállítása (2004) (Forrás: EurObserv’ER-EEB 2005)

mindösszesen 7-8 Mm3/év volt. A kisfogyasztóknál (300350 ezer család) a tûzifa hasznosításra jellemzõ az alacsony hatásfokú kazánok használata, elenyészõ a speciális biomassza kazánok száma. Magyarország környezeti, éghajlati és talajadottságai, gazdasági szerkezete révén kiválóan alkalmas a biomassza alternatív hasznosítására, energetikai célú felhasználásának növelésére, s így az energianövények termesztésére is.

3. ábra Magyarország erdõterületei (2000) (Forrás: saját szerk.)

AZ EU tervei szerint jelentõsen bõvül a megújuló energiahordozók szerepe az energiatermelésben, százalékos arányuk az energiatermelésben 2015-re várhatóan 12%-ra nõ. Kívánatos lenne, hogy a megújuló energiahordozók felhasználásának aránya Magyarországon is az EU-ban tervezett tendenciáknak megfelelõen változzon. A fent megfogalmazott célok eléréséhez a hazai energiaigény-növekedést is feltételezve 120 PJ/év nem fosszilis eredetû energiafelhasználást kell elérnünk. A növekmény fele (43.7 PJ/év) fabázison (a faipar saját energiaellátási célra fel-

12


használt hulladékait is figyelembe véve) állítandó elõ. A fafeldolgozó iparból (elsõdleges és továbbfeldolgozó ipar) szabad hulladékkal alig számolhatunk, ezért elsõsorban a bõvülõ erdõterület és az energetikai faültetvények jelenthetik a többletforrást. Az energetikai célú faültetvények telepítése javíthatja országunk környezetvédelmi megítélését az EU-ban. Nagy jelentõsége ezen túl a térségi fejlesztési programok kidolgozásában és a talajok alternatív hasznosításában lehet. Ez lehetõvé tenné a Strukturális- és a Kohéziós Alapokból minél nagyobb részesedés megszerzését, hiszen a vidékfejlesztés gyakorlatilag minden elemére komplex módon hatással van. További járulékos elõnye lehet az energetikai célú faültetvények telepítésének a CO2 kiváltás elszámolhatósága, illetve ennek a jövõben emissziós jogként történõ értékesítése. Ez egy új kereskedelmi forma lehet abból adódóan, hogy a fejlett országok olyan jelentõs CO2 csökkentést vállaltak a Kiotói-egyezményben, amit lehetséges, hogy más módon nem tudnak teljesíteni, csak ha más országoktól vásárolnak emissziós jogot, akik még a vállalt kibocsátási szint alatt vannak. Ezen kívül lehetõséget teremthet a mûködõ idegen tõkének az országba való bevonására, továbbá nõhet az ország kedvezõ megítélése külföldön. A munkahelyek teremtése, a vidéki lakosság otthontartása és az életminõség javítása a vidéki régiókban az egyik további elõnye a biomasszák felhasználásának. Úgy lehet számolni, hogy egy év alatt megtermelt 500 tonna száraz biomassza jelent egy munkahelyet. Ennek a megteremtéséhez átlagosan számolva 25 hektár terület kell, tehát 100 hektár energetikai ültetvény 4 munkahelyet teremt. Egy 10 MW/óra teljesítményû bioenergia erõmû, ami évente 60 ezer tonna száraz biomasszát igényel (ez 3000 hektár területet jelent), helyi szinten összesen körülbelül 100-120 embernek jelent munkalehetõséget, megosztva az erõmû és a mezõgazdaság között. A biomassza energetikai alkalmazását legkönnyebben az elõállítás helyén, illetve ahhoz közel, tehát az erdõ- és mezõgazdaságban, a rurális, vidéki térséget képviselõ falvakban, kisebb községekben lehet növelni. Ezt egyrészt a csekélyebb szállítási költség, másrészt az indokolja, hogy a saját elõállítású vagy az ismeretségi körön belül megtermelt biomassza sokkal olcsóbb és biztonságosabb, ezért elõnyösebb lehet, mint a legtöbb esetben több szervezeten keresztül forgalmazott hagyományos fosszilis energiahordozók. Fontos elõnye, hogy a szennyvízelhelyezés lehetõségei a rövid vágásfordulójú energiaültetvények létesítésével összeköthetõek. Ennek felismerése különösen azért fontos, mert a világon mindenhol keresik a közmûolló mielõbbi zárásának gazdaságos lehetõségeit. Ez a cél a megújuló energiaforrásokra való törekvéssel összekapcsolva optimá-


lis megoldást ígérhet. A fás növények nagyarányú biomassza produkciójának limitáló faktorai Magyarország területének jelentõs részén, mintegy 80%-án a talaj tápanyag ellátottsága és a csapadék. Az ország területének mintegy kétharmadán rendszeresek a nyári aszályok, és ilyenkor egyértelmûen a vízhiány lép fel korlátozó tényezõként és ez nagyban felértékeli a tisztítatlan, vagy részben tisztított szennyvíz jelentõségét. Szennyvízöntözés esetén nemcsak a víz hasznosul a növénytermesztésben vagy fatermesztésben, hanem a szennyvíz talajvizekre és élõvizekre nézve oly káros nitrát- és foszfáttartalma a feltalajban a legfontosabb növényi tápanyagok mennyiségét is növeli. Magyarországon, csakúgy mint a világ nagy részén az ipari és kommunális szennyvizek nagy részét nem megfelelõen tisztítva bocsátják az élõvizekbe, ahol azok súlyos eutrofizálódási folyamatokat indítanak meg. A faültetvények egyrészt azért kedvezõbbek ebbõl a szempontból, mint a növénytermesztési kultúrák, mert nagyobb terhelést bírnak el, másrészt egész évben öntözhetõek. A rövid vágásfordulójú energiaültetvények létesítésének fent felsorolt elõnyei mellett meg kell említeni néhány hátrányos tulajdonságot is. A szállítási távolsággal végzett érzékenységvizsgálatok jól mutatják a faapríték hátrányát a vezetékes energiahordozókhoz képest. Csak a megtermelés helyéhez közel lehet gazdaságosan felhasználni, ezért kereskedelme nehezen képzelhetõ el, csak a saját felhasználásra lehet gondolni, ezért a hasznosítása különösen alkalmasnak tûnik mezõgazdasági üzemekben. Kritikus pont lehet az ültetvény megtérülése. Ehhez a beruházáshoz az EU-s támogatásokon túl elengedhetetlen lenne az állami támogatás valamilyen formája. A legtöbb földtulajdonost ugyanis az riaszthat el az energetikai célú faültetvénytõl, hogy az elsõ 4-5 évben csak kiadások jelentkeznek, s ezt csak részben ellensúlyozza az EU ültetvénytelepítésre igényelhetõ földalapú támogatása, illetve a kiegészítõ támogatás. Az energiaültetvény létesítésének másik problémája a késõi megtérülésen túl, a föltulajdonlásban van. A mai földtörvény megakadályozza a gazdasági társaságok földszerzését, ezért kénytelenek bérelni azt. A gondot itt az jelenti, hogy az ültetvény húsz évig foglalja a táblát, ezért a bérleti szerzõdés megkötése meglehetõsen kockázatos lehet. Feltéve, hogy a bérleti szerzõdés mindkét fél számára megfelelõ, még akkor is elõfordulhat, hogy a földterület gazdát cserél, az új tulajdonosnak pedig már nem érdeke fenntartani a szerzõdést. Pillanatnyilag tehát nagy biztonsággal energetikai ültetvényt csak magántulajdonban, vagy önkormányzati tulajdonban lévõ földeken érdemes telepíteni. Az önkormányzati területekeken, kisebb települések esetében, ahol a földek nem alkalmasak másra, a jövõben jó megoldás lehet az aprítékra alapozott távfûtés kiépítése. A faaprítéktüzelésû erõmû által elõállított villamos energia


mellett képzõdõ tetemes hõenergia további hasznosítási módja lehet a térség feldolgozóiparának (konzervüzemek, szeszgyárak, baromfifeldolgozók) ellátása. A világ biodízel elõállítás legfontosabb alapanyagai: a repceolaj (84%) és a napraforgóolaj (13%). Észak-Európában a repceolaj, Dél-Európában a napraforgóolaj jelenti a biodízel alapanyagforrást. Magyarország nem rendelkezik megfelelõ ökológiai feltételekkel – földrajzi elhelyezkedése miatt – a két alapanyag termesztéséhez. A napraforgótermesztés kizárólag étkezési célra történik, vetésterülete számottevõen nem növelhetõ. Magyarországon az elmúlt években mintegy 120-140 ezer ha-on termesztettek õszi káposztarepcét, a megtermelt mennyiség azonban 280-290 ezer tonna volt a legkedvezõbb évjáratokban is. Az elõrejelzések szerint a következõ években 350-400 ezer tonna repcemag iránti kereslet várható. A termõterület nagyméretû növekedése nem várható (150-170 ezer ha), elsõsorban a technológia fejlesztésével, a termésátlagok növelésével lehet a várt mennyiséget elõállítani. A köztermesztésben lévõ új fajták és hibridek genetikai potenciálja kiváló. A jelenlegi termésátlagok 1,6-2,0 t/ha, amit fejlett technológiai körülmények között 3-4 t/ha mennyiségre lehet növelni. A bioetanol gyártás alapanyagai közül a kukorica és az õszi búza növényfajok a legperspektivikusabbak hazánkban. Évi átlagos gabona teremésünk 12-13 millió t, ebbõl 6-7 millió tonna kukorica (kedvezõbb évjáratokban 8 millió t) és 5-5,5 millió tonna búza. A két kultúrát összehasonlítva megállapítható, hogy a kukoricánál kétszer nagyobb hektáronként a nettó etanol-hozam, mint a búzánál. Ez egyrészt a magasabb terméshozam, másrészt a kedvezõbb kinyerési hatékonyság (kukorica: 32%; búza: 24%) eredménye. A takarmányozási és egyéb szükségleteket figyelembe véve átlagosan 2-3 millió t az ipari feldolgozásra felhasználható kukorica volumene, ami 700-800 ezer l bioetanol elõállítást eredményez. A termõterülete 1200 ezer ha volt az elmúlt három évtizedben. Tekintve, hogy fõ takarmánynövényünk termesztésével a legnagyobb tápanyagproduktum érhetõ el egységnyi területen, a vetésterülete várhatóan nem fog változni (4.ábra). A biológiai alapokat, illetve a termesztéstechnológia színvonalát, a termesztés hagyományát tekintve, Magyarország élenjáró Európában. A biológiai alapok rendkívül kedvezõek, korszerû genetikai háttérrel rendelkeznek, és folyamatosan javul a termõképességük, a vízleadó képességük és a víz- és tápanyag-hasznosító képességük, a céltudatos nemesítõmunka eredményeként. Az utóbbi évtizedekben a kukorica termésnövekedése kb. 50%-ban a korszerû hibrideknek köszönhetõ. Magyarországon több mint 360 kukoricahibrid van köztermesztésben a négy érési csoportban. A kukoricahibridekkel szemben támasztott legfontosabb tulajdonságok, legyen jó: a termõképesség, a termés-


13

4. ábra A kukorica vetésterületének százalékos megoszlása Magyarországon (Forrás: saját szerk.; adat: KSH)

5. ábra A növénytermesztési tényezõk hatása a kukorica termésére, kg/ha (Debrecen-Látókép)

biztonság, az alkalmazkodó képesség, a szárszilárdság, a tõszám-sûríthetõség, a betegségekkel szembeni rezisztencia, a víz- és tápanyag-hasznosító képesség, a beltartalmi paraméterek. A korszerû, jövedelmezõ növénytermesztésnek, kukorica- termesztésnek egyik fontos feladata az idõjárás szélsõséges negatív hatásainak kivédése, az évenkénti termésin-

Magyarország keleti három határ szegletében – Baktalórántháza térségében – 2400 MW összteljesítményû kombinált ciklusú hõerõmû fog épülni. Az erõmû elsõ teljesítményblokkja 800 MW nagyságrendû lesz. A beruházás 2008-ban kezdõdik meg. A kombinált ciklusú erõmû rendszer együttesben gázturbina és gõzturbina kapcsolat jön létre, és a villamos áram termelés mellett a hulladékhõ hasznosítás megvalósítandó célként szerepel. A hulladékhõ-hasznosítás 2006-ban elvégzett komplex értékelését és elemzõ számításait figyelembe véve, a hasznosításra több megoldás számításba vehetõ. Az egyik megoldás a hulladékhõ hasznosítása a biomasszára épülõ bioenergetikai rendszerekben, míg a másik lehetõség élelmiszertermékek elõállítása, különlegesen magas technológiával szabályozott körülmények között.

gadozás mérséklése. Ez csak jó minõségû szaporítóanyag (a termõtáj adottságaihoz alkalmazkodó hibridek), mûtrágya, növényvédõszer, tudományos ismeretekre alapozva termesztéstechnológia alkalmazásával lehetséges. A Debreceni Egyetem Agrár- és Mûszaki Tudományok Centruma Földhasznosítási, Mûszaki és Területfejlesztési Intézet kutatási eredményei alapján a termesztéstechnológiai elemek közül a legfontosabb a harmonikus tápanyagellátás és az optimális vízellátottság biztosítása (5. ábra). Az ipari feldolgozás technológiája egyenletes és kiszámítható árualapot feltételez. A jövõben egyik legfontosabb célkitûzés az alapanyagtermelés monitoring rendszerének (optimális területek kijelölése, távérzékelt vetésterület- és termésbecslés stb.) kiépítése az integrátorokkal együttmûködve. PROF. DR. NAGY JÁNOS DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MÛSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA MEZÕGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR FÖLDHASZNOSÍTÁSI, MÛSZAKI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZET

FELHÍVÁS TISZTELT ELÕFIZETÕINKHEZ! Tájékoztatjuk, hogy a Kiadónk terjesztésében megjelenõ MAG c. lapunkra szóló elõfizetését folyamatosnak tekintjük! Csak akkor kell változást bejelentenie a 2008. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítja (pontos szállítási, valamint számlázási név- és cím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjen levélben, faxon vagy e-mailben megküldeni: VETMA Kht. 1073 Budapest, Dob u. 90. Telefon/fax: 322-5661, Fax: 365-6130, Mobil: 06-30-221-7990, e-mail: [email protected], [email protected]

14



A napraforgó; a magyar biodízel alapanyaga A dízelmotorok növényi olajokkal történõ üzemeltetésére irányuló, intenzív kísérletek a 70-es évek végétõl indultak meg több európai országban és az USA-ban. Kiderült, hogy a növényi olajok még a nehéz hajómotorok üzemeltetésére, sõt kenõolajként is kiválóan használhatók. A korszerû mezõgazdasági termesztési technológiák kialakulása, a magas hozamú fajták elterjedése és a termelés optimalizálása oda vezetett, hogy Európában a mezõgazdaság jóval többet tud termelni, mint amekkora keresletet a felvevõpiacok hagyományos felhasználási területeken teremteni képesek. Pontosabban, a termelés nagyobb volument képes olajos növényekbõl elõállítani, mint azt a fizetõképes kereslet igényli. A szegény – lakosságának jelentõs része éhezõ – országok igényelnének többet, de a termelési költségeket nem képesek megfizetni, és nincs ki helyettük ezt a szükséges mértékben felvállalja. Léteznek segélyakciók, segélyprogramok, de a szükséglethez képest ez kis volumenû mennyiséget vesz fel. Az Európai Unió agrárpiaci rendtartása 1992-tõl úgy igyekszik orvosolni a problémát, hogy ösztönzi és anyagi eszközökkel támogatja a termõterületek 5-15%-ának egy-egy vegetációs periódusra történõ parlagon hagyását. A rendtartás azonban engedélyezi a parlagon hagyott földeken az ipari nyersanyagok termesztését – köztük az energetikai nyersanyagokét is. Az energetikai nyersanyagok közül üzemanyag célú felhasználásra alapvetõen két növénytípus jöhet számításba: az olajnövények és azok a magas cukorés keményítõtartalmú haszonnövények, amelyek erjesztésébõl alkohol állítható elõ. A bioüzemanyagokkal kapcsolatos hazai és Európai Uniós célkitûzések a következõk: – Az EU célkitûzése alapján a bioüzemanyagoknak az összes üzemanyag-fogyasztás energiatartalmára vetített, 2010-re pedig 5,75%-ra kell növelni. – Magyarország 2010-re pedig 2-2,5%-ot képes teljesíteni vállalása szerint – a jelenlegi gazdasági-, termesztéstechnológiai- és növénytermesztési ágazati feltételek között. – A brüsszeli célkitûzés indikatív, azaz nem kötelezõ érvényû. Az EU-ban tagországonként változóan más-más a célul kitûzött mennyiség. – A biodízel felhasználás ösztönzését, a mind szélesebb körû felhasználás elõsegítését szolgálja a biodízelre bevezetett jövedéki adó-mentesség. – A növényi olajok alkalmazásának elõnyei: kis mennyiségben tartalmaznak kénvegyületeket, kevésbé tûzveszélyesek mint a gázolaj, a kibocsátott szennyezõ-anyagok 90%-a gyorsan, néhány nap alatt lebomlik.


A BIODÍZEL MEGÍTÉLÉSE A növényi olajok egyik legfontosabb ipari hasznosítása a biodízel gyártás. A repcébõl és a napraforgóból kinyert olaj (triglicerid) közvetlenül is felhasználható motorikus üzemanyagként, ám ez bizonyos hátrányokkal is együtt jár. Át kell alakítani a motorokat, a hagyományos dízelhez képest magasabb az üzemanyag viszkozitása, megnõ a motor fogyasztása, bonyolult a szabványosítása, nehézségekbe ütközik az oxidációs katalizátor használata, „guruló lángossütõ”-ként becézik a biodízellel mûködõ jármûveket a kipufogó gázok szagjellemzõje miatt. A biodízel Magyarországon káposztarepcébõl vagy napraforgóból kinyert olaj kémiai átalakításával (észterezésével) készül, a folyamat végén a gázolajhoz hasonló üzemanyag keletkezik. Ez a dízel motorok üzemeltetésére önmagában, vagy gázolajjal bármilyen arányban keverve alkalmas. A biodízel elõállítása során a repce- (és a napraforgó-) olajat lúgos közegben metanollal reagáltatják és termékként repce (vagy napraforgó) olaj-metilésztert (RME) és glicerint kapnak. A repceolaj-metilészter maga a biodízel. Katalizátor (kálilugok) hozzáadása mellett a repceolajokhoz mintegy 10% metanolt kevernek, miközben szabad glicerin keletkezik. Ezt tisztítási lépések követik. A felesleges metanol menynyiséget desztillációs folyamattal távolítják el. A gyakorlatban nyomást nem használó eljárások terjedtek el, amelyek 60-70 °C között mûködnek. Az átészterezés fõtermékeként végül a gyakorlatilag minden dízelmotorban felhasználható biodízel, valamint glicerin keletkezik. Mint minden kereskedelmi forgalomban kapható üzemanyagnak, a biodízelnek is meg kell felelnie az erre a területre vonatkozó szabványoknak. Európa élenjáró felhasználói (Németország 340e t/év, Franciaország 230e t/év, Olaszország 140e t/év, Belgium 80e t/év, Ausztria 15e t/év és Svédország 6e t/év) a biodízel üzemanyagot tisztán, nem kevert formában árulják. A gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy a töltõállomásokon külön kútból lehet tankolni a hagyományos- és külön kútból a biodízel üzemanyagot. A biodízel könnyû oldószerként is viselkedik, használatakor figyelemmel kell lenni az eltérésekre, el kell végezni néhány apróbb átalakítást. Az üzemanyag szûrõt ki kell cserélni az elsõ két tankolás után. Ezt azért javasolják, mert a biodízel oldja a korábban használt ásványi dízel lerakódásait, ami a szûrõ eldugulásához vezethet. Vannak gyártók, akik még nem készültek fel a biodízel használatának terjedésére, és olyan tömítéseket, üzemanyag vezetékeket alkalmaznak, amit a biodízel oldhat. Oldószer jellegû tulajdonsága miatt a biodízel károsíthatja a lakkozott felületeket, amennyiben a rákerüléskor azonnal nem távolítják el, nem törlik szárazra a felületet. A biodízelt és a hagyo-


15

mányos dízelolajakat lehet felváltva is használni, hol ilyet, hol olyat tankolva. Ennek nagy gyakorlati jelentõsége van abból a szempontból, hogy nincs a fogyasztó kúthoz kötve. Németországban például mintegy 1 000 benzinkút van, ahol lehet biodízelt tankolni. Ez a teljes benzinkútszám 1%-a körüli arány. Belátható, hogy könnyen elõáll az az eset, amikor nem jut biodízel felvételi lehetõséghez az éppen töltõállomást igénylõ fogyasztó. A Bécsi Agrártudományi Egyetem és az osztrák Ökoszociális Fórum a biodízellel kapcsolatos véleménye az alábbiakban összegezhetõ: – A biodízel maximum 5%-ban keverve a hagyományos dízel üzemanyaghoz olyan hajtóanyag elegyet ad, amely a motorok bárminemû átalakítása nélkül alkalmazható. – Bármely meglévõ üzemanyagtöltõ állomáson felállíthatók ilyen kutak, nem kell pótlólagos beruházás, vagy külön szervezési ráfordítás. – A biodízel néhány hét alatt lebomlik a talajban, ezért különösen természetvédelmi területeken, élõ vizek védelme miatt a hajózásban – különösen az állóvizeken (tavak, mesterséges víztározók), nagyvárosi forgalomban, a légszennyezõdés koncentrációjára alkalmas területeken (medence-fenék, hegyláb stb.) kívánatos az alkalmazása. – Amennyiben a jármû motorját átalakítják, akkor a jelenleg is használatban lévõ motorok is alkalmasak a biodízellel való üzemeltetésre. – Mivel a biodízel megújuló erõforrás, ezért stratégiai jelentõsége van az olyan országok esetében, amelyek jó adottsággal rendelkeznek olajos növények termesztéséhez, viszont nincsenek birtokokban (területükön) olajmezõk. – A biodízel elõállítása pozitív energiamérleget ad. A NAPRAFORGÓTERMESZTÉS HELYZETE, JÖVÕBENI KILÁTÁSAI A VILÁGON, AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON A napraforgó a kiváló minõségû étolajtermelés legfontosabb növénye a világon már több mint fél évszázada. A napraforgó olaja étkezési célú felhasználásán túl kiválóan alkalmas biodízel olaj elõállítására is. A napraforgó faji adottsága, hogy rendkívül jól alkalmazkodik a termõhelyi viszonyokhoz és az extrém adottságokhoz. A Helianthus nemzetséghez tartozó fajok nagy száma (67) és széles genetikai variabilitása lehetõvé teszi a nemesítõk számára speciális agronómiai és beltartalmi értékek megjelenítését a fajtákban, beleértve az abiotikus és biotikus stressz elleni rezisztencia különbözõ formáit is. Mindezeket alátámasztja az a tény, hogy a napraforgót a világ minden földrészén termesztik, és a sarkköröktõl az egyenlítõig biztonságosan termést ad. A világ napraforgó termesztését jel-

16


lemzõ legfontosabb adatokat az elmúlt 45 évben az 1. táblázat tartalmazza. A hatvanas évek elejétõl napjainkig terjedõ adatsor legszembetûnõbb tendenciája, hogy miközben a vetésterület három és félszeresére, a megtermelt napraforgómag menynyisége több mint három és félszeresére emelkedett (1. ábra), a termésátlag növekedése alig haladja meg a 30%-ot (2. ábra). Egyértelmûen látszik, hogy a napraforgó-ter-

1. ábra A betakarított napraforgótermés alakulása a világon (millió t)

2. ábra A napraforgó termésének alakulása világátlagban (t/ha)

mesztés volumenének növekedése elsõsorban területnövekedést jelent több mint négy évtizede, sõt napjainkban is a világon. Ebbõl a ténybõl több következtetés is levonható. Legfontosabb talán az, hogy a napraforgómag iránti piaci kereslet hosszú évtizedek óta csaknem töretlenül magas, ezért a termelõk biztonságosan eladható, perspektivikus növénynek tartják a napraforgót. A másik fontos megállapítás, hogy kedvezõtlen termõhelyi adottságok mellett, extenzív technológiával állítják elõ a világ napraforgó termesztésének több mint háromnegyed részét, mert a napraforgóolaj iránti állandóan magas piaci kereslet miatt még így is jövedelmezõ. Ez utóbbi következtetés egyben azt is jelenti, hogy amennyiben a vetésterület további növekedése a jobb termõhelyek irányába mozdul el és a technológia intenzívebbé válik, az utóbbi években megtermelt napraforgómag mennyisége (27-31 millió tonna) akár néhány év


1. táblázat

2. táblázat A NAPRAFORGÓ TERMESZTÉS JELLEMZÕ ADATAI AZ EURÓPAI UNIÓBAN

A NAPRAFORGÓ TERMESZTÉS JELLEMZÕ ADATAI A VILÁGON Év 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Vetésterület, ha 6.667.080 7.092.246 6.807.220 7.011.470 7.539.261 7.877.343 7.864.973 7.843.586 8.115.085 8.746.016 8.749.984 9.164.395 9.793.608 9.366.608 9.245.951 9.649.418 10.301.289 11.825.800 12.269.579 12.425.559 12.277.192 13.217.939 13.036.470 13.908.882 14.842.937 15.415.253 15.254.736 15.118.381 15.209.108 16.999.247 17.026.509 18.156.496 18.756.549 18.553.927 20.881.950 20.444.836 18.763.632 20.662.342 23.721.636 21.005.721 17.621.448 19.394.950 23.355.948 21.394.044 23.416.311 24.131.177 22.002.657

Termésátlag t/ha 1,02 1,02 0,97 1,20 1,06 1,17 1,27 1,28 1,22 1,15 1,14 1,07 1,26 1,20 1,07 1,08 1,20 1,12 1,24 1,10 1,17 1,24 1,21 1,20 1,27 1,35 1,35 1,36 1,41 1,33 1,35 1,21 1,06 1,18 1,26 1,21 1,24 1,21 1,23 1,26 1,15 1,26 1,19 1,22 1,31 1,29 1,23


Kaszattermés t 6.817.044 7.208.907 6.600.243 8.410.440 7.985.294 9.231.364 10.015.543 10.017.913 9.914.442 10.045.716 9.981.621 9.814.324 12.355.919 11.252.508 9.873.560 10.469.009 12.317.522 13.303.452 15.256.227 13.656.326 14.337.102 16.456.725 15.727.491 16.627.069 18.858.156 20.791.757 20.609.975 20.574.577 21.409.896 22.666.244 22.915.119 21.942.615 19.971.661 21.833.444 26.256.127 24.708.318 23.323.850 25.002.956 29.102.527 26.386.977 20.311.101 24.480.001 27.756.433 26.208.114 30.674.534 31.241.240 26.958.205

Év 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Vetésterület, ha 149.362 151.585 166.730 143.684 123.938 151.047 127.543 134.563 176.824 295.305 478.082 514.399 579.413 620.049 1.050.832 763.312 772.926 817.827 995.326 1.104.648 1.264.664 1.515.988 1.751.488 1.994.978 2.165.143 2.510.585 2.749.202 2.567.082 2.501.205 3.044.943 2.812.904 3.193.588 3.713.733 3.423.246 3.060.321 2.974.966 2.754.947 2.718.472 2.670.123 2.307.375 2.292.902 2.143.243 2.431.650 2.291.830 2.022.369 3.933.457 3.366.655

Termésátlag t/ha 0,92 1,15 1,13 1,12 0,91 1,11 1,03 1,19 1,19 1,09 0,99 0,92 0,97 0,83 0,70 0,84 0,97 1,02 1,18 1,32 1,20 1,40 1,34 1,47 1,59 1,67 1,85 1,87 1,72 1,66 1,80 1,52 1,18 1,40 1,39 1,66 1,67 1,64 1,58 1,76 1,67 1,73 1,67 1,89 1,93 1,72 1,44


Kaszattermés t 137.185 174.018 187.582 160.854 112.322 167.609 131.056 160.598 211.189 321.664 472.514 472.413 559.972 514.304 738.608 641.396 745.967 835.076 1.170.130 1.456.999 1.518.691 2.116.297 2.348.372 2.929.938 3.450.716 4.181.240 5.079.901 4.803.575 4.307.924 5.060.078 5.034.932 4.854.556 4.392.484 4.806.638 4.241.735 4.929.814 4.589.543 4.451.365 4.219.466 4.061.301 3.838.955 3.711.351 4.053.769 4.321.850 3.898.286 6.759.827 4.846.908

17

alatt 10-15 millió tonnával megemel3. táblázat kedhet. Ezt az elõrejelzést erõsíti meg A FÕBB NAPRAFORGÓ TERMESZTÕ ORSZÁGOK a növényi olajok táplálkozásban betölTERMELÉSI MUTATÓI A VILÁGON (FAO adatok, 2005) tött szerepének folyamatos növekedése, az energiahordozók árának tartósan Ország Vetésterület Vetésterület Termésátlag Össztermés magas szintje, a fosszilis energiahora szántó (ha) %-ában (t/ha) (tonna) dozók kitermelésének geopolitikai feszültségei és a megújuló energiák Oroszország 5.411.010 4,44 1,19 6.440.910 használatát kikényszerítõ társadalmi Ukrajna 3.689.000 11,37 1,28 4.706.100 szemléletváltás erõsödése világszerte. India 2.339.600 1,47 0,62 1.439.000 Hazánk napraforgótermesztése nem Argentína 2.260.000 7,93 1,68 3.800.000 függetleníthetõ a világban lezajló foEgyesült Államok 1.056.240 0,61 1,73 1.822.700 lyamatoktól, de legnagyobb hatást az Kína 1.020.200 0,71 1,89 1.927.854 Európai Unió napraforgótermesztése Románia 928.800 10,30 1,40 1.340.940 gyakorol rá, melynek már 4 éve tagja Franciaország 646.167 3,49 2,34 1.510.498 vagyunk. Törökország 566.000 2,38 1,72 975.000 Az EU-ban magasabb termésátlaSpanyolország 516.160 3,77 0,74 381.275 gokat érnek el mint a világátlag, ami a Magyarország 511.144 11,11 2,16 1.107.907 termõhelyi viszonyokon túl magasabb Dél-Afrika 460.000 3,12 1,35 620.000 szintû termesztés technológiát is jeVilág 23.416.311 16,48 1,31 30.674.534 lent. Az Európai Unió napraforgó termesztése a technológiai tényezõk mellett nagymértékben függ a támogatási másodlagos géncentrumból nyugat felé terjedõ napraforgó rendszertõl, a céljaiban változatlan, de a megvalósítás részmár régóta jól érzi magát Magyarországon. Számos tájfajleteiben folyamatosan változó közös agrárpolitikától ta és ökotípus jött létre (Szabolcsi, Kállói, Anarcsi, Lovász(CAP). A napraforgó termesztést kedvezõen befolyásoló patonai, Mezõhegyesi), melyek a kistermelõk kertjében tényezõk együttes hatására 1980–1990 közötti értékrendmég ma is megtalálhatók. A nagy olajtartalmú napraforgó ben a vetésterület közel háromszorosára, a termésátlag termesztése hazánkban a szabadelvirágzású fajtákkal kezmásfélszeresére, a megtermelt napraforgómag mennyisége dõdött, majd a hetvenes évek végén megjelentek az elsõ pedig több mint négyszeresére emelkedett. A napraforgóhibridek, melyek néhány év alatt egyeduralkodóvá váltak a olaj iránti igénytartásban még ebben az idõszakban is csak köztermesztésben. 50-60%-ban elégítette ki az EU saját termelésébõl. A veA napraforgótermesztés elmúlt négy és fél évtizedének tésterület 1993 óta fokozatosan csökken és az egyre emeljellemzõ adatait a 4. táblázatban foglaltuk össze. A terkedõ termésátlagok ellenére ugyanez mondható el a megmesztés területi növekedése és a termésátlagok emelkedétermelt napraforgómag mennyiségérõl is, mely az utóbbi 5 se 1979-tõl kezdõdött, amikor nagyszámú hibrid jelent év átlagában négymillió tonna körül stabilizálódott, közel meg a köztermesztésben. Az akkori politikai és gazdasági egymillió tonnával elmaradva a kilencvenes évek elején elviszonyoknak megfelelõen a jól mûködõ termelési rendért legnagyobb termésmennyiségektõl (2. táblázat). szerek (IKR, KITE, BKR KSZE GITR, BNR stb.) és a NöA bemutatott adatsor utolsó évtizedét elemezve megálvényolaj és Mosószergyártó Vállalat jelentõs kutatási tevélapítható, hogy az EU nem törekszik arra, hogy napraforkenységet végzett, aminek eredményeként hazánkban a góolajból önellátó legyen, mert az ukrán-orosz alföld és napraforgó termesztése világszínvonalúra emelkedett. Argentína, mely a világtermelés közel 50%-át adja olcsó A napraforgó-termesztés színvonalának emelkedését napraforgót tud szállítani a nyugat-európai kikötõkbe (3. igazolják a magas termésátlagok és vetésterület dinamikus táblázat). növekedése. 1981 és 1991 között átlagosan 2 t/ha-os terHazánkban a napraforgótermesztés ökológiai adottságai mésátlag jellemezte a hazai napraforgó termesztést. A az EU tagországokhoz viszonyítva rendkívül jónak mondrendszerváltást követõen a magyar mezõgazdaság más hatók. A 4,7 millió ha szántóterület háromnegyedén kedveágazataihoz hasonló visszaesés következett be a hazai zõ talaj és klimatikus adottságok mellett termeszthetõ napszántóföldi növénytermesztésben is (3–4. ábra). raforgó. A Kárpát medence sajátos kontinentális jellege leA napraforgó termésátlaga tartósan két tonna alá csökhetõvé teszi a kiváló minõségû olajipari alapanyag elõállíkent. A mélypontot az 1997-es év jelentette, melynek fõ tását. Termesztési kultúránk több mint két évszázados oka egy rendkívül erõs diaporte járvány volt. Az elmúlt öt múltja azt mutatja, hogy az ukrán-orosz alföldön kialakult

18



4. táblázat A NAPRAFORGÓ TERMESZTÉS JELLEMZÕ ADATAI MAGYARORSZÁGON Év 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Vetésterület, ha 128.244 123.647 120.529 107.775 95.207 94.437 82.554 77.694 85.310 91.283 118.495 108.229 102.975 112.972 143.503 153.704 138.278 151.258 227.974 272.919 302.075 296.518 287.430 317.114 342.982 390.901 380.427 366.925 359.050 346.857 392.616 429.631 389.424 416.129 491.295 473.043 440.012 426.968 521.272 298.795 320.019 418.020 507.000 479.000 521.922 534.156 504.900

Termésátlag t/ha 0,86 1,11 1,08 1,09 0,82 1,11 0,99 1,25 1,40 1,05 1,28 1,23 1,49 1,07 1,08 1,22 1,55 1,49 1,84 1,67 2,07 1,96 2,06 1,89 1,97 2,21 2,11 1,95 1,95 1,97 2,07 1,78 1,75 1,60 1,61 1,84 1,23 1,68 1,52 1,62 1,98 1,86 1,96 2,34 2,43 2,21 2,04


Kaszattermés t 109.964 137.291 130.086 117.142 78.369 105.114 81.738 96.734 119.392 95.509 151.876 133.619 153.449 121.450 155.359 187.817 214.978 224.668 418.793 455.915 626.787 582.390 592.457 599.538 675.997 861.988 803.156 715.775 699.000 683.706 812.715 764.744 681.735 667.480 788.996 868.430 540.297 718.340 792.928 483.649 632.266 776.885 992.000 1.119.000 1.269.575 1.180.659 1.032.300

3. ábra A betakarított napraforgótermés alakulása Magyarországon (millió t)

4. ábra A napraforgó átlagtermésének alakulása Magyarországon (t/ha)

évben ismét visszaállt a termelés színvonala az egy évtizeddel ezelõtti szintre, sõt az elmúlt két évben rekordterméseket értünk el, mellyel Franciaország mögött a második helyen állunk a világ nagy napraforgótermesztõ országainak sorában (4. ábra). Napjaink hazai napraforgótermesztése igazolta azt a szakmai körökben régóta hangoztatott véleményt, hogy hazánkban félmillió hektáron (tehát a szántóterület több mint 10%án) tartósan és nagy termésbiztonsággal vethetõ napraforgó. A napraforgó jövõbeni kilátásait azonban ennél nehezebb prognosztizálni, mert ez csak részben agronómiai kérdés. A hazánkban megtermelt napraforgóolaj nagyobbik hányada külföldi piacokon talál gazdára, ezért a perspektíva megítélésekor nem elhanyagolható szempont az exportpiaci versenyképesség. Ebben elõnyt jelent számunkra a jó minõség, a versenyképes önköltség és az a tény, hogy tagja vagyunk az EU-nak. Hátrányunk az, hogy szomszédságunkban nagy terméspotenciállal rendelkezõ, alacsony önköltséggel termelõ országok vannak (Ukrajna, Románia). További hátrányunk, hogy nem rendelkezünk tengeri kikötõvel, ami megdrágítja a szállítást. Az étkezési olaj exportpozíciója a közeljövõben biztosnak tekinthetõ, hosszú távon azonban fel kell készülni a napraforgóolaj hazai ener-


19

egészségügyi maximum is, a termõterület számottevõ nögetikai célú felhasználására is, aminek egyik perspektivivelése a kötelezõ vetésváltás betartása mellett már nem lekusabb lehetõsége a biodízel elõállítás. hetséges. Az elmúlt évek átlagában a napraforgó termõteAz olajnövények vetésterülete Magyarországon az 1980rületének 26%-a Dunántúlra, 60%-a az Alföldre, 14%-a az as évek elejétõl folyamatosan nõtt, 1990-tõl a növekedés inészak-magyarországi területekre esett. A termesztõk a 442 tenzívebbé vált, 1997-ben már meghaladta az 550 ezer hekezer hektár 84%-án olajipari, 7-7%-án étkezési és takartárt, a szántóterület 12-13%-át. Az olajnövények közül mány, 2%-án pedig egyéb felhasználási céllal vetettek napmeghatározó kultúra a napraforgó, amely a 80-as években raforgót. Az országos termésátlagok a 80-as években 2 t/ha 80-81%-ot képviselt az ágazaton belül, a többi olajnövény körül alakultak, 1990-tõl csökkenõ tendenciájúak (1997(repce, len, szója) összesen egyötödét adta a termelésnek. A ben mindössze 1,2 t/ha). 90-es évektõl a napraforgó részaránya tovább növekedett, 1997-ben elérve a 92-93%-ot, a len és szója termesztése nagymértékben, a repce vetésterülete kismértékben csökkent. A betakarított olajos magvak 8385%-a magas olajtartalmú ipari napraforgómag, melynek mintegy 75-80%át a hazai növényolaj ipar vásárolja fel. A hazai termésátlagok csökkenõ tendenciájuk ellenére az 1997-es kedvezõtlen évjáratot kivéve a nagy régiók átlagaival versenyképesek (Európa: 1.33 t/ha; EU: 1.37 t/ha; USA: 1.47 t/ha). Az európai piacon hazánk potenciális versenytársa Franciaország és Spanyolország. Ez utóbbi országban a vetésterület mintegy 2,3-2,5%-kal nagyobb mint hazánkban, de a hektáron5. ábra kénti termésátlag 1 tonna körül alakul. A napraforgó termése a nagyobb tájegységek termésátlagához viszonyítva (t/ha) A kelet-közép-európai országok közül Románia és Bulgária napraforgó veA napraforgó vetésterületének növekedése a II. világhátésterülete közel azonos a magyarországival. Bulgáriában ború után kezdett el meredeken emelkedni, majd az 198023-34%-kal, szélsõséges évjáratokban 50%-kal, Romániáas években stabilizálódott 300 ezer ha körüli értéken, azóta ban 10-20%-kal alacsonyabbak a termésátlagok. A napraenyhe növekedés tapasztalható, azonban a vetésforgóba forgó kereskedelemben Ukrajna, Románia és Bulgária erõs ágyazási problémák miatt gyakorlatilag nem lehet 450 ezer versenytárs elsõsorban megtermelt összes mennyiség szemha fölé menni a vetésterülettel. pontjából, de az alacsony ár miatt is. A termesztési adatok azt mutatják, hogy nagy eltérés van Mind a napraforgó, mind a repcetermesztésben megfeaz ország egyes tájegységei között a termesztési terület lelõ kínálatú és minõségû, államilag minõsített, nemzetkönagyságát illetõen. A Dunántúl területileg kisebb a Nagy-Alzileg is versenyképes fajtaválasztékkal rendelkezünk. Hibföldnél, ennek megfelelõen a napraforgó vetésterülete is ott ridjeinket és fajtáinkat Európa szinte valamennyi országákisebb. A termésátlag viszont fordítva, a Dunántúlon megban termesztik, így például a világ élvonalába tartozó közelítõleg 7,5 %-kal magasabb mint az Alföldön. Franciaországban a napraforgó vetésterületének 50%-án Termésátlagban Hajdú-Bihar megyében az alföldi átlamagyar nemesítésû vetõmagot használnak. A napraforgó got sikerült csupán elérni. A dunántúli átlagot csupán Béhibridek új generációja, a magas olajsav-tartalmú hibridek kés megye és Csongrád megye érte el (5. ábra). A termeszjelenleg a hazai termesztésben export célokat szolgálnak. tési színvonalra, illetve a klimatikus és talajviszonyok kiA jövõben elsõdleges feladat a fajták és hibridek genetikai egyenlítettségére utal, hogy az ország területén lényegében képességeinek a jobb kihasználása és az ökológiai potencinem akadt olyan tábla, amelyet ne tudtak volna betakarítaál által determinált terméseredmények elérése (2-2,5 t/ha). ni. Ennek eléréséhez járult hozzá a növényvédelmi tevéMagyarországon a napraforgó területileg a harmadik kenység is, megelõzve a termés megsemmisülését beteglegjelentõsebb növényünk, az összes szántóterület mintegy ség, elgyomosodás vagy károsítók hatására. 10%-át foglalja el. A vetésterülete 1997-ben 442 ezer hektár volt, ez a nagyság egyúttal az agronómiai és növényGÓCZI ISTVÁN, ELNÖK–VEZÉRIGAZGATÓ

20



Új irányzatok a biogáz termelésben és hasznosításban A magyarországi biogáz termelés fejlesztésében történelmi fordulópont a 2008-as év. Az állattenyésztõ telepek megfelelõ környezetvédelmi feltételeinek biztosítása érdekében, több mint 30 vállalat nyert el vissza nem térítendõ támogatást és kezdi el a beruházás megvalósítását. Egy mezõgazdasági alapanyagra épülõ kis biogázüzem nem rendelkezik annyi biogázból származó bevétellel, hogy minden szakterülethez külön szakembert alkalmazzon és mindenfajta járulékos feltételt kiépítsen, hisz elsõsorban környezetvédelmi okokból építik meg a biogáz üzemet. A további beruházási akaratot nagyban befolyásolhatja az újonnan beüzemelõ biogáz üzemek eredményessége, így nagy a felelõssége mind a szabályozásban, mind a kutatásban résztvevõknek. Ahhoz, hogy egy ma induló újfajta tevékenység eredményes legyen, szükséges az optimális makroszintû és üzemi feltételek együttes megvalósítása és alkalmazása. Makroszinten olyan szabályozásra volna szükség, amely teljes körû jogi keretet biztosítana a biogáz üzemek megvalósításához és mûködtetéséhez. Jelenleg több fajta hiányosság van a szabályozásban és a szükségesnél szigorúbbak a korlátok, melyek közül a fontosabbak az alábbiak: – nincs kidolgozva a zöldenergia bizonyítvány rendszere, – megszûnt az emissziós megtakarítás támogatása, – teljesíthetetlen az engedélyezett menetrend tartás, – a biotrágya öntözési feltételei nincsenek kidolgozva, emiatt tilos az öntözési célú használata, – az energiatermelõk kis mértékben vannak megkülönböztetve, ezért a biogáz üzemeknek aránytalanul nagy a teljesítményükhöz viszonyítva a rácsatlakozási, a gáztisztítási és a villamos energia átalakítás költségei stb. Az elmúlt 10 évben óriási fejlõdésen ment keresztül a biogáz termelés, az intenzív kutatási munka és annak alkalmazható eredményei miatt. Nincs olyan szegmense a biogáz termelésnek, ami ne került volna nagyító alá és ne kínálna alternatív megoldásokat. A legnagyobb probléma Magyarországon, hogy ezek az alternatívák nincsenek rendszerbe foglalva, ezért a gyakorlatban egy újonnan induló vállalkozás nem rendszerek közül, hanem csak rendszertelen részmegoldásokból választhat és választ. A biogáz termelés hatékonyságát meghatározó termelési rendszernek legalább az alábbi ajánlásokat kellene tartalmazni: – A rendelkezésre álló alapanyag mennyiségének a meghatározása: Elsõdleges: a növényi fõtermék, növényi melléktermék Másodlagos: az állati fõtermék, állati melléktermék (pl. szerves trágya)


–

–

–

–

–

–

–

Harmadlagos: a feldolgozásból származó fõtermék, feldolgozásból származó melléktermék, feldolgozásból származó hulladék Üzemi méret megválasztása a rendelkezésre álló alapanyag alapján: 150 kW-nál kisebb 150–500 kW között 500–5 000 kW-ig 5–20 MW-ig 20 MW felett Az alapanyag logisztikai rendszere és várható költségének meghatározása: Szállítás Közúti Üzemen belüli Alapanyag elõkészítés Nincs elõkezelés Hõkezelés Ultrahangos kezelés Mikrohullámú kezelés Vegyszeres kezelés Tárolás Folyékony alapanyag Nedves alapanyag Száraz alapanyag Biogáz hasznosítás: Közvetlen hõtermelés Gázmotorokban való felhasználás villamos és hõ termelésre Közvetlen értékesítés Biotrágya hasznosítás: Közvetlen felhasználás nyárfás öntözésre energia ültetvények öntözésére Közvetett felhasználás szántóterület öntözésére (elõkezelés, tárolás, szállítás) Energiaértékesítés: Közvetlenül a felhasználók felé Energiaszolgáltató felé A biogáz-üzem helyének meghatározása: Alapanyaghoz közel Energia felhasználók mellé Energiaszolgáltatók által megadott rácsatlakozási helyhez közel A biotrágya hasznosítási hely mellé Az optimális technológia kiválasztása az alapanyag minõsége és összetétele alapján: nedves, félszáraz vagy száraz az alapanyag tartályos vagy csõ a fermentor folyamatos vagy szakaszos az alapanyag betáplálás


21

– Ökonómiai elemzés: Cél meghatározás:

környezetvédelem javítása nyereségtermelés környezetvédelem javítása és nyereségtermelés együtt Engedélyezési feltételek hatásainak vizsgálata Beruházási és üzemeltetési változatok gazdasági hatásainak elemzései

meneti tárolását, emiatt jelentõs lehet az erjedési vesztesség. A legtöbb kisüzemben egy gázmotorra van tervezve az üzemeltetés és a gázmotornak a javítási idõszakaira nincs tervezve alternatív gázfelhasználási lehetõség. Az üzemek többsége villamos energia termelésre van tervezve, és nincs meg hozzá a melegvíz hasznosítási lehetõség. Általában nincs a közelben hígtrágya hasznosításhoz

elégséges földterület. Lényeges hogy a hígtrágya hasznosíA biogáz üzem építés elsõsorban infrastruktúra fejlesztáshoz legalább 300 m3-ként 1 ha saját rendelkezésû földtés, ezért mind az üzemeltetése, mind a fejlesztése várhatóan többletköltséget jelent a termelés során. terület legyen a 170 kg/ha nitrát terhelés miatt. Jelenleg még kevés az üzemeltetési tapasztalattal is renA vegyes alapanyag felhasználására készülõ biogáz delkezõ szakember, e miatt a legtöbb új beruházás hiányos. üzemhez sokkal több tényezõt kell számításba venni, ahhoz Fontos döntés, hogy kizárólag istállótrágya feldolgozásáhogy optimális legyen a beruházási és üzemelési költség. ra vagy vegyes alapanyag feldolgozására építjük az üzemet. A vegyes alapanyagú üzemek általában alacsony típusú Az istállótrágyára épült üzemet be kell építeni az istálmezofil és termofil fermentorokból álló zöldmezõs beruhálóból kikerülõ trágya logisztikai vonalába, így a legolcsóbb zások, ezért a magas beruházási költség miatt csak nagykatoronyfermentorokra, gázrendszerre és gázhasznosító bepacitású üzem lehet gazdaságos olyan térségben, ahol az rendezésre van csak szükség, mivel az elõkészítéshez, a istállótrágyán kívül nagy mennyiségben áll rendelkezésre hígtrágya tároláshoz és hasznosításhoz szükséges épületemagas energia értékû hulladék. ket és berendezéseket az állattenyésztõ telepi beruházásA magas követelményeket támasztó hatósági ellenõrzéhoz mindenképpen meg kell építeni. sek miatt és a rendelkezésre álló jelentõs támogatottság A gazdaságos üzemeltetés meghatározó feltétele a mellett, nem szabad szegényesen megépíteni sem az állathígtrágya rendszer korszerûsítése mivel a hagyományos tartó épületeket, sem a biogáz üzemeket. régi technológiát használó telepeken sok vizet használnak és felhígul a 61. táblázat 8%-os szárazanyag tartalmú természetes ürülék 2-3%-os szárazanyag A KÜLÖNBÖZÕ GÁZOK ÖSSZEHASONLÍTÓ ADATAI tartamú hígtrágyalére, mely önmagáJellemzõk Me. Biogáz Földgáz Metán Hidrogén ban nem alkalmas biogáz termelésre. 3 Fûtõérték kWh/m 6 10 10 3 A természetes ürülékbõl lehet gazda3 Sûrûség kg/m 1,2 0,7 0,72 0,09 ságos biogáz termelés, amennyiben csak a fentiekben felsorolt biogáz beSûrûség arány a levegõhöz képest 0,9 0,54 0,55 0,07 rendezések költségeit vesszük figyeGyulladási hõmérséklet °C 700 650 650 585 lembe. Azoknál a telepeknél ahol az istálGyulladási tartomány % 6-12 5-15 5-15 4-80 lók átalakításra kerültek, továbbra is a Elméleti levegõ 5,7 9,5 9,5 2,4 szükséglet m3/m3 már meglévõ hígtrágya tározóba tervezik a képzõdött sertés hígtrágya át-

22



A két rendszer hibridizálását nem ajánljuk senkinek, mivel nemcsak az üzemeltetésében, hanem a technológiai rendszerében is teljesen más a két biogáz üzemtípus. A biogáz a földi élettel egyidõs. A bomló növényi maradványokból a víz alatt biogáz képzõdött, mely ha meggyulladt, a víz felszínén kékes lánggal égett, ezért lidérc fénynek is hívták az õslakosok. Új energiát csak a fotoszintézisre képes élõ szervezetek tudnak elõállítani, a nap sugárzó energiájának felhasználásával. A biogáz egy kevert gáz, mely az éghetõ metánon kívül, 35-40% CO2 és egyéb értékcsökkentõ káros gázokat is tartalmaz. A biogáz önmagában a többi éghetõ gázhoz hasonlóan nem ég, csak a levegõvel keveredve, ha a biogáz arány eléri a 6-12%-ot, és a gyújtó forrás legalább 700 oC-os. A nyírbátori biogáz üzemet a Bátorcoop cégcsoporthoz tartozó Bátortrade Kft építette. A vállalatcsoport tevékenységei: – 3000 ha növénytermesztés, – 5000 ha integrációs termeltetés, – 9 millió liter tejtermelés, – 3-3,5 millió db brojlercsirke nevelés, – 10 millió db brojlercsirke feldolgozás, – Biogáz üzem.

2. ábra A rendelkezésre álló alapanyag összetétele

hat db 10 000 m3-es fóliával kibélelt átmeneti tározóban gyûjtjük és tároljuk a biotrágyát és a tisztított szennyvizet. A nyírbátori biogáz üzemben, mivel vegyes alapanyagot használunk fel, ezért a mezofil és termofil fermentorokat egymás után üzemeltetjük, így tökéletesebb a szervesanyag lebomlás.

3. ábra A biogáz termelés folyamata 1. ábra A nyírbátori biogáz üzem elrendezési rajza fejlesztés elõtt

A nyírbátori biogáz üzemben jelenleg 110 000 m3 vegyes alapanyagot dolgozunk fel, mely 85%-a növénytermesztési és állattenyésztési hulladékból tevõdik össze. A rendelkezésre álló fermentor kapacitás 17 000 m3, melyben naponta 2025 000 m3, 60-65%-os metán tartalmú biogázt állítunk elõ. A termelt biogáz egy részét közvetlenül tüzelésre használjuk a baromfifeldolgozóban és más üzemeinkben, míg a nagyobb részébõl villamos energiát állítunk elõ a 2 500 kW kapacitású blokkfûtõ kiserõmûben, mely 4 db gázmotorból áll. A biogáz gyártás mellékterméke évente 100 000 t biotrágya, melyet a biogáz üzem mellet lévõ szántóföldön, tápanyag utánpótlásra hasznosítjuk. A szántóföldi hasznosítás csak az év meghatározott idõszakaiban végezhetõ, ezért a tiltott idõszakokban, a


A kérõdzõ állatok összetett gyomrában élõ és dolgozó mikroszervezetek hasonlóan tevékenykednek, mint a fermentorokban lévõ baktériumok. A takarmányozás során is a bendõben és a bélrendszerben élõ mikroorganizmusokat tápláljuk, és attól függ a termelése az állatnak, hogy milyen összetételû és mennyiségû tápanyagot tudunk bevinni a bendõ térfogatba egységnyi idõ alatt és milyen annak a lebomlási ideje. A biogáz üzembe kerülõ alapanyagokat, a napi feladási igényeknek megfelelõen, a két keverõ tartályban készítjük elõ felváltva, majd négyóránként szivattyúval beadagoljuk a mezofil fermentorokba, melyekbõl gravitációsan halad tovább a termofilon keresztül, a hígtrágya a tározókba. A fermentorokban a jó mikrobiológiai feltételek eléréséhez állandó hõmérsékletre, oxigénmentességre, fénymentes környezetre, folyamatos keverésre és jó tápanyag ellátásra van szükség.


23

4. ábra A nyírbátori biogázüzem elrendezési rajza fejlesztés után

A fejlesztés fõ célja a biogáz termelés feltételeinek optimalizálása, a keletkezõ többlet állati és növényi melléktermékek, hulladékok feldolgozásához a többletkapacitás biztosítása és az alapkutatásokhoz szükséges gyakorlati kutatási feltételek megteremtése. A jelenlegi összetételû biogáz üzemekben a termofil fermentorokból dugulás esetén még mindig kikerül annyi szerves anyag, mely a hígtrágya tárolókban tovább bomlik és az állati eredetû alapanyag miatt idõszakos szaghatást okoz, ezért úgy döntöttünk hogy a megnövelt mezofil és termofil kapacitás mellett három darab hígtrágya tározóból zárt fermentorszerû tárolóteret alakítunk ki és utófermentorként mûködtetjük mezofil hõmérsékleti tartományban. Az elsõ hígtrágya tárolót már korábban a baromfi feldolgozóból kikerülõ szennyvíz tisztítására biológiai szennyvíztisztítóvá alakítottuk, melybõl a tisztított víz a nyílt csatornába vagy a külsõ tározókba kerül, a szennyvíziszap pedig bekerül a biogáz üzembe alapanyagként. A három fermentorszerûen mûködõ tárolóban teljessé válik a szerves anyag lebomlása, visszahûl a 55 oC fokos hígtrágya zárt térben 35-38 oC fokra és utána gravitációs úton bekerül egy zárt térben lévõ átemelõ aknába. Az átemelõ aknából szivattyúval átemeljük a szeparátorokra a hígtrágyát, ahonnan a hígfázis az újonnan épített átmeneti trágya tárolóba kerül, a szilárd fázis pedig vagy a hígtrágya tároló mellett lévõ szárító üzembe, vagy az átemelõ tartály mellett kialakított komposztálóba. A szárított és komposztált anyag alomként visszakerül a recepturába és mint hidrolizált cellulóz növeli a biogáz alapanyagának széntartalmát. Az átmeneti tározóból a hígtrágya vagy gravitációs úton a közeli, vagy szivattyúval a távolabb lévõ 10 000 m3-es tározókba kerül elhelyezésre. A 4 db, egyenként 2 500 m3-es hígtrágya tározó kapacitása nem felelt meg a jogszabályban elõírt ideig történõ hígtrágya tárolásra és az elõbb említett okok miatt szagha-

24


tásokat is okozott, emiatt úgy döntöttünk, hogy az öntözendõ terület közelében 10 000 m3-es hígtrágya tározókat építünk. A több mint 60 000 m3-es hígtrágya tároló kapacitás lehetõvé teszi a közel féléves tárolást és az optimális idõben történõ öntözést. A biológiailag tisztított szennyvizet a biotrágya hígítására használjuk, mely lehetõvé tenné a lombtrágyaszerû állományöntözést is, hisz a biotrágyában a makroelemeken kívül számos növekedést és szárazságtûrést segítõ enzim és hormon is található. Makádi Mariannával, a Debreceni Egyetem ATC nyíregyházi Kutató Központ egyik kutatójának vezetésével, több éves kísérlettet folytattunk kis parcellás és szántóföldi területeken. A fermentlével való kísérletek során silókukorica jelzõnövényt használtunk. Kísérletünkben 9 kezelés volt: kontroll, víz, fermentlé, valamint 10-20-30 tonna/ha bentonittal kezelt talajon alkalmazott víz és fermentlé keveréke. A bentonitot vetés elõtt juttattuk ki a talajba, a fermentlé nagy víztartalma miatt, összehasonlításként a fermentlével azonos mennyiségû vízzel is kezeltük a növényeket. A fermentlé kezelés 24,47%-kal növelte a silókukorica termését. A silókukorica beltartalmi mutatóira is jó hatással volt a fermentlé kezelés. Kísérletünk során biogáz üzemi fermentlé és talajlakó baktérium oldat együttes hatását is vizsgáltuk másodvetésû silókukorica tesztnövény hozamára és a talaj biológiai változásának hatására. Kísérleteinkben a fermentlé pozitív hatását tapasztaltuk, mind a termés mennyiségére, mind a beltartalomra vonatkozóan. A jelenlegi törvényi szabályozás a fermentlét hígtrágyaként kezeli, hisz egyedisége miatt nincs megfelelõ kategória a vonatkozó rendeletekben. Ez azt jelenti, hogy jelenleg csak érvényes engedély alapján juttatható ki a fermentlé a termõföldre az adott növény tápanyag igénye szerint számított éves mennyiségben egyszerre, majd a terület beszántásra kerül. Ez több szempontból is problémát okozhat. Egyrészt a nagy mennyiségben kijutatott tápanyagot a növény nem tudja felvenni, a felesleg pedig a talajvízbe mosódhat. Másrészt a tápanyag nem akkor áll a növény rendelkezésére, mikor annak arra szüksége lenne. Harmadrészt a fermentlével jelentõs mennyiségû vizet is kijutattunk, ami aszályos idõszakban – különösen a jelen munkában vizsgált homoktalajokon – a növény túlélését jó termését eredményezheti. Negyedrészt az általunk vizsgált növények jelentõs része jobb csírázást mutatott, ha kis menynyiségû fermentlével kezeltük. A kísérletek során elért termések is azt mutatják, hogy a növénytõl függõen a 2-3 részben történõ kijuttatás a kedvezõ, kivételt képez a napraforgó, melyet nagyon érzékenynek találtunk.


A tápanyag utánpótlás során a gazdasági szempontok sem elhanyagolhatók. Számításunk szerint 1 ha terület egyszeri mûtrágyázási költsége 40-50 ezer forint. Az általunk alkalmazott fermentlé mennyiség 1 ha-ra történõ kijuttatásának költsége nyomócsövön keresztül öntözõdobbal kb. 9-10 ezer forint egy alkalommal, ezért 2-3 alkalom 30 ezer forint költséggel megoldható. Ezek alapján jó esélyt látunk a mûtrágya fermentlével történõ kiváltására. Az eddigi eredmények alapján az a véleményünk, hogy a fermentlé beváltja a hozzá fûzött reményéket és alkalmas a gazdaság tápanyag utánpótlásának biztosítására. Az eredményekbõl megállapítottuk, hogy a fermentlé képes stimulálni a talajban lévõ mikroorganizmusok számát, a talaj eredeti mikrobapopulációjának aktivitását, melyhez a kezelés során kijutatott tápanyagok indirekt módon is hozzájárulnak. Az alkalmazott kezelések ezért eredményesen illeszthetõk a fenntartható mezõgazdasági gyakorlattal, különösen az alacsony humusztartalmú homoktalajokon. A kedvezõ kísérleti eredmények alapján javasoljuk a fermentlé öntözését vegetációs idõben is és ennek a kedvezõ szabályozásában bízva megépítettünk egy talajlakó baktériumokat gyártó fermentációs üzemet, melyben jelenleg próbaüzemeltetést végzünk. A baktériumgyártó üzemhez megfelelõ sterilizáló feltételeket építettünk ki, emiatt a kész fermentlében csak a célirányosan szaporított baktérium populációk találhatók. A nitrogén megkötõ és a foszfort feltáró baktériumos oldatot tisztán vízzel hígítva, fermentléhez vagy komposzthoz adagolva használjuk. A termék engedélyezése után tervezzük a széleskörû forgalmazását is. A mezõgazdasági és élelmiszer hulladékokat is feldolgozó biogáz üzemekben általában több energia termelõdik, mint amennyi felhasználható. A többletenergia ésszerû hasznosítása miatt szükség van a komplett ösztönzõ szabályozásra és a biogáz termelési rendszerekre. Nem lehet kiszámítható eredményességû biogáz termelést kialakítani a nagy energia szolgáltatók bevonása és érdekelté tétele nélkül. A magyarországi nagyüzemi állattartó telepek mérete, az egyéb termelési alapok nagysága és az alacsony átvételi árak miatt, 1 MW-nál nagyobb kapacitású üzemek építése indokolt. Olyan együttmûködésre van szükség a termelõk és szolgáltatók között, melyben elérhetõvé válik, külön beruházási költség nélkül, a rácsatlakozási lehetõség, a célirányos biogáz tisztítás, és megoszthatóvá válna a beruházás kockázata is. A megtermelt biogáz hasznosítási lehetõségei: – gázégõkkel történõ elégetéssel közvetlenül hõtermelésre, – gázmotorokban való felhasználással villamos és hõenergia termelésre,


– üzemanyagcellás berendezéssel elektromos áramtermelésre, – tisztítás után, a gázszolgáltató felé való értékesítésre. A legolcsóbb és leggazdaságosabb hasznosítás, ha közvetlenül hõtermelésre használjuk a biogázt, mivel a teljes értékû tisztítás nagyon drága, és a villamos energiává való átalakítás során képzõdõ hõenergia hasznosítása a legtöbb esetben nincs megoldva, ezért nagy az üzemi veszteség. Az üzemanyagcellás berendezések nagyon drágák és nem alkalmasak a nyers biogáznak tisztítás nélküli közvetlen hasznosítására, így versenyképtelenek a többi lehetõségekkel szemben. A mi üzemünkben termelt biogáz kisebb részét közvetlenül hõtermelésre, nagyobb részét (jelenleg 86%-át) villamos energia elõállítására használjuk.

5. ábra A biogázüzem energetikai folyamata

Az elmúlt évben a 20 000 m3-t meghaladta az átlagos napi biogáz termelésünk, melynek az átlagos metántartalma 62%-os volt. Egy m3 biogázból 2,1 kWh villamos energiát állítottunk elõ. Az átalakítás során termelt hõenergia nagy részét a baromfifeldolgozóban hasznosítjuk. Ez évben tervezzük a központban lévõ kazánok átállítását földgázfûtésrõl biogáz fûtésre A biogáz villamos energiára való átalakítás költsége 8,2 Ft-ba került kW-onként. 2. táblázat A VILLAMOS ENERGIA ÁTVÉTELI ÁRAI 2007 Ft/kWh

2008 Ft/kWh

Csúcsidõszakban

27,06

29,56

Völgyidõszakban

23,83

26,46

9,72

10,8

Mélyvölgy idõszakban

Az értékesített villamos energia ára mélyvölgy idõszakban alig haladja meg az átalakítás költségét, ezért mélyvölgy idõszakban csak egy 500 kW-os gázmotort üzemel-


25

tetünk. A gázmotorok fajlagos kihasználtsága emiatt 72%os volt 2007-ben. A magasabb átlagár elérése és a biogáz átalakítása során keletkezõ hõ nagyobb mértékû hasznosítása miatt ez évben tovább bõvítjük a gáztározó kapacitásunkat. Az új villamos energia törvény több pontja továbbra is hátrányosan érinti a biogáz fejlesztését termelését és forgalmazását. 3. táblázat AZ ÉRTÉKESÍTETT ÉS A KÖZÜZEMI FOGYASZTÓI ÁRAK értékesítési átlagárak

közüzemi fogyaszói árak

2004

18,30

18,91

2005. 10. 01-ig

19,50

23,78

2005. 10. 01-jétõl

23,00

23,78

2006. évi átlag

23,42

26,08

2007. évi átlag

23,73

28,39

2008. évi várható

26,00

36,00

Az új árszabás szerint az értékesített biogázból elõállított villamos energia árát 50%-kal haladja meg a vásárolt villamos energia ára, mely korábban maximum 10% volt. Mivel szigetüzembe ezeket a gázmotorokat nem szabad üzemeltetni, ezért a biogázból elõállított villamos energia saját üzemben való használat eredményességét jelentõsen

rontja a teljesítmény lekötés többlet költsége. További problémát jelent a kötelezõ jelentéshez képest az 5%-on belüli megfelelés azon üzemeknek, ahol saját felhasználás is van, mivel a saját felhasználás és a biogáz termelés változása nagyobb, mint 5%. Az új villamos energia törvény szétválasztotta a villamos energia árát és a szolgáltatás költségét. A villamos energia ára 22-28 Ft/kW között változik a fogyasztás nagyságától függõen. Az energiaszolgáltatás díja 40-50%-a lehet a villamos energia árának. A saját gazdaságunk központjában 1 000 kW villamosenergia lekötés mellett, 25 Ft/kWh a villamos energia árra és 12,5 Ft/kWh a szolgáltatás díja. Egy mezõgazdasági alapanyagra és hulladékra épülõ kis biogázüzem nem rendelkezik annyi bevétellel, hogy minden feltételt kiépítsen, hisz elsõsorban környezetvédelmi okokból építik meg az üzemet, és nem mindenáron a nyereségtermelés miatt. A hulladék feldolgozásra épített biogáz üzemek az egyedüli olyan megújuló energiaforrások, ahol biztosan több energia termelõdik, mint amennyi a termeléséhez szükséges és közben komoly környezetvédelmi feladatokat is ellátnak, ezért megérné, ha egyedileg és ösztönzõen lenne szabályozva, mint ahogy számos országban csinálják. A biogáz termelés csak akkor versenyképes a hagyományos energiahordozókkal szemben, ha komplex elõnyeivel együtt vesszük figyelembe, és a társadalom számára nyújtott elõnyökkel arányosan támogatjuk, ellenkezõ esetben könynyen lehet, hogy a magas fajlagos költséggel megépített üzemek veszteség miatt állni fognak. DR. PETIS MIHÁLY ELNÖK–IGAZGATÓ

NYÍRBÁTOR

MAG-TECH BT. Vetõmag- és szemestermény tisztító technológiák szállítása, tervezése, kivitelezése – WESTRUP magtisztító gépek képviselet – NEWLONG zsákszájvarrók forgalmazása, szervizelése – Vetõmag mintavételi, magvizsgálati eszközök, mérlegek – Magtisztító gépalkatrészek – Perforált lemezek, keretezett rosták gyártása, forgalmazása – Göngyölegek, mintazacskók, segédanyagok 1114 Budapest, Fadrusz u. 12. Tel.: (1)209-6886, Fax: (1)466-6359 E-mail: [email protected] Mobil: Solti Jenõ (30) 952-3453, Mészáros István (30) 940-7803

26



Fokozott széndioxid felvételt szolgáló biomassza elõállítása felszín alatti szennyvizes öntözéssel „Sem házad udvarából, Sem községedbõl, úgy vármegyédbõl Egy csepp vizet Ki ne engedj!” Beszédes József

Beszédes József a reformkor kiváló vízügyi szakembere (egyébiránt az MTA elsõ mérnökvégzettségû tagja) szólította fel, az akkor még fõleg extenzív gazdálkodást folytatókat, a vízzel történõ bánás ily módjára. Ennek jelentõségét az idõben talán alig-alig érzékelték vagy kevesekhez jutott el, mivel az akkori termelés esetén a nagy többség számára a nélkülözések a mindennapokban megszokottá vagy kötelezõen elfogadottá váltak. A társadalmi kiszolgáltatottságot részben ellensúlyozta a hitbõl származó tûrési kötelezettség, illetve az amúgy sem nagy változások korlátozottsága. Ugyanakkor a soksok tapasztalat, a lehetõségek kihasználásának tisztán látása segítségül volt a megélhetés javításához. Ez annyiban volt elõnyös, hogy a technika állandósultsága mellett a természethez történõ igazodás mássá tette az emberek gondolkodását. Napjainkra lényegesen megváltoztak a feltételek és a lehetõségek. A rendelkezésre álló eszközök sokfélesége hozzásegít az elképzelések, de leginkább a döntéshozók elhatározásának megvalósításához. Sajnos, a vízzel való bánásmód kialakulásához mindig egy-egy Mohácsra van szükségünk. Pedig a képlet igen egyszerû. Medence-élõ, illetve mocsárlakó emberek vagyunk. A víz bennünket kétszeresen terhel. Bõség esetén ellep, hiány esetén kiszikkasztja vérünk. A szélsõséges állapotok kivédésekor figyelembe kell venni a társadalmi változásokat, valamint a magasabb életszínvonal elérésébõl származó igények (követelmények) stabilizálását. A világban tapasztalható jelenségek közül az urbanizáció, az a gazdasági-társadalmi fejlõdés elkerülhetetlennek látszó terhelõ folyamata. Az agglomerációk fejlõdése (a


szó mennyiségi értelmében) olyan méreteket öltött a világban az elmúlt 50-100 évben, mely hatalmas tömegeket, ipart és szolgáltatásokat koncentráló területeket, azaz nagy- és még nagyobb városok kialakulását eredményezte, azok minden elõnyével és hátrányával együtt. Míg 1800ban a Föld lakosságának csak egy százaléka élt városokban, az ipari forradalom és a gazdasági fejlõdés következtében kialakult agglomerációk egyre nagyobb tömegeket vonzottak (vagy a körülmények kényszerítették õket oda), így 1970-re ez az arány már elérte a 30%-ot, 2002-re a 48%-ot és 2030-ra 60% várható. A növekvõ városok szoros kötõdése a víz jelenlétéhez természetes, hiszen lakosai számára alapvetõ szükségletként jelentkezik a mindennapi élethez és a termelési célok megvalósításához egyaránt. A vezetékes vízellátás terjedésével megnövekedett vízfelhasználás egyenes következménye a településeken nagy mennyiségben keletkezõ szennyvíz, amely a szakszerû elvezetés és a szükséges tisztítás hiányában az ember egészségét, gazdasági tevékenységét és a környezetet egyaránt veszélyezteti. A szennyvízelvezetés igénye mindenki számára természetes, de az érdekfelismerés gyakran csak „az én területemet ne érje” látható gondolkodásig jut el. Az ebbõl adódó, gyakorlatban elterjedt átmeneti megoldások (szakszerûtlen derítõk, ún. emésztõk, felhagyott kutakba vagy felszíni vizekbe történõ bevezetése) a talaj, a talajvíz, a tavak és a vízfolyások elszennyezõdését, illetve talajvízdombok kialakulását okozzák, ami bár idõben jelentõs késleltetéssel ugyan, de nagy veszélyt jelent a vízellátáshoz szükséges felszín alatti mélyebb rétegek vízkészletére is. A felszíni vizek minõsége azonban a szennyezések felszámolásával eredményesen befolyásolható, addig a felszín alatti vízbázis elszennyezése annak hosszú távú elveszítését jelentheti. A vízzel kapcsolatos szemléletváltás sokat hangoztatott szükségessége a városi vízgazdálkodásban is napirenden van. A fejlett világ, illetve a hagyományos infrastruktúrával rendelkezõ városlakók nem utasíthatják el a felelõsséget a csapadék- és a szennyvíz „elhelyezése” kapcsán és az új paradigmának el kell ismernie, hogy a „szennyvíz” egyben „készlet” is. A legutóbbi idõkben a következõ tényezõk hoztak alapvetõ változásokat a szennyvizek hasznosítása terén: – a fenntartható fejlõdés koncepciójának elterjedése, – az ökológiai szemlélet térnyerése, – az elfolyó vizek befogadóra gyakorolt terhelõ hatásának felismerése,


27

– a hálózat, a szennyvíztelep és a befogadó egységes kezelése, – a számítástechnikai eszközök és az analitikai módszerek folyamatos fejlõdése, – az EU Víz Keretirányelvvel összhangban a vízgyûjtõszemlélet elterjedése. Vigyázni kell a készletekre. Nem szabad a vizet egyoldalúan kezelni. Mirõl van szó? A földgömbnek a ráktérítõtõl északra és a baktérítõtõl délre esõ részein – az évek többségében – ma még van annyi víz, amely az átlagos termeléshez, az elegendõ táplálék megtermeléséhez szükséges. A két határvonal közötti területen már sokkalta nehezebbek a feltételek. Vagyis a mérsékelt égövben a természeti környezettõl vesszük el a vizet és nem gondoskodunk a többszörös hasznosításról, ezzel szemben az „egyenlítõ közeliek” más stratégiára kényszerülnek. Jellemzõ példa Izrael esete, ahol a nagyvárosok szennyvízét mély tározókban helyezik el és azok partja mentén csápos kutak gyûjtik a talaj által szûrt vizet és juttatják a Negev sivatagba, ahol víztakarékosan öntözik a növényeket. Azok persze párologtatnak és a meleg levegõ feláramlása révén kerül a természetes víz körforgásába. Van-e Magyarországnak olyan területe ahol ez megvalósítható? Igen, az egész országban. Különösen az Európai Unió által javasoltan a megújuló erõforrásokból nyerhetõ energiát meg kell ötszörözni, illetve hatszorozni. Ezért a tisztított szennyvizek mielõbbi hasznosítása elengedhetetlenné válik. Ennek révén biztonságossá válik a biomassza ilyen célú elõállítása, akár energiafû vagy erdõ, akár a követlen fogyasztásra nem kerülõ mezõgazdasági termékek (pl. vetõmag vagy borszõlõ) elõállítása esetén. Az állandó zöldfelület CO2 felvétele révén javulnak az élettér feltételei, így a biomassza növekvõ elõállítása révén többszörös környezetvédelmi és erõforrás hasznosítási feladatot valósítunk meg. A TISZTÍTOTT SZENNYVÍZ ÖNTÖZÉSES HASZNOSÍTÁSA BIOMASSZA ELÕÁLLÍTÁSÁRA Szennyvíz-elhelyezés – kiegészítõ tápanyag-eltávolítás A szennyvíz, illetve a tisztított szennyvíz mezõgazdasági jellegû felhasználása nagyszerû lehetõségeket teremt az egyébként a környezetet károsan terhelõ tápanyagok hasznosítására. A hulladékkezelés egészséges technológiáinak bevezetését és alkalmazását nemcsak a környezet fokozott védelme, hanem a fenntartható fejlõdés igénye is sürgeti. Az európai uniós tagállamok egyelõre inkább a gyorsabb önkéntes, mint a lassabb rendelkezéses utat választják a környezetbarát technológiák meghonosítására, piaci alapon támogatva az erre vállalkozó cégeket. Hazánk adottságai révén a „hulladékgazdálkodás” lokális alapjai teremthetõk meg leghatékonyabban.

28


A szennyvíz kezelése során keletkezõ végtermékek, így a szennyvíziszap és a tisztított szennyvíz elhelyezését egyaránt meg lehet oldani mezõgazdasági termelõ tevékenységeken keresztül. A támogatási rendszer kialakulásával a termelõk részére és a szennyvízhasznosítás tekintetében is vonzó alternatíva lehet az energianövények vagy egyéb speciális hasznosítású növények termesztése. Szerves trágya, komposzt és szennyvíz termõtalajokba juttatása nemcsak akkor célszerû, ha az gazdaságos, hanem elõnyös akkor is, ha a káros anyagok nem veszélyeztetik az élõvizeket. A hasznosítás érdekében a nehézfémek, valamint a nehezen lebomló szerves anyagok (poliklórozott bifenilek, dibenzo-dioxin stb.) csak a megengedett határérték alatti mennyiségben lehetnek jelen. . Értelemszerûen elemezni kell magát a szennyvíziszappal trágyázni kívánt talajt is. Használata csak akkor engedélyezett, ha nincsenek káros hatásokra utaló anyagok. A jelenlegi elõírások szerint legföljebb 15 t/ha (34% szárazanyag) adaggal történhet a tápanyag-utánpótlás; gabonafélék alá fele ennyi mennyiség adagolható. A talajkímélõ és egyenletes kijuttatás alapkövetelmény. Szennyvíziszappal nem trágyázható a legelõ, a zöldségfélék és lágyszárú gyümölcstermõ növények területe (a gyümölcsfa-ültetvények kivételével); a takarmánynövényeké csak akkor, ha a kijuttatás után legalább 3 hétig nem kaszálják az állományt. Ellenben az energianövények (biomassza-produkció) szennyvízzel történõ öntözésének, vagy a szennyvíziszappal való trágyázásának nincsenek jelentõs korlátai. A biomassza különbözõ formáit (fa, fahulladék, kóró, szárított trágya) az ember õsidõk óta használja tüzelésre, fûtésre. A fatüzelés lassú reneszánsza mellett napjainkban más biomassza eredetû nyersanyagokat is felhasználnak energianyerésre. A keményítõ, és a fahulladék aerob erjesztésével, ún. bioetanolhoz, biometanolhoz, növényi olajok kémiai átalakításával (észteresítés) biodízelhez lehet jutni. Ezek tisztán vagy benzinhez, illetve dízelolajhoz keverve belsõégésû motorok meghajtására alkalmasak. Szennyvíziszapból, hígtrágyából anaerob erjesztéssel biogáz állítható elõ, hõ- és áramtermelés céljára. A mezõgazdaságnak nemcsak arra kell törekednie, hogy energiaszükségletének minél nagyobb hányadát fedezze saját forrásból, hanem arra is, hogy az ipar számára minél több, a kõolaj alapú nyersanyagok helyébe állítható terméket állítson elõ, és hogy a mûködésekor keletkezõ másodlagos biomasszát és az elsõdleges biomassza melléktermékeit minél nagyobb mennyiségben juttassa viszsza a biológiai körforgásba (reciklizálás). Az ideális energianövény jellemzõit, illetve a teljesség igénye nélkül a választható, és hazánkban sikerrel termeszthetõ változatokat a következõkben foglaltuk össze: – nagy szárazanyag tartalom, betakarításkor tüzelésre alkalmasság,


– évelõ, sarjadzó típus, – a napenergia hatékony átalakítása biomasszává (C4 fotoszintézis), – jó betegség-ellenállóság, – jó víz- és nitrogénhasznosítás, – az elméletileg elérhetõ szárazanyag-produkció (C3-as növény esetén: 33 t/ha/év, míg a C4-eseknél: 55 t/ha/év). Utóbbi értékeket a jelenleg termesztett gazdasági növények vagy az erdei fafajok csak megközelítik, ezért szükség van olyan új növényekre, amelyek a követelményeket jobban kielégítik mérsékeltövi körülmények között is, vagy amelyek különleges minõségû terméket állítanak elõ. Vizsgálandó szempontok: – Szennyvíztelepek országos elhelyezkedése (kataszter készítése). – Szennyvíztisztítási technológiák. – Szennyvíztelepek havonkénti kibocsátása. – Öntözéses hasznosítás. – A telepek közelében található mezõgazdasági területek: elhelyezkedése, területi kiterjedése, termesztési potenciáljuk. – A termelhetõ növények piaci elhelyezhetõsége, illetve a hozzá csatolható marketing. – A felmérés és ábrázolás térinformatikai módszerrel történne. A TELEPÜLÉSI SZENNYVIZEK ALTALAJÖNTÖZÉSES HASZNOSÍTÁSA A téma aktualitása, jelentõsége A bármilyen módon gyûjtött szennyvíz megfelelõ mértékû tisztításáról mesterséges vagy természetes módon gondoskodni kell. A természetes tisztítás lényege, hogy a tisztulás a természetben meglévõ erõforrások felhasználásával megy végbe. A szárazföldi és a vízi ökoszisztémák – bár némiképp eltérõ módon és mértékben – egyaránt képesek ennek a folyamatnak a „megvalósítására”. Bár az ilyen jellegû mechanizmus leghatékonyabban a szárazföldi ökoszisztémákban érvényesül, a növény-talaj rendszerekben a lebontás túlnyomórészt a talajban, mint élõ szûrõrendszerben megy végbe fizikai, kémiai és biológiai folyamatok együttes hatásaként. Nagy elõnye e rendszereknek, hogy döntõen a Nap sugárzó energiájának felhasználásával mûködnek, kímélve a Föld amúgy is fogyóban lévõ energiakészleteit, továbbá a folyamat eredményeként költségcsökkentõ, gazdasági hasznot jelentõ új termék keletkezik. A szennyvíziszap ártalommentes elhelyezése, illetve hasznosítása is fõleg a növény–talaj rendszerekben valósítható meg biztonságosan.


A fenntartható fejlõdés célkitûzései, valamint az EU Víz Keretirányelvében megfogalmazott elõírásai is a fejlõdés irányát a települési szennyvizek, szennyvíziszapok, mezõgazdasági felhasználásának korszerûsítésében kívánják megvalósítani. A keletkezõ szennyvizek még hatékonyabb felhasználása öntözéssel történhet. Faültetvények öntözésekor a talaj természetes tisztítóképességének kihasználásával a szennyvizek ártalommentes, biztonságos elhelyezését szolgálják az alábbi technológiai változatok: – Nagyterhelésû faültetvényes felszíni szûrõmezõs elhelyezés esetén a víz egyenletes szétosztása a fasorok között kialakított öntözõbarázdák segítségével történik. A kijuttatott szennyvíz egy része elpárolog, a másik része a talajban végbemenõ tisztulási folyamat után mélyebb rétegekbe, esetenként a talajvízbe szivárog. A technológia olyan kistelepüléseken alkalmazható, ahol a talajvízszint mélyen van, és a szennyvíz elhelyezésére nagy terület áll rendelkezésre. – Faültetvényes talajcsövezett megoldás során a kellõen elõtisztított szennyvizet ún. dréncsövekben osztjuk szét, megfelelõ hidraulikai feltételek között. Így a szennyvíz meleg idõben is szagmentes marad és a mélyebb gyökerezést elõsegíti. Az ipari szennyvizeket minden esetben egyedileg kell elbírálni, figyelemmel arra, hogy a bennük levõ toxikus anyagok kellõ elõtisztítás nélkül a mezõgazdasági felhasználást nem korlátozzák-e. A rendszerek hibája, hogy némelyiknek folytonos üzemeltetése nem megoldható, valamint a kellemetlen szagok miatt tájolásuk, létesítésük helye szigorú elõírásokhoz kötött. A környezetkímélõ „faültetvényes talajcsövezett” megoldás szagmentes, míg a többinek a hibája a szagszennyezés mellet az, hogy az árokhálózaton szétosztott tápanyagban gazdag víz hatásaként a fák gyökere nem hatol elég mélyre és a nagyobb erejû szél súlyos károkat okozhat az ültetvényben. Célkitûzés A kutatás (elsõdlegesen a vízben szegény területeken kiemelten a hátrányos helyzetû, nélkülözést is megélõ Duna–Tisza közén) célja fás (erdõ és szõlõ) ültetvény telepítése városi szennyvizek hasznosításával. Olyan új felszín alatti öntözéses szennyvíz-hasznosítási rendszer kialakítása, melynek lényege, hogy a tápanyagban gazdag vizet az igényeknek megfelelõen juttatjuk el a növények gyökeréhez. Ezzel kiküszöbölhetõk a kellemetlen szagokból származó telepítési problémák, valamint a dréncsövek megfelelõ mélységbe helyezésével szabályozható a fák gyökérzetének az elhelyezkedése, kiküszöbölve a sekély gyökerezésbõl adódó kidõléseket.


29

A nyomás alatt lévõ öntözõhálózat közvetlenül a fák gyökeréhez juttatná el a tápanyagokat, ezáltal intenzív biomassza elõállítás történne. A feladat megoldása során szennyvíz hasznosítási eljárás kerülne bevezetésre, mely a jövõben állattartó telepeken keletkezett hígtrágyák elhelyezési, felhasználási problémáira is megoldást nyújt.

– Szagmentes szennyvíz elhelyezési lehetõség, ezáltal a termelési módok elterjedése várható. – Intenzív növekedésû, nagy mennyiségû és jó minõségû faalapanyag vagy szõlõ elõállítása. – A telepített növényzet megköti a levegõbe kerülõ széndioxidot, oxigént termel, és egyfajta biológiai szûrõként tisztítja a települések levegõjét.

Módszerek Megvalósítási technológia – A vízadagoknak a növényzetre gyakorolt hatásának vizsgálata. – A gyökérzet alakulása (milyen mértékben növi be a dréncsöveket a perforációk mentén). – Résnyitásos (technológiai) elhelyezés, valamint kavicsszûrõs elhelyezés segítségével összehasonlító elemzést végeznénk: normál dréncsöves rendszerre, egyszeres szûrõ réteggel bevont rendszerre.

A feladat végrehajtásában közremûködõk Magyarországi partnerek – MTA Mg-i Vízgazdálkodási Bizottság – Kecskeméti Fõiskola – MTA Regionális Kutatások Központja – Szent István Egyetem – Halászati és Öntözési Kutatóintézet – MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet – Erdészeti Tudományos Intézet – Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Debreceni Egyetem – WWF-Magyarország – Szakértõi munkacsoport (Kft-k és egyéni vállalkozók)

A nedvesedési profilok vizsgálata Az optimális vízellátás kialakítása érdekében szükséges a csõvezeték menti nedvesedési profilok alakulásának elemzése. A várható eredmények – Olyan szennyvíz-öntözési technika és eljárás kidolgozása, amely megoldást biztosít a társadalom számára a környezetszennyezõ anyagok környezetbarát hasznosítására.

DR. BARANYI BÉLA Az észak-alföldi régió bemutatása . . . . . . . . . . . . .B2–B3 DR. NAGY JÁNOS Elõszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3

TA RTA L O M

DR. OLÁH ISTVÁN Nemzetközi agrárpiaci kilátások 2008 DR. NAGY JÁNOS – GÓCZI ISTVÁN – DR. SINÓROS-SZABÓ BOTOND Az erõmû-hulladékhõ hasznosításának fejlesztési irányai Magyarország keleti háromhatár szegletében . . . . . . . . .5 DR. NAGY JÁNOS A biomassza-hasznosítás lehetõségei és képessége Magyarország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11 GÓCZI ISTVÁN A napraforgó; a magyar biodízel alapanyaga . . . . . . . .15 DR. PETIS MIHÁLY Új irányzatok a biogáz termelésben és hasznosításban .21 DR. LIGETVÁRI FERENC Fokozott széndioxid felvételt szolgáló biomassza elõállítása felszín alatti szennyvizes öntözéssel . . . . . . . . . . . . .27

30


Külföldi partnerek – Nyitrai Egyetem (Szlovákia) – Temesvári Egyetem (Románia) PROF. DR. LIGETVÁRI FERENC MTA DOKTORA, MTA MEZÕGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI BIZOTTSÁG ELNÖKE

DR. BARANYI BÉLA – DR. BALCSÓK ISTVÁN – KONCZ GÁBOR – NAGYNÉ DEMETER DÓRA A kombinált ciklusú hõerõmûvi-hulladékhõ hasznosításának térszerkezeti dimenziói, egy modelltérség példáján .31 DR. NAGY JÁNOS – GÓCZI ISTVÁN – DR. SINÓROS-SZABÓ BOTOND A bioenergia elõállítás komplex rendszere . . . . . . . . . .40 GAZDA LÁSZLÓ Utószó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .45 DR.

HAJDU EDIT A 90 éves Dr. Csizmazia Darab József köszöntése . . . .46

VANCSURA JÓZSEF Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) . . . . . . . . . . . . .48 A „Pannon búza” védjegy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .49 DR. OLÁH ISTVÁN Nagy János: Kukoricatermesztés . . . . . . . . . . . . . . . . .51 VETMA KHT – MAG SZAKFOLYÓIRAT SZAKÉRTÕI CSOPORTJA „A védjegye a névjegye!” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .51

GARAY TÓTH JÁNOS A Gábor Dénes-díjról... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .52


A kombinált ciklusú hõerõmûvi-hulladékhõ hasznosításának térszerkezeti dimenziói, egy modelltérség példáján* A közeljövõben Nyírtasson megvalósuló kombinált ciklusú hõerõmû hulladék-hõjének hasznosítása céljából létesítendõ üvegházak, szárító üzemek és temperált vizû halnevelõ medencék, valamint az ezekben elõállított termékek feldolgozásához és tárolásához szükséges létesítmények és egyéb logisztikai jellegû fejlesztések jelentõs gazdasági–társadalmi hatást fejthetnek ki a beruházás szûkebb és tágabb környezetében, mindenekelõtt a Baktalórántházi kistérségben, egyes esetekben azon túlmenõen. Mindenfajta fejlesztési elképzelés megtervezésekor és megvalósítása1. ábra kor számításba kell venni, hogy a A hátrányos és leghátrányosabb helyzetû kistérségek és települések elhelyezkedése kombinált ciklusú hõerõmûnek ottMagyarországon hont adó modelltérség az ország 48 (Forrás: A 64/2004. (IV. 15.) Kormányrendelet alapján szerk. MTA RKK ATI Debreceni Osztály) leghátrányosabb helyzetû kistérségeinek területén – amelyek közé a komplexum az innovációk adaptációja, illetve keletkezéséBaktalórántházi kistérség és további hét Szabolcsnek ösztönzése mellett kiterjedt beszállítói hálózata és kapSzatmár-Bereg megyei kistérség is tartozik – kiemelkedõ csolatrendszere révén az új technológiák, módszerek és jelentõsége van a nagyszámú munkaerõt foglalkoztató, eszközök elterjesztésében is szerepet játszik majd a térségilletve a helyi a helyi gazdaságszerkezetet diverzifikáló ben. Az erõmûben elõállított energia és az arra alapozott beruházásoknak (1. ábra). A 2400 MW névleges kapacimagas technológiai színvonalú kertészeti kultúrák tertású kombinált ciklusú hõerõmû és az ahhoz kapcsolódó mesztése révén csökken hazánk importfüggõsége, miköztovábbi fejlesztések öszszesen mintegy 2 000 fõ foglalben új exportpiacokat is teremt. koztatását biztosítják, a képzettségi struktúrát tekintve igen széles spektrumú munkalehetõségeket biztosítva. A A BERUHÁZÁS HATÁSTERÜLETE, beruházás jelentõségét jól jelzi, hogy az újonnan létrejöTÉRSZERKEZETI VISZONYOK võ munkahelyek száma meghaladja Záhony teljes foglalTöbblépcsõs hatásterület koztatotti létszámát. A beruházás nagyságrendjébõl és diverzifikáltságából A hulladékhõ hasznosításával növekszik az erõmû haadódóan annak számos, különbözõ erõsségû területi hatása tásfoka, a mezõgazdasági termelõk olcsón juthatnak hõlesz. A legkiterjedtebb hatásterület az erõmûtõl mintegy 250 energiához, miközben a létesítmény környezetterhelése is km-es körzeten belül helyezkedhet el, amelyen belül az elõcsökken. A beruházás volumene és újszerûsége nem csak a állított termékeknek erõs piacformáló szerepe lehet. A legtáközvetlen térségben teszi azt egyedivé, hanem közép-eurógabb hatókör határát így Magyarországon Budapest jelöli ki, pai összehasonlításban is, ezáltal a versenyképessége hoszészaki és keleti irányban pedig átlépi az ország határait és kiszabb távon is biztos alapokon nyugszik, köszönhetõen a terjed Kelet-Szlovákiára, Kárpátaljára és Északnyugat-Ertermelés a tervezhetõségének és biztonságosságának. A *

A tanulmány a Bioenergetikai Innovációs Klaszter létrehozása és K+F programok megvalósítása a biomassza hasznosítása területén címû, ún. BIOENKRF (2006–2009) kutatási program keretében készült, az MTA Regionális Kutatások Központja Debreceni Osztályán Baranyi Béla, az MTA doktora irányításával.



31

délyre. Természetesen a legintenzívebb kapcsolat az erõmû közvetlen környezetével alakul ki, a termelési körzet kiépítésére egy 10 km-es sugarú körön belül nyílik lehetõség, mintegy 8–10 község területén (2. ábra). A logisztikai feladatok ellátása egy 50 km-es sugarú körzetben valósulhat meg, amelybe Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szinte egésze beletartozik, köszönhetõen annak, hogy az erõmû a megye mértani központjának közelében helyezkedik majd el. A különbözõ közlekedési adottságok miatt a hatásterület kiterjedése erõsen módosulhat, a fõbb közlekedési útvonalak mentén 2. ábra megnyúlhat és kiterjedtebbé válhat, A komplexumhoz kapcsolódó termelési és logisztikai körzet határa míg a kevésbé elérhetõ területeken ke(Forrás: MTA RKK ATI Debreceni Osztály) vesebb pozitív hatással járhat a beruházás. Ki kell emelni a Záhony és A szatmári térség és Románia irányába a tervek szerint a Kisvárda közötti területen, Nyíregyházán és néhány kisebb Mátészalka és Csenger között megépülõ M49-es autóút biztelepülésen már jelenleg is rendelkezésre álló infrastruktútosít majd öszszeköttetést. A tervezett autóutak ugyan igen ra jelentõségét. Emellett a Szlovákia felé irányuló kapcsojelentõs elõrelépést jelentenek majd a kistérség elérhetõsége latok révén szerepet kaphat a szintén hátrányos helyzetû és térségi kapcsolatrendszere szempontjából, valamint az Bodrogköz területe, illetve Sátoraljaújhely, míg Debrecen erõmûkomplexum üzemeltetéséhez szükséges logisztikai a regionális reptere, valamint képzési és K+F bázisa miatt feladatok lebonyolítását is megkönnyítik majd, de önmaválik meghatározó térszerkezeti tényezõvé. gukban nem válthatják ki a meglévõ alacsonyabb rendû rekonstrukcióját és fejlesztését, különösen a beruházás közvetKutatási feladat: len környezetében. Emellett természetesen szükség lesz – A komplexum vonzáskörzetében elhelyezkedõ fogyaszolyan új útszakaszokra, amelyek a települések belterületérõl tópiac regionális sajátosságainak feltérképezése, az érelvezetik a megnövekedõ forgalmat. Fontos logisztikai feltékesítés szempontjából legoptimálisabb logisztikai adat az erõmû-komplexum dolgozóinak szállítása is, ami elcsomópontok meghatározása távolság, idõ és költségtésõsorban céges buszjáratok indításával oldható meg. nyezõk figyelembevételével. A vasútnak fontos szerepe kell, hogy legyen a jelentõs mennyiségû mezõgazdasági alapanyag mozgatásában, hiKÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA szen környezetkímélõbb megoldást kínál a közúti szállításA leendõ beruházás közvetlen közelében a Transzeurópai sal szemben. Ez egy iparvágánynak a becsatlakoztatásával Hálózat részét alkotó, nagy jelentõségû közlekedési folyosó valósulhat meg a Záhonyt Nyíregyházával és Debrecennel húzódik. A közúti és vasúti megközelíthetõség igen fontos összekötõ 100-as fõvonalhoz kapcsolódva, amely a régió szerepet kap a megfelelõ logisztikai rendszer kialakításában. meghatározó vasúti tengelye. Noha kisebb áteresztõképesA beruházás helyszíne a térség ütõerének számító 4. és a ségû, de alternatív megoldásként mindenképp számításba Nyíregyházától Vásárosnaményen át Beregyszász felé vezevehetõ a Nyíregyháza–Vásárosnamény közötti 116-os egytõ 41. számú fõútvonalak között helyezkedik el. A jövõt tevágányú, nem villamosított szárnyvonal, ami a komplekintve kedvezõ tényezõ, hogy a magyar autópálya-hálózat xumtól délre húzódik Baktalórántházát érintve. Ezáltal bõvítése érinti a kistérséget, ezáltal pedig jelentõs forgalmi erõsödhetne a Baktalórántházi és a Vásárosnaményi kistérterhelést vállalhat majd át a közúthálózattól, különösen peség logisztikai szerepköre. dig a már amúgy is túlterhelt 41-es fõúttól. Az M3-autópálya Nyíregyháza és az ukrán határ közötti szakaszának a megKutatási feladat: épülésével a Baktalórántházi kistérség is autópályához jut a – A jelenlegi úthálózat kihasználtságának és a komplejelenlegi tervek szerint 2015-ig. Az M3-as autóútként megxumhoz vezetõ bekötõ utak kiépítési lehetõségének épülõ szakasza Vásárosnaményt elhagyva ágazik ketté, s vizsgálata a rendelkezésre álló forgalmi adatok, az utak Barabásnál, illetve Záhonynál éri el a magyar-ukrán határt.

32



minõségére vonatkozó információk és a közlekedésfejlesztési koncepciók felhasználásával.

– A környezetileg érzékeny területek feltérképezése. Munkaerõ-piaci adottságok A foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok ismeretében túlzás nélkül kijelenthetõ, hogy a munkaerõ-piaci problémák a népesség teljes egészének mindennapjaira rányomják a bélyegüket mind a szûkebb, mind a tágabb térségben (3. ábra). A megye, illetve az északkeleti régió egésze hagyományosan népesség-kibocsátó terület, amiben más tényezõk mellett a helyi munkalehetõségek történelmi távlatokban is jellemzõen korlátozott mivolta szintén jelentõs szerepet játszik. Bár a szocializmus évtizedei alatt

A BERUHÁZÁS TERMÉSZETI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI FELTÉTELRENDSZERE Természeti viszonyok A tervezett projekt két tájegység találkozásánál, a KözépNyírség és az Északkelet-Nyírség területén valósul meg. A fõként homokkal és helyenként lösszel fedett, enyhén buckás hordalékkúp-síkság éghajlatát tekintve a mérsékelten meleg és mérsékelten hûvös típusok találkozásánál helyezkedik el, a csapadékviszonyokat figyelembe véve mérsékelten száraz. Az évi napfényes órák száma 1950 körül alakul, amelybõl mintegy 770–780 óra esik a nyári, míg 165–175 óra a téli idõszakra. Az évi középhõmérséklet 9,5 oC körül, míg az évi csapadékösszeg kevéssel 600 mm felett alakul. A talajok között a kovárványos barna erdõtalaj a domináns, kisebb részben humuszos homok, futóhomok, barna erdõtalaj és réti csernozjom talaj található. A kistájak jelentõs részén a talajvíz igen mélyen, esetenként hat méter alatt található, csak a buckaközi mélyedésekben kifejezetten magas. A barna erdõtalajokon és a csernozjom talajokon a szántóföldi hasznosítás általános, amelyet gyümölcsös kertek tesznek változatosabbá. A kistájak hagyományos szántóföldi haszonnövényei a 3. ábra rozs, a burgonya és a dohány, azonban A 100 foglalkoztatottra jutó álláskeresõk száma a kedvezõtlen talajadottságok miatt az Észak-alföldi régió kistérségeiben, 2006 egyiket sem jellemzi magas termésho(Forrás: A KSH és az ÁFH közös adatbázisa alapján szerk. MTA RKK ATI Debreceni Osztály) zam. A gyenge termõhelyi adottságokból adódó kockázati tényezõk jelentõs decentralizált ipartelepítéssel próbálkozva számos üzemet mértékben csökkenthetõk az emberi beavatkozással fenntarhoztak létre, azonban a politikai és a gazdasági rendszertott, szabályozott üvegházi kultúrák révén. A kis területen váltást követõ recesszió ezek többségét gyorsan maga alá elõállított jelentõs árumennyiség lehetõvé teszi a gyenge mitemette. nõségi szántóföldi területek kivonását a termelésbõl, akár Az 1990-es évtized elsõ felére jellemzõ erõteljes gazdabioenergetikai hasznosítás céljából. Az üvegházi termesztés sági visszaesés Kelet-Magyarországon, ezen belül a Tivolumene messze meghaladja majd a jelenleg vezetõ pozíciszántúl északi felében máig hatóan súlyos egyensúlyi zavaót betöltõ dél-alföldi, Szentes környékén mûködõ üvegházi rokat eredményezett a munkaerõpiac keresleti és kínálati és fóliás termesztés termelési szintjét. Ezáltal, az egyébként oldala között. Ennek egyik jele a foglalkoztatottsági ráta kedvezõtlen agroökológiai potenciállal rendelkezõ terület, igen komoly csökkenése, illetve ezzel párhuzamosan a élvonalba kerülhet a hazai kertészeti ágazatban. A beruházás munkanélküliségi ráta igen gyors felfutása volt. A hagyotervezett helyszínének közelében nem találhatók védett termányosan elmaradott, kevés munkaalkalmat kínáló, eleve mészeti területek. munkaerõ-felesleggel rendelkezõ falusi térségek képtelenek voltak felvenni a közeli és távolabbi városokból viszKutatási feladatok: szaáramló munkaerõt, emiatt nem egy térségben kritikussá – A terület agroökölógiai potenciáljának részletes, pontos vált a munkaerõ-piaci helyzet. felmérése.



33

A munkanélküliség alakulását évtizedes távlatban elemezve a kisebb-nagyobb ingadozások ellenére megmerevedtek az országon belüli területi különbségek, és a régiók egymáshoz viszonyított relatív helyzetében gyakorlatilag nem történt érzékelhetõ változás. A fentebbi folyamatok együttes hatásaként egy további, a regionális munkaerõpiac szempontjából igen kedvezõtlen folyamat indult meg és gyorsult fel a rendszerváltást követõen, nevezetesen számottevõen megnõtt a gazdaságilag inaktívak száma és részaránya. A létbiztonságot fenyegetõ tartós munkanélküliség elõl sokan menekültek a szerény, de legalább biztos megélhetést jelentõ inaktivitásba. Ráadásul a leszázalékolások magas száma mellett a kedvezõtlen iskolai végzettség, a diszkrimináció és számos egyéb tényezõ együttes eredõjeként a régióban az országos átlagot meghaladó roma népesség jelentõs része vesztette el minden kapcsolatát az elsõdleges munkaerõpiaccal (vagy soha nem is került kapcsolatba azzal), és vált inaktívvá vagy passzív munkanélkülivé. A jelentõs kézimunkaerõt igénylõ betakarítási, növényápolási, és árumozgatási feladatokhoz, amelyek alapfokú képzettséggel is elvégezhetõek, a helyi munkaerõn kívül rendelkezésre áll a határon túli, elsõsorban román és ukrán olcsó munkaerõ. A kertészeti ágazatok idénymunka biztosításának érdekében az EU országokban alkalmazott legális módszerek átvételével szabályossá tehetõ a határon túli munkaerõ alkalmazása, amire nemzeti „zöld dobozos” támogatások is rendelkezésre állnak. Valamint a szomszédos Borsod-Abaúj-Zemplén megye keleti területein élõ, képzetlen vagy eltérõ képzettségû lakosság is potenciális munkaerõként jöhet szóba. Az említett mezõgazdasági munkák egyszerûen betaníthatóak, a szükséges ismeretek a szakmai irányítást végzõk körében adottak. Ezért az egyéb nemzetgazdasági ágból érkezõ munkaerõ alkalmazása sem jelent majd gondot.

désekben, amelyek jelentõs mértékben alapoznak nemzetközi kutatási programok és külföldi partnerintézetek vizsgálatainak eredményeire is. Fontos szempont a gyakorlat, valamint a kutatás-oktatás és a szaktanácsadás összehangolásának támogatása és szakmai intézményi rendszerének megteremtése, amelynek a Debrecenben mûködõ Kutatás Fejlesztési Intézet adhat hátteret. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében két intézmény is foglalkozik középszintû mezõgazdasági szakképzéssel: Baross László Mezõgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola (Mátészalka), Bessenyei György Mezõgazdasági Szakiskola és Kollégium (Tiszabercel). Emellett a debreceni Balásházy János Mezõgazdasági Szakközépiskolában folyó oktató munka is több évtizedes múltra tekint vissza. Az erõmûkomplexum zavartalan mûködtetése magas szinten szervezett logisztikai hálózat mûködését feltételezi, amelynek természetesen képzési vonatkozásai is vannak. A térség képzési palettáján már napjainkban is megtalálhatók az elmúlt években piacképessé és népszerûvé vált logisztikai jellegû képzések és továbbképzések.

Kutatási feladatok: – A rendelkezésre álló munkaerõ létszámának és végzettségének feltérképezése a Munkaügyi Hivatalok segítségével. – Helyi mezõgazdasági vállalkozók véleményvizsgálata a potenciálisan rendelkezésre álló munkaerõvel kapcsolatban. – Helyi lakosság munkavállalással kapcsolatos szokásinak, elvárásainak, munkavállalói készségének felmérése.

Vállalkozási szerkezet Az országos átlagnál jóval kedvezõtlenebb foglalkoztatási és munkanélküliségi mutatók egyik legfontosabb oka a mikrotérségre, illetve a régió egészére jellemzõ, több szempontból is igen elõnytelen gazdasági szerkezet. A kedvezõtlen adottságok megmutatkoznak mind a vállalkozások számában, mind a gazdasági ágazatok szerinti megoszlásban, mind pedig az általánosan jellemzõ, a foglalkoztatási képességet alapvetõen befolyásoló tõkeszegénységben, illetve az ebbõl eredõ technológiai lemaradásban (4. ábra). A vállalkozási szerkezetet az egyes nemzetgazdasági ágak közötti megoszlás alapján megvizsgálva kijelenthetõ, hogy a mezõgazdaság az országos átlagnál sokkal meghatározóbb szerepet játszik, az ipari-építõipari tevékenységet folytató vállalkozások aránya közelítõleg annak megfelelõen alakul, a modern gazdaság motorjaként számon tartott szolgáltató szektor viszont az elõzõekbõl következõen

Képzési és technológiai háttér A régió felsõoktatási intézményei, mindenekelõtt a Debreceni Egyetem Agrár- és Mûszaki Tudományok Centruma és a Nyíregyházi Fõiskola Mûszaki és Mezõgazdasági Fõiskolai Kara megfelelõ alapot biztosít a felmerülõ K+F igények kielégítésére. Már jelenleg is folynak kutatások a beruházást érintõ termesztéstechnológiai és gépészeti kér-

34


Kutatási feladatok: – A beruházással kapcsolatos ismeretek felmérése az említett oktatási intézmények hallgatói körében. Milyen ismeret anyaggal rendelkeznek a szükséges szakterületeken? – A képzõ intézmények oktatóinak véleményvizsgálata a beruházásról mint az oktatás gyakorlati színhelyérõl. Mennyire tartják felkészültnek saját hallgatóikat az adott feladat elvégzésére? Mennyire nyílik lehetõség a jelenlegi képzési tematika módosítására az újonnan fellépõ piaci igényeknek megfelelõen? – A képzõ intézmények külföldi szakmai kapcsolatainak, valamint ezek jövõbeni bõvítési lehetõségeinek feltérképezése.


alulreprezentált. A mezõgazdaság átlagosnál jóval nagyobb részaránya nyilvánvalóan visszavezethetõ a megye alföldi fekvésébõl és éghajlati viszonyaiból következõ természeti adottságokra, de a bizonytalan, és összességében alacsony jövedelmezõségû ágazat fokozott szerepe önmagában is felhívja a figyelmet a helyi gazdaság kedvezõtlen struktúrájára. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a térségben az átlagosnál jóval magasabb a sok esetben csak kényszerbõl mûködtetett egyéni vállalkozások aránya. Miközben az országos középérték 58,8%, a megye és régió egészét tekintve ugyanez az érték már 65,3%.

4. ábra A regisztrált vállalkozások ezer lakosra jutó száma Szabolcs-Szatmár-Beregben (2005.)

Kutatási feladatok: – A helyi mezõgazdasági vállalkozók véleményvizsgálata, egy a beruházás kapcsán megalakítandó TÉSZ-szel kapcsolatban. – Információs központ létrehozása a termelõk számára, illetve az intézményi feladatok megszervezése, amelyek a helyi termelõket és a lakosságot fontos közérdekû és szakmai információkkal, szaktanácsadásokkal látná el a beruházással kapcsolatos kérdésekrõl. A tulajdonviszonyok átalakulása A tervezett üvegházi termelés területigényét földvásárlással vagy földbérlettel lehetne megoldani. A bérelés azonban számos veszélyt rejt magába, mert a beruházások nagyon-nagy befektetést igényelnek, egy esetleges szerzõdésbontás, vagy a szerzõdés meg nem hosszabbítása, ezért nagy anyagi veszteségeket okozhat. Emellett az üvegház esetleges áttelepítése egyrészt nehézkes, mert az energiát a fûtõmûtõl kapja, másrészt jelentõs piacvesztés következhet be a termelés felfüggesztésével. Elõnyösebb tehát a terület felvásárlása, azonban figyelembe kell azonban venni, hogy az érvényben lévõ földvásárlást szabályozó törvények értelmében adásvétellel magyar állampolgár termõföldet csak 300 hektár nagyságú és 6000 aranykorona értékben szerezhet, jogi személy, illetve gazdasági társaság termõföldhöz nem juthat. Elõnyös lenne tehát a földterület jelenlegi tulajdonosait érdekeltté tenni a beruházásokban, lehetõség szerint a termelésbe is bevonni õket. Az Európai Unió által is preferált és támogatott TÉSZek létrehozása és mûködtetése is javítaná a megtermelt áruk piaci versenyképességét. Az ET 2004-es rendelete alapján a kertészeten belüli integrációt (TÉSZ-ek, termelõi csoportok) erõsíteni szükséges a kezelésükben megvalósuló logisztikai központok, hûtõ, csomagoló, feldolgozó és


értékesítõ (árverési) csarnokok építésének és a zöldséggyümölcs szárítóberendezések korszerûsítésének támogatásával. Fontos szem elõtt tartani azt is, hogy az EU a kertészeti ágazaton belül nem támogat egyéni termelõket, csak TÉSZ-eket vagy termelõi csoportokat. A beruházás kapcsán megalakult TÉSZ-ek szerepe túlmutathat az adott termékek értékesítésén és megtermelésén, ugyanis a térség zöldség és gyümölcs termesztõit összefogva javítja a teljes ágazat versenyképességét. Érdemes megfontolni a modern, kõzetgyapot téglás termelési technológiákat is. Ugyan a beruházási költség nagyobb lehet mint a hagyományos technológiánál, azonban a hagyományos technológiával elérhetõ termés többszörösét lehet ezáltal betakarítani (28 ezer palánta/hektár). Ennek következtében kisebb területen jöhet létre életképes


35

gazdasági egység, s tovább növelhetõ a komplexum élõmunka igénye, további pozitív hatást gyakorolva a régió munkaerõpiacára. Kutatási feladatok: – A földtulajdon viszonyok pontos felmérése, a térség termõföld piacának elemzése. – A régióban már több éves tapasztalattal rendelkezõ TÉSZ-ek mûködési tapasztalatainak összegyûjtése. LOGISZTIKAI FUNKCIÓK ÉS FELADATKÖRÖK A nyugat-európai példákat alapul véve akkor válhat a beruházás nyomán kialakított üvegházak által megtermelt áru export képessé, ha a szállítás fejlesztése megvalósul, megfelelõ számú és nagyságú hûtõház áll rendelkezésre, valamint mûködõképes logisztikai központ jön létre. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén jelenleg is számos hidegraktár, hõszigetelt raktár és hûtõház üzemel, amelyek közül valamennyit a jelenleg hasznosító termelõ cégek hoztak létre, szabad kapacitással csak idényszerûen rendelkeznek, így bértárolásra nincs lehetõség. Az aktuális logisztikai és raktározási adatbázisokban nem találhatók értékesítésre szánt, vagy hosszú távon kiadó épületek. Az újonnan létrehozásra kerülõ raktározási kapacitások az erõmûkomplexum közvetlen környezetében, illetve azon belül is a legkedvezõbb közlekedési adottságú csomópontokban kerülnek elhelyezésre. Kutatási feladatok: – A hûtõházak és hõszigetelt raktárak telepítési tényezõinek logisztikai szempontú elemzése. – A raktározással foglalkozó cégek számbavétele és felkeresése, a bérraktározással és bérhûtéssel foglalkozók véleményvizsgálata egy esetleges együttmûködésrõl, illetve a rendelkezésre álló kapacitások számbavétele. – Mûködõ anyag-, eszköz- és hidegraktárak, hûtõházak földrajzi elhelyezkedésének, elérhetõségének felmérése. – A fogyasztópiac regionális tagolása, fõbb irányvonalak kijelölése és ezeknek megfelelõen a logisztikai bázisok optimális helyszínének megjelölése. NEMZETKÖZI KAPCSOLATRENDSZER Határon átnyúló kapcsolatok Az elmúlt másfél évtizedben Magyarország mind a hét határtérségében egyre intenzívebbé váltak a határon átnyúló együttmûködések. Természetesen a különbözõ határszakaszok az egyes országok és határtérségek fejlettségi szintjének megfelelõen eltérõ fejlõdési pályát jártak be, azonban ma már nem találunk olyan régiót, ahol nem alakultak ki a közvetlenül szomszédos területtel az intézményesült kapcsolatok. Az együttmûködési stratégiák egyik fõ célkitûzése a gazdaságfejlesztés, a gazdasági kapcsolatok elõ-

36


mozdítása, amelyhez azonban sok esetben nem állnak rendelkezésre a mozgósítható források. A Szabolcs-SzatmárBereg megyével szomszédos régiók az üvegházi növénytermesztés ágazataiban nem jelentek konkurenciát a tervezett komplexum számára, vagyis kedvezõ minõség és árszínvonal esetében felvevõpiacként, beszállítói és idényjelleggel munkaerõbázisként is számolni kell velük. Ukrajna A határon átnyúló kapcsolatok elsõsorban SzabolcsSzatmár-Bereg megye és Kárpátalja között nevezhetõk intenzívnek és széleskörûnek. Magyarország legkeletibb megyéje a volt szovjet tagállamokkal való kapcsolattartásban ma is kiemelkedõ szerepet játszik. A magyar-ukrán határszakasz esetében külön ki kell emelni, hogy egyben az Európai Unió keleti határai is, ezért a két oldal igen eltérõ adottságai miatt gazdasági szempontból is nagy jelentõsséggel bír. A formálódó együttmûködések elsõszámú célkitûzése ennek a gazdasági potenciálnak a kihasználása. A határ túloldalán három jelentõsebb várost (Ungvár, Munkács, Beregszász) lehet kiemelni potenciális piacként. Románia A magyar-román határszakaszon az egymással szomszédos négy-négy határ menti megye és azok központjai között alakult ki szoros kapcsolatrendszer. Földrajzi közelsége okán a legnagyobb jelentõsége Szatmár (Satu Mare) megyének lehet, amely Szabolcs-Szatmár-Bereggel épített ki együttmûködést, ami a gazdasági szervezetek kapcsolatainak élénkítésére is nagy hangsúlyt fektetett. A piaci marketing tevékenység regionális lehatárolásánál azonban nemcsak ezt a megyét, hanem Románia teljes északnyugati régióját is érdemes figyelembe venni, fõként a gyorsan fejlõdõ nagyvárosokat (Szatmárnémeti, Nagyvárad, Kolozsvár, Nagybánya). Szlovákia Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területe mindössze hat kilométer hosszú határszakaszon érintkezik Szlovákiával, s nincs közvetlen határátkelõhely ebben az irányban, azonban a beruházás helyszínétõl a Kelet-Szlovákia régió délkeleti részei légvonalban 50 km-es távolságon belül helyezkednek el, a régió központja, Kassa a beruházás helyszínétõl közúton mindössze 119 km-re és 2 óra 20 percre fekszik. Szlovákia jelenleg is a magyar zöldségexport egyik célterülete, Kelet-Szlovákia adottságai pedig kifejezetten kedvezõtlenek a kertészeti kultúrák számára, így fontos potenciális piacként lehet azzal számolni. Kutatási feladatok: – A szomszédos országok piaci viszonyainak és kereskedelmi hálózatainak feltérképezése, különös tekintettel a zöldség és gyümölcs értékesítésére.


– A határon átnyúló együttmûködésekben rejlõ lehetõségek számba vétele. Potenciális nemzetközi kapcsolatok Európai Unió A két hagyományosan legjelentõsebb üvegházi zöldségnövény, a paprika és a paradicsom külkereskedelmi forgalma alapvetõen különbözik. A friss paprika erõteljesen pozitív külkereskedelmi mérleggel rendelkezik, az exportpiacokat elsõsorban Németország, Ausztria és Csehország jelentik, míg a kivitelnek töredékrészét kitevõ import Spanyolországból, Marokkóból és Hollandiából származik. A szomszédos országok közül Szlovénia és Szlovákia tarozik a jelentõsebb vásárlók közé. A friss paradicsom külkereskedelmében fordított a helyzet, a legjelentõsebb célpontok (Ausztria, Szlovákia) esetében sem éri el a kivitel mennyisége az 500 tonnát, míg 2004-ben egyedül Spanyolországból mintegy 6 000 tonna paradicsom érkezett, s Olaszország is ezer tonna feletti mennyiséggel képviseltette magát. Az Európai Unió zöldségpiacán a magyar termékek legjelentõsebb vetélytársai közül Spanyolország rendkívül nagy kapacitásokkal rendelkezik, azonban növényvédelmi problémák miatt az utóbbi években többször csökkent a minõség, az átlagbérek jelentõsen emelkedtek, s KözépEurópa térségébe már a szállítási költségek is jelentõsek. Hollandiát és Belgiumot egy 50 éves folyamatos fejlõdés eredményeként rendkívül fejlett technológia jellemzi nagy üzemi méretekkel és automatizáltsággal, mivel a munkaerõ drága, a logisztikai költségek az egyik legalacsonyabbak Európában. Az értékesítés 80%-a szupermarket és hipermarket hálózatokban történik. A délkelet-európai (Bulgária, Görögország) és észak-afrikai országok (Marokkó, Egyiptom) relatíve alacsony költségszinten képesek hajtatott zöldségfélék elõállítására. A jelenlegi energiaárak mellett a magyarországi téli zöldséghajtatás nem lehet versenyképes a mediterrán térségével, azonban a kombinált ciklusú erõmû révén rendelkezésre álló hulladékhõ révén csökkennek a termelés költségei, miközben a mediterráneumból származó termékek árához jelentõs szállítási költségek adódnak, nem beszélve a kedvezõbb élelmiszerbiztonsági feltételekrõl. A friss és ezért piacképesebb áru felvevõpiacai lehetnek az egyes termékek esetében tradicionálisnak számító Németországon és Ausztrián kívül a szomszédos közép-európai országok is, amelyekben a holland mintát követve a közelmúltban kiépült élelmiszerláncokat lehetne megcélozni. Oroszország Szabolcs-Szatmár-Bereg megye agrártermékeinek jelentõs részét a rendszerváltás elõtt a keleti, elsõsorban a szovjet piacokon értékesítették, amelyek elvesztése nagy szerepet játszott az évekig tartó recesszió kialakulásában és


elmélyülésében. A fizetõképes kereslet újbóli megjelenésével ismét lehetõség nyílik a korábban elvesztett piacok egy részének visszaszerzésére, igaz, átalakult termékskálával és jobb minõséggel. Erre nyílik lehetõség azáltal, hogy a moszkvai székhelyû „Ardex” élelmiszeripari holding Moszkva környékén, üzleti alapon kereskedelmi-logisztikai központot szeretnének létrehozni, kifejezetten magyar üzleti körök, nem kizárólag, de mindenekelõtt agrárexportõrök számára. Az elgondolás szerint a projekt keretében egy 125 ezer m2 alapterületû központ jönne létre, amely tartalmazna vasúti és közúti végpontot, raktárakat, hûtõkapacitást, kiállítási területet, vámterminált, tárgyalókat, banki infrastruktúrát. Az orosz nagyvárosok hipermarketjei számottevõ piacot jelenthetnek az üvegházakban elõállított zöldségfélék számára. A kiszállítás légi úton történhetne a debreceni regionális reptér igénybe vételével. Kutatási feladatok: – A nemzetközi árupiacok folyamatos figyelemmel kísérése. – Az értékesítés szempontjából szóba jöhetõ célországok fogyasztói igényeirõl való tájékozódás, a fogyasztói szokások nemzetközi trendjeinek nyomon követése. A TERMÉKPIACI PÁLYÁK KIALAKÍTÁSA Magyarország esetében a zöldséghajtatáshoz kapcsolódó a piaci értékesítés alapvetõ problémája, hogy a jó minõséget nem tudják megfelelõen csomagolni. Az átlag termelõi üzemméretek a heti szállításokat nem tudják produkálni, a legnagyobb felvásárló piacot jelentõ szupermarketek számára sokkal egyszerûbb a nagy és egyöntetû mennyiséget kínáló, gyakran külföldi partnerektõl megvásárolni az árut. Ezért egy folyamatos, egyöntetû nagymennyiségû árut elõállító termelõi egység a környezõ települések multinacionális áruház lánc tagjainak állandó beszállítója lehet. A magyarországi minimálbér jelenlegi értékét figyelembe véve egy átlagos négytagú család esetében 0,8-1 ha fûtetlen felület biztosít elegendõ jövedelmet, azonban ez az üzemméret nem képes a folyamatos, hétrõl-hétre történõ nagy mennyiségû áru elõállítására és szállítására, vagyis ahhoz, hogy egy szupermarket hálózat számára megfelelõ mennyiségû terméket biztosítson. Minimálisan 4-5 hasonló méretû gazdaság szükséges az egyöntetû árualap elõállítására nagy biztonsággal, ami kereskedelmi szempontból már versenyképes lehet. A megtermelt áruk kedvezõ piaci helyzetbe hozhatóak ha a termelési tevékenység mellett post-harvest tevékenység is megjelenik. A post-harvest üzemek (tárolás, csomagolás) amellett, hogy javítják a termények piaci versenyképességét, kiváló gyakorlati helyet biztosíthatnak a hallgatóinak, segítve ezzel a felsõ- és szakoktatás korszerûsítését, a gyakorlatorientáltság elõtérbe helyezésével.


37

Kutatási feladatok: – Post-harvest tevékenységgel foglalkozó minta értékû üzemek, termelõi egységek felkutatása, kapcsolat felvétel a szakmai tapasztalat szerzés érdekében. – Helyi gazdálkodók, vállalkozók post-harvest tevékenységek, részfeladatokkal kapcsolatos ismereteinek felmérése. – Az üvegházak vonzáskörzetében mûködõ multinacionális áruházak friss árukkal szemben támasztott igényinek teljes körû felmérése. – A fogyasztók igények, elvárások, preferenciák vizsgálata az adott áruházakban, bevásárló központokban. TERMÉKVÉDELEM, ÉLELMISZERBIZTONSÁG Az Európai Unióban a zöldségek és gyümölcsök minõségi elõírásait korábbi szabványok felhasználásával egységesítették és 1996 óta ezeket az új szabványokat használják. Az elõírásokat Magyarország már az EU-s csatlakozás elõtt átvette és azok a Magyar Élelmiszerkönyv részét képezték, majd a csatlakozással e szabványok kikerültek az Élelmiszerkönyvbõl és önálló EU-s rendeletekként vannak érvényben. A frisspiaci EU-s szabványok egyértelmû kulcsszava az egyöntetûség E szabványok részletesen leírják a termékek minõségével, megjelenésével és csomagolásával kapcsolatos követelményeket. Az egyre nagyobb kereskedelmi súlylyal rendelkezõ multinacionális kereskedõláncok elsõsorban ezeket a szabványokat tekintik mérvadónak. A szabvány érvényessége természetesen kiterjed a többi értékesítési csatornára is (pl. helyi kispiac, nagybani piac), de következetes alkalmazása azoknál még nem általános gyakorlat. A kvóta rendszer nem érinti a beruházás során tervezett áruk kereskedelmét, ugyanis csak a zöldségnövények közül kvóta jelenleg egyedül az ipari paradicsomra van érvényben. Intervenciós felvásárlási támogatás: zöldségfélék közül intervenciós ár létezik a paradicsom (4,8 eurócent/kg), a tojásgyümölcs (3,9 cent/kg), a karfiol (7,1 cent/kg), a görögdinnye (4 cent/kg) és a sárgadinnye esetében (4 cent/kg). Az árukivonás a TÉSZ-ek hatáskörébe tartozik, egyéni termelõk csak a TÉSZ-en keresztül részesülhetnek intervenciós kifizetésekben. A megtermelt árút nem érdemes intervencióra felajánlani mert az ár nem fedezi a költségetek sem, ráadásul a nyugat európai piacok nagy felvevõ képességgel rendelkeznek. Jó profittal lehet értékesíteni a zöldségeket, gyümölcsöket. Belépõ árrendszer: az EU saját termelõinek védelmében az EU-n kívüli országokból érkezõ termékekre nemcsak vámot (5-20%) vet ki, hanem az EU-ban nagy mennyiségben termelt termékekre meghatározott idõszakokban belépõ árrendszert is érvényesít. A belépõ árnál olcsóbban importált termékekre kiegészítõ vámot kell fizetni. A zöldségfélék közül az articsóka, a cukkini, a görögdinnye, a karfi-

38


ol, a paradicsom, a sárgadinnye, a tojásgyümölcs és az uborka számára létezik belépési ár. Az EU és így Magyarország zöldségpiaca alig szabályozott, tehát szabad és nyílt verseny érvényesül. A vámok eltörlésével az EU nemcsak egy hatalmas közös piaccá, hanem egy közös termelési térséggé is vált. Az egész Unióra jellemzõ, hogy évrõl évre nõ az exportált és importált zöldségfélék aránya. Ez annak is köszönhetõ, hogy az utóbbi években a szállítás hihetetlenül sokat fejlõdött. Ma már nem jelent problémát például a paradicsomot közúton idõre Spanyolországból Svédországba, vagy akár hazánkba szállítani. E tényezõknek köszönhetõen a zöldségtermesztésben azok az országok, régiók kerülnek versenyelõnybe, ahol az adott termény számára kedvezõbbek a környezeti körülmények és amelyek olcsón, nagy mennyiségben képesek egyöntetû és minõségi árut elõállítani. A tervezett üvegházakból kikerülõ termékek csak akkor rendelkezhetnek saját piaccal és tudják felvenni a versenyt a legnagyobb európai (Spanyolország, Hollandia, Törökország) és az egyre inkább elõretörõ észak-afrikai, kelet-ázsiai és dél-amerikai zöldségexportõrökkel, ha megoldottá válik a tárolás, csomagolás, a szállítás. Emellett alapvetõ fontosságú a helyi tudásbázisra alapuló folyamatos innováció, amely növeli az árualapok nagyságát és csökkenti a termelési költségeket. A termésátlagok növelése a korszerû technológiák alkalmazásával lehetséges, amelyek bevezetése kétségkívül sok pénzt igényel, de hosszútávon a tervezett befektetések a térség innovációs potenciálját megduplázhatják. A dísznövénytermesztésre és forgalmazásra az alábbi hatályos jogszabályok vonatkoznak: – 2003. évi LII. törvény a növényfajták állami elismerésérõl, valamint a szaporítóanyagok elõállításáról és forgalomba hozataláról, – 62/2004. FVM rendelete a dísznövény szaporítóanyagok forgalomba hozataláról, – 37/2003. FVM rendelet által módosított 7/2001. FVM rendelet a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól. A fenti jogszabályok az EU vonatkozó irányelvein alapulnak és az EU szabályozás célja az volt, hogy az egységes belsõ piac és az áruk szabad áramlása mellett biztosítsa az EU-ban forgalomba hozott dísznövény anyag nyomon követhetõségét. Ha az EU-ban valahol növény-egészségügyi vagy minõségi probléma merül fel, legyen lehetõségük a szakhatóságoknak visszavezetni az adott árut a kiindulási forgalmazóhoz, és közben megtalálni a nyomon követhetõ értékesítési láncban a problémás helyet. Kutatási feladatok: – Az adott termékek termelésére, tárolására vonatkozó, a gyakorlatban is alkalmazható minõségbiztosítási rendszer kidolgozása.


– A megtermelt áruk számára biztos piacok felkutatása, a lehetséges piacok földrajzi elhelyezkedésének, megközelíthetõségének és likviditásának a vizsgálata. KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDÉSEK A termálvízzel és földgázzal fûtött fóliasátrak/üvegházak esetében az elmúlt idõszak tendenciái alapján növekvõ környezetterhelés mutatható ki Magyarországon. Mindez abból ered, hogy az energiaárak jelentõs növekedése miatt sok termelõ a hagyományos széntüzelésû kazánokat használja a téli idõszakban. A költséghatékonyabb, a földgázzal szemben abszolút versenyképes megoldásra való törekvés miatt azonban egyfelõl csak részben automatizálhatók a fûtéséti rendszerek, másrészt pedig lokálisan jelentõs mértékben nõ a levegõbe jutó káros anyag mennyisége. A globális klímaváltozás és a minõség javítása miatt, a fedett felületen való termesztés (zöldség, dísznövény) jelentõs növelésének támogatása a fejlesztési programokon keresztüli társfinanszírozásban valósul meg. Mivel a költségeket nagyban csökkentheti az olcsó energia, ezért a beruházás megvalósítása gazdasági érdekeltségre alapozva mérsékelheti a környezetet és az emberi egészséget veszélyeztetõ égéstermékek emisszióját és koncentrációját. A termálvízzel fûtött üvegházak versenyelõnye a növekvõ járulékos költségek (vízkészlet hasznosítási díj, bányajárulék, környezetvédelmi bírság, a termálvíz visszasajtolásának plusz költségei stb.) ellenére egy ideig még biztosítottnak látszik, közép, és fõként hosszú távon azonban az erõmûvi hulladékhõre alapozott zöldséghajtatás fokozatosan kiaknázhatja a technológiában rejlõ elõnyöket, miközben magának az erõmûnek az emissziója csökken. Kutatási feladatok: – A termelés során felmerülõ környezeti terhelések számba vétele, a szennyezési pontok feltérképezése.

– A helyi lakosok beruházással kapcsolatos ismereteinek, véleményének vizsgálata. – A beruházás környezetbarát jellegének széleskörû népszerûsítése. Az elõzõekben vázlatosan bemutatott térségi jellemvonások, a feltételezhetõen fellépõ hatásmechanizmusok, valamint a várható problémák sokszínûsége, illetve a megvalósuló komplexum többszintû, akár 250 km-es sugarú hatóköre önmagukban igazolják az alapos, tudományos igényû vizsgálatok szükségességét. A komplex, a térszerkezetre, a gazdaságra és kiemelten a kereskedelemre, a külkapcsolatokra (piacok, beszállítók stb.), a helyi társadalomra, illetve a környezetre gyakorolt hatásmechanizmusok okán nem pusztán a beruházást megelõzõ konkrét vizsgálatok indokoltak, hanem a közép- és hosszú távon végzett folyamatos monitoring is. Az elemzések tehát egy többé-kevésbé naprakész, a beruházás hatékonyságának és akciórádiuszának változásait évrõl-évre nyomon követhetõvé tevõ adat- és dokumentációs bázist hoznának létre, amely egyrészrõl gyorsabb reagálást tenne lehetõvé a hirtelen változó piaci viszonyokra, másfelõl megkönnyítené az innovatív technológia további adaptációját. DR. HABIL. BARANYI BÉLA MTA DOKTORA, TUDOMÁNYOS TANÁCSADÓ, OSZTÁLYVEZETÕ MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA DEBRECENI OSZTÁLYA DR. BALCSÓK ISTVÁN PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS, MTA RKK DEBRECENI OSZTÁLYA KONCZ GÁBOR TUDOMÁNYOS SEGÉDMUNKATÁRS, MTA RKK DEBRECENI OSZTÁLYA NAGYNÉ DEMETER DÓRA TUDOMÁNYOS SEGÉDMUNKATÁRS, MTA RKK DEBRECENI OSZTÁLYA AZ

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS E SZÁMUNK ANYAGI TÁMOGATÁSÁÉRT KÖSZÖNETÜNKET FEJEZZÜK KI SZAKHATÓSÁGUNKNAK (FVM EU-KOORDINÁCIÓS ÉS NEMZETKÖZI FÕOSZTÁLY), EGYÜTTMÛKÖDÕ PARTNEREINKNEK (DE AMTC, EMFESZ KFT.), A SZAKHIRDETÉSEKET KÖZZÉTEVÕ CÉGEKNEK, SZAKCIKKEINK SZERZÕINEK, ELÕFIZETÕINKNEK, OLVASÓTÁBORUNKNAK! ®

A

A VETMA KHT. ÉS MAG KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS KÖRNYEZET SZERKESZTÕSÉGE



39

A bioenergia elõállítás komplex rendszere* A biomasszából történõ bioenergia elõállítás elemzése, összefüggéseinek meghatározása rendkívül sokféle módon megvalósulhat függõen attól, hogy a konkrét körülmények, viszonyok hogyan alakulnak. A különféle, sokszor egymástól eltérõ, vagy akár ellentmondó jelenségek, összefüggések közös általánosítható tapasztalatait foglalják össze a szerzõk. Ebben az összefüggésrendszerben fedezhetõk fel azok a nélkülözhetetlen alapösszefüggések, melyek a szakterület megkerülhetetlen alapjait jelentik. RENDSZERTANI ALAPOK Anyag- és energia folyamatok A bioenergiát elõállító egységek rendszertani alapjainak a meghatározásához anyag- és energia folyamatok összefüggéseit kell meghatározni. Az anyag in-put ellátás mennyisége, minõsége és biztonsága szoros összefüggésben áll az anyag out-put felhasználás menynyiségével, minõségével és biztonságával. Az anyag in-put és out-put összefüggések elsõsorban a bioenergiát elõállító egységek üzemi mûködését határozzák meg. A bioenergiát elõállító egységekben megvalósuló biomassza szervesanyag átalakításával bioenergia és/vagy elektromos áram, valamint (az energia átalakító egységekhez kötõdõen) hõenergia keletkezik. A két energiaféleség kapcsolata, a keletkezéssel (termeléssel) harmonikus felhasználása a bioenergiát elõállító egység gazdaságosságát határozza meg (1. ábra). Logisztika Az üzemi mûködés (in- és out-put anyagfolyamatok), valamint a gazdaságosság (in- és out energia folyamatok) harmóniája együttesen határozza meg a kellõen biztonságos és hatékony bioenergiát elõállító egység üzemeltetést. (2. ábra). Az 1. ábra jól mutatja, hogy a biztonságos mûködést az anyag in- és out-put folyamatok határozzák meg, míg a hatékonyságot és gazdaságosságot az energia folyamatok (hõenergia, villamos áram, bioenergia) alakítják ki. Az anyag- és energia folyamatokat – kölcsönös feltételezettségben kialakított – logisztikai menedzsment fogja össze, s egy harmonikus rendszerben mûködteti. A BIOENERGIÁT ELÕÁLLÍTÓ EGYSÉGEK MEGVALÓSÍTÁSA A bioenergiát elõállító egységek megvalósításának képessége A bioenergiát elõállító egységek stabil, biztonságos, hatékony és gazdaságos mûködését – így az anyag- és energia fo*

1. ábra Bioenergiát elõállító egységek anyag- és energia folyamatainak rendszer összefüggései

2. ábra A bioenergiát elõállító egység anyag- és energia folyamatainak rendszer kapcsolatai

lyamatokat – a bioenergiát elõállító egység projektek megvalósításának képessége alapvetõen befolyásolja, illetve meghatározza. Mindezeket könnyû belátni, hiszen ha a bioenergiát elõállító egység természeti-, gazdasági-, társadalmi és humán környezete nem megfelelõ, úgy a projekt célkitûzések is korlátozottak, adott esetben helytelenek. Mindezek a biomassza anyagfolyamatokra, gazdasági-hatékonysági jellemzõkre, méretekre kihatnak, korlátozzák a lehetõségek kihasználását és szükségszerûségek kihasználását és a szükségszerûségek figyelembevételét.

A szerzõk a címben feltüntetett szakcikk elkészítéséhez – NKTH által támogatott – a BIOENKRF Konzorcium (Gyöngyös) tevékenységeként végzett kutatási tapasztalataikat felhasználták.

40



A projekt megvalósításhoz elengedhetetlen kilenc jellemzõ tételes összefoglalása az alábbiak szerint alakul: I. Viszonyok II. Célok III. Biomassza anyagok IV. Méretek V. Költségek VI. Feltételek VII. Adottságok VIII. Lehetõségek IX. Szükségszerûségek A felsorolt kilenc jellemzõ összességében a bioenergiát elõállító egység projekt megvalósíthatóságának jellemzõi, s a megvalósítás képességét jelzi. A kilenc jellemzõ strukturális kapcsolatait, rendszertani öszszefüggéseit jelzi a 3. ábra. A 3. ábra felhívja a figyelmet és egyben rámutat, hogy a projekt megvalósítás mind a kilenc jellemzõjét együttesen és külön-külön is kell vizsgálni. A projekt megvalósítás gyakorlati elõkészületei Ahhoz, hogy biztonságosan, gazdaságos és hatékonyan mûködõ projektet lehessen megalapozni, nemcsak a projekt megvalósításának képességét kell megvizsgálni, de figyelembe kell venni azt az eljárási rendszert is, melynek révén a projekt megvalósítás (beruházás) elkezdõdhet. A projekt megvalósítás eljárási rendszerét a 4. ábra mutatja be. Az ábrából nyomon követhetõk a rendszer (felvázolt struktúra) tartalmi és idõrendi kapcsolatai, s az ezekbõl származtatható munkafeladatok. A 4. ábrából az is jól látható, hogy az eljárási rendszer struktúrája és megjelölt csomópontjai, illetve azok teljesítése szervesen kapcsolódik a 3. ábrán bemutatott projekt megvalósítási képességekhez, valamint a bioenergiát elõállító egység anyag- és energia folyamataihoz (2. ábra) és azok logisztikai rendszeréhez.

jól foglalja rendszerbe a térinformatika, a logisztika, a technológiai alkalmazások, a termékbiztonság, a biomassza elõállítás, a biomassza feldolgozás, a termékhasznosítás, a marketing, a vidékfejlesztés, a környezetvédelem, az ökonómia és a jogszabályok modulokba rendezett területeit. Az 5. ábra szemléletesen tárja fel a létesítendõ bioenergiát elõállító egység projektnek az elõkészítés során feltárt azok képességét, mely a projekt megvalósulására, annak üzembiztonságára, gazdaságosságára és hatékonyságára utal. A projekt hatékonyságát, gazdaságosságát és üzembiztonságát megalapozó jegyek a projekt építése, megvalósítása során teljesedhetnek ki abban az esetben, ha a korábban felsorolt 12 – egyenként is jól értelmezhetõ és egymáshoz is kölcsönös feltételezettségben és harmonikusan kapcsolódó modulok szolgáltatásaival támogattuk a bioenergiát elõállító egység projekt megépítését. Ebben a rendszerben megvalósuló bioenergiát elõállító egység projekt a mûködés helyzetébe, üzemkész állapotba kerül. Az üzemeltetés folyamatában lehet realizálni a projekt elõkészítés és a tervszerû projekt építés többleteit, melyek gazdasági-, társadalmi-, természeti és humán környezeti területen érvényesülnek. Ez utóbbiak gazdasági területen megmutatkozó mértékét a profit számszerûsíti. Mindezek szakemberek, tevékenységek idõ-anyag- és energia folyamatainak jó minõségû és biztonságos mûködését és fenntartását igénylik és összességében a termékpiac magas színvonalú ellátását biztosítják. A bioenergiát elõállító projektek finanszírozása A bioenergiát elõállító egységek megvalósulásának finanszírozási feltételei rendkívül fontosak, alapvetõ és meghatározó jellegûek. A projekt finanszírozás három lehetséges változatát vettük figyelembe (mûködõ tõke, hitel illetve támogatás) a projekt finanszírozás külföldi – Európai uniós – illetve hazai forrásokra épülhet. A projekt finanszírozás – feltüntetett változások szerinti – kombinált forrásai is érvényesülhetnek. A projekt finanszírozás legalapvetõbb kérdése, hogy a finanszírozás szervesen illeszkedjen a projekt célokhoz, a megvalósítás és az üzemeltetés folyamatához. A projekt elõkészítés,

A bioenergiát elõállító projektek megvalósítása A bioenergiát elõállító egységek létesítése, megvalósulása idõbeni folyamatok és természeti földrajzi terek analitikus és szintetikus vizsgálatán alapul. Mindezekre alapozva feltétlenül szükséges a projekt elõkészítés – a projekt mûködés – és a projekt továbbfejlesztés egymással összefüggõ, de egymást kölcsönösen feltételezõ egységeit és rendszerét vizsgálni. A projekt elõkészítés meghatározóan a projekt potenciál (projekt képességek) (3. ábra) gondos elemzésén alapul, s erre épül a projekt mûködés és projekt koordináció rendszere. Ez utóbbi három csoportba sorolva összesen 12 önálló, de 3. ábra A bioenergiát elõállító egység projekt megvalósítás struktúrája, kapcsolati rendszere egymással is összefüggõ modulból áll és



41

4. ábra A projekt megvalósítás eljárási rendszere

5. ábra Biomassza feldolgozás – projekt elõkészítés

42



6. ábra Bioreaktor rendszer modell

megvalósítás és mûködtetés egymással szervesen összefüggõ rendszerében a mûködés 5-10 éves idõszakára kell megtervezni a projekt továbbfejlesztését is. Ez a versenyképesség a profit stabilitás legalapvetõbb összefüggése. RENDSZERTANI MODELL A bioenergia elõállító egységek anyag- és energia folyamatait elemezve és értékelve a meghatározó kapcsolatok alapján modellt határoztunk meg. Ez a modell valamely kiválasztott bioenergiát elõállító egység komplex rendszerének, anyag- és energia kapcsolatainak, folyamatainak bemutatására ugyanúgy alkalmas, mint a bioenergiát elõállító különbözõ technológiájú rendszerek kapcsolatainak meghatározására. Az általános modell (6. ábra) összefüggéseit alkalmazva a bioreaktor rendszermodell adaptált változatát mutatjuk be a 7. ábrán. A jelenlegi gyakorlatban is alkalmazott technológiai megoldások a bioenergia elõállítására a bioreaktor (biogáz), a biodízel üzemet (biodízel hajtóanyag) a bioethanol üzemet (bioethanol hajtóanyag) és a biomassza fûtõmûvet (hõenergia) alkalmazzák. Elemzéseink egyértelmûen rávilágítottak arra, hogy a különféle bioenergiát elõállító egységek anyag- és energia folyamatai a 7. ábrán bemutatott modell rendszerében harmonizálhatók. Mindez azt jelenti, hogy az egyik bioenergiát elõállító egység anyag in-putja a másik bioenergiát elõállító egység anyag outputja lesz.


Ugyanilyen módon az egyik bioenergiát elõállító egység bioenergia terméke a másik bioenergiát elõállító egység energia ellátását biztosítja. A modellben megszerkesztett rendszer többlete, hogy a kimeneti energia termék, az elektromos áram biodízel- és bioethanol hajtóanyag elõállítási hatékonysága egy nagyságrenddel kedvezõbb lesz. Ugyanakkor a rendszer – eddig nem ismert – különleges újdonsága az, hogy a bioenergia termékek elõállításához – megfelelõ méret- és technológia összehangolás esetén – hagyományos (fosszilis) energiára nincs szükség. A bioenergia elõállítás rendszer modelljét a 7. ábrán mutatjuk be. E szakcikk a bioenergiát elõállító rendszerek alapösszefüggéseire mutat rá, felvillantja a rendszertani kapcsolatokat és a belsõ összefüggéseket. A rendszertani alapösszefüggések az anyag- és energia folyamatokra épülnek azzal a kettõsséggel, hogy amíg az in-put anyagfolyamatok a bioreaktorok mûködését és annak biztonságát határozzák meg, addig az energia folyamatok a gazdaságossággal és hatékonysággal vannak szoros összefüggésben. Az anyagfolyamatok az in-put és out-put részfolyamatok kapcsolódó összefüggéseiben öltenek testet, az energia folyamatok hõenergia transzport, illetve biogáz és villamos energia formájában jelennek meg. Az anyag- és energia folyamatok egyfelõl a bioreaktor üzem mûködését és annak stabilitását ha-


43

7. ábra A bioenergia elõállítás rendszer modellje

tározzák meg, másfelõl pedig a hatékony és gazdaságos mûködést determinálják. A biztonságos üzemi mûködést a gazdaságosságot és hatékonyságot a logisztika és menedzsment foglalja egy rendszerbe. Ez teremti meg az anyag- és energia folyamatok közötti kapcsolatokat, írja le az összefüggéseket az energia- és anyagfolyamatok között. A kutató-fejlesztõ munkánk során – az anyag- és energia folyamatok, a logisztika és menedzsment összefüggésein belül – megvizsgáltuk a bioreaktorok megvalósításának komplex rendszerét. Mindezeket a kutatásokat a helyi adaptációkra alkalmas és meghatározandó rendszer-modellünk fontos és egyben nélkülözhetetlen részének tekintjük. A vizsgálataink során négy – egymással is szervesen összefüggõ – részterületet analizáltunk. Így: – A viszonyrendszert, mely a bioreaktorok megvalósíthatóságának képességét határozza meg. – A bioreaktorok megvalósításához szükséges gyakorlati eljárásokat. – A bioreaktor projekt megvalósítás (beruházás) komplex öszszefüggéseit. – A bioreaktor projektek megvalósulásának finanszírozási kérdéseit. A megválasztott komplex technológián keresztül technológiai elemzést végeztünk. Ennek eredményeként meghatároztuk a bioreaktor anyag- és energia mérlegét, s komplex – üzemi környezetben elvégzett – elemzést adtunk a bioreaktorban fermentált biomassza szerves-

44


anyag (anyag out-put) környezeti kölcsönhatásainak a feltárására, meghatározására. A kutató-fejlesztõ munkánk során különösen fontosnak tartottuk a bioenergia elõállító rendszerek gazdaságosságának és hatékonyságának komplex összefüggéseit. Elemzéseink eredményeként – modell- és rendszerszerû megközelítésben – felvázoltuk a kiinduló paramétereket, meghatároztuk a költség struktúrát, leírtuk a szükséges számítások filozófiáját, a bioenergia elõállító rendszerek beruházását befolyásoló tényezõket, összefoglaltuk a kiinduló feltételezéseket és a modell struktúrát, valamint a hitel- és projekt jellemzõket, a tulajdonosi megtérülést és végezetül az összegzett projekt értékmérõ mutatóit. Kutatómunkánk összegzõ eredményeként, az anyag- és energia folyamatok összefüggéseire alapozott rendszer modellt határoztunk meg. Ez a rendszer-modell a helyi adaptációkban megvalósítható bioreaktorok komplex összefüggéseit is magában foglalja. Ehhez kapcsolódó, de egy újabb modell segítségével meghatároztuk – anyag- és energia folyamatok rendszerében – a biomassza fûtõmû, biodízel és bioethanol rendszer modellbe rögzített összefüggéseit. PROF. DR. NAGY JÁNOS PROREKTOR, CENTRUMELNÖK GÓCZI ISTVÁN ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ PROF. DR. SINÓROS-SZABÓ BOTOND EGYETEMI TANÁR, AZ MTA DOKTORA


Utószó Az Európai Unió vezetõi 2000 márciusában Lisszabonban tartott ülésükön új célt tûztek ki az Európai Unió számára: az Uniót egy évtizeden belül „a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell tenni, mely több és jobb munkahely teremtésével és nagyobb szociális kohézióval képessé válik a növekedés fenntartására”. Mindemellett az energia, annak ára és felhasználásának formái állandó napirenden lévõ kérdések elsõsorban azokban a térségekben, ahol a behozott energia részaránya igen magas. Az Európai Unió intézményei jelenleg is több eszközzel támogatják a megújuló energiaforrások felhasználásának terjedését és néhány éve teljesen felülvizsgálja energiapolitikáját a versenyképesség, fenntarthatóság és az ellátás biztonsága szemszögébõl. Napjainkban az energiapolitika meghatározó elemei: energiaigény csökkentésének szükségessége; a megújuló energiaforrásokra történõ hagyatkozás növelése; tekintve az ezekkel kapcsolatos termelési potenciált, valamint fenntarthatóságukat; az energiaforrások diverzifikációja és a nemzetközi együttmûködés bõvítése. Ezek a tényezõk segíthetik Európát abban, hogy csökkenteni tudja az energia-behozataltól való függõségét, növelhesse fenntarthatóságát, valamint ösztönözze a növekedést és a munkahelyteremtést. A magas energiaárak és a környezetvédelmi problémák ráirányítják a figyelmet arra, hogy olcsóbb, helyben megtermelhetõ és környezetkímélõbb energiaforrások, vagyis elsõsorban a megújuló energiaforrások kerüljenek elõtérbe. A megújuló energiahordozók hasznosítása egyszerre energiapolitikai, gazdasági, környezetvédelmi, vidékfejlesztési, mezõgazdasági kérdés, ennek megfelelõen a felhasználásuk növelésére vonatkozó elképzeléseknek egyidejûleg kell megfelelniük hatékonysági, fenntarthatósági,

mûszaki/technológiai, szociálpolitikai szempontoknak. Az Európai Bizottság javaslata alapján 2020-ra megfogalmazott 20%-os megújuló részarányra vonatkozó célkitûzés elérése annak a függvénye, hogy a különféle elvárások milyen súllyal kerülnek érvényesítésre. Az észak-alföldi régió stratégiájában öt specifikus cél fogalmazódik meg: „Dinamikus régió”; „Öko régió”; „Egészséges régió”; „Agrár régió”; és „Esélyteremtõ és Felzárkózó régió”. Az „Öko régió” kifejezés régiónk számára a következõ alapértéket jelenti: A régió természeti, környezeti rendszereinek kialakítása, fejlesztése, megõrzése és fenntartható használata, a környezet értékként való kezelése. Ezen belül specifikus célként jelöltük meg a megújuló és alternatív energiahordozók arányának növelése a régió energiatermelésében, az energiahatékonyság növelése. Az észak-alföldi régió számára kiemelkedõ lehetõségekkel bír a biomassza termelés és felhasználás elõmozdításának elõsegítése. A biomasszának számos elõnye van a hagyományos energiaforrásokhoz, illetve néhány egyéb megújuló energiafajtához képest, különös tekintettel a viszonylag alacsony költségekre, a rövid távú idõjárás-változásoktól való alacsonyabb fokú függõségre, a regionális gazdasági struktúrák elõmozdítására és a gazdálkodók számára nyújtott alternatív jövedelemforrások megnyitására. A régió vállalkozásai helyesen egyre nagyobb figyelmet szentelnek a megújuló energiák felhasználásának növelésére, több sikeres kezdeményezés történt a megújuló energiák felhasználásának terjedésére; biogáz, bio brikett üzemek. Egyre többen ismerik fel, hogy a megújuló energiaforrások használatával az energiafüggõségünk csökkenthetõ. AZ

GAZDA LÁSZLÓ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ FEJLESZTÉSI TANÁCSÁNAK ELNÖKE

Az alföldi kenyér, szõlõ és bor ünnepe Kecskeméten Közel fél évtizedes hagyomány, hogy évente egyszer, Kecskeméten az alföldi szõlõ- és gabonatermesztõk, -nemesítõk tudományos tanácskozáson találkoznak, gondolatokat, véleményt cserélnek. A színvonalas szakmai elõadásokat rendszerint termékbemutató követi. Az idén augusztus 22-dikére szervezett rendezvény is a bevált forgatókönyv szerint zajlott. Találkozunk jövõre is – bizakodtak a rendezvény visszatérõ részvevõi és legyõzhetetlen nehézségeket nem ismerõ szervezõi, a jól sikerült találkozó után. Meg kell még említeni, mert szõlõtermesztésünk történelmének és történetének szerves része, hogy ugyanazon nap délutánján a kecskeméti Miklóstelep megalakulásának 125. évfordulóját is ünnepelték, kiállításmegnyitóval egybekötött elõadásokkal a Katona József könyvtárban. O. I.



45

„Sic itur ad astra”*

A 90 éves Dr. Csizmazia Darab József köszöntése Ez év júliusában a Magyar Növénynemesítõk Egyesületének elnöke, Marton L. Csaba, elnökségi tagja, Hajdu Edit és fõtitkára, Oláh István köszöntötték Dr. Csizmazia Darab József szõlõnemesítõt, a magyar szõlõnemesítõk doyenjét 90. születésnapja alkalmából. A teljes szellemi frissességû idõs mester, kiváló szõlõnemesítõnk elõtt köszöntõ közreadásával ezúton is tisztelgünk. (A SZERK.)

Az, aki 90. születésnapját ünnepelheti tisztelõi és az õt szeretõk körében, aki szõlõfajtáinak sikerét megélhette, aki finom borok kortyolgatása mellett emlékezhet meleg családi fészkére, aki tovább fejlesztette édesapja szõlészeti-borászati tudását, sõt utódnemzedéket nevelhetett családjában és a szõlõnemesítésben, boldog ember. Apja, Cs. Darab József, gazdálkodó, a Balatonfüreden és körzetében kibontakozó szõlõ- és bortermelés meghatározó személyisége volt. A Népfõiskola téli tanfolyamain önképzéssel mûvelte magát. A filoxéravész után elsõként készítette és telepítette az Olasz rizling oltványszõlõket. Az oltásra szõlõmunkásait is megtanította. Borokat is készített, melyek a Balatoni Szövetség kiállításain és borversenyein díjakat kaptak. Így aztán országosan is ismertté tette Balatonfüred borait, szõlõ- és borkultúráját. Elõadói és szónoki képessége kibontakozott és a város bírójává választották 1930–1939 közötti idõtartamra. A Magyar Szõlõsgazdák és Hegyközségek Országos Egyesületében 1936–1942 között választmányi tag, a Bor- és Gyümölcsfõzdék Országos Egyesületében igazgató-választmányi tag. 1943-tól a Független Kisgazdapárt tagja. Minden tisztségében képviselte a balatonfüredi szõlõsgazdák érdekeit. Egyházközségi elõjáróként besegített a balatonfüredi katolikus templom építésébe. Õ õrizte Noszlopy Gáspár 1848-as szabadságharcos kardját. Fábián Pap Lenkétõl három gyermeke (József, Gyula és Lenke) jött a világra. A legidõsebb fiú, Csizmazia Darab József 1918. július 15-én, Balatonfüreden (akkor Zala megyében) született. Õ vitte tovább apja foglalkozását, szellemiségét, és szõlõnemesítõ lett. Szarvason a Tessedik Sámuel Mezõgazdasági Tanintézetben érettségizett. 1942/43-ban katona a keleti fronton. Közvetlenül a háború után, 1947-ben a Keszthelyi Mezõgazdasági Akadémián kapott mezõgazdasági diplomát. Egy évet *

külföldön, Ausztriában, Németországban és Svájcban munkavállalóként dolgozott, ahol a német nyelvismeretet sajátította el. Ezt követõen 1948-ban Budapesten az Ampelológiai Intézetben jutott álláshoz, ahol feladatul kapta a szõlõnemesítést. Pályafutásának kezdetét beárnyékolta apja kulákká nyilvánítása. Ennek ellenére munkáját nagy hittel, célratörõen és hallatlan kitartással végezte. Dr. Kosinsky Viktor osztályvezetõ, aki az Ampelológiai Intézeten belül a Szõlészeti Osztály keretében szervezte meg Magyarországon az Intézet Kísérleti Állomás hálózatát, indította el õt a szõlõ rezisztencia nemesítésére. Munkáját a Földmûvelésügyi Minisztérium irányvonala alapján Kosinsky irányítása mellett Egerben kezdte. Ott elsõ feladatként alapokat kellett teremtenie a szõlõnemesítéshez. Szõlõ-fajtagyûjteményt (génbankot) létesített, laboratóriumot alakított ki, növényházat építtetett, munkásokat tanított be a nemesítéshez. Bereznai László és felesége évtizedeken át kreatív, szorgalmas és becsületes munkája segítette céljai megvalósításában. Magyarországon a szõlõ rezisztencia nemesítése a Szõlészeti és Borászati Kutatóintézetben és a Kertészeti Egyetemen folyt. Ez utóbbi helyen az amuri szõlõt használták a rezisztencia forrásaként. A nemesítési céljai: – a Noah típusú direkttermõk leváltására a szõlõ betegségeivel szemben (peronoszpóra, lisztharmat, szürkepenész) ellenálló szõlõfajták elõállítása, – az „Egri Bikavér” házasításához a Medoc noir és a Kadarka helyett új, bikavér típusú, vörösbort adó szõlõfajták nemesítése. Irodalmi adatok és levelezések útján szerzett ismeretek alapján hazánkban elsõként használta fel a rezisztencia génforrásaként a franko-amerikai hibrideket, közöttük a fehérbort adó fajtákhoz a Seyve Villard 12375 (=Eger2) és a vörösbort adó fajtákhoz a Seyve Villard 12286 (=Eger1) hibrideket. A koraiságot a világ legkorábban érõ fajtájával, az országunkban nemesített Csaba gyöngyével vitte be az utódokba. Mindössze 120 keresztezési kombinációból kapott közel 100.000 magoncát értékelte fenológiai, rezisztencia és szüreti tulajdonságokra. Az interspecifikus fajták úttörõjeként sok csalódást, de sok sikert is megélt. A ma már felbecsülhetetlen értékû munkáját évtizedekkel ezelõtt még sok ellenség gátolta. Többek között a MÉM 25/1970 (XI. 26.) sz. rendelete leírta, hogy az amerikai és az európai szõlõfajták keresztezésé-

Így jutni a csillagokig (Vergilius: Aeneis)

46



Ukrajnában a Bianca, a Göbõl csak direkttermõ szülecseji zamatos (fajtajelölt) és tik. A közvetlenül termõ a Zalagyöngye több száz (direkttermõ) szõlõfajtákat hektáron már rajonizált fajtelepíteni tilos, nem szabad! ta. A Zalagyöngyét ÉszakEnnek ellenére a Amerikában (Kanada/BriZalagyöngye interspecifikus tish Columbia/Okanaga völfajtáját széles körben szapogye/Kalowna város) a Surították. A fenti rendelet elmac Ridge Estate Wineyard lensúlyozására 1970. auLtd-ben jégbor készítéséhez gusztus 10-én a Zalatermesztik. gyöngyét bejelentette az OrA Nero fajta, amely magas szágos Találmányi Hivatalrezveratrol tartalmú, csemehoz, mint betegség-ellenálló ge- és borszõlõnek alkalés kettõs hasznosítású fajtát. Az ünnepelt kitüntetésével mas, fajtaoltalom alatt terA Zalagyöngyét 1975-ben meszthetõ Svájcban és Németországban. 164.101 sz. alatt szolgálati találmányként szabadalmazták. 34 hibridjét 2003-ban génmegõrzés és fajtabemutató célEzzel zöld fényt kapott a fajta szaporításhoz és telepítéshez jaira telepítették el Balatonfüreden a Széchenyi Ferenc Kera nemesítõ örömére. tészeti Szakképzõ Iskola fajtagyûjteményébe. Fajtáit és hibA nemesítési programból származó, államilag minõsített ridjeit génbankokban õrzik itthon és külföldön mûködõ szõszõlõfajtái (zárójelben a minõsítés éve): Zalagyöngye lészeti és borászati kutatásokkal foglalkozó intézmények, és (1970), Bianca (1982), Medina (1984), Turán (1985), Nero génforrásként használják keresztezéseikben. (1993). Csizmazia József évtizedek óta, de még ma is aktív leveÉrdekes az Aletta, a Füredgyöngye, a Göcseji zamatos és lezésben van azokkal a nemesítõkkel és szakemberekkel, az Egri csillagok (ECS) sorozat több fajtajelöltje. A sokolakik fajtáit itthon és határainkon túl, Európában és a tengedalú nemesítõi munkához tartozik a rezisztens magvatlan ren túli országokban termesztik. Ezzel munkájának, a Szõ„Rosina” nevû hibridsorozata. lészeti és Borászati Kutatóintézetnek, de egész MagyarorA rezisztens hibrideket elõször nagyobb felületen Zala szágnak hírét erõsítette az egész világon. Különösen napjamegyében állította be fajtakísérletbe (innen származik pl. a inkban, amikor a környezetszennyezés igen nagy mértékû, Zalagyöngye, a Lakhegyi mézes elnevezés), ahol akkor még értékesek és keresettek rezisztens fajtái. nagy felületen termesztették a rezisztens fajhibridekkel leA keresztezései átütõ sikereket hoztak koraiságban, perogyõzendõ Noah szõlõfajhibridet, direkttermõt. noszpórával és szürkerothadással szembeni rezisztenciában. Csizmazia József fajtái a további keresztezések értékes Fajtái vitálisan növõek, termékeny rügyûek, nagy termésbizgénforrása. Több hazai és külföldi szõlõnemesítõ felhasználtonságúak és fürtjeik finom ízükkel magas élvezeti értékûek. ta már õket, például Újvidéken Dr. Petar Cindriè professzor. Tudományos eredményeit egyetemi doktori és kandidáNemzetközi együttmûködés keretében közös nemesítési tusi értekezéseiben foglalta össze. programot indítványozott Szovjetunióban a NovocserEgész életében a fiatal munkatársait támogatta és segítetkaszszk-i Kutatóintézettel, dr. Ivan Antonovics Kosztrikin te munkájukban, nyelvtanulásban, hazai és külföldi szakmai nemesítõvel. Ebbõl a közös programból származik a Novoutazásokban. Eger sorozat, melynek kiemelkedõ fajtajelöltje az EB.9, meAktívan vett részt borbírálatokon és borversenyeken, lyet elsõ vezetõjének, Kosinsky Viktor tiszteletére Viktor ahol személyes véleményét szakmai igényességgel adta névvel bejelentett állami minõsítésre. Mivel ez a fajtajelölt közre. 3 szõlõfaj génanyagát örökítette, ezért „polyvitis-trihibrid”Mindenütt és mindenhol szakmai szeretete és igénye ösznek nevezte el. tönözte a fajtanevek helyes írására. Ennek érdekében vitát A nemesítõ legnagyobb sikere, ha fajtáit termesztik. Az indított a nyelvészek körében. 1997. évi CXXI. tv. földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miMinõsített bélyeggyûjtõ. A bélyeggyûjtõk körében is elniszter 39/2001 (V.14.) FVM rendelet 3. § 3. bekezdése ismert szakember. Felismerte, hogy a postai bélyegek, mealapján 2003-ban a Bianca 3, a Medina 6, a Nero 8, a Turán lyek a világ minden részébe eljutnak, nagykövetei lehetnek 5 és a Zalagyöngye 5 borvidéken engedélyezett termesztésszakmánknak, ezen belül borvidékeinknek és az ott terre. 2005-ben fajtáinak valós felülete: Bianca 884 ha, Medimesztett fajtáinknak. Ezért javasolta és szakértésével támona 184 ha, Nero 4 ha, Turán 117 ha és Zalagyöngye 4265 ha. gatta a „Magyar borvidékek bélyegsorozat” kiadását. Együtt Kétségtelen, hogy eddig a legnagyobb sikert befutott fajtája dolgozva Varga Pál grafikus mûvésszel, a Magyar Posta az a Zalagyöngye.



47

elmúlt 20 év alatt (2007-ben befejezve) a 22 magyar borvidéket reprezentáló bélyegsorozatot adta ki. A bélyegeken a szõlõfajták és klónok nemesítõinek neve szerepel. Mûvészi értékû szakmai fotókat készített a nemesítési munkákról, szõlõfajtákról, szakemberekrõl. Dr. Csizmazia Darab József rendkívül gyümölcsözõ tevékenységét kitüntetései is igazolják, melyek közül a legfontosabbak: Fleischmann Rudolf díj Peter Morio nemesítési díj Balatonfüred Pro Urbe díj Balatonfüred díszpolgára a Balatonfüredi Széchenyi Ferenc Szakközépiskola „Iskola díszpolgára”

Munkájában, küzdelmeiben, szakmai sikereiben mindig mellette állt felesége, Bárkány Blanka, aki szakmai tudásával, nyelvismeretével segítõje volt a magyar rezisztencia nemesítésnél. Köszöntjük Csizmazia urat születésének 90. évfordulóján és a Jóisten áldását kérjük életére, szakmai sikerére és egészségére. Köszönjük fajtáit, azt a sok segítséget, amit a szõlõbor ágazatért, környezetünk és egészségünk védelméért tett, amiért életét adta. Kívánjuk, hogy megérdemelt nyugdíjas éveit örömben, boldogságban, családjának, barátainak és munkatársainak szeretetében töltse. DR.

HAJDU EDIT

TUDOMÁNYOS FÕMUNKATÁRS

BCE–SZBK, KECSKEMÉT

Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) A Gabonatermesztõk Országos Szövetsége (GOSZ) és a Vetõmag Szövetség és Terméktanács (VSZT) elnökségének és küldöttgyûlésének határozatai alapján létrejött a Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT). A FIT célja biztosítani a magyar gazdálkodók érdekében egy független, módszereiben elfogadható, átlátható finanszírozással mûködõ kísérletsorozatot. A Kárpátmedencében optimálisan termelhetõ és a világpiacon értékesíthetõ fajták (hibridek) pártatlan versenyét hivatott megvalósítani. Ez segítse a hazai termelõket a legmegfelelõbb fajták (hibridek) kiválasztásában. A Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) önálló tevékenységét a gabonatermelõk, a vetõmag-elõállítók, a nemesítõk, a kereskedõk és a feldolgozók egyetértésével, valamint a magyar mezõgazdaság fejlõdését fontosnak tartó civil szakmai szervezetek széleskörû erkölcsi és anyagi támogatásával végzi. A Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) 9 tagból áll, a tagokat az alapító társadalmi szervezetek delegálják 3 évre: a Gabonakereskedõk és Feldolgozók Szövetsége 1 fõt, a Vetõmag Szövetség és Terméktanács 3 fõt, a Gabonatermesztõk Országos Szövetsége 5 fõt. Gabonakereskedõk és Feldolgozók Szövetsége: Pótsa Zsófia Vetõmag Szövetség és Terméktanács Vetõmag kereskedõk képviselõje: Kolop László Nemesítõk képviselõje: Dr. Árendás Tamás Biometrikus (metodikus): Csûrös Miklós Gabonatermesztõk Országos Szövetsége Termelõ: Boczka János Termelõ: Domján Gergely Termelõ: Dr. Tajthy József Termelõ: Varga András Termelõ: Vancsura József A Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) célja és mûködési köre: a Magyarországon tevékenységet folytató mezõgazdasági

48


termelõk objektív szakmai információval történõ ellátása érdekében megszervezi a legfontosabb növényfajok posztregisztrációs kísérletének finanszírozását, megvalósítását, felügyeletét, értékelését és az eredmények publikálását. Biztosítja a vizsgálati rendszer objektív és átlátható mûködését. A FIT céljának megvalósítása érdekében együttmûködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, amelyek segítik eredményes mûködését és céljainak megvalósítását. A FIT létrehozóinak konkrét célja a nagy vetésterületû gabona és olajos növények posztregisztrációs kísérleteinek megvalósítása. Kezdetben a kukorica és õszi búza, a késõbbiekben a napraforgó és az õszi káposztarepce kísérleteinek rendszerbe állítása. – Kukorica 13 helyszínen 44 hibrid, Szombathely, Pölöske, Tordas, Eszterágpuszta, Monor, Székkutas, Debrecen, Iregszemcse, Kaposvár, Gyulatanya, Jánoshalma, Mezõhegyes, Bábolna. – Búza 7 helyszínen 33 fajta, Iregszemcse, Jászboldogháza, Kompolt, Székkutas, Szombathely, Bábolna, Mosonmagyaróvár. A FIT feladatai: a kísérleti rendszerbe bevont növényfajok meghatározása és a posztregisztrációs kísérleti rendszer módszereinek meghatározása, jóváhagyása. (Kísérleti helyek kiválasztása és elfogadása. A kísérletbe vont fajták (hibridek) számának meghatározása, fajták (hibridek) kiválasztása. A kísérlet kivitelezési módjának és az elvégzendõ méréseknek, felvételezéseknek a meghatározása). A posztregisztrációs kísérlet megvalósításának irányítása, ellenõrzése és a kísérletben szereplõ fajták kódolása, titkosítása. A kísérletek megvalósításának felügyelete, szemlék elvégzése.

Az eredmények értékelése és a publikáció megszervezése, az eredmények nyilvánosságra hozása, közzététele. VANCSURA JÓZSEF ELNÖK, GABONATERMESZTÕK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE


AKT UÁL IS

A „Pannon búza” védjegy A Gabonatermesztõk Országos Szövetsége (GOSZ), Vetõmag Szövetség és Terméktanács (VSZT), Gabonakereskedõk és Feldolgozók Szövetsége, mint védjegy tulajdonosok megalakították és levédetik a Pannon búza minõségi védjegyet. A „Pannon búza” mint tanúsított alapanyag és annak felhasználásával készült liszt, gabonakészítmény, kenyér, péksütemény. A védjegy terméktanúsítás célja: az EU területén forgalomba kerülõ malmi búzák között a „Pannon búza” és az abból készült termékek megkülönböztetése a piaci kínálatban. A vevõk és a fogyasztók tájékoztatásán keresztül azok ösztönzése a Pannon búza és az abból készült termékek vásárlására, fogyasztására. Védjegy használatra jogosult az a pályázó (termelõ, kereskedõ és feldolgozó), aki az eredményes pályázat után védjegy használati jogot szerzett, az erre vonatkozó szerzõdést megkötötte és a vállalt kötelezettségeit teljesíti. A „Pannon búza” védjegy használati joga pályázat keretében szerezhetõ meg. Termelõ önként vállalja, hogy betartja a Szabályzatban részletezett termesztés-technológiai követelményeket, a termesztési folyamat dokumentálását, a nyomon követhetõség és az élelmiszerbiztonság elõírásait. A kereskedõnek kötelezettséget kell vállalnia, hogy ügyleteinél a védjegyet csak a szabályzatnak megfelelõ és fajtaazonos alapanyagok esetében használja. A minõségi követelményeknek való megfelelést minden tétel esetében ellenõrzi. Amennyiben a kereskedõ nem a termék elõállítója a pályázónak nyilatkozatot kell beszerezni a Termelõtõl, hogy azt a terméket a Szabályzatnak megfelelõ körülmények között állította elõ. Nyilatkoznia kell arról, hogy a termék tárolására, a termékek kiadásá-

ra, nyomon követhetõségére vonatkozó szabályokat betartja. A feldolgozónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy termékeinél csak abban az esetben tünteti fel a védjegyet, ha a lisztet 100%-ban standard kategóriába tartozó védjegyes Pannon búza vagy legalább 40%-ban prémium kategóriába tartozó védjegyes Pannon búza õrlésével állítja elõ, vagy sütõipari termék esetén a termék elõállításához használt búzaliszt 100%-a Pannon búza védjegyes termék (a mellette használt nem búzalisztekre nincs mennyiségi és minõségi megkötés). A gabonakészítmény esetén a termék elõállításához védjeggyel ellátott Pannon búzát és vagy lisztet/õrleményt használt fel. A védjegyet használókat szabályok kötik. A terméken a védjegy csak abban az esetben tüntethetõ fel, ha az megfelel a Szabályzatban foglaltaknak, a termék Termelõje, Feldolgozója, Kereskedõje eredményesen pályázott, annak alapján rendelkezik szerzõdésben rögzített védjegy használati joggal és a védjegy használati díjat megfizette. A védjegy használatra jogosult jogait és kötelezettségeit, az adatszolgáltatás szabályait, a védjegy arculati kódexét, (megjelenés, méret elhelyezés stb.) is a szerzõdés tartalmazza. A pályázatot a védjegy tulajdonosok által kijelölt független személyekbõl álló bizottság bírálja el.

VANCSURA JÓZSEF ELNÖK GABONATERMESZTÕK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE 1124 BUDAPEST, APOR VILMOS TÉR 25–26. TELEFON: (1) 332-23-30; FAX: (1) 312-84-86 E-MAIL: [email protected] HONLAP: WWW.GABONATERMESZTOK.HU

Ve

fac!!!” lege et lekedd!!! , e l l o „T cse asd és MOST RENDELJE VAGY ÚJÍTSA MEG A MAG C. SZAKLAP ELÕFIZETÉSÉT 2008. ÉVRE! dd, olv

ELÕFIZETÉS TOVÁBBRA IS VÁLTOZATLAN ÁRON ÉS FELTÉTELEKKEL!!!

MEGRENDELÕ LAP MEGRENDELJÜK ÖNÖKNÉL 2008. ÉVRE A MAG KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS KÖRNYEZET C. SZAKLAPOT. ELÕFIZETÉSI DÍJ: 2688 FT/ÉV (+ POSTAKÖLTSÉG) NÉV: ...................................................................................................................................................................................................... LEVELEZÉSI CÍM: ............................................................................ SZÁMLÁZÁSI CÍM: ........................................................................... PÉLDÁNYSZÁM: ....................... DÁTUM: ........................................ CÉGSZERÛ ALÁÍRÁS: ....................................................................... VETMA MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓS KHT. 1073 BUDAPEST, DOB U. 90. MOBIL: 06 30 221-7990 E-MAIL: [email protected] BANKSZÁMLASZÁM: 56100055-16100192

AJÁNLJA SZAKLAPUNKAT KOLLÉGÁINAK IS!



49

„Kezünkben a jövõnk” – Megújuló energiák ’08 Interaktív Nemzetközi Konferencia és Kiállítás 2008. november 20-21. (csütörtök-péntek) ARANYTÍZ (1051 Budapest, Arany János u. 10.) A „KEZÜNKBEN A JÖVÕNK” egy olyan interaktív rendezvénysorozat, amely a fenntartható jövõ céljainak felvázolását és az emberiség sorsát meghatározó fõbb tényezõk, társadalmi és gazdasági feltételrendszerének elemzését, a ma látható „eszméket”, és a lehetséges jó megoldásokat próbálja bemutatni, a résztvevõ szakemberek bevonásával a problémákat megvitatni, a különbözõ nézeteket ismertetni és ütköztetni a jelenlevõk aktív bevonásával. Az együttesen rendezett konferencia, workshop és kiállítás megfelelõ szakmai alapot és kommunikációs platformot biztosít a témák aktuális nemzetközi példáinak, gyakorlatának bemutatására, valamint a hazai helyzet ismertetésére, a lehetséges továbblépésekre vonatkozó alternatívák demonstrálására. Elsõ alkalommal a MEGÚJULÓ ENERGIA a téma. Szeretnénk e témának minden oldalát, komplexitását megmutatni a konferencián elhangzó elõadások, irányított dialógusok, a kiállítás és az ott kialakított workshopok prezentációin keresztül. Szeretnénk, ha a résztvevõ cégek, a szakmai és civil szervezetek, a kormányzat, és a végsõ „fogyasztó”, a jövõért felelõsséget érzõ magánemberek dialógusán át egy olyan interaktív folyamat indulna el, amely – a rendezvényen kialakuló új szakmai és társadalmi kapcsolatok talaján – egy, a rendezvényen túlmutató széleskörû társadalmi, szakmai párbeszédet indít el a témában. A kétnapos konferencia és kiállítás központi témái – vagy nevezhetjük kiindulási pontoknak is – a megújuló energiákkal összefüggésben a következõk: – Globális kényszerek a fenntartható fejlõdés és a gazdasági élet területén – Globális és kontinentális gazdasági és politikai célok – Technológiai lehetõségek ma és a jövõben – Civil vélemények és akaratok TEMATIKA Cél a NULLA emisszió – GÁZ NÉLKÜL Napenergia Szélenergia Geotermikus energia Energiatakarékosság Hõszigetelés Felületfûtés, -hûtés Szellõztetés

50


Kollektív felhasználás Logisztikai tartalékok Biomassza Biogáz Biomassza Pellet Hulladék, mint energiaforrás Környezetbarát közlekedés, szállítás Kiemelt témák: Lakás, Munkahely, Közúti gépjármûvek (hidrogén, elektromos, hibrid) SZAKMAI VÉDNÖKÖK Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Földmûvelési és Vidékfejlesztési Minisztérium SZAKMAI TÁMOGATÓK Magyar Szélenergia Társaság Magyar Geotermális Egyesület Biomassza Termékpálya Szövetség Energiaklub Környezetvédelmi Egyesület Levegõ Munkacsoport Joint Venture Szövetség RÉSZVÉTELI DÍJAK Regisztrációs díj kiállítók részére: 30.000,-Ft + 20% áfa Tartalma: megjelenés a kiállítás és konferencia a katalógusában és a honlapján, link a cég honlapjára, tájékoztató anyag elhelyezése a konferencia csomagban Területbérleti díj: 20.000,-Ft/m2 + 20% áfa Tartalma: helydíj + standépítés, 1 db infopult, 2 db szék, frízfelirat, áramvételi lehetõség Cég prezentáció: 300.000,-Ft + 20% áfa Tartalma: max. 30 perces bemutató kivetítéssel (idõpont jelentkezés függvényében) BÕVEBB INFORMÁCIÓ ÉS JELENTKEZÉS Pásztor Szolgáltató Kft., Tóthné dr. Pásztor Zsuzsa, ügyvezetõ, Nyitrai Zsuzsa, projekt vezetõ 1165 Budapest, Veress Péter út 105–107. Tel.: 1/402-0078, Fax: 1/402-0079, Mobil: 30/478-3173, 30/942-4386 E-mail: [email protected], [email protected] TÁMOGATÓK: MÁV, OTP NyRt., SystemConsult


Könyvjelzõ

Könyvjelzõ

Könyvjelzõ

Könyvjelzõ

Könyvjelzõ

Könyv

Nagy János: Kukoricatermesztés A könyv a kukorica származását, botanikáját, élettanát érinti, kiterjed az ökológiai és termesztési tényezõkre, azok kölcsönhatásaira (talajmûvelés x mûtrágyázás x növényszám x öntözés x genotípus). A munka tudományos értékét növeli, hogy Nagy János professzor több évtizedes kutatási eredményei, idõsorai megbízható szántóföldi tartamkísérletekbõl származnak, amelyek Európában egyedülállóak, de a kukorica õshazájában, Amerikában is figyelemre méltóak. Ma több ezer termék (élelmiszerek, mûanyagok, bioetanol) készül kukoricából, ezért többféle kukoricaminõségre van szükség, amit az ipar gazdaságosan tud feldolgozni. A szerzõ merít a gazdag múltból, ugyanakkor a legkorszerûbb ismereteket tárja elénk. A könyv kiváló példája annak, hogy a termesztési és a nemesítési kutatások hogyan

járulnak hozzá a termésnövekedés és -minõség összefüggéseinek feltárásához. A tizenkét fejezet olyan eredményeket tartalmaz, amelyeket mind az oktatók, a kutatók, az egyetemi és PhD hallgatók, mind a mezõgazdasági szakemberek és a szaktanácsadással foglalkozók munkájuk során eredményesen használhatnak. A szerzõ segítséget nyújt a kukoricatermesztõknek abban, hogy egy hektár kukorica a lehetõ legésszerûbb gazdálkodással, a lehetõ legkisebb ráfordítással és környezeti terheléssel a legnagyobb termést adja, biztosítva az elvárható hasznot. O. I.

AKT UÁL IS

„A védjegye a névjegye!” TISZTELT PARTNERÜNK! TISZTELT LEENDÕ MEGBÍZÓNK! Az EU-hoz történt csatlakozás jogharmonizációs elvárásai, a WTO-val (World Trade Organisation) kötött egyezmények miatt elõtérbe kerültek a szellemi alkotások, szellemi tulajdonok létrehozásával, oltalmak megszerzésével, védelmével, a jogok gyakorlásával kapcsolatos szerzõi-jogi, iparjogvédelmi, ezeken belül különösen a védjegy, a márka kérdései. Miért fontosak az említett témakörökkel összefüggõ tudni és tennivalók vállalkozása, cége számára? – mert egy védjegyoltalom megszerzése 10 évre használati monopóliumot biztosít, ezzel az üzleti siker esélyét növeli, segíti az értékesítést, és erõsíti piaci pozícióját, – a versenytársakat kizárja a hasznosításból, – felléphet a jogosulatlan használó – védjegy-bitorló – ellen, – jogszabályokban meghatározott kártérítést érvényesíthet bírósági eljárásban, – teljes jogbiztonságban folytathat kereskedelmi (reklám-és marketing) tevékenységet, – végül: a védjegy vagyoni értékû jog, a vállalkozásba


apportként bevihetõ, értékesíthetõ, kölcsönözhetõ, jelzáloggal terhelhetõ. A VETMA KHT és a MAG folyóirat Szakértõi Csoportja a védjegyoltalom és márkavédelem megszerzéséhez kíván segítséget nyújtani az elõkészítés és bonyolítás gondjainak megoldásában közremûködni; a szükséges feltételeket (technikai-kivitelezési stb.) ismertetni, hogy a késõbbiekben a Magyar Szabadalmi Hivatalban a bejegyzésre szánt védjegy, márka ügy(ek)ben a legjobb oltalmi formát közösen kiválaszthassuk (mentori-közremûködés). Kérjük Önt, fentiek elõrebocsátásával és ismeretében, amennyiben cégnevét (design), logóját, emblémáját, márkáját, szlogenjét, szignálját (védjegy) oltalom alá ® (registered, trade mark) kívánja helyezni, a szükséges feltételek (technikai, formai, pénzügyi) egyeztetése céljából elérhetõségeink valamelyikén jelezze, hogy szakértõnk – személyesen is – válaszolhasson a felmerült kérdéseire. A védjegyoltalom megszerzésével tovább erõsíthetõ a cége piaci versenyben való sikeres részvétele! Jelentkezésére teljes bizalommal számít a: VETMA KHT ÉS A MAG SZAKFOLYÓIRAT SZAKÉRTÕI CSOPORTJA


51

A Gábor Dénes-díjról... A Gábor Dénes-díj alapvetõ célja a névadó életpályájával szimbolizált, innovatív magatartás elismerése. A díj egy 125 mm átmérõjû bronz (nemzetközi díj esetében ezüst) plakett, amely a kitüntetett nevét, a kitüntetés évszámát, a tudós hologram képét tartalmazza. A díjat díszoklevél és pénzdíj egészíti ki. Gábor Dénes-díjban az alapítás évében hárman, 1990 óta évente általában heten részesülhettek. A díj társadalmi ismertsége és elismertsége fokozatosan növekedett. A díj kiadásának anyagi feltételeit a kiemelkedõen közhasznú szervezetként nyilvántartott NOVOFER Alapítvány és a céljait támogató egyének, vállalatok, intézmények biztosítják. HOGYAN ÉRTESÜLHETNEK AZ ÉRINTETTEK A FELHÍVÁSRÓL? Az aktuális felhívást minden év június 30-ig a NOVOFER Alapítvány honlapján is közzé tesszük. KIK JELÖLHETÕK A DÍJRA? A Gábor Dénes-díjra olyan magyar állampolgársággal rendelkezõ, kreatív, innovatív szellemû szakemberek, kutatók, fejlesztõk, egyetemi vagy fõiskolai oktatók, mûszaki-gazdasági vezetõk, gazdálkodók, vállalkozók jelölhetõk, akik a gazdasági vagy tudományos élet bármely szakterületén (életminõség, felsõoktatás, informatika, ipar, környezetvédelem, közlekedés, logisztika, mezõgazdaság, szolgáltatás, vízgazdálkodás) a Felterjesztõ (jelölõ) megítélése szerint: – kiemelkedõ tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenységet folytatnak, – jelentõs tudományos és/vagy mûszaki, szellemi alkotást hoztak létre, – tudományos, kutatási-fejlesztési, innovatív tevékenységükkel hozzájárultak a környezeti értékek megõrzéséhez, – személyes közremûködésükkel nagyon jelentõs mértékben és közvetlenül járultak hozzá intézményük innovációs tevékenységéhez. A díj személyre szóló, így alkotó közösségek csoportosan nem jelölhetõk. KIK TERJESZTHETIK FEL ELSÕSORBAN GÁBOR DÉNES-DÍJRA A JELÖLTEKET? Kitüntetésre a kutatással, fejlesztéssel, oktatással foglalkozó intézmények, a kamarák, a mûszaki és természettudományi egyesületek, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek, illetve szövetségek és a gazdasági tevékenységet folytató társaságok vezetõi, valamint a Gábor Dénes-díjjal korábbiakban kitüntetettek terjeszthetik fel a látókörükbe került és a fenti feltételeknek megfelelõ, általuk szakmailag és erkölcsileg egyaránt ismert és elismert szakembereket. Nem lehet felterjesztõ a felterjesztettel családi kapcsolatban, vagy alárendeltségi, illetve jogilag

52


vagy gazdaságilag függõ viszonyban álló személy (pl.: házastárs, szülõ, gyermek, a felterjesztett beosztottja, a felterjesztett jóindulatától függõ üzletfél stb.). A kuratórium az önjelölést nem értékeli. MI AZ ELÕTERJESZTÉS MEGKÍVÁNT TARTALMA? I. Kitöltött és aláírt adatlap II. Jelölés III. Mellékletek 1. A jelölt szakmai képzettségének és munkásságának legfeljebb 2 oldal terjedelmû ismertetése. 2. Az indoklásban hivatkozott alkotás(ok), illetve szakmai eredmények listája (a jelentõs találmányokról, szabadalmakról, egyéb jogi védettséget élvezõ teljesítményekrõl, hazai és nemzetközi kutatási-fejlesztési projektekrõl vagy nemzetközileg is magasan idézett tanulmányokról, cikkekrõl). 3. Két, a jelölt szakmájában elismert, tekintélyes szakembernek a jelölt kitüntetését támogató, legfeljebb 11 oldal terjedelmû ajánló levele. Az elõterjesztést (I., II., III/1, 2, 3) összefûzve, a NOVOFER Alapítvány címére (1112 Budapest, Hegyalja út 86.) egy eredeti példányban kell megküldeni. A postai feladás tényérõl, azzal egy idõben e-mailben ([email protected]) kell értesíteni az Alapítványt. MEDDIG, HOVÁ ÉS HÁNY PÉLDÁNYBAN KELL AZ ELÕTERJESZTÉSEKET KÜLDENI? Az egy eredeti példányban elkészített elõterjesztéseket (azaz a kitöltött és aláírt adatlapot, a jelölés indoklását, a szakmai életrajzot, az ajánló leveleket, az esetleges listákat és egyéb mellékleteket összefûzve tartalmazó anyagot) általában minden év október 10-ig kell beküldeni a NOVOFER Alapítvány címére (1112 Budapest, Hegyalja út 86.). Az aktuális határidõt a www.novofer.hu honlapon is nyilvánosságra hozott adott évi felhívás tartalmazza. Az elõterjesztést elektronikus formában (*.pdf fájlként) is meg kell küldeni, az elõírt határidõben, az Alapítvány felhívásban megadott e-mail címére. HONNAN NYERHETÕ TOVÁBBI INFORMÁCIÓ? További felvilágosítást ad a kuratórium elnöke: Garay Tóth János: 06 30/900-4850 vagy titkára: Kosztolányi Tamás, fax: 319-8916, telefon: 3198913/21, 319-5111, e-mail: [email protected]. Az aktuális adatlap, felterjesztési felhívás és ezen tájékoztató a www.novofer.hu internet címrõl letölthetõ. GARAY TÓTH JÁNOS A KURATÓRIUM ELNÖKE


!!! S Õ SÜRG TAGREVÍZIÓS REGISZTRÁCIÓS ADATLAP 2008 Az egyesületi tag személyi adatai Név: …....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…..............….... Születési helye, éve: …....…...…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…..............….... Anyja neve: …....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…...…....…...........…....….... Lakcíme: …....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....telefon: …..…...........…....…....….... Levelezési címe: …....…....…....…....…....…....…....…....…...…....….mobiltelefon: …..…..........…....….... …....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....….........…....…....…....…. Munkahelye, címe: …....…....…....…....…....…....…....…....…............…....…....…....…....…....…....…....... telefon/fax: …....…....…....…....…............…....… e-mail: ....…....…....…....…....…....…....…....…....…...... Iskolai végzettsége: …....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…...…............…....... Beosztása: …....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…...…....…....…....….............. Tudományos fokozata: …....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…...…....….......... Kutatási témája: …....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…...…...........…....…...... Nyelvismerete: …....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…...…..........…....…....… Mióta tagja az MNE-nek: …....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…...........…...…....... A tagdíjat 2007. évben befizette:

igen

nem

A tagdíjat 2008. évben befizette:

igen

nem

Milyen más szervezet tagja: …....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…....…...........…....…...…... Felhívás! Tisztelettel kérjük, hogy az elmaradt tagdíjat (1000 Ft a 2007. évre) és az idei tagdíjat (3000 Ft) az MNE számlájára átutalni szíveskedjék! A tagdíj bármely OTP-fióknál díjmentesen befizethetõ a 11707024-20258865 számú MNE-bankszámlaszámra. Igény esetén a befizetett összegrõl számlát küldünk. Kérjük az adatlapok kitöltés utáni postafordultával történõ visszaküldését az Egyesület székhelyére (1073 Budapest, Dob u. 90. Mobil: 06 30/221-7990)! Budapest, 200....….......................................



53

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS TISZTELT PÁLYÁZÓ! A VETMA Marketingkommunikációs Kht. és a MAG c. mezõgazdasági és környezetgazdálkodási szaklap Szerkesztõsége a 2008. évben is pályázati felhívást tesz közzé olyan szakcikk(ek) megírására, amely a magyar agrárgazdaság (növénynemesítés, növénytermesztés, környezetgazdálkodás) és a közgazdasági környezet kapcsolatát – bármely nézõpontból – a kutatás, fejlesztés, termelés, kereskedelem és környezet stb. oldaláról vizsgálja és széleskörû szakmai érdeklõdést, visszhangot vált ki. A cikk nyelvezete szakmailag kifogástalan, szabatos, világos és magyar legyen. A pályázat nyilvános. Részt vehet benne bárki, bármilyen szakterületet mûvelõ szakember. A pályázat kritériuma, hogy a 2008-ban a MAG c. szaklap valamelyik számában jelenjen meg. A terjedelem nem korlátozott. A legjobb szakcikk(ek) szerzõjének neves szakemberekbõl, szakértõkbõl álló, felkért zsûri ítéli oda a MAG ARANYTOLL-at. A pályázat többcélú: egyrészt hagyományápolás, másrészt a magyar gazdasági kommunikáció, szakmai és publikációs tevékenység hitelének, erkölcsi megbecsülésének további erõsítése. A pályázati céllal írt szakcikk(ek) leadásának véghatárideje: 2008. november 30. 2008. október hó ®

Tisztelettel: a VETMA Marketingkommunikációs Kht., a MAG Szerkesztõsége

Szerkeszti a Szerkesztõbizottság. Megjelenik évente hat alkalommal. Felelõs kiadó: a VETMA Közösségi Marketingkommunikációs Közhasznú Társaság ügyvezetõje 1073 Bp., Dob u. 90. Telefon/fax: 322-5661 Telefax: 365-6130 E-mail: [email protected], [email protected], [email protected], [email protected] Fõszerkesztõ: Dr. Oláh István 06/30/221-79-90 HU ISSN 1588-4864 Elõfizethetõ a VETMA Kht. új címén (1073 Bp., Dob u. 90.). Elõfizetési díj egy évre 2688 Ft/év (+postaköltség). Bankszámlaszám: 56100055-16100192 Nyomtatás: Bétaprint Nyomda Felelõs vezetõ: Szabadi Andrásné

54



Az észak-alföldi régió bemutatása (II.) gépipar. A régiós ipari termékek 44%-a külföldön talált gazdára. A külföldi érdekeltségû vállalkozások mintegy 40%-a (2463 darab) 2004-ben kizárólagos külföldi tulajdonban volt, további közel 30%-uk pedig többségi külföldi tulajdonú (a külföldiek átlagos részaránya a jegyzett tõkébõl 74–78%). A hátrányos, sõt belsõ (pl. Közép-Tiszavidék) és külsõ, határ menti (magyar–ukrán, magyar–román határtérség) perifériákon kialakult halmozottan hátrányos helyzet másik fontos oka az akut foglalkoztatási válság, a régóta számottevõ munkanélküliség. A munkanélküliségi ráta 9,1%-os aránya 2005-ös adatok szerint is magasan a 7,2%-os országos átlag fölött húzódott a régióban. A munkanélküliek jelentõs százaléka pályakezdõ fiatal. Nem minden ok nélkül illetik a régió belsõ és külsõ perifériáit a „periféria perifériája” jelzõvel. A rendszerváltást követõ gazdasági-társadalmi folyamatok kedvezõtlenebbül érintették az északkeleti országrészt, miután a magyar gazdaság átalakulása újfent egy elmélyült területi válság körülményei között ment végbe. A területi válság alapvetõ jellemvonása az ország keleti részének „leszakadása” volt. Ennek egyik legnyilvánvalóbb jele, hogy Északkelet-Magyarország megyéiben – fokozottabban a jelenlegi észak-alföldi régió térségében – a gazdaság átalakulását súlyos és tartós munkanélküliség kísérte. A munkanélküliek és a tartós foglalkoztatottsági válság döntõen a Békéscsaba–Szolnok–Balassagyarmat képzeletbeli vonaltól északra és keletre elterülõ országrészben él ma is, ahol alig találni olyan települést, ahol a munkanélküliségi ráta ne érné el az országos átlag legalább kétszeresét. Az itt elhelyezkedõ két, az észak-magyarországi és az észak-alföldi régió hat megyéje (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar) évek óta élen jár a munkanélküliségi rangsorban. Foglalkoztatási adatok alapján is jól kirajzolódnak a területi egyenlõtlenségek, a külsõ- és belsõ periférikus területek nemcsak Északkelet-Magyarországra, s nemcsak az északalföldi régióra, hanem az egész országra vonatkozóan is. A magyar régiók európai uniós összehasonlításban relatíve ma még mérsékelt fejlettségi szintet tükröznek. A fejlettségi mutatókat tekintve az EU régiók rangsorában Közép-Magyarország kivételével a magyarországi régiók, az egy fõre jutó GDP átlagok alapján a rangsor utolsó helyein foglalnak helyet. Magyarországot a modernkori történelem minden szakaszában nagy területi különbségek jellemezték. Jelenleg a fejlett közép-magyarországi és az elmaradottnak számító észak-alföldi régió egy fõre jutó GDP-je több mint két és félszeres különbséget mutat. Hasonló aránytalanságok mutatkoznak a régiók teljesítõképességét jellemzõ jelzõszámok tekintetében is, de ennél még jelentõsebbek a megyék és a kisebb térségek közti jövedelmi és ellátottsági differenciák. Az észak-alföldi régió társadalmi-gazdasági pozíciója magyarországi összevetésben is a leghátrányosabb. Az egy fõre jutó bruttó hazai termék, a GDP átlagok alapján a régió helyzete a korábbi évekhez képest sem javult, sõt azt lehet mondani, hogy relatíve helyzete inkább romlott az 1990-es évek elejéhez képest. Az észak-alföldi régió e tekintetben

ma is a leghátrányosabb helyzetû térség Magyarországon, megelõzve az ugyancsak tartósan hátrányos helyzetû északmagyarországi régiót is, mélyen az országos átlag alatt, az utolsó helyet foglalja el a hazai régiók sorrendjében. Az európai regionális összehasonlításban sem kedvezõbb a helyzet, hiszen számos, a fejlettség szintjét jelzõ mutatót – nem csak a GDP-t – figyelembe véve is az uniós tagországok sorában az Észak-Alföld mindössze az utolsó tíz–tizenöt közötti helyet foglalja el. Igen tanulságos a legfejlettebb és a legfejletlenebb magyar régiót összehasonlítani, ami önmagában is kifejezi az európai gazdasági térben elfoglalt kedvezõtlen pozíciókat, miután a legfejlettebb közép-magyarországi régió is inkább csak hazai öszszevetésben tekinthetõ fejlett térségnek. Ami a kistérségek fejlettségét illeti, az észak-alföldi régió e tekintetben sem foglal el különösen jó helyet, hiszen a jelenlegi, még érvényben lévõ KSH kistérségek között egyértelmûen a stagnáló, jobbik esetben a felzárkózó, vagy revitalizálódó kistérségek száma dominál. A kialakult helyzetet jól illusztrálja, hogy a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési Hivatala kimutatása szerint 2003-ban a leghátrányosabb helyzetû magyarországi 42 kistérség közül 13 az észak-alföldi régió megyéiben található, ami az akkori kistérségi besorolás szerint 23 egységbõl álló KSH kistérségeinek több mint a felét tette ki. Nem sokat változott a helyzet a 2004 januárja óta érvényes új kistérségi besorolás szerint sem, hiszen a gazdasági térszerkezet alakulását tekintve a kevésbé fejlett, fejletlen és leszakadó kistérségek tekintetében az észak-alföldi régió átlagon felül reprezentált. Jellemzõ a kialakult helyzetre, hogy a régióban található többcélú komplex kistérség közül mindössze a debreceni számít dinamikusan fejlõdõ kistérségnek, de második legkedvezõbb, ún. fejlett, stagnáló kistérségi kategóriába is csupán a nyíregyházi, a hajdúszoboszlói és a szolnoki kistérség tartozik. A közepesen fejlett, felzárkózó kistérségek sorában csak egy, a jászberényi, illetve a közepesen fejlett, stagnáló kistérségek között mindössze három – a hajdúböszörményi, karcagi és a mezõtúri – kistérség található. Az észak-alföldi régió példája néhány évvel az EU-csatlakozás után arra int, hogy a legfontosabb kérdés továbbra is a regionális gazdasági-társadalmi fejlõdés jövõbeni eredményessége. Ma még úgy tûnik, hogy a régióban hoszszú ideig a fenntartható fejlõdés és a hanyatlás kombinációja fog érvényesülni az Alföld számos területén, bár a válság egyre kisebb léptékû lesz, kistérségi szintû marad, s a mezõgazdasági termelés hagyományos és modern elemeinek az ötvözése, a természet- és környezetvédelem, a falusi- és ökoturizmus révén is a fenntartható fejlõdés sikeresen megvalósulhat. Nyitott kérdés azonban, hogy mekkora részt foglalnak el a modern szerkezetû, de kicsiny eltartóképességû térségek, s mekkora hányadot tesznek ki majd a hanyatló és alacsony életszínvonalat biztosító, fejlõdésükben megrekedt falusi térségek. PROF. DR. BARANYI BÉLA AZ MTA DOKTORA, TUDOMÁNYOS TANÁCSADÓ, OSZTÁLYVEZETÕ MTA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA DEBRECENI OSZTÁLY

Az észak-alföldi régió bemutatása (I.)

Recommend Documents