Az esélyegyenlőség a munka világában című kutatás módszertani előtanulmánya

„Az esélyegyenlőség a munka világában”című kutatás módszertani előtanulmánya

Budapest

TÁMOP 5.5.5: A DISZKRIMINÁCIÓ ELLENI KÜZDELEM - A TÁRSADALMI SZEMLÉLETFORMÁLÁS ÉS A HATÓSÁGI MUNKA ERŐSÍTÉSE

2010. augusztus 31.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a "TÁMOP- 5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése" projekt kutatási programját az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósítja meg 2009 és 2013 között. A hatóság a jogtudatosság fejlesztését szolgálja a kutatási eredmények közzétételével. A kutatások megállapításait rögzítő és elemző tanulmányok, az abban szereplő adatok, ábrák és összefüggések, valamint egyéb tartalmak felhasználásának joga az Egyenlő Bánásmód Hatóságot illeti. Minden további felhasználás, beleértve a nyilvánosság bármilyen formáját és területét, a hatóság engedélyéhez kötött. Az előtanulmányt a Telakka Bt. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megbízásából a „TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelema társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése” című projekt keretében készítette. Az előtanulmány szerzője: Simonovits Bori A kérdőívek kidolgozásában résztvevő szakértők: Berki Erzsébet, Boda Dorottya, Neumann László, Sik Endre és Soltész Anikó A kvalitatív vezérfonalakat készítette: Simonovits Bori

2

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés................................................................................................................................ 4 2.

A kutatás előzményei és módszertani háttere .................................................................... 5 2.1 Hazai előzmények ............................................................................................................ 5 2.2. Nemzetközi előzmények: Az angliai WERS kutatásról röviden .................................... 6 2. 3. Módszertani háttér: A kapcsolt kérdőíves módszer előnyeiről és korlátairól ................ 7

3. A mintavétel és kutatási design .............................................................................................. 9 3.1 Kvantitatív mintavétel ..................................................................................................... 9 Versenyszféra ..................................................................................................................... 9 Civil szféra ....................................................................................................................... 12 A közszféra....................................................................................................................... 12 3.2. A kvalitatív kutatás designja ......................................................................................... 14 A fókuszcsoportos beszélgetések ..................................................................................... 15 Félig-strukturált interjúk .................................................................................................. 15 5. A kutatás főbb témakörei ..................................................................................................... 17 5.1 Kérdőívek ....................................................................................................................... 17 5.2. A kvalitatív kutatás........................................................................................................ 18 Felhasznált irodalom ................................................................................................................ 21 1.

Függelék: EBH által meghatározott mintaválasztási szempontok a civil- és közszférában …………………………………………………………………………………………...22

2. Függelék: A nonprofit szervezetek osztályozási rendszere (NSZOR)................................. 24 3. Függelék: A közszféra intézményeinek gazdasági forma és TEÁOR kódok szerinti megoszlása ............................................................................................................................... 34 4.

Függelék: Szűrőkérdőívek a fókuszcsoportok toborzásához ........................................... 37

Mellékletek............................................................................................................................... 43 1.

Melléklet: A kvalitatív kutatáshoz használt vezérfonalak................................................ 44

2.

Melléklet: A kvantitatív kutatás kérdőívváltozatai .......................................................... 84

3

1. Bevezetés Jelen tanulmány célja az Egyenlő Bánásmód Hatóság megbízásából végzett „Esélyegyenlőség a munka világában” c. kvalitatív és kvantitatív módszertant ötvöző, 2010. szeptembere és decembere között megvalósuló kutatássorozat adatfelvételének módszertani előkészítése. A kutatássorozat a TÁMOP 5.5.5: „A diszkrimináció elleni küzdelem - A társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erősítése” c. projekt keretében valósul meg.

Az empirikus adtafelvétel célja, a munkaerő-piacon tapasztalható diszkriminatív munkaerőpiaci gyakorlatok feltérképezése, valamint az esélyegyenlőség eléréséért tett intézkedések megismerése kvantitatív (kérdőíves adatfelvétel) és kvalitatív (interjú és fókuszcsoport) eszközökkel. A kérdőíves kutatás továbbá kiemelten foglalkozik majd az esélyegyenlőség szempontjából hangsúlyos, rugalmas munkavégzési lehetőségekkel is, továbbá kitér a vizsgált szervezetek főbb pénzügyi jellemzőire, a munkaügyi kapcsolatokra, és a munkaerő-felvételi gyakorlatokra is. Rákérdezünk továbbá a munkahelyi kommunikációt és a bérezést érintő legfontosabb kérdésekre, valamint a panasz- és fegyelmi eljárásokra és végül a pénzügyi válság szervezeti legfontosabb hatására is.

A kvantitatív kutatás módszertana, az ún. kapcsolt kérdőíves módszer lehetővé teszi, hogy ugyanazon témákról megismerhessük mindkét fél véleményét, mely az esélyegyenlőség és az esetlegesen előforduló diszkriminatív gyakorlatok feltérképezése szempontjából különösen fontos. Ennek a módszernek a nagy előnye, hogy ugyanazon a munkahelyen dolgozó munkáltatóktól és munkavállalóktól gyűjtött információk alapján, két – sokszor gyökeresen eltérő – nézőpontot ismerhetünk meg, így lehetőségünk nyílik a válaszok összehasonlítására, és a kutatási kérdések sok-szempontú elemzésére.

Ugyanezt az elvet tartottuk szem előtt a kvalitatív kutatási modul kidolgozáskor is:

a

fókuszcsoportok egy része a munkáltatói oldalt (HR szakemberek, multinacionális cégek vezetői stb.), másik része pedig a különböző védett tulajdonságokkal rendelkező munkavállalói oldalt (kisgyermekes anyák és 45 éven felüli munkavállalók) valamint a pályakezdőket, egyetemistákat szólaltatja meg, így lehetőséget teremtve a különböző nézőpontok, munkaerő-piaci tapasztalatok összevetésére. A félig-strukturált interjúk alanyai, a témánk szempontjából kiemelten fontos, hátrányos helyzetű munkavállalókból rekrutálódnak:

4

interjú alanyaink között lesznek azok a nehezen elérhető (potenciális) munkavállalók, akik feltételezésünk szerint, alulreprezentáltak lesznek a kvantitatív adatfelvétel során, azaz a védett tulajdonsággal rendelkező munkavállalók és munkanélküliek (romák, kisgyermekesek, 45 évnél idősebbek valamint fogyatékossággal élők).

2. A kutatás előzményei és módszertani háttere 2.1 Hazai előzmények Jelen kutatás, mind témájában mind módszertanában, szorosan kapcsolódik a Társadalmi Párbeszéd Központ megbízásából – a „TÁMOP 2.5.2: A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerősítése, közös kezdeményezések támogatása” elnevezésű projekt keretében – végzett „Munkahelyi Foglalkoztatási viszonyok” című átfogó kutatáshoz, melynek során 1000 versenyszférában működő telephely került lekérdezésre 2010-es év folyamán. Az 1000 versenyszférában tevékenykedő telephelyi kérdezést egészíti ki a 100 közintézmény és 90 civil szervezet körében tervezett adatfelvétel, valamint a tíz fókuszcsoportot és 30 interjút magában foglaló kvalitatív kutatási modul.

Az esélyegyenlőség témája szempontjából legfontosabb kutatási előzmény, a SEED Alapítvány 2006-os kutatása1, mely kérdőíves és fókuszcsoportos eszközökkel vizsgálta a munkahelyi esélyegyenlőség kérdéseit. A projekt kiemelt témája volt a férfi-női esélyegyenlőség, de érintette az egyéb (nem társadalmi nemi alapú) egyenlőtlenségeket is. A kutatás során összesen 400 profit-orientált és non-profit cég, illetve közintézmény vezetőjét kérdezték meg, valamint tíz fókuszcsoportos beszélgetést szerveztek. A szervezetek vezetőinek zöme úgy vélte, hogy a fogyatékossággal élők, a romák és az idősekkel szemben szinte általános (80% feletti) a hátrányos megkülönböztetés, de a társadalmi helyzet,

a

bőrszín és a nemi alapú diszkrimináció is, a megkérdezettek több mint kétharmada szerint hat a munkaerőpiacon. Szervezettípus szerint elmondható, hogy a vállalkozásokban dolgozók 55%, a közalkalmazottak 64%, a civil szervezetekben pedig a foglalkoztatottak 75%-a szerint a nők hátránnyal indulnak a munkaerőpiacon. A fókuszcsoportos beszélgetések során az

1

A projekt az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, a Gender Mainstreaming EWIV

osztrák civil szervezet, a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány, valamint lengyel és észt esélyegyenlőségért felelős kormányzati szervezetek együttműködésében valósul meg.

5

érintettek különböző csoportjait szólaltatták meg: vállalkozások férfi és női vezetőit, kisgyerekes anyákat, egyetemistákat, HR-szakembereket, köztisztviselőket, multinacionális cégek vezetőit, segítő civil szervezetek képviselőt, valamint a Strukturális Alapok operatív programjainak horizontális témafelelőseit kérdezték meg a munkahelyeken tapasztalható hátrányos megkülönböztetés és az esélyegyenlőség témájában.

2.2. Nemzetközi előzmények: Az angliai WERS kutatásról röviden Az ún. kapcsolt kérdőíves módszert a foglalkoztatási viszonyok témájában az elmúlt években számos nyugat-európai országban (Franciaországban, Angliában, Németországban és Svédországban), valamint Kanadában és az Egyesült Államokban is alkalmazták már. A többnyire reprezentatív adatfelvételek során a munkáltatókra, a munkavállalókra és a munkahelyekre vonatkozó releváns kérdésekről, úgymint bérezési gyakorlat, munkahelyi körülmények, munkaidő kérdései, munkahelyi rugalmasság, esélyegyenlőség és hátrányos megkülönböztetés vagy a munkavállalók munkához való viszonya témakörökben kérdezték meg a munkavállalói és a munkáltatói oldalt.

A munkavállalók és a munkáltatók szempontjait egyaránt feltáró kérdőíves kutatások közül számunkra példaértékű vizsgálat az Egyesült Királyságban a nyolcvanas évek óta rendszeresen megismételt Workplace Employment Relations Survey (WERS), melynek során a munkavállalói és a munkáltatói oldal mellett, a szakszervezetek és érdekképviseletek képviselőit is megkérdezték.

A WERS kutatás elemzési egysége a munkahely (pontosabban a vállalati telephely), és országosan reprezentatív adatokkal szolgálnak a kis- és középvállalkozások öt főnél többet foglalkoztató munkahelyeinek foglalkoztatási viszonyairól. Emellett a kutatás lehetőséget teremtett időbeli összehasonlításra: a longitudinális kutatássorozat részben tekinthető panel kutatásnak, mivel a kutatássorozat indulásakor, 1998-ban résztvevő munkahelyek 77%-a vett részt a 2004-es kutatásban, a fennmaradó 23%-ot pedig újonnan megkeresett munkahelyek jelentették.

6

2. 3. Módszertani háttér: A kapcsolt kérdőíves módszer előnyeiről és korlátairól A kapcsolt kérdőíves módszer lehetővé teszi, hogy a különböző munkaerő-piaci szereplők válaszait összehasonlító elemzés valósulhasson meg. A speciális adatfelvételi technika nemzetközi kutatási tapasztalatiról a MEADOW projekt módszertani tanulmányában2 olvashatunk részletesen. A MEADOW projekt alapvető célja, olyan megbízható statisztikai adatokra és kutatási eredményekre épülő módszertan kialakítása, amely az Európai Uniós szakpolitikai kezdeményezések számára nyújt segítséget, annak érdekében, hogy azok valóban hozzájárulhassanak a munkahelyi rugalmasság és a szervezetek alkalmazkodó képességének, valamint a munka minőségének javításához. A projekt során nagy mintás adatfelvételre ugyan nem került sor, de a kialakított módszertani irányelvek tesztelésére igen. A módszer tesztelése 2009. második felében zajlott, a résztvevő országok nyelvére lefordított munkáltatói- és munkavállalói kérdőívek lekérdezésével. A szerzők alapvető különbséget látnak aközött, hogy a munkáltatóból vagy a munkavállalóból kiindulva alakítják ki az adatfelvételt.

A MEADOW projekt kutatói a rendelkezésre álló információk alapos tanulmányozása és a módszerek különböző szempont szerinti csoportosítását követően, összehasonlítják a kapcsolt kérdőívek módszerének alkalmazási és megvalósítási lehetőségeit: alapvető különbséget tesznek aközött, hogy a kutatás során a munkáltatóból, vagy a munkavállalóból kiindulva alakítják ki az adatfelvételt, majd mindent összevetve az előbbi mellett teszik le a voksukat. A bemutatott kutatások többségénél a munkáltató jelenti az elsődleges elemzési egységet, melynek számos előnye van.

Először is a munkáltató beazonosítása után, a munkavállalók azonosítása és bevonása a kutatásba viszonylag egyszerű; a klaszterezett minta könnyen és olcsón kezelhető, és kevesebb kontakt-személlyel (munkáltatók) kell felvenni a kapcsolatot. Másrészt, ha nem áll rendelkezésre a munkáltatókat és munkavállalókat együttesen kezelő regiszter, egy longitudinális survey során, könnyebben nyomon követhetők a munkáltatók, mint a munkavállalók. Harmadrészt, a minta reprezentativitása is könnyebben biztosítható, ha a

2

N. Greenan, K. Kraan, 2009.

7

munkáltató az elsődleges mintavételi egység, mint ha a munkavállaló.3 Végül pedig egy pragmatikus érv: ez a kutatási design költséghatékonyabb, mint a fordítottja.

A felsorolt előnyök ellenére természetesen számos nehézséggel és módszertani problémával állunk szemben a munkáltatókra vonatkozó mintavételi eljárás kialakításakor is. A legnagyobb probléma, hogy többnyire nem áll rendelkezésünkre egy egységes munkáltatói regiszter, sem egy naprakész adatbázis, amely alapján a különböző telephelyek beazonosíthatók lennének. Vannak ugyan elérhető üzleti regiszterek, de általában ezek nem terjednek ki például a közszférára. Az egyes nemzeti statisztikai hivatalok által előállított adatbázisok pedig csak korlátozottan hozzáférhetők.

A legalapvetőbb torzítási probléma abból fakad, hogy ha a munkáltató jelöli ki a válaszadókat egy előre elkészített lista alapján, akkor valószínűsíthető, hogy felülreprezentáltak lesznek a munkáltatójukkal

és

a munkájukkal

általában

elégedettebb

munkavállalók

(ez

a

szakirodalomban „social climate bias” -ként ismert jelenség). De még ha véletlenszerűen választjuk is ki a munkavállalókat, akkor is fennáll a torzítás esélye, ha a munkáltató állította elő a kiválasztás alapjául szolgáló mintavételi keretet. A mi esetünkben alapvető problémát csak a civil szféra esetében jelent a szükséges adatbázishoz való hozzáférés hiánya. A mintavételi keret kialakításához rendelkezésünkre áll a KSH által nyilvántartott, csaknem 70 000 szervezet adatait tartalmazó Nonprofit Szervezetek Osztályozási Rendszere (NSZOR), ez azonban nem tartalmaz foglalkoztatottak számára vonatkozó információt.

3

Ha a mintavételi keretből vett minta csak az elsődleges mintavételi szintjén van meghatározva, akkor a mintavételi arányok szóródása mindig magasabb a második szinten. Ezen a szinten ugyanis kétféle nemválaszolásból adódó torzítással kell számolnunk.

8

3. A mintavétel és kutatási design

3.1 Kvantitatív mintavétel A 2010. őszi kvantitatív adatfelvétel 90 civil szervezet és 100 közintézmény országos mintáján kapcsolt kérdőíves technikával történik. A kvantitatív mintavétel során jelen kutatásban – csakúgy mint a versenyszférát vizsgáló adatfelvétel során – is a munkáltatóból indultunk ki. Annak érekében azonban, hogy megfelelő számú „nagy foglalkoztató” kerüljön be a mintába, melyek nagyobb eséllyel rendelkeznek esélyegyenlőségi tervvel és érdekképviselettel, a foglalkoztatottak számára vonatkozó reprezentativitástól eltekintettünk, és ehelyett az ún. irányított mintavételi technikát alkalmaztuk, mind a versenyszféra mind a közszféra adatfelvétele során. Míg a versenyszféra esetében a telephely szolgált a mintavételi egységként, a közintézmények és a civil szféra esetében ez nem volt megvalósítható: ezekben a csoportokban az elemzés alapegysége az adott szervezet vagy intézmény. A civil szféra mintavétele során az ún. telefonos előszűrést alkalmazzuk majd, mivel a rendelkezésünkre álló adatbázis nem tartalmazza a mintavételhez szükséges alapvető információt, a foglalkoztatottak számát.

Versenyszféra A versenyszféra esetében a KSH nyilvánosan elérhető cégadatbázisa szolgált a mintavétel kiindulópontjaként4. A KSH céginformációs adattára, mely Magyarország összes jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli társaság vállalkozásának adatait, valamit azok tevékenységeinek TEÁOR-kódjait tartalmazza.. Az adatfelvétel 2010. júniusa és szeptembere között zajlik.

Az adatbázis nagyjából 300 ezer cég részletes cégadatát tartalmazza: KSH-törzsszám, alakulás dátum, a név, cím, telefonszám, faxszám, gazdálkodási forma, létszám- és árbevételkategória, a tevékenység TEÁOR-kódja szerint.

Mivel a versenyszféra mintavételi alapegysége a telephely volt, a KSH céginformációs adatbázisát telephelyes adatbázisának adataival egészítettük ki, melynek alapja a Gazdasági Szervezetek Regisztere, mely gyakorlatilag a jogi személyiségű és a jogi személyiséggel nem 4

2009/III. negyedévi frissített adatbázis 9

rendelkező gazdasági szervezetek telephelyeit tartalmazó leválogatás. A leválogatás 2010 márciusában történt. A több, mint 50 ezer telephelyet tartalmazó adatbázis tartalmazza a cég KSH-törzsszámát, nevét, a telephely sorszámát, nevét, létszám-kategóriáját tevékenysége TEÁOR-kódját valamint településkódját.

A vizsgálatba vont 1000 cég alatt valójában 1000 telephelyet értettünk, tehát, ha egy cégnek több 20 főnél nagyobb telephelye is van, akkor annak a cégnek maximum három ilyen telephelyét kell lekérdezni, és minden egyes telephely egy-egy esetet jelent az 1000 cégből. A kutatás sajátos igényeinek megfelelően – hogy minden fontosabb alpopulációban statisztikai elemzésre alkalmas mennyiségű telephely kerüljön lekérdezésre – nem véletlen, hanem irányított mintával dolgozunk. A kutatás során három rétegképző változót használtunk, a foglalkoztatotti létszámot, az ágazatot és a régiót.

Mivel a három szempont együttes kezelése egy háromdimenziós kereszttáblában történő gondolkozást igényelt, az előre meghatározott mintanagyság (N=1000) az egyes rétegképző változók esetében felhasználható kategóriák száma komoly korlátot jelent az adatfelvétel során. Mivel a háromdimenziós kereszttábla bizonyos celláiban egy túl részletes kategóriarendszer mellett nem maradna elég telephely, amit valószínűsíthetően le lehetne kérdezni.

Ezért először arról született megegyezés, hogy három területi régiót, és három létszámkategóriát fogunk használni a felmérés során. Egy következő lépésben az ágazati besorolás kategóriának meghatározásáról hoztunk döntést annak figyelembevételével, hogy ne legyenek olyan kis ágazati kategóriák, amelyek esetében a telephelyméret és a régió szerint történő bontás során az alpopulációba tartozó telephelyek száma olyan alacsonyra süllyed, hogy az már reális veszélyt jelent a lekérdezhetőséget illetően. Ezért egyrészt az élelmiszeripar és a könnyűipar, másrészt a szolgáltatást és a személyi és közösségi szolgáltatás kategóriáit a mintavétel során összevontuk.

10

A rétegképző változók szerinti kategóriák tehát a következők voltak: 1. Foglalkoztatottak létszáma (a telephelyen): a. 20-49 fő b. 50-249 fő c. 250 fő és több 2. Ágazat (TEÁOR-kód alapján) a. alaptevékenység (mezőgazdaság, bányászat, energetika) b. élelmiszer- és "könnyűipar" c. "feldolgozó nehézipar" c. kereskedelem d. szállítás, távközlés e. szolgáltatás 3. Régió (KSH-régiók alapján) a. Közép-Magyarország (Közép-Magyarország) b. Nyugat-Magyarország (Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl) c. Kelet-Magyarország (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld)

A mintakeret definiálása során a legfontosabb rétegképző változó – azaz a foglalkoztatotti létszám – megoszlását az elemezhető nagyságú alminták elérése érdekében a úgy határoztuk meg, hogy a 20- 49 fős telephely tegyék ki a minta 35, a 50- 249 fős telephelyek az 50 és a 250 vagy annál több főt foglalkoztató telephelyek a 15%-át. (1. táblázat)

1. Táblázat: A telephelyek valós és mintabeli megoszlása foglalkoztatottak száma szerint foglalkoztatottak száma

N

Valós arány(%)

Megcélzott elemszám

Mintabeli arány

20- 49 fő

11531

64%

350

35%

50-249 fő

5554

31%

500

50%

250 fő vagy annál több

922

5%

150

15%

18007

100

1000

100%

Összesen

Az összevont régió és ágazati kategóriákban az alkalmazotti létszám kategóriáknak megfelelő populációbeli eloszlás elérését tűztük ki célul a mintában.

11

Civil szféra5 Mivel a kutatás alapvető célja, az esélyegyenlőség helyzetének feltérképezése a munka világában, ezért a kiválasztás alapvető kritériuma volt, hogy csak olyan civilszervezetek kerüljenek a mintába, melyek munkáltatók. Ezáltal a nem valódi munkáltatóként funkcionáló, hanem különböző hobby- és egyéb szabadidős tevékenységre szakososodott kis szervezeteket (pl. horgászegyesületek és egyéb sportkörök, melynek tagjai önkéntesként vannak bejelentve) kizártuk a mintavételi keretből.

Alapvető problémát jelent, hogy nem áll rendelkezésünkre a foglalkoztatottak számára vonatkozó információ. Ennek a hiányosságnak az áthidalására, az NSZOR6 lista alapján vett mintából (kivéve a pártok), az ún. telefonos előszűrés módszerével fogjuk kiszűrni azokat a szervezeteket, melyek nem működnek foglalkoztatóként.

Az EBH útmutatásának megfelelően azon civil szervezetek kerülnek a mintába, melyek vagy nonprofit gazdasági társaságként, vagy civil szervezetként vagy társadalmi szervezetként működnek.

A közszféra A közszféra körében végzett kutatás a kormánytisztviselőket, köztisztviselőket és közalkalmazottakat foglalkoztató, 20 főnél nagyobb szervezetekre terjed ki. Ez a kérdőívek adaptációja szempontjából azt jelenti, hogy

külön kérdőívcsomagot dolgoztunk ki a

közalkalmazottakat foglalkoztató munkáltatók és munkavállalók kérdezésére és külön változatot a kormány- és köz tisztviselőkre.

A három típusú munkáltató mintába kerülési valószínűségének meghatározásakor az alapelvünk az volt, hogy körülbelül ugyanolyan arányában kerüljenek a mintába közalkalmazottak, mint kormány- és köztisztviselők együttesen: Így a közalkalmazottakat foglalkoztató munkáltatók mintába kerülési aránya 50%, a

kormánytisztviselőket

foglalkoztatóké 15-20% közötti, és a köztisztviselőket foglalkoztatóké 30-35% közötti arányban került meghatározásra. A különböző típusú foglalkoztatók elkülönítése a 3. Függelékben található gazdasági forma és TEÁOR kódok alapján kerül meghatározásra a mintavétel során a KSH Intézményi adatbázisa alapján. 5 6

Az EBH útmutatását a mintaválasztásra a 1. Függelék tartalmazza Az NSZOR listát a 2. Függelék tartalmazza.

12

A foglalkoztattak szerinti megoszlás szintén nem reprezentálja a valós megoszlást, a cél a fent leírt szempontok alapján az volt, hogy megfelelő számú „nagy foglalkoztató” kerüljön be a mintába,

melyek

nagyobb

eséllyel

rendelkeznek

esélyegyenlőségi

tervvel

és

érdekképviselettel, éppen ezért irányított mintavétellel dolgoztunk ebben az esetben is.

2. táblázat: a közszféra intézményeinek foglalkoztatottak száma szerinti megoszlása Létszám kategória ismeretlen nincs munkavállaló 1-4 fő munkavállaló 5-9 fő munkavállaló 10-19 fő munkavállaló 20-49 fő munkavállaló 50-99 fő munkavállaló 100-199 fő munkavállaló 200-249 fő munkavállaló 250-299 fő munkavállaló 300-499 fő munkavállaló 500-999 fő munkavállaló 1000-x fő munkavállaló Összesen

Elemszám (N) 2894 646 1088 1622 1776 2905 2023 875 154 92 167 96 62 14400

Százalék (%) 20,1% 4,5% 7,6% 11,3% 12,3% 20,2% 14,0% 6,1% 1,1% 0,6% 1,2% 0,7% 0,4% 100%

Mivel a kiválasztási kritérium a közszféra esetében hasonlóan a versenyszférához, a 20 főnél nagyobb foglalkoztatók voltak, az első négy létszám kategóriát illetve az „ismeretlen” foglalkoztatotti számú kategóriát is ki kellett zárnunk az alappopulációból, és a fennmaradó 44% maradt a mintavételi keretként szolgáló populáció, melyet három kategóriába vontunk össze. (3. táblázat)

3. táblázat: a 20 főnél többet foglalkoztató közszférába tartozó intézményeinek foglalkoztatottak száma szerinti valós megoszlása és a mintába kerülési aránya Létszám kategória 20-49 fő munkavállaló 50-249 fő munkavállaló 250- főnél több munkavállaló Összesen

N

Valós megoszlás

2905 3052

45,6% 47,9%

417 6374

6,5% 100%

Mintába kerülési arány 33, 3% 33, 3% 33, 3% 100%

13

A közszférába tartozó szervezetek regionális megoszlása a hét régió szerint az alábbi megoszlást mutatja. (4 táblázat), melyet a mintavétel során három nagy kategóriába vontunk össze az alacsony minta-elemszámok miatt (5. táblázat).

4. táblázat: a közszféra intézményeinek regionális megoszlása (N,%) Százalékos megoszlás Elemszám (N) 2886 1745 2102 1831 2207 2166 1463 14400

KSH régió 1 KÖZÉP-MAGYARO. 2 KÖZÉP-DUNÁNTÚL 3 NYUGAT-DUNÁNTÚL 4 DÉL-DUNÁNTÚL 5 ÉSZAK-MAGYARO. 6 ÉSZAK-ALFÖLD 7 DÉL-ALFÖLD Összesen

20,0% 12,1% 14,6% 12,7% 15,3% 15,0% 10,2% 100,0%

5. táblázat: a közszféra intézményeinek regionális megoszlása, összevont kategóriákban (N,%) Létszám kategória Közép-Magyarország Nyugat-Magyarország Kelet-Magyarország Összesen

Elemszám (N)

Százalékos megoszlás

2886 5678 5836 14400

20,0% 39,4% 40,5% 100 %

3.2. A kvalitatív kutatás designja A kvalitatív kutatási modul a kvantitatív adatokból nyert eredmények árnyalására és kiegészítésére,

valamint

az

esélyegyenlőséggel

kapcsolatos

vélemények

alaposabb

megismerésére szolgál.

A munkáltatók és HR szakemberek körében szervezett fókuszcsoportos beszélgetések egyrészt az esélyegyenlőség témájával kapcsolatos vélemények, nézetek ütköztetésére, másrészt az esetleges jó gyakorlatok feltérképezésére ad lehetőséget.

A munkavállalói interjúk és fókuszcsoportos beszélgetések pedig lehetőséget teremtenek a munkahelyi esélyegyelőség kérdéseivel és rugalmas munkavégzéssel kapcsolatos vélemények és igények feltárására. A munkaerőpiacról kiszorult hátrányos helyzetű csoportokkal készülő

14

interjúk segítségével feltárhatók a munkaerőpiacra való belépés fő akadályai a különböző védett tulajdonsággal rendelkező csoportok esetében.

A fókuszcsoportos beszélgetések

A vélemények nyílt vállalása és kötetlen megfogalmazása érdekében a kutatás során homogén munkavállalói és munkáltatói csoportokat szervezünk, a nem és életkor tekintetében azonban a kutatási téma „megengedte” a heterogén összetételt.


Fókuszcsoportok száma: 10 fókuszcsoport (csoportonként 6-8 fő)




Fókuszcsoportok

helyszínei:

Budapest,

egy

kelet-magyarországi

(pl.

Nyíregyháza) és egy nyugat-magyarországi (pl. Győr) város. A fókuszcsoportok résztvevőinek tervezett összetételére a 4. Függelék két szűrőkérdőíve tartalmaz részletes információt. A három munkáltatói csoportokban vállalkozások és multinacionális cégek vezetői illetve HR-szakemberek vesznek részt, férfiak és nők vegyesen. Egy-egy csoport Budapesten, Győrben és Nyíregyházán Az összesen hét munkavállalói csoportból háromban kisgyermekes anyák, kettőben pályakezdők és háromban 45 éven felüliek vesznek majd részt az alábbi területi megoszlásban:


Kisgyermekes anyák: Egy-egy csoport Budapesten és Győrben;




Pályakezdők és egyetemisták (férfiak és nők vegyesen): Egy-egy csoport Budapesten és Nyíregyházán;




45 éven felüliek (férfiak és nők vegyesen): Egy-egy csoport Budapesten, Nyíregyházán és egy Győrben.

Félig-strukturált interjúk Az interjúalanyok azok a nehezen elérhető (potenciális) munkavállalók lesznek, akik feltételezésünk szerint alulreprezentáltak lesznek a telephelyi kérdőíves adatfelvétel során, azaz a védett tulajdonsággal rendelkező munkavállalók és munkanélküliek. Az összesen 30 db félig strukturált interjú Budapesten készül majd el az alábbi megoszlásban (6. táblázat).

15

6. Táblázat: 30 db félig strukturált interjú megoszlása Munkavállalók

Inaktívak és munkanélküliek

roma nők és férfiak

2 fő

6 fő

kisgyermekes anyák

1 fő

6 fő

45 éven felüli nők

1 fő

6 fő

fogyatékossággal élő nők és

2 fő

6 fő

6 fő

24 fő

férfiak összesen

16

5. A kutatás főbb témakörei

5.1 Kérdőívek A kutatás során kidolgozott kérdőívek leghangsúlyosabb témaköre az esélyegyenlőségi tapasztalatok és gyakorlatok, emellett az alábbi témaköröket dolgozzák fel hosszabb-rövidebb kérdésblokkok (zárójelben jelezve ha csak az egyes kérdőívek tartalmazzák az adott témát):  a telephely és a szervezet főbb jellemzői (csak a munkáltatói kérdőív tartalmazza)  személyzeti ügyek és munkaügyi kapcsolatok (csak a munkáltatói és érdekképviseleti kérdőív tartalmazza)  munkaerő-felvétel, képzés, munkaszervezés  konzultáció és kommunikáció  munkahelyi képviselet  bérezési rendszerek és bérmegállapítások  esélyegyenlőség és hátrányos megkülönböztetés a munkahelyen  kollektív viták és vitarendezési eljárások (csak a munkáltatói és érdekképviseleti kérdőív tartalmazza)  panaszeljárás és fegyelmi eljárás  rugalmasság és telephelyi teljesítmény  változások és válság hatása a munkahelyen (csak a munkáltatói kérdőív tartalmazza) A kvantitatív kutatás során az alábbi kérdőívek kidolgozására került sor az előbb vázolt témaköröket érintve. (2. Melléklet) A munkavállalók, a munkáltatók és az érdekképviseleti vezetők párhuzamos kérdezése lehetővé teszi a munkahely különböző szereplőinek véleményének összehasonlító elemzését. Az esélyegyenlőség témájának esetében ez azt jelenti, hogy a munkaerő-piacon tapasztalható hátrányos megkülönböztetésről információt kapunk a munkáltatói (potenciális „elkövetők”) és munkavállalói (potenciális „áldozatok”) oldalról egyaránt. (7. táblázat)

17

7. táblázat: Telephelyi kérdőív típusok, jellemzésük és tervezett elemszámok: jellemzés

8 oldalas önkitöltős kérdőív az intézményvezetővel a telephely alapadatairól 2. vezetői kérdőív kb. 1 órás kérdőív az intézmény valamelyik (feltehetően HR-es) vezetőjével (kérdezőbiztossal) kb. 45 perces kérdőív egy 3. helyi szakszervezeti érdekképviseleti vezetővel és/vagy üzemi kérdőív tanács vezetővel (kérdezőbiztossal) oldalas önkitöltős 4. munkavállalói 8 kérdőív kérdőív 1. dolgozói profil

Tervezett elemszám (db) versenyszféra civil Közintézmény szervezet (közalkalmazottak kormány- és köztisztviselők) 1000 90 100

1000

90

100

Telephely függő

Nem releváns, (esetleg Kht.nál)

Intézményfüggő

Kb. 8000-9000 250 (válaszadói (válaszadói hajlandóságtól és hajlandóságtól telephelymérettől és cégmérettől függ) függ)

900 (válaszadói hajlandóságtól és cégmérettől függ)

5.2. A kvalitatív kutatás Annak ellenére, a hogy a kvalitatív kutatás célja a hátrányos megkülönböztetés munkahelyi, és tágabb értelemben munkaerő-piaci gyakorlatának megismerése a potenciális áldozatok és elkövetők részéről, sem az interjúk, sem a fókuszcsoportok bevezetőszövege nem tartalmaz információt erre vonatkozóan. A kutatási téma megjelölésénél a tágan értelmezhető munka világa” és foglalkoztatási viszonyok állnak, ezzel elkerülve az esetleges torzítás veszélyét. Mindkét módszer a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévő csoportok saját tapasztalatainak és nehézségeinek feltárását tűzi ki célul, a munkáltatói fókuszcsoportok pedig a munkáltatók esélyegyenlőséggel kapcsolatos intézkedéseire, az esetlegesen fellelhető jó gyakorlatokra és az esélyegyenlőségi terv meglétére illetve értékelésére kérdeznek rá. A kvalitatív kutatás során készülő interjúk és fókuszcsoportok az következő témaköröket ölelik fel.

18

8. táblázat: A félig strukturált interjúk témakörei Inaktív és munkanélküli interjúk: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Munkaerő-piaci és anyagi helyzet Munkaerő-piaci tervek, kilátások Hátrányos megkülönböztetés Család- és munka összeegyeztetése Esélyegyenlőség Szocio-demográfiai blokk (zárt kérdések)

Munkavállalói interjúk: Munkaerő-piaci és jövedelmi helyzet Munkahelyi biztonság és elégedettség Család- és munka összeegyeztetése Esélyegyenlőség Munkahelyre vonatkozó zárt kérdések Szocio-demográfiai blokk (zárt kérdések)

Az interjúk első öt kérdésblokkja javarészt nyitott kérdéseket tartalmaznak, az utolsó két kérdésblokk alapja a kvantitatív kutatásból ismert önkitöltős munkavállalói kérdőív munkahelyre és személyes adatokra vonatkozó kérdésblokkja. 9. táblázat: A fókuszcsoportok tervezett témakörei (megvitatására tervezett időtartam) Munkavállalói csoport:

1. 2.

3.

4. 5. 6.

Bevezető kérdések (10 perc) Esélyegyenlőség Magyarországon, diszkrimináció típusai („védett tulajdonságok”) (10-15 perc) Kiválasztási gyakorlat – esélyegyenlőségről ismeretek (20-25 perc) Munkaerőpiac és védett tulajdonságok (kb. 20 perc) Személyes tapasztalatok (20-25 perc)

Munkáltatói csoport:

Bevezető kérdések (10 perc) Esélyegyenlőség Magyarországon, diszkrimináció típusai („védett tulajdonságok”) (10-15 perc) Kiválasztási gyakorlat (15-20 perc): Munkáltatói attitűdök és védett tulajdonságok (kb. 20 perc) Esélyegyenlőség megvalósulása a munkahelyen (kb. 15 perc) Esélyegyenlőségi tervvel kapcsolatos (jogszabályi) ismeretek és vélemények (20-25 perc)

A fókuszcsoportok az egyes témakörök kötetlen megvitatása mellett, különböző gyakorlatokkal és ún. eszközökkel segítik elő a témánk fókuszában álló esélyegyenlőség témakörének minél alaposabb körüljárását. Mivel az esélyegyenlőségi jogszabály ismeretére tételesen nyilvánvalóan nem kérdezhetünk rá, ezért van szükség a különböző fókuszcsoportos szituációban jól működő módszertani segédeszközök – például hirdetési újságból kivágott diszkriminatív tartalmú álláshirdetések megvitatása – alkalmazására. Ezekhez hasonló

19

gyakorlatokkal a közvetlenül nem mérhető ismeretekre és benyomásokra, vagy a burkolt, de ki nem mondott (vagy ki nem mondható) előítéletekbe is bepillantást nyerhetünk.(A kvalitatív vezérfonalakat az 1. Melléklet tartalmazza)

20

Felhasznált irodalom Horváth Anna et al. Az esélyegyenlőség ismertsége és érvényesülése Magyarországon – különös tekintettel a nemek közötti esélyegyenlőségre (2006) Seed Alapítvány, Budapest. J. Forth, H. Bewley and A. Bryson: Small and Medium-sized Enterprises: Findings from the 2004 Workplace Employment Relations Survey, (2006) (Letölthető: http://www.wers2004.info/pdf/Small%20and%20Medium-sized%20Enterprises_web_all.pdf 2009.12.14.) N. Greenan, K. Kraan: From existing surveys to a general survey framework, January, 2009. MEADOW project: Guidelines: Chapter II. (http://www.meadow-project.eu/images/docmeadow/chapteii_aalborgr1.pdf. (Letöltés: 2009.12.14.) Measuring Racial Discrimination (2004), Rebecca M. Blank, Marilyn Dabady, and Constance F. Citro, Editors, National Research Council http://www.nap.edu/catalog.php?record_id=10887#toc (Letöltés: 2008. 06. 14)

21

1. Függelék: EBH által meghatározott mintaválasztási szempontok a civil- és közszférában TÁMOP -5-5-5/08/1 -2008-0001 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erősítése

A civil szervezetek körében végzett kutatás a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben meghatározott nonprofit gazdasági társaságokra, a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003 évi L. törvényben maghatározott civil szervezetekre, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben meghatározott társadalmi szervezetekre terjed ki.

Nonprofit gazdasági társaság 2006. évi IV. tv. 4. § (1) Gazdasági társaság nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására is alapítható (nonprofit gazdasági társaság). Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és működtethető. A gazdasági társaság nonprofit jellegét a gazdasági társaság cégnevében a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni. (2) Nonprofit gazdasági társaság létrejöhet úgy is, hogy a már működő gazdasági társaság legfőbb szerve elhatározza a nonprofit gazdasági társaságként való továbbműködést. (3) Nonprofit gazdasági társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, a gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség a tagok (részvényesek) között nem osztható fel, az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja. Civil szervezet 2003. évi L. 14. § b) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött társadalmi szervezet, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján létrejött alapítvány, illetve e szervezetek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, (kivéve a pártot, a párt által alapított alapítványt, a párt részvételével létrehozott egyesületet, a létesítő okirata szerint munkaadói, munkavállalói vagy gazdasági érdekképviseletet ellátó szervezetet, a biztosító egyesületet és a közalapítványt); Társadalmi szervezetet 1989. évi II. tv. 2. § (1) Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei - tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek. (2) (3) Társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alkotmánnyal és amelyet törvény nem tilt. Társadalmi szervezet elsődlegesen gazdaságivállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható. Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre. 3. § (1) A társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.

A közszféra körében végzett kutatás a kormánytisztviselőket, köztisztviselőket és közalkalmazottakat foglalkoztató szervezetekre terjed ki. 22

Kormánytisztviselők 2010. évi LVIII. Tv. 1. § E törvény hatálya a) a Miniszterelnökség, a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok (a továbbiakban: központi államigazgatási szerv), b) a kormányhivatalok és a központi hivatalok területi, helyi szerve, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv, a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetésvégrehajtás és a katasztrófavédelem szervei, valamint c) törvény eltérő rendelkezése hiányában a Nemzeti Hírközlési Hatóság [a továbbiakban a)-c) pont együtt: államigazgatási szerv] kormánytisztviselőinek és kormányzati ügykezelőinek (a továbbiakban: kormánytisztviselő, ügykezelő) kormánytisztviselői jogviszonyára, továbbá a minisztérium és a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkárainak és helyettes államtitkárainak (a továbbiakban: szakmai vezető) jogviszonyára terjed ki. Köztisztviselők 1992. évi XXIII. Tv. 1. § (1) E törvény hatálya a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági igazgatási társulása, közterület-felügyelete, a körjegyzőség (a továbbiakban: képviselő-testület hivatala) köztisztviselőinek és ügykezelőinek közszolgálati jogviszonyára terjed ki. (2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami Számvevőszék, Országos Rádió és Televízió Testület Irodája, a Gazdasági Versenyhivatal, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága és a Közbeszerzések Tanácsa köztisztviselői és ügykezelői közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami Számvevőszék és a Gazdasági Versenyhivatal, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára esetében a próbaidőre, a pályázatra és a tartalékállományra vonatkozó rendelkezéseket e szervek szervezeti és működési szabályzatában (ügyrendjében) meghatározott munkakörök esetében, az ott meghatározott eljárási rend szerint kell alkalmazni. Közalkalmazottak 1992. évi XXXIII. Tv. 1. § (1) E törvény hatálya - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által (a továbbiakban: munkáltató) a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.

A kutatás célja a civil szervezetek és a közszféra körében a munka-erőpiaci esélyegyenlőség témája. A minta elemszáma a civilszervezetek esetén 90 szervezet, a közintézmények esetében 100 szervezet. A mintavétel módja: irányított, három rétegképző változó: 1. Foglalkoztatottak száma; 2. Ágazat; 3. Régió A kutatás céljának elérése érdekében kritérium, hogy csak olyan civilszervezetek kerülhetnek a mintába, melyek munkáltatók.

23

2. Függelék: A nonprofit szervezetek osztályozási rendszere (NSZOR) Kód

Megnevezés 1. Kultúra

1

Hírközlés, tömegkommunikáció

11

Országos, regionális közszolgálati hírközlés

12

Helyi tömegkommunikáció

13

Közösségi televíziózás

14

Kiadói tevékenység támogatása

15

Általános és egyéb hírközlés, tömegkommunikáció

16

Nonprofit kiadói, hírközlési vállalkozás/KHT

2

Művészeti tevékenység

21

Irodalmi tevékenység

22

Képző- és iparművészet

23

Előadóművészet

24

Film- és fotóművészet

25

Építészet, építőművészet

26

Egyéb művészeti tevékenység

27

Nonprofit művészeti vállalkozás/KHT

3

Kulturális örökség megőrzése

31

Műemlékvédelem

32

Közgyűjtemények támogatása

33

Történelmi és kegyeleti emlékápolás

34

Honismeret, helytörténet

35

Magyar nyelv ápolása

36

Közművelődés

37

Olvasó- és irodalmi körök

38

Népművészet, hagyományőrzés

39

Kisebbségi, nemzetiségi kultúra ápolása

4

Többcélú és általános kultúra-, művészettámogatás

41

Többcélú és egyéb kulturális tevékenység

42

Nonprofit kulturális vállalkozás/KHT

24

2. Vallással kapcsolatos tevékenységek 5

Egyházak

51

Egyházak, vallási közösségek, gyülekezetek

52

Egyházi szervezetek

53

Szerzetesrendek

6

Vallással kapcsolatos tevékenységek

61

Hitéleti tevékenység, támogatás

62

Ifjúsági hitélet, támogatás

63

Hitélethez kötődő építés, felújítás, restaurálás

3. Sport 7

Sporttevékenység

71

Sport

72

Technikai sport

73

Szellemi sport

74

Diáksport

8

Sporttámogatás

81

Sportélet támogatása

82

Sportbarátok szervezete

4. Szabadidő, hobbi 9

Szabadidős és hobbitevékenység

91

Természethez kötődő sporttevékenység

92

Tömegsport, játék, szabadidős tevékenység

93

Hobbi- és gyűjtőtevékenység

94

Galambászat

95

Öregdiákok szervezetei

96

Szabadidős ifjúsági szervezetek

97

Nyugdíjas szervezetek, klubok

98

Szabadidős és rétegszervezetek, klubok

99

Technikai szabadidős és hobbitevékenység

25

10

Vadászat

101

Vadásztársaság

102

Vadászat támogatása

11

Horgászat

111

Horgászegyesület

112

Horgászat támogatása

12

Többcélú és egyéb pihenés, üdülés, szórakozás

121

Többcélú és egyéb szabadidős tevékenység

122

Nonprofit sport és szabadidős vállalkozás/KHT

5. Oktatás 13

Gyermekoktatás

131

Óvodai oktatás, támogatás

132

Alapfokú oktatás, támogatás

133

Középfokú oktatás, támogatás

134

Szakmunkásképzés, támogatás

135

Többszintű és egyéb gyermekoktatás, támogatás

14 141 15

Felsőoktatás Felsőoktatás, támogatás Felnőttoktatás

151

Ismeretterjesztés, támogatás

152

Nyelvoktatás, támogatás

153

Népfőiskola, támogatás

154

Szakmai tovább- és átképzés, támogatás

155

Többcélú és egyéb felnőttoktatás, támogatás

16

Többcélú és egyéb oktatás

161

Többcélú és egyéb oktatás, támogatás

162

Nonprofit oktatási vállalkozás/KHT

163

Diákok és hallgatók szervezetei

26

6. Kutatás 17

Reáltudományok

171

Orvostudomány

172

Természettudomány

173

Műszaki tudományok

174

Informatika, számítástechnika

175

Agrártudomány

176

Ipari, technológiai kutatás

18

Humántudományok

181

Bölcsészettudomány

182

Társadalomtudomány

183

Közgazdaság-tudomány

19

Többcélú és általános tudomány, kutatás

191

Többcélú és egyéb tudomány, kutatás

192

Nonprofit tudományos, kutatási vállalkozás/KHT

7. Egészségügy 20

Kórházi, szanatóriumi és egyéb intézeti ellátás

201

Kórházi eszköz- és műszerfejlesztés

202

Kórházi és intézeti ellátás támogatása

21

Mentőszolgálat

211

Egészségügyi mentőszolgálat, támogatás

22

Járóbeteg- és orvosi rehabilitációs ellátás

221

Járóbeteg-ellátás eszköz- és műszerfejlesztése

222

Járóbeteg- és rehabilitációs ellátás támogatása

23

Mentális és szenvedélybetegségek kezelése

231

Alkoholprobléma kezelése

232

Drogprobléma kezelése

233

Pszichológiai problémák kezelése

234

Mentálhigiéné

235

Lelki segélynyújtás

236

Egyéb és összetett mentális betegségek kezelése

27

24

Közegészségügy

241

Közegészségügy, egészségnevelés

25

Többcélú és általános egészségügy

251

Természetgyógyászat, támogatás

252

Többcélú és egyéb egészségügy, támogatás

253

Nonprofit egészségügyi vállalkozás/KHT

8. Szociális ellátás 26

Gyermek- és ifjúságvédelem

261

Intézményes gyermek- és ifjúságvédelem, támogatás

262

Bölcsődei ellátás, támogatás

263

Többcélú és egyéb gyermek- és ifjúságvédelem

27

Családvédelem

271

Nagycsaládos szervezetek

272

Kolping családmozgalom

273

Családi problémák kezelése

28

Egészségkárosultak támogatása

281

Intézményes egészségkárosult-ellátás, támogatás

282

Mozgáskorlátozottak szervezetei, támogatása

283

Értelmi fogyatékosok szervezetei, támogatása

284

Krónikus betegséggel élők szervezetei, támogatása

285

Vesebetegek szervezetei, támogatása

286

Cukorbetegek szervezetei, támogatása

287

Látás- és hallássérültek szervezetei, támogatása

288

Egészségkárosultak egyéb és általános támogatása

29

Idősek támogatása

291

Intézményes idősellátás, támogatás

292

Idősek szervezetei, támogatás

30

Önsegélyezés

301

Önsegélyező, egészség- és nyugdíjpénztárak

302

Szociális önsegélyező szervezetek

303

Általános és többcélú önsegélyezés

31

Rászorultak szociális támogatása

28

311

Hajléktalanok szociális támogatása

312

Menekültek szociális támogatása

313

Szegények szociális támogatása

314

Rászorult csoportok támogatása

315

Rászorult egyének támogatása

32

Többcélú és általános szociális ellátás

321

Többcélú humanitárius szervezetek

322

Vállalati, dolgozói szociális támogatás

323

Általános és egyéb szociális ellátás, szolgáltatás

324

Nonprofit szociális szolgáltató vállalkozás/KHT

9. Polgárvédelem, tűzoltás 33

Általános katasztrófaelhárítás, életmentés

331

Tűzoltószervezet

332

Egyéb katasztrófaelhárítás, életmentés

333

Tűzoltás, egyéb katasztrófaelhárítás támogatása

10. Környezetvédelem 34 341 35 351 36

Természeti környezet védelme Természeti környezet védelme, támogatás Épített környezet védelme Épített környezet védelme, támogatás Állatvédelem

361

Állatkórház, állatmenhely, támogatás

362

Többcélú és egyéb állatvédelem, támogatás

37

Többcélú és általános környezetvédelem

371

Többcélú és egyéb környezetvédelem, támogatás

372

Nonprofit környezetvédelmi vállalkozás/KHT

11. Településfejlesztés, lakásügy 38 381

Településfejlesztés Általános és országos területfejlesztés

29

382

Regionális területfejlesztés

383

Város-, falufejlesztés

384

Helyi infrastruktúra fejlesztése, fenntartása

385

Nonprofit közlekedésfejlesztési vállalkozás/KHT

386

Közösség- és településfejlesztés, polgári körök

387

Nonprofit helyi ellátó, kommunális vállalkozás/KHT

388

Közlekedési rendszer fejlesztése, fenntartása

39

Lakásügy, bérlők és tulajdonosok szervezetei

391

Ingatlantulajdonosok és -bérlők szervezetei

392

Üdülő- és kiskerttulajdonosok szervezetei

393

Lakásellátás javítása, támogatás

40

Többcélú és általános településfejlesztés

401

Többcélú és egyéb település- és lakásfejlesztés

402

Nonprofit településfejlesztési vállalkozás/KHT

12. Gazdaságfejlesztés, munkaügy 41

Gazdaságfejlesztés

411

Általános és országos gazdaságfejlesztés

412

Helyi, regionális gazdaságfejlesztés

413

Gazdasági vállalkozások támogatása

414

Garanciaalap, felelősség- és hitelbiztosítás

415

Nonprofit gazdasági célú vállalkozás/KHT

416

Idegenforgalom, turizmus fejlesztése, támogatása

417

Konkrét gazdasági ágazat fejlesztése

42

Foglalkoztatás, munkaügy

421

Szociális foglalkoztatás

422

Munkanélküliség kezelése

423

Munkanélküliek, álláskeresők szervezetei

424

Nonprofit foglalkoztatási célú vállalkozás/KHT

43

Többcélú és általános gazdaságfejlesztés

431

Többcélú és egyéb gazdaságfejlesztés

432

Nonprofit gazdaságfejlesztési vállalkozás/KHT

433

Nonprofit szakmai szolgáltató vállalkozás/KHT

30

13. Jogvédelem 44

Állampolgári jogok védelme

441

Emberi jogok védelme

442

Kisebbségvédelem

443

Női jogok védelme

444

Károsultak, üldözöttek rehabilitációja, jogvédelme

45

Fogyasztói jogvédelem

451

Fogyasztói jog- és érdekvédelem

452

Gazdasági károsultak jog- és érdekvédelme

46 461

Többcélú és általános jogvédelem Többcélú és egyéb jogvédelem

14. Közbiztonság védelme 47

Közbiztonság védelme

471

Polgárőrszervezetek, vagyonvédelem

472

Közlekedésbiztonság, támogatás

473

Bűnügyi áldozatvédelem, támogatás

474

Nemzetközi közbiztonsági szakmai kapcsolatok

475

Közbiztonság általános védelme, támogatás

48 481 49

Bűnözők társadalmi rehabilitációja Bűnözők társadalmi rehabilitációja, támogatás Többcélú és általános közrendvédelem

491

Többcélú és egyéb közrendvédelem

492

Nonprofit közrendvédelmi vállalkozás/KHT)

15. Többcélú adományosztás, nonprofit szövetségek 50 501 51

Többcélú és általános adományosztás Többcélú és általános adományosztás, támogatás Alapítványok, egyesületek szövetségei

511

Sport-, szabadidő- és hobbiszervezetek szövetségei

512

Szakmai szervezetek szövetségei

513

Nonprofit ernyőszervezetek, szövetségek

31

52

Többcélú és általános nonprofit szervezetek

521

Általános nonprofit szövetségek, szolgáltatók

522

Helyi, megyei nonprofit szövetségek, szolgáltatók

16. Nemzetközi kapcsolatok 53

Nemzetközi kulturális, baráti és cserekapcsolatok

531

Magyar és külföldi kulturális kapcsolatok

532

Belföldi és külföldi magyar kulturális kapcsolatok

54

Nemzetközi fejlesztési és segélyszervezetek

541

Nemzetközi gazdasági kapcsolatok

542

Nemzetközi szociális segélyszervezetek

543

Határainkon túli magyarok támogatása

544

Európai integráció előmozdítása, támogatása

55 551 56 561

Nemzetközi jogvédelem Nemzetközi jogvédelem, békeszervezetek Többcélú és általános nemzetközi kapcsolatok Többcélú és egyéb nemzetközi kapcsolatok építése

17. Szakmai, gazdasági érdekképviselet 57

Vállalkozók, munkáltatók és termelők szervezetei

571

Gazdakörök, kistermelők és -tenyésztők szervezetei

572

Ipartestületek, céhek

573

Hegyközségek

574

Vállalkozói érdekvédelmi szervezetek

575

Gazdálkodóegységek érdekvédelmi szervezetei

576

Erdőbirtokossági és legeltetési társulások

577

Tulajdonosi, vállalkozói, termelői kamarák

578

Egyesülések

58

Szakmai érdekképviselet

581

Szakmai kamarák

582

Terméktanácsok

583

Szakmai érdekvédelmi szervezetek

59

Munkavállalói érdekképviselet

32

591

Szakszervezetek

592

Munkástanácsok

593

Fegyveres testületek érdekképviselete

594

Általános munkavállalói érdekképviselet

60

Többcélú és általános érdekképviselet

601

Többcélú és egyéb gazdasági érdekképviselet

602

Szakmai, gazdasági érdekképviseletek támogatása

18. Politika 61 611 62

Pártok Politikai pártok Nem párt jellegű politikai szervezetek

621

Nem párt jellegű ifjúsági politikai szervezetek

622

Nem párt jellegű egyéb politikai szervezetek

A szervezeti forma (jogi forma) kódjai 1

Alapítvány

2

Közalapítvány

3

Egyesület

4

Köztestület

5

Munkavállalói érdekképviselet, szakszervezet

6

Szakmai, munkáltatói érdekképviselet

7

Közhasznú társaság, nonprofit vállalkozás

8

Önkéntes biztosító pénztár

9

Párt

10

Nonprofit intézmény

11

Egyház, egyházi intézmény

12

Egyesülés

33

3. Függelék: A közszféra intézményeinek gazdasági forma és TEÁOR kódok szerinti megoszlása kód 143 161 3600 3700 3811 3821 3900 4221 4291 5221 5520 5590 5629 5811 5814 6020 6190 6203 6209 6820 6832 6920 7022 7112 7120 7211 7219 7220 7490 7911 7912 7990 8110 8230 8299 8411 8412 8413 8421 8422

TEÁOR 08 Ló, lóféle tenyésztése Növénytermesztési szolgáltatás Víztermelés, -kezelés, -ellátás Szennyvíz gyűjtése, kezelése Nem veszélyes hulladék gyűjtése Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés Folyadék szállítására szolgáló közmű építése Vízi létesítmény építése Szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás Egyéb szálláshely-szolgáltatás Egyéb vendéglátás Könyvkiadás Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása Televízióműsor összeállítása, szolgáltatása Egyéb távközlés Számítógép-üzemeltetés Egyéb információ-technológiai szolgáltatás Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Ingatlankezelés Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás Műszaki vizsgálat, elemzés Biotechnológiai kutatás, fejlesztés Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Utazásközvetítés Utazásszervezés Egyéb foglalás Építményüzemeltetés Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás Általános közigazgatás Egészségügy, oktatás, kultúra, egyéb szociális szolgáltatás Üzleti élet szabályozása, hatékonyságának ösztönzése Külügyek Honvédelem

N 1 1 50 43 15 15 4 24 7 1 12 49 48 1 3 6 18 1 3 7 1 7 4 2 2 1 32 26 3 1 3 8 10 3 4 6529 125 137 4 81

arány 0,0% 0,0% 0,3% 0,3% 0,1% 0,1% 0,0% 0,2% 0,0% 0,0% 0,1% 0,3% 0,3% 0,0% 0,0% 0,0% 0,1% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,2% 0,2% 0,0% 0,0% 0,0% 0,1% 0,1% 0,0% 0,0% 45,3% 0,9% 1,0% 0,0% 0,6%

34

8423 8424 8425 8430 8510 8520 8531 8532 8541 8542 8551 8552 8559 8560 8610 8621 8622 8623 8690 8710 8720 8730 8790 8810 8891 8899 9001 9002 9003 9004 9101 9102 9103 9104 9311 9319 9329 9499 9900

Igazságügy, bíróság Közbiztonság, közrend Tűzvédelem Kötelező társadalombiztosítás Iskolai előkészítő oktatás Alapfokú oktatás Általános középfokú oktatás Szakmai középfokú oktatás Felső szintű, nem felsőfokú oktatás Felsőfokú oktatás Sport, szabadidős képzés Kulturális képzés M.n.s. egyéb oktatás Oktatást kiegészítő tevékenység Fekvőbeteg-ellátás Általános járóbeteg-ellátás Szakorvosi járóbeteg-ellátás Fogorvosi járóbeteg-ellátás Egyéb humán-egészségügyi ellátás Bentlakásos, nem kórházi ápolás Mentális, szenvedélybeteg bentlakásos ellátása Idősek, fogyatékosok bentlakásos ellátása Egyéb bentlakásos ellátás Idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül Gyermekek napközbeni ellátása M.n.s. egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül Előadó-művészet Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység Alkotóművészet Művészeti létesítmények működtetése Könyvtári, levéltári tevékenység Múzeumi tevékenység Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése Sportlétesítmény működtetése Egyéb sporttevékenység M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység Területen kívüli szervezet

66 42 136 28 1500 2131 354 255 1 29 1 1 27 121 88 60 42 4 32 4 27 334 93 237 150 330 58 9 5 55 361 70 4 4 40 8 382 16 3

0,5% 0,3% 0,9% 0,2% 10,4% 14,8% 2,5% 1,8% 0,0% 0,2% 0,0% 0,0% 0,2% 0,8% 0,6% 0,4% 0,3% 0,0% 0,2% 0,0% 0,2% 2,3% 0,6% 1,6% 1,0% 2,3% 0,4% 0,1% 0,0% 0,4% 2,5% 0,5% 0,0% 0,0% 0,3% 0,1% 2,7% 0,1% 0,0%

35

Kód 311 312 321 322 323 324 331 332 341 342 351 352 361 362 363 364 365 366 381 382 Total

Gazdasági forma Központi felügyeleti költségvetési szerv Központilag felügyelt költségvetési szerv Helyi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv Helyi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv Helyi kisebbségi önkormányzati végrehajtó költségvetési sze Helyi kisebbségi önkormányzat által felügyelt költségvetési Központi társadalombiztosítási költségvetési szerv Társadalombiztosítási költségvetési igazgatási szerv Köztestületi felügyeleti költségvetési szerv Köztestület által felügyelt költségvetési szerv Országos kisebbségi önkormányzati végrehajtó költségvetési Országos kisebbségi önkormányzat által felügyelt költségvet Regionális fejlesztési tanács Térségi fejlesztési tanács Megyei fejlesztési tanács Önkormányzati fejlesztési tanács Kistérségi fejlesztési tanács Többcélú kistérségi társulás Egyéb, a fentiekbe nem sorolható költségvetési szerv Egyéb, a fentiekbe nem sorolható költségvetési szerv

N arány 41 0,3% 504 3,5% 4292 29,8% 8044 55,9% 880 6,1% 10 0,1% 2 0,0% 25 0,2% 2 0,0% 57 0,4% 12 0,1% 50 0,3% 7 0,0% 7 0,0% 19 0,1% 55 0,4% 4 0,0% 173 1,2% 3 0,0% 213 1,5% 14400 100,0%

36

4. Függelék: Szűrőkérdőívek a fókuszcsoportok toborzásához F4. 1 Munkáltatói csoport szűrőkérdőíve Dátum:

Szervező:

Részt vesz az alany a beszélgetésen? Szűrőkérdőív a (MSZ.: ’TOLERANCE’ nevű munkához MUNKÁLTATÓI FÓKUSZCSOPORTOK

A válaszadás önkéntes!

Igen

Nem

)

Jó napot kívánok! ………………………… vagyok az Ipsos Piackutató Intézettől. Jelenleg a munkaerőalkalmazással kapcsolatos kutatáshoz keresünk résztvevőket. Az ilyen kutatásokra általában meghatározott típusú vezetőket keresünk, ezért kérem, engedje meg, hogy feltegyek néhány kérdést. Cég / vállalkozás neve: Kérdezett neve: Kérdezett beosztása: Vezetékes Telefon: Fax: Mobiltelefon: e-mail-cím A kérdezett kér-e meghívót?

Igen

Nem

1. JELÖLD A VÁLASZADÓ NEMÉT: 1. Nő

2. Férfi

VEGYESEN SZERVEZD! 2. BECSÜLD MEG A VÁLASZADÓ ÉLETKORÁT: … éves 1. 20-40 éves 2. 41-60 éves 3. bármi egyéb VEGYESEN SZERVEZD!

FEJEZD BE A KÉRDEZÉST!

3. Azzal a személlyel szeretnék beszélni, aki a munkaerő-alkalmazással kapcsolatos döntésekért felelős az Önök vállalkozásában. Ön ez a személy? 1. Igen, teljes mértékben 2. Igen, legalább 50%-ban 3. Nem

KÉRD A DÖNTÉSHOZÓT! CSAK A DÖNTÉSHOZÓK VEHETNEK RÉSZT A KUTATÁSBAN!

4. Tevékenykedik az Ön vállalkozása, ahol dolgozik, az alábbi területek valamelyikén? OLVASD FEL!

1. Marketing

5. Hirdetés / promóció / PR

2. Piac-, véleménykutatás

6. Média (TV, rádió, lapkiadás),

újságírás 3. Államigazgatás 7. Egyik sem 4. Állami cég vagy - vállalat vagy intézmény AMENNYIBEN A VÁLASZADÓ BÁRMELY TERÜLETET EMLÍTI, FEJEZD BE A KÉRDEZÉST!

37

5. Mi az Ön pontos pozíciója a vállalkozásban? ÍRD IDE:…………………………………………………………………………………….… MAJD KÓDOLD: 1. A vállalkozás tulajdonosa 2. Legmagasabb szintű vezető (ügyvezető igazgató vagy helyettese, igazgató vagy helyettese) 3. Legmagasabb szinten felelős a munkaerő-alkalmazással kapcsolatos döntésekért (pl. HR vezető) 6. Az önök vállalkozásban hány fő alkalmazott dolgozik (önnel együtt)? ÍRD IDE: ……………. Fő A VÁLLALKOZÁSBAN LEGALÁBB 50 FŐ DOLGOZZON! 7. Melyik igaz az önök vállalkozására: 1. Multinacionális cég egyik vállalata / üzlete 2. Hálózat, vállalatcsoport (pl. franchise) vállalata / üzlete 3. Független vállalkozás 4. Államigazgatás alá vont vállalat KÖSZÖNJ EL! VEGYESEN LEGYENEK! 8. Mi az önök vállalkozásának jogi formája? 1. Kft 2. Zrt, Nyrt 3. egyéb (Bt, Alapítvány, Kht) KÖSZÖNJ EL! 9. Mi az Önök vállalkozásának fő tevékenysége? ……………………………………………………………………………………….. KÓDOLD ALÁBB! Autókereskedelem ................................................................................. 1 Fogyasztási cikkek kis- vagy nagykereskedelme .................................. 2 Élelmiszer kis- és nagykereskedelem.................................................... 3 Nehézipar, fémfeldolgozás .................................................................... 4 Banki, biztosítási, pénzügyi szolgáltatások............................................ 5 Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások ................................................. 6 Építőipar (kivitelezés, vagy gépészet) ................................................... 7 Személyszállítás, taxi............................................................................. 8 Teherszállítás (átszállítás, beszállítás, szállítmányozás) ...................... 9 Utaztatási szolgáltatás, utazási iroda .................................................... 10 IT és telekommunikációs szolgáltatások ............................................... 11 Kutatás-fejlesztés................................................................................... 12 Tervezés ................................................................................................ 13 Lapkiadás, könyvkiadás, lapterjesztés, könyvterjesztés ....................... 14 Vendéglátás (étterem, pub, kávézó, büfé stb.) ...................................... 15 Szállásadói szolgáltatás (hotel, motel, panzió)...................................... 16 Mezőgazdaság....................................................................................... 17 Egyéb, éspedig ...................................................................................... 18 VEGYESEN SZERVEZD! 10: Felszámolás, vagy csődeljárás alatt áll-e az Önök cége? 1. Igen KÖSZÖNJ EL! 2. Nem AMENNYIBEN A KÉRDEZETT MEGFELEL A KVÓTÁNAK, HÍVD MEG A BESZÉLGETÉSRE. MONDD EL NEKI, HOGY A BESZÉLGETÉS 1,5-2 ÓRA HOSSZÚ LESZ. KÖSZÖNÖM VÁLASZAIT!

38

Kvóta: 6-8 fős csoportok, 9 főt szervezünk! Budapest 2010. … hó … dátum …. óra

• • • • • •

Nyíregyháza 2010. … hó … dátum …. óra

Győr 2010. … hó … dátum …. óra

Egyikük sem érintett a kutatás témáját és módszertanát tekintve Vegyesen nők és férfiak A legfőbb döntéshozó a munkaerő-alkalmazás területén Vegyes tevékenységi területen dolgoznak vállalkozások, multinacionális cégek vezetői / HR-szakemberei senkinek nincs felszámolás/csődeljárás alatt a cége

F4.2. Lakossági csoport szűrőkérdőíve dátum:

kérdező:

A válaszadás önkéntes!

A kérdezett részt vesz-e Szűrőkérdőív (msz.: ) a "Tolerance" című fókuszcsoportos munkához

Igen

Nem

A KÉRDEZETT TELJES NEVE(-NÉ VÉGŰ ASSZONYOKNEVEKNÉL KERESZTNÉV IS) PONTOS SZÜLETÉSI DÁTUMA: A KÉRDEZETT MOBILTELEFONSZÁMA: VEZETÉKES TELEFONSZÁMA: Jó napot kívánok! ....... vagyok, az Ipsos Zrt. munkatársa. Jelenleg életmóddal, életstílussal kapcsolatos csoportos beszélgetéshez keresünk résztvevőket. A jelen kutatásban olyan és hasonló emberek véleményére vagyunk kíváncsiak, mint Ön. Tehát mi adott típusú embereket keresünk, ezért engedje meg, hogy feltegyek néhány kérdést. 1. Megmondaná kérem, hogy ön magyar állampolgár-e? 1. igen 2. nem KÖSZÖNJ EL! CSAK MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK KERÜLHETNEK A CSOPORTBA! 2. A kérdezett neme: 1. Nő 2. Férfi FIGYELD A KVÓTÁT! MINDEN CSOPORTON 4 NŐ ÉS 4 FÉRFI!

3. Mondja meg, kérem, hogy mióta lakik Ön ezen a településen: …………………. (AMELYIK HELYSZÍNRE SZERVEZED, ANNAK A TELEPÜLÉSNEK A NEVÉT MONDD!)? 1. 0-3 éve

KÖSZÖNJ EL!

2. 3-10 éve

3. Több mint 10 éve

FIGYELD A KVÓTÁT! MINDEN CSOPORTON MINDENKI TÖBB MINT 3 ÉVE LAKIK EZEN A TELEPÜLÉSEN!

4. Dolgozik-e vagy dolgozott-e az elmúlt öt éven belül Ön vagy valamely rokona, közeli ismerőse az alábbi területek valamelyikén? OLVASD FEL A LEHETSÉGES VÁLASZOKAT! 1. Piac- média-, közvélemény-kutatás 4. Hirdetés/reklám/public relations 2. Önkormányzat/közigazgatás 5. Nyomtatott vagy sugárzott média (tv, rádió, újságírás) 3. Civil szervezet (szociális kérdésekkel kapcs.) 6. Egyik sem HA A VÁLASZADÓ BÁRMELYIK TERÜLETET EMLÍTI, NEM KERÜLHET A CSOPORTBA! 5. Kérem, mondja meg, mi az Ön eredeti szakmája és jelenlegi foglalkozása? Eredeti szakma: …………………………………………………………… jelenlegi foglalkozás: ………………………………………………………

39

1. Pedagógus NEM KERÜLHET A CSOPORTBA! 2. Pszichológus, szociológus, kommunikációkutató (vagy –hallgató) NEM KERÜLHET A CSOPORTBA! 3. szociális munkás NEM KERÜLHET A CSOPORTBA! 4. Egyéb 6. Megmondaná kérem, hogy dolgozik-e jelenleg? 1. Dolgozik,mint vállalkozó 2. dolgozik, mint vezető beosztású alkalmazott 3. dolgozik, mint beosztott alkalmazott 2. nappali tagozaton tanul CSAK AZ EGYETEMISTA/PÁLYAKEZDŐ CSOPORTOKON! 3. nem dolgozik, de nem munkanélküli, pl. Gyes, terhesség miatti tartós betegállomány KISGYERMEKES CSOPORTBA MAX 2! 4. nyugdíjas MAX 1 FŐ A 45+ CSOPORTBAN 5. munkanélküli nem régebben, mint 3 hónapja KÖSZÖNJ EL! 6. egyéb inaktív NEM KERÜLHET A CSOPORTBA! FIGYELD A KVÓTÁT! 6.a. AKI DOLGOZIK: mióta dolgozik? 1. több, mint 10 éve 2. az utóbbi 1-2 évben kezdett dolgozni (PÁLYAKEZDŐ!) 7. Megmondaná kérem, mely írja le az ön családi állapotát? 1. egyedülálló 2. házas 3. tartós párkapcsolatban él 4. Szülőkkel él 8. Van gyermeke? 1. Van, gyerekek száma: ….. gyermekek kora: ……………………………………………………………………… 2. nincs A KISGYEREKES ANYÁK CSOPORTON 4 FŐNEK 6 HÓNAPOS ÉS 3 ÉVES KÖZÖTTI KORÚ, 4 FŐNEK 3-6 ÉV KÖZÖTTI GYERMEKE LEGYEN! 9. Megmondaná kérem, hányan élnek az ön háztartásában (önt is beleértve)? …. fő 10. Megmondaná kérem, hogy részt vett-e Ön vagy közeli családtagja kvalitatív piackutatásban (csoportos beszélgetésen vagy mélyinterjún) valaha? 1. igen, egy éven belül FEJEZD BE A KÉRDEZÉST! 2. igen, több mint egy éve 3. nem A 11. KÉRDÉST AZOKNAK TEDD FEL, AKIK TÖBB MINT EGY ÉVE VETTEK RÉSZT PIACKUTATÁSI BESZÉLGETÉSEN!

11. Megmondaná kérem, hogy mi volt annak a beszélgetésnek a témája? 1. a téma:……………………..…………………… KÖSZÖNJ EL!

2. nem tudom /nem emlékszem

HA A BESZÉLGETÉS SZOCIÁLIS HELYZETRŐL, ILYEN JELLEGŰ TÁRSADALMI KÉRDÉSEKRŐL SZÓLT, KÖSZÖNJ EL!

12. Megmondaná kérem, hogy mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? ........................................ 1. általános iskola NEM KERÜLHET A CSOPORTBA! 2. szakmunkásképző 3. szakközépiskola 4. gimnázium 5. felsőfokú szaktanfolyam 6. főiskola, egyetem 7. egyéb FIGYELD A KVÓTÁT A KÉPZETTSÉGRE! 2 SZAKMUNKÁSKÉPZŐ, 4 KÖZÉP, 2 FELSŐFOKÚ! 13. Megmondaná kérem, hogy Ön hány éves?...................... 1. 18 év alatt, vagy 65 év felett NEM KERÜLHET A CSOPORTBA 2. 18-28 éves 4. És 5. CSOPORT . 36-55 éves KÖZÉPKORÚ CSOPORT 4. 56-70 éves IDŐSEBB CSOPORT FIGYELD A KVÓTÁT, CSOPORTKÉPZŐ SZEMPONT! EGYETEMISTÁK / PÁLYAKEZDŐK = 18-28 ÉVESEK KÖZÉPKORÚAK = 45-65 ÉV KÖZÖTT KISGYEREKES ANYÁK = TÖBBSÉG 25-40 ÉVES, DE 1-1 FŐ LEHET FIATALABB/IDŐSEBB

40

14. Melyik írja le legjobban az ön egészségi állapotát? 1. Teljesen egészséges vagyok 2. Alapvetően egészséges vagyok, de a szezonális betegségeket elkapom 3. Krónikus betegségben szenvedek, de ez nem feltűnő (cukorbetegség, magas vérnyomás, stb.) 4. Krónikus betegségben szenvedek, ez eléggé nyilvánvalóan látszik rajtam KÖSZÖNJ EL! 5. Fogyatékkal élek CSAK AZ EGYÉNI INTERJÚKRA SZERVEZD! 15. Mondja meg, kérem, hogy az alábbiak tevékenységek közül, melyiket végzi és milyen rendszerességgel szabadidejében? Naponta, Hetente Havonta Évente Soha hetente egyszer egyszer egyszer többször Újságolvasás NAP HÉT HÓ ÉV S Színházba járás NAP HÉT HÓ ÉV S Moziba járás NAP HÉT HÓ ÉV S Múzeumba, kiállításra járás NAP HÉT HÓ ÉV S Komolyzenei hangversenyre járás NAP HÉT HÓ ÉV S Könnyűzenei koncertre járás NAP HÉT HÓ ÉV S Zenés szórakozóhelyre járás NAP HÉT HÓ ÉV S Könyvtárba járás NAP HÉT HÓ ÉV S Könyvolvasás NAP HÉT HÓ ÉV S Tévénézés NAP HÉT HÓ ÉV S Filmnézés NAP HÉT HÓ ÉV S Rádióhallgatás NAP HÉT HÓ ÉV S Internetezés NAP HÉT HÓ ÉV S Egyéb, éspedig: NAP HÉT HÓ ÉV S …………………………………… FIGYELD A KVÓTÁT! LEGALÁBB 4 FÉLÉT GYAKRABBAN ŰZZÖN, MINT HAVONTA EGYSZER!

16. Kérem, mondja meg, háztartásának anyagi helyzetét tekintve melyik illik Önre leginkább? A befolyó havi jövedelem…. 1. A havi alapszükségletet sem fedezi. KÖSZÖNJ EL! 2. Csak a havi alapszükségletet – élelmiszer, közlekedési költségek – fedezi. MAX 2 FŐ CSOPORTONKÉNT 3. Éppen kijönnek belőle, ha valamit venni kell az alapszükségleten felül (pl. ruházkodás, könyvek, mozi), „belefér” 4. Elég jól kijönnek belőle, kisebb-nagyobb váratlan kiadásokra is telik 5. Félre is tudnak tenni belőle (pl. nyaralásra) 6. Befektetéseik is vannak. HA A KÉRDEZETT MINDEN SZEMPONTNAK MEGFELEL, ÉS A KVÓTÁNAK IS, HÍVD MEG A BESZÉLGETÉSRE! KÉRD MEG, HOGY HOZZON EL EGY FÉNYKÉPES IGAZOLVÁNYT, MELYBŐL AZ ÉLETKORÁT REGISZTRÁLHATJUK! KÖSZÖNJÜK!

41

KVÓTA

középkorúak (férfiak és nők vegyesen, 45-65 évesek)

Egyetemisták / pályakezdők (18-28 évesek)

Kisgyerekes anyák (25-40)

1. csoport

2. csoport

3. csoport

4. csoport

5. csopor t

6. csoport

7. csoport

Budapest

Nyíregyháza

Győr

Budapest

Nyíreg yháza

Budapest

Győr

2010. szept. [dátum]

2010. szept. [dátum]

2010. szept. [dátum]

2010. szept. [dátum]

2010. szept. [dátum]

2010. szept. [dátum]

xy óra

xy óra

xy óra

xy óra

2010. szept. [dátum ]

xy óra

xy óra

xy óra • Életkor: 4 fő 45-55 éves • 4 fő 56-65 éves

• 4 fő egyetemista, 4 fő pályakezdő

• mindenkinek van legalább egy 6 év alatti gyermeke • 4 főnek 6 hó-3 év között • 4 főnek 3-6 év között

A csoportokon résztvevők közös jellemzői: • Senki nem dolgozik a kizáró területek egyikén sem • Senki nem vett részt az elmúlt egy év során kvalitatív piackutatásban, illetve soha nem vett részt olyan kutatásban, amely az érintett témával kapcsolatos. • Végzettség: 2 fő szakmunkás, 4 középfokú, 2 felsőfokú • Nem: 4 nő, 4 férfi (kivéve: kisgyerekes anyák csoportok) • A résztvevők többsége többszemélyes háztartásban él • Életkor: mindenki 18-65 év közötti o Középkorú csoport: 45-65 évesek (1., 2. csoport) o Egyetemista / pályakezdő csoportok (4.,5. csoport): 18-28 évesek o Kisgyerekes anyák (6., 7. csoport): 28-40 évesek • Mindenki átlagos jövedelmi helyzetű • Mindenki legalább 3 éve lakik ezen a településen.

42

Mellékletek

43

1. Melléklet: A kvalitatív kutatáshoz használt vezérfonalak

Fókuszcsoportos beszélgetés terve

„MUNKÁLTATÓI” CSOPORT (résztvevők: vállalkozások, civil szervezetek vezetői, multinacionális cégek vezetői vagy HR szakemberei)

KUTATÓI VÁLTOZAT

Készült az Egyenlő Bánásmód Hatóság megbízásából TÁMOP 5.5.5: „A diszkrimináció elleni küzdelem - A társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erősítése” c. projekt keretében

2010. augusztus

44

Bemutatkozás (10 perc)  Üdvözlés, bemutatkozás, köszönet a részvételért  Kutatási háttérről röviden: 2010-ben egy TÁMOP projekt (TÁMOP 5.5.5: „A diszkrimináció elleni küzdelem - A társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erősítése”) keretében vizsgáljuk a magyarországi versenyszféra, a közintézmények és a civil szervezetek foglalkoztatási viszonyait. E kutatás során egyrészt kérdőíves adatfelvétel, másrészt szakértőkkel/Önökkel folytatott beszélgetés segítségével térképezzük fel a civil szervezetek és a közintézmények vezetőinek és munkavállalóinak, valamint érdekképviseleti vezetőinek véleményét számos, a munkahelyeket és általában a „munka világát” érintő témával kapcsolatosan. „Szabályok”:  Anonimitás, DVD rögzítés  Tegeződés: KÉRDÉS, HOGY HR VEZETŐK KÖRÉBEN MŰKÖDIK-E A TEGEZŐDÉS?  Mindenki véleménye számit  Mobilkikapcsolás  Nevek felírása (mindenki pár szóban mutatkozzon be), egymás megszólítása ÓRA KIKÉSZÍTÉSE, beállítása! 1. Bevezető kérdések (10 perc)  Mit jelent Önök számára/számotokra az „esélyegyenlőség” szó?  És mit jelent a diszkrimináció szó? ESZKÖZ:„ BRAINSTORMING”- TÁBLÁRA GYŰJTENI ASSZOCIÁCIÓKAT, HA NEM KEZDENEK MAGUKTÓL ÖTLETELNI, AKKOR KÖRBEKÉRDEZNI, MINDENKI MONDJON VALAMIT AMI ESZÉBE JUT A KULCSSZAVAKRÓL.

45

2. Esélyegyenlőség Magyarországon, („védett tulajdonságok”) (10-15 perc)

diszkrimináció

típusai

 Mely csoportok vannak Önök szerint/szerintetek hátrányos helyzetben ma Magyarországon?  Mely társadalmi csoportoknak a legnehezebb ma általában érvényesülni Magyarországon? És a munkaerőpiacon? Miért? Mi ennek az oka?  Összefoglalva, milyen típusú esélyegyenlőtlenségek léteznek Magyarországon? Milyen rangsort állítanának fel ezek között? Melyik a legjellemzőbb Magyarországon? 3. Kiválasztási gyakorlat (15-20 perc): csoport tagjai, mint döntéshozók/vezetők milyen  A szempontokat vesznek figyelembe egy új munkakör betöltésekor? Konkrétabban: melyek a legfontosabb szempontok az „ideális” munkaerő megtalálásában?  BRAINSTORMING  Van-e a cégüknél/szervezetüknél bármilyen előre rögzített, standard feltételrendszer, melynek alapján a jelentkezőket interjúztatják? o Ha van, milyen szempontokat vesznek figyelembe ennek kidolgozásánál? o Ha nincs, miért nincs? Tervezik-e bevezetését?  A munkáltatók egy-egy álláshelyhez esetlegesen kapcsolódó sztereotípiáinak feltérképezése ESZKÖZ: MUNKAKÖRI PÉLDA (ATTÓL FÜGGŐEN MILYEN TERÜLETEN DOLGOZÓK KERÜLNEK A CSOPORTBA):HOGYAN KÉPZELNEK EL EGY IDEÁLIS TITKÁRNŐT/ASSZISZTENST? MELYEK LENNÉNEK A LEGFONTOSABB TULAJDONSÁGAI, SORRENDBEN- BRAINSTORMING VAGY KIOSZTOTT KÁRTYA ALAPJÁN RANGSOLNI (pl. képzettség, nyelvtudás, tapasztalat, kor, nem, gyerekek száma stb.)  Mit gondolnak a magyarországi munkáltatók általában és az önök cége/szervezete alkalmaznák-e a következő álláskeresőket? Fontos, hogy mindegyik jelölt az állás betöltéséhez szükséges azonos végzettséggel, tapasztalattal és egyéb készségekkel rendelkezik!

46

ESZKÖZ:KOKRÉT MUNKAKÖRI PÉLDA (PL. PORTÁS, KÖNYVELŐ STB) FÉNYKÉPEK (KORÁBBI KUTATÁSBÓL VAGY INTERNETRŐL LETÖLTÖTT INGYENES ÚN. „STOCK PHOTOK” VAGY SZÍNES MAGAZINBÓL KIVÁGOTT KÉPEK FELHASZNÁLÁSÁVAL, KÉPALÁÍRÁS: A RELEVÁNS VÉDETT TULAJDONSÁGOK KIIRVA) ÉS EZEKET KELL A CSOPORTTAGOKNAK SORRENDBE TENNI: Roma nő; Roma férfi; kisgyermekes nő, kisgyermekes férfi, 45 éven felüli nő; 45 éven felüli nő; Fogyatékossággal élő nő (ami nem befolyásolja a munkavégzését pl. irodai munkánál kerekes-székes) Fogyatékossággal élő férfi (ami nem befolyásolja a munkavégzését pl. irodai munkánál kerekesszékes); „Kontroll” nő; „Kontroll” férfi

4. Munkáltatói attitűdök és védett tulajdonságok (kb. 20 perc)  Nők és férfiak a munkaerőpiacon o Női munkavállalók előnyei/hátrányai munkakeresésnél: mely munkák esetében vannak a nők előnyben/hátrányban a férfiakhoz képest? Miért? o Látnak-e különbséget férfi és női munkavállalók között? Milyen speciális problémák merülnek fel férfiak, illetve nők alkalmazása során? o Kisgyerekes nők: Melyek a munka világába való visszatéréssel kapcsolatos nehézségek? Mi a véleményük a GYES/GYED-ről visszatérő munkavállalókról? o Mi a véleményük a 45 év feletti női munkavállalókról? Milyen munkaerőnek tartják őket? Összefoglalva, hol látják a legnagyobb esélyegyenlőtlenségeket férfiak és nők között? Melyek a legnagyobb problémák a nők foglalkoztatásában?  Romák a munkaerőpiacon: milyen problémákat, nehézségeket illetve jó gyakorlatokat látnak a romák munkaerő-piaci helyzetével kapcsolatban?  Romák a munkaerőpiacon: problémák, nehézségek? 5. Esélyegyenlőség megvalósulása a munkahelyen (kb. 15 perc)  A szervezetük/munkahelyük mennyire tartja fontosnak esélyegyenlőség szempontjainak érvényesülését: a. a munkaerő-felvétel során, b. a fizetésekben, c. a képzésben, d. az előmenetelben, e. a munkaszervezésben stb.?

az

47

 Hogyan valósul ez meg a gyakorlatban? JÓ GYAKORLATOK, PÉLDÁK FELSOROLÁSA  Hasznos-e a szervezetének/munkahelyének, ha foglalkozik az esélyegyenlőség elősegítésével? Ha igen, mennyiben? Ha nem, miért nem? Mire lenne szükség ahhoz, hogy a szervezeténél/munkahelyén jobban érvényesüljenek az esélyegyenlőség szempontjai? 6. Esélyegyenlőségi tervvel kapcsolatos (jogszabályi) ismeretek és vélemények (20-25 perc): MODERÁTORNAK: A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE ÉRTELMÉBEN AZ 50 FŐNÉL TÖBB MUNKAVÁLLALÓT FOGLALKOZTATÓ KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ÉS A TÖBBSÉGI ÁLLAMI VAGY ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONBAN ÁLLÓ CÉGEK ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVET KÖTELESEK ELFOGADNI(2004 ÓTA).

 Rendelkezik-e a szervezetük/cégük Esélyegyenlőségi Tervvel vagy az esélyegyenlőség kérdésével foglalkozó más írásos dokumentummal?, o Ha van:
Mi ennek a tervnek/dokumentumnak a pontos neve?
Milyen szempontokat vettek figyelembe ennek a tervnek/dokumentumnak a kidolgozásánál?
Melyek ennek a dokumentumnak a legfőbb elemei? Megvalósulnak-e a terv tartalmi elemei a gyakorlatban?
Tud-e említeni olyan jó gyakorlatot, amely ennek a tervnek/dokumentumnak a hatására valósult meg? (Jó gyakorlat alatt értünk minden olyan érdemi intézkedést, amelyet az Esélyegyenlőségi Törvény hatására valósítottak meg, s valóban segít a hátrányos helyzetű csoportokon)
Rendelkeznek-e információval a munkavállalók a munkahelyükön megszületett Esélyegyenlőségi Tervről? o Ha nincs, miért nincs? Tervezik-e bevezetését? MINDENKITŐL:  Milyen előnyök származnak/származhatnak az Esélyegyenlőségi Tervből a munkáltatók és munkavállalók számára?

48

Fókuszcsoportos beszélgetés terve

„MUNKAVÁLLALÓI” CSOPORT (csoportok: kisgyermekes anyák, pályakezdők &egyetemisták, 45 éven felüli nők és férfiak)

KUTATÓI VÁLTOZAT

Készült az Egyenlő Bánásmód Hatóság megbízásából TÁMOP 5.5.5: „A diszkrimináció elleni küzdelem - A társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erősítése” c. projekt keretében

2010. augusztus

49

Bemutatkozás (10 perc)  Üdvözlés, bemutatkozás, köszönet a részvételért  Kutatási háttérről röviden: 2010-ben egy TÁMOP projekt (TÁMOP 5.5.5: „A diszkrimináció elleni küzdelem - A társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erősítése”) keretében vizsgáljuk a magyarországi versenyszféra, a közintézmények és a civil szervezetek foglalkoztatási viszonyait. E kutatás során más módszerek mellett, fókuszcsoportos beszélgetés segítségével vizsgáljuk a „munka világát” érintő fontos kérdéseket. Nagyjából 1,5-2 órás beszélgetésünk során elsősorban személyes véleményükre/véleményetekre vagyunk kíváncsiak, és saját tapasztalatait is szeretnénk megismerni. „Szabályok”:  Anonimitás, DVD rögzítés  Tegeződés:  Mindenki véleménye számit  Mobilkikapcsolás  Nevek felírása (MINDENKI PÁR SZÓBAN MUTATKOZZON BE: o KISGYEREKES CSOPORTBAN kérdezzünk rá a gyerek(ek) korára, és munkatapasztalatra, és életkorra! o EGYETIMISTA/PÁLYAKEZDŐ CSOPORTBAN: az iskolai végzettségre és munkatapasztalatra/gyakorlatokra, és életkorra! o 45+ CSOPORTBAN: az iskolai végzettségre és munkatapasztalatra, és életkorra! ÓRA KIKÉSZÍTÉSE, beállítása! 1. Bevezető kérdések (10 perc)  Mit jelent számotokra az „esélyegyenlőség” szó?  És mit jelent a diszkrimináció szó? ESZKÖZ: „BRAINSTORMING”- TÁBLÁRA GYŰJTENI ASSZOCIÁCIÓKAT, HA NEM KEZDENEK MAGUKTÓL ÖTLETELNI, AKKOR KÖRBEKÉRDEZNI, MINDENKI MONDJON VALAMIT AMI ESZÉBE JUT A KULCSSZAVAKRÓL.

50

2. Esélyegyenlőség Magyarországon, („védett tulajdonságok”) (10-15 perc)

diszkrimináció

típusai

 Tudnátok-e említeni olyan csoportokat, melyek szerintetek hátrányos helyzetben élnek ma Magyarországon?  Mely társadalmi csoportoknak a legnehezebb ma általában érvényesülni Magyarországon? És a munkaerőpiacon? Miért? Mi ennek az oka?  Összefoglalva, milyen típusú esélyegyenlőtlenségek léteznek Magyarországon? Milyen rangsort állítanátok fel ezek között? Melyik a legjellemzőbb Magyarországon? 2. Kiválasztási gyakorlat – esélyegyenlőségről ismeretek (20-25 perc) - GYAKORLATOKKAL  Bizonyos foglalkozásokhoz kapcsolódó sztereotip jellemzők feltérképezése (pl. pénztáros, hentes, tanár, óvónő stb.) ESZKÖZ: „PÁROSÍTÁS”: FÉNYKÉPEK (SZÍNES MAGAZINBÓL KIVÁGOTT KÉPEK VAGY „STOCK PHOTOK”) PÁROSÍTÁSA KÁRTYÁN SZEREPLŐ FOGLALKOZÁSOKHOZ – KISCSOPORTOKBAN MAJD INDOKOLNI  Esélyegyenlőségi jogszabály ismerete: ESZKÖZ: DISZKRIMINATÍV TARTALMÚ ÁLLÁSHIRDETÉSEK (EBH-s esetek) KIVÁGÁSA, ÉRTÉKELÉSE (AKÁR KISCSOPORTOKBAN, VAGY EGYEDÜL) + ESETMEGBESZÉLÉS (diszkriminatív munkaügyi szituációk)ELSŐSORBAN egyetemista csoportban 4. Munkaerőpiac és védett tulajdonságok (kb. 20 perc)  Nők és férfiak a munkaerőpiacon: o Női munkavállalók előnyei/hátrányai munkakeresésnél: mely munkák esetében vannak szerintetek a nők előnyben/hátrányban a férfiakhoz képest? Miért? o Kisgyerekes nők: Melyek a munka világába való visszatéréssel kapcsolatos nehézségek? Mi a véleményük a GYES/GYED-ről visszatérő munkavállalókról? Kisgyerekes csoportban: saját tapasztalatok, helyzet részletes megvitatása. Visszatérési tapasztalatok/tervek? A munka világába való visszatéréssel kapcsolatos esetleges nehézségek. 45+ csoportban: saját tapasztalatok, tervek és a korcsoport munkaerőpiaci helyzetének részletes megvitatása. Pályakezdő, egyetemista csoportban: munkaerő-piaci kilátások, tervek megvitatása, és a korcsoport munkaerő-piaci helyzetének kérdései;

51

5. Személyes tapasztalatok (20-25 perc) Elsősorban a kisgyerekes és 45+ csoportban: o Mennyi időt fordítanak pénzkereső munkára, családra, háztartásra? Optimálisnak tartják-e ezt a megosztást? Ha igen, miért? Ha nem, milyen lenne az optimális munkamegosztás? Hogyan lehetne ezt elérni? Mi akadályozhatja ezt? o Szerintük a házastársuk (ha van) optimálisnak tartja-e a jelenlegi helyzetet? Ha igen, miért, ha nem, mit tartana optimálisnak? o A munkahelyük (ha van) mit tudna tenni a női és a férfi munkavállalók esetében, hogy a családi, háztartási munkamegosztás a házastársak között optimális legyen? Mi az akadálya annak, hogy nem teszi meg ezeket a lépéseket? Mindenkitől: o Személyes tapasztalat: Elevenítsétek fel, legutóbbi munkakeresésetek élményét, ha volt ilyen az elmúlt 2-3 évben! Mit tapasztaltatok az álláskeresés, felvételi beszélgetések során? o Milyen akadályokkal néztek/ néznek szembe álláskeresésük/ karrierjük során? o Kaptak/kapnak-e, és ha igen honnan kaptak/kapnak segítséget ezek leküzdéséhez?

52

Félig strukturált interjú terv

„MUNKAVÁLLALÓI” INTERJÚ (alanyok: roma nők és férfiak, kisgyermekes anyák, 45 éven felüli nők, fogyatékossággal élő nők és férfiak)

KUTATÓI VÁLTOZAT

Készült az Egyenlő Bánásmód Hatóság megbízásából TÁMOP 5.5.5: „A diszkrimináció elleni küzdelem - A társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erősítése” c. projekt keretében

2010. augusztus

53

Kutatási háttérről röviden: 2010-ben egy TÁMOP projekt (TÁMOP 5.5.5: „A diszkrimináció elleni küzdelem - A társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erősítése”) keretében vizsgáljuk a magyarországi versenyszféra, a közintézmények és a civil szervezetek foglalkoztatási viszonyait. E kutatás során más módszerek mellett, interjúk segítségével vizsgáljuk a „munka világát” érintő fontos kérdéseket. A nagyjából 40-45 perces beszélgetésünk során elsősorban személyes véleményére/véleményedre vagyunk kíváncsiak, és emellett a „munka világában” szerzett saját tapasztalatait is szeretnénk megismerni.

1. Munkaerő-piaci és jövedelmi helyzet 1.1. Hol dolgozik jelenleg? (munkahely neve és tevékenysége) …………………………………………………………………………….. 1.2. És milyen munkakörben? Kérem mondja el röviden mi a munkája!......................................................................................... ........................................................................................................ 1.3. Kérem sorolja fel korábbi munkahelyeit, és azt hogy mennyi ideig és milyen munkakörben dolgozott! tevékenysége munkakör

Hány évig dolgozott itt?

1.korábbi munkahely: 2.korábbi munkahely: 3. korábbi munkahely: 4. korábbi munkahely:

1.4. Most a családjáról szeretném kérdezni! Kérem sorolja fel, kikkel él egy háztartásban! KÉRDEZŐ: A GYERMEKEK KORÁT IS JEGYEZD LE!

………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………

54

1.5

Milyen bevételei vannak a családnak? Kérem sorolja fel tételesen!

………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………

1.6

Milyennek ítéli meg (a család/az Ön) anyagi helyzetét?

………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

2. Munkahelyi biztonság és elégedettség 2.1. Hogy érzi magát a munkahelyén? Szeret ott dolgozni? Miért

……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………

2.2. Biztonságban érzi magát? Vagy tart attól, hogy elveszítheti állását? Miért? ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………

2.3. Mit gondol, az ön készségei, képességei megfelelnek a munkaköre által elvárt készségeknek, képességeknek? ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………

55

2.4. Elégedett-e: Miért? a fizetésével? magával a munkájával munkakörülményeivel közvetlen főnökével? a vezetéssel? munkatársaival?

1. 2. 1. 2. 1. 2.

Igen Nem Igen Nem Igen Nem

1. 2. 1. 2.

Igen Nem Igen Nem

2. 5. Milyen a kapcsolata a munkatársaival általában? ………………………………………………………..…………………………………………… ………………………………………………………..…………………………………………… ………………………………………………………..…………………………………………… 2.6 Van-e olyan közöttük akivel munkatársinál szorosabb kapcsolata alakult ki? (azaz pl. munkahelyen kívüli, szabadidős tevékenységeket is végeznek együtt vagy nem csak munkát érintő kérdésekről beszélgetnek egymással) Ha van ilyen, kérem írja le röviden, milyen ez a kapcsolat, milyen szabadidős tevékenységeket végeznek együtt! ………………………………………………………..…………………………………………… ………………………………………………………..…………………………………………… ………………………………………………………..……………………………………………

56

3. Hátrányos megkülönböztetés 3.1. Érte-e hátrányos megkülönböztetés munkahelyén az elmúlt egy évben? 1. Nem 2. Igen
ha igen, kérem mondja el röviden a legutóbbi esetet: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… KÉRDEZŐ RÖGZÍTSD: Mi alapján történt a megkülönböztetés? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

életkora miatt:………………………………. etnikai, faji hovatartozása, vagy bőrszíne miatt:……………………… neme miatt az egészségi állapota miatt:……………………………. családi állapota miatt:………………… anyasága vagy apasága miatt: …………………… gyermekei száma miatt:………………………… egyéb alapon, éspedig:…………………………

3.2. Érte-e hátrányos megkülönböztetés egyéb helyzetben, helyen az elmúlt egy évben? KÉRDEZŐ! HA NINCS SPONTÁN VÁLASZ, SOROLJ FEL, ÉS JELÖLD: PL. ÉTTERMI, VENDÉGLÁTÓIPARI FOGYASZTÁS, EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTAÁS, ÖNKORMÁNYZAT, RENDŐRSÉG, UTCA STB. LD LISTA 1. Nem 2. Igen
ha igen, kérem mondja el röviden a legutóbbi esetet: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… -------------------------------------KÉRDEZŐ RÖGZÍTSD: Mi alapján történt a megkülönböztetés? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

életkora miatt:………………………………. etnikai, faji hovatartozása, vagy bőrszíne miatt:……………………… neme miatt az egészségi állapota miatt:……………………………. családi állapota miatt:………………… anyasága vagy apasága miatt: …………………… gyermekei száma miatt:………………………… egyéb alapon, éspedig:…………………………

57

KÉRDEZŐ RÖGZÍTSD: Milyen helyzetben történt a megkülönböztetés? JELÖLD ALÁHÚZÁSSAL: SPONTÁN LEHETŐSÉGEK ALAPJÁN VÁLASZTOTT

EMLITETTE

VAGY

FELKÍNÁLT

1. Rendőrségen 2. Bíróságon 3. Szórakozóhelyen 4. Önkormányzatnál 5. Utcán 6. Iskolában 7. Egészségügyi ellátás során 8. Szomszédok részéről 9. Egyéb helyzetben, éspedig: ………………………….

4. Család- és munka összeegyeztetése 4.1.Mennyi időt fordít Ön (és ha van, párja) átlagosan egy nap pénzkereső munkára, családra, háztartásra? KÉRDEZŐ: A 30 percet egy órára kerekítve írd be, a 30 perc alatti időt pedig 0 órára. Válaszoló Házastársa/élettársa 1.pénzkereső munka:

Kb. …………..óra

Kb. …………..óra

2.munkahelye és Kb. …………..óra lakóhelye közti utazással

Kb. …………..óra

3. gyerekek, idős vagy Kb. …………..óra beteg hozzátartozó :

Kb. …………..óra

4. háztartási munkára:

Kb. …………..óra

Kb. …………..óra

9- nincs házastársa/élettársa 4.2. Optimálisnak tartják-e ezt a megosztást? 2. Igen 1. Nem 9- nincs házastársa/élettársa Ha igen, miért? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… Ha nem, miért?

58

………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… Milyen lenne az optimális munkamegosztás? Miben számítana jobban párja segítségére? (pl. házimunka, gyerekekkel kapcsolatos teendők, ház körüli munka, bevásárlás, ügyintézés stb) ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… Hogyan lehetne ezt elérni? Mi akadályozhatja ezt? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… 4.3 Ön szerint a házastársa/élettársa (ha van) optimálisnak tartja-e a jelenlegi helyzetet? 2. igen 1. nem Ha igen, miért? ha nem, mit tartana optimálisnak? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… Ha nem tarja optimálisnak, mit tartana optimálisnak? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… 9- nincs házastársa/élettársa 4.4. Milyen akadályokkal néz/nézett szembe karrierjük során? Kap/kapotte segítséget ezek leküzdéséhez? Ha igen, honnan kap/kapott segítséget ezek leküzdéséhez? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………

59

4.5. Rendszerint hogyan oldja meg, ha gyerek vagy családtag gondozásának kötelezettsége miatt váratlanul nem tud bemenni a munkahelyére? Kérem, mondja el röviden a legutóbbi esetet: ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… KÉRDEZŐ RÖGZITSD: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

fizetett szabadnapot vesz ki szabadnapot vesz ki, amit máskor ledolgoz, „lecsúsztat” fizetés nélküli szabadságra megy betegszabadságot vesz ki Bébiszittert fogad Családtagjai segítenek Más módon, mégpedig: ……………………………………………………………. nem tudja megoldani nem szokott ilyen helyzet előfordulni

4.7 Csak kisgyerekes alanyoktól Hány éves volt a legkisebb gyermek amikor visszament dolgozni? ……………………………………………………………………… Hova ment vissza dolgozni? 1. Korábbi munkahelyére 2. Új munkahelyére, éspedig: …………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………….. Tapasztalt-e a visszatéréskor bármilyen nehézség(ek)et? 1. Nem 2. Igen. Ha igen, mi volt az? Kérem mondja el röviden!

………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………

60

5. Esélyegyenlőség 5. 1. Mit jelent számodra az esélyegyenlőség szó? KÉRDEZŐ: CSAK SPONTÁN EMLÍTÉSEKET JEGYEZD LE! ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… 5. 2. És mit jelent számodra a diszkrimináció szó? KÉRDEZŐ: CSAK SPONTÁN EMLÍTÉSEKET JEGYEZD LE! ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… 5.3. Tudnál-e említeni olyan csoportokat, amelyek hátrányos helyzetben élnek ma Magyarországon? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… 5.4. Ezek közül mely csoportoknak a legnehezebb ma általában érvényesülni Magyarországon? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… És a munkaerőpiacon? Miért? Mi ennek az oka? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………

61

ZÁRT KÉRDÉSEK VÉGÜL

KÉRJÜK,

VÁLASZOLJON

OLYAN,

NÉHÁNY

A

MUNKAHELYÉRE

ÉS

SZEMÉLYÉRE VONATKOZÓ KÉRDÉSRE, AMELYEK AZ INTERJÚ FELDOLGOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGESEK.

6. MUNKAHELYRE VONATKOZÓ KÉRDÉSEK:

6.1. Összesen hány éve dolgozik a munkahelyén? Munkahelyen azt a helyszínt értse, ahol Ön dolgozik.  egy évnél rövidebb ideje  1–2 év között  2-5 év között  5-10 év között  10 évnél régebben 6.2. Milyen formában alkalmazzák?  állandó munkaviszonyban, határozatlan idejű munkaszerződéssel  határozott idejű munkaszerződéssel  ideiglenesen (pl. alkalmi jellegű munkavégzés, munkaerő-kölcsönző cégen keresztül)  egyéb módon (pl. szakmunkástanuló, nyugdíj mellett, megbízási szerződéssel), éspedig (kérjük, írja be a keretbe!):

6.3. Átlagosan hány órát dolgozik hetente ezen a munkahelyén? Ha több munkahelye van, most és a további kérdéseknél is csak az ittenire gondoljon! heti _____ órát dolgozom 6.4. Átlagosan hány órát túlórázik hetente, akár fizetetten, akár nem? Ha nem túlórázik rendszeresen, írjon 0-t! heti ______ túlórát teljesítek (órára kerekítve)

6.5. Most a munkaidő-beosztásáról szeretnénk kérdezni! Soronként egyet jelölj! rend- ritkán soha szeresen Szokott-e este 6 és 10 között dolgozni? És este 10 és reggel 5 között? És szombaton? És vasárnap?



















nem tudom





62

És napi 8 óránál hosszabban? És készenlétben vagy ügyeletben? És váltott vagy folyamatos műszakrendben?





































6.6 Azok között, akik azt a fajta munkát végzik a munkahelyén, amit Ön, mennyien vannak: Soronként egyet jelölj!

férfiak romák, cigányok külföldiek fiatalok (25-éven aluliak) idősebb korosztály (45 éven felüliek) 7.

min- körül- kisebb senki nem denki belül rész- vagy tudom vagy fele ben szinte szinte részsenki min- ben enki


































Ha Önnek családi, vagy személyes okokból szüksége lenne rá, van-e lehetősége ezen a munkahelyen a következőkre: Soronként egyet jelölj!

rugalmas munkakezdésre és befejezésre („törzsidő-peremidő” rendszer) rövidebb munkaidőt vállaljak (pl. teljes munkaidő helyett részmunkaidő) hosszabb munkaidőt vállaljak (pl. részmunkaidő helyett teljes munkaidő) arra, hogy otthonról végezzem a munkámat (részben vagy egészben) a munkaidő-beosztásomat (pl. műszak) megváltoztassam arra, hogy kevesebb nap alatt dolgozzam le a heti munkaórákat (pl. 40 órát négy nap alatt)

van

nincs

nem tudom























































63

7. SZOCIO-DEMOGRÁFIAI BLOKK 7. 1. A kérdezett neme:
férfi


nő

7.2. Mikor született Ön? ______ évben 7.3. Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? Csak egyet jelölj!
kevesebb, mint 8 általános
8 általános
szakmunkásképző, érettségi nélküli szakképzés
szakközépiskolai, gimnáziumi vagy technikumi érettségi
érettségit követő szakképzés, felsőfokú technikum
főiskolai diploma
egyetemi diploma 7.4. Jelenleg hol, milyen településen lakik Ön? Csak egyet jelölj!
Budapesten
megyeszékhelyen
városban
községben 7.5. Ön milyen szakképzettség(ek)kel rendelkezik? Ha több is van, kérjük, csak a legfontosabb kettőt sorolja fel!

7.6. Ön milyen állampolgárságú?
magyar
ukrán
szlovák
román
egyéb, éspedig (kérjük, írja le!):

64

7.7 Magyarországon sokféle nemzetiség dolgozik. Ön milyen nemzetiségűnek érzi magát elsősorban? És másodsorban? Kérjük, mindkét oszlopban egyet-egyet jelölj! ELSŐSORBAN:
magyar
cigány, roma
szlovák
román
német
egyéb, éspedig (kérjük, írja le!):

MÁSODSORBAN:
magyar
cigány, roma
szlovák
román
német
egyéb, éspedig (kérjük, írja le!):


nem tudom


nincs második

7.8. Mi az Ön tényleges családi állapota? Csak egyet jelölj!
nőtlen/hajadon
házas, élettárssal él
elvált, külön él
özvegy 7.9. Az Önök háztartásában hány 18 év alatti gyermek él? ______ fő 7.10.HA VANNAK A HÁZTARTÁSÁBAN GYEREKEK: Közülük hány: 0-3 év közötti? 4-7 év közötti? 8-10 év közötti? 11-14 év közötti? 14-18 év közötti?

_____ fő _____ fő _____ fő _____ fő _____ fő

7.11.Van-e Önnek valamilyen egy évnél hosszabb ideje tartó betegsége, egészségügyi problémája vagy fogyatékossága?
van, és befolyásolja, hogy mennyit tudok dolgozni, milyen munkát tudok elvállalni, és pedig:…………………………………………………………………………………………………………..
van, de nem befolyásolja a munkavégző képességemet, éspedig: …………………………………………………………………………………………………………..
nincs

65

7.12.Eddigi munkahelyein összesen hány év munkaviszonya van Önnek?
egy évnél kevesebb
1–2 év között
2-5 év között
5-10 év között
10 évnél több 7.13.Volt-e valaha munkanélküli?
voltam
nem voltam 7.14.a.Amennyiben volt munkanélküli, hányszor volt? _____ alkalommal 7.14.b.Amennyiben volt munkanélküli, leghosszabban mennyi ideig volt? _____ hónapig
nem emlékszem 7.15.Mi az Ön munkájának, munkakörének teljes megnevezése? (Pl. autószerelő, gyártósori operátor, bérelszámoló, osztályos ápolónő, a kontrolling osztály vezetője, logisztikai folyamatokért felelős üzemmérnök stb.) Kérjük, írja le a lehető legpontosabban!

7.16.Ha egy teljes évet tekintünk, az Ön keresete milyen elemekből áll?

Soronként egyet jelölj!
havibér vagy órabér (amely nem függ a teljesítménytől)
teljesítménybér, amely normától, vagy előállított mennyiségtől függ
különféle pótlékok (túlóra, műszak, helyettesítés, stb.)
egyéni teljesítményhez kötött jutalék vagy prémium
az Ön csoportjának a teljesítményéhez kötött jutalék vagy prémium
egyéni jutalmak (pl. jelenléti bónusz, törzsgárda jutalom)
a vállalati eredménytől függő kifizetések, (pl. nyereségrészesedés, 13. havi fizetés)

66

7.17.És a keresetén kívül, egy évet tekintve, az háztartásának) bevételei milyen elemekből állnak?

Ön/Önök

Többet is jelölhetsz!
házastárs, más családtag fizetése
álláskeresési munkanélküli járadék
öregségi nyugdíj
rokkantsági nyugdíj
Ápolási díj
Egyéb nyugdíj (pl. árvasági)
TGYÁS (Terhességi Gyermekágyi Segély)
GYED (Gyermekgondozási Díj)
GYES (Gyermekgondozási Segély)
GYET (Gyermekgondozási Támogatás)
Családi pótlék
Táppénz
Tartásdíj
Ápolási díj
rendszeres szociális segély
Rendelkezésre állási támogatás (RÁT)
Időskorúak járadéka
rendkívüli szociális segély
Rendszeres gyerekvédelmi kedvezmény
Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás
rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
Fogyatékossági támogatás
Lakásfenntartási támogatás
Távhő szolgáltatási támogatás
Adósságkezelési támogatás
Közmű támogatás(bárhonnan máshonnan)
Lakbér támogatás
Más rendszeres segély
Természetbeni támogatás (közgyógy, tankönyv, térítési díj)
Bármilyen más segítőszervezettől/egyéntől kapott segítség, éspedig:……………….
egyéb támogatás (rokonoktól, barátoktól), éspedig:……………………………..
egyéb, nem munkából származó jövedelem, éspedig:……………..
egyéb, éspedig:…………….. 7.18.Az elmúlt évet figyelembe véve havonta átlagosan mennyi pénzt kapott kézhez, vagy utaltak a bankszámlájára? ______________ Ft

67

7.19.Amennyiben nem tudja (vagy nem mondhatja meg) a pontos összeget, kérjük, az alábbi táblázat segítségével sorolja be, hogy havonta mennyi pénzt kapott kézhez, vagy utaltak a bankszámlájára.
60.000 Ft alatt
60.000-100.000 Ft között
100.001-170.000 Ft között
170.001-300.000 Ft között
300.001-500.000 Ft között
500.000 Ft felett Ft 7.20.Kap-e Ön a munkahelyén a havi keresetén felül más jövedelmet? Soronként egyet jelöljön! költségtérítést természetbeni juttatásokat (pl. étkezési jegy, cafeteria) borravalót, hálapénzt részvénytulajdonból származó jövedelmet kifizetést vállalkozói számlára

igen


nem


















7.21. Amennyiben kap egy- vagy többféle ilyen juttatást, kérjük, becsülje meg, hogy ez körülbelül havonta átlagosan milyen összeget jelent? ______________ Ft 21.a. Amennyiben nem tudja (vagy nem mondhatja meg) az ilyen külön juttatás pontos összeget, kérjük, az alábbi táblázat segítségével sorolja be, hogy ebből havonta mennyit kap!
15.000 Ft alatt
15.001-25.000 Ft között
25.001-40.000 Ft között
41.001-75.000 Ft között
75.000 Ft felett 22.. Felügyeli-e Ön más alkalmazottak munkáját? (Pl. művezető, üzletvezető, fiókvezető, sorvezető, csoportvezető (teamleader), stb., aki felelős a többi dolgozó munkájáért napi szinten.)
igen


nem

23.. Van-e a munakhelyén esélyegyenlőségi terv?
igen


nem
nem tudom

KÖSZÖNJÜK, HOGY VÁLASZAIVAL SEGÍTETTE MUNKÁNKAT!

68

Félig strukturált interjú terv

„INAKTÍV” INTERJÚ (alanyok: roma nők és férfiak, kisgyermekes anyák, 45 éven felüli nők, fogyatékossággal élő nők és férfiak)

KUTATÓI VÁLTOZAT

Készült az Egyenlő Bánásmód Hatóság megbízásából TÁMOP 5.5.5: „A diszkrimináció elleni küzdelem - A társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erősítése” c. projekt keretében

2010. augusztus

69

Kutatási háttérről röviden: 2010-ben egy TÁMOP projekt (TÁMOP 5.5.5: „A diszkrimináció elleni küzdelem - A társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erősítése”) keretében vizsgáljuk a magyarországi versenyszféra, a közintézmények és a civil szervezetek foglalkoztatási viszonyait. E kutatás során többek között, interjúk segítségével vizsgáljuk a „munka világát” érintő fontos kérdéseket. A nagyjából 40-45 perces beszélgetésünk során elsősorban személyes véleményére/véleményedre vagyunk kíváncsiak, és emellett a „munka világában” szerzett saját tapasztalatait is szeretnénk megismerni.

1. Munkaerő-piaci és anyagi helyzet 1.1 Mivel foglalkozik/foglalkozol jelenleg? Mivel telnek napjai(d)? ……………………………………………………………………………..…………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

1.2. Keres-e/keresel-e munkát jelenleg? 1. Nem
ha nem, miért nem? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

2. Igen
ha igen, milyen munkát keres? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

70

1.3. Kérem sorolja/sorold fel korábbi munkahelyeit/det, és azt, hogy mennyi ideig és milyen munkakörben dolgozott/dolgoztál! tevékenysége munkakör

hány évig dolgozott itt?

1.korábbi munkahely: 2.korábbi munkahely: 3. korábbi munkahely: 4. korábbi munkahely: 9- nem dolgozott soha 1.4. Kérem sorolja/sorold fel, kikkel él egy háztartásban! GYERMEKEK KORÁT IS JEGYEZD LE!

………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………

1.5. Milyen bevételei vannak a családnak? Kérem sorolja fel tételesen! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………

1.6. Milyennek ítéli meg (a család) anyagi helyzetét? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………..

71

2. Munkaerő-piaci tervek, kilátások 2.1 HA JELENLEG NEM KERES MUNKÁT(Ld. 1.2): Mikorra tervezi, hogy újra munkát vállal? …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… Ha nem tervezi hogy újra munkába áll a következő években, miért nem? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… Hogyan képzeli el a következő éveket? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… 2.2 Ha kisgyermeket nevel: a legkisebb gyermek hány éves korára tervezi hogy visszamegy dolgozni? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… 2. 3. Mit tervez, hova megy vissza dolgozni?

1. Korábbi munkahelyére, éspedig: …………………………………………. 2. Új munkahelyet keres HA ÚJ MUNKAHELYET KERES MILYET? ………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… ………… MELYEK LENNÉNEK A MEGTALÁLÁSÁBAN?

LEGFONTOSABB SZEMPONTOK AZ ÚJ

MUNKAHELY

KÉRDEZŐ! HA NINCS SPONTÁN VÁLASZ, SOROLJ FEL, ÉS JELÖLD A SORRENDET: FIZETÉS, LAKÓHELYTŐL VALÓ TÁVOLSÁG, MUNKA JELLEGE, MUNKAIDŐ RUGALMASSÁGA EGYÉB:

SPONTÁN VÁLASZ, SORRENDBEN: ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… FELKÍNÁLT VÁLASZ, SORRENDBEN: ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… Számít-e a visszatéréskor bármilyen nehézség(ek)re?

72

3. Nem 2. Igen Ha igen, mi az?

………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………….. Kérem mondja el röviden, hogy miért gondolja hogy ez (amit említett) akadályt jelent/jelenthet majd!

………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………….. 2.4. HA JELENLEG KERES MUNKÁT (LD. 1.2) : Milyen akadályokkal néz/nézett szembe munkakeresés során? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… Kapott-e segítséget ezek leküzdéséhez? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… Ha igen, honnan kap/kapott segítséget ezek leküzdéséhez? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………

73

3. Hátrányos megkülönböztetés 3.1. Érte-e/Ért-e hátrányos megkülönböztetés munkakeresés során az elmúlt egy évben? 3. Nem 4. Igen
ha igen, kérem mondja el röviden a legutóbbi esetet: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 9- nem keresett munkát --------------------------------KÉRDEZŐ RÖGZÍTSD: Mi alapján történt a megkülönböztetés? 9. életkora miatt:………………………………. 10.etnikai, faji hovatartozása, vagy bőrszíne miatt:……………………… 11.neme miatt 12.az egészségi állapota miatt:……………………………. 13.családi állapota miatt:………………… 14.anyasága vagy apasága miatt: …………………… 15.gyermekei száma miatt:………………………… 16.egyéb alapon, éspedig:………………………… 3.2. Érte-e hátrányos megkülönböztetés egyéb helyzetben, helyen az elmúlt egy évben? KÉRDEZŐ! HA NINCS SPONTÁN VÁLASZ, SOROLJ FEL, ÉS JELÖLD: PL. ÉTTERMI, VENDÉGLÁTÓIPARI FOGYASZTÁS, EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTAÁS, ÖNKORMÁNYZAT, RENDŐRSÉG, UTCA STB. LD LISTA 10. Nem 11. Igen
ha igen, kérem mondja el röviden a legutóbbi esetet: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… -------------------------------------KÉRDEZŐ RÖGZÍTSD: Mi alapján történt a megkülönböztetés? 9. életkora miatt:………………………………. 10.etnikai, faji hovatartozása, vagy bőrszíne miatt:……………………… 11.neme miatt 12.az egészségi állapota miatt:……………………………. 13.családi állapota miatt:………………… 14.anyasága vagy apasága miatt: …………………… 15.gyermekei száma miatt:………………………… 16.egyéb alapon, éspedig:…………………………

74

KÉRDEZŐ RÖGZÍTSD: Milyen helyzetben történt a megkülönböztetés? JELÖLD ALÁHÚZÁSSAL: SPONTÁN LEHETŐSÉGEK ALAPJÁN VÁLASZTOTT 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

EMLITETTE

VAGY

FELKÍNÁLT

Rendőrségen Bíróságon Szórakozóhelyen Önkormányzatnál Utcán Iskolában Egészségügyi ellátás során Szomszédok részéről Egyéb helyzetben, éspedig: ………………………….

75

4. Család- és munka összeegyeztetése 4.1.Mennyi időt fordít Ön (és ha van, párja) átlagosan egy nap pénzkereső munkára, családra, háztartásra? KÉRDEZŐ: A 30 percet egy órára kerekítve írd be, a 30 perc alatti időt pedig 0 órára. Válaszoló 1.pénzkereső munka:

Kb. …………..óra

Házastársa/élettársa Kb. …………..óra

2.munkahelye és Kb. …………..óra lakóhelye közti utazással

Kb. …………..óra

3. gyerekek, idős vagy Kb. …………..óra beteg hozzátartozó :

Kb. …………..óra

4. háztartási munkára:

Kb. …………..óra

Kb. …………..óra

9- nincs házastársa/élettársa 4.2. Optimálisnak tartják-e ezt a megosztást? 2. Igen 1. Nem 9- nincs házastársa/élettársa Ha igen, miért? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… Ha nem, miért? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… Milyen lenne az optimális munkamegosztás? Miben számítana jobban párja segítségére? (pl. házimunka, gyerekekkel kapcsolatos teendők, ház körüli munka, bevásárlás, ügyintézés stb) ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… Hogyan lehetne ezt elérni? Mi akadályozhatja ezt? ………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………

76

………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………

4.3 Ön szerint a házastársa/élettársa (ha van) optimálisnak tartjae a jelenlegi helyzetet? 2. igen 1. nem Ha igen, miért? ha nem, mit tartana optimálisnak? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… Ha nem tarja optimálisnak, mit tartana optimálisnak? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… 9- nincs házastársa/élettársa

5. Esélyegyenlőség 5. 1. Mit jelent számodra az esélyegyenlőség szó? KÉRDEZŐ: CSAK SPONTÁN EMLÍTÉSEKET JEGYEZD LE! ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… 5. 2. És mit jelent számodra a diszkrimináció szó? KÉRDEZŐ: CSAK SPONTÁN EMLÍTÉSEKET JEGYEZD LE! ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………

77

5.3. Tudnál-e említeni olyan csoportokat, amelyek hátrányos helyzetben élnek ma Magyarországon? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… 5.4. Ezek közül mely csoportoknak a legnehezebb ma általában érvényesülni Magyarországon? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… És a munkaerőpiacon? Miért? Mi ennek az oka? ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………

78

6. Szocio-demográfiai háttérváltozók: VÉGÜL KÉRJÜK, VÁLASZOLJON NÉHÁNY OLYAN, A

SZEMÉLYÉRE VONATKOZÓ KÉRDÉSRE,

AMELYEK AZ INTERJÚ FELDOLGOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGESEK.

6.1.A kérdezett neme:
férfi


nő

6.2.Mikor született Ön? ______ évben 6.3.Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? KÉRDEZŐ: Csak egyet jelölj!
kevesebb, mint 8 általános
8 általános
szakmunkásképző, érettségi nélküli szakképzés
szakközépiskolai, gimnáziumi vagy technikumi érettségi
érettségit követő szakképzés, felsőfokú technikum
főiskolai diploma
egyetemi diploma 6.4.Jelenleg hol, milyen településen lakik Ön? KÉRDEZŐ: Csak egyet jelölj!
Budapesten
megyeszékhelyen
városban
községben 6.5Ön milyen szakképzettség(ek)kel rendelkezik? Ha több is van, kérjük, csak a legfontosabb kettőt sorolja fel!

6.6.Ön milyen állampolgárságú?
magyar
ukrán
szlovák
román
egyéb, éspedig (kérjük, írja le!):

79

6.7.Magyarországon sokféle nemzetiség dolgozik. Ön milyen nemzetiségűnek érzi magát elsősorban? És másodsorban? KÉRDEZŐ: Kérjük, mindkét oszlopban egyet-egyet jelölj! ELSŐSORBAN:

MÁSODSORBAN:


magyar


magyar


cigány, roma


cigány, roma


szlovák


szlovák


román


román


német


német


egyéb, éspedig (kérjük, írja le!):


egyéb, éspedig (kérjük, írja le!):


nem tudom


nincs második

6.8.Mi az Ön tényleges családi állapota? KÉRDEZŐ: Csak egyet jelölj!
nőtlen/hajadon
házas, élettárssal él
elvált, külön él
özvegy 6.9.Az Önök háztartásában hány 18 év alatti gyermek él? ______ fő 6.10.HA VANNAK A HÁZTARTÁSÁBAN GYEREKEK: Közülük hány: 0-3 év közötti?_____ fő 4-7 év közötti?_____ fő 8-10 év közötti?_____ fő 11-14 év közötti?_____ fő 14-18 év közötti?_____ fő 6.11.Van-e Önnek valamilyen 1 évnél hosszabb ideje tartó betegsége, egészségügyi problémája vagy fogyatékossága?
van, és befolyásolja, hogy mennyit tudok dolgozni, milyen munkát tudok elvállalni, és pedig:…………………………………………………………………………………………………………..
van, de nem befolyásolja a munkavégző képességemet, éspedig …………………………………………………………………………………………………………..
nincs

80

6.12.Eddigi munkahelyein összesen hány év munkaviszonya van Önnek?
egy évnél kevesebb
1–2 év között
2-5 év között
5-10 év között
10 évnél több 6.13.Volt-e valaha munkanélküli?
voltam
nem voltam 6.14.a.Amennyiben volt munkanélküli, hányszor volt? _____ alkalommal 6.14.bAmennyiben volt munkanélküli, leghosszabban mennyi ideig volt? _____ hónapig
nem emlékszem 6.14.cAmennyiben jelenleg munkanélküli, mióta az?

   év  hónap 6.15.Mi az Ön jelenlegi helyzete? (Pl. GYEDen van, GYES-en van munkanélküli stb.) Kérjük, írja le a lehető legpontosabban!

81

6.16.Ha egy teljes évet tekintünk, az Ön/Önök háztartásának) bevételei milyen elemekből állnak? Többet is jelölhetsz!
házastárs, más családtag fizetése
álláskeresési munkanélküli járadék
öregségi nyugdíj
rokkantsági nyugdíj
Ápolási díj
Egyéb nyugdíj (pl. árvasági)
TGYÁS (Terhességi Gyermekágyi Segély)
GYED (Gyermekgondozási Díj)
GYES (Gyermekgondozási Segély)
GYET (Gyermekgondozási Támogatás)
Családi pótlék
Táppénz
Tartásdíj
Ápolási díj
rendszeres szociális segély
Rendelkezésre állási támogatás (RÁT)
Időskorúak járadéka
rendkívüli szociális segély
Rendszeres gyerekvédelmi kedvezmény
Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás
rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
Fogyatékossági támogatás
Lakásfenntartási támogatás
Távhő szolgáltatási támogatás
Adósságkezelési támogatás
Közmű támogatás(bárhonnan máshonnan)
Lakbér támogatás
Más rendszeres segély
Természetbeni támogatás (közgyógy, tankönyv, térítési díj)
Bármilyen más segítőszervezettől/egyéntől kapott segítség, éspedig:……………….
egyéb támogatás (rokonoktól, barátoktól), éspedig:……………………………..
egyéb, nem munkából származó jövedelem, éspedig:……………..
egyéb, éspedig:…………….. 6.18.Az elmúlt évet figyelembe véve havonta átlagosan mennyi pénzt kapott kézhez, vagy utaltak a bankszámlájára? ______________ Ft

82

6.19.Amennyiben nem tudja (vagy nem mondhatja meg) a pontos összeget, kérjük, az alábbi táblázat segítségével sorolja be, hogy havonta mennyi pénzt kapott kézhez, vagy utaltak a bankszámlájára.
60.000 Ft alatt
60.000-100.000 Ft között
100.001-170.000 Ft között
170.001-300.000 Ft között
300.001-500.000 Ft között
500.000 Ft felett Ft

KÖSZÖNJÜK, HOGY VÁLASZAIVAL SEGÍTETTE MUNKÁNKAT!

83

2. Melléklet: A kvantitatív kutatás kérdőívváltozatai

jellemzés civil szervezet 1. profil

dolgozói önkitöltős kérdőív az intézményvezetővel a vállalat/szervezet alapadatairól 2. vezetői kérdőív az kérdőív intézmény valamelyik (feltehetően HR-es) vezetőjével (kérdezőbiztossal) 3. kérdőív egy helyi érdekképviseleti szakszervezeti kérdőív vezetővel és/vagy üzemi tanács vezetővel (kérdezőbiztossal) 4. munkavállalói 8 oldalas önkitöltős kérdőív kérdőív

változatok közalkalmazottak

8 oldalas

8 oldalas

Köz- és kormánytisztviselők 8 oldalas

kb. 60 perc

kb. 60 perc

kb. 60 perc

NEM RELEVÁNS

Szakszervezeti és Közalkalmazotti tanács (KT) ÜT nincs (kb. 45 perc)

Csak szakszervezet, ÜT, KT nincs .(kb. 45 perc)

OK

OK

OK

84