Az értéket választjuk! Fenntarthatósági útmutató
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 40 638 638
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Tartalomjegyzék Bevezetés.................................................................................................3 A fenntarthatóság alapelvei...............................................................4 1. Hagyományos gyümölcsészet.......................................................6 2. Újrahasznosítás.................................................................................8 3. Energia...............................................................................................10 4. Víztakarékosság..............................................................................12 5. Helyi termék.....................................................................................14 6. Helyi együttműködések................................................................16 Jó gyakorlatok......................................................................................18
2
Bevezetés A projekt szükségessége és indokoltsága részben az eddig végzett lakosságtámogató munkák során tapasztaltak, részben helyzetértékelések, primer és szekunder kutatások eredményei alapján körvonalazódott. Hosszú távon, a gondolkodásmód megváltoztatására törekedve „Az értéket választjuk!” program célkitűzései az alábbiak: • Hagyományos gazdálkodási módok, gyümölcsészet, ősi gyümölcsfajták jelentőségének fontossága • Anyagtakarékosság, hulladék keletkezésének megelőzése, hulladékkezelés javítása és az újrahasznosíthatóság fókuszba helyezése (komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítási megoldások) • Megújuló energiaforrások alkalmazásának növelése, fosszilis energiahordozók használatának visszaszorítása, energiatakarékossági megoldások elterjesztése • Víztakarékosság, tudatos vízhasználat, vízgazdálkodás javítása különböző megoldási lehetőségekkel (pl. szürkevíz) • Termékigényesség visszaállítása a saját termelés, helyi termékek vásárlásának szorgalmazásával (környezetbarát csomagolás, helyi piacok) • Csoportos programok által a társadalmi együttműködések erősítése a környezettudatos, fenntartható magatartásminták alkalmazásában A pályázat keretében 6 főbb helyszínen (Csesztreg, Murakeresztúr, Pakod, Sármellék, Teskánd, Tilaj) és vonzáskörzetükben, összesen 32 rendezvény segíti a falvakban feltárt fenntarthatósági problémák kezelését hulladékgazdálkodás, energiagazdálkodás, vízgazdálkodás, tudatos termékválasztás, hagyományos gyümölcsészet, közösségi együttműködések fejlesztése és a hozzájuk kapcsolódó fenntarthatósági témákban. Általános- és középiskolások számára a projekt 12-12 foglalkozás keretében segíti a környezettudatos életmód kialakítását. A falvak ifjúsága részére 6 alkalommal vetélkedősorozat kerül megrendezésre, amely a fiataloknak olyan muníciót ad, ami segít elhárítani a falvak létét fenyegető veszélyeket. 3
A fenntarthatóság alapelvei A fenntartható fejlődés (sustainable development) olyan fejlődési folyamat, ami „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket” (ENSZ, 1987). A fogalom tágabb értelmezés szerint jelenti a fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi fejlődést is. Sokan kételkednek abban, hogy a fejlődés lehet fenntartható, ezért szerepét a fenntarthatóság fogalma vette át az utóbbi években. A fenntarthatóság alapelvei: • Minden mindennel összefügg (nem lehet büntetlenül kizsákmányolni a természetet) • Meg kell őrizni az önfenntartó rendszereket, erőforrásokat • A természet esetében a megőrzésre kell törekedni, nem az utólagos helyreállításra • Megelőzés és elővigyázatosság elve: legjobb problémamegoldás a probléma létrejöttének megelőzése • Helyi erőforrások alkalmazása • A stabilitás és sokféleség megőrzése • A nem anyagi értékek haszna • Az eltartóképesség szerinti használat • Azok hozzanak döntéseket, akiket érint • Együttműködés elve: nem egymás vállán, hanem egymás mellett! • Mindennek ára van, minden anyagba és energiába kerül (a természetben nincs ingyen ebéd!)
4
Mi lehet fenntartható helyi szinten? • „Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!” • Helyi erőforrások hasznosítása, nemcsak természeti, hanem társadalmi értelemben is! • Együttműködés • A hagyományos gazdálkodási formák • A hagyományok ápolása • A helyi döntésekben való részvétel • Az élővilág sokféleségének megőrzése • Takarékoskodás az energiával és a nyersanyagokkal • A helyben elérhető forrásokkal való ésszerű gazdálkodás • A helyben rendelkezésre álló megújuló energiák hasznosítása • Harmonikus együttélés a természettel (is) • A helyi értékek megőrzése, védelme • A pazarlás megszüntetése • Felelősségteljes gondolkodás, az emberi értelem „újrahasználata”
5
1. Hagyományos gyümölcsészet Az emberi tevékenység során egyre nagyobb területeken egyre kisebb fajszámban szerepelnek a termesztett növények. Ez ellentétes a természet törvényeivel és ezekben a kultúrákban egyre nagyobb gondot jelent a növények egészségének fenntartása. A megjelenő kártevő könnyen terjed tovább a szorosan egymás mellett, nagy területen lévő azonos fajú növényeken. Megoldást ebben az esetben a növényvédőszerek megjelenése jelentette. De nem sokáig, hiszen a vegyszerek okozta mérgező hatások újabb megterhelést okoztak a bioszféra számára. A gyümölcsészet nem gazdálkodási rendszer azok számára, akik foglalkoznak kertjükkel, hanem egy életmód, amely az élet számos egyéb területére is pozitív hatással van. A gyümölcsész teljesen másként gondolkodik. Kertjében a természet egyensúlyát, a növények, állatok egységét, harmóniáját igyekszik megvalósítani. Ez kiterjed a talaj élővilágától a fák csúcsáig. Az élő rendszerek, igen bonyolult, kis közösségek egymásra gyakorolt, előnyös kölcsönhatásával alakulnak ki. Ehhez viszont nagy fajszámú növény és állatfaj kell, megfelelő egyedszámmal. Így a kert nagyban hasonlít a természetes táj életviteléhez. Azonban az így kialakított kert, méretei és nagyüzemi módszerekkel gazdálkodó szomszédai miatt, mégis érzékenyebb, mint egy természetes rendszer. Ezért a gyümölcsésznek gyakran és nyitott szemmel kell járnia a birtokán. Figyelni az egyensúlyt a károkozók és ellenségeik között.
6
Kik lehetnek a segítőink a kertben? • Rovarok: • katicabogarak, futóbogarak, szentjánosbogár • fürkészdarazsak, poszméhek, méhek, zengőlegyek • fátyolka, fülbemászó, imádkozó sáska • Madarak: • széncinege, kékcinege, vörösbegy, mezei veréb • feketerigó, énekes rigó, házi rozsdafarkú, őszapó
Milyen hagyományos gyümölcsfáink vannak még? • pogácsa, batul, egér, rétes, csörgő, bőr, ecet, koszosalma… • sózó, tüskés, vér, lapos, bakszar, toji, vaj, mézes, télikörte… • hosszú, duránci, sárga, dobzó, kökény, búzávalérő szilva… • ropogós, hólyagos, sárga, fehér, fekete, májusi cseresznye...
7
2. Újrahasznosítás „Intelligens ember nem szemetel, a többieknek pedig tilos!” Alapfogalmak: • HULLADÉK: • amit az adott helyen már nem tudunk, vagy nem akarunk felhasználni • minden olyan anyag, amit megfelelően, anyagfajtánként különválogatva újra lehet hasznosítani. • SZEMÉT: • minden olyan anyag, amit a kukába hajítunk • amit nem tudunk hasznosítani, • ami szennyezi a talajt, a talajvizet, a levegőt, ezért ártalmatlantani kell! Nem minden hulladék szemét! Kommunális hulladék összetétele:
8
Mit tehetünk? • Előzzük meg a hulladékképződést! • Használjunk újra! • Hasznosítsunk újra! • Ha az előzőeket nem tudjuk kivitelezni, gyűjtsünk szelektíven!
Mit gyűjthetünk szelektíven? • Papír: kartonpapír, hullámpapír, élelmiszer doboz (pl. müzlis), papírzacskók, reklámújságok, szórólapok, újságpapír, irodai papír, stb. (tiszta állapotú!) • Műanyag: PET-palack, csomagolóanyagok (PE, HDPE, PP, PS), tiszta műanyag flakonok, tejtermékek műanyag poharai, samponos, kozmetikai flakonok, TETRAPACK csomagolások • Üveg: színes és színtelen befőttes, italos, bébiételes öblös üvegek • Fém: üdítős és sörös dobozok, konzervdobozok, zárókupakok
9
3. Energia Megújuló energiaforrások: Azok az energiaforrások, amelyek a természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre állnak, vagy újratermelődnek: • Napenergia • Szélenergia • Vízenergia • Geotermikus energia • Biomassza energia 1. Megújuló energiák alkalmazása otthon: A, Napenergia hasznosítása: • Elektromos vagy hőenergia formájában • Passzív módon (nem használunk külön berendezést a napenergia felfogására): • Közvetlen hasznosítású épületek • Üveg előterek • Tömegfalas épületek • Aktív módon (a napenergia befogására és elvezetésére gépészeti berendezéseket alkalmazunk) • Hőenergia: napkollektor Típusok: • Síkcsöves kollektor • Vákuumcsöves kollektor • Légkollektor • Elektromos energia: napelem B, Szélenergia hasznosítása: szélkerék C, Geotermikus energia hasznosítása: hőszivattyú D, Biomassza energia hasznosítása: • Pelletkályha • Faelgázosító kazán • Biokandalló • Komposztkazán 10
2. Energiatakarékosság: • Hőenergia: – Hőszigetelés (falak, tető, mennyezetek) – Nyílászárócsere vagy nyílászárók utólagos szigetelése – Fűtéskorszerűsítés – Növényzettelepítés a ház körül – Passzív napenergia-hasznosítás – Sötétítő függönyök, hővisszaverő fóliák alkalmazása
• Elektromos energia: – Hagyományos izzók lecserélése energiatakarékos fénycsövekre vagy LED-es világítótestekre – „A” energiaosztályú elektromos berendezések vásárlása – Pazarlás megszüntetése – Helyi megvilágítás – Készenléti (standby) állapot mellőzése
11
4. Víztakarékosság Tudta? • A Földön előforduló összes víztömegnek csupán 2,5 %-a édesvíz • Az édesvíz 80 %-a hó és jég formájában van jelen • Alig 1 % használható emberi fogyasztásra • Egy főre jutó évi vízfogyasztás Magyarországon: 50-60 köbméter • Egy öt perces zuhanyozás közben kb. 100 liter, kádban fürdéskor 140 litert vizet használunk el (hagyományos berendezések) • Egy rosszul záródó WC-tartály naponta akár 700 liter vizet is elereszt • Ha minden magyar polgár egy éven keresztül naponta csak egy liter vizet spórolna meg, az éves vízszükséglet 3,65 millió köbméterrel csökkenne • A vízlábnyom megmutatja, hogy az egyes nemzetek lakói mennyi édesvizet használnak fel, beleértve azt is, hogy az életszínvonaluk biztosításához indokolt termékek előállításához hány liter víz szükséges
12
Mit tehetünk? • Ne legyen a házban soha csöpögő csap, vagy WC-tartály • Kádban fürdés helyett inkább zuhanyozzunk röviden • Zárjuk el a csapot fogmosás, borotválkozás közben • Váltsunk víztakarékos csaptelepre, vagy adapterre: • Hagyományos csap: 16-18 liter/perc • Víztakarékos csap: 5-6 liter/perc • Szerezzünk be víztakarékos (3/6 liter), vagy start-stop WC-tartályt, állítsunk az úszó szintjén….vagy megteszi a tégla is… • Mosogatás nem folyóvízben • Mosogatógép: • Egy mosogatás mosogatógéppel 15 liter vizet, 1 kW villamos energiát, 1 mosogató-tablettát jelent. • Egykaros keverőcsap • Miért ne zuhanyozhatnánk nyáron a kertben, esővízzel? • Csak tele mosógépet indítsunk el • Előmosás helyett áztatás • Többszöri felhasználás • Szürkevíz-hasznosítás • Esővíz-hasznosítás • Természetes vizek hasznosítása (ásott kút)
13
5. Helyi termék Mi az a helyi termék? • helyben termelt vagy összegyűjtött alapanyagokból • hagyományos, helyi receptek alapján • helyi munkaerővel • többnyire kisüzemi keretek között előállított • esetleg csomagolásában is helyi anyagokat, helyi kulturális elemeket felhasználó • legfeljebb 50 km-t utazó termék. Milyen környezeti előnyökkel jár a helyi termék előállítása és fogyasztása? • Helyben termelt, így kevesebb: • az üvegházhatású gáz-kibocsátás: • 1 kg kínai (!) fokhagyma 1,98 kg üvegházgázt bocsát ki a szállításkor • 1 liter német tej 500-800 km-t utazik • a csomagolóanyag • a tartósítószer • a vízfelhasználás • A melléktermékek visszaforgathatók • A csomagolások újrahasználhatók • Gazdagítják a biológiai sokféleséget • Őrzik a hagyományos gazdálkodási formákat • Segítik az önfenntartást
14
Milyen egészségügyi előnyökkel jár a helyi termékek előállítása és fogyasztása? • Ízletesek és egészségesek! • Frissek • Éretten kerülnek a piacra • Ismerjük a minőségüket • Nem tartalmaznak adalékanyagokat • Nem, vagy jóval kisebb mennyiségben tartalmaznak vegyszereket • Sokkal kevesebb tartósítószert tartalmaznak • Az évszakokkal harmóniában élvezhetők • Tudjuk, hogy mit eszünk… Társadalmi előnyök: helyi közösségek erősítése! Mik lehetnek helyi termékek? • Élelmiszerek: •Feldolgozás nélküli: • gyümölcs, zöldség, erdei termékek, gyógynövények, tej, tojás, hús • Feldolgozott: • liszt, olajok, aszalványok, lekvárok, tinktúrák, tésztafélék, pékáruk, savanyúságok, tejtermékek, húsáruk, méz, stb. • Nem élelmiszer jellegű mezőgazdasági termények: tűzifa, virág • Kézműves termékek: fa, kő, vas, kerámia, textil, viasz, stb. alapanyagú, vagy fonott termékek
15
6. Helyi együttműködések A megye falvaiban feltárt problémák között szerepel, hogy nem osztják meg ezt a tudást, vagy nem tudják, kihez forduljanak a kérdéseikkel. Az idősebbek még sok hagyományos megoldás birtokában vannak. Az idősek szívesen mesélnek a régi idők hagyományos és környezettudatos megoldásairól, a most aktívak pedig érdekeltek kortársaik képzésében, hiszen tudásuk átadásával a környezet állapotmegóvása, fejlesztése így többek szívügyévé válhat, amihez megoldási kulcsokat ad. A hatósági, döntéshozói kapcsolatok létrehozatala szintén cél. Milyen előnyökkel jár az együttműködés? • A tudástár megosztásával nemhogy veszteség nem éri azt, aki annak birtokában van, hanem együttes erővel ugyanazzal a technikával mindenki más is harcba tud szállni ugyanazért a fenntarthatósági célért • Az ember felelős a környezetéért, ebben a helyzetben, nem csak a saját portájáért, hiszen minél messzebb ér a hír, hogy valaki egy fenntarthatósági problémát saját módszerrel megoldott, annál többen tudnak eredményeket felmutatni • A fenntarthatóság érdekében létrejövő együttműködések, partnerségek, a tudásátadás és tudásmegőrzés, az állampolgári részvétel területén a már aktív lakosság is profitálhat a tapasztalatcserével, ugyanakkor mintául is szolgálnak a passzív lakosságnak, és segítséget tudnak nyújtani a konkrét cselekvésben.
16
Mi volt régen? • Tollfosztás • Disznóvágás • Építkezések • Szüret • Kukoricaszedés…
Az első lépések: • Kapcsoljuk ki a tévét! • Beszélgessünk a postással! • Járjunk könyvtárba, kórusba! • Kertészkedjünk, termeljünk együtt! • Süssünk, főzzünk, énekeljünk!
17
Jó gyakorlatok Napkollektoros aszaló (Nemesapáti)
Kistérségi vásár (Almásháza)
18
Helyi piac (Tilajújhegy)
Közösségi kert (Dobronhegy)
19
KEOP-6.1.0/B/11-2011-0148
• Csesztreg • Murakeresztúr • Pakod • Sármellék • Teskánd • Tilaj
“
Esélyegyenlőség – a kisfalvaknak,
a kisfalvak lakóinak helyzetbehozása, a civilség erősítésével.
"Együttműködés a környezeti fenntarthatóságért."
Az értéket választjuk! Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 40 638 638
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.
