„Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik ember miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak, szerteágazó gyökerekkel – biológiai, társadalmi, kulturális, gazdasági, érzelmi és politikai.” Az erőszak a mindennapi életben mindenütt jelen van. Az erőszak témaköre folyamatosan az érdeklődés középpontjában volt és van is. Az emberek erőszakkal való foglalkozásának okait a társadalomtörténeti fejlődés, illetve a kriminalizálódástól való félelem indokolják. Az erőszak témaköre kutatási terület a szakemberek számára. Megjelenése azonban sokat vitatott, fogalma – bár jól definiált – nem egységes, nem mindenki számára ugyanazt jelenti. Kérdések melyek felmerülhetnek: Mit értünk erőszakon? Mindenki ugyanazt? Mindenki számára ugyanolyan súlyosságú? Mi miatt van jelen a mindennapi kapcsolatrendszerben, azaz mi okozza? Kit hogyan érint? Meg lehet előzni? S ha már nem, akkor kell-e kezelni? Ki és hogyan segíthet? A kérdések ellenére a témával foglalkozni kell, egyrészt az áldozatok, másrészt az elkövetők érdekében. S ami a legfontosabb, a közösségi, a társadalmi együttélés érdekében. Az elmúlt években a családon belüli erőszak tárgyköre különösen előtérbe került.
Családon belüli erőszak
Gyermekbántalmazás
Gyermekek elleni erőszak
1
Családon belüli erőszakot elszenvedői lehetnek: • • • •
öregek betegek gyengébbek gyermekek – mint áldozatok, vagy mint szemtanúk
Családon belüli erőszak kockázati tényezői: • • • • • • • • • • • • •
erőszakos partner közömbös partner egyedülálló szülő szociális problémák gazdasági problémák mentális betegség (magas látencia) a szülő gyermekként bántalmazott volt koraszülés csecsemőként korán elválasztották az anyától tinédzser szülő nevelőszülő kevesebb, mint 18 hónap két szülés között fogyatékos, beteg személy, gyermek a családban
A családon belüli erőszak és a gyermekek elleni erőszakos cselekmények definíciós keretei, meghatározásai, megítélése és a kezeléshez való hozzáállás eltérő lehet a különböző szakterületeken: • • • • • •
(nép)egészségügyi gyermekvédelmi családpolitikai szociálpolitikai büntetőjogi politikai
Egy dologban azonban egyezik mindegyik terület szakembereinek álláspontja, mégpedig abban, hogy szükséges a családon belüli erőszak, a gyermekbántalmazás ellen fellépni, kezelni, sőt, amennyiben lehetséges, megelőzni azt. Családon belüli erőszak: Ha valaki a hozzátartozója biztonságát, testi-lelki épségét veszélyezteti, vagy károsítja, önrendelkezésében, vagy szexuális önrendelkezésében korlátozza, testi erőszakot követ el, vagy annak elkövetésével fenyeget, illetve e személy tulajdontárgyait szándékosan tönkreteszi, s ezzel elviselhetetlenné teszi az áldozat számára az együttélést.
2
Gyermekbántalmazás, vagy abúzus: ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt – noha tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. A gyermeket a bántalmazás érheti családon belül, illetve családon kívül. Fizikai bántalmazás: olyan szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet, vagy vezethet, és amely a szülő, vagy más olyan gondozási-nevelési feladatot gyakorló személy felelősségi körébe tartozik, akiben a gyerek bízik, illetve akivel aláfölérendeltségi viszonyban van. A fizikai bántalmazás lehet egyszeri, és lehet ismételt esemény. A lelki bántalmazás és a lelki elhanyagolás közötti különbség abban érzékelhető, hogy míg az elhanyagolás tünete a szülő részéről passzív (nem kérdez, nem figyel, nem érdeklődik, nem foglalkozik a gyermekkel, és annak gondjaival), a lelki bántalmazás általában aktív (büntetésből, nevelési szándékkal nem beszél a gyermekkel, megvonja tőle a szeretetét). Bántalmazásnak minősül az is, ha a gyermek szem-, illetve fültanúja a családon belüli veszekedésnek, verekedésnek, ha ez félelmet, rettegést idéz elő benne. Szexuális bántalmazás: itt leginkább jellemző a bántalmazott hallgatása. Különösen fontos a felismerés, a szakemberek figyelme. Előforduló tünetek: alvászavar, étkezési zavarok, szorongás, visszahúzódó viselkedés, szokatlan, váratlan agresszió, orvosilag nem indokolható fájdalmak, betegségek, iskolai, munkahelyi teljesítmény visszaesése, motiválatlanság, kortársakhoz való viszony hirtelen megváltozása, szexualizált, kihívó viselkedés. E tünetek nem feltétlenül jelentenek szexuális bántalmazottságot, de megjelenésük esetén a segítő szakember kiemelt figyelme szükséges. Bizonyosság akkor van, ha a gyermek, vagy az elszenvedő személy elmondja valakinek, de ilyenkor legtöbbször szigorú titoktartás kér. Érzelmi elhanyagolás: Az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésnek durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolás: Az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermek lelki elhanyagolása pontosan felismerhető, de nem ítélhető meg biztonságosan. Kultúránként nagyon eltérő lehet.
3
A segítő szakember feladata, hogy a család környezetéből olyan személyt válasszon, aki a leginkább beszélni tud a szülőkkel. A lelkileg elhanyagoló család esetén fontos tovább a gyermek pszichés támogatása, énereje erősítése, ezért sokszor szükség van hatékony terápiás segítségre is. „A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és / vagy érzelmi rossz bánásmódot, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségnek, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.” (WHO) •
A méhmagzatot károsító magatartás: amikor a várandós anya – az erről való felvilágosítás ellenére – életmódjával magzata egészségét veszélyezteti. Így elsősorban a terhesség alatti drog és alkoholfogyasztás, a mértéktelen dohányzás, a prostitúció.
•
A csecsemőgyilkosság: amikor az anya – általában titkolt terhességet követően – közvetlenül a szülés után, illetve néhány órán belül az újszülött halálát okozza tevőlegesen vagy magára hagyással.
•
Ha gyermek bántalmaz gyermeket: egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl – ismételten – fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál.
•
A rendszer-abúzus: ha a gyermekek védelemére létrehozott és működtetett rendszer diszfunkcionálisan működik, ezzel hozzájárul a bántalmazás, elhanyagolás késedelmes elhárításához, vagy be nem avatkozásával a folyamatos károsodáshoz.
6.§ (5) A gyermeknek joga van valaki méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással – fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal –, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen, vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak Mint minden más területen, úgy itt is végig kell gondolni, hogy melyek azok a cselekvési területek, ahol megfelelő módszerekkel, megfelelő cselekvést viszünk végbe: •
A megelőzés érdekében – mindenkinek: gyermekeket, a környezetet védve, a felnőtteket kell éretté tenni, pontosabban érett felnőtt személyiséget kialakítani, megerősíteni annak érdekében, hogy gyermekét megfelelően nevelje, gondozza, szeresse, hogy önmagát ismerje, a problémákat megfelelőn kezelni tudja.
•
Lehetőségek kínálata azoknak, akik kérik a segítséget. Szolgáltatások kínálata, igénybevételének lehetőségének biztosítása. Ebben az esetben a felkínált szolgáltatások (pl. családsegítés) igénybevétele önként, a szakemberrel együttműködve történik. (A várható eredmény hatásfoka is magas.)
4
•
Beavatkozás: csak akkor, ha nem működött a megelőzés, továbbá az önkéntesség, azaz sem a bántalmazó, sem a bántalmazott nem ismeri fel, hogy a problémájukra adott megoldási módszerek nem megfelelőek, de azt megváltoztatni nem akarják / nem tudják önként. Nagy jelentősége van ennek a beavatkozásnak akkor, ha a bántalmazást elszenvedő alany gyermek, vagy fiatalkorú, mert ebben az esetben nincs választási lehetőség, a gyermeknek életkora, mentális éretlensége miatt szüksége van a külső segítségre.
•
Jelzés a gyermekjóléti szolgálat felé (a gyermek veszélyeztetettsége esetén).
•
Hatósági eljárás kezdeményezése: a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.
Együttműködés, kölcsönös tájékoztatás: 17. § (1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el – a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében – a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó d) a rendőrség, e) az ügyészség, f) a bíróság, g) a pártfogó felügyelői szolgálat, h) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, i) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, j) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények és személyek kötelesek a, Jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, b, Hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni.
5
Fizikai elhanyagolás esetén: A gyermek fizikai elhanyagolását mindenki látja, tapasztalja. A gyermeket nem veszi körül egészséges környezet, tiszta, rendezett lakás. Étrendje, napirendje, szabadidejének eltöltése nem életkorának megfelelő. Testi higiénéjére szülei nem fordítanak elegendő figyelmet. Ruházata nem az időjárásnak megfelelő, elhanyagolt, rendezetlen. E hiányosságok közül egy, vagy több is előfordulhat. A jövedelem-hiányos családokban a pénzbeli támogatásokhoz való hozzájutás elősegítése, az adósságkezelési technikákban nyújtható segítség biztosítása, a karitatív szervezetek igénybevételének támogatása jelenthet nagy segítséget. A jobb anyagi feltételek között élő, gyermekét mégis fizikailag elhanyagoló családoknál a segítő folyamat során legtöbbször valamiféle mentális, lelki gond derül ki. A felnőtt családtagok nem tudnak odafigyelni a gyerekekre, mert saját gondjaik, feszültségeik megakadályozzák, hogy képesek legyenek a gyerekekkel foglalkozni. A gyerek gyakran titokban beszél róla, megkérve a beavatottat a hallgatásra. Általában a környezet is hallgat, mert a család belügyének tartja. A fizikai bántalmazást minden esetben jelezni kell! •
A jelzés hiánya gyakran azt is tükrözi, hogy a segítő szakember nem képes a szülővel beszélni arról a rossz bánásmódról, amit lát és tapasztal, és ezzel megerősíti a gyerek kiszolgáltatottság-érzését, továbbá közvetett módon arra bíztatja a gyermeket, hogy gondjairól ne beszéljen, csak tűrjön. Ezzel azonban azt is üzenjük neki, hogy nem fordulhat hozzánk, vagy ha mégis megteszi, nem várhat tőlünk segítséget. Ezt a problémát a segítő szakembereknek szervezett továbbképzés, oktatás során rendezni, tisztázni lehet.
•
Továbbá a jelzés hiánya azt is mutatja, hogy a gyermekvédelmi rendszerben még mindig vannak hiányosságok - a szakember a saját félelmei miatt nem tesz eleget a jelzési kötelezettségének – melyeket minél előbb orvosolni kell.
Érzelmi bántalmazást nehezebb észrevenni, nehezebb tetten érni. Emiatt nehéz kezelni, s nehéz a „kiderülés” után megoldást keresni. Ezen a területen még fontosabb szerepe van a megelőzésnek, melynek egyre nagyobb, mindenki számára elérhető irodalma, média-visszhangja van.
6
Nagyon fontos ezen a területen a már említett felnőtt éretté válásnak, s ennek elősegítése. • • • • • • •
Segélyvonalak, telefonos tanácsadás, tájékoztatás, információnyújtás Szolgáltatások – Családsegítő Szolgálatok, Gyermekjóléti Szolgálatok, Védőnői Szolgálat, tanácsadás, tájékoztatás, információnyújtás, -közvetítés Családterápia Családkonzultáció Mediáció Konferencia modell Pszichológiában alkalmazott módszereken való részvételterápia – áldozatnak és elkövetőnek is
Mindenki tehet valamit: Aki észleli, jelezze! Ahol tapasztalható a bántalmazás, kompetencia határainkat figyelembe véve közvetítsük, azaz jelezzük! Beszéljünk sokat a témáról, egyeztessük álláspontjainkat, keressük közösen a megoldási lehetőségeket, azaz nagyon fontos a jövőben az együttműködés!
7
