AZ ERNST-MUZEUM KIÁLLÍTÁSAI
IX.
LIGETI MIKLÓS SZOBORMŰ VEINEK
GYŰJTEMÉNYES KIÁLLÍTÁSA
BUDAPEST, 1913 AZ ERNST-MUZEUM KIADÁSA
A kiállítási helyiség termeit és díszítéseit tervezte FALUS ELEK.
A bejáró üvegablakát tervezte RIPPL-RÓNAI
JÓZSEF.
LIGETI MIKLÓS ÜJ STÍLUSA. Egy szoborkiállítás . . . nem szobrok kiállítása, hanem egy szobrászmester b e m u t a t k o z á s a . Valóban igen szokatlan jelenség ! Mi ennek a n y i t j a ? Föltétlenül bizonyos, hogy van materiális oka is, de mintahogy nem lehet a világot, a világ semmilyen jelenségét a történeti materiálismussal teljesen megfejteni, — senkit sem elégíthet ki az az ok sem, hogy egyik vagy másik művész képes éveken át egy kiállításra készülni, nemes a n y a g b a n dolgozni, kedvező anyagi helyzeténél fogva. Ösmerünk igen sok gazdag szobrászt, aki — éppen m u n k á j a természeténél fogva — bármennyire vágyódnék is u t á n n a — ezt meg nem tehetné. De egy Rodin, egy Meunier, megtehette. Az ok mélyebben — a művész alkotásaiban rejlik. A művész alkotását pedig a képzelete határozza meg. A monumentális, helyhez k ö t ö t t m u n k á k szerzője, akinek abstrakciókra hajló képzelete hatalmas tömegeket mozgat, aki az a d o t t formái szinte
térrel számol, akinek
belenőnek az építészeti háttérbe, gyűjte-
ményes kiállítással csak hamis véleményt kelthet maga felől. Aki Fadrusz M á t y á s á t Párisban a szoborcsarnokban látta s u t á n n a Kolozsvárott a templom oldalfala
mellett, ahová a szerzője tervezte, — el se hinné, hogy a szobor ugyanaz. Csak játszi könnyedségü, festői képzeletű, konkrétságokra hajló, természetbenyomások
iránt
fogékony művészlelkek alkotásait lehet egybegyűjteni, melyek önmagukban kérnek
kölcsön
egyesitik minden erejüket,
segítséget
a
környezettől,
nem
szabadok,
függetlenek és éppen ebben van az erejük. Ez a művészet természetesen közel áll a festészethez, sőt egyenesen abból meriti ihletét. A görög szobrászatnak minden korában találkozunk a festészet hatásával, s a keresztény művészet folyamán éppenugy. A görög vázafestés egyes mesterei, pl. Onesimos, valóságos impresszionista
festést
alkalmaznak,
Zeuxis,
Apelles
egyenesen fényfestők voltak. Nem csoda, hogy szobrászkortársaikat,
Lysippost, Skopait,
de főleg Praxitelest
már a fény és árnyék hatása alatt kialakult formák visszaadásának
problémája izgatta.
impresszionista
módon
A
III. században
már
kifestett férfi mellszoborral
is
találkozunk, a szín egyenesen f o l y t a t j a a modellirozás m u n k á j á t , hangsúlyoz, kiemel egyes formákat, sőt a reliefeknél egyenesen helyettesíti is. A hellenistikus görög szobrászatban a plasztika és festészet határai teljesen leomlottak. A relief festmény lesz, a t e r r a k o t t a művészei szinte kizárólag festőileg gondolkoznak. S ugyanazt látjuk a renaissance idején. Ghiberti, Donatello, Mino da Fiesole, Rosselino, főleg reliefjeikben, keresték a fény és árny hatása alatt kialakult formák játékát, Leonardo s f u m a t o j á n a k hatása 4- 4 •
alatt,
annak
csodás
finomságait
szerető szivvel igyekezve visszaadni.
És Clodion, aki kis figuráiban, csupa fény és árnyhatásokat keresett, nem
volt-e kortársa
Watteau-nak ?
És
Rodin, aki ez elvet egyenesen proklamálta, — nem élt-e a pleinair diadala idején ? Ligeti Miklóst, — egészen benne élve a nagybányai festők világában, ahol a fényprobléma állott homloktérben, — elsősorban a levegőhatás alatt megváltozott form a j á t é k érdekelte. Képzeletét az impressziók visszaadása foglalkoztatta, a véletlen alakulatok, amelyek revelálják az emberi lelket, az a misztikus és folyton változó viszony, mely a lélek és f o r m á j a között előáll, rejtelmes szálakkal kapcsolva őket össze. E rejtelmes szálak a fénysugarak, melyek lerakódnak a formákra, bujkálnak,
táncolnak
r a j t u k és hihetetlen t i t k o k a t regélnek. Ezeket a t i t k o k a t megfejteni, ez vált a művész életfeladatává. Arcképszobrászatában ezt a pillanatnyi érzést kifejező formajátékot a d t a vissza, — most egy szemcsillogást,
egy
gyöngéd mosolyt, a befelé néző szem tekintetét, a
kö-
zöny álarcát, — a m i n t e formák a clair-obscur félhomályából tüzet lövelnek ki, az érzéseket kifejező e formák, egy főhajtás, egy hanyag leülés, egy csodálkozó, viaskodó, magával tusakodó tekintet, melyeket meglesett. Az antikot tanulmányozni — m o n d j a Rodin — annyit tesz, mint megfigyelni, m i n t dolgoztak a görög mesterek ? Ahogy a természet. Hogy állanak elő ezek a hatások, mikép jönnek létre a levegőhatás alatt a megváltozott, kifejező formák ? •
5 -*-
Ligeti
is azt
leste:
mivel
teremt
a
természet
illúziót ? A döntő formák kiemelésével. Ebben az elvben mindegyik művészeti iskola egy. Az a kérdés : melyik a döntő forma ? Ezt pedig a képzeleti kép sajátossága határozza meg. Mit olvasok ki a természetből, micsoda illúziót akarok t e r e m t e n i , — döntőnek azt a f o r m á t találom, mely képzeleti képemnek megfelel. Ligeti képzeletében mozgalmas, játszi, véletlenül kialakult lelki alakulatok éltek, s döntőnek azt a formát t a r t o t t a , mely magához vonzotta a fényt, kiugrásaival jelentőséget a d o t t neki, a mellette kialakult mélyedéssel szigorú plasztikát. A döntő forma az, mely a mozgást vezeti, s izlése határozza meg a mértéket, nehogy deformációkba tévedjen. Azonkívül számolnia kellett az anyaggal, bronznak, m á r v á n y nak természetével, mely más-más formakiképzést követel,
a belső képeihez válogatva őket. így j u t o t t el
ahhoz a biztonsághoz, melylyel ma a
legelsőbbrangu
arcképszobrászunk, mert arcképeiben bámulatos erőben fejezi ki a jellegzetes formát, melyet uralkodóvá tesz, s ezzel az állandót fejezi ki az egyénben, de ez az állandó egy meglopott pillanatnyi igazság. Ez ellentétesnek látszó két elembe harmóniát tud bevinni, — válogatva a benyomások sokaságában, meglesi és kiemeli a lényeges formát, amelyre fényt vezetve a jellem legbensőbb t i t k á t revelálja,
árnyékba
helyezve minden
lényegtelent,
a
fényjáték delikát átmeneteivel mozgást teremt a formák világában : ime Ligeti stíljének lényege. •
6 •
A fejlődés csak haladás lehet a döntő formák egyszerűsítése felé. L á t t u k , ez a modern művészet uralkodó célzata. Szinyei és Fényes, Iványi-Grünwald és Ferenczy — mindegyiknek fejlődése, haladást jelentett a formaegyszerüsités
irányában.
Ligetinél
is megfigyelhetjük
ezt. „Krisztus temetésé"-nél a f é n y j á t é k csodás
finomságo-
k a t teremt, de egyszerűsített formákon, s a kőből kibontakozó női a k t j a , melynek sima felületén illanva s u h a n n a k végig a fénysugarak, a legegyszerűbb formákból alakul ki. S
a
fiu
aktjának
tiszta
formái
mennyire
beszédes
szószólói kifejlett stilusfelfogásának ! De most már szuverén ura ő a f o r m á k n a k , alakithatja,
összefoglalhatja,
redukálhatja
tetszése
szerint.
Mily sok k u t a t á s n a k , — rajzban, agyagban való m u n k á nak — köszönheti ezt. De végre mindennek ura . . . Ura a színnek is. Eddig csak kisegítőnek
használta
forma hangsúlyozáshoz, dekorativ hatások fokozásához, de u j a b b majolika kísérleteiben egyenesen belőle indul ki.
B e m u t a t j u k egy pár kísérletét, — talán a
ma-
gyar majolika fényes jövőnek elibé ebből a kollekcióból indul ki. Ligetiferre predesztinálja művészi egyénisége : csapongó képzelete, mely oly szoros kapcsolatban van a természettel, — a magyar természettel — (látjuk egypár magyaros tárgyú figurináján), könnyed keze, vele született érzéke a női báj, az élet gyöngéd formái iránt, kolorista látása,
formabiztonsága, — mind olyan kera-
mista
tulajdonság,
érheti
el.
melylyel
a
legnagyobb
sikereket
Akkor végre lesz magyar porcellán, magyar m a j o lika is, — világpiacot lehetne teremteni és nem kellene sóvár
szemmel
dainkra
teljesen
inferioris tehetségű
szomszé-
pislogni.
De ez nemcsak a művésztől függ. Dr. L Á Z Á R
•*• 8
BÉLA.
LIGETI MIKLÓS SZOBORMŰVEL ELSŐ T E R E M . 1. Szinyei Merse Pál. Ezüstözött bronzkivitelben a sárosmegyei m u z e u m b a n , B á r t f á n . 2. Ádám és Éva. Márvány és bronz. A Szépművészeti Muzeum t u l a j d o n a . puttikkal.
Eladó.
3a. H a m u t a r t ó , bronz
3. Asztal,
400.—
4. József főherceg ő fensége. Bronz. Az ErnstMuzeum t u l a j d o n a . 5. Szerelem. Kutcsoport. T e r r a k o t t a 6. Rudolf trónörökös. Bronz
650.1500.—
7. Zalán. Bronz
300.—
8. Auguszta főhercegnő ő fensége. Bronz. Az Ernst-Muzeum t u l a j d o n a . 9. Anonymus. Bronz
300.
Vitrinában, majolika-kisérletek. MÁSODIK T E R E M . 10. Múzsa. Színezett m á r v á n y
1500.—
11. F a u n és Venus. Színezett kő
4500. —
12. Wodianer A r t h u r ur mellszobra. 9
•
13. Gróf Andrássy Aladárné urnő mellszobra. 14. Szent István. Márvány aranymozaikkal . . .
1200
15. Dr. Chorin Ferenc ur mellszobra. 15a. Ártatlanság. Szinezett m á r v á n y
1500
16. T a n u l m á n y . Márvány
3000
17. Ábrányi Kornélné urnő mellszobra. 18. Gróf Széchenyi Gézáné és fia. Márvány. A Szépművészeti Muzeum tulajdona. 19. Gróf Apponyi Sándorné urnő mellszobra. 20. Fiuakt. Márvány
2000
21. Bestia. K u t . Márvány
6000
22. Alvó nő. Márvány
2000
23. Kristóffy József ur mellszobra. 24. Basch Gyuláné urnő mellszobra. 25. Dr. Térey Gáborné urnő mellszobra. HARMADIK TEREM. 26. Vénus. Bronz
400
27. Faun és Venus. Bronz
400
28. Csodavilág. Bronz
2000
29. Venus. Bronz
400
30. Merengés. Női akt. Bronz 31. Bérmáláskor. Bronz
1500 500
32. Báró Dóczi Lajos ur mellszobra. 33. Anonymus. Bronz és m á r v á n y . 34. Gróf Széchenyi Jenőné urnő mellszobra. Gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspök ur tulajdona. •
10
2500
35. Gróf Széchenyi Jenő bronzszobra. 36. Iványi-Grünwald
Béláné urnő mellszobra.
37. Forradalom. Bronz
1500.—
38. Gróf Széchenyi Géza ur mellszobra. 39. Gróf
Hoyos-Wenckheim
Fülöpné
urnő
szobra. 40. F a u n és Venus. Bronz
400.—
40a. Vecsey Ferenc bronzszobra.
NEGYEDIK TEREM. 41. Dr. Wlassics Gyula ur mellszobra. A szolnoki Művésztelep
tulajdona.
42. Madonna a gyermek Jézussal. Fekete márvány
6000.—
43. Dr. Lukács György ur mellszobra. 44. S á t á n . Bronzban ára
2000.—
45. Visszaemlékezés. Bronzban ára
5000.—
46. Beatrice. Bronzban ára
1500.—
47. Gróf
Andrássy
Gyula ur mellszobra. A
Nemzeti Szalon t u l a j d o n a . 48. Kosztolányi-Kann
Gyuláné
urnő
mell-
szobra. 49. Lechner Ödön mellszobra. 50. Mihalik Dániel mellszobra. 51. Krisztus sirbatétele. Fekete m á r v á n y
20000.—
52. Iványi-Grünwald Béla mellszobra. 53. Lélekrontás. Bronz
4000.— • 11 •
ÖTÖDIK TEREM. 54. T a n u l m á n y Emmer Kornél arcképéhez. 55. Hegedűs Gyula mellszobra. 56. Faun. A Borghese-muzeumból.
Kópia
kiegészítve. Bronzban ára
2000
57. Rippl-Rónai József mellszobra. 58. Dr. Robicsek Ferenc ur mellszobra. 59. Petrik Lajos ur mellszobra. 60. Zsolnai
Miklós
arcképe.
61. H u b a y Jenő arcképe. Vázlat.
HATODIK TEREM. 62. Gabrilovitsch Ossip zongoraművész mellszobra. 63. Vörösmarty Mihály
5000
64. Kern Lili k. a. szobra. 65. Erzsébet
királyné.
Tanulmány
a
Erzsébet-szoborhoz
szegedi 5000
66. Arcképtanulmány. 67. Nótafa
500
68. Gádor Lajosné urnő arcképe.
HETEDIK TEREM. 69—93. Rajzok. 94. Jókai Mór
600 o 12
A HALLBAN. 95. Dr. R o t t Nándor arcképe. 96. Ybl Ervin arcképe. 97. Hubay Jenő mellszobra.
A V I T R I N Á K B A N K E R Á M I Á I KISÉRLETEK ÉS TANULMÁNYOK.
13 •
AZ
ERNST-MUZEUMBAN
A
KÖVETKEZŐ
FELOLVASÁSOKAT TARTOTTÁK : 1. Dr. Y B L E R V I N : Zuloaga művészete. 2. KÖRÖSI A L B I N : A Spanyol
aranykor
mű-
velődése. 3. OLGYAI V I K T O R :
Brangwyn és a rézkarc.
4. Dr. F E L E K Y GÉZA : Fényes Adolf művészete. 5. Dr. L Á Z Á R B É L A
tárlatvezetést rendezett, a
csendélet művészetéről t a r t v a előadást. 6. SZÁSZ ZOLTÁN : A női szépség és elegáncia. 7. S Z É P
ERNŐ:
Költemények.
8. K E M É N Y S I M O N : Novellák. 9. NAGY E N D R E : A modern művészetről. 10. B Á R D O S A R T H U R : 11. V I T É Z M I K L Ó S :
Az impressionismusról.
Iványi-Grünwald Béla mű-
vészete. 12. S C H I L L E R O T T Ó :
A modern festészet pro-
blémái. 13. Dr.
FIEBER
HENRIK:
szatról.
*> 14 -*•
A szines
szobrá-
AZ E R N S T - M U Z E U M E D D I G A K Ö V E T K E Z Ő KIÁLLÍTÁSOKAT 1. S Z I N Y E I
RENDEZTE: M E R S E P Á L g y ű j t e m é n y e s kiállí-
tását. 2. K E R N S T O K K Á R O L Y N A K a debreceni megyei székház számára készült üvegfestményeinek kiállítását. 3. ZULOAGA
ÉS
BRANGWYN
gyűjteményes
kiállítását. 4. F É N Y E S A D O L F u j a b b festményeinek és rajzainak kiállítását. 5. VADÁSZ MI K L Ó S rajzainak g y ű j t e m é n y e s kiállítását. 6. F R A N C I A
IMPRESSZIONISTÁK
és
HER-
MÁN L I P Ó T gyűjteményes kiállítását. 7. I V Á N Y I - G R Ü N W A L D és Dr. S O N N E N F E L D
BÉLA
ZSIGMOND
festményeinek gyűjteményének
bemutatását. 8. F E R E N C Z Y
KÁROLY
és rajzainak kiállítását.
15
ujabb
festményeinek
LIGETI-IRODALOM: Dr. L Á Z Á R
BÉLA:
Ligeti
(Művészet. IV. 265.)
16
Miklós
művészete.
