Az Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Minőségirányítási Programja 2700 Cegléd, Kút u. 2.

Az Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

Készítette: az intézmény Minőségirányítási Csoportja P. Szabó Zoltánné intézményvezető irányításával

1


Tartalom Bevezetés – A minőségirányítási program jogszabályi háttere

4.

1. Minőségpolitika 1.1 Küldetésnyilatkozat 18. 19. 1.2 Helyzetelemzés, iskolánk bemutatása 1.2.1. Az intézmény szervezeti felépítése_____________________________________ 22. 1.3 Minőségcélok 23. 23. 1.3.1 Fenntartói elvárások 26. 1.3.2 Iskolai minőségcélok 1.4 Jövőkép 30. 2. Minőségirányítási Rendszer 2.1 A vezetési feladatok végrehajtása 2.1.1 Jogi megfelelésre vonatkozó folyamatok 2.1.1.1 A jogszabálykövetés felelőse és forrásai 2.1.1.2 Az intézmény szervezeti felépítése 2.1.2 A vezetői ellenőrzésre vonatkozó folyamatok 2.1.3 A minőségirányítási szervezet felépítése és működése 2.1.3.1 Stratégiai irányelvek 2.1.3.2 A Minőségirányítási Csoport a vezetési struktúrában 2.1.4 A szervezet működésének feltételei és szabályai 2.1.5 A MIP-hez kapcsolódó dokumentációs rendszer felépítése 2.1.5.1 A MIP-hez kapcsolódó dokumentumok 2.1.5.2 A MIP dokumentumai

31. 31. 31. 31. 31. 32. 32. 32. 32. 32. 32. 33.

2.2 A tervezési feladatok végrehajtása 2.2.1 A stratégiai tervezés intézményi folyamatai és azok rendje 2.2.2 Az éves feladatok tervezésének folyamata 2.2.3 A beiskolázás folyamata 2.2.3.1 Tehetségkutatás 2.2.3.2 Beiskolázás 2.2.4 Tankönyvbeszerzés folyamata 2.2.5 Pedagógus továbbképzések 2.2.6 A tanulók értékelésének folyamata 2.2.7 A továbbtanulók nyomon követése 2.2.8 A partnerazonosítás folyamata 2.2.9 A partneri igény- és elégedettségmérés 2.2.9.1 A partnerazonosítás folyamatának algoritmusa 2.2.9.2 A partneri igény- és elégedettségmérés ütemezése

33. 33. 33. 34. 34. 34. 34. 35. 35. 35. 36. 36. 37. 38.

2


2.3 Ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtása 40. 40. 2.3.1 A tanév értékelése 40. 2.3.2 A munkatársak értékelésének folyamata 40. 2.3.2.1 Vezetők és pedagógusok teljesítményértékelése 2.3.2.2. Nem Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése_______40. 2.3.2.3. Közalkalmazottak minősítésével kapcsolatos rendelkezések_______________ 41. 41. 2.3.3 A Pedagógiai Program beválásának vizsgálata 42. 2.3.4 A partneri igény- és elégedettségmérés eljárásrendje 42. 2.3.4.1 A partneri igény- és elégedettségmérés algoritmusa 2.3.4.2 Intézkedési terv _________________________________________________ 43. 2.3.4.3 Feljegyzések kezelése 43. 44. 2.3.5 Az intézményi önértékelés eljárásrendje 44. 2.3.5.1 Az eljárásrend célja és alkalmazási területei 44. 2.3.5.1.1 Az irányított önértékelés területei 45. 2.3.5.2 Az irányított önértékelés algoritmusa 46. 2.3.5.3.1 Az önértékelés lebonyolítása 46. 2.3.5.3.2 Elemzés, fejlesztési javaslat, nyilvánosságra hozatal 46. 2.3.5.3.3 Intézkedések, fejlesztések 47. 2.3.5.4 Feljegyzések kezelése 2.4 Az intézmény partnerkapcsolatai 2.4.1 A partnerekkel való kapcsolattartás rendje

48. 48.

2.5 A Minőségirányítási Rendszer működtetése 2.5.1 Legitimáció 2.5.2 Nyilvánosság 2.5.3 Felülvizsgálat

49. 49. 49. 49.

Mellékletek: • Az Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Minőségirányítási Csoportjának Szervezeti és Működési Szabályzata • Az intézmény partnerei (táblázat) • A munkatársak értékelésének folyamata • Minőség és többletmunka elismerését szolgáló címpótlék és kereset kiegészítés odaítélésének főbb szempontjai • Teljesítményértékelés az Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézményben • Pedagógus teljesítményértékelő lap • Összesítő lap • Nem Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelési szabályzata • Közalkalmazottak minősítése, Minősítési lap • Alkalmazotti értekezlet legitimáció • Jegyzőkönyv a Szülői Munkaközösség és a diákok képviselőinek véleményezéséről • Fenntartói jóváhagyás jegyzőkönyve

3


Bevezetés

A minőségirányítási program jogszabályi háttere AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS FELADATOK A közoktatási intézményeknek 2004. június 30-ig kellett az első intézményi minőségirányítási programjukat elkészíteniük, majd 2007. március 31-ig az újabb jogszabályi előírásoknak megfelelően módosítaniuk kellett azt.

Az intézményi minőségirányítási program 2007. évi módosításának egyik leglényegesebb feladata a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének kidolgozása, a teljesítmény értékelés szempontjainak és módszerének meghatározása volt.

A 2008-2009. tanévben pedig a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének gyakorlatban történő bevezetése, vagyis már minden iskolában meg kellett kezdeni a pedagógusok teljesítményértékelését az intézményi minőségirányítási programban rögzített módon.

A 2008/2009-es tanévben további új feladatként jelentkezett még a minőségirányítási munka helyzetéről és eredményességéről történő első iskolai elemzés elkészítése, amelynek kialakításakor figyelembe kell venni a szülői munkaközösség véleményét is.

„A közoktatásról szóló törvény rendelkezése alapján, a tanév végén el kell készíteni az intézmény működésének értékelését, amelynek során •

értékelni kell az iskola minőségirányítási programjának végrehajtását,

•

értékelni kell az országos mérés és értékelés eredményeit, figyelembe véve az egyes tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét.

4


Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz.”

Az értékelés elkészítésekor be kell szerezni a szülői szervezet (szülői munkaközösség) véleményét is. A nevelőtestület és a szülői szervezet (szülői munkaközösség) értékelését meg kell küldeni a fenntartónak, amely az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján nyilvánosságra hozza.

Az intézményi minőségirányítási programban foglalt feladatok, módszerek gyakorlati megvalósításán túl 2009. elején – a jogszabályváltozásoknak megfelelően – módosítani kellett magát az intézményi minőségirányítási programot is.

Ezt elsősorban az tette szükségessé, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben módosultak a közalkalmazottak minősítésével kapcsolatos rendelkezések, és ezeket intézményi szinten is összhangba kellett hozni a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerével.

5


AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK 1993. ÉVI LXXIX. TÖRVÉNY A KÖZOKTATÁSRÓL

A közoktatási intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása során figyelembe kell venni az intézményi minőségirányítási programban kialakított teljesítményértékelést. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 16. § (6) bekezdés]

A többcélú intézményben egy intézményi minőségirányítási programot kell készíteni. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 33. § (7) bekezdés]

A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék [Kt. 60–61. §] és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat [Kt. 63. §] véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 40. § (10) bekezdés]

Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását.

6


Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat.

A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát.

A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit.

A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz.

A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését, valamint a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 40. § (11) bekezdés]

Ezt az értékelést első ízben a 2008/2009. tanévben kell elvégeznie a közoktatási intézményeknek, [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 133. § (7) bekezdés]

Az intézményi minőségirányítási programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 40. § (12) bekezdés]

7


A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 54. § (1) bekezdés]

A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik az intézményi minőségirányítási program elfogadása. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 57. § (1) bekezdés f) pontja]

A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását

átruházhatja

a

szakmai

munkaközösségre,

az

iskolaszékre

vagy

a

diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni az intézményi minőségirányítási program elfogadásánál. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 57. § (4) bekezdés]

A helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer

működésének

minőségirányítási

programját

(a

továbbiakban:

önkormányzati minőségirányítási program).

Az önkormányzati minőségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok

–

gyermek-

és

ifjúságvédelem,

szociálpolitika,

munkaerő-gazdálkodás,

közművelődés, egészségügy – kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 85. § (7) bekezdés]

8


Az oktatásért felelős miniszter rendeletben szabályozza az ágazati minőségpolitikai feladatok ellátásának, az országos mérési feladatok szervezésének, a teljesítmény értékelésének rendjét és elveit; a közoktatás minőségbiztosításával összefüggő tevékenységet; az intézményi szakmai minősítési eljárást; a szakmai minősítő testület létrehozását és működését, a minősítési eljárásban szakértőként való közreműködés feltételeit, a minősítő testület által meghatározható szakmai kritériumokat, a szakmai minősítési eljárás során kiadható minősítést, a minősítéshez kapcsolódó költségvetési támogatási rendet, a szakmai minősítési eljárásért kérhető díj megállapításának rendjét, mértékét, a befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználását. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 94. § (1) bekezdés c) pontja]

A Kormány rendeletben szabályozza a pedagógusok számára az intézményi minőségirányítási programban meghatározott szempontok és értékelési rend alapján adható anyagi elismerés rendjét. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 94. § (3) bekezdés l) pontja]

Az oktatásért felelős miniszter közoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladata a minőségpolitika rendszerének kiépítéséhez, működéséhez szükséges országos szolgáltató rendszer létrehozása és működtetése; [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 95. § (1) bekezdés h) pontja]

A fenntartó a minőségirányítási programban meghatározottak szerint működteti a minőségfejlesztés rendszerét, továbbá rendszeresen – ha jogszabály másképp nem rendelkezik, négyévenként legalább egy alkalommal – ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását,

működésének

törvényességét,

hatékonyságát,

a

szakmai

munka

eredményességét, nevelési-oktatási intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 102. § (2) bekezdés d) pontja] A közoktatási intézmény minőségirányítási programját a fenntartó hagyja jóvá. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 102. § (2) bekezdés f) pontja]

9


A fenntartó helyi önkormányzat, az alapító okirata szerint nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben közreműködő nevelésioktatási

intézmény

intézményi

minőségirányítási

programjának

jóváhagyásához

és

végrehajtásának értékeléséhez beszerzi – fenntartótól függően – az érintett települési, vagy területi kisebbségi önkormányzat, térségi és országos feladatot ellátó közoktatási intézmény esetén az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 102. § (12) bekezdés e) pontja]

Ha a kisebbségi önkormányzatot egyetértési jog illeti meg, fenntartói nyilatkozat hiányában akkor válik érvényessé minőségirányítási program, ha a kisebbségi önkormányzat azokkal egyetért, illetve, ha a kisebbségi önkormányzat nem él az egyetértési jogával. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 103. § (5) bekezdés]

A fenntartó az intézményi minőségirányítási program jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért. Az intézményi minőségirányítási program jóváhagyása megtagadható akkor is, ha a végrehajtásához szükséges feltételek nincsenek biztosítva, továbbá ha nincs összhangban az önkormányzati minőségirányítási programmal.

Az intézményi minőségirányítási programot, illetve a módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó harminc napon belül, helyi önkormányzat által fenntartott nevelésioktatási intézmény esetén – ha a döntést a képviselő-testület (közgyűlés) hozza – a harmincadik napot követő első képviselő-testületi (közgyűlési) ülésen nem nyilatkozik. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 103. § (3) bekezdés]

Ha a fenntartó ötnél több nevelési-oktatási intézményt tart fenn, és jogszabályváltozás vagy más ok miatt valamennyi intézményének egyszerre felül kell vizsgálnia a minőségirányítási programját, ütemterv alapján meghatározhatja azt az időpontot, amikorra a nevelési-oktatási intézménynek a benyújtást teljesítenie kell. A határidőt ebben az esetben ettől az időponttól kell számítani akkor is, ha a nevelési-oktatási intézmény korábbi időpontban nyújtja be a minőségirányítási programját jóváhagyás céljából. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 103. § (4) bekezdés]

10


A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve – a helyettesítést kivéve – az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó kereset- kiegészítés megállapítható – a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére – egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A kereset-kiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői

feladatokat

ellátók,

továbbá

a

pedagógus-munkakörben

foglalkoztatottak

teljesítményértékelésének eredményeit. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kollektív szerződésben, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. A kereset- kiegészítésre való jogosultság legfeljebb egy nevelési évre, egy tanítási évre szólhat. A kereset-kiegészítést ugyanaz a személy több alkalommal is megkaphatja. A kereset-kiegészítésre való jogosultság megállapítása során előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján az előző nevelési évben, tanítási évben kereset-kiegészítésben részesült, feltéve, hogy a minőségirányítási programban meghatározott ciklusidő nem telt el, és a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 118. § (10) bekezdés] A közoktatásról szóló törvény alapján minőségirányítás alatt a következőket értjük: minőségirányítás az a tevékenység, amelynek során a közoktatási intézmény folyamatosan biztosítja a szakmai célkitűzések és az intézmény működésének egymáshoz való közelítését, a tanulók, a szülők, a pedagógusok, valamint a fenntartók, továbbá a munkaerőpiac igényeinek kielégítése céljából; [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 121. § (1) bekezdés]

Az alternatív iskolákban az alternatív iskolai kerettantervben lehet meghatározni az általános szabályoktól eltérő, sajátos, az adott iskolában alkalmazott minőségpolitika rendszerét, módszereit és eszközeit. [1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 131. § (1) bekezdés]

11


11/1994. (VI. 8.) MKM RENDELET A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉRŐL

Az óvoda, az iskola és a kollégium az intézményi minőségirányítási programját oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. [11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működésérő 18. § (1) bekezdés]

Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni az intézményi minőségirányítási programról. [11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működésérő 18. § (2) bekezdés]

Az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni az intézményi minőségirányítási programról. [11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 18. § (3) bekezdés]

A nevelőtestület az intézményi minőségirányítási program következő rendelkezéseiről hoz döntést: a) az intézményben vezetői feladatokat ellátók és a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai, valamint az értékelés rendje, b) a teljes körű intézményi önértékelés periódusa, módszerei. [11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működésérő 29. § (4) bekezdés]

A közoktatási intézmény vezetője az intézményi minőségirányítási programot a nevelőtestület által történő elfogadást követően terjesztheti az alkalmazotti értekezlet elé. [11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működésérő 29. § (5) bekezdés]

12


3/2002. (II. 15.) OM RENDELET A KÖZOKTATÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSÁRÓL ÉS MINŐSÉGFEJLESZTÉSÉRŐL A közoktatás minőségfejlesztési rendszere magában foglalja a közoktatási intézmény által ellátott, a fenntartói irányítás keretében végzett, és az ágazati irányítás körébe tartozó minőségfejlesztési

feladatokat.

[3/2002.

(II.

15.)

OM

rendelet

a

közoktatás

minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 3. § (1) bekezdés]

A közoktatási intézményekben folyó minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy a közoktatási intézmények a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtsanak.

A

közoktatási

intézmény

ennek

érdekében

folyamatos,

önértékelésen

alapuló

minőségfejlesztési tevékenységet folytat.

Az önértékelés keretében a közoktatási intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez. [3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 4. § (1) bekezdés]

A nevelési-oktatási intézménynek a minőségirányítási program végrehajtásának értékelése során vizsgálnia kell azt, hogy az intézményi minőségpolitika és a minőségfejlesztési rendszer betöltötte-e a célját.

Vizsgálni és értékelni kell továbbá a nevelési-oktatatási intézmény eredményességét, így különösen a nevelési, illetve pedagógiai programban megfogalmazottak teljesülését, az intézményi nevelési, tanítási és tanulásirányítási módszerek, az alkalmazott tankönyvek, taneszközök, fejlesztő eszközök beválását, a teljesítmény-értékelés gyakorlatát, a szülők, a tanulók elégedettségét. [3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 5. §]

13


A közoktatásról szóló törvény 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés jár annak, aki a közoktatási intézményben a minőségfejlesztési szervezet (csoport) munkájában részt vesz. A kereset-kiegészítést meghatározott időre, a feladat ellátásáig – legfeljebb egy nevelési, egy tanítási évre – kell meghatározni, és havi rendszerességgel kifizetni. A kereset-kiegészítés több alkalommal is megállapítható. A kereset-kiegészítés összege a közoktatásról szóló törvény 118. §-ának (11)–(12) bekezdésében meghatározottak alapján megállapított és az intézmény rendelkezésére bocsátott összegnél nem lehet kevesebb

a) a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja háromszáz százalékánál annak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) vezetését látja el, b) a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja kétszáz százalékánál annak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) munkájában közreműködik.

Amennyiben a közoktatási intézményben, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban foglalkoztatott pedagógusok, illetve pedagógiai szakértők és pedagógiai előadók létszáma a tárgyév december 31-éig nem éri el a tíz főt, a kiemelt munkavégzésért megállapítható kereset-kiegészítéshez rendelkezésre álló összeg legalább ötven százalékát kell a minőségfejlesztési rendszer munkájában közreműködők díjazására fordítani. [3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 9. §]

14


1992. ÉVI XXXIII. TÖRVÉNY A KÖZALKALMAZOTTAK JOGÁLLÁSÁRÓL „40. § (1) A közalkalmazottat

a) kinevezett, illetőleg megbízott vezetőként a vezetői kinevezést vagy megbízást követő második év elteltével, valamint a határozott idejű magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal, b) a várakozási idő 65. § (3) bekezdés szerinti csökkentése előtt, kivéve, ha a várakozási idő csökkentése kötelező, c) a 66. § (1)–(3) bekezdés, a 66/A. § (1) bekezdés, illetve a 79/E. § szerinti garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapítása előtt, d) a 66. § (8) bekezdés szerinti esetben, illetve e) kérésére, legkorábban közalkalmazotti jogviszonyának keletkezését, illetve a korábbi minősítését követő három évet követően, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, f) címadományozást megelőzően, illetve g) gyakornoki ideje alatt a 22. § (15) bekezdésében foglalt esetben minősíteni kell. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is minősítheti a közalkalmazottat. (3) Nem kerülhet sor a közalkalmazott minősítésére – az (1) bekezdés e) pontban és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével –, ha korábbi minősítésének, illetve a közalkalmazotti jogviszonya létesítésének időpontjától tizenkét hónap nem telt el. Ez esetben a korábbi minősítés eredményét kell irányadónak tekinteni. (4) A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése. (5) A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. A minősítést az 1. számú melléklet szerinti minősítési lap alkalmazásával kell elvégezni. Végrehajtási rendelet munkakörönként meghatározza a mellékletben foglaltakhoz képest az ágazatba tartozó munkakörhöz kapcsolódó további, illetve a minősítésből kizárt szempontokat.(6) A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat. A minősített alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles. 15


(7) A minősítés során az egyes minősítési szempontok értékelésekor a következő pontszámokat kell alkalmazni: a) kiemelkedő minősítés három pont, b) megfelelő minősítés kettő pont, c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont, d) nem megfelelő minősítés nulla pont. (8) A közalkalmazott minősítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kaphat. A minősítés eredményét az egyes minősítési szempontok értékelésekor adható legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell megállapítani: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően, a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. (9) A közalkalmazottal minősítését ismertetni kell, és annak egy példányát az ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni. A megismerés tényét a közalkalmazott a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is. (10) A minősítési lap egy példányát a közalkalmazotti alapnyilvántartás tartalmazza. (11) A közalkalmazott a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti. (12) Az e §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha törvény a munka értékelésével kapcsolatosan e szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapít meg a közalkalmazottak tekintetében, és végrehajtási rendelet a (8) bekezdésben foglaltak szerint meghatározza a minősítési eredménnyel való egyenértékűség feltételeit.”

16


„85. § (2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a közoktatási intézményeknél foglalkoztatott közalkalmazottak vonatkozásában rendeletben határozza meg ah) az 1. számú mellékletben szereplő minősítési szempontokhoz az ágazatba tartozó munkakörhöz

kapcsolódó

további

vagy

eltérő

szempontokat,

illetve

az

egyes

munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott minősítésénél kizárt szempontokat, c) a közoktatási intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében ce) a külön törvényben szabályozott teljesítményértékelés minősítési eredménnyel való egyenértékűsége feltételeit,”

A minőségirányítási program elkészítésének alapjául egyrészt intézményünk nevelési és pedagógiai programja szolgált, mint az intézményi munka legfontosabb stratégiai és szakmai dokumentuma. Másrészt a fenntartó önkormányzat által elkészített önkormányzati elvárásokat, a fenntartó által megfogalmazott intézményi feladatokat, valamint intézményünk szakmai, pénzügyi, törvényességi ellenőrzésének rendjét.

17


1. Minőségpolitika 1. 1. Küldetésnyilatkozat

„… szebbnél szebb zenéken át vezet az út a nagyobb mesterművek felé. S aki egyszer odáig eljut, úgy érzi, lelki gazdagodása megért volna bárminő fáradságot vagy áldozatot. A mag el van vetve, nem kell csak a békesség és szeretet májusi esője, hogy kalászba szökjön.” /Kodály Zoltán/

A művészetek és benne a zene semmihez nem fogható embernevelő szerepe fontos a helyi közösségeknek, a szülőknek, a növendékeknek. A művészetoktatási intézmények, mint a miénk is nemcsak azokat a gyerekeket alakítják, akik az órákat látogatják, hanem környezetükre is hatással vannak. Munkánk során törekszünk arra, hogy a hangszeres tudás elsajátítása mellett a hozzánk járó tanulók egész személyiségét fejlesszük. Feladatunknak tartjuk, hogy felkeltsük érdeklődésüket a művészetek iránt, hogy olyan közeget teremtsünk számukra, ahol a komolyzene szeretete természetes, értékes emberi vonás. Ezzel is szeretnénk hozzájárulni a gyermekek értelmi és érzelmi nevelésének egyensúlyához. Iskolánk múltjából, hagyományaiból, valamint az iskolatípus feladatából adódó legfontosabb céljaink: – a zenei tömegnevelés színvonalas biztosítása („A” tagozat), – szakzenész utánpótlás segítése és felkészítése („B” tagozat), – amatőr hangszeresek és énekesek utánpótlása, hangszeres együttesek eredményes működtetése, sokrétű feladatainak ellátása. Fontosnak tartjuk az együttzenélés tekintélyének megőrzését, ápolását. Ennek érdekében kamaraegyütteseink, zenekaraink munkájára különös figyelmet fordítunk. Az együttesek számára továbbra is minél több fellépési lehetőséget biztosítunk, hagyományteremtő rendezvényekkel a közös muzsikálás örömét nyújtva. Intézményünkben az önállóság és a közösségi tevékenység folyamatos összehangolása elengedhetetlen, mivel a zenei nevelés hangsúlyozottan egyéni, illetve kis csoportos oktatás keretein belül zajlik. Az egyes növendékek egyéniségének kibontakoztatása fokozott tanári felelősséget követel, mely jól képzett, rendszeresen koncertező tanáraink, művésztanáraink személyében biztosított.

18


1. 2. Helyzetelemzés, iskolánk bemutatása A jelenleg székhelyként működő ceglédi Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény szép környezetben, a Városi Művelődési Ház szomszédságában, a város szívében fekszik. Az intézmény 1951-ben nyitotta meg kapuit, ekkor szervezte meg a város a rendszeres zenetanítást a fiatalság körében. A zeneiskolai tanárok létszáma ez időben 15 fő volt, vonós, rézfúvós, fafúvós hangszereken, valamint zongora, ének és zeneelmélet szakokon indult el a tanítás. Az oktatás sokáig a Művelődési Ház öreg épületében folyt, majd a ’60-as évek vége fordulópontot jelentett a zeneiskola történetében. 1969. május 19-én került átadásra az új zeneiskola épülete, amelyben a mai napig is folyamatosan oktatjuk növendékeinket a zene művészetére. Az immár 42 éves épületet azóta több alkalommal korszerűsítette a városi vezetés. A régi szenes fűtést konvektoros fűtőtestek váltották fel. Az egykori szenespince egy hangversenyterem nagyságú helyiséggé lett átalakítva. Az óriási padlástér felét is körülbelül 20 évvel ezelőtt beépítették; öt tanteremmel bővült az intézmény épülete. Jelenleg 26 teremben folyik az oktatás a mai követelményeknek megfelelően. A zeneiskolában 27 tanári státuszon dolgoznak kollegáink, egy kolléga pedig fél állásban a könyvtárosi teendőket látja el. Az intézményben az egyéni és a kötelező órák mellett a kamarazenei oktatás is színesíti a zeneiskolai életet, és teszi ezzel élményszerűbbé a zeneoktatást. Nagy hangsúlyt fektetünk a társas zenélésre. Épületünkben próbál a városi fenntartásban működő felnőttekből álló fúvószenekar, a Kardos Pál Pedagógus Énekkar és a zeneiskola tanáraiból álló Melodie Quintett is. A nevelőtestületünket egyenletes szakmai fejlődés jellemzi, kollégáink tudásukat állandóan fejlesztik, a törvényi követelményeknek megfelelően továbbképzéseken vesznek részt, tanszaki összejöveteleken beszélik meg a legújabb innovációs tanítási módszereket. A zeneiskola régi növendékei közül ma már nagyon sokan ugyanitt tanárok, vagy a zeneművészeti szakiskolák, illetve zeneművészeti főiskolák, egyetemek hallgatói lettek. A zeneiskola célja, feladata továbbra is az, hogy a zenei műveltség megalapozásával felkészítse a tanulókat a zene öntevékeny művelésére, illetve az arra érdemeseket zenei pályára irányítsa. Fontos szerepe van az esztétikai műveltség, a jó zenei ízlés és egyáltalán a zeneművészet területén jelentkező alkotások megértésében, illetve az ítélőképesség kialakításában. Járdányi Pál zeneszerző pedagógussal együtt valljuk: „Befogadóképessé kell tenni ifjúságunkat a szépre, a jóra, hogy igényeljék azt, és fel kell ébreszteni az igényt, hogy még jobban ismerjék…” A 60 éves múltra visszatekintő iskola előtt – figyelemre méltó eredményei mellett is – komoly feladatok állnak, amelynek megvalósításához a művészi életben kibontakozó új törekvések kiindulási alapot adnak. A felgyorsult fejlődés új áramlatokat, tendenciákat hoz létre, amelyeket zeneoktatásunknak is követnie kell, és ehhez a tárgyi és személyi feltételeink egyaránt adottak.

19


Az albertirsai tagintézmény

Albertirsán az iskolai rendszerű zeneoktatást l962-ben Szabó Sándor, az abonyi Bihari János Zeneiskola igazgatója szervezte meg először. Az abonyi zeneiskola kihelyezett tagozataként működött a helyi Művelődési Házban, hegedű- és zongora szakon. Ez időkben a hangszeres tanárok Ceglédről és Budapestről jártak, de a szolfézst a helyi kántortanító, Szántó József oktatta. l98l -ben a tanács nagyobb összeget költött hangszervásárlásra, így többféle hangszer oktatására is lehetőség nyílt. (pl.: trombita, tenorkürt, baritonkürt, harsona, tuba, klarinét, fuvola, ütőhangszerek, majd később szaxofon) A megnövekedett gyermeklétszám miatt az általános iskola termeit is igénybe kellett venni zeneoktatásra. 1983-ban a tárgyi és a személyi feltételek megléte lehetővé tette a fúvószenekar létrehozását. l987 szeptemberében kezdődő tanévtől az általános iskola egyik szárnyát kapta meg a zeneiskola, ahol négy tanteremben folyt a zeneoktatás. l988 januárjában vált le az iskola Abonytól és lett önálló. Az albertirsai Zeneiskola kihelyezett tagozataként folytatódott az oktatás az addig Abonyhoz tartozó Ceglédbercelen és Dánszentmiklóson l995-ig. l99l-ben költözött a zeneiskola a mai helyére, ahol már hét tanteremben és egy hangversenyteremben van lehetőség zene- és táncoktatásra. Az épület külső megjelenése és a tetőzet néhány évvel ezelőtt felújításra került, azonban a burkolatok, a nyílászárók és a fűtésrendszer korszerűsítésére nagy szükség lenne. Az elmúlt évtizedben az oktatáshoz szükséges eszközök nagy része beszerzésre vagy felújításra került. Ennek eredményeként az iskola eszköz- és hangszerállománya megfelelő. 2001-ben a képzési skála bővült, a társastánc tanszak megkezdte működését. Ekkor alakult át az iskola művészeti iskolává. Az épület helyt ad az Albertirsai Daloskör és a Gerje-party Fúvósegylet zenekarának próbáihoz, alkalmanként képző- és iparművészeti kiállításoknak. A Zeneiskola színpadán sok híres muzsikus adott már koncertet (pl.: Perényi Eszter hegedűművész, Szenthelyi Miklós hegedűművész, Prunyi Ilona zongoraművész) Zeneiskolánk növendékei közül évente 1-2 fő tanul tovább zenei pályán. Az iskola növendékei rendszeresen és tevékenyen vesznek részt városunk kulturális rendezvényein. (pl.: képzőművészeti kiállítások, zenei világnap, karácsonyi hangverseny, Városnap) A kisebb együttesek mellett kiemelkedő szerepe van a fúvószenekarnak. Az együttes l990 óta rendszeresen vendégszerepel külföldön, zenéltek már Ausztriában, Erdélyben, Szlovákiában, Olaszországban és Franciaországban. A Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetség X. Országos Minősítésén 2005-ben szórakoztató és koncertfúvós kategóriában a zenekar kiemelt arany minősítést kapott. Ugyanebben az évben a zeneiskolai zenekarok V. Országos Versenyén III. helyezést, 2008ban az I. Sárvári Fúvószenekari Versenyen a fúvószenekar II. helyezést ért el. Az együttes rendszeres résztvevője a település kulturális rendezvényeinek, valamint közreműködik a társadalmi és állami ünnepeken. l993-, l996-, és 2000-ben a zeneiskola és annak fúvószenekara tevékenyen részt vett az Önkormányzat által megrendezett Nemzetek Közötti Fúvószenekari Találkozók bonyolításában, szervezésében.

20


Nagykátai tagintézmény Nagykátai tagintézményünk 1991-ben kapta a volt Községi Tanács Szabadság téri épületét; így végre olyan körülmények közé kerülhetett, amely méltó környezetet és feltételeket biztosít a nyugodt és eredményes oktató-nevelő munkához. Tantermi ellátottsága megfelelő. Az emeleten lévő nagyterem 80-100 férőhelyével ideális helyszínt biztosít a kisebb hangversenyek megtartására, valamint a szülői, iskolai összefogással felújított szolfézskamara-videó terem is 50-65 fő befogadására alkalmas. Nagyobb rendezvények lebonyolítására azonban kicsinek bizonyult iskola, ilyen rendezvények alkalmával a várostól kell nagyobb termet bérelni. Az épület hangszigetelésén még lehetne javítani. A szolfézs órák, és egyéb elméleti tárgyak oktatása szaktanteremben folyik, a zenekari próbák a nagy létszám miatt a nagyteremben. A tanszakok rendelkeznek a kötelező eszközjegyzékben leírtakkal. Hangszerparkjuk kielégítő. Egyre több gyerek kényszerül azonban az iskolában zongorát gyakorolni. Valamennyi tanszak zongorakíséretet igényel, a koncertek állandó szereplője is ez a hangszer, ezért a zongorák, pianínók állagmegőrzése, hangolása folyamatos karbantartást igényel. Ez nagy anyagi terhet jelent az iskolának. A vonós és fafúvós tanszakokon a kiegészítő fogyóeszközök (minőségi nádak, húrok, stb.) folyamatos pótlása is az anyagi eszközök függvénye. Az iskolának megfelelő könyv, kotta, és hangzóanyag állománya van, a pedagógusok szakmai anyagai is rendelkezésre állnak, folyamatosan bővíteni kell azonban. Lehetőség szerint korszerűsítjük az audiovizuális eszközeinket, modern számítógépekkel igyekszünk felszerelni az ezt igénylő tanszakokat. Rendezvényeik lebonyolításához hangfénytechnikai eszközök szükségeltetnek. Ezek is nagy anyagi ráfordítást igényelnek. A Nagykátai Tagozat a Minőségirányítási Programban megfogalmazott művészetpedagógiai célkitűzéseket figyelembe véve dolgozik. A megvalósulás nagyban függ a beiratkozó gyerekek képességeitől, ez a tényező állandóan változik. A pedagógiai munkában jól érvényesül az összefogás. A sikerélményhez juttatás a tantestület fáradságos munkájának eredményeként jön létre. Nagy igény van intézményen belül is és a város részéről is a társas zenélésre, kamaraórai, zenekari órai foglalkozásokra. Ez az egyik húzóerő a zeneiskolánkban. A zene egész embert nevelő hatása megmutatkozik, sikeresen szerepelnek tanulóink a város egyéb rendezvényein, más művészeti ágakban, az egyéb versenyeken résztvevők közt is jelentős a zeneiskolások aránya. A tanulólétszámot szinten tudjuk tartani népszerűsítő koncertekkel, más iskolákkal, közös rendezvényekkel hívjuk fel magunkra a figyelmet. Rendszeresen vannak zenei pályán továbbtanuló diákjaink. A 2010/2011-es tanévben egyszerre 5 zongoristánkat vették fel zeneművészeti szakközépiskolába. Az idén 45 éves a zeneoktatás Nagykátán, az ünnepi rendezvények alkalmával sikerült a partnerintézményekkel elmélyíteni a kapcsolatot, valamint sikerült más művészeti ágak összekapcsolása is. Ennek ürügyén: rajzpályázatot írtunk ki Liszt Ferenc születésének 200. évfordulójára, és zenés színdarabot mutattunk be a kamaravizsgán. A monori tagintézmény A monori tagozat zeneiskolája 1984-ben épült, a város szívében helyezkedik el, ideális, kulturált környezetben, a Városi Könyvtárral közös épületben. Tantermi ellátottsága: a művészetoktatáshoz megfelelően kialakított helyiségekkel rendelkezik. A kötelező eszközjegyzékben leírt taneszközökkel minden tanszakon megfelelő mennyiségben rendelkezik. A kötelező eszközjegyzéken felül minden tanulónknak tudunk biztosítani kölcsönözhető hangszert.

21


A csoportos oktatás termében internet hozzáférést biztosítunk a tananyag változatosságához, ahol az ehhez szükséges eszközök rendelkezésre állnak, így a törvényben előírtaknak megfelelünk. A monori tagintézmény a Pedagógiai Programjában vállalt és a Minőségirányítási programban előírt művészetpedagógiai célkitűzéseket napi munkája során állandóan szem előtt tartva dolgozik. E munka sikeressége a tanári kar és a többi intézményi dolgozó napra kész, figyelmes és fáradtságot nem tűrő együttműködésén kívül a gyerekek képességeitől és a körülményeiktől is függ, amely tényezők állandó változót jelentenek a tanulás folyamatában. Az időnkénti – elkerülhetetlen – megtorpanásokkal is elmondhatjuk, hogy zenepedagógiai célkitűzéseink rendre megvalósulnak. Tényszerűen bizonyítják ezt az állítást a következők: Tagintézményünkben az ezredfordulón feltűnően nagy fluktuáció mára a természetes értékre csökkent. Legtöbb növendékünk örömmel tanul nálunk annak ellenére, hogy a középiskolai kötelezettségek – főleg a Budapesten tanuló gyermekek esetében – igen nagyok. Monori tanulólétszámunkat annak ellenére is szinten tudjuk tartani, hogy az utóbbi években körülöttünk több új művészeti iskola nyílt, továbbá az egyik legnépszerűbb szakot, a gitárt képzett tanár hiányában vissza kellett fejlesztenünk. Szintén a fentieket bizonyítja az is, hogy monori tanulóink körében egyre népszerűbb a társas muzsikálás, kamarazenei és zenekari formában egyaránt. A zene transzfer hatását pedig nem csak zenei, hanem más felsőfokú tanintézetben helytálló, volt növendékeink bizonyítják. Kis létszámú tagintézményünk két-három évente ad beiskolázót. Nemzetközi és országos hírű művészek is kerültek ki intézményünkből. Mocsári Károly, Tönköly József, Bolcsó Bálint… A Nemzeti Emlékezet Program alapján az intézmény egyik alapító tagjáról Budai Imréről elnevezett hangversenyterem 70 férőhelyes, így csak tanszaki, illetve kisebb hangversenyek lebonyolítására alkalmas. Monoron a Kultúrház és a Vigadó megújult, korszerűsödött, ahol elegáns hangversenyterem készült a közelünkben. Ez lehetőséget teremt számunkra versenyek és egyéb rendezvények megvalósítására. Iskolánk tanárai és növendékei rendszeresen részt vesznek a város kulturális rendezvényein. A pilisi telephely A pilisi zeneiskola 2008-ban került a Pest Megyei Önkormányzat irányítása alá. Az intézményt először Monorhoz, majd egy évvel később a ceglédi zeneiskolához csatolták. A zenetanítás a Gubányi Ált. Iskola egy elkülönített épület részében zajlik. A tanítás körülményein még javítani kellene, de az iskola rendelkezik az eszközjegyzékben előírt hangszerparkkal. A hangszerek javíttatása és karbantartása mindig komoly anyagi befektetést igényelt és ennek folyamatos biztosítása lényeges. Az iskola épületében próbál az amatőr zenészekből álló Pilisi Fúvósegylet, melynek utánpótlás kinevelése a zeneiskola fő feladata. Az iskolában magas szakmai színvonalon folyik a tanítás. Ezt bizonyítják azok a tények, hogy növendékeik gyakran díjazottak megyei regionális és házi versenyeken egyaránt. Zenei pályára több alkalommal is sikeresen készítették fel kollegáink tanítványaikat. Az iskola tanulói és tanárai a városi eseményeken és rendezvényeken gyakran szerepelnek. A dabasi tagintézmény A dabasi tagintézmény 1975 óta működik egy szép környezetben álló – a városközponthoz közeli – műemlék kúriában, ahol az oktatáshoz megfelelő helyiségek állnak 22


rendelkezésre. Problémát a megkívánt színvonalú mosdó helyiség kialakítása jelent, valamint az, hogy önálló hangversenytermük nincs. A csoportos foglalkozásokra alkalmas teremben tanszaki koncerteket tudnak csak rendezni, viszont nagyobb tömegeket mozgató programjaik megtartására a Kossuth Művelődési Központban kapnak ingyenes lehetőséget. A kötelező eszközjegyzékben előírt taneszközökkel, berendezési tárgyakkal, hangszerekkel, technikai eszközökkel rendelkeznek. Ezeken felül az ütő és a szolfézs teremben tudnak számítógépet használni, a megfelelő oktatási programokkal, illetve a tanáriban az internet hozzáférés is biztosított. Az iskola könyvtárában az oktatáshoz alapvetően szükséges kották, könyvek, hanghordozók megtalálhatóak, bár az utóbbi években a frissítés enyhén szólva lelassult. A dabasi tantestület tanárainak legnagyobb része aktívan zenél, így szívesen és természetes módon fektetnek nagy hangsúlyt a kamarazenei és zenekari munkára, valamint arra, hogy növendékeik maguk is gyakorló, hangszerüket használó, a zenélést életükbe természetes igényként beépítő amatőr vagy profi zenészekké váljanak. Ezért tanulóik aránylag sokat vesznek részt különböző versenyeken, fesztiválokon, hangversenyeken és társadalmi rendezvényeken a városban és annak határain kívül is. Talán ennek a több évtizedes tudatos munkának köszönhető, hogy a környéken működő amatőr zenekarok, együttesek nagy többsége régi növendékeikből alakult, illetve, hogy tagiskolánkban jelenleg három „saját nevelésű” pedagógus dolgozik. A dabasi tagintézmény növendékeinek létszáma az utóbbi években – az átszervezések, másik művészeti iskola a városban, a gitár tanszak kényszerű szüneteltetése, stb. miatt – kis mértékben csökkent ugyan, de aránylag stabilnak mondható. A zongora tanszak iránti érdeklődés fogyóban van, – lehet, hogy csak átmenetileg – ennek ellensúlyozására kiemelt és folyamatos programunk a hegedű és a magánének tanszak fejlesztése. Iskolánkhoz a gyakorlati munka során szorosan kötődő ócsai és újhartyáni telephelyeken a tanítás a Művelődési Központban, illetve az általános iskola épületében folyik, rendezett körülmények között, a kötelező taneszközök és felszerelések biztosításával. Ott tanító kollégáink a dabasiakkal azonos célokért, azonos színvonalon, odaadással és eredményesen dolgoznak, hiszen gyakorlati életünkben, közös produkcióinkban, együtteseink összetételében továbbra is egy egységként tudunk működni. Összességében el lehet mondani, hogy dabasi tagintézményünk ( az ócsai telephelyekkel együtt ) a térség egyik meghatározó művészetoktatási és kulturális intézménye.

23


1.2.1.

Az intézmény szervezeti felépítése

1./ Szervezeti ábra

Igazgató Szakmai tanácsadó testület

általános igazgatóhelyettes tagintézmény vezetők tanszakvezetők

Iskolatitkár (Cegléd)

Általános igazgatóhelyettes Közvetlen irányítása: – tanárok (szakmai munka megszervezése) – tanárok tanügyi iratkezelése – könyvtáros tanár

nevelőtestület és tagintézményei nevelőtestületének irányítása

Tagintézmény vezetők Közvetlen irányítása: – tagintézmények nevelő testülete – tagint. iskolatitkára – tagintézmények tanügyi iratkezelése

Gazdasági ügyintéző Közvetlen irányítása: – munka-és tűzv. f. – hivatalsegédek – portások

telephely működés irányítása

24


1. 3. Minőségcélok Fenntartói elvárások intézményünkre vonatkozóan Fenntartónk Pest Megye Önkormányzata jó minőségű, hatékony és az esélyegyenlőséget is elfogadható mértékben szolgáló oktatást vár el tőlünk. Elvárja, hogy rugalmas, a pozitív változásokra nyitott oktatást, tartalmakat és módszereket alakítsunk ki. Kínálatunknak is a törvényes keretek között színesnek, sokoldalúnak kell lennie. Elvárja a nyitott, rendezett kétirányú kommunikációt önkormányzatunk, és az érdekképviseleti szervek között.

1. 3. 1. Iskolánknak a többi közoktatási intézménnyel együtt a következő fenntartói elvárásoknak kell megfelelni: −

A közoktatási szolgáltatást nyújtó intézmény jogszerűen, költségorientáltan, hatékonyan, eredményesen működjön.

−

Az intézményben erősödjön a tervezés szerepe, ez a tervezés jelenjen meg az intézményi működésben, minden pedagógus a saját területén rendelkezzék éves tervdokumentációval.

−

Az integrált nevelés megvalósításával a társadalmi hátrányokból adódó különbségek csökkenjenek.

−

Nyomon követhető legyen a gyermek, tanuló előmenetele.

−

Erősödjön a zenei alapkészségek fejlesztése.

−

A hagyományos oktatási folyamatot váltsa fel a tanulás megtanításának folyamata, a pedagógusok módszertani kultúrájának folyamatos fejlesztésével.

−

Az életkornak megfelelő képességek, készségek kialakítása, fejlesztése.

−

Az intézmény nyújtson segítséget a szülőknek és a tanulóknak a tájékozódásban, hogy az oktatás milyen időtávon, milyen szolgáltatásokkal és minőségben biztosított.

−

A minőség elvű, partnerközpontú működés legyen a jellemző, melynek alapja az intézmények minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszere, programja. A meglévő információs-kommunikációs technikai feltételek, eszközök alkalmazásra kerüljenek a napi gyakorlatban, valamint folyamatos

−

törvényszerűen,

25


továbbfejlesztésük valósuljon meg a kötelező eszközfejlesztés és pályázatok keretében. Ennek eredményeképp lehetővé váljon: a mindennapi internetes kapcsolattartás, információáramoltatás a fenntartó és intézményei között. −

Az intézményi dokumentumok, statisztikák stb. egységes formátumú, számítógépes elkészítése, továbbíthatósága.

−

A gyakorlatban is alkalmazott tudás kialakulása, a kreatív készségek fokozott fejlesztése.

Ezeken túl intézményünknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatai: −

Alapfokú művészeti nevelés zeneművészeti ágon előképző, hangszeres előképző, hangszeres és magánének tanszakon.

−

Egyéni és csoportos foglalkozások sokszínű kínálatának biztosítása.

−

Tehetséggondozás.

−

Minden növendék tehetségének, képességének megfelelően érjen el sikereket az önmaga választotta művészeti ágban.

−

Felkészítés helyi, megyei növendékhangversenyekre.

−

Kamarazenekari, zenekari együttmuzsikálás elősegítése.

−

Koncertlátogatások szervezése.

−

Kapcsolattartás más települések hasonló intézményeivel.

−

Előadásokkal a település kulturális életének színesítése.

−

Tanulói, növendéki bázis megőrzése, szélesítése.

−

Humánerőforrás gondozása.

−

Eszközellátás áttekintése.

−

−

és

országos

zenei

versenyekre,

Fel kell készülnünk a Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban való részvételre

Fokozott figyelmet kell fordítanunk a tehetséggondozásra, az esélykiegyenlítésre. 26


−

Különös figyelmet kell fordítanunk a gyermekvédelem feladataira.

−

Elvárják, hogy iskolánk a partnereinek növekvő megelégedettségére működjön.

– Ehhez fontos, hogy a partneri igényeket és visszajelzéseket beépítsük az intézményi működésbe.

27


1. 3. 2. Iskolai minőségcélok • A törvényi kötelezettségeknek megfelelő működés. Célunkat akkor érjük el, ha az idevonatkozó vizsgálatok megállapítják a jogkövetést. • Pedagógiai szempontok figyelembevétele mellett a gazdaságilag hatékony működtetés. Célunkat akkor érjük el, ha a fenntartó által jóváhagyott költségvetés alapján működünk. • Partnerközpontú működés. Célunkat akkor érjük el, ha a partneri igényfelmérés eredményeinek átlaga eléri a 80 %ot. • A pedagógiai tevékenységben kiemelt szerepet kapjon a tervezés, az egyéni képességek figyelembe vétele. Célunkat akkor érjük el, ha a növendékek 80 %-a sikerrel teljesíti a reá szabott tananyagot. • Növendékhangversenyek, vizsgák, csoportos és egyéni foglalkozások során legyen nyomon követhetők a tanulók előmenetele. Célunkat akkor érjük el, ha a vizsgabizottság megfelelőnek tartja a tanuló felkészültségét az adott évfolyamon. • A pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése továbbképzésekkel, tanszaki együttműködéssel, meghallgatásokkal, szakmai értékeléssel. Célunkat akkor érjük el, ha minden pedagógus teljesíteni tudja a 7 évenkénti kötelező pedagógus továbbképzésen való részvételt. • Az életkornak megfelelő képességek, zenei képességek, készségek kialakítása, fejlesztése. Célunkat akkor érjük el, ha a vizsgára bocsátott tanulók 95 %-a sikeresen teljesíti a vizsgakövetelményeket. • Megfelelő tájékoztatás szülőknek, növendékeknek az intézményben folyó oktatómunkáról, a képzés rendszeréről, szolgáltatásokról, szülő munkaközösség, tanszakvezetők, szaktanárok bevonásával. Célunkat akkor érjük el, ha az iskolai Pedagógiai Program, a házirend, az SZMSZ minden szülő számára hozzáférhető. az aktuális eseményekről időben értesítést kapnak. /tájékoztató füzet, hirdetőtábla, szaktanárok, média/ • Információs-kommunikációs feltételeink javítása fenntartó által és pályázati lehetőségek útján. Célunkat akkor érjük el, ha munkánk elvégzéséhez elegendő számítógép áll rendelkezésre. • Intézményi dokumentációk számítógépes elkészítése. Célunkat akkor érjük el, ha a fenntartó által előírt számítógépes adatközlésnek eleget teszünk. • A zenei nevelésnek megfelelő egyéni, csoportos foglalkozások sokszínű kínálatának biztosítása. Célunkat akkor érjük el, ha növendékeink számára elérhetőek a kötelező órákon kívüli foglalkozások. • Zenei pályára történő előkészítése, tehetséggondozás, példaadás. 28


Célunkat akkor érjük el, ha az általunk is javasolt zenei pályára jelentkező növendékeink sikeres felvételi vizsgát tesznek. • Helyi, megyei és országos zenei versenyekre való felkészítés. Célunkat akkor érjük el, ha a versenyen indított növendékeink közül van olyan, aki továbbjut a területi fordulón. évente legalább egy házi zenei versenyt szervezünk. • Az együttmuzsikálás változatos formáinak elősegítése: kamarazene, zenekar, zeneóvoda. Célunkat akkor érjük el, ha a jelenleg működő csoportjaink, zenekaraink növendékbázisukat képesek megtartani. • Zeneszerető közönség kinevelése, koncertlátogatások megszervezése. Célunkat akkor érjük el, ha az intézményünk és a város által szervezett hangversenyekre biztosítani tudjuk a közönséget. • Szereplési lehetőségek biztosítása. Célunkat akkor érjük el, ha minden egyes növendékünk közönség előtt is számot adhat tudásáról. • A város kulturális életének színesítése. Célunkat akkor érjük el, ha a növendékhangversenyeken túl évente legalább 4 hangversenyt rendezünk a város számára. a város intézményei részéről időben érkezett felkérések 90 %-át teljesítjük. • Tanulói, növendéki bázisunk megőrzése, szélesítése nyílt órák, hangszerbe-mutatók, tehetségkutatás segítségével Célunkat akkor érjük el, ha a fenntartó által biztosított feltételek ill. a demográfiai mutatók függvényében növendéklétszámunk stagnál ill. növekszik. • Tárgyi feltételeink javítása, hangszerállomány bővítése, javítása a kötelező eszközfejlesztés, valamint pályázatok útján. Célunkat akkor érjük el, ha minden tanszak eszközállományát évente javítani ill. bővíteni tudjuk. • A szervezeti kultúra folyamatos fejlesztése Célunkat akkor érjük el, ha az irányított önértékelés ide vonatkozó eredménye eléri a 80 %-ot. • A munkavállalók igényeinek felmérése, a lehetőségekkel való összehangolása. Célunkat akkor érjük el, ha a munkatársi igényfelmérés eredménye eléri a 80 %-ot. • A tantestületi közösség bevonása az innovatív tevékenységbe: 1. A módszertani kultúra fejlesztése Célunkat akkor érjük el, ha a megszerzett új ismereteket pedagógusaink a gyakorlatban képesek alkalmazni. 2. Szponzorok felkutatása, pályázatok írása Célunkat akkor érjük el, ha meglévő szponzorainkat megtartjuk. 3. Közös rendezvények a partnerintézményekkel Célunkat akkor érjük el, ha mindig megújuló műsorral lépünk a közönség elé.

29


A Pedagógiai Programból adódó további céljaink: • A tanulók esztétikai érzékének fejlesztésére való törekvés, valamint érzelemi gazdagságra való nevelés a zene sajátos eszközeivel.

• Célunkat akkor érjük el, ha növendékeink elsajátítják a stílusos, ízléses, kifejező előadásmódot.

• Növendékeink sikerélményhez való juttatása. • Célunkat akkor érjük el, ha növendékeink képességeikhez mérten élményszerű produkciót tudnak nyújtani.

• Tanulóinkban a megbízhatóság, s a kötelességtudat, ugyanakkor a segítőkészség és érzelemgazdagság személyiségjegyeit fejlesztjük.

• Tevékenységrendszerünk segíti a szülőföldhöz tartozás érzésének erősödését, az épített és természeti környezet iránti felelősség kialakítását.

• Növendékeinket képességeiknek megfelelően a legmagasabb fokra kell elvezetni. • A hangszeres óráknak művészi légköre kell, hogy legyen. A mi esetünkben ez a muzsika.

• Az elszürkülés ellen újabb és újabb zenei élmény, töltődés megszerzésével lehet védekezni.

• Mindenkinek törekedni kell a továbbfejlődésre, mert aki nem fejlődik, az visszafejlődik

• A cél eléréséhez a legrövidebb, legkorszerűbb utat kell keresnünk. • Hangszertanításunkban mindig a végcélból kell levezetni a kiindulópontot. • A zeneiskolai növendék olyan önálló lény, aki kibontakozóban lévő egyéniséggel, sajátos érzelmi élettel, fantáziával, öntudattal, önérzettel rendelkezik.

30


• Ha munkánkat eredményesen akarjuk végezni, akkor növendékeinket aktivizálni kell, el kell érnünk azt, hogy ő maga is akarja azt, amit mi akarunk.

• Zenetanításunk jellemformálás nélkül elképzelhetetlen, melyhez alapvetően szükséges a növendék bizalmának megnyerése.

• Számunkra elsődleges kell, hogy legyen a munkára nevelés, amelynek tervszerűen kell történnie.

• A legtehetségesebb növendékeknél ki kell bontakoztatnunk azokat az adottságokat, amelyekkel rendelkeznek. Szorgalom, ambíció, akaraterő, emlékezőképesség, önbizalom, jó alkat, jó hallás, ritmusérzék stb.

• Nagyon gondosan kell előkészíteni növendékeinket szakmai és pedagógiai szempontból az egyes szereplésekre is.

31


1.4 Jövőkép Nevelőtestületünk számára legfontosabb, hogy növendékeink zenei képzését önmagukhoz képest a legnagyobb mértékben fejlesszük. Egy olyan intézményt képzelünk el, ahová szívesen járnak növendékeink. Ahol az egyéni képességfejlesztésen, hangszeres tanulmányokon keresztül érzelem gazdag, fejlett esztétikai érzékű, aktív hangszeres, illetve koncertlátogató, zenét kedvelő és értő gyermekeket, fiatalokat nevelünk. Célunk olyan növendékek kinevelése, akik becsülik az értékes magyar és külföldi népzenét és műzenét, akik képesek ezeket megszólaltatni és ez által környezetüket is gazdagítani. Továbbra is aktív részesei kívánunk lenni a város kulturális életének. Ennek érdekében szorgalmazzuk növendékeink kamaracsoportokban, különféle zenekarokban való közreműködését. Versenyeken, zenei rendezvényeken, fesztiválokon való megjelenésünkkel és sikeres szerepléseinkkel is hozzájárulunk ahhoz, hogy minél több fiatal érdeklődését felkeltsük a zene iránt, s egyben minél több növendék kezdje el tanulmányait intézményünkben. Ahhoz, hogy munkánkat eredményesen végezhessük, partnereinkkel folyamatosan együtt működünk, kapcsolatainkat bővítjük, valamint tevékenységünk fontos részének tekintjük a tervezést és értékelést. Az intézményben folyó munkát nagyban elősegítheti hangszerállományunk folyamatos bővítése, javítása, termeink hangszigetelésének fokozatos megoldása.

32


2. Minőségirányítási rendszer 2.1 A vezetési feladatok végrehajtása Vezetői folyamatok az intézményben

2.1.1 Jogi megfelelésre vonatkozó folyamatok 2.1.1.1 A jogszabálykövetés felelőse és forrásai Az intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért. Az intézményvezető jogi megfelelésre vonatkozó feladatait az SZMSZ tartalmazza részletesen. (SZMSZ II. rész 1. pont) Az aktuális jogszabályváltozásokat a következő forrásokból követjük nyomon: • Magyar Közlöny • Oktatási Közlöny • Pénzügyi Közlöny • Iskolaszolga • Országos és megyei szintű igazgatói értekezletek A vezető rendszeresen tájékoztatja a tantestületet és a technikai dolgozókat az őket érintő jogszabályi változásokról: • igazgatói értekezleten • tanszakvezetői értekezleten • a Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezeti bizalmi számára tartott értekezleten • nevelőtestületi értekezleten • alkalmazotti értekezleten. 2.1.1.2 Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését (hierarchia, jogkörök) az SZMSZ II. része részletesen tartalmazza.

2.1.2 A vezetői ellenőrzésre vonatkozó folyamatok A vezető évente ellenőrzi a „Belső ellenőrzési terv”-ben megfogalmazott feladatok elvégzését. Ellenőrzi: • a gazdálkodással kapcsolatos tevékenységet, • az oktató-nevelő munka megszervezését, hatékonyságát, színvonalát, • az általános és a tanügyekért felelős igazgatóhelyettesek munkáját, • a tanszakvezetők és a szaktanárok munkáját. Az ellenőrzés és értékelés módját a fenti hivatkozott dokumentum tartalmazza részletesen.

33


2.1.3 A minőségirányítási szervezet felépítése és működése 2.1.3.1 Stratégiai irányelvek A vezető hosszú távú stratégiájában a következő irányelveket ítéli fontosnak: • Partner centrikus működés; a partnerek igényeit figyelembe vesszük, észrevételeiket rendszeresen feldolgozzuk. • Az igényfelmérések eredményeiről rendszeresen tájékoztatást nyújtunk. • A nevelő-oktató munka folyamatában érvényesül a PDCA-ciklus. • Az intézmény dolgozóit ellátjuk az őket érintő összes információval. (A belső információáramlásnak intézményi felelőse van.) • Törekszünk arra, hogy a dolgozók a megfelelő szakmai képzésükhöz hozzájussanak. Ezt a humánerőforrás-gazdálkodásunk fontos részének tekintjük. • Lehetőség szerint erősítjük munkatársaink belső elkötelezettségét az oktató-nevelő munka iránt, ezzel megelőzzük a pályán jelentkező szakmai „kiégést”, elszürkülést. • Biztosítjuk pedagógusainknak a sikerélményhez jutást. (Bemutatók, fellépések, elismerések) • Az alulról felfelé történő tervezést tartjuk elsődlegesen megvalósíthatónak. • Törekszünk a munkatársak minél szélesebb körű bevonására és az ésszerű feladatelosztásra.

2.1.3.2 A Minőségirányítási Csoport a vezetési struktúrában A vezetési struktúrában hangsúlyos szerepet kap a Minőségirányítási Csoport, melynek tagjait az intézményvezető bízza meg. A csoport 3 tagból áll, a csoport vezetője összefogja az intézmény minőségirányítási programját.

A Minőségirányítási Csoport elhelyezkedése az iskola vezetési szerkezetében A feladatok elosztása az Intézményi SZMSZ II. részében az a Minőségirányítási Csoport SZMSZ-ben található. (lásd: 1. sz. melléklet!)

2.1.4 A szervezet működésének feltételei és szabályai Az intézményvezető a jelenleg hatályos törvényeknek megfelelően biztosítja a Minőségirányítási Csoport működésének feltételeit és meghatározza szabályait. Mindezeket a Minőségirányítási Csoport SZMSZ-e tartalmazza. (lásd: 1. sz. melléklet!)

2.1.5 A MIP-hez kapcsolódó dokumentációs rendszer felépítése 2.1.5.1 A MIP-hez kapcsolódó dokumentumok A MIP az alábbi intézményi dokumentumokhoz kapcsolódik: • • • •

Pedagógiai Program és Helyi Tanterv SZMSZ Kollektív Szerződés Házirend 34


A törvények által meghatározott hozzáférhetőséget az iskola könyvtárában biztosítjuk.

2.1.5.2 A MIP dokumentumai Az intézmény minőségirányítási munkája során keletkezett dokumentáció kezelését a Minőségirányítási Csoport SZMSZ-ében rögzítettük. (lásd: 1. sz. melléklet!)

2.2 A tervezési feladatok végrehajtása 2.2.1 A stratégiai tervezés intézményi folyamatai és azok rendje Intézményünk legfontosabb stratégiai dokumentuma a Pedagógiai Program és Helyi Tanterv. Ennek módosítása a 2003. évi törvényi kereteknek megfelelően történik. A Pedagógiai Program és Helyi Tanterv kidolgozására ill. módosítására munkacsoportokat hozunk létre. • Az egyes tanszakok munkáját, helyzetelemzését, problémáit, igényeit, tantervi követelményeit a tanszakvezetők foglalják össze. • Az iskola eszközellátottságát a szakleltár-felelősök és a gazdasági ügyintéző összegzi. • A kottatár ellátottságát az intézményi könyvtáros méri fel. A Pedagógiai Program és Helyi Tanterv összeállítása az igazgató és a helyettesek feladata. Ha az elkészült dokumentumot a nevelőtestület elfogadja, akkor kerül felterjesztésre a fenntartói képviselőtestület elé. A Pedagógiai Program és Helyi Tanterv felülvizsgálata a jelen dokumentum 2.3.3 fejezetében foglaltak szerint történik.

2.2.2 Az éves feladatok tervezésének folyamata Tanévkezdés előtt a tanszakvezetők összegyűjtik a tanszak feladatainak megvalósításához szükséges információkat. Ennek jegyében az intézményvezető elkészíti a nevelőtestület éves munkatervét. A munkatervnek tartalmaznia kell: • Tanítás nélküli munkanapok időpontja, felhasználása • Nevelőtestületi értekezletek időpontja • Szünetek időtartama • Megemlékezések, ünnepek időpontja • Kiértesítés időpontja • Beiratkozás időpontja • Minőségirányítási csoport aktuális feladatai • Versenyek, növendékhangversenyek várható időpontjai

• Hangszerbemutatók időpontjai 35


• Tehetségkutatás • Új növendékek előzetes jelentkezése • Mindazon események, melyek iskolánkat érintik A munkatervben meghatározott folyamatokhoz, feladatokhoz az igazgató felelősöket rendel. A nevelőtestületi elfogadás után a munkaterv életbe lép.

2.2.3 A beiskolázás folyamata 2.2.3.1 Tehetségkutatás • Május hónapban tehetségkutatás a város általános iskoláiban Felelős: igazgatóhelyettesek, szolfézstanárok • Szülők tájékoztatása a felmérés eredményéről Felelős: szolfézstanárok • Hangszerbemutatók a zeneiskolában ill. a város összes általános iskolájában Felelős: igazgatóhelyettesek, hangszeres tanárok

2.2.3.2 Beiskolázás • Új növendékek jelentkezése június hónapban, hangszerválasztás Felelős: igazgatóhelyettes, szolfézstanárok • Tantárgyfelosztás elkészítése Felelős: igazgatóhelyettes • Növendékek beiratkozása Felelős: igazgatóhelyettes, szaktanárok • Térítési díj befizetés, térítési díj elszámolás Felelős: szaktanárok, gazdasági ügyintéző

2.2.4 Tankönyvbeszerzés folyamata • Kottaigény felmérése Felelős: szaktanárok • Kapcsolatfelvétel és megrendelés a kottaforgalmazó cégnél Felelős: gazdasági ügyintéző • Kottavásár az intézményben a kiválasztott időpontban Felelős: igazgatóhelyettes • Meglévő kották kikölcsönzése a könyvtárból Felelős: könyvtáros, szaktanárok

36


2.2.5 Pedagógus továbbképzések A pedagógusok törvényben rögzített 7 évenkénti kötelező továbbképzését nyilvántartjuk. Nyomon követjük, melyik kolléga mikor, milyen felsőoktatási intézményben szerzett diplomát. A hétévenkénti ciklus folyamán előnyben részesítjük azokat a kollégákat, akik továbbképzésre kötelezettek és még nem gyűjtötték össze a 120 pontot. Elkészítjük az éves beiskolázási és az 5 éves továbbképzési tervet. Mindkét dokumentum a nevelőtestület jóváhagyása után lép érvénybe. A továbbképzéseket az Oktatási Közlönyből, a Metronóm KHT kiadványaiból, szaklapokból, ill. a napi postával érkező reklámanyagokból választjuk ki. A belső információáramlásért felelős kolléga ezeket az anyagokat mindenki számára hozzáférhetővé teszi. Egyéb továbbképzésnek tekintjük az iskolában megrendezett regionális válogatókat, helyi versenyeket, melyek után szakmai fórumokon vitathatjuk meg az aktuális kérdéseket, tapasztalatainkat. A tanszakokon közös óralátogatásokat, évfolyam meghallgatásokat tervezünk. Figyelemmel kísérjük a zeneszerzők születésének és halálának évfordulóit. Mindezekről hangverseny keretében megemlékezünk. S így egy-egy stíluskorszakról, ill. zeneszerzőről mélyebb ismereteket szerezhetünk.

2.2.6 A tanulók értékelésének folyamata A tanulók – a Közoktatási Törvény ide vonatkozó irányelvei alapján megfogalmazott – értékelését a Pedagógiai Program és Helyi Tantervben, valamint az SZMSZ-ben szabályoztuk.

2.2.7 A továbbtanulók nyomon követése Akik tehetségüknél, szorgalmuknál fogva alkalmasak arra, hogy zenei pályára menjenek, azok számára az iskola B tagozatán lehetőség van arra, hogy emelt óraszámban foglalkozzanak a zenetanulással és zeneművészeti szakközépiskolákba, konzervatóriumokba jelentkezzenek. Továbbtanulásukat megkülönböztetett figyelemmel kísérjük. Az év folyamán biztosítjuk, hogy régi növendékeink a zeneművészeti szakközépiskola zenei érettségi anyagát, ill. a ZTI ZTE diplomakoncertjét intézményünkben is előadják. Diploma utáni elhelyezkedésükben lehetőségeinkhez mérten támogatjuk őket. Tantestületünk tagjai közül jó néhányan régi növendékeink voltak.

37


2.2.8 A partnerazonosítás folyamata A partnerazonosítás folyamatát a 2.2.9-es fejezetben, mint ahhoz szorosan kapcsolódó folyamatot tárgyaljuk.

2.2.9 A partneri igény- és elégedettségmérés A partnerek azonosításával, azok elvárásainak, elégedettségének/elégedetlenségének vizsgálatával az intézmény célja, hogy ezeket megismerve tudatosan törekedjen olyan intézménypolitika kifejlesztésére, amelynek alapelve a partneri elvárások [igények] kielégítése, probléma esetén a pozitív válasz megtalálása.

38


2.2.9.1 A partnerazonosítás folyamatának algoritmusa • A partnerek feltárása, azonosítása • A partnerek csoportosítása a. közvetlen partnerek Közvetlen partnerek a tanítási, tanulási folyamat elsődleges szereplői, a tanítási-tanulási, nevelési folyamattal szemben elvárást támasztó, illetve a működéséhez forrást biztosító közvetlen megrendelők, valamint a tanuló életútjának az általános iskolát megelőző és követő intézményi állomásai. b. közvetett partnerek Mindazon megrendelők, akik valamely szabályozó rendszeren keresztül társadalmi, szakmai igényeket fogalmaznak meg és közvetítenek az iskola részére, illetve akik együttműködésükkel segítik az iskolát céljai elérésében. • A partnerek adatainak rögzítése A partnert képviselő személy [státusz], cím, elérhetőség [Levélcím, telefon] • Kapcsolattartó személy meghatározása partnerenként • „Az intézmény partnerei” c. táblázat elkészítése ( 2. sz. melléklet) • A partnerazonosítás felülvizsgálata évente szept. 15-ig [Partner törlése, új partner felvétele, adatok ellenőrzése, változások módosítása] • Tantestületi legitimáció A partnerazonosítást a minőségirányítási csoport végzi, felelős a csoportvezető.

39

EK, HEK, hangszeres

Iskolák

Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

Mészáros Lőrinc Katolikus Általános Iskola Földváry KárolyReformátus ÁltalánosIskola Táncsics Mihály Általános Iskola Várkonyi István Általános Iskola Kossuth Lajos Gimnázium Károlyi M. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Isk.

Fenntartó: Pest Megye Önkormányzata

Szülők

Tanulók

Zeneóvodások

Intézményi dolgozók

Partnerek

Igazgatók, Énektanárok

Szakreferens

Főosztályvezető

Reprezentatív (minden harmadik) Reprezentatív (minden harmadik) Reprezentatív (minden harmadik)

Teljes munkatársi kör

Minta

Kérdőív

Kérdőív

Kérdőív

Kérdőív

Játékos

Kérdőív

Módszer

60%

50%

80%

80%

mv

mv

mv

mv

Adatfelvétel Elfogadási Felelős kritérium Közvetlen partnerek 90% Minőségügyi vezető (mv)

Eljárásrend szerint





Mérési határidő

Mérési ciklus 1. éve

Mérési ciklus 3. éve Mérési ciklus 1. éve



Mérési periódus

2.2.9.2 A partneri igény- és elégedettségmérés ütemezése


Összefoglaló levélben


Minőségfal

Minőségfal

mv

mv

mv

mv

mv

Visszacsatolás Felelős

Tantestületi értekezket, Minőségfal

Módszer

40

Igazgató Rendezvényszervező

Igazgatók, Énektanárok

Minta

Kérdőív

Kérdőív

Módszer

mv

50%

mv

Közvetett partner

60%

Adatfelvétel Elfogadási Felelős kritérium Közvetlen partnerek folyt.

Mérési ciklus: 4 év, az alábbi ütemezés szerint: 1. év: Fenntartó, intézményi dolgozók, partnerintézmények mérése 2. év: Tanulók mérése 3. év: Szülők mérése 4. év: Irányított önértékelés

Városi Kossuth Művelődési Központ

Iskolák (folyt.)

Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskola Bem József Műszaki Szakközépiskola és Ipari Szakmunkásképző

Partnerek




Mérési határidő



Mérési periódus



Visszacsatolás Módszer

mv

mv

Felelős

41


2.3 Ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtása 2.3.1 A tanév értékelése A tanév egészének értékelése, melyre a tanévzáró értekezleten kerül sor, az intézményvezető feladata. Értékelését az alábbiak alapján állítja össze: • Évközi igazgatói ellenőrzések tapasztalatai • Gazdasági vezető beszámolója • Igazgatóhelyettesek beszámolója • Tanszakvezetők beszámolója • Minőségügyi vezető beszámolója A minőségügyi vezető külön is beszámol a tantestületnek az adott tanév minőségügyi feladatainak végrehajtásáról, eredményeiről.

2.3.2 A munkatársak értékelésének folyamata Az igazgatónak joga és kötelessége az intézmény dolgozóinak munkáját ellenőrizni és értékelni; e tevékenység az alábbi területekre terjed ki: • • • •

Munkáltatói, Tanügyi, Gazdasági, Szakmai terület

Az igazgató meghatározza az ellenőrzés során nyert információk felhasználásának módját és az ellenőrzést követő beavatkozást. A munkatársak értékelésének folyamata két dokumentum alapján történik: • A munkatársak értékelésének folyamata (3. sz. melléklet) • Minőség és többletmunka elismerését szolgáló címpótlék és kereset kiegészítés odaítélésének főbb szempontjai (4. sz. melléklet)

2.3.2.1 Vezetők és pedagógusok teljesítményértékelése Intézményünkben vezetői és pedagógus teljesítményértékelési rendszert működtetünk. Az értékelés folyamata tehát kiegészül ezzel a mozzanattal. A teljesítményértékelés jogszabályi hátterét, elveit, módszerét és eljárásrendjét az 5. számú melléklet (Teljesítményértékelés az Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézményben), eszközeit pedig a 6. (Pedagógus teljesítményértékelő lap), valamint a 7. számú melléklet (Összesítő lap) tartalmazza.

2.3.2.2. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése Intézményünkben nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményrendszert működtetünk. A teljesítményértékelés jogszabályi hátterét, elveit, módszerét és eljárásrendjét az 8. számú melléklet (Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése) tartalmazza. 42


2.3.2.3.. Közalkalmazottak minősítésével kapcsolatos rendelkezések A közalkalmazottak minősítésével kapcsolatos rendelkezéseket a 9. számú melléklet tartalmazza.

2.3.3 A Pedagógiai Program beválásának vizsgálata A Pedagógiai Program beválásának felülvizsgálatát 5 évenként kívánjuk elvégezni. Ennek során derül ki, hogyan sikerült megvalósítani mindazt, amit ott megfogalmaztunk. A vizsgálat során figyelembe vesszük: • Az „Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” c. dokumentumot, • Az ÖMIP elvárásait, • Az IMIP-ben megfogalmazott elvárásokat, • A félévi növendékhangversenyek, év végi vizsgák eredményeit, • A versenyeredményeket, A partneri igényfelmérés eredményeinek és a Pedagógiai Programban megfogalmazott pedagógiai iránycélok összehasonlítását.

43

Interjú kérése

Visszacsatolás a partnereknek

Intézkedési tervek készítése

Erősségek, gyengeségek összegzése Fejlesztésre váró területek kijelölése

Összegzések elkészítése

Adatfeldolgozás

Kérdőívek kiosztása, összegyűjtése

Feladat Felkészülés, mérőeszközök áttekintése, konkrét határidők kijelölése Kérdőívek sokszorosítása

Minőségir. Csop. Minőségir. Csop. +tantestület Minőségir. Csop. +tantestület Minőségir. Csop.

fénymásolás

Minőségir. Csop. Minőségir. Csop., ill. ig.h. Minőségir. Csop. Minőségir. Csop.

Levél, minőségfal, szóbeli

Csoportmunka az elemzések alapján

Grafikon, táblázat, páros összehasonlítás, szöveges összegzés Fontosság/megvalósulás diagramm Metaplan rendezőtábla

Számítógépes

Módszer Szakanyag áttekintés

Felelős Minőségir. Csop.

Mérést követő 8. hét

Fejlesztésre váró területek meghatározása megtörtént

Visszacsatolás megtörtént.

Tavaszi nevelőtestületi értekezleten Mérést követő 10. hét


Erősségek, gyengeségek meghatározása megtörtént.

A tantestület 80%-a részt vesz a munkában



A konkrét mérés előtt 1 hét Mérés időpontja

Határidő A konkrét mérés előtt 2 hét

Az összegzések partnerenként elkészültek.

Kérdőívek, interjúk gépen vannak.

Mérőeszközök kitöltve visszaérkeztek (Az elfogadási kritériumnak megfelelő százalékban)

Elegendő számú kérdőív

Sikerkritérium Megtörtént, mérőeszközök használhatók

2.3.4.1 A partneri igény- és elégedettségmérés algoritmusa

Az eljárásrend célja az intézmény minőségirányítási programjában meghatározott igényfelmérési és elégedettségvizsgálati folyamat módszereinek, eljárásainak rögzítése a megismételhetőség és a fejleszthetőség érdekében.

2.3.4 A partneri igény- és elégedettségmérés eljárásrendje


44


2.3.4.2 Intézkedési terv •

• •

•

•

A partneri igény- és elégedettségmérés eredményeinek összegzése után a Minőségirányítási Csoport és a tantestület meghatározza a megerősödést mutató, valamint a fejlesztésre váró területeket. Ezek ismeretében a Minőségirányítási Csoport az igazgató és a tantestület bevonásával intézkedési tervet készít. Az igazgató és a Minőségirányítási Csoport a tanévzáró értekezletet megelőző időszakban összegzést készít az intézmény éves minőségirányítási programjának végrehajtásáról, mely tartalmazza a felmérés folyamatát, annak eredményeit, a megerősödést mutató és a fejlesztendő területeket, valamint az elkészült intézkedési tervet. Az összegzést ismerteti a Szülői Munkaközösséggel és a Diákképviselettel, melyet azok véleményeznek. A tanévzáró értekezleten a Minőségirányítási Csoport ismerteti a tantestülettel az összegzést és a Szülői Munkaközösség, valamint a Diákképviselet véleményezését. Tantestületi legitimáció után az összegzést meg kell küldeni a fenntartónak a Szülői Munkaközösség és s Diákképviselet véleményével együtt.

2.3.4.3 Feljegyzések kezelése A folyamat során keletkezett dokumentáció kezelésére a Minőségirányítási Csoport SZMSZében foglaltak az érvényesek! ( 1. sz. melléklet, 9. pont)

45


2.3.5 Az intézményi önértékelés eljárásrendje 2.3.5.1 Az eljárás célja és alkalmazási területei Az irányított önértékelés célja, hogy az intézmény rendszeresen, tényekre alapozva mérje fel és állapítsa meg erősségeit, fejlesztendő területeit és ennek eredményeképpen jelölje meg a szükséges beavatkozásokat, fejlesztéseket.

2.3.5.1.1 Az irányított önértékelés területei

Eredmények

Adottságok

Irányított önértékelésünk területeinek meghatározásakor arra törekedtünk, hogy megfeleljünk az „EFQM”-modell előírásainak. Vezérfonalként a Comenius „Kapcsos Könyv” segédanyagaiból dr. Sencz József „Az irányított önértékelés módszertana” c. munkáját használtuk. (Struktúra Minőségfejlesztési Kft. Comenius 2000 CD – 2001. június) Az önértékelés területeit két fő csoportra lehet bontani, amelyeknek részterületeit az alábbi táblázatban mutatjuk be (Sikerkritérium = erősségek és gyengeségek közti határvonal): Az irányított önért. területei

Módszer

Sikerkritérium

1. A vezetés értékelése 2. Stratégiai és operatív tervezés 3. A dolgozók irányításának értékelése 4. Erőforrások felhasználása 5. A folyamatok és szabályozottságuk értékelése 6. A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje 7. A szervezeti kultúra értékelése 8. A munkatársak részvétele (bevonásuk mértéke) 9. A külső partnerek elégedettsége

Kérdőív Kérdőív

80% 80%

Kérdőív

70%

Kérdőív Kérdőív

80% 80%

Kérdőív

80%

Kérdőív Statisztika

75% 80%

Partneri igényfelm. eredményeiből 10. A belső partnerek elégedettsége Partneri igényfelm. eredményeiből 11. Közösségi, társadalmi szerepvállalás Statisztika, éves összefoglalók 12. Oktatási, nevelési eredmények Statisztika, versenybeszámolók, felvételi eredmények

80% 80% 90% 95%

46

Felelős

Felkészülés az irányított önértékelés elvégzésére. Az irányított Minőségir. önértékelést a Comenius Kapcsos Könyv EFQM modell 9 Csoport tagjai kritériuma mentén végezzük (dr. Sencz József: Az irányított önértékelés módszertana, Struktúra Minőségfejlesztési Kft. Comenius CD – 2001. – plusz a helyi sajátosságok beépítésével.) Kérdőívek áttekintése kipróbálása, véglegesítése. Minőségir. Csoport tagjai Felmérésbe bevontak körének meghatározása – minta. A Minőségir. mintavétel biztosítása a mintavételi eljárásban Csoport tagjai meghatározottak szerint. Kérdőívek tartalmának közös megbeszélése, az egységes Minőségir. értelmezés szükség szerint. Csoport tagjai Kérdőívek kiosztása, kitöltetése összegyűjtése. Minőségir. Csoport tagjai Az eredményre vonatkozó adatok gyűjtése, összeállítása Minőségügyi vez. Kérdőívek és adatok összegzése, feldolgozása – százalékérték, Minőségügyi pontszámok és az elért eredményeink mentén. Trendvizsgálat vez. elvégzése. A megerősödést mutató területek összegzése. Minőségir. Csoport tagjai Fejlesztésre váró területek meghatározása, kijelölése. Minőségir. Csoport tagjai További okfeltárások, célmeghatározások, intézkedési tervek Minőségir. készítése. Csoport tagjai +tantestület Visszacsatolás a partnereknek Információfelelős

Feladat Tréning, Szakanyag áttekintés Irányított beszélgetés

Fontosság, megvalósulás diagram Fontosság, megvalósulás, Metaplan rendező tábla Halszálka, 5 miért módszer, PDCA ciklus alkalmazásával tervkészítés. Személyesen vagy írásban.

A konkrét mérés megkezdése előtt 3 hét. Aktuális mérés évében okt. 15-ig.

Határidő

Fejlesztési terület meghatározás megtörtént Alkalmazottak 80%-a lehetőleg vegyen részt a munkában. Visszacsatolás minden partner felé 100%-ban megtörtént.

Összegzés megtörtént

Mérést követő 8. hét. Legkésőbb az adott tanév tanévzáró értekezletéig.

Tavaszi nevelőtestületi értekezleten.

Mérést követő 6. hét.

Mérést követő 4. hét (legkésőbbi mérési év jan. 15.) Mérést követő 5. hét.

Mérést követő 2 hét.

A mérés napja

Mérés időpontja.

A kérdőívek felhasználhatók a Mérés előtt 2 héttel méréshez. Min. 70% bevonásra kerül a Mérés előtt 1 héttel. dolgozók közül.

A felkészülés és a tréning megtörtént

Sikerkritérium

Irányított megfigyelés, Megértés létrejön célzott beszélgetés Kérdőívek kitöltve visszaérkeztek. (min. 80%) Dokumentumelemzés, Kiértékelés 100%-ban adatgyűjtés, statisztika megtörtént. Táblázat, grafikon Összegzések elkészülnek a 12 értékelési terület mentén.

Dokumentumelemzés

Dokumentumelemzés

-

-

-

Módszer

2.3.5.2 Az irányított önértékelés algoritmusa


47


2.3.5.3.1 Az önértékelés lebonyolítása Az irányított önértékelés évében az intézményvezető a tanévnyitó értekezletet követően egy héten belül megbízza az önértékelést lebonyolító csoport tagjait. A csoport okt. 15-ig áttekinti az önértékelés eszközeit (kérdőívek, adatok, pontszámítási módszerek), előkészíti a szükséges módosításokat beleérve az eljárásrend adott tanévre vonatkozó határidő megjelöléseit) és jóváhagyás végett a testület elé terjeszti. A mérőeszközöknek ki kell elégíteni az eljárás céljában meghatározott követelményeket. A tantestületi értekezlet megszervezése és lebonyolítása a vezetéssel egyetértésben a minőségügyi vezető feladata. Január 15-ig az egyes területek értékeléséhez szükséges mérések elvégzése, adatgyűjtések és a pontok (százalékok) kiszámítása a csoport feladata. Felelős: minőségügyi vezető Az egyes területek pontértékének (százalékértékének) meghatározása után a csoport egy összegző jelentést készít, Összefoglaló jelentés az irányított önértékelésről címmel. A jelentést a minőségügyi vezető lehetőség szerint a félévi értekezleten ismerteti. 2.3.5.3.2 Elemzés, fejlesztési javaslat, nyilvánosságra hozatal A tantestület által megvitatott és jóváhagyott összefoglaló jelentés és a Helyi Pedagógiai Program összehasonlító elemzése a csoport feladata. Az összehasonlító elemzés eredményeképpen a csoport fogalmazza meg és rangsorolja az intézmény előtt álló legfontosabb fejlesztendő területeket, illetve javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre a Fejlesztendő területek, szükséges intézkedések című feljegyzésben. A fejlesztendő területeket és az intézkedési javaslatokat a következő időtáv szerint kell rendezni: • Hosszú táv (stratégiát érintő) • Középtáv (1-2 év) • Rövid táv (azonnali beavatkozást igénylő A csoport által elkészített feljegyzést márciusban tantestületi értekezlet keretében vitatja meg és hagyja jóvá a tantestület. A hatékony tantestületi értekezlet előkészítése és megszervezése a vezetéssel egyetértésben a minőségügyi vezető feladata. Az Összefoglaló jelentés az irányított önértékelésről és a Fejlesztendő területek, szükséges intézkedések nyilvánosságra hozataláról a minőségügyi vezető gondoskodik.

48


2.3.5.3.3 Intézkedések, fejlesztések A tantestület által megvitatott és véglegesített fejlesztendő területek, szükséges intézkedések alapján az azonnali beavatkozást igénylő területeken az intézményvezető elrendeli a szükséges intézkedéseket. Végrehajtásukról a tanévzáró értekezleten számol be. A nagyobb időtávú feladatok esetében az intézkedések, fejlesztések előkészítése az önértékelést végző csoport feladata, a minőségügyi vezető irányításával. Munkájuk eredménye egy intézkedési terv, melyben javaslatot tesznek a testület által elfogadott fejlesztések és intézkedések konkrét megvalósítására. A javaslatnak tartalmaznia kell, a.) a következő évek munkaterveiben milyen intézkedések jelenjenek meg b.) a következő évek munkaterveiben milyen ütemezésben jelenjenek meg az egyes fejlesztendő területek c.) a következő nevelési évre tervezett fejlesztések esetében a csoportvezető megnevezését. Az éves minőségirányítási programról összegzést készít a csoport, mely tartalmazza az „Összefoglaló jelentés az irányított önértékelésről”,a „Fejlesztendő területek, szükséges intézkedések”, című feljegyzéseket, valamint az intézkedési tervet. Az összegzést az intézményvezető és a csoport ismerteti a Szülői Munkaközösséggel és a Diákképviselettel, melyet azok véleményeznek. A tanévzáró értekezleten a Minőségirányítási Csoport ismerteti a tantestülettel az összegzést és a Szülői Munkaközösség, valamint a Diákképviselet véleményezését. Tantestületi legitimáció után az összegzést meg kell küldeni a fenntartónak a Szülői Munkaközösség és s Diákképviselet véleményével együtt.

2.3.5.4 Feljegyzések kezelése A folyamat során keletkezett dokumentáció kezelésére a Minőségirányítási Csoport SZMSZében foglaltak az érvényesek! ( 1. sz. melléklet, 9. pont)

49


2.4 Az intézmény partnerkapcsolatai Intézményünk sikerességének elengedhetetlen feltétele a partnercentrikus működés. Ennek érdekében külön is áttekintjük, melyek azok a külső partnerek, amelyekkel a gyakorlatban sűrűbben kerülünk kapcsolatba.

2.4.1 A partnerekkel való kapcsolattartás rendje Partner Fenntartó Mészáros Lőrinc Katolikus Általános Iskola

Terület Működés Rendezvények, hangszerbemutatók, diákbemutatók Földváry Károly Református Rendezvények, Általános Iskola hangszerbemutatók, diákbemutatók Táncsics Mihály Ált. Iskola Rendezvények, hangszerbemutatók, diákbemutatók Várkonyi István Ált. Iskola Rendezvények, hangszerbemutatók, diákbemutatók Kossuth Lajos Gimnázium Rendezvények, diákbemutatók Károlyi M. Kereskedelmi és Rendezvények, Vendéglátóipari Szakképző Isk. diákbemutatók Közgazdasági és Informatikai Rendezvények, Szakközépiskola diákbemutatók Török János Mezőgazdasági és Rendezvények, Egészségügyi Szakközépiskola diákbemutatók Losontzi I. Általános Iskola, Rendezvények Speciális Szakiskola Városi Kossuth Műv. Központ Rendezvények szervezése Kardos Pál Pedagógus Kórus Rendezvények szervezése Melody Kvintett Rendezvények szervezése Ceglédi Fúvószenekar Rendezvények szervezése Tourinform Iroda Rendezvények szervezése Foglalkozás Egészségügyi Munkaalkalmassági vizsgálatok Szolgáltatás Tűzoltóság Tűzvédelmi oktatás

Kapcsolattartó Igazgató Ig. helyettesek

Ig. helyettesek

Ig. helyettesek

Ig. helyettesek

Ig. helyettesek Ig. helyettesek Ig. helyettesek Ig. helyettesek Ig. helyettesek Ig. helyettesek Ig. helyettesek Ig. helyettesek Ig. helyettesek Ig. helyettesek Igazgató Igazgató

50


2.5 A Minőségirányítási Rendszer működtetése 2.5.1 Legitimáció Az intézmény Minőségirányítási Programjának legitimációja az alábbi lépésekben történik: • Alkalmazotti értekezlet legitimáció (jegyzőkönyv!) • A diákok képviseletének véleményezése (jegyzőkönyv!) • A Szülői Munkaközösség véleményezése (jegyzőkönyv!) • A Fenntartó jóváhagyása • Hatályba léptetés (Igazgató)

2.5.2 Nyilvánosság Az intézmény Minőségirányítási Programját bárki számára hozzáférhetővé kell tenni, ezt a dokumentum egy példányának az iskola könyvtárában történő elhelyezésével biztosítjuk. További két példányt őrzünk az irattárban (iktatószámmal), illetve az intézményvezetőnél.

2.5.3 Felülvizsgálat Az intézmény Minőségirányítási Programjának felülvizsgálatáért az intézményvezető a felelős. A feladat elvégzésében segítségére vannak a helyettesek és a Minőségirányítási Csoport. A felülvizsgálatot 4 évente kell elvégezni, az adott év december 31-éig.

Mellékletek Lásd: Tartalomjegyzék alatt, 2. oldal

51

Az Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

Recommend Documents