Az erdők ökonómiai osztályozása DE.
MÁRKUS
LÁSZLÓ
A z elmúlt é v v é g é n jelent m e g a miniszteri rendelet az e r d ő k ö k o n ó m i a i o s z tályozásáról, amelyet rövidesen követett a M É M Közgazdasági Főosztálya által kiadott „Tájékoztató a népgazdaság IV. ötéves tervének fagazdasági célkitűzé seiről és a gazdasági szabályzórendszer továbbfejlesztéséről" szóló hivatalos kiadvány. Ez u t ó b b i a III. ötéves terv tervidőszakának fontosabb eredményeit és ta pasztalatait elemezve a k ö v e t k e z ő k e t állapítja m e g : „ A hatósági előírások egyes esetekben feleslegesen fékezték a h a t é k o n y a b b termelési szerkezet kialakítá sát. A z üzemtervi előírások — a m e l y e k az ö k o n ó m i a i k ö v e t e l m é n y e k k e l m é g n e m számolhattak — gazdálkodási feladatokként ott is előírták a fakitermelési, erdőfelújítási és erdőnevelési m u n k á k végrehajtását, ahol a megtermelhető f a h o z a m — a termőhelyi adottságok miatt — a ráfordított költségeket n e m képes, fedezni, s ahol azok végrehajtását l e g f e l j e b b k ö z é r d e k b ő l , állami támogatással lehet az ü z e m feladatává tenni." A múlt elemzése után a Tájékoztató rátér a IV. ötéves terv ágazati szabá lyozórendszerének fejlesztési problémáira. Megállapítja, h o g y a s z a b á l y o z ó rendszerhez új szemléltető alapot szolgáltat az e r d ő k ö k o n ó m i a i osztályozása, amelynek alapja az adott termőhelyen elérhető fahozam. A f a h o z a m o n kívül álló e g y é b b e f o l y á s o l ó tényezők hatásától eltekint a rendelet. A gazdaságos nak ítélt területeken a feltárással, a műszaki fejlesztéssel, a k ü l ö n b ö z ő á l l o m á n y o k arányának alakításával kell megteremteni a hatékony, differenciált gaz dálkodás feltételeit. A Tájékoztató feltételezi, h o g y az erdőterületek ö k o n ó m i a i osztályozásának végrehajtása, és ennek figyelembevételével az üzemtervi e l ő írások módosítása is hozzájárul a racionálisabb gazdálkodás feltételeinek m e g teremtéséhez. A z e r d ő k ö k o n ó m i a i osztályozását megvalósító rendeletet t ö b b helyen folyó, n é h á n y éves k ü l ö n b ö z ő szintű m u n k a előzte m e g . A t o v á b b i a k b a n erről k í v á nok r ö v i d összefoglalást adni. A z e r d ő k ö k o n ó m i a i osztályozásának vizsgálata az erdészeti üzemelemzési m u n k á v a l kapcsolatosan indult m e g . Szükséges v o l t k i d o l g o z n i olyan módszert,, amelynek segítségével az egyes erdők, termőhelyek objektív m ó d o n leírhatók ö k o n ó m i a i s z e m p o n t b ó l is. A z első felmérések, elemzések után n y i l v á n v a l ó lett, h o g y a feladat a hoza mok és ráfordítások szembeállítása segítségével közelíthető m e g . A z erdők ö k o nómiai leírásának módszerét az ERTI-ben 1 9 6 8 . é v b e n dolgoztuk ki. A k ü l ö n böző típusok négyjegyű számból álló szimbólummal jellemezhetők. A z első számjegy a létesítési és nevelési költségekre, a m á s o d i k az összfatermés m e n y nyiségére, a harmadik a fatermés minőségére, a n e g y e d i k a fahasználat k ö l t ségeire vonatkozik. A felsorolt n é g y tényező m i n d e g y i k e h á r o m osztályra ta gozódik. A z osztályozás a k ö v e t k e z ő : létesítési, nevelési költség (1 alacsony, 2 közepes, 3 m a g a s ) ; fatermés m e n n y i s é g e (1 nagy, 2 közepes, 3 kicsi); a fa termés m i n ő s é g e (1 kiváló, 2 j ó , 3 g y e n g e ) ; fahasználat költsége (1 alacsony, 2 közepes, 3 magas). M i n d e g y i k tényezőn b e l ü l az 1. osztály a gazdaságilag l e g k e d v e z ő b b , a 3. osztály p e d i g a l e g k e d v e z ő t l e n e b b f o k o t jelenti. A leírás m ó d ját a k ö v e t k e z ő példa szemlélteti: A 3332 jelzőszám magas létesítési költséget, kicsi és g y e n g e m i n ő s é g ű fatermést, valamint közepes fahasználati költséget igénylő állományra jellemző. Ez a jelzőszám félkopár jellegű, kis és g y e n g e minőségű, kevésbé értékes ipari és főleg tűzifát adó erdőre jellemző.
A k ö l t s é g e k és h o z a m o k a b s z o l ú t é r t é k é n e k é s s z ó r ó d á s á n a k i s m e r e t é b e n v i szonylag k ö n n y e n rögzíthető a négy meghatározó tényező h á r o m osztályának h a t á r a . A z i s m e r t e t e t t m ó d o n v a l ó ö k o n ó m i a i á l l o m á n y l e í r á s n a k •— e g y s z e r ű s é g e m e l l e t t — t o v á b b i e l ő n y e is v a n : lehetővé teszi, hogy viszonylag hosszabb időre érvényes ökonómiai leírások szülessenek, a m e l y e k aztán biztos eligazí tásokat adnak a hosszútávú népgazdasági tervezéshez. Az abszolút számokkal dolgozó m ó d s z e r e k n e k u g y a n i s e r e d e n d ő h i b á j u k v a n . Ár, b é r stb. változás ese tén a korábbi mutatók olyan nagyfokú átdolgozást igényelnek, amely nagyon m e g n e h e z í t i h a s z n á l a t u k a t ós s z i n t e l e h e t e t l e n n é t e s z i a n a g y o b b i d ő k ö z ö k b e n megismétlődő összehasonlító vizsgálatokat. Az előzőekben ismertetett eljárás n á l v i s z o n t ez a p r o b l é m a a l i g o k o z n e h é z s é g e t . A h e l y e s o s z t á l y o z á s h o z c s u p á n a z e g y e s t é n y e z ő k s z ó r ó d á s á t k e l l i s m e r n i és a k k o r az o s z t á l y o k a b s z o l ú t é r t é k e i n e k h a t á r a i v i s z o n y l a g k ö n n y e n k i a l a k í t h a t ó k és m a t e m a t i k a i l a g is r ö g z í t hetők. Az eddigi vizsgálatok a r r a m u t a t n a k , hogy az egyes tényezők költségei n e k m e g o s z l á s a m e g k ö z e l í t i a n o r m á l e l o s z l á s t . A z o s z t á l y h a t á r o k x + a.s é r t é k k e l r ö g z í t h e t ő k , a h o l x a s z á m t a n i átlagot, , , s " a szórást, az „ a " p e d i g a h a t á r o k a t r ö g z í t ő t é n y e z ő t j e l e n t i . A z x + a. s é r t é k k ö z b e e s ő k a 2. o s z t á l y b a t a r t o z n a k , a z e n n é l n a g y o b b a k az 1. o s z t á l y b a , a k i s e b b e k p e d i g a 3. o s z t á l y b a sorolandók. A módszer lehetőséget ad a változásából adódó hatások n y o m o n k ö v e t é s é r e is. A faállományok ökonómiai leírási módszerének kialakítása u t á n a további feladat a k ö l t s é g - és h o z a m e l e m z é s a l a p j a i n a k kidolgozása volt. E r r ő l a m e g l e h e t ő s e n k o m p l i k á l t és i d ő i g é n y e s v i z s g á l a t r ó l c s a k e g é s z v á z l a t o s a n v a n l e hetőség beszámolni. Felhasználtuk a fatermési táblákat, a választéktáblázato kat, a különböző statisztikai jelentéseket, mérlegbeszámolókat a hozamok ter mészetes egységben és értékben való megtervezéséhez. A költségek m e g t e r v e z é s e k o r a k ü l ö n b ö z ő m ű s z a k i n o r m a t á b l á k , b é r s t a t i s z t i k á k és m é r l e g b e s z á m o l ó k a d a t a i t d o l g o z t u k fel. H a s z n o s í t o t t u k az e r d ő s í t é s i k ö l t s é g v i z s g á l a t o k s e g í t s é g é v e l k a p o t t t é n y s z á m o k a t is. A h o z a m o k és k ö l t s é g e k i s m e r e t é b e n a z e g y e s erdőrészletek, illetőleg a különböző célállományok (faállománytípus) v a l a m e n y nyi fatermési osztályára igyekeztünk hozam-költség modelleket kidolgozni. Pél d a k é p p e n m u t a t j u k be az akácosra vonatkozó ilyen vizsgálatunkat. P é l d á n a k azért v á l a s z t o t t u k ezt a célállományt, m e r t e s e t é b e n m e g e n g e d e t t a s a r j e r d ő g a z d á l k o d á s is. A v i z s g á l a t o k a t a f a t e r m é s i o s z t á l y o k f ü g g v é n y é b e n v é g e z t ü k és m i n d e n a d a t o t e g y h a - r a v o n a t k o z t a t t u n k , forint é r t é k b e n . A z á b r á r ó l l e olvasható, h o g y a hozam, a m e l y elsőrendűen a fahasználatból adódik, a fater mési osztályok r o m l á s á v a l esik a g y e n g e m i n ő s é g ű összfatermés k ö v e t k e z t é b e n , a f a h a s z n á l a t k ö l t s é g e s z i n t é n c s ö k k e n ő t e n d e n c i á t m u t a t , ez a c s ö k k e n é s a z o n ban n e m egyenesen arányos a fatömegcsökkenéssel, m e r t a mennyiségieken kí v ü l a k é r g e z é s i és t ű z i f a f e l k é s z í t é s i k ö l t s é g e k is d e t e r m i n á l j á k . A m e s t e r s é g e s erdősítés k ö l t s é g e a f a t e r m é s i osztályok r o m l á s á v a l e m e l k e d i k . A z összes k ö z vetlen költség mesterséges erdősítés esetében szintén csökkenő tendenciát m u t a t . A költség és hozam-görbe metszéspontjában a költség egyenlő a hozammal, e s e t ü n k b e n ez a n e g y e d i k f a t e r m é s i o s z t á l y b a e s i k . M e g j e g y e z n i k í v á n j u k , h o g y a grafikon némileg módosított, egyszerűsített adatokat tartalmaz a könnyebb áttekinthetőség érdekében. A költség-hozam elemzés lehetőséget adott a gazdaságossági vizsgálatok el v é g z é s é r e és t á m p o n t o t a d o t t a z ö k o n ó m i a i o s z t á l y o k k i j e l ö l é s é r e is. M i n d e n fatermési osztálynak meghatároztuk a gazdaságossági mutatóját (R = h o z a m / k ö z v e t l e n k ö l t s é g ) , a m e l y a z 1. ábra a l s ó f e l é n s z e m l é l h e t ő . A g r a f i k o n r ó l e g y szerűen leolvasható, h o g y a IV. fatermési osztályban a termelés gazdaságossága
-100:
1. ábra VI
-ŐWDASASÓS
HÁTAK
Jat.o.
GAZDASÁGTALAN
Akác-célállományok ökonómiai vizsgálata H = hozam KM = közvetlen költség mesterséges er dősítés esetén KS — közvetlen költség sarjerdő esetén F = fahasználati költség LM — létesítési költség mesterséges erdő sítésnél LS = létesítési költség sarj-erdősítésnél Fat. o. = fatermési osztály
m á r csak igen körültekintő m u n k á v a l érhető el. A z V . , V I . termőhelyi osztá l y o k b a n a fatermelés m á r n e m gazdaságos. A z I—III. fatermési osztályokban a termelés gazdaságos. A vizsgálatok alapján került kidolgozásra a hazai erdők első ökonómiai osz tályozása; s itt négy főcsoport alakult k i : A . Erdők, a m e l y e k b e n gazdaságos fatermesztés folytatható, a gazdaságossági mutató (R) 1-nél n a g y o b b . B. K ü s z ö b körüli e r d ő k , a gazdaságossági mutató 1 körül van. C. Gazdaságtalan erdők, a mutató l^nél kisebb. D. Egyéb erdők. A z „ A " f ő c s o p o r t o t célszerű t o v á b b i két osztályra megosztani: A / l . Elsődlegesen fatermesztési célokat szolgáló n a g y és j ó m i n ő s é g ű faitöme g e t és n a g y értéket p r o d u k á l ó erdők, a m e l y e k belterjes gazdálkodásban is k e zelhetők és n a g y beruházásokat is elbírnak. A / 2 . Elsődlegesen fatermesztést szolgáló közepes m e n n y i s é g ű és m i n ő s é g ű fatömeget és közepes értéket p r o d u k á l ó erdők, a m e l y e k b e n m á r o l c s ó b b fatermesztési eljárások alkalmazandók. B. Határtermőhelyeken álló e r d ő k kicsi m e n n y i s é g i é s . g y e n g e minőségi fap r o d u k c i ó v a l . Ezeknek az e r d ő k n e k a gazdaságossági mutatója 1 körül van. C. Erdők, a m e l y e k b e n a termőhelyi adottságok következtében gazdaságos fatermesztés n e m folytatható. A gazdaságossági mutató 1 alatt van. A „ C " f ő c s o p o r t b a tartozó erdőket két osztályra célszerű tagolni: C / l . A gazdaságtalan e r d ő k első osztályában az árbevétel n a g y o b b , mint a fahasználat költsége, tehát a fahasználat m é g kifizetődik. Ha a k ü l ö n b s é g b ő l a létesítési költség n a g y o b b i k része biztosítható, és n e m n a g y az e b b e a z osz tályba tartozó e r d ő k viszonylagos területe, akkor a m u n k á k elvégezhetők. C/2. E b b e n az osztályban a várható árbevétel m é g a fahasználat költségeit sem fedezi, í g y csak védelmi jellegű m u n k á k végezhetők.
D. Ebbe a kategóriába sorolhatók azok az erdők, amelyek az V . fater mési osztálynál j o b b a k ugyan, de üzemszerű fatermesztés m é g s e m folytatható bennük, mert azt e g y é b intézkedések, korlátozások megkötik (pl. parkerdők). A költoéghozam-vizsgálatok j ó része arra mutatott, h o g y a jelenleg m é g leg inkább használt Greiner fatermési táblákból az V . , V I . fatermési osztályba tartozó állományok esnek a gazdaságtalannak tekinthető kategóriába. A z e g y szerűsítés elősegítése érdekében — a M É M által a földminősítési és földérté kelési rendszer kidolgozására meghirdetett pályázaton —• éppen ezért az e l ő b b említett Ökonómiai
osztályozást
összekapcsoltuk
a fatermési
osztállyal,
és
így
végül is a következő összefüggés, illetve javaslat alakult ki. Ökonómiai osztály
Fatermési osztály
A/l
I., II. III. IV. V., VI.
A/2 B C
D
—
t
A z ERTI-ben folyó kutatásokkal párhuzamosan az Országos Erdészeti E g y e sület Gazdaságtani Szakosztálya is ismételten megtárgyalta a problémákat. T ö b b javaslat is született, amelyeknek lényege a következő volt. Király László és társai kidolgozták az „ Ö k o n ó m i a i osztályozó mércét", amely fafajcsoportonként
két,
a kor
függvényében
változó
magassági
növekedésgör
béből állt. A felső határgörbe feletti állományok a gazdasági, az alsó alattiak a gazdaságtalan erdők kategóriájába esnek. A két határgörbe k ö z t elhelyez kedő állományok gazdaságossága tüzetesebb vizsgálatot igényel, amelyhez l o gikai séma készült, amely a lejtés, a sűrűség, az újulat stb. szempontjait vette figyelembe. Maga az eljárás egyszerű, praktikus, gyors és tájékoztató jellegű osztályozásra alkalmasnak ígérkezett. Hátránya volt, h o g y a költségekkel e g y általán n e m számolt. A módszer segítségével az üzemtervekből országos, r e p rezentatív felmérést is végeztek.
20
2. ábra.
Ökonómiai
Majer Antal a termőhelyet
osztályozó
mérce
5°>
15Í
ír
kettős osztályozáson alapuló javaslatának lényege, h o g y először értékeli és sorozza osztályba, majd a h o z a m és a ráfordítás együt-
leséből a d ó d ó gazdaságossági mutatót és osztályt állapítja m e g . Ha a t e r m ő h e l y i és gazdaságossági kategória egyezik, v a g y k ö z e l azonos, az állomány a t e r m ő helynek megfelelő. Ha a gazdaságossági osztály rosszabb, mint a termőhelyi, akkor a termőhelyi adottságok nincsenek kihasználva, és a fafajcsere indokolt. A t e r m ő h e l y értékelésekor az éghajlati tényezőt, a talaj-vízgazdálkodást, mélységet és genetikai talajtípust egyenértékszámokkal fejezi k i . Ezek e g y ü t teséből adódik a számszerűen lehatárolt hat t e r m ő h e l y i értékosztály. A h o z a m és ráfordítás együttes hatása a gazdaságossági mutatóban j u t k i fejezésre, amely újra csak 6 osztályból áll. A mutatóban a fatermés m e n n y i ségi és m i n ő s é g i egyenértéke, a fatermesztés-fahasználat költségegyenértéke szerepel. A rendszer logikus felépítésű. Érdeme, h o g y a termőhely-értékelést össze tudja kapcsolni a gazdaságosság értékelésével. A m ó d s z e r e d d i g csak példa szerű kipróbálásra került. Lengyel György által javasolt m ó d s z e r az értékés költség egyenérték szám különbségéből állítja elő a gazdaságossági mutatót. A z állományérték egyenértékszámai a célállományoktól és fatermési osztályoktól függenek. A költségtényező egyenértékszámai a z erdőművelési, fahasználati költségek n a g y ságával és a fatermési osztályokkal változnak. A k é t egyenértékszám k ü l ö n b s é géből a d ó d ó gazdaságossági mutató nagyságának f ü g g v é n y é b e n 6 minőségi ér tékosztály v a n . A z egyenértékszámok kimunkálása országos adatokra épült. A z egyszerű, áttekinthető, g y o r s , táblázatos eljárás g y e n g é j e , h o g y n e m k a p c s o l ó dik kellő m ó d o n a termőhelyhez. A z ismertetett javaslatok, vitaanyagok alapján készült el a 26/1970. M É M számú rendelet, a m e l y a fatermesztés gazdaságosságának eldöntését (az ö k o nómiai osztályozást) a fatermési osztályokhoz köti. A rendelet általánosan is mert, í g y itteni részletezése n e m szükséges. A z e r d ő k ö k o n ó m i a i osztályozása terén jelenleg az elmondottaknak m e g f e lelő a helyzet. A M É M álláspontja, szerint az osztályozási rendszert tovább kell fejleszteni. „ E n n e k keretében k e l l m a j d m e g o l d a n i t ö b b e k k ö z ö t t pl. a k ö z e pesnél j o b b minőségű, intenzívebb kezelést érdemlő á l l o m á n y o k kijelölését is". A z elkövetkező é v e k b e n az i d ő k ö z b e n kialakított termőhelytípusok és az ö k o nómiai osztályozást) a fatermési osztályokhoz köti. A rendelet általánosan isi d ő t á l l ó ' értékmutatóinak kidolgozása és az erdőnevelési, fahasználati m u n k a helytípusok kapcsolása az ö k o n ó m i a i osztályokhoz. n-p MapityuiJl.:
3KOHOMHMECKAH KJlACCHtpHKAUWl JIECOB
B K O H u e 1970 r . H3AaH0 A i H H H C T e p c K o e n o c T a H O B j i e H H e 0 6 3 K 0 H 0 M H n e c K 0 H KJiaccHc})HKauHH JiecoB. l i e j i b i o eenBjifleTCfl B03M0>KHOCTb p a 3 p a 5 o T K H G o j i e e 9(í)(|)eKTHBH0H npoH3BOflCTBeHHOH C T p y K T y p b i . n o c T a H O B j i e H H e p a s p a ö o T a H O Ha o c H O B a H H H HecKOJibKHX n p e f l j T O w e H H H . B o c H O B y n p e f l j i o > K e H H H aBTopa n o j i o w e H O c o o T H o i u e H H e paCXOAOB H n p O A y K U H H . i l p O A y K H H K ) OH BblqHCJIHJI npH nOMOUJH TaÖJIHUbl XOAa pOCTa, T3KHM 0 Ö p a 3 0 M aiíaJTH3 n o a n e p > K H B a e T TecHyio C B « 3 b c K J i a c c o M ö o H H T e T a . O c T a j i b H b i e n p e A J i o w e H H H H J T H H e n p H H H M a ™ B O BHHiwaHHe paCXOAOB, H J T H HeAOCTaTOMHO n p H B H 3 b I B a j I H C b K M e C T 0 n p 0 H 3 p a C T a H H Í O , B KOHeMHOM HTore B e e OHH CnOCOÖCTBOBajiH p a 3 p a ö O T K e u e . n e c o o o p a 3 H o r o n p H e j v t a , KOTopbifl H n o M H C H H I O M H H H C T e p c T B a A O A > K C H p a 3 B H B a T b C H flajibine.
Dr. Márkus,
L.: ECONOMIC CLASSIFICATION OF THE FORESTS
At t h e end of 1970 a departmental order h a s been passed to classify t h e forests from t h e e c o n o m i c point of view. It aimed at developing a more efficlent forest production structure. Several ideas and proposals had been analysed before passing t h e order. The author describes his o w n proposal based o n t h e relation between the output and the expenditures. He proposed the output to be calculated o n the basis of yield tables, for establishing close connection with yield c l a s s e s . T h e other proposals either did not take into account t h e expenditures, or t h e site q u a l i t y . However, all of them w e r e useful contributions to create a simple and at t h e same time reasonable ímethod, which according t o the opinion of t h e Ministry as well, can and should be improved i n t h e future.
