Az erdők kellettek a klímamegállapodásokhoz — de jó-e a Kiotói Jegyzőkönyv az erdőgazdálkodásnak? Somogyi Zoltán ERTI, Budapest
[email protected]
TARTALOM Mennyire volt fontos az erdészeti szektor? Hol vannak lehetıségek? Mik a legfıbb kyotoi szabályok? Hogyan állunk a megvalósítással? Hogyan lehet továbblépni?
Klímaváltozás/földhasználat
IPCC, 2007
2000. ÉVI KIBOCSÁTÁSOK
(Stern Review, 2006)
(Össz.: 42 Gt CO2Eq)
Fő kibocsátók: USA (25%), Kína (25%)
Földi szénenyenleg (1990-es évek, Gt C) Fosszilis tüzelık égetése
+6.2
Földhasználat--változások Földhasználat
+2.2
Elnyelés az óceánokban
- 2.4
Elnyelés a levegıben
- 3.2 ---------------
Elnyelés a szárazföldeken
- 2.9
Földhasználati Szektor: egyéb jellegzetességek Bizonytalanság: hihetünk-e a becsléseknek? Telítıdés: mennyi ideig lesznek még nyelık az erdık? Tartamosság: mennyire tartamos a szénlekötés? Addicionalitás: elkülöníthetı-e az emberi hatás a nagyon változó háttértıl?
Bizonytalanság (Finnország)
Monni et al. 2005. www.efi.fi/projects/uncertainty
Földhasználati Szektor • részben okozója a klímaváltozásnak EU-15: a mezıgazdasági eredető nem-CO2 ÜHG kibocsátás az összes kibocsátás 10%-a
• része lehet/kell legyen a megoldásnak az EU-15 erdık kb. ezzel egyenértékő mennyiségő CO2-t kötnek le
Mennyire volt fontos az erdészeti szektor? Hol vannak lehetıségek? Mik a legfıbb kyotoi szabályok? Hogyan állunk mi a megvalósítással? Hogyan lehet továbblépni?
Erdőirtások fő helyei:
http://cait.wri.org
Magyarország ÜHG leltára Energiatermelés Oldószerek és egyéb termelés Földhasználat és -változás Kyotoi vállalás
140
Ipari folyamatok M ezőgazdaság Hulladék
kibocsátás/elnyelés (millió t CO2 egyenérték)
120
100
80
60
40
20
0 naptári évek -20 1985
1987
1989
1991
1993
1995
1997
1999
2001
2003
Mennyire költségesek az erdők? Költség-kat., US$/tCO2eq.
Energia Szállítás Épületek
Ipar
Mezőgazd. Erdészet
Hulladék
IPCC, 2007/Ürge-Vorsatz, 2007
Mennyire volt fontos az erdészeti szektor? Hol vannak lehetıségek? Mik a legfıbb kyotoi szabályok? Hogyan állunk mi a megvalósítással? Hogyan lehet továbblépni?
Hogyan működik a KJ? Kibocsátások a KJ nélkül
teljesítés?
Mechanizmusok Földhasználat
tényleges
Kibocsátások
B Melléklet szerint megengedett Kibocsátható mennyiség
Kyotoi szabályok: 1997 3.3. cikkely: erdőtelepítés (TEL) és erdőirtás (MÁV): kötelezően elszámolandó 3.4. cikkely: „erdőgazdálkodás” (EG), „szántóföldi gazdálkodás”, „legelőgazdálkodás”, „revegetation”: választható 3.4. cikkely: ha a földhasználati szektor nettó kibocsátó, akkor az „erdőirtás” kiváltható 6. és 12. cikkely: „flexibilis mechanizmusok”
Marrakeshi szabályok: 2001 „erdő”: min. 0.1 ha, 2-5 m magasság, 10-30% koronazáródás elszámolási szabályok (telítődés, tartamosság kezelésére) elszámolható mennyiség limitálása (tartamosság, bizonytalanság)
részletes jelentési kötelezettség (bizonytalanság)
A szabályokat a célok után határozták meg!
„A Kyotoi Jegyzőkönyv egy komplex kompromisszum a Földhasználati Szektor bevonásából származó rugalmasság és a környezetvédelmi hatékonyság között”
“Nem az az érdekes, hogy a tárgyalások kimenetelének van-e értelme. A fontos az, hogy a megállapodás MEGKÖTTETETT.” „A Földhasználati Szektor által nyújtott rugalmasság volt a kenőzsír a tárgyalások gépezetében.”
„A Földhasználati Szektor bevonása csak növelte a komplexitást és a bizonytalanságot, és felhigította a kibocsátás-csökkentési célokat.”
“A kaotikus bonyolultság katalitikus hatású.”
“Ahhoz, hogy elindítsuk, a hógolyónak nem kell tökéletesen gömbölyűnek lennie” (Jim Penman)
A szénlekötés értéke (magyar adatok)
3.3 TEL: 3.4 EG:
~ €20m ~ €80m
„hagyományos” erdıgazdálkodás: ~ €20m
(elszám. korlát = ~ €20m)
(2005, nettó nyereség)
Mennyire volt fontos az erdészeti szektor? Hol vannak lehetıségek? Mik a legfıbb kyotoi szabályok? Hogyan állunk a megvalósítással? Hogyan lehet továbblépni?
3.3 TEL: a telepítés hagyományos tevékenység 2000 1800
terület (ezer ha)
1600 1400
Vörös fenyő Lucfenyő Fekete fenyő Erdei fenyő Egyéb lombos fafajok Nyárak Akác Gyertyán Bükk Cser Tölgyesek
1200 1000 800 600 400 200 0 1930 1938 1950 1960 1965 1970 1980 1985 1990 2000 2004 naptári év
3.3 TEL: a szénlekötés folyamatos 7000 fatermékek talaj
6000
holt gyökerek holtfa
5000
gyökerek földfeletti biomassz a
4000 3000 2000 1000
14 20
12 20
10 20
08 20
06 20
04 20
02 20
00 20
98 19
96 19
94 19
92 19
90
0
19
szénmennyiség (ezer tC)
alom
3.3 TEL/MÁV teendők
• erdıtelepítéseket célszerő továbbfolytatni • erdıirtásokat (~500 ha/év) akadályozni kell • meglévı erdıket szakmailag helyesen célszerő kezelni
3.4 EG: földfeletti biomassza-egyenleg 14 éves fakiterm elés éves folyónövedék
12
millió m3/év
10
8
6
4
2
0 1981
1986
1991
1996
2001
3.4 EG: tényleges/megengedett elnyelések 2 1
nettó emisszió (millió t CO2)
0 -1
1985
1990
-2 -3 -4 -5 -6 -7 -8 -9
maximálisan elszámolható elnyelés maximálisan elszámolandó emisszió az EG alá sorolható erdők éves nettó emissziója összes erdő nettó emissziója
1995
2000
3.4 EG teendők • az erdıket szakmailag helyesen kezelni • fakitermelések aránytalan növekedését akadályozni • „szénsőrőséget” érdemes növelni
6: Közös végrehajtású projektek (JI)
• Annex-I országok: összességében szükség lesz a vállalások teljesítéséhez • de: túl sok a „forró levegı” (= vevık piaca fog kialakulni) • KLÍMAFA? • EGYÉB?
6: Kelet-európai mechanizmusok • • • • •
JI helyett GIS? Kyoto törvény hatályban van GIS szabályok is kialakultak … lesz-e vevı? … lesz-e projekt?
LULUCF és EU Emisszió Kereskedelmi Rendszer • LULUCF krediteket kihagyták (a korábbi okok miatt) • jelenleg a rendszer felülvizsgálata folyamatban van, de csak a 2012 utáni új rendszer kialakítása keretein belül
3.3, 3.4, 6: általános feladatok • erdık kezelıit (magán- és állami szektorban egyaránt!) érdekeltté kell tenni • eladott krediteken megosztozni? • propagandát folytatni: az erdı a szénlekötésben is partnerünk • megfelelı ÜHG leltárat készíteni
Jelentett széntárolók: EU-15, 2006 5.A.1. Erdı-Erdı Tagállam
Biom.
Holt sza.
5.A.2. TEL Talaj
Biom.
Holt sza.
Talaj
0
0
0
0
0
Austria Belgium
0
Denmark Finland France Germany
0
0
Greece Ireland Italy (Luxembourg) Netherlands Portugal Spain Sweden UK Somogyi, 2005
Mennyire volt fontos az erdészeti szektor? Hol vannak lehetıségek? Mik a legfıbb kyotoi szabályok? Hogyan állunk mi a megvalósítással? Hogyan lehet továbblépni?
Miért hagyták ki a fejlődők MÁV-jait? • ijesztı méretek • nagy bizonytalanság: módszertan, „szivárgás”, permanencia • szuverenitás • ország-specifikus körülmények
Lehetséges 2012 utáni megállapodások Degree of De-Linking 0%
Type of target
Quantitative 100%
100%
1: Actual system KP 1CP Common targets
2: Separate but linked targets
3: Separerate 100% delinked targets
4: Targets / Policies & Measures Common FW
5: Targets / Policies & Measures linked FWs
6: Targets / Policies & Measures separate FWs
7: Policies & Measures
Qualitative 100%
For both (GHG ER & LULUCF) / Commom FW
ACTUAL
Any FW
UNLIKELY
A fák mindig részesei a megoldásoknak
