VIII. évfolyam.
1893. Február 1.
2. szám.
AZ E R D É L Y R É S Z I M É H É S Z - E G Y L E T K Ö Z L Ö N Y E . MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN.
T A R T A L O M : Méztermelésünk értékesítése. Dr. Ribáry F. J. — Egyesületi élet: Kiállítási jutalmak kiosztása. A méhészestélyről. — A kaptárról. Pohánka Ödön. — A méhek beteleléséről. Csiki János. — A k a p t á r o k h a r c z a . Záborszky Gyula. — Észleletéiül a méhesek téli fűtéséről. Prónay Albert.'— Töltényi-féle k a p t á r a k . Töltényi Antal. — Ö t milliméter. Z. m. — A viaszhamisitásról. Dr. P. K J. — Vidék. A s z a mosujvári k ö r közgyűlése. A s z a m o s u j v á r i m é h é s z k ö r estélyei. Egy méhész. — Vegyesek. — Az 1 8 9 3 . y . megejtett m.-egyleti s o r s o l á s alkalmával kihúzott n y e remények. — A s z e r k e s z t ő postája. s
E folyóiratot az egylet rendes és köri tagjai a tagsági díjért kapják. Rendes tag évenként 2 frtot (4 k o r o n a ) , köri tag 1 frtot (2 k o r o n a ) fizet.
KOLOZSVÁR, 1893.
AZ EGYLET TULAJDONA. GÁMÁN J. ÖRÖK. KÖNYVNYOMDÁJA,
Tagdíj t
fizettek:
1892. Rendes t a g o k : Biedermann Ferencz 1 8 9 3 , Duha Imréné 1893, Fitz Bódog 1893, Herepei Gergely 1892, Krémer György 1 8 9 3 , L o s o n c z y Albert 1892, Nyéki M é h e s Balázs 1 8 9 3 , Osváth Lőrincz 1892, P a t k a Yenczcl 1891, P r ó n a y Albert 1892, Révész Károly 1890, Sámi L á s z l ó 1892, Szigethy Miklós 1892, Szilágyi Rezső 1893, S z u k u p Lajos 1892, Tanitó-képezdei k ö r K o l o z s v á r 1890, Tichy Gyula 1893, T u r csányi Gyula 1892, V a n k y József 1 8 9 2 — 9 3 . — Köri tagok : Dr. Agyagási Ká roly, A g y a g á s i Vidor, Bajza Ferencz, Balázs Antal 1 8 9 2 — 9 3 , Balázs Dániel, Bányai Béla, B a r a b á s S á n d o r , Bartha J á n o s , Benke Mór, Bortnyik Sándor, ISrecher Hermann, Bulbeck Joani, Bulea T ó d o r , Burghard Károly, Cscrgőfi József, Gsinádi Sándor, Deák Lajos, Derzsi L á s z l ó , Dézsi Sándor, Dobai Ferencz, Egyed F e r e n c z , Fischer Lipót, F ü l ö p Sámuel, G á s p á r Antal, Gergelyi Kálmán 1893, Dr. Győrfy Rezső, G ö n c z y J á n o s , M a r o s - t o r d a m e g y e i g a z d a s á g i egylet, Henter Pál, Hoffmann Jenő, Ilykovits Bazil, Kiss István (I), Kitta Demeter, K ű h n c F e r e n c z 1892 - 9 4 , Magó Károly, Mann Demeter, M a r c s á n y i István, M a r o s á n Joachim, Martian Sámson, M a r t o n J á n o s , ifj. Medgyesfalvi L á s z l ó , Minier Rezső, Molnár József, Nagy Sándor (VI), Nemes József, Osváth Albert (11), Osváth D o m o k o s , Orbán Endre, Orbán Pál, P a p E n d r e , P a p F e r e n c z (I), P a p Olympius, Petrcr József, Pinkert József 1893, P u i k a Stefan, P r e c u p Antal, Rákosi György, Réthi Dezső, Russu Viktor 1893, Sohár J á n o s 1 8 8 9 — 9 2 , S t e p h a n y Lajos. S z a b ó György László 1893, Szabó Lajos. Szathm á r y J a k a b , Szentgyörgyi Dénes, P. Szeőke Mihály 1893 —05, K. k. népiskola O l á h - L á p o s 1 8 9 3 , Yadnay F . Géza, Vajda Miklós, Vályi Elek, Vincze Albert, Z u d o r Albert.
1893. Alapító t a g : P r ó n a y Albert 25 Irt. — Rendes tagok: lfj. Adorján János, -Biró Gyula, Bleha J á n o s n é , " B o t á r József 1 8 9 1 — 9 2 , G á s p á r József 1891 - 9 2 , Dr. Klatrubetz Gyula, Korbuly Zati 1S92, Matisz Lajos, Pauliar Jenő, Payer János, •Simon József 1 8 9 2 — 9 3 , S z á s z Ferencz, Székely J e n ő , Szentgyörgyi Dénes 1890, Sztulik Lajos, L. Velics Lajos, Zabulik L á s z l ó n é . — Köri tagok: Ányos Miklós, Angyal D e z s ő , Bálint J á n o s 1892, Bartha Ferencz, Bacskay Sándor, ifjabb Beteg Gergely 1892, Böjthe Béla 1892, Borszéky Soma 1893—94, Csergő Venczel, Dénes Ferencz 1891—92, D u b s z k y G u s z t á v 1892, D u m b r a v a László 1892, F e l s m a n n Vincze, G á b o s Dénes 1892, Gebhardt Imre, G o b o c z y Károly 1892, Goldstein József, H a i s z e r Henrik 1 8 9 2 — 9 3 , H a m b o r s z k y Gyula 1892, Jáger Pál, Józsa S á n d o r , Kelemen G y ö r g y 1 8 9 2 , Kapri József 1892, Keresztes J á n o s (II) 1892, Kelner J á n o s , L a n c z k y Lajos, L á z á r Gerő 1892, L i s z k a y J á n o s 1890 - 9 2 , Magya rosi J á n o s , Máthé G y ö r g y 1892, M é s z á r o s Ámánd, M á r k u s Lajos 1892, Nagy Bela, Dr. N a g y István, P á p a i Samu, P a r n u t Mihály, Péterffy Gyula 1892, Pohánka Ödön 1892, P'etván Simon 1892, Rénvi Árpád, Simon László" 1892, Sofalvi Lajos (II) -1892, Szőnyi Elek 1892, Süller István 1890, Szenkovics László 1892, Veress Ákos 1892, Veress Mózes 1890, Vladucz T h e o h l 1892, T u r c s á n y i Andor, Iskolai méhes Cyergyó-Ditró 1890—92.
Egyletünkbe belépett új uagok. AlapitÓ t a g : P r ó n a y Albert. — Rendes tagok :
Ifj. Adorján János, Balogh József, Bartha J á n o s , Biedermann Ferencz, Biró Gyula, Blecha Jánosné, Mihály L á s z l ó , Nemes Samu, Pauliar J e n ő , P a y e r J á n o s , Szilágyi Rezső, Újhelyi József, V a n k y József, Zabulik Lászlóné, — Köri tagok : Bacskay Sándor, ifjabb Beteg Gergely, Dániel Gusztáv, Demény Lajos, Felföldi Jolán, Fischer Lipót, Goldstein József, Haiszer Henrik, Illyés Albert, .Tárai Márton, Jáger Pál, J ó z s a Sándor, K a p a t á n Márton Kovács Béla, L a n c z k y Lajos, Márkus J á n o s , Muradi Katalin, Dr. N a g y István, P á p a y Ignácz, Petelei Jenő, Petelci Márton, Péterffy Ferencz, l'ctyán Simon, Kényi Árpád, Szentgyörgyi Lajos (II), S z a b ó G y ö r g y László, Varga Áron, W e i n t r a n k F a r k a s . — Rendkívüli tagok: Méhészkör Magyar-Nemegyc, Méhész k ö r Maros-Vásárhely.
VIII. évfolyam.
Február 1.
2. szám.
éhészeti Közlő AZ ERDELYRESZI MEHESZ-EGYLET SZAKKOZLONYE. M E G J E L E N I K M I N D E N HÓ 1-ÉN. A lap szellemi részét érdeklő k ö z l e m é nyek a „Méhészeti K ö z l ö n y " s z e r k e s z tőségéhez c z i m z e n d ő k :
•}
Kolozsvár, Bástya-Uteza, 9. szám. f{ Reclamatiok-, hirdetésekre v o n a t k o z ó megkeresések, valamint a p é n z k ü l d e m é n y e k : Gebhardt Döme egyleti p é n z tárnokhoz intézendők Kolozsvárra.
M T '
Rendes t a g o k 2 frt (4 k o r o n a ) , köri t a g o k 1 frt (2 k o r o n a ) t a g s á g i díjért a „Méhészeti K ö z l ö n y " - t is k a p j á k . Hirdetés díja : g a r m o n d s o r o n k é n t 8 k t . (1G fillér). Egy egész o l d a l : 3 frt (6 k o r o n a ) . Fél o l d a l : 1 frt 5 0 kr. (3 k o r o n a ) , Egyleti tagok, éves és féléves hirdetők 3 0 % leengedésben részesülnek.
A kéziratokat nem adjuk vissza.
Méztermelésünk értékesítése. H a z á n k méztermelői n a p o n t a inkább érzik a h á t r á n y a i t annak, hogy a mézértékesités fontos k é r d é s e nálunk
még
mindig nem j u t h a t o t t a m e g o l d á s a m a stádiumába, minőt a mai méhészeti viszonyok igényelnek. Méhészetünk gyors terjeszkedése és fejlődésének köszön jük, hogy méztermelésünk, ha azt csak a néhány év előtti ered ménnyel e g y b e v e t j ü k : mondhatni megkétszereződött. nösen pedig a p e r g e t e t t
mézben mutatkozik
Külö
aránytalanul
nagyobb termelés. D e a méz-árak mégis, átlagosan
véve,
vajmi keveset változtak. A hivatalos kimutatás szerint is, a i méz-árak mázsánkint átlagosan 3 0 forintban állapíttattak meg. | Ha tekintjük, hogy ma már 9 0 , 0 0 0 - e t jóval m e g h a l a d hazánk• ban a benépesített mozgó szerkezetű méh-köpük száma s az I összes köpük közel egy negyedrésze mozgó szerkezetű, t e h á t . elsőrendű és csemegeméz-termelésre alkalmas, s ha tekintjük, \ hogy a külföld hasonló, de minőségben h á t r á b b álló termel3
—
S ö
vényeit is minő á r b a n értékesiti: épen nem mondhatjuk, hogy az átlagos árban megközelítettük azt, a mit elérni óhajtunk s a mire törekednünk kell. A mit e tekintetben a termelők érdekében eddig sike rült elérnünk, — bár mindeeesetre méltányoljuk m a g á t a tö rekvést is — igen jelentéktelen s legkevésbé sem áll arány b a n azzal, a mit a hazai méhészet terjesztése és fejlesztése é r d e k é b e n tettünk. Az egyesületek részéről kezdeményezett központi kiáru sítás nem vezetett eredményre. Lehetetlenség is volt elérni az óhajtott e r e d m é n y t megfelelő tőke hiányában. A kereske delmi múzeum se volt k é p e s a termelő és fogyasztó közön séget kellően összpontositni. A jelen szervezet mellett nem is lehet. A termelő számlájára r ó t t nagy százalék mellett más o k o k is befolyásolták, hogy az a hely nem lehetett forgalmi központ. É s a mint nem váltak be e m e kísérletek: ép ugy nem fog beválni a közvetítői intézmény se. A központi árucsarnok az, mely ezt a fontos kérdést, véleményünk szerint, legbiztosabb s aránylag legkönnyebb megoldáshoz vezetheti. Az árucsarnok, egészséges szervezet és jó ellenőrzés mellett, ugy a termelő, mint a fogyasztó közön ség érdekeinek e g y a r á n t megfelel. Ez úton, mig egyfelől a nagybani producensek, forgalomba hozott mintáikkal megösmertethetik á r u i k a t : másfelől, a kicsinyben termelőnek — s pedig a méhesgazdák n a g y o b b része ezek közé tartozik — alkalom nyilik, hogy kisebb mennyiségben előállított termé k é t is értékesíthesse. És ha az árucsarnok forgalmi pontokon állíttatik föl, ha a vezetés szakszerű, ha az ellenőrzés szigorú, különösen pedig az áruküldemények minőségét illetőleg: rö vid, igen rövid idő kell ahhoz, h o g y az idegen kereskedők figyelmét ez árucsarnokokra vonjuk és m e g t e r e m t s ü k az óhaj tott foro-almat, a mit eddig elérnünk nem sikerült.
D e még ezen az uton is csak a b b a n az e s e t b e n várha tunk teljes sikert, h a a központi árúcsarnokok, elb'legezési intézménynyel lesznek e g y b e k ö t v e és oly alaptőkével kezdik meg működésüket, hogy az elárusitás v é g e t t b e k ü l d ö t t áruk legalább / értékét előleg czimen a termelőnek kifizethessék. A termelő nagyobb része, anyagi szükségtől kényszerítve, a méz szüret után mindjárt eladja mézét p o t o m árért. Ez az in tézmény a különbzetet m e g m e n t e n é a termelő j a v á r a , s a jö vedelem fokozása nagyban előmozdítaná a méhészeti industria fejlődését is. 2
3
K é t ilyen központi árucsarnok volna egyelőre létesítendő, Egyik az ország fővárosában, másik az erdélyi részek főváro sában, Kolozsvárt. Mind a kettő a méhész-egyletek felügyelete és vezetése alá volna helyezendő és az előlegezési intézmény állami segélyezés mellett életbeléptetendő, mi czélból az állam adna rendelkezés alá tőkét, csekély kamatfizetés kikötés mel lett, s az administratio eme ágát a m. felügyelő ellenőrzése ilá helyezné, hogy az állam pénzügyi érdeke minden eshető séggel szemben kellőleg védve legyen. Ez eszme bizonyára pártolásra talál a méhész-közönség3 e n . A részletezés azok feladata leend, a kik ez eszmét meg:estesitik. Óhajtjuk, vajha illetékes helyen is figyelemre mél áinak. Különösen pedig ajánljuk é r d e m e s méhészeti felügye lőnk becses figyelmébe. Dr. Ribáry F. J.
Egyesületi élet. A kiállítási jutalmak kiosztása. Folyó h ó 7-én történt meg a budapesti nemzetközi kiállításon Igyletünk tagjai részéről nyert jutalmak ünnepélyes kiosztása, a izokott gyülésezési helyen, az egyesület tisztviselői és számos hely teli és vidéki méhész jelenlétében. ! A jutalmak kiosztását egyesületünk alelnöke következő beizédje előzte m e g :
»Az erdélyrészi méhész-egyletnek ünnepe van ma. E g y , a harcztérről győztesen visszatérő sereg ünnepe ez. De azon a harcztéren nem fegyver fegyverrel állott szemben, hanem a munka, szorgalom és a tudomány. A népek és egyesek küzdelmében az a babér a legmagasz tosabb, melyet a küzdtér terem, mert ezt a babért a nemes munka szentelte meg. A méhészet és méhészeti iparnak nagy versenytere nyilt m e g a mult év szeptember havában, Budapesten megtartott német, osztrák és m a g y a r méhészek vándorgyűlésével kapcsolatos nemzet közi méhészeti kiállításon. Egyesületünk, 10 évi fennállása ntán, elérkezettnek tartotta az időt, h o g y bérezés hazarészünk jó hirü terményeit bemutassa a világ piaczán s ezzel tanúságot tegyünk a méhészeti ipar és technika terén is elért eredmények- s produktumaink versenyképességéről. É s a magas k o r m á n y támogatása, valamint ügytársaink biztatása folytán, nemcsak mint kiállítók sorakoztunk a versenytéren, hanem résztvettünk a rendezés nehéz munkájában is. Mindnyájunk megelégedésére szolgálhat, h o g y az. eredmény, nem vezetett csalódásra; sőt ellenkezőleg: teljesültek reményeink. T é n y e k szolgáltattak bizonyítékot arra, h o g y az erdélyrészi méhé szek nemcsak hirdetik az igét, hanem igyekeznek és képesek is -azt megtestesíteni. E kiállításra közel i o o méhésztársunk jelentkezett bejelentés sel. H o g y mindnyájan nem állíthattunk ki: más, egyletünktől füg getlen okokon kivül, főként a váratlanul beállott kedvezőtlen mé hészeti viszonyoknak tulajdonítandó. De lelkiösmeretesen számolva a viszonyokkal, a kiállítók szám a r á n y á t se mondhatjuk kedvezőtlennek. Ha pedig tekintjük a kiál lított t á r g y a k minőségét, mennyiségét s az ezekkel nyert, jól kiér demelt kitüntetéseket: mi is zászlónkra írhatjuk a jelszót, melylyel a győztes római a harcztérről visszatért. Az irodalmi kiállítást, melylyel a külföld előtt is imponáltunk s melyen fényes korona gyanánt ékeskedett a Sötér Kálmán »Méh és világa« cz. nagy jeles munka kézirata, erdélyrészi méhész-egyleti t a g rendezte t ö b b tagtársunk közreműködésével; műlép-gyárunk g y ö n y ö r ű és nagymennyiségű g y á r t m á n y a mindenkinek leköté figyel-
—
33
—
mét s minden elfogulatlan méhész elösmerését vívta ki, mézeink, méhészeti ipari termékeink, eszközeink mind azt bizonyították, h o g y az erdélyrészi kiállítók elérték a fejlődés ama niveauját, hol a kiil föld áll. Ez alkalmat is megragadom, h o g y egyesületünk nevében kö szönetet mondjunk azoknak, kik részt vettek a kiállításban s evvel hathatósan közreműködtek az erdélyrészi méhészek és terményeink jó hírneve emeléséhez, mely czélból többen oly tetemes anyagi áldozatot is hoztak, melyért mindnyájan legőszintébb elösmerésünket kell nyilvánítanunk.« Ezután Turcsányi Gyula tagtárs olvasta fel a nyertesek név sorát, egyszersmint átnyújtván a jelenvolt jutalmazottaknak a nyert jutalmakat. A jutalmazottak a következők: Aranyérmet nyert az erdélyrészi méhészegylet. Ezüst érmet Gebhardt D ö m e és a kolozsvári fogház iparüzlete. Bronzérmet: Abend A n d r á s (állami), Bodor Lajos (egyl), Geb hardt Döme (állami), Hirschfeld Sándor (egyl), Kun Mátyás (egyl.), Máté Mihály (állami), Miskolczi Mihály (egyl.), Patka Venczel (egyl), S'ötér Kálmán, (egyl), Turcsányi Gyuláné (egyl.) és Virágh Fe rencz (áll.) Arany jutalmat: Bodor Erzsi 5 arany, Campianu Illés i, Csiki Imre i, Csiki Mariska i, Csiki Vidor I , Gebhardt Döme i, Horváth Emilia 3. Ezüst forintot: Csiki Lukács 3, M. Fogarassi Vilmos 3, Geb hardt Döme 3, Gebhardt Imre 3, Kulisseki E n d r e 3, Papp János i, Péterfy Gyula I , Török István 3, Voith Gergely 3. Elismerő oklevelet: Abend András, Balogh József, br. Bánffy Ernő, Bihari Zsigmond, Csiki János (Korond), Duha Dénes, Duha Melanie, Erd. r. méh. egylet műlép-gyára, Fejér Mihály, Erank-Kiss János, Glück József, Haftl Dezső, Hármaik Lajos, Jakabházt András, : Kereszturvidéki méhészkör, Kiss Béla, Kőműves Gerő, Laffer József, László Antal, Merza Vilmos, Orbán Józsefné, Osvald Domokos, Pálfy Lajos, Páll Kristóf, Pesti Ferencz, Szász Sámuel, Szentgyörgyi -Pénes, Szentgyörgyi Margit, Tamási Antalné, Tamási Péter, Török ..István, Turcsányi Gyula, Zabolik Lászlóné, Zágoni József, ifj. Zá• goni József.
-
3
4
-
A méhész-estélypől. F o l y ó hó 14-én tartott méhész-estélyünkön Szentgyörgyi Lajos főtitkár bemutatta löltényi Antal, kiváló méhész-tagtársunk ama kaptárát, mely a mult évi budapesti kiállításon bronz éremmel lőn kitüntetve s egyszersmind felolvasta a löltényi Antal ösmertetését, melyet kaptáráról, lapunk számára irt. E z ösmertetést közlönyünk jelen számában adjuk. Az estélyen jelen volt gyakorlati méhészek tüzetes vizsgálat alá vették Töltényi A . k a p t á r á t , mely a jelen voltak egyhangú véleménye szerint kiváló gonddal, pontosan van összeállítva, a méretek is teljesen megfelelők, ennélfogva terjesztésre ajánlható, de előnyére válnék a kaptárnak, ha a keret tartó bádogszalagok a kaptár oldalába volnának beeresztve, mely esetben, a deszka-oldaloknak a nedves ségtől kitágulása és a száradás utáni összehúzódása következtében görbülésnek nem volnának kitéve. H a a röplyuk 6 cm.-ről 10—12 cm.-nyire meghosszabbittatik, semmi kívánni való nem lesz e kap tárnál. Ezután csakugyan Szentgyörgyi főtitkár ösmertette Ágoston Béla »Mit tehet a tanitó a méhészet terén« czimü, gondosan össze állított, figyelemre méltó dolgozatát, melylyel méhésztársai méltó elösmerését nyerte ki. E munka, kivált kezdőknek, hasznos olvas m á n y volna, de terjedelmessége miatt csak részleteket adhatunk abból olvasóinknak.
A kaptárról. A mi az embernek a lakóház, mit igényeihez mérten iparko dik kényelmessé, lakályossá tenni, h o g y majdan családi tűzhelye, s menedéke a zajos világ viharai ellen, s pihenője leend a napi fáradalmak után, a mi ez a hely az embernek: az a kis méhnek a kaptár. A karvaly láttára a kotló szárnyai alá szedi a hozzá me nekülő fiait, s a vihar közeledtére a kis méh a kaptárba siet, mely neki menedékül, művészetének titokzatos műhelyéül szolgál. A méh ezen hajlékáról, a kaptárral, (mely kas, a v a g y odu a körülmények szerint), a méhészet terén oly fontos kellékkel szándékom jelen m u n k á m b a n foglalkozni. Mert nem jelentéktelen dolog, h o g y mily kaptárral méhészkedünk, bizonyítják ama harczok, mit a méh. irodalomban egy-egy
-
3
5
-
kaptár mellett és ellen vívnak, mely harczok még mindig azt bi zonyítják, hogy még mindig nincs oly kaptárunk, mely a czélirányos méhészkedés igényeinek teljesen megfelelő volna, h o g y a kaptár rendszer még mindig disharmonicusan van megalkotva, mely kész teti, serkenti a méhészet egyik-más harczosát a végezel elérésére. H o g y egy czélszerütlen, rosszul megalkotott k a p t á r mily ká ros befolyással van a méhtörzs fejlődésére, igen jól tudja azt min den gyakorlott méhész. S h o g y a következmények annál világosabb képét adjam, tekintsük a mi lakásainkat. Mert mi emberek, egész ségünkkel adózunk a rossz lakásért. Kedélyállapotunkra, szorgos ságunkra is bir némi befolyással, sőt n a g y o b b mértékben káros ez a körülmény a méneknél. S a mily káros befolyásokat szül a m é h e k n é l : oly mértékben károsan hat a méhészet terjesztése körül, mert a rossz k a p t á r tü relmét, kedvét szegi a méhésznek. Ezek folytán tehát nem haszontalan munkát vélek teljesiteni, ha foglalkozom azon kellékekkel, melyek egy jól megalkotott kap tárnál megkívántatnak s a melyeket a következőkben vélek megállapitani : I . Tegyen a kaptár olcsó, de azért meleg. Mint a mi lakásainkat, ugy a kaptárt is a vastag falak teszik első sorban meleggé. Legyen tehát a k a p t á r fala vastag, de lehe tőleg ritka rostu deszkából készítve, hogy mennél t ö b b levegőt tartalmazó legyen, mert a levegő legrosszabb hővezető. E m e czélra a legmegfelelőbb a fenyő deszka, olcsóság, tartósság és melegség tekintetéből. De mivel a v a s t a g a b b minőségű deszka alkalmazása drágítaná a kaptárt : használjunk vékonyabbat s béleljük ki a kap tárt mohával. Ez az úgynevezett dupla fal, mely olcsóbb amannál s melegség tekintetéből jóval fölülmúlja. Határozottan elvetendő a hamutöltelék, mely a repedéseken ki- v a g y beszóródik s káros be folyással lehet a méhekre. Szinte nem ajánlom a gyaluforgácscsal való bélelést sem, mely nem tömöríthető kellőképen, h o g y a fala kat szét ne tolja s elég gyúlékony ahoz, h o g y csak egy szikra jusson hozzá, méhesünket elhamvassza. Legmegfelelőbb a moha, mely puhaságánál fogva kellőleg tömöríthető s nem gyúlékony, tnert a szabad levegőn sem ég el. H o g y a kaptár meleg legyen, az nem csak az anyagtól függ,
—
36
—
a melyből készült, de a szerkezettől is, a mely szerint lett az ké szítve. Mert lehet az a lakás is hideg, mely kifogástalan anyagból készült legyen is, ha annak ajtai, ablakai nem a megfelelő helyre lettek téve, minek következtében az léghuzamossá lett. S mint mi, ugy a méhek is kedvetlenek a rideg lakásban, Igenhidegek azon kaptárak, melyek két röplyukkal birnak s annál inkább, ha az egyik a mézürbe vezet. S mivel épen a méhek a rovarok közül a legérzékenyebbek a léghuzam iránt s köztük főleg az anya, azért a rendes röplyukon kivül még a mézürbe vezető röplyuk nyitása, határozottan rosszalandó. Még tűr hető a két röplyuknak oly módon való alkalmazása, mint a Göndöcsféle lapozó kaptárnál látható. De ennek sincs nevezetesebb czélja, mert egy kissé szélesebb röplyuk épen elegendő kijáratnak, sőt czélszerübb már a rablás tekintetéből is. Azért a kaptár csak egy röplyukkal birjon, még pedig, hogy az se hűtse a k a p t á r levegőjét, ne vezessen az közvetlen a kere tekhez. S h o g y ez megtörténhessék, legyen tehát a keretek alatt még egy ür, az úgynevezett tisztító ür, mint a Göndöcs-féle lapozó kaptárnál s legyen az egy elválasztó deszkával elkülönítve a költő kamrától, s ebbe az Urbe vezessen a röplyuk. A tisztító ür mint egy előszoba; az előszobás lakások melegek szoktak lenni. Még egy, a k a p t á r melegségét igen jelentékenyen befolyásoló dologról emlékezem meg itt s ez az üveg. H o g y mennyire volna kívánatos ezt más átlátszó testtel helyettesíteni, azt tudja minden figyelmes méhész. Mert az üveg csak kevéssé rosszabb hővezető a vasnál. De mivel ez idő szerint kénytelenek vagyunk az üveg mel lett m a r a d n i : arra törekedjünk, h o g y a kaptárunk lehetőleg kis ab lakot igényeljen s annak is a rámája j ó széles legyen, h o g y annál kisebb üveg kivántassék bele. E tekintetben első helyen a Dzierzontéle k a p t á r foglal helyet, utána Neiszer kaptárja következik, s legczélszerütlenebb Göndöcs lapozója, épen azért, mert sok benne az üveg. Tekintsük t o v á b b á a teleltetési m ó d o k a t : melyek azok, a me lyek jobban hivatvák a törzs melegét megóvni. Mert ez is hozzá tartozik a kaptár-rendszerhez annyiban, a mennyiben nála a helyes teleltetési mód eszközölhető legyen. Némelyek lent, mások fönt teleltetik méheiket, S nem helye-
-
3;
sen cselekszenek mindazok, kik méheiket fönt, a mézürben teleltetik. Próbálják csak meg, hurczolkodjanak föl egy télen a padlásukra, majd megtudják, hol jobb, fönt-e vagy lent az oly szobában, mely nek padlása szénával van berakva. Azért nem helyesen teszi azt Neiszer az ő rendszerében, hogy a teleltetést fönt rendeli eszközölni. Csak tudnának azok a méhek beszélni, majd megmondanák, meny nyire hűti őket a felső, szimpla deszka. Minthogy a meleg fölszáll, azon kell lennünk, hogy méheink fölülről legyenek védve, s nem pedig alulról. Azért teleltessük méheinket csak az alsó űrben, zárjuk jól le a fedődeszkákat, takarjuk le papírral s erre tegyünk 4—5 ujjnyi vastag rétben mohát, igen jól visszatarthatjuk ily módon a fölszálló meleget. S tegyük csak be tavasszal a kezünket a moha alá, mily meleget tapasztalunk ott. (Természetesen oly törzsnél, a mely közvetlen a fedődeszka alatt van.) S bizonyára nem marad hatna meg ez a meleg akkor, ha azt csupán a k a p t á r felső desz kája volna hivatva visszatartani. Melegebb lesz a kaptár akkor és jóval olcsóbb is, ha t ö b b kaptárt egy testben csináltatunk, mert a törzsek egymást melenge tik s kevesebb anyag kívántatik hozzá. Alkalomszerű lenne itt a téli fűtésről is valamit fölemlíteni, de lévén a munkám amúgy is hosszura nyújtva, máskor leszek bá tor vele alkalmatlankodni.*) 2. Legyen a kaptár szer kesete egyszerű. Ez nem annyira a méhek kényelmét, mint inkább a k a p t á r készítésének könnyítését czélozza. S ez az a tényező, mely az ok:szerű méhészet terjesztése ügyében lendit legtöbbet. Mert ha a népnek oly kaptárt tudunk adni, melyet maga is meg tud készí teni, ' már az a tudat is, hogy az ő készítette k a p t á r b a lakoltatja • be méheit: vonzalmat ébreszt benne a méhészet iránt. Ez állitásomat igazolni tudom községem három polgár emberével, kik saját'jkezüleg készítik ingó szerkezetű kaptárjaikat. Kaptáraink, melyekkel méhészkedünk, eléggé egyszerűek, még három keretsoros kaptárak is, de ezeknél még egyszerűbbek a ét keretsorból megalkotott méhlakok, mint pl. a Neiszer kaptárja. Ezen második szakaszról csupán ennyit tartottam kívánatosnak *) Becses közleményeinek mindig k é s z s é g e s e n a d u n k
helyet. S z e r k.
—
38
—
fölemlíteni, a mennyiben a harmadik szakasz úgyis felöleli azt, a mit itt elhagytam. 3. Legyen a kaptár kezelése könnyű és gyors. H o g y mily megbecsülhetetlen kelléke a kaptárnak a könnyű és gyors kezelés, azt igen jól tudja és óhajtja minden méhész. Mert épen a méhek azok, melyekkel gyorsan és könnyedén kell dolgozni. Időnyerés tekintetéből nagyon lényeges, mennyi időt igé nyel egy k a p t á r áttekintése i o o — 2 0 0 , sőt már kisebb számból álló méhtelepen is. S ha az idő pénz, mint azt az angol közmondás tartja, ugy igen sok pénzt takarítunk meg ezzel. Legyen a kaptár kezelése könnyű, hogy abban kevésbé értelmes ember is fennakadás nélkül segítségünkre lehessen. T e h á t ajtaja, ablakai s keretei könnyen kiszedhetők s visszarakhatok s a kaptár könnyen tisztitható legyen. Az emiitett közmondás igazságáról fő képen akkor győződünk meg, ha a tavaszi áttekintéseknél, a mikor a k a p t á r szerkezete miatt a hosszas motyogás okából, a költést meghűtöttük. Könnyítik a k a p t á r kezelését a következők: az ajtaja leemel hető s eltávolítható legyen, tehát az ne ajtósarkon járjon, ablakai az elválasztó deszkákon nyugodjanak és ne függjenek a kaptár ol dalához szegezett kis füleken, hogy a súrlódás, mit a mézga amúgy is elősegít, ez által kisebbé tétessék, — keretei ne függjenek, mert a hidegebb időben, már a - | - 8 — 9 foknál is, a mézgával leragasztott keretek pattogás, ropogás nélkül ki nem szedhetők, tehát azok 7 mm. vastagságú drótokon nyugodjanak. Legyen a kaptár könnyen áttekinthető. Ennél a pontnál a lapozó rendszert kénytelen v a g y o k a Dzierzon-féle rendszer fölé helyezni. Mert mig ez utóbbi szerkezetű k a p t á r t teljesen szét kell szedni, ha a család állapotáról meggyő ződést akarunk szerezni magunknak, addig a lapozó rendszerű kap tárnál még csak az ablakot sem kell fölnyitni, mert egy égő gyertya lángjánál, mit az ablakhoz közel tartva, beláthatunk a karzatok közé, illetve a sejtek közé s meggyőződhetünk mindarról, a miről tudomásunknak kell lenni az esztendő leghidegebb évszakában is, a mikor k a p t á r t bontnni egyáltalán nem lehet és nem szabad. Ezt én már évek óta praktizálom, s a ki a k a p t á r ezen előnyét nem ösmeri, (talán maga a feltalálója sem) nem tudhatja, mily kényel messé válik ez által a méhészkedés.
-
3
9
-
Legyen a kaptár kezelése gyors. T e h á t nem szabad sok ke retet tartalmaznia, mert a sok keret sok időt rabol el. De viszont túlságosan kevés keretet sem tartalmazhat, mert akkor a keretek nek felettébb nagyoknak kellene lenniök, hogy a kaptár űrtartalma ne változzék s a nagy keretek ismét csak megnehezítenék a keze lést. Azért a keretek közepes nagyságát én 25 í " cm.-ben s azok számát 10 keretben állapítottam meg egy-egy űrben, a két űrben 20 keretben. Pohánka Ödön.
A méhek beteleléséről. A »Méh. Közl.« előző évi folyamában a méhek elteleléséröl Wieder és Zágoni részéről elmondottakkal kapcsolatosan, az erre vonatkozó tapasztalataimat a következőkben foglalom össze. Wieder úr szerint a betelelési időt naptár Szerint meghatá rozni nem lehet, »a virányzat és időjárástól függ. Altalános szabá lyul felállítható azonban, hogy a főmézelés bevégeztével azonnal*. A főmézelési időszak vidékenként különböző; de ugyanazon vidéken is évenként különböző. A »főmézelési időszak« oly határo zatlan meghatározás, hogy azt betelelési határidőül egy betelelési szabálynál nemcsak a tapasztalatlan, de a jártasabb méhész sem veheti. A tapasztalt méhész is őszközéptől visszatekintve mond hatja meg igen sokszor, mikor volt a főmézelés. Lehetnek ugyan oly nagy hordások, hogy a tapasztalt méhész bizton jósolhatja már akkor, hogy ez évben annál n a g y o b b nem lesz és igy, az a főmézhordás ; de bizony igen sokszor szép csendesen a nyár lejár és az ősz is s méhcink alig gyűjtöttek annyit, hogy a téli szükséglet fedezve legyen; a főmézelési idő várása közben beköszöntének a hűvös, fagyos őszi n a p o k ; ilyenkor a laikus és az okszerű méhész is, nem tudom, hol keresi a főmézelési időt? De a naptár megezáfolhatlanul jelzi az időszakokat s azt is, hogy a forró nyarat hűvö sebb ősz és azt a zord tél követi. T e g y ü k fel, hogy a főmézelési »idő befejeztet akkor mindjárt meghatározhatjuk. Általában június és július fele a főmézelési időszak itt Erdély^ ben. Már most, ha Wieder úr szabálya szerint járunk el és a főimézelési időszaknak vége szakad még júniusban, méheinket beteeljük még a nyár első felében. A betelelésnek csak ugy van helyes.
—
4Q
—
értelme, ha szét nem kell többé szednünk, hanem a történhető ká rok ellen csak külsőleg- kisérjük figyelemmel. Ú g y d e július, augus^ tusban s még scptcmberben is tömérdek fiasitás van. Július és au' gustusban a mi hegyi vidékeinken 8—14 keretig a fiasitás a közepes családoknál is. E tömérdek fiasitás nagy változást idézhet elő mind a berendezett lépek jó helyzetében, mind a tartalomban, mind az őszi népességben. A mikor — a laikus ugyan nem — a szakértő méhész észreveszi az uj betelelés szükségét. H a a mézelés közepes mennyiségben egész nyáron tart, s főleg a sarjuból uj mézelési időszak következik b e : az érett Hasítá soktól üresedő lépeket rendre mézzel töltik meg, mielőtt az anya bepetézhetné, mert terük kicsiny a raktározásra. A ki betelelt, az felesleges lépet itt benn nem hagy, pergetésre éppen nem számit hat. De lehet időközben 3—6 napig tartó bő mézelés, a mikor a méhek még a bepetézett sejteket is a szük tér miatt mind mézzel töltik meg. E n a mult év őszén 2 ilyen betelelt kaptárból perget tem, mert észrevettem a rendkiviili gyűjtést. Máig sem tudom, hon nan hozták, csak azt láttam, h o g y másfél napig lázas szorgalommal gyűjtöttek s a népesség is rendkivülileg megszaporodott. Ha bő mézelési idő van, ilyen korai beteleléssel megtörténhetik, h o g y az anya 1—2 keretre szorul időnap előtt s a még sokaságban levő idős méhek a két keretből előjövő fiasitás helyét már csekély mé zeléssel is képesek tölteni, egy kis tenyérnyi helyet engedve az anyának. Ez a vessző kúpos kasoknál nem ritkaság. Őszre kelve a mézben gazdag kaptár egy maroknyi néppel marad a jéghideg lépek között, mert a nyári bő népesség az idősség és munka miatt mind elhullott. Ha pedig a mézelés csekély, v a g y egyáltalán s e m m i : a fia sitás ugyan igy is kisebb térre szorul, éppen a mézhiányért, de végkép meg nem szűnik, a méhektől is jól ismert veszteségpót lásért, a télire szükséges népességért. De akkor már a téli kész let nemhogy szaporodna, hanem éppen napról-napra apad a fiasitás táplálására. Őszre kelve egy néptelen kis család kevés mézzel néz a dermesztő tél elé. Mert megjegyzendő, ha a természetben nincs méz, még több méh hull el az eredménytelen keresgélésben s a helyrepótlás annál kevesebb. Mind a két esetben igen könnyen a rablók martalékává lehetnek. Az első esetben kitelelt a család bq
—
41
—
mézzel, de egész téien és tavaszszal nem halad elő szaporulatban. A második esetben pedig könnyen örök álomra szenderülhet, m e r t a korán betelelőnek nem volt tudomása a méz elfogyasztásáról. Megtörténhetik az is, h o g y a korai beteleléstől a tél eljöttéig helyrepótolhatlan anyátlanság következik be, melyet a méhész a külső jelek meg nem figyelhetése miatt, ellévén másfelé foglalva, észre nem vett, v a g y a külső jelekből nem is tudja megismerni. A főmézelés után betelelő az állományban őszszel n a g y vál tozásnak, keserű csalódásnak nézhet elé. Ha pedig időnként meg győződést akar szerezni a belső tartalomról, szét kell szedje, h o g y a szükséghez mérve újból rendezze, felsegélje stb., akkor mi értelme volt a korai betelelésnek ? Talán helyesebb, ha azt mondjuk a kezdő méhésznek: a főmézelés beszüntével azonnal félre kell tenni a téli készletet. Még helyesebb, ha azt mondjuk: mihelyt annyit gyűjtöt tek, hogy kitelelésükre elég, azonnal félre kell tenni a szép fiatal, méhkenyérrel bővön megrakott, bepecsételt mézes lépeket, csak azután pergetőre bizni a fölösleget. í g y előre félretéve, egész nyáron át válogathatunk a lcgalkalmasabban telelhető lépekben. Csiki János.
A kaptárok harcza. Azon közleményem, melyben a Neiszer-féle kaptárban való méhészkedésem eredményét leírtam, Danis úr szives figyelmét is felköltötte s közleményem czime alatt hozzá is szólt. Mindenek felett is legfontosabbnak azt a tételt mondja, h o g y a k a p t á r jó, ha a méh természetének megfelelő. Minden méhész, legyen az mester vagy k o n t á r : csupán azon kaptárt tartja jónak, m ; l y a méh ter mészetének megfelel; ezen tétel megdönthetlen. A k á r h á n y kaptár feltaláló csak volt, meg lesz, mindannyija ezen tételen nyargalász s ezen tétel alapján követeli a b a b é r t ; sajnos, igen gyakran sületlenségekért. Nem ok nélkül hangzott el Dzierzonnak, a méhészet legelső mesterének, intő szózata, h o g y az állítólagos újdonságok vajmi ritkán válnak be. í g y jártunk a Neiszerls'aptárokkal is ; sokan elhittük a hazában szerteriadó sok dicséretet s a v é g e : a kárvallás. Sötér úr remek czikke, mely e becses lapokban közölve volt, világosan, mindenki által érthetően, tárta elénk a valóságot. Ha el is tekintünk az országos hirü jeles szakférfiú n e v é t ő l ; ha a tudós-
—
4^
—
nak ritka éles elmével egy emberöltőn át végzett munkáját figye lembe se v e n n ő k : azon közleménye oly szakavatottan mutatja be a N. kaptárt a maga valóságában, hogy minden alaposan gondol kozni és ítélni szokott ember arról meggyőződhetik, miszerint ezen k a p t á r a méh természetének meg nem felel s ennélfogva kaptárnak k a p t á r ugyan, de nem jó kaptár, a hármas beosztású Berlepschk a p t á r t utol nem éri, annálkevésbbé múlja felül. Sötér úr érvelésével mindent következetesen bizonyított, állításai megdöntve nincsenek, máig is fennállanak. Méhészkedésem eredménye teljesen Sötér úr állításainak adott igazat, midőn tehát nem szavakat, hanem ténye ket vetettem mérlegre, ezen súlyt semmiféle szavakkal, csupán tényekkel lehet felbillenteni. Midőn a jónevü Berlepschkaptárral az új jövevényt párhuzamba állítottam, nem zártam el senki előtt útját ugyanily összehasonlító megfigyeléseknek. Tapasztalni, megfigyelni s tapasztalatait méhésztársaival közölni, bizony egy osztálynak sem privilégiuma, s h o g y tudományos kísérleteket a szerény vagyonú tanító is tehet, elég példa Németország jelesei k ö z ö t t : Vogel. A méhészet előbbrevitelénél az összeharácsolt vagyonnak még mitsem tettek. Megfigyelésem közlésénél se Péter, se Pál izlése szerint el nem jártam, hanem a m a g a m é szerint; úgy Írtam le azt, a mint czélszerünek véltem, mindenkinek gusztusára ugy sem szabhattam volna. L á m a róka is sok kifogást talált, mert savanyu volt a szőlő; ki különb legény, ne osztogasson tanácsot, hanem tegye meg job ban, szakítson magának is egy fürt szőlőt. D. úr azonban nemcsak, h o g y tényekkel szembe »röpke so rokat* állit, s ennélfogva hitelre igényt legkevésbbe sem tarthat, hanem a közleményemben általam mondottaknak éppen ellenkező értelmet ad, azaz szavaimtól eltekint s annak ellentétét mondatja el velem. H a »a mások nézetét tiszteljük*, másoknak szavait értel mükből kiforgatni nem lehet. D. úr többször is emliti »sikertelenségeimet«, holott határozottan kifejeztem méhészkedésem »jó ered ményét*, sőt azt is mondtam, hogy a N. kaptárokban levő méhcsaládaim közül egy sem pusztult el, hanem mézfölösleget is a d t a k ; igaz ugyan, hogy csak fél annyit, mint a Berlepschkaptárokban s ezt is sokkal több munka és idő árán, mindaddig azonban, mig valamely méhészet kárral nem jár, azaz a méhcsaládok számában
-
4
3
-
elveszés be nem áll s tiszta hasznot is a d n a k : sikertelenséget em legetni senkinek sincs joga. D . úr emliti, h o g y >a N. k a p t á r o k a t száműzni akarom s a háromsoros kaptárnak praetendálom az egyed uralmat*, holott saját szavaim: »Igazat adok Sötér úrnak, hagyjuk a kaptárt Délmagyarországon«, evvel megengedtem, h o g y talán oly Eldoradóban, hol a mézet a kalappal merítik, a N. k a p t á r is meg járhat, de ezt sem állithatom biztossággal, mert nem próbáltam. Ha fentartással állítunk valamit, nem száműzés; egyeduralomról sincs szó, ha csupán a Berlepsch és N. kaptárt említem; hiszen az X kaptár mindegyiknél j o b b lehet, felteszem ugyanis, h o g y D . úr Dzierzon, Gravenhorth, Langstroh, Dathe, lapozó stb. k a p t á r o k a t legalább hirből ismeri; ezeket mind nem emiitettem, pedig, meglehet, szintén pártfogókra találhatnak h a z á n k b a n ; hol tehát az egyed uralom ? Ráutaltam azon sajnos körülményre, h o g y annak idején az ország minden sarkából hangzottak a dicsőítő hozsannák, az újdon ság iránti inger valódi lázzá fajult, a nélkül, h o g y elfogulatlan mé hészek összehasonlító kísérleteket közöltek volna. N e m én v a g y o k az egyedüli, ki a kétsoros kaptárt sutba d o b t a ; de tudok esetet, hogy az illető elkedvetlenedve, a méhészkedést is abba hagyta. Ezen károsító, Isten tudja, miféle érdekekből származó eljárás ellen szólottam fel s kinek igazán szivén fekszik a méhészet ügye, di csérje csupán azt, a mit mindenkép kipróbált és egybehasonlitott. D. úr kísérletem ellenébe s másoknak a kétsoros kaptárokban való méhészkedés sikertelenségének okául az okszerűség hiányát s a gyenge családokat hozta fel. Ezeknek a másoknak eseteit a szaba tos és kimerítő leirás daczára sem ismervén, azokba nem is avat k o z o m ; de közleményemben irva v a n : >a szerencsés kitelelés után a méhcsaládaim szépen gyarapodtak, . . . 2 sor keretben csupa fiasitás*, ezek mind annak bizonyítékai, hogy méheim erősek voliak, illetőleg okszerű eljárásommal azokká tettem. Okszerűséget nevetséges emlegetni, ha a természet oly bőven osztja kincseit, hogy egy méhcsalád / mmázsa mézet képes gyűjteni egy évadban s a méhész telhetetlenségében evvel sem megelégedve, m é g a téli élelmöket is elrabolja! Ellenkezőleg, az mutatja az >okszerű* méhé szetben való jártasságát, ki kedvezőtlen viszonyok daczára család jait jó karban tartja. Ha egyébiránt fel is tennők, hogy D . úr szavai némi alappal bírnának és akár én, akár azok a m á s méhészek az 1
4
—
44
—
»okszerüsködés* tudományát csak gyönge tolla után meritgettük, e mellett a háromsoros kaptárokban n a g y o b b hasznot érünk el, mint a kétsorosokban: ebből csakis az következnék, hogy a 3 soros Berlepsch még akkor is előnyösebb, ha az illető méhész az okszerű bánásmódot kevésbbé ismeri, tehát a nagy közönségnek a Berlepschkaptár ajánlatosabb, mert kevesebb ismerettel s bajlódással járna. Az okszerűség alatt korántsem valami bonyolult és mesterkélt manipulatiókat szokás érteni, hanem a természet rendjének követését s ime: újra azt a tételt kell hangsúlyoznom, hogy ama kaptár ke zelésében követhetjük csak az okszerű eljárást, mely a természet rendjének megfelel, lévén azonban a N. kaptárnak az az alapja, h o g y a mézkamara alul legyen, ez Sötér úr bizonyítása szerint té ves, a természet rendjének meg sem felelő, kezelése az okszerű séggel ellentétben áll. Vájjon nem a józan eszet követi az, ki a B. kaptárnak előnyt ad a N.-é fölé, mert több évi tapasztalata szerint a B. kaptárokból több mézet nyer, mint a N.-ekéből? Ki csodálkoznék a józan ész követésén? ennélfogva D. úr se tartsa azt Isten csudájának, a mi igen is egyszerű. A N. kaptárokban való méhészkedés sokszor han goztatott sikertelenségeiért legkevésbbé okolhatjuk a mult generatiót, mert a méhlegelő javításának kérdése fontos ugyan, de a mennyiben a mézelő kultúrnövények a vetésváltásba való felvétele általában a földbirtokosoktól függ, ezek előtt pedig a direct haszon a d ö n t ő : nekünk méhészeknek a mézelő fák ültetésére kell minde nekelőtt törekednünk, az ebből eredő hasznot inkább gyermekeink fogják élvezni, ép ugy, mint mi atyáink faültetését élvezzük. Teljes indokolatlan az a tanács, hogy valamely kaptár alkalmas voltáról Ítéletet ne mondjunk, mig a legelőt meg nem javítjuk; sőt ellen kezőleg, ha a kaptár-kérdés fontossággal bír, mindenesetre legfon tosabb ez a kevésbbé kedvező mézlegelővel biró vidéken, a hol minden kedvezőtlen hatás nagyobb mérvben válik érezhetővé. Ve gyük pl. azon esetet, midőn D. úr a méhek téli élelmét is elsze degette, dús legelőn a tulpergetés csupán csalódással, hanem semmi n a g y o b b bajjá! nem j á r t ; kedvezőtlen legelővel biró vidéken ilyen szándékos balfogás néhány családnak életébe kerülne, mig a csalódás felderülne; a kaptár és kezelés hibái sokkal inkább szembetűnők ily szegény vidéken s kíváncsi vagyok tudni, hogy miért »nem
—
45
—
szabad* megfigyelését nyilvánítani a méhésznek, s miben áll a »következetlensége* ? A vélemény nyilvánítását el nem tilthatja senki 1 De következetlenség az, ha pl. a Neiszer módja szerint (és nem rendszer; az más) méhészkedő a kaptár felső részéből 4-szer perget mézet, alul meg »vajmi keveset« talál, holott ama mód sze rint a mézet lent kellett volna találnia. Következetlenség az is, ha a Berlepschkaptár költőfészkének 20 keretében a méz el van oszolva, mert egyesek állítása szerint a mézet fent, mások szerint lent, de mindenkor egy tömegben gyűjtik a méhek s ekként v a g y fent, vagy lent, de (O keret üres m a r a d ; holott a N. kaptároknál a keretek folytonos lehelyezgetésével a méz csakugyan eloszlik vala mennyi keretbe. A téli élelem eldarabolását gátló mód, t. i. a pergetésnek idejében való beszüntetése is csak a 3 soros és fent levő mézkamaráknál jár sikerrel, habár D . úr maga nem "követi tanácsát, mivel 24 klg. kipergetése után sem szünteti be a szüretet, hát még gyengébb esztendőkben 1 Midőn illő szerénységgel kérem, engem sem a kaptárfeltalá lókhoz, sem a kontárokhoz sorolni, felszólalásomban arra kívántam ráutalni, hogy észleletem eredménye ellenében az egyesek részéről fel hozott, alaposnak vélt kifogások a valóságban tulajdonképpen alap talanok ; h o g y elfogultság és semmiféle érdek nem vezetett, mint az igazság kiderítése, annálinkább v a g y o k megerősödve ítéletem alapos voltában, hogy oly tiszteletreméltó testület, mint az erdély részi méhész-egylet, mely csupán a méhészet ügyének szolgál, semmi mellékérdekektől nem vezettetve, összehasonlító kísérleteivel hasonló eredményre jutott. Ezzel megnyugtató elégtételt nyertem azon vég telen vádakkal szemben, melyekkel közleményem alapossága, követ kezetessége, értéke, pártatlansága stb. meg lett támadva — de meg nem czáfolva. Záborszky Gyula.
Észleleteim a méhesek téli fűtéséről. Ez eszme Veygandt lelkésztől származik, ha jól tudom. Veygandt szerint, az igy kezelt méhtörzseknek száraz ürülékjök van. Két év előtt én is megpróbáltam a méhesek téli fűtését. A k k o r n a g y és igen soká tartó hideg v o l t ; attól féltem, h o g y a méhesben, illetőleg a szabadban nem állják ki a nagy hideget m é h e i m ; bevi tettem tehát őket egy meglehetős magas hőfokú (16 R.) meleg és 0
4
-
46
-
homályos szobába. íme, mi történt? A méheknek, ugy látszik, na g y o n tetszett a m e l e g ; nyugodtan viselték magukat. Nem áll tehát az, a mit némelyek állítanak, h o g y a nagy meleg a méhek nyu galmát megzavarná. Tavaszfelé azonban méhtörzseim súlya megle hetősen alászállott, kivált néhány krajnai méh törzsnél, melyeket direct Ambrózychtól hozattam Krajnából. E g y más különös jelenséget is tapasztaltam ezek egyikénél. Ha a méhtörzset gyengén megütik és az rá felzúg, de csakhamar lecsendesedik; ez, a mint mondják, annyit jelent, h o g y rendben van a család. Nos e szabály alól is van, ki vétel. E g y krajnai törzsemnél volt kivétel e szabály alól, mely igy viselte magát és a melynek súlya leginkább le volt szállva. E csa láddal mintegy 4—5 kilo mézet etettem fel, ez azonban nem sokat használt,' mert a súly keveset növekedett. Tavaszszal azután megejttettem velük a tisztulási kiröpülést. Ez megelégedésemre ütött ki. E g y észrevételem van azonban erre vonatkozólag is. A nagyon korai tavaszi kiröpülést, mig bármi kevés hó van, nem ajánlhatom. Hiába söpri el a méhész a havat a méhes elől, hiába térit az elé szalmatakarót: mégis sok elpusztul a szegény méhekből. Mert a mint kitódulva, a napfényt meglátják, némelyik, sőt sok, messzebb is elrepül, a mint a takaró terítve van. Ezek azután a hóra lehullva, elpusztulnak. Ezt pedig megakadályozni nem lehet; mert a méhész nem képes a havat az egész kertből, v a g y az egész határról el távolítani. A tisztulási kiröpülés után a méhesbe vitettem a méheimet ; később pedig, mikor krajnai méhtörzseimet átlakoltattam, két kö rülmény tünt fel; az egyik az, hogy megtaláltam a méhek száraz ürülékét; .ebben tehát igaza van Veygandtnak. A másik pedig az, h o g y az igy kezelt méhtörzsek sokkal érzékenyebbek a hideg iránt, sokkal később indulnak hordani, mint a szabadban teleltek. Ennek magyarázata valószínűleg az, hogy a télen megszokott melegtől el lettek kényeztetve. Ezek az én tapasztalataim V e y g a n d t eszméjéről. Prónay Albert.
Töltényi-féle kaptárak. A budapesti nemzetközi méhészeti kiállításon jutalmazott kap tárak között a Töltényi-féle kaptárról is említés van téve a »M. Közlöny* m. évi 18., 19. számában, avval a megjegyzéssel, hogy a
—
47
"
bádogléczek szegezve vannak, a mi nem czélszerü, mert azok kihajlanak. Jobbak azok, a melyek metszésbe vannak eresztve. Legyen szabad erre vonatkozó véleményemet az alábbiakban röviden elmondanom. En a szegezett léczeket — tapasztalásból mondom — jobbak nak és czélszerübbeknek tartom a beeresztetteknél, de csakis akkor, ha azok ugy vannak összeállítva, mint az én kaptáraimban. Ezeknél nem fordulhatnak elő görbülések, mert a k a p t á r oldalai két erős keretre vannak szegezve, az oldaldeszkák a növés közepén átmetszve és 4 mm. bevágásokban vannak összeeresztve, de nincsenek össze enyvezve. Ennek következtében a keskeny deszkák d a g a d h a t n a k • és száradhatnak a nélkül, h o g y a kaptár változnék. Ugyanez áll az alsó és felső fenékre is, melyek mind p u h a és száraz fából ké; szülnek. Ilyen kaptárakat t ö b b száz példányban m u t a t h a t o k használat iban és ezeket máig a legjobb szerkezetűek közé sorozom és állí tom, hogy eddig jobb v a g y czélszerübb k a p t á r t nem ismerek, da czára annak, h o g y figyelemmel kisérem az újabb kaptárokat. Magam is a mellett vagyok, hogy a méhészetet csak ugy lehet terjeszteni, ha a kezdő méhészeknek a lehető legkönnyebben kezel hető és jó kaptárokat adunk. H o g y ajánlott kaptárom jól van szer kesztve, arról minden gyakorlati méhész könnyen meggyőződhetik. Tapasztalatom szerint sokkal k ö n n y e b b a bádogléczekről leszedni a kereteket, mint a horonyokból. A családot, ha csak különös ok hincs, egész nyáron nem kell h á b o r g a t n i ; mert a mozgó fenék alul, Égy kis kapocs segélyével, könnyen tisztitható. A telelésnél pedig a mozgó fenék kiveendő és helyébe az ablakig egy kis deszka alkalmazandó. Ez által a télen át elhullt méhek s a párákból fej lődött nedvesség, az alsó fenékre huil, s igy a lépek tisztán ma•adván, megakadályoztatik azok megpenészedése, s az anya már Ibrán, az alsó sorba petézhetik. De még az az igen nagy előnye m van, hogy nem kell tisztítás végett a méheket háborgatni, t e h á t fcm kel Ivén a jó időre lesnünk, akkor tisztithatunk, a mikor akafenk. Mert, ha a kis zárófácskát elvesszük, egy kapocscsal a hol•fcat kihúzhatjuk, a nélkül, h o g y a kaptár ablakát kivennők. Ha a Béhek nagyon leereszkednek, a mi a jó családoknál természetes, K y kis füst bebocsájtása után, azonnal annyira felhúzódnak, h o g y
-
48
-
bátran hozzáfoghatunk a tisztításhoz. A mozgó feneket csak márczius hó második felében tesszük be, s ezt elvégezhetjük a nélkül, h o g y a méheket háborgattuk volna. A fönt elősoroltaknál fogva kaptáraimat tapasztalat szerint czélszerüeknek és jóknak tartom, miért is bátran ajánlhatom minden méhésznek. Ily mozgó fenekű kaptárakat már 16 év óta használok, nemcsak én, hanem a környéken számosan, s mindnyájan meg vannak velők elégedve. Töltényi Antal.
Öt milliméter. (A keretméret
kérdéséhez.)
Hosszas és elkeseredett harcz folyt néhány év előtt (1886) a keretméret miatt. Öt milliméternyi piczike területet ostromolt az akkori országos m. egyesület, s a mily vehemens volt a támadás, ép oly heves kitartással védelmezte e területet a délmagyarországi egyesület harczedzett tábora. Az erdélyrészi méhészegylct veterán méhészei se nézték tét lenül e csatározást, s a délmagyarországiakkal fogva k e z e t : elvégre sikerült megtartaniok az oly sok ideig ostromolt öt millimétert. Megtörtént a paczifikáczio s az akkori földm., ipar és keresk., valamint a vallás és közokt. ministerium részéről is approbált béke p o n t o k a következőképen szólottak: Ezután csak az a keret (félkeret) ösmertetik el az országosan elfogadott méretnek megfelelőnek, a melyiknek magassága tisennyolcz centiméter és öt milliméter; szélessége huszonnégy centiméter (min denütt a külvilágot értve), a felső keretlécz hossza 26 cm., az alsó keretlécz hossza pedig 25 cm. E kérdés felett napirendre t é r v é n : békességesen folyt egye bek mellett a k a p t á r g y á r t á s áldásos munkája i s ; főleg a kolozsvári fogház iparüzlete, azóta világra bocsájtott egy néhány ezret, nem gondolva arra, hogy minden romlandó a világon, még a gépek is elkopnak, s ennek következményeként, bár akaratlanul, m e g lett szegve a békekötés legfontosabb pontja. Megtörtént ennek következtében, hogy a keretmagasság 18'/a cm.-ről 18, sőt 17V2 cm.-re is leolvadt az idők folyamán.
—
49
—
Miután ugy veszem észre, h o g y a régi tábor némely hive eme körülményt támadó állásuk megerősítésére akarja felhasználni: szükségesnek tartottam t. méhésztársaim becses figyelmét a constatált tévedésre felhívni, megjegyezve, h o g y a helyi fogházi ipar üzlet (az .elévülés beállta előtti!) sietett visszahódítani ezt a kis területet, s >ma már a békekötés minden pontját szigorúan betartja. De jó, ha a t. méhésztársak is tudomásul veszik a keret méretek eme ismétlését. Z. m.
A viaszhamisitásról. Sajnos, naponta gyakrabban tapasztaljuk, h o g y a viasz hami sított állapotban jő forgalomba s e miatt sokszor érzékeny kárt szenved a vásárló. Ajánlatos tehát, h o g y a megvásárlandó viaszot előbb vizsgáljuk meg, ha vájjon nincs-e hamisítva s minden egyes esetben, midőn a hamisítás kiderittetett, azonnal bejelentendő az illetékes hatósághoz s még a mellett közhírré is teendő, h o g y min denki óvakodjék a hamisított árutól és az árusítótól. Legegyszerűbben az olvadási pontról ösmerhetjük meg a ha misított viaszt. A tiszta, méhviasz 6g° foknál o l v a d ; a japáni viasz 40—-45, a myrtus viasz 43P; pálma viasz ioo°, a tisztított ceresin 8 5°, á marhafagygyu 37°, ürüfagygyu 47—50°-nál. H a tehát a vizs gálandó viaszot lassú tűzön melegítjük (az edénybe öntsünk vizet is), az edénybe állított hőmérő segélyével könnyű meghatározni, melyik a tiszta, melyik a hamisított viasz. Ugyanezzel az eljárással megtudhatjuk, ha a viasz más anyaggal volt vegyítve, pld. kréta, gyps, polypath stb., mert a vizben felolvasztás után, főleg ha meg is kavarjuk: az idegen anyagok le fognak ülepedni. De ezek ki válnak akkor is, ha terpentinben felolvasszuk a viaszot. L e g g y a k r a b b a n találunk fagygyuval hamisított viaszot. Szo morú tény, hogy már a legmiveletlenebb ember is ösmeri a hami sítás eme módját és széliébe gyakorolja is. 'A fagygyut| már szag járói könnyen felismerhetjük. Ha összesodort t ö b b szálú g y a p o t t a t a kísérlet alá vett viaszba megitatunk, azután a fonadékot meg gyújtjuk : a fagygyuszag azonnal kiérzik. Kissé hosszadalmasabb, de biztos eljárás a Polleyn-féle. E szerint vegyünk 1 súlyrész viaszot, 15 s. r. spiritust és főzzük ad dig, mig a viasz felolvad s keverjük jól össze. Kihűlés után a spi-
—
So
—
rítust ontsuk le és a megkeményedett viaszot egy porczellán edénybe ismét olvasszuk fel spiritusban, mint előbb. Mikor a viasz meg olvadt : folytonos keverésközben egy darabka kénsavas ammoniákot* tegyünk a folyadékba s meghűlés után itató papíron át szűrjük meg a folyadékot és csöpögtessünk a folyadékba annyi sósavat, mig jó savanyu lesz. H a a viasz fagygyu- v a g y zsiradékkal volt hamisítva, a zsírsavak kristály alakban az edény aljára ülepednek. Dr. R. F. J.
Vidék. A szamosujvári kör közgyűlése. Elnöki megnyitó. Elmondta Kovrig Simon, a szamosujvári méhészkör elnöke, , az 1893. év január 8-án t a r t o t t közgyűlésen. T . közgyűlés! E g y hosszú év leteltével újból van szerencsém itt e helyen Önöket tisztelni, részint, hogy egy évi sáfárkodásunkról Önöknek beszámoljunk, részint, hogy az Önök bölcs tanácskozása tolytán megállapított terv szerint s annak keretén belül a jelen év folyamában körünk ügyeit keresztülvihessük. Szerény körünk megalakulása óta folytonos tevékenységet fej tett ki, mi által mindazok elismerését vívta ki, kik a jót, a haszrtost, a szépet, a fáradhatlan szorgalom eredményét, méltányolni tudják. K ö r ü n k az elmúlt év folyamában rendes működésén kivül még egy n a g y o b b szabású alkotásnak, a leendő mintaméhesnek, alapját is megvetette az által, h o g y az építkezésekre szükséges pénzalapot m e g t e r e m t e t t e ; így, jelenleg a leghatározottabban mondhatom, hogy Isten segedelméből a tavasz beálltával a sétatér nyugoti felében, igen czélszerü helyen, illatozó bokrok között, megkezdődik a munka, s valószínűleg még ez idény folyamán beköltözhetünk saját hajlé kunkba, abba a hajlékba, melynek — nagyitás nélkül mondhatom — e hazában aligha lesz párja. t
Engedje m e g a t. közgyűlés, h o g y itt, nyilvánosan, fejezhes sem ki leghálásabb köszönetünket az én kedves barátom, körünk érdemdús alelnöke t. Voith Gergely urnák, a ki a mintaméhes felépithetésére szükséges pénzösszeg előteremtésében legtöbbet fára dozott. Méltóságos Keczely Sándor urnák, ki is a pénzösszeghez * A_fűszerüzletekben is kapható.
—
5i
—
50 frtos ajándékával hozzájárulni k e g y e s k e d e t t ; a méhészet iránt érdeklődő, áldozni tudó közönségnek kegyes pártfogásáért s végre Szamosujvár sz. kir. város tekintetes képviselő testületének áldozat készségeért, adván az épület részére ingyen helyet és IOO frt segélyt. Körünk érdekéinek előmozdítása mindnyájunk közös kincse lévén, azonban az oroszlánrész tisztviselő társaimat és a választmány egyes t. tagjait illeti meg, kiknek ugy egyenként, valamint összesen is kiérdemelt elismerésünket kinyilvánítani ez alkalommal is kedves kötelességemnek tartom, s egész barátsággal felkérem, h o g y jövőre is olyan buzgalommal, ügyszeretettel, szakértelemmel szíveskedjenek körünk érdekében működni. Mi ha megtörténik, körünk élni, fej lődni s virágozni fog. Ezek után a t. közgyűlésnek magamat, kedves tisztviselő tár saimat, a választmány egyes t. tagjait ezutánra is szives jóindula tába ajánlom. Ezennel a gyűlést megnyitom. Titkári jelentés. Tisztelt közgyűlés! Házszabályaink által előirt kötelezettsé gemnek megfelelve, ismét szerencsém van Önök előtt állani, hogy körünk évi rendes közgyűlésén Önökkel együtt visszapillantsak kö rünk egy lefolyt évére, s hogy ez elmúlt évről — a mennyire azt szerény tehetségem megengedi — a fátyolt felemelve, hiven beszá moljak Önöknek munkálkodásunkról. Czélja az lenne jelentésemnek, hogy a t. közgyűlés minden egyes tagja a leghívebb, a legtisztább képet nyerje körünk állásáról, annak egy éven át folytatott törek véséről s h o g y e nyert képből megítélhesse, ha váljon czélja el érésére közelebb vitték-e őt a lefolyt év küzdelmei, avagy nem. Igyekezni fogok, t. közgyűlés, hogy mindnyájunknál — mert jóaka ratukról meg v a g y o k győződve — elérjem azt, h o g y jelentésemet megelégedéssel vegyék tudomásul. Talán nem is lesz oly nehéz ezt elérni adataimmal, mert hisz nem új dolgokat kell nekem jelentenem, hanem csak felfrissítenem olyanokat, a mik a közgyűlés minden tagjának többé-kevésbbé emlékében vannak. E g y év, t. közgyűlés, rövid időnek látszik mindnyájunk sze mében, de hosszú az egy egylet történetében. E g y évnek kedvező és kedvezőtlen áramlatai között emelkedett s talán sülyedt is körünk
—
52
—
hajója, de állandóan ki volt tűzve rajta a haladás zászlója, s becsü letes munkával s állhatatos törekvéssel elértük azt, hogy körünk egy évvel idősebb lett, s h o g y ez év újabb alapokat rakott le annak megszilárdításához. Már a mult évi jelentésemben volt szerencsém felemlíteni, h o g y körünk egy ideiglenes mintaméhest, áldozatok árán bár, de felállított, s e mintaméhes szükséges voltát a lefolyt év tapasztalatai n a g y o n m e g m u t a t t á k ; nem egy érdeklődő nyert ott oktatást, útba igazítást, s talán olyan is, ki puszta kíváncsiságból tekintette azt meg, kedvet k a p o t t a kis állam beléletét tanulmányozni s a hasz nost az élvezetessel összekötve, méhész lett. Az anyagi hasznot tekintve, konstatálhatom, h o g y mintaméhesünk jövedelmező is volt, s e jövedelem egy része mézterményekben egy, a kör által rende zett tánczestélyen ingyen kisorsoltatott. Rejtett titok volt azonban az, a miről eleinte csak suttogva beszéltek körünk intézői, titkos sejtelemmel ábrándozva róla, h o g y az ideiglenes egyszerű mintaméhes helyett egy pavillonszerü csinos épületet kellene teremteni, hozzáférhető, könnyen megtekinthető, s igy tehát nyilt helyen. Ez a terv nem h a g y t a nyugodni őket, kez detben maguk között, későbben mind szélesebb-szélesebb körben járt ez az eszme, a mely elvileg elfogadhatónak tetszett mindenkinél, de sajnos, nem volt meg hozzá a pénz. S egyszerre, mint borús idő után a napsugár, egy indítvány hangzott el: állítsuk fel kölcsönk ö t v é n y e k k e l ; az eszme megszületett, a szó elhangzott, remény volt ugyan, de kétségesnek tartottuk, ha váljon kapunk-e annyi aláírót, s megtörtént, a mit félve mertünk csak remélni, kis városunk áldo zatkész, buzgó, a haladást szívvel, lélekkel pártoló polgárai 90 köl csönt 9 0 0 forintban irtak alá, s egy csapással megteremtették azt, a mit lassú küzdelemmel teljes munkálkodás mellett is csak évek múlva érhettünk volna el. N e m s o k á r a állani fog már az épület, méltó jeléül annak, hogy »ha jó a czél, a mit kitűztünk, akadnak biztos eszközök« annak elérésére, állani fog, s midőn rátekintünk, mindig hála fog fakadni szivünkből azok iránt, kik azt felemelni nagylelkűek voltak. Hálát fog mondani minden méhész a nemes aláíróknak, mint kölcsönzők nek, s hálát a tekts városi képviselőtestületnek azért a nagylelkű ajándékért, h o g y csinos népkertünkben adott a felállithatásra egy
•— jobbat már nem is kivánható — helyet, * s a felépítési költségek fedezésére i o o frtot. Ilyen eszközökkel, a melyekért álljon itt ismét forró köszönetünk, a győzelmet el kellett érnünk. Körünk a lefolyt évben egy rendes és egy rendkívüli közgyűlést tartott, a rendes közgyűlésen beszámolt működése eredményéről és vagyonáról. A rendkivüii közgyűlés összehívása azért történt, hogy a választmány beszámoljon a mintaméhes érdekében elért — előbb emiitettem — örvendetes eredményről s kikérje a közgyűlés enge delmét, ez ügyben a szükséges tájékoztató lépéseket megtenni. Volt 9 választmányi ülés, melyeken 4 0 pontban t á r g y a l t a t t a k az egylet érdekében felmerült kérdések, hozattak s hajtattak végre az üdvös határozatok. Nevezetesen: már az év eleje örvendetesen lepett meg 4 új tag belépése által, s az anyaegylet által megerősitet házszabályaink értelmében pártoló tagokat is kaptunk, ugy, hogy most körünknek 65 rendes, 50 pártoló tagja van, tehát a tavalyihoz mérve a tagok száma örvendetesen szaporodott. Körünk mint az előző években, ugy tavaly is járatta a »Magyar Méh« és »Méhészeti Lapok« czimü közlönyöket. H o g y külsőleg is életjelt adjon magáról, márczius 16. és 23-án téli estélyeket tartott igen szép számú érdeklődő közönség előtt, melyeken körünk vezérférfiai tartottak érdekes, tanulságos előadásokat. Körünk a mult évben 3 jövedelmező tánczestélyt t a r t o t t ; a szives közönségnek, mely pár tolását ez alkalommal ís olyan szépen megmutatta, köszönetünket ; nyilvánítjuk. Az estély jövedelme 122 frt, a mi szintén a minta!• méhes felállítási költségének fedezésére szánt összeghez csatoltatott. I Itt helyén valónak tartom az e czélra begyült összegeket felemlí teni. A mintaméhes javára kölcsönökből és az e czélra rendezett : tánczvigalmakból befolyt 1022 frt, ehhez adva a várostól k a p o t t ,: 100 frtot, összesen 1122 frt. Összesen 90-en irtak alá, kik mind• annyian házszabályaink értelmében a kör pártoló tagjai lettek. Ked, ves kötelességet teljesítek, midőn e helyen megemlékszem Keczely : Sándor úrról, ki annyiszor tapasztalt áldozatkészségét most is féí nyesen kimutatta, midőn az általa kölcsönzött 50 frtot a minta méhesnek ajándékozta. Mi csak forró köszönetünket adhatjuk érte •s azt a hálát, mely szivünkben van. A kör választmánya nagylelkű 1
* A tulajdonjog i (pegfelel, bírhassa.
m e g t a r t á s a mellett,
h o g y azt,
mig a m é h é s z k ö r
czéljainak
—
54
-
adakozót a m. m. alapító tagjának választotta. A budapesti vándor gyűlésen körünk képviseltette magát Voith G. igazg. alelnök, Páll Kristóf, Péterffy Gyula és Aján Lukács által, egyszersmind Voithot megbízta, h o g y nyerendő tapasztalatait, észrevételeit egy téli esté lyen adja elő. Körünk itt is kitűnt, mert hisz abból az elismerésból, jutal makból, melyekben körünk tagjai, névszerint: Voith Gergely, Páll Kristóf, Péterffy Gyula, László Antal kiállított mézterményeikért részesültek, körünkre is visszaszáll valami. Kp a legalkalmasabb időben érkeztek meg a jutalmak, hogy azokat itt a közgyűlés színe előtt vehessék át a kitüntetettek fáradozásaik méltó jutalmául. Meg kell emlékeznem m é g köszönetünk kifejezése mellett Dr. Hilbert Istvánról, ki körünknek ajándékba küldött 2 drb okszerű méhészeti kézikönyvet és a »Méhek betelelése« czimü értekezésből 5 darabot. T o v á b b á Serlegi és Szabó László mérnökökről, kik szívesek voltak a mintaméhes csinos tervrajzát díjtalanul elkészíteni. Ezek lennének, t. közgyűlés, nagyjában azok, a miket jelen tésemben felemlíteni szükségesnek t a r t o t t a m ; vajha meggyőzhettem volna Önöket arról, h o g y a haladás útján vagyunk, hogy az a pár tolás, melyben lépten-nyomon részesítenek, nem esik meddő talajra. Jelentésem végére érve, köszönöm a figyelmet, melylyel meg ajándékozni szívesek voltak, tiszta szívből kívánom Önökre s kö rünkre az Isten áldását. Szamosujvártt, 1893 január 8. Páll Bogdán, titkár.
A szamosujvári méhészkör estélyei. A »Szamosujvári Méhészkör«, a felállítandó mintaméhes javára, jan. 14-én és 21-én tánczczal összekötött tombola-estélyeket rende zett, melyek minden tekintetben kitűnően sikerültek. Az első estélyt László Mariska kisasszony a »Levél« czimü magánjelenettel nyitotta meg, ki kellemes és kitűnő játékával a közönséget egészen magával ragadta. Az elismerés óriási tapsokban nyilvánult. Ezután Schimann Vincze úr különféle bűvészi mutatvá n y a i v a l g y ö n y ö r k ö d t e t t e a közönséget. A második estélyt László, János úr nyitotta rneg sikerült
—
55
—
czimbalom játékával, melyet a közönség élvezettel hallgatott végig. Ezt a » Bokréta* czimü magánjelcnet k ö v e t t e ; előadta Bányai Blanka kisasszony. Eme, minden tekintetben sikerült előadás kiváló hatást keltett, melyért a közönség bőven jutalmazta tetszés nyilvánításával a kedves előadót. A reggelig tartó kedélyes tánczmulatságokat csak az éjféli szünórák alatt megtartott tombola-játékok szakították meg. A két estélyen 16 drb kilós és 24 drb félkilós, a budapesti méhészeti ki állításon jutalmazott méz tomboláztatott ki. Dicsérettel kell meg emlékeznem e helyen városunk, azon kedves leányairól, kik méhszorgalommal árusították el a 10 kr. értékű tombola-táblákat jóval magasabb árért. Az estélyek nemcsak műélvezet szempontjából tekintve, ha nem anyagilag is, szépen sikerültek, mert a mintaméhes-alap az estélyek 120 frtnyi tiszta jövedelmével ismét szaporodott. Ily meleg érdeklődés és pártolás mellett, ha a Gondviselés is úgy akarja: reméljük, hogy a jövő nyári tánczestélyt a méhészkör a mintaméhes fölszentelési ünnepélyével fogja megörökitni. Egy méhész,
Vegyesek. — Egyesületünk közgyűlése. Január 29-én délután megtartotta egyesületünk rendes közgyűlését. A n n a k lefolyásáról részletes tudó sítást közlönyünk jövő számában adunk. Ezúttal értesítjük t. tag társainkat, hogy a tisztújítás titkos szavazás útján megtörtént. A választás eredménye k ö v e t k e z ő : Elnök b á r ó Bánffy Ernő. Első alelnöknek megválasztatott Bodor László, ki azonban kijelenté, h o g y más iránya túlságos elfoglaltsága miatt az alelnökséget nem fogad hatja el, mire ez állás ismét választás alá kerülvén: a közgyűlés Szentgyörgyi Lajost választotta meg, ki szintén nem fogadhatta el e tisztséget; igy harmadszor is választás alá került, mely alkalom mal a közgyűlés Turcsányi Gyulát választotta meg alelnöknek. A többi állások következőleg töltettek b e : 2-od alelnök: Zágoni József; főtitkár: Wieder József; altitkár: Kovács Béla; p é n z t á r n o k : Gebhardt D ö m e ; j o g t a n á c s o s : dr. Zágoni Mózes. Választmányi ta gok a központban: Biedermann Ferencz, Biró Gyula, Herepei Ger gely, Hirschfeld Sándor, Horatsik János, Hory Béla, Kiss E r n ő ,
-
S
6
-
Körösi József, dr. Nagy Mór, Tóth Tamás, Tordai Samu, Zsigmond Gyárfás. Vidéki vál. t a g o k : Borszéky Soma, Deák Gerő, Felföldi Elek, Gebhardt Imre, Hlatki Miklós, dr. Hubert István, Z. Kriöpfler Károly, Marcsányi István, Neumann Samu, Szántó Sándor, Tóltényi Antal, Tulogdi István. — Grand Miklós m. felügyelő e hó 6-án Kolozsvárt volt, hol a fogházi iparüzlettel szerződést kötött több száz méhkaptárra, me lyek az államköltségen létesítendő méhesek felszerélésére fognak fordíttatni. A helybeli méhészek a Grand tiszteletére társas össze jövetelt rendeztek. — Legújabb alapitó-tagja egy/etünknek Prónay Albert, losonczapátfalvi földbirtokos, egyszersmint jeles méhész és a méhészeti irodalomnak is egyik tehetséges, buzgó munkása, kinek neve olva sóink előtt is ismeretes. Sok ily lelkes tagot egyletünknek! —
Kisorsolt
egyesületi
részjegyek.
A folyó h ó 7-én t a r t o t t sor
solás alkalmával a Naláczi Géza (61. sz.) és Dr. Zágoni Albu Mózes (68. sz.) részjegyei húzattak ki. E részjegy-tulajdonosok azok érté két egyletünk pénztárnoka, Gebhardt Döménél bármikor felvehetik. •— Nemes czélu adomány. Horváth Géza, helybeli könyv- és papírkereskedő összesen hetvennégy darab könyvet küldött egyesü letünk alelnökének avval a kijelentéssel, h o g y a méhészeti tartalmuakat méhészegyletünknek, a gazdasági tartalmuakat pedig az erdélyrészi kertész-egyesületnek adományozza. A méhészeti iroda lomból 61 kötet van. Egyletünk alelnöke folyó h ó 21-én tartott választmányi ülésünkön bejelentvén ez adományt, a választmány köszönetet szavazott a nemes szivü adományozónak s elhatározta, h o g y a Kis János »Népszerű méhészkönyv« czimü munkájából, melyből t ö b b példány van, a köröknek is fog adományozni. — Új méhész-egylet. Losonczon méhész-egylet alakult, melynek beruházására 60 d r b 20 frtos részvény-jegyeket bocsátottak ki. Az egylet élén Margocsi József ev. ref. lelkész áll, mint tiszteletbeli elnök. Üdvözöljük ez ifjú egyletet, óhajtjuk, h o g y mielőbb felvirá gozzék. — A mester arczképe. D r . Dzierzon életnagyságú arczképét (fekete olaj kréta-rajzban) m e g lehet rendelni Grábeldinger Péter tanitó és m.-egyleti tagtársunktól (P.-Porgány Torontálm.) 3 frtért.
-
57 —
Grábeídinger előnyösen ismert krétarajzoid s így hisszük, h o g y á megrendeléseket megelégedésre fogja teljesíteni. — A rajfogásról. Egyik előkelő német folyóirat, »N. Erfindungen u. Erfahrungen« legutóbbi füzetében a rajfogással is foglal kozik. A raj g y o r s megtelepítésére a »Schw. B. Z.« után ajánlja, hogy a raj közé, tükör segélyével, bocsássunk napsugarakat, olyformán, mintha villámlanék. A méhek, tartva az eső közeledtétől, ez álvillámlásokkal m e g t é v e s z t v e : letelepednek, m é g pedig lehető alanti helyre. — Nliiméz répaczukorból. E g y kölni czukorgyáros — mint a »B. Ztg« irja— oly tökéletes méz-utánzatot állított elő répaczukor ból, hogy a hamisítatlan méztől csak figyelmes vegyvizsgálat után lehet megkülönböztetni. Legközelebbről be lett mutatva a görliczi méhész-egyletnek. A gyáros yg> filléren vesztegeti műmézét. — Viasz-méz. Érdekes eszmefuttatást közöl e g y angol lap a mézről és viaszról, melyet lapunk egyik barátja a következők ben örökített meg olvasóink részére: A viasz-láng, bármennyire is szeressük leplezni a valóságot hétköznapi elnevezéssel, igazi tündér-mécs, alakot cserélt virág, melynek koronája b á r látható, de érinthetlen rejtély: tüz. A méz pedig, melyet e g y g ö r ö g költő a viasz testvérének nevezett volna, — ép oly ízletes étek, mint a mily kellemes látvány a másik; sőt puszta látása is g y ö n y ö r k ö d t e t . Minő különös két anyagot tudnak készíteni azok a gyönge szárnyú állatocskák rózsák s liljomokból! Minő páratlan és vonzó erélye a természetnek, mely igy ösztönzi szegénykéket, h o g y a mező tarka-barka viráginak édes-kedves nedvét-porát összegyüjtögessék és számunkra feldolgozzák étek és világosító g y a n á n t ! — ki nem evett mézet! ki nem látott viaszgyertyát! — Képzelhetnénk-e fen ségesebb étket a Vulcanus által készített tündér-asztalokra, melyek önmaguktól mozogtak s azonnal ott termettek Apolló mellett, h a óhajtott egy villás-reggelit! — a méz aranysárga, mint az ő lantja, és a viasz szép, mint az ő vállai. Kétségkívül nem egyszer kostolá meg azt, midőn egy-egy olympusi hangverseny előtt Hébével cse vegett ; és a mig ő, méhe-zümmögéshez hasonlóan, halkan beszél getett, rezgett a kiséret lantjának húrjain. (Oxford. J. M.) —
Egész
keret
vagy fél keret?
eszmecsere a »L. B. Zeitung*
ii-ik
E kérdés
füzetében.
felett
foly
Egyik
egy
kis
méhész az
-
58
-
egész keret hasznossága mellett emel szót, kiemelvén annak már többször vitatott előnyeit a telelés és az anya peterakásánál. — Gravenhorst hívével szemben azt vitatja Liedloff, hogy nem czélszerü, ha a keret magasabb, mint 18—20 centiméter, de szükséges, hogy a szélessége legalább 3 0 — 4 0 cm. legyen. A német és osztrák méhészek normál méretét elitéli,- mert azok fél kerete egész kes keny, az egész keret pedig igen magas. Az indokolással azonban adós marad nevezett méhész. — Egy érdemes méhésztársunk, Korbuly Zati elhalálozásáról vettünk hirt. Korbuly egyike volt a legrégibb méhészeknek, azok közül, a kik Berlepsch modora szerint méhészkedtek. Méhész-egy letünk is egyik régi buzgó tagját veszítette el. Nyugodjék békében! — A könyvpiaczról. Megjelent »Der Honig. Eine Apologie des Honigs« czimü munka Kaltenegger P. Leonidestől. E munka a méz különböző czélokra felhasználásával foglalkozik s különösen mint gyógyszert ösmerteti és ajánlja. Sok hasznos tudnivalót tartalmaz e munka, ezért megérdemli a figyelmet. Később tüzetesebben fog juk Ösmertetni. — Jó kitenczes kaptárokat ajánl egy ügybarátunk igen jutá nyos áron. E m e hirdetésre felhívjuk t. olvasóink figyelmét. A kap tárokat láttuk s azoknak készitésmódja ellen senkinek sem lehet kifogása. Különösen ajánljuk azoknak, kik nagyobb méhest akarnak berendezni jutányos árért. A méretek az országos méretek szerint vannak felvéve; minden egyes lakban etető-, illetve tisztitó-tér is van az aljdeszka alatt. — Hibaigazítás. Közlönyünk első számában a Sötér Kálmán czikkében a következő nyomdahibák v a n n a k : 9-ik lap 3-ik sorban 70.000 helyett 7 0 0 0 ; 12-ik lap 25 ik sorban implicite helyett simplicite; 17-ik lap 10-ik sorban Pettenkoffer helyett Pettenhoffer.
Az 1893.1/8. megejtett m.-egyleti sorsolás alkalmával kihúzott nyeremények. 223 szám H o r y Béla, Kolozsvár, 1 méhcsaládot dupla kaptárban. 785 » Páll Kristóf, kereskedő, méhészköri pénztáros és tanár, Szamosujvár, 1 dupla kaptár (üres). 160 » Gazsi József, nyug. tanár, Kolozsvár, 1 rajfogót.
—
59
~
5 9 szám Matisz Lajos, uradalmi kasznár, Börgönd, Dinyés I keretfogót. » K ő v á r y Mihály, ügyvéd, Kolozsvár, 1 keret méz. 32 882 Sinkovics József » » » 1189 Stuhlik Lajos, vasúti vizsgáló lakatos, Püs1 kg. méz. pök-Ladány, » » » Br. Bánffy Ernő, m. egyl. elnök, Kolozsvár, » 34 V a n k y József, reál isk. tanár, Szeged, 1214 Kirschner Izsák, kereskedő, Szamosujvár, 773 Perint Jakab, » » » » 787 Herepei Gergely, ev. ref. lelkész, Kolozsvár, / kg. méz. 1190 » 772 Dr. Kovrig Simon, városi orvos, méh. köri elnök, Szamosujvár, » Mészáros Amand, lelkész, Előszállás, io32 » Dézsi László, ref. tanitó, Kolozsvár, 1057 » Osváth Lőrincz, ref. tanitó, Szilágy-Panit, Zilah, 431 Meiszner József, jószágigazgató, Kolozsvár, » » 372 Benedek Gábor, kántor-tanitó, Csik-Ménaság, » 959 Csik-Szt.-György, Csergő Venczel. Gy.-Szt.-Miklós, 93 s » T o d o r á n Endre, nyomdatulajdonos, Sz.-Újvár, 795 » » » Tichy Gyula, közúti vasúti igazg., N.-Várad, 747 » » > Morár Tódor, birtokos, Hesdát, Sz.-Újvár, 804 3
| í
f \ ; •
j ! ' ;
4
1
2
;
; : = [
:
21
» Bak Lajos, mű-asztalos, Kolozsvár, » Dr. K ő v á r y Sándor, tanár, Oravicza, ; 957 » Töltényi Antal, birtokos, Székesfehérvár • 596 Velcsove Miklós, községi tanitó, Rogendorf, [ 1050 » » Csősztelek, Torontálmegye Marcsányi István, kántor-tanitó, Issaszegh, 969 » ? » » » Pestmegye, ;.. László Antal, kereskedő, Szamosujvár, » : 778 Barabás Károly, birtokos, Gara-Bals, Golfin, ; 895 » » >Románia » Í1182 V. Mészáros Endre, ny. ref. lelkész, N.-Károly, Á n y o s Miklós, ref. tanitó, Szinér-Váralja, » f 937 Fennebbi nyereménytárgyak Hirschfeld Sándor helybeli ke '"eskedőnél bármikor átvehetők. »
— 6o —
A szerkesztő postája. H. H. úr Paks. Kivételesen megtettük. A múlt evi lapokat es az alapszabályt is elküldtük. — S. J. úr Martfű. Ugy az ön, mint több tagtól a szerkesztőséghez küldött pénzeket illetékes helyre juttattuk. A pénztárnok lapunkban nyugtázni fogja. — J. V. úr Előszállás. A recl'amált szám megy. Az illető még nem jelentkezett. Köszönet a szives pártolásért. — Cs. V. ür Gy.-Szt.-Miklós, B. Zs. úr Kutyfalva. Az ér tesítést vettük, intézkedtünk. — Többeknek. Lapunk múlt évi számai ból a reclamált példányokat elküldtük, kérjük azonban t. tagjainkat, hogy a reclamatiót lapunk megjelenése után legkésőbb 8 nap alatt küldjék be. — P. I. úr Béga-Szt.-György. Az árszabás lapunk élén látható. — L. B. úr F.-Regmetz. Miért késik a válasz? — 0. I. úr Marosujvár. Rendbehoztuk. Szerencse, hogy nagyobb baj nem történt. — G. úr P.Porgány. Nyomatban nem kapható ? — Sch. E. úr Debreczen. A méz czukorrésze vegyileg véve azonos a szőlőczukorral. Helytelenül irja tehát emiitett lap, hogy a szőlőczukorra reagál az alkohol. Tán a pityókaczukorral tévesztette össze, mert úgy az, mint általában a keményítő czukor minden faja, csapadékot ad, ha spiritust töltünk rá és jól össze rázzuk, s erről meg lehet ismerni a hamisítást; valamint csapadékot nyerünk akkor is, ha glycoseval volt édesítve a hamisított méz. — H. I. úr Szeged. A mézeczet-készitést részletesen leirta Dr. Ribáry a »Méh. Közlöny « 1887. évi folyamában, utalunk tehát arra. A mi azt a kérdést illeti, hogy eczetje, mely addig erős volt, mi okból gyöngülhetett meg ? megjegyezzük, hogy úgy a méz, mint más anyagból, erjedés útján elő állított eczet, ha a fejlődés tetőpontját elérte, visszafejlődik; ennek tulajdonithatja ön is, hogy eczetje meggyöngült. A visszafejlődést leg egyszerűbben úgy lehet megakadályozni, ha időről-időre bort vagy méz bort öntünk az eczetre. — D. G. úr OlaszteJek. Mint a gazd. egyesület tagjának, jövőre is küldeni fogjuk a »M. Közlönyt«-t. — H. K, úr Székely-Keresztur. Bár későn jött egy kissé: kívánsága szerint intézkedtünk. A többit — várjuk. — K. I. tanító úr Ráczkeve. Tagok-sorába beigtattuk. A kaptárok megrengelve. Eszközökre nézve ajánljuk hirdetési rovatunk megfigyelését. — E. J. úr Mocsa. A kivántj_ számot megküld tük. — Vincz.
képezde
Budapest.
Intézkedtünk.
Szerkesztésért felelős i d e i g l e n e s e n :
Bodor László.
