Az Erdélyi kirándulás beszámolója Az Erdélyben tett tanulmányi kirándulásunk-terepgyakorlatunk 2011. május 02-07.-ig tartott. A terepgyakorlaton nyolc ELTE-s hallgató és Erőss Anita a geológus TDK koordinátora vett részt. A terepgyakorlathoz továbbá csatlakozott szakmai vezetőként Péró Csaba, az MTA–ELTE Geológiai, Geofizikai és Űrtudományi Kutatócsoport tudományos munkatársa, illetve a Geológus Egyetemisták Kolozsvári Kutató Osztályának (GEKKO) hallgatói és vezetőjük Gál Ágnes.
2011. május 3.: első nap A Dévára való megérkezést követő első napon csatlakoztunk a GEKKO „KINCSÜNK, A KÖRNYEZETÜNK – FÖLD- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI TEREPI TAVASZI EGYETEM - DÉL-ERDÉLY „ terepgyakorlat utolsó terepi napjához. Az Aranyi-hegy lábánál részletes előadást hallgattunk meg Szakács Sándortól az Erdélyi-szigethegység vulkáni működéséről, majd közelebbről is megismerkedtünk a Maros folyótól északra elhelyezkedő jellegzetes sosonit feltárással, ahonnan elsőként írták le a fluoromagneziohastingsit és pszeudobrookit nevű ásványokat. A vulkáni működéshez kapcsolódóan számos utóvulkáni jelenség (melegvizű források, travertínó) található a környéken (Bánpatak, Kéménd, Beijan, Boholt)
1. ábra: Aranyi-hegy
1
A délután folyamán az Erdélyi-szigethegység déli részén tovább vándoroltunk Nagyágra, az aranynégyszög egyik „csúcsához”, ahol az egykori bányászatról, valamint az epitermális ércesedés mechanizmusáról szóló előadás után a 3-as szektor bánya Ferdinánd tárójának bejáratánál vízkémiai méréseket végeztünk. Megállapítottuk közösen, hogy a bányavíz szemmel láthatólag színtelen volt, fiziko-kémiai paraméterei a következők voltak: pH=6,94, Eh=+340mV, Ec= 1036µs/cm, T=12,3 oC, DO= 8% , Zn:0,2 g/l, Mg:1273 mg/l, Mn: > 2mg/l, Cd: < 0,02 mg/l. A redox illetve pH adatok alapján egy megfelelő diagram segítségével megállapítottuk, hogy ferrohidrit és jarosit köti meg a fémeket a patak vizében. Utunkat Nojag felé folytattuk.
2011. május 4.: második nap A második terepi napot már csak a legkitartóbb GEKKO-tagok társaságában folytattuk. Péró Csaba vezetésével több érdekes feltárást néztünk meg. Első megállóhelyünk a Bejan mellett található flis feltárás volt, amelyben a Suprageta-takarórendszerhez (Déli-Kárpátok szerkezeti-egység) tartozó turbidites összletek egy részét figyelhettük meg.
2. ábra: Turbidites összlet panorámaképe
Ezután a Kápolnási-takaró mandulaköves bazalt-párnaláváit tekintettük meg Valisoara közelében, majd rövid kitérőt tettünk a ködbe burkolózott Vulkán-hágón, amely nevével ellentétben nem vulkáni képződmény, hanem mészkőből álló takaróroncs a flisben. Hajdanán a rómaiak nevezték el alakja miatt Vulkánnak. A délután folyamán egy igen izgalmas és tanulságos utat tettünk Verespatakon, amely a terepgyakorlatunk fénypontja volt. Elsőként a római bányamúzeumba látogattunk el, ahol a múzeum igazgatója körbevezetett minket az egykori római kori aranybánya (Alburnus Maior) vágataiban, a múzeum kertben és a múzeumházban. Elmagyarázta, hogy hajdanán hogyan is bányászták és nyerték ki az aranyat a rómaiak, majd később a helyi családi vállalkozások.
2
3. ábra: Római-bánya
A bányamúzeumot egy szakmai prezentáció követte a verespataki aranybányászati cég (RMGC) telephelyén. Mind a terület geológiájáról, illetve az egykori és jövőbeli tervezett bányászati projektekről, valamint rekultivációs tervekről tartottak előadást. Az előadás után a külszíni fejtésbe is bemehettünk, ahol mindenki azonnal rávetette magát az arany felkutatására.
4. ábra: A verespataki bánya
3
2011. május 5.: harmadik nap A harmadik terepi nap folyamán elsőként a Rozsda-szakadékot látogattuk meg, amely valószínűleg az utolsó jégkorszakot követően kialakult szakadék, ahol permi homokkő és alsó-triász karbonátos képződmények kontaktusa látható.
5. ábra: Rozsda-szakadék
A nap további részében az Aranyos-folyó völgyében található feltárásokat látogattuk meg. Elsőként az Arieseni (Aranyosfő) község mellett található zöldpala összletet tekintettük meg, ahol érdekes földtani szerkezeteket lehetett azonosítani (nyírási síkok, szinklinális, antiklinális, szigmoid szerkezetek). Nem messze ettől a feltárástól a Girda-takaróhoz tartozó alsó-triász kavicsos homokkövet (Buntsandstein) vettük szemügyre. Az Ordincusa völgyben Wettersteini zátonymészkövet és a benne kialakult barlangokat tekintettük meg. Emellett recens travertínóképződést is megfiygelhettünk. A Zugai-szurdokban pedig a felső-triász mészkőben vörös homokköves paleokarszt kitöltéseket figyeltük meg. A nap utolsó állomása a felhagyott sohodoli márványbánya volt. A bánya mellett feltárásban óriási, 10 cm-es nagyságot meghaladó fennőt kalcit kristályokat is lehetett gyűjteni.
6. ábra: A sohodoli márványbánya
4
2011. május 6.: negyedik nap Az utolsó éjszakánkat Torockón töltöttük, ahol lehetőségünk nyílt megtekinteni a kétszer felkelő Napot. Meglátogattuk a helyi Néprajzi Múzeumot, ahol betekintést nyertünk az egykori bányászati eljárásokba, valamint a falu hétköznapjaiba is.
7. ábra: A Székelykő mögül felkelő Nap
A terepgyakorlatunk utolsó nagy kirándulását a Tordai-hasadékban tettük meg. Felfelé haladva számos kőzettípust figyelhettünk meg, az egykori mélytengeri, bázisos-ultrabázisos (szerpentinesedett) kőzetektől egészen a sekélytengeri zátonymészkövekig. Ezután elbúcsúztunk erdélyi szaktársainktól.
8. ábra: A Tordai-hasadék
5
A Dévára vezető út során megálltunk még az Ompoly-folyó völgyében, ahol a Kápolnási-takaró vadflis (kipreparálódott) képződményeit figyelhettük meg.
9. ábra: A Kápolnási-takaró vadflis maradványa (Hollókő)
Az erdélyi túra látványos és nagyon tanulságos volt számunkra. Sokban segítette a földtani, bányászati és vulkanológiai ismereteink bővülését. A terepgyakorlat nagyon kellemes hangulatban telt, az új szakmai információk mellett erdélyi diákokkal is sikerült jó barátságba kerülnünk. Ez úton szeretnénk megköszönni a szervezőknek: Molnár Ferencnek, Gál Ágnesnek, Péró Csabának és Erőss Anitának, hogy lehetőségünk nyílt ezen az egyedi, hasznos és informatív terepgyakorlaton részt venni.
6
