AZ ÉPÍTŐIPARI TERMELÉS ÉRTÉKI SZÁMBAVÉTELÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE

LENGYEL

LÁSZLÓ:

A Z ÉPÍTŐIPARI TERMELÉS ÉRTÉKI SZÁMBAVÉTELÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE 1

A S t a t i s z t i k a i S z e m l e ez é v áprilisában m e g j e l e n t c i k k e m b e n m e g ­ kíséreltem f e l v e t n i az építőipari s t a t i s z t i k a t ö b b — a k k o r m é g m e g o l d a t ­ l a n és sürgős m e g o l d á s r a v á r ó — elméleti és g y a k o r l a t i vonatkozású k é r ­ dését. I l y e n e k v o l t a k az építőipari s t a t i s z t i k a általános részéből: a b e s z á ­ molási e g y s é g iparági csoportosításának kérdése; az építőipari termelési s t a t i s z t i k a t á r g y k ö r é b ő l : az építőipari s z e r v e z e t t e r m e l é s é n e k f o g a l o m ­ meghatározása, a termelés érték s z e r i n t v a l ó számbavétele, a termelési érték megállapításának különféle m ó d s z e r e i s v é g ü l a z építőipari t e r m e ­ lés l e g f o n t o s a b b értéki mutatószámai. A z ott f e l v e t e t t kérdések k ö z ü l az azóta m e g j e l e n t t e r v h i v a t a l i r e n ­ deletek szabályozták az építőipar iparági csoportosításának kérdését,* meghatározták az építőipari termelés l e g f o n t o s a b b értéki mutatószámait és elrendelték v é g ü l a termelés értékének — h a v o n t a végrehajtandó — tételes felmérés (tételes-keresetelés) útján v a l ó megállapítását. E c i k k keretében az építőipari s z e r v e z e t termelésének értéki számba­ vétele, h e l y e s e b b e n — leszűkítve a kört — az építőipari szervezet „építő­ ipari jellegű tevékenysége" e r e d m é n y é n e k értéki számbavétele kérdésével fogok f o g l a l k o z n i . N e m térek k i az építőipari szervezet „egyéb termelő tevékenysége" ( l e g y e n az akár új termék létrehozására irányuló, akár ú. n . termelési s z o l ­ gáltatásokban m e g n y i l v á n u l ó termelő tevékenység) e r e d m é n y é n e k értéki számbavételével kapcsolatos kérdések tárgyalására, m i n t h o g y a z o k s e m m i ­ féle speciális, a z iparstatisztikában alkalmazottaktól eltérő m e g o l d á s t v a g y módszert n e m igényelnek. A z építőipari szervezet által gyártott t e r m é k e k változatlan áron tör­ ténő számbavétele az Egységes Árulistában lerögzített árak, f o l y ó á r o n történő számbavétele p e d i g a m i n d e n k o r é r v é n y e s nagykereskedői árak figyelembevétele alapján u g y a n i s m i n d e n nehézség nélkül h e l y e s e n v é g r e ­ hajtható. 8

4

1 „ A z építőipari statisztika néhány kérdése." — Statisztikai Szemle. 1951. 314—324. old. A z Országos Tervhivatal elnökének 11 510/1951. О. T . sz. rendelete az építőipar 1952. évi igazgatási szervezeten felépülő tervezési rendszeréről. A z Országos Tervhivatal elnökének 11 570/1951. O. T . sz, rendelete az építőipari termelés értékének meghatározásáról. * A z Országos Tervhivatal elnökének 11 590/1951. O. T . sz. rendelete az építőipari szám­ lázásról. 2

3

878

LENGYfEL LÁSZLÓ

A z építőipari s z e r v e z e t termelése számbavételének alapvető s e g y b e n l e g e g y s z e r ű b b és legszemléltetőbb m ó d s z e r e a természetes m é r t é k e g y s é g ­ b e n történő számbavétel. A z építőipari j e l l e g ű termelés technológiai sajá­ tosságaitól v a g y a létesítmények speciális rendeltetésétől függő természe­ tes mértékegységekben történő számbavétel tájékoztatást nyújt arról, h o g y az építőipar a különféle o b j e k t u m o k b ó l m e n n y i t bocsátott a népgazdaság rendelkezésére (a különféle munkálatokból m e n n y i t hajtott v é g r e ) . A természetes m é r t é k e g y s é g e k b e n történő számbavétel n e m teszi a z o n b a n lehetővé s e m az általánosítást, s e m p e d i g azt, h o g y a k ü l ö n b ö z ő rendeltetésű létesítményeket kivitelező (különböző munkálatokat v é g z ő ) építőipari s z e r v e z e t e k termelésének összterjedelmét v a l a m e l y meghatározott időpontra vonatkozóan megállapítsuk, v a g y h o g y a termelés összterjedelm é n e k időbeli változását egységes mutatószámmal kifejezzük. A z építőipari s t a t i s z t i k a i g y a k o r l a t b a n e célra a termelés értéki mutató­ számai használatosak. K ü l ö n ö s e n n a g y jelentőséggel bír a termelés értéki számbavétele az építőipari statisztikában, m i n t h o g y i t t az építőipari j e l l e g ű termelés r e n d ­ kívüli változatossága következtében a s t a t i s z t i k a i g y a k o r l a t b a n a l k a l m a z o t t összesített termelési mutatók közül s e m az egységes számbavételt szolgáló természetes mutatók, s e m a m u n k a - m é r t é k e g y s é g b e n kifejezett mutatók n e m n y e r n e k alkalmazást. K i e m e l i az értéki számbavétel jelentőségét aa a tény is, h o g y az építőipari s z e r v e z e t e k termelési tervteljesítései e g y s z e r ­ s m i n d a népgazdasági beruházási t e r v e g y része teljesítését is j e l e n t i k . i.

A termelés értéki számbavétele feltételez e g y o l y a n általános mérték­ a m e l y n e k segítségével a k ü l ö n b ö z ő rendeltetésű létesítmények ( v a g y azok részeinek) t e r j e d e l m e egyaránt egységesen kifejezhető, s a m e l y — m i n t i l y e n — lehetővé teszi egyrészt a különféle létesítmények (munkálatok) egymásközötti mennyiségi összehasonlítását, másrészt a különféle létesít­ m é n y e k n e k (munkálatoknak) egységes egésszé v a l ó összesítését. I l y e n általános mértékegységül, az építőipari jellegű termelés t e r j e d e l ­ m é n e k általános mérőszámául a létesítmények kivitelezésére — a termelés adott, társadalmilag normalizálódott v i s z o n y a i között, az uralkodó technika* a m u n k a szakavatottságának és termelékenységének átlagos színvonala m e l l e t t — szükséges m u n k a mennyisége szolgál. E z az ú. n . költségszámítási normákban kerül megállapításra, h e l y e s e b b e n a létesítményeknek a költség­ számítási n o r m á k alapján kiszámított költségvetési értékében n y e r konkrét kifejezést. A n n a k az általános irányzatnak az érvényesülését, h o g y a létesítmé­ n y e k költségvetési értéke m i n d e n k o r a kivitelezéshez feltétlen szükséges m u n k a mennyiségét f o g l a l j a magában, t ö b b rendelkezés kívánja biztosítani. E z e k a rendelkezések k i m o n d j á k egyrészt azt, h o g y az o l y a n költségvetési tételek árelemzésénél, a m e l y e k r e „ m u n k a b é r - , a n y a g - és gépimunka táb­ lázatok" (költségszámítási normák) készültek, csak a költségszámítási nor­

egységet,

mákban számításba vett anyag- és munkaerőszükségletet lehet figyelembe venni; másrészt, h o g y az o l y a n tételeknél, a m e l y e k r e költségszámítási n o r ­ m á k m é g n e m készültek, az e g y e d i árelemzésnél csak o l y a n mennyiséget

szabad f i g y e l e m b e v e n n i , a m e l y a m u n k a kivitelezéséhez

gondosság mellett jeltétlenül

a kellő szakmai

szükséges.

T o v á b b i i l y e n irányú megerősítést kíván biztosítani az a rendelkezés i s , a m e l y s z e r i n t részletes költségvetések készítését — egyrészről a z illetékes m i n i s z t e r által kijelölt kivitelező vállalat leendő építésvezetője, másrészről a beruházó vállalat képviselője k ö z r e m ű k ö d é s é v e l végrehajtandó — előzetes helyszíni organizációs adatgyűjtés k e l l megelőzze, a m e l y n e k k i k e l l t e r ­ j e d n i e — t ö b b e k között — a költségvetési kiírás leellenőrzésére és a hiányzó tételek pótlására, v a l a m i n t a munkálat során a kivitelező vállalat által a l k a l ­ mazandó gépesítésnek, a vállalat gépi berendezésének figyelembevételével való meghatározására stb. E z az „általános irányzat" a z o n b a n a számos megerősítő r e n d e l e t e l l e ­ nére s e m érvényesül maradéktalanul s í g y költségvetéseink — a költség­ számítási n o r m á k sok esetben fennálló helytelensége, a műszaki t e r v e k mennyiségi és minőségi hiányosságai következtében általában n e m t a r t a l ­ mazzák a létesítmény kivitelezésére társadalmilag szükséges m u n k a m e n n y i ­ ségét, n e m f e j e z i k k i az o b j e k t u m o k értékét. És — m i n t a későbbiek során látni f o g j u k — ez jelölhető m e g a legalapvetőbb és l e g d ö n t ő b b hibaforrása­ ként a termelés értéki számbavétele j e l e n l e g i gyakorlatában. F e n t i e k e t i g a z o l j a — műszaki tervezésünk m é g fennálló hiányosságai­ n a k ismeretében h o z o t t az a rendelkezés, a m e l y s z e r i n t a költségvetés v é g ­ összegéhez az előrelátható külön felszámítható költségeket m e g k e l l t e r v e z n i és e n n e k előrelátható mértéke s z e r i n t várható költségeket a költségvetésbe be k e l l építeni, illetőleg a költségvetés összeállításánál előre pontosan meg nem határozható költségek fedezetére a kivitelezési összeg 5 %-át — az Országos T e r v h i v a t a l engedélyével l e g f e l j e b b 10%-át — kitevő k ü l ö n tartalékösszeget k e l l f e l v e n n i . II. M i n t h o g y a költségszámítási n o r m á k kidolgozása (táblázatok össze­ állítása) hosszú időt (félév, e g y év) vesz i g é n y b e , a költségszámítási n o r ­ m á k kidolgozásánál e g y meghatározott időpontban é r v é n y b e n v o l t ára­ k a t és béreket v e s z n e k f i g y e l e m b e . J e l e n l e g i költségszámítási n o r m á i n k ( m e l y e k 1950—51 telén készültek) az 1950. évi július h ó 1-én é r v é n y b e n v o l t árakon és béreken a l a p u l n a k . A költségszámítási n o r m á k készítésénél f i g y e l e m b e vett időpont ( j e l e n ­ l e g tehát 1950. július h ó 1.) árszintjét általában bázis árszintnek n e v e z i k , s z e m b e n az ötéves t e r v készítése k e z d e t i időpontjának (1949. július h ó 1.) árszintjével, az ú. n . változatlan árszint-tel, illetőleg a kivitelezés t e r v é v e k e z d e t i időpontjának (jelenleg 1951. január h ó 1.) árszintjével, az ú. n . 6

tervárszinttel. A „tervárszint" elnevezést n e m t a r t o m szerencsésnek. H e l y e s e b b l e n n e egyöntetűen a „ f o l y ó é v i árszint" v a g y röviden „ f o l y ó á r " elnevezés m e g ­ honosítása. ( A m a g a m részéről én is ezt a z elnevezést f o g o m használni.) A k ü l ö n b ö z ő árszinteknek az a d a t o k összehasonlíthatósága céljából szükséges közös árszintrehozatala a munkanemekre vonatkozóan anyagra9 * A Szovjetunióban hosszú ideig az 1936. évi árakat alkalmazták. Később az 1949. évi árak* l e g u t ó b b p e d i g a Szovjetunióban is az 1950. évi július hó 1-i árak váltak a kalkuláció alapjává.

880

L E N G Y E L LÄSZLO

és a szállításra kidolgozott indexek, illetőleg a k ü l ö n b ö z ő a n y a g o k r a meghatározott szorzószámok segítségével történik. Például a mélyépítőiparban a k ü l ö n b ö z ő árszintek egymásra való vetí­ téséhez munkanemenként az alábbi i n d e x e k e t alkalmazzák: Sorszám

munkabérre

1. 2. 3. 4.

&

N С о со

Munka csoportja és neme

1949. VII. 1-ről 1950. VII. l-re

1950. VII. 1-гб! 1951. I. l-re

1949. VII. 1-гб! 1951. I. l-re

munka­ anyag bér

munka­ bér

anyag

munka­ bér

0,960

0,959

1,086

0,870

1,043

0,834

1,000 0,964

0,875 0,875

0,785 1,018

0,870 0,870

0,785 0,981

0,761 0,761

0,057 0,961

0,933 0,985

1,036 1,000

0,870 0,870

0,991 0,961

0,855 0,857

0,960 1,000 1,000 1,000 1,000 Anyagfuvar és szállítási indexe . . . . 1,000

0.847 0.820 0,820 0,820 0,890

1,000 1,000 0,767 0,830 1,000

0,870 0,870 0,870 0,870 0,870

0,960 1,000 0,707 0,830 1,000

0,737 0,713 0,713 0,713 0,774

anyag

Műtárgyak: Egyéb műtárgyak építési munkái . . Pályák: Vezetékek :

Munka csoportja és neme

1950. VII. 1-ről 1949. VII. l-re I munka­ anyag j b

Földművek Műtárgyak: Hídépítési vasszerkezetek Egyéb műtárgyak építési munkái . . Pálvák: Útépítések Vasútépítések Vezetékek: V z- és szennyvíz Villamosvezeték Villamoslégvezeték Kábelek Egyéb vezetékek (

Anyagfuvar és szállítási indexe . . . .

é

r

1951. I. 1-ről 1950. VII. l-re

1951. I. l-ről 1949. VII. l-re

1 munka­ 1 munka­ anyag I bér anyag 1 b

1,042

1,043

0,922

1,149

1,000 1,040

1,143 1,143

1,274 0,982

1,149 1,140

1,274 1,019

1,017 1,016

0,965 1,000

1,149 1,149

1,009 1.041

1,181 1,219 1,219 1,219 1,124

1,000 1,000 1,304 1,205 1,000

1,149 1,149 1,149 1,149 1Д49

1.042 1,000 1,304 1,205 1,000

1,045 1,041 1,042 1,000 1,000 1,000 1,000

é

r

1,000

A változatlan árszintre (1949. július h ó 1.) v a l ó átszámítást szolgáló i n d e x e k a költségmérésnél n y e r n e k alkalmazást. A z 1951. évi január h ó 1-i árszintről a bázis árszintre v a l ó átszámítást szolgáló i n d e x e k v i s z o n t az e g y e d i árelemzéssel készített o l y a n tételek bázis-áron való kiszámítására szolgálnak, a m e l y e k r e költségszámítási n o r ­ m á k k i d o l g o z v a m é g n i n c s e n e k . A mélyépítőiparban u g y a n i s a k i v i ' e l i m u n k a értékét n e m c s a k a kivitelezés tervének k e z d e t i időpontja árszintjén, h a n e m a költségszámítási normák készítésénél f i g y e l e m b e v e t t i d ő p o n t árszintjén (ú. n . bázis-áron) i s t a r t a l m a z n i a k e l l a költségvetésnek. A z o k a t a költségvetéseket p e d i g , a m e l y e k csak későbbi tervévben kerülnek kivitelezésre — nyilvánvaló o k b ó l — csupán bázis-áron k e l l elkészíteni. A magasépítőiparban — a fennálló rendelkezések s z e r i n t — csak e g y ­ féle áron, m é g p e d i g a kivitelezés t e r v é v é n e k k e z d e t i időpontja (jelenleg 1951. j a n u á r h ó 1-i) árain történő kalkuláció alapján n y e r n e k a költség-

vetések összeállítást, t e k i n t e t t e l a r r a , h o g y i t t e g y - e g y létesítmény költség­ vetése t ö b b s z ö r g y a k r a n t ö b b e z e r költségvetési tételből, illetőleg e g y s é g ­ árból áll, s í g y a kétféle (bázis- és f o l y ó évi) áron történő kalkuláció rendkívül n a g y munkát j e l e n t e n e . E rendelkezés nyilvánvalóan egyszerűsítést j e l e n t , a z o n b a n — h o g y csak e g y szempontot említsek — különösen a következő évre áthúzódó (vagy áthúzódható) k i v i t e l i m u n k á k esetén t ö b b vonatkozásban nehézséget o k o z . (Visszatérek m é g e r r e a kérdésre.) III. A z építőipari s z e r v e z e t e k m e g r e n d e l ő i k k e l a — f e n t i e k s z e r i n t — folyó' évi árszinten összeállított (és a megrendelő által elfogadott) költségvetés­ b e n szereplő egységárak f i g y e l e m b e v é t e l é v e l elkészített havi tételes kere­ setek, illetőleg a költségvetés s z e r k e z e t i felépítésének m e g f e l e l ő e n elkészí­ tett végszámlák alapján számolnak e l . Számbavételi m u n k á n k j e l e n l e g i g y a k o r l a t a az építőipari jellegű t e r m e ­ lés általános mérőszámául is az építőipari s z e r v e z e t e k kereseteit (vég­ számait) fogadja e l . E z a g y a k o r l a t a 11 570/1951. O . T . sz. r . 6. §-án a l a p u l , m e l y s z e r i n t „a s t a t i s z t i k a i jelentésbe azt az építőipari termelési értéket lehet beállítani, a m e l y e t a vállalat az előző h ó utolsó napjáig elvégzett és az építőipari t e l ­ jesítmény számlázásáról, v a l a m i n t az építőipari m u n k á k költségkülönböze­ teiről szóló r e n d e l e t e k alapján kiállított k e r e s e t b e f e l v e t t " . E z a rendelkezés a z o n b a n j e l e n l e g t ö b b szempontból is kifogásolható! A kereseteknél sok esetben előforduló — a tervteljesitésre és az e z z e l szorosan összefüggő prémiumra visszavezethető — túlméretezettség Г túlkeresetelés) csak formális kifogás. A túlkeresetelések megszüntetése h a r c kérdése, m e l y e t a z o n b a n az eddigieknél s o k k a l k o m o l y a b b mértékben m i ­ előbb n a p i r e n d r e k e l l tűznünk! A z építőipari szervezetek pénzügyi bevételeinek termelési értékeként való elfogadása e l l e n t a r t a l m i szempontból emelhető a legdöntőbb kifogás. A z építőipari termelési s t a t i s z t i k a feladata u g y a n i s n e m az építőipari szervezet számlájára átutalt (vagy o n n a n lehívott) f o r i n t mennyiségének, a forintmennyiség növekedésének v a g y csökkenésének a vizsgálata ( a m i n t ezt s o k a n gondolják), h a n e m — t ö b b e k között — a n n a k a kimutatása, h o g y hány lakóház, erőmű, gyár, m e n n v i út, vasút stb. épült fel (termelés számba­ vétele természetes mértékegységben), illetőleg m e n n y i v e l e m e l k e d e t t v a g y csökkent az építoinari s z e r v e z e t e k termelésének, fentiek értékének össze­ sítése útján nyerhető összterjedelme, v o l u m e n e (termelés számbavétele értékben). A beszámolási időszak termelési színvonalának v a l a m e l y bázisidőszak termelési színvonalával való összehasonlítása (viszonyszám formájában k i ­ fejezve: a termelés fizikai terjedelmének indexe) v i s z o n t h e l y e s e n csak ú g y hajtható végre (számítható k i ) , h a a t e r j e d e l m e t k i v é v e m i n d e n más tényező zavaró hatását az összehasonlításnál (az i n d e x kiszámításánál) kirekesztünk. A z építőipari szervezetek k e r e s e t e i (végszámlái) végösszegének t e r m e ­ lési értékként v a l ó elfogadása ezen alapvető szabály tagadását j e l e n t i

A keresetek ugyanis — e l t e k i n t v e a n e m egyszer j o g t a l a n , az építőipari s z e r ­ vezet tervszerűtlen, s z e r v e z e t l e n m u n k á j á b ó l eredő p é n z ü f v i i g é n y e k t ő l — magukban foglalják a kivitelező részéről n a g y o n jogosan felszámítható, de

az építőipari szervezet termelő tevékenységével semminemű kapcsolatban nem álló költségtöbbleteket is. E z g y a k o r l a t i l a g a n n y i t j e l e n t , h o g y a t e r ­ melés f i z i k a i terjedelmének — a k e r e s e t e k alapján n y e r t — i n d e x e a t e r ­ m e l é s terjedelmén túl e g y másik tényező zavaró hatása következtében f é l r e ­ vezetően h a m i s képet a d . U g y a n e z persze a termelési terv teljesítésének mérésénél is érezteti hatását. N y i l v á n v a l ó , h i s z e n —• m i n t i s m e r e t e s — a termelés értékben k i ­ fejezett előirányzata (terv) teljesítésének m é r é s é r e a termelés értékben kifejezett tényszáma (teljesítés) általában csak a k k o r a l k a l m a s , h a a) az előirányzat és a teljesítés értéki a d a t a i u g y a n a z o n időpontban é r v é n y e s ( é r v é n y b e n volt) árakon épülnek f e l ; és h a b) az előirányzat és a teljesítés értéki adatai u g y a n a z o n értéki e l e m e k e t foglalják m a g u k b a n . Összefoglalva m i n d e z azt j e l e n t i , h o g y m i n d a tervteljesítés h e l y e s m e g ­ állapításánál, m i n d a termelés f i z i k a i t e r j e d e l m e i n d e x é n e k p o n t o s m e g ­ határozásánál — a t e r v és a teljesítés, illetőleg a bázis- és a beszámolási idő-­ s z a k árainak változatlanoknak kell lenniök! A K ö z p o n t i S t a t i s z t i k a i H i v a t a l j e l e n l e g i utasítása az építőipari s z e r ­ v e z e t e k b e s z á m o l ó jelentésein 1951. I L félévétől k e z d ő d ő e n a „termelési érték"-et az 1951. január h ó 1-i áron írja elő j e l e n t e n i . A bázis-árról (a költségszámítási n o r m á k készítésénél f i g y e l e m b e v e t t árszintről) v a l ó letérést a magasépítőiparra vonatkozóan k i a d o t t és m á r a z e l ő b b i e k b e n említett az a rendelkezés tette szükségessé, a m e l y s z e r i n t — a magasépítőiparban — a költségvetések csak egyféle áron (a kivitelezés t e r v é v é n e k k e z d e t i időpontja árain) történő kalkuláció alapján n y e r n e k összeállítást (s e n n e k m e g f e l e l ő e д az elszámolás i s c s a k a f o l y ó évi árszinten történik). Ez az ár — b á r változatlan „ b á z i s - á r " elemeit t a r t a l m a z z a , azáltal, h o g y kiszámítása „ e g y meghatározott időpontban é r v é n y b e n v o l t " költség­ számítási n o r m á k , ár- és bérszínvonal f i g y e l e m b e v é t e l é v e l történik — lénye­ gileg folyóár, a m e l y m e g m u t a t j a a termelésnek az adott i d ő p o n t b a n fennálló értékét, s a m e l y n e k alapján kiszámítható a tiszta — nettó — termelési érték (a n e m z e t i j ö v e d e l e m részét képező újonnan a l k o t o t t érték), illetőleg m e g ­ határozható az építőipari s z e r v e z e t j ö v e d e l m e z ő s é g e , de — m i n t i l y e n — a termelés terjedelmének mérésére n e m a l k a l m a s . A z „árszínvonal" változása vonatkozásában a z o n b a n ez u t ó b b i m e g ­ j e g y z é s ellenére n i n c s k ü l ö n ö s e b b nehézség, egyrészt azért, m e r t általában ez az ár e g y - e g y é v i időtartamra ( n e m l é v é n n a g y ingadozásnak kitéve) változatlan árnak tekinthető, másrészt azért, m e r t központi s z e r v e i n k n e k m ó d j u k b a n áll az esetlegesen bekövetkezett a n y a g , munkabér és szállítási költség változásainak hatását a m á r i s m e r t e t e t t módszerrel kiküszöbölni úgy, h o g y „ a z előirányzat és teljesítés értéki a d a t a i u g y a n a z o n i d ő p o n t b a n é r v é n y e s ( é r v é n y b e n v o l t ) árakon" épüljenek f e l . Természetszerűleg f e n t i e k v o n a t k o z n a k a termelés f i z i k a i t e r j e d e l m e i n d e x é n e k kiszámítására i s !

A nehézség n e m i s az „árszínvonal" változása, h a n e m a különféle c í m e n —.felmerülésük (vagy annál is n a g y o b b ) mértékben — felszámított többlet­ költségek beszámítása következtében az árakat alkotó e l e m e k m e n n y i s é ­ gének a változása vonatkozásában m e r ü l f e l ! IV. A fizikai számú nek a nyezi.

termelési t e r v teljesítésének megállapításánál, úgyszintén a termelés t e r j e d e l m e i n d e x é n e k kiszámításánál a torzítást a 11 580/1951. О. T . r e n d e l e t t e l szabályozott építőipari költségkülönbözetek teljes összegé­ termelési érték megállapításánál történő f i g y e l e m b e v é t e l e e r e d m é ­

A költségkülönbözeteknek e g y része valóban „fizikai t e r j e d e l m e t " ( t ö b b ­ letet) j e l e n t , s m i n t i l y e n a termelési érték megállapításánál f i g y e l e m b e v e e n d ő . A k á r a minőségileg változatlan műszaki t e r v e k megvalósítása c é l j á ­ ból — az építtető kívánságától függetlenül — a költségvetésben tételesen előírt m e n n y i s é g e k e n felül elvégzett többletmunkáról, akár a költségvetés­ ben általában tétel, mennyiség, méret és egységár s z e r i n t f e l n e m vett, d e a kivitelezés f o l y a m á n sürgős műszaki okból mellőzhetetlen pótmunkáról v a n szó — ezek a létesítmény kivitelezéséhez feltétlen szükséges munkát j e l e n ­ tenek, s m i n t i l y e n e k , a termelés f i z i k a i terjedelmét növelik. A termelési érték megállapításánál figyelembevételük i n d o k o l t . U g y a n i l y e n elbírálás alá esnek, bár más vonatkozásban (az árak összehasonlíthatósága vonalán) a költségvetési ár h e l y t e l e n v a g y hiányos kiírása, illetőleg a m u n k a b é r ­ e g y s é g n o r m á k tételei h e l y t e l e n alkalmazása következtében felmerült ár­ különbözet c í m e n érvényesíthető költségkülönbözetek is, a m e l y e k a „ b i z o ­ n y o s meghatározott időpontban é r v é n y b e n v o l t " ár- és bérszínvonalra k í v á n ­ ták v i s s z a h o z n i az attól eltérően, helytelenül beállított árakat. Azonban 1. a többletmunka c í m é n érvényesíthető költségkülönbözetek egy része ( p l . a kivitelezési m u n k á k leállítása ütemének lassítása következtében előállott költségkülönbözetek stb.); 2. a pótmunka c í m é n érvényesíthető k ö l s é g k ü l ö n b ö z e t e k e g y része ( p l . munkaerők, gépek, szerszámok, kényszerű o d a - v i s s z a szállítása stb.); 3. az árkülönbözet c í m é n érvényesíthető költségkülönbözetek l e g ­ n a g y o b b része (kivételt csupán a költségvetési ár h e l y t e l e n v a g y hiányos kiírása következtében érvényesíthető k ö l t s é g k ü l ö n b ö z e t e k k é p e z n e k ) ; 4. a külön felszámítható költségek c í m é n érvényesíthető k ö l t s é g k ü l ö n ­ bözetek c s a k n e m teljes egészükben —

a termelés fizikai terjedelmével (volumenével) sem a terv teljesítésé* пек mérése, sem a dinamikai vizsgálat szempontjából kapcsolatban nin­ csenek, csupán a költségszámítási n o r m á k o n alapuló a változatlan árként elfogadható költségvetési egységárakkal s z e m b e n i árváltozást j e l e n t e n e k , — következésképpen a termelési értékbe való beszámításuk korlátozza mind a terv teljesítésének mérése, mind a termelés terjedelmének dinamikai vizs­ gálata megbízhatóságát.

A tervteljesítés mérésénél a költségkülönbözetek teljes összege f i g y e l e m b e v é t e l é n e k o k v e t l e n szükségességét hangsúlyozó álláspont h i r ­ detői — álláspontjuk helyességének igazolására — azt hozzák f e l , h o g y miként a 11 580/1951. O . T . sz. r e n d e l e t értelmében a költségvetések, ú g y a termelési tervszámok i s b i z o n y o s m e n n y i s é g ű ( 5 — 1 0 % ) k ö l t s é g k ü l ö n ­ bözetet feltételezetten m a g u k b a n f o g l a l n a k . E z e k szerint az országos építési t e r v e k , v a g y egy építőipari szervezet termelési tervének m i n d e n 100 f o r i n t j a , tehát csupán 90—95 f o r i n t összegben képvisel költségvetési tételekkel rész­ letesen alátámasztott munkát, a fennmaradó összeg p e d i g a költségvetések­ ben tételesen elő n e m irányzott, de a kivitelezés során feltétlenül jelentkező költségkülönbözetek céljaira v a n tartalékolva. Szükséges ez — e z e n állás­ p o n t szerint — annál i s inkább, m e r t a költségkülönbözetek n a g y része (!) u g y a n ú g y fogyaszt anyagot, munkaerőt, szállítóeszközt stb. m i n t m a g u k a költségvetési tételek; h a tehát e z e k e t a tervezésnél a termelési értékből kirekesztenénk, ú g y n e m l e n n e biztosítható számukra a n y a g - , m u n k a e r ő i t b . fedezet. E z a z álláspont s e m m i e s e t r e s e m tekinthető progresszívnak, m i n t h o g y e g y nyilvánvalóan h e l y t e l e n tervezési és számbavételi módszer m e l l e t t f o g ­ l a l állást! V é l e m é n y e m s z e r i n t — a m e n n y i b e n az előre n e m látható költségek fedezésére 5 — 1 0 % - o t tartalékolva készülnek e l a „termelési t e r v e k " i s — a tervteljesítés mérésénél az 5 — 1 0 % - o t kitevő költségkülönbözetek f i g y e ­ l e m b e v é t e l e i n d o k o l t n a k látszana! T e k i n t e t t e l a z o n b a n a r r a , h o g y a g y a k o r ­ l a t i tapasztalatok s z e r i n t a költségkülönbözetek általában a szóbanlévő 5—10%-nái j ó v a l magasabb százalékban n y e r n e k elszámolást — j e l e n l e g i „termelési érték" ( m e l y a számbavételnél a költségkülönbözetek teljes összegét t a r t a l m a z z a ) a termelési t e r v teljesítésének mérésére — m á r e b b ő l az e g y k ö r ü l m é n y b ő l kifolyólag is — c s a k b i z o n y o s fenntartással f o g a d ­ ható e l . U g y a n í g y a termelés terjedelmének d i n a m i k a i vizsgálatánál i s h e l y ­ t e l e n a költségkülönbözetek teljes összegének figyelembevétele, m i v e l az építkezési költségek emelkedése e m ó d s z e r s z e r i n t a termelés f i z i k a i t e r j e ­ d e l m e emelkedésének látszatát eredményezi!

V. H o g y a termelési terv teljesítésének mérését a költségkülönbözetek teljes összegének a termelési értékbe való beszámítása m e n n y i r e k o r l á ­ t o z z a — nyilvánvalóvá válik az alábbi p é l d á b ó l : E g y vállalat meghatározott idő alatt, meghatározott h e l y e n 20 típualakás kivitelezésére k a p megbízást. A 20 lakásra v o n a t k o z ó költségvetés vállalati v é g ö s s z e g e 1 millió F t , m e l v b ő l 909 e z e r F t a költségvetésben tétel s z e r i n t f e l s o r o l t m u n k á l a t o k értéke, 91 e z e r F t (10%) p e d g az előre p o n t o ^ n m e g n e m határozható költségek fedezetére tartalékolt összeg. A vállalat a munkálatokat a költségvetésben és a t e r v e k b e n felvett m u n k h e l y e n m e g k e z d t e , de a z építtető kívánságára az e r e d e t i l e g kijelölt h e l y e n a munkálatokat abb^hagviák. a munkaerőket, a gépeket, szerszámom kat, a n y a g o k a t az építtető által kijelölt újabb h e l y r e szállítva (pótmunka!) folytatják a munkát. A m u n k á t — t e k i n t e t t e l az építkezés h e l y é n e k m e g ;

változtatása folytán előállott késedelemre — az új h e l y e n fennálló m u n k a ­ erőhiány, v a l a m i n t a sürgősség mictt rendkívül sok (külön felszámítható) köHséget igénylő túlórával, stb. folytatták, ú g y h o g y m i r e a 20 lakás elkészül, a felmerült és érvényesíthető külön felszámítható költségek (eltekintünk most a példánkban szereplő „pótmunka" címén érvényesíthető költségek­ től) 321 ezer F t - o t tesznek k i . Kérdés, hány % - r a teljesítette a vállalat tervét, h a 20 lakást k e l l e t t építenie 1 millió Ft-ért, s 20 lakást épített — a különfelszámítható költségek figyelembevételével — 1230 ezer Ft-ért? Nyilvánvaló, ha helyes képet a k a r u n k n y e r n i , n e m fogadhatjuk el a 135%-os teljesítést csupán azért, m e r t a 20 lakás felépítése csak az elő­ irányzott költségkülönbözeti tartalékösszeg (10%) lényeges túllépésével v o l t megvalósítható! H o g y a költségkülönbözeteknek a termelési értékbe való beszámí­ tása a termelés terjedelmének dinamikai vizsgálatának megbizho,tóságát is korlátozza, már a fentiekből is nyilvánvaló. M é g szemléletesebb lesz a z o n ­ b a n , h a f e n t i példánkat kiegészítjük az alábbi kérdéssel: Hány százalékkal csökken u g y a n e z e n vállalat termelése a következő időszakban (fentihez képest), h a a k k o r , az előírt 20 lakást 1 millió Ft-ért építik fel? Nyilvánvaló, n e m m o n d h a t j u k , h o g y a vállalat termelése az előző idő! 1000 s z a k h o z képest 1 8 % - k a i csökkent, csupán azért, 100 = 8 1 , 3 % 1230 m e r t k e v e s e b b költséggel építették f e l u g y a n a z t a 20 lakást; h a n e m azt k e l l megállapítanunk, h o g y a vállalat termelésének terjedelme az előző időszakhoz képest nem változott! ( A z elvégzett pótmunkát itt is f i g y e l m e n kívül hagytuk.) A jelenlegi g y a k o r l a t t a l s z e m b e n a fentihez hasonló költségkülönböze­ teknek a termelési érték megállapításánál, úgyszintén a termelési terv t e l ­ jesítésének elbírálásánál történő figyelmenkívül hagyása az építőipari statisztika minőségi javulását eredményezné: további számos kiküszöbölendő hibára, hiányosságra, tervszerűtlens^gre, n e m r i t k a esetben esetleg az e l l e n ­ ség tudatos aknamunkájára vetnének fényt a statisztika számadatai, n a g y ­ ban elősegítené tehát az építőipari statisztika osztályharcos feladatúnak minél tökéletesebb végrehajtását! VT. Fentiekből világosan következik az. h o g y a költségkülönbözetek teljes összegének a termelési értékbe való beszámítása n e m c s a k a tervteljesítés mérésének, h a n e m a termelés t e r i e d s l m e d i n a m i k a i vizsgálatának m e g ­ bízhatóságát, pontossárát is korlátozza. J e l e n l e g i g y a k o r l a t u n k tehát fenti s z e m p o n t o k figyelembevételével — az építőipari statisztika megjavítása érdekében — okvetlenül felülv'zsgálandó s o l y a n megoldást k e l l keresnünk, a m e l y n e k alkalmazásával a fennálló hiányosságok (pontatlanságok) kiküszöbölhetők lesznek. A hiányosságok forrásainak feltárása, mibenlétének felismerése a m e g ­ oldás alapja!

A költségkülönbözeteket — e vonatkozásban — két n a g y c s o p o r t r a k e l i b o n t a n u n k . Először a „termelés fizikai terjedelmével" összefüggő, a műszaki t e r v e k és költségvetések hiányosságaira, a m e g r e n d e l ő intézkedéseire v a g y mulasztására, illetőleg „ v i s m a j o r " o k o k r a visszavezethető k ö l t s é g k ü l ö n ­ bözetek kérdésével k e l l f o g l a l k o z n u n k . I l y e n e k a többletmunka, pótmunka és árkülönbözet c í m e n felszámít­ ható költségkülönbözeteknek a m á r i l y e n vonatkozásban említett része. E z e k n e k a költségeknek a termelési értékbe való beállítása helyes.

okvetlenül

A termelési értékbe való beszámíthatósáeuk kérdésének eldöntése után további kérdésként merül f e l : h o g y a n történjék a beszámítás? H e l y e s l e n n e a költségkülönbözeteket további következtetések levonása végett az alábbi csoportosításban m e g f i g y e l n i : a) a műszaki t e r v e k és költségvetések hiányosságai; b) a megrendelő intézkedései v a g y mulasztásai, és c) „ v i s m a j o r " o k o k következtében előállott költségkülönbözetek. M e g j e g y z e m , h o g y a termelés terjedelmével k a p c s o l a t b a n álló költség­ különbözeteknek a termelési értékbe való beszámítása esetén m i n d e n eset­ b e n az e r e d e t i költségvetés egyidejű módosítása (pótköltségvetés készítése) elengedhetetlenül szükséges. A többlet- és pótmunkát a szovjet g y a k o r l a t is külön k e z e l i . Sőt ,,a b e ­ s z á m o l ó jelentéseknek a tervenkívüli munkákat n e m k e l l magában f o g ­ l a l n i a — írja egy szovjet szerző — ezeket a végösszeg után a téliesített m u n k á k terjedelméhez való hozzászámítása nélkül k e l l k i m u t a t n i . M i n d e n o l y a n esetet, a m i k o r a tervenkívüli munkákat a ténylegesen teljesített m u n k á k terjedelméhez hozzászámítják, ezt m a g y a r á z k o d ó utóiratnak k e l l tekintenünk az ezzel j á r ó összes k ö v e t k e z m é n y e k k e l együtt".' #

F e n t i m e g j e g y z é s b e n foglaltak szükségességét az építőipari statisztiká­ b a n a l k a l m a z o t t e g y i k igen fontos mutatószám, az egyes s z e r k e z e t i e l e m e k készültségi foka, illetőleg az o b j e k t u m elkészülte általános mutatószámának h e l y e s megállapítása is i n d o k o l j a . A z egyes s z e r k e z e t i e l e m e k készültségi fokát (k) u g y a n i s u g y k a p j u k m e g , h a az egyes s z e r k e z e t i e l e m e k b ő l a m u n k a megkezdésétől a t á r g y ­ időszak végéig elvégzett, s p o n t o s felméréssel természetes m é r t é k e g y s é g ­ b e n megállapított m e n n y i s é g é t (m) a költségvetés s z e r i n t e l v é g z e n d ő t e l ­ j e s m e n n y i s é g g e l ( M ) e l o s z t j u k s az í g y n y e r t összeget s z o r o z z u k 100-zaL

jfe=^.100

M

H a a költségvetésben előirányzott m u n k a m e n n y i s é g e t ( M ) n e m m ó d o ­ sítanánk, b i z o n y o s m e n n y i s é g ű t ö b b l e t m u n k a elvégzése esetén

m> M n

Operatív statisztikai számbavétel és beszámolási rendszer az építőiparban". Kiadó Vállalat. Budapest. 1950. 58. old.

Statisztikai

s ennek következtében

k>—

-100

a m i — t e k i n t e t t e l a r r a , h o g y ez az összefüggés n e m c s a k az egyes s z e r k e ­ z e t i e l e m e k készültségi f o k a , h a n e m az o b j e k t u m elkészültének általános mutatószáma vonatkozásában is nyilvánvalóan érvényesül — azt jelentené, h o g y a rendkívül fontos mutatószám m i n d e n g y a k o r l a t i jelentőségét e l v e s z ­ tené! E z z e l k a p c s o l a t b a n m u t a t o k rá a magasépítőiparra vonatkozóan f e n n ­ álló rendelkezések s z e r i n t e g y f é l e áron történő kalkulációból adódó m é g egy p r o b l é m á r a . A z egyes s z e r k e z e t i e l e m e k készültségi fokát értékben az alábbi k é p ­ let f e j e z i k i : £ =

^ • 1 0 0

ahol p = a költségvetés s z e r i n t i — f o l y ó évi árszinten meghatározott — egységár. H a a kivitelezési m u n k a a t á r g y é v b e n n e m n y e r befejezést, az e g y ségár esetleges változása következtében, a d a t a i n k összehasonlíthatatlanná válnak, s így — ha (ra . p ) , - e l jelöljük a tárgyévben, (ra . p ) , - v e l a k ö v e t kező évben elvégzett munkák értékét, — az egyes szerkezeti e l e m e k készült­ ségi fokát az alábbi képlet nyilvánvalóan n e m fejezi k i h e l y e s e n :

A z adatok összehasonlíthatósága v a g y (ra . és egyideiű^eg (M . p ) n e k az új árszintre hozatalával v a g y (ra . p ) - n e k is a régi árszinten történő meghatározásával érhető csupán e l . F e n t i e k itt is v o n a t k o z n a k az o b j e k t u m elkészültének általános mutatószámára is, s ez azt j e l e n t i , h o g y e r v több évig tartó k i v i t e l i m u n k a esetén e g y - e g v munkát az első módszer alkalmazásával utólagosan többször k e l l e n e értékelni. Ennél s o k k a l egyszerűbbnek látszik az a z o n n a l bázis­ áron történő értékelés! 2

* A második csoportot a termelés fizikai terjedelmét nem befolyásoló, döntő mértékben az építkezési h e l y sajátosságai, az építkezési k ö r ü l m é n y e k ­ n e k az átlagostól való eltérése, az építkezési határidő lerövidítése v a g y a megrendelő késedelme stb. következtében előálló költségek, — l e g n a g y o b b részt a „ k ü l ö n felszámítható költségek" — képezik. E z e k a költségek előre n i n c s e n e k meghatározva (mindössze a n n y i b a n , h o g y 5 — 1 0 % tartalékösszeg v a n biztosítva a költségvetésekben részükre). Elszámolásuk a felmerülés mértékében történik. H o g y ezen költségeknek a termelési érték megállapításánál történő figyelembevétele m e n n y i r e h e l y t e l e n e r e d m é n y t a d , azt már egy példán b e m u t a t t a m F e n t i példához hasonló csak ellenkező irányú az az eset. h a az 5%-os tartalékösszeget egy o b j e k t u m megvalósítása során n e m használják:

f e l . Itt a n n a k ellenére, h o g y az o b j e k t u m befejezést n y e r , a készültségi f o k (tervteljesítés) a j e l e n l e g i mérési m ó d m e l l e t t — nyilvánvalóan h e l y t e l e ­ n ü l — a 1 0 0 % alatt m a r a d ! N e m kizárólag, de leginkább e z e k n e k a költségeknek a felmerülése (hasonlóak a téli m u n k á k többletköltségei is) j e l e n t k e z i k általában ú g y , m i n t az építkezést „ m e g d r á g í t ó " tényező. E z e k n e k a költségeknek a termelési érték megállapításánál való figyelembevétele a termelés értéki számbavételének a z o n alapvető szabályá­ v a l e l l e n k e z i k , m e l y s z e r i n t a termelési t e r v mikénti teljesítése, v a l a m i n t a termelés f i z i k a i terjedelmének i n d e x e h e l y e s e n c s a k ú g y számítható k i , h a m i n d a t e r v és a teljesítés, m i n d a bázis és a beszámolási időszak adatait ugyanazokon az árakon értékeljük. A külön felszámítható költség tulajdonképpen d ö n t ő e n rezsiköltség, m e l y — építkezési helyenként és az építkezés k ö r ü l m é n y e i következtében és (ami tárgyalt kérdésünkkel k a p c s o l a t b a n a l e g d ö n t ő b b ) egyes kivitelező vállalatok j ó v a g y rossz munkája következtében — változó. A termelési értékbe való beszámítása „ e g y e d i árak" alkalmazását j e l e n t i , m e l y — m i n t az e l ő z ő k b e n már láttuk — a termelés d i n a m i k a i vizsgálatánál nagyarányú torzítást idéz elő. A d i n a m i k a i vizsgálatra a l k a l m a s termelési értéket ú g y n y e r ü n k , h a ezeket a költségeket f i g y e l m e n kívül h a g y j u k . E z z e l k a p c s o l a t b a n m e g j e g y z e m még, h o g y n e m c s a k s t a t i s z t i k a i , de p é n z ü g y i szempontból is h e l y e s e b b l e n n e ezeket a költségeket — n e m ú g y , m i n t j e l e n l e g : a tényleges felmerülés szerint, h a n e m — k i d o l g o z o t t e l ­ számolási n o r m á k alapján elszámoltatni. E z azt e r e d m é n y e z n é , h o g y a többletköltségek minél a l a c s o n y a b b felmerülése irányában a kivitelezők érdekeltek lennének és a g o n d a t l a n szervezés és p é n z ü g y i gazdálkodás n e m eredményezhetne a kivitelezés során a költségvetési előirányzathoz képest túllépést. * összefoglalva megállapíthatjuk f e n t i e k alapján, h o g y a termelési t e r v teljesítésének mérésére és a termelés terjedelmének d i n a m i k a i vizsgálatára a l k a l m a s termelési érték (termelés költségvetési áron, műszaki teljesítés) megállapításához szükség l e n n e : 1. a költségkülönbözetek előirányzása és elszámolása egész rendszerének r e n d e l e t i úton való újabb szabályozására o l y k é p p e n , h o g y az érvényesíthető költségkülönbözeteknek a termelés f i z i k a i terjedelmével ( v o l u m e n é v e l ) s e m a t e r v teljesítésének mérése, s e m a termelés d i n a m i k a i vizsgálata s z e m p o n t ­ j á b ó l k a p c s o l a t b a n n e m lévő részét (csupán a költségvetési egységáraknak a rezsiköltségek felemelése útján történő megváltoztatását jelentő költség­ különbözeteket) a kivitelezők elkülönítetten kezeljék, 2. o l y értelmű utasítás kiadására, h o g y ezeket a költségkülönbözeteket a termelés d i n a m i k a i vizsgálatánál f i g y e l e m b e v e n n i n e m szabad. E m e l l e t t nyilván k e i l t a r t a n i , m e g k e l l f i g y e l n i az építkezések k i v i t e l e ­ zésére fordított teljes összeget is (termelés folyó áron, p é n z ü g y i teljesítés) függetlenül attól, h o g y az a költségvetés végösszegén túlmenően t ö b b i e t v a g y pótmunka, árkülönbözet v a g y külön felszámitható költségként (vagy akár előlegként) n y e r folyósítást.

VII. F e n t i e k b e n kifejtett megoldás természetszerűleg csak átmenetinek tekinthető, m i n t a h o g y csupán átmeneti jellegűek operatív és műszaki t e r ­ vezésünk, v a l a m i n t költségvetéseink hiányosságai i s ! H a elérjük és — a Szovjetunió g a z d a g t a p a s z t a l a t a i n a k felhasználásá­ v a l , műszaki t e r v e i n k és költségvetéseink mennyiségi és minőségi hiányos­ ságait felszámolva, a tervezési m u n k á k időben v a l ó végzésével — m i h a ­ m a r a b b e l is f o g j u k érni azt, h o g y : 1. költségvetéseink szélesen m e g a l a p o z o t t tapasztalati n o r m á k o n f e l ­ épülve, valóban az o b j e k t u m o k értékét fejezzék k i ; 2. a m e n n y i b e n v a l a m e l y létesítmény (különleges elhelyezése, v a g y más speciális k ö r ü l m é n y m i a t t ) az átlagnál többe kerül, m a g a a költségvetés — a n o r m a s z e r i n t i értéken túl — a m e g i n d o k o l t többletköltséget is t a r t a l m a z z a ; 3. az előzők s z e r i n t összeállított költségvetések „ t ö r v é n y e r ő v e l " bírja­ n a k , a m e l y e k biztosítják a tervszerűséget, kizárják a vitákat és az építtető és a kivitelező között, s a m e l y e k a l a p u l szolgálhatnak az építkezések költ­ s é g é n e k és önköltségének mérésére; 4. építőipari s z e r v e z e t e i n k évi, n e g y e d é v i és h a v i termelési tervüket — egész évi munkájuk pontos helyének, terjedelmének, az építkezések idejé­ n e k , az anyagszükséglet mérvének m á r a z év elején m e g k a p o t t adataiból dolgozzák k i — a f e n t i e k b e n k i f e j t e t t e k — nyilvánvalóan — s e m a t e r v t e l j e ­ sítés mérése, s e m a termelés d i n a m i k a i vizsgálata vonatkozásában n e m képezhetik t ö b b é v i t a tárgyát! Termelési érték a létesítmények költségvetés s z e r i n t i értéke lesz! A z egyes létesítmények költségvetés s z e r i n t i értékének és a kivitelezé­ sükkel k a p c s o l a t b a n felmerült tényleges kiadásoknak az összehasonlítása v i s z o n t lehetővé teszi m a j d az építőipari s z e r v e z e t e k kivitelezési t e v é k e n y ­ sége következtében előállott költségváltozások f i g y e l e m m e l kísérését — a n n a k a vizsgálatát, h o g y a tényleges kiadások m e n n y i b e n f e l e l n e k m e g az építési t e r v e z e t b e n (költségvetésben) megállapított árvetésnek — s e n n e k n y o m á n a z o k n a k az intézkedéseknek a megtételét, a m e l y e k k e l a n é p gazdaságiiag káros többletköltségeket, veszteségeket megelőzhetjük (ez az összehasonlítás általában a z o k n a k a költségtételeknek az összehasonlítása útján történik, amelyekből az eszközölt munkák összetevődnek). 7

A z építőipari termelés értéki számbavételével kapcsolatos problémák a> f e n t i e k b e n korántsem n y e r t e k teljeskörű ismertetést. Számos, az értéki számbavétel megbízhatósága szempontjából döntő kérdésre n e m térhettem k i e c i k k keretében ( p l . a termelési érték b i z o n y l a t i alátámasztása, a t e r ­ melés értéki a d a t a i n a k helyszíni és belső ellenőrzése, a beruházási s z e r v e z e ­ t e k által szolgáltatott a d a t o k k a l való egyeztetés, a számlázott és az e l i s m e r t (kollaudált) összeg közötti eltérés — rendkívül fontos kérdéseinek — i s m e r 7

A z építőipari köHségek alakulását ezenkívül további két tényező befolyásolja m é g : a) műszaki tervezés, és b) a műszaki tervezésen kívülálló, nem az építőipari ezervezetek tevé­ kenységétől függő változások (pl. anyagárleszállítás). 3 statisztikai Szemle

tetésére, illetőleg a z e téren fennálló rendelkezések, g y a k o r l a t h i á n y o s ­ ságaira, stb.). E z e k a kérdések a z o n b a n fontosságuknál fogva önálló tárgyalást igényelnek. A c i k k b e n f e l v e t e t t p r o b l é m á k m i e l ő b b i m e g o l d á s á n a k jelentősége r e n d k í v ü l n a g y . Enélkül az építőipari s t a t i s z t i k a n e m t u d m e g f e l e l n i a s z o c i a l i s t a statisztikával s z e m b e n támasztott a z o n alapvető k ö v e t e l m é n y ­ n e k , h o g y m i n d e n k o r a valóságot tükrözze. T e k i n t e t t e l a r r a , h o g y — m i n t a kérdések tárgyalása során e r r e többízben rámutattam — számos kérdéssel k a p c s o l a t b a n n i n c s k i a l a k u l t egységes álláspont. E kérdés körül m e g i n d u l ó v i t a m i n d e n k é p p e n k o m o l y segítséget j e l e n t e n e a f e l v e t e t t p r o b l é m á k t i s z ­ tázásához.

Megjelent az

A k ö n y v tárgyalja az építőipari statisztika fogaknát, tárgyát, feladatait, a statisztikai .megfigyelés kérdéseit az építőipari sta­ tisztikában, az építőipari termelés számbavételét és statisztikai vizsgálatának kérdések. i

Építőipari problémákkal foglalkozó

gazdag

cikkgyűjtemény

egészíti k i a 1 7 4 oldalas kiadványt.

Ára: 18-50 Ft Kapható

a 14. sz. Tervgazdasági Könyvesboltban és az Állami

Könyvterjesztő Vállalat könyvesboltjaiban.