Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól

Tervezői jogosultság - Jogosultság - Építészmérnök tervező iroda

Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (2) bekezdés c) pontjában, valamint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 29. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az építészeti-műszaki tervezési jogosultság általános szabályairól szóló 157/1997. (IX. 26.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: R.) összhangban (34/2002. (IV.27.) FVM rendelet).

1. § (1) A rendelet tárgya az építészeti - ezen belül külön a belsőépítészeti tervezésre -, a tájés kertépítészeti, a tartószerkezeti, a geotechnikai, a geodéziai, az épületgépészeti és az épületvillamossági - ezen belül a felvonó és mozgólépcső - tervezési szakterületekre vonatkozó jogosultság megállapítására terjed ki.

(2) Nem tárgya a rendeletnek - a geodéziai műszaki tervezés kivételével - a külön jogszabályban szabályozott sajátos építményfajták, a 200 m2-nél nagyobb alapterületű föld alatti tárolóterek tervezése, valamint az építészeti-műszaki tervezési tervpályázatok.

(3) A műemlékekkel kapcsolatos építészeti-műszaki tervezés során e rendeletet a külön jogszabályok eltérő rendelkezéseinek hiányában kell alkalmazni.

2. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó építészeti-műszaki tervezési szakterületeken önálló tervezési tevékenység - az R. 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott - tervezői vagy - az R. 3. §-ának (3) bekezdésében meghatározott - teljes körű tervezői (a továbbiakban: vezető tervezői) jogosultsággal folytatható.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó tervezési szakterületeken a tervezői jogosultság megállapításához szükséges szakmai gyakorlati időbe az építésügyi igazgatásban döntés-előkészítő munkakörben, valamint az építőipari kivitelezésben felelős műszaki vezetői vagy építési műszaki ellenőri tevékenységgel, illetőleg geodéziai tervezési szakterületen a földügyi igazgatásban szerzett gyakorlati idő felét be kell számítani.

1/7


3. § (1) A vezető tervezői jogosultság megállapításához szükséges szakmai feltételek:

a) valamennyi tervezési szakterület esetében a kérelmezett tervezési szakterület képzettségi követelményeinek megfelelő (szakirányú) egyetemi végzettség és legalább 6 év tervezési gyakorlat; továbbá

b) a mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó tervezési szakterületeken,

ba) a bejegyezni kért tervezési szakterület képzettségi követelményeinek részben megfelelő (részlegesen szakirányú) egyetemi végzettség kétéves tervezői továbbképzéssel és legalább 10 év tervezési gyakorlat,

bb) a bejegyezni kért tervezési szakterület képzettségi követelményeinek megfelelő (szakirányú) főiskolai végzettség kétéves tervezői továbbképzéssel és legalább 10 év tervezési gyakorlat.A gyakorlati időbe a továbbképzést megelőző szakirányú tervezői gyakorlat is beszámít.

(2) A vezető tervezői jogosultság megállapításához szükséges szakmai feltételeket nem kell vizsgálni, ha a kérelmező a bejegyezni kért tervezői szakterületen kiemelkedő építészeti-műszaki tervezési tevékenységéért Kossuth-díjat, Széchenyi-díjat, Ybl-díjat, Pro Architectura-díjat kapott, illetve belsőépítészeti tervezésért Munkácsy-díjat vagy Ferenczy-díjat kapott.

4. § (1) A vezető tervezői jogosultság iránti kérelmet annál a területi szakmai kamaránál kell nyújtani, amelynek a kérelmező a tagja. A vezető tervezői jogosultság megállapítása több szakterületre is kérhető, ez esetben a kérelmet szakterületenként külön kell benyújtani. A kérelemhez - ha azzal a kamara még nem rendelkezik - csatolni kell:

a) a végzettséget tanúsító okiratok másolatát,

2/7


b) a szakirányú tervezői gyakorlati időt bizonyító iratok másolatát,

c) a kérelmező korábbi tervezői tevékenységének dokumentumait,

d) a kérelmező részletes szakmai önéletrajzát,

e) érvényes erkölcsi bizonyítványt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti dokumentumok másolatai lehetnek közjegyző által hitelesített másolatok vagy az eredeti oklevél egyidejű bemutatása esetén benyújtott egyszerű másolat, amelyre az illetékes szakmai kamara rájegyzi az eredetivel való egyezés tényét.

(3) A tervezői tevékenység dokumentumainak minősülnek a tervezőként vagy társtervezőként tervezett és megvalósult jelentősebb építményeknek, illetve azok szerkezeteinek, műszaki berendezéseinek a szakterület szempontjából legjellemzőbb tervlapjai és fényképei, továbbá tervezési vagy fejlesztési pályázatok tervlapjai, egyéb tervdokumentumok, díjak, elismerések.

5. § (1) A vezető tervezői jogosultság megállapítása iránti kérelmet - a gyakorlati idő szakmai tartalma alapján - a Kamara szakmai bizottsága véleményezi a következő szempontok szerint:

a) a bemutatott tervek a korszerű tudományos-technikai színvonalnak megfelelnek-e,

b) a tervezési folyamatban való jártasság,

c) a megtervezett és megépült építmények többrétű és magas szakmai színvonalú tervezői tevékenységet dokumentálnak-e, megalapozzák-e a vezető tervezői fokozat megállapítását.

3/7


(2) Mind a bizottság, mind a kérelmező kezdeményezheti a személyes meghallgatást, továbbá a bemutatott építmények helyszíni megtekintését.

(3) A szakmai bizottság véleményét írásba foglalja és részletesen indokolja.

6. § (1) A tervezői névjegyzék vezetéséhez szükséges tervezői tevékenységi köröket, tervezői fokozatokat, valamint a tervezési szakterületeknek megfelelő szakképesítéseket a melléklet tartalmazza.

(2) A kérelmező szerzi be a mellékletben nem említett, illetve nem azonosítható felsőfokú végzettségek esetében a szakterületnek való megfelelőség (szakirányúság) igazolását, valamint kezdeményezi a külföldön szerzett végzettség egyenértékűségének megállapíttatását, illetve honosíttatását.

(3) A (2) bekezdésben említett esetekben a végzettség szakterületnek való megfelelősége, továbbá az egyenértékűség megállapítása során - beleértve a kreditpontokban meghatározható egyenértékűséget is - a szakterület szerint hatáskörrel rendelkező országos szakmai kamarának a szakirányú képzést nyújtó felsőoktatási intézménnyel egyetértésben kiadott állásfoglalása az irányadó, amelyhez a leckekönyv, az oklevél (vagy ezek hiteles másolata) benyújtása szükséges.

(4) A tervezők számára a tervezői névjegyzékbe való bejegyzésről szóló államigazgatási határozatban nyilvántartási számot kell megállapítani, amelynek tartalmaznia kell

a) a tervezési szakterület vagy részterület megnevezését,

b) a tervezői fokozatot,

c) kamarai azonosító számát, amely kamarai tagságra nem jogosult személyek esetében a névjegyzékbe való bejegyzés sorszáma,

4/7


d) a tervezői névjegyzéki bejegyzés, illetve megújítási kérelem esetén a megújítás évszámát.

7. § (1) A Magyar Építész Kamara által vezetett névjegyzékben:

a) az építészeti, ezen belül külön a belsőépítészeti tervezési szakterületen (a névjegyzéki bejegyzés betűjele: É, BÉ)

b) a táj- és kertépítészeti tervezési szakterületen (a névjegyzéki bejegyzés betűjele: K).

(2) A Magyar Mérnöki Kamara által vezetett névjegyzékben:

a) a tartószerkezeti tervezési szakterületen (a névjegyzéki bejegyzés betűjele: T),

b) az épületgépészeti (névjegyzéki bejegyzés betűjele: G), ezen belül a felvonó és mozgólépcső tervezési szakterületen (a névjegyzéki bejegyzés betűjele: Gf),

c) az épületvillamossági tervezési szakterületen (névjegyzéki bejegyzés jele: V),

d) a geotechnika tervezési szakterületen (névjegyzéki bejegyzés jele: GT),

e) a geodézia tervezési szakterületen (névjegyzéki bejegyzés jele: GD).

(3) A Magyar Mérnöki Kamara a tervezési szakterületeken belül részterületeket állapíthat meg a részlegesen szakirányú felsőfokú végzettségek sajátosságainak figyelembevételével.

5/7


(4) A tervezői fokozatok és jelölésük a tervezői névjegyzékben

a) teljes körű (vezető) tervezői jogosultság: 1

b) tervezői jogosultság: 2

(5) A Magyar Építész Kamara az építészeti tervezési szakterületen

a) korábbi jogszabály alapján: 3

b) a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Mkt.) 52/A. §-ában foglaltak alapján felsőfokú végzettség hiányában ÉKE, valamint ÉK tervezői fokozatokat is nyilvántart.

(6) Az e rendelet hatálybalépésekor kamarai határozattal névjegyzékben lévő tervezővel - külön kérelem benyújtása és igazgatási szolgáltatási díj kiszabása nélkül - határozatban kell közölni, ha korábbi jogszabály alapján megállapított névjegyzéki besorolása, illetve a hozzá kapcsolódó tevékenységi kör e rendelet alapján módosul. A határozat kézhezvételéig a tervező a korábbi névjegyzéki bejegyzés alapján tevékenységét változatlan körben folytathatja.

8. § Az Mkt. 1. § (4) bekezdése szerinti eseti engedély iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi szakmai kamarához benyújtott kérelemhez igazolni kell

a) a szakirányú felsőfokú szakképesítést és a szakmai gyakorlati időt,

b) az építtető és a tervező hozzátartozói minőségét, valamint

6/7


mellékelni kell

c) egy hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt,

d) az eljáráshoz külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló csekkszelvény másolatát.

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes feltételeiről szóló 32/1997. (XI. 19.) KTM rendelet, valamint az ezt módosító 104/1999. (XII. 20.) FVM rendelet és a 109/2001. (XII. 27.) FVM rendelet hatályát veszti.

Bővebb infóért hívjon most! 0620 429 5712

7/7

Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól

Recommend Documents