K Ö Z L E M É N Y E K
305
AZ ENSZ NÉPESEDÉSI BIZOTTSÁGÁNAK 21. ÜLÉSE Az ENSZ N épesedési B izottsága 1981. ja n u á r 28. és feb ru ár 4. között ta rto tta 21. ülését, N ew Y orkban. A bizottságnak 24 tagállam a tagja. M agyarországot 1981-től m ásodik négyéves időszakra választotta meg a bizottság ta g ján a k az ENSZ G azdasági és Szociális T anácsa, figyelem be véve a m ag y ar dem ográfia fe j lettségét. A bizottság m u n k á jáb a n ra jtu n k kívül két szocialista ország: a Szov jetu n ió és az U krán SZSZK vesz részt. A fe jle tt tőkés országok 8 tagsággal sze rep eln ek ; a bizottság 13 ta g ja pedig fejlődő ország, közöttük 5 L atin-A m erikából, 5 A frikából és 4 Ázsiából. K ína m egfigyelővel képviseltette m agát. Az ülésen M agyarországot B a r t a B a r n a b á s , a K özponti S tatisztik ai H iva tal elnökhelyettese, az MTA D em ográfiai B izottságának elnöke, K l i n g e r A n d r á s , a Központi S tatisztikai H ivatal főosztályvezetője, az MTA D em ográfiai B izott ságának titk á ra képviselte. Az ülés elnökévé Sri L anka k ü ld ö ttét v álasztották meg; a három alelnök Finnország, P an am a és U k ra jn a küld ö tte volt; a rap p o rtő r pedig a nigériai d e legáció egyik tagja. Az ülésen a tagállom ok küldöttein kívül részt vettek az ENSZ szakosított szervezeteinek küldöttei, a regionális ENSZ szervek és ok tató központok vezetői és a nem -korm ányszervek (N épességtudom ányi Unió, N em zetközi Statisztikai Intézet, N em zetközi C saládtervezési Szövetség stb.) m egbízot tai. Nagy szám m al v ettek részt az ülésen az ENSZ T itk árság m u n k atársai, élü kön L. T a b a h - v al, a N épesedési Főosztály vezetőjével. Az ülés érdem i n apirendi kérdéseinek m egvitatása elő tt az ENSZ fő titk ára nevében három bevezető hangzott el. Az elsőt a N em zetközi G azdasági és T á r sadalm i ügyek fő titkárhelyettese, a m ásodikat a T echnikai Segítség és F ej lesztés főtitkárhelyettese, a h arm a d ik at az ENSZ N épesedési A lap ja vezérigaz g atója ta rto tta. M indhárm an hangsúlyozták az ENSZ különféle tevékenységei ben a népesedési kérdések növekvő fontosságát, különösen a fejlődő országok népességnövekedésének a társadalm i-gazdasági fejlődésben játszo tt negatív sze repe vonatkozásában. Az ülés n ap ire n d je a következő volt: 1. A világ népesedési helyzete, a népesedéspolitika. 2. A népesedéssel kapcsolatos ENSZ tevékenység (1979—80). 3. Javasolt rövid távú népesedési tevékenység (1982—83). 4. Ja v aso lt közép távú népesedési tevékenység (1984—89). 5. A következő Népességi V ilág K ongresszus összehívásának lehetősége. E k érdésekkel kapcsolatban a N épesedési B izottság a következő m eg álla p ításo k at tette. ( A 2—3—4. n apirendi pontot a bizottság összevontan, tém án k én t tárg yalta, így ezek összefoglalását is az eddig végzett és a jövőre terv ezett m u n k ák tekintetében ily m ódon ism ertetjük.) A v i l á g n é p e s e d é s i h e ly z e te , a n é p e s e d é s p o litik a A z 1974. évi bukaresti V ilág Népesedési K ongresszus h atáro za ta értelm é ben a Népesedési Bizottság k étév en k én t rendszeresen nyom on k íséri a népesedési helyzet és a népesedéspolitika változásait. így ilyen jellegű összefoglalásra a bizottság ülései keretében harm adszor k e rü lt sor. A tárg y alás alap já u l a G az
306
K Ö Z L E M É N Y E K
dasági és Szociális Tanácshoz benyújtandó két rövidített, összefoglaló anyag, illetve a Népesedési Főosztály á ltal k észített k ét igen bő, elem zést tartalm azó kötet szolgált, am elyeket — te k in te tte l arra, hogy m indegyik anyag csak a hely színen k e rü lt kiosztásra — a N épesedési Főosztály vezetője szóban összefoglalta. Ezek alap já n a bizottság — bizonyos pontosításokkal és kiegészítésekkel — a következő összefoglaló k ép et rajzo lta a világ népesedési helyzetéről, illetve a népesedéspolitika változásairól. A legfontosabb változás az, hogy kism érték b en csökkent az elm ú lt idő szakban a világ népességnövekedése. A N épesedési Főosztály becslése szerin t az évi népességnövekedés ütem e a század végére 1,5% -ra csökkenhet, az 1980-as 1,7%-ról, illetve a 15 évvel ezelőtti 2% -ról. T erm észetesen ez is az em beriség tö r ténelm ében soha sem lá to tt népességnövekedést eredm ényez — így a küldöttek egy része óvta a bizottságot a túlzott optim izm ustól. E szám ítás alap ján a világ jelenlegi 4,4 m illiárdnyi népessége a század végére 6,1 m illiá rd ra fog növekedni és — a közepes szám ítás szerint — 2025-ben 8,3 m illiárd o t érh e t el. A világ to v áb b ra is erősen m egoszlik a népesedés tek in tetéb en is. Az összefoglalás sz erin t a fe jle tt tőkés országok nagy részében a term ékenység erő sen visszaesett és jelenleg m ár 17 országban ez az egyszerű reprodukció szintje a la tt mozog. Az európai szocialista országok m ég nem követték ezt a trendet, ott 8 országból 7-ben a term ékenység még fölötte van az egyszerű rep ro d u k ciónak, de itt is a jövőben szám ítani kell a term ékenység visszaesésével. A h a landósági különbségek a fejlett országok között erősen csökkentek (ez ún. 1950ben m ég a v árh ató élettartam b an 18—20 éves különbséget je le n te tt; de m a m ár csak 9 év a különbség a m agasabb és legalacsonyabb érték között). A h a la n dóság jav u lása azzal já rt, hogy néhány országban az átlagos élettartam eléri a 78 évet. A fejlődő országokra általánosságban a term ékenység csökkenése a jellem ző. A nyers születési arányszám 1960—65-re becsült 41 ezrelékes arán y a 32 ezre lékre esett vissza. Ezt elsősorban K ína és néhány k elet- és délkelet-ázsiai és la tin -am erik ai ország term ékenység visszaesése okozta. U gyanakkor A frikában, Közép- és D élnyugat-Á zsiában nem m utatkozik még visszaesés. A nnak ellenére, hogy az ENSZ előrebecslések a fejlődő országok születési arán y szám án ak csök kenésére szám ítanak, oly módon, hogy ez 1980-ban 26 ezrelék alá esik vissza — a fejlődő országok népességszám a to váb b ra is erősen növekedni fog, évente 70— 80 m illió fővel. Ez azt jelenti, hogy a fejlődő országok népességszám a 1980 és 2000 között m ásfélszeresére fog növekedni. A fejlődő országok halandóságára vonatkozó inform ációk elég b izo n y tala nok, de a ja v u lás kisebb m érvű m in t azt az 1974-es Világ Népesedési K ongreszszuson feltételezték. Így a fejlett és fejlődő országok népességei élettartam a kö zötti különbség még fokozódott: átlagosan m integy 20 évet tesz ki. A népesedéspolitika céljai tekin tetéb en is eltérés m utatkozik a fejlett és fejlődő országok között. Az iparilag fe jle tt országok csaknem m indegyike a la csonynak tekinti a népesség jelenlegi g y arapodását és ezért különböző népese déspolitikai intézkedésekkel ennek növelését k ív á n ják elérni. V annak országok, am elyek úgy vélik, hogy nem szükséges különösebben aggódni a népesség jö vőbeni fogyásán, m ivel a jelenlegi csökkenő tren d ek m aguktól is m egállhatnak, m int ahogy a legtöbb országban tö rté n t a II. világháború után. Ezzel szem ben a fejlődő országok többsége úgy vélekedik, hogy a je len legi népességszaporodásuk túl m agas és ennek csökkentése érdekében k ív án n ák alkalm azni népesedéspolitikájukat. Csak n éhány olyan fejlődő ország van, am ely az utóbbi években m egváltoztatta vélem ényét és elégedett népessége nagyarányú növekedési arán y áv al, de ezek inkább kis népességű, főleg közel-keleti országok. A világ három legnépesebb fejlődő országa: K ína, In d ia és Indonézia a népes ségnövekedés jelentős csökkentése érdekében kíván intézkedéseket tenni. Á lta lában a népesedéspolitikai intézkedések közé tarto zn ak a születésszabályozási m ódszerek — beleértve a sterilizáció és művi abortusz — elterjesztése, a házas ságkötési kor felem elése. A halandósági színvonal m egítélését tek in tv e szintén tap asztalh ató véle m énykülönbség a fejlett és fejlődő országok között. A 39 ip arilag fe jle tt ország közül 30 elégedett volt a halandóság jelenlegi szintjével, de a 126 fejlődő ország közül 98 az é lettartam hosszát alacsonynak tartja.
K Ö Z L E M É N Y E K
307
Jelentős változások következtek be a népesség te rü leti m ozgásában is, am elyeket az egyes országok jogszabályai megfelelő irán y b a k ív án n ak befolyá solni. így erősen növekszik a falvakból a városokba történ ő vándorlás, különö sen a fejlődő országokban, ahol 6 ország kivételével a jelenlegi te rü leti népes ségm egoszlást nem tek in tik kielégítőnek. 101 olyan ország van a világon, am ely lassítan i k ívánná a városokba áram lás ütem ét és csak 21 olyan, am ely ezt fo kozni kívánná. A nem zetközi vándorlásban is jelentősek a változások, ezeket elsősorban a bevándorló — ip arilag fejlett tőkés — országok fokozódó gazda sági válsága okozza, azáltal, hogy csökken a m unkaerő irán ti igény. U gyan akkor m ás régiókban fokozódik a m unkaerő iránti k ere slet és így növekszik a bevándorlás, ez főleg az o lajban gazdag, kis népességű közép- és közel-keleti országokra jellemző. E folyam athoz tartozik az is, hogy az elm ú lt években m eg nö v ek ed ett a m enekültek száma. A bizottság a kérdés v itá já b an hangsúlyozta, hogy a jövőbeni elem zések során nagyobb hangsúlyt kell kapni a régiókon belüli különbségeknek, m ivel az egyes terü letek dem ográfiai fejlődése eléggé különböző. U gyanakkor a te rm é kenység k u ta tása m ellett egyre nagyobb m értékben kell foglalkozni a h a la n dóság, a nem zetközi vándorlás és az eddig elhanyagolt népességösszetétel k u tatásáv al. V alam ennyi népesedési tren d bem utatása m ellett az okok és tén y e zők kiem elése is szükséges. E kérdés tárg y alásán ál több ország küldötte ism ertette országa népesedé si helyzetét és a m egtett népesedéspolitikai intézkedéseket. Ezek sorába ta rto zott M agyarország is, am elynek képviselői elm ondották, hogy korm án y u n k az 1974-ben bevezetett népesedéspolitikai intézkedésekkel mi m ódon k ív á n ta befo lyásolni a népesség fejlődését, m ilyen változások következtek be a legutóbbi években és mi v árható a jövőben országunk dem ográfiai fejlődésében. B eszá m olónkat nagy érdeklődés kísérte, m ivel ta lá n ez volt az egyetlen, am ely kom p lex m ódon m u ta tta be a társad alm i és népességi fejlődést, illetve an n ak össze függéseit a népgazdasági tervezéssel. A z E N S Z n é pe sedé si te v é k e n y s é g e
Az ENSZ T itkárság népesedési tevékenysége érdem i fe la d a ta it a N épe sedési Főosztály irá n y ítja és ebben részt vesznek a különböző régiókban m űkö dő G azdasági B izottságok különböző szintű népesedési szervei, v alam in t a sza k o síto tt szervek (WHO, UNESCO, ILO, FAO, V ilágbank). Az elm ú lt k ét év (1979—80), illetve a következő k ét év (1982—83), valam in t a középtávú tervezés időszaka (1984—89) tevékenységét a következő öt tém ak ö rb en fo glalták össze: 1.
A v i l á g n é p e s e d é s i h e ly z e té n e k e le m zé se
A népesedési trendek, illetve a népesség összetétel-elem zése so rán az el m ú lt k ét évben főleg a halandóság kérdését tűzték vizsgálataik hom lokterébe. E nnek során — a W H O -val közösen — elem ezték a halandóság jelenlegi sz in t jé t és alak u lását és kísérletet te tte k — egy 1979-ben ta rto tt szem inárium on — a halandóság társadalm i-gazdasági különbségeinek a m eghatározására. Ü jabb halandósági tá b la m odelleket dolgoztak ki, am elyek alkalm asak a különböző régiók h alandóságának m eghatározására és előrebecslésére. Foglalkoztak a v á rosi és falusi népességnövekedés kérdéseivel, valam in t a népesség belső v án d o rlásán ak trendjeivel. Végül tan u lm á n y t készítettek a nem zetközi vándorlás tren d jeirő l az utolsó 30 évben. A következő időszakban ugyanezek a tém ák szerepelnek a főosztály m u n katervében, azzal, hogy az eddiginél is nagyobb p rio ritást k ív án n ak ad n i a h a landósággal kapcsolatos kutatásoknak. E rről k ét k iadván y t k ív án n ak m egjelen tetni (1982-ben és 1983-ban), m ajd további részletes k u ta táso k at végezni a nyolcvanas évek m ásodik felében. E zenkívül fontosnak ta rtjá k a belső és n em zetközi vándorlás, illetve az urbanizációs folyam at további nyom onkísérését és elemzését.
308 2.
K Ö Z L E M É N Y E K
N é p e s s é g e lő re s z á m itá s o k
A N épesedési Főosztály egyik legfontosabb tevékenysége a népességelőre szám ítások végzése, illetve újabb ism eretek alap já n történő m ódosítása. A leg utolsó ilyen jellegű m u n k át az 1978-as állap o tn ak m egfelelően végezték el és publikálták, de m ost folyik az újab b revízió alap já n az 1980-as állap o tn ak m eg felelő népességelőreszám ítás kiadása, am ely m á r nem csak 2000-ig, de 2025-ig ta rtalm azza a népesség országonkénti v á rh a tó szám át. T ervezik a h á z ta rtá sok és családok szerinti előreszám ítások elvégzését — és a bizottság tagjai, így a m agyar küldöttség is aláh ú zta enn ek fontosságát, m ivel az ezzel kapcso latos m unkák elhúzódása nehezíti az országok közötti m ódszertani összehason lításokat is. K észülnek újab b dem ográfiai m odellek összeállítására is, am elyek elősegíthetik a további népességelőreszám ításokat. A következő időszakban foly tatni k ív án ják a rendszeres előreszám ítási m u n k át — b ár több hozzászóló fel vetette, hogy ta lán a jövőben nem lenne szükség k étév en k én t rev id eáln i a p ers pektívákat. A m ódszerek finom ítása érdekében új program csom agokat és m odel leket kív án n ak kidolgozni. Több ország — így M agyarország — jav aslata alap já n elhatározták, hogy a jövőben jobban tám aszkodnak a nem zeti intézm ények előreszám ításaira. A hosszú távú előreszám ítások m ellett részletes — n ap tári évenkénti és koréves — előreszám ításokat dolgoznak ki egy 10 éves periódusra vonatkozóan. E tém a kapcsán k e rü lt m eg vitatásra az is, hogy az ENSZ közrem űködésé vel a m agyar korm ány tám ogatásával 1980-ban egy oktató szem in áriu m ra k e rü lt sor B udapesten, am elyen a fejlődő országok szakem bereit o k ta ttá k a n é pességelőreszám ítás m ódszereire. A bizottság e m u n k á t elism eréssel vette tu d o m ásul, azzal, hogy a szem inárium anyaga a közeljövőben k erü l kiadásra. 3.
T e r m é k e n y s é g i és c s a l á d t e r v e z é s i k u t a t á s o k
A N épesedési Főosztály legfontosabb k u ta tási terü lete eddig e tém akör volt. Ezzel kapcsolatban becsléseket végeztek a világ term ékenységi színvona láról. Üj k u ta tá sk é n t jelen tk ezett a házasodás kérdésének elem zése a fejlődéssel és a term ékenység színvonalával összefüggésben. V izsgálták azokat a tényező ket, am elyek a családtervezési program ok elfogadásával kapcsolatosak és u g y an ezen tém ában egy szakértői szem inárium ot is ta rto ttak . Fontos felad atu k volt a családtervezési program ok hatékonyságának vizsgálata. Ú jszerű eredm ényekhez vezetett a V ilág Term ékenységi V izsgálat összehasonlító elemzése, am elyet eddig csak a fejlődő országok vonatkozásában végeztek, de a bizottság tagjai ja v a solták, hogy a jövőben e m unkába vonják be a fejlett országok vizsgálati an y a gait, am elynek elem zésével eddig csak az E urópai G azdasági B izottság foglal kozott. A jelenlevő országok közölték, hogy közvetlenül rendelkezésre bocsát já k a nem zeti vizsgálatok eredm ényeit tartalm azó gépi szalagokat. Az elkövetkező időszakban m indezek a k u tatáso k tovább folytatódnak. A fő tevékenysége ezután is a Világ T erm ékenységi V izsgálat any ag ain ak elem zése lesz, de a bizottság tagjai felhívták a figyelm et arra, hogy a term ékenység vizs g álatánál tám aszkodjanak az 1980 körüli népszám lálások, illetve a népm ozgalm i statisztik a a d a ta ira is. Az eddiginél b ehatóbban jav aso lták vizsgálni azokat a tényezőket, am elyek a reprodukciós folyam atot befolyásolják. 4.
N é p e s e d é s és f e j l ő d é s
A bu k aresti N épesedési V ilágkongresszus m eg állap ításai szerin t a dem o gráfiai kutatáso k hom lokterébe kell állítan i a népesedés és a társad alm i-g azd a sági fejlődés kölcsönös összefüggéseinek vizsgálatát. E zért a Népesedési Főosz tá ly m u n k á jáb a n egyre több olyan tém a szerepel, am ely ilyen jellegű kérdések fe ltá rá sá t tűzi ki célul. Így 1975 körüli adatok segítségével elem ezték a tá rsa d a l m i-gazdasági fejlettség és a dem ográfiai tren d ek összefüggéseit. E lem ezték a népességi trendek és az országon belüli jövedelm i különbségek összefüggéseit és e rre vonatkozóan előreszám ításokat is végeztek 2000-ig. E tém ára vonatkozóan
K Ö Z L E M É N Y E K
309
részletes esettan u lm án y t végeztek a Fülöp-szigetekről. Érdekes ered m én y ek hez v ezetett a fogyasztási színvonal és szokások és ezzel összefüggő gazdasági és dem ográfiai tényezők vizsgálata, b ár e tém ában egyértelm ű következtetések le v o n ására még nem k e rü lt sor. Szakértői értekezletet ta rto tta k a népesedés és fejlődési m odellek tém akörében, b ár a bizottság vélem énye szerint ennek m eg állap ításai igen általánosak voltak és hiányzott belőlük a dem ográfiai változók m élyebb figyelem bevétele. Egy kézikönyv k e rü lt k ia d ásra a népességi változók figyelem bevételére a fejlesztési terv ek készítésénél. 1979-ben a svéd korm ány m eg h ív ására egy szim pózium k erü lt összehívásra, am ely első ízben tá rg y a lta a források, a környezet, a népesedés és fejlődés összefüggéseit. A szim pózium je len tését a bizottság rendelkezésére bocsátották azzal, hogy e vonatkozásban to vábbi tevékenységre lesz szükség. A bizottság vélem énye szerint e terü leten sokkal behatóbb és az összefüg géseket jobban feltáró m u n k á ra van szükség. Több erőfeszítést kell ten n i m ód szertan i téren és a különböző tudom ányágak képviselőivel együttesen kell a n é pesedés és a fejlődés összefüggéseit k u tatni. A következő időszakban nagyobb erő fo rráso kat kell e tém ához biztosítani. 5.
N é p e s e d é s p o litik a
A Népesedési Főosztály v ég reh ajto tta a negyedik m egkérdezést a k o rm á nyok népesedéspolitikai intézkedéseiről. E nnek alap já n ad a tb an k o t hozott létre. K ísérlet tö rté n t arra, hogy a népesedéspolitikai célokat mi módon lehet k o n k rét program okká átala k íta n i és e rre a célra aján láso k at dolgoztak ki, am elye k et szem inárium on v ita tta k meg A következő időszakban e tém a kapcsán ja v aslato t k ívánnak kidolgozni, hogy m iként illeszkedjen a népesedéspolitika az 1980-as évek nem zetközi fejlesztési stratégiájába. Jelentős p rio ritást adn ak arra, hogy összehasonlító vizsgálatot végeznek a nem zeti népesedéspolitikai intézke désekről és azok hatékonyságáról. V izsgálni k ív án ják a népesedéspolitika, az em beri jogok és a nők helyzete összefüggéseit. Tovább k ív án ják folytatni a n é pesedéspolitikai ad atb an k kialakítását. A N épesedési Főosztály tevékenységének m egtárgyalása m ellett a bizott ság m eg h allgatta a t e c h n i k a i e g y ü t t m ű k ö d é s i tevékenységről szóló jelentést, am elyet e főosztály népesedési kérdésekkel foglalkozó helyettes vezetője te r je sztett elő. Itt főleg az ENSZ irán y ításáv al folyó regionális és in terreg io n ális ok tató tevékenység fejlődéséről szám oltak be, am ely 7 különböző oktató köz p o n tb an folyik. Ezek közül kettő m űködik szocialista országban: a CEDOR (ENSZ—R om ánia D em ográfiai Központ) 1975 óta B ukarestben és az ENSZ— Szovjetunió P rogram 1976 óta M oszkvában. Ez utóbbi interregionális dem ográfiai oktató és kutató p rogram ként m űködik, am ely a népesedés és a népgazdasági tervezés összefüggéseivel foglalkozik. Az ENSZ S tatisztikai H ivatal képviselője beszám olt a T itk árság d e m o g r á f i a i s t a t i s z t i k a i tevékenységéről. E vonatkozásban főleg az 1980 körüli n ép szám lálások előkészítését — az ezekre vonatkozó irányelvek k iad ását — és vég re h a jtá s á t ism ertette. E szerint 1975 és 1979 között 74 ország h a jto tt végre nép szám lálást, további 130 ország tervez ilyet 1980 és 1984 között; de 28 országban nem lesz összeírás 1980 körül. E m ellett hangsúlyozta a S tatisztikai H ivatal erő feszítéseit a belső és nem zetközi vándorlások sta tisz tik á ja fejlesztésében. A b i zottság elfogadta a jelentést, de hangsúlyozta, hogy erőfeszítéseket kell tenni a népm ozgalm i statisztik a továbbfejlesztésére a fejlődő országokban, az anyakönyvezési rendszer kialak ítása útján. Ja v aso lta a bizottság, hogy a Nemzetközi N épességtudom ányi Unió á ltal kidolgozott m űvi abortusz sta tisz tik á ra v o natko zó ja v aslato k a t a S tatisztikai Bizottság fogadja el nem zetközi ajánlásként. A regionális ENSZ bizottságok jelentései alap ján az E urópai G azdasági Bizottság dem ográfiai tevékenysége látszik a legkisebbnek. I tt ez ideig lényegé ben csak a Világ Term ékenységi V izsgálat európai ad a tain ak feldolgozása és elem zése folyik — 16 ország anyaga, így M agyarországé is áll a népességi részleg rendelkezésére. A jövőben további tevékenységet terveznek, a rö v id lejáratú n é pességi változások m egfigyelésére és néhány speciális tém a (í— pl. az öregedés, házasodási elem zésére. Más régiókban — így Á zsiában 1982-ben, A frikában
310
K Ö Z L E M É N Y E K
1983-ban — terveznek regionális népességi konferenciát. E nnek m eg tartására E urópában még nem gondoltak. Az ENSZ szakosított szerveinek népességi tevékenysége kapcsolódik az általános tém ákhoz, de ezek — az ad o tt szervezet célkitűzéseinek m egfelelően — behatóbb elem zését jelentik. Bizonyos tém ák tek in tetéb en — így pl. a h alan d ó ság k u ta tásán ál a WHO esetében — összehangolt m unka folyik az ENSZ-szel, m á su tt — pl. az ILO k u tatásai a foglalkoztatottság és népesedés összefüggései ről — önálló k utatások folynak. A k ö v e tk e z ő né pességi v ilá g k o n g re s s z u s m e g ta rtá s a A Gazdasági és T ársadalm i T anács 1979-ben felk érte a Népesedési B izottsá got, hogy vegye fontolóra egy következő Népességi V ilágkongresszus m e g tartá sát tíz évvel az előző kongresszust követően. E kérdés m eg v itatását ta rto tta a N épes ségi Főosztály az ülés legfontosabb felad atán ak , m ivel a bizottság állásfoglalása alap ján kíván ták a további előkészületeket m egtenni. Az előzetes vitáb an kétféle vélem ény a la k u lt ki. Főleg a fejlődő országok delegációi, valam in t néhány európai ország k ü ld ö tte üdvözölte a kongresszus gondolatát és á ltaláb a n a korm ányszintű értekezlet m e g tartá sát szorgalm az ták. Más vélem ények m eggondolandónak ta rto ttá k egy nagy, igen drága, poli tikai v itá k ra koncentráló világkonferencia m eg tartását. Az ülés elnöke ezu tán — a Népesedési Főosztály ja v a sla tá ra — m u n kacsoportot hozott létre, am elyet fe l kért, hogy dolgozza ki ja v a sla tá t a kongresszus tárgyában. A m unkacsoport ja v a sla ta egyértelm űen állást foglalt az 1985. évi N épessé gi V ilágkongresszus m eg tartása m ellett. F o rm á já t tek in tv e korm ányszintű kong resszust javasolt. A bizottság eg y e té rte tt abban, hogy m indenképpen el kell k erü ln i azt, hogy a következő N épességi K ongresszus az előzőhöz hasonlóan töm egm éretű, hosszú, im produktív, drága értekezlet legyen. E zért javasolta, hogy lim itálni kell id ő ta r ta m át (5—6 napra), a delegációk nagyságát és üléseinek szám át (csak plenáris ülés legyen). E m ellett az előkészületek se legyenek túlzottak, a szakm ai anyagok elkészítésére legfeljebb négy szakértő csoportot hoznak létre. A jánlatos, hogy regionális előkészületek is legyenek. A Népesedési Bizottság 21. ülése végezetül elfogadta a következő 22. ülés napirendjét, am ely teljesen azonos lesz a jelenlegivel, de még nagyobb hangsúlyt kap azon a Népességi V ilágkongresszus előkészítése.
21. СЕССИЯ КОМИССИИ ПО НАРОДОНАСЕЛЕНИЮ ООН 21ТН SESSION OF THE UN POPU LA TION COMISSION
