Az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagságára pályázó kelet-európai államok ENSZ tevékenységei és kapcsolatai 1. Bevezetés Magyarország a 2012-2013 időszakra megpályázta az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) kelet-európai választási (Eastern European States Group, EEG) csoportjának rendelkezésére álló egy nem állandó tagsági helyét az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT). A szavazást 2011 októberében az ENSZ 66. Közgyűlésén bonyolítják le.1 Magyarországon kívül pályázott Azerbajdzsán Köztársasága és a Szlovén Köztársaság is. Jelen tanulmány az említett két másik ország nemzetközi, így különösen ENSZ-szel kapcsolatos tevékenységeit és multilaterális viszonyait kívánja bemutatni. 2. Azerbajdzsán és az ENSZ “Azerbaijan believes that the United Nations has to be stronger and capable in engaging in a range of global issues in every part of the world, as well as in addressing aspirations and concerns of each Member State.” 2
Fenti mondatot Ilham Aliyev, Azerbajdzsán köztársasági elnöke nyilatkozta, jelezve ezzel, hogy Azerbajdzsán szándékai komolyak az ENSZ BT tagság megszerzésére. Nem csupán diplomáciai udvariassági kijelentésről van tehát szó, hanem olyan célról, amely Azerbajdzsánnak fajsúlyosabb szerepet adna a régióban az ország 1992-es ENSZ-hez való csatlakozása óta. 1. Milyen eredményeket ért el Azerbajdzsán a csatlakozás óta? Közvetlenül a tagfelvétel után, 1994 és 1997 között, majd 1998 és 2000 között az UNICEF (Az ENSZ Közgyűlésének 1946-os megbízása óta a gyermekek jogainak védelme érdekében tevékenykedő szervezet) nemzetközi végrehajtó bizottságának a tagja3. Az UNICEF-fel való tevékenykedés a nemzetközi kapcsolatok gazdasági és reálpolitikai dimenziójában sok eredményt nem hozott, ám a diplomácia finom eszközeivel képes volt multi és bilaterális kapcsolatait erősíteni a kaukázusi köztársaság. 2003-2005-ig az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának, az ESOSOC-nak volt a tagja. E plénum már komolyabb diplomáciai kihívásokat jelentett Azerbajdzsánnak, aki mint a fórum állandó tagja, 2003-ban olyan nemzetközi konferencián vett részt, amelynek témája a fenntartható fejlődés támogatása és lehetőségei a fejlődő államok vidékfejlesztésében, és elsődlegesen megvalósuló eredménye egy új nemzetközi megállapodás volt Madagaszkárral vidékfejlesztés témakörben.4 Csupán hipotézist állítunk fel arra vonatkozólag, hogy e nemzetközi fórumon Azerbajdzsán számos olyan diplomáciai sikert elért, amely most az ENSZ nem állandó BT tagságának elnyerése érdekében fontos lehet számára. 2004-ben ugyancsak az ESOSOC keretein belül a Kevésbé Fejlett Államok (Least Developed Countries, LDC) erőforrásainak hatékonyabb mozgósítása, a szegénység felszámolása, és a kedvező környezetvédelmi helyzet megteremtése érdekében magas szintű konzultatív konferenciát tartottak. Ez a konferencia (High-Level Dialogue) segített rávilágítani bizonyos sürgető problémákra az LDC államokban, továbbá kézzel fogható eredményként, Beninben vidékfejlesztési program indult be az ENSZ támogatásával.5 Az ENSZ Emberi Jogi bizottságát 2006-ig nevezték így, majd a Közgyűlés megváltoztatta a szervezet nevét ENSZ Emberi Jogi Tanáccsá6. A Tanácsba 15 állam kerül be az afrikai csoportból, 12 ország Ázsiából, 11 állam a karibi-térség és Latin-Amerika országai közül, továbbá 16 állam Európából.7 Azerbajdzsán 2006-2009-ig volt a legfőbb – végrehajtó - tanács tagja. A kaukázusi köztársaság tagja volt az ENSZ legfontosabb szervezeteinek (ezek többségében nem választott plénumok, hanem a rotációs elv és a régiós elhelyezkedés a fő szempontok). 3. Azerbajdzsán és Örményország kapcsolatának nemzetközi vetületei „Meg kell szüntetni a világban a kettős mérce alkalmazását. Az agresszort az agresszornak kell nevezni, és fel kell szólítani arra, hogy hagyja el a megszállt területeket. Az igazság és a nemzetközi jogszabályok a mi oldalunkon állnak, és mi bármi módon visszaállítjuk a területi egységünket”. (Ilham Aliyev, Azerbajdzsán köztársasági elnöke)8 1
Forrás: http://kormany.hu, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának hivatalos nyilatkozata alapján Forrás: http://azerbaijan-unsc.com/ - Azerbajdzsán hivatalos weboldala az ENSZ BT pályázatához 3 Forrás:http://www.azerembassykuwait.org/index.php?option=com_content&view=article&id=207&Itemid=40 4 Forrás: http://www.un.org/esa/coordination/Alliance/madagascar.htm 5Forrás: http://www.landcoalition.org/program/advec04ss.htm 6 Forrás: http://www2.ohchr.org/english/bodies/hrcouncil/ 7 Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/United_Nations_Human_Rights_Council 8 Forrás: http://www.azerembassy.hu/ssi_eng/Sovet%20Bezopasnosti.pdf) 2
1
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagságára pályázó kelet-európai államok ENSZ tevékenységei és kapcsolatai Ismert Azerbajdzsán és Örményország közötti területi vita a „Hegyi-Karabah-i” területről. Ez a vitatott státusú terület Azerbajdzsán délnyugati részén, az örmény határ oldalán található. 1988-ban zavargásokat okozott a politikai entitás Örményországhoz való csatlakozásának terve. 1991 szeptemberében az ország függetlenné vált mind Azerbajdzsántól és mind Örményországtól és Hegyi-Karabah
kivált
megakadályozni.
A
Azerbajdzsántól. folytatódó
Ezt
háborúban
Azerbajdzsán fokozatosan
katonai
fölénybe
erővel
próbálta
kerültek
az
meg
örmények,
akiket Örményország támogatott, majd a terület csaknem egésze örmény ellenőrzés alá került. 1993 áprilisában
Törökország embargót
vezet
be
Örményországgal
szemben.
1994-
ben Oroszország közvetített Örményország és Azerbajdzsán közötti béke létrehozásának ügyében. Sikertelenül.
Hegyi-Karabah
parlamentje 1996-ban
függetlenné
nyilvánította
az
országot.
Örményország igényt tart az Azerbajdzsán nemzetközileg elismert területén lévő, többségében örmények lakta Hegyi-Karabah tartományra. Emiatt az örmény-azeri határ zárva van, nem ritkán fegyveres összecsapásokra is sor kerül. Az Örményország és Azerbajdzsán között Hegyi-Karabah helyzetéről folyó vita egyik érve, hogy ez volt az utolsó örmény hercegség, amely autonómiával rendelkezett. 9 Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1992 májusa óta folyamatosan tanácskozott a konfliktusról és annak megoldási lehetőségeiről (Főbb ENSZ BT beszámolók a témában: S/23904, S/24493, S/24721) után az ENSZ BT meghozta 822. számú határozatát (1993. április 30, ENSZ BT. 3205. számú ülés), amelyben felszólítja a harcoló feleket az azonnal tűzszünetre, és felkéri az ENSZ Főtitkárát, hogy a mediációban fajsúlyos szerepet játszó Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ, OSCE) együttműködve értékelje a kialakult konfliktust. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén, mint nem állandó tag részt vett a Magyar Köztársaság nevében Erdős André nagykövet, Magyarország ENSZ-missziójának vezetője, aki az ülésen a következőt nyilatkozta: „Magyarországon a mai nappal elfogadott 822. számú határozatot valóban fontosnak tartják. A határozatban ki lett nyilvánítva, hogy az Egyesült Nemzetek Szövetsége nem szándékozik eltűrni az ún. megtörtént tény taktikáját, a regionális biztonság veszélyeztetését, területek megszerzése céljából alkalmazott erőszakot, valamint a nemzetközi határok megsértését. 10 A hegyi karabah-i helyzet továbbra is feszült, és kérdéses, hogy a hagyományosan erős örmény lobbi milyen eredményeket tud elérni a konfliktus-tematizálás terén, mindenesetre jelzésértékű, hogy az Amerikai Örmény Szövetség 2011. szeptember 29-ére szervezte a Hegyi-Karabah megemlékezés napot az Egyesült Államokban, alig 1 héttel az ENSZ BT nem állandó tagjainak megválasztása
9
Forrás: Kelet-Európa Tanulmányok, Sikerek és Kudarcok: a FÁK-térség energetikai és integrációs dilemmái, MTA, Világgazdasági Kutatóintézet, 2008 10 Forrás: ENSZ BT 822. számú határozata: http://www.azerembassy.hu/ssi_eng/Sovet%20Bezopasnosti.pdf
2
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagságára pályázó kelet-európai államok ENSZ tevékenységei és kapcsolatai előtt.11. 4.
ENSZ – Azerbajdzsán modernkori kapcsolatok
Baku és az ENSZ 2010 júliusában kötötte meg az új keretmegállapodását (United Nations Development Assistance Framework- a továbbiakban UNDAF)12. Az UNDAF megállapodás elsődleges célja, hogy az ENSZ támogatásáról biztosítja 2011 és 2015 közötti szakaszban a kaukázusi köztársaság hosszútávú és fenntartható fejlesztési programját (példának okáért a nemzetközi szervezet fő fejlesztési ügynöksége, a UNDP /United Nations Development Programme / hangsúlyos jelenléte biztosítja az ENSZ támogatását). Azerbajdzsán szándékai komolyak an ENSZ BT nem állandó tagjának elnyerésére, ezt hivatott alátámasztani a ’Candidate for the United Nations SC’ hivatalos honlapja is,13ahol a fentebb említett információkon kívül rákereshetünk arra, hogy az ország milyen nemzetközi katonai missziókban vesz részt (KFOR – Koszovó, ISAF – Afganisztán, és Irak) A fejezet végén szeretnénk idézni Az Azerbajdzsáni Köztársaság New York-i ENSZ Missziójának vezetőjének leveléből, amelyet augusztus 4-én (a legutolsó világhálón található nyilatkozat) a Biztonsági Tanács tagjainak címzett. A levél jól tükrözi, hogy bár Azerbajdzsán erős támogatottsággal rendelkezik a muszlim államok körében (Azerbajdzsán lakosságának 95%-a muszlim, az ország 2010ben nyert tagfelvételt az Iszlám Világkongresszusba), de az Örményországgal való konfliktusa, akár nehéz helyzetbe is sodorhatja a szavazás során: „In accordance with instructions received from the Government of the Republic of Azerbaijan, I have the honour to draw your attention to ongoing violations of the ceasefire by the armed forces of the Republic of Armenia, recorded for the month of July 2011 (see annex). As a result of these violations and the terrorist act committed by the Armenian side on 14 July 2011 during the aforementioned period a 13-year-old Azerbaijani girl and one officer of the armed forces of the Republic of Azerbaijan were killed and two Azerbaijani civilians were seriously wounded. The increasing number of casualties over the past several months among Azerbaijani civilians residing in the front-line areas represents yet another piece of evidence testifying to Armenia’s apparent disregard of its obligations under international law and in the context of the ongoing conflict settlement process. 14”
5. Szlovénia lehetőségei az ENSZ BT nem állandó tagságára A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság felbomlása és a délszláv háború után, a Szlovén Köztársaság viszonylag gyorsan az Európai Unió (EU) teljes jogú tagjává vált, majd csatlakozott az eurózónához is. A kisterületű, Magyarországgal szomszédos állam gazdasági növekedése az utóbbi években viszonylag stabilnak mondható, bár a 2008-as válság Szlovéniát is nehéz helyzetbe hozta. 15
11
Forrás: http://www.aaainc.org/fileadmin/aaainc/pdf_1/2011_Q3/NK_Event_Oakland_CA_9.29.11.pdf Forrás: http://www.un-az.org/content/view/103/lang,english/ 13 Forrás: http://azerbaijan-unsc.com/item.php?c=159 14 Forrás: http://www.un.int/azerbaijan/pdf/Updates/Letter%20dated%2014%20July%202011.pdf 15Szlovéniát hajlamosak voltak Görögországhoz hasonlítani, de nem teljesültek be a negatív várakozások, bár a Moody’s hitelminősítő leminősítette Szlovéniát: http://www.origo.hu/nagyvilag/20110916-izraelellenesseggel-agyaz-megkozephatalmi-torekveseinek-a-torok-kormanyfo.html 12
3
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagságára pályázó kelet-európai államok ENSZ tevékenységei és kapcsolatai A Szlovén Köztársaság pályázati honlapja16 szerint a következő kulcsszavakkal operál: felelősségvállalás (nemzetközi missziókban való aktív részvétel, nemzetközi fejlesztések) elkötelezettség (ENSZ-megállapodások hatékony és gyors végrehajtása) aktív részvétel (emberi jogok tiszteletben tartása és hatékony terrorizmus-ellenes tevékenységek) gondoskodás (humanitárius tevékenységek) tapasztalat (1998-1999 között már az ENSZ BT nem állandó tagjai voltak, az EBESZ soros elnökei 2005-ben, a Nemzetközi Atomenergia ügynökség soros vezetői 2006-ban, stb.) Szlovénia nemzetközi fejlesztésre elköltött kiadásait valamint a nemzetközi katonai szerepvállalását másik tanulmány részletezi, a magunk részéről Szlovénia „egyéb” ENSZ-szel kapcsolatos tevékenységeit és kötelezettségeit mutatjuk be. Az alpesi ország az egyik alapítója az International Trust Fund (ITF) nevezetű szervezetnek, amely a délszláv háború, így különösen Bosznia-Hercegovina háborús áldozatainak megsegítésére szolgáló nemzetközi szervezet, amely mostanában Koszovóban is egyre aktívabban vállal szerepet. Azerbajdzsán pályázata esetében nem találtunk olyan anyagot, amely hangsúlyosan kiemelné az emberi jogi tevékenységeket, míg Szlovénia kandidálásában ez fajsúlyos szerepet játszik. Nem csoda, hiszen az ország 1994-1997-ig volt a soros elnöke az ENSZ emberi jogokkal foglalkozó munkacsoportjának, amelynek feladata nem csupán az alapvető jogok tiszteletben tartásának monitoringolása, hanem az aktuális és új, felmerülő igények jogi kereteinek megteremtése. Ebből kiindulva vált hivatalos diplomáciai jelszóvá a nemzetközi jog kodifikációja és a Nemzetközi Büntető Bíróság (International Criminal Court, ICC) megalakulásában is aktív szerepet játszottak. 17 Szlovénia elkötelezett az ENSZ – mostanában egyre intenzívebben felmerülő – reformja mellett.18 Ez a reform elsődlegesen a nemzetközi szervezet finanszírozási helyzetének tisztázására terjed ki, továbbá: átláthatóbb Biztonsági Tanácsi működést sürgetnek A nem állandó tagok létszámát 25-re kell növelni a Biztonsági Tanácsban Az ún. vétójog (szeretnénk megjegyezni, hogy a nemzetközi irodalom és a média hibásan használja a Biztonsági Tanács vétójog kifejezését, hiszen vétójog csak akkor lehet, ha már a testület/személyi döntés megszületett – lásd. Egyesült Államok elnökének klasszikus értelemben vett vétójoga, míg a Biztonsági Tanácsban a „vétójog” inkább eljárásjogi akadályt jelent, hiszen még a döntés előtt gátolja a processzust) használatának
tisztázása és átláthatóbbá tétele Ezek a reformjavaslatok jól jelzik, hogy Szlovénia nem marginális szerepet kíván játszani a nemzetközi politikai életében, hanem a „nagyhatalmak” mellett kialakuló „B-listás” államok között szeretne hangsúlyosabb jelenlétet magának. Ezt már jól jelezte az 1998-1999-es időszak, amikor az ország nem állandó tagjává vált a BT-nek (a kelet-európai csoportból indult, és a szavazatok 82%át kapta meg). A történelem furcsa fintora, hogy akkori tagságával egyidejűleg születtek meg a Líbia elleni ENSZ-szankciók (Lockerbie-merénylet következményei utáni 748. számú illetőleg a 883. számú BT határozat). Ekkor volt az ENSZ BT-nek a soros elnöke az ország, így a szlovén köztársasági elnök, Danilo Türk, az akkori ENSZ-misszió vezetője olyan tapasztalatokra tehetett szert, amelyet eredményesen tud felhasználni. a csatlakozási pályázathoz. Meglátásunk szerint Türk személye az egyik kulcseleme a Szlovénia BT-tagsági kandidálásának, hiszen az államfő gyakorlatilag a kezdetektől (1992) 2000-ig az ENSZ-missziót vezette New Yorkban, majd 2005-ig az ENSZ Főtitkárhelyettesi pozícióját is betöltötte. 6. Összegzés Azerbajdzsán ENSZ-kapcsolatai fejlettek, és a hálózat-evolúció csúcsára érne, ha az ENSZ BT nem állandó tagjává válik. A nemzetközi közösségnek fontos a térség stabilizációja, és a magunk részéről kíváncsiak figyeljük, hogy mit kívánnak tenni az egyre erősebb az „újoszmán” Erdogan-féle expanzív török külpolitikai törekvések19 ellen, egyáltalán, kívánnak-e valamit tenni. Szlovénia jelezte kandidálásában és tevékenységében is, hogy nem marginális szerepet szeretne játszani az ENSZ-ben, 16
http://www.mzz.gov.si/fileadmin/pageuploads/VS_kandidatura/eng_splet.pdf Forrás: http://www.un.int/slovenia/activities.html 18 Forrás: (www.unmultimedia.org/radio/english/detail/35904.html 19 Forrás: http://www.guardian.co.uk/world/2011/sep/13/turkey-recep-erdogan-cairo 17
4
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagságára pályázó kelet-európai államok ENSZ tevékenységei és kapcsolatai és annak legfőbb döntéshozó szervében sem. Az Európai Unió nyugat-balkáni integrációs jelszava kérdéses mennyire lesz hangsúlyos az ENSZ szavazása során, de annyi bizonyos, hogy Szlovénia erősebb ENSZ kapcsolatokkal rendelkezik, már csak BT múltja miatt is, mint Azerbajdzsán.
5
