AZ ENP-ED KÉPVISELŐCSOPORT TANULMÁNYI NAPJAI BUDAPEST
2004. JÚLIUS 5-8.
2
2004. július 5., hétfő Magyar Országgyűlés, Kossuth Lajos tér
Felsőházi
terem,
Jan FIGEL, a vállalkozás és információs társadalom területekért felelős Erkki LIIKANEN biztos mellé rendelt társbiztos 10h30 - 11h30 Fenntartható fejlődés: építkezés a jövő számára ·
Budapest,
15h00 – 15h45 MEGNYITÓ · · · · ·
Hans-Gert POETTERING, az ENP-ED Képviselőcsoport elnöke ORBÁN Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke Ivo SANADER, a Horvát köztársaság miniszterelnöke DÁVID Ibolya, az MDF elnöke SZÁJER József, a magyar delegáció vezetője
· · ·
11h30 - 12.15 Európa a világban: az új biztonsági kihívások
15h45 – 18h00 I. TÉMA: AZ EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK ELEMZÉSE
·
Bevezető: · Othmar KARAS, az ENP-ED Képviselőcsoport kincstárnoka, az ENP-ED Képviselőcsoport elnöksége nevében · Wilfried MARTENS, az Európai Néppárt elnöke
·
·
Bemutatkozások: A nemzeti delegációvezetők előadásai, magyar részről hozzászól: Schmitt Pál
Délután A nemzeti delegációk ülései
18h45 Az ENP-ED Képviselőcsoport által adott fogadás Parlament Vadásztermében
18h00 – 19h00 A távozó képviselők búcsúztatása 20h00 Vacsora az ENP-ED Frakció meghívására a Magyar Nemzeti Galériában
2004. július 6., kedd Hotel Intercontinental, Budapest, Apáczai Csere János u. 12-14.
2004. július 7., szerda Hotel Intercontinental, Budapest, Apáczai Csere János u. 12-14.
9h00 – 12h30 II. TÉMA: A 2004-2009-ES IDŐSZAK POLITIKAI KIHÍVÁSAI
9h00 - 12h30 III. TÉMA: POLITIKAI STRATÉGIA 2004-2009 KÖZÖTTI JOGALKOTÁSRA
Elnökség: Hans-Gert POETTERING Európai Parlamenti Képviselő, az ENP-ED Képviselőcsoport elnöke
· ·
SZÁJER József, a magyar delegáció vezetője Bevezető: James ELLES, Európai Parlamenti Képviselő, az ENP-ED Képviselőcsoport alelnöke, a European Ideas Network (EIN) elnöke
· ·
9h30 - 10h30 Gazdasági reform: tudásalapú gazdaság, a versenyképesség növelése
· ·
Joe BORG, a fejlesztésért és segélyezésért felelős Poul NIELSEN biztos mellé rendelt társbiztos Sandra KALNIETE, a mezőgazdaság, vidékfejlesztés és halászat területekért felelős Franz FISCHLER biztos mellé rendelt társbiztos MARTONYI János, Magyarország volt külügyminisztere
Zárszó: Othmar KARAS, az ENP-ED Képviselőcsoport kincstárnoka
18h00 – 18h30 Beszédet mond: Valéry GISCAR D'ESTAING, az európai Konvent elnöke
·
Franz FISCHLER, mezőgazdaság, vidékfejlesztés és halászat területekért felelős biztos Stavros DIMAS, foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztos Jacques BARROT, regionális politikáért felelős biztos
Az új Európai Bizottság Az Európai Parlament egyéb képviselőcsoportjaival történő kapcsolattartás Hans-Gert POETTERING Európai Parlamenti Képviselő, az ENP-ED Képviselőcsoport elnöke Nemzeti delegációvezetők (magyar részről: Schmitt Pál)
Vita
Loyola DE PALACIO DEL VALLELERSUNDI, az Európai Bizottság alelnöke, parlamenti kapcsolatok, közlekedés és energia területekért felelős biztos Mario MONTI, versenyügyekért felelős biztos Viviane REDING, oktatásért és kultúráért felelős biztos
15h00 – 18h30 Az ENP-ED Képviselőcsoport elnöksége és a nemzeti delegácivezetők ülése 19h30 Fidesz-MPSZ – fogadás (Millenáris Park)
3
2004. július 8., csütörtök Hotel Intercontinental, Budapest, Apáczai Csere János u. 12-14. 9h00 – 11h00 ENP-ED Képviselőcsoport ülése 11h00 – 11h30 Következtetések és döntések ismertetése 11h30 – 12h00 Sajtókonferencia 13h30 (Szabadon választott) Látogatás a Terror Háza Múzeumba (Megemlékezés a fasizmus és a kommunizmus áldozatairól)
4
növekedhet. Hans-Gert POETTERING gratulál a magyar küldöttségnek, hogy megszerezték a magyar mandátumok abszolút többségét (24-ből 13-at).
A TANÁCSKOZÁS MEGKEZDÉSE
Az ENP-ED képviselőcsoport mindig is támogatta a közép-kelet európai országok részvételét az Európai Unióban és éppen ezért büszke arra, hogy ma elsőként ülésezik a tíz új európai tagállam egyikében. Alain LAMASSOURE javaslata alapján, az ENP-ED képviselőcsoport pontos menetrendet javasolt a közép-kelet európai országok uniós csatlakozási tárgyalásaihoz, amely szerint a tárgyalásokat 2004 júniusa előtt be kell fejezni azért, hogy a közép-kelet európai országok polgárai, a máltaiak és a ciprusiak részt vehessenek az európai választásokon. A Bizottság, a Tanács és a Nizzai Csúcstalálkozó résztvevői ezt a menetrendet követték.
Ivo Sanader, a Horvát Köztársaság miniszterelnöke; H.-G. Poettering, a ENP-ED képviselőcsoport elnöke
Hans-Gert POETTERING, az ENP-ED képviselőcsoport elnöke nyitóbeszédében örömét fejeziki, hogy a tanulmányi napokat Budapesten tartják, a szabad Magyarországon, amely 50 év kommunizmus és elnyomás után 2004. május elsejétől az Európai Unió tagja.
Az ENP-ED képviselőcsoport kijelentheti, hogy mindig is a legnagyobb támogatója volt a közép-kelet európai országok részvételének az Európai Unióban és örömmel nyugtázza, hogy ezen országok szabadon megválasztott képviselői indultak az európai választásokon, és hogy országaik az Európai Unió teljes jogú tagját képezik.
1979-ben senki sem gondolta volna, hogy egyszer az ENP-ED képviselőcsoport Magyarországon, az Európai Unió tagállamában tartja tanulmányi napjait; akkor ez még hihetetlen álomnak tűnt. A szép álomból mára valóság lett! A legutóbbi európai választások eredményeit értékelve Hans-Gert POETTERING elmondja, hogy az ENP-ED képviselőcsoportnak két egymást követő alkalommal sikerült elérnie, hogy az Európai Parlament legnagyobb képviselőcsoportja maradjon. Ezenkívül ez az egyetlen képviselőcsoport, amelyben az Európai Unió összes tagállama képviselteti magát. Az ENP-ED képviselőcsoportnak jelenleg 267 tagja van, de ez a szám még tovább
Hans-Gert POETTERING elnök kiemeli, hogy a képviselőcsoport ENP része reméli, hogy az Alkotmány gyorsan érvénybe fog lépni. Ennek az Alkotmánynak az egyik cikke kifejti, hogy az állam-és kormányfőknek az európai választások eredményeit figyelembe véve kellene személyt javasolniuk a Bizottság elnöki posztjára. A legutóbbi európai választások 5
óta az ENP-ED képviselőcsoport messze a legjelentősebb képviselőcsoport, ennél fogva teljesen logikus, hogy ez a képviselőcsoport jelölheti ki saját tagjai közül az Európai Bizottság elnökét. Ez az oka annak, hogy a belga miniszterelnök nem lehetett az Európai Bizottság elnöke. Az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó jelölt csak akkor bízhat az ENP-ED képviselőcsoport támogatásában, ha csatlakozik a mi meggyőződésünkhöz. A portugál miniszterelnököt jelölték erre a posztra. Az ENP-ED képviselőcsoport kötelessége és feladata tehát ügyelni arra, hogy az Európai Bizottság következő elnöke portugál legyen, és hogy július 22-én nagy többséggel nevezzék ki. A közel 270 tagú ENP-ED képviselőcsoport magabiztos lehet. Annak ellenére, hogy a képviselőcsoport ENP és ED része néha eltérő politikai véleménnyel bír, többek között alkotmányos és intézményi kérdésekben, a képviselőcsoport egyhangúlag kiáll a világ keresztény felfogása mellett: ide tartozik mások méltóságának tisztelete és a tény, hogy minden egyént, minden Isten által teremtett emberi lényt önmagával és a társadalommal szemben felelős személynek lehessen tekinteni.
A következő napokban, - mondja -, fontos döntéseket kell meghozni, és le kell szögezni a következő 5 évre szóló lényeges stratégiai irányvonalakat. Ebben a vonatkozásban az ENP-ED képviselőcsoport régi és új tagjai meg kell ismerjék egymást, és együtt kell működjenek a csoport fennmaradása és fejlődése érdekében. Kölcsönös biztosíték szükséges nemcsak a politikai biztonságot illetően, hanem az ENP-ED csoporton belüli bizalom növelése érdekében. A Fidesz-MPSZ alelnökeként SCHMITT P. eredményes és barátságos együttműködést kíván a tanulmányi napok alatt.
Szájer József, európai parlamenti képviselő (ENPED, Magyarország); Schmitt Pál, európai parlamenti képviselő (ENP-ED, Maygarország), a Fidesz-MPSZ alelnöke; Ivo Sanader, a Horvát Köztársaság miniszterelnöke és a HDZ (Horvát Demokrata Unió) párt elnöke; és Hans-Gert Poettering, az Európai Parlament ENP-ED képviselőcsoportjának elnöke
Ezt alapul véve, Hans-Gert POETTERING elnök meggyőződését fejezi ki, hogy amikor az ENP-ED képviselőcsoport hivatalosan is megalakul nemcsak az Európai Parlament legnagyobb képviselőcsoportja lesz, hanem annak mozgató rugóját is képezi majd.
Ivo SANADER, a Horvát Köztársaság miniszterelnöke örül, hogy felszólalhat a találkozón annak ellenére, hogy országa még nem tagja az Európai Uniónak.
SCHMITT P., európai parlamenti képviselő, a Fidesz-MPSZ alelnöke örömmel nyugtázza pártja jó eredményeit az európai választásokon. 6
tagság elérésében, pozitív üzenetet küldve ezzel Európának ebbe a régiójába, amely ugyanezeket az értékeket képviseli.
Megköszöni az ENP-ED képviselőcsoportnak, hogy támogatta Horvátországot erőfeszítéseiben, és örömét fejezi ki, hogy az Európai Tanács országát tagjelöltnek nyilvánította, és hogy engedélyezi a csatlakozási tárgyalások megkezdését 2005 elején.
Megnyugtathatom Önöket, mondja, hogy kormányom mindent megtesz majd és valójában szándékában áll Horvátország fejlődését segíteni, és az elkövetkezendő hónapok során igazolom majd Önöknek, hogy érdemes bennünket támogatni. Ezenkívül meghívja az ENP-ED képviselőcsoportot, hogy a következő tanulmányi napokat Splitben vagy Dubrovnikban, az Adriai-tenger partján rendezzék meg.
Ivo SANADER optimista Horvátország jövőjét illetően, hiszen országa most már szeretne cseh, szlovén és más szomszédai nyomába lépni azért, hogy egy nap az Európai Unió tagjává váljon. A horvát kormány reméli, hogy a tárgyalások két vagy három éven belül befejeződnek, mint ahogy ez Szlovákia esetében is történt. Ezeknek a tárgyalásoknak köszönhetően lehetséges lesz európabarát módon eljárni és a szükséges reformokat meghozni. Ivo SANADER kiemeli, hogy az Európai Tanács e döntésének köszönhetően Horvátország szomszédai (Bosznia és Hercegovina, Szerbia, Albánia és Macedónia) már látják, hogy a 18 hónapja, a görög elnökség idején született és a délkelet európai országok számára új perspektívák megnyílását lehetővé tevő thesszaloniki határozat ma már körvonalazódni látszik.
Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum (MDf) elnöke
DÁVID Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke számára Magyarország uniós csatlakozása a magyar rendszerváltás befejezését, illetve a kommunista időszakot követő felzárkózás és modernizáció szándékának kifejezését jelenti.
Ennek szellemében, Boris TADIC győzelme a szerbiai elnökválasztáson jó előjel. Európa ezen régiójának ugyanis olyan vezetőkre van szüksége, akik készek harcolni az olyan európai értékek megvalósításáért mint a szabadság, a piacgazdaság és a demokrácia.
A 17 évvel ezelőtt megalakult MDF kezdeményezője és mozgatórugója volt ennek a változásnak. A párt pozitívan állt hozzá ehhez a történelmi feladathoz.
Ivo SANADER felkéri az új tagállamokat, hogy támogassák Horvátországot az EU 7
közelebb kerüljön a keresztény európai család többi részéhez. A magyarok ezért ragaszkodnak annyira ahhoz, hogy az Európai Alkotmány tartalmazzon utalást a kereszténységre.
Az MDF számára az Európai Unió nemcsak gazdasági közösséget jelent, hanem olyan közösséget is, amely történelmi, kulturális és emberi értékeket is képvisel. A kereszténydemokrata szellemiségű MDF, az Európai Unión beüli testvérpártok és nemzetközi formációk – különösen az ENP – segítségével dolgozta ki és fejlesztette értékeit. Ezen együttműködés támogatását élvezve, óvni kívánja ezeket az értékeket minden olyan téren, amely a magyar nép sorsával van összefüggésben, legyen szó akár gazdasági, akár kulturális vonatkozásról.
SZÁJER József a kölcsönös megértésre szólít fel. A kommunista múlt már nemcsak a kelet-közép európai országok múltja, egész Európa közös múltjává vált. Európának soha nem szabad elfelejtenie a kommunizmust és ügyelnie kell arra, hogy a világnak ezen a táján soha többé ne uralkodhasson ez a rendszer. A legutóbbi európai választásokkal kapcsolatban SZÁJER József megjegyzi, hogy a részvételi arány Magyarországon volt a legmagasabb. A Fidesz-MPSZ a leadott szavazatok 47,3%-át szerezte meg, ami az ENP-n beüli pártok közül a legmagasabb százalékarány.
A magyar demokraták számára remek lehetőséget jelent az, hogy tagjai lehetnek ennek a nagy, európai, kereszténydemokrata családnak. Az MDF kész arra, hogy az európai integráció érdekében partnereivel együttműködjön.
Az európai választások óta, Hans-Gert POETTERING elnök közreműködésének hála jóváhagyták, hogy az Európai Bizottság elnöki posztjára kinevezett jelölt a választásokon nagy sikert aratott ENP tagjai közül kerüljön ki, ezzel közvetlen kapcsolatot létesítve a választási eredmények és az Európai Unió végrehajtó hatalma között. Az ENP-ED képviselőcsoport feladata tehát, hogy támogassa DURAO BARROSO úr jelölését a végrehajtó Bizottság elnöki posztjára.
SZÁJER József, a magyar küldöttség vezetője örömmel fogadja az ENP-ED képviselőcsoportot a Parlament szimbolikus jelentőséggel bíró üléstermében. Egy lyukas magyar zászló van ebben a teremben kiállítva. A lyuk helyén egy vörös csillag volt, amelyet az 1956-os forradalom idején vágtak ki. A zászló azoknak állít emléket, akik életüket áldozták Magyarország és Európa szabadságáért az 56-os forradalom idején. Ez a magyarázat arra is, hogy a magyarok miért szeretik annyira a szabadságot és miért akartak annyira harcolni Európáért.
Az ENP-ED képviselőcsoport elnökének másik nagy teljesítménye az volt, hogy sikerült megőriznie a képviselőcsoport összetartó erejét. Ha családként tekintünk az ENP-ED képviselőcsoportra, akkor ez több tényezőnek köszönhető: diplomáciai
Szent István, az első magyar király meghonosította a kereszténységet Magyarországon és elérte, hogy országa 8
érzék, udvariasság tárgyalópartnereivel szemben és a kereszténység képének értelmezésében, valamint a fasizmus, a diktatúra és a kommunizmus elleni harcról, illetve az európai állampolgárok jogainak védelméről kialakított véleményében. Ezért döntött a magyar küldöttség úgy, hogy egyik tagjukat indítják az Európai Parlament ENP-ED képviselőcsoportjának alelnöki posztjáért.
Szájer József, európai parlamenti képviselő (ENPED, Magyarország); Schmitt Pál, európai parlamenti képviselő (ENP-ED, Maygarország), a Fidesz-MPSZ alelnöke; Ivo Sanader, a Horvát Köztársaság miniszterelnöke és a HDZ (Horvát Demokrata Unió) párt elnöke; és Hans-Gert Poettering, az Európai Parlament ENP-ED képviselőcsoportjának elnöke
9
képviselőcsoport által képviselt közös arcvonal a „sine qua non” feltétele annak, hogy a Parlamentben többséget érjen el. Egy döntést általában akkor tekintenek jó döntésnek, ha hűen képviseli a tagállamok akaratát. Csak akkor lesz lehetséges a képviselőcsoporton belül többséget elérni, ha igyekszünk kompromisszumokat kötni, ha figyelembe vesszük mindkét oldal álláspontját is, valamint ha rugalmasak és nyíltak maradunk.
I. TÉMA: AZ EURÓPAI VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYÉNEK BEMUTATÁSA
Othmar KARAS, az ENP-ED képviselőcsoport kincstárnoka emlékeztet arra, hogy az ENP-ED képviselőcsoport kétszer egymás után lett az Európai Parlament legerősebb képviselőcsoportja a szavazatok, és a mandátumok alapján is.
Othmar KARAS a legutóbbi európai választásokkal kapcsolatban az alacsony részvételi arányt emeli ki. Az európai polgárok részvétele az európai választásokon 1979 óta folyamatosan csökken. Közös célunk nem lehet más, mint ennek a tendenciának a visszafordítása. Az Európai Unió jövője függ ettől. Néhány tagállamot kivéve, a választásokon való részvétel mindenütt csökkent. Pedig az európai terv, az euró bevezetése, a Schengeni rendszer felállítása, a növekedés és a belső piacnak köszönhető munkahelyek teremtése kézzelfogható sikert jelent. Sőt, az Európai Unió létjogosultságát igazoló célokat, tehát a szabadság, a béke és a stabilitás megteremtését már nyilvánvalóan sikerült elérni megalakítása óta. Az európai polgárok azonban még nem érzik ezt a nagy sikert, ezért a kommunikáció terén nagy erőfeszítéseket kell tenni.
Othmar Karas, európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament ENP-ED képviselőcsoportjának kincstárnoka a ENP-ED képviselőcsoport elnöksége nevében az európai választások eredményének elemzéséről
Az elkövetkező öt év mégsem ígérkezik egyszerűnek. Annak ellenére, hogy a majdnem 270 tagot számláló ENP-ED képviselőcsoport az Európai Parlament első számú képviselőcsoportja, fontos szavazásoknál az abszolút többséghez szükséges 367 szavazat eléréséhez további mintegy száz szavazatot kell ügyének megnyernie.
Mivel minden tagállamban más és más a helyzet, minden nemzeti küldöttségnek arra kellene felhasználnia a nyári szünetet, hogy elgondolkodik azon milyen tanulságokat lehet levonni ebből a rekord méretű tartózkodásból, és hogyan lehetne megfordítani ezt a tendenciát.
Az új törvényhozási ciklusban a szavazatok 37%-ának megszerzésével az ENP-ED képviselőcsoportnak sikerült növelnie előnyét a szociáldemokratákkal szemben. Nyilvánvalóan erőfeszítéseket kell majd tenni annak érdekében, hogy a felhíváskor mind a 37% jelen legyen. Ez az ENP-ED 10
választásokra az volt a jellemző, hogy az Európai Bizottság elnökének kijelölésével meg akarták várni a választások eredményét, megerősítve így az európai végrehajtó hatalom vezetőjének politikai legitimitását.
Wilfried MARTENS, az ENP párt elnöke bemutatja a legutóbbi európai választásokról készült politikai elemzését. Az ENP-ED képviselőcsoportnak 1994-ben 157, 1999-ben 200 tagja volt, ma pedig 267 tagot számlál.
Az európai választások előtt, a párt elnökségi tagjainak kérésére, Wilfried MARTENS találkozott a testvérpártok elnökeivel és az ENP politikai családjához tartozó miniszterelnökökkel azért, hogy megállapodjanak a jelölt személyéről arra az esetre, ha az ENP maradna a legjelentősebb párt.
A legutóbbi európai választások történelmi fontosságúak voltak. Mégha a részvételi arány csökkenését ki is kell emelni, nem szabad elhanyagolni, hogy a tíz új tagállam felé történő nyitást követően 150 millió választó vett részt ezen a szavazáson. „Az Ön többsége Európában” választási szlogen tükrözi az ENP célját, hogy a legfontosabb párt maradjon Európában. Ez meg is valósult. Több éven keresztül dolgoztak együtt közös választási programjukon. A választási program, az ENP-ED képviselőcsoport prioritásait tartalmazó dokumentummal együtt a munka alapját képezi majd a következő parlamenti ciklus idején.
Wilfried Martens, a ENP elnöke
Ez a választási kiáltvány egyben a választási alapgondolatokat is tartalmazza. A következő 5 szlogen állt benne: Az értékek uniójáért, A polgárok uniójáért, A fellendülésért és a szociális biztonságért Európában, A szabadság és a biztonság európai térségéért, A fenntartható politikákat támogató jogállamért.
Az ENP-hez közeli pártok június 16-i ülésén az ENP úgy döntött, hogy Guy VERHOFSTADTTAL, a belga miniszterelnökkel szemben, aki Bertie AHERN, a Tanács soros elnöke szerint, széles támogatottságban részesül, az ellenkező oldalt képviselő saját jelöltet állít. Az ENP minden állam-és kormányfője, az ENP képviselőcsoport elnöke, valamint az elnökség minden tagja egyet értett Chris PATTEN jelölésével az Európai Bizottság elnöki posztjára. Minden bizonnyal ő volt a legjobb, de sajnos már tíz évvel ezelőtt feláldozták a politika oltárán.
Ezeknek a választásoknak nagy volt a politikai jelentősége. Az Európai Alkotmány alkalmazását előrevetítve ezekre a 11
és az ENP-ED képviselőcsoport bővítését követően is.
Az ENP javaslata Jose Manuel BARROSO jelölésével kapcsolatban szintén egyhangú volt. Wilfried MARTENS felhívja a figyelmet arra, hogy nem csupán második, hanem kiváló választást tükrözött.
H. NASSAUER, a német küldöttség vezetője bemutatja a németországi politikai helyzetet és az európai választások eredményét.
Az ENP-nek ennek a választási folyamatnak során is szembe kellett néznie egyes tagok fenyegetéseivel, hogy elpártolnak, ami Olaszországban és Franciaországban meg is történt a választásokat követően.
A CDU- és CSU-nak egymás után másodízben sikerült jóval több szavazatot szereznie, mint a kormánypárti szociáldemokratáknak és a zöldeknek együtt. A zöldek és a kommunisták közötti, illetve az Unió pártjai közötti szavazati különbség meghaladja a 10%-ot. H NASSAUER szerint ez az eredmény pozitív és a németországi politikai arculat változását idézheti elő.
Végezetül Wilfried MARTENS kiemeli, hogy a véleménykülönbségek ellenére az ENP-ED-nek sikerült a képviselőcsoporton belüli erőt fenntartani. Akiket megválasztottak ez Európai Parlamentbe, és akik a képviselőcsoport szabályzatának 5. cikke értelmében csatlakoznak majd az ENP-ED képviselőcsoporthoz, azok feladata lesz ennek az erőnek a fenntartása. Az ENP tagpártjainak listájáról megválasztott személyeknek támogatniuk és védelmezniük kell az Estorilban, illetve az ENP más kongresszusain meghatározott szempontokat. Wilfried MARTENS felívja a figyelmet arra, hogy azt követően, hogy megoldódott az Alkotmány ratifikálásának kérdése, semmi sem indokolja majd az ENP-ED képviselőcsoport tagjai közötti további eltéréseket. A közös programot együttesen kell majd támogatni.
Hartmut Nassauer, a német küldöttség vezetője
Míg a választási részvétel enyhe csökkenése és a szavazatok gyenge visszaesése miatt az ENP-ED képviselőcsoport német küldöttsége 4 mandátumot veszített, a liberálisoknak sikerült átlépniük az 5%-os küszöbértéket és a 99 német mandátumból 7 mandátummal visszatérniük az Európai Parlamentbe.
Az európai képviselők az európai és nem pedig a nemzeti érdekeket védik. Ez az Európai Unió történelmi hagyománya az alapító atyáktól napjainkig. Wilfried MARTENS nagyon reméli, hogy ezt az örökséget sikerül majd megőrizni az ENP
12
Függetlenségi Párt (UKIP) 11 mandátumot szerzett az Európai Parlamentben. A kampányban ez a párt nagyobb anyagi támogatásban részesült, mint a többi ellenzéki párt. Miután egy népszerű televízió-bemondó mellette kampányolt, a várakozások ellenére az újságok címoldalára került.
A választások eredményeit a nemzeti politika befolyásolta, és úgy tűnik, a szavazók nagy részének szándéka mindenekelőtt a kormány megbüntetése volt. Mindezek ellenére a kampány alatt az európai kérdések, többek között az Alkotmány, fontos viták tárgyát képezték. Európai szinten, a választáson való részvétel alacsony volt. H. NASSAEUR szerint ez nem annyira euroszkepticizmust, mint a tagállamok nemzeti politikájának bírálatát jelenti. Az ENP-ED képviselőcsoport német küldöttsége a 99 német mandátumból 49et szerzett meg. Hozzájárul ezáltal ahhoz, hogy az ENP-ED továbbra is az Európai Parlament legerősebb képviselőcsoportja maradjon. Ennélfogva különleges felelősség hárul rá, hisz választói munkájukat és döntéseiket, a kampány alatt tett ígéretekhez fogják hasonlítani. Következésképpen meg kell őrizni az ENPED képviselőcsoporton belüli egységet, és nyilvánvalóbbá kell tenni a Parlament szerepét, amely az Európai Unió fontos döntéshozatali szerve. Az eredmények megkövetelik, hogy felvilágosító munkát végezzünk.
Jonathan Evans, a brit küldöttség vezetője
A Konzervatív Párt számára ez a választás nem volt sikeres, de alkalmat adott arra, hogy hangsúlyozza választóival szemben az Alkotmánnyal kapcsolatos kritikus álláspontját, az Európai Unióval kapcsolatos pozitív felelősségvállalását és az ENP-ED képviselőcsoporthoz való pozitív csatlakozását.
J. EVANS, a brit küldöttség vezetője rámutat arra, hogy az Egyesült Királyság választási kampánya évek óta nem volt ennyire fárasztó és egyben meglepő.
A Konzervatív Párt 27, a Labour 19, a Függetlenségi Párt pedig 11 mandátumhoz jutott. A 27 konzervatív képviselő jelentős mértékben hozzá fog járulni az ENP-ED képviselőcsoport munkájához.
Európa és az Európai Parlament helytállóságában való kételkedés rányomta bélyegét a választások eredményére: magas volt a szavazástól való távolmaradási arány és a szélsőséges pártok jelentős számú szavazatot szereztek meg. A
M. SUDRE asszony, a francia küldöttség vezetője elmondja, hogy a 43%-os részvételi aránnyal Franciaország nem érte el a közösségi átlagot. 13
fejlődésről tanúskodik integrációt illetően.
Franciaország, - mondja -, büntető szavazatok áldozata lett. A kampány során a politikai pártok egyedüli célja a kormánypárt, az UMP, támadása volt. A legerősebb támadások az UMP-t olyan pártok részéről érték, akikkel régebben társként működött együtt az ENP-ED képviselőcsoportban.
az
európai
J. MAYOR OREJA, a spanyol küldöttség vezetője felhívja a figyelmet arra a jellegzetes helyzetre, amely Spanyolországra az európai választások alatt jellemző volt. Három hónappal a választások előtt Spanyolország terrorista támadás áldozata volt. Ennek az eseménynek, a történelemben először, sikerült megváltoztatnia egy demokratikus európai ország politikai arculatát. A kormánypárt elveszítette a választásokat, de ennek magyarázata nem a rossz kormányzás, hanem az, hogy a választók ösztönszerűen ellene szavaztak.
A viták során keveset beszéltek Európáról. A kampány főleg a francia kormány belső politikájáról szólt.
Három hónap nem volt elegendő ahhoz, hogy a frissen megválasztott kormánypárt, a PSOE megtörjön a hatalom alatt és arra sem, hogy a Partido Popular talpra álljon.
Margie Sudre, a francia küldöttség vezetője
M. SUDRE asszony szerint viszonylagos az UMP rossz eredménye. Az előbbi cikluson, jegyzi meg, a francia küldöttségnek 12 UMP-hez, és 9 UDF-hez tartozó képviselője volt az ENP-ED-ben. Ma az UMP 17, az UDF pedig 11 mandátummal rendelkezik. Mégis a francia sajtó az UDF eredményét diadalként könyveli el.
Jaime Mayor Oreja, a spanyol küldöttség vezetője
Mégis, J MAYOR OREJA szerint az ENPED képviselőcsoport spanyol küldöttségének vesztesége mérsékelt. A felmérések 10 pontos eltérést jeleztek elő a Partido Popular és a PSOE között. De a Partido Popularnak sikerült határozottságáról bizonyságot tennie és
M. SUDRE asszony kihangsúlyozza, hogy a zöldek pártja visszaesett és a szélső baloldal összeomlott. Ez a tény fontos
14
ma az 54 spanyol európai képviselő közül 24 tagja az ENP-ED képviselőcsoportnak, a szavazatok 41%-ának köszönhetően. A szavazók ezzel is bizonyítani akarták, hogy a J. M. AZNAR kormány kitűnően kormányzott.
A. TAJANI az olasz választási kampányt illetően kihangsúlyozza a Bizottság és elnöke, R. Prodi szerepét. Első ízben történik meg, hogy az Európai Bizottság elnöke ilyen mértékben vesz részt az európai választásokon.
Az ENP-ED képviselőcsoport spanyol küldöttsége százalékban jobb eredményt ért el, mint 1999-ben. J MAYOR OREJA megjegyzi, az 54 spanyol képviselő közül csak 3 tartozik nacionalista pártba, a többi 49 mandátum a két legerősebb politikai csoport, a PSOE és a PPE között oszlik meg. Szerinte a politikai kínálat egyszerűsödése jó előrejelzés a jövőre nézve. Szinte mindegyik tagállamra jellemző az európai választásokon való gyenge részvételi arány. Spanyolországban a szavazásra jogosultak csupán 45%-a járult az urnákhoz. Ez a jelenség gondolkozásra késztet.
Antonio Tajani, az olasz küldöttség vezetője
Az ENP politikai család az európai választások után is fontos szerepet játszott: W. MARTENS, az ENP elnöke és H-G POETTERING, az ENP-ED képviselőcsoport elnöke indítványa szerint az Európai Parlamenten belül a legtöbb szavazatot kapott párt bizottsági elnökjelölteket javasolhat. S. BERLUSCONI támogatásával sikerült José Manuel BARROSO-t jelölni. Miután az európai választások megerősítették, hogy mind az Európai Parlamentben, mind pedig az Európai Unióban az ENP a legerősebb képviselőcsoport, azzal, hogy egyik tagja került a Bizottság elnöki posztjára, az ENP legnagyobb sikerét érte el.
A. TAJANI, az olasz küldöttség vezetője elmondja, az olaszországi választási eredmények azt bizonyítják, hogy a választók többségének szándéka nem a kormány megbüntetése volt. Az iraki eseményeket és olasz katonák Irakba és Afganisztánba küldését követően a kormány viszonylag jó eredményt ért el az előző európai választásokhoz képest. Igaz, hogy a Forza Italia szavazatokat veszített, de ezeket nagyrészt a kormánykoalíció pártjai kapták meg, amelyek szintén a kereszténydemokrata politikai családhoz tartoznak.
A. TAJANI az ENP egy másik nagy sikerét emeli ki, éspedig az Európai Alkotmány aláírását az utolsó Európai Tanácson. Mindamellett sajnálja, hogy kimaradt az 15
Európai Unió keresztény gyökereire való utalás.
A szlovén kereszténydemokrata párt önálló párttá vált és egyéni sikereket ért el, ami megfelelő alapot teremt a következő őszi országos választásokon való szerepléshez.
M. FOLLINI, az UDC olasz küldöttség nevében elmondja, hogy az olaszországi választáson való magas részvétel bizonyítja, hogy a választók ismét érdeklődnek a politika iránt és ez az erős európai tradíció kifejezéséről tanúskodik.
A. PETERLE hangsúlyozza, Szlovéniában alacsony volt a választáson való részvételi arány (24%). Ezt a választók fáradtságával, de főleg a kormánypárt iránti bűntető magatartással magyarázza.
Olaszországban az utolsó európai választások igazolták, hogy a választók többsége az ENP-ED képviselőcsoportot referenciaként tartja számon.
SZÁJER J., a magyar küldöttség vezetője meglepetését fejezi ki a magyar választók alacsony részvételi arányát illetően. 38%-al Magyarország messze elmarad a közösségi átlagtól. Szerinte az első ilyen szabad választás jobban kellett volna ösztönözze a szavazati joggal rendelkezőket.
Az európai integráció, - jegyzi meg befejezésképpen főleg kereszténydemokrata személyiségek munkájának eredménye. Ma az ENP-ED feladata az integráció folytatása és az európai fejlesztés fenntartása az elkövetkező években is. A. PETERLE, a szlovén küldöttség vezetője örömmel nyugtázza, hogy pártja jó eredményeket ért el az utolsó európai választásokon.
Szájer József, európai parlamenti képviselő (ENPED, Magyarország); Schmitt Pál, európai parlamenti képviselő (ENP-ED, Maygarország), a Fidesz-MPSZ alelnöke; Ivo Sanader, a Horvát Köztársaság miniszterelnöke és a HDZ (Horvát Demokrata Unió) párt elnöke; és Hans-Gert Poettering, az Európai Parlament ENP-ED képviselőcsoportjának elnöke
Mindamellett örül a választások eredményének: a Fidesz-MPSZ a szavazatok 47%-ával messze felülmúlja legnagyobb vetélytársát, a Szocialista Pártot.
Alojz Peterle, a szlovén küldöttség vezetője
16
számítanak és az egyes tagállamok ellenzékben levő pártjai ezt az alkalmat a saját politikai üzeneteik népszerűsítésére használják. Másrészt a választáson való részvételi arány szinte egész Európában állandóan csökkenő tendenciát mutat.
A Fidesz-MPSZ és a MDF együtt a szavazatok 52,7%-át szerezte meg, így 13 képviselő foglal helyet az ENP-ED képviselőcsoportban. A PSE képviselőcsoportba 9, a Liberális képviselőcsoportba pedig 2 magyar képviselő került be.
E helyzet javítása érdekében C. EURLINGS javaslata szerint kézzelfoghatóbbá kellene tenni Európát, vagyis a viták során, konkrét témákat dolgozni fel, amelyek keretében az ENP-ED képviselőcsoport irányvonalai jobban kirajzolódhatnak.
C.EURLINGS, a holland küldöttség vezetője örömmel közli, hogy az ENP-ED képviselőcsoportnak sikerült az Európai Parlament legerősebb pártjának maradnia, ez szerinte az európai integráció szempontjából rendkívül fontos siker.
Ami a hollandiai választási eredményeket illeti, hangsúlyozza, hogy a kormány által megvalósított fájdalmas reformok ellenére nem volt bűntető a holland választók szavazata. Ez azt bizonyítja, hogy meghatározott témák kiválasztásával és feldolgozásával át lehet adni az európai üzenetet.
J. SANTER úgy véli a luxemburgi választási eredmények megnyugtatók: közel 93%-os részvételi aránnyal a CSV 3 mandátumot szerzett, tehát a Luxemburgot illető 6 mandátum felét.
Camiel Eurlings, a holland küldöttség vezetője
Ezzel kapcsolatban J. SANTER azt a felhívást intézi az ENP-ED képviselőcsoporthoz, hogy a feladatok elosztásában a Hondt szabály ne csak a mandátumok számát vegye figyelembe, hanem a nemzeti küldöttségek által szerzett szavazatok arányát, annak érdekében, hogy a kis országok ne kerüljenek hátrányos helyzetbe.
Ez a siker nagyrészt W. MARTENS, az ENP elnöke és H-G POETTERING, az ENPED képviselőcsoport elnöke munkájának köszönhető. C. EURLINGS örömét fejezi ki J. M BARROSO jelölését illetően a Bizottság elnöki posztjára. Az európai választásokat illetően C. EURLINGS két megjegyzést tesz, amelyen el kell gondolkodni. Egyrészt az európai választások nemzeti eseménynek
Ezenkívül J. SANTER az utolsó európai választások elmélyült átgondolását kéri, 17
hisz szerinte a nem egészen 45 %-os részvételi arány azt bizonyítja, hogy az Európai Parlament veszített politikai intézményi legitimitásából. Noha az ENP-ED még mindig az Európai Parlament legerősebb pártja, Európa betegségben szenved és betegségét diagnosztizálni kell. J. SANTER reméli, hogy az ENP-ED képviselőcsoportnak lesz kellő bátorsága a feladat elvégzéséhez. Szerinte egy másik fontos feladat elmélyülten elemezni az UDF küldöttségnek a liberális képviselőcsoporthoz való csatlakozását. Arra való tekintettel, hogy az ENP-ED képviselőcsoport alapszabályzata előírja, hogy az ENP-EDhez tartozó pártok automatikusan az ENPED képviselőcsoportban székelnek, J. SANTER kérdezi, vajon az UDF-nek szándékában áll-e elhagyni az ENP-ED-t.
Carlos Coelho, a portugál küldöttség vezetője
C. COELHO, a portugál küldöttség vezetője elmondja, hogy Portugáliában három nappal az európai választások előtt a szocialisták listavezetője meghalt és ez a szomorú esemény pozitívan befolyásolta a szocialisták eredményét. Mindamellett C. COELHO örömét fejezi ki, amiért a portugál szavazók többsége az európai integráció mellett döntött.
18
VALÉRY GISCARD D'ESTAING, AZ EURÓPAI KONVENT ELNÖKÉNEK BESZÉDE
Nehéz lesz, hiszen az európai polgárok nincsenek megelégedve Európa jelenlegi állapotával. Ezt mutatják az európai parlamenti választások eredményei is. A szavazástól távol maradók magas százalékaránya nem Európa, hanem Európa jelenlegi működésének elutasítását jelenti: túl bonyolult ahhoz, hogy érthető legyen, nem elég hatékony és nem elég eredményes, túl távol esik a polgároktól ahhoz, hogy demokratikusnak lehessen érezni.
Valéry GISCARD d'ESTAING, az Európai Konvent elnöke az európai választások, eredményét értékelve elmondta, hogy az alacsony választási részvétel csalódást okozott, azonban az eredmények mégis megerősítették az Európai Néppárt vezető pozícióját az Európai Unióban.
Egy alkotmány célja, hogy megfeleljen a polgárok igényeinek. Európa akkor kezd el valóban létezni, amikor többé nem Európa alapító atyáiról beszélünk, hanem Európa gyermekeiről. Ennek szellemében az alkotmánytervezet célja, hogy érthetőbb, hatékonyabb és demokratikusabb Európát hozzon létre. Az Európai Tanács most fogadta el egyhangúlag az Európai Néppártot képviselő Konvent tagok, különösen JeanLuc DEHAENE, Elmar BROK, Inigo MENDEZ de VIGO, Alain LAMASSOURE, Alois PETERLE és mások jelentős közreműködésével létrejött alkotmánytervezetet.
Hans-Gert Poettering, az Európai Parlament ENP-ED képviselőcsoportjának elnöke, Valéry Giscard d’Estaing, az Európai Konvent elnöke, és Niels Pedersen, a ENP-ED képviselőcsoport főtitkára
Ez az oka annak, hogy az Európai Tanács José Manuel DURAO BARROSO személyében, politikai családja egyik tagját javasolta a következő Európai Bizottság elnöki posztjára, akinek Valéry GISCARD d'ESTAING sok sikert kíván.
Az első Európai Alkotmány elfogadása az Unió kívánatos szerkezeti felépítéséről szóló, tizenkét éven át szinte megszakítás nélkül folyó tárgyalássorozat végére tesz pontot: Maastricht, Amszterdam, Nizza, Laeken és most Brüsszel. Az Alkotmány által megválaszolt kérdések közé olyan kérdések tartoznak, amelyek már 1992ben, a Maastricht-i Szerződés aláírásakor is felmerültek: a Bizottság összetétele, a
Éppen ezért az ENP-ED képviselőcsoport európai képviselőinek különleges felelőssége lesz majd az elkövetkezendő, Európa számára egyben nehéz és fontos időszakban.
19
Parlament szavazás.
szerepe,
a
Tanácson
belüli
Ugyanígy sajnálatos az a tény, hogy az európai biztosok számát a tagállamok száma, nem pedig a végrehajtandó feladatok alapján határozták meg.
Ez egy figyelemreméltó, sőt meglepő eredmény, főleg ha a kezdeti éles ellentétekre gondolunk: a föderalisták és kormányköziek, a nagyok és kicsik, a régi és új tagállamok, valamint a gazdagok és kevésbé gazdagok között!
Ezzel ellentétben, az euró-zóna gazdasági irányítására vonatkozó rendelkező rész javult a Konvent eredeti tervéhez képest. A lényeges előrehaladások tekintetében Valéry GISCARD d'ESTAING a következőket emeli ki:
Végül a szükség győzött a lehetetlennel szemben! A tény, hogy egyhangúlag fogadták el, bizonyítja, hogy az alkotmánytervezet jól volt megszerkesztve. A kormányok közötti végső egyetértés nehezen született meg, ami azt mutatja, hogy nem lehetett volna tovább alkudozni a ratifikálás megtagadásának kockáztatása nélkül.
- Az Európai Tanács állandó elnöksége, amely negyedévente rendszeresen ülésezik Brüsszelben, - A Külügyminiszterek Tanácsának, valamint a Gazdasági Miniszterek Tanácsa és az Euró-csoport állandó elnöksége,
Végül a Konvent tervét fogadták el néhány módosítással. Az új szöveg alkotmányos részének 14740 szavából 14000, tehát 95%, a mi tervünkből származik. Mindössze 680 szót módosítottak. Ezeknek a módosításoknak a nagy része egyébként messzebb megy az eredeti szövegnél.
- Az Európai Tanácsban, valamint az Európai Bizottságban székelő uniós külügyminiszteri poszt létrehozása, amelyre a jelöltet az Európai Tanács jelöl ki, - Az Európai Parlament teljes jogalkotói szerepének elismerése,
Valéry GISCARD d'ESTAING sajnálja azonban, hogy a javaslat ellenére nem sikerült elérni a Jogi Tanács és Általános Ügyek Tanácsa, valamint a szakosodott tanácsok számára egy legalább egy éves, állandó elnökség létrehozását, és hogy megőrizték a félévenként cserélődő rendszert. Akkor, amikor az Európai Tanács, a Parlament és a Bizottság állandó elnökséggel bír, a Miniszterek Tanácsára kényszerített, rotációs elv alapján működő elnökség csak gyengíti munkájának minőségét.
körű
- A szubszidiaritás politikai ellenőrzése a nemzeti parlamentek által, - Az Unió hatáskörének pontos és állandó definíciója, - Az eljárások és a nyelvhasználat egyszerűsítése európai törvények és kerettörvények bevezetésével, - A dupla többség szabályának bevezetése a minősített többség helyett a Tanácson belüli szavazás esetén, 20
- Az Európai Fegyverkezési Ügynökség megalkotása, valamint egy strukturált védelmi együttműködés engedélyezése,
Egy ilyen horderejű lépés nyilvánvalóan feltételezi, hogy a politikai élet nagy szereplői felelősségérzetről adnak tanubizonyságot és nem terelik szűklátókörűen a kérdést a politikai kihívások irányába. A feltett kérdésnek egyszerűnek kell lennie: „Jóváhagyja-e, vagy sem az Európai Unió Alkotmányának létrehozásáról szóló szerződést?”
Végezetül pedig a Szerződések egybeolvasztása, aminek eredménye egy olyan egyedülálló szöveg, amely az Európai Uniót egyedülálló jogi személyiséggel ruházza fel. Ezt az Alkotmányos Szerződést kell majd ratifikálni. Milyen határidővel és hogyan jöjjön létre a ratifikálás?
Valéry GISCARD d'ESTAING felhívja a figyelmet arra, hogy az európai szellemiségnek nem származik előnye abból, ha a viták titkosan, zárt ajtók mögött folynak. A Konvent példája bizonyítja, hogy az átláthatóságnak köszönhetően, a nyilvánosság és a sajtó segítségével sikerült eleinte hevesen ellenzett nézeteket fokozatosan elfogadtatni. Az euroszkepticizmus legjobb ellenszerét a nyilvános viták jelentik!
A megszokott ratifikálási határidő maximum tizennyolc hónap. Így elképzelhető, hogy az Alkotmányos Szerződés életbe lépésének javasolt időpontja 2006. július 1. legyen. A ratifikálás az egyes tagállamokban életben lévő szabályok szerint zajlik majd, hiszen Alkotmányos Szerződésről van szó. De bízzunk benne, hogy közös lépésről lévén szó, a ratifikálás összehangoltan zajlik majd.
A ratifikálást az új Alkotmány életbe lépésének időszaka követi majd. Nem lesz könnyű ezt az időszakot megélni, sőt a közvélemény számára nehezen lesz érthető, hiszen az Alkotmány fokozatosan lép majd életbe. Az elkövetkező két év során a Nizzai Szerződésben meghatározott intézményekkel kell majd együtt dolgozni, amelyek hiányosságai már lelepleződtek.
Az Európai Tanács eszmecserét folytathatna a kívánatos ütemezésről, a Tanács elnöke pedig minden egyes ülésen beszámolhatna a ratifikálás folyamatáról. Minden állam maga választhat, hogy a parlament vagy népszavazás döntsön a ratifikálásról. De azokban az államokban, ahol van lehetőség a választásra, a népszavazásnak elsőbbséget kellene adni. Ez lehetővé tenné, hogy kiemeljük Európa építése nemzetek ügye, és hogy egy ilyen „alkotmányozó” döntés olyan döntésnek minősül, amit a polgároknak kell jóváhagynia.
A ratifikálást követően az Alkotmány legnagyobb része életbe lép majd: az állandó elnökség, a külügyminiszter kinevezése, a Parlament szerepe, a hatáskörök meghatározása, az eljárások egyszerűsítése, a szubszidiaritás ellenőrzése, stb. Ennek megvalósítása, a mai naptól kezdve, módszeres felkészülés tárgyát kell képezze. 21
A teológiai vita lezárult: „Az Európai Unió egy államok uniója, amelyet a tagállamok jogkörökkel ruháznak fel a közös célok elérése érdekében. Ezeket a jogköröket közösségi módon gyakorolják”.
Valéry GISCARD d'ESTAING szeretné, ha a holland elnökség a következő félév során elindítaná ezt az ezen való elmélkedést. Azonban az „új Parlamentet” csak 2009ben választják meg. A végső döntés előtt meghozott kedvezményeknek megfelelően 2014-re halasztódik a Bizottság szűkebb testületének felállítása.
Ezeket a célkitűzéseket még korántsem értük el, legyen szó akár a közös biztonság-és külpolitikáról, a gazdasági és szociális politikák összehangolásáról vagy az európai kontinens szolidaritásáról.
A közvélemény várhatóan türelmetlenkedik majd, ha a már jóváhagyott Alkotmány életbe lépése előtt ilyen hosszú idő telik el. Éppen ezért az Európai Tanácsnak el kellene gondolkodnia a folyamat felgyorsításán. Az Euró-csoport is egyet ért ezzel, hiszen már arról tárgyal, hogy előre lehetne-e hozni az Alkotmány rendelkezéseinek alkalmazását, ami lehetővé tenné, hogy két és fél évre állandó elnökséget válasszon magának.
Az Alkotmány lehetővé teszi, hogy Európát előre lendítse az úton. Ennek érdekében véget kell vetni azoknak a vitáknak, amelyek korábban bonyolították az eljárást:
Marad tehát a gyakran feltett kérdés: mit kellene tenni abban az esetben, ha egy vagy több tagállam nem ratifikálja az Alkotmányt? Valéry GISCARD d'ESTAING szerint ebben az esetben a demokratikus kultúrából kell majd ihletet meríteni úgy, ahogy azt az amerikai alkotmánykészítők tették: ha Európa polgárainak és a tagállamoknak a többsége jóváhagyja az Alkotmányt, akkor a problémát nem az Alkotmány, hanem a ratifikálást visszautasító államok jelentik! Valéry GISCARD d'ESTAING kiemeli, hogy az Alkotmánynak nem célja, hogy Európát keretek közé szorítsa, hanem azt az utat kívánja megjelölni amerre haladnia kell.
·
ellentét a régi és az új tagállamok között: mindegyikük tagja az Európai Uniónak, csatlakozásuk dátumától függetlenül.
·
az Unió kis és nagy tagállamai közötti versengés: ez az újkeletű vírus az 1990-es évektől kezdte megfertőzni a rendszert. A válasz meglehetősen egyszerű: „tiszteletben kell tartani a tagállamok jogait azok méretétől függetlenül. Végezetül, Európa polgárainak egyenlő jogaik vannak az Uniónak tulajdonított összes jogkör gyakorlásában.”
Ezt hívják demokráciának.
22
Befejezésképpen Valéry GISCARD d'ESTAING megjegyzi, hogy minél fiatalabbak vagyunk, annál inkább európainak érezzük magunkat! Nyissák meg Európa kapuit a fiatalok előtt, kiált fel, ők majd elvállalják Európa előrelendítésének a feladatát. Az elkövetkező években erősen fejleszteni kell a csereprogramokat, a közös képzéseket és a nyelvi ismeretek fejlesztésére irányuló programokat. Európa még nem lépte át azt a történelmi küszöböt, ahonnan már nincs visszaút.
A Magyar Országgyűlés egykori felsőházi üléstermében végzendő munkálatok megkezdése
Azonban a nemzeti reflexek az európai előtt állnak, még a közösségi jogkörök gyakorlásában is. Még sok kormány esetében előfordul, hogy európaellenesnek vagy euroszkeptikusnak nevezi magát. Az ENP feladata az, hogy segítse ennek a küszöbnek az átlépését. El kell érnünk azt, hogy az európai kontinens minden egyes polgára képes legyen egybeolvasztani a továbbra is megtartott nemzeti identitását a megszerzett európai személyiséggel, amelynek létrejöttéhez ő maga is hozzájárul. A világnak egyesült Európára van szüksége. Az Európai Konvent munkájának megkezdésekor Valéry GISCARD d'ESTAING azt javasolta a Konvent tagjainak, hogy álmodják meg Európát. Ma pedig azt javasolja az Európai Néppárthoz tartozó barátainak, hogy együtt álmodjanak arról, hogy európaiak!
23
II. TÉMA: A 2004 ÉS 2009 KÖZÖTTI IDŐSZAK POLITIKAI KIHÍVÁSAI
tüntessük el a hiányokat és csökkentsük a különbségeket a régi és az új tagállamok között.
ORBÁN Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke örömmel nyugtázza, hogy a Fidesz-MPSZ választási győzelmet aratott, ami minden bizonnyal európai rekordot jelent.
A második, talán legfontosabb, kihívás a demográfiai helyzetre vonatkozik. Az európai újraegyesítés nem oldja majd meg a népesség elöregedésének problémáját, ugyanis a demográfiai öregedés tekintetében a csatlakozó országok helyzete hasonló a régi tagállamokéhoz. Szemben az ázsiai demográfiai többlettel és a sikeres amerikai integrációs és bevándorlási politikával, Európának megoldást kellene találnia, különben gyorsan szembe találhatja magát egy nehezen megoldható versenyképességi problémával.
Felsorolja azt az 5 fontos és lényeges tényezőt, amelyek szerinte kihívást jelentenek Európa jövője szempontjából:
A harmadik kihívást az jelenti majd, hogyan reagáljunk a globalizációra és a 21. század kihívásaira az európai versenyképesség terén úgy, hogy megőrizzük szociális piacgazdaság modelljét. Az amerikai gazdasági és kereskedelmi rendszer egyéni és liberális megközelítésével szemben az európai társadalomnak megfelelő megoldást kellene találnia azért, hogy megőrizze családtagjai között a szolidaritást. A negyedik politikai kihívás egy új szociális gazdaság biztosítása lesz, különösképpen a globalizáció terén. Meg kellene hiúsítani a piacok elkerülhetetlen kihatását az európai társadalmak fejlődésére, mégpedig úgy, hogy egyesítjük erőinket az európai életerő legfontosabb forrásainak megőrzése érdekében.
Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke
Az európai újraegyesítés sikerrel indult. Azonban a feladatnak még koránt sincs vége. Ha megvizsgáljuk az új tagállamok helyzetét, meg kell állapítanunk, hogy nincs harmónia az új és a régi tagállamok között. A régi és az új tagállamok közötti különbségeket meg kell szüntetni. Az első kihívást tehát az jelenti majd, hogy meg kell találni annak a módját, hogyan
A biztonság szintén egyike Európa legfontosabb kihívásainak. A jelenlegi biztonságérzet hiányára közös európai 24
ösztönzése a nyugdíjreformmal munkaerőpiaccal kapcsolatban.
válaszokat kell találni. Azonban az Európa biztonságával kapcsolatos kérdéseket nem lehet megoldani anélkül, hogy párbeszédet folytatnánk az Egyesült Államokkal.
és
a
Ez az öt elsődleges fontosságú ügy az európai képviselők felelősségi hatáskörébe tartozik, és ORBÁN Viktor felkéri MARTENS és POETTERING elnököket, az ENP-ED képviselőcsoport minden tagját, valamint az Európai Parlament minden új képviselőjét, hogy a szükséges eredmények elérése érdekében habozás nélkül hozzák meg a megfelelő intézkedéseket. James ELLES, AZ ENP-ED képviselőcsoport elnökhelyettese a munkát az ENP-ED képviselőcsoport 2004 és 2009 közötti időszakra vonatkozó politikai prioritásait tartalmazó, 2003 szeptemberében Madridban elfogadott és az EIN hálózat (European Ideas Network) által kidolgozott dokumentum három fő témájának megbeszélésével kezdi: gazdasági reformok, az élet minősége és a külső kihívások.
José Ignacio Salafranca Sánches-Neyra európai parlamenti képviselő (Spanyolország) és James Elles európai parlamenti képviselő (Egyesült Királyság), mindketten az Európai Parlament ENP-ED képviselőcsoportjának alelnökei; Hans-Gert Poettering, a ENP-ED képviselőcsoport elnöke Niels Pedersen, a ENP-ED képviselőcsoport főtitkára és Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke (Magyarország)
GAZDASÁGI REFORMOK: TUDÁSALAPÚ GAZDASÁG KIÉPÍTÉSE ÉS A VERSENYKÉPESSÉG ELŐSEGÍTÉSE
A gazdasági reformok a 2004 és 2009 közötti időszak legfontosabb prioritását jelentik. A cél az, hogy az európai gazdaságot tudásalapú gazdasággá alakítsuk át, valamint, hogy elősegítsük a versenyképességet. Fő irányvonalai a következő területeket érintik: a belső piac fejlesztése a kutatás, az új technológiák, a kis-és középvállalatok számára kedvező gazdasági környezet és a közlekedés versenyképessége tekintetében, a hálózatok és a kommunikáció javítása, a Lisszaboni stratégia és a strukturális reformok alkalmazására szolgáló "irányító pult" létrehozása, végezetül és főleg minden polgár aktív részvételre való
Loyola DE PALACIO DEL VALLELERSUNDI, a Bizottság elnökhelyettese, az Európai Parlamenttel folytatott kapcsolatokért, a közlekedésért és az energiáért felelős biztos szerint az ENP-ED képviselőcsoport 2004 és 2009 közötti időszakra vonatkozó politikai prioritásait tartalmazó dokumentum lehetővé tette az ENP-ED politikai család jelöltjei számára, hogy a legutóbbi európai választásokon egy 25 országra elosztott, megegyezésen alapuló bázissal vegyenek részt, megerősítve és 25
transzeurópai közlekedési és energiai hálózatok finanszírozása érdekében. Ezeknek a transzeurópai hálózatoknak az európai piacon való versenyképességének biztosítása érdekében tett erőfeszítések különleges éberséget kívánnak meg a régiók és az államok részéről. A tíz új tagállam közül nyolcnak új összeköttetésekre van szüksége ahhoz, hogy igazából részt tudjanak venni az európai közös piacban. Ezeknek az összeköttetéseknek a kiépítése az elkövetkező évek 5 nagy kihívásának egyike lesz.
maximalizálva ezzel a képviselőcsoport Parlamenten belüli helyzetét. Ezek közül a gazdasági kihívások közül, Loyola DE PALACIO DEL VALLELERSUNDI hatásköre alá tartozó területek közül kettőre különös hangsúlyt fektet, mégpedig a közlekedésre és az energiára. Ezen a két területen jól haladt a Lisszaboni napirend. Azonban nemcsak a piacok liberalizációja és azok európai uniós integrálása terén van még további előrehaladásra szükség, hanem a munkaerőpiac rugalmassága terén is.
Ami a technológiai fejlődést illeti, az elkövetkező 5 évben meg kell valósítani a GALILEO programot. Az első európai GPS rendszereket 2008-ban fel kellene állítani. Az európai rendszernek – amellett, hogy versenyképességét megőrzi – kiegészítő és az észak-amerikai rendszerrel kompatibilis tulajdonsággal is kellene rendelkeznie. Loyola DE PALACIO DEL VALLELERSUNDI szerint az Európai Uniónak a technológiát illetően úgy kell megerősítenie helyzetét a világban, hogy megőrzi stratégiai szövetségét az évek óta lojális szövetségesével, az Egyesült Államokkal, amely ugyanazt a csatát vívja a jogállamiság és az emberi szabadságjogok védelmében.
Már nagy előrehaladás történt ennek a két, meglehetősen zárt szektornak a liberalizálása terén. Azonban a liberalizáció egyedül nem elég, a meglévő megosztottságot fel kell oldani, és le kell rombolni az Európai Unión belül még létező határokat. Most igazi európai piacot kell létrehozni. Az Európai Unión belüli liberalizáció olyan modell alapján történik, amely garantálja az európai polgárnak és fogyasztónak a közszolgáltatások és az alapvető jogok folytonosságát, főleg a közlekedés terén és az energiaszektorban. A közlekedés területén a környezetvédelem és a polgárok életminőségének kérdését is figyelembe kell venni. Folytatni kell a tengerszennyezés és általában a szennyezés ellen már megkezdett harcot. Helyre kell állítani a közlekedési rendszerek egyensúlyát, és ésszerűsíteni kell infrastruktúrájukat. A következő pénzügyi terv keretén belül különleges költségvetési erőfeszítést kell tenni a
A másik lényeges elem a közlekedés területén végrehajtott kutatásra vonatkozik. Az új technológiák alkalmazása lehetővé teszi, hogy az intelligens közlekedésre alapozzunk. Egy harmadik nagy kihívás a környezetvédelmet érinti. A közlekedés és a környezetvédelem lényeges pontok. Ésszerűsíteni kell a közlekedés infrastruktúráját azért, hogy meg tudjuk 26
oldani – többek közt – a közlekedési dugók és a túl sok autó okozta problémákat.
Mario MONTI, a versenypolitikáért felelős biztos szerint az ENP-ED képviselőcsoport prioritásait tartalmazó dokumentum gazdasági reformokra vonatkozó fejezete teljesen meggyőző.
Energetikai szempontból a legnagyobb kihívást az éghajlati változások és a Föld felmelegedésnek gyorsulása jelentik. Ha nem sikerül erre a kihívásra választ találni, illetve ha hibás stratégiát vagy taktikát alkalmazunk, akkor komolyan veszélyeztetjük az európai versenyképességet. Európának élen kell járnia az éghajlati változások elleni harcban és a Kyotóiegyezmény céljainak életbe lépése érdekében. Azonban sajnálatos módon előfordulhat, hogy ez az egyezmény soha nem lép életbe, ha Oroszország és az Egyesült Államok nem ratifikálja.
A Lisszaboni stratégia irányvonalai megmutatják az európai gazdaság átalakításához vezető utat. Ezek az irányvonalak gyakorlati szempontból azonban nem állják meg helyüket. Mario MONTI úgy véli, hogy ezeket az irányvonalakat jobban be kellene olvasztani a különböző közösségi politikákba. Erre lenne jó példa a stabilitási paktum felülvizsgálata: a lisszaboni célokat tiszteletben kell tartani a tagállamok közösségi pénzügyeinek elemzésekor. Ennek szellemében, az Európai Unió pénzügyi tervének felülvizsgálatára vonatkozó bizottsági javaslat célja az, hogy az Unió erőforrásainak felosztásakor a lisszaboni stratégia a központban álljon.
Mario Monti, az Európai Bizottság versenypolitikáért felelős tagja; Loyola de Palacio Vallelersundi, az Európai Bizottság alelnöke; és James Elles európai parlamenti képviselő (Egyesült Királyság), az Európai Parlament ENP-ED képviselőcsoportjának alelnöke és az EIN (European Ideas Network) elnöke
Mario MONTI úgy véli, hogy ha a versenypolitika az európai gazdaság serkentését célozza meg hatékony eszköz lehet a lisszaboni célkitűzések megvalósításában.
Az egyezmény céljainak elérése érdekében az Európai Unió az európai vállalatoknak túlzott terheket és nehézségeket okozó határozatokat hozott. Vegyük például a gázkibocsátás mennyiségi korlátozásának tárgyalására vonatkozó irányelvet. Figyelembe kell azonban venni, hogy a Kyotói egyezmény mechanizmusai és a gázkibocsátásokkal való kereskedés versenyhelyzetet teremt.
A versenypolitikának azonban nincs sajtóvisszhangja.
jó
Pedig az elmúlt néhány év során ezek a célkitűzések nagyon politikai jellegűek voltak és főként az ENP-ED képviselőcsoport prioritásaihoz közeli célkitűzésekre irányultak: olyan versenyképes, dinamikus és szociális piacgazdaság népszerűsítése, amely 27
elengedhetetlen feltétele a jó versenypolitika biztosításának és annak, hogy eleget tegyünk a globalizáció kihívásának.
tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét, és nagyobb mértékben van jelen a nemzetközi színtéren. A versenypolitika szabályainak betartása mellett a gazdaság jól működik, jelentős újrafelosztást és több szociálpolitika alkalmazását teszi lehetővé. A versenypolitika szabályai nélkül Európa gyorsan a kartellek Európájává válna, olyan Európává, ahol visszaélnek az irányító pozíciókkal, a monopóliumok Európávájá, amelyet a fő tagállamok pénzügyi beavatkozásai már eltorzítottak. Ezen feltételezés alapján a kis tagállamok kis vállalatai gyorsan perifériára kerülnének. A versenypolitika tehát az európai integráció emberi arcának része, nem pedig fordítva, mint ahogy azt néha megjegyezzük.
Végezetül Mario MONTI kiemeli, hogy a gazdasági reform kihívása teljes személyes elkötelezettséget kíván a felelős biztosok részéről. Jelentős haladást kell elérni abban is, hogy fogékonyabbá tegyük a közvéleményt az iránt a tény iránt, hogy az európai intézményeken belüli politikai elkötelezettség ugyanolyan fontos, mint a nemzeti szintű politikai elkötelezettség. Ha az olasz kormány célul tűzné ki ennek a megvalósítását, akkor Mario MONTI szívesen elvállalná ezt a feladatot. Viviane REDING, az oktatásért és a kultúráért felelős biztos az olyan tanulmányokra helyezi a hangsúlyt, amelyek közvetlen kapcsolatot mutatnak az európai polgárok iskolázottsága, képzése és ismerete valamint a gazdasági eredmények között.
2004. május elsején a Bizottság jelentős mértékben megreformálta az Európai Unió területén alkalmazott versenypolitika szabályait, amelyek jelentősebb decentralizációt tesznek lehetővé. Mostantól kezdve, a Bizottság irányítása alatt, a nemzeti hatóságoknak több hatásköre lesz az európai versenypolitika alkalmazásában.
A tudásalapú gazdaság a fejlett országok gazdagságának több, mint 50%-át képviseli. Az elmúlt 5 év során, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők több, mint 40%-át foglalkoztató, úgynevezett sok ismeretet igénylő szektorok háromszor annyi munkahelyet teremtettek, mint az összes többi szektor együttvéve. Figyelembe véve a fejlődő gazdaságok versenyét, az Unió előnye az a képessége, hogy van lehetőség újításokat kifejleszteni, és ezeket piaclehetőségekké átalakítani.
Az ENP-ED képviselőcsoport prioritásait tartalmazó dokumentum hangsúlyt fektet Európa nemzetközi felelősségére is. A versenypolitika terén Európa ugyanolyan tiszteletnek örvend mint az Egyesült Államok. Bizonyos nézetkülönbségektől eltekintve, mint például a Microsoft cég esete, az Egyesült Államok és az Európai Unió az esetek többségében kéz a kézben dolgoznak. Ez a versenypolitika terén alkalmazott többoldalú együttműködés
Az ismeret ereje kellene ahhoz, hogy szembenézzünk ezzel a valósággal. Azonban ezen a területen villognak a vészjelzők, 28
európai kutató dolgozik jelenleg az Egyesült Államokban. Ilyen eredményekkel, emeli ki Viviane REDING, nem lehetséges nagyteljesítményű, tudásalapú gazdaságot létrehozni.
jegyzi meg Viviane REDING: 20% az iskolai lemorzsolódás európai átlaga, tehát a fiatalok 20%-a költséget jelent majd a társadalom számára és nem járulnak majd hozzá a tudásalapú társadalom működéséhez. A fiatalok egy kisebb csoportja nincs birtokában az alapvető olvasási, matematikai és elemző képességeknek.
Ahhoz, hogy az Európai Unió tagállamai kitűnjenek, ösztönözni kell a reformokat és meg is kell valósítani azokat. Az oktatás a szubszidiaritás hatálya alá esik. Azonban a szubszidiaritás elve nem lehet ürügy tétlenségre. Európának össze kell hangolnia tevékenységeit a régiókkal és a tagállamokkal. Európának arra kell koncentrálnia, amihez a legjobban ért, vagyis a minőség és a kiválóság európai szintű megerősítésére szolgáló hálózatokat kiépítenie. Ennek szellemében jöttek létre a kutatási képességeket a határokon túl is egyesítő projektek, mint pl. az ERASMUS MUNDUS. Ennek a tevékenységnek tovább kell fejlődnie.
Ján Figel, a vállalkozásokért és az információs társadalomért felelős biztos mellé rendelt biztos; Viviane Reding, az oktatásért és a kultúráért felelős biztos; Niels Pedersen, az Európai Parlament ENPED képviselőcsoportjának főtitkára
Jan FIGEL, a vállalkozásokért és az információs társadalomért felelős biztos mellé rendelt biztos örömmel nyugtázza, hogy a gazdasági reformok az Európai Unió egyik legfőbb prioritásává váltak, nevezetesen a 2007. évi pénzügyi tervben.
Az élethosszig tartó tanulásban való európai részvétel csak 8,5%, ami egy öregedő társadalomban teljes mértékben elégtelen egy tudásalapú társadalom megalkotásához. Ami egyébként a felsőfokú diplomások számát illeti, Európának hatalmas elmaradása van Japánhoz és az Egyesült Államokhoz képest. Az Európai Unióban a fiataloknak csak a 23%-a végez egyetemen, míg az Egyesült Államokban 37, Japánban pedig 36%-uk. Ehhez még az is hozzáadódik, hogy nem képeznek elég kutatót, Európában 1000 lakosra 5.8 kutató jut, míg az Egyesült Államokban 8.6. Sőt, miután végeztek, az a kevés kutató is kivándorol az Egyesült Államokba. Több mint 100 000
A szociális célkitűzések elérése érdekében, nemcsak a versenyképesség terén lévő elégtelenséget kell figyelembe venni, hanem a munkanélküliség, a népesség öregedése, az infrastruktúrák és a közlekedés elégtelenségének problémáját is. Jan FIGEL véleménye szerint túl gyakran hasonlítjuk Európa helyzetét az Egyesült 29
Államokéhoz. Pedig a méretarányok, a politikák és a mechanizmusok nem ugyanazok. Ahhoz, hogy tanuljunk belőlük, meg kellene állapítani, melyek Európa gyenge pontjai a kutatás, a versenyképesség, a verseny, a szabadalmi jogok és azok védelme terén stb. Az Európai Unió egyetlen piac, amely azonban még túlságosan széttagolt, főleg a személyek és a szolgáltatások szabad áramlása terén.
AZ ÉLET MINŐSÉGE: FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS POLGÁROK BIZTONSÁGA
Franz FISCHLER, a mezőgazdaságért, vidékfejlesztésért és a halászatért felelős biztos azokra a rendkívüli politikai kihívásokra helyezi a hangsúlyt, amelyeket az Európai Uniónak a jelen parlamenti ciklus alatt fel kell vállalnia, különös figyelmet szentelve a közös agrárpolitikának, a pénzügyi terveknek és a fenntartható fejlődés reformjának.
A legutóbbi bővítést követően az Európai Unió ma 25 tagállamból áll. Annak ellenére, hogy bizonyos tagállamok jobban teljesítenek a verseny, a növekedés, a kutatás és az innováció hatása terén, ez a 25 tagú Európa új szükségeket fogalmaz meg. Főleg a telekommunikáció és az információs társadalom területén kell erőfeszítéseket tenni.
Ami a közös agrárpolitikát illeti, az elmúlt évek, különösen a 2003-as év, a reform évei voltak. A jelenlegi feladat e reform végrehajtása és mindenekelőtt a tíz, - néhány éven belül pedig tizenkét - új tagország befogadása. Ezen a téren az Európai Unió feladata rendkívül fontos.
A lisszaboni stratégiát végre kell hajtani. Ezzel kapcsolatban Jan FIGEL az egyes hiányosságokra hozott válaszokra helyezi a hangsúlyt: a versenyt jobban körül kell határolni; versenyképesség; nagyobb rugalmasság a piacokon; a közösségi szabadalom elfogadása; jobb szabályozás kidolgozása, amely több teret nyújt a megbeszéléseknek, főleg a kis-és középvállalkozások érdekében; a szolgáltatások liberalizációja; több pénzügyi forrással rendelkező kutatás.
Franz FISCHER röviden összefoglalja az elmúlt tíz év során történt változásokat. A 90-es évek elején a közös agrárpolitikát még a termelésalapú merev támogatáspolitika jellemezte a háború utáni időszak „többet termelni” parancsszava értelmében. Ki róhatta tehát fel a gazdálkodóknak, hogy túlzottan termelnek? Sajnos ez nem sokáig tartott. A környezet romlása, a tájak pusztulása, az új veszélyek, a fogyasztók frusztrációja, a marhahús- és gabonahegyek, a fejlődő országokra káros nagy kereskedelmi aránytalanságok miatt a fogyasztók és az adózók lassan bizalmatlanokká váltak. Ennek az időszaknak egy másik jellemzője,
A választások eredményeinek ismeretében – zárja le gondolatmenetét – az Európai Uniónak jobban jelen kell lennie a tagállamok szintjén, hiszen még sok megoldandó feladat van hátra. Ha elégtelen válaszokat adunk, ez növelheti a polgárok ellenérzését az európai projektet illetően.
30
történő alakításával és a kiegészítő kötelezettségeinek méltó javadalmazásával érheti el,
hogy az uruguayi fordulókor az Európai Uniót minden részről nyomás érte. Ekkor kezdődött el az a „hosszú út”, amely a túltermelést finanszírozó támogatáspolitikától a piacorientált segélyrendszerhez vezetett, amely tiszteletben tartja a környezetet és a teljesítményen alapszik.
·
Az 1990-es évek elején a mezőgazdasági költségek az Európai Unió összköltségvetésének körülbelül kétharmadát tették ki. Ma már ez a rész csak 45%-ot jelent és 2013-ban, a 27 tagú Európai Unióban csak 28%-ot fog jelenteni,
·
A közvetlen kifizetések ma már nem a termelt mennyiségtől, hanem a gazdálkodóknak a közösség érdekében tett munkájától függenek,
·
A politika termelőinknek kereseti állandóságot biztosít, megadja nekik azt a szabadságot, hogy a piaci várakozások függvényében termeljenek, a fogyasztók és adózók irányában pedig magas szintű átláthatóságot és minőséget biztosít,
·
Míg ezelőtt tizenöt évvel a mezőgazdasági költségek egynegyed részét még az exportvisszatérítések tették ki, amelyek a versenyhelyzet torzulásához vezettek, ma már ez a rész csak körülbelül 9%-ot jelent és idővel nullára csökkenhet,
·
Míg a 90-es évek elején a közösségi mezőgazdasági támogatások legnagyobb része súlyos kereskedelmi aránytalanságokat idézett elő, ma ez a százalék 70-re csökkent,
Íme e fejlődés eredményei: ·
·
·
A 90-es évek elején az árakat még politikai határozatok szabták meg és garantálták, ma ezekről a piac dönt, Abban az időben az intervenciós készlet több mint egy millió tonna marhahúst és több millió tonna gabonát jelentett. Ez nem létezik többé. Tíz évvel ezelőtt az árakat még évente kellett megtárgyalni, ma már 2013-ig rendelkezünk világosan elkészített mezőgazdasági költségvetéssel, amely a termelőknek hosszú távú szervezési biztonságot nyújt,
·
A reform előtt több mint harmincféle különböző támogatás létezett; ma már a termelők egyszeri gazdálkodási támogatást kaphatnak,
·
Mostanáig a gazdálkodó termelésének növelésével és nagyobb támogatások megszerzésével javíthatott keresetén; ma már ezt tevékenységének a piaci követelmények függvényében 31
·
Míg ezelőtt tíz évvel a vidékfejlesztési politika csak kezdetleges formában létezett, ma már a második erős pillérré alakult és évente közel hét milliárd eurót fordítanak rá,
·
A 90-es évek elején a szarvasmarhaféléket még hús- és csontliszttel táplálták, ez már régóta tiltott,
·
Mégha a bio-termelés abban az időben még ezotérikus hóbortnak számított, ma a bio-gazdálkodásból származó termékek nagyon felkapottak és az Európai Unió egészében hitelesítik és támogatják azokat.
bevezetésének várható következményeit. Megállna a fenntartható fejlődés a kibővített Unióra való kiterjesztésének folyamata, következésképpen a környezetvédelmi, állatvédelmi és élelmiszerbiztonsági költségek drasztikusan lecsökkennének. Gyakorlatilag lehetetlenné válna a Parlament által több ízben támogatott és a polgárok óhaját különösen tükröző azon eljárások megvalósítása, amelyeknek célja a KAP maradandóbbá tétele. Ami a fenntartható fejlődést illeti, az erre szentelt évi költségvetés 7 milliárd euró, ezt a reform teljes életbe léptetése után még 1,2 milliárd fogja kiegészíti. Franz FISCHLER a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban három célkitűzést emel ki:
Ezek a példák ha nem is „zöld forradalomról”, de legalább „zöld fejlődésről” tanúskodnak az utóbbi évtized agrárpolitikája terén. Igaz, hogy lényeges fejlődések mentek végbe, de ahhoz, hogy e politika továbbra is megvalósítható legyen, pénzügyi forrásokra van szükség. A 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi tervet illetően, a javasolt pénzügyi keret tiszteletben tartja a 2002. októberi Brüsszeli csúcstalálkozón kiszabott összhatárokat és követi a KAP reformját. Mindezek mellett az előirányzatok meglehetősen alacsonyak és mi több, csökkenőben vannak. Ezzel kapcsolatban kiemeli az 1%-os
Franz FISCHLER határ esetleges 32
·
növelni kell a mezőgazdaság versenyképességét: a termelőknek és a feldolgozó iparnak mindenekelőtt a termékeik piaci értékesítésére és a szakképzésre kell összpontosítaniuk,
·
jobban kell védeni a környezetet, és méltón javadalmazni a természeti övezetek védelmére fordított erőfeszítéseket, különösképpen a hátrányos helyzetű területeken,
·
javítani kell az életminőségen és előmozdítani a sokféleséget, többek között a falvak megőrzésével és fejlesztésével, újabb vidéki kereseti lehetőségek teremtésével a kereskedelemben, a kisvállalkozásokban és a szolgáltatói ágazatban.
Franz FISCHLER szerint a felsoroltak mellett fontos a fenntartható fejlődési programok bürokratikus jellegének megszüntetése, ezek kiegyensúlyozottabbá és átláthatóbbá tétele. A fenntartható fejlődés bürokratikus jellegének megszüntetése érdekében a következő lényeges javításokra van szükség: ·
Stavros DIMAS, a foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztos megosztja az ENP-ED képviselőcsoporttal az Európai Unióban történő szociális fejlődés előmozdításával kapcsolatos nézeteit. Ezen a területen az Európai Unió tevékenységének a fenntartható fejlődés fogalmán kell alapulnia.
egy olyan fenntartható fejlődéssel kapcsolatos egységes alap megteremtésére, amely magába foglalja a már létező alapokat,
·
egy egységes rendszabályra, amely meghatározza a vidékfejlesztésre vonatkozó intézkedéseket és
·
egy egységes ellenőrzést megelőző egységes ügyvitelre.
Téves az a nézet, miszerint a társadalmi célok versenyképesség-ellenesek, hisz a versenyképesség célja is egy jobb életminőség elérése kell legyen, ugyanis ez lényegesen befolyásolja a fejlődést és a termelékenységet. Az ENP-ED képviselőcsoport 2004-2009es tevékenységi programja tiszteletben tartja a gazdaság fellendítése, a piacok alakítása és a társadalmi felelősség közti összeférhetőséget. A Lisszaboni Stratégia mellett alkalmazni kell a kiegészítő jellegű gazdasági és társadalmi politikát a 2010-es célok elérése érdekében. Egyedül az ENP-ED cselekedett ilyen irányban, különösen a foglalkoztatást illetően, lendületet adva a Lisszaboni Stratégiának. 2003-ban számos ország foglalkoztatása és az új tagállamok gazdasága gyors fejlődést ért el, ennek ellenére a munkanélküliség aránya még mindig magas. Manapság az egyik fontos teendő a munkanélküliségi arány csökkentése érdekében a vállalkozások fellendítése, ahhoz, hogy ezek a gazdaság
Stavros Dimas, az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős tagja; Franz Fischler, az Európai Bizottság mezőgazdaságért, vidékfejlesztésért és halászatért felelős tagja; és James Elles európai parlamenti képviselő (Egyesült Királyság), az Európai Parlament ENP-ED képviselőcsoportjának alelnöke és az EIN (European Ideas Network) elnöke
33
nagyobb jelentőséget tulajdonítani a szakképzéseknek, ezáltal is előnyhöz juttatva a vállalatokat és általában véve a gazdaságot. A célkitűzés a humán tőkébe való nagyobb mértékű és hatékonyabb befektetés kell legyen, nemcsak az oktatás és a képzési programok támogatásával, hanem a munkahely-szerzés megkönnyítésével, a szakképesítés folytonosságának biztosítása érdekében. Az állami kiadásokból többet kell juttatni a képzésre és a szakképesítésre azért, hogy a vállalkozásokat és különösen a kisvállalkozásokat ne fékezze a képzett munkaerő hiánya.
mozgatórúgóivá váljanak és jobb minőségű munkalehetőségeket teremtsenek. Ezenkívül a szociálpolitikába be kell venni a munkások alkalmazkodóképességét, a munkavédelmi rendszer demográfiai alakulások függvényében történő javítását és a humán tőkébe való befektetést. Szükségesek a versenyképesség javítását biztosító jogszabályok, de ugyanolyan mértékben szükségesek a munkahely biztonságát és az alapvető jogokat biztosító szabályok is. Ebben a kérdésben a meglévő irányelvek racionalizálásának célja olyan alapvető szabályok megalkotása, amelyek biztosítják a munkások jogait és biztonságát.
A jövőben a közösségi támogatásoknak továbbra is katalizáló szerepet kell betölteniük a humán befektetést illetően, de célirányosabbaknak kell lenniük ahhoz, hogy a társadalmi integráció stratégiai elvárásainak jobban megfeleljenek. Az Európai Szociális Alapot a legkevésbé fejlett területek és régiók felé kell irányítani és vigyázni arra, hogy a befektetést helyesen és a szükségek kielégítésére használják.
Időnként azonban el kell térni e szabályoktól ahhoz, hogy a vállalatok a piaci várakozásokhoz hatékonyan igazodhassanak. Egyensúlyt kell teremteni a védelem és a rugalmasság között, figyelembe véve azokat az előjogokat, amelyek biztosítják a dolgozók biztonságát és a versenyképességet és ösztönzik a vállalatokat arra, hogy a piaci várakozásokra hatékonyan feleljenek.
Stavros DIMAS kiemeli a szociális párbeszéd fontosságát a szociálpolitika hatékonyabb megvalósításának érdekében.
A demográfiai változások miatt az európai védelmi rendszer manapság nagyméretű nyomásoknak van kitéve.
Ha nagyra törő céljainkat el akarjuk érni, jegyzi meg befejezésképpen, határozottan kell cselekednünk, egyébként kifutunk az időből.
Világos, hogy az európai nyugdíjrendszereket korszerűsíteni kell ahhoz, hogy pénzügyileg tartósak legyenek. A dolgozóknak meg kell adni a lehetőséget, hogy hosszabb ideig maradhassanak a munkapiacon és ennek köszönhetően nagyobb nyugdíjt élvezhessenek.
Amikor a Bizottság javaslatait mint irányelveket, tanácsokat fogalmazta meg, felkérte a tagállamokat, hogy tartsanak ki továbbra is elkötelezettségük mellett és hozzák meg a szükséges reformokat.
Végül pedig humán tőkébe kell befektetni és a lisszaboni szellemiség értelmében 34
Az életminőség javítása érdekében kombinálni kell a versenyképességet és a társadalmi szolidaritást.
35
fennmaradását. Ez szerinte három okból szükséges: · Az első a kohéziós politika valós európai többletértéket illeti. A strukturális alapok serkenthetik például a tagállamokat a lisszaboni célkitűzések megvalósítási folyamatának elindításában, · Másodsorban ez a politika dinamikussá teszi a régiókat. Ebben a szellemben az új rendeletek nagyobb szerepet juttatnak a városoknak és az agglomerációknak, amelyeknek szintén hozzá kell járulniuk e politika megvalósításához. · Végül pedig a kohéziós politikának köszönhetően csökkenhet az európai polgárok érdektelensége és tartózkodása, hisz az Európai Unió hozzájárulása az életminőség javításához konkrétan tapasztalható lesz. Ezért kíván a Bizottság egy nagyra törő kohéziós politikát fenntartani nemcsak a tíz új tagállamban, hanem az Európai Unió egész területén.
James Elles európai parlamenti képviselő (Egyesült Királyság), az Európai Parlament ENP-ED képviselőcsoportjának alelnöke és az EIN (European Ideas Network) elnöke; Pascal Fontaine, a ENP-ED képviselőcsoport főtitkárhelyettese Jacques Barrot, a regionális politikáért felelős biztos
Jacques BARROT, a regionális politikáért felelős biztos hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika kérdése rendkívül aktuális. Az elkövetkező napokban a Bizottság el fogja fogadni a 2007 és 2013 közötti időszak regionális politikájára vonatkozó új rendeleteket, amelyek lehetővé teszik a versenyképesség és az életminőség növelését. Erre vonatkozóan, Jacques BARROT megköszöni az ENP-ED-nek elődével, Michel BARNIER-vel folytatott közreműködését, különösen köszöni az előadó, Konstantinos HATZIDAKIS értékes munkáját.
A regionális politikára vonatkozó új rendelkezéseket illetően Jacques BARROT kiemeli a tagállamok egyenlő bánásmódban való részesítését. Ennek értelmében az első, konvergenciának nevezett célkitűzés mindazon tagállamra vonatkozik, amelynek a bruttó hazai terméke alacsonyabb, mint az Unió átlag bruttó hazai termékének 75%-a.
A kohéziós politika értelmét néha kétségbe vonják, vagy legalábbis megkérdőjelezik. A befizető tagállamok figyelemmel kísérik a költségvetés egyensúlyát, és némelyek úgy vélik, talán jobb lenne visszahelyezni az állam hatáskörébe a regionális politika egy részét.
Egyébként a regionális programok a lisszaboni célkitűzésekre, éspedig a versenyképességre, az új technológiákhoz való hozzáférhetőségre, a kutatás és innováció kapcsolatára fognak felépülni.
Ezért Jacques BARROT felkéri az ENP-ED képviselőcsoportot, hogy továbbra is támogassa a kohéziós politika 36
Az eljárások egyszerűsítésével megszűnik a túlságosan bonyolult övezeti besorolás és a pénzügyi irányítás egyszerűsítésével nő az Unió és a tagállamok közti jó együttműködés az ellenőrzést illetően.
ENP-nek előrevinnie annak érdekében, hogy elősegítse Európát a nagyra törő és értelemmel telített politikák folytatásában.
Befejezésképpen Jacques BARROT „a biztonság Európája” fogalom népszerűsítését képzeli el a jövőre nézve. A globalizáció felgyorsulása az európai polgárokban aggodalmat vált ki. Ezért kellene Európát egyre jobban, mint biztonságot nyújtó területet népszerűsíteni. Olyan területet, amely jó gazdasági vezetésből adódó, a módosított és javított Stabilitási Paktum szerinti pénzügyi biztonságot, kiegyensúlyozott és állandó versenyképességi törekvés által eredményezett gazdasági biztonságot, valamint Franz FISCHLER kifejtése szerinti környezeti biztonságot nyújt és annak biztonságát, hogy az Európai Unió gazdagságát jelentő kulturális sokféleséget tiszteletben tartják még a kibővült és egyesített Európában is. Nem utolsó sorban pedig Európa a legfontosabbat, éspedig a tudáshoz való jogosultság biztonságát nyújtja.
KÜLSŐ KIHÍVÁSOK: VILÁGBAN
EURÓPA
A
Ami Európának a világban betöltött szerepét illeti, Joe BORG, a fejlesztésért és humanitárius segítségért felelős biztos mellé delegált biztos kijelenti, hogy az ENP-ED képviselőcsoport a 2004-2009-es politikai prioritásokra vonatkozó dokumentumában leszögezett álláspontja számos kérdésben egyezik a Bizottság álláspontjával. Elsősorban az Európai Uniónak koherensebb és hatékonyabb módon kell cselekednie ahhoz, hogy megvédje érdekeit a világ színpadán. Más szóval a világ legnagyobb kereskedelmi tömbjének, a legnagyobb élelmiszersegélyt adó és fejlődést elősegítő Európai Uniónak, világviszonylatban gazdasági súlyához mérten növelnie kell politikai súlyát.
Ezzel a biztonságos Európával minden európai polgár azonosulhat. Ahhoz, hogy ezt elérje, az erkölcsi értékekben gazdag ENP-nek félelem nélkül hangsúlyoznia kell elveit. Az ENP első erénye a jövő előkészítésére való nagy odafigyelés. A jövő előkészítése pedig nem más, mint a gyermekek befogadása. Ez azt jelenti a passzivitásra és öregedésre hajlamos Európában, hogy az ENP a fiatalodni, a gyermekeket befogadni és az egyes tagállamok értékeit megőrizni kívánó Európa oldalán áll. Ezeket az elveket kell az
Az Európai Uniónak Alkotmány által előírt jogi személyisége olyan rendelkezés, amely megkönnyíti Európa jelenlétét a világ színpadán. Ugyanakkor az európai külügyminiszteri poszt létrehozásával az Európai Uniónak lehetősége lesz egységes hangon felszólalni és ezáltal a nemzetközi politikai fórumoknál nagyobb befolyást élvezni.
37
Joe BORG szerint fel kell lendíteni az európai részvételt a nemzetközi vitákban, főleg ami a Közel-Keletet illeti.
A Tanács reformjában, amelyet a biztosok számának növekedésére és az európai külügyminiszteri poszt létrehozására való tekintettel kell végrehajtani, vigyázni kell arra, hogy a fejlesztési támogatás a kibővült politikai család kulcspolitikája legyen.
Megnövelve és megerősítve párbeszédeit az Egyesült Államokkal és az arab világgal és partnerként szorosan együttműködve valamennyi érintett résszel, Európa hatékonyan hozzájárulhat azon regionális konfliktusok megoldásának megtalálásához, amelyek nagy része területileg nem áll távol tőle.
Ezt illetően Joe BORG a pénzügyi tervvel kapcsolatos vitára helyezi a hangsúlyt. A fejlődő országok irányában történő fáradozásokat kellő anyagi támogatásban kell részesíteni.
Az Európai Unió szomszédainak jóléte a saját jólétének feltétele. Ebben a szellemben az Európai Unió jószomszédi politikája fokozatosan egy közös érdekű területet kíván létrehozni.
Az Európai Fejlesztési Alap költségvetésbe való felvétele nagyobb átláthatóságot fog eredményezni. Ezt az alapot az Európai Parlament is ellenőrizheti majd, a képviselők nagyobb részvételét jelentve.
Ugyanakkor az elkövetkező 5 évben az Európai Unió alapvető prioritása a fejlesztés támogatása kell legyen. A szegénység megszüntetésének kérdésének, valamint a század célkitűzéseit elérni kívánó szándéknak szerepelnie kell a következő Bizottság Panteonján. Ezt a politikát a tagállamoknak is alkalmazniuk kell.
Azonban az Európai Fejlesztési Alap költségvetésbe való felvételének nem szabad veszélyeztetnie a rászoruló országoknak utalt segélyt. Ezeknek az országoknak továbbra is meg kell adni a lehetőséget, hogy részt vegyenek a döntéshozatalban annak érdekében, hogy a meghozott döntések végrehajtása az érintett országokkal összhangban történhessen.
A fejlesztéstámogatásnak nemcsak nemes célként kell léteznie, hanem hozzá kell járulnia az országok és régiók stabilitásához.
Befejezésében Joe BORG megjegyzi, hogy a fenntartható fejlesztés támogatásának hatékonyságát alighanem növelni kellene. Ennek érdekében a folyamatot decentralizáltabbá kellene tenni, európai uniós delegációkat hozva létre a támogatásban részesülő országokban.
A fejlesztés támogatási célkitűzéseit az egyes országok szükségletei határozzák meg. Mindezek mellett az ENP-ED képviselőcsoport politikai prioritásainak értelmében, a fejlesztési támogatásnak országoktól függetlenül hozzá kell járulnia az emberi jogok és a demokrácia fejlesztéséhez és a jogállam tiszteletben tartásához. 38
európai országok és a földközi terület országainak jó kormányzását. A 25 tagú Unió működésének első heteiben a Tanács elfogadta az európai szomszédságpolitikára vonatkozó útmutató dokumentumot, amelynek célja az Európán belüli új megosztottság elkerülése. Ennek elsődleges célja az Unió együttműködésének megerősítése azon szomszédos országokkal, amelyek már partnerségi és együttműködési megállapodást vagy társulási megállapodást kötöttek az Unióval.
Sandra Kalniete, a mezőgazdaságért, vidékfejlesztésért és halászatért felelős biztos mellé rendelt biztos, Joe Borg, a fejlesztésért és a humanitárius segélyekért felelős biztos mellé rendelt biztos, és James Elles európai parlamenti képviselő (Egyesült Királyság), az Európai Parlament ENP-ED képviselőcsoportjának alelnöke és az EIN (Európai Ötlethálózat) elnöke
Ami a Földközi-tenger országait illeti, a szomszédságpolitikának a következők a céljai: segítséget nyújtani a Földközitengeri országok és a Közel-Kelet országaira vonatkozó stratégiai partnerség keretén belül meghatározott célkitűzések megvalósításában. Jelenleg a Közel- és Közép-Kelet a legkiegyensúlyozatlanabb terület és konfliktusainak kihatása lehet nemcsak Európára, hanem az egész világra.
Sandra KALNIETE, a mezőgazdaságért, vidékfejlesztésért és halászatért felelős biztos mellé delegált biztos felszólalásában felhívja a figyelmet arra, hogy az új intézményi rendelkezések nagyobb részvételt biztosítanak az Európai Parlamentnek a közösségi jogalkotási folyamatban. Ennek értelemében a Bizottság csak akkor valósíthatja meg prioritásait, ha azokat a Parlament teljes mértékben osztja és támogatja. Ezzel kapcsolatban Sandra KALNIETE megerősíti az európai képviselőkkel való lehető legszorosabb együttműködési szándékát és személyes elkötelezettségét.
Jobban mint valaha, ma az Uniónak a stabilitást, biztonságot és fenntartható fejlődést előmozdító képessége attól függ, hogy mennyire képes szorosan együttműködni a keleti és a déli szomszédaival. Az izraeli-arab konfliktus megoldása Európa stratégiai prioritása. Az európai szomszédságpolitika szemszögéből a bővítés egy kulcsfontosságú ütőkártya. A tíz új tagállammal meggazdagodott Unió most kitűnő gyakorlattal rendelkezik, ami a nagyméretű politikai, gazdasági és szociális reformok megvalósítását illeti. Az Unió kitűnő kísérő stratégiával és a belső reformok végrehajtását elősegítő
Felszólalásában különösen kiemeli a környező országok stabilizálása érdekében kifejtett erőfeszítéseket. Az Európai Tanács 2003 decemberében elfogadott Európai Biztonsági Stratégiája előírja, hogy az Európai Unió köteles hozzájárulni a közvetlen szomszédjában levő országok stabilitásához és jó kormányzásához, ugyanakkor elő kell segítenie a kelet 39
eszközökkel bír. Ezek az eszközök, az országok egyéni tapasztalatával kiegészítve kiváló példáját alkotják annak, hogy hogyan lehet az európai szomszédságpolitikát operatívvá és hatékonnyá tenni.
A környező országok stabilizálásának folyamatában az Európai Unió nincs egyedül. A transzatlanti kapcsolatok nagyon fontos szerepet játszanak, ezek mellett olyan nemzetközi intézmények, mint a WTO és a nemzetközi pénzügyi intézmények is új tagokat hódítottak meg. Ilyen téren a regionális szervezetek, mint az Európa Tanács, az EBESZ, az ENSZ különböző ügynökségei és a MERCOSUR, továbbra is kitüntetett szerepet játszanak.
Az Európai Unió és a partnerországok közti cselekvési programok a legfontosabb eszközei lesznek e politika életbeléptetésének és referenciaként szolgálnak majd a segítségnyújtás ütemezéséhez.
Ebben az új politikában az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy felelősségvállalásait illetően kudarcot valljon és az Európai Bizottságnak e politika középpontjában kell maradnia.
A siker az elsőrendű feldolgozandó témák iránti érdeklődéstől függ. Éppen ezért, az egyedüli lehetséges munkamódszer a partnerekkel folytatott, a közös érdekeket és értékeket figyelembe vevő párbeszéd. Döntő fontosságú, hogy a cselekvési program megkülönböztetett megközelítést alkalmazzon, és tiszteletben tartsa valamennyi partner jellegzetességeit, nevezetesen földrajzi fekvését, politikai és gazdasági helyzetét, az Unióhoz és a szomszédos országokhoz való viszonyát.
MARTONYI János, volt magyar külügyminiszter szerint ahhoz, hogy Európa politikailag összetartóbb legyen, közös biztonsági és védelmi politikára van szüksége. Ehhez konkrét politikai identitás és a megvalósítandó feladatok pontos megfogalmazása szükséges.
A módszer és az alapelvek döntő fontosságúak az új szomszédságpolitikai reális eredményeinek elérésében. Nem kevésbé fontos a szükséges anyagi háttér megléte. Nem szabad elfelejteni, hogy olcsóbb előrelátó intézkedéseket hozni, mint a kritikus helyzetet orvosolni, és egyensúlyt teremteni a válsághelyzet után. Éppen ezért a 2007 és 2013 közötti időszakra szóló pénzügyi tervvel kapcsolatosan tett javaslatában a Tanács egy új szomszédi pénzügyi eszközt javasol, amely kiegészíti, és lényegesen növeli a már létező segélyt.
Az első feladat ilyen irányban MARTONYI János szerint: erkölcsi arculatot adni a globalizációs folyamatnak. A „globalizáció humanizálása” rendkívül fontos, és még akkor is, ha ezt a világ többi szereplőivel együttműködve kell megvalósítania, múltja, történelmi tapasztalata és az utóbbi 50 év során sikeresen folytatott európai integrációja révén Európát illető feladat. Az európai integráció mintegy kísérlete kell legyen e folyamat megvalósításának. Az európai értékek és irányelvek tudatosításában, amelyek hozzá kell tartozzanak a globalizáció humanizálási
40
vett kereskedelmi cserét, mind pedig a belső politikai vonatkozásokat és a közös biztonságot illetően.
folyamatához, az ENP-nek nagyon fontos szerepe van. MARTONYI János kiemeli azt az intézményi és jogi kihívást, amelyet Európának az elkövetkező hónapokban fel kell vállalnia. A ratifikációs folyamat eredményére és az Alkotmány hatályba lépésére várva, Európának nagyobb bátorsággal kellene újítania, nemcsak technológiai, tudományi és verseny terén való jogalkotás, hanem az európai intézményi rendszert illetően is. A cél az igazi föderalizmus és a demokrácia jobbítása kell legyen. Növelni kell a választásokon, nevezetesen az európai választásokon való részvételt, közelebb kerülve a polgárokhoz és a helyi közösségekhez.
Ilyen értelemben Európa biztonságára vonatkozóan az Egyesült Államokkal kötött stratégiai szövetség feltétlenül szükséges és MARTONYI János hangsúlyozza, hogy az ezzel kapcsolatos kérdés különösen foglalkoztatja Kelet-Európát. Befejezésül MARTONYI János hozzáteszi a mondottakhoz, hogy a fenntartható fejlődést illetően nemcsak annak gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi jellegét kell megemlíteni, hanem e politika hosszú távú érvényességét is. Szerinte ez a következő évszázadok kulcskérdése, nemcsak Európát, hanem az egész nemzetközi közösséget illetően. Ilyen téren Európa különleges felelősséggel rendelkező eredeti építmény.
VÉGKÖVETKEZTETÉSEK
Othmar KARAS, az ENP-ED képviselőcsoport kincstárnoka összegezi az ENP-ED képviselőcsoport tanulmányi napjai második témájával, és pedig a 2004 és 2009 közötti időszak politikai kihívásaival kapcsolatos munkák eredményét. Loyola de Palacio Vallelersundi, az Európai Bizottság alelnöke; és Martonyi János, volt magyar külügyminiszter
A beszélgetések alapjául az ENP-ED képviselőcsoport 2004 és 2009 közötti időszak politikai prioritásaira vonatkozó dokumentuma szolgált. Köszönet illeti James ELLES-t, aki nagymértékben hozzájárult e dokumentum megírásához.
MARTONYI János úgy véli, Európának fenn kell tartania a partnereivel kötött stratégiai szövetségeit és meg kell őriznie egy őszinte és nyílt párbeszédet mind a Kyotói Jegyzőkönyv programja értelmében 41
A végrehajtó Bizottsággal folytatott mai beszélgetés rámutat a felelős biztosok és az ENP-ED képviselőcsoport közti tárgyalások fontosságára és szükségességére. A párbeszédet a munkacsoportokon belül is növelni kellene.
III. TÉMA: A 2004-2009-ES TÖRVÉNYHOZÁSI CIKLUSRA VONATKOZÓ POLITIKAI STRATÉGIA
Hans-Gert POETTERING, az ENP-ED képviselőcsoport elnöke bevezeti a tárgyalásokat és átadja a szót a nemzeti küldöttségek vezetőinek, hogy mutassák be országaik eredményeit az utolsó európai választásokon.
Az ENP-ED képviselőcsoportnak vigyáznia kell arra, hogy prioritásai képezzék a biztosok kihallgatásának alapját, és hogy ezek a prioritások legyenek a Bizottság és az Európai Unió prioritásai is.
Ursula STENZEL, az osztrák küldöttség vezetője vázolja az ausztriai választások eredményét. Az osztrák küldöttség büszke lehet a választások eredményére, mert habár már harmadik éve kormányoz, az előbbi szavazáshoz viszonyítva szavazatainak száma 2%-al nőtt.
Ursula Stenzel, az osztrák küldöttség vezetője
Ursula STENZEL megjegyzi, hogy szinte Európa egész területén a legnagyobb százalékot a szavazástól távolmaradók alkotják. Ausztriában újdonság történt, ugyanis egy ötödik párt is jelentkezett a választásokon, megnyerve az általában FPÖ javára irányuló tiltakozó szavazatok nagy 42
Belgium több mint 90%-al vezet. Belgiumban a szavazás kötelező, ezért ez az eredmény nem jelenti azt, hogy a belga szavazók meg vannak győződve, hogy Európa fontos a mindennapi életükre nézve. A belga küldöttség kész segítséget nyújtani az Európa irányában tanúsított érdektelenség legyőzésére.
részét és így mandátumot szerzett. Ez a jelenség gondolkodásra kell késztessen. Az ÖVP számára a szavazás valóságos sikert jelentett, mert kiderült, hogy választói közönsége megfiatalodott, ugyanis főleg az ifjúság szavazott rá. A szavazás elemzői azt a következtetést vonták le, hogy az urnáktól való távolmaradásnak több oka van. Egyrészt politikai okok magyarázzák, másrészt a tájékoztatás hiánya miatt és az Európai Unió iránt, pontosabban az „előnyök, költségek, javadalmazások” fogalmak iránt érzett bosszúság. Ezek a tényezők mind fontos szerepet játszottak. Ami az euroszkepticizmust illeti, Ausztria a második helyen áll, Anglia után. Ezt a viszonyulást nagyobb átláthatósság megteremtésével, a képviselők fizetésével kapcsolatos megfelelő megoldások megtalálásával és a kommunikáció javításával kell orvosolni.
Marianne Thyssen, a belga küldöttség vezetője
Belgium szövetségi állam lévén, egy időben két választásnak adott helyet: az európainak és a regionálisnak. A viták tárgyát túlnyomóan a regionális és szövetségi témák képezték.
Marianne THYSSEN, a belga küldöttség vezetője örömmel nyugtázza, hogy az európai választásokon az ENP-ED képviselőcsoport kettős célkitűzést ért el.
A szövetségi kormány miniszterelnöke, Guy VERHOFSTADT egy időben volt az Európai Bizottság elnöki jelöltje és a flamand régió listavezetője. Ennélfogva a viták kissé zavarosak voltak. A figyelem teljesen rá irányult és saját személyét tette a választások tétjévé, szövetségi választásokká alakítva az európai választásokat. Minden téren veszített, nem lesz tehát a Bizottsági elnöke, hisz a liberálisokat mind regionális, mind európai szinten leszavazták.
Egyrészt az ENP az Európai Parlament legnagyobb képviselőcsoportja maradt, másrészt a Bizottság elnöke az ENP-ED politikai családból kerül ki. Mivel az ENP-ED képviselőcsoport nem szerzett abszolút többséget, a belga küldöttség óhaja, hogy a többi képviselőcsoporttal átgondoltan és ésszerűen kösse meg a szükséges kompromisszumokat és koncessziókat.
A belgiumi választásokon a Vlaams Blok nyert. A kereszténydemokraták Vallóniában és Flandriában is
Ami a választásokon való részvételi arányt illeti, Marianne THYSSEN megjegyzi, hogy 43
előrenyomultak. Flandriában az előző választásokhoz képest 6%-al több szavazatot kaptak, nevezetesen a listavezető, Jean-Luc DEHAENE-nek köszönhetően, aki rekorderedményt ért el, szinte kétszer annyi szavazatot szerezve, mint Guy VERHOFSTADT.
Ioannis VARVITSIOTIS megjegyzi, hogy a görög tartózkodási arány 37,22%, az európai uniós országok átlagánál egy százalékkal kisebb. Az európai választásokon a Nea Demokratia által elért eredmény - éspedig 43,7% -, amelynek köszönhetően a 24 mandátumból 11-t szerez meg magának, ez a legjobb eredmény, amit görög párt valaha is elért. Ez azt bizonyítja, hogy Görögországban is, mint egyébként egész Európában, a jobbközép vezet.
A választási eredmények tehát kedvezőek és a belga küldöttség egy mandátummal többet tud magáénak. Azért nem kettővel többet, mert Gérard DEPREZ, aki 20 évig ENP-tag volt, a liberálisokhoz, az UDF-hez (Unió a Francia Demokráciáért) csatlakozott.
Befejezésében megjegyzi, az ENP-ED képviselőcsoport görög képviselete felvállalja a felelősséget és ígéri, hogy az építő együttműködés érdekében fog munkálkodni.
Ioannis VARVITSIOTIS, a görög küldöttség vezetője felszólalásában kiemeli, hogy a Nea Demokratia párt, amely 3 éves megszakítással 20 éve ellenzékben van, rendkívüli eredményt ért el a 2004-es márciusi választásokon. Elnyerve a szavazatok 45,36%-át , 4,8%-al megelőzte a második helyezett pártot.
Tunne KELAM, az észt küldöttség vezetője elmondja, hogy Észtország is, habár szerényen, de hozzájárult az ENPED-nek a 25 tagállamban elért sikeréhez.
Ioannisz Varvitsziotisz, a görög küldöttség vezetője Tunne Kelam, az észt küldöttség vezetője
A június 13-i európai választásokon a görögök megerősítették ezt a tendenciát, 9,1%-ra növelve a két nagy párt közti különbséget.
Észtországban gyenge volt a részvételi arány, de Tunne KELAM szerint ettől nem kell megijedni, ugyanis Észtország EU-hoz 44
való csatlakozási referenduma alkalmával a részvétel nagyon magas, 65% fölötti volt és a többség a csatlakozást támogatta.
Az 58%-os részvételi aránnyal, Írország jóval a közösségi átlag fölött van.
Tunne KELAM sajnálatát fejezi ki, amiért a 2 évvel ezelőtt alakult párt, az ENP-hez tartozó Respublika, kevés szavazatot kapott. Ennek talán az a magyarázata, hogy a választási előkészületek alatt nem működött együtt a többi párttal. Az észt küldöttségnek mindössze két mandátumot sikerült szereznie.
A környezetvédő pártnak nem sikerült mandátumot szereznie, elveszítve tehát két képviselőjét. Ott van viszont az érem másik oldala: a Sinn Feinn első ízben szerzett két mandátumot.
Az észtországi választások legnagyobb meglepetése az új szociáldemokrata párt győzelme, amelyet ILVES, volt külügyminiszter vezet, aki másik két európai parlamenti képviselőjelöltet is áthódított. Tunne KELAM úgy véli, ezekkel a képviselőkkel könnyű lesz közreműködni, mert tulajdonképpen sokkal közelebb állnak a jobboldalhoz, mint a hagyományos értelemben vett szocialista képviselőkhöz. Ilyen értelemben Tunne KELAM örömét fejezi ki az észtországi választás eredményeivel kapcsolatban.
Avril Doyle, az ír küldöttség vezetője
Befejezésül Avril DOYLE sajnálatát fejezi ki amiért Írországban az európai választási kampány alatt egyetlen európai kérdés sem került megvitatásra. A televízióban, rádióban és újságokban közölt viták csak a nemzeti problémákra összpontosultak. A választók figyelmét például 90%-ban az egészségügyi problémák kötötték le. Lehetetlen volt felhozni az európai kérdéseket és annál kevésbé az ENP-vel kapcsolatos kérdéseket. Írországban a kereszténydemokraták nem nagy múltra tekintenek vissza, ezért az európai néppárt fogalma zavaros és nehezen magyarázható. Avril DOYLE szeretné, ha a pedagógiai munkára nagyobb hangsúlyt fektetnének.
Avril DOYLE, az ír küldöttség vezetője örömének ad hangot az írországi választásokon az ENP-hez tartozó Fina Gael által elért eredményekért. Habár Írország mandátumainak száma 15-ről 13ra csökkent, az ENP-ED ír képviseletének sikerült mandátumait 4-ről 5-re növelnie. Az előző cikluson a Fianna Fail kormánypárt 6 képviselőt számolt, most csak 4 mandátumot szerzett és 1927 óta első ízben nyerte meg a választásokat.
Piia-Noora KAUPPI, a finn küldöttség vezetője elégedettségét fejezi ki a Kansallinen Kokoomus pártnak az európai választásokon elért eredményeit illetően.
A Fina Gael vezérének, Enda KENNY-nek ez a választás sikeres volt és sokat ígér a következő parlamenti választásokra nézve. 45
A volt kormánypárt, a Kansallinen Kokoomus egy éve a legerősebb finnországi ellenzéki párt. Az európai választásokon, európai politikájának köszönhetően, elnyerte a polgárok nagymértékű támogatását.
Piia-Noora KAUPPI kihangsúlyozza, hogy a finnországi választási kampány valóban európai volt. A Kansallinen Kokoomus munkatársai, különösen Svédország és a balti államok széleskörű támogatásában részesültek. Meg kell említeni Hans-Gert POETTERING elnök támogatását is, aki részt vett a tárgyalásokon.
Gunnar HOKMARK, a svéd küldöttség vezetője szerint az európai választások eredményei jellemzően svédek. A svédországi választási kampányra nagy hatással volt az, hogy az európai politikát illetően a svéd szociáldemokraták álláspontja nagyon megosztott. Vegyes érzelmeket tanúsítanak nemcsak az euróval, hanem az Európai Unióban való részvételükkel kapcsolatban is.
Piia-Noora Kauppi, a fin küldöttség vezetője
A finn küldöttség egyéni teljesítmény terén is jól szerepelt. Példaként említésre méltó Alexander STUBB, a felfele ívelő csillag, aki történelmi jelentőségű eredményt szerzett a Kansallinen Kokoomus-nak. A fővárosban, Helsinkiben a választói részvétel, több mint 40%, nagyobb volt, mint 1999-ben. Finnország tehát az első azon 5 ország közé tartozik, ahol a választási részvétel meghaladja az előbbi választásokét. Gunnar Hokmark, a svéd küldöttség vezetője
A választások legnépszerűbb jelöltje Sauli NIINISTO, volt pénzügyminiszter, a szintén Kansallinen Kokoomus-párti, Európai Demokrata Unió elnök volt. Habár a választók nagymértékű támogatásának örvend, kevés annak valószínűsége, hogy a finn kormány az ellenzék jelöltjét nevezze ki a Bizottságba.
A Moderata Samlingspartiet választási kampánya során hangsúlyozta a polgárokat különösen foglalkoztató kérdéseket, éspedig a bűnözés elleni küzdelmet, a gazdasági fejlődés javításának lehetőségeit és az Európai Unió a 46
svédországi politikai helyzet fordulatát jelezheti elő 2006-ra. A miniszterelnök nem tett semmilyen politikai megjegyzést a választási eredménnyel kapcsolatban. Mivel a részvétel gyenge volt, a miniszterelnök bizonyosan ezzel fogja indokolni a pártja által elért rossz eredményeket.
békefenntartás és a biztonság terén elért eredményeit. Ennek ellenére a svéd választók még mindig bizonytalanok Svédországnak az Európai Unióban való részvételét illetően. Főleg ez a téma képezte a politikai viták alapját. Úgy tűnik, az Európai Uniót a svéd választók nem tartják életükhöz tartozónak. Nem könnyű konkrét politikai kérdéseket megvitatni akkor, amikor a választók még mindig kételkednek az Európai Unióban való részvétel szükségességében.
Befejezésül Gunnar HOKMARK hangsúlyozza, hogy a svéd küldöttség partnerként fog munkálkodni az ENP-ED megerősödésén. Az ENP-ED legfiatalabb tagja Christofer FJELNER svéd küldöttségi tag. Ez is bizonyítja, hogy a küldöttség fiatal, üde és készen áll arra, hogy teljes energiájával a jövő politikáján dolgozzon.
A választások eredményei tükrözik e kételyt, az Európai Uniót elutasítóknak ugyanis sikerült három mandátumot szerezniük.
Vytautas LANDSBERGIS, a litván küldöttség vezetője elmondja, hogy rendszerint amint közelednek a választások, kirajzolódik a régi litván geopolitikai helyzet. A volt elnök, PAKSAS korrupcióját illető ténymegállapítások és a vele és környezetével kapcsolatos gyanúk rányomták bélyegüket a választási eredményekre. Mégis a választások részvételi aránya magasabb volt, mint az Európai Uniós átlag.
Tekintettel arra, hogy Svédország mandátumainak száma 22-ről 19-re csökkent, a Moderata Samlingspartiet 5 helyett csak 4 taggal gyarapítja az ENPED-t. A svéd küldöttség összesen 5 mandátumot szerzett, ebből 4 a Moderata Samlingspartiet, 1 pedig a Kristdemokraterna párté. Gunnar HOKMARK megjegyzi, hogy a választások során gyengült az Európai Uniót ellenző mozgalom. A baloldali mozgalom szándéka az volt, hogy Svédország lépjen ki az Unióból. Az a tény, hogy választói felmorzsolódtak, arra enged következtetni, hogy ma már jobban elfogadják az Európai Uniót, mint 5 vagy 10 évvel ezelőtt. Ez tehát a pozitív oldala a választásnak.
Az utolsó litvániai elnökválasztás tükrözte a litván polgárok megosztottságát: a lakosság mintegy 55%-a még mindig a posztkommunista korban él. Ez a megosztottság világosan látható a populista, orosz-párti baloldal és a nyugatés európaorientált, atlanti-párti oldal között.
Egy másik jó hír az, hogy a svéd szociáldemokraták 1912 óta a legrosszabbul szerepeltek és ez a
Ebben a kontextusban az európai választások eredménye rendkívüli. Az ENPED a 13 litván mandátumból kettőt 47
adni a referendumra. Egy nemet mondó szakadár csoport külön listán indult.
szerzett meg, jobb eredményeket érve el, mint az utolsó országos parlamenti választásokon. Ez jó előjelzés a jövő őszi választásokat illetően.
A másik fontos ciprusi párt, a marxista beállítottságú baloldali is nemmel válaszolt a referendumra. Választói nagy része ezt fel is rótta neki a választásoktól való távolmaradásával. Végül a Democratic Rally első helyen nyert, a szavazatok 28,5%-ával, 2 mandátumot szerezve így az Európai Parlamentben. Ezzel szemben a szakadár csoportnak egy képviselőt sikerült bejuttatnia, aki egyébként ugyancsak az ENP-hez fog csatlakozni. Ioannis KASSOULIDES ezzel kapcsolatban reméli, hogy az ENP egy szövetségi tényező lesz, amely hozzájárul majd a ciprusi párton a szakadás által ejtett seb begyógyulásához.
Vytautas Landsbergis, a litván küldöttség vezetője
A kormánypárt gyengült. A liberális pártnak két képviselője van az Európai Parlamentben. Megjelent egy új populista párt Litvániában. Ioannis KASSOULIDES, a ciprusi küldöttség vezetője elmondja, hogy Cipruson a választási kampány alatt keveset beszéltek az európai kérdésekről, nevezetesen azokról, amelyek az európai polgárok mindennapi életének minőségét illetik. A kampányt főleg a nemzeti kérdések jellemezték, különösen a tavaly április 24-i, az ENSZ-nek a ciprusi kérdés megoldási tervére vonatkozó referendum következményei.
Ioannisz Kassoulides, a ciprusi küldöttség vezetője
Ami a választáson való részvételt illeti, Cipruson még sohasem volt ilyen magas a távolmaradási arány és ez nagyon aggasztó. A jelenlegi kihívás tehát a szavazók ösztönzése és érdeklődésük felkeltése az
A referendum következményeként szakadás történt a Democratic Rally-n belül. Ez volt ugyanis az egyedüli olyan párt, amelynek volt bátorsága és akarata a közvéleménnyel ellenkező igenlő választ 48
európai kérdések. A június 12-i szavazók nem gondoltak Európára. A máltai európai képviselők többsége Munkáspárti lesz, pedig ez a párt évekig ellenezte Málta csatlakozását az Európai Unióhoz. Ez kissé paradox és ironikus és azt bizonyítja, hogy a szavazók támogatása változó és soha nem tekinthető megszerzettnek.
Európai Uniónak a mindennapi életük javítására irányuló konkrét erőfeszítéseit illetően. Kommunikációs szakemberek segítségével meg kell találni az érdeklődés felkeltésének módját és a következő választásokon valóban európai témákkal kell kampányolni. Simon BUSUTTIL, a máltai küldöttség vezetője úgy véli, a máltai európai választások nem voltak sikeresek. Más európai országokhoz hasonlóan, Máltában a Partit Nazzjonalista kormánypárt tiltakozó szavazatok áldozata lett. A Munkáspárt a szavazatok 48%-ával 3 mandátumot, míg a Partit Nazzjonalista, a szavazatok 40%ával 2 mandátumot szerzett.
Pozitív vonatkozásban ez a szavazás nagyobb felelősséget ruház a Munkáspárti képviselőkre, akiknek ezáltal kötelességük lesz építő jellegű elkötelezettséggel haladni az európai úton. Júniusban, a Partit Nazzjonalista az ENP 2004-2009-es tevékenységi programja prioritásainak szellemében kampányolt. Az Európai Parlament legerősebb pártjába, az ENP-be tartozó Partit Nazzjonalista párt megválasztott képviselőit tetteik és ígéreteik betartása függvényében ítélik majd meg.
A részvétel nagyon magas volt. A szavazati joggal rendelkezők 82%-a járult az urnákhoz, a máltai részvételi arány tehát meghaladja a tagállamok részvételi átlagát.
Ragaszkodni kell ahhoz, hogy a Bizottság az ENP prioritásait és az európai polgároknak tett ígéreteit tiszteletben tartsa. Ilyen vonatkozásban is nagy előny tehát, hogy a Bizottság új elnöke az ENP politikai családból származik. Befejezésében Simon BUSUTTIL az európai polgárok kiábrándulását és az európai terv irányában tanúsított érdektelenségét hangsúlyozza. Az utolsó európai választásokon visszaesett a részvételi arány és szinte minden országra jellemző a tiltakozó szavazás. Simon BUSUTTIL szerint a tiltakozó szavazatok többnyire a kormánypártoknak szóltak. Ez is Európa és a polgárok közti szakadékról tanúskodik. Az euroszkepticizmust és az
Simon Busuttil, a máltai küldöttség vezetője
Simon BUSUTTIL szerint a máltai választások alapján a következő következtetéseket kell levonni. Más országokhoz hasonlóan, a választási kampány alatt itt sem jöttek szóba az 49
mandátumaik számát. A liberálisok 2 mandátumot veszítettek, de a legnagyobb vesztesek az euroszkeptikus pártok.
érdektelenséget csak a hatékonyabb kommunikációval lehet legyőzni. Az új Alkotmány esélyt jelent e szakadék áthidalására. Ezért nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a magyarázására: ha a polgárok megértenék az új Alkotmányt, valószínűleg könnyebben elfogadnák azt.
A választási kampányon számos téma került megvitatásra, nevezetesen az Alkotmány (a dán referendum összefüggéseiben), a foglalkoztatás, a lisszaboni menetrend, a terrorizmus elleni küzdelem, a bűnözés, a környezetvédelem és az állatok szállítása. Törökország kérdése is fontos helyet kapott.
Az Európai Parlamentnek fel kellene vállalnia ezt a tájékoztatói szerepet. Ezen a téren, legnagyobb parlamenti pártként az ENP-ED képviselőcsoport kulcsszerepet játszhat. Létre kellene hozni egy munkacsoportot, amely kidolgozza az eljárás módját.
Jan ZAHRADIL, a cseh küldöttség vezetője bemutatja a Cseh Köztársaság választási eredményeit. A részvételi arány 28% volt, ami szerinte azt jelenti, hogy a választások eléggé reprezentatívak ahhoz, hogy legitimálják az eredményeket, és hogy tükrözzék a pártok eloszlását a cseh politikai színpadon.
Gitte SEEBERG, a dán küldöttség vezetője elmondja, hogy a Dán Konzervatív Párt tíz éve most érte el legjobb eredményeit, 8,5%-ról 11,3%-ra ugorva. Sajnos csak egy mandátumot nyert, ROVSING úr újraválasztásához 2000 szavazat hiányzott.
Jan Zahradil, a cseh küldöttség vezetője
Gitte Seeberg, a dán küldöttség vezetője
Az 5%-os küszöböt meghaladó 6 jelentkező párt közül 3 vagy tagja, vagy társa az ENP politikai családnak. A 24 cseh képviselő közül 14-en csatlakoztak az ENP-ED képviselőcsoporthoz.
A szocialisták Poul RASMUSSEN, volt miniszterelnök listavezetővel szintén jó eredményeket értek el, 3-ról 5-re növelve 50
A kormánykoalíció továbbra is legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata párt vereséget szenvedett, csak 2 mandátumot szerezve. Következésképpen a miniszterelnök, aki egyben a Szociáldemokrata párt elnöke is volt, minden funkciójáról lemondott. A kormány válsághelyzetben van. Az elnök a Demokrata párt elnökét nevezte ki egy új kormány megalkotására.
Peter ŠTASTNÝ, a szlovák küldöttség vezetője elmondja, hogy a szlovákiai európai választások részvételi aránya alacsony volt. Megjegyzi, hogy Szlovákiában rövid idő alatt négy szavazásra került sor. Mivel az európai választás a negyedik volt a választók addig bizonyosan elfáradtak.
Az európai választások legfontosabb üzenete, hogy a szocialista kormány 2 egymás utáni mandátuma után a helyzet az ENP család javára alakul.
Aldis KUSKIS, a lett küldöttség nevében elmondja, hogy Lettországban a választási kampányt az oktatás reformja és a kisebbségeknek szervezett nyelvtanfolyamok létesítésével kapcsolatos nemzeti vita jellemezte. E viták eredményeképpen és a Moszkva által támogatott volt kommunisták nyomásainak köszönhetően, a konzervatív pártok kitűnő eredményeket értek el. Az ENP csoportnak a 9 lett mandátum közül 5-öt sikerült megszereznie.
Peter Štastný, a szlovák küldöttség vezetője
Ennek ellenére az ENP-hez tartozó pártok 8 mandátumot nyertek meg a 14-ből. Képviselőik remélik, hogy tudásukkal hozzájárulhatnak a képviselőcsoport munkájához, a nagyobb európai stabilitás megteremtése érdekében.
Hans-Gert POETTERING, az ENP-ED képviselőcsoport elnöke megköszöni az nemzeti küldöttségek vezetőinek az európai választásokról tartott beszámolóit. Hans-Gert POETTERING elnök kihangsúlyozza az ENP-ED képviselőcsoport politikai stratégiáját, az új Európai Bizottság beiktatását illetően. 1997 és 1999 között, -mondja -, a szocialisták többségben voltak az Európai
Aldis Kuskis, a lett küldöttség vezetője
51
Bizottság színezetét az európai választások nyertes politikai családja adja meg. Ezt az álláspontot szerencsére bevették az Alkotmányba, amelynek egyik paragrafusa előírja, hogy az állam-, illetve kormányfőknek a Bizottság elnökét illető javaslatukban tekintettel kell lenniük az európai választások eredményeire.
Parlamentben. 1999-ben a dolgok megváltoztak. Az Európai Demokraták eleinte a brit Konzervatívak - csatlakoztak az ENP képviselőcsoporthoz. Így jött létre az ENP-ED képviselőcsoport, amelynek először 1999-ben sikerült az Európai Parlament legerősebb pártjává válnia, 232 mandátumot szerezve, így messzemenően túlszárnyalva a Szocialistákat (180 képviselő) és a Liberálisokat (53 képviselő).
Azonban még a 2004 júliusi európai választások előtt is, - megsértve az Alkotmány elveit - a híresztelések szerint létezett egy olyan óhaj, hogy a Bizottság elnöki tisztségét a liberális családhoz tartozó belga miniszterelnök, Guy VERHOFSTADT töltse be, aki egyébként a flandriai választásokból vesztesként került ki. E szándék áthúzása céljából az ENP politikai család két csúcstalálkozót szervezett, összegyűjtve az állam-, illetve kormányfőket egy saját jelölt kinevezésére. Angela MERKEL, a Keresztény Demokrata Egység elnöke mindent megtett annak érdekében, hogy Michaël HOWARD, az angol Konzervatív Párt elnöke meggyőzze Chris PATTEN-t, hogy vállalja az ENP-ED jelöltséget. Sajnos Guy VERHOFSTADT szövetségesei nem álltak Chris PATTEN mellé. Az ENP-ED családnak sikerült 37 szavazattal blokkoló kisebbséget alkotnia, ezzel megakadályozva Guy VERHOFSTADT jelölését. Ahogyan Jean-Pierre RAFFARIN miniszterelnök megjegyezte, először sikerült egy politikai pártnak hatással lennie az Európai Bizottság elnökének jelölésére.
Hans-Gert Poettering, a ENP-ED képviselőcsoport elnöke
Az ENP-ED képviselőcsoport politikai ellenlábasai akkor úgy vélték, lehetetlen, hogy egy ilyen méretű párt hosszútávon egységes maradjon. Mégis, 2004 májusában, amikor az új tagállamok megfigyelői bekerültek az Európai Parlamentbe, az ENP-ED képviselőcsoport még mindig 232 tagot, míg a Szocialisták csoportja csak 174 tagot számolt. A Parlament előző ciklusa alatt a Bizottság, - elnökével Romano PRODI-val - szocialista vagy szociáldemokrata színezetű volt. Ebből a helyzetből kiindulva, abban az időben Hans-Gert POETTERING mindent megtett annak érdekében, hogy a jövőben a
A brüsszeli Európai Tanácsnak, amely az ír elnökségnek köszönhetően jó eredményeket ért el az európai Alkotmányt illetően, nem sikerült jelöltet állítania a Bizottság elnöki posztjára. Rendkívüli 52
tagjaihoz, hogy feltétlenül jelenjenek meg a július 22-i, a Bizottság elnökét kiválasztó szavazáson.
találkozót kellett tartani. Néhány név szóban forgott, többek között Wolfgang SCHUSSEL, német kancelláré, aki bizonyosan kitűnő jelölt lett volna a Bizottság elnöki tisztségére. Az ő jelölése egyesek számára azonban elfogadhatatlan volt, megnyerő személyisége ellenére tehát nehéz lett volna az Európai Parlament elé kerülnie. Michel BARNIER, francia külügyminiszter szintén kitűnő jelölt lett volna, de a franciák már számos fontos tisztséget töltenek be, nevezetesen az EKB elnökségét.
Hans-Gert POETTERING elnök hangsúlyozza, hogy a liberálisok, akik a saját jelöltjüket, Guy VERHOFSTADT-ot támogatják, ezen a választáson nem fognak egykönnyen az ENP-ED-hez csatlakozni. A Parlament előbbi elnökének megválasztásakor született szövetség, amely szerint a ciklus első felében Nicole FONTAINE, második felében pedig Pat COX elnököl, egy olyan helyzetmegoldás volt, amely sajnos nem terjedt ki lényegi kérdésre.
Jean-Claude JUNCKER, aki általános támogatásnak örvendett, és aki könnyedén nyerte meg az országos és európai választásokat, elfoglaltsága miatt nem vállalhatta a jelölést. Az ENP-ED politikai család tehát José Manuel BARROSO-hoz fordult.
A Liberális képviselőcsoport elnöke egyébként közvetlenül a választások előtt megjegyezte a „Corriere della Sera”-ban, hogy ha a liberális jelölt lenne a Bizottság elnöke, az ENP-ED képviselőcsoport jelöltje öt évig Parlamenti elnök lehetne.
Ezzel kapcsolatosan Hans-Gert POETTERING elnök megjegyzi, hogy Silvio BERLUSCONI irányítása döntő szerepet játszott.
Ez azt bizonyítja, hogy rosszul ismerik az ENP-ED politikai családot. A tény, hogy a Bizottság elnöke az ENP-ED politikai családból származik nem hasonlítható az Európai Parlament 5 éves periódusra szóló elnökségével és Hans-Gert POETTERING elnök határozottan visszautasította ezt a javaslatot a „Corriere della Sera” olasz napilapban. A Bizottság elnökének annak a politikai családból kell kikerülnie, amelyik a választásokat megnyerte. Ha a liberálisok nem készek az ENP-ED jelöltjét támogatni a Bizottság elnöki posztjának megszerzésében, akkor más megegyezési módot kell találni, olyat ami lehetővé teszi, hogy biztosítsuk José Manuel BARROSO megválasztásának sikerét.
Az ENP-ED képviselőcsoportnak nagy sikert jelent, hogy elnököt jelölhetett. Az ENP-ED politikai családnak ilyen értelemben kifejtett küzdelme sikeres. Stratégiai célja most az kell legyen, hogy július 22-én José Manuel BARROSO kerüljön az Európai Bizottság elnöki székébe. Ha netalán José Manuel BARROSO-t nem választanák meg, az fájdalmas vereséget jelentene nemcsak az ENP-ED politikai családnak, hanem a Parlamentnek és a demokratikus folyamatnak is. Hans-Gert POETTERING elnök tehát felhívást intéz az ENP-ED képviselőcsoport 53
Az ENP-ED képviselőcsoport nemzeti küldöttségeinek vezetői úgy vélték, hogy a szociáldemokratákhoz kell fordulni. Ez a megegyezés lehetővé tenné, hogy az elkövetkező hetek folyamán lezárják a képviselői szabályzattal kapcsolatos ügyet, és hogy olyan megegyezés szülessen az Európai Parlament elnöki posztjával kapcsolatban, ami lehetővé teszi, hogy a parlamenti ciklus első felében a szocialisták töltsék be az elnöki posztot, a második felében pedig az ENP, cserébe a szocialista képviselőcsoport támogatja az ENP-ED jelöltjét a Bizottság elnöki posztjára. Ennek értelmében José Manuel BARROSO találkozott a szocialista képviselőcsoporttal, a jövő héten pedig a többi képviselőcsoportot látogatja majd meg. Hans-Gert POETTERING elnök hangsúlyozza, hogy ha egy ilyen egyezmény létrejön, nem koalícióról vagy politikai szövetségről lesz szó, hanem alkalmi kérdésekről és korlátozott témákról szóló alkalmi megállapodásról. A politikai kérdések tekintetében, amikor a jogalkotási szavazások esetében a 367 szavazat minősített többségét kell megszerezni, az ENP-ED képviselőcsoportnak a liberálisokkal kell egyeztetnie, ennek hiányában a szocialistákkal vagy más képviselőcsoportokkal kell közös megegyezésre jutnia. Hans-Gert POETTERING elnök kiemeli, hogy ennek szellemében már felhívta telefonon a liberális képviselőcsoport elnökét, Graham WATSON-t és tudatta vele, hogy szeretné, ha politikai kérdésekben az ENP-ED képviselőcsoport
gyakrabban működne együtt a liberálisokkal, mint az előző törvényhozási ciklus idején. A szocialistákkal kötött megállapodás semmiféleképpen nem jelenti azt, hogy a liberálisokkal a múltban létesített kapcsolatokat rögtön semmibe vennék. Érdemben meg kell őrizni ezeket a kapcsolatokat, és amikor az ENP-ED képviselőcsoport egyikükkel vagy másikukkal nem ért majd egyet, akkor erről értesítenie kell az Európai Parlamentet. Hans-Gert POETTERING elnök felhívja a figyelmet egy a napokban felvetődött tényezőre, a Nemzetek Európájáért Unió képviselőcsoportjának jövőjére. A leköszönő Parlament Nemzetek Képviselőcsoportját Charles PASQUA, volt francia belügyminiszter és Gerard COLLINS, az UEN ír elnökhelyettese vezették, akikkel nagyon jó volt az együttműködés. Ezt a két képviselőt nem választották újra. Ennél fogva Franciaországnak nincs több képviselője az UEN képviselőcsoportban. Viszont ebbe a képviselőcsoportba tartozik az ír Fianna Fail párt négy tagja, köztük Brian CROWLEY szóvivő. A Fianna Fail párt e 4 tagja beléphetett volna az ENP-ED tagjai közé, azonban ír belpolitikai okok miatt, és Fina Gael, illetve Avril DOYLE kérésére végül nem csatlakoztak az ENP-ED képviselőcsoporthoz. A Fianna Fail 4 tagjára nagy nyomást gyakorolt tehát pártjuk Dublinban azért, hogy a liberális képviselőcsoporthoz csatlakozzanak. Hans-Gert POETTERING elnök hangsúlyozza, hogy az ENP-ED képviselőcsoportnak nem áll érdekében, hogy az UEN képviselőcsoport így elgyengüljön. Az UEN egyes tagjai szeretnének az ENP-EDhez csatlakozni. Meg kell azonban várni, hogy hogyan alakul a Fina Fail párt 4 tagjának a 54
helyzete. Amennyiben csatlakoznak a liberálisokhoz, az UEN képviselőcsoport szilánkokra törik majd, és az ENP-ED képviselőcsoport megpróbálhatja magához vonzani az UEN néhány tagját, amennyiben szándékukban áll csatlakozni, és ha az ENPED képviselőcsoport készen áll fogadásukra. Az UEN képviselőcsoportba a 4 ír képviselőn kívül jelenleg még a Nemzeti Szövetség 9 olasz képviselője tartozik. Politikai és pszichológiai szempontból az ENP-ED képviselőcsoport nem fogadhatja be őket tagjai közé, még annak ellenére sem, hogy a Nemzeti Szövetség, és nevezetesen a Konventben részt vevő FINI úr ma már európaibb nézeteket vall. Az UEN képviselőcsoportnak van 4 lett tagja is, a Lett Nemzeti Függetlenségi Mozgalomból (a továbbiakban LNNK), akik kérték, hogy csatlakozhassanak az ENP-ED képviselőcsoporthoz. Elméletileg az ENP-ED képviselőcsoporthoz való csatlakozásuknak pozitív hatása lett volna, de a kérdés igazán fel sem merül, hiszen úgy tűnik, hogy az UEN képviselőcsoport nem oszlik fel. Az UEN képviselőcsoportba tartozik még egy görög, egy dán és két portugál képviselő a Néppártból (Partido Populare). Az ENP-ED képviselőcsoportnak nem igazán áll érdekében – hangsúlyozza Hans-Gert POETTERING – hogy az UEN képviselőcsoport megszűnjön. Néha hasznosabb a létszámot korlátozni, mintsem hogy beteges méretet öltsünk, elveszítve ezzel ideológiánkat és identitásunkat. Végezetül, Hans-Gert POETTERING elnök felhívja a figyelmet a stratégiai tervre, José Manuel BARROSO, a Bizottság elnöki posztjára való jelölése jóváhagyásának fontosságára. Az Európai Parlament stabilitásának megőrzése érdekében mindent
intézményes szinten kell végrehajtani. Amennyiben lehetséges, hangsúlyt kell fektetni az összes képviselőcsoport közötti ésszerű párbeszédre. Technikai megállapodást kell kötni a szocialista képviselőcsoporttal, ami egy nemzeti küldöttségét leszámítva, szintén kezdeményezi ezt. A majdnem 270 tagú ENPED képviselőcsoport az Európai Parlament legjelentősebb képviselőcsoportja, de egyedül nem tehet semmit, mert az abszolút többség eléréséhez 367 szavazat kell. Kompromisszumot kell tehát kötni. Az elkövetkező évek során mi lesz az ENP-ED legfontosabb feladata az Európai Parlamentben? Nem egyszerűen politikai kérdésről van szó, ez mindenek előtt olyan kérdés, amely embereket érint. Kölcsönös tiszteletről kell tanúbizonyságot adni. Az európai kontinens egy nagyon összetett kontinens és ennek a kontinensnek csak akkor van jövője, ha készek vagyunk kompromisszumokat kötni, tiszteletben tartani mások és a többség álláspontját is. Nagyon jelentős politikai palettája ellenére (közel 45 politikai párt képviselteti itt magát) az ENP-ED képviselőcsoportnak mindent meg kell tennie azért, hogy megőrizze ezt a méltóságot. Ha minden jól alakul emberi téren, akkor mindig van rá esély, hogy megoldás szülessen politikai téren is.
„A keresztény meggyőződések, az emberi lény keresztény felfogása alapján cselekszünk majd, és ha ebből az elméletből merítünk ihletet, biztos vagyok benne, hogy elérjük a kívánt sikert.” Zárta le beszédét Hans-Gert POETTERING.
55
Budapest Nyilatkozat
56
57
totalitárius kommunista rendszer elleni harc jelképe. Ez az alakuló ülés az ENP-ED frakció valaha tartott legnagyobb taglétszámú találkozója, és a frakció az egyetlen politikai csoport az Európai Parlamentben, melynek mind a huszonöt tagállamban vannak tagpártjai.
2004. június 13-án az európaiak döntő lépést tettek az Európai Unió alapító atyái álmának valóra váltásához vezető úton: 50 év kommunista diktatúra és elnyomás után nyolc közép- és kelet-európai ország lakói először kaptak jogot arra, hogy - csatlakozva Európa szerencsésebb polgáraihoz - arról határozzanak, kik képviseljék őket az Európai Unió egyetlen, közvetlenül választott intézményében, az Európai Parlamentben. A huszonötök Európája ezáltal nyert teljes legitimitást.
Az Európai Uniónak ezen nagy átalakulás után s miután újraválasztotta parlamentjét előre kell tekintenie. A megerősödött ENPED frakció haladéktalanul munkához kíván látni annak érdekében, hogy megbirkózzon az európai napirend nehéz kérdéseivel. Az oly sok nehézség, valamint a Konvent és a kormányközi konferencia kemény munkája árán elfogadott új alkotmányt először is meg kell erősíteni, majd alkalmazni szükséges. A következő sürgető feladat, hogy egyezségre jussunk az Unió 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi irányelveiről. A legutolsó választásokon tapasztalt alacsony részvétel további felelősséget ró ránk: meg kell győzni az európai szavazókat, hogy Európa a prosperitás záloga, és az emberek véleménye igenis számít, ezért részt kell venniük az európai folyamatokban, és véleményt kell azokról nyilvánítaniuk.
A 2004. júniusi EP választásokon az Európai Néppárt kapta a legtöbb szavazatot, s vált ezáltal az Európai Parlament legnagyobb frakciójává. A párt és európai parlamenti képviselői mindig is meg voltak győződve arról, hogy az EU bővítése történelmi mérföldkövet jelent Európa népei mind szorosabb uniója létrehozásának útján, és hogy ez egyedülálló alkalom a béke, a stabilitás és a jólét biztosítására térségünkben. Az ENP-ED frakció számára a bővítés egyben erkölcsi, történelmi és politikai kötelesség is volt. Ennek következtében a Berlini Fal leomlása óta az Európai Néppárt kapcsolatot létesített a fiatal demokráciák kereszténydemokrata, konzervatív és középpártjaival az európai család újraegyesítése érdekében. Szimbőlikus jelentősége van tehát annak, és világos bizonyítéka is a szoros kapcsolatnak és együttműködésnek, hogy az új ENP-ED frakció úgy döntött, alakuló ülését a FideszMPSZ - Magyar Polgári Szövetség - amely párt az EP választásokon a jobboldali pártokra leadott szavazatok közül a legmagasabb százalékot érte el meghívására Budapesten tartja. Ez a város a
Az ENP-ED frakció nagy jelentőséget tulajdonít az európai szellemi és kulturális identitás megőrzésének a globalizált világban, elfogadja ugyanakkor Európa népeinek kulturális sokszínűségét. Reformokra van szükségünk a fejlődéshez, és ahhoz, hogy az európai modell működésének keretfeltételeit biztosítsuk annak érdekében, hogy népeink nagyobb jólétben élhessenek. Képviselőcsoportunk 58
megerősíti elkötelezettségét a szociális piacgazdaság európai modellje mellett, azáltal, hogy magasabb gazdasági növekedést érünk el, és munkahelyeket teremtünk. Az Európai Uniónak nem szabad eltérnie alapelveitől és alapvető céljaitól. Sosem szabad megfeledkezni arról, hogy az EU identitása mélyen gyökerezik a keresztény hagyományokban és kontinensünk közös vallási örökségében. Az Uniónak a lehető legösszetartóbbnak és legegységesebbnek kell lennie; Európa nem válhat kétsebességessé. A tagállamok egyenjogúsága, a nagy és a kis államok érdekei közötti tisztességes egyensúly, a szolidaritás és az uniós politikák hatékonysága egyszerre kell hogy megvalósuljon. Ezért Európának friss erőre kell szert tennie; ez szükséges az általunk követendőnek tartott politikák végrehajtásához.
59
Published by:
EPP-ED Group in the European Parliament
Editor:
Documentation - Publications - Research Service
Drafted by:
Christine DETOURBET
Collaboration : Véronique De Jonghe, Barbara Sledsens Photographs : Press service of the EPP-ED Group Photo gallery of the European Parliament Address:
European Parliament 47-53 rue Wiertz B - 1047 Brussels Belgium
Internet:
http://www.epp-ed.org
E-mail:
[email protected]
60
Az Európai Néppárt (kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja 61
