Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
1051 Budapest, Nádor utca 22. 2014. szeptember 20-21.
ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE
A Budapest V. kerület, Nádor utca 22. szám alatt található, 168 éves épületen az idők folyamán sokat alakítottak. Az átalakítások különösen a belső elrendezést érintették, de a létesítmény rendeltetésén is többször változtattak. Ennek ellenére az építmény a mai napig jelentős műemléki, művészi, építéstörténeti, városképi értéket képvisel. Jelenleg az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala működik a sokat látott falak között, de ezt megelőzően több mint fél évszázadon keresztül ez az épület volt Budapest egyik leghíresebb szállodája, később pedig bankként, majd irodaházként működött. A romantikus stílusú sarokház műemlékvédelem alatt áll. Műemléki törzsszám: 15 420. Műemléki azonosító: 567. Helyrajzi szám: 24 659.
A Nádor utca története A Nádor utca a lipótvárosi telekosztások nyomán alakult ki. Neve a 19. század elején Szél utca (Winde Gasse) volt. A német elnevezés a hajóhíd (vízen úszó hajók által tartott híd) téli tárolás előtti „kicsigázásából” ered (Winde = forgattyú, csiga), ugyanis a híd elemeit akkoriban csigaszerkezettel vontatták a raktárba. A hivatalos magyarosítás előtt az utca az itt lévő Tigris Szálló után a Tigris utca nevet is viselte, ám amikor a mozgalom elérte a Winde Gassét, az utca nevének magyarosítói – bár minden bizonnyal kitűnően tudtak németül – meglehetősen felületesen kezelték az ügyet és Szél utcára keresztelték (Wind = szél). A 19. század közepétől viseli a Nádor utca (Palatin Gasse) nevet. Az utca a várost megújító József nádor halálának évében, 1847-ben az ő tiszteletére kapta új nevét. 1968 és 1991 között az egykori kommunista városi rendőrkapitány után Münnich Ferenc utcának hívták, majd a rendszerváltás idején visszakapta a Nádor utca nevet. 1989 júliusában történelmi esemény helyszínévé vált a Nádor utca. Egyedülálló akció, – ahogy szervezői hívták – „kulturális rendezvénysorozat” tanúi lehettek az ott lakók és az arra járók: a Magyar Október Párt és a Magyar Radikális Párt aktivistái Krassó György politikai akcióként értelmezhető gesztusával egymás után három alkalommal festették, illetve ragasztották át a Münnich Ferenc utca névtábláit és állították vissza százhúsz éven át viselt nevét.
1
Megépül az Oszvald-ház (a mai Nádor utca 22. szám alatti épület): 1846–1864 Épült: 1846 Építtető: Oszvald Antal Tervező: Feszl-Gerster-Kauser Építő: Zofahl Lőrinc
Feszl Frigyes
Feszl Frigyes (1821–1884) munkásságának első tíz évéből a legfontosabb alkotás a mai napig szinte csorbítatlanul ép Oszvald-ház. A háromemeletes épület 1846 júliusától 1848 szeptemberéig épült az Oszvald testvérek (Antal és József nürnbergi nagykereskedők, pesti polgárok) számára. Kivitelezője Zofahl Lőrinc építőmester volt. A Sarkady-féle „Hajnal” naptár már 1863-ban Feszl Frigyes alkotásának nevezi az épületet, és a szakirodalom nagyobb része a mai napig így tartja számon, ennek ellenére műemléktáblája 1955-től Zofahl Lőrinc műveként hirdette. A tévedés közvetlen forrása az úgynevezett kistopográfia, melynek mindkét kiadása (1951, 1961) az engedélyezési tervet aláíró Zofahl Lőrincnek tulajdonítja az épület tervezését. Az 1971-ben, Dr. Komárik Dénes által felkutatott iratokból azonban egyértelműen megállapítható, hogy Zofahl csupán kivitelező-vállalkozója volt az építkezésnek, a tervezést a Feszl-Gerster-Kauser társulás végezte. Dr. Komárik Dénes 1971ben készített tudományos dokumentációjában javasolta a hibás műemléktábla cseréjét, amely meg is történt és a ház falán lévő új emléktáblán ma már helyesen szerepel a tervező megnevezése: „Műemlék, épült 1846/48 Feszl Frigyes tervei szerint”.
Szállodává alakítás – Hotel Frohner (1864–1891) 1863. november 5-én az Oszvald testvérek szerződést kötöttek Frohner János vendéglőssel és feleségével, Wimmer Karolinával, hogy teljes házukat 12 évre évi 15 250 forint bérleti díj ellenében szálloda céljára bérbe adják neki 1864. április 24. és 1876. április 24. között. A szállodává alakítás tervét az Oszvald testvérek mint tulajdonosok 1864. február 10én nyújtották be a tanácsnak. A belső átalakítások tervét Gerster Károly és Frey Lajos készítette. A szálloda 1864. október 1-jén nyílt meg és Hotel Frohner, majd Hotel Continental néven Pest egyik legnagyobb szállodája volt. A hotel 100 szobával, valamint szalonnal is rendelkezett. Ahogyan azt a tulajdonos Frohner János büszkén jelentette, a szálloda tartozékai voltak a következők is: „vízvezeték, hideg-meleg fürdő tussal és új szisztémájú Zimmer telegráf”. A konyha kitűnő lehetett, mert a nagy ínyenc hírében álló Kemény Zsigmond is ide járt ebédelni Szentiványi Károllyal, a képviselőház elnökével. Frohner minden alkalommal üdvözölte a nagy írót és megnyugtatta, hogy az osztriga frissen érkezett a konyhára.
2
Hirdetés az 1860-as évekből
A szálló tágas kávéházának egy hangulatos szalonrészét „Frohner páholynak” nevezte el törzsközönsége, amelynek tagjai eleinte csak a volt Német Színházba vendégszereplésre jött bécsi színészek, majd a kedvükért ideszokott magyar kollégák – mint például Újházy Ede, Vizváry Gyula, Halmi Ferenc – voltak.
A szálloda 1890-ben
1867. augusztus 5-én megindult A Honvéd című hetilap. Az első magyar katonai hetilap alcímet viselő újságot gróf Bethlen Olivér honvéd alezredes szerkesztette, munkáját Mikár Zsigmond és Halász Károly honvéd hadnagy segítették. A szerkesztőség kezdetben a Frohner szálló második emeletén működött. A folyamatos oldalszámozású, hetente nyolc nyomtatott lapon megjelenő újság ára előfizetőknek a megjelenés évében 2 forint 50 krajcár, a továbbiakban éves díja 6 forint volt, míg egy példány 15 krajcárba került.
3
Hotel Continental (1891–1917) 1883-ban Holzwarth György lett a Frohner szálloda tulajdonosa, aki egy ideig meghagyta korábbi elnevezését, 1891-ben viszont Hotel Continentalra változtatta. Két évvel később Holzwarth a háztulajdonos „Pannonia Viszontbiztosító Intézettel” együtt tiltakozott az ellen, hogy a szálló előtt vezessék el a villamosvonalat. A Hotel Continental az előkelő kereskedővilág megszokott szállóhelye volt. Kávéházának legrégibb törzsvendégei közé tartozott Beöthy Zsolt professzor is, kinek törzsasztalára mindig vigyázott a tulajdonos. Az irodalom sem kerülte el a hotelt. Évtizedekig az első emeleti különteremben tartotta közgyűlési bankettjeit a Petőfi Társaság Jókai Mór, majd később Herczeg Ferenc elnökletével. 1903-ban itt találkozott Ady és Léda szerelmük kezdetekor. 1907-ben és 1908ban több alkalommal itt, alighanem a szálló kávézójában találkozott Osvát Ernő és Fenyő Miksa (néha talán Hatvany Lajos is), hogy megalapítsák a később legendás hírű Nyugatot. A Continental Kávéház volt a „Borsszem Jankó” politikai élclap első szerkesztőségének is a törzshelye (Ágai Adolf, Ambrus Zoltán, Hevesi András, Kozma Andor). 1900-ban már Weisz Gyula vette át a szállodát, de 1917-ben a régi hotelből – miként az első világháború táján annyi más társából – banképület lett.
A hotel 1897-ben
A hotel étterme
Hotelből bank – Országos Központi Hitelszövetkezet (1917–1949) Az Országos Központi Hitelszövetkezet 1917-ben költözött az épületbe. Erről tanúskodik a lépcsőház első emeletén elhelyezett, nagyméretű márványtábla, amely az I. világháborúban elesett munkatársak emlékére áll ott 1921 óta. Megoldást keresve az 1840-es évek közepén Európában pusztító éhínség okozta társadalmi és gazdasági problémákra, a fejlődés útját sokan az önsegélyezésen alapuló összefogásban keresték. Ez a gondolat hívta életre a szövetkezeteket. A németországi takarék- és hitelszövetkezeti mozgalom eszméje igen hamar eljutott Magyarországra. A Pest megyéből indult hitelszövetkezeti mozgalom sikerre vitele Gróf Károlyi Sándor földbirtokos nevéhez fűződik. Az ő elnökletével 1886-ban megalapították a Pestvármegyei Hitelszövetkezetet, amelyet 1894-ben országos központtá fejlesztettek Hazai Szövetkezetek Központi Hitelintézete néven. 1898-ban önálló törvényt hoztak a gazdasági és ipari szövetkezetekről. A törvény alapján megalapították az Országos Központi Hitelszövetkezetet. A hitelszövetkezetek
4
alacsonyabb hitelkamatokat alkalmaztak az egyéb hitelintézetekkel szemben, s ezáltal jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a falvakból kiszorult a hiteluzsora és országosan mérséklődtek a hitelkamatok. A hitelfolyósítás mellett feladatává tették a kulákadósságok behajtását, valamint a földműves-szövetkezetek, egyéni gazdák hitel- és pénzgazdálkodásának ellenőrzését. A számadatok szerint a hitelszövetkezetek rohamosan elszaporodtak, és igen jelentős szerepet játszottak a falu gazdasági felemelkedésében. 1908-ra 2096 hitelszövetkezet működött Magyarországon. Az Országos Központi Hitelszövetkezet 1952-ben megszűnt.
A Hitelszövetkezet 1923-ban
Emléktábla az I. emeleten 1921 óta
AGRIMPEX (1949–1993) Az AGRIMPEX Mezőgazdasági Külkereskedelmi Vállalat, amely 1948-ban az elsők között megalakult állami külkereskedelmi vállalat volt (alapítás: 1948. szeptember 16.), 1949-ben a volt Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Roosevelt téri székházából beköltözött az akkori Münnich Ferenc (ma Nádor) utca 22. számú épületbe. A vállalat kizárólag mezőgazdasági termékek külkereskedelmével foglalkozott. Eredetileg az Agrimpex elfoglalta mind a három emeletet, később a harmadik emeletre költözött a MERT Minőségellenőrző Külkereskedelmi Vállalat. A továbbiakban az Agrimpex az épület I. és II. emeletét bérelte. A bérleti jogot az ÁPV Rt. az 1990-es évek elején visszavette. Az Agrimpex megszerezte és használta az épület Széchenyi utcai oldalához csatlakozó háztömb első emeletét is, ami napjainkban az irodaház összefüggő részét képezi. Az épületnek egy főlépcsője van, ahol lift üzemel, továbbá két melléklépcső segíti a közlekedést, a lépcsőket kovácsoltvas korlátok díszítik. A belső ablakok négy fallal határolt, üvegtetővel fedett udvarra néznek. Kezdetben ez volt az Agrimpex kultúrterme. Évtizedekkel ezelőtt ezt a fedett udvart – a pince nagy részével együtt – megszerezte a Pártközpont. Élelmiszerraktárként hasznosították, kocsibehajtója a Széchenyi utcából nyílt. 1986-ban sor került a külső tatarozásra, restaurálásra a régi stílusban, a Műemléki Felügyelőség tervei alapján. Két helyen új ablakokat kellett vágni és beépíteni, hogy a kialakítás az eredeti stílusnak megfeleljen. Amikor a kapualjat festeni akarták, kiderült, hogy
5
a régi festék alatt freskó rejtőzik. Ezt helyreállították, de a falfestmény sajnos csak hiányos állapotban maradt ránk, ezért a hézagokat drapp színűre festették le. Az irodahelyiségeket és folyosókat számtalanszor átalakították és átfestették az idők folyamán.
Az Agrimpex 1962-ben
Az Agrimpex beköltözésekor az első emeleten a lépcsőházzal szemben – még a szálloda idejéből megmaradt – hatalmas terem nyílt, amelyhez a nagy erkély tartozott. Ennek a teremnek a falán, a mennyezet alatti részen látható három Lotz Károly festmény. A termet annakidején külföldi vendégek fogadására használták. Később ezt a termet falakkal és ajtókkal több szobára osztották, így Lotz Károly festményei több szobában voltak elszórva, meglehetősen rossz állapotban. A nagyteremből leválasztott helyiségekben a könyvelés, az Államközi Osztály és a vezérigazgató-helyettes irodája működött. Az Agrimpex vezérigazgatójának irodája az első emeleti sarokszobában kapott elhelyezést. Ma ez a helyiség – amely eredetileg a szálloda legelőkelőbb lakosztálya volt – az alapvető jogok biztosának irodája. Ebbe a szobába vágtak új ablakot az 1986-os felújítás során. A folyosókon lévő üres területeken a vállalat megalakulása után pingpong-asztalokat állítottak fel a dolgozók részére. Mára ezeket a részeket irodahelyiségekké alakították át. A folyosó kihasználatlan részeiből az első emeleten tárgyalókat, a második emeleten pedig büfét alakítottak ki.
6
Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. (1993–2006) A bank az épület III. és IV. emeletének volt a bérlője 1993-tól 2006-ig. Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. a MERTCONTROL Rt.-től átvette a Nádor u. 22. szám alatti épület III. emeleti területeit (1009 m2), továbbá a pincéből 194 m2-t. Erre a területre az V. kerületi Ingatlankezelő Vállalattal kötött bérleti szerződést, amely 1993. február 1-jén lépett hatályba. A bank ezeket a helyiségeket oktatási feladatokra, illetve központi szervezeti egységek elhelyezésére használta. Az 1194 m2 alapterületű IV. emelet (a tetőtér) bérleti jogát a bank a LIBRI Kft.-től vette át, az V. kerületi Ingatlankezelő Vállalattal kötött bérleti szerződés 1993. november 1jén lépett hatályba. 2003 júniusában a bank szervezeti egységei átköltöztek a pénzintézet Babér utcai új irodaépületébe, majd ezt követően a bankcsoporthoz tartozó OTP Magánnyugdíjpénztár és az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. használatában volt az ingatlan, gyakorlatilag a bérleti jogviszony megszűnéséig, 2006. március 31-ig.
Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (a korábbi Országgyűlési Biztosok Hivatala) 2001-től Az Országgyűlés 1995-ben választotta meg az első biztosokat (ombudsmanokat): az állampolgári jogok országgyűlési biztosát, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát, valamint az adatvédelmi országgyűlési biztost, 2008-ban pedig a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát. Az Országgyűlési Biztosok Hivatala korábbi ideiglenes elhelyezése után 2001-ben kapott végleges otthont a Nádor utca 22. szám alatti épületben. A ház felújítását a Ferdinánd és Ferdinánd Építésziroda Kft. végezte 2001–2002-ben. 2012. január 1-jétől a hivatal az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalaként működik. Az alapvető jogok biztosának munkáját a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes, valamint a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes segíti. A hivatal működésénél fogva három zónára osztható. Az első a nyilvánosság számára nyitott terület: a földszinti közösségi terek füzére: díszkapualj, könyvtár, földszinti rendezvényterem és díszudvar. A második a félig nyilvános terület: az első emelet utcai frontján található recepciós díszelőtér, a díszterem és a vezetői szobák, ahová meghívott vendégek is bejuthatnak. A harmadik zóna a hivatal hátországát biztosító irodák és kiszolgáló területek összessége.
7
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 2012-ben
A könyvtár A könyvtár kialakítása csaknem egybeesik a Hivatal alapításával. Az Országgyűlési Biztosok Hivatala 1995-ben alakult meg és költözött be a Budapest, V. Tüköry u. 3. szám alatt lévő épületbe, akkor még könyvtárhelyiség nélkül. 1996 februárjában úgy döntöttek az akkori vezetők, hogy szükség van egy, a hivatalt és a munkatársak munkáját segítő, belső könyvtárra. A könyvtár elsődleges célja a mindenkori ombudsmanok és a hivatalban dolgozók munkájának segítése. Ebből kifolyólag nem nyilvános könyvtárként végzi tevékenységét, hanem belső szervezeti egységként lát el feladatokat, így a gyűjtemény külsős személyek számára látogatható, kutatható, de nem kölcsönözhető. Történelmi érdekessége, hogy a Nádor utcai épületen belül az egykori Hotel Continental éttermében kapott helyet. A restaurált díszkapualjból közvetlenül megközelíthető a Nádor utca földszintjén kialakított könyvtár olvasóteremmel és egy belső szabadpolcos tároló résszel, melyet könyvtárvezetői iroda egészít ki. A könyvtár berendezése egységes: a polc- és falburkolati rendszer, valamint az olvasótermi asztalok is cseresznyefurnéros bútorlapból készültek.
Korczak-terem A földszinti rendezvényterem – amely a XIX. században kávézóként működött – a díszkapualj könyvtárral szemközti oldalán található. Az építőiroda sok üveget használt: a portásfülke falai is abból vannak; így a könyvtár végéből ellátni egészen a rendezvényteremig, vagyis a teljes Nádor utcai földszint vizuálisan együttesen érzékelhető térsorozatot alkot. A terem jelenleg kiállítások helyszínéül is szolgál. 2012. december 10-én a Korczak emlékév keretein belül – a varsói árvaház megalapításának 100., Janusz Korczak mártírhalálának 70. évfordulója alkalmából – az alapvető jogok biztosa kezdeményezésének köszönhetően felavatásra került a Korczakemléktábla, így ettől a naptól az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának földszinti rendezvényterme Janusz Korczak lengyel gyermekjogi aktivista nevét viseli. 8
A díszudvar A régi, nem eredetileg épült, rossz minőségű kéthéjú acél tartószerkezetű üvegtetőt az építésziroda a 2001–2002-es felújítás során elbontotta. Az új egyhéjú üvegtető sokkal könnyebb és anyagtalanabb, mint a régi. Ezért a tetőt a korábban legdíszesebben épített földszint feletti párkány helyett egy szinttel feljebb, a sík architektúrájú homlokzati mező magasságában függesztették be az udvar fölé, hogy az alsó párkány helyreállítható lehessen. Lotz Károly freskók a Díszteremben A Hivatal Dísztermében, a Lotz-teremben található három, 170x82 cm méretű Lotz olajvászonfestmény, amelyeket 2003-ban újított fel Czifra Mónika restaurátor. A supraport (ajtó feletti) festmények mitologikus jeleneteket: Jupiter, Vénusz, Minerva alakjait ábrázolják.
Az alvó Minerva
Jupiter a sassal
Vénusz-jelenet
9
Felhasznált irodalom: Déry Attila: Belváros – Lipótváros. V. kerület. Budapest építészeti topográfia 2. Terc Kft., Budapest, 2005. Gömöri György: Emléktárgyak a Monarchiából. http://www.irodalmijelen.hu/052420131423/emlektargyak-monarchiabol Gundel Imre–Harmath Judit: A vendéglátás emlékei. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1982. Komárik Dénes: Tudományos dokumentáció. Bp., V. Münnich Ferenc u. 22. Budapest, 1971. Komárik Dénes: Feszl Frigyes és megbízói. Budapesti Negyed, 1995/ 3. pp. 11–30. http://bfl.archivportal.hu/id-206-komarik_denes_feszl_frigyes_es_megbizoi.html Komárik Dénes: Feszl Frigyes (1821–1884). Akadémiai Kiadó Zrt., Budapest, 1993. Ráday Mihály (szerk.): Budapest teljes utcanévlexikona. Sprinter Kiadó, Budapest, 2003.
10
Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az ENSZ Nemzeti Emberi Jogi Intézménye Cím: 1051 Budapest, Nádor utca 22. Postai cím: 1387 Budapest Pf. 40. Telefon: (06-1) 475-7100 Fax: (06-1) 269-1615 E-mail:
[email protected] Internetcím: www.ajbh.hu
11
