AZ ENERGIAELLÁTÁS ÁLTALÁNOS SZÍNVONALA DR. GERSE KÁROLY
A piacnyitással az ellátási színvonal fontossága növekszik. Bizonyítja ezt a fogyasztók fontosságot firtató kérdésre adott válasza, miszerint az ellátásbiztonságot fontosabbnak tartják, mint az alacsonyabb villamos energia árat. A Magyar Energia Hivatal az engedélyesek tevékenységének minimális minôségi követelményeit és elvárt színvonalát határozatban kívánja megállapítani, amelynek véglegesítéséhez vitaanyag is készült. A kezdeményezést az engedélyesek ellenérzése kíséri. A nemzetközi szakirodalmat áttekintve számos cikk foglalkozik az ellátás színvonalával, különösen az ellátás megszakadásával, annak gyakoriságával, a megszakadásból adódó veszteségek nagyságával. A következôkben néhány közelmúltbeli irodalmi forrást is felhasználva összefoglaljuk az ellátás színvonalának megítélését, utalunk néhány, már bevezetett szabályozásra és néhány, az ellátás kimaradásából adódó veszteséget bemutató számításra. Az ellátás színvonalának fontossága azért került elôtérbe, mert az értéklánc felbomlásával a természetes monopóliumot képezô hálózati szolgáltatás és kereskedelmi tevékenység egymástól elválik. A fogyasztók a háttérben maradó hálózati szolgáltatóval gyakran csak kötelességszerû, passzív kapcsolatban vannak. Így megszûnik a hálózati társaság közvetlen érdekeltsége a fogyasztók megelégedettségének elnyerésére, megôrzésére, másik oldalról pedig az árszabályozás a költségek minden áron való csökkentésére, karbantartások, fejlesztések elhagyására ösztönöz.
STATISZTIKAI JELLEMZÔK Az ellátás színvonalának statisztikai megítélésére a gyakorlatban általá-
1. TÁBLÁZAT
AMSZ
AMI
AKI
Legjobb 25% átlaga
0,9
54
55
50-75% átlaga
1,1
90
76
Átlag
1,26
117
88
25-50% átlaga
1,45
138
108
3,9
423
197
Belgium 3
0,95
46
48
Hollandia (1)
0,31
21
70
1,22 (2)
56
0,88
88
99
0,56 (4)
44
78
Lengyelország (6)
3,0
70
80
Kanada (7)
2,0
480
240
Németország (8)
0,14
58
Finnország
2,19
107
Legrosszabb 25% Európai tényadatok
Franciaország (2) Egyesült Királyság (3) Svédország (5)
ban az alábbi mutatókat alkalmazzák: n A villamosenergia-ellátás megszakadás átlagos gyakorisága (egy fogyasztó éves átlagos kikapcsolásainak száma), AMSZ, db/fogyasztó,év (SAIFI: System Average Interruption Frequency Index). n Villamosenergia-ellátás megszakadás átlagos idôtartama (egy fogyasztó összes éves átlagos kikapcsolási idôtartama), AMI, perc/fogyasztó,év (SAIDI: System Average Interruption Duration Index). 1 R.E. Brown & M.W. Marshall: The Cost of Reliability, Transmission and Distribution (Dec. 2001. p. 13-20) 2 CIGRE 37.00 (WG28)02(E) 3 (1) KEMA & EnegrieNed: „Onvoorziene nietbeschikbaarheid in netten van 30 kV en lager in 17392098” (2) Figure for long interruptions only (SALIFI) (3) Figure for 1997/98 based on Offer report on the Reviews of Public Electricity Suppliers 1998 to 2000 PES Business Plans Consultation Paper December 1998"
49
n Egy kikapcsolás átlagos idôtartama,
AKI, perc/év (CAIDI: Customer Average Interruption Duration Index). A szokásos színvonal megítélésére az IEEE – 1995-ben végzett – vizsgálatai alapján1 az Amerikai Egyesült Államok-beli társaságokra kapott átlagértékeket, illetve a CIGRE tanulmányából2 származó értékeket mutatjuk be kiemelve, hogy az esetenkénti kézi nyilvántartás következtében valószínûsíthetô, hogy számos esetben nem pontos a nyilvántartás, így az átlagértékek sem. (1. táblázat) (4) 0.25 in cities, 1 to 2 in rural areas (5) Figures based on „Leveranskvaliten I de svenska Elnäten" (6) Approximated data supplied by the Polish delegate in the WG (7) Best estimate supplied by Hydro One; A new data collection system in under implementation in preparation of regulatory reporting (8) Estimation on basis of „VDEW – Schadensund Störungstatistik 1997”
A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2003/1
13
2. TÁBLÁZAT
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
57,4
72,8
57
64,8
78,2
67,4
64,4
Nagyfeszültségen
39
18
194
26
72
25
32
Középfeszültségen
84
90
84
96
132
114
120
Kisfeszültségen egyedi üzemzavarok
322
340
388
308
213
208
187
Kisfeszültségen csoportos üzemzavarok
217
220
247
200
160
152
166
Átlagos kimaradási idô (perc/év) Üzemzavarok fajlagos idôtartama (perc/db)
A hazai gyakorlatban az ellátási színvonal jellemzésére a következô információk állnak rendelkezésre (Statisztikai Évkönyv alapján) (2. táblázat). Az elôbbi értékek is mutatják, hogy az üzemzavarok átlagos idôtartama évrôl-évre változik és a folyamatokat csak több év átlagában lehet megítélni.
3. TÁBLÁZAT
Elégedett
Nem elégedett
Szolgáltatás minôsége
91
6
Fogyasztói szolgálat
76
8
Információ nyújtás
73
20
Szerzôdés idôtartama
68
20
Szolgáltatás ára
55
39
Átlagos pontszám
73
19
SZOLGÁLTATÁSI SZÍNVONAL A köznapi gyakorlatban az ellátásbiztonság helyett a szolgáltatási színvonalat értékelik. A szolgáltatási színvonal több mint ellátásbiztonság, a biztonságos ellátáson túlmenôen tartalmazza az eredeti szolgáltatáshoz kapcsolódó kiegészítô szolgáltatásokat, tanácsadást stb. A szolgáltatási színvonal minôsítése egy kényelmi (komfort) érzés megítélését jelenti. Más gazdasági társaságokra, más magánemberekre. Nincs egységesen elfogadott mérôrendszer. A versenypiacon a szolgáltatási színvonal sem lesz egységes: Az univerzális, mindenkinek járó helyébe a sajátos igényeknek megfelelô, egyedi lép. Az elôbbiek ellenére a piacnyitás sikerét gyakran a szolgáltatási színvonal fogyasztók általi megítélése alapján minôsítik. A legutóbbi ilyen, EUtagállamokra kiterjedô Eurobarométer vizsgálat4 során az egyes fogyasztóknak a következô kérdéseket tették fel (a kérdésekre elégedett, nem elégedett választ lehetett adni): n Mondaná azt általánosságban, hogy a szolgáltatásért fizetett ár méltányos (elégedett), vagy nem méltányos (nem elégedett)?
4 Eurobarometer 58, IP/03/131 EORG, December 2002. A vizsgálat a villamos energia szolgáltatás színvonala mellett más vezetékes szolgáltatások színvonalának felmérésére is kiterjedt.
14
n Mit gondol általánosságban az ön
által használt szolgáltatás minôségérôl? (nagyon jó, eléggé jó, meglehetôsen rossz, nagyon rossz) n Mondaná azt általánosságban, hogy a szolgáltatójától kapott információ (számlák, szerzôdések, hirdetések, címkék, röplapok stb.) világos, vagy nem világos? n Mondaná azt általánosságban, hogy a szolgáltatójának szerzôdéses idôtartama, feltételei méltányosak, vagy méltánytalanok? n Mondaná azt általánosságban, hogy a szolgáltatójának fogyasztói szolgálata nagyon jó, eléggé jó, meglehetôsen rossz, nagyon rossz? Az EU átlagára a következô értékek adódtak (3. táblázat). Az egyes tagállamok közül a legjobb minôsítést az Egyesült Királyság kapta 87 elégedett, 8 nem elégedett, a legrosszabbat Olaszország 58 elégedett, 31 nem elégedett válaszszal.
ELLÁTÁSBIZTONSÁG Egy adott fogyasztó vonatkozásában az ellátásbiztonság rövid távon elsôsorban a technikai feltételektôl, mint pl. teljesítménygazdálkodás, erômûvi berendezések tüzelôanyag ellátása
A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2003/1
(vízerômûveknél csapadék-utánpótlás), a hálózati infrastruktúra rendelkezésre állásától, import esetén a határkeresztezésekhez való hozzáféréstôl függ, de nagyon lényeges az ellátási lánc egyes szereplôinek fizetôképessége, hitelképessége is. Középtávon az ellátásbiztonságot elsôsorban a beruházási kedv befolyásolja, de az ellátásbiztonság ára olyan tényezôktôl is függ, mint az atomenergia jövôje, a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése (esetenként kikényszerítése), vagy a különféle primer energiahordozók (szilárd energiahordozó, vagy szénhidrogén) rendelkezésre állása. Versenypiaci körülmények között a rendszerszintû ellátásbiztonság elôrejelzése részben információhiány, részben az egyes piaci szereplôk elkülönülô gazdasági érdekei miatt jóval nehezebb, mint az ellátási felelôséggel terhelt integrált társaságok esetén volt. Erre is tekintettel az UCTE legújabb, középtávú ellátásbiztonságot elemzô dokumentuma5 az ellátásbiztonság megfelelôségének minôsítését nemcsak statikusan, a kellô nagyságú tartalékok (korábban a magyar rendszerre 20-25%) rendelkezésre állásának megállapításával, 5 UCTE System Adequacy Forecast 2003-2005, UCTE, December, 2002;
hanem az alábbi – a váratlan helyzetek elôfordulására is utaló – CIGRE által definiált jellemzôk6 adoptálásával végezte: n Megbízhatóság (reliability): általános fogalom, amely magába foglalja minden felhasználási pontra elfogadható jellemzôkkel és kívánt mennyiségbeli – általában számszerû indexekkel megadott – szállítási képességének minden jellemzôjét. Leírható: megfelelôséggel és biztonsággal. n Megfelelôség (adequacy): a rendszer összesített fogyasztói teljesítmény és energiaigény - terhelhetôségi és feszültséghatárokon belüli, a rendszerelemek tervezett és kényszerkiesését figyelembevevô, szolgáltatási képességének mértéke. (Minden állandó állapotban, amelyben a rendszer létezhet.) n Biztonság (security): a rendszer váratlanul jelentkezô zavarok – rövidzárlat, elôrejelezhetetlen elemveszteség üzemviteli korlátokkal – elleni ellenálló képességének mértéke. Biztonság körébe tartozik a rendszer integritása (együttmûködés megôrzése, ellenôrzésnélküli szétválás megelôzése) – az együttmûködô üzem fenntartásának képessége is. Ezek alapján a kontinentális együttmûködô rendszer a 2005-ig terjedô idôszakban megfelelônek tekinthetô. Az egyes fogyasztók ellátásbiztonságát – mint azt a gyakorlati tapasztalatok is igazolják - közvetlenül nem a rendszer ellátásbiztonsága, hanem elsôsorban a fogyasztót közvetlenül kiszolgáló hálózat ellátásbiztonsága határozza meg. A hálózatok rendelkezésre állása, a fogyasztók kikapcsolásainak száma, idôtartama gazdaságossági kérdés, amely az egyéb gazdaságossági kérdésekhez hasonlóan a legkisebb költség elvével közelíthetô meg. Mint a következô ábra mutatja, alacsony ellátási színvonal, alacsony hálózat üzemeltetôi ráfordításokat igényel, de nagy fogyasztói kárt okozhat. Ezzel szemben a jó hálózati rendelkezésre állás, nagy hálózat üzemeltetôi
6 CIGRE reports: Power System Reliability Analysis – Application Guide, Paris, 1987, Power System Reliability Analilysis – Composite Power System Reliability Evaluation, Paris, 1992
80 70 60 50 40 30 20 10 0 Alacsony
Ellátás megbízhatóságának színvonala
Hálózati ráfordítás
Fogyasztói kár
Magas Összesen
1. ÁBRA ELLÁTÁSBIZTONSÁG, MINT GAZDASÁGOSSÁGI KÉRDÉS
ráfordítást és alacsony fogyasztói kárt eredményez. Nyilvánvaló, hogy nemzetgazdasági érdekbôl a szabályozónak a legkisebb összes ráfordítást kell iránymutatónak tekinteni. A piacnyitással az általános – mindenkinek azonos szinten járó – szolgáltatás kötelezettsége megszûnik, vagy csak az úgynevezett közérdekû szolgáltatásban részesülôknek marad fenn. Elképzelhetô, hogy ugyanazon hálózatra különbözô fogyasztói költségfüggvénnyel rendelkezô fogyasztók csatlakoznak, akik az ellátási színvonallal szemben is különbözô igényeket támasztanak. Ebbôl adódik, hogy az ellátási színvonal (az ellátás minôsége) is áruvá válik és egy nagyobb igénnyel bíró fogyasztó kész a magasabb színvonalért többet fizetni. Így a szabályozásnak kellôen árnyaltnak kell lenni, nem a legmagasabb vagy nem a legalacsonyabb színvonalat igénylô fogyasztó igényéhez illesztett megbízhatóságot, hálózat üzemeltetôi ráfordítást kell elvárni.
Amennyiben a fogyasztók számára a szolgáltatók által az elôbbiek szerint nyújtott átlagos színvonal nem elfogadható gondoskodhatnak az ellátási színvonal akár saját erôbôl történô javításáról is. Néhány lehetôség az elôzô irodalmi forrás1 alapján (4. táblázat). Az elôbbi egyedi lehetôségek mellett természetesen hálózati lehetôségek is vannak. Ezek közé a kettôs ellátás, a közvetlen termelô berendezéssel történô alátámasztás, a különbözô alaphálózati, vagy elosztó hálózati csomópontokról (alállomásokról) történô tartalék ellátás tartozhat. A hálózati kapcsolatokat érzékeny, jól felépített informatikai rendszerrel kell kiegészíteni, amely bármilyen hálózati üzemzavar veszélye, bekövetkezése esetén azonnal kiiktatja a szolgáltatás megszakításának veszélyével fenyegetô ellátási útvonalat és átkapcsol egy biztonságos útvonalra. Ilyen rendszerek telepítésével biztosítható az, hogy az átlagosan legkisebb költségû és a fogyasztók több-
4. TÁBLÁZAT
Megoldási lehetôségek
Teljesítmény
Rendelkezésre állási idôtartam
Költség (USD)
0,3 kW
15 perc
50 ezer
5 kW
nincs idôkorlátozás
700 ezer
Nagy diesel generátor
500 kW
nincs idôkorlátozás
100 ezer
Nagy kondenzátor
500 kW
5 másodperc
175 ezer
Akkumulátoros szünetmentes ellátás
500 kW
30 másodperc
200 ezer
Szupravezetô mágneses tároló
500 kW
3 másodperc
300 ezer
Szünetmentes ellátás Kis diesel generátor
A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2003/1
15
7 Pl. „Az Egyesül Államokbeli vizsgálatok szerint 6 cent/kWh átlagos villamosenergia-ár mellett a rövid idejû megszakítás költsége átlagosan az ipari és kereskedelmi szektorban 5,7; a háztartásokra 0,25–4 USD/kWh, de az 1977-es New Yorki üzemzavar utólagos elemzése mintegy 6,8 USD/kWh fogyasztói kárt mutatott. … 1987-es USD árfolyamon, amelynek megítéléséhez figyelembe kell venni, hogy 1985-höz viszonyítva 1999-ig a fogyasztói árak mintegy 55%-kal, az ipari árak 27%-kal növekedtek.” A piacnyitást növeli és átláthatóvá teszi a kockázatokat, MVM Közleményei (2000/4. p. 2.)
16
12 10 8 6 4 2 Textilipar
Gumi- és mûanyagipar
Egyéb gazdasági ágazatok
Textilipar
Gumi- és mûanyagipar
Egyéb gazdasági ágazatok
Bányászat
Élelmiszeripar
Autógyártás
Nemfémek és ásványok
Fémipar
Elektronika
0 Vegy- és olajipar
Kiesési költségek
2. ÁBRA KIESÉSI KÖLTSÉGEK KÜLÖNFÉLE IPARÁGAKNÁL8
Termeléskiesés
Termelékenységcsökkenés
Bányászat
Élelmiszeripar
Autógyártás
Nemfémek és ásványok
Fémipar
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Elektronika
Adott fogyasztó ellátásbiztonsági színvonalának tervezésénél a fogyasztói költség, kár nagyságából kell kiindulni. Ezek nagyságára korábban is rendelkezésre álltak adatok 7, azonban új iparágak megjelenése, az otthoni munka elterjedése, a termelékenység növekedése indokolttá teszi ezek újragondolását. A szolgáltatás megszakadásával okozott kár az a nyereség elmaradás, amelyet a villamos energia felhasználója a szolgáltatás hiányában nem tudott realizálni. Ennek a vizsgálatoknál általában három elemét különböztetik meg: n a termeléskiesés közvetlen hatását (amely a piacon elérhetô árbevétel és a termeléshez felhasznált költségek különbségeként számítható), n a szolgáltatás megszakadásából adódó termelékenység csökkenést (a szolgáltatás visszatérését követôen a termelékenység csak hoszszabb idô után áll be a kiesést megelôzô színvonalra), és n a termelô berendezésekben, a technológiához felhasznált elôkészített, vagy részben feldolgozott anyagokban bekövetkezett károkat. Ezek számítására az irodalomban több módszer leírása megtalálható, a következôkben S. Börninck és A. J. Schwab által közzétett8 vizsgálatok eredményeit foglaljuk össze. Az általuk kidolgozott modell a munka termelékenységét a villamosenergia-felhasználástól, a munkaidô
14
Vegy- és olajipar
FOGYASZTÓKNÁL JELENTKEZÔ KÖLTSÉG, KÁR
16
(euró/kWh)
ségének igényét kielégítô ellátási színvonal mellett egy (technológiai, vagy termelékenységi, piac érzékenységi okokból) magasabb igényt támasztó fogyasztó elvárása is teljesíthetô legyen.
Károk és bérköltségek
3. ÁBRA KIESÉSI KÖLTSÉGEK KÖLTSÉGSZERKEZETE 8
hosszától (kezdetben alacsonyabb, majd növekvô, a végén ismét csökken a termelékenység), valamint a kiesés idôtartamától függô másodfokú polinommal közelíti. Ezt felhasználva az egyes jellemzônek tartott iparágakra elvégzett költségszámítások a
8 S. Börninck és A.J. Schwab: Ausfallkosten für Industrieunternehmen durch Stromversorgungsunterbrechungen, ew, das magazin für die energie wirtschaft (Jg. 101, 2002, Heft 12, s. 36-39.)
A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2003/1
következô ábrán látható kiesési költségértékeket adták. Megállapítható, hogy a piac érzékeny, nagy termelékenységû iparágakban, mint az elektronika, autógyártás, egyéb ágazatok, a kiesési költség lényegesen meghaladja a korábban ismert átlagos értékeket. Lényegesen eltérô az egyes iparágak kiesési költségeinek költségszerkezete is. A nagymennyiségû nyersanyaggal dolgozó iparágakban (mint
pl. vegyi és olajipar, élelmiszeripar, vagy gumi és mûanyag ipar) lényegesen nagyobb a közvetlen kár aránya. Más vizsgálatok9 arra is rámutatnak, hogy a kieséssel okozott kár a kiesés idôtartamától lényegesen függ. A kiesések több mint 97%-át a 3 másodpercnél rövid idôtartamú kiesések teszik ki, ugyanakkor ezek termelô berendezéseknél gyakran elhanyagolható veszteséget okoznak, az elôzôekben ismertetett nagyobb teljesítményû, de csak rövid ideig rendelkezésre álló, önálló kisegítô berendezésekkel semlegesíthetôk (5. táblázat). Más felhasználóknál – különösen a nagy adatátviteli hálózatot, számítástechnikával vezérelt termelô berendezéseket, telekommunikációs rendszereket üzemeltetôknél – nagyon rövid idôtartamú zavarok, pl. feszültségletörések, kiszúrások, hullámalak torzulások is igen nagy károkat eredményezhetnek a zavar miatt bekö-
9 M. Richter: Sicherheit und Qualität in der Stromversorgung, ew, das magazin für die energie wirtschaft (Jg. 101, 2002, Heft 12, s. 28–31.) 10 F. Pitz: W.H. Welßow: Sicherung der Versorgungsqualität in Europa, ew, das magazin für die energie wirtschaft (Jg. 101, 2002, Heft 12, s. 2225.)
5. TÁBLÁZAT
1 másodperc 1 perc Euró/kW Euró/kW
1 óra Euró/kW
Kritikus kézmû- (kis) ipari fogyasztó
0,4–3
0,5–4
5–14
Kritikus ipari fogyasztó
0,2–7
0,2–7
8–29
vetkezô adatvesztés hatására. Ilyen fogyasztóknál feltétlenül indokolt a minden idôben biztonságos szolgáltatást lehetôvé tevô szükség áramforrások beépítése.
ELLÁTÁSI SZÍNVONAL SZABÁLYOZÁSA A kereskedelem és a szolgáltatás technikai hátterének szétválasztása világszerte ösztönzi a szabályozó hatóságokat az ellátás általános színvonalának rögzítésére, illetve a hálózat üzemeltetôk érdekeltté tételére az ellátás színvonalának javításában. Irodalmi források10 szerint 2001-ben Európában 34 szabályozás létezett a szerviz és szolgáltatási területre, 16 az ellátás megbízhatóságára, amelybôl 11 még csak tervezet stádiumban volt. Az európai energiaszabályozók szervezetének (CEER) ide vonatkozó tanulmánya a betartandó minôségre vonatkozó elôírások három csoportját különbözteti meg (az országonkénti szabályozás az elvárt ellátásbiz-
tonság kikényszerítésére csaknem minden esetben fizetési kötelezettséget is elôír): n általános standardokat a minôségi jellemzôk határértékeire, amelyeket a hálózat üzemeltetônek vagy szolgáltatónak átlagosan kell betartania (ösztönzôként: központi alapba történô befizetések a színvonaltól való elmaradás, illetve jóváírások a központi alapból a színvonal meghaladása esetén) n kötelezô standardokat, az egyes fogyasztók ellátás minôségére vonatkozó kötelezô határértékekkel (kártérítés fizetéssel az elvárt minôségtôl való elmaradás esetén), és amely ily módon különbözik n az indikatív minôségi szabályok elôírásától, amelyeknél az elôírások megsértése esetén nincs pénzügyi következmény (de az elért minôségre jellemzô mutatókat nyilvánosságra kell hozni). További eszközként szóba jöhet a nem szolgáltatott energia után járó kártérítés (a fogyasztó közvetlen, vagy közvetett kártérítése).
A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2003/1
17
6. TÁBLÁZAT
Elôre bejelentett szüneteltetés
Nem bejelentett szüneteltetés
Magánháztartás és mezôgazdaság
0,38
0,5
Ipar, kézmûipar
4,38
6,25
7. TÁBLÁZAT
Havi díj (USD/hó)
8,07
Havi díj az energiagazdálkodási rendszerben történô) részvétel esetén (USD/hó
4,53
Standard áramdíj (USD/MWh) Árkategória
Új ár USD/MWh
57,00 Fogyasztásváltozás 1992/1993 (%)
Alacsony
35
12,5
11,00
Közepes
46
-3,9
-5,90
Magas
93
-22,0
-21,80
Kritikus
290
-38,8
-44,60
Az egyes országok szabályozói az elôbbi általános lehetôségek figyelembevételével eltérô szabályozási eljárást követnek. Nagy-Britanniában pl. az ellátás szüneteltetésének maximális idôtartamát kívánják rögzíteni, Spanyolországban az éven belüli öszszes megszakítás idôtartamát szabályoznák. Norvégiában, Hollandiában a nem szolgáltatott energiáért járó kártérítés fizetési kötelezettséget írták elô. Természetesen a szabályozások megkülönböztetést kívánnak tenni a szolgáltatás megszakítását eredményezô hiba (pl. biztosíték kiolvadás, vagy egyéb zavar) jellegétôl a szolgáltatási terület elhelyezkedésétôl, (megközelíthetôségétôl) a fogyasztói sûrûség nagyságától, a megszakítás elôre történt bejelentésétôl, vagy váratlan jellegétôl függôen. Csak tájékoztatás céljából és az elôzôekben bemutatott fogyasztói kárral történô összehasonlítás érdekében Norvégiában az alábbi kártérítési díjelemeket (euró/kWh) alkalmazzák (6. táblázat). Hollandiában ipari fogyasztók 0,35 euró/kWh kártérítési díjelemmel maximum 90 ezer euró kártérítésben részesülhetnek, magánfogyasztók
megszakításonként pausálé 35 euró kártérítést kapnak.
ELLÁTÁSBIZTONSÁG – VILLAMOS ENERGIA ÁRRENDSZER ÖSSZEFÜGGÉSE Az ellátásbiztonság javítását – érdekes módon – rendszerszinten nagymértékben elôsegíti a megfelelô fogyasztói tarifarendszer. Ugyanis ennek alkalmazásával a nagy villamosenergia-igényû (így csak nagy költséggel kiszolgálható) idôszakokban a fogyasztást jelentôsen lehet csökkenteni.11 Erre mutat példát az alábbi táblázatbeli (négy zónaidôs) tarifarendszerrel elôsegített háztartási fogyasztói energiagazdálkodás (Resi-
11 Dan Merilatt, David Eggart, Lisa Sourtherland (Gulf Power Co.): Residential Customers Embrace The Power to Choose (Transmission & Distribution World, February 2001)
18
A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI n 2003/1
dental advanced energy management, RAEM) (7. táblázat). Az áramdíjak az energiadíj mellett a különféle rendszerhasználati díjakat is tartalmazzák. Az új díjrendszer alkalmazásával a kritikus idôszakban évente 1433 kWh-t takarítottak meg, a csúcsidei teljesítmény igény a nyári idôszakban 2 kW-tal csökkent fogyasztónként. A csökkenés 1992-ben nyáron 37, télen 49%, 1993-ban nyáron 42, télen 61% volt közelítôleg. A rendszer mûködésének elôfeltétele a költségeket fedezô árrendszer és a fogyasztó megfelelô információkkal való ellátása (az aktuális ár folyamatos ismerete).
ÖSSZEFOGLALÁS Az elôzôek alapján úgy tûnik, hogy a versenypiac nem nélkülözheti a villamosenergia-szolgáltatás színvonalának értékként történô elkülönített megjelenítését, a nemzetközi összehasonlításban is elvárható szolgáltatási színvonal indikatív vagy kötelezô minôségi jellemzôinek elôírását és a késôbbiekben a fogyasztók kártérítését az elvárt színvonaltól való elmaradás esetén. Így a kereskedôk, fogyasztók részérôl üdvözölhetô a Magyar Energia Hivatal törekvése legalább az indikatív szabályozás elôkészítésére. A sikerhez azonban biztosítani kell, hogy a szolgáltatás színvonaláért felelôs szereplôk (elsôsorban hálózatüzemeltetôk) árbevétele – nemzetközi összehasonlításban is – fedezetet nyújtson az ellátási színvonal szinten tartására, illetve javítására.
