Az én kereskedési stratégiáim és szabályrendszerem Fontos figyelmeztetések 1. Ne agyalj fölöslegesen! Ha első ránézésre nem egyértelmű a trend iránya és a belépési szignál, akkor hagyd a fenébe és lépj a következő chart-ra. Ne akard belemagyarázni, hogy ez biztos jó lesz így vagy úgy és ne kezd el azért váltogatni az idősíkokat, hogy már csak azért is keresek egy beszállót! 2. Ne kapkodj! A Te idősíkjaidban nem kell kapkodni. Ha megvan a szép beszállási lehetőség, akkor ellenőrizd le, hogy biztosan jó lesz-e a hozam/kockázat arány és pontosan állapítsd meg a pozícióméretet. Ha túl gyors a mozgás, akkor úgysem tudsz szépen beszállni a piacra, ekkor várd meg türelmesen a vissza tesztet, mert legtöbb esetben úgyis lesz. 3. Csak a kereskedési rendszeredben meghatározott idősíkban kereskedj! Ne nézegesd az összes idősíkot, ha egyszer meghatároztad magadnak, hogy mely idősíkon kereskedsz az adott instrumentumon. Ez alól nincs kivétel! 4. Figyelj a korrelációra! Egy adott fő devizánál csak egy chart-on nyiss pozíciót teljes kockázattal! Vagyis ellenőrizd le, hogy az adott mozgás melyik devizának köszönhető. Tehát ha pl. USD erősödést látsz, akkor vizsgáld meg, hogy az adott pároknál melyiken a legszebb a mozgás, a szignál és az R/R. Csak azon nyiss teljes kockázattal, amelyik a legszebb!!!! Ha már kivetted a kockázatot a trade-ből és szépen mozog a jó irányba, akkor csökkentett kockázattal másik páron is nyithatsz. Ha netán több páron is ugyan olyan szép minden és nem tudsz választani, akkor pedig csökkentett kockázattal nyiss pozíciókat, hogy az össz. kockázat legyen egyenlő a teljes egységnyi kockázattal. Továbbá az is nagyon fontos, hogyha az adott deviza erősödést mutat több páron is, akkor semmi esetre se nyiss a deviza gyengülésére egy másik páron, ha ellentétes irányba mozog. Ilyenkor vizsgáld meg a másik devizával korreláló párokat, mert valószínűleg annak az erősödése okozza az ellentétes mozgást és olyan párt keress, ahol ezen devizával szemben a másik gyengül több páron is. 5. Ne bánkódj, ha kistoppolódsz! Amikor megnyitsz egy pozíciót, akkor gondolj arra, hogy az a pénz már nem a tiéd. Így ha kivesz a stop, ne bánkódj ezen, hanem keresd a következő belépési lehetőséget. De ne azért, hogy megbosszuld a piacot, hanem azért, mert a trend folytatódik (vagy éppen most fordult). Tehát a visszalépés előtt ugyan úgy mérlegelj mindent a belépéshez.
Trendkövető stratégia A stratégia lényege A hosszú távú trendek lekereskedése az elsődleges fő cél. A hosszú távú fő trend megállapítása mindig eggyel a fő kereskedési idősík fölötti idősíkban történik. Vagyis ha a fő idősík H1, akkor H4-en állapítjuk meg a hosszú távú fő trend irányát. A trendirány meghatározása nagyon egyszerű. Ameddig a csúcsok és völgyek emelkednek, addig emelkedő trendről beszélünk, ellenkező esetben eső trendről. Ha a csúcsok és/vagy völgyek ugyan azon a szinten alakulnak ki, akkor oldalazásról beszélünk. A fő trendet az különbözteti meg a counter trendektől, hogy a csúcsok és völgyek szép hullámokban követik egymást. Emelkedő trendben pl. szép erőteljes emelkedés akkor van, ha az újabb csúcsok az utolsó hullám legalább közel fibo 100-as szintjéig elmennek és a visszatesztek (másképpen counter trendek) maximum fibo 50es szintig esnek vissza.
A trendkövető stratégiában elsősorban ezeknek a counter trendeknek a végén szeretnénk belépni, hogy minél hosszabb trendszakaszt tudjunk lekereskedni. Vagyis a fő kereskedési idősíkban a hosszabb távú idősík counter trendjeinek a végén keresünk belépési szignálokat elsősorban. Ezeket a vissza teszteket a fibo 50-es szintig keressük maximum. Ha az árfolyam egy emelkedő trendben az utolsó völgyhöz képest a fibo 50-es szint alá esik, akkor már nem nyitunk pozíciót az eddigi fő trend irányába, de ez még nem jelenti azt, hogy megváltozott a trend iránya. Ilyenkor megvárjuk, hogy visszatérjen az utolsó völgy szintjére és itt léphetünk újra long pozícióba, vagy pedig akkor, ha az árfolyam visszatér az utolsó csúcs szintjére és új csúcsra tör.
Ha az árfolyam az utolsó völgy szintje alá esik, akkor ez jelzés arra, hogy a trend nem folytatódik, legkésőbb ilyenkor zárjuk a long pozíciókat. Ezt követően megvizsgáljuk, hogy az esés mekkora mértékű. Amennyiben az esés az utolsó emelkedő szakasz kezdetétől az utolsó legmagasabb pontig a fibo 50-es szinten belül megáll és long jelzést kapunk, újra pozícióba léphetünk. Az utolsó emelkedő szakasz kezdete, ahonnan a fibo indikátort elkezdjük húzni, az utolsó counter trend végén van. Counter trendnek azt az esést fogadjuk el, ami az azt megelőző emelkedő trend utolsó völgyének a szintje alá zár, vagyis jelzést kapunk, hogy véget ért az emelkedő trend.
Helyesen felhúzott fibo indikátor:
Helytelenül felhúzott fibo indikátor:
Amikor az árfolyam az utolsó emelkedő szakasz fibo 50 szintje alá esik, akkor egyértelmű jelzést kaptunk, hogy megszűnt az emelkedő trend a kereskedési idősíkban. Ezen szint alatt már nem keresünk belépési szignált az eddigi emelkedő trend irányába! De ez még mindig nem jelenti azt, hogy a hosszú távú fő trend iránya is megváltozott. Ilyen esetben gyakran egy semleges sávba ér az árfolyam, ahol különös figyelmet kell fordítani a trendelemzésre. Először megvizsgáljuk a nagy képen, hogy a fölöttes idősík trendiránya sérült-e. Ezen a képen is felhúzzuk a fibo indikátort és ha ennek az emelkedésnek a fibo 50 szintje a kereskedési idősík utolsó
emelkedésének a fibo 50 szintje alatt van, akkor a két szint közötti sávot nevezzük semleges sávnak. Amikor az árfolyam ebbe a sávba ér, akkor megvizsgáljuk az esés kezdetétől az árfolyam mozgását és amennyiben azt látjuk, hogy a mozgás szép, fő trendekre jellemző, abban az esetben kereshetünk ellentétes irányú, vagyis short belépési szignálokat. De fontos, hogy mivel a hosszabb távú fő trenddel szemben kereskedünk, ezért minden esetben csökkentett, maximum felezett pozíciómérettel nyithatunk pozíciót és a célárnál minden esetben agresszív kiszállást hajtunk végre. Az agresszív kiszállásra azért van szükség, mert amennyiben ezen a sávon belül megfordul az árfolyam és újra emelkedő trend alakul ki, vagyis elesik az utolsó csúcs, akkor újra pozícióba léphetünk az eddigi fő trend irányába, vagyis long pozíciókat vehetünk fel. Ilyen esetben gyakran egy trendfordító alakzattal fordul az árfolyam. Az agresszív kiszállás másik oka, hogy amennyiben az árfolyam átlépi a hosszabb távú fő trend fibo 50 szintjét, abban az esetben már végleg elesett az emelkedő fő trendirány és teljes kockázattal léphetünk pozícióba a már új, eső irányba.
Egy (pl. emelkedő) trend kifulladására abból tudunk következtetni, ha az újabb csúcsok egyre alacsonyabb szinten alakulnak ki. Ezt nevezzük divergenciának, amit az RSI indikátor is jelez az extrém tartományokban (70-30). Ez abban nyilvánul meg, hogy míg a charton emelkedő csúcsokat látunk, az indikátor már eső csúcsokat mutat.
Amint sikerült megállapítani a fő trend irányát, akkor pozícióba léphetünk a stratégiában meghatározott szignálokra az azoknak megfelelő stop és kockázati szintekkel és mindig a fő trend irányába.
Fő kereskedési idősíkok A fő kereskedési idősík maghatározása két tényezőtől függ. Az egyik, hogy mennyi időt tudunk a gép előtt tölteni, vagyis milyen gyakran tudunk ránézni a chartokra. A másik tényező pedig azt határozza meg, melyik az a legalacsonyabb idősík, amin az adott instrumentumon még kereskedhetünk. Ez az instrumentum spread értékétől és az idősík ATR(100) értékétől függ. Az a legkisebb idősík, ahol az ATR(100) értéke legkevesebb a spread négyszerese. Tehát ha a spread 3 pip, akkor az ATR(100) értéke nem lehet kevesebb 12-nél. Amennyiben ez alá megy, abban az esetben az eggyel magasabb idősíkra kell váltanunk. Ez előfordulhat akkor is, ha már egy ideje egy bizonyos idősíkon kereskedünk, de a forgalom valamiért nagyon lecsökken és ilyenkor általában csökken az ATR(100) mértéke is. Ha swing trade vagyis napon túli kereskedéssel foglalkozunk, akkor feltétlenül figyeljünk a spread tágításra. Ugyanis sok devizapárnál pl. előfordulhat, hogy éjszakára megnő a spread értéke, gyakran a nappali spread duplájára.
Beszállási szignálok P1 - Counter trend végén az ár áttöri a trendvonalat a fő trend irányában és a gyertya a trendvonalon kívül zár. Nyitás a trendvonalon túl záródó gyertya záródását követően, figyelembe véve a 100 SMA indikátort. A mozgó átlagnak eső trendben az árfolyam fölött kell tartózkodnia a pozícióba lépéskor, emelkedő trendben pedig alatta. A trendvonalat mindig a gyertyák kanócára húzzuk. Stop: a legmagasabb/legmélyebb pont fölé/alá minimum 2 spread távolságra, de a távolság a nyitástól mérve nem lehet kevesebb, mint 1,5 ATR az adott idősíkon. Célár: az utolsó jelentős csúcs/völgy. Hibalehetőségek: Nem várjuk meg a counter trend végét és/vagy a gyertya testére húzzuk a trendvonalat, vagy nem várjuk meg, hogy az árfolyam a mozgó átlag alá/fölé kerüljön. Ha nem jó a hozam/kockázat arány a belépéshez, akkor várjuk meg türelmesen, hogy kialakuljon egy kisebb hullám, amire a sávon belül pozícióba tudunk lépni. A legkisebb RR 1,5:1 lehet ennél a belépésnél.
P2 - Utolsó csúcs vagy völgy letörése. Amint a sávból kitör az árfolyam, a sávon kívül záródó gyertya zárása után lépünk pozícióba. A sávokat a szélességüknek megfelelően két csoportra bontjuk és ez alapján határozzuk meg a stop illetve célár szinteket. Vannak keskeny sávok, amik kevesebb mint 2 ATR szélességűek és vannak széles sávok, amiknek a szélessége több mint 2 ATR. Keskeny sáv: a keskeny sávokat általában ráépítésre használjuk, első pozícióba lépésre csak akkor alkalmasak, hogyha egy szélesebb sávon belül helyezkednek el. Stop: az immáron jelentőssé vált új csúcs/völgy fölé/alá minimum 2 spread távolságra. Célár: új belépés esetén a széles sáv célára (szélessége). Vagyis ha lekéstünk egy P1-es belépésről és azon a sávon belül alakult ki az a keskeny sáv, ahol pozícióba lépünk, akkor az eredeti P1 szignál célára lesz a célár. Ugyan ez érvényes abban az esetben is, ha egy széles sáv letörése esetén késtük le a nyitást és ezen széles sáv céláráig meghatározott sávon belül lépünk pozícióba. Széles sáv: széles sávok letörése esetén már többször jöhet szóba első pozíció nyitás, de ugyan így alkalmas ráépítésre is. Stop: a széles sávon belüli utolsó jelentős szint alá/fölé minimum 2 spread távolságra. Ha ilyen nincs, akkor a sáv közepét használjuk stophelyszínként, de ez nem lehet kevesebb, mint 1,5 ATR távolság. Ha viszont a sáv olyan széles, hogy 3-4 ATR távolságra van a közepe és nem alakult ki jelentős szint sem közben, akkor a stoppot a minimálisan meghatározott 1,5 ATR távolságra tesszük (short esetén +spread). Célár: a sáv szélessége. Fontos! Aranynál a minimális stoptávolság 2 ATR! Fontos, hogy amikor új csúcsra tör az árfolyam egy széles sávból és a sávszélességet határozzuk meg célárnak, akkor feltétlenül rajzoljuk meg a fibo 161,8 szintet, mert erről a szintről gyakran fordul vissza az árfolyam! Erre akkor kell leginkább figyelni, ha a fő trend már régóta tart, vagyis több hullámból áll, mert ez jelezheti a trend kifulladását és ha itt nyitunk első pozíciót, akkor gyakran nullás trade lesz belőle. A másik eset ha a fő trenddel ellentétes irányban nyitottunk pozíciót. P3 - Ugyan az mint a P1, csak oldalazásban alakul ki, vagyis amikor az árfolyam egy előző csúcs/völgy szintjéig visszatér és onnan fordul újra a trend irányába. Ennél nem vesszük figyelembe a mozgó átlagot, mert annak valahol a sáv közepén kell lennie. P4 - Jelentős szinteknél alakul ki, amikor fordul az árfolyam. Ez leggyakrabban egy oldalazás szélét jelenti, vagy pedig az árfolyam pl. egy emelkedő trendben visszatér az utolsó csúcs szintjéig és onnan pattan újra fel. Beszállás a legmélyebbre/magasabbra nyúló gyertya teljes magassága fölött/alatt záródó gyertyát követően. A mozgó átlagot nem figyeljük, mert a szignál oldalazásban alakul ki, vagy amikor visszatért egy előző jelentős szinthez, amikor oldalazás kezd kialakulni. Utóbbi esetben azt nézzük, hogy lehetőleg a kialakuló oldalazás közepe felé legyen. Olyan esetben is kialakulhat a szignál, amikor egy szint letörik (pl. új csúcsra tör), de az árfolyam túl agresszívan mozgott és nem tudtunk pozícióba lépni a nagy gyertyák miatt. Ebben az esetben megvárjuk, amíg az árfolyam vissza tesztel a kitörés szintjére (vagyis az utolsó csúcshoz emelkedő trendben pl.) és várjuk a szignál kialakulását. Stop: a legmélyebb pont alatt/fölött minimum 2x spread távolságra. Ha viszont van az árfolyam közelében jelentős szint, akkor ahhoz igazítjuk a stopot. Minimális stoptávolság ebben az esetben is 1,5ATR. Célár: oldalazásban, vagy utolsó csúcshoz/völgyhöz való visszatérés esetén az előző jelentős csúcs/völgy, mint a P1-nél, vagy az oldalazás szélessége. Ha viszont a szignál a kitörés utáni vissza tesztben alakult ki, akkor általában annak a sávnak a szélessége lesz a célár, amiből az árfolyam kitört, vagyis a P2 szignál célárát vesszük célárnak. Ha viszont az árfolyam a kitörést követően már olyan magasságba ment, hogy az ott kialakult újabb csúcs mint célár belefér a 3:1 RR-be, akkor az lesz az elsődleges célár. Hibalehetőségek: Erre a szignálra a trendkövető stratégiával trendirányban csak a fő idősíkban lépünk pozícióba. Azért ne váltsunk idősíkot eggyel alacsonyabbra, mert csak akkor lesz jó a hozam/kockázat hogyha ott lépünk be.
Egy másik (többnyire daytrade) stratégia alkalmazásakor viszont pontosan ez a cél. De vigyázzunk, hogy ne keverjük a két stratégiát. P5 - Olyan jelentős szinteknél várjuk a belépést, amit az árfolyam többnyire mindkét irányból tesztelt már legalább egyszer. Jellemzően olyan esetekben fordul elő, amikor az árfolyam pl. új csúcsra tört, csinált egy vissza tesztet pont a sáv széléig, majd újra trend irányba ment, de végül megint visszatért ehhez a szinthez. Ilyenkor a megegyezési szintre, vagyis a sáv széléhez beteszünk egy limit megbízást, bízva abban, hogy az árfolyam újra felpattan erről a szintről. Ha az árfolyam egy magasabb idősíkon is jelentős szinthez ér, abban az esetben nem kell feltétlenül megegyezési szintnek lennie. Stop: a belépési szinttől minimum 1,5 ATR távolságra (short esetén +spread). Itt is érvényes, hogyha a közelben van jelentős szint, akkor ahhoz igazítjuk a stopot. Célár: az utolsó csúcs/völgy, vagy a széles sáv kitörésekor kijelölt célár (sávszélesség). NYVT - A belépési szignál a counter trendek végén kialakult fordító alakzatok nyakvonalának a törésekor alakul ki. A szignál teljes mértékben megegyezik a P2 szignálokkal, de amíg azokat mindig a fő trend mozgása közben keressük, amikor az árfolyam újabb csúcsokra tör, a nyakvonaltörés mindig egy ellentétes irányú mozgás fordulása után alakul ki. Nagyon fontos, hogy a fordító alakzatokat, csak a hosszabb távú fő trend counter trendjeinek a végén keressük, vagyis a belépés mindig a hosszú távú fő trend irányába történik. Stop: a stopszinteket ugyan úgy határozzuk meg, mint a P2 szignáloknál a sáv szélességétől függően. Célár: a célár viszont nem a sáv szélessége, hanem a counter trend eleje, vagyis az utolsó csúcs.
Kockázatkezelés: Amennyiben a hosszú távú fő trend irányával megegyezik a fő idősík trendje, minden szép és nyugodt vagyok a belépéskor, abban az esetben 2% az egységnyi kockázati szintem D1 idősíkon, és 1% H4 - M15 idősíkon. Ha a hosszú távú fő trend iránya ellentétes a fő idősík trendjének irányával, ami akkor fordulhat elő, hogyha a mozgás trendszerű és a fő idősík counter trendjét kereskedjük eggyel alacsonyabb idősíkon, akkor a maximális kockázat 0,5% lehet minden idősíkon. Ha nincs egyértelmű trendirány (mert pl. régóta nagy oldalazásban pattog az árfolyam le-fel), de jelentős szinten fordul az árfolyam és P4 szignállal akarok pozíciót nyitni, abban az esetben a kockázati szint minden idősíkon maximum 1%. Az egy időben megnyitott pozíciók összes kockázati szintje nem lehet több, mint 10%. Minimális hozam/kockázat arány 1,5:1, ez alatt nem nyitok pozíciót. P4 és P5 szignál esetében a minimális R/R 3:1. A pozíció megnyitása után először arra törekszünk, hogy csökkentsük a kockázatot. Amint kialakult egy jelentős szint, ahhoz mozgatjuk a stopot. Egységnyi elmozdulás után a stopot nullába húzzuk, de nagyon fontos, hogy ha a nyitást követően az árfolyam túl agresszívan mozdul el a jó irányba (pl. az átlagosnál 3-4-szer nagyobb gyertya alakul ki), abban az esetben még nem húzzuk nullába, mert ilyenkor gyakran egy nagyobb vissza teszt kivehet. Ilyenkor várjuk meg, amíg lenyugszik a piac és újonnan kialakult szintekhez (akár swing szintekhez) próbáljunk módosítani. Ha az egységnyi elmozdulást követően a nyitási pozíció közelében van kialakult jelentős szint, akkor mindenképpen ezen szint fölé/alá helyezzük el a stopot. Ha nincs ilyen, akkor pici pluszba húzzuk. Ha az egységnyi elmozdulás kisebb, mint a kétszeres ATR a fő idősíkban, akkor megvárjuk a kétszeres ATR-nek megfelelő elmozdulást és csak akkor húzzuk nullába. Ez leginkább P4, P5 szignálokra vonatkozik. Ellenkező esetben nem alkalmazzuk ezt a technikát, hanem megvárjuk az egységnyi elmozdulást, vagy az első jelentős szint kialakulását.
Hozam maximalizálás: Miután kivettük a kockázatot a kereskedésből, a hozam maximalizálása a fő cél. A pozíció menedzselését trendkövető stratégia esetén a fő nyitási idősíkban végezzük. A hozam maximalizálását a trend jellegétől és a trend irányától függően különböző módokon hajtjuk végre:
1. A fő idősík trendje megegyezik a hosszabb távú idősíkkal és az árfolyam szép, a fő trendekre jellemző mozgást végez: Ebben az esetben az elsődleges cél mindig az, hogy a lehető leghosszabb ideig maradjunk benne a trendszerű mozgásban és addig kövessük a trendet, ameddig az tart és érvényben van a fő trendekre jellemző mozgás. Ezt ilyen piacokon mindig pozícióépítéssel hajtjuk végre. Újabb pozíciókat mindig egységnyi mérettel veszünk fel, vagyis ha az első pozíciót 1 lottal nyitottuk, akkor ezt követően is mindig 1 lottal nyitunk. Pozíció ráépítést csak P2 szignállal végzünk. Miután kivettük a kockázatot a trade-ből, keressük az újabb pozíció felvételi lehetőséget. Amint az árfolyam pl. egy emelkedő trendben újabb csúcsra tör, megvizsgáljuk, hogy az új nyitási pozíció és a már meglévő pozíció átlagára hol helyezkedne el a már előre meghatározott stophelyszínhez képest. Ha az első ráépítés alkalmával az átlagár a stophelyszín alatt lenne, akkor kihagyjuk a ráépítést és csak a stopot módosítjuk az új völgy alá. Vagyis a 2. pozíció felvétele után már nem lehetünk újra kockázatban, ha előtte már kivettük a kockázatot a kereskedésből. Ha az átlagár picivel a stophelyszín alatt lenne, vagyis a veszteség kistoppolódás esetén még belefér a nullás trade kategóriába (0,1%), akkor felvehetjük az újabb pozíciót. Ezt követően újabb (3.) pozíció felvétele esetén már nem lehet nullás trade, csak nyereséges. Vagyis az újabb pozíciók felvétele előtt mindig megvizsgáljuk, hogy a már levédett hozamhoz képest az újabb pozíció felvétele után mindig nagyobb hozammal záródjon a trade kistoppolódás esetén. Amennyien az árfolyam új csúcsra tör, de az újabb pozíció felvétele után a realizált hozam nem növekszik, abban az esetben nem veszünk fel újabb pozíciót, csak a meglévő pozíciók stoppjait módosítjuk a kialakult jelentős szinthez. Fontos, hogy a célár közelében nem veszünk fel újabb pozíciót, hanem megvárjuk, hogy az árfolyam csinál egy vissza tesztet és azután megy újra tovább, vagy áttör a céláron és ezután vehetünk fel újabb pozíciókat. Szépen trendelő piacon célárnál nem gondolkodunk a pozíció zárásán. Agresszív kiszállás csak abban az esetben jöhet szóba, ha a célár magasabb idősíkon is egy jelentősebb szint (támasz/ellenállás) és 3 vagy annál több pozícióval vagyunk a kereskedésben. A 3. pozíció felvételéig az árfolyam mozgását csak és kizárólag a fő trendben követjük és az itt kialakult újabb jelentős szintek kialakulása esetén vehetünk fel újabb pozíciókat. Viszont ha az árfolyam az új csúcsra törés alkalmával esetleg túl agresszívan mozog és még túl sok idő van a gyertya záródásáig, abban az esetben egy idősíkkal lejjebb válthatunk a belépés finomítása érdekében, vagyis ha H4 a fő kereskedési idősík és H1-en záródik a gyertya, de a H4-es gyertya záródása még 1 vagy 2 óra múlva történne meg, akkor felvehetjük az újabb pozíciót. Az újabb stophelyszín megállapítása viszont mindig a fő trend idősíkjában történik. Ha az árfolyam a 3. pozíció felvétele után agresszívan mozog, abban az esetben agresszívabb stopkövetés lép érvénybe és ilyenkor már eggyel alacsonyabb idősíkra válthatunk és itt keressük az újabb stophelyszíneket. Ha szűk stoppal lehetőség van újabb pozíciók felvételére, akkor ezt megtehetjük. Arra figyeljünk, hogyha a múltban az árfolyam már járt ezeken a szinteken, akkor mindenképpen nézzük meg, hogy van-e magasabb idősíkokon jelentősebb szint a közelben. Annál a szintnél agresszív kiszállás lép érvénybe, ha a stopok túl messze vannak. Az agresszív kiszállás történhet ellen P4 szignálra a menedzselési idősíkon, vagy Parabolik indikátorral M15 idősíkon. Emelkedő trend esetén amint megjelenik fölül az első pötty, zárjuk a pozíciókat. 2. A fő idősík trendje megegyezik a hosszabb távú idősíkkal de az árfolyam agresszívan mozog: Mivel a fő trendirányok megegyeznek, ezért még mindig a pozícióépítésben szeretnénk gondolkodni és a trend követésében, ameddig csak lehet. Viszont mivel az árfolyam agresszívan mozog, nincs lehetőség sem pozíció ráépítésre, sem pedig stop módosításra jelentős szintekhez. Ilyen esetben ha a kockázatot már kivettük a trade-ből, akkor kivárunk. Ha az árfolyam minimum két R távolságot megtett, akkor a stopot (emelkedő trendben) az utolsó elmozdulás fibo 50-es szinje alá húzzuk 2 spread-del. Ha az árfolyam eléri a célárat akkor ugyan ezzel a módszerrel módosítjuk a stopot. A fibo indikátort az utolsó völgytől húzzuk a legmagasabb pontig. Ha a célár 4R vagy annál távolabb van, akkor viszont agresszív kiszállás lép érvénybe. Ez történhet a már említett ellen P4 szignálra, de fontos, hogy ebben az esetben mivel csak 1 pozícióval vagyunk a trade-ben az ellen P4-et a fő nyitási idősíkon keressük. Ha túl nagy lenne a gyertya az ellen P4 szignálhoz, akkor a
másik kiszállási lehetőség a Parabolik indikátor segítségével M15 idősíkon. Az agresszív kiszállás minden olyan esetben érvénybe lép, amikor az árfolyam meghaladja a 4R távolságot. Egyetlen esetben jöhet szóba agresszív kiszállás célárnál 4:1 RR alatt, ha a célár magasabb idősíkon is jelentős szintnél van. Ha a piac megnyugodott, megcsinálta a vissza tesztet és az árfolyam mozgása megegyezik az 1. pontban leírtaknak, akkor a kereskedést a szerint folytatjuk tovább. 3. A fő idősík trendje ellentétes a hosszabb távú idősíkkal de az árfolyam szép, a fő trendekre jellemző mozgást végez: Ilyen esetben nem gondolkodunk pozícióépítésben, de ha a mozgás nagyon szép és viszonylag szűk stopokkal tudunk építkezni, akkor szóba jöhet a pozíció építés. De feltétlenül figyelni kell a magasabb idősík jelentős szintjeire, mert ha valahol megtorpan az árfolyam, akkor agresszív stopkövetés vagy agresszív kiszállás lép érvénybe. Pozícióépítés, stopkövetés és agresszív kiszállás tekintetében minden ugyan úgy történik, mint az 1. esetben, viszont ennél a kereskedésnél célárnál mindig agresszív kiszállásra készülünk, ugyanis ilyen esetekben a fölöttes idősík jelentős szintjei a célárak. 4. A fő idősík trendje ellentétes a hosszabb távú idősíkkal és az árfolyam agresszívan mozog: Ebben az esetben a 2R elmozdulást követően a 2. példánál leírt módon követjük az árfolyam mozgását, vagyis a fibo indikátor 50-es szintjét használjuk. Ha az árfolyam eléri a célárat, agresszív kiszállás lép érvénybe ellen P4, vagy Parabolik segítségével a már leírt módon. Ilyen trade-ben nem gondolkodunk pozíció építésben. 5. Az árfolyam oldalazásban van: Ha az oldalazás a fő idősíkban alakult ki és ennek az oldalazásnak az alján vagy a tetején léptünk pozícióba P3 vagy P4 szignállal, akkor az azt jelenti, hogy a fő trend irányában kereskedünk. Ilyen esetben az 1. és 2. bekezdésben leírtak érvényesek a kereskedésre. Viszont ebben az esetben különös figyelmet kell fordítani a trade-re amikor eléri a célárat, mert ha nem töri át azonnal és nincs a közelben jó stophelyszín, akkor agresszív kiszállás lép érvénybe, ugyanis ilyenkor előfordulhat, hogy tovább pattog az oldalazásban. Ha az oldalazás a hosszabb távú fő trendben alakult ki, akkor a fő idősíkban mindkét irányban kereskedhetünk, mert bőven van tér a trendek kialakulására. Ilyen esetben a 3. és 4. bekezdésben leírtak érvényesek a kereskedésre és az oldalazás szélén, vagyis a célárnál minden esetben agresszív kiszállást hajtunk végre ha nem tör át rajta azonnal az árfolyam.
Jelentős szinteknél történő fordulásra belépés RSI indikátor segítségével A stratégia lényege Egy kiválasztott magasabb idősíkon keressük a jelentős szinteket. Ezek mindig a counter trendek elejét és végét jelentik. Ezeket a szinteket megjelöljük egy vonallal, vagy ha a gyertya záródása és a kanóc vége között nagyobb távolság van, akkor kettővel. Amikor az árfolyam eléri vagy megközelíti ezt a szintet, akkor alacsonyabb idősíkra váltunk és itt keressük a belépési lehetőséget. Első lépésben az árfolyamnak el kell érnie mindenképpen a meghúzott vonalunkat. Ha ez megtörtént, akkor várunk egy vissza tesztet és azt, hogy az árfolyam csináljon egy hamis kitörést, vagyis hogy menjen új szintre, de ne zárjon az utolsó high fölött pl. emelkedő trendben. Ezután várjuk a P4 belépési szignált. Csak akkor lépünk pozícióba, hogyha a belépést a divergencia is megerősíti. Pozíció nyitás csak abban az esetben lehetséges, ha az árfolyam eléri a vonalat. Ha előtte alakul ki a szignál, vagy túl megy rajta és utána, akkor nem lépünk pozícióba. A stratégia trendektől független, tehát nem csak a fő trend irányban kereskedjük le.
Elemzési idősík Részvényindex, devizapár: H1 Részvények: D1
Belépési szignál (P4) keresése és a divergencia figyelése Részvényindex, devizapár: M1 (M5) Részvények: M15
Menedzselési idősík Részvényindex, devizapár: M15 Részvények: H1
Kockázatkezelés: Ha a szignál a fő trend irányába alakul ki, akkor a kockázati szint 1%, ha trenddel szemben, akkor 0,5%. Hozam kockázat számítást ennél a kereskedésnél nem szükséges végezni, mert a szűk stopok következtében a minimális 3:1 RR minden esetben meglesz. A célárak általában minimum 5R távolságban vannak. A nullába húzást is a fő trend irányától tesszük függővé. Amennyiben a fő trend irányában nyitottunk, akkor igyekszünk defenzívebben követni az árfolyam mozgását. Ebben az esetben nem húzzuk nullába a stopot egységnyi elmozdulás után, hanem megvárjuk a 2R elmozdulást, vagy pedig a menedzselési idősík 2ATR-nek megfelelő elmozdulást. Ha trenddel szemben kereskedünk, vagy nincs trend akkor viszont igyekszünk minél előbb nullába húzni. Ilyenkor már egységnyi elmozdulást követően a stopot nullába húzzuk, de ha ez kisebb mint a nyitási idősík 2ATR-nek megfelelő elmozdulása, akkor megvárjuk azt és csak akkor húzzuk nullába.
Hozam maximalizálás: A pozíció menedzselését a nullába húzást követően a megadott magasabb idősíkon végezzük. A menedzselés is a trendiránytól függ. Az árfolyamot mindig jelentős szintekkel követjük, vagyis amint kialakult egy újabb jelentős csúcs/völgy, ahhoz módosítjuk a stopot. Amennyiben trendirányban nyitottunk, szóba jöhet a pozíció építés is a trendkövető stratégiában meghatározott módon. Ha trenddel szemben kereskedünk, akkor célárnál mindig agresszív kiszállást hajtunk végre ellen P4 szignálra a menedzselési idősíkon. Amennyiben trendirányban kereskedünk és a célár közelében van a stopunk (stopjaink), akkor nem feltétlenül törekszünk a kiszállásra. Erre is a trendkövető stratégiában leírtak érvényesek. Agresszív elmozdulás esetén, amikor nem alakul ki jelentős szint a menedzselési idősíkon és az árfolyam megtesz
4R távolságot, a stopot 1R-nek megfelelő szintre mozgatjuk. Ha ezután az árfolyam egy jelentős szinthez ér az elemzési idősíkon, agresszív kiszállás lép érvénybe. A kiszállást a belépési kritériumoknak megfelelően hajtjuk végre. Vagyis divergencia és ellen P4 szignált keresünk az eredeti nyitási idősíkon. Amennyiben az elért szint közelében a nyitási idősíkon kialakult egy kisebb jelentős szint, akkor ehhez módosítjuk a stopot és nem szállunk ki az ellen P4-re. Ha az elért szintnél nem alakul ki divergencia, de az árfolyam elkezd oldalazni a nyitási idősíkon, akkor ezen oldalazás alá/fölé módosítjuk a stopot. Ha az árfolyam agresszívan mozog, átmegy a jelentős szinten, vagy nem éri azt el és nincs kisebb jelentős szint, ahova a stopot módosíthatjuk, akkor a fibo 50 szint alá/fölé módosítjuk a stopot.
