Az emelőgépek üzemeltetésének munkavédelmi követelményei

MUNKAVÉDELMI NYÍLT NAP

Az emelőgépek üzemeltetésének munkavédelmi követelményei

PBKIK. Pécs, 2014. szeptember 25. Puszti Tibor BAMKH MMSZSZ Munkavédelmi Felügyelősége

1

Tartalom Fontosabb jogszabályok és fogalmak Munkavédelmi üzembe helyezés A biztonságos műszaki állapot ellenőrzése Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokra vonatkozó szabványi ajánlások V. Az üzemeltetés személyi feltételei VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei I. II. III. IV.

2

I. Fontosabb jogszabályok és fogalmak Funkcionális munkavédelmi előírások - 1993. évi XCIII törvény a munkavédelemről (Mvt.) - 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet (Vhr.) az Mvt. végrehajtásáról - 14/2004. (IV.16.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről - 16/2008. (VIII.30.) NFGM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról - 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 3

I. Fontosabb jogszabályok és fogalmak Funkcionális munkavédelmi előírások - 33/1998. (VI.24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatának véleményezéséről Ágazati (speciális) munkavédelmi előírások - 47/1999. (VIII.4.) GM rend. az Emelőgép Biztonsági Szabályzat (EBSZ) kiadásáról - 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamat során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről 4

I. Fontosabb jogszabályok és fogalmak

EBSZ. mell. I. fej. 2.1. pontja Emelőgép „Emelőgép az a szakaszos üzemű gépi vagy kézi (emberi erő) meghajtású szerkezet vagy berendezés, ami közvetlenül vagy segédeszközzel terhet emelni vagy süllyeszteni képes, azt a kiindulási helyzetéből az érkezési helyére továbbítja.”

5

I. Fontosabb jogszabályok és fogalmak EBSZ. mell. IV. fej. 2.1. pontja Emelőberendezés „Olyan gépi hajtású berendezések, amelyek a terhet függőlegesen, a két véghelyzet között és egy meghatározott vonal mentén mozgatják.” EBSZ. mell. III. fej. 1. pontja Emelőszerkezet „Olyan szakaszosan és kézi erővel működtetett emelőgép, amely a teher vagy személy térbeli mozgatására alkalmas. Egyéb emelőszerkezetek az olyan emelőeszközök, amelyek lényeges szerelés nélkül tetszőleges helyen felhasználhatók.”

6

I. Fontosabb jogszabályok és fogalmak EBSZ. mell. I. fej. 2.2. pontja Üzemeltető „Aki az emelőgép tulajdonosa vagy bérlője és az emelőgép üzemeltetését kiszolgáló személyek - emelőgép-kezelő, kötöző munkáltatója vagy megbízója.” EBSZ. mell. I. fej. 2.10. pontja Üzemben tartó „Aki az emelőgép tulajdonosa vagy bérbe adója, illetve aki az emelőgépet üzemelteti.”

7


A Vhr. 1/a. és 1/b. számú mellékletében megjelölt GÉPI HAJTÁSÚ EMELŐBERENDEZÉSEK veszélyes munkaeszközöknek minősülnek.

8


A Vhr. 1/a. sz. melléklete alapján 14. Járműemelők 15. Személyek vagy személyek és terhek emelésére szolgáló szerkezetek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye több mint három méter magasságból. 17. Daruk és futómacskák gépi meghajtással. 18. Gépi hajtású emelőtargoncák. 19. Villamos emelődobok.

A Vhr. 1/b. sz. melléklete alapján 1. Helyszíni összeszerelésű gépi meghajtású daruk 3. Személyemelésre ideiglenesen felhasználható berendezések

emelő9

I. Fontosabb jogszabályok és fogalmak 14. Járműemelők A járműemelő fogalmát a Vhr. nem tisztázza, így minden járműemelő berendezést veszélyesnek kell tekintenünk függetlenül az emelési magasságától és attól, hogy az kézi vagy gépi hajtással működik. EBSZ. mell. I. fej. 2.15. és 2,17. pontja Parkoló emelő „Parkoló létesítményekben a járműveket a parkoló helyükre szállító emelőberendezés.” Szerviz emelő „A járműiparban használt emelőberendezés, amellyel megemelt jármű alatt személyek dolgoznak.” 10

I. Fontosabb jogszabályok és fogalmak 15. Személyek vagy személyek és terhek emelésére szolgáló szerkezetek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye több mint három méter magasságból. EBSZ. mell. III. fej. 2.1. és 2.4. pontja Emelő asztal „A teher függőleges vonalú mozgását és közben vízszintes helyzetben való tartását csuklós mechanizmusokkal biztosító emelőberendezés.” Emelőláb „Egyedi teheremelési feladatokra áttelepíthető tartószerkezet, ami emelőberendezéseket vagy annak vonó elemét terelő szerkezetet hordoz.” 11

I. Fontosabb jogszabályok és fogalmak 15. Személyek vagy személyek és terhek emelésére szolgáló szerkezetek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye több mint három méter magasságból. EBSZ. mell. III. fej. 2.5., 2.6. és 2.7. pontja Építési teheremelő Építési helyen használt vezetékek közt mozgó teherfelvevő eszközű emelőberendezés.” Építési személy-, teheremelő „Személy emelésére is alkalmas építési teheremelő.” Felrakógép (komissiózó) „Raktári, polcrendszert kiszolgáló emelőberendezés. 12

I. Fontosabb jogszabályok és fogalmak 15. Személyek vagy személyek és terhek emelésére szolgáló szerkezetek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye több mint három méter magasságból. EBSZ. mell. III. fej. 2.9. és 2.10. pontja Ideiglenesen személyemelésre használt emelőberendezés „Nem személyemelésre készült, de személyek magasba emelésére ideiglenesen alkalmassá tett emelőberendezés.” Konténer emelő oszlop „A konténert a sarokelemeinél megfogó négy egységből álló közös vezérlő egységgel rendelkező emelőberendezés.”

13

I. Fontosabb jogszabályok és fogalmak 15. Személyek vagy személyek és terhek emelésére szolgáló szerkezetek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye több mint három méter magasságból. EBSZ. mell. III. fej. 2.11. és 2.13. pontja Körülkerített emelőterű emelőberendezés „Függőleges vezetékek között mozgó teherfelvevő eszközű emelőberendezés, amely két vagy több technológiai szint között végez anyagmozgatást.” Mozgó munkaállvány „Személyek és munkaeszközeik magasba emelésére és munkavégzés közbeni megtartása céljára készült emelőberendezés.”

14

I. Fontosabb jogszabályok és fogalmak 15. Személyek vagy személyek és terhek emelésére szolgáló szerkezetek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye több mint három méter magasságból. EBSZ. mell. III. fej. 2.19. és 2.20. pontja Szintkülönbség kiegyenlítő Viszonylag kis szintkülönbségeket állítható lejtő segítségével áthidaló gépi szerkezet, amelynek járófelületén közlekedés lehetséges.” Vasúti emelő „A vasúti járművek gyártó, javító és kerékpár cserélő helyeire telepített emelőberendezés, amely egy vagy több függőleges mozgatóműből áll.” 15

I. Fontosabb jogszabályok és fogalmak 15. Személyek vagy személyek és terhek emelésére szolgáló szerkezetek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye több mint három méter magasságból. EBSZ. mell. III. fej. 2.16. és 2.12. pontja Személytartó „A személyemelő személyek befogadására alkalmas teherfelvevő eszköze, amely a biztonságos magasbaemelést és munkavégzést szolgálja.” Mentés „A magasban rekedt személy biztonságos lehozása a talajszintre.”

16

I. Fontosabb jogszabályok és fogalmak 15. Személyek vagy személyek és terhek emelésére szolgáló szerkezetek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye több mint három méter magasságból. EBSZ. mell. III. fej. 2.14. és 2.21. pontja Önmentés „A magasban rekedt személytartó önerőből való elhagyása biztonságos módon és eszközökkel.” Vészleeresztés „A személytartó bármely helyzetéből való alaphelyzetbe juttatása üzemzavar esetén abból a célból, hogy a benntartózkodók biztonságosan elhagyhassák azt.” 17

18

19

20

I. Fontosabb jogszabályok és fogalmak 17. Daruk és futómacskák gépi meghajtással.

EBSZ mell. III. fej. 2.1. és 2.2. pontja Daru „Olyan szakaszos működésű emelőgép, amely a teherfelvevő eszközével rögzített teher térbeli (3D) mozgatására alkalmas.” Futómacska „Olyan szakaszos működésű emelőgép, amely a teherfelvevő eszközével megemelt teher síkbani (2D) mozgatására alkalmas.”

21

I. Fontosabb jogszabályok és fogalmak 18. Gépi hajtású emelőtargoncák. EBSZ mell. III. fej. 2.8. pontja Gépi hajtású emelővillás targonca „A vonatkozó szabvány szerint.” „Darabáru rakodására, emelésére és rövidtávú szállítására szolgáló emelőgép.” Lehetnek: - vezetőüléses, - vezetőállásos és - gyalogkíséretű kialakításúak. Nem értendők ide a szállító és a vontatótargoncák. 22

I. Fontosabb jogszabályok és fogalmak 19. Villamos emelődobok. EBSZ mell. III. fej. 2.22. pontja Villamos emelődob (csörlő) „Villamos hajtású, szakaszos működésű, a teherfelvevő eszközre függesztett teher emelésére és süllyesztésére alkalmas önálló emelőgép.”

23

II. Munkavédelmi üzembe helyezés Mvt. 87. § 7. pontja Munkavédelmi üzembe helyezés „Munkavédelmi eljárás, mely során az üzemeltető munkáltató meggyőződik arról, hogy az üzembe helyezendő munkaeszköz (emelőberendezés) az előírt munkavédelmi követelményeket kielégíti, majd annak üzemeltetését elrendeli.” EBSZ mell. I. fej. 9.14. pontja Üzembe helyezést megelőző munkavédelmi szempontú felülvizsgálat „Az új telepítési helyen felállított emelőgép üzembe helyezése előtt az emelőgép fővizsgálatát kell elvégezni.”

24

II. Munkavédelmi üzembe helyezés Az Mvt. 21. § alapján Az üzemeltetés elrendelésének feltételei 1. Személyi feltételek 2. Vizsgálati feltételek 3. Intézkedési feltételek 4. Dokumentációs és adminisztratív feltételek

25

II. Munkavédelmi üzembe helyezés 1. Személyi feltételek A létesítést végző szakemberek együttműködnek - a létesítés műszaki-technikai kivitelezése, ellenőrzése, - a munkavédelmi szempontú előzetes felülvizsgálat, - a próbaüzem végzése és - az üzembe helyezés dokumentációjának elkészítése során - a munkáltatóval és képviselőivel (pl. emelőgép ügyintéző, gépkezelő, munkabiztonsági szakember), - a munkavállalók képviselőivel (pl. szakszervezet, választott munkavédelmi képviselő) és - az emelőgép szakértővel. 26

II. Munkavédelmi üzembe helyezés EBSZ. mell. I. fejezetének 7.2.10. pontja „Az emelőgép időszakos vizsgálatára emelőgép szakértő jogosult. Az emelőgép fővizsgálatára és szerkezeti vizsgálatára – kivéve - az 1000 kg-nál nagyobb megengedett teherbírású emelőgépet és - az olyan emelőgépet, amelynél a kezelői munkahely az emelőkocsin van, és a kocsi 1,5 m-nél magasabbra emelhető – emelőgép ügyintéző, csak a szerkezeti vizsgálatára emelőgép vizsgáló is jogosult.”

27

II. Munkavédelmi üzembe helyezés 2. Vizsgálati feltételek - a szakemberek elvégzik az előírt, illetve még szükséges vizsgálatokat (emelőgép fővizsgálat, a telepített gép villamos installációjának érintésvédelmi felülvizsgálata, zajmérés, világítás mérés, stb.); - a munkabiztonsági szakember az elvégzett vizsgálatok eredménye alapján értékeli az üzembe helyezendő gép munkavédelmi kockázatait és értékelését csatolja a munkáltató kockázatértékeléséhez, továbbá ha indokolt, kiegészíti az egyéni védőeszköz juttatás belső rendjét.

28

II. Munkavédelmi üzembe helyezés 3. Intézkedési feltételek - a munkáltató az emelőgép kezelésére (vezetésére) megbízás(oka)t ad (pl. munkaköri leírás módosítása); - gondoskodik a megbízott dolgozó(k) EBSZ szerinti (előzetes) oktatásáról; - a használatiidő-fokozat, a terhelési fokozat és az emelőgép életkora alapján meghatározza a szerkezeti- és a fővizsgálatok gyakoriságát; - ellátja a dolgozókat a szükséges egyéni védőeszközökkel; - utasítást az üzembe helyezés dokumentációjának összeállítására; - a munkáltató a veszélyes munkaeszköz (gépi hajtású emelőberendezés) üzemeltetését írásban elrendeli. 29

II. Munkavédelmi üzembe helyezés 4. Dokumentációs és adminisztrációs feltételek Dokumentumok összegyűjtése - a munkaeszköz megfelelőségét igazoló tanúsítások (EK gyártói nyilatkozat, EK megfelelőségi tanúsítvány); - üzemeltetési dokumentációk (gépkönyv, emelőgép napló, törzskönyv, karbantartási napló, vizsgálati ütemterv, stb.) megléte. - létesítést végzők nyilatkozatai; - munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat dokumentációja; - a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények (pl. érintésvédelmi, zajvédelmi); 30

II. Munkavédelmi üzembe helyezés 4. Dokumentációs és adminisztrációs feltételek Adminisztrációs feladatok - az eljárás valamennyi lépésének írásban történő rögzítése, gépnaplók (emelőgép napló, targonca törzslap, darukönyv stb.) megnyitása, gépenként rendezett, áttekinthető hatósági ellenőrzésre alkalmas irattározás; - felülvizsgálati terv készítése (szerkezetvizsgálat, fővizsgálat, előírt ellenőrzések, karbantartások) a vizsgálati határidők megadásával; Az emelőgép dokumentációját naprakészen kell vezetni, az időszakos vizsgálati jegyzőkönyveket mindig hozzá kell csatolni és mindaddig meg kell őrizni, amíg az üzemeltetést végleg meg nem szüntetik. 31

III. A biztonságos műszaki állapot ellenőrzése

A munkáltatónak a jogszabályokban, szabványokban, illetve az üzemeltetési dokumentációban meghatározott vizsgálati és karbantartási feladatok elvégzésére mindig az arra jogosult szakembert kell megbíznia. -

emelőgép kezelő, emelőgép karbantartó, emelőgép vizsgáló, emelőgép ügyintéző, emelőgép szakértő (akkreditált labor). 32

III. A biztonságos műszaki állapot ellenőrzése Műszakos ellenőrző felülvizsgálat (EBSZ mell. I. fej. 8.2.3. pontja) Csak a munkáltató által az emelőgép kezelésével megbízott munkavállaló (emelőgép kezelő) végezheti. „Minden műszak megkezdése előtt meg kell vizsgálni az emelőgép biztonságát érintő berendezések hatékonyságát...” „Ha hiányosságot vagy rendellenességet tapasztal, azt köteles felettesének jelenteni, valamint az emelőgép naplójába bejegyezni.” 1.

33

III. A biztonságos műszaki állapot ellenőrzése 2. Gépápolási-, karbantartási feladatok Ahol nem foglalkoztatnak emelőgép karbantartót, ott a gépkönyvben meghatározott gyakorisággal előírt egyszerűbb gépápolási-, karbantartási feladatok elvégzésére az emelőgép kezelőjét bízzák meg. - akkumulátor töltés; - kenés, olajozás, olaj, hűtővíz utántöltés, stb. Az elvégzett ápolási, karbantartási munkákat is rögzíteni kell az emelőgép naplóban. EBSZ. mell. I. fej. 2.4. pontja Emelőgép karbantartó „Aki erre a tevékenységre jogosult, illetőleg akit az üzemeltető ezzel a feladattal megbízott.” 34

III. A biztonságos műszaki állapot ellenőrzése 3. Szerkezetvizsgálat, fővizsgálat EBSZ mell. I. fej. 7.2.7.-7.2.8. pontja „A szerkezeti, valamint a fővizsgálatok módjára és gyakoriságára az emelőgépre – fajtára/típusra – vonatkozó nemzeti szabványt vagy a gyártó utasításának rendelkezéseit kell figyelembe venni.” „A vizsgálatok elvégzését a vizsgálatokat végzőnek az emelőgép dokumentációjában kell rögzítenie, utalva a vizsgálatról készült jegyzőkönyv azonosító jelzésére. A vizsgálatot végzőnek nyilatkoznia kell az emelőgép állapotáról.”

35

III. A biztonságos műszaki állapot ellenőrzése 3. Szerkezetvizsgálat, fővizsgálat EBSZ. mell. I. fej. 2.9. és 5.4. pontja Emelőgép vizsgáló „Aki az emelőgép jelen szabályzat szerinti időszakos vizsgálatának elvégzésére jogosult.” „Az a karbantartó bízható meg emelőgép vizsgálatával, aki legalább 5 éves emelőgép karbantartói gyakorlattal rendelkezik.” Az EBSZ. mell. I. fej. 7.2.10. pontja alapján: Szerkezetvizsgálatra jogosult az emelőgép vizsgáló az 1000 kgnál kisebb megengedett teherbírású emelőgép-, valamint olyan emelőgép esetén, amelynél a kezelői munkahely az emelőkocsin van és a kocsi legfeljebb 1,5 m magasságig emelhető. 36

III. A biztonságos műszaki állapot ellenőrzése 3. Szerkezetvizsgálat, fővizsgálat EBSZ. mell. I. fej. 5.5. pontja Emelőgép ügyintéző „Az a személy, akit az emelőgép üzemben tartója, bérelt gép esetén az emelőgép üzemeltetője ezzel a feladattal írásban megbízott, és rendelkezik a szükséges képesítéssel.” Az emelőgép ügyintéző munkakör végzésének személyi feltétele az 54 525 01 0100 52 01 OKJ számú szakképesítés megszerzése. Az EBSZ. mell. I. fej. 7.2.10. pontja alapján: Szerkezetvizsgálatra és fővizsgálatra is jogosult az emelőgép ügyintéző a 1000 kg-nál kisebb megengedett teherbírású emelőgép-, valamint olyan emelőgép esetén, amelynél a kezelői munkahely az emelőkocsin van és a kocsi legfeljebb 1,5 m 37 magasságig emelhető.

III. A biztonságos műszaki állapot ellenőrzése 4. Időszakos biztonsági felülvizsgálat Vhr. 1-2. § „Az Mvt. 21. §-ának (2) bekezdése alá tartozó veszélyes munkaeszközök jegyzékét az 1/a. számú melléklet tartalmazza.” „Az Mvt. 21. §-ának (5) bekezdése alá tartozó veszélyes munkaeszközök jegyzékét az 1/b. számú melléklet tartalmazza.” EBSZ mell. I. fej. 7.2.1. pontja „A jelen szabályzat alkalmazásában időszakos vizsgálat - a vonatkozó szabványok szerint - az időszakos biztonsági felülvizsgálat, a szerkezeti vizsgálat és a fővizsgálat is, amelyek elvégzéséről vagy elvégeztetéséről - eltérő megállapodás hiányában - az emelőgép tulajdonosának kell gondoskodni.” 38

III. A biztonságos műszaki állapot ellenőrzése 4. Időszakos biztonsági felülvizsgálat EBSZ mell. I. fej. 7.2.1. pontja „Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot legalább ötévenként, vagy az emelőgép környezetének megváltozásakor (pl. a kiszolgált technológia megváltozásakor) kell elvégezni, kivéve, ha a gyártó ennél rövidebb gyakoriságot ír elő.” EBSZ mell. I. fej. 5.3. pontja Emelőgép szakértő „A jelen szabályzat szerinti emelőgép szakértői tevékenység ellátásával az bízható meg, aki - az adott emelőgéptípus (fajta) vizsgálatra akkreditált vizsgálólaboratórium vizsgáló munkatársa, vagy - szakirányú szakértői engedéllyel rendelkezik.” 39

III. A biztonságos műszaki állapot ellenőrzése 4. Időszakos biztonsági felülvizsgálat A munkabiztonsági szakértői tevékenységről szóló 354/2009. (XII.30.) Korm. rend. által előírt személyi feltétel az 1. sz. mellékletében meghatározott „5. Emelőgép technológiája és eszközeinek biztonsága” munkabiztonsági szakértői területhez: - MMK tagság, - felsőfokú műszaki (gépész) végzettség, - felsőfokú munkavédelmi szakképzettség, - legalább 5 éves munkabiztonsági gyakorlati idő.

40

III. A biztonságos műszaki állapot ellenőrzése EBSZ. mell. I. fej. 7.2.10. pontja Az emelőgépek időszakos vizsgálatai végzésének személyi feltételei időszakos biztonsági felülvizsgálat emelőgép szakértő fővizsgálat emelőgép szakértő emelőgép ügyintéző -

1000 kg-nál kisebb megengedett teherbírású emelőgép; olyan emelőgép, amelynél a kezelői munkahely az emelőkocsin van és a kocsi legfeljebb 1,5 m magasságig emelhető.

szerkezetvizsgálat

-

emelőgép szakértő emelőgép ügyintéző emelőgép vizsgáló

1000 kg-nál kisebb megengedett teherbírású emelőgép; olyan emelőgép, amelynél a kezelői munkahely az emelőkocsin van és a kocsi legfeljebb 1,5 m magasságig emelhető. 41

III. A biztonságos műszaki állapot ellenőrzése 5. Soron kívüli felülvizsgálat Mvt. 23. § (2) bek. „A …munkaeszközt … az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, a) ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, illetőleg b) rendkívüli körülmények (különösen átalakítás, baleset, természeti jelenségek vagy műszaki okból 30 napot meghaladó használaton kívüli időszak) bekövetkezése esetén. Az ellenőrzés elvégzéséig… a munkaeszköz… használatát meg kell tiltani.” A soron kívüli felülvizsgálat munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül. 42

IV. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokra vonatkozó szabványi ajánlások MSZ 9750:2009 Emelőgépek időszakos vizsgálati csoportszáma. MSZ 9721-1:2009 Emelőgépek időszakos vizsgálata. Általános követelmények. MSZ 9721-2:1982 Emelőgépek időszakos vizsgálata. Híddaruk. MSZ 9721-3:1987 Emelőgépek időszakos vizsgálata. Járműdaruk. MSZ 9721-5:1984 Emelőgépek időszakos vizsgálata. Körülkerített emelőterű emelőberendezés. MSZ 16225:1985 Gépi hajtású targoncák időszakos vizsgálata. Általános előírások. 43

IV. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokra vonatkozó szabványi ajánlások MSZ 9750:2009 Emelőgépek időszakos vizsgálati csoportszáma. Az emelőgépek üzemeltetési körülményeit jellemző, az MSZ 9721 szabványsorozat szerinti időszakos vizsgálatok gyakoriságának alapját képező mérőszám meghatározásának módját tartalmazza. Az időszakos vizsgálati csoportszámot a - használatiidő-fokozat, és a - terhelés-fokozat együttesen határozza meg.

44

IV. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokra vonatkozó szabványi ajánlások MSZ 9750:2009 Emelőgépek időszakos vizsgálati csoportszáma. A használatiidő-fokozatot a napi átlagos használati idő alapján kell meghatározni: Használatiidőfokozat M1

Napi átlagos használati idő (óra) felett -ig --2

M2

2

6

M3

6

9

M4

9

12

M5

12

--45

IV. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokra vonatkozó szabványi ajánlások MSZ 9750:2009 Emelőgépek időszakos vizsgálati csoportszáma. A terhelésfokozatot a terheléstényező és az üzemi terhelés jellege alapján kell meghatározni: Terhelésfokozat

Terheléstényező (K1)

A terhelés jellege A névlegesnél lényegesen kisebb terheléssel és ritkán a névleges terheléssel való üzemelés.

T1

< 0,6

T2

0,6 – 0,8

A névlegeshez közeli, de annál kisebb terheléssel való üzemeltetés.

T3

>0,8

Állandóan a névleges terhelésen való üzemelés. 46

IV. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokra vonatkozó szabványi ajánlások MSZ 9750:2009 Emelőgépek időszakos vizsgálati csoportszáma. Az időszakos vizsgálati csoportszámot a napi átlagos használati idő és a terhelés függvényében kell meghatározni:

Használatiidőfokozat M1 M2 M3 M4 M5

Terhelésfokozat T1 T2 T3 időszakos vizsgálati csoportszám 1 1 2 1 2 3 2 3 4 3 4 5 4 5 5 47

IV. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokra vonatkozó szabványi ajánlások MSZ 9721-1:2009 Emelőgépek időszakos vizsgálata. Általános követelmények. Az emelőgépek, illetve egyéb berendezések emelést végző részei és az emelőgépek állandó szerkezeti részét képező teherfelvevő eszközök időszakos vizsgálati gyakoriságát határozza meg. Nem tartozik a szabvány alkalmazási területébe a 0,15 m/s feletti emelési sebességű felvonó és az olyan emelőgép, amelynek időszakos vizsgálati előírásait más szabvány vagy az emelőgép használati utasítása tartalmazza. 48

IV. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokra vonatkozó szabványi ajánlások MSZ 9721-1:2009 Emelőgépek időszakos vizsgálata. Általános követelmények. A szerkezeti és a fővizsgálatot az emelőgép időszakos vizsgálati csoportszámától függő gyakorisággal kell elvégezni. Időszakos Szerkezeti vizsgálat vizsgálati időköze csoportszám az óra hónap MSZ 9750 szerint

1 2 3 4 5

1600 1400 1200 800 600

8 7 6 4 3

Fővizsgálat időköze óra

4800 4200 3600 2400 1800

hónap

24 21 18 12 9 49

IV. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokra vonatkozó szabványi ajánlások Az MSZ 9721-1:2009 szabvány határozza meg az emelőgépek műszakos (napi) és az időszakos biztonsági felülvizsgálata elvégzésének tárgyát és módját. MSZ 9721-2:1982 Emelőgépek időszakos vizsgálata. Híddaruk Az időszakos vizsgálatokat az MSZ 9721-1:2009 szabvány szerint meghatározott gyakorisággal kell végezni. A szabvány részletesen tartalmazza a szerkezet- és fővizsgálat tárgyát és módját.

50

IV. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokra vonatkozó szabványi ajánlások MSZ 9721-3:1987 Járműdaruk

Emelőgépek

időszakos

vizsgálata.

Tárgya: autódaru, járműdaru, traktordaru, gumikerekes daru, járműre szerelt rakodódaru, és azok állandó szerkezeti részét képező tehermegfogó eszközeik. Nem tárgya: a darut hordozó szerkezet és azon részek vizsgálata, amelyet hatóság ellenőriz. Az időszakos vizsgálatokat az MSZ 9721-1:2009 szabvány szerint meghatározott gyakorisággal kell végezni. A szabvány részletesen tartalmazza a szerkezet- és fővizsgálat tárgyát és módját. A műszakos (napi) és az időszakos biztonsági felülvizsgálata elvégzésének tárgyát és módját az MSZ 9721-1:2009 szabvány határozza meg. 51

IV. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokra vonatkozó szabványi ajánlások MSZ 9721-5:1984 Emelőgépek időszakos Körülkerített emelőterű emelőberendezés.

vizsgálata.

Tárgya: a körülkerített (részben vagy teljesen zárt) emelőterű, szakaszos üzemű, az üzemi technológiához vagy termelőberendezéshez kapcsolódó, kizárólag teher emelésére szolgáló emelő-, szállító- és rakodóberendezés. Az időszakos vizsgálatokat az MSZ 9721-1:2009 szabvány szerint meghatározott gyakorisággal kell végezni. A szabvány részletesen tartalmazza a szerkezet- és fővizsgálat tárgyát és módját. A műszakos (napi) és az időszakos biztonsági felülvizsgálata elvégzésének tárgyát és módját az MSZ 9721-1:2009 szabvány határozza meg. 52

IV. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokra vonatkozó szabványi ajánlások MSZ 16225:1985 Gépi hajtású targoncák időszakos vizsgálata. Általános előírások. A gépi hajtású emelő-, szállító- és vontatótargoncák állapota időszakos ellenőrző vizsgálatainak rendjét és módját határozza meg. Az üzemi csoportszámot a működésiidő-fokozat, és a terhelés-fokozat együttesen határozza meg.

53

IV. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokra vonatkozó szabványi ajánlások MSZ 16225:1985 Gépi hajtású targoncák időszakos vizsgálata. Általános előírások. A működésidő-fokozatokat táblázat tartalmazza a napi átlagos működési idő szerint.

Működésidőfokozat M1 M2 M3 M4 M5

Napi átlagos működési idő (óra) felett -ig 2 2 6 6 9 9 12 12 54

IV. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokra vonatkozó szabványi ajánlások MSZ 16225:1985 Gépi hajtású targoncák időszakos vizsgálata. Általános előírások. A terhelésfokozatokat táblázat tartalmazza az üzemi jellemzők és a terheléstényező szerint. Terhelésfokozat T1 T2 T3

Terheléstényező (Kt)

Üzemi jellemző

0,8 felett

Állandóan a névleges terheléssel való üzemelés. 55

A névlegesnél lényegesen kisebb terheléssel és ritkán a névleges 0,6-ig terheléssel való üzemeltetés. 0,6 felett 0,8-ig Főleg a névleges vagy a névlegeshez közeli terheléssel való üzemeltetés.

IV. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokra vonatkozó szabványi ajánlások MSZ 16225:1985 Gépi hajtású targoncák időszakos vizsgálata. Általános előírások. Az üzemi csoportszámokat táblázat tartalmazza a működésidőfokozat és a terhelésfokozat szerint. Működésidő-fokozat M1 M2 M3 M4 M5

T1

1 1 2 3 4

Terhelésfokozat T2 Üzemi csoportszám 1 2 4 4 5

T3

2 3 3 5 5 56

IV. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokra vonatkozó szabványi ajánlások MSZ 16225:1985 Gépi hajtású targoncák időszakos vizsgálata. Általános előírások. Az üzemi csoportszámhoz tartozó szerkezeti – és fővizsgálati gyakoriságot táblázat tartalmazza.

Üzemi A szerkezeti csoport- vizsgálatok időköze szám óra hónap 1 1600 8 2 1400 7 3 1200 6 4 800 4 5 600 3

A fővizsgálatok időköze óra hónap 4800 24 4200 21 3600 18 2400 12 1800 9 57

IV. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokra vonatkozó szabványi ajánlások A felülvizsgálatra jogosult szakember a vonatkozó szabványban meghatározott vizsgálatok elvégzéséről vizsgálati jegyzőkönyvet készít, melyet a munkáltató az emelőgép dokumentációjának részeként őriz meg. Az elvégzett felülvizsgálat jellegét és időpontját, az esedékes karbantartásokat (javításokat, fődarabcserét) nemcsak az emelőgép kísérődokumentumába (pl. targonca törzslap, darukönyv), hanem az emelőgép naplóba is be kell jegyeztetni.

58

V. Az üzemeltetés személyi feltételei EBSZ. mell. I. fej. 2.5. pontja Emelőgép kezelő „Aki az emelőgépet jogosult működtetni, és ezzel a feladattal megbízták.” EBSZ. mell. II. fej. 2.3. pontja Darukezelő „Aki a darut jogosult működtetni, és erre a feladatra megbízták.” EBSZ mell. III. fej. 2.2. pontja Emelőberendezés kezelő „Aki az emelőberendezést jogosult működtetni, és erre a feladatra megbízták.” 59

V. Az üzemeltetés személyi feltételei

EBSZ. mell. I. fej. 2.6. pontja Teherkötöző „Aki a teher felerősítésére jogosult, és erre a feladatra megbízták. A terhet automatikusan megfogó, elegendő és a darukezelő által vezérelt tehermegfogó szerkezet esetén amennyiben a teher a kezelési helyről jól látható - az emelőgép kezelője egyben a kötöző.”

60

V. Az üzemeltetés személyi feltételei EBSZ. mell. I. fej. 2.12. pontja Irányító „Az a személy - kijelölt kötöző -, aki az emelőgép kezelő részére a teher emelésével, továbbításával és süllyesztésével kapcsolatos jelzéseket, illetve szóbeli információkat adja, és erre a feladatra az üzemeltetőtől megbízást kapott.” EBSZ. mell. 2.14. pontja Emelést irányító „Akit az emelőgép üzemeltetésére vonatkozó szabályok ellenőrzésével, a különleges körülmények között végzett emelési műveletek irányításával az üzemeltető - munkáltató megbízott.” 61


EBSZ. mell. I. fej. 5.1. pontja Emelőgépkezelői jogosultság „Emelőgépet önállóan az a személy kezelhet, aki - 18. életévét betöltött, vagy szakmunkás, - a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos orvosi vizsgálat alapján alkalmas, - rendelkezik az emelőgép kezelésére államilag elismert szakképesítéssel és a helyváltoztatásra is képes emelőgép esetében - ha azt maga vezeti - az ahhoz szükséges vezetői engedéllyel.”

62


EBSZ mell. II. fej. 3. pontja Darukezelői jogosultság „Darut önállóan az a személy kezelhet, aki - 18. életévét betöltötte, vagy szakmunkás, - kohászati daru esetén 22. életévét betöltötte, és - a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, és - rendelkezik az előírt képesítéssel.”

63

V. Az üzemeltetés személyi feltételei EBSZ mell. IV. fej. 2.2. pontja Emelőszerkezet kezelő „Aki az emelőszerkezetet jogosult működtetni, és erre a feladatra megbízták.” EBSZ mell. IV. fej. 3.1. pontja Emelőszerkezet kezelői jogosultság Emelőszerkezetet önállóan az a személy kezelhet, aki - 18. életévét betöltötte, vagy szakmunkás; - a munkavégzés helyszínén igazolható módon rendelkezik a biztonságos kezeléshez szükséges ismeretekkel.

64

V. Az üzemeltetés személyi feltételei Emelőgép kötözői-, irányítói jogosultság (EBSZ mell. I. fej. 5.6. pontja) „A teher felfüggesztését, felerősítését az emelőgép teherfelvevő szerkezetére, illetőleg az emelőgép kezelő irányítását önállóan az a személy végezheti, aki - 18. életévét betöltötte, - a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, és - a munkájához szükséges szakmai és munkavédelmi ismereteket oktatás keretében, igazolható módon elsajátította.” 65

V. Az üzemeltetés személyi feltételei 1. Munkavédelmi oktatás Az EBSZ. mell. I. fej. 6.1. - 6.2. pontja alapján „Az emelőgép kezelőjét, a kötözőt és a karbantartót munkavédelmi oktatásban kell részesíteni: - a munkába állása előtt, - legalább hat hónapos távollét után. Ismétlődő, illetőleg rendkívüli munkavédelmi oktatásban kell részesíteni: - az emelőgép kezelőjét, a kötözőt és a karbantartót évente legalább egy alkalommal, - az emelőgép kezelőt, a más, – általa korábban még nem kezelt – emelőgép típus kezelése előtt.” 66

V. Az üzemeltetés személyi feltételei 2. Előzetes munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat 33/1998. (VI.24.) NM rendelet 4. § (1) bekezdése „Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni a) a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően; b) a munkáltató által foglalkoztatott személynél a munkakör, munkahely, munkakörülmények megváltoztatása előtt, ha ba) fizikai munkát végez, bb) fiatalkorú, bc) nem fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállaló az új munkakörben vagy munkahelyen a korábbinál nagyobb vagy eltérő jellegű megterhelésnek lesz kitéve;” 67

V. Az üzemeltetés személyi feltételei 3. Időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat 33/1998. (VI.24.) NM rendelet 6. § (1) bekezdésének c) pontja „A szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak időszakos alkalmassági vizsgálaton vesznek részt a munkaköri alkalmasság újbóli véleményezése céljából. Az időszakos vizsgálatokat… c) a 3. számú melléklet szerinti fizikai, kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállaló esetében, az ott meghatározott gyakorisággal,…” - 40 év alatt 3 évente - 50 év alatt 2 évente - 50 év felett 1 évente 68

V. Az üzemeltetés személyi feltételei 3. Időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat 33/1998. (VI.24.) NM rendelet 7. § (1) bekezdése „Soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni a) ha a munkavállaló… egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására… illetve gyakorlására; c) heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően;

69

V. Az üzemeltetés személyi feltételei 3. Soron kívüli munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat 33/1998. (VI.24.) NM rendelet 7. § (1) bekezdésének c) pontja „Soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni d) a… munkavállaló… olyan rosszulléte, betegsége esetén, amely feltehetően munkahelyi okokra vezethető vissza, illetve 30 napos keresőképtelenséget követően… e) ha a munkavállaló előre nem várt esemény során expozíciót szenved; f) ha a munkavállaló munkavégzése - nem egészségi ok miatt 6 hónapot meghaladóan szünetel;”

70

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei 1. Az EBEO-ról szóló 110/1960. (IX.10.) KGM-MüM együttes utasítás, majd az új EBEO-ról szóló 1/1978. (I.28.) KGM-KPMÉVM együttes rendelet alapján a foglalkoztató vállalatnál tanfolyam keretében elméleti és gyakorlati képzésen (ún. házivizsgán) kellett részt venni. - 18. évet betöltött dolgozó vagy szakmunkás, - érvényes előzetes (időszakos) orvosi alkalmasság. A képzési követelményeket az építőipari gépek kezelőinek képzéséről szóló 1/1960. (Ép. Ért. 15-16.) ÉVM-KPM együttes utasítás határozta meg. Az így szerzett emelőgépkezelői igazolvány csak a vizsga tárgyát képező emelőgép típusra (pl. robbanómotoros targonca, csarnokdaru, bakdaru, stb.) és a foglalkoztató (vállalat) munkahelyein volt érvényes. 71

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei

Munkaerőpiaci okból szükségessé vált a munkavállalók egységes képzésének, vizsgáztatásának és olyan gépkezelői jogosítvány kiadásának bevezetése, amely szélesebb körű gépkezelői (vezetői) jogosultságot biztosít. Az EBEO-tól függetlenül több olyan jogszabályt is megalkottak, amelyek képesítéshez kötött, önálló szakmaként (munkakörként) alkalmazható - a munkáltatótól független gépkezelői jogosultság megszerzését tették lehetővé.

72

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei 2. 1980. január 25-én lépett hatályba az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről szóló 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM együttes rendelet, amely építőgépkezelői jogosítvány megszerzésére adott lehetőséget. A rendelet hatályba lépése előtt a KPM és az Országos Vízügyi Hivatal (OVH) által kiadott házivizsgás jogosítványok 1985. december 31-ig maradtak érvényben. Aztán érvényességüket a 6/1986. (VI.20.) ÉVM-VM együttes rendelettel 1990. dec. 31-ig meghosszabbították. Az EBEO 1994.12.25-ig volt hatályban, így a házivizsgás képzések csak a 33/1994. (XI.10.) IKM rendelet (EBSZ) hatályba lépésével szűntek meg. 73

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei A 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM együttes rendelet felhatalmazására az ÉVM Építőgépkezelőket Képző Központ (később ÉKKO Kft.) elkészítette AZ ÉPÍTŐIPARBAN HASZNÁLATOS GÉPEK KATEGÓRIÁBA SOROLÁSI JEGYZÉKE-t. melyben a gépek egyes műszaki paraméterektől függően három kategóriába lettek sorolva: - nehézgép (NG) - könnyűgép (KÖG) - kisgép (KIG) A gépkezelői tanfolyam szakmai és vizsgakövetelményeit az 1986. július 20-áig indult tanfolyamoknál kizárólag a Képző Központ volt jogosult a tananyagot összeállítani, vizsgáztatni és a jogosítványt kiadni. 74

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei A 6/1986. (VII.20.) ÉVM-KM egy. rendelet módosította a 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM rendeletet, mely értelmében 1986. július 20-át követően 1995. május 15-éig az IKM felhatalmazása alapján a - Csepel Művek Oktatási Vállalat (későbbi nevei: Csepel Oktatási és Szolgáltatási Kft., majd Didaxis Csepel Kft.) is jogosult volt „mustársárga” könnyű- és nehézgépkezelői jogosítványok önálló kiadására. A módosítás értelmében a „mustársárga” jogosítvány kiadására még jogosult volt - a Közlekedési Minisztérium (KM), és jogutódja, a KpM Vizsgafelügyeleti Főosztálya, - az OVH és jogutódja, a Környezetgazdálkodási Intézet. 75

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei Az 59/1997. (X.28.) IKIM rend. a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. tv. felhatalmazásával az ipari, a kereskedelmi és az idegenforgalmi ágazatban a szakképesítések szakmai vizsgáinak megszervezésére 1997. november 5-e és 1999. december 31-e között az ÉKKO Kft. mellett a - a BM TOP Tűzvédelmi Intézetét (könnyű- és nehézgépkezelői tanfolyam) - a Csúcs 91. Oktatási és Vezetési Tanácsadó Kft-t és a KIT Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft-t (csak könnyűgépkezelői tanfolyam) is feljogosította „mustársárga” jogosítvány kiadására. 76


A 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM együttes rendelet alapján az emelőgépek ÉVM kategória besorolási jegyzékbe az alábbiak szerint kerültek: A gépi hajtású emelőtargoncák kategóriába sorolása

2. nehézgép (NG): könnyűgép (KÖG) 5. könnyűgép (KÖG) kisgép (KIG)

5000 kg és 5000 kg-nál nagyobb teherbírás felett 5000 kg teherbírás alatt 300 mm és 300 mm emelési magasság felett 300 mm emelési magasság alatt 77

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei Targoncák besorolása, kódszáma és megnevezése 5. 3312 Gyalogkíséretű targoncák 2. 3321 Robbanómotoros teknős targoncák 2. 3322 Robbanómotoros billenős targoncák 2. 3324 Robbanómotoros villás targoncák 2. 3325 Robbanómotoros oldalvillás targoncák 2. 3326 Robbanómotoros teleszkópos targoncák 2. 3332 Elektromos villás targoncák 2. 3333 Elektromos oldalvillás targoncák 2. 3334 Elektromos teleszkópos targoncák 2. 3336 Elektromos komissiózó targoncák 78

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei Targoncák besorolása, kódszáma és megnevezése 2. 3341 Egyéb gázüzemű targoncák 2. 3342 Egyéb robbanómotoros targoncák 2. 3343 Egyéb elektromos targoncák 2. 3344 Egyéb teleszkópos targoncák 2. 3352 Gázüzemű villás targoncák 2. 3353 Gázüzemű oldalvillás targoncák 2. 3332 Gázüzemű teleszkópos targoncák 2. 3354 Elektromos oldalvillás targoncák

79

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei Az emelőgépek kategóriába sorolása 2. nehézgép (NG): 20 tm és 20 tm-nél nagyobb tehernyomaték felett könnyűgép (KÖG) 20 tm tehernyomaték alatt 3. nehézgép (NG) 6000 kg és 6000 kg-nál nagyobb teherbírás felett könnyűgép (KÖG) 6000 kg teherbírás alatt 4. egyedi típusonkénti besorolás alapján 6. nehézgép (NG) 6000 kg és 6000 kg-nál nagyobb teherbírás felett könnyűgép (KÖG) 500-6000 kg teherbírás között kisgép (KIG) 500 kg teherbírás alatt 7. nehézgép (NG) 30 m és 30 m felett könnyűgép (KÖG) 30 m alatt

80

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei Emelőgépek besorolása, kódszáma és megnevezése KÖG. 4111 Gépi csörlők 3. 4131 Villanymotoros futómacskák 6. 4191 Egyéb emelőszerkezetek 3. 4211 Ollós emelőállvány 3. 4213 Gépjármű hátfalemelő KÖG 4221 Mobil szerelőállvány KÖG 4222 Mobil függőleges szerelőállvány KÖG 4223 Mobil függőleges szerelőkosár 7. 4224 Hidraulikus szerelőkosaras gépjármű 7. 4228 Hidraulikus szerelőkosaras utánfutó 4. 4229 Egyéb emelőberendezés 81

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei Emelőgépek besorolása, kódszáma és megnevezése KÖG. 4311 Ablakdaru KÖG. 4321 Födémdaru 3. 4331 Forgódaruk 2. 4341 Hagyományos toronydaruk 2. 4342 Önszerelő toronydaruk 2. 4343 Kúszó toronydaruk 2. 4351 Árbocdaruk 2. 4361 Derick-daruk 2. 4362 Portáldaru 2. 4363 Kalapácsdaru 3. 4371 Normál bakdaruk 3. 4372 Konzolos bakdaruk 82

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei Emelőgépek besorolása, kódszáma és megnevezése 6. 4373 Kézimozgatású daru 3. 4374 Konténeremelő 4. 4391 Egyéb daruk NG 4411 Autódaruk NG 4421 Gumikerekes daruk NG 4431 Lánctalpas daruk 3. 4451 Autóra szerelhető daruk 3. 4452 Traktorra szerelhető daruk 3. 4453 Traktor daruk 3. 4461 Híddaruk (fülkés) 3. 4462 Alulvezérelt híddaru 3. 4463 Rádióvezérelt híddaruk 83

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei A 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM egy. rend. által kiadott ún. „mustársárga” jogosítvány.

84

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei A 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM egy. rend. által kiadott ún. „mustársárga” jogosítvány.

85


A 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM egy. rend. alapján az alaptanfolyam 86 elvégzését a jogosítványba bejegyezték.

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei Az alaptanfolyam elvégzését követően a 6/1980. (I.25.) ÉVMKPM egy. rend. biztosította, hogy egy-egy géptípusra tett utólagos gyakorlati vizsga letétele után a gépkezelői jogosultságot a jogosítványba bejegyezzék.

87

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei A 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM egy. rend. biztosította, hogy a gépkezelői munkakör orvosi alkalmassági vizsgálatok eredményét bejegyezzék.

88


A 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM együttes rendelet nem szűntette meg a munkáltatói házivizsgás tanfolyamok szervezését, mert erre az 1/1978. (I.28.) KGM-KPM ÉVM együttes rendelet (EBEO) hatályon kívül helyezéséig és a 33/1994. (XI.10.) IKM rendelet (EBSZ) hatályba lépéséig (1994.12.25-éig) lehetőséget biztosított.

89

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei 3. 1985. július 1-jén lépett hatályba a targoncavezetők képzéséről szóló 5/1985. (VII. 1.) BkM-IpM-MÉM együttes rendelet. Ezután párhuzamosan két képzés valósult meg: - a 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM együttes rendelet alapján - könnyűgépkezelői, vagy - nehézgép kezelői jogosítvány-, és - az 5/1985. (VII.1.) IpM-BkM-MÉM együttes rend. Alapján - targoncavezetői jogosítvány megszerzésére nyílt lehetőség.

90

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei Az 5/1985. (VII. 1.) BkM-IpM-MÉM együttes rendelet alapján a képzés feltétele - megszerzett általános iskolai bizonyítvány és a - 18. életév betöltése és - a targoncavezetéshez szükséges orvosi alkalmasság igazolása volt. A rendelet által szervezett képzés vezetői jogosultságot adott: - belsőégésű motor meghajtású homlok-emelővillás targoncákra, - elektromos meghajtású homlok-emelővillás targoncákra, - szállító- és vontatótargoncákra. 91

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei A BkM-IpM-MÉM rend. által kiadott targoncavezetői jogosítvány:

92

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei Targoncavezetői jogosítványt a IpM-BkM-MÉM rend. szerint az 1985.07.01-1990.04.30-a között indult tanfolyamokon lehetett szerezni.

93

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei Az 5/1985. (VII. 1.) IpM-BkM-MÉM együttes rendelet a mellékleteiben határozta meg a képzések szakmai követelményeit és óraszámát. A targoncavezetői vizsgát az „Állami Targoncavezetői Képesítő Bizottság” előtt kellett letenni. A jogosítvány kiállítására az ágazati miniszter volt jogosult. Az emelővillás targoncavezetői jogosítványt szerzők vontató és szállító targoncát külön vizsga nélkül vezethettek.

94


Az 5/1985. (VII.1.) IpM-BkM-MÉM együttes rendelet által megszerzett jogosítvány – eltérve a 6/1980. (I.25.) ÉVM KPM rendelettől – teherbírástól függetlenül és a kategórián belül típustól függetlenül adott vezetői jogosultságot. A 2/1990. (II.16.) IpM rendelet 1990.04.31-én hatályon kívül helyezte az 5/1985. (VII.1.) IpM-BkM-MÉM együttes rendeletet és ezzel a targoncavezető képzések megszűntek. Az IpM-BkM-MÉM együttes rendelet hatálya alatt megszerzett KÉK targoncavezetői jogosítványok jelenleg is érvényesek!!!!!! 95

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei 4. 1994.01.07-én – még az EBEO hatálya alatt - lépett hatályba az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet, amelyben a 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM egy. rend. szerinti könnyűgép-kezelő és a nehézgépkezelő tanfolyami képzések önálló OKJ számot kaptak, így még az EBEO hatálya alatt OKJ számmal elismert szakképesítésekké váltak. könnyűgépkezelő OKJ szám: 05 2 8299 04 9 0 06 1997.01.06-tól az új OKJ szám: 31 5256 02 nehézgépkezelő OKJ szám: 05 2 8390 04 9 0 08 1997.01.06-tól az új OKJ szám: 31 5256 03 A könnyű- és nehézgépkezelői OKJ képzéseket a 7/1993. (XII.30.) MüM rendeletből 2004.01.01-i hatállyal, változatlan OKJ számmal átemelték az OKJ-ről szóló 37/2003. (XII.27.) 96 OM rendeletbe (2006.03.31.ig).

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei Az 1994.01.07-e után indult, a 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM együttes rendelet és az ÉKKO által meghatározott könnyűgépkezelő és a nehézgépkezelő tanfolyam befejezésével aki elméleti vizsgát tett, az - könnyűgépkezelő vagy nehézgépkezelő OKJ szakképesítést igazoló BIZONYÍTVÁNY-t kapott; aki gyakorlati vizsgát tett, az - „mustársárga” építőgépkezelői jogosítványt kapott a megszerzett könnyűgépkezelői vagy nehézgépkezelői OKJ szakképesítés, a gépkategória és géptípus jogosultság bejegyzésével. 97


5. 1994.12.25-én lépett hatályba az EBSZ-ről szóló 33/1994. (XI.10.) IKM rend. (az 1/1978. (I.28.) KGM-KPM-ÉVM egy. rend. (EBEO) helyett). Az emelőgép-kezelés feltételének - „az emelőgépre előírt képesítés”-t és - „a helyváltoztatásra is képes emelőgép esetén a járműrész vezetéséhez szükséges jogosítvány”-t jelölte meg.

98

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei 1999.11.12-én lépett hatályba az új EBSZ-ről szóló 47/1999. (VIII.4.) GM rendelet a 33/1994. (XI.10.) IKM rend. helyett. Az új EBSZ az emelőgép-kezelés szakképesítési feltételeit nem módosította, feltételként - „az emelőgépre előírt képesítés”-t és - „a helyváltoztatásra is képes emelőgép esetén a járműrész vezetéséhez szükséges jogosítvány”-t határozta meg ugyanúgy, mint a hatályon kívül helyezett IKM rendelet.

99

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei Az EBSZ-ek alapján 1994.12.25-étől az emelőgépek kezeléséhez (vezetéséhez) előírt „képesítésnek” a 37/2003. (XII.27.) OM rendeletben meghatározott és államilag elismert könnyűgépkezelő vagy nehézgépkezelő OKJ szakképesítés és a 6/1980. (I.25.) ÉVM_KPM együttes rendelet szerinti építőgépkezelő jogosítvány egyidejű megszerzését kellett tekinteni.

2005.01.15-étől a 135/2004 (XII.16.) GKM rend. módosította az új EBSZ-t és a kezelés szakképesítési feltételét szigorította, és az emelőgépek kezelésére - „államilag elismert szakmai képesítés”-t , valamint - „a helyváltoztatásra is képes emelőgép esetén a járműrész vezetéséhez szükséges jogosítvány”-t határozott meg. 100


Az 5/1997. (III.5.) IKIM rendelet 2. §-a csak az 1997.03.10-i hatályba lépésével írta elő a - könnyűgépkezelő tevékenység és a - nehézgépkezelői tevékenység végzésének szakképesítési feltételeként a könnyű- vagy nehézgépkezelői képesítés megszerzését.

101

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei 6. A továbbiakban az lett eldöntendő kérdés, hogy az EBEO módosítást megelőzően indult tanfolyami képzések illetve végzettségek közül melyek ismerhetők el az emelőgépek kezelésére jogosító, (államilag) elismert szakképesítésnek. Ezért a GKM Ipari Főosztálya az új EBSZ módosítása után kb. 10 hónappal, 2005. október 21-én közleményt adott ki az emelőgépek kezelésére államilag elismert szakképesítésekről. (Gazdasági Közlöny 2005/12. szám) 1. A 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM egy. rendeletnek megfelelően 1994. december 26-át megelőzően megkezdett szakképzés eredményes befejezését követően kiadott jogosítványok érvényesek, azok államilag elismert szakképesítést igazolnak. 102

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei 2. Az OKJ-ről szóló 7/1993. (XII.30.) MüM rendeletnek megfelelően - 2004. január 1-jét megelőzően - megkezdett nehézgép-kezelői és könnyűgép-kezelői szakképzések eredményes befejezését követően kiadott bizonyítványok érvényesek, azok államilag elismert szakképzést igazolnak. 3. Az OKJ-ről szóló 37/2003. (XII.7.) OM rendeletnek megfelelően - 2004. január 1-jét követően - megkezdett nehézgép-kezelői és könnyűgép-kezelői szakképzések eredményes befejezését követően kiadott bizonyítványok érvényesek, azok államilag elismert szakképesítést igazolnak. 103

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei Az Ipari Főosztály nem tesz említést az 5/1985. (VII.1.) BkMIpM-MÉM rend. szerinti „kék” targoncavezetői jogosítványok elfogadásáról, de ezeket „jóhiszeműen szerzett jogosultságként” továbbra is el kell fogadni. 7. 2006. 04.01-jén lépett hatályba az (új) OKJ-ről szóló 1/2006. (II.17.) OM rendelet, amely alapjaiban módosította a (régi) OKJ-ről szóló 37/2003. (XII.27.) OM rendeletet. - megszüntette az önálló OKJ számú könnyűgépkezelő és nehézgépkezelő képzéseket, de átmeneti rendelkezésként biztosította, hogy a tanfolyamok a régi OKJ számon 2008. dec. 31-ig még önállóan indíthatók legyenek; - bevezette az építő- és anyagmozgatógép kezelője OKJ szakképesítést és az eddig önálló könnyű- és nehézgépkezelői OKJ képzéseket az új szakképesítés elágazásai közé sorolta. 104

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei Az 1/2006. (II. 17.) OM rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott építőés anyagmozgatógép kezelője szakképesítés OKJ száma: 31 582 06 300 óra A szakképesítés elágazásai: emelőgép kezelő 31 582 06 0100 31 01 targoncavezető 31 582 06 0100 31 05 energiaátalakító-berendezés kez.31 582 06 0100 31 02 építési anyagelőkészítő-gép kez. 31 582 06 0100 31 03 földmunkagép-kezelő 31 582 06 0100 31 04 útépítőgép-kezelő 31 582 06 0100 31 06 könnyűgépkezelő 31 582 06 0010 31 01 nehézgépkezelő 31 582 06 0010 31 02 105

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei 2008. aug. 31-én lépett hatályba a 22/2008. (VIII.29.) KHEM rendelet 2. sz. mellékletében regionális bontásban megjelölt intézmények 2008. szept. 6-ától 4 évre kaptak akkreditációt többek között - építő- és anyagmozgató gép kezelője OKJ-s szakképzés szervezésére és „kék” bizonyítvány kiadására. Dél-dunántúli Régió: Baranya, Tolna, Somogy ÉKKO Kft., Debrecen; Tamás Autósiskola Kft., Kaposvár; Mieszterics Autósiskola Kft., Marcali; Németh Autóközlekedési és Oktatásszerv. Kft., Kaposvár; EUROKT-AKADÉMIA Kft., Esztergom; „VITUKI” Kht., Budapest; Barhács és Társa Szervezési, Oktatási és Vezetési Tanácsadó Kft., Bp.; Csúcs’91 Oktatási és Vezetési Tanácsadó Kft., Budapest

Az akkreditációs idő már lejárt, de a jogszabályt elfelejtették frissíteni. 106


2008.08.31-én lépett hatályba 15/2008. (IV.3.) GKM rendelet, amely az 2. sz. mellékletének a 16. sorszáma alatt határozta meg az építő- és anyagmozgató gép kezelője szakképesítés szakmai- és vizsgakövetelményeit. Ennek VII. Egyebek fejezetében előírta, hogy: „A szakmai bizonyítvány kiadásának feltétele: az építőgépkezelők képzéséről szóló 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM együttes rendelet alapján kiállított, érvényesített nehéz- vagy könnyűgépkezelői jogosítvány.”

107


8. Jogszabályi dereguláció A 383/2007. (XII.23.) Korm. rend. 2009.01.01-jétől hatályon kívül helyezte a 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM együttes rendeletet és az ÉVM kategóriába sorolási jegyzéket. Azonban a gyakorlatban az ÉVM kategóriába sorolási jegyzék használata - a 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM egy. rend. hatályon kívül helyezése ellenére - sem szűnhetett meg.

108

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei A 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM egy. rend. deregulációjának következményei 2009. január 1-jétől kezdődően: - nincs lehetőség az államilag elismert OKJ bizonyítvány mellett új „mustársárga” könnyű- vagy nehézgépkezelői jogosítvány megszerzésére, - a meglévő „mustársárga” könnyű-, illetve nehézgépkezelői jogosítványhoz nem lehetett új típusvizsgát tenni, mert abba egy új típusvizsga jogszerűen nem volt bejegyezhető,

109

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei A 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM egy. rend. deregulációjának következményei 2009. január 1-jétől kezdődően: - könnyű-, vagy nehézgépkezelői jogosítványt nem, de könnyű- vagy nehézgépkezelő OKJ szakképesítést igazoló „kék” bizonyítványt lehetett szerezni. A bizonyítványban azonban nem lehetett feltüntetni, hogy a gyakorlati vizsga milyen kategóriájú/típusú könnyű-, vagy nehézgép kezelésére vonatkozott, - az építő- és anyagmozgatógép kezelője szakképzés OKJ elágazásaira csak az volt beiskolázható, illetve OKJ „kék” bizonyítvány csak annak volt adható, aki régebbről rendelkezett „mustársárga” építőgépkezelői jogosítvánnyal !!! 110

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei Akinek nem volt „mustársárga” jogosítványal, az OKJ-s szakképzésre be sem iratkozhatott!!!

111

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei 2009. január 1-jétől kezdődően az OKJ „kék” bizonyítvány megszerzésekor gyakorlati vizsga letételét igazoló „Tanúsítvány” emelőgép gépkezelésre nem adott jogosultságot, mert nem helyettesíthette a „mustársárga” jogosítványt. A jogi szabályozás hiánya miatt az építő- és anyagmozgatógép kezelője szakképzés leállt. 112

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei 9. 2009. szept. 8-án lépett hatályba a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 40/2009. (VIII.31.) KHEM rendelet, amely hatályon kívül helyezte a 15/2008. (IV.3.) GKM rendelet 1. sz. mellékletének „AZ 1. MELLÉKLET 16. SORSZÁMA ALATT KIADOTT ÉPÍTŐ- ÉS ANYAGMOZGATÓ GÉP KEZELŐJE SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI” cím VII. Egyebek fejezetét.

113


A KHEM rend. hatálya kiterjed minden, a közúti áruszállítást végző jármű megrakásához vagy ennek előkészítéséhez alkalmazott önjáró emelő- és rakodógépre (járműre), továbbá járműre szerelt gépi berendezésre, amelyet anyagmozgatásra, rakodásra, emelésre használnak.

114

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei A 40/2009. (VIII.31.) KHEM rendelet alapján 2012.09.08-tól - a hatáskörébe tartozó emelőgépek kezelőinek vizsgáztatását és a gépkezelői jogosítvány kiadását a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) végzi, - a tanfolyam elméleti és gyakorlati oktatására vonatkozó részletes szabályokat a 4. sz. melléklete, a vizsgákra vonatkozó szabályokat az 5. sz. melléklete határozza meg, - a gépkezelői jogosítvány tartalmi elemeit és formai követelményeit az 1. sz. melléklet határozza meg, - a gépek gépcsoportba sorolását a 2. sz. melléklete alapján kell végezni.

115

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei A 40/2009. (VIII.31.) KHEM rendelet hatályba lépésével - csak az önjáró emelőgépekre lehetett jogosítványt szerezni, a telepített emelőgépekre (pl. híddarukra, bakdarukra, szervízemelőkre, stb.) viszont nem, - a tanfolyami képzés nem felelt meg a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények, ezért nem minősült az EBSZ által előírt, államilag elismert (OKJ) szakképesítésnek. Megoldás: egy emelőgép kezelői jogosultság megszerzése érdekében a GKM rend. szerinti OKJ-s tanfolyamon kellett „kék” bizonyítványt szerezni, majd a KHEM rend. szerinti tanfolyamon kellett gyakorlati vizsgát tenni és gépkezelői jogosítványt szerezni. 116

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei KHEM rendelet 8. § (4) bek. szabályozza a 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM egy. rend. alapján már szerzett „mustársárga” gépkezelői (emelőgép-kezelői) jogosultságok érvényességét: „Az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről szóló 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet alapján kiadott építőipari gépkezelői jogosítvány a bejegyzett géptípus kezelésére jogosít. Az e rendelet 2. mellékletében meghatározott gépcsoportokba tartozó gép kezelésére jogosító építőgépkezelői jogosítvány az emelő- és rakodógép kezelésére 2015. december 31-ig jogosít.”

117

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei A KHEM rendelet szerinti jogosítvány:

118


119


120


121

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei Az emelőgépek csoportba sorolása a 40/2009. (VIII.31.) KHEM rendelet 2. sz. melléklete szerint: - anyagmozgató szállítógép csoport 33 Targoncák 3312 Gyalogkíséretű targoncák 3313 Vezetőállásos targoncák 3314 Vezetőüléses targoncák - emelőgép csoport 42 Emelő- és szerelőállványok 4213 Gépjármű emelő-hátfalak (MSZ EN 1756-1) 4221 Mobil szerelőállvány (MSZ EN 1495) 4223 Mobil szerelőkosár (MSZ EN 280) 4224 Hidraulikus szerelőkosaras gépjármű 122

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei Az emelőgépek csoportba sorolása a 40/2009. (VIII.31.) KHEM rendelet 2. sz. melléklete szerint: - emelőgép csoport 43 Konténer emelők 4374 Konténer emelők 44 Járműves daruk 4411 Autódaruk (MSZ EN 13000) 4431 Lánctalpas daruk 4451 Járműre szerelt daruk (MSZ EN 12999)

123

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei A KHEM rendelet szerinti tanfolyamokat a NKH Kiemelt Ügyek Igazgatóságának engedélye alapján szervezik. Az NKH tájékoztatójában elismeri a megszerzett OKJ-s „kék” bizonyítványokat. - a 33 targoncák gépcsoport esetén az emelőgépkezelő vagy a targoncavezető OKJ-s részszakképesítést, illetve a könnyűgépkezelő elágazást; - a 42 emelő- és szerelőállványok gépcsoport esetén az emelőgépkezelő OKJ-s részszakképesítést, illetve a könnyűgépkezelő elágazást; - a 43 konténer emelők és a 44 járműves daruk gépcsoportok esetén az emelőgépkezelő OKJ-s részszakképesítést, illetve a nehézgépkezelő elágazást. 124

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei A könnyűgépkezelői végzettség mindenhol helyettesíthető nehézgépkezelői végzettséggel. Az OKJ-s „kék” bizonyítvánnyal rendelkezőnek a szükséges gépcsoportra (pl. járműre szerelt daruk) csak gyakorlati vizsgát kell tennie. Előnyei: - OKJ-s bizonyítvány (pl. emelőgépkezelő) megléte esetén bármikor lehet újabb gyakorlati vizsgára jelentkezni és a sikeres vizsgát – amely a választott kódszámhoz tartozó valamennyi önjáró emelőgéptípus kezelésére jogosít – a jogosítványba bejegyzik, lehetőséget biztosít arra, hogy előzetesen megszerzett építőgépkezelői jogosítvány nélkül is jelentkezni lehessen építő- és anyagmozgató gép kezelője OKJ-s képzésre. 125

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei 10. 1/2006. (II. 17.) OM rendelet 1. sz. melléklete 2010.07.21-ével az OKJ-ről szóló 133/2010. (IV.27.) Korm. rendeletbe került. Az abban lévő építő- és anyagmozgatógép kezelője szakképesítés új OKJ számot kapott és megszüntették a könnyűgépkezelő és nehézgépkezelő szakképesítés-elágazásokat. OKJ száma: 31 582 06 300 óra A szakképesítés elágazásai: energiaátalakító-berendezés kezelő 31 582 06 0010 31 02 építési anyagelőkészítő-gép kezelő 31 582 06 0010 31 03 földmunka-, rakodó- és szállítógép kez. 31 582 06 0010 31 04 útépítő- és karbantartógép kezelő 31 582 06 0010 31 06 alapozás, közmű és fenntartási-gép kez.31 582 06 0010 31 07 emelőgép kezelő 31 582 06 0010 31 01 80 óra targoncavezető 31 582 06 0010 31 05 60 óra 126

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei 2010. dec. 3-án lépett hatályba a közlekedési, informatikai és postaügyi ágazatba tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 17/2010. (XI.25.) NFM rendelet, amely hatályon kívül helyezte a 15/2008. (IV.3.) GKM rendeletet. Az NFM rend. 1. sz. melléklete 1. sorszám alatt tartalmazza az építő- és anyagmozgató gép kezelője szakképesítést és elágazásait, amely megegyezik az OKJ-ről szóló 133/2010. (IV.22.) Kormányrendeletben, majd az OKJ-ről szóló 150/2012. (VII.6.) Kormányrendeletben meghatározott szakképesítéssel.

127

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei A 150/2012. (VII.6.) Korm. rend. alapján: A B C D E F G H I J 1 Szakképesítés Szakképesítések, Iskolai IskolaA képzés A azonosító száma szakképesítés- Szakma Ágazati rend- rendszerenmunka- szakképesítésért 2 Tanul- Sor- ráépülések csoport besoro- szerű kívüli rendje felelős miniszter Szint mányi szám megnevezése lás képzési képzési idő terület idő 97 32 582 02 Építő- és 5 IX 90-140 TK közlekedésért anyagmozgató óra felelős gép kezelője (a miniszter szakmairány megjelölésével)

A szakmai irányok a közlekedési, informatikai és postaügyi ágazatba tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 17/2010. (XI.25.) NFM rend. 1. sz. mell. 1. sorszám alatt találhatók. 128

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei A 17/2010. (XI.25.) NFM rend. 2. sz. mellékletében határozták meg az 1. sz. mell. 1. sorszám alatt kiadott építő- és anyagmozgató gép kezelője szakképesítés és az elágazások szakmai és vizsgakövetelményeit. Ennek a VII. Egyebek fejezetében vannak felsorolva azok a gépcsoportok, amelyek az egyes szakképesítés-elágazásokhoz tartozó gépeket tartalmazzák. A VII. Egyebek fejezet előírja, hogy a 40/2009. (VIII.31.) KHEM rendeletben is meghatározott gépcsoportok esetében a gépkezelőnek a gépcsoportra előírt érvényes gépkezelői jogosítvánnyal is rendelkeznie kell. E gépcsoportokhoz tartozó gépeket a KHEM rend. szerinti kódszám megadásával határozza meg. 129

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei Az emelőgép-kezelő (kivéve targonca) szakképesítés-elágazáshoz tartozó emelőgépek csoportosítása 1. Emelőgépek 1.1. Mobil emelőgépek 1.1.1. Gépjármű emelő-hátfalak (4213) 1.1.2. Mobil szerelő állvány (4221) 1.1.2.1. Reptéri catering jármű (4221) 1.1.3. Mobil szerelő kosár (4223) 1.1.4. Hidraulikus szerelőkosaras gépjármű (4224) 1.1.5. Konténer emelő (4374) 1.1.6. Autódaru (4411) 1.1.7. Lánctalpas daru (4431) 1.1.8. Járműre szerelt daru (4451) 130

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei Az emelőgép-kezelő (kivéve targonca) szakképesítés-elágazáshoz tartozó emelőgépek csoportosítása 1. Emelőgépek 1.2. Helyhez kötött üzemű emelő gépek 1.2.1. Híddaru, futódaru 1.2.2. Bakdaru 1.2.3. Portáldaru 1.2.4. Úszódaru 1.2.5. Toronydaru 1.2.6. Födémdaru 1.2.7. Ablakdaru 1.2.8. Konzoldaru 1.2.9. Forgódaru 131

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei Az emelőgép-kezelő (kivéve targonca) szakképesítés-elágazáshoz tartozó emelőgépek csoportosítása 1. Emelőgépek 1.2. Helyhez kötött üzemű emelő gépek 1.2.10. Árbócdaru 1.2.11. Emelő asztal 1.2.12. Függőlegesen vezetett fülkéjű, építési személy- és teherfelvonók 1.2.13. Emelőállvány, oszlopos kúszó munkaállvány 1.2.14. Függesztett rendszerű, mozgó munkahid 1.2.15. Építési teheremelő 1.2.16. Felrakógép 1.2.17. Gépi hajtású csörlő 132 1.2.18. Hídvizsgáló

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei Az emelőgép-kezelő (kivéve targonca) szakképesítés-elágazáshoz tartozó emelőgépek csoportosítása 1. Emelőgépek 1.2. Helyhez kötött üzemű emelő gépek 1.2.19. Járműemelő 1.2.20. Körülkerített emelőterű emelő-berendezés 1.2.21. Ollós emelőállvány 1.2.22. Parkoló emelő 1.2.23. Színpadtechnikai emelő-berendezés 1.2.24. Szintkülönbség kiegyenlítő 1.2.25. Vasúti emelő (Emelőoszlop) 1.2.26. Villamos emelődob 1.2.27. Villamos futómacska 133

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei A targoncavezető szakképesítés-elágazáshoz tartozó emelőgépek csoportosítása 5. Targoncák 5.1. Gyalogkíséretű targonca (3312) 5.2. Vezetőüléses targonca (3324) 5.2.1. Emelővillás targonca 5.2.2. Vezetőt is emelő árugyűjtő targonca (komissiózó) 5.2.3. Vontató és szállító targonca 5.2.4. Önjáró utaslépcső 5.2.5. Egyéb vezetőüléses targonca

134


A targoncavezető szakképesítés-elágazáshoz tartozó emelőgépek csoportosítása 5. Targoncák 5.3. Vezetőállásos targonca (3313) 5.3.1. Emelővillás targonca 5.3.2. Vontató és szállító targonca 5.3.3. Egyéb vezetőállásos targonca

135

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei 11. 2013.03.31-én lépett hatályba a nemzeti fejlesztési miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 12/2013. (III.29.) NFM rendelet, amely 2013. 09.01-jével hatályon kívül helyezte a 17/2010. (XI.25.) NFM rendeletet. A 17/2010. (XI.25.) NFM rend. szerint indult és még folyamatban lévő képzéseket még az e rendelet szerinti szakmai- és vizsgakövetelmények alapján be lehetett fejezni. A 2013.09.01-je után a képzések már az új rendelet által előírt követelmények szerint indultak. 136

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei A 12/2013. (III.29.) NFM rendelet 1. sz. melléklete II. pontjában sorolták fel a nemzeti fejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó közlekedési szakképesítések jegyzékét, köztük 6. sorszám alatt - új szakképesítő azonosítószámmal - a gépészet szakmacsoporthoz tartozó építő- és anyagmozgató gép kezelője (a szakmairány megjelölésével) szakképesítést is az alábbiak szerint: Sorszám

6.

Szakképesítés azonosító száma

32

563

02

Szakképesítés/részszakképesítés/részszakképesítés-ráépülés megnevezése

Építő- és anyagmozgató gép kezelője (a szakmai irány megjelölésével)

Szakmacsoport megnevezése

Gépészet

137

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei A 12/2013. (III.29.) NFM rendelet 2. sz. melléklete a 6-os sorszám alatt határozza meg a szakképesítés részletes szakmai és vizsgakövetelményeit, valamint az ún. „pályatükröt”, mellyel FEOR szám besorolás és megnevezés szerint megadja a képzés során megjelölhető szakmai irányokat (legjellemzőbben betölthető munkaköröket, foglalkozásokat).

138

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei FEOR száma

FEOR megnevezése

A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök)

8422

Földmunkagép és hasonló könnyű- és Alapozás, közmű- és fenntartásinehézgép kezelője gép kezelő

8424

Daru, felvonó és anyagmozgató gép kezelője

8321

Energetikai gép kezelője

8143

Cement-, kő- és egyéb ásványianyag- Építésianyag-előkészítő gép feldolgozó gép kezelője kezelője

8422

Földmunkagép és hasonló könnyű- és Földmunka-, rakodó- és nehézgép kezelője szállítógép kezelő

8422

Földmunkagép és hasonló könnyű- és Útépítő- és karbantartógép nehézgép kezelője kezelő

8425

Targoncavezető

hasonló Emelőgépkezelő (kivéve targonca) Energiaátalakító-berendezés kezelője

Targoncavezető 139

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei 12. A jelenlegi gépkezelői lehetőségek: 12.1. A 2009. jan. 1-e előtt kiadott „mustársárga” építőgépkezelői jogosítványok a 40/2009. (VIII.31.) KHEM rendelet 8. § (4) bekezdése értelmében a bejegyzett géptípus kezelésére jogosít, de e rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott gépcsoportokba tartozó gép kezelésére jogosító építőgépkezelői jogosítvány az emelő- és rakodógép kezelésére csak 2015. dec. 31-ig jogosít. (A régi „mustársárga” jogosítvány csak a bejegyzett típusú gépek kezelésére jogosít, más gépek kezelésére NEM!!!) A 2. sz. mellékletben fel nem sorolt gépek esetén – beleértve az egyes emelőgépeket is - a gépkezelői jogosultság 2015. december 31-e után is fennmarad. 140


141


érvényes

142

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei érvényes

143


érvényes érvényes

144


érvényes

145


érvényes

érvényes

146

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei érvényes

érvényes

147

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei A jelenlegi gépkezelői lehetőségek: 12.2. A 2009.01.01-2009. 09.08-a között a 15/2008. (IV.3.) GKM rendelet alapján indult képzéseken OKJ szakképesítést szerezhetett az, akinek már volt „mustársárga” jogosítványa, de gépkezelői jogosítványt nem kaphatott és a gyakorlati vizsgát a „mustársárgába” nem lehetett bejegyezni. A „mustársárga” jogosítvány alapján kiadott „kék” OKJ-s bizonyítvány, az új géptípusra kiadott gyakorlati vizsga tanúsítvány, munkavédelmi oktatás (okt. tematika alapján), érvényes orvosi alkalmassági vélemény gépkezelő munkakörre, a nem mobil emelőgépek esetén. 148

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei Jelenlegi gépkezelői lehetőségek: 12.3. A 40/2009. (VIII.31.) KHEM rend. megjelenése után korlátozás nélkül új „kék” OKJ-s bizonyítvány volt megszerezhető (a 15/2008. (IV.3.) GKM rend. alapján, a VII. egyebek pontját hatályon kívül helyezték); gyakorlati vizsga tanúsítvány vagy mobil gép esetén KHEM rendelet szerinti jogosítvány; munkavédelmi oktatás, (oktatási tematika ); érvényes orvosi alkalmassági vélemény (gépkezelő); A KHEM rend. előtt megszerzett OKJ-s bizonyítványt elfogadták, ezért mobil gépre csak gyakorlati vizsgát kellett tenni a jogosítvány megszerzésére. 149

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei Jelenlegi gépkezelői lehetőségek: 12.4. A 17/2010. (XI.25.) NFM rend. hatályba lépése után (2010. 12.03-tól) indult tanfolyamokon a rendelet alapján (a 15/2008. (IV.3.) GKM rendeletet hatályon kívül helyezte) új „kék” OKJ-s bizonyítvány volt megszerezhető: építő- és anyagmozgató gép kezelő vagy a hét szakképesítés – elágazás valamelyike (pl. emelőgépkezelő (kivéve targonca, targoncavezető, stb.); gyakorlati vizsga tanúsítvány, mobil gép esetén KHEM rendelet szerinti jogosítvány; munkavédelmi oktatás; érvényes orvosi alkalmassági vélemény gépkezelő munkakörre. 150

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei Jelenlegi gépkezelői lehetőségek: 12.5. A 12/2013. (III.29.) NFM rendelet 03.31-én lépett hatályba, egyúttal hatályon kívül helyezte a 17/2010. (XI.25.) NFM rendeletet. Az építő- és anyagmozgató gép kezelő szakképesítés és annak hét szakképesítés–elágazása helyett egy OKJ számmal „Építő- és anyagmozgató gép kezelője” szakképesítést határozott meg a 7 szakmai irány megjelölésével. - OKJ „kék” bizonyítvány; - gyakorlati vizsga tanúsítvány vagy mobil gép esetén KHEM rendelet szerinti jogosítvány; - munkavédelmi oktatás; - érvényes orvosi alkalmassági vélemény gépkezelő munkakörre. 151

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei A munkáltató oktatása

152

VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei 12.6. Az 1985. július 1-től 1990. április 30-ig hatályos 5/1985. (VII.1.) IpM-BkM-MÉM együttes rendelet hatálya alatt az 1/1978. (I.28.) KGM-KPM-ÉVM egy. rend. (EBEO) volt hatályban, amely alapján még nem volt az emelőgépek kezelésének feltétele az államilag elismert szakképesítés. Ezért az IpM-BkM-MÉM rendelet idején megszerzett „kék” targoncavezetői jogosítvány jelenleg is érvényes.

153

A munkavédelmi hatóság tájékoztatása Mindenki igénybe veheti, aki érintett a munka világában. Helyben: - telefonon: 72/513-420 (nem zöld szám) - írásban: 7602 Pécs, Pf. 406/1. ; fax: 72/539-099 e-mail: [email protected] - személyesen: BMKH. MMSZSZ. Pécs, Király u. 46. Munkavédelmi Információs Szolgálat: - telefonon: 80/204-292 (zöld szám)

154

Balesetmentes munkavégzést kívánok ! Köszönöm megtisztelő figyelmüket !

Puszti Tibor +36-72/513-423

155

Az emelőgépek üzemeltetésének munkavédelmi követelményei

Recommend Documents