Verhóczki János Az embercsempészés büntetőjogi megítélése Németországban Németország az Európai Unió tagja, illetve a schengeni egyezmény tagállama. Az illegális migráció szempontjából, több aspektusból is hasonló helyzetben van, mint Magyarország. Jelentős az illegális bevándorlók száma, ezek jó része, beutazása és tartózkodása legalizálásához Németország
embercsempészek migrációs
segítségét
célország,
és
a
veszi
igénybe.
schengeni
rendszer
alkalmazásában több mint tízéves előnye van hozzánk képest. Az embercsempészés elleni büntetőjogi fellépést európai uniós irányelv szabályozza, tehát a magyar és a német büntetőjogi tényállásnak ugyanazon
minimumszabályoknak
kell
megfelelnie.
Az
embercsempészés határokon átnyúló jellege miatt, a schengeni térségben az ilyen ügyekben napi gyakorlat a rendőri együttműködés. Nem érdektelen tehát, hogy egy másik európai uniós tagország hogyan ítéli meg ezt a bűncselekményt. Milyen büntetendő elkövetési magatartásai
vannak
az
adott
bűncselekménynek?
Melyek
a
jogértelmezési problémák? Mely tapasztalatok hasznosíthatóak nálunk is a bírói vagy a rendőri gyakorlatban? Az embercsempészés témakörét átfogóan Tilmann Schott német professzor dolgozta fel1. A következőkben, kedvcsinálónak, ebből a könyvből adok egy rövid ízelítőt. A német büntetőjogban az embercsempészés bűncselekményét nem a német
büntető
törvénykönyv
(Strafgesetzbuch),
hanem
a
tartózkodásról szóló törvény (Aufenthaltgesetz) 96–97. §-a tartalmazza. A jogalkotó az alapcselekményhez (Hauptat) – a szintén büntetendő 1
Tilmann Schott: Einschleusen von Ausländern. Verlag für Polizeiwissenschaft, Frankfurt, 2007
1
engedély nélküli beutazáshoz és tartózkodáshoz – nyújtott bűnsegélyt és felbujtást tette önálló bűncselekményi tényállássá, mivel a német btk.-ban szabályozott részesi magatartások szankcióját kevésnek találta azon elkövetők számára, akik a gazdasági szükséghelyzet elől elvándorlók
szorult
helyzetét
kihasználva,
általában
anyagi
haszonszerzési célzattal csempészték be Németországba az illegális bevándorlókat. A bűncselekmény védendő jogi tárgya elég széles körű. Elsősorban a Németországba beutazó külföldiek számára előírt útlevél (Passpflicht) és tartózkodási jogcím (vízum, tartózkodási engedély, letelepedési engedély)
beszerzési
kötelezettségének
betartására
és
kikényszerítésére szolgál. Tehát arra, hogy a külföldiek legálisan az előírt
közigazgatási
eljárást
végigcsinálva
lépjenek
be
és
tartózkodjanak Németország területén, ami a bevándorlás és a munkaerőpiac ellenőrzéséhez szükséges. Több szerző azonban jóval tovább megy a védendő jogi tárgy meghatározásánál. Védendő jogi tárgyként
említik
a
becsempészett
személyek
gazdasági
kizsákmányolásának megakadályozását és az illegális foglalkoztatás elleni harcot is. Vita van azonban azon, hogy a csempészett személyek egészségének és életének védelme beletartozik-e a védendő jogi tárgyak körébe. A vita lényege, hogy lehet-e valaki egy bűncselekmény tettese (a csempészett személy, aki elköveti a tartózkodásról szóló törvény 95. §-ában meghatározott bűncselekményt) és védendő jogi tárgya egyidejűleg (akinek jogos érdekeit a részes, a bűnsegéd, az embercsempész veszélyezteti). Az
embercsempészés
bűncselekményének
megállapíthatósága
alapvetően függ az alapcselekménytől, az engedély nélküli beutazástól és tartózkodástól. Ha a beutazás és tartózkodás nem engedély nélküli, az annak megvalósításához nyújtott segítség sem az. Ebből az következik, hogy a beutazási és tartózkodási szabályok alapvetően
2
határozzák meg, hogy az adott cselekmény embercsempészésnek minősül-e, vagy sem. A beutazási és tartózkodási szabályok viszont esetenként elég áttekinthetetlenek. A beutazást és tartózkodást Németországban – hozzánk hasonlóan – nemcsak a belső jog szabályozza, hanem –
az
Európai
Unió
alapító
szerződése
(a
munkaerő
és
a
szolgáltatások szabad áramlása), –
az EU közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai (562/2006 EK rendelet, a határellenőrzési kódex, 539/2001 EK vízumrendelet),
–
a schengeni végrehajtási egyezmény, és
–
az Európai Bíróság, a közösségi jogot értelmező, precedens értékű ítéletei a tartózkodási jog tekintetében.
Az embercsempészés tényállásának minimumkövetelményeit a tanács 2002/90/EK irányelve határozza meg. E szerint: „a) aki szándékosan segítséget nyújt olyan személynek, aki nem állampolgára egyik tagállamnak sem, abban, hogy az érintett állam külföldiek be-, illetve átutazásáról szóló jogszabályainak megsértésével egy tagállam területére beutazzon, illetve azon átutazzon b) bárki, aki anyagi haszonszerzés céljából szándékosan segítséget nyújt olyan személynek, aki nem állampolgára egyik tagállamnak sem, abban, hogy az érintett állam külföldiek tartózkodásáról szóló jogszabályainak megsértésével egy tagállam területén tartózkodjon”2. Az embercsempészés büntetőjogi tényállása Tartózkodási jogi törvény (Aufenhaltgesetz) 96. §
2
A tanács 2002/90/EK irányelve (2002. november 28.) a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról.
3
(1) Öt évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő, aki mást felbujt, vagy másnak az alábbi cselekményekhez segítséget nyújt: 1. A 95. § (1) bekezdés 3. pontja vagy a (2) bekezdés 1. pontjának a) alpontja szerinti cselekményt elköveti és a) ezért előnyt kap, vagy előnyt kér3, vagy b) ismételten vagy több külföldi javára cselekszik. 2. A 95. § (1) bekezdés 1. vagy 2. pontja, (1a) bekezdés vagy (2) bekezdés 1. pont b) alpontja, vagy 2. pontja szerint követi el és ezért vagyoni előnyt kap, vagy előnyt kér. (2) Hat hónaptól tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt 1. üzletszerűen, 2. olyan banda tagjaként, amelyik ilyen cselekmények folytatólagos elkövetésére szövetkezett, 3. lőfegyverrel követi el, ha a tette a 95. § (1) bekezdés 3. pontja, vagy a (2) bekezdés 1. pont a) alpontjával hozható kapcsolatba, 4. felfegyverkezve követi el, ha a cselekménye a 95. § (1) bekezdés 3. pontja vagy a (2) bekezdés 1. pont a) alpontjával hozható kapcsolatba, 5. ha
a
cselekmény
a
csempészett
személy
életének
veszélyeztetésével, embertelen, megalázó bánásmóddal vagy súlyos egészségkárosodással jár A
tényállás
alapvetően
megfelel
a
2002/90
EK
irányelv
minimumszabályainak. A német tényállás annyiban marad el az irányelvtől,
3
hogy
a
német
törvényben
Sich versprechen lassen = valamit megígértet magának.
4
az
embercsempészés
alapesetének tényállási eleme az előny, a vagyoni előny, a több személy
egyszerre
történő
becsempészése,
vagy
az
ismételt
elkövetés. Ezek a tényállási elemek az irányelvben nem szerepelnek. Németország
ennyiben
kevésbé
szigorú
az
elkövetőkhöz.
Ez
esetenként emberiességi okokból érthető is. Magyarországon például embercsempészés miatt eljárnak a schengeni térségben legálisan tartózkodó olyan harmadik országbeli személlyel szemben is, aki egyszer, egy hozzátartozóját (szülő, gyermek stb.) segíti hozzá az engedély nélküli beutazáshoz vagy átutazáshoz. Ezt a magatartást Németország nem bünteti. Szigorúbb viszont a német szabályozás két másik területen. Büntetni rendeli azokat is, –
akik nem anyagi haszonszerzés végett, hanem emberiességi okokból,
de
ismételten,
vagy
több
személynek
nyújtanak
segítséget; –
akik az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli személyt, ahhoz segítik hozzá, hogy trükkel magának tartózkodási jogcímet szerezzen.
Ebben
az
esetben
az
embercsempészés
megvalósításához nem szükséges az államhatár átlépéséhez nyújtott segítség, ehhez elég az is, ha a tartózkodás trükkel történő legalizálásához
(például
vízum
beszerzéséhez)
nyújtanak
segítséget. Németországban
érdekes
átfedés
van
a
tartózkodási
törvény
büntetőrendelkezései és a menekültügyi eljárásról szóló törvény 84. §ában meghatározott bűncselekmény között. Ebben a jogalkotó azt rendeli büntetni, aki a külföldit ráveszi vagy abban támogatja, hogy a menekültügyi hatósággal hamis vagy hiányos adatokat közöljön azért, hogy
menekültként
elismerjék,
vagy
megállapítsák,
hogy
kitoloncolásának akadálya van. Az alapesethez kapcsolódó minősített
5
eset az üzletszerűen, illetve a bűnszövetségben történő elkövetés. Mivel az illegális migránsok egy része a menedékjogi eljárással visszaélve
legalizálja
tartózkodását,
és
az
ehhez
szükséges
információkat, igazolásokat – megfelelő ellenszolgáltatás ellenében – az embercsempészektől kapja, néhány szerző ezt a bűncselekményt is a csempészbűnözés körébe sorolja. Meg kell jegyezni, hogy a menedékkérő nem követ el bűncselekményt azzal, hogy hamis, hiányos adatokat közöl, ezért cselekményükhöz nem fűződhet sem bűnsegédi, sem felbujtói magatartás. E
rövid
bevezető
után,
visszatérve
az
embercsempészés
tárgyalásához, külön célszerű kibontani az alapcselekményt (Haupttat) és
az
ehhez
kapcsolódó
segítői,
felbujtói
magatartást
(embercsempészés elkövetési magatartása). Az embercsempészés bűncselekményének
megvalósítása
szempontjából
mindkét
rész
egyaránt fontos. Az embercsempészés alapcselekménye (Haupttat) Tartózkodási törvény (Aufenthaltgesetz) 95. § (1) Egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő, aki 1. a 3. § (1), illetve a 48. § (2) foglalt előírások megsértésével, a szövetségi területen (Németország) tartózkodik, 2. a 4. § (1) bekezdés 1. mondata szerint előírt tartózkodási jogcím nélkül szövetségi területen tartózkodik, vagy végrehajtható határozatban az ország elhagyására kötelezték, és annak végrehajtását nem függesztették fel, 3. 14. § (1) bekezdés 1–2. pontjában előírt okmányok hiányában a szövetségi területre beutazik4,
4
Az (1) bekezdés felsorolása nem teljes, még másik öt alpontot tartalmaz. Az
6
(1a) Ugyanígy büntetendő, aki szándékosan a szociális törvénykönyv harmadik novellájának 404. § (2) bekezdés 4. pontjában vagy e törvény 98. § (3) bekezdés 1. pontja szerinti cselekményt követ el azért, hogy a szövetségi területen való tartózkodásához a 4. § (1) bekezdés 1. mondata szerint tartózkodási jogcímet igényeljen és tartózkodási jogcímként csak egy Schengen-vízumot birtokol. (2) Három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő, aki 1.
a 11. § (1) bekezdés 1. mondata ellenére a) a szövetségi területre beutazik vagy b) ott tartózkodik vagy
2. magának
hamis vagy hiányos adatokat készít vagy használ azért, hogy vagy
másnak
tartózkodási
jogcímet
vagy
ideiglenes
tartózkodásra jogosító engedélyt szerezzen, vagy az így megszerzett okmányt tudatosan jogi eljárásban csaláshoz használja, (3) Az (1) bekezdés 3. pontja és az (1/a) bekezdés, valamint a (2) bekezdés 1/a pontja esetén a kísérlet is büntetendő. (4) A tárgyak, amelyekre a (2) bekezdés 2. pontja szerinti bűncselekmény elkövetéséhez használtak, elkobozhatók. (5) A menekültek jogállásáról szóló egyezmény 31. cikkének (1) bekezdését e törvény nem érinti. (6) Az első szakasz 2. és 3. pontja szerinti cselekményt fenyegetéssel, vesztegetéssel vagy összejátszással kieszközölt, hamis vagy hiányos adatokkal, trükkel megszerzett tartózkodási jogcímmel követi el. Az alapcselekmény törvényi leírása – a sok utalás miatt – bonyolult, meghatározásához célszerű egyenként szemügyre venni és értelmezni a rendelkezéseket.
embercsempészés tekintetében ezek értékelésen kívül maradnak, ezért mellőzöm közlésüket.
7
Az embercsempészés alapcselekményét elkövetők köre csak harmadik országbeli állampolgár lehet, mivel az EU, Európai Gazdasági Térség és Svájc állampolgárai a szabad mozgás jogát élvezik, és szabadon tartózkodhatnak Németország területén. Engedély nélküli beutazás A beutazás fogalma
Beutazás fogalma azért fontos, mert maga a tényleges beutazás (az államhatár átlépése és a határellenőrzés helye) esetenként eltérő helyen van. A beutazás csak a kijelölt határátkelőhelyeken lehetséges. A beutazás csak akkor sikeres, ha a külföldi átlépte a határvonalat, és belépett a határátkelőhelyen is. A határátkelőhelyen akkor lépett be, ha átesett az ellenőrzésen, és már objektíve nem kell számolnia további határellenőrzéssel, illetve szabadon távozhat az ország belsejébe. Az átutazás céljából történő belépés is beutazásnak számít abban az esetben, hogyha valaki a tranzitterületet elhagyja. Ha a határellenőrzés nemzetközi szerződés alapján a szomszédos ország területén történik, akkor a szövetségi rendőrség a feladatait külföldi területen hajtja végre. A jogi helyzetet ezért kétoldalú nemzetközi egyezmény határozza meg. Például a német–lengyel határon a határátkelőhely a lengyel oldalon üzemelt (2007. december 21. óta ezen a határszakaszon már nincs ellenőrzés), és a német határellenőrzést ott végezték. 2006-ban a szlovén állampolgárságú S. gépkocsival jelentkezett belépésre a német határőrnél az Odera lengyel oldalán lévő határátkelőhelyen, és a gépkocsi csomagtartójában Z. G. ukrán állampolgár rejtőzött el, érvényes ukrán útlevéllel, német tartózkodási jogcím nélkül. Z. G. engedély nélküli beutazása csak akkor befejezett, ha S. átesik az ellenőrzésen, és átlépi a német–lengyel határvonalat is, tehát áthalad az Odera-híd felénél lévő határvonalon. Ha a határvonal átlépése előtt fedik fel, akkor Z. G. csak engedély nélküli beutazás kísérletéért felel.
8
A tengeren történő beutazásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy a német felségterülethez hozzátartozik a parti tenger is, ez a part–víz találkozási vonalától számított 12 tengeri mérföld. Ott, ahol ennél közelebb található a szomszéd ország területe, a parti tenger kisebb távolságot foglal magában. Itt húzódik a német állam határa. Ezen a parti tengeren viszont – a tengerjogi egyezmény alapján – belépés nélkül áthajózhatnak a tengeri hajók utasai és legénysége a kikötőig. Aki viszont elkerüli a kikötőt és ezzel a határátkelőhelyet, az formálisan engedély nélkül akar partra lépni. Például egy orosz hajó Szentpétervárról jövet behajózott a német parti tengerre, fedélzetén több mongol állampolgárral, akiknek
sem
útlevelük, sem tartózkodási engedélyük nem volt. A sötétség leple alatt néhány száz méterre Usedom szigetétől gumicsónakba szálltak, hogy Ostseebädern Ahlbeck és Heringsdorf között elérjék a partot, és onnan az ország mélységébe távozzanak. Mielőtt a szárazföldet elérték volna, a határőrök hajója elfogta, és a fedélzetére vette őket. Ezzel egy befejezett, engedély nélküli beutazást valósítottak meg, amihez a kapitány segítséget nyújtott, és mivel több ember javára valósította meg a segítségnyújtást, ezért ellene befejezett embercsempészés gyanújával indítottak eljárást. A kikötőbe, mint határátkelőhelyre, történő befutásnál a tengeri úton történő belépés csak akkor befejezett, ha a külföldiek a kikötőben átestek a határellenőrzésen, és elhagyták a hajót.5 A közlekedő vonaton a beutazás akkor sikeres, ha a vonat a határvonalon áthaladt, a határellenőrzést befejezték, és a határőrök a vonatot elhagyták.
5
Volker Westphal/Edgar Stoppa: Ausländerrecht für die Polizei. Ziethen Farbmediendruck Gmbh, Köln, második átdolgozott és továbbfejlesztett kiadás (ISBN: 3-00-007712-X) 2001, 359. oldalán található példa alapján
9
Jogilag nem utazik be az a harmadik országbeli külföldi, akit határellenőrzés közben visszairányított a határőrség. Akkor sem, ha a visszairányítás átmenetileg nem hajtható végre és mégis be kell őt vinni az országba. Például a szükséges orvosi vizsgálat elvégzése, vagy bíró elé állítás céljából. A külföldi, ilyen „tartózkodása” Németországban, továbbra sem minősül beutazásnak addig, ameddig a személy a határőrség felügyelete alatt áll. (Ez a szabály érvényes a repülőtér tranzitterületén elhelyezett menedékkérőre is.) Az a fikció, hogy a külföldi nem utazott be az országba, nem csak addig tart, amíg a külföldi a határőrség felügyelete alatt áll, hanem, ameddig az ilyen külföldi tartózkodási jogának ellenőrzését folytatólagosan, más hatóság végzi (például az Ifjúságvédelmi Hivatal, vagy egy pszichiátriai zárt intézet). A harmadik országbeli külföldi a következő esetekben utazik be engedély nélkül: a) Az a harmadik országbeli állampolgár, akinek nincs birtokában, érvényes, úti okmányként elismert útlevél vagy útlevél-helyettesítő okmány (menekültek, illetve hontalanok számára kiállított utazási igazolvány; hajós könyv; légi közlekedési szakszolgálati engedély). Úti okmány nélkül lehet beutazni tengeri, légi, szárazföldi úton a szomszédos
országokból
bekövetkezése
esetén,
szerencsétlenség,
menekülést
előidéző
katasztrófa helyzetekben,
segítségnyújtási célzattal vagy segítség igénybevétele céljából. Lehetséges
az
is,
hogy
egyedi
esetben
a
szövetségi
belügyminisztérium mentesíti az utazók egy részét az útlevéllel történő belépés kötelezettsége alól. Az 562/2006 EK rendelet lehetővé teszi a harmadik országbeli állampolgár számára az útlevél nélkül történő átutazást, ha egy schengeni tagállam által kiállított tartózkodási engedéllyel, német tartózkodási jogcím nélkül át szeretne utazni Németország területén, abból a célból, hogy
10
elérje annak az államnak a területét, amelyik számára a tartózkodási
engedélyt
kiállította.
Megjegyzendő,
hogy
a
tartózkodási engedélyeket általában az útlevélben helyezik el, de van fényépes engedély is, amely önálló okmányként tartózkodási engedélynek minősül. Ha valaki ilyen tartózkodási engedéllyel jelentkezik a német határon átutazás céljából belépésre, és nincs útlevele, az EK-rendelet szerint be kell léptetni. b) Akinek nincs a 4. §-ban szabályozott tartózkodási jogcíme. A tartózkodási jogcím fogalmán a vízumot, a tartózkodási engedélyt és a letelepedési engedélyt értjük. A tartózkodási jogcím kiadása egy konstitutív igazgatási aktus, amely beutazási és tartózkodási jogot keletkeztet. A Németország által kiadott tartózkodási jogcím egy útlevélbe vagy útlevél-helyettesítő okmányba, az EU-jog előírása által meghatározott formában készült, beragasztható címke. A vízumok fajtái: –
B típusú Schengen-vízum, amelyet átutazás céljából, harmadik országbeli állampolgároknak adnak ki, és amely a belépéstől számított öt napig teszi lehetővé az átutazást Németország területén.
–
C típusú schengeni vízum, rövid idejű, maximum 90 napig tartó tartózkodásra jogosít, illetve hat hónapon belül maximum háromhavi tartózkodásra jogosít, ez alól kivétel az ötévi érvényességre kiállított vízum, amikor is tíz alkalommal mindig maximum 90 napig lehet hat hónapos időtartamon belül tartózkodni.
–
D típusú nemzeti vízum, egy hosszabb időtartamú tartózkodás – amely meghaladja a 90 napot – céljából történő beutazáshoz adják ki. Ez nem schengen-vízum, de a kiállító állam elérése céljából feljogosítja birtokosát a Németországon átutazásra. Csak első alkalommal és a visszautazás céljából történő
11
átutazásra nem jogosít fel. Speciális típusa a D + C-vízum, amely a kiállító államban történő huzamos tartózkodáson kívül még 90 napi tartózkodást enged a többi schengeni állam területén. A tartózkodási engedély és a letelepedési engedély meghatározott
célból
(például
tanulmányi,
munkavállalási,
családegyesítési, humanitárius) kiadott huzamos tartózkodásra jogosító engedély. Nem tartózkodási engedély az Aufenthaltgestatung, amelyet a menedékjogi törvény alapján adnak ki. Ez területileg korlátozott tartózkodásra jogosítja birtokosát. A Duldung sem tartózkodási jogcím, ezt az igazolványt azok kapják, akiknek esetében végrehajtható kiutasítás van elrendelve, de még Németország területén tartózkodnak. A tartózkodási jogcím és a többi igazolvány között az a különbség, hogy míg a tartózkodási jogcím tartózkodási jogot keletkeztet, a többi engedély csak igazolja a szükséges igazgatási aktus megtételét. Nem szükséges tartózkodási jogcímet beszereznie (és ezért a vízum nélkül történő beutazás nem lesz engedély nélküli) annak, aki olyan harmadik állam állampolgára, amely az 539/2001 EK rendelet szerint vízummentes az Európai Unióban. A schengeni térségbe
így
Németországba
beutazó is
személyek
beutazhatnak
a
a
belső
határokon
tartózkodási
jogcím
beszerzése nélkül. Az a harmadik országbeli állampolgár, akinek van egy schengeni tagállam által kiadott nemzeti tartózkodási engedélye, és egy schengeni államban él (például egy marokkói állampolgár Franciaországban), három hónapig szabadon mozoghat a schengeni tagállamok területén, ezért a Németország területére történő beutazáskor a belső határon mentesül a tartózkodási
12
jogcím beszerzése alól, és ha megfelel a schengeni kódex 5. § (1)
bekezdés
a),
c),
f)
pontjának,
és
nincs
ellene
Németországban beutazási és tartózkodási tilalom, szabadon beutazhat. E szabálynak megfelelően kezelik külpolitikai okokból a nem schengeni és nem EU-tagállam Monaco állampolgárait is. c) Aki beutazási tilalom alatt áll (visszautasították, kiutasították, illetve kitoloncolták. A beutazási feltételek hiánya miatt az államhatárról történő visszairányítás nem keletkeztet beutazási tilalmat). Az engedély nélküli beutazás kísérlete is bűncselekmény. E szerint megkísérli az engedély nélküli beutazást, ha valaki beutazási szándékkal a beutazási ellenőrzéskor hamis, hamisított vagy más nevére szóló úti okmányt vagy hamis vízumot mutat fel azért, hogy a határőr engedélyezze a beutazást. Megkísérli az engedély nélküli beutazást az is, aki a kijelölt határátkelőhelyen az ellenőrzést megkísérli
elkerülni
(például
elrejtőzik
a
személygépkocsi
csomagtartójában, vagy megkezdi a kijutást a tranzitterületről), de eközben elfogják. Az is kísérleti cselekményt valósít meg, aki a nagy forgalomnövekedés
miatt
bevezetett
ellenőrzés-könnyítést,
a
szúrópróbaszerű ellenőrzést kihasználva, próbál meg átjutni a határátkelőhelyen. Befejezett a cselekmény, ha valamennyi törvényi tényállási elem megvalósul. Ugyanakkor Cantzler szerint csak akkor bevégzett az engedély nélküli beutazás, ha a külföldi kiutazik az országból, vagy tartózkodása jogszerűvé válik.6 Ezt a véleményt nem osztja a bajor tartományi felső bíróság. A kérdésnek gyakorlati jelentősége is van, mivel az embercsempészés egyik minősített esete, a felfegyverkezve történő elkövetés, csak az engedély nélküli
6
Cantzler, Constantin: Das Schleusen von Ausländern und seine Strafbarkeit. Schaker kiadó
2004. 154. oldal (ISBN: 978-3-8322-2660-2)
13
beutazáshoz kapcsolódhat. Ha valaki röviddel a határátlépés (engedély nélküli beutazás) után veszi fel a külföldit, úgy hogy közben fegyver van nála, a bíróság szerint nem a minősített esetért felel, mert a beutazás az államhatár átlépésével nemcsak befejezett, hanem bevégzett is. Az engedély nélküli tartózkodáshoz nyújtott segítségnek pedig nem minősített esete a felfegyverkezve történő elkövetés. Cantzler szerint, a belépéskor az engedély nélküli belépés a határvonal átlépésével csak befejezett, de nem bevégzett, így a konkrét ügyben ellentétes véleményen van. A könyv szerzője áthidaló megoldást javasol. Az államhatártól számított 30 km-es távolsághoz, mind az 562/2006 EK rendelet, mind a rendőrségi törvény jogkövetkezményt fűz.7 [Ez a 30 km-es sáv minősült korábban határterületnek, amelyet a határőrség ellenőrzött, és az ebben a sávban elfogott személyek esetében volt jogosult (és jogosult ma is) – a szomszéd országgal kötött visszafogadási egyezmény alkalmazásával – visszautasítani a külföldit.] Az államhatár átlépésével befejezett az engedélynélküli beutazás, bevégzett viszont csak akkor lenne, ha az elkövető elhagyja a harminc km-es sávot is, illetve innen kezdődne az engedély nélküli tartózkodás. Engedély nélküli belépés a kijelölt határátkelőhelyen kívül Engedély nélküli a belépés, a schengeni külső határon, ha a belépni szándékozók elkerülik a határátkelőhelyet, és a zöldhatáron lépnek át, vagy egy kijelölt határátkelőhelyen ugyan, de annak nyitva tartási idején kívül. Engedély nélküli lehet a beutazás – egyes személyek esetében – a schengeni belső szárazföldi határokon, illetve a schengeni tagállamok között közlekedő repülő- és kompjáratokon is –
7
Bundespolizeigesetz 2.§ (1) 3.(http://bundesrecht.juris.de/bgsg_1994/BJNR297900994.html)
14
ahol már nincs határellenőrzés –, ha nem tesznek eleget a belépési feltételeknek. A kijelölt határátkelőhelyen kívül a beutazás a határvonal átlépésével befejezett. Ez a szabály érvényes a schengeni belső határra is. Engedély nélküli tartózkodás A tartózkodás fogalma olyan formában, mint a beutazás fogalma nincs meghatározva a tartózkodásról szóló törvényben. A tartózkodási törvény rendszere szerint a tartózkodáson egy befejezett beutazás után az ország területén maradást értik. A tartózkodás akkor kezdődik, amikor
a
harmadik
határátkelőhelyen.
A
országbeli kijelölt
külföldi
átlépett
határátkelőhelyen
kívül,
egy ha
kijelölt valaki
zöldhatáron lépett át, a határvonal átlépésével kezdődik (ezzel egy elbírálás alá esik a schengeni belső határ is). Nem minősül tartózkodásnak azonban, ha egy külföldi a tranzitterületet vagy például a határátkelőhely területét nem hagyja el. (Bár ilyen esetekben is a német jog hatálya alá tartozik. Ha például valaki kábítószerrel utazik be, és a határátkelőhelyen elfogják, az a kábítószer tekintetében elkövetett bűncselekmény esetében nem kísérletnek számít, hanem befejezett cselekménynek.) A tartózkodás engedély nélküli, ha a harmadik országbeli külföldi –
útlevél,
útlevél-helyettesítő
vagy
személyiigazolvány-
helyettesítő nélkül tartózkodik Németország területén; –
az előírt tartózkodási jogcím nélkül tartózkodik; vagy
–
végrehajtható kiutazási kötelezettség hatálya alatt áll, és ideiglenes tartózkodásra jogosító engedély (Duldung) nélkül tartózkodik; vagy
–
annak ellenére, hogy visszautasították, kiutasították vagy kitoloncolták,
újra
megkísérli
felségterületre.
15
a
belépést
német
Trükkel megszerzett tartózkodási jogcím vagy ideiglenes tartózkodásra jogosító engedély A leírt elkövetési magatartás célja, hogy a megszerzett tartózkodási jogcím birtokában a személy a határellenőrzésen átesve bejusson Németországba, és ott ne azzal foglalatoskodjon, amire az adott tartózkodási jogcímet kérte, hanem más tevékenységet folytasson. Például turisztikai célból kér vízumot, ennek ellenére munkát vállal, vagy prostituáltként dolgozik. A cselekmény másik célja, hogy a hatóságok látókörébe kerülő harmadik
országbeli
megadásával
állampolgár
megakadályozza
az
hamis
vagy
országból
hiányos való
adatok
eltávolítását,
kitoloncolását. Az elkövetési magatartásokat a külföldi külképviseleteken (vízum beszerzésekor), az államhatáron a határőrség eljárása során (váratlan, előre nem látható helyzetekben, méltányosságból kiadott vízum igénylésekor) és az idegenrendészeti hatóság ügyintézője előtt követik el. Tipikus elkövetési magatartás: –
hamis adatokat adnak meg a tartózkodás céljával vagy fizetőképességükkel kapcsolatban,
–
rövid időtartamú tartózkodásra kérnek engedélyt, ennek ellenére a vízumuk érvényességének lejárta után az országban maradnak.
A
elkövetési
magatartás
másik
formája,
amikor
az
elrendelt,
végrehajtható kiutasításokat próbálják meg hamis adatok adásával megakadályozni (például a kitoloncolást tiltó akadályozó adatokat adnak meg az idegenrendészeti hatóságnak).
16
Felbujtás vagy bűnsegély az alapcselekményhez Az embercsempészés elkövetési magatartása. A jogellenes beutazáshoz kapcsolódó elkövetési magatartások a következők: –
Hamis okmányok beszerzése.
–
A csempészett személyek átszállítása, illetve átvezetése (gyalogosan) az államhatáron. Ez történhet a zöldhatáron, illetve határátkelőhelyen is. Utóbbi esetben természetesen a járműben elrejtve. Előfordult olyan eset is, hogy röviddel az elrejtett személyek szállításának megkezdése előtt, botrányt keltettek
a
határátkelőhelyen,
hogy
a
csempészési
cselekményről elvonják a határőrök figyelmét. –
A külföldi szállítása az államhatár térségébe és/vagy ismételt felvétele a határátlépés után, a határ másik oldalán és továbbszállítása az ország belsejébe.
–
Információk beszerzése a határátlépésről.
A német jogdogmatikai rendszer szerint a részesi magatartás megállapításához
(felbujtás,
bűnsegédlet)
szükséges
a
cselekvőképesség és az akaratképes tudati állapot (beszámíthatóság) az alapcselekmény elkövetőinél. Ha az alapcselekmény elkövetőinél e két
feltétel
valamelyike
hiányzik,
nem
beszélhetünk
részesi
magatartásról sem. Ezekben az esetekben tehát nem valósul meg az embercsempészés
bűncselekménye.
Például:
nem
az
embercsempészés bűncselekményét valósítja meg az, aki egy harmadik országbeli ifjú hölgyet, elkábítva, érvényes úti okmány és tartózkodási jogcím nélkül, az autója csomagtartójában visz be Németországba. Gyermekkorúak esetében is kevésbé követhető el az embercsempészés bűncselekménye, mert hét év alatti gyermek
17
cselekvőképtelen, és csak 14 év felett van meg az engedély nélküli beutazás bűncselekmény elkövetéséhez szükséges belátási képesség. Az
engedély
nélküli
tartózkodáshoz
kapcsolódó
elkövetési
magatartások A
bűncselekmény
elnevezése
tükörfordításban
a
külföldiek
becsempészése (Einschleusen von Ausländer), németül is olyan asszociációt kelt, hogy a cselekmény egy beutazáshoz kapcsolódik. Ennek ellenére egy évek óta Németországban élő harmadik országbeli állampolgár
tekintetében
is
elkövethető
az
embercsempészés
bűncselekménye. A segítségnyújtás, akárcsak az engedély nélküli beutazás esetében, elkövethető
hamis,
más
tartózkodásiengedély-címke
nevére
szóló
(Klebeetikett)
útlevelek
vagy
biztosításával,
hamis valamint
szállásadással és foglalkoztatással. Segítségnyújtási cselekménynek minősül, a jogszabályba foglalt védelmi, illetve elsősegély-nyújtási kötelezettségen vagy más orvosi ellátáson kívüli, az engedély nélkül tartózkodó külföldi bármilyen más módon való támogatása. Szállásadás
A bűncselekmény, az engedély nélküli tartózkodó vagy a végrehajtható kiutazási határozat alatt álló személy számára szállás megszerzésével, nyújtásával
vagy
az
illető
elrejtésével
valósítható
meg.
A
segítségnyújtási cselekmény ebben az esetben abban valósul meg, hogy a szállás biztosítása a külföldi számára egy megnövekedett biztonságérzetet eredményez. A szállás olyan tartózkodási hely, amely lehetővé teszi a külföldi elrejtőzését az idegenrendészeti hatóságok előtt. Szállás adása minden esetben segítői cselekmény. Külföldi foglalkoztatása
18
Egy külföldi foglalkoztatása nem minden esetben minősül az engedély nélküli
tartózkodás
támogatásának.
Akkor
minősül
segítői
magatartásnak, ha a magatartás a külföldit, a saját szemszögéből, az engedély nélküli tartózkodás folytatásában támogatja. Ez az eset áll fenn, ha a fizetés a további tartózkodás finanszírozására szolgál, vagy ha éppen a kereső tevékenység az engedély nélküli tartózkodás fő motívuma. Akkor is megvalósul, ha a foglalkoztatás a jogszerű tartózkodást teszi jogszerűtlenné. Például a vádlott kelet-európai nőket foglalkoztatott, akik vízummentesen utaztak be Németországba. A kereső tevékenység folytatásával az asszony kikerült a vízummentesen jogszerűen tartózkodók köréből. Ezért a vádlottat több ember javára folytatott embercsempészés miatt ítélték el, az engedély nélküli tartózkodáshoz való segítségnyújtás miatt. Templomi menedék
Templomi menedéken etikai és vallási okokból motivált szállásadást értünk a kiutazásra kötelezett harmadik országbeli állampolgárok számára (gyakran a hivatal által elutasított menedékkérelmezők számára),
a
templom
helyiségeiben,
együttműködve
az
idegenrendészeti hatósággal. A templomi menedéknyújtás legális, ha a személyt az idegenrendészeti hatóság küldi a templomba, vagy ha a szállásadást
a
templom
bejelenti
a
hatóságnak.
A
templomi
menedéknyújtás titkos formája, amikor a szállásadás rejtve marad a hivatal előtt. Ha ez felszínre kerül, minden esetben segítségnyújtásnak minősül az engedély nélküli tartózkodáshoz. Kicsempészés és átcsempészés
A részesi magatartás az olyan engedély nélküli beutazáshoz, amelynek célja
az
átutazás
embercsempészés
egy
másik
(cél-)országba,
bűncselekményét.
19
Például
megvalósítja egy
Srí
az
Lanka-i
állampolgárt a lengyel–német államhatáron átszállították, és anélkül, hogy útjukat megszakították volna, feltették őket egy Dániába tartó kompra, és aztán szárazföldi úton Koppenhágába vitték őket. Egy másik esetben két oroszt Helsinkiből kompon Németországba vittek azért, hogy gépkocsival Párizsba szállítsák őket. Mind a két esetben az a tény, hogy az átutazási szándék és akarat fennállt, illetve hogy a külföldiek csak néhány órát töltöttek Németországban anélkül, hogy útjukat megszakították volna, nem zárja ki a segítségnyújtást az engedély nélküli beutazáshoz. Ha
valaki
csak
Németország
területén
vette
volna
át
az
átcsempészendő harmadik országbeli állampolgárokat, akkor az engedély nélküli tartózkodáshoz nyújtott részesi magatartást követte volna el. Tranzitcsempészés
M., a malajziai állampolgár fejenként háromszáz dollárért akarta Svájcba csempészni a kínai állampolgárokat. A kínaiakat hamis malajziai útlevelekkel látta el, és légi úton kísérte őket Malajziából Genfbe. Frankfurtban, a repülőtéren, az átszállásnál, a repülőtér tranzitterületén M.-et és a kínaiakat feltartóztatták. M.-et a bíróság szabadságvesztésre
ítélte,
az
ázsiaiak
engedély
nélküli
tartózkodásához nyújtott segítség miatt. Az ítélet indoklása szerint a kínaiak érvényes útlevél nélkül tartózkodtak, és ezzel megsértették a tartózkodási törvény útlevéllel való tartózkodást előíró szabályát (Passpflicht). A jogértelmezési nehézséget az okozta, hogy ebben az esetben sem a kínaiak, sem M. nem utazott be a német szövetségi területre, a tartózkodás fogalma ugyanis azt mondja ki, hogy „a tartózkodás egy beutazás utáni bennmaradás a szövetségi területen”. A formállogika szerint a tranzitterületen tartózkodás e fogalom szerint nem beutazás és nem is tartózkodás. A bíróság az ítélet indoklásában
20
azzal oldotta fel az ellentmondást, hogy a tartózkodási jogi rendelet szerint – amely 26. §-ában szabályozza a tranzitterületen való átutazást
–
a
tranzitterületen
átutazó
utasok
mentesülnek
a
tartózkodási jogcím beszerzése alól. (A néhány állam tekintetében előírt repülőtéri tranzitvízum nem minősül tartózkodási jogcímnek.) Jelen esetben ez a mentesítés csak a tartózkodási jogcím beszerzése alól mentesíti az átutazókat a tartózkodási törvény által általánosan, a külföldiek számára előírt útiokmány-birtoklási és személyazonosságigazolási kötelezettség alól nem. A kínaiak beutazás hiányában (mivel csak a tranzitterületen tartózkodtak) mentesültek a tartózkodásijogcímbeszerzési kötelezettség alól, de a jogszabály által előírt útlevélkötelezettség alól nem. A kínaiak úti okmányai hamisak voltak, tehát ők érvényes úti okmány hiányában tartózkodtak ott. Az ehhez fűződő segítői magatartás viszont embercsempészésnek minősül. Az ítélet indoklása élénk vitát váltott ki a jogirodalomban. A trükkel megszerzett tartózkodási jogcímhez kapcsolódó cselekmények Turistavízum trükkel történő megszerzéséhez való segítségnyújtás
Ezekben az esetekben az utazás színlelt célja a turisztikai cél. A valós szándék általában a kereső tevékenység folytatása, vagy a vízum lejárta után a további tartózkodás Németországban. Az ilyen vízum megszerzéséhez általában előre lefoglalt szállás, biztosított oda-, visszautazás, turistaprogram stb. igazolását kérik a vízumkiadó hatóságok. Az e feltételekhez nyújtott segítség megvalósítja az embercsempészés bűncselekményét. A tényállás bemutatásához talán célszerű egy ilyen, jellemző esetet leírni. A Drezdában tevékenykedő és üzleti nehézségekkel küszködő G. és a kelet-európai vízumigénylők körében jelentős ismeretséggel bíró,
21
visszahonosított német R. kapcsolatot épített ki egy Kijevben működő utazási
iroda
ukrán
tulajdonosnőjével,
P.-vel.
Vízumbeszerzést
ajánlottak az utazni szándékozóknak, és a vízum igényléséhez összeállítottak egy drezdai turisztikai programot. A valóságban persze soha semmilyen programot nem állt szándékukban megtartani. G. rábeszélte az ügyletre S.-t, és annak rendezvényszervező cége nevében G. igazolást állított ki P.-nek, aki azt továbbította az ügyfelei részére. A szobafoglalásokat először egy nem létező hotel nevében G. készítette el egy számítógépen, majd később egy olcsó szállástól szerzett be igazolásokat, ahol a foglalásokat később öt márkáért le lehetett mondani. A beutazók igazi célját nem lehetett kinyomozni. G. soha egyetlen beutazóval sem lépett kapcsolatba. G. a fiktív turistaprogramokat és a szállás meglétéről kiállított igazolásokat szállította. Lehetővé tette a dokumentumok bemutatását a Kijevben lévő német külképviseleten. Ezzel a cselekményével hihetővé tette a vízumkérelemben a tartózkodás célja tekintetében hamisan szereplő adatokat, és ezzel támogatta a vízumkérelmezőket, hogy az általuk beírt hamis adatok alapján vízumot kapjanak. Az alapcselekmény már a hamis adatok vízumeljárásban történő megadásával befejezett volt. A segítségnyújtás is egyértelmű, és a többi tényállási elem, a vagyoni előny
és
a
több
személy
javára
elkövetett
cselekmény
is
tényállásszerű.8 A
vízumbeszerzés
az
emberkereskedelem
átfogó
cselekményegyüttesének részcselekménye is lehet.9 Az esetek nagy részében
a
trükkel
történő
vízumbeszerzés
nyilvánvaló
eszközcselekmény ahhoz, hogy a szociálisan gyenge harmadik
8
A drezdai tartományi bíróság 2001. 11. 29-i ítélete. Keidel, Leo: Menschenhandel als Phänomen organisierter Kriminalität. Kriminalistik, 1998, 321 (322-324); Walter, Bernd. Schlepper-Schleuser-Menschenhändler. Kriminalistik 1998, 471. oldal 9
22
országok, lányai-asszonyai Németországba utazhassanak, és ott prostitúció gyakorlására bírják rá őket. Többszörös meghívás
A vízumok trükkel történő megszerzéséhez nyújtott támogatás, a többszörös
meghívás
Németországban
(Vielfacheinladung)
legálisan
tartózkodó,
abban arra
áll,
jogosult
hogy
a
személy
meghívólevelet és kötelezettségvállalási nyilatkozatot ad ki úgy, hogy azt
egyáltalán
nem
kötelezettségvállalási
akarja,
vagy
nyilatkozaton
nem
olyan
tudja
betartani.
akaratnyilatkozatot
A kell
érteni, amelyben a nyilatkozattevő az idegenrendészeti hatóság, illetve a külképviselet előtt elismeri, hogy egy külföldi létfenntartási költségeit viseli. A kötelezettségvállaló jótáll az összes, a külföldi létfenntartásához szükséges költségért, beleértve a lakhatás, az élelemmel, ruházattal ellátás és betegség esetén az ápolás költségeit is, illetve annak költségeit is, ha a külföldit a hatóság visszautasítja, kiutasítja vagy kitoloncolja. Látszatházasság
A látszatházasságon olyan házasságot kell érteni, amely a külföldi számára különösen nem elérhető tartózkodási jogcím megszerzésére, vagy a tartózkodást megszüntető idegenrendészeti intézkedések (kiutasítás, kitoloncolás) meghiúsítására irányul, és nem házastársi életközösség létrehozására. Előfordulhat német állampolgárok, illetve Németországban biztos tartózkodási jogcímű külföldiek esetében is. A tartózkodás törvényesítésére már a hetvenes években is gyakran kötöttek Nyugat-Berlinben látszatházasságot; erre külön ügynökséget hoztak létre.
23
Ha nyilvánvaló a látszatházasság, már az anyakönyvvezetőnek el kell utasítania a házasságkötést. Az idegenrendészeti hatóság viszont a tartózkodási engedély megadásához elfogadja a házasságlevelet, igazolásul a házastársi életközösség fennállására. Ha bebizonyosodik a látszatházasság, a hivatal visszavonhatja a tartózkodási engedélyt. Látszatházasságra utalhatnak a következők: –
röviddel a házasságkötés előtt elutasított menedékkérelem;
–
a külföldi által Németországban befejezett tanulmányok;
–
rövid időn belül lejáró tartózkodási engedély;
–
meghatározott származási országok (Ghána, Nigéria, India Pakisztán stb.);
–
válás a származási országban a nem német származású házastárstól;
A
–
nagy korkülönbség;
–
hiányzó kommunikációs képesség a házastársak között;
–
ügynökség által közvetített házasság;
–
külön háztartásban élés.
látszatházasság
tartózkodási
jogcím
elkövetési
magatartása
megszerzéséhez
segítségnyújtás szükséges
a
adatok
szolgáltatásához. A bűncselekmény e formájának bizonyítása azonban nagyon nehéz. Az apaság elismerése
Ennél a megoldásnál egy külföldi anya gyermeke tekintetében egy német állampolgár vagy nyolc éve jogszerűen Németországban élő személy apasági elismerő nyilatkozatot tesz. A gyermek német állampolgárságot kap, és a családegyesítési előírások miatt az anya is tartózkodási jogcímhez jut. Függetlenül attól, hogy az apaság ténye nem igaz, nem valósul meg bűncselekmény, mivel maga az apasági
24
elismerő nyilatkozat jogilag valós, igazságtartalma pedig a gyermek érdekeire való tekintettel nem vizsgálható. Összegzés Az előbbiekben röviden áttekintettem az embercsempészés német büntetőjogi tényállásának elkövetési magatartásait. A téma tanulmányozása után a magyar szabályozással összevetve a következő tanulságok szűrhetők le: –
A
magyar
büntetőjogi
berendezkedéstől
teljesen
eltérő
megoldás, hogy nem egy törvénykönyvben van összegyűjtve az összes
bűncselekmény,
közigazgatási
hanem
jogszabály
is
egy
törvényi
meghatározhat
szintű
büntetőjogi
tényállást. Kétségtelen, hogy ezt a megoldást a beutazás és a tartózkodás
bonyolult
jogi
szabályozása,
a
különböző
jogszabályhelyekre való utalások indokolják. –
Az
embercsempészés
tényállása
a
magyar
rendszerben
törvényi szinten kevésbé kidolgozott, amit a jogértelmezésnek kell pótolnia. Ez a megoldás a gyorsan változó világunkban rugalmasabbá,
egyszersmind
bizonytalanabbá
is
teszi
a
jogalkalmazást. A magyar idegenrendészeti törvény kimondja, hogy
melyek
a
jogszerű
belépés
feltételei,
de
ennek
értelmezéséhez szükségesek az államhatárról szóló törvény és a határellenőrzési kódex rendelkezései is, és konkrétan jogszabály, expressis verbis sehol nem rendelkezik arról, hogy melyek az engedély nélküli és meg nem engedett módon való határátlépés és a jogellenes tartózkodás esetei. –
Ahhoz, hogy az embercsempészés német jogi szabályozása által
meghatározott
elkövetési
magatartásokat
a
magyar
jogalkalmazás elérje, az embercsempészésen kívül szükséges a beutazási és tartózkodási tilalom megsértése (Btk. 214 §), a
25
jogellenes tartózkodás elősegítése (Btk. 214/A §), a közokirathamisítás (Btk. 274–275. §) és a magánokirat-hamisítás (Btk. 276. §)10 bűncselekmények alkalmazása is. Ezek közül a közokirat- és a magánokirat-hamisításhoz nyújtott segítői magatartások jelentősen alulértékeltek, fenyegetettek ahhoz képest, hogy az illegális migránsok nagy száma alkalmaz hamis, hamisított vagy fiktív úti okmányt vagy vízumot beutazásának elősegítésére, illetve tartózkodásának legalizálására. –
A
német
szabályozás
egyértelműen
kimondja,
hogy
az
alapcselekmény (az engedély nélküli beutazás és tartózkodás) bűncselekménynek minősül. Ebből kifolyólag dogmatikailag sem okoz problémát, hogy az embercsempészés egy önálló tényállás szerint
az
alapcselekményhez
magatartásokat
rendeli
büntetni.
kapcsolódó A
magyar
részesi
szabályozás
eredetileg hasonló logikára épült, amit az idő és a többszöri jogszabály-módosítások erősen erodálták. Magyarországon a tiltott határátlépés eredetileg bűncselekmény volt, jelenleg azonban
csak
bűncselekményében
szabálysértés. megjelennek
Az
embercsempészés
ugyan
a
szabálysértési
tényállás főbb elemei, és a magyar Btk. büntetni rendeli az ehhez kapcsolódó segítői magatartásokat, de a szabálysértési tényállás,
a
218/1999.
kormányrendelet
22.
§-a
által
meghatározott tiltott határátlépés, úti okmánnyal kapcsolatos szabálysértés és a Btk. 218. §-ában meghatározott tényállás több ponton eltér egymástól.11 Kérdés, hogy melyik tényálláshoz kapcsolódó segítői magatartásokat rendeli büntetni a törvény.
10
Például a szállodai szobafoglalásról kiadott hamis igazolás, amely szükséges a vízum beszerzéséhez. 11 Verhóczki János: Embercsempészés a magyarországi schengeni belső határokon. http://www.rtf.hu/mrtt_hatarrendeszet/embercs.doc
26
–
A
magyar
szabályozás
inkább
kötődik
az
államhatár
átlépéséhez – mind befelé a schengeni külső határon, mind kifelé a schengeni belső határon –, mint a tartózkodási szabályok betartásához. Céljukat tekintve viszont ugyanazt érik el, mint a német szabályozás. –
A magyar szabályozás esetében célszerű lenne követni a német példát abban a tekintetben, hogy a közvetlen családtagok jogellenes
határátlépéséhez
és
tartózkodásához
nyújtott
segítséget nem kellene büntetni. Dr. Verhóczki János rendőr alezredes, főiskolai docens rendőrségi főtanácsos, tanszékvezető-helyettes Rendőrtiszti Főiskola Határrendészeti Tanszék
27
