AZ
ELSŐ
MAGYAR
ORVOSNŐ
I r t a : dr. K A T O N A I B O L Y A (Budapest) o z i n n y e i : „ A m a g y a r írók élete és munkája'' c. művében v3 pár jelentéktelen s o r b a n emlékezik m e g az első m a g y a r orvosnőről, H u g o n n a i Vilmáról. Hátrahagyott kéziratai tanú sítják, h o g y hazánkban a X I X . század utolsó harmadában m i l y e n m a k a c s elszántságra v o l t szükség s m i l y e n nehéz h a r c o t k e l l e t t v í v n i azért, hogy a nők is érvényesülhessenek a külön böző magas grádushoz kötött pályán. H u g o n n a i V i l m a 1847. szeptember 20-án született N a g y tétényben. A p j a szentgyörgyi gróf H u g o n n a i Kálmán, a n y j a tomesti Pánczély Riza v o l t . A hét g y e r e k közül V i l m a az ötö d i k . A n y j a rendkívül szigorú hozzá, többet követel tőle, m i n t a többi gyermekétől. N e h e z e n hajlítható, k o m o l y , koraérett gyerek. A betű a m i n d e n e . Házi tanító tanítja az e l e m i osztá l y o k tárgyaira, m a j d 4 é v e t tölt e l Budapesten P r e b s t e l Mária leánynevelő intézetében. Édesanyja látva n a g y könyvszerete tét, többször b i z t a t t a : „tanulj, h o g y b o l d o g légy!" D e segíteni, u t a t m u t a t n i leányának n e m t u d o t t , m e r t korán e l h u n y t . 1865-ben férjhez m e n t Szilassy G y ö r g y földbirtokoshoz. E l e i n t e Parádpusztán, m a j d Pándon l a k o t t . A Szilassy-családnak k o m o l y könyvtára v o l t , de abból őt sem az új, sem a régi regények n e m érdekelték, kizárólag a népszerű n y e l v e n írt természettudományos könyveket bújta. A fővárosi k ö n y v kereskedésekből egymásután érkeztek számára az új kiadvá n y o k . Férje — h i r t e l e n , lobbanékony természetű e m b e r — n e m t u d t a megérteni, miért n e m köti l e a háztartás, a g y e r meknevelés az ő asszonyát.
Szilassy György svájci l a p o k a t járatott. Ezekből n e m egy szer n e v e t v e olvasta f e l feleségének, h o g y a zürichi egyete m e k megnyitották k a p u i k a t a nők számára, és a világ m i n d e n tájáról sereglenek oda a különböző nemzetiségű nőhallgatók (1869-ben).
Dr. Hugonnai Vilma (1847—1922) Ahányszor csak a nők magasabb iskolai képzettségéről esett szó közöttük, v a g y tanulási vágyáról t e t t említést, vesze kedéssé f a j u l t társalgásuk. A diszharmóniát növelte, hogy férje magatartása m i n d durvábbá vált. Családi életében n e m lelte örömét. M a k a c s u l h a n g o z t a t t a : a nő elsőrendű hivatása a család, a gyermeknevelés — de n e m egyedüli feladata. N e m a köztük levő 20 é v korkülönbséget jelöli m e g eltávolodásuk okának, h a n e m szellemi igényeik kü6
Orvostörténeti
közi.
-
2-10
81
lönbözőségét. N e m panaszkodott, de töprengett, h o g y a n t u d n a sorsán javítani, h o g y a n érhetné el tanulási vágyának kielégí tését? M i n d e n érdekelte, a m i élő a n y a g v o l t , a m i fejlődött. H a környezetében v a l a k i megbetegedett, megsebesült, ő kötözte, gyógyította. A sok v i t a , veszekedés azonban kimerültté tetteÉletkedve csökkent. Férje — r o k o n a i biztatására — Pestre v i szi orvoshoz. A z orvos egyetlen gyógymódot ajánlott •— a szó rakozást. H u g o n n a i V i l m a gondolkodóba esett, miféle b e t e g ség lehet ez? M i k o r már harmadszor keresték f e l az orvost,, megkérdezte tőle, a l k a l m a s n a k tartaná-e őt az orvosi pályára? A z orvos m e g l e p e t t e n válaszolta: „sohasem láttam e r r e a l k a l masabb egyént!" A z orvos nevét írásaiban n e m említi. A b b a n a p i l l a n a t b a n feltűnt előtte gyógyulásának útja. H a tározott. Hazatérnek Pándra. F i a , G y ö r g y e k k o r 6 éves. Szo rongó, féltő a n y a i szíve a legjobb nevelőt választja számára. A z aznapi v i t a hevében eldőlt sorsa. „Ha o l y n a g y boldogság n a k t a r t j a a tanulást, m e n j e n Zürichbe, én n e m e l l e n z e m " — j e l e n t i k i férje. Összecsomagoltak. Apjához, Nagytéténybe utaznak. A családi tanács határozott. M e h e t Zürichbe, t a n u l hat, de pénzt n e m a d n a k n e k i . N e m is számított a n y a g i támo gatásra. Ékszerei, ezüstjei egy részét már eladta, gyémántjait m e g t a r t o t t a további költségeinek fedezésére. Jó előre k i d o l gozta útitervét. Elutazása előtt dús haját rövidre nyíratta, f o gait dr. B a r t h a Váci u t c a i fogorvosnál rendbehozatta. Fűti a vágy m e g i s m e r n i az orvostudományt, m e r t o r v o s akar l e n n i , — orvos a hazájában. 1872-ben a zürichi e g y e t e m e k e n a külföldieket rendes hallgatóként vették f e l . Útlevelet és er kölcsi bizonyítványt k e l l e t t f e l m u t a t n i u k s bizonyos előkép zettséget is megköveteltek tőlük. H u g o n n a i V i l m a Zürichben a H o t e l S c h w e r t b e n szállt meg, m a j d a pedellus ajánlatára át költözött Brunskoékhoz. Vidám, f i a t a l lányokat talált i t t (6 orosz, 1 f i n n és 1 bolgár n ő t ) , a k i k szintén az e g y e t e m r e jár tak. Rendszerint az étkezéseknél találkoztak. E g y i k a l k a l o m m a l a penzió tulajdonosa felolvasta a zürichi F r e i t a g s z e i t u n g ból M e t t a W e i m e r v e g e r t a r i a n i z m u s t dicsőítő cikkét, e n n e k hatása alatt vegetáriánus lett.
Î2
1873. április 1-én Brunskóéknél letelt a fél é v r e szóló lakás szerződése, átköltözik H a l t e n Strasse 33. sz. ház I I I . emeleti lakásba özvegy Führsperch Sulzberger asszonyhoz. Ez a lakás i g e n kedvező h e l y e n feküdt, későbbi főnöke, P r o f . Rosé háza m e l l e t t . Sokan, sajátságos életmódja iránt érdeklődtek és f e l keresték, í g y i s m e r k e d e t t m e g Escher kisasszonnyal, a k i v a gyonát kórházak támogatására fordította, akinél a vegetárián i z m u s t dicsőítő c i k k írója társalkodónő v o l t . E g y i k előadásá b a n L u d i m a r H e r m a n n az e g y e t e m egészségtan tanára m e g említette, „él közöttünk v a l a k i , a k i bebizonyítja, h o g y teljes szellemi frisseségben vegetáriánusként is l e h e t élni." A z öz vegynél n e m v o l t z a v a r t a l a n a tanulás, ezért e g y i k társnőjével a R é m i - és Plattenstrasse- sarkán felépült Phőnix-penzióban 60 frankért egymásbanyíló két szobát béreltek. A zürichi e g y e t e m e n főleg a szaktárgyak tanulására fordí t o t t sok gondot. Hazájában óhajtott letelepedni s így annak idején az érettségit és államvizsgát Magyarországon akarta l e t e n n i . Kitartó szorgalommal, v a s a k a r a t t a l gyarapítja tudását. A z e g y e t e m i esztendők kemény munkáját s i k e r koronázza. Disszertációt írt: „Das erste H u n d e r t C r o u p o p e r a t i o n s i n Zü r i c h " címmel. 1879. február 3-án m e g k a p t a o r v o s d o k t o r i o k levelét. Másfél évig p r o f . Rosé sebészeti osztályán, m i n t segéd orvos dolgozik. 7 é v i g él Zürichben. Hiába kínálnak n e k i jó> állást Svájcban, haza vágyik. 1879. februárban tért haza. Nosztrifikálni a k a r t a diplomáját. N e m számított rá, m i l y e n kemény ellenállásba f o g ütközni. Hazánkban ő az első nő, a k i az orvosegyetem ajtaján kopog tat. 1881. március 31-én érettségi vizsgát tesz, m a j d 1882 máju sában nosztrifikálási kérelmét benyújtja az e g y e t e m dékán jához. A tanári k a r kedvezően dönt, de a rendkívüli kérést jóváhagyásra T r e f o r t Ágoston vallás- és közoktatásügyi m i niszterhez terjesztik f e l , a k i a kérelmet megtagadta. A z eluta sításba n e m t u d b e l e n y u g o d n i . „ Ü g y vélem, a h o l i n c o n p a t e n sek h o z n a k határozatot, helyén v a n a vétó, de a h o l szakembe r e k az ügyek megvizsgálása után adják véleményüket, o t t csak beleegyezésről lehet szó." Rendkívül bántja a r i d e g visszauta sítás. „.Megvallom, az ambíció h o z o t t hazámba vissza! Kecseg-
6*
2|10
S3
t e t e t t a remény, h o g y azt, a m i t más nő, más országban k i t u d o t t vívni, k i f o g o m én is hazámban, vívhatni. M a g y a r nő v a gyok, m i sem természetesebb annál, m i n t hogy hazámban óhaj t o t t a m letelepedni. H o l remélhet a polgár szívélyes fogadta tást, ha n e m hazájában?..." Trefortnál többször v o l t audiencián. A z egyik a l k a l o m m a l a m i n i s z t e r azt m o n d t a : „a nők felforgatnák az államot, ha a tudományos téren egyenjogúsítanánk a férfiakkal". H u g o n n a i V i l m a felteszi a kérdést: „micsoda a l a p o k o n nyugodnék az az állam, m e l y e t egynehány i n t e l l i g e n s nő felforgathatna? Szégyelném, ha i l y e n államnak volnék a gyermeke". „ H o g y t u d o tudományosság több zűrzavart idézne élő, m i n t tudatlanság, n e m bizonyítja Schweiz, ahol először nyíltak m e g az egyete m e k nőhallgatók számára. Minél értelmesebbek a nők, annál üdvösebb lesz befolyásuk." T r e f o r t biztatja „.praktizáljon úgy, m i n t h a tíz d i p l o m a v o l n a kezei között, sem a hatóság, sem m i n e m leszünk útjában". T r e f o r t felhívja az új szülésznői kóroda tanárját „fundálja n a k egy állást H u g o n n a i V i l m a részére a koródán, m e l l y e l ő is, én is m e g l e g y e k elégedve, m e r t k i j e l e n t e m , m i n d e n t , az egyénért, s e m m i t az ügyért". A dékán az o r v o s i tanári k a r r a l történt megbeszélés után azt válaszolta, h o g y csak két állást ismerhetnek e l : orvosi és szülésznői állást. Segédorvos csakis hazánkban g r a d u a i t orvos lehet. A főmadámi állást m e g k a p h a t j a , ha akarja. H u g o n n a i V i l m a úgy érzi, h o g y mélységesen megalázták, n e m a grófnőt, „mert a születési cím alárendelt előttem, de m i n t tudornő, m e l y címet hazám sem v o n h a t m e g tőlem, h a bár m e g v o n h a t j a a jogokat, m e l y e k az i t t előírt szigorlatok letétele után velejárnak". A szülésznői vizsgát mégis letette. Dolgozik, továbbképzi magát, de n e m nyugszik bele a történ tekbe, n e m elégszik m e g a szülésznői állással, „ m e r t a bába törvényes j o g a a köldökzsinór elvágása és az újszülött, a gyer mekágyas tisztántartása. Ezt m e g t e h e t i a legegyszerűbb pa rasztasszony, azt m e g t e h e t n i n e m szükséges e n n y i évi szaka d a t l a n tanulás!" „Ha ezen j o g g a l megelégedném m a — n e m volnék érdemes a r r a . hogy írni-olvasni megtanítottak."
N e m sajnálja, h o g y hazajött. N e m csügged, m e r t a z t t a r t j a : „az én k a r d o m a tudomány, az én pajzsom a m u n k a ; k a r d o m b a dőlök, melytől m e g f o s z t a n i csak a tényleges halál f o g , hasz nálni f o g o m a pajzsom ott, ahol tért kiérdemelhetek!" 1883 telén T r e f o r t m e g h a l l o t t a , h o g y egy barátjának lányát, a k i már 3 éve állítólag gyógyíthatatlan betegségben szenved, H u g o n n a i V i l m a 3 hónap alatt talpraállította. Audienciára ké r e t i . B i z t a t t a , h o g y más formában nyújtson be kérvényt, s azt ő kedvezően fogja elintézni, de a nők számára precedenst n e m a k a r t e r e m t e n i . Jóindulatát megköszönte, „csak törvényes for mát ismerek, mást n e m fogadok e l " —• mondotta. Ezzel a viszszautasítással b e t e t t e maga mögött az ajtót. H u g o n n a i V i l m a és Szilassy György egymás m e l l e t t éltek, de külön világban. Szilassy György vagyonának kevés m a r a dékából éldegélt, H u g o n n a i Vilmát a családfenntartás gondja is terhelte. Leányokat, asszonyokat kezelt, gyógyított, k i t e r j e d t szülésznői p r a x i s a v o l t . Betegei szerették. Büszke v o l t arra, h o g y bíztak benne. , Családi életében a n y u g a l o m , a kölcsönös megértés n e m állt h e l y r e , a n n a k ellenére, hogy férje igyekezett kedvébe járni. Férje a C o r v i n Mátyás szabadkőműves páholyban 1883-ban felolvasta feleségének „ A nők munkaköre" c. írását, m e l y a nők iskoláinak reformját követeli. E b b e n írja, h o g y „nem te k i n t h e t i a férfi a nőt, m i n t régente, tisztán úgy, m i n t k i javára született. A nő h i v a t o t t állást f o g l a l n i a m u n k a k e r e k e m e l lett. A . m u n k a a s z e l l e m i és a n y a g i jólét szülője". „ A női isko láknak egyenlőeknek k e l l l e n n i a férfi iskolákkal. N i n c s j o b ban elhelyezett tőke, m i n t az, a m e l y iskolákban f e k s z i k . Más ott a családi élet, a h o l a j ó szívhez, a j ó akarathoz m é g művelt én is párosult!" M e g n y u g t a t t a azokat a férfiakat, a k i k féltek a nők „tudományosságától", h o g y n e m lesz m i n d e n iskolát végzett nőből tudós és n e m fogják az iskolázott nők elárasz t a n i a világot, h o g y a férfiak számára n e m a r a d n a h e l y , „ m i v e l a tudomány o l y a n , m i n t egy kiaknázatlan bánya: ezer m e g ezer munkás d o l g o z h a t i k benne és még m i n d i g m a r a d ezer meg ezer a n n y i n a k t e r e a kutatáshoz". A nőket is b i z t a t t a , h o g y a művelt nő n e m m a r a d pártában, n e m veszítheti e l ál-
lását terhessége esetén, „mert hiszen nincs o l y a n e x professione excellentiás úr, n i n c s o l y egyszerű h i v a t a l i szolga, k i az évnek bizonyos szakában szabadságot ne venne, i l l e t v e n e k a p n a ! " Kereste az u t a t a nők boldogulásához. A m u n k a és a családi élet harmóniáját h i r d e t t e . Mindenütt o t t v a n . a h o l szóval, írással h a r c o l n i l e h e t a női m u n k a megbecsüléséért, a családi élet megalapozásának szép ségéért, a g y e r m e k e k pártfogolásáért. E g y i k munkájában írja: „mindent embertársaink szorgalmának köszönhetünk, így l a kást, ruházatot, élelmiszereket, az ipar, művészet és tudomány számtalan termékeit az élet kellemesebbé tételére. Ezért kö telességünk a családi kör követelményeinek teljesítése m e l l e t t erőnk tetemes részét a közügyek előmozdítására fordítani". N e m talál örömet abban a családi életben, a m i osztályrészéül j u t o t t . N e m fél a közvéleménytől. 1884-ben, 42 éves korában, törvényesen elválik Szilassy Györgytől. Fűti a hivatásszeretet, megszerezni a diplomát, u t a t n y i t n i a m a g y a r nőknek az egyetemen! 1887-ben dr. W a r t h a V i n c e műegyetemi tanár felesége lesz. 1888. júliusában megszületik a k i s V i l m a . Férje kívánságára a szülésznői p r a x i s t abbahagyja. Ezután az orvostudomány e l méleti kérdéseivel f o g l a l k o z h a t csupán, pedig szíve az orvosi g y a k o r l a t felé húzza. 1891 júniusában a közös pénzügyminisz t e r megbízásából felkereste őt egy kormánytanácsos, hogy ál l a m i orvosul szerződtesse Boszniába. A mohamedán nőnek t i l t j a a Korán, h o g y férjén kívül más férfi előtt mutatkozzék, ezért férfi o r v o s n e m gyógyíthatja. H u g o n n a i V i l m a ezt az ajánlatot visszautasítja. A Vámház u . 72. sz, a l a t t i lakásukból elköltöznek, a házban levő vendéglő zaja zavarja őket. A tisztviselő-telepen ( X . Szabóky u . 24. sz.) családi házat vásároltak. A z új környezetben írja m e g Bábakalauz számára „Egy k i s tudnivaló a havivér zésről" c. cikkét (1891). 1896. február 10-én W a r t h a d r . vacsora közben sógorának elpanaszolta, h o g y felesége elvesztette önbizalmát és n e m m e r i diplomája nosztrifikálását kérni, h o l o t t 1895. n o v e m b e r 18-án Wlassics G y u l a közoktatásügyi m i n i s z t e r előterjesztésére a k i -
rály elhatározásaként megnyitották a nők számára az egyete m e n az orvosi, gyógyszerészi és bölcsészeti fakultást. E k k o r h i r t e l e n határozott, s megírta kérvényét. Vizsgáztató tanárainál le a k a r t v i z i t e l n i . Férje lebeszélte, úgy vélte: protekció keresésnek minősíthetik. Csak m i k o r egy ismerős orvostanhallgató h a r m a d s z o r f i g y e l m e z t e t t e Warthát felesége vizsgáinak rendkívüli szigorú voltára — egyezett bele a bemutatkozó látogatásba. 1897. május 14-én avatták orvosdoktorrá H u g o n n a i Vilmát Magyarországon. 18 esztendővel a zürichi d i p l o m a megszer zése után! (Diplomáját 1897. június 2-án hirdették k i . ) E k k o r már 50 éves. Attól a pillanattól kezdve, h o g y elhatározta az orvostudomány elsajátítását, míg azt a g y a k o r l a t b a n felhasz nálhatta, 25 esztendő t e l t e l ! A tudománynak micsoda határ t a l a n tisztelete és megbecsülése k e l l e t t ahhoz, m i l y izzó haza szeretet, s felvilágosultság, h o g y tántoríthatatlanul küzdjön azért, h o g y orvos lehessen hazájában. W a r t h a V i n c e örül felesége diplomájának, de a praktizálásn a k n e m v o l t híve. Mégis m i segíti ennek a szinte lehetetlen kívánságnak legyőzését? Utolsó vizsgára készül, a m i k o r W a r t h a V i n c e , m i n t az egyetem r e k t o r a (1896—97) h i v a t a l o s F e r e n c Józsefhez, fogadásra. Egyedül megy, m e r t felesége szi g o r l a t r a készül. A király, m i k o r értesült elmaradásának oká ról, azt m o n d o t t a , ,,örülök, h o g y a grófnő az első m a g y a r o r vonő, de ugyebár praktizálni f o g , m e r t a tudománynak csak a k k o r v a n becse, ha azt értékesítik". Ez a beszélgetés sorsdöntő v o l t . W a r t h a azt kérte feleségé től, h o g y praktizáljon, de az éjszakai hívásoknak ne tegyen eleget. H u g o n n a i V i l m a n e m csüggedt, de n e m is v i t a t k o z o t t . I s m e r t e férje emberszeretetét és a tudományért való rajongá sát. Lépésről-lépésre érte el eddigi eredményeit is. A z idő n e m késett. Megbeszélésük után h a r m a d i k napon egy szegény m u n kás e m b e r éjfél felé felcsengette. Súlyos állapotban levő gyer mekéhez hívta az orvosnőt. „Menjen, menjen, v i g y e n magá v a l m i n d e n t , a m i t szükségesnek t a r t " — küldte a férje. Ezzel a jég megtört, ezután z a v a r t a l a n u l praktizálhatott. Férje g y a k -
r a n még késő este is k i k e l t ágyából, h o g y elkísérhesse bete geihez nagyrabecsült asszonyát. 1889. július 19-én írja M a r i e Glasner nevű barátnőjének Bécsbe ( I . E b e n d o r f e r Strasse 7.), h o g y magas kultúrájú férje és gyönyörű leánykájával egyszerű háztartásában i g e n b o l d o g . „ A jó házastársak képezik alapját a család és az állam f e l v i rágzásának, j ó v i s z o n y b a n élve egymás között, kétszeres munkabírást f e j t k i m i n d e g y i k fél, a m u n k a pedig a j ó egész ség fenntartója és az a n y a g i jólétnek a megalapítója." Tájé koztatja barátnőjét arról, hogy több családnak fixhonoráriumért háziorvosa, de a környék lakói i s hozzá járnak. A m buláns betegek n a p o n t a kérik tanácsát, orvosok konzíliumra hívják, a p a t i k u s o k receptjeit respektálják. A z egyszerű e m berek százai keresték f e l és h a l l g a t t a k szaktanácsaira. Rendkívül pedáns o r v o s v o l t . P o n t o s a n vezetett betegeiről o r v o s i naplót. B i r t o k u n k b a n v a n o r v o s i naplóinak töredéke: 1897. V — X I I . , 1898. I — V . , 1899. I — I I I . , 1899. I I I — V I . . 1899. V I — X . . 1899. X — X I I . , 1900. I — I I I . hónapokról. Dokumentálása precíz, részletesen leíró. N e m e g y esetben követhető a beteg sorsa. Többszöri v i z i t e k alkalmával bejegy zéseket tesz. Egyik-másik páciens neve m e l l e t t a z t találjuk, h o g y levélbeli értesítést k a p o t t a beteg állapotáról. Betegei foglalkozásukra n é z v e : „utcán köszörűs, X grófnő, n a g y b i r t o kos neje, napszámos felesége, szerkesztőségi k o r r e k t o r , ganz gyári munkás felesége, honvéd százados, cselédlány, j e l e n l e g állás nélkül, dohánygyári munkás" stb. M e g j e g y z i sok eset ben, h o g y e l t e k i n t e t t a honoráriumtól. A gyakorló o r v o s n a p i munkája m e l l e t t a bábák egészség ügyi ismereteinek bővítésére 1894-ben lefordította d r . Délacoux professzornak „ A z ó- és újkor bábái" c. f r a n c i a n y e l v e n megjelent munkáját. E r r e a könyvre d r . D i e r n e r Gusztáv szülészorvos hívta f e l figyelmét, a k i Brüsszelben a k l i n i k a i főbábánál látta a könyA et. A fordítás e g y része a „Magyar Bábakalauz"-ban is m e g j e l e n t . A könyv előszavában írja, h o g y fordításának célja: 1. k i e m e l n i a bábaság fontosságát; 2. bebizonyítani, h o g y tár sadalmi intézményünk m e l l e t t a bábaság hasznos és nélkülöz7
h e t e t l e n ; 3. elméletileg megállapítani, hogy a bábák képesek megállapítani és felhasználni a tudomány legmagasabb téte l e i t ; 4. k i m u t a t n i , h o g y a műveltség hiánya és a rossz oktatás egyedüli o k a alárendelt v o l t u k n a k . A z előszóban tulajdonképpen feltárja a bábák hiányossá gait, m e l y n e k kiküszöbölését célként jelöli m e g . A M a g y a r Bába Egyesületben 1896-ban előadást t a r t o t t . „ A szaglás az egészség őre" címmel, m e l y a lakás, a levegő, a szellőzés, a ruházat, a fehérnemű, felsőruha, v a l a m i n t a bőr tisztaságával f o g l a l k o z o t t . A z 1894-ben a l a k u l t „Szabad L y c e u m " tudományos terjesztő társulatnak alelnöke v o l t .
ismeret
Praktizál és sorozatos előadásokat t a r t . A z egészségtan kér déseit 100 p o n t b a n dolgozza f e l . Ez nyilvános előadásainak alapja. Sokat f o g l a l k o z i k az oktatás, nevelés kérdéseivel. Elő adásaiban is kedvenc témái között szerepelnek „gyermekeink helyes neveléséről", v a g y „gyermekeink egészséges nevelésé ről" c. témái. Szoros kapcsolatot t a r t o t t f e n n a B u d a p e s t i S t a t i s z t i k a i H i v a t a l igazgatójával, T h i r r i n g Gusztávval, akitől számos adatot k a p o t t nők részére fennálló i p a r i és k e r e s k e d e l m i iskolákról, bába-iskolákról, felsőbb leányiskolákról, óvónőképző intéze tekről. Sokat foglalkozott a közlekedésnél a l k a l m a z o t t nők helyze tével; k o m o l y s t a t i s z t i k a i adatai v a n n a k a r r a vonatkozólag, hogy m i l y e n munkakörben, m i l y e n számban f o g l a l k o z t a t t a k nőket. A statisztikai útmutatásokat szívesen fogadta és írásai ban bizonyítékként f e l i s használta azokat. F i g y e l e m m e l kí sérte a legkülönbözőbb munkaterületeken a nők a l k a l m a z t a tását. A z elsők között e m e l i f e l szavát a leánygimnáziumok létre hozása m e l l e t t . 1892-ben írja az „ E g y szavazat a leánygimnázium ügyében" c. cikkében, hogy a nők iskoláztatása feltétlen szükséges, „mert h a az egyik házastárs n e m t u d f e l e m e l k e d n i a másik szellemi magaslatára, a k k o r n e m is t u d j a őt megérteni, mél-
tányolni, s így a l i g érhetik el, h o g y valaha is boldogok, sőt csak megelégedettek is lehessenek". A leánygimnáziumok feltétlenül szükségesek, h a magasabb képesítést a k a r n a k a nők elérni. Csak T r e f o r t m i n i s z t e r t a r t o t t a k o r a i n a k a leánygimnáziumok létesítését, bár az egye t e m statútumai kizárják azt, a k i rendes gimnáziumot n e m végzett. Ezért e m e l t szót a leánygimnázium létesítése m e l l e t t . A z oktatás, a nevelés kérdései élénken foglalkoztatták. A z Országos Nőképző Egyesület Iskolájában, h a t esztendeig díj t a l a n u l tanította az egészségtant. Tematikája: a betegápolás ról (bemutatásokkal), külön órákat szentelt a gyermekápolás n a k ; g y e r m e k e i n k helyes neveléséről; ragályos betegségekről. A szülők és tanítók számára szerkesztett h e t i l a p b a n a „ M a g y a r Pestalozzi"-ban j e l e n t m e g a szerkesztő h a t kérdésére a d o t t válasza. A kérdések: 1. Helyesli-e a leánygimnázium eszméjét? 2. Együtt t a n u l j o n - e a fiú a lánnyal? 3. N ő i tanítók taníthatnak-e fiúkat? 4. A nők társadalmi kiváltságai és a h i vatalos állás. 5. M o s t o h a anyák. 6. A nők felügyeleti m u n k a köre. A válaszok természetesen a k o r nőmozgalmának haladó szellemét tükrözik. T e r e t kívánt biztosítani a nőknek a fiúk tanításában, lehetőséget követelt a nőknek gimnázium elvég zésére, a női felügyelők szükségességére felhívja a f i g y e l m e t . „ A nők családi kötelességeiknek n a g y o b b örömmel és értelem m e l fognak m e g f e l e l n i , m i h e l y t a tanügy és m a j d a n a köz ügyek felügyelő hatóságaiban résztvesznek. A nemes felada t o k szaporítása megkétszerezi a munkaképességet és öröm teljesebbé teszi az életet. A világszerte kibontakozó nőmozga l o m nálunk is feltartóztathatatlan társadalmi megmozdulást képez. A magasabb képzést igénylő értelmiségi pályák m e g nyitása a nőknek sok ellenséget is szerez az együttérzők és harcosok m e l l e t t . H u g o n n a i V i l m a küzd a m a g y a r nőmozga l o m kibontakozásáért és megerősödéséért. 1899. április 9-én dr. Pap S a m u képviselő országgyűlési f e l szólalásában megtámadta az orvosnőket, felhasználva dr. M i h a l k o v i t s Géza e g y e t e m i tanár r e k t o r i beszédének a nők t u d o mányos egyenjogúsítására vonatkozó részét, a n n a k összes b i o lógiai a r g u m e n t u m a i t dióhéjba szorítva. Csergő Hugó, a Pesti
Napló belső munkatársa kérte f e l H u g o n n a i Vilmát válasz adásra, m e l y a l a p április 16-i számában j e l e n t meg. P a p töb bek között azt m o n d t a , h o g y a nők fokozatosan elveszítik nőiességüket és „definiálhatatlan lényekké" lesznek. H u g o n n a i V i l m a válaszában ezt írja: ,,ez sem áll, m e r t a legmagaszto sabb tudomány az orvostudomány és ennek elsajátítása a l e l kület gyöngédségét és önfeláldozást kíván. A z i l y e n állítások rémképei a t a k a r g a t o t t önzésnek". M i h a l k o v i t s által h a n g o z t a t o t t érvek éppúgy szólnak a j o gok m e l l e t t , m i n t ellenük. Korlátozással és fenntartással m o n d t a : ,,ha v a l a k i a f o k o z o t t aggodalomból azt következteti, hogy én a női j o g o k kiterjesztésének ellene vagyok, az csalat kozik. Én n e m v a g y o k az ósdi állapotokban való maradás híve, a jogok megadását helyeslem, sőt az egyenlősítés teljességé ben találnám m e g az igazságot." H u g o n n a i V i l m a u t a l a r r a , hogy a nőmozgalom, m i n t társa d a l m i m o z g a l o m j e l e n t k e z i k s m i v e l n e m szórványosan, h a n e m világszerte, ezért nálunk sem lehet e l n y o m n i . .,A nőmozga l o m tisztességes keresetet követel azoknak, a k i k v a g y o n t nél külözve, a megélhetés küzdelmében esetleg tévútra kerülné nek, v a g y munkakört követel a szellemi erő kifejtésére és a közjólét előmozdítására való közreműködésre." I s m e r t e t i , hogy a svájci egyetemek nyitották m e g először k a p u i k a t 1868nban nőhallgatóknak. 1870-ig a l i g - a l i g j e l e n t keztek a nők. 1872-ben már 120-an v o l t a k , de az orosz nők a cár ukáza következtében elszéledtek és a nők száma 18-ra apadt. A zürichi e g y e t e m e n 1873-ban n y e r t e e l a doktorátust az első nő, Vögtlin kisasszony, a k i a következő évben dr. H e i m geológus tanárnak l e t t a felesége. Gyakorló orvosként műkö dött Zürichben. 1873-ban a 120 000 lakosú Zürich egészségügyi ellátásában 9 orvosnő v e t t részt. Oroszországban 1896-ban 691 orvosnő működött. Svájcban támogatták azt az eszmét, hogy lányokat, asszonyokat nők gyógyítsanak. A zürichi Pflegerinnenschule u n d F r a u e n s p i t a l - t orvosnők vezetik. Emlékeztet cikkében az 1894-ben Budapesten t a r t o t t n e m zetközi egészségügyi kongresszusra, a m e l y e n dr. E r i s m a n n
m o s z k v a i tanár t a r t o t t előadást az orosz orvosnők tevékeny ségéről. E l m o n d o t t a , hogy a nők náluk, m i n t községi, városi v a g y magánorvosok dolgoznak. A közönség és a hatóság elé gedett munkájukkal. Legtöbbjük férjes asszony, n e m ritkán többgyermekes anyák. Bricskán járják a f a l v a k a t , városokat. Fárasztó munkát végeznek, de egészségesek. 1897-ben a Moszkvában t a r t o t t o r v o s i kongresszus higiénés osztályán a jelenlevők egyötöde n o v o l t . Vidéki kórházakban is a l k a l m a z n a k nőket. Moszkvában a Központi S t a t i s z t i k a i H i v a t a l b a n is sok nő dolgozik. H u g o n n a i V i l m a az országgyűlési képviselőnek az orvosnők e l l e n irányuló támadását az i s m e r e t e k bőséges fegyverével v e r i vissza. Ugyancsak ebben az évben írta m e g „ A nőmozgalom Magyarországon" c. cikkét. E b b e n a munkájában élesen bírálja a nőmozgalom ellenségeit, h o g y kevéssé jövedelmező, a lélekre és testre ártalmas munkák végzését ősidők óta megengedték a nőnek, anélkül, h o g y felmerült v o l n a bennük az aggály, h o g y e munkák ártanak a nőiességnek. V i s z o n t o l y a n f o g l a l kozási ágat, a m e l y intelligenciát és bizonyos jólétet követel m e g , a nőiességre ártalmasnak tüntetnek f e l . N e m kerülte e l figyelmét a nőmozgalom problémája m e l l e t t a haza_ egészségügyi fejlődésének új irányzata sem. Fodor József és M a r k u s o v s z k y Lajos életrekeltette az Orszá gos Közegészségügyi Egyesületet, m e l y n e k p r o g r a m j a szerint: „a népesség m i n d e n rétegében az érdeklődést, a fogékonysá got f e l k e l l ébresztenünk, a közegészségügyi felvilágosítást k e l l terjesztenünk". O r v o s i működésében, a gyakorló orvosi m u n k a kiegészítője ként, ennek a p r o g r a m n a k g y a k o r l a t i megvalósítását láthat j u k . A közegészségügy fontos kérdéseit széles körben i s m e r t e t i . A b u d a p e s t i Borbély Fodrász és Parókakészítők I p a r t e s tületének helyiségében (Ujvilág-utca 18. sz. a l a t t ) előadást t a r t o t t „ A ragadós betegségekről és azok e l l e n való védekezés ről". Ezt az eseményt az „Előkelő Világ" c. folyóirat, m i n t ér dekes hírt közli a „Hét története" c. r o v a t b a n . 1901. februárban az Állami Vasútjavító Főműhelyben két előadást t a r t o t t a „Betegápolásról".
1903-ban a M Á V Északi Főműhelyében három előadást t a r t o t t („Egészségtani előadások nők számára"). A z előadás t e matikája: a nő életszakaszai, általános egészségügyi rendszabá l y o k (tisztaság, táplálkozás, levegő, m u n k a , pihenés). A z 1906. é v i „Egészség Naptár"-ban c i k k e j e l e n t meg, m e l y a k o n y h a egészségügyével foglalkozott. Mélyen átérezte a nő szerepét és erejét a családi életben. Nőtársainak tudását, babonamentes egészségügyi i s m e r e t e i t , gyors, hathatós segíteni tudását, a betegek helyes ápolását, az e m b e r i szervezetnek felépítését i s m e r t e t t e előadásaiban. Ugyanezt a célt a k a r t a elérni azzal, h o g y 1907-ben lefordí totta dr. Fischer Dückelmann A n n a „ A nő m i n t háziorvos" c. munkáját. Ez a mű az egészségápolás kézikönyve, különös t e k i n t e t t e l a nő és g y e r m e k betegségeire, v a l a m i n t a szülészetre és gyermekápolásra. D r . F i s c h e r Dückelmann könyve 1900-ban j e l e n t m e g németül, és másfél év a l a t t százezer példányban t e r j e d t el. 1905-ben háromszázezer példány került k i a sajtó alól k i l e n c n y e l v e n . A k ö n y v előszavában írja H u g o n n a i V i l m a : „korunk mindinkább felvilágosítja az e m b e r életét m e g egész ségét veszélyeztető ósdi tényezőket, a m e l l e t t m i n d e n e m b e r kötelessége önmagán segíteni és az emberiség érdekében mű ködő fenkölt orvos az önsegélyt nemcsak szívesen látja, h a n e m tőle telhetőleg támogatja. Tévedésen alapszik a z o n . v é l e mény, h o g y az önsegély támogatásával az orvos önmaga a l a t t vágja a fát, m e r t minél többet t u d a saját szervezetének r e n des működéséről, v a l a m i n t rendellenes voltáról a gondolkozó ember, annál inkább keres segélyt ahhoz értő egyéntől b e t e g ség esetében". A „Jegyzetek Budapestnek, Magyarország fővárosának e r kölcseiről" c. francia nyelvű kéziratában 1886-ban írja, h o g y a venereás betegségek gyógyíthatóságáról és lehetőségéről „a nép kezében forgó újságokban k e l l írni". 1889. június 2 - i keltű A i m é H u m b e r t professzorhoz írt levelében u t a l a f e n t i j e g y zeteire és biztosítja kedves professzorát, h o g y véleményét v á l tozatlanul fenntartja. Az a n y a - és csecsemővédelemről 1908-ban a Szabad L y c e u m előadássorozatában t a r t o t t felolvasásában a m a g y a r csecsemő-
halálozás o k a i „a gond, a n y o m o r , a g y i l k o s szegénység, a g o n dozás hiánya m e l l e t t nyomatékosan megemlíti a „tudatlan ságot". Hangsúlyozza, h o g y ez az, a m i e l l e n az o r v o s o k n a k legelsősorban küzdeniök k e l l . „Népszerű előadások az élettan és egészségtan köréből, ezen előadások kinyomatása és e l t e r jesztése a népesség m i n d e n rendű-rangú köreiben." írásai és előadásai az egészségügyi felvilágosítás szükséges ségének felismerését dokumentálják. S z e m b e n áll a z o k k a l az orvosokkal, a k i k féltik p r a x i s u k a t attól, h a az egészség m e g őrzésének, a beteg ápolásának tudományából az emberek i s m e r e t e k e t szereznek. K o r a társadalmi rendjének ideológiája szerint a széles tömegek m i n d e n f a j t a aktivizálása veszélyt r e j t magában. E n n e k következtében az orvostársadalom sem t a r t j a szükségesnek az öntevékenység fejlesztését az egészségügy területén. Éppen ezért a lakosság öntevékenysége csak az egészségügyi rendeletek megtartására szorítkozik. H u g o n n a i V i l m a munkásságát ez a felismerés és tevékenykedés, m e l y az egészségügyi kultúra széleskörű terjesztésében m u t a t k o z i k , kortársai fölé helyezi. A z e g y e t e m e k e n lassan növekedett a nőhallgatók száma, mégis a nőmozgalom 1907. é v i januári országgyűlésen ismét n a p i r e n d r e került. A napilapokból értesült, h o g y dr. K m e t t y Károly e g y e t e m i tanár beszédében a f e m i n i z m u s ellen f o g l a l t állást ós „női szörnyetegekről" beszélt. Válaszként n e m fárad el bizonyítani, példázni, magyarázni. A beszédnek k i r a g a d j a ezt a mondatát: „Régen várjuk, Eötvös József óta várjuk a nagy vallás-közoktatásügyi minisztert." Elítéli a szónokot, hogy az első és a j e l e n l e g i közoktatásügyi m i n i s z t e r t s i m o gatja, míg két kimagasló a l a k o t —• T r e f o r t Ágostont és W l a s sics Gyulát — elsüllyeszt. T r e f o r t a n e m z e t i művelődés terü letén sokat cselekedett, Wlassicsot a m a g y a r nők nagyrabecsül i k , m e r t Wlassics G y u l a minisztersége idején nyitották m e g a nőknek az egyetemen az o r v o s i fakultást. A z 1900-ban történt népszámlálás nagyfokú analfabétizmust tárt f e l , bár T r e f o r t számos iskolával gyarapította e közműve lődési lehetőséget. E n n e k az analfabétizmusnak okát k e r e s i . „Honnan e r e d az analfabétizmusnak n a g y száma? Minden-
esetre o n n a n , hogy i g e n sokan v o l t a k és v a n n a k m a is még,, a k i k károsnak, sőt veszedelmesnek tartják az alsóbb néposz tályra nézve az írás-olvasás ismeretét, v a l a m i n t a nőnem p a lányi részére az e g y e t e m i kiképzést, h o g y a nép e l i d e g e n e d i k a föld, a bánya, az i p a r i munkától, a nők p e d i g a családi élet kötelességeitől, és í g y az emberiség két legnagyobb csoportja, a nép és a nők a társadalmi r e n d felbomlását okozzák. F o r dítva áll azonban a dolog, m e r t minél inkább talál szórakozást a nehéz munkát végző nép az írásban, olvasásban, annál örömestebb végzi teendőjét és minél alaposabb kiképzésben r é szesül a nő, annál inkább fogja az emberiség nevelődésének lassú haladását meggyorsítani." A z elmúlt tíz év a l a t t az Egyetemi A l m a n a c h szerint 6-ról.. 187-re szaporodott B u d a p e s t e n a nőhallgatók száma, ez az összhallgatók 2,57%-át t e s z i k i . N e m k e l l félni tehát attól, hogy a nők „elözönlik" az egyetemet. Rendkívül sértőnek tartja, h o g y a képviselő „női szörnyetegekről" beszél, s h a „ez csak egyesekre vonatkoznék, a nő férfi rokonsága elégtételt követelne, de a f e m i n i z m u s társadalmi m o z g a l o m , s ezért l e h e t megtorlás nélkül az összes nőket vérig sérteni a p a r l a m e n t ben". A z t a vádat, hogy a m a i nő a háztartási gondoktól, a g y e r meknevelés terhétől s z a b a d u l n i óhajt, visszautasítja az összes nők nevében. Leszögezi, hogy a háztartás, a gyermeknevelés a nő legelső, de n e m egyedüli kötelessége. M e g j e g y z i még, hogy amitől T r e f o r t 1882-ben félt, h o g y a magyar e g y e t e m i ifjak n e m elég udvarias magatartást f o g n a k tanúsítani a nőhallgatókkal, attól Wlassics 1895-ben n e m félt, s azok, a k i k külföldön e g y e t e m e n és hazai egyetemen jártak, készséggel e l i s m e r i k , hogy a férfi hallgatók magatartása e l l e n kifogás n e m merült f e l . Kívánja, hogy a j o g i és műegyetemi t a n t e r m e k e t is mihamarább n y i s sák m e g a nőhallgatók számára. Kéziratai között dátum nélküli, k b . az 1908-as év tájára t e hető feljegyzést o l v a s u n k , h o g y V i l m a leánya tbc-ben elhalt.. U t a l a r r a is, hogy férje Parkinson-kórban szenved és állapota
egyre rosszabbodik, ö m a g a ápolta féltő szeretettel hozzátar tozóit, a m e l l e t t szüntelenül eljárt betegeihez i s . W a r t h a V i n c e halála utáni időkből a l i g t u d u n k életéről v a l a m i t . 1914. a u g u s z t u s 19-én megrendezett „Katonák n a p j a " a l k a l mával az urnaszedő hölgybizottság tagjaként szerepel. 1914. augusztus közepén dr. D o l l i n g e r professzor kéthetes hadisebé szeti t a n f o l y a m o t t a r t o t t , m e l y e t ő is elvégzett. E k k o r 67 éves! 1914. novemberében a Műegyetem Hadikórház Hölgy b i z o t t sága elnökévé választják. 1915 augusztusában hadiékítményes I I . osztályú érdemjellel tüntetik k i . A „Gyógyászat" c. l a p 1915. április 4 - i számában megjelent „Felhívás az orvosnőkhöz" c. rövid írása, m e l y b e n h i v a t k o z i k a rendkívüli időkre, amiért is „rendkívüli eszközökhöz" k e l l nyúlni. Felszólítja az orvosnőket, hogy a tizennégy vidéki v á rosban létesített „beteg katonák megfigyelő állomására" ön ként jelentkezzenek. Húsz éve, hogy a nők o r v o s i pályára lép hettek, de n a g y o n szerényen g y a r a p o d o t t számuk. A P e s t i : Magyarország Évkönyve és Címtára s z e r i n t Budapesten 5 1 , vidéken 27, Horvátországban 2, Bosznia-Hercegovinában 4, összesen 84 orvosnő v a n . „Csekély számunk dacára sorakoz z u n k és jelentkezzünk az O r v o s o k Szövetsége felhívására a megfigyelő állomásokon o r v o s i szolgálatra m i n d a n n y i a n , h a j a donok, férjezettek, avagy özvegyek." A „Vegyészeti L a p o k " 1915. 13—14. számában a Honvédelmi Minisztérium Hadsegélyező H i v a t a l a által h i r d e t e t t pályázatra, tetűirtó eljárás kidolgozására, pályaművet a d o t t be. E n n e k több n y o m t a t o t t példánya m a r a d t hátra. A későbbi eszten dőkre vonatkozóan a d a t a i n k nincsenek. Sajátkezű feljegyzése „Bevallás vagyonadó és jövedelemadó kivetésére 1920—21. évre" elsárgult papírlapján írja: „73 éves vagyok. O r v o s i g y a k o r l a t o m a t 1897 óta f o l y t a t o m . Kivételesen járok k i csak betegek kezelésére. Csak lakásomon t a r t o k r e n delést. 1920-han ötezerkilencszázhatvankilenc k o r o n a adót fizettem. (Összes v a g y o n o m hatvanötezer k o r o n a , ház, rész vények, hadikölcsön. két ezüst gyertyatartó, egy jegygyűrű, lánc és a lakásban levő dísztárgyak.)
1922. március 25-én h a l t m e g szívszélhüdésben. Sírja e l h a nyagolt, benőtte a gaz, de az eszme, amelyért síkraszállt, meg valósult. Megvalósult hazánkban a nők egyenjogúsítása. A z egészségügyi felvilágosításnak általa is e l v e t e t t magja k i v i r á g zott. Kitartó küzdelme az orvostudomány elsajátításáért és gyakorolhatásáért, mélységes hazaszeretete, odaadó f o g l a l k o zása a közoktatásügy kérdéseivel — magas piedesztálra állítja előttünk. N e m v i t t e előre új elméletek, tudományos módsze szerek feltalálásával az orvostudományt, de az a sok-sok óra, a m i t egészségtan tanításával iskolákban, az a sok idő, a m i t egészségügyi felvilágosító előadásokkal üzemekben, műhelyek b e n töltött, történelmi értékű d o k u m e n t u m a i annak, h o g y m i n t gyakorló orvos f e l i s m e r t e : egy nép egészségügyi kultú rája csak úgy emelkedhet, h a az egészségügyi ismereteket szé les körben terjesztik. H u g o n n a i V i l m a e n n e k az eszmének bátor előharcosa v o l t . PE3KDME i
B o iepKe paccKa3biBaeTCH H a ocHOBaHiin caMocroflTe.ibHoro Hcc.ieAOBaHiiH >KH3Hb n e p B o f t B e H r e p c K o f t B p a n a ti repoimecKaa őopböa 3a s M a H C i i n a u H i o , npOTHB K0HcepBaTii3Ma B c e M i i A e c H T b i e roAbi npouijioro B e w a . V i l m a Hugonnai n o . i y m i . i a o6pa30BaHHe B ropo/ie Zürich. Ho n p o T e n a j i o 25 J i e T , eö öbi.io y j K e 50 j i e T , K o r ^ a npii3Ha,Tii IIOBOft
eii Aiin.ioM
TeopiIII,
npocBeTpaőoTbi,
H CMCJIO
H CTajia
H H HOBblX
paőoiaTb
JieMeŐHblX
OHa nocBjiTHjia
őopo.nacb 3a pasBHTHè
Bpa^ioM.
MeTOAOB,
HO
He
CBOIO A e H T e . i b H O C T b rnriieHimecKoft
C03AaBajia
C03HaBÜH
K 3TOH
Kv.ibTvpbi
HH
3HaieHHe paöoTe Hapoaa.
ZUSAMMENFASSUNG Die Abhandlung schildert, a u f Grund selbständiger Forschungen den heroischen Kampf, der seit den siebziger Jahren des vorigen Jahrhunderts i n der Frage der Gleichberechtigung der Frauen gegen veraltete Ansichten geführt werden musste. Die Lebensgeschichte der ersten ungarischen Aerztin entfaltet sich v o r uns: i h r an der Züricher medizinischen Fakultät erworbenes Diplom wurde erst 25 Jahre später i n Ungarn anerkannt, sie 7
O r v o s t ö r t é n e t i közi. — 2 - 1 0
97
selbst stand i m fünizigsten Lebensjahr, als sie i m m i t t e n der d a maligen ungarischen Verhältnisse Aerztin wurde. Die medizinische Wissenschaft förderte sie noch m i t neuen Theo rien und Methoden; aber m i t ihrer zähen, lange Zeit hindurch entfaltetem Aufklärungsarbeit, als sie erkannte, dass die Gesund heitskultur eines Volkes sich nur durch Verbreitung i n weiten Kreisen verbessern kann — w u r d e sie eine kühne Vorkämpferin dieser Idee.
