Az elmúlt 10 év ... JJelentősebb tárgyi fejlesztések
- tanirodánkat bekapcsoltuk az országos szimulációs rendszerbe
- a teljes felújításon átesett aula és az új büfé átadása
- szakoktatóink és diákjaink munkájával megtörtént az ÉDÁSZ- tanműhely korszerűsítése - 2 új számítástechnika termet hoztunk létre a hozzá tartozó informatikai bázissal
- korszerű audiovizuális stúdió kialakítása - az asztalos tanműhely korszerű gépekkel való felszerelése történt meg elsősorban pályázati pénzből
- új ács- asztalos tanműhely kialakításának céljából megvásároltuk a régi bányászbüfét. A teljes átalakítást és felújítást kollégáink végezték. - új villamos tanműhely kialakítása a kollégiumépület alagsorában
- környezetvédelmi labort alakítottunk ki az iskola épületében
13
Szakmai innováció
HEFOP 3.1.3
Iskolánk az elmúlt évtizedben minden lényeges, a szakképzés megújítására kiírt projektre pályázott- sikerrel! Megragadtunk minden lehetőséget, hogy e pályázatok segítségével minél több anyagi erőt biztosíthassunk intézményünknek, illetve az érezhetően szükséges szakmai- módszertani megújuláshoz megszerezzük a kellő tudást. Később a megszerzett tapasztalainkkal így mi magunk is hozzájárulhattunk a magyar szakképzés fejlesztéséhez.
Az elmúlt évtizedek fokozott munkaerő piaci versenyhelyzete nagy kihívás elé állította az oktatást. Az „egész életen át tartó tanulás”- ra a hagyományos iskolai tantervek, módszerek nem tudják felkészíteni a diákokat. Fel kell készülnünk arra, hogy a gyorsan megszerzett ismeretek avuló tömege helyett az információszerzés és- elsajátítás technikáit nagy súllyal építsük be az oktatási folyamatba. Ezek képezik ugyanis a későbbi pályamódosítások alapját. Mindez indokolta, hogy pályázatot nyújtsunk be 2005- ben arra az Európai Unió által kiírt programra, amely a kompetencia alapú oktatás és a digitális kultúra elterjesztését célozta meg. A pályázatban a két intézményvezető, Becsei Éva és Tölgyesi Attila, valamint 7 pedagógus vett részt.
Leonardo Da Vinci pályázat Ez a pályázat az Európai Unió akcióprogramja a szakképzés fejlesztésére, elsősorban az építőipar területén. 1997 tavaszán a szászországi Építőipari Szövetség Szakképző és Továbbképző Központjának 3 vezetője látogatást tett iskolánkban. Felajánlották, hogy csatlakozzunk az általuk irányított pályázathoz, melyben nyolc ország intézményei együtt munkálkodnak. Így iskolánk akkori igazgatója Szigeti Károly és helyettese Fenyvesi Zoltán bekerült abba a munkacsoportba, amely tanulmányozta a nyolc ország szakképzési rendszerét, és ez alapján dolgoztak ki fejlesztési javaslatokat.
A fejlesztő munkát négy kompetenciaterületen végeztük: - szövegértés- szövegalkotás - matematika- logikai - idegen nyelvi (angol) - életpálya- építés A program lehetővé tette, hogy pedagógusaink módszertani eszköztára a legeredményesebbnek tartott tanulásszervezési módokkal, tanítási technikákkal gyarapodjon. Ezen túl lehetővé tette a korszerű digitális eszközök alkalmazását az iskola életének minden területén. A diákok tudása, pozitív visszajelzései pedig arról győztek meg bennünket, hogy az értelmes, újító folyamatokban mindig részt kell vennünk!
1999-ben pedig sikerrel pályáztunk egy programra, melynek keretében ács, festő és kőműves tanulókat vittünk 3 hetes szakmai gyakorlatra Drezdába. Ebben az évben testvériskolai megállapodást kötöttünk a drezdai intézménnyel, melynek keretében pedagógusok és tanulók minden évben több hetes szakmai gyakorlaton vesznek részt kölcsönösen. A németországi tanulmányutak tanulóinak óriási élményt, majdani munkavállalóként pedig jelentős szakmai tapasztalatot nyújtottak.
14
Szakiskolai Fejlesztési Program
változó igényekhez - fejlődött az iskola informatikai infrastruktúrája és a felhasználók tudása - megnőtt az idegennyelv-oktatás szerepe a szakmai képzésben - előtérbe került a minőségfejlesztés is - olyan mérés- értékelés rendszer kialakítása volt a cél, mely megfelel az országos mérési rendszernek
A szakiskolai képzés egyre súlyosbodó problémái változást sürgettek. Az Oktatási Minisztérium a képzés megújítását egy komplex fejlesztési programmal (Szakiskolai Fejlesztési Program) kívánta megvalósítani. A 2003-2006 között zajló projekt alapvető célkitűzése egyrészt azoknak az általános ismereteknek és kompetenciáknak a fejlesztése, melyek segítik az életben való eligazodást, másrészt a munkaerő piacra való bejutás esélyét javítják, és növelik a pályakezdő szakmunkások munkaerő piaci értékét. A programra 318 szakiskola pályázott, amelyből 90 nyert, köztük a mi iskolánk. Ebben a folyamatban: - megújult a közismereti és szakmai képzés programja - a tanárok új módszertani/ szakmai ismereteket szereztek - megteremtődtek azok a feltételek, amelyek képessé tették az intézményt az önfejlődésre, hogy a későbbiekben is tudjunk igazodni a folyamatosan
A projekt legnagyobb hozadéka talán mégis az, hogy a szakiskolákban kialakította azt a szemléletet:Munkánk legfőbb értékmérője, mennyire tudjuk képzésünket a munkaerő-piaci igényeknek megfeleltetni.
TISZK
A Veszprém Megyei Közgyűlés - iskolánk fenntartója - 2008 március 27-én létrehozta egy balatonfüredi, két tapolcai és két ajkai középiskola - köztük a Bercsényi - bevonásával a Balaton-felvidék - Somló Szakképzésszervezési Társulást a szakmai képzés összehangolása és fejlesztése érdekében.
Berecz Ottília
15
„Adni jó, kapni öröm!” A Bercsényi Alapítvány gondolata 1999-ben fogalmazódott meg, majd 2001-ben alakult, hogy segítse a Bercsényi iskola azon tanulóit, akik szerényebb körülményeik miatt iskolai munkájukat nehezebben tudják teljesíteni. Az alapítványt 50 000 Ft alaptőkével hozták létre Szücs Ferencné tanárnő (aki ma már nyugdíjas), Farnadi Gyula tanár úr (aki 2007 nyarán tragikus hirtelenséggel távozott közülünk), és az iskola képviseletében az igazgató, Szigeti Károly tanár úr, ma már szintén nyugdíjas. Őt követve 2008 nyaráig Becsei Éva igazgatónő, jelenleg pedig Tölgyesi Attila segíti munkánkat. Az alapítás ügyvédi költségeihez hozzájárultak Szimicsek János, Molnár István, Tamaga Ferencné, Farnadi Gyula, Szaniszló Edit, Szigeti Károly és Padné Szabó Mária pedagógus kollégák. Az alapítvány kuratóriumában korábban dolgozott Padné Szabó Mária és Tamaga Ferencné tanárnő. A gazdasági feladatokat 6 éven keresztül Veiszné Horváth Mariann tanárnő látta el, ma pedig „adományként” Kiss Mariann - akinek gyermeke tanul iskolánkban – végzi a könyvelést. 2002-től Szászné Molnár Erzsébet, Szilágyiné Oszkó Éva és Szaniszló Edit tanárnők koordinálják az alapítvány ügyeit, felelősséggel, önzetlenül, teljesen ingyen, a szabadidejük felhasználásával, jó szívvel és szeretettel. Segítünk taneszközök (füzetcsomag, számológép, körzőkészlet, vonalzókészlet) vásárlásával, hozzájárulunk tanulmányi kirándulások költségeihez, szükség esetén a mindennapi iskolába járás költségeihez, vagy éppen a kollégiumi térítés költségéhez. 2007 őszétől már színházbérleteket is adományozunk, óriási népszerűséggel. Hagyománynak tekinthető, hogy karácsony alkalmából az osztályfőnökök javaslatára kis csomaggal, ajándékutalvánnyal kedveskedünk olyan tanulóknak, akiknek jól jön egy kis segítség. 2007 karácsonyától vezettük be, hogy minden évben más-más ünnepi műsorral igyekszünk szebbé varázsolni az iskolai ünnepet, így az alapítvány egyszerre kedveskedhet több száz tanulónak és a dolgozóknak. A karácsonyfa alatt a mandarin és a szaloncukor aprócska figyelmesség, amellyel minden tanulót megkínálunk. Bizonyára felvetődik a kedves olvasóban, hogy mindez miből valósítható meg? A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy személyi jövedelemadónk 1 %-át jótékony célra fordítsuk. Így teszi ezt a Bercsényi iskola több dolgozója is, valamint pár esetben a tanulók szülei. A kuratórium tagjain kívül Horváthné Treiber Ildikó, Wolf Andrea és Fenyvesi Zoltán munkájukkal,
elkötelezettségükkel is hozzájárulnak az eredményes működéshez. Ezúton is köszönjük segítségüket. Működésünk 8 éve alatt néhány vállalkozó is segítette munkánkat, mára azonban egyetlen bevételi forrásunk a SzJA 1%-a. Szerény lehetőségeink ellenére - hisz éves költségvetésünk mindössze 200-300 000 Ft – igyekszünk széleskörű segítséget nyújtani a rászorultaknak, azonban nemcsak az egyes diákok közvetlen megsegítése a cél, hanem maga az intézmény és az egész diákközösség támogatása. A támogatott tanulók mindegyike meghatódva, őszinte örömmel fogadja a segítséget. Ezért érdemes dolgozni, küzdeni.
Szaniszló Edit
az alapítvány kuratóriumának elnöke
Véradás Nálunk az iskolában már hagyománynak számít a Vöröskereszt által szervezett véradás tizennyolc éven felülieknek. 2000 óta eddig 800 fő vett részt – tanárok, diákok egyaránt. A tanárok segítőkész hozzáállása, a diákok bátorsága minden évben meghozta az eredményt. Sok tanulót a segíteni akarás, míg másokat a kíváncsiság hozott az eseményre. Az ajkai kórház vérellátójától nagyon összeszokott, barátságos nővérek jönnek levenni a vért. Ilyenkor bizony az első véradóknak sokat jelent a kedves, biztató szó. A transzfúzió (vérátömlesztés) szinte minden nap életet ment a kórházakban és a mentőknél. A vért mesterségesen előállítani nem lehet, tehát csak önkéntes véradóktól származhat. Hazánkban az Országos Vértranszfúziós Szolgálat gondoskodik a vér szakszerű begyűjtéséről és tárolásáról. A véradás nem ártalmas a szervezetre. A levett 300-500 ml vért az egészséges szervezet csontvelője néhány hét alatt pótolja. Ha megengedett időközökben, mindenkor előzetes orvosi vizsgálat után rendszeresen adunk vért, nem ártunk magunknak, embertársainkon pedig segítünk. Vannak tanulók, akik visszajárnak véradásra, amíg az iskolát be nem fejezik. Köszönet érte.
Ertl Gyuláné ápolónő 16
Nemzetközi kapcsolataink
2000-ben viszont már közös mobilitás pályázatot nyújtott be a két iskola tanulócserére, amit a Leonardo programon keresztül az EU támogatott is. Így 2001 és 2002 tavaszán diákjaink elutazhattak Drezdába, 2001 és 2002 őszén pedig mi fogadhattunk drezdai és pirnai tanulókat iskolánkban. A több éves tanulócsere alatt kőműves, szobafestő, ács-állványozó, villanyszerelő, vízvezeték- és központifűtés-szerelő, asztalos tanulók ismerkedtek meg a Németországban folyó gyakorlati munkával, a német kultúrával, Drezda és környékének nevezetességeivel. A gyakorlati képzés és a szakmai újdonságok megismerése mellett fontos szempont volt számunkra, hogy tanulóinknak lehetősége nyílt a német nyelv gyakorlására és barátságok kötésére. A szállást és étkezést minden esetben a két iskola kollégiumában oldottuk meg, ideális környezetet teremtve a néhány hét kellemes eltöltésére. A Leonardo pályázatok után 2003-ban a két iskola Sokrates pályázatot nyújtott be, amelyet a két intézmény külföldi kapcsolatokért felelős személye, Janet Köhler tanárnő és Fenyvesi Zoltán igazgatóhelyettes közösen írtak. Ebben a pályázatban az új szakmai ismeretek elsajátítása mellett fontos szerep jutott a két kultúra megismerésének és a két nyelv mélyebb elsajátításának. Ebben a programban a szakmunkástanulókon kívül a Bercsényiből kereskedelmi technikus tanulók is részt vettek. A magyar diákokat drezdai tanárok tanították német nyelvre, és ismertették meg velük a német kultúrát, míg a német diákokat ber-csényis tanárok tanították magyarul, és ismertették meg velük kultúránk kis szeletét. Persze a magyar diákok számára kevesebb problémát jelentett a németül tanulás, mint a németeknek a magyar nyelv. A német tanulók viszont hihetetlen lelkesedéssel sajátították el az egyszerű és alapvető magyar kifejezéseket. Hozzáállásuk dicséretes volt. 2004. május 1. a jelenkori magyar történelem fontos dátuma, hiszen hazánk ekkor csatlakozott az Európai Unióhoz.
Iskolánk 1997-ben kapcsolódott be az Európai Unió Leonardo programján keresztül a nemzetközi vérkeringésbe. Németország egyik legjelentősebb építőipari szakképző és továbbképző központjának, a Berufsförderungswerk Bau Sachsen (Bfw), vezetőinek – Michael Kinder, Gert Hübler és Martin Eszlinger urak – segítségével, és rajtuk keresztül kerültünk kapcsolatba az EU szakképzést segítő és fejlesztését támogató programjával. Ez a német szakképző központ kidolgozott egy pályázatot, amelynek az volt a célja, hogy az EU országaiban egységesítse az építőipari szakképzést, az építőiparban dolgozók számára felmérje a személyes karrierút lehetőségét. A programban 8 európai ország (Németország, Hollandia, Anglia, Portugália, Spanyolország, Csehország, Lengyelország és Magyarország) egy-egy intézménye dolgozott. A projekt három éve alatt minden résztvevő országban tanulmányoztuk az építőipari szakképzés felépítését, a gyakorlati képzés helyzetét, az iskola kapcsolatát az építőipari vállalatokkal, szakmai szervezetekkel. A programban végzett munkánkat két könyvben foglaltuk össze és mutattuk be szakembereknek és a sajtó számára a projekt zárókonferenciáján 2000 januárjában. (Két könyvünk címe: Hans-Dieter Höffner, Gert Hübler: Bridgins Gaps in VocationalEducationVokational Education for Building Bridges, Dresden, 1998 és Hans-Dieter Höffner, Gert Hübler: Let’s Work Together-A Manual for Lower and Middle Managers at Buildung Sites, Dresden, 1999) A program ajkai konferenciáján, 1998 őszén vetette fel számunkra Michael Kinder úr egy partneriskolai kapcsolat lehetőséget intézményével, amit egyrészt nagy örömmel fogadtunk, ugyanakkor komoly megtiszteltetésnek is éreztük. 1999 tavaszán Szigeti Károly a BMSZI és Michael Kinder, a Bfw igazgatói alá is írták a két intézmény közötti szerződést, amely keretében lehetőség nyílt tanulók cseréjére, tanárok és oktatók továbbképzésére, szakmai bemutatók szervezésére. Ennek kapcsán utazhatott el 1999 áprilisában 7 „bercsényis” diák szobafestő, kőműves és ács-állványozó szakmákban tanárukkal és oktatójukkal a drezdai képzőközpont pirnai tagintézményébe. A magyar tanulók a német diákokkal közösen vettek részt a tanműhelyi képzésben, ismerkedtek a környék nevezetességeivel, a német történelemmel, kultúrával és életmóddal. Még 1999 őszén mi is vendégül láttuk partneriskolánk szobafestő és kőműves tanulóit oktatóikkal. Ezt az első utat a két intézmény még saját költségvetéséből finanszírozta.
Ebből az alkalomból német partnerintézményünk 2004. április 30-án nagyszabású szakmai bemutatót és továbbképzést tartott iskolánkban, amelyre 17
meghívtuk az építőiparban, és az ahhoz kapcsolódó iparágakban dolgozó ajkai és Ajka környéki szakembereket is. Partnereink bemutatták a csatornázó, szárazépítő, asztalos, ács-állványozó, vasbeton-szerelő és kőműves szakmák legújabb eszközeit, eljárásait. A szakmai bemutatón jelen voltak a Bfw képzőközpont tagiskoláinak szakemberei Drezdából, Lipcséből, Glauchauból, Oschatzból és Bauzenból. A program kiemelt eseménye volt, hogy a két igazgató – Michael Kinder és Szigeti Károly – iskolánk parkjában közösen ültettek el egy fát, amely a két intézmény között kialakult baráti kapcsolatok ápolását is szimbolizálta. Janet Köhler és Fenyvesi Zoltán újabb Leonardo pályázati sikere eredményeként a 2005/2006-os tanévben ismét sor kerülhetett tanulócserére.
kor jutott el az országhatáron túlra is, ekkor alakultak ki nemzetközi kapcsolataink. A kapcsolatok kialakításában mérföldkőnek az 1997. év számít, hiszen ekkor kapcsolódtunk be először – Ajka városában is elsőként – a Leonardo programba. Az itt végzett munkából alakult ki a partneriskolai együttműködés a Bfw egyik tagiskolájával, az ÜAZ Dresden építőipari szakmák oktatásával foglalkozó intézménnyel. A kitűnő kapcsolatok létrehozásában és ápolásában kiemelkedő szerepet töltöttek be a Bfw és a Bercsényi akkori igazgatói, Michael Kinder és Szigeti Károly, akik minden esetben messzemenően támogatták a pályázatok megírását, megteremtették a lebonyolításhoz szükséges anyagi fedezetet. Köszönet illeti a drezdai képzőközpont korábbi és jelenlegi vezetőjét, Dieter Lehmann és Uwe Schicke urakat, a tanulócserék támogatásáért. A kapcsolat életre hívásában és későbbi ápolásában jelentős szerepet vállalt a Bfw magyarországi projektfelelőse, Martin Eszlinger úr, aki magyarpolányi származása révén beajánlotta iskolánkat igazgatójának, Michael Kinder úrnak. Nélküle ez a számunkra igen fontos és lényeges kapcsolat nem valósulhatott volna meg. A tanulócserék megszervezésében, a pályázatok elkészítésében, a programok lebonyolításában a Bercsényi akkori igazgatóhelyettese és a drezdai intézmény projektmenedzsere, Janet Köhler tanárnő vállalt oroszlánrészt.
2005 októberében újabb 10 diákunk (asztalos, kőműves, szobafestő, vízvezeték- és központifűtésszerelő szakmákban) utazhatott Drezdába, és tölthetett el három hetet a képzőközpontban. A német diákokkal közösen végzett tanműhelyi gyakorlat mellett diákjaink megismerték a város nevezetességeit, kirándultak a csodálatos természeti adottságokkal rendelkező Szász-Svájcban, látogatást tettek az intézmény pirnai tagintézményében, szabadidejüket közösen töltötték el a német diákokkal. A program zárásaként természetesen nem maradhatott el a hagyományos német-magyar focimeccs sem. A program befejezésekor a magyar tanulók tevékenységükről német nyelvű bizonyítványt, okiratot kaptak, ami remélhetőleg nagy segítségükre lesz egy jó állás megszerzésében is. Viszonzásképpen a német diákok 2006 tavaszán tettek látogatást iskolánkban. Gyakorlatuk nagy részét az akkor készülő csingeri kápolna építésén töltötték. Örültek, hogy egy ilyen szép és tartalmas munkán vehettek részt, szabadidejükben pedig ismerkedtek Budapesttel, a Balatonnal, Magyarpolánynyal, és ezúttal sem hagyták ki a Somló megmászását. Az elmúlt évtized a Bercsényi történetének igen jelentős időszaka, hiszen iskolánk jó híre ek-
Reméljük, hogy a két iskola közötti kapcsolat a jövőben is fontos szerepet kap az intézmények életében, további pályázatok születnek és valósulnak meg, még sok tanuló kap lehetőséget tanulmányai külföldi elmélyítéséhez, a német nyelvismeret gyakorlásához és újabb barátságok kötéséhez.
Fenyvesi Zoltán
18
M Minőségbiztosítás és minőségfejlesztés
A vélemények és a számszerű összesítés után meghatároztuk minőségfejlesztési céljainkat, amelyek a következők lettek: 1. A bukások számának csökkentése, ezért javítani kell a tanár – diák kapcsolatokon. 2. Nagyobb gondot kell fordítanunk a jövőben arra, hogy a diákok elmondhassák véleményüket. 3. Többet kell tenni annak érdekében, hogy a diákok megszeressék a mozgást. 4. Az iskolai környezet jobbá, tisztábbá tétele.
1. Részvétel a Comenius I. modellben 2000-2002
Iskolánk 2000-ben sikeresen pályázott az Oktatási Minisztérium Comenius 2000 minőségfejlesztési program Partnerközpontú működés modelljének kiépítésére. Az iskolai minőségbiztosítás bevezetését iskolánk dolgozóiból létrehozott 9 fős team végezte egy külső szakértő segítségével. A team tagjai voltak: Fenyvesi Zoltán projektvezető, Veiszné Horváth Mariann, Kiss Győző, Berecz Ottília, Becsei Éva, Tölgyesi Attila, Sövegjártó Attila, Rába Sándor, Rogán Sándor. Külső szakértőnk Virágné Bálint Mária volt. A kétéves munka során a következő feladatokat végeztük el: - közvetett és közvetlen partnerek azonosítása - a partnerek körében igény- és elégedettség mérés - erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek meghatározása - fejlesztendő területek meghatározása és ezekre intézkedési tervek kidolgozása - irányított önértékelés. Azonosítottuk közvetett és közvetlen partnereinket, majd megkérdeztük őket iskolánkkal szemben támasztott igényeikről, felmértük elégedettségüket munkánkkal kapcsolatban. A partneri igény és elégedettségmérésre két módszert alkalmaztunk: 1. A tanulók gyakorlati oktatását biztosító vállalkozók, vállalatok és a fenntartó körében interjút. 2. A tanulók, szülők, az intézmény dolgozói körében kérdőíves formát.
A célok megvalósítására intézkedési tervet készítettünk, majd hónapokon át azon fáradoztunk, hogy a kitűzött céljainkat elérjük. A kétéves munka zárásaként elvégeztük az irányított önértékelést, amely során szembesülhettünk munkánk eredményével. Az önértékelés kapcsán ezeket a következtetéseket vontuk le: Erősségek, előrelépések: az iskola erősségei közé tartozott, hogy irányító tevékenysége ismert és elfogadott a partnerek között. Az intézmény dolgozói többségében ismerik az iskola célrendszerét, hírnevének javításán mindenki sokat fáradozik. Iskolánknak van hierarchikus célrendszere, jövőképe, ami a minőségügyi célokat tartalmazza. Az iskola fejlesztési koncepcióját az igényeknek megfelelően folyamatosan alakította, rendszeresen felülvizsgálta. Eddig is fontosnak tartotta a különböző partnerek véleményét, jó kapcsolatokat is ápolt velük, de a partneri igényfelmérés most már írott, szabályozott formát is kapott. Az érdekképviseleti szervekkel jó az együttműködés, az újra átdolgozott pedagógiai program már szakszerűen szabályozza a munkakapcsolatot. A munkatársak, az alkalmazottak vezetése megfelelő, de mivel kimagasló minősítés nem született, ezért még van javítani való. Az iskola pénzügyi tervei összhangban vannak a célkitűzésekkel, gazdálkodása jó, a pályázati lehetőségeket igyekszik maximálisan kihasználni. A fenntartó is kiválóra értékeli iskolánk pénzügyi gazdálkodását. Munkánkban kiemelkedő helyet foglalt el az innováció, a fejlesztés, a kreativitás. A dolgozók többsége a fejlődés támogatója. A fej- lesztési folyamatok, új szakok bevezetése a piac igényeinek megfelelően történt. A közvetett partnerekkel való kommunikáció nem mindig zökkenőmentes. Az iskolában elegendő pénz áll rendelkezésre, hogy az eszközök, felszerelések száma, minősége évente javuljon. A tanárok elégedettebbek, az oktatók kevésbé. Iskolánkban mindenkinek lehetősége volt továbbtanulásra, és azt
A mintavételi eljárás esetleges volt, a minta összetételét számítógép határozta meg a tanulók sorszámának véletlenszerű generálásával. A minta nagysága az iskolai dolgozók körében 100%-os, a többi közvetlen partner esetében a reprezentálás 25%-os volt. Az interjúk és a kérdőívek összesen több mint 600 véleményt tükröztek. A vélemények számszerű összesítését a team végezte, de az összefüggések megállapítását, meghatározását egy mérési szakértő bevonásával hajtottuk végre, aki grafikonos, táblázatos összesítést készített. A gyakorlati oktatást biztosító partnerek az iskolával való kapcsolattartást többségében jónak vagy kiválónak minősítették. Az iskola dolgozói körében a tevékenység során meghatároztuk erősségeinket, gyengeségeinket, lehetőségeinket és a veszélyeket. A feladat elvégzésére SWOT–analízist alkalmaztunk 19
2. Minőségfejlesztés a Szakiskolai Fejlesztési Programban 2003-2006
az előírásnak megfelelően támogatták is. Aki akart - az iskola érdekeit is szem előtt tartva - tanulhatott, tovább képezhette magát. Együttműködésünk a fenntartóval, szakmai szervezetekkel, kamarákkal folyamatos volt, más oktatási intézményekkel jó kapcsolatokat tartottunk fenn. Az iskolában egy tanulmányi időszak lezárása után részletes, osztályokra lebontott kimutatás készült az eltelt időszakról. A tanár-diák kapcsolat javítása érdekében hozott intézkedések lehetőséget biztosítanak a tanulók számára javaslataik elmondására. A minőségfejlesztési munkába való bekapcsolódás óta a folyamatok ellenőrzése, felülvizsgálata sokkal rendszeresebb lett.
Iskolánk sikeresen szerepelt az Oktatási Minisztérium által 2003 tavaszán kiírt pályázaton, amely a szakképzés fejlesztését tűzte ki célul. A program a szakképzés tartalmi megújítása mellett fontos területet szánt a minőségfejlesztési rendszer továbbfejlesztésére és a mérés – értékelés intézményi szintű kidolgozására. Az intézmény a minőségfejlesztő munka elvégzésére egy 5 fős teamet hozott létre, amely tagjai Szaniszló Edit, Czibikné Radnai Katalin, Szeghalmi Stella, Rába Sándor és Fenyvesi Zoltán voltak. A tevékenységet Szaniszló Edit és Fenyvesi Zoltán intézményi felelősként irányította. Intézményi felelősökként a SZÖM I-II modell feladatait a 2003-ban Hajdúszoboszlón, és a 2004-ben Balatonvilágoson tartott továbbképzésen ismertük meg. Feladatainkat minden évben az előre elkészített Önértékelési projektterv alapján végeztük. Az első évben még szakértői segítséggel (Majoros László) dolgoztunk, de a második évtől már nem igényeltünk szakértői útmutatást. Az önértékelés elkészítésére a csoport a dokumentum-ellenőrzést és a cédulázást választotta. A két intézményi felelős több évre visszamenőleg átnézte az év végi statisztikákat, az év végi beszámolókat, a záróvizsgák jegyzőkönyveit, iratait, dokumentumait. A külön – külön cédulákra kigyűjtött 242 kérdést a team megcímezte és eljuttatta a címzetteknek. Az adatgyűjtést az intézményi felelősök kiegészítették a munkatársak körében végzett interjúkkal. A kitöltött cédulák begyűjtése után megtörtént azok szétválogatása, csoportosítása, majd összegzése. Az önértékelés a következő kritériumokra terjedt ki: -Vezetés -Stratégia -Erőforrások -Folyamatok -Közvetlen partnerek elégedettségével kapcsolatos eredmények -A munkatársak elégedettségével kapcsolatos eredmények -Kulcsfontosságú eredmények A kritériumonkénti összesítések után az Értékelő Könyvben rögzítettük az intézmény erősségeit, fejlesztendő területeit, az esetleges további kérdéseket és a fejlesztési javaslatokat. A team az Értékelő Könyv alapján elkészítette az Önértékelési jelentést, kidolgozta a fejlesztési javaslatokat, melyeket a tantestület elfogadott. Az iskola a következő fejlesztési irányokat határozta meg:
Problémák, tennivalók: a munkatársak kifogásolták az információáramlás hatékonyságát, nem tartották megfelelőnek a konfliktuskezelés formáját, a motivációs rendszer működtetését. Nincs írott formába öntve az új munkatársak kiválasztásának és betanításának rendszere. Többen megfogalmazták elégedetlenségüket a munkahelyi légkörrel kapcsolatban. A jövőben nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy a munkatársak jobban megismerjék az iskola alapdokumentumait (Pedagógiai Program, SZMSZ, Kollektív Szerződés, Házirend, IMIP, stb.). Nincs a tanulók számára intézményi szinten kidolgozott szociális támogatási rendszer, de ezt a hiányt alapítványunk próbálja szerény eszközeivel ellensúlyozni. A jövőben jobban nyomon kell majd követni tanulóink sorsát az iskola elhagyása után, hiszen eddig ezt csak a személyes tanár-diák kapcsolatok révén tudtuk figyelemmel kísérni. A vezetőknek gyakrabban kellene élni a dicséretek alkalmazásával, a jó munka elismerésével. Megfogalmazódott igényként, hogy a jövőben több szaktanterem kialakítására kell figyelmet fordítani és anyagi forrást találni. A munka során a monitoring tevékenységünket precíznek, szakszerűnek minősítette és kiemelkedőnek értékelte, amit az Oktatási Minisztérium oklevéllel ismert el. Mindezek a minőségirányítási folyamatok 2002ben lezárultak, helyét átvette a Szakiskolai Fejlesztési Program keretében végzett minőségfejlesztési tevékenység.
Fenyvesi Zoltán projektvezető
20
A 2003/2004. tanév fejlesztendő céljai voltak: 1. Az iskola (osztályfőnök, gyakorlati oktatásvezető) tartson szorosabb, rendszeresebb kapcsolatot a külső gyakorlati helyekkel. 2. A munkaközösségek dolgozzanak ki egységes követelményszintet és módszertani eszköztárat a hatékonyabb pedagógiai tevékenység érdekében. 3. Legyenek osztálytermeink barátságosabbak, otthonosabbak, felszereltebbek.
a kollégák elolvashatták azokat. Minőségfejlesztési tevékenységünket 2004 tavaszán a programiroda két munkatársa ellenőrizte. A monitoring során munkánkról igen elismerően szóltak, kiemelkedőnek értékelték minőségfejlesztő tevékenységünket. Az önértékelés megállapításaira építve meghatároztuk iskolánk minőségcéljait, amelyeket az intézmény minőségirányítási programjában (IMIP) rögzítettünk. Iskolánk minőségcéljai: 1. Az intézmény törvényes, szakszerű, színvonalas és humánus feladatellátása. 2. A felhasználói igényeknek megfelelő magas színvonalú oktatás és szakmai képzés biztosítása. 3. A tanulmányi eredmények folyamatos javítása, a bukások számának csökkentése. 4. Új pedagógiai módszerek alkalmazása, illetve előtérbe helyezése (csoportmunka, differenciálás, kooperatív technikák, kompetencia alapú fejlesztés). 5. A szakmai vizsgákra, érettségire, technikusvizsgákra való sikeres felkészítés. 6. Végzős tanulóink közül minél többen jussanak több szakképesítéshez. 7. Tanulóink fegyelmezettségének növelése. 8. A pályázati lehetőségek folyamatos kihasználása. 9. A tárgyi eszközök, felszerelések állandó fejlesztése. 10. A jó tanár-diák kapcsolat erősítése. 11. Az iskolai környezet, az osztálytermek esztétikájának javítása, otthonosabbá tétele. 12. A közvetlen partnerekkel való kapcsolattartás folyamatos bővítése, javítása. 13. A gyermek- és ifjúságvédelem erősítése összehangolt intézkedésekkel, megbízható dokumentációs és nyomon követési rendszerrel. 14. Minőségirányítási rendszerünk minél hatékonyabb működtetése.
A 2004/2005. tanév fejlesztendő céljai voltak: 1. A munkaközösségi tevékenység hatékonyabbá tétele 2. A partnerekkel való kapcsolattartás eredményesebbé tétele 3. A partnerek körében elégedettség mérés elvégzése A célokra intézményi felelősökként intézkedési terveket dolgoztunk ki, majd elkezdtük azok végrehajtását. A program során lehetőségünk adódott külföldi tanulmányút keretében megismerni az Európai Unió más országaiban működő minőségirányítási rendszert is. Fenyvesi Zoltán 2004 februárjában Párizsban a francia minőségfejlesztő munkával és a francia iskolarendszerrel, Szaniszló Edit pedig 2005 áprilisában Edinburghban a skót minőségfejlesztő munkával és a skót iskolarendszerrel ismerkedett. A tanulmányutak igen hasznosak voltak, hiszen betekinthettünk külföldi iskolák munkájába, megismerhettünk több oktatási háttérintézményt, és bepillanthattunk az adott ország kultúrájába, történelmébe.
Oktató-nevelő munkánkat ma is e minőségcélok megvalósítása érdekében végezzük.
Szaniszló Edit és Fenyvesi Zoltán SZFP D2 intézményi felelősök Az iskolában elvégzett munka után elkészítettük az önértékelést, amelyből megtudhattuk, hogy céljaink mely részét sikerült megvalósítani. Az elvégzett munkát, a programirodának elküldött dokumentumokat minden évben kifüggesztettük a tanáriban, a tanműhelyben, a kollégiumban, ahol 21
3. Pedagógus teljesítményértékelés
borítékolása, illetve eljuttatása az érintettekhez. A folyamat több lépésben zajlott, elsőként a tanulókat és a szülőket kérték a visszajelzésre a szakoktatói, az osztályfőnöki, illetve a szaktanári munkáról. Az értékelő tanulókat véletlenszerűen válogatták. Közben a kollégák elkészítették az önértékelésüket. A munka utolsó szakaszában a belső, kollégák közötti értékelés zajlott. Az értékelő kollégák személyét sorsolva törekedett a csoport a személyeskedés elkerülésére, a szubjektivitás kiküszöbölésére. Az év során 56 pedagógus munkakörben dolgozó kolléga – 7 vezető, 11 szakoktató, 4 kollégiumi nevelő, 34 szakmai, ill. közismereti tanár – értékelése történt meg. A kiadott kérdőívek száma 3852 darab, amelyből 2036 db, azaz 52% érkezett vissza. Egy pedagógus kollégánál átlagosan 12 részértékelés történt, a részértékelések legkevesebb száma 4 volt, a legtöbb pedig 22. Az átlagos értékelések 6 oldalasak, a leghosszabb értékelés pedig 9 oldalas 9-es betűnagysággal. Az Értékelési összesítők 2 példányban kerültek kinyomtatásra, 1 példány pedig a személyi anyagba került. Becsei Éva igazgatónő a próba évének tekintette a 2007/2008-as tanév teljesítményértékelését, emiatt a javítandó területek pótlására „Teljesítményértékelési megállapodást” nem kívánt kötni az érintettekkel. Pedagógus teljesítményértékelésünk rendkívül széleskörűen próbál rávilágítani munkánk minőségére, erősségeinkre valamint hiányosságainkra. Több területen kevés számú kérdőív érkezett vissza, ennek ellenére kitűnt, többségében megfelelő teljesítményt nyújtanak iskolánk pedagógusai, pár esetben az adott értékelt kollégának el kell gondolkodnia a munkájáról megfogalmazott kritikákról, néhány esetben pedig olyan szép értékelések születtek, hogy méltán lehetünk büszkék a munkatársainkra. A 2008/2009-es tanévtől Kiss Márta, Szíj Edina, Wolf Andrea és Szaniszló Edit végezte a munkát. Eljárásrendünk annyiból egyszerűsödött, hogy a szülőket, mint közvetett partnereket nem kértük visszajelzésre, mivel az intézményi értékelésnél amúgy is véleményt nyilváníthatnak munkánkról. Új elemként szerepel a teljesítményértékelésben az óralátogatási szempontrendszer. A fejlesztő értékelés a pedagógusok jövőbeli teljesítményére koncentrál. Eszerint az értékelés nem jutalmazási és büntetési mechanizmus, hanem olyan folyamat, amely az egyes tanár képességeiben és a szakmai kilátásában fejlődést eredményez, továbbá fejlesztésekhez, innovációhoz, „minőségibb” oktatáshoz vezet az intézményben is.
„….az országnak, a hazának egyik legfontosabb kérdése az, hogy ki neveli és hogy neveli eljövendő generációit” (Füst Milán) A 2006/2007-es tanév őszétől önként szerveződő csoportokban került sor az intézményi alapdokumentumok, így az Intézményi Minőségirányítási Program átdolgozására. Az „IMIP csoport” tagjai Kiss Győző, Kiss Márta, Wolf Andrea, Berecz Ottília, Padné Szabó Mária, Fenyvesi Zoltán és Szaniszló Edit pedagógus kollégák, illetve Pergerné Stenger Krisztina iskolatitkár - az év során érdemi viták mellett, jó hangulatban, 11 alkalommal tevékenykedtek heti, kétheti rendszerességgel, Szaniszló Edit vezetésével. Munkájuk során a törvényi előírásoknak megfelelően átdolgozták, aktualizálták a 2004-ben készült IMIP dokumentumot, különös tekintettel arra, hogy tartalmazza a kötelezően előírt elemeket, így például intézményünk minőségpolitikai nyilatkozatát, minőségcéljainkat, a vezetés, a tervezés, az ellenőrzés, a mérés és az értékelés folyamatát, valamint új elemként - 1993.évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény 40. § (11) bekezdése szerint – a pedagógus és vezetői teljesítményértékelést. A teljesítményértékelés a szervezetben dolgozó valamennyi pedagógus munkatárs adott időszakra vonatkozó teljesítményének felmérése és megítélése. Kidolgozásra került az az eljárásrend, amely részletesen szabályozza az értékelés megvalósítását, illetve az a 24 féle értékelő lap, amelyeken keresztül az értékelők kifejthették véleményüket az adott pedagógus munkájáról. A teljesítményértékelés céljai között szerepel (a teljesség igénye nélkül): - a fejlesztendő, illetve a kiemelkedő teljesítmények feltárása, - a pedagógusok egyéni teljesítményének javulása, - az elégedettség és a motiváció fokozása, - az egyéni erőfeszítés jutalmazása, - a vezetők és a pedagógusok együttműködésének fejlődése, - információnyújtás a munkaerő-tervezés számára, stb. Az értékelés próbájára, az első megvalósítására a 2007/2008-as tanévben került sor. A feladat lebonyolítására és a vélemények összegzésére, konkrétan az „Értékelési összesítő” elkészítésére már augusztus végén teljesítményértékelési munkaközösség alakult. Tagjai: Veiszné Horváth Mariann, Kiss Márta, Takács Péterné, Wolf Andrea és Szaniszló Edit munkaközösség vezető. A munkaközösség első lépésként elkészítette éves munkatervét és megkezdte az előkészületeket. A II. félévtől kezdődött a kérdőívek sokszorosítása,
Szaniszló Edit Teljesítményértékelési csoportfelelős
22
Pályaválasztási tevékenységünk lítás mellett az ide látogatók prezentációt láthatnak iskolánk pályaválasztási kínálatáról. Tanulóink „szakmai sarkokat” alakítanak ki, ahol bemutatják az adott szakmacsoportra jellemző munkafolyamatokat, eszközöket, szerszámokat, a legújabb anyagokat, technológiákat. Ezzel egy időben a pályaválasztási felelős folyamatos és akár személyre szabott tanácsadással várja az érdeklődőket.
A Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium célja az Ajka városában és környékén élő, pályaválasztás előtt álló fiatalok érdeklődésének felkeltése az intézményben oktatott szakmacsoportokra, szakmákra. A hozzánk jelentkezők 6 szakmacsoportban 12 szakmából választhatnak. Prioritást élveznek a térség hiányszakmái: Gépészet: Hegesztő Központifűtés- és csőhálózat-szerelő Elektronika: Villanyszerelő Építészet: Ács-állványozó, Kőműves Faipar: Épületasztalos Kereskedelem: Élelmiszer-és vegyi áru eladó Ruházati eladó Vendéglátás: Pincér A projekt éves ciklusban ismétlődik, és több szálon fut. I. Részt veszünk a Regionális Munkaügyi Hivatal által szervezett pályaválasztási kiállításon Veszprémben és Pápán, ahol az érdeklődők tájékoztatása kiállítással, pályaválasztási szórólapokkal, kisfilmekkel, szakmabemutatókkal és személyes elbeszélgetéssel, tanácsadással történik.
II. Ajkán, a Gyermekek Házában az iskolánkat bemutató kiállítást szervezünk a városban és környékén élő diákok és szüleik részére. Külön-külön bemutatjuk a választható szakmacsoportokat, szakmákat. Képekkel, a szakmákban használatos szerszámokkal, eszközökkel, tanulók által készített munkákkal igyekszünk felkelteni a látogatók figyelmét. A kiállítás egy héten keresztül folyamatosan látogatható, naponta 8 és 16 óra között. A kiál23
giumi ellátás lehetőségeiről, a kollégiumi életről. Emlékeztetőül minden vendégünknek tájékoztató füzetet és az iskola logójával ellátott ajándékot (reklám) adnunk.
III. „Toborzás”. Megkeressük a városkörnyéki iskolákat, lehetőséget kérünk, hogy pályaválasztási tájékoztatóval, tanácsadással, kisfilmvetítéssel, és tanulók által előadott szakmai bemutatóval keltsük fel a pályaválasztók érdeklődését az iskolánkban választható szakmák iránt, kiemelten a hiányszakmákra fókuszálva. Az általános iskolák meghívására az iskola vezetése – szülői értekezletek alkalmával – tájékoztatót tart az intézményről az érdeklődő szülőknek.
V. „Ismerd meg iskolánkat!” vetélkedő általános iskolák 7-8. osztályosai számára. A meghívott csapatok a vetélkedő szellemi, ügyességi, tájékozódási feladatai révén „bejárják” az iskolát, megismerik a szaktantermeket, tanműhelyeket, könyvtárat, tornatermet. A különböző helyszíneken érdekes feladatok várják a pályaválasztó (iskolaválasztó) fiatalokat, amelyek felhívják a figyelmet az iskola által kínált lehetőségekre, betekintést nyújtanak a szakmacsoportokban végzett szakmai munkába (mit csinál, mivel dolgozik…) A résztvevő csapatokat saját készítésű ajándékkal jutalmazzuk.
IV. Pályaválasztási nyílt napok az iskolánkban. Évente 3 alkalommal „Nyitott kapuk” fogadják a hozzánk ellátogató, pályaválasztás előtt álló tanulókat, szüleiket, tanáraikat. Az érdeklődőket a prezentációs pályaválasztási tájékoztató után, kisebb csoportokra osztva, külön forgatókönyv szerint kísérik a területvezetők, munkaközösség-vezetők a szakmai bemutatók helyszínére. Ilyen módon megismerhetik az iskola tanműhelyeit, szaktantermeit, a szakmacsoportokban folyó munkát. Lehetőséget adunk arra is, hogy részt vegyenek bármilyen elméleti órán, valamint tájékozódhatnak a kollé-
VI. Pályaválasztási felhívások a médiában (Ajkai Szó, Napló, Ajka TV)
Tölgyesi Attila
Ajkai Szó 2005.09.30
24
Bercsényi Emlékérem és Emlékplakett Az iskola vezetése az 1999-2000. tanévben megalapította a Bercsényi Emlékérmet és a Bercsényi Emlékplakettet. A Bercsényi Emlékérmet annak a tanulónak adjuk, aki az eddigi tanulmányi évei alatt a legkimagaslóbb teljesítményt érte el, öregbítette iskolánk hírnevét, képviselte intézményünket különböző versenyeken, rendezvényeken. A Bercsényi Emlékplakettet az a pedagógus kapja, aki az iskolában eltöltött már 10 évet, kimagasló pedagógiai és szakmai munkát végzett, sokat tett az iskola hírnevéért a falakon túl is, tanítványai versenyeken kiváló eredményeket értek el, munkája során nem volt fegyelmije, vagy írásbeli elmarasztalása. Bercsényi Emlékplakettben részesült tanárok:
Albert Vilmos, Albert Vilmosné, Beck Sándor, Geri József, Kajtár János, Kiss Győző, Kulics János, Nemeshanyi József, Padné Szabó Mária, Staub József, Tyápay Zsolt
Bercsényi Emlékérmet kaptak:
Kotek Szabolcs, Kovács Attila, Kovács Rómeó, Kristó Andrea, Papp Vanda, Pethő Fruzsina, Pintér Richárd, Sövegjártó Rita, Vilmann Tibor, Vizi Péter, Zgolombiczki Anita,
25
