Az elméletekről
Az elméletekről
Tartalomjegyzék A köznapi gondolkodás, vélekedés az elméletekről ............................................1 Elmélet kontra gyakorlat/valóság ....................................................................1 Valóság, ill. gyakorlat ......................................................................................2 A kommunikáció mint viselkedés....................................................................2 Elmélet kontra spekuláció....................................................................................3 Mi egy elmélet és mire való? ...............................................................................4 Milyen rendszert alkotnak egy elmélet fogalmai? ...........................................4 Egy elmélet fogalmai és azok értelme .............................................................5 Hogyan és hol keletkezik egy elmélet?............................................................5 Mire való egy elmélet?.....................................................................................5 Hányfélék az elméletek? Vannak-e nem-tudományos elméletek? ......................6 A tudományos elméletekkel szemben támasztott követelmények...................7 A szabályokról .................................................................................................9 Normatív, regulatív (előíró) szabályok ........................................................9 Konstitutív szabályok...................................................................................9 A kommunikáció szabályai........................................................................10 ii
Az elméletekről
Egy konzisztens elmélet legfontosabb tulajdonsága......................................10 Mitől jobb egyik elmélet a másiknál?............................................................11
A köznapi gondolkodás, vélekedés az elméletekről
ii
Az elméletekről
A köznapi gondolkodás, vélekedés az elméletekről Elmélet kontra gyakorlat/valóság • „Ez csak egy elmélet.” • „Én a gyakorlat embere vagyok, nem értek az elméletekhez, és nem is érdekelnek az elméletek.” • „Elmélet és gyakorlat viszonya.” • „X (pl. a kommunikáció, a pedagógia stb.) elmélete és gyakorlata.” • „Van az elmélet (pl. a kommunikáció elmélete), és van maga a kommunikáció.” • „Fontos lehet az elméletet is ismerni, de azért a gyakorlat a lényeg. A gyakorlat nem mindig esik egybe az elmélettel.” • Stb.
Elmélet ≠ merő spekuláció! A köznapi gondolkodás az elméleteket valójában merő spekulációnak tartja, mert nem érti az elméletek lényegi természetét. Ezért az ún. gyakorlatot élesen elválasztja az elmélettől, az ún. gyakorlat, ill. az ún. valóság élesen el vannak különítve egymástól, szembe vannak állítva egymással. A köznapi gondolkodás, vélekedés az elméletekről
1
Az elméletekről
Valóság, ill. gyakorlat 1. A rajtunk kívüli fizikai világban lévő dolgok és az ott zajló jelenségek Ezek elméletei = ezek megértése. 2. Cselevéseink és viselkedésünk (pl. a kommunikáció) Mindig tudáson (is) alapul. Æ Mindig van elmélet „a háttérben”.
A kommunikáció mint viselkedés Elvek és szabályok szerint zajlik, amelyeket az emberek tudnak. E tudás jórészt implicit. Az emberi kommunikáció elméletének célja: e tudás modelljének megalkotása. A dolgokból és jelenségekből annyit értünk és olyan minőségben, amit legjobb elméleteink tartalmaznak. Azaz, az ember számára a világ az, aminek azt a legjobb elméleteink ábrázolják. Amit pl. nem tudunk elgondolni, az számunkra nincs. Még kételkedni sem tudunk abban, amit elgondolni sem tudunk. Amit pedig el tudunk gondolni, az vagy van, és vagy úgy van, ahogy elgondoltuk, vagy nincs, vagy másként van (mint Lavoisier savanyító princípiuma, amiről később kiderült, hogy az valójában az oxigén, azaz ez egy gáz). És sokáig sorolhatnánk: tanítás, nevelés, tanácsadás, döntéshozatalok, vállalatvezetés, az ahogy másokkal bánunk stb. Lehetetlen tanítani, kommunikálni, másokkal így vagy úgy bánni, egyáltalán lehetetlen bármit cselekedni tudás nélkül. Tévedés azt hinni, hogy vki kommunikációelmélet nélkül kommunikál, vagy a tanítás és tanulás vmely elmélete nélkül tanít, vagy a nevelés vmely elmélete nélkül neveli a gyerekeit vagy a diákokat. Esetleg időnként emberenként némileg másként. Hogy ez valóban így van, azt mindenki tudhatja saját kommunikációs tapasztalataiból. Pl. vmi szerintem sértésnek számít, egy másik ember szerint nem. Vmit szerintem nem szabad (zsebre dugott kézzel köszönni, hazudni, stb.), mások szerint igen, vagy fordítva. Nem vagyunk tudatában. Ilyen a nyelvtudásunk is. Kiválóan tudjuk a magyar nyelv szabályait, nyelvtani kategóriáit, elveit és megszorításait, de nem tudnánk ezekről beszámolni, nem tudnánk őket sokszor még megnevezni sem. Ezért nem tud bárki magyar nyelvtant írni, azaz a magyar nyelv elméletét. A köznapi gondolkodás, vélekedés az elméletekről
2
Az elméletekről
Elmélet kontra spekuláció Elmélet • fogalmak rendszere
Spekuláció • a fogalmak részben rendezetlenek, nem alkotnak minőségi rendszert • van ellenőrzés, tesztelés • nincs ellenőrzés, tesztelés (nincs is mit tesztelni) • ellenőrizhető hipotézis • nem hipotézis, nem ellenőrizhető, nincs mit ellenőrizni • predikciókat tesz • nincsenek specifikus predikciói (= bármi következik belőle, végtelen sok predikciója lehet) • követelményeknek, feltételeknek • nem kell kielégítenie semmilyen eleget tesz (pl. konzisztenica) követelményt (mindent szabad)
Elmélet kontra spekuláció
3
Az elméletekről
Mi egy elmélet és mire való? Einstein az elméletekről: „A kutatók ... oly gondolatok rendszerét fejlesztik ki, amely logikailag csekély számú alapfeltevésen, úgynevezett axiómákon épül fel. A gondolatok ilyen rendszerét nevezzük elméletnek.” Egy elmélet gondolatok, fogalmak rendszere.
Milyen rendszert alkotnak egy elmélet fogalmai? Logikai kapcsolatok a fogalmak között: konzisztencia (összeegyeztethetőség), pl.: [a madarak testét toll fedi], [a csirke madár] ellentmondás (inkonzisztencia), pl.: 1. [a madarak testét toll fedi], 2. [a pingvin testét toll fedi], 3. [a pingvin nem madár]. 1 Æ!Å 3 előzmény Æ következmény, pl. [1, 2] Æ 4. [a pingvin madár] (= ~3) stb.
„Hogy volna madár, amikor repülni nem tud, viszont a vízben kiválóan úszik?!” Mi egy elmélet és mire való?
4
Az elméletekről
Egy elmélet fogalmai és azok értelme Minden fogalom az őt tartalmazó elméleten belül, az őt más fogalmakhoz fűző viszonyától kapja értelmét. Ezért minden fogalom csak az őt tartalmazó elméleten belül értelmezhető.
Hogyan és hol keletkezik egy elmélet? Az elméleteket egyedi emberi elmék konstruálják meg. Minden elmélet mentális konstruktum.
Mire való egy elmélet? Minden elmélet célja és tartalma a megértés. Azért konstruálunk elméleteket, hogy megértsük a világban észlelhető vagy elképzelhető jelenségeket. Egy elmélet az észlelt vagy elképzelt világ modellje. Egy elmélet megtestesíti megértésünk minőségét, mélységét. Az elméletek többé vagy kevésbé jól szolgálják az ember adaptivitását, boldogulását, a bennünket körülvevő világhoz való alkalmazkodásunkat és fennmaradásunkat. Ez egy alapvető és elég bonyolult kérdés, de többet itt nem mondhatunk róla. Mindez nem csak a tudományos, hanem a naiv elméletekre is érvényes. Ebben áll konstrukciós képességünk „haszna”. De az már nem igaz, hogy ezért vagyunk képesek elméletek konstruálni. A dolog éppen fordítva van: mivel képesek vagyunk elméleteket, világmodelleket konstruálni, tudunk alkalmazkodni a környezetünkhöz. Mi egy elmélet és mire való? 5
Az elméletekről
Hányfélék az elméletek? Vannak-e nemtudományos elméletek? a. Informális (naiv, laikus) elméletek. Kb. = „a józan ész”. b. Formális (tudományos) elméletek.
A naiv elméletalkotás nem elhatározás kérdése. Ezt nem szükséges előzetesen elhatároznunk, és nem kell tudatosan törekednünk. Az elméletalkotás elhatározás és tudatos törekvés nélkül is végbemegy. Nem tehetünk másként. Nem lehet nem alkotni elméleteket. Az ember rendelkezik az erre képes szervvel: az elmével, amely a saját belső törvényei szerint működik. A működés eredményeképpen elméletek jönnek létre az elmében. Ezt a működést tudatosan nem megakadályozni, felfüggeszteni. A tudományos elméletekkel kicsit más a helyzet. Azok megkonstruálása valóban tudatos törekvés kérdése. E tudatos törekvés lényege (a fáradság, soksok kudarc, fájdalom, keserűség, kiábrándulás és lemondás vállalásán túl) az, hogy (a) egyrészt meg kívánunk felelni a tudományos elméletalkotás követelményeinek, másrészt az, hogy (b) annak függvényében, hogy mennyire ismerjük saját gondolkodási folyamatainkat (pl. a tévedések, logikai baklövések bekövetkezésének folyamatait) az esetleges tévedéseket tudatosan igyekszünk elkerülni. Már maga az explicitás követelménye is ezt testesíti meg: tudjuk, hogy minden ember hajlamos részben elhallgatott premisszák alapján következtetéseket levonni. Egy ilyen feltevés lehet helytálló vagy helytelen. Mivel azt is tudjuk, hogy az érvényes és helyes következtetésekhez helytálló premisszákra van szükség, arra törekszünk, hogy ne legyenek elhallgatott premisszák az érvelésünkben, elméletünkben. Ha minden feltevést explicite kimondunk, már könnyebb megítélni helytállóságát, vagy ha mégsem, azt legalább tudjuk, hogy mely feltevésen múlik érvelésünk helyessége. Egy normális ember (azaz nem kutató...) felfogása, tudása a világról, világmodellje. Az informális elméletek naiv, laikus elméletek. (Einstein a józan észről: „A józan ész tulajdonképpen a gondolkodásunkban 18 éves korunkig egymásra rakott előítéletek halmaza.”) Ezek attól tudományosak, hogy szigorú, a tudományban támasztott követelményeknek kell mefelelniük. Hányfélék az elméletek? Vannak-e nem-tudományos elméletek? 6
Az elméletekről
A tudományos elméletekkel szemben támasztott követelmények (1) Konzisztencia (ellentmondás-mentesség) (2) Takarékosság, gazdaságosság (3) Explicitség Rejtett vagy homályos, tisztázatlan fogalmakat vagy feltevéseket nem tartalmazhat. Eközben ügyelni kell az ellentmondás-mentességre, ami nem sérülhet. (4) (Az empirikus tudományokban:) Empirikus adekvátság Legyen összeegyeztethető az empirikus megfigyelésekkel. (5) Magyarázó adekvátság Egy elmélet akkor ad magyarázatot egy jelenségre, ha nemcsak leírja, hanem kevés számú axiómából (feltevésből) levezeti. (6) Kimerítőség Adjon számot mindenről, ami rá tartozik. E követelmények rendszere: a tudomány metaelmélete. Legyen rövid, álljon a lehető legkevesebb elemből, fogalomból, szabályból, elvből, törvényből. A fogalmak, kategóriák és szabályok számát nagyon könnyű szaporítani. Bármikor ki lehet találni egy új fogalmat vagy szabályt (l. a gyerekek elméletei, vagy Lavoisier savanyító princípiuma). Minden nem-primitív (elemi, alap-, definiál(hat)atlan) fogalmát definiálnia kell, és minden feltevését ki kell mondania. Hányfélék az elméletek? Vannak-e nem-tudományos elméletek? 7
Az elméletekről
A tárgytudományos elméletek elsőrendű elméletek. Tárgyuk valamely dolgok és/vagy jelenségek osztálya. A metaelméletek másodrendű elméletek. Tárgyuk maguk a tudományos elméletek. Egy metaelmélet az elméletek elmélete, az elméletalkotás elmélete.
Ez a válasz arra, hogy Honnan származnak a tudományos elmélet követelményei, kritériumai?, ami ellenőrzőkérdésnek is jó. A metaelméletek még egy kivételes tulajdonságukban különböznek a tárgytudományos elméletektől: A metaelméletek normatív, preskriptív, előíró elméletek. Egy metaelmélet valójában követelményrendszer, akár az etikett. Egy tárgytudományos elmélet nem ilyen. Egy kommunikációelmélet például nem előírja, hogy az embereknek hogyan kellene kommunikálniuk „helyesen”, „jól”, hanem leírja és magyarázatul is szolgál arra, hogy az emberek hogyan kommunikálnak. Megfogalmazza azokat az elveket és szabályokat, amelyek az emberi kommunikációt vezérlik (az elmélet szerint).
Hányfélék az elméletek? Vannak-e nem-tudományos elméletek?
8
Az elméletekről
A szabályokról Normatív, regulatív (előíró) szabályok Előírják, hogy valaminek hogyan kell történnie. Pl. etikett, KRESZ stb. Maguk az események, folyamatok függetlenek a normatív szabályoktól: Az események bekövetkezésének nem föltétele a szabályok léte. Konstitutív szabályok A konstitutív szabályok nem előírják, hogy valaminek hogyan kell történnie, hanem ők maguk alkotják magát az eseményt. Ők teszik az eseményt azzá, ami. Pl.: a sakk szabályai, a labdajátékok (kosárlabda, labdarúgás stb.) szabályai, vagy egy gól, matt stb. szabályai. Maga az esemény a konstitutív szabályok létezésétől függ. A szabályok létezése az esemény föltétele. Viselkedni, enni, közlekedni, stb. lehet az etikett és a KRESZ normatív szabályai nélkül is. Az is viselkedik és közlekedik, aki ezeket megszegi. Ha nem volna etikett vagy a KRESZ, akkor ennénk, közlekednék stb. valahogyan. Sokan azonosítják a szabályokat a normatív szabályokkal, mást szabályt nem ismernek. Számukra minden szabály előír valamit. Sokan azt hiszik, hogy a nyelvi szabályok regulatív szabályok, amelyek azt mondják meg, hogy hogyan kell beszélni. Számukra egy nyelvtan nem más, mint a helyes beszéd (és írás) etikettje. Ezért azt hiszik, hogy a nyelvtudomány ezzel foglalkozik, és hogy a nyelvészeknek ez a feladata, amikor nyelvtanokat írnak. Ez a naiv elképzelés téves. A nyelvészet nem előírja, hanem leírja és megmagyarázza a nyelvi jelenségeket. Sokan a kommunikációelméletről is azt gondolják, hogy a helyes, jó, hatékony kommunikáció normatív szabályainak lefektetése a feladata. Ez a naiv felfogás is téves. A kommunikációelméletre is érvényes, hogy nem előírja, hanem leírja és magyarázza a kommunikációs jelenségeket. Ha a sakkból elvesszük a játék szabályait, megszűnik maga a sakk. Ha a labdarúgásból elvesszük a szabályait, megszüntettük magát a labdarúgást. Egy gólt a gól szabályai tesznek góllá. Ha ezeket töröljük, megszűnt a gól fogalma, és a gól mint esemény sem tud többé bekövetkezni. Sőt, pl. a sakk valójában nem más, mint a sakk konstitutív szabályainak rendszere, ahogyan azt az emberek tudják. Teljes egészében ilyen konstitutív szabályok a nyelv, és nagyrészt ilyenek a nyelvhasználat, illetve a kommunikáció szabályai. Hányfélék az elméletek? Vannak-e nem-tudományos elméletek? 9
Az elméletekről
A kommunikáció szabályai A kommunikáció és a nyelvhasználat szabályainak többsége (a nyelvi szabályok pedig teljes egészében) konstitutív szabályok. Ezeknek a szabályoknak az ismerete kommunikációs képességünk része.
Egy konzisztens elmélet legfontosabb tulajdonsága Egy konzisztens elmélet predikciókat tesz, azaz következtetések és következmények adódnak belőle. Képes pl. megjósolni a még nem létező, de lehetséges jelenségeket, folyamatokat, vagy képes „megjósolni”, hogy ami most (már) nem létezik, az valaha létezhetett-e.
Például: Egy biológiaelmélet azt „jósolja”, hogy nem léteznek és soha nem is létezhettek a földön olyan emlősök, amelyek kizárólag széndioxidot lélegeznek be (és az oxigéndús levegőn elpusztulnak). Egyszersmind azt is jósolja, hogy a nem-emlősök, pl. a baktériumok között számíthatunk olyan fajokra, amelyek oxigént „lélegeznek be” (és az oxigénhiányos környezetben elpusztulnak), és olyanokra is, amelyek széndioxidot „lélegeznek be” (és az oxigéndús, széndioxidhiányos környezetben elpusztulnak). És valóban: létezik mindkettő. Széndioxidon élő baktérium, amely oxigéndús környezetben elpusztul: Clostridium botulinum, a botulizmus kórokozója. (botulus: latinul: kolbász). Mérge, a botulin, a legerősebb ismert szerves toxin, tízszer erősebb a kobráénál. Az oxigént belélegző baktériumra példa a Bacillus anthracis, a lépfene (anthrax) kórokozója, az egyik legrégebben ismert baktérium. A szervezeten kívül - elegendő levegő jelenlétében - spórát képezhet.
Hányfélék az elméletek? Vannak-e nem-tudományos elméletek?
10
Az elméletekről
Mitől jobb egyik elmélet a másiknál? Objektívebb? – Nem. Igazabb? – Nem. Attól, hogy jobban eleget tesz a tudomány metaelméleti követelményeinek.
Sokan úgy vélik, a tudományos tudást objektivitása teszi tudománnyá. Ez tévedés, hiszen objektív tudás nincsen. A tudás szubjektív, mélységesen személyes természetű valami. Egyedi elmékben jön létre, és onnan nem is tud kijönni, pl. átvándorolni egy másik elmébe. Objektív tudomány, sem „objektív igazság” nincs. Minden elmélet mentális konstruktum. Elméletet csak egyedi emberi elme képes alkotni. Ezért minden elmélet szubjektív. Einstein a tételek helyességéről: „Valamely tételt akkor mondunk helyesnek, azaz „igaznak”, ha az elismert módszer szerint az axiómákból vezettük le. Így a geometriai tételek „igazságának” kérdése végül is az axiómák igazságának kérdéséhez vezet.” De az axiómákkal kapcsolatban „e kérdésnek egyáltalán értelme sincsen.” (Einstein 1978: 14) Nem tehetjük fel azt a kérdést, hogy „vajon igaz-e, hogy két ponton keresztül csak egy egyenes fektethető? Csak azt mondhatjuk, hogy Eukleidész geometriája olyan alakzatokkal foglalkozik, amelyeket „egyeneseknek” nevez, és amelyeket olyan tulajdonságokkal ruház fel, hogy két pontjuk egyértelműen meghatározza őket.” „Az „igaz” fogalma nem illik a tiszta geometria állításaira, miután az „igaz” szóval végeredményben a valamilyen „reális” tárggyal való megegyezést szoktuk megjelölni. Csakhogy a geometria nem azzal foglalkozik, hogy fogalmai minő vonatkozásban vannak a tapasztalat tárgyaival, hanem kizárólag ezeknek a fogalmaknak egymás közti logikai összefüggéseivel.” (Einstein 1978: 14) Hankiss Elemér az igazságról: Az igazság az, amit egy kutató meg tud védeni, vagy legalább sokáig tud védeni egy művelt és tájékozott hallgatóság (és olvasóközönség) előtt. (Hankiss Elemér, szóbeli közlés egyik egri előadásában) Pl. takarékosabb versenytársainál, mert ugyanazt kevesebb axiómából vezeti le. Vagy kimerítőbb, mert olyasmire is magyarázatot ad, amire más nem. Stb. Hányfélék az elméletek? Vannak-e nem-tudományos elméletek? 11
