KÜ RT Ö S
s Q t r W k II. évfolyam 11. szám
Közéleti havilap
2004. november
Az ellopott f orr adalom A közép-európai embert, gondolatvilágát, az életről, a társadalomról alkotott véleményét gyakran értetlenül fogadják a tengerentúli demokráciák, de sokszor itt, Európa nyugati felében is. A közel negyven évig tartó, 1989 előtti szellemi elnyomás, mely sokszor párosult fizikai megtorlással is, kétségtelenül nyomot hagyott főleg az idősebb generáció lelkében, gondolkodásmódjában. A fiatalabb korosztályok, akik úttörőként, vagy ifjú szocialista titánként (ti tán majd jobbak lesztek, szokták volt mondani) élték meg a szocializmus utolsó éveit, legfeljebb már csak a nosztalgiabulikon vadulnak be a „mint a mókus fenn a fán” dallamaira. Az elmúlt másfél évtizedben tucatnyi elmélet került napvilágra arról, hogy a forradalom tulajdonképpen egy jól előkészített hatalomátadási, hatalomátmentési aktus volt, amelyet a szovjet KGB Moszkvából vezényelt le az itteni elvtársain keresztül. Valószínű, hogy sok víz fog még lefolyni az Ipolyon, amíg valakinek alkalma lesz betekinteni az erről készült titkos jegyzőkönyvekbe vagy aktákba, de ezek a valakik nem mi leszünk. Nem készült lista valószínűleg azokról az egykori magas beosztású pártvezetőkről sem, akik az információik birtokában egyik napról a másikra váltak hívő baloldali tőkeutáló vörösingesből, ősdemokrata, kapitalista gyártulajdonossá, de elég, ha szétnézünk magunk körül az országban, látunk belőlük eleget. A társadalom nagy része, a kis emberek, beleértve az egykori tisztességes mezei párttagokat is azonban, akiket az elmúlt másfél évtizedben többször becsaptak, mint a sarki kocsmaajtót, nem lettek nyertesei a rendszerváltásnak. Kisemmizték a szövetkezetbe erőszakkal bevitt vagyonából, elértéktelenítették a vagyonjegyes privatizációban kapott értékpapírjait, kihúzták a lába alól a földjeit, tönkretették és szétlopták ingatlanjait, megfosztották a tisztességes munkából való megélhetés minden illúziójától, és kiszolgáltatottá tették a sokszor gátlástalan újgazdag vállalkozóknak, akiknek a munkás, rögtön az autó, a
sífelszerelés, a vadász- és golfszett valamint a szobakutya után következik a sorban. Persze itt is el kell mondani, hogy többségében, tisztelet a kivételnek, s akinek nem inge, ne vegye magára. Természetesen sok jót is hozott a változás. A szellem szabadon szárnyalhat, kinyílt előttünk a világ, ami nagyon fontos, hiszen szellemi és lelki szabadság nélkül nincs fizikai szabadság sem. Ez a tény azonban a gáz, a víz, a villany és egyéb számlák korlátai közé szorított emberek zömét nem nagyon vigasztalja, mert hiába mehetünk ma már szabadon bárhová, ha nincs miből. Nem merném tehát a társadalom megítélését mérlegre tenni abban az ügyben, hogy a változás jót, vagy inkább rosszat hozott a széles rétegek számára, mint ahogyan a felborult értékrendű világunkban sem látjuk meg az igaz emberi értékeket, amelyek körülveszik mindennapjainkat. Miközben az olaj ára napról-napra magasabbra szökik, úgy éréktelenedik el a szellem, a lélek és maga az emberi élet is. A múltkoriban egy romániai magyar szerzetes, Böjte Csaba atya, aki árvaházat működtet közadakozásból Erdélyben, a magyar közszolgálati tévé egyik műsorában mesélte, hogy ha valaki egy malacot talál az utcán, azt hazaviszi, mert érték, de ha egy gyermeket kiraknak az utcára a hidegben, fagyban, azon átlépnek az emberek, mint egy rongyon, mert a gyermek senkinek sem kell, az emberi életnek nincs értéke. Szomorú, hogy ide jutottunk, s miközben az Európai Unióban egyre több jogot követelnek a homoszexuálisok részére, egyre inkább a másság elviselését hangoztatva, addig a több ezer éves kereszténység, mely Európa alapjait teremtette meg, nem kap méltó helyet az új európai alkotmányban. Úgy érzem, többedmagammal, hogy csúnyán átvertek, átvernek minket, s valakik, mint oly sok mindent már ebben az országban, ellopták a forradalmat is. Egy reményünk maradhat, hogy nem kezdődik egyszer minden elölről, s az Auróra ágyúi örökre némák maradnak. Hrubík Béla
Ára 10,- korona
Szép vagy, gyönyörû vagy Magyarország... 1938-ról kordumentumok és a szemtanúk alapján 1938. szeptember 19. A rádiók jelentették, hogy Franciaország és Anglia nagykövetségei átnyújtották a csehszlovák kormánynak a londoni konferencia által a krízis megoldására kidolgozott tervét. E szerint Anglia és Franciaország javasolják, hogy Csehszlovákia engedje át a németlakta határvidékét a Reichnek, hogy ily módon megszabadulva a német kisebbségtől, békében élhessen. Ez volt a S a i n t - G e r m a i n - L aye - i szerződés
revíziója, amelyet a szerződés két fő aláírója javasolt a konfliktus megoldására. Ennek a tervnek hatására a Csehszlovák Magyar Párt, (melynek akkor Eszterházy János volt az elnöke) proklamációt tett közzé, követelve a népek önrendelkezési jogát a csehszlovákiai magyar kisebbség részére. Néhány órával később a rádió jelentette, hogy a varsói és a budapesti kormány jegyzéket küldött a nagyhatalmaknak, követelve a békeszerződés olyan értelmű revízióját, amely lehetővé tenné, hogy a Csehszlovákia Lengyelországgal és Magyarországgal határos területei - amelyektől a békeszerződés fosztotta meg e két országot - hozzájuk visszacsatoltassanak. A hír természetesen nagy örömmel töltötte el a csehszlovákiai magyarságot. (Folytatás a 9. oldalon)
Közélet
2 Kürtös
2004. n o v e m b e r
Helyünk a régióban Nyilatkozik Hamerlich Richárd parlamenti képviselõ Lapunkban kezdettõl fogva megszólaltatunk olyan neves személyiségeket, akik az élet különbözõ területein tevékenykednek, munkájukkal, életvitelükkel, eredményeikkel pozitívan hozzájárulnak napjaink eseményeihez (történéseihez) a szó jobbik értelmében. Így kerestem meg riportalanyomat, egy köztünk élõ közéleti személyiséget, hogy elbeszélgessek vele a parlamenti, a megyei és a társadalmi munkáról. Nevem Hamerlik Richárd. 1967. május 31-én születtem Pozsonyban. Szülõfalumban, Egyházfán kezdtem az alapiskolát, aztán Szencre jártam gimnáziumba, Nagyszombatban pedig a mûszaki egyetem gépészeti karán végeztem 1992-ben mint gépészmérnök. 91-ben nõsültem, s amikor megláttam ezt a csodálatos tájat, csodálatos borokat, csodálatos nõket, embereket, akkor úgy döntöttem, itt szeretnék lakni. Ezért a házasságkötést követõen itt telepedtem le. Hálistennek a mai napig nem bántam meg, s remélem még az elkövetkezendõ 50 évben is így marad. Az egyetem elvégzését követõen az Ipolynyéki Mezõgazdasági Szövetkezetben kezdtem el dolgozni. Alapító tagja vagyok a Magyar Ifjúsági Szövetségnek, elõször országos elnökségi tag, majd országos elnök lettem, ez viszont már egész embert igényelt, ezért 93-ban oda léptem be dolgozni. Ez nem tartott nagyon sokáig, mert a 94-es választásokat követõen az akkori garnitúra teljes mértékben megvonta a támogatást néhány ifjúsági szervezettõl, és ez jelentette késõbb az ifjúsági szövetség végét is. Ezt követõen a nagykürtösi munkaügyi hivatalban dolgoztam foglalkoztatási ellenõrként, majd Ipolynyéken a kultúrházban másfél évig, 98 végétõl 2002 szeptemberéig a járási hivatal elöljáró-helyettese voltam. Jelenleg Pozsonyban vagyok a törvényhozásban. Közben 2001-tõl megyei képviselõnek is megválasztottak. Még megemlíteném a Nekvínum polgári társulást, melyet egy évvel ezelõtt alapítottuk, a neve magába foglalja azt, amivel foglalkozunk: Nek az Nyéknek a latin neve, és a vínum, azt hiszem mindenki tudja, mit jelent. Ennyit bevezetõként pályakezdéseimrõl. 1989 november 17-én az esti híradóban én is értesültem arról, hogy Prágában mi zajlik, és 18-án összejöttünk néhányan, úgy gondolván, hogy megváltjuk a világot egyik napról a másikra. Be kell látni, hogy ez nem megy, fõleg nem egyik napról a másikra, de büszke vagyok arra, hogy abban az idõben ott lehettem, és azon nagyon kevés diák közé tartozhattam a nagyszombati egyetemen, akiket nem kellett meggyõzni, hanem mi gyõztük meg a többieket, hogy ezen az úton valószínûleg el kell indulni. Jelen voltam az elsõ felvidéki magyar politikai szubjektum megala-
kulásánál, viszont akkoriban inkább az energiám nagy részét a magyar ifjúsági szövetségre összpontosítottam, hiszen abban az idõben alig voltam 23 éves, s inkább az érdekelt. 92-ben már tizedikként rajta voltam az FMK /a késõbbi Magyar Polgári Párt/ listáján. Tudvalévõ, hogy 2% híján nem jutott be a parlamentbe. Az elöljáró-helyettesi funkcióról nem tudok sok újat mondani, talán csak annyit, hogy oda is a megfelelõnél valamivel több naivitással léptem be, ott is úgy gondolván, hogy egyik napról a másikra minden rendbe lesz rakva, de egyik napról a másikra ez se ment. Akkor máskép nézett ki a járási hivatal, mint most, hiszen 16 osztálya volt, és az akkori elöljáró, Beòo doktor teljes mértékben rám bízta a hivatal irányítását a perszonális kérdéseken kívül. A szervezési osztályt is vezettem, tehát volt mit kapaszkodni, ma már ez a hivatal úgy hiszem három osztállyal mûködik, tehát teljesen más. - Hogy értékeled ezt a pozíciódat, hol tudtál jobban segíteni a falvaknak? - Ilyen beszélgetések alkalmával a riportalany egekig szokta magát magasztalni, biztos, hogy néhány dologban besegítettem. Vehetjük a balogi iskola gázmûvesítését, tetõk fedése, Ipolynyék gázmûvesítése, mosdók felújítása, tetõbefedés, ugyanúgy Csábon befedtük a tornatermet, befejeztük a gázmûvesítést. A legkevesebbet Varbónak sikerült segítenünk, ugyanis ma már elég nehéz széntüzelésû kazánokra pénzt szerezni, ugyanis Varbó azon települések közé tartozik, amely sajnos nincs gázmûvesítve. Én ezt a sajnost idézõjelbe tenném, mert a gáz egyre drágább lesz, a hulladékfát pedig eltüzeljük. Dániában pl. ezzel fûtenek, pedig sokkal gazdagabb állam, mint mi. - A járási elöljáró-helyettesi pozíció után mi következett? - Jött a megyei képviselõség, arról már az elmúlt számban írtunk. Talán annyit nem árt megismételni, hogy valóban az elsõ több mint két év alatt statiszta szerepre voltunk kárhoztatva. Ez májustól megváltozott. Nem kerülhet napirendre olyan pont, amivel nem értünk egyet. Az egyezmény tartalmazza azt is, hogy nem változtatjuk meg a választókörzeteket. Itt nagyon könnyû lenne úgy megváltoztatni a választókörzeteket, hogy egyetlenegy magyar képviselõ sem juthasson be. A HZDS-es megyei honatyák bennünket támogattak, a sajátjukkal szemben. Itt is érezhetõ az, hogy nem vagyunk annyira távol egymástól, mint ahogy azt gondoltuk. Velük is lehet együttmûködni, csak mindig meg kell találni azt a közös nevezõt, amiben meg tudunk egyezni. Tudtuk azt is, hogy mi az, ami szétválaszt bennünket, azzal most nem foglalkozunk, mert romba dõlne az egész együttmûködés, és nem érnénk el semmit. - Ebbõl a szempontból hogy ítéled meg a nyitrai megyében elõállt helyzetet? - Nagyon érdekes, és ez az egyetlen téma, amirõl nem nagyon szeretnék nyilatkozni. Bízok abban, és azon fogok többedmagammal fáradozni, hogy itt a besztercebányai kerületben ellenünk ilyen erõs
szövetség ne jöhessen létre. Lehet, hogy különbözõ kompromisszumokba bele kell majd menni, még azt sem tartom kizártnak, hogy képtelenek leszünk valakivel koalícióban indulni, amit én nagyon ellenzek, elleneztem ezt 2001-ben is. - Már három éve dolgoztok, mint területi képviselõk, ezt az idõszakot a járás szempontjából, vagy régió szempontjából hogy értékelitek? - Az értékelést egy év múlva fogjuk majd teljes mértékben megtenni, de már most néhány dolgot el lehet mondani. Kezdem azzal, hogy nem volt jogelõd, kívülrõl hozott emberekbõl kellett kialakítani a megyei önkormányzati ülésekkel együtt. Az elsõ felét a választási idõszaknak úgy értékelném, hogy ez egy próbaüzem. Senki a 49 képviselõ közül nem volt még megyei képviselõ. 2002-ben kezdett el az önkormányzat dolgozni, akkor még alig volt jogkör. Most már folyamatosan jönnek át a jogkörök, megkaptuk a kórházakat, a másod- és harmadosztályú közutakat, ezek a legfontosabbak. A kezdetek kezdetén még a középiskolák sem tartoztak a megyei önkormányzathoz, hanem a kerületi, állami hivatalokhoz tartoztak, tehát most egy rövid körrel ez lezárult. Folyamatosan fognak átjönni a többi jogkörök is, hiszen a megyei vagy regionális szintû intézmények gondjait, problémáit itt kell megoldani. Igazán csak az idei év elejétõl lehet valamit értékelni, ugyanis ez alatt a pár hónap alatt többszörösét értük el annak, mint az elsõ felében. Hiába voltunk ott 49bõl 15-en, nem tudtunk labdába rúgni. Nem vagyunk kihagyhatók, a költségvetésbe is bele tudunk szólni, de mindenkit nem tudunk kielégíteni. - A középiskolák, melyek átmentek a ti hatáskörötökbe, a kürtösi régióról beszélek, ezek mennyire elégedettek, megkapják-e azt a támogatást, amit igényelnek, illetve hogyan látják õk ezt? - Kékkõben voltak gondok a kereskedelmi akadémiával és a szakközépiskolával, mert egyesítettük az iskolát mindenféle tüntetések ellenére, ha meg akarják tartani ezt az iskolát, akkor csak úgy lehet megmenteni, hogy a kettõt összevonjuk. Ezekbe az iskolákba sok magyar nemzetiségû gyerek jár, akik végig szlovák nyelvû iskolába jártak, és ezért ezek a gyerekek magyarul beszélnek egymás között, csak éppen nem ismerik a magyar helyesírást, fogalmazást, nem beszélve a történelemrõl és az irodalomról. Megegyezés született, és a mostani igazgató is támogatja, Szigeti László államtitkár úrral is egyeztettem, ha a szülõk igényelni fogják, akkor minisztériumi hozzájárulással bevezethetõ lesz a magyar nyelv oktatása nem kötelezõ tantárgyként. - Tudomásom szerint elsõként lesz Szlovákiában ilyen lehetõség! - Még egyszer mondom, a szülõkön múlik, ki az aki igényli, és lehet, hogy minden családhoz kiutazunk. Tehát ilyen terveink vannak. A következõ számban folytatjuk. Balogh Gábor
2004. n o v e m b e r
Közélet
Kürtös 3
A körzeti hivatalról Az 515/2003-as törvény értelmében, amely a kerületi és körzeti hivatalokról szól, a járási hivatalok befejezték tevékenységüket. Ezáltal folytatódott az a folyamat, melynek során az egyes hatáskörök kikerültek a járási hivatalok kezéből: - némely hatáskörök a községi önkormányzatok kezébe kerültek már tavalytól, - más osztályokból új hivatalok jöttek létre, amelyeket a saját szaktárcájuk /minisztériumuk/ irányít. A körzeti hivatal és a szakhivatalok nem önálló jogi személyek, a kerületi hivatalok alá tartoznak. Kivételt képez a munkaügyi, szociális és családügyi hivatal, mely a munkaügyi hivatal és a járási hivatal szociális osztályának összekapcsolásával jött létre. Így ez a legnagyobb létszámú hivatal a Nagykürtösi járásban. A körzeti hivatal három szakosztállyal működik: - válságkezelő szakosztály - vállalkozói szakosztály - és általános belügyi szakosztály. A negyedik osztály a szakközi és ellátó osztály, melynek feladatai közé tartozik a 381/2001-es törvény alapján a kötelező gépjármű-biztosítást ki nem fizetők szankcionálása. Járásunkban több mint 2000 esetben nem fizették ki a kötelező biztosítást. A bírság nagysága a biztosítás nagyságától is függően akár 15 000 Sk-ig is terjedhet. A hivatal az év elején két választást - népszavazást és az elnökválasztást - bonyolított le, majd május 1-jétől helyet cserélt a munkaügyi, szociális és családügyi hivatallal. Május végén lebonyolítódtak a választások az Európai Parlamentbe. Végezetül meg kell említeni, hogy a restitúcióhoz szükséges szlovák állampolgárságról szóló igazolást a hivatal ingyenesen közvetíti a kerületi hivatalon keresztül a kérelmezőnek. Balázs Péter, RNDr.
A Palóc Fórumról röviden A Palóc Fórum a Nagykürtösi járás magyar szervezeteinek hivatalosan be nem jegyzett társasága 2003-ban alakult. Képviselői közt megtaláhatók a civil szervezetek, az önkormányzatok és a politika képviselői egyaránt. A társaság célja egyesített erővel minél többet tenni megmaradásunkért. Rövid távú céljaink közé tartozik egy eseménynaptár megjelentetése a Kürtös hasábjain a jövő év jelentősebb járási eseményeiről. Ezen kívül az utolsó vezetőségi ülésen megegyezés született egy esetleges Palóc-ház létrehozásáról ipolynyéki székhellyel. Balázs Péter, RNDr.
Az életünkben beállott mindennemű változások arra kényszerítenek bennünket, hogy változtassunk szokásainkon, életmódunkon, keressük a megváltozott társadalomban beilleszkedési vagy kitörési lehetőségeinket, megélhetésünk forrásait. Egyénenként, csoportosan, regionálisan. A Nagykürtösi járás területén a jelen időszakban már iparról nem beszélhetünk, és sajnos a mezőgazdasági termelés is a túlélésért küzd, legyen az szövetkezeti vagy farmtípusú gazdálkodás. A viszonylag érintetlen természeti környezet, az Ipoly folyó csodálatos kanyarulataival és természeti szépségeivel, a Korponai-fennsík dombjai a kékkői bortermelő vidékhez tartozó szőlőkkel és a hagyományaikat és hitüket őrző palóc falvak mindmind lehetőség arra, hogy tájainkon eddigi életvitelünkön változtatva másként keressük boldogulásunk útjait. Ehhez azonban már egyéni kurázsi is kell, a felülről jövő segítség, a lehetőségek felkínálása a múlté, felejtsük el. Ismerjük a mondást!? Segíts magadon, az Isten is megsegít! Ez most hatványozottan igaz. Október 24-én vasárnap egy maroknyi csoport (17 fő), vállalkozók, polgármesterek látóútra indultak, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek, és ismereteket szerezzenek olyanoktól, akik már ezen a téren előttünk járnak. A Duna Eurorégió egyik alapító települése Neszmély. A Gerecse hegység lábánál, festői környezetben fekszik a község, mely 1400 lelket számlál. Az itt kezdődő, hat kilométeres hosszban elnyúló szigetsor páratlan természeti látványosság. A Dunán már csak kevés ilyen hely akad, ahol a látogató az érintetlen természettel találkozhat. A Duna partján a tájba simuló kemencesor, a partra varázsolt vízimalom és a hangulatos bográcsozóhely remek kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak. Családok vagy akár nagyobb baráti társa-
ságok részére is lehetőség nyílik, hogy néhány napot vagy több időt is eltöltsenek a hajóskanzenben, lovardában, lehetőség van vízisízni, motorcsónakázni, evezni, vitorlázni, autós- és gyalogtúrákra egyaránt. Szálláslehetőségek és éttermek közt válogatni lehet. A falu fölé magasodó Melegeshegyen gyönyörűen megművelt földeken, szőlőtőkék végeláthatatlan sora kígyózik. Itt található a Hilltop Neszmély Rt. borüzeme az azonos nevet viselő borhotellel és étteremmel. A Duna különleges mikroklímája lehetővé teszi az aranysárga szőlő termesztését. A termést a legmodernebb technológiával dolgozzák fel, és az ízletes borokból 9 millió üveggel palackoznak. Ennek 90-95%-t az angol piacon értékesítik, de jut belőle Kanadába, Észak- és Nyugat-Európába is. A házigazdák 12 fajta bor kóstolása mellett betekintést adtak az üzem megalakításától napjainkig terjedő időszak szervezési és termelési folyamataiba. A polgármester úr jóvoltából megismerkedtünk még Neszmély más nevezetességeivel is, köztük a Makovecz tervezésű új modern iskolával. A látóút létrejöttét a tapasztalatszerzés, ismerkedés, kapcsolattartás motiválta, és ez teljes egészében sikerült. Kifejeztük azon kérésünket, hogy kulturálisan a Palóc Társaságon keresztül, gazdasági és turisztikai téren pedig a Hontiborút vagy a Honti-Nógrádi esetleg az újonan megalakítandó Kékkőiborút szervezetein keresztül vehessük fel a kapcsolatokat. Neszmély ismert a Hídverő Napokról is. Szlovákiában a Hídverő Társulás települései is részt vesznek ezeken. A jelképes hídverés előkészületei tehát megtörténtek, most már csak a résztvevőkön múlik, mennyire komolyan gondolták végig a kapcsolatok hasznosítását. Reméljük, hogy egy-két jó ötlet tájainkon is hasznosításra kerül. Balogh G.
4 Kürtös
Tá r s a d a l o m - P o l i t i k a
2004. n o v e m b e r
Járási konferencia
Tenni, tenni kell...
2004. október 2-én, Lukanényén tartotta járási küldöttgyûlését a Magyar Koalíció Pártja, ahol az Országos Elnökség képviseletében megjelent Simon Zsolt földmûvelésügyi miniszter is. Az ülést Hrubík Béla, az MKP járási elnöke vezette, aki a vendégek hozzászólásai után tartalmas beszámolójában kiértékelte az elmúlt egy esztendõ eseményeit és felvázolta azokat a célokat, melyeket az elkövetkezõ szûk két esztendõben még meg kell valósítani. Õt követõen az MKP megyei képviselõi Molnár Katalin, Hamerlik Richárd és Jámbor László, számoltak be a megyegyûlésben, ill. a parlamentben folyó munkáról. Õket a szakmai bizottságok elnökeinek beszámolói követték, majd a jelenlévõk titkos szavazással megválasztották azt a tíz küldöttet, akik a Nagykürtösi járást képviselik az MKP Országos Közgyûlésén, melyet 2004. november 6-án tartanak Galántán. A tartalmas vita után a járási konferencia a határozatok elfogadásával ért véget.
2004. november 6-én tartotta Országos Kongresszusát a Magyar Koalíció Pártja, melynek a galántai mûvelõdési központ adott otthont. Az a tény, hogy a közgyûlésen a küldöttek több mint kilencven százaléka megjelent azt jelzi, hogy az MKP tagsága megértette, nem csak az egyre jobban elmérgesedõ koalíciós feszültségek miatt szükséges demonstrálnunk az összetartozást, de a választási idõszak felénél van mirõl beszélnünk a továbblépés érdekében. Bugár Béla, az MKP elnöke beszámolójában is utalt erre a tényre, és bemutatta a küldötteknek azt az anyagot, ami a választási program félidejének teljesítésérõl szólt. Kitért a párton belüli feszültségekrõl, fõleg a komáromi alapszervezetben zajló eseményekrõl, amit negatív tényként emelt ki és felajánlotta, hogy személyesen próbál az érintettek bevonásával megoldást találni erre a problémára egy helyi beszélgetés keretén belül. Az elnök javaslatára egy fontos napirendi pont kikerült a kongresszus programjából, így Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád, az MKP Európa Parlamenti képviselõi, továbbra is betölthetik a párt alelnöki posztjait a választási idõszak végéig. Ezt a kérdést a párt, csak a következõ tisztújításon veti fel újra. A vitában fõleg a párt belügyeirõl, a parlamentben zajló munkáról, a mindnyájunkat érintetõ reformokról esett szó, Duray Miklós, az MKP ügyvezetõ alelnöke pedig a Magyarországon, december 5-én sorra kerülõ, a kettõs állampolgárság kedvezményes megszerezhetésérõl szóló népszavazással kapcsolatban tartott szakszerû, minden szempontot megvilágító elõadást. Hangsúlyozta, hogy a magyar állampolgárság kedvezményes megszerezhezõsége minden elszakított magyar számára nemzetpolitikai szempontból jogos igény, hiszen mi sem természetesebb, hogy minden magyar - ha igényli - állampolgára legyen a mindenkori Magyarországnak, még ha nem is tartózkodik az állam felségterületén. Ettõl õsibb igénye a mindenkori szent korona alattvalójának aligha létezik, hacsak nem utasítja el ezt a történelmi örökséget. Az MKP VI. kongresszusa a határozatok elfogadásával ért véget, mely érintette a párt kettõs népszavazással kapcsolatos álláspontját, mely szerint: A Magyar Koalicíó Pártjának Országos Kongresszusa a magyar állampolgárság kedvezményes megszerzésére tartandó magyarországi népszavazással kapcsolatban természetesnek tartja, hogy egyik ország polgárai állampolgárságot kaphassanak egy másik országban, és a párt tagjai szabadon véleményt nyilváníthassanak a népszavazással kapcsolatban.
Szerk.
Hrubík Béla
Agrártámogatás 2004 Már áprilisi számunkban Cseri Gábor cikke alapján beszámoltunk az Agrártámogatásokat Kifizetõ Ügynökség megalakulásáról, és a rajtuk keresztül kérhetõ támogatásokról. Most újból felkerestük az irodát, hogy a mezõgazdasági vállalkozók által kért támogatások körül mik a fejlemények. Az ügynökség részérõl a folyó ügyekrõl most Híves Judit mérnöknõ tájékoztatott minket. Elmondta, hogy akik leadták február 10-ig a kérvényeket a 152/2004-100-es törvény értelmében, azok a támogatást meg is kapták. Ezt a támogatást most kell november végéig elszámolni. A kérvényezõk egyben kötelezték magukat, hogy a EU által megszabott támogatásból is kérnek. Az EU-s támogatást utólag ítélik meg. Elõtte a kérvényeket többszörösen leellenõrzik, hogy a vitás eseteket kiszûrjék. Ez az ellenõrzés még mindig folyamatban van. Az uniós pénzekre, (részben költségvetési) beadott kérvényekre a megítélt támogatás kifizetése decembertõl májusig fog megtörténni, tehát idõben itt sincs késés. Ez az év az ilyen rendszerû támogatások lebonyolítására kezdõ év volt, nehéz volt a vállalkozóknak és az ügynökségnek egyaránt. Jövõ évben a figyelmet arra kell fordítani, hogy mindenki a kérelmét idõben adja le, ne úgy mint az idén, fõleg ha a gazdálkodási terület nem változik. Az új kérvények benyújtása már hamarabb elkezdõdik, mint az idén, tehát több idõ lesz rá. A 806/2004-100-as törvény értelmében lehetett bizonyos paragrafusokra költségtérítést kérelmezni. A megítélt támogatást a valóságban befektetett költségekre adják az állami költségvetésbõl, ami annyit jelent, hogy december végéig mindenkinek hozzá kellene jutnia pénzéhez. Egy (hivatalosan még meg nem erõsített) rossz hír a vállalkozók részére: az ügynökség Losoncra költözik, Nagykürtösön csökkentett hatáskörrel fog mûködni. Köszönöm a tájékoztatást. Balogh G
Állampolgárság és nemzetpolgárság Magyarországon 2004. december 5-én arról lesz népszavazás a Magyarok Világszövetségének kezdeményezésére, hogy honosíthatók-e kedvezményesen a trianoni államhatáron kívül rekedt magyarok, azaz, megadható-e elõnyösebb feltételekkel a maradék Magyarország állampolgársága az 1920-ban más állampolgárságra kényszerített magyaroknak? A magyar állampolgárság kedvezményes megszerezhetõsége minden elszakított magyar számára nemzetpolitikai szempontból jogos igény. Hiszen, mi sem természetesebb, hogy minden magyar - ha igényli -állampolgára legyen a mindenkori Magyarországnak, még ha nem is tartózkodik az állam felségterületén. Ettõl õsibb igénye a mindenkori szent korona alattvalójának aligha létezik, hacsak nem utasítja el ezt a történelmi örökséget. A magyar állampolgárságnak az eddigitõl sokkal szélesebb körû hozzáférhetõsége, a jogfolytonosság és az egységes magyar nemzet megõrzése. A nemzet szétfejlõdése veszélyének csökkentése, és a nemzetet megosztó törekvések szempontjából is nagy jelentõséggel bír. Magyarország nem a területén kívül élõ magyarság anyaországa, hanem a nemzet felelõs országa. Ez nem alkotmányos felelõsség, hanem történelmi küldetés, mint a Királyi Magyarországé volt a Hódoltság idején. A népszavazás háromesélyes, melyek közül csak az egyiknek szabadna valóra válni: nyisson utat minden magyar számára a mindenkori Magyarország állampolgárságának megszerezhetõségére. Ez egy olyan jogfolytonosság újrateremtésének az esélye, amely nem kérdõjelezi meg az európai stabilitást és békét, csupán a hivatalnokonak ad több munkát. Duray Miklós
2004. n o v e m b e r
Honismeret
Kürtös 5
Á L LT U N K A T É R E N . . . A másfél évtizeddel ezelőtti novem- latban. Az alábbiakban kivonatosan a Nagykürtösi járás Nyilvánosság az beri bársonyos forradalom sorsfordító közreadjuk a megkérdezettek véleményét, Erőszak Ellen polgári kezdeményezés politikai és társadalmi eseményeire való nézeteit. Az ipolynyéki Béke Efsz 95 követelései. 1. Követeljük az összes járási visszaemlékezés ilyen tájt, november 17-e tagú pártalapszervezete határozottan politikai, állami, gazdasági, társadalmi és környékén vezető helyen szerepel atömeg- elítél minden politikai fordulatra irányuló kulturális képviselők lemondását, akik tájékoztatási eszközökben. A jeles évfor- kísérletet, és egyértelműen támogatja a felelősek a jelenlegi helyzetért. 2. Kérjük duló kapcsán politikusok és politikai CSKP (Csehszlovákia Kommunista Pártja a társasági, gyülekezési, mozgás- és elemzők elevenítik fel és elemzik az akko- – a szerk. megj.) irányítása alatt működő sajtószabadság, és a többi emberi jog bizri történések előzményeit, a rendszerváltás központi szervek elfogadott határozatait. tosítását. 3. Kérjük, hogy járásunk tömegmozzanatait, a demokratizálódási tájékoztatási eszközei, a Pokrokfolyamat kezdeti lépéseit, és nem Haladás járási újság, a városi, utolsó sorban az azóta eltelt 15 év helyi és üzemi rádiók hozzáférhozadékát a társadalom minden hetők legyenek mindazoknak, akik területén. Ez utóbbinak a megítélérészt vesznek a társadalmi történésében feltehetően maguk a politisekben. (összesen hét pont hangkusok is sok tekintetben eltérő zott el – a szerk. megj.)” véleményen vannak, és egészen A lap 50. számában első másképpen fogalmaznak a társaoldalon olvasható az Elsőként dalom többségét alkotó átlagema járásban c. rövid tudósítás, berek, akik okkal - joggal érezhetik amelyből kiderül, hogy „a Csemamagukat a rendszerváltás vesztedok Ipolyvarbói Alapszervezete seinek. Enyhe vigasz, hogy túlnyovezetőségének kezdeményezésére mó részük az előző rendszerben december 8-án falugyűlés keresem válogathatott a bőség kosarátében nyílt dialógusra került sor ban. Holott a 89-es novemberi esea község párt és államigazgatásáEz a felvétel Nagykürtösön készült az akkor még mények lázongó, viharos napjaiban nak képviselőivel. A gyűlés végén Leninről elnevezett téren néhány nappal a november reménykedve álltak, és hallgatták ismertették a jelenlevőkkel a Nyil17-i események után. a téren a formálódó politikai mozvánosság az Erőszak Ellen mozgagalmak szónokainak biztató szavait, lel- A nagykürtösi LIAZ üzem CSSZB lom és ennek a keretében működő kesítő felhívásait egy új, igazságosabb tár- (Csehszlovák-Szovjet Barátság – a szerk. Független Magyar Kezdeményezés sadalmi rend megteremtésére. megj.) brigádja: Mivel nem vagyunk kel- (FMK) célkitűzéseit. Akik egyetértettek Másfél évtizeddel ezelőtt, november lőképpen tájékoztatva, nem tudjuk a diá- az FMK elvi nyilatkozatával és céljaival, második felének hűvös, szeles napjaiban kok cselekedeteit sem elítélni, sem támo- kitöltötték a belépési nyilatkozatot, és járási székhelyünön, Nagykürtösön is gatni. Elítéljük viszont az ellenük való ezáltal az FMK tagjává váltak. Ez egyúta térség számos településéről érkezett em- brutális fellépést. A nagykürtösi Magas- tal azt is jelenti, hogy Ipolyvarbón, berek gyűltek össze a téren, és spontánul építő Vállalat szocialista brigádja elsőként a járásban megalakult az FMK éljenezték a Nyilvánosság az Erőszak Ellen Jámbor Ernő vezetésével támogatja az át- helyi csoportja.” Hasonlóképpen első és a Független Magyar Kezdeményezés helyi alakításra hozott határozatokat, és követeli, oldalon hozza a lap a Félelem nélkül és járási vezetőinek fellépését. Ezekről hogy a nyilvánosság és a csehszlovák nép elmondani véleményünket c. összeála rendezvényekről és a járás politikai éle- pontosan tájékoztatva legyen az igazság- lítást. Az Óvári Efsz dolgozói közül az tében történő változásokról igyekezett tár- ról, hogy mi valósult meg eddig az át- adminisztratív munkaerők egy csoportja gyilagosan tudósítani az egykori járási alakítás terveiből. A Haladás 49. száma nevében Vízi Mária, és egy magát megpártbizottság és a járási nemzeti bizottság szintén címoldalon hozta a Nyilvánosság nevezni nem kívánó gépjavító nyilatkoszócsöve, a Pokrok-Haladás járási újság. az Erőszak Ellen polgári kezdeményezés zott. „A változásra a mi szövetkezetünkAz alábbiakban felidézzük, miről is írt követeléseit. A Nem hagyjuk bemocs- ben még várni kell. Különösen az ilyen a Haladás azokban a novemberi - decem- kolni kezdeményezésünk eszméjét címet kijelentések mellett: „Még én itt beri hetekben. viselő írásban többek közt ez olvasható: vagyok, én parancsolok!” Mi mindA lap 48. számában első oldalon „Nyilvánosság az Erőszak Ellen polgári annyian a demokrácia mellett állunk, amit A régi úton már nem haladhatunk cím- kezdeményezés vagyunk, és mozgalmunk nálunk nemigen tapasztalunk. Munkamel megjelent jegyzetből idézünk.: „Az eszméjét senkinek sem hagyjuk bemocs- helyünkön titokban beszélünk a jelenlegi elmúlt hétvégén a járási székhelyünkön kolni. Elhatároljuk magunkat minden- helyzetről, mert ezt betiltották. Akinek megtartott békés manifesztációk novem- nemű, így a CSKP tagjaival szembeni nincs „pártfogója”, az nálunk nehezen ber 27-én, hétfőn a polgárok népes talál- erőszaktól, mert ma már mindannyian érvényesül(het)”– nyilatkozta Vízi Mária. kozójává nőtték ki magukat a társadal- tudjuk, hogy a párttagok többsége jelenMint minden változásnak, így a rendmunkban végbemenő demokratikus téktelen fogaskerék volt a félelem és az szerváltásnak is voltak és vannak elkerülváltozások támogatására. A polgárok engedelmesség masinériájában. (...) Nagy- hetetlen nyertesei, miként vesztesei is. szolidaritásának jeleként meghirdetett vonalúnak és igazságosnak kell lennünk A kérdés csak az, hogy mennyien állnak manifesztációs általános sztrájkot külön- minden egyes ember felelősségének önhibájukon kívül az utóbbi oldalon, és bözőképpen fogadták a vállalatoknál és az megítélésénél. Megkülönböztetjük a gyer- a mindenkori kormányok mit tettek és üzemekben. mekeinek jövőjéért aggódó munkás meg- tesznek annak érdekében, hogy a munUgyancsak a szóban forgó lapszám félemlített hangját annak az embernek kából és bérből élő emberek nagy többelső oldalán összeállítás jelent meg Az a hangjától, aki mint védőpajzsot vette ségének élhető élete legyen. Mert annak elmúlt napok eseményeinek visszhangja szájára a „szocializmus” szót, hogy biz- idején ebben is reménykedtünk, akik állcímmel. „Habár hetilap vagyunk, egészen tonságosan ülhessen abban a székben, tunk a téren... a nyomdai lapzártáig figyelemmel követ- amelybe, úgymond, a nép ültette. (...) Írta és összeállította: Bodzsár Gyula tük a dolgozók, a kollektívák állásfoglalá- 1989. december 2-án a nagykürtösi Lenin Kép: a szerző sait az elmúlt napok eseményeivel kapcso- téren délután 14.00 órakor elhangzottak
6 Kürtös
SZÉLTÉBEN−HOSSZÁBAN
Almatermesztõink sikere Október elején Losoncon rendezték meg a gyümölcsök, zöldségek és virágok regionális kiállítását, amelyen a rendezõ járáson kívül a Nagykürtösi és a Rimaszombati járás kiskertészei is bemutatkoztak õszi érésû terményeik színe-javával. A gyümölcsbemutatón az almák és a Nagykürtösi járás termesztõi vitték a prímet, amit az is bizonyít, hogy a szakmai bírálóbizottság döntése alapján az ipolynyéki Lukács László kezébe került az oklevéllel és serleggel járó elsõ díj, a második helyen végzett a nagykürtösi Jozef Fišer, a harmadik és negyedik helyen a rendezõ járás kiskertészei osztoztak, az ötödik helyet pedig a kelenyei Csáky Tibor foglalhatta el.
Mutatós meseház Óvár – Járásunk takaros aprófalvainak egyike a meredek domboktól övezett, szép természeti környezetben fekvõ Óvár, ahol, némi túlzással szólva, mindig történik valami, már ami a falukép csinosítását illeti. Rendezettek a falu utcái és terei. Ez utóbbiak egyikén két emlékmû is található. Az egyik az I. és II. világháború hõsi hallottaira, a másik az 1848-49-es magyar szabadságharc eszméjére emlékezteti az ott élõ embereket. Amikor legutóbb jártunk a településen, Benkocs Irma polgármester asszony örömmel újságolta, hogy nemrégiben készültek el a kultúrház emeleti szárnyában található községi hivatal helyiségeinek belsõ felújításával. Festették a falakat, új, ún. úszópadló került az irodákba és az ülésterembe, kicserélték a folyosó padlóburkolatát, és a kor igényeinek megfelelõen alakították át a szociális helyiséget is. Azt is elmondta a polgármester asszony, hogy harminc ember kapcsolódott be az aktivációs programba, melynek keretében karbantartási és környezetszépítési munkákat végeznek, például bekapcsolódnak a szeparált hulladékgyûjtésbe is. Mivel egy fedél alatt van az óvoda és a kisiskola, a gyerekek szívesen idõznek az épület udvarán álló hangulatos, mutatós meseházban.
„Mûemlékek” a szociból Ilyen tájt novemberben, a nyolcvankilences politikai és társadalmi történések évfordulóján óhatatlanul felidézõdnek emlékezetünkben a rendszerváltás elõtti kommunista éra viselt dolgai. Bár az évek múltával valamicskét ugyan puhult a kezdeti – szellemromboló és lélekbénító – kemény diktatúra, ám változatlanul megmaradt ideológiai célkitûzései között „a múltat végképp eltörölni” tettekben megnyilvánuló igyekezete, nem is annyira hasztalanul. Kétségtelen, hogy a szocializmus több mint négy évtizede nálunk is megteremtette a maga sajátos szellemi és tárgyi értékeit. Az elõbbiek minõsítésére hivatottnak és alkalmasnak sem érzem magam, az utóbbiaknak is inkább csak a számba vételére vállalkozom, természetesen csak egy adott térségen belül, és a teljesség igénye nélkül. Nézzünk széjjel szûkebb pátriánkban, hogy hol és milyen megalomániás beruházások maradtak fent a közeli múltból. A mezõgazdasági szövetkezetek nagy részének befuccsol(tat)ása következtében hatalmas irodaház áll üresen, kihasználatlanul pl. Kõkeszin, Patacskán (a volt óvári szövetkezet épülete), Ipolyvarbón, Bussán, Szlovákgyarmaton (Slovosivo). Máig nem tudnak mit kezdeni Nagykürtösön az átadása óta beköltözetlenül maradt TESLA-épülettel, átellenben található a LIAZ üzem több emeletes irodaháza, de említhetném a pékség és a húsüzem kallódó épületeit is. Viszatérve a már említett irodaházakhoz, valószínû, hogy egyrészt túlméretezettségük az akadálya további hasznosításuknak a megváltozott körülmények között, másrészt a tõkeerõs befektetõk még mindig nagy ívben elkerülik infrastrukturálisan elmaradott térségünket. Viszont az évek könyörtelenül mennek, az épületek állaga pedig ezzel arányosan romlik, és ha idõvel javul is majd térségünk gzdasági helyzete, egyre érdektelenebbé válnak ezek, az idõ vasfogának mind nehezebben ellenálló épületek. Megmaradnak a szoci lehangoló „mûemlékeinek”.
2004. n o v e m b e r
Lakatlan lakóház Sok mindent, úgymond, nyakába lehet varrni a másfél évtizeddel ezelõtt történt rendszerváltásnak, de a meglévõ tárgyi értékek tönkretételéért vagy kihasználatlanságáért nem feltétlenül a 89-es fordulatot kell hibáztatni. Csak egy példa a sok közül. Kétségtelen, hogy szebb napokat is látott Terbegecen az a hatcsaládos szövetkezeti lakóház, amely évek óta üresen áll. Talán öthat éve is annak, amikor legutóbb jártam a már akkor is lakatlan tömbházban. Ha jól emlékszem, erõsen megrongálva vagy hiányosan találtam a lakások konyhájában a beépített szekrénysort, a villanytûzhelyet, eltûntek a fürdõszobákból a vízcsapok, a mosdótálak, egyik-másik mellékhelyiségbõl még a vécékagylónak is lába kelt. S hadd ne részletezzem tovább a látottakat, mert most nem ezen van a lényeg. A lakók kiköltözésének okát, hátterét õszintén szólva nem ismerem, de most ez sem fontos. Sokkal inkább érdekelne, hogy jelenleg kinek a tulajdonában található a bérház, amely, ahogy a minap volt szerencsém látni, a hatalmasra nõtt gyomnövényektõl szinte megközelíthetetlen. És vajon annyi idõ után mit kíván kezdeni a tulajdonos az épülettel? És van-e a járásban még egy ilyen magára hagyott lakóház? Persze, az sem mellékes, hogy okkal vagy ok nélkül került az enyészet hatalmába, ámbár a végeredményen mit sem változtat. Elképzelhetõ, hogy van rá magyarázat, amit esetleg meg lehet érteni, de elfogadni nem. Hagyni lepusztulni (lepusztítani?) egy ilyen jobb sorsra érdemes épületet, több mint felelõtlenség!
Mini kosárlabdapálya Galábocs – Ezen a kétszáz lelket sem számláló településen legjobb tudomásuk szerint nincs bejegyzett sportszervezet, ami természetesen nem jelenti azt, hogy sportolási lehetõségek sincsenek. Már régebbtõl van a faluban egy viszonylag gondozott focipálya, ahol jobbára focizni szeretõ gyerekek kergetik a bõrt szabad idejükben. Minap a községben járva meglepõdve láttuk a községháza mögötti tenyérnyi placcon létesített takaros kis kosárlabdapályát. Még akkor is dicséretes kezdeményezésnek számít, ha valójában csak egykosaras játéktérrõl van szó, amely szintén alkalmas fiataloknak, de akár idõsebbeknek is sportolásra vagy egy kis mozgással összekötött kikapcsolódásra. Elmondhatjuk, nagyobb községek is megirigyelhetnék a galábocsi mini kosárlabdapályát. Az oldal anyagát írta Bodzsár Gyula
2004. n o v e m b e r
Élettér
Kürtös 7
Ki viszi át a történelmet? Az Árpád-kortól a XXI. századig A régi kõkorszak paleolit idõszakában Nagycsalomját mint lakott települést említik. Az elsõ, feltehetõen a 11. században épült Árpád-kori temploma a településtõl északra található. 1242-ben, a tatárjárás idején teljesen elpusztult, a 14. században újították fel, s mára már csak a romjai láthatóak. A község elsõ írásos említése 1244-bõl való Egyház Chalamija néven. A törökök alatt a Nógrád megyei szandzsák része volt. Az új Szûz Mária szecessziós temploma 1911-ben épült. Híres szülöttei Gáspár Imre költõ, újságíró, Fayl Frigyes zeneszerzõ, Platy Lõrinc és Pölhös Vince.
1956-ban születtem. Alapiskoláimat itt Nagycsalomján, majd Ipolybalogon végeztem magyar nyelven, majd a Losonci Építõipari Szakközépiskolában érettségiztem. Az iskola elvégzése után többékevésbé a szakmában dolgoztam 1996-ig, amikor is az állami gazdaság csõdje miatt váltanom kellett. Így kerültem a Vízgazdálkodási Vállalathoz, ahol egészen mostanáig, megválasztásomig dolgoztam, az utóbbi fél évben már csak félállásban. Az alábbiakban NagycsaMivel félidõben vette lomja nemrégen, az idõközi át ezt a tisztséget, nincs választások alkalmával meg- túl könnyû helyzetben, de választott polgármesterével, azért gondolom, hogy a váNagy Mihállyal beszélgetek. lasztási idõszak elején elkezdett dolgokból sikerült Nagy egyet s mást befejezni. Így van. Sikerült Mihály, a templomunk tetõNagyszerkezetét felújítani, a járási Csemadokcsalomja és rendezvényeknek otthont adó parkban végpolgárre befedtük a szabadmestere téri színpadunkat és a nyár folyamán a Polgármester úr! Miért nézõteret is, amivel közel kellett idõközi választásokat harminc év után kicsit renkiírni Nagycsalomján? deztük a tartozásunkat a 2002-ben a helyhatósági régió kulturális életének választásokon a község lako- alakítóival szemben is, mert sai JUDr. Skerlec Ivetát vá- ezentúl méltó körülmények lasztották meg a község pol- között rendezhetnek, rengármesterének. Õ a Kataszte- dezhetünk kulturális eseméri Hivatalban dolgozott elõtte nyeket, és nem függünk jogászként, és a 2003 decem- annyira az idõjárástól. Itt siberében elfogadott törvény került az eddigi rendezetlen értelmében a hivatalban hát- tulajdonviszonyokat is elinrahagyott helyét, legfeljebb téznünk, és a távolabbi terfél évig helyettesíthetik, veink között szerepel egy ezért úgy döntött, hogy visz- szabadidõközpont létesítése szatér a hivatásához, és 2004. is, mely szintén a szélesebb május 1-jétõl lemondott pol- és szûkebb régió kulturális gármesteri tisztségérõl. Mivel életét segítené elõ. Régi én voltam a helyettese, érte- vágyunk volt az iskola elõtti lemszerûen vállalnom kellett utcát felújítani, és most, a hivatali munkát, egészen ebben az évben, végre ez is szeptember 18-ig, amikor is sikerült. Remélem, hogy el az idõközi választásokon négy tudjuk indítani a szennyvízjelölt közül a község lakossá- tisztító és a csatornahálózat ga nekem szavazott bizalmat. kiépítésének munkálatait is a Mutatkozzon be röviden közeljövõben. a lap olvasóinak! Nagycsalomja közel hetven
százalékban magyar község, mégis egy nagy szlovák alapiskola mûködik helyben, melybe sok helyi, magát magyar nemzetiségûnek valló polgár járatja gyermekét. Megõrizhetõ így a község, kétséget kizáróan, m a gyar történelme és gyökere? Az, hogy a községben
szlovák alapiskola van, nem a helyiek döntése alapján született, ez egy törekvése volt az elmúlt rendszer internacionalista politikájának, aminek mára már látjuk az eredményeit. Nemcsak Nagycsalomja, hanem a környezõ magyar falvak etnikai összetételét szerették volna ezzel megváltoztatni, ami részben sikerült is nekik. Egyébként úgy gondolom, hogy számunkra nagyon hátrányos ez az iskola, a mû kö dtetés, a fenntartás szempontjából is, mert túl kis község vagyunk mi ahhoz, hogy ezzel, az egyre növekvõ terhek mellett megbirkózzunk. 1993-ban ugyan sikerült egy magyar nyelvû egyházi kisiskolát nyitni a községben, de ezt 2003-ban be kellett zárni, mert nagyon kevés volt már az ide járó gyermek. A magyar szülõk Ipolybalogra járatják gyermekeiket, és bármilyen statisztikát is nézünk, abból kitûnik, hogy az ott végzett diákok sokkal nagyobb mértékben szereznek diplomát, mint a helyi szlovák tannyelvû alapiskolában végzett diákok. Ezek tények, amelyeken el kell hogy gondolkozzanak a szülõk, különösen most, amikor kinyíltak a határok, és sokan járnak Magyarországra dolgozni, felértékelõdik a magyar nyelv ismerete, az
anyanyelven szerzett tudás. Ez a jövõ, a döntés a szülõk kezében van. Aki nem veszi tudomásul az új kor kihívásait, az lemarad, nem beszélve arról, hogy Nagycsalomjának a természetes orientációja mindig is Balassagyarmat volt, tehát nem Nagykürtös és nem is Ipolyság, ami az európai uniós csatlakozásunk után ismét helyre fog állni. Én úgy gondolom, hogy a gyökereket mindenképpen erõsíteni kell, aminek a záloga a kultúra megõrzése, melyben a helyi Csemadok, melynek én is tagja vagyok, nagy szerepet játszik. Nemrégiben megújítottuk a tevékenységet. Újjáalakult a nõi éneklõcsoportunk, megalakult egy helyi citerazenekar, emléktáblát avattunk falunk jeles szülöttének, Gáspár Imrének, aki a szlovák-magyar kapcsolatok terén sokat tett a két nép barátságának megõrzéséért. Én is ennek a szellemében szeretném irányítani a községet, elfogadtatva a múltat, egy olyan jövõképet kínálva az itt élõk számára, amely nem viszálykodást, hanem együttgondolkodást eredményez, hiszen itt élünk,
közösek a gondjaink, a bajaink, és tudomásul kell vennünk, hogy egy más korszak köszöntött ránk, amelynek ha nem felelünk meg, elveszítjük a felemelkedés lehetõségét. Vigyük hát át közösen a történelmet, a gyökereinket a XXI. századba, hogy ne kelljen szégyenkeznünk majd az unokáink elõtt azért az örökségért, melyet rájuk hagyunk. Köszönöm a beszélgetést. HB
8 Kürtös
2004. n o v e m b e r
Tö r t é n e l e m
Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország... (Folytatás az 1. oldalról)
Szeptember 21. A csehszlovák rádió bejelentette, hogy a prágai kormány elfogadja a francia és angol nagykövetek által előterjesztett feltételeket, és hajlandó a szomszédos államokkal bizonyos határmenti területek átadásáról tárgyalni. Szeptember 29-én, Chamberlain és Daladier találkoztak Münchenben Hitlerrel és Mussolinival. Szeptember 30-án megkötötték a müncheni egyezményt, amely kimondta, hogy a német többségű határvidéket Csehszlovákiának október közepéig át kell adnia Németországnak, míg a vegyes lakosságú területek sorsát népszavazás fogja eldönteni. Az egyezmény egy melléklete leszögezte, hogy a magyar és a lengyel kisebbségek problémáját az érintett kormányoknak 3 hónapon belül kell megoldani. Ha ez nem sikerül, a négy aláíró hatalom újabb ülésen hoz majd határozatot. A müncheni egyezmény másnapján a varsói rádió bejelentette, nem hagyja, hogy beleszólása nélkül nemzetközi határozatot hozzanak. 24 órával azután, hogy a németek elfoglalták a szudéta területeket, a lengyel hadsereg is bevonult a sziléziai területekre. Most a csehek élték át ugyanazt, amit Trianon következtében a Felvidék elvesztése jelentett a magyaroknak, azt, hogy a védekezés lehetősége nélkül elvették tőlük hazájuk egy részét. Idézet Eszterházy Lujza Szívek az ár ellen című könyvéből: „Három nappal a müncheni egyezmény után a színmagyar lakosságú Csallóközbe utaztam, hogy megtudjam, miként élték át a különböző kulturális mozgalomban tevékenykedő barátaim az utóbbi kritikus heteket. Mind arról tanúskodtak, hogy az elmúlt hetekben a legkisebb incidens sem fordult elő a magyar lakosság és a csehszlovák hatóság között. Szükségállapotot nem hirdettek ki. A magyar lakosság nagy részétől ugyan elkobozták a rádiókat, de persze sokuknak sikerült készüléküket eldugniuk, és titokban hallgatták a híreket szűk baráti körben. Hamarosan elterjedt a hír, hogy a csehszlovákiai magyar kisebbség sorsa is el fog dőlni, s mi más lehetett volna a megoldás, minthogy a magyar területek visszakerülnek Magyarországhoz. A falvakban, a városokban egyszerre megjelentek a házakon a 20 év óta betiltott piros-fehér-zöld zászlók, s a templomokban 20 év után először csendülhetett fel a magyar himnusz imádságként az Ég felé, Isten áldását kérve a nemzetre.”
A Revíziós Liga nagygyûlése. - A hitleri agressziós tervek hatására a forrpontra jutott Magyarországon a másfél évtized óta fûtött revíziós propaganda.
Dal 1938-ból Rácz - Segesdy
Mindent vissza Ipolyságon magyar zászló De még vár Komárom. A pozsonyi sétatér, híd S a kassai várrom. Losonc, Rozsnyó, Ungvár népe Jelszavunkat issza: Mindent vissza, mindent vissza, Mindent, mindent vissza! Vissza a szép Felvidékünk minden hegyét-völgyét Vissza a dús erdeinknek minden egyes tölgyét! Folyóinkat, melynek vizét A mi földünk issza. Mindent vissza, mindent vissza, Mindent, mindent vissza! Vág völgyében magyar nóta Száll a magas ének. S a Kárpátok ormain még Õrtüzeink égnek. Nyitra, Ipoly s a kis Hernád Vize ma még tiszta De piros lesz, he nem kapunk mindent, mindent vissza. 1938. október 9-én kezdődött Komáromban az a konferencia, amelyen határozni kellett az új határok megvonásáról. Soha nem élt át ez a kis Duna-parti város ilyen nagy horderejű eseményt. A magyar küldöttség a Zsófia nevű hajóval érkezett, és ott is volt a szállásuk, míg a csehszlovák küldöttsé-
get a város egyik szállójában helyezték el. A konferenciát a Megyeházán tartották, amelyet állig felfegyverzett katonák őriztek. A konferencia három napja alatt rekkenő nyárias hőségben a vidékről tömegesen érkezők állandó csoportosulása vette körül a tárgyalás színhelyét, és kórusban hangzott fel hol egyik város, hol egy község neve, amelynek visszatérését követelték. S azután spontán küldöttségek alakultak, amelyek írásban adták át a magyar delegációnak kéréseiket. Ahogy a tömegből felismertek egy-egy magyar küldöttet, lelkes tapssal és kiáltásokkal üdvözölték. A kisváros túlfűtött légkörében a tárgyalások nem haladtak előre. A csehszlovák delegáció ugyanis csak egy egész keskeny határmenti sávot akart átengedni, és már pl. a magyar többségű Érsekújvárt nem. A magyar küldöttség népszavazást követelt a vitatott területeken. Sőt mi több, a népszavazást egész Szlovákia területére ki akarta terjeszteni, ami a csehszlovák küldöttséget mélyen felháborította. Így hát a két küldöttség álláspontja annyira távol esett egymástól, hogy a megegyezés lehetetlennek látszott. A komáromi konferencia tehát eredménytelenül végződött, a magyar tüntetőket bunkósbotokkal verték szét, s nagy volt a csalódottság a városban, amely biztosra vette a visszatérését Magyarországhoz. A csehszlovák és a magyar kormány között semmiféle közeledés nem történt. A magyar kormány a kilátástalan helyzetben a müncheni egyezményt aláíró hatalmakhoz fordult, kérve, hogy vállalják a döntőbírák szerepét. E kérelemnek eleget téve Mussolini és Hitler delegálták Ciano olasz és Ribbentropp német külügyminisztereket, akik 1938. november 2-án Bécsben találkoztak, hogy döntsenek területeink sorsáról. (Folytatás a 9. oldalon)
Kürtös 9
Tö r t é n e l e m
2004. n o v e m b e r
Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország... (Befejezés a 8. oldalról)
Idézet Eszterházy Lujza könyvéből: „A végtelennek tűnő várakozásban édesanyámmal lestük a híreket, amelyek egyre késlekedtek. Végre a budapesti rádió közölte, hogy megérkezett a bécsi jelentés, és a magyar miniszterelnök fogja ismertetni a döntést. Néhány perccel később Imrédy Béla megindult hangon közölte, hogy a következő magyar városok: Beregszász, Losonc, Ipolyság, Léva, Komárom, Dunaszerdahely, és Somorja visszakerültek Magyarországhoz, míg a két vegyes lakosságú nagyváros közül Kassa visszatért, de Pozsony Csehszlovákiában maradt. A bécsi döntés alapján mintegy 11.000 négyzetkilométer területen majdnem az egész csehszlovákiai magyarság visszakerült hazájába. Ezek az idők már csak az idősebb emberek emlékeiben élnek, akik elmesélhetik még unokáiknak, hogyan élték
1938. november 2-án aláírják az elsõ bécsi döntést meg ők ezeket az éveket. Életének 86. esztendejét taposó Gyurász István, ipolynyéki polgár így emlékszik vissza azokra a napokra: 1938. november 9-én már állt a díszkapu a Kőhíd falu felőli oldalán feldíszítve. Ott várakozott a falu apraja - nagyja, még a zsidók és a szlovákok is. Déltájban megérkezett egy szakasz magyar katona és a csendőrség. Mögöttük egy lovas kocsi jött, amin élelmiszer és munició volt felpakolva. Amikor a díszkapuhoz érkeztek, a magyar szakaszvezető kezet fogott a csehszlovák katonatiszttel, és a csehszlovák katonák ezzel képletesen átadták a falut a magyar csendőröknek. A magyar szakasz Balassagyarmatról érkezett. A szakasz tagjaival együtt érkezett a községbe Sáska Dezső alispán is, aki Trianon előtt Ipolynyékre járt iskolába. A tömegből Filip András bácsi, az alispán egykori iskolatársa felismerte őt, hozzálépett, és megölelte egykori barátját, majd így szólt:
„Megjöttetek, aranyos Dezsőkém, húsz év óta már nagyon vártunk benneteket.” A díszkaput a falu akkori asztalosai Toldi László és Racsko János csinálták. A magyar katonákat mindenki ölelgette, virágokat adtak mindenkinek, lengtek a magyar zászlók, boldogság és öröm volt az emberek szemében és szívében. Az öregek sírtak, olyan volt a híd körül, mint egy nagy méhkas. Én akkor 19 éves voltam. A szüleink egyszer csak odahívtak magukhoz a többi fiatallal együtt, hogy valami mulatságot kellene szervezni estére, hogy megünnepelhessük ezt a nagy eseményt, és hogy megtáncoltassuk a magyar katonákat. Többedmagammal bementünk az új csendőrparancsnokhoz, és előadtuk a kérésünket, hogy este mulatságot szeretnénk tartani. A parancsnok magához hívatta a Horváth nevezetű csendőrtizedest, akinek parancsba adta, hogy engedélyezi a mulatságot éjfél után két óráig a helyi Fogyasztási Szövetkezet udvarán. Annak idején nagyon sok, szép fiatal leány és legény volt a faluban. Az idősebb legények behívót kaptak már korábban. A mulatságon végül is annyira jól érezte magát mindenki, hogy az nem kettőig, de reggelig tartott. Még az asztalon is táncoltak. Mindent elborított a sok virág, még a magyar katonák zubbonyainak gomblyukába is virágokat tűztek a lányok. Egy másik feljegyzés szerint, melyet Ipolynyék egykori krónikása, Korcsog Laci bácsi jegyzett fel a községi krónikába, a következő történet elevenedik fel előttünk: „Amikor a bécsi egyezmény a Felvidék magyarlakta területeit Magyarországhoz csatolta, nálunk a szlovákmagyar határt Ipolynyék és Magasmajtény (Hrušov) között vonták meg, ami nagyon megdöbbentette a magasmajtényiakat. 1938 októberének utolsó vasárnapján délután 3 óra körül a magasmajtényiak tüntetőleg levonultak Ipolynyékre, a menet élén a magyar nemzeti zászlót és a templomi lobogókat tartva. A férfiak és egyes asszonyok vállán keresztben szintén nemzeti színű szalagok voltak átkötve. Bevonultak a templomba a papjukkal, és együtt imádkoztak és énekeltek a magyar hívekkel, majd a papjuk rövid mondókába foglalva elmondta jövetelük okát, valahogy ekképpen: Évszázadok óta együtt dolgoztunk veletek. Ide jártunk orvoshoz. Itt adtuk el a fát, a gyümölcsöt, és az ország-
utunk is csak errefelé vezet. Ezért kérjük és követeljük, hogy oldják meg nehéz problémánkat, és falunkat Nyékkel együtt csatolják Magyarországhoz vagy Szlovákiához. Ezután a körmenet visszafelé indult. Morvai Sándor házánál már csendőrök várták őket. A csendőrparancsnok Fábry elé lépett (megtermett, erős magasmajtényi kovács volt), és el akarta tőle venni a zászlót, de ő rántott egyet a zászló rúdján, és a csendőr az útszéli sáncba esett.
A bécsi döntés megnyitja észak felé az utat a komáromi hídon át Ezután a menet tovább haladt. Amikor a felsőnyéki Dobogó-hídhoz értek, egy teherautónyi katona állta el az útjukat. A katonák keresztben álltak az úton, puskájukat a tömeg felé fordították. A csendőrök ekkor felszólították az idegen állampolgárokat, hogy hagyják el a tömeget. Utána elvették a zászlókat, lekobozták a nemzeti színű szalagokat, azokat a földre taposták, és szétkergették a népet. Az események után néhány nappal, november 8-án, a csehszlovák hadsereg katonái és csendőrei kivonultak a községből és november 9-én helyüket a magyar határvadászok és csendőrök foglalták el. A magasmajtényiaknak ezután is még sokáig megengedték, hogy Nyéken, Nagyfalun őröltessék meg a gabonájukat, vagy cseréljék ki lisztté. Orvoshoz és gyógyszertárba is ide jártak. A magyar csendőrök parancsnoksága Ádám János házában volt.” A II. világháború azután mindent elsöpört, és 1945 után jogfosztottságot és igazságtalanságot hozott az itt élők számára. E rövid összefoglaló és történetek álljanak a mai fiatalok előtt az élő történelem részeként, hogy tudják meg azt, amit nem szívesen írnak le a tankönyvek, s már csak a nagyszülők emlékeiben élnek, mindörökké, kitörölhetetlenül. Hrubík Béla
Kürtös 10
2004. n o v e m b e r
Kultúra
M A G YA R Í R Á S s A r I s A v o r Mielõtt folytatnánk a magyar rovásírás történetének ismertetését, tartsunk egy kis pihenõt. Aki rovatunkat hónapról hónapra olvasta, észrevehette, hogy nyár óta nem volt szerencsés nyertese rejtvényeinknek. Ennek egyedüli oka az, hogy egyetlen megfejtés sem érkezett. Lehet, hogy érdektelenség bújik meg a jelenség mögött, de az is lehet, hogy a rovástörténet ismertetése közben nincs kéznél a rovás ábécé. Ezért most újból közöljük a rovásjeleket és a latin betûket abban a reményben, hogy ismét lesznek, akik tollat ragadnak, megfejtik újabb feladványunkat, s beküldve a szerkesztõség címére könyvet nyerhetnek. Külön felhívjuk az alap- és középiskolások figyelmét, hogy a Palóc Társaság õsi rovásírásunk terjesztése és népszerûsítése céljából 2005-ben rovásírásversenyt szervez számukra, amely kapcsolódik majd a kárpát-medencei nagy megmérettetéshez.
Íme a rovásábécé (ne feledjük: jobbról balra haladunk!):
Ezek után folytatjuk a magyar rovásírás történetének ismertetését. A magyar kultúra legnagyobb õrzõi és mentõi közé tartozik az a Thelegdi János, akirõl vajmi keveset tudhat az átlagolvasó. Thelegdi János 430 évvel ezelõtt, 1574-ben született Thelegdi Miklós katolikus fõpap, hitvitázó, a nagyszombati nyomda alapítója rokonaként. Thelegdi János már 24 éves korában leydeni diákként összeállította rovásírásos tankönyvét. Röviden csak RUDIMENTA a címe mûvének. Sajnos, ez a mûve csak másolatokban maradt az utókorra (giesseni, fogarasi, hamburghi másolat). Luigi Ferdinando Marsigli (16581730) olasznak született, de humanista tudósként felismerte a magyar értékeket, és szenvedélyes szeretet
Muskátlis ablakok - Lukanényén A tavalyi, nagy sikerű előadásuk után ismét fergeteges sikert arattak az ipolynyéki amatőr színjátszók Lukanényén. Borka Géza: Muskátlis ablakok című népszínművét november 7-én mutatták be, s a 250 személyes nézőtéren csak pár ülőhely maradt üresen. Előadás közben és a végén is vastapssal jutalmazta a szereplőket a közönség, valamint az előadás után jó vacsorával és zamatos lukanényei borral láttuk vendégül a nyéki színjátszókat. Köszönjük nekik ezt a lelket melengető élményt. Mitacz Margit
Vastaps a csábiaknak Az utóbbi években a losonci székhelyű Nógrádi Művelődési Központ nagykürtösi részlegének szervezésében és hathatós támogatásával immár hagyományosan megrendezésre kerül a templomi énekkarok járási seregszemléje. Idén október harmadik vasárnapján Kiskürtösön a nemrégiben elkészült modern ökumenikus templomban találkoztak az énekkarok, ahol a vendéglátó község nevében Viliam Bayer polgármester köszöntötte a résztvevőket. Igaz, mindössze három kórus vett részt a rendezvényen, nevezetesen a nagykürtösi Művészeti Alapiskola mellett működő Zvončeky ifjúsági énekkar, a nagykürtösi Nádej evangélikus női énekkar és a csábi Szeder Fábián vegyeskar. Bár nem versenyszerű seregszemléről volt szó, a négytagú zsűri két énekkart ajánlhatott a Zólyomban tartott területi seregszemlére. Megérdemelten került első helyen tovább a csábi énekkar, amely magas művészi szinten szólaltatta meg Tóth Árpád karnagy vezetésével a repertoárjukban szereplő magyar, szlovák és német nyelvű egyházi énekeket. A közönség vastapssal jutalmazta a csábi énekesek szereplését.
-bégyé-
hatotta át Magyarország, fõként Erdély iránt. Leírta Erdély ásvány-, növény- és állatvilágát, elindította a Duna térképezését, Buda visszafoglalásakor a zsákmányolóktól megmentette a Corvinákat, teljes képet adott a magyarországi török elleni hadmûveletekrõl. Százhúsz kötetes életmûvét szülõvárosára hagyta, ezzel alapozta meg a bolognai egyetemet. Közel 200 szavas, árpádkori rovásírásos botnaptár másolatait találjuk Marsigli 54. kötetében. A másolatokat így vezeti be: „Székelyföld régi Scita lakói nyelvének fára faragott gyûjteménye..." Marsigli érdeme, hogy megmentette számunkra a legterjedelmesebb rovásemlékünket, amely alkalmas a rovásírás szabályainak visszafejtésére, mivel mind a rövidítéses, mind a ligatúrás formát alkalmazta az a táltospapból judeokereszténnyé válni kényszerült rovó. E havi új feladványunk: Írja le rovásjelekkel a szövegben található, vastagon, dõlt betûkkel szedett mondatot, és küldje be november végéig szerkesztõségünkbe. Urbán Aladár sorozatszerkesztő
Megérdemelt elismerés Halk szavú, művészetpártoló, a magyar-szlovák kulturális kapcsolatokat lehetősége szerint támogató múzeumigazgató volt dr. Vladimír Siváček. A kilencvenes évek elején vette át a kékkői vármúzeum irányítását. Jó együttműködést alakított ki nemcsak a Csemadokkal és a Palóc Társasággal, hanem a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezettel és a Palóc Múzeummal is. Az ő felügyelete alá tartozott az alsósztregovai múzeum és a szklabonyai emlékház. Ezekkel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy vitathatatlan érdemeket szerzett a két jeles emlékhely gyűjteményének megőrzésében és bővítésében, szorgalmazta az épületek felújítását. Bátor döntésének köszönhető, hogy tíz évvel korábban Balassi-dombormű kerülhetett a kékkői barokk kastély udvari falára, s a politikai nyomásnak ellenállva maradhatott helyén a magyar nyelvű emléktábla. Többek között a fentiek alapján döntött úgy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, hogy a Palóc Társaság és a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmány javaslatára a magyar kultúra terjesztésében és a magyar-szlovák kulturális kapcsolatok terén szerzett érdemei elismeréseként a Pro Culture Hungariae kitüntetéstben részesíti dr. Vladimír Siváček nyugalmazott múzeumigazgatót. A kitüntetés átadására - a kitüntetett egészségi állapotára való tekintettel - annak nagykürtösi lakásán került sor október 16-án. A díjat és mellé a jókívánságokat Koncz Erika helyettes államtitkár adta át Oláh Gábor programkoordinátor és Czimbalmosné Molnár Éva igazgató (Pozsonyi Magyar Intézet), valamint a Csemadok NTV és a Palóc Társaság képviselőinek jelenlétében. A kitüntetéshez a Kürtös szerkesztősége is gratulál!
2004. n o v e m b e r
Kürtös
Kultúra
11
Emlékülés Balassiról Szomorkás, sőt szomorú napra ébredtünk október 16-án. Ha nem esett, hát cseperészett, szemerkélt, szitált az eső. Mégsem az időjárás okozta a legnagyobb szomorúságot, hanem az a közöny, mely a Balassi-emlékülés iránt megmutatkozott. Október 16-án ugyanis Palócföld reneszánsz magyar költője, Balassi Bálint születésének 450. évfordulója tiszteletére emlékülést szervezett a Palóc Társaság, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága és az Irodalmi Társaságok Szövetsége (ITÁSZ). A nagykürtösi körzeti hivatal tanácstermében zajló rendezvényen először Várkonyi Gábor történész (Budapest) festett eleven képet a török ellenes harcok koráról, s benne Balassi Bálint vitéz szerepéről. Ez az előadás lebilincselő volt, kár, hogy hamar (35 perc) véget ért, s hogy történelemtanárok nem hallgatták... Szvircsek Ferenc történész, muzeológus (Salgótarján) Balassi Bálint életéből villantott fel ismert és kevésbé ismert képeket, a kalandos életű költő mellékeseményekben gazdag életútja kiváló lehetőséget teremtett az előadónak arra, hogy egy hús-vér embert s művészt ismerhessen meg a hallgatóság. Csöppet sem volt érdektelenebb a harmadik előadás. Kovács István író (Budapest) - az emlékülés idején még az Írószövetség egyik elnökjelöltje volt - diplomata éveinek
küzdelmét mesélte el. Az előadó ugyanis Krakkóban teljesített diplomáciai szolgálatot főkonzulként, s nem kevés időt szentelt annak, hogy emlékeket állítson Lengyelországban a magyar művelődéstörténet kimagasló képviselőinek. Így Krakkóban Balassi Bálintnak is van emléktáblája, (amelyet a Palóc Társaság nyári Balassi-emléktúráján megkoszorúzott). Az emlékülés negyedik előadója Csehy Zoltán (Pozsony) irodalomtörténész egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott megjelenni a rendezvényen, de előadása anyagát (Balassi Bálint és a szerelmi dedikációs verskötet) elküldte, s azt Németh Zoltán felolvasta. Az emlékülés résztvevői ezután Kékkőre hajtottak, ahol a várban megkoszorúzták a költő tíz évvel ezelőtt felavatott bronz domborművét. A koszorúzási ünnepségen megjelent és beszédet mondott Koncz Erika, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma helyettes államtitkára, Oláh Bálint programkoordinátor, valamint Czimbalmosné Molnár Éva, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének igazgatója Pozsonyból. Az ünnepséget a Nagykürtösi Művészeti Alapiskola tanárainak reneszánsz kort idéző zenei műsora, valamint az ipolynyéki Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tanulóinak szavalatai színesítették.
Végek dicsérete Megemlékezés a reneszánsz költőről 2OO4 - jubileumi év – a reneszánsz magyar líra kiemelkedő egyénisége, B a l a s s i Bálint 45O évvel ezelőtt, október 2Oán született Z ó l y o m várában. E neves évforduló alkalmából a Magyar Köztársaság Nagykövetsége, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete és a Szlovák Nemzeti Galéria zólyomi várkastélya támogatásával ünnepi megemlékezésre került sor Zólyom várában 2OO4. október 2O-án. A vendégeket elsőként Czimbalmosné Molnár Éva, a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója köszöntötte, majd fő szónokként Győrffy Csaba, a Magyar Köztársaság szlovákiai nagykövete emlékezett a nagy költőre, végül pedig Zólyom város polgármestere fejtegette a város szülötte érdemeit szlovák vonatkozásban is. Az ünnepi beszédek után következett a Balassi – emléktábla megkoszorúzása, mely a vár falán található. A Palóc Társaság nevében Z. Urbán Aladár helyezte el az emlékezés koszorúját. Felvonulva a várkastély koncerttermébe a kultúrműsort a budapesti Teátrum Színházakadémia növendékei nyitották meg lenyűgöző palotás táncukkal, korabeli öltözékekben. Kónya István lantművész 16. századbeli muzsikával bűvölte el a vendégeket, majd Szabó András budapesti előadóművész Balassi szavait idézte fel versein keresztül. A verses – zenés összeállítás után a nagykövet úr jóvoltából fogadáson vehettünk részt, majd a kötetlen beszélgetés és lakmározás után búcsút vettünk a zólyomi várkastélytól és egymástól. Balázs Tünde, Mgr.
Urbán A.
Hrušov Járásunk települése „az év községe“ megtisztelő cím mellé újabb sikert ért el azzal, hogy a község felújítása és fejlesztése terén elért rendkívüli eredményeiért Európa-díjat kapott. A versenyt a Bécsben székelő Európai Munkaközösség a Vidék Fejlesztéséért és Megújulásáért szervezi. A 8. alkalommal meghirdetett verseny zsűrije Hrušov község azon igyekezetét értékelte, hogy a legnehezebb földrajzi és gazdasági föltételek mellett is a legjobb úton van afelé, hogy indentitását, megőrizve kiépítse infrastruktúráját, javítsa életfeltételeit, és elfogadható turizmust építsen ki a hagyományos mesterségek és kulturális hagyományai alapján. Az idén 32 község nevezett be 11 európai országból. Gratulálunk a kimagasló sikerekhez.
Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál hatodszor November 11-13-án rendezik meg immár hatodik alkalommal Szepsiben és Buzitán az Egressy Béni nevét viselő Falusi Színjátszók Országos Fesztiválját. A díjakért 12 csoport méretteti meg tudását, s a Nagykürtösi járás ebben az évben szép számmal képviselteti magát, hiszen a versenyben fellép a nagykürtösi Palóc Varietasz és az ipolynyéki színjátszócsoport is a Muskátlis ablakok című zenés népszíművel, valamint versenyen kívül lehetőséget kapnak tudásuk, énekhangjuk bemutatására a Csemadok ipolynyéki alapszervezetének tagjai: Zolczer Melánia és Cseri Ilona, akik operettnótákkal kedveskednek a fesztivál zárásaként a műkedvelő közönségnek. Reméljük tehát, hogy e méltó képviselet meghozza majd a gyömölcseit és lapunk decemberi számában az elért sikerekről is beszámolhatunk majd a tisztelt olvasóknak. Szerk.
12 Kürtös
2004. n o v e m b e r
Oktatás
Üzenet haza, az anyaországba: Köszönjük! A Pázmány Péter Alapítvány támogatási rendszerének elsõ tapasztalatai Zsille Bélát, a Pázmány Péter Alapítvány ügyvezetőjét és irodavezetőjét kérdeztük a támogatások első körének lezárta után, hogy milyenek a tapasztalatok, hogyan és mire pályáztak az iskola mellett működő szülői szövetségek? - A Pázmány Péter Alapítvány a pályázatát március 19-én írta ki, és június 30. volt az az utolsó időpont, ameddig be lehetett nyújtani a pályázatokat. A pályázat benyújtásának egyik feltétele volt, hogy az iskolák mellett megalakuljanak a szülői szövetségek. 16 kisiskola és 6 vegyes igazgatású középiskola kivételével ez mindenütt megtörtént. Összesen 159 diák nem részesülhetett ilyen okoknál fogva támogatásban, de több mint 54 ezer alapiskolás, középiskolás és egyetemista élvezhette a pályázat nyújtotta lehetőségeket, ami a magyar állam adófizető polgárainak, átszámítva, 191.800.000 koronájába került, tehát ennyivel támogatták a szlovákiai magyar szülőket, diákokat és iskoláinkat. Mondhatjuk, hogy 99,99%-ra sikerült ezt a támogatást eljuttatni a címzettekhez. Mi ezt a munkát sikeresnek könyveljük el, és reméljük, hogy az elkövetkezendő pályázati ciklusban, amit november elsejével szeretnénk majd meghirdetni, a fent említett iskolák szülői szövetségei is megalakulnak, és ők is fognak tudni pályázni. A pályázati feltételek nagyon egyszerűek voltak, próbáltuk ezt úgy megfogalmazni, hogy mindenki tudja ezt teljesíteni. Legnagyobb problémák a költségterv elkészítésénél voltak, mivel itt mi kértük a szülőket, a szövetségeket, hogy úgy készítsék el a pályázatokat, hogy egyharmad részben az iskolákat is támogassák ebből a pályázati összegből, amit néha rosszul értelmezve az iskola, a szülői szövetség nem tartott be, ezért pályázati módosításokat, kiegészítéseket kértünk, s ilyen esetekben kicsit később érkeztek be a pályázatok. Megtörtént, hogy ezért néhány iskola később kapta meg a nyár folyamán ezeket a támogatásokat. Az iskolák támogatásával az volt a cél, hogy olyan segédeszközökkel gazdagodjanak, amelyek növelik az oktatás
színvonalát. Ezt ki is használták, hiszen a sporteszközöktől kezdve, a kémiai, fizikai és biológiai szertárak segédeszközeig, könyvtárak, nyelvi laborok korszerűsítéséig, minden megtalálható a pályázati kérelmekben. Ez mind az iskolában folyó munka színvonalát emeli. A támogatás kétharmad része viszont arra irányult, hogy a szülő kiadásait csökkentse azzal kapcsolatban, hogy a gyermekét magyar iskolába járatja. Ez elsősorban tankönyv- és taneszköz-támogatást jelentett, de sok esetben a tanulmányi kirándulások teljes költségét is ebből fedezték, amire egy szociális helyzetben lévő szülőnek eddig nem volt lehetősége. Ezen kívül kaptak a gyermekek ruházati cikkeket, iskolatáskát, sportfelszerelést, tanszercsomagot és sok más apróságot, de hozzájárulhattak az étkezési költségekhez, vagy a bejáróknál az utaztatási költségekhez, amivel a szülők válláról levehettük a terhet. Reméljük, hogy ezek a kedvezmények arra irányulnak, hogy a magyar iskolák vonzóbbak lesznek a jövőben a szlovákiai magyar szülők számára, mert a fentiekben felsorolt dolgok mind azt mutatják, hogy az iskoláink színvonala, felszereltsége egyre jobb lesz, és ezek gyermekeink jobb érvényesüléséhez vezetnek. - Hogyan látjátok az alapítvány jövőjét, hiszen Magyarországon gyakorlatilag új kormány van, milyen ígéretek vannak ezeknek a támogatásoknak a további folyósítására? - A támogatás a következő évre is bekerült a magyar költségvetésbe. Az idei költségvetésben 1,7 milliárd Ft.- volt erre betervezve, és ebből mi 1,3 milliárdot használtunk fel, így semmi okát nem látjuk annak, hogy aggodalmaskodjunk a támogatások esetleges leállítása miatt. Úgy látjuk, hogy a Magyar Köztársaság a státustörvény értelmében biztosítja ezt a támogatást a felvidéki magyarság számára éppúgy, mint Erdélybe, a Vajdaságba és Kárpátaljára is. Hrubík Béla
K ö r k é p a t á m o g a t á s o k f e l h a s z n á l á s á r ó l a r é g i ó n k a l a p i s ko l á i b a n Azzal a kijelentéssel, hogy a Pázmány Péter Alapítvány által nyújtott anyagi támogatással iskoláink mellett működő szülői szövetségeink jól bántak, azt hiszem mindenki egyetért, mint ahogyan az is tény, hogy ezt a támogatási formát a régióban működő összes iskolánk teljes mértékben kihasználta. Az alábbiakban betekintést próbálunk nyújtani abba, hogy az egyes iskolák konkrétan mire költötték a magyar adófizetők pénzét. Szinte az összes megkérdezett alapiskola és kisiskola mellett működő szülői szövetség célja az volt, hogy csökkentse, levegye a szülők válláról az iskolakezdés anyagi terheit, ami sikerült is, hiszen tanszercsomagot, ruházati cikkeket, iskolatáskát, munkafüzeteket kaptak alapiskolásaink iskolakezdésre minden iskolában. A csábi alapiskola magyar tagozatán néhány rossz szociális helyzetben lévő szülő saját kérésre megkapta a támogatási összeg egészét, amiből ők vásárolták be az általuk fontosnak tartott dolgokat, és természetesen elszámoltak a pénzzel az iskola felé. Majdnem minden alapiskola félretett és felhasznált kirándulásokra kisebb-nagyobb összeget, van, ahol egyenruhát, egyenpólót varrattak az iskola logójával, de jutott számítógépekre, audiovizuális eszközökre, a könyvtár
feltöltésére és különböző segédeszközökre, CD-re vagy szerkesztőprogramokra is a megpályázott pénzből. Talán a legérdekesebb momentuma az volt az alapítványi támogatások lebonyolításának ami talán azt is jelzi, hogy egyesek menynyire nincsenek tisztában az alapítvány alapvető céljaival - amikor egy nagy magyar községben élő anyuka jelentkezett az egyik, a támogatások lebonyolításában résztvevő ruházati szaküzlet vezetőjénél, hogy az ő gyermeke miért nem kapott tornaruhát és cipőt, amikor mindenki kapott a faluban? A meglepődött vezető érthetően ingerülten válaszolt, hogy talán azért, tisztelt szülő, mert gyermekét elfelejtette magyar iskolába íratni! A támogatási rendszer tehát jelesre vizsgázott, és ami még jobb hír, hogy novemberben kiírják a 2004-2005ös tanévre szóló pályázatot is, tehát a támogatások folytatódnak, és remélhetőleg a célt, a szülőföldön maradás feltételeinek erősítését elérik vele az adományozók. A magyar szülőknek pedig egyetlen kötelességüket kell csupán teljesíteniük, itt, a peremvidéken is. Minden magyar gyermeket magyar iskolába járatni, természetesen nem a pénzért, hanem meggyőződésből!!! HB
Az Ipolybalogi Ipolyi Arnold MTNyAI mellett működő Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége Alapszervezetének vezetősége a következőképpen osztotta szét az Alapítványtól kapott összeget. Elsőként kell említenünk a tanszercsomag biztosítását minden tanuló részére, ami tartalmazta az egész évre szóló füzetmennyiséget, tollat, ceruzát, radírgumit, körzőkészletet, vonalzókat és egyéb kellékeket. Negyedik osztálytól a kilencedik osztályig minden tanuló angol-magyar és magyar-angol szótárt kapott, amely a saját tulajdona marad. A tanulók teljes tornafelszerelést - melegítőnadrágot, kapucnis felsőt, logóval ellátott trikót - és tornacipőt kaptak. Az első osztály kivételével minden osztály osztályfőnöke segítségével és vezetésével tanulmányi kiránduláson vett részt, melynek keretén belül meglátogatták a szlovákiai jég- és cseppkőbarlangokat, várakat, kastélyokat és más érdekességeket. Az iskolai könyvtár állományát feltöltöttük a diákok számára szükséges irodalommal. Végül, de nem utolsó sorban említem az iskolánknak vásárolt technikai berendezéseket - multiprojektort, 2 darab digitális fényképezőgépet, CD-lejátszót és egy keramiatáblát. Nagyon remélem, hogy ezt a támogatást a Pázmány Péter Alapítvány továbbra is nyújtani fogja a magyar tanítási nyelvű iskolákba járó gyermekek részére. Segítségüket nagyon szépen köszönjük. Balázs Tünde, Mgr.
2004. n o v e m b e r
Kürtös 13
Hitélet
Mielõtt megszólalnak a harangok... TEMPLOMSZENTELÉS SZÉCSÉNYKOVÁCSIBAN Köszöntelek templom, dicső Isten háza, Tórnja Jézusunknak, ki népét itt várja. Áldott pihenő, hol leszáll a Szentlélek Örök frigyszekrénye az Újszövetségnek. Az Isten háza a szeretet fészke, A mennyei Atya itt tekint ránk áldónk, Jézus Szíve dobog itt a főoltáron. A Szentlélek Isten tüze itt ihlet meg, Szeretetért ide jöjjenek a lelkek. Hisz a megtért bűnös olyan, mint a gyermek.
Szent István királyunk uralkodása idején az ország gazdátlan területét a könnyebb kezelés végett negyvenöt királyi uradalomra osztotta, az egyes uradalmak központjaivá pedig a rendszerint már meglévõ várakat tette, s ezeket egyúttal királyi váraknak jelentette ki. Ilyen vár volt Nógrád, és így lett a Nógrád várához tartozó uradalomból Nógrád vármegye. A várföldeken kívül királyi birtokrészek egészítették ki a vármegye területét. Ilyen királyi birtokrész volt egykor Szécsénykovácsi is. A falu neve feltehetõleg elsõ lakói foglalkozásával függ össze. Ezt a feltételezést támasztja alá egy 1266. évi oklevél, mely szerint a faluban királyi kovácsok laktak. A törökök alatt a falu teljesen kihalt, majd az elsõ telepesek a XVII. század végén jelentek meg. Közel másfél évszázad pusztítása után tehát újraéledt a vidék, majd elindult a fejlõdés útján. A XVIII. század második felében telepedik le a faluban az a Krúdy család, mely a magyar irodalom egyik legnagyobb és legtermékenyebb íróját, Krúdy Gyulát adta nekünk. A községnek fennállása óta nem volt temploma, így a helyiek többnyire Szécsénybe jártak templomba. A trianoni határok megvonása után ettõl a lehetõségtõl is megfosztották az itteni lakosokat. A II. világháború után a helyiek az egykori
Szentiványi kúria egyik nagyobb helyiségét rendezték be kápolnának, és itt tartották a s z e n t m i s é k e t. A rendszerváltás után a helyiekben egyre többször felmerült az igény a templomépítésre, majd az álmokat tettek követték. 1993-ban Templom Alapítvány néven jegyezték be azt a helyi kezdeményezést, mely elindította azt a több mint tíz évig tartó
Isten templomában gyógyul a szív sebe S kereszthordozásban visszatér ereje. Szeresd a templomot, és áldozzál érte, Mit a templomnak adsz az feljut az égbe! Legyen a templomnak áldott minden papja, Igaz, szentéletű, jópásztor, jó atya. Áldott legyen benne a hívők serege, Istenét−Egyházát−pásztorát szeresse. Szolgáljon e templom nékik égi útnak S legyen dicsőségül Istennek−az Úrnak.
munkát, melynek eredményeként 2004 november 6-án közel nyolcszáz év után felszentelhették templomukat a szécsénykovácsiak. Ezen a napon katolikus templomuk felszentelésére gyülekeztek a helyiek, a meghívott vendégek és sokan a környezõ falvak hívei közül is. Örömünnep volt ez Szécsénykovácsiban, amelyre az elsõ írásos említéstõl 760 évet kellett várni... Ezt hangsúlyozta Filip József polgármester is, aki a templombejáratnál köszöntötte az eddigi s z e n t miséknek helyet adó Szent-Ivány kúriából indult egyházi menetet, élén Ján Oros püspökkel. A polgármester megköszönte a híveknek az adományokat, a sok munkát, s az egyházi és világi szervezetek támogatását, amely a templomépítést lehetõvé tette. A misét a püspök és tizenkét segítõ lelkiatya celebrálta. Orosch püspök szentbeszédében kifejtette, hogy azért értékes egy-egy új templom, mert benne megjelenik az Úr Jézus, aki nem vendég akar lenni, hanem uralkodni bennünk. Valamennyien nemcsak Isten gyermekei vagyunk, hanem a Szentlélek temploma is - fejezte szentbeszédét a püspök, aki ezután külön-külön felszentelte az épületet, az oltárt, a Keresztutat, az orgonát... A hívek megajándékozták a körükbe ellátogatott egyházi méltóságot, Filip József polgármester pedig az örökmozgó, fáradhatatlan és nem túlzó a jelzõ: „templomépítõ“ Buday Károly ipolyvarbói esperes úrnak köszönte meg céltudatosságát és buzgalmát. A 9 év alatt nagyjából ötmillió koronából felépült templom szolgálja a híveket évszázadokig! Urbán Aladár és Hrubík
14 Kürtös
November 13
2004. n o v e m b e r
Hitélet
Magyar szentek és boldogok ünnepe
Pannónia szentjei által elválaszthatatlanul egybeforrott Európával. Már a magyarok bejövetele előtt szentek éltek és vándoroltak el innen távoli tájakra, mint például Szent Márton Savariából a franciaországi Tours-ba, az Atlanti-óceán partjára, Szent Jeromos egyháztanító, aki alig egynapi járóföldre született S z o m bathel y től, és s ze n t e k érkeztek ide, éltek itt vagy haltak vértanúhalált, mint Szent Romuáld apát, Szent Quirinius püspök vértanú, vagy Szent Flórián katona vértanú. Ami pedig az Árpád-házi szenteket illeti, szó szerint elárasztották Európát. A teljesség igénye nélkül említsünk néhányat közülük: Szent Margitnak, a skótok királynőjének, Szent István királyunk unokájának a sírhelye a mai napig közkedvelt zarándokhelye Skócia népének, így köszönvén meg népéért élő, népét szolgáló szeretetét. Szent Erzsébetnek, a szegények istápolójának nevétől hangos még ma is Németország, és mint érdekességet említve, a Szűzanya - Mária neve után az Erzsébet név a legelterjedtebb név a világon. Boldog Jolán és nővére Szent Kinga a lengyel és a litván nép testi-lelki jótevői voltak, számos kolostor és templom építői, de bányák megnyitása, vagy egyetemek alapítása és fenntartása ugyanúgy szívügyük volt. Portugália népe áldva ejti ki Szent Izabella nevét, aki ugyancsak az Árpád-háziakra jellemző nagylelkűséggel viselte gondját alattvalóinak, akikben testvért látott és szeretett. Nem lehet nem említeni Szent Piroskát, a bizánci császárnőt, Szent László kirá-
lyunk leányát, hatására legalább ezzel adózzunk férje is szentéletű lett, és emléküknek: Először is álljon itt rábírta arra, hogy keresse az egyességet a Boldog Gizella királyné neve, Szent István római pápával. Aztán itt van Prá- királyunk felesége, gai Szent Ágnes, az bajor királylány, aki imádság, a vezek- mindenben segítője lés és a szegénység volt férjének és kedvelője, Assziszi példás anyaként Szent Klára barát- szentet nevelt fiánője, és akit maga ból, Imréből, és megAssziszi Szent Fe- született az Első Marenc is csodált, és el- gyar Szentcsalád, minküldte neki első feren- den magyar család példaképe; Szent Adalbert, ces köpenyét. És még szó sem esett a cseh püspök, aki Szent a Magyarországon maradt, Istvánunkat megbérmálta; népünk között élő Árpád-házi aztán Szent Imrének nevelője Boldog Mór Itáliából, a szentekről: Hol vagy István király, kit későbbi pécsi püspök, Szent magyar kíván, te bölcs és szent Asztrik püspök, aki boldogan király, és te, Szent Imre her- hozza a szentatyától kapott ceg, a magyar ifjak eszménye Szent Koronát; továbbá a vérés oltalmazója, vagy te, Szent tanú Szent Gellértet, Bödöt és Beszterédet említhetem, Margit, a haza oltárára akik vérük hullásával önhelyezett áldozat, a megtözték meg magyar fölt e s t e s ü l t ve ze k l é s, dünk zsenge kereszmennyire szükségünk tény-vetését. van a ti lelkületetekAzonban mindere! zek nem történhetBárcsak újra tek volna meg, ha születhetne Szent nem virrasztanak és László király, aki imádkoznak, önmegerős kézzel és igaz tagadásaikkal, nem jellemességgel vezekelnek erdeink őrizné a rendet, és mélyén remetemegvédené az szentjeink, árvát, az özvemint Szent gyet és az Z ó r á d elnyoAndrás mottat a és Szent m a i Benee m d e k bertefelvilend é k i s é remeg e k t é k , elől. va g y a Va l ó b a ko ny i ban, ha Néhány, remetéket n e m az ipolyszerzetbe l e n n e balogi egyesítő majd templomban csodabogár látható képek közül közösségben az, aki Istennek szenteli életét, lemondva a imádkozó fehér barátok apátja világi élet minden hívságáról - Boldog Özséb, pálos rendmint ahogy ezt tették számos alapító. És még mindig csak az magyar királylányok és hercegek -, Pannónia újra virágos első századok szentjeiről szólottam, a hely szűke miatt kert lenne! De nemcsak adott ez a föld azonban most már csupán egyszenteket Európának, hanem két nevet említek: Szent Hedbőséggel kapott is, mert sok vig lengyel királyné, Nagy áldozatos lélek fáradozott ezen Lajos királyunk misztikus a tájon a földrész legkülön- szent leánya, akinek Krakowbözőbb sarkaiból, hogy népün- ban levő szarkofágja előtt, ket megtanítsa Krisztus evan- mint egy kiskutya virraszt géliumára és az aszerinti élet- Polónia, és Kapisztráni Szent re. Álljon itt egynehány név, János ferences atya, Hunyadi
János hadvezér és magyar népünk lelkiatyja a török elleni harcok idején, aztán a három kassai szent vértanú pap: István, Márk és Menyhért, és a legvégén említsük még Boldog Apor Vilmos győri püspököt, a vörös hadsereg által meggyilkolt főpapot és az utolsó magyar k i r á l y t Ausztriai Boldog Károlyt, akit mi I V. K á r o l y magyar királyk é n t ismerünk. Hol a vége ennek a beláthatatlan tömegnek? Talán nincs is vége, hiszen ma is születnek szentek, ma is vannak, kik komolyan veszik Jézus üzenetét és kívánságát: „Legyetek szentek, mint ahogy mennyei Atyátok is szent“. Nem múlik el egy hét, hogy ne ünnepelnénk egyik-másik szentünket, ezért hálás szívvel köszönjük a jó Istennek, hogy voltak, hogy vannak, hogy példájukkal előttünk állnak, van kire tekintenünk, van kiknek példáját követnünk. Ipolybalogon szó szerint megvalósult ez a szentekrevaló „fölfele-tekintés“, ugyanis a község Árpád-házi szentkoronás templomának menynyezetére a közelmúltban helyeztek el húsz darab faragott képet, melyek Árpád-házi szenteket és a magyar kereszténység születésének apostolait és fontosabb mozzanatait ábrázolják. A képeket Ján Chovan Selmecbánya környékén élő fafaragó művész készítette el, és Orosch János nagyszombati segédpüspök áldotta és szentelte meg. A szentelési szertartáskor mondott szentbeszédében az Árpád-ház üzenetéről szólt, amely ugyanaz, mint Jézus sürgető felszólítása: Ti is legyetek szentek, mint szent testvéreitek is azok lettek, megfogadván Jézus szavát. György Ferenc lelkiatya
Szabadidõ
2004. n o v e m b e r
Ta l a j v i z s g á l a t o t t h o n A talaj minõségérõl és állapotáról elsõsorban laboratóriumban elvégzett vizsgálat alapján kapunk részletes és objektív képet. Vannak azonban olyan jelzés értékû tapasztalatok is, amelyek alapján következtetni lehet egyrészt a talaj tulajdonságaira, tápanyagtartalmára, másrészt egyszerû vizsgálatokkal is fontos információkat nyerhetünk állapotáról. Ilyenek például a különbözõ mechanikai vagy iszapolási vizsgálatok. Ha kezünkbe veszünk egy marék földet, arról többnyire mérõmûszerek nélkül is meg tudjuk állapítani, hogy homokos, vagy összeragadt, nehéz, illetve könnyû, esetenként szemcsés szerkezetû. Az agyagos talajok a homokösszetevõtõl függõen különbözõ színûek lehetnek: sárgásak, barnásak, nedves állapotban morzsalékosak. A vályogtalajok kézzel jól formálhatók, ragadósak, nyúlósak, a szürkétõl a kékes elszínezõdésig terjed a színük. A lápi vagy tõzegtalajok többnyire sötétek, majdnem feketék, nagyon könnyûek, és szivacsszerûen összenyomhatók. Az iszapolási próba a talaj humusztartalmáról ad értékelhetõ
felvilágosítást. Ehhez néhány evõkanálnyi földet tegyünk valamilyen átlátszó edénybe, öntsük föl vízzel, és alaposan keverjük fel. Egy idõ után az edény fenekére elõbb a legnehezebb homokszemcsék ülepednek le, ezeket követik a finomabb kisebb részecskék, majd az agyag, míg a humusz felúszik a víz felszínére. Az ismeretek, amelyeket az említett módszerekkel szereztünk, hasznosak lehetnek, de semmiképpen nem helyettesíthetik a talajminta alapján elvégzett vizsgálat eredményeit, inkább csak utalásként szolgálhatnak egy-egy problémára. A talaj nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmát, illetve ezek egymáshoz való arányát, ami a talaj termõképességének egyik legfontosabb mutatója, csak laboratóriumi vizsgálattal lehet pontosan kimutatni. A mintavétel elõtt érdemes az adott laboratóriumban tájékozódni a mintavétel módjáról és követelményeirõl. A mintavétel elõtt azonban soha ne dolgozzunk be semmilyen anyagot a talajba, nehogy azzal a vizsgálati értékeket megváltoztassuk.
Hogyan lehet teleltetni a muskátlit? A kerti muskátli (ennek a hajtásai felfelé állnak) nem igényes a teleltetés módjára. Szedjék ki a földbõl vagy az erkélyládából, és sûrûn egymás mellé állítva rakják be ládába: a gyökereit takarják be teljesen földdel, és a ládát állítsák fagymentes helyre, ahol némi fényhez is jut. Igen kevés öntözés mellett a tövek nem hajtanak vékony hajtásokat, a téli hónapokban nyugalomban maradnak, és tavasszal kiültetve virágozni fognak. A f u t ó m u s k á t l i t (ennek a hajtásai lecsüngõk) csak világos, fûtött helyiségben, rendszeres öntözés mellett lehet eredményesen átteleltetni. A két-három évnél idõsebb tövek virágzási kedve csökken, egyre kevesebb és hitványabb virágot hoznak, ezért célszerû a muskátliállományt idõnként felújítani, és új, szebben, bõvebben virágzó fajtákat nevelni. A cserepes muskátlit mindaddig kint kell hagyni, amíg jelentõsebb fagyok nem fenyegetnek. Ekkor fagymentes helyre menekítjük õket. Kevés fény és kéthetenkénti öntözés mellett minden nehézség nélkül áttelelnek. A rovat anyagát a Jó Gazda nyomán összeállította B.G.
Kürtös 15
Számítógép a mindennapokban A múlt részben a Windows 9x operációs rendszerek egérrel való kezelhetőségéről esett szó. Ebben a cikkben szeretném ismertetni azon lehetőségeket is, amikor a billentyűzet segít− ségével kezelhetjük a rendszert.
Az F10 vagy a bal Alt gomb− bal aktivizálhatjuk a legördülő menüt az ablakoknál. Az egyes menüpontok közt a nyilak segít− ségével mozoghatunk. Az Enter billentyű segítségével aktivizál− hatjuk az egyes menüpontokat. Az aktív menü Esc billentyűvel deaktiválható. Az ablak egyes irányító elemei közt a Tab billen− tyű segítségével kapcsolgat− hatunk. A Windowsban a progra− mokat is az Enter billentyű segítségével indíthatjuk el a munkaasztalon elhelyezett aktív ikon segítségével. Ezen kívül in− díthatunk programot a Start menüből vagy a Windows Explo− rer segítségével. Természete− sen a program megnyitásához használhatjuk az egeret és a bil− lentyűzetet is. A programokat bezárhatjuk egy kattintással a rendszermezőn az Alt + F4 bil− lentyűkombináció segítségével, vagy a File menüpont Exit pont− jával. Az egyes futó alkalmazá− sok között az Alt + Tab billentyű− kombináció segítségével váltha− tunk. Természetesen az egyes programok is kezelhetők a bil− lentyűzet segítségével, az egyes menüpontokban megtalálhatók a parancsok billentyűkombinációi is /pl.: nyomtatás Ctrl + P/. Balázs Péter, RNDr.
2004. n o v e m b e r
Kürtös 16
S p o r t - Tá j é k o z t a t ó Sakk
Futball
Nagykürtösön a Szabadidõközpontban bonyolították le svájci rendszerben a járási diákbajnokságot. A versenybe 18 fiú és 7 lány kapcsolódott be. A hét fordulóban lebonyolított és 2x15 percig tartó játszmák a következõ eredményekkel zárultak:
Az õszi fordulók végsõ táblázatai
Fiúk: 1. 2. 3. 4. 5.
Lányok:
Balga Ferenc, Gál János, Jakab Gábor, Csernus Károly, Gašperák Filip,
7p – 6p – 5p – 5p – 4,5 p –
Csáb Ipolynyék Ipolybalog Ipolybalog Nagykürtös
1. 2. 3. 4. 5.
Mics Nikoletta, Gyurász Diana, Ïörgy Marcella, Csernus Nikoletta, Illés Andrea,
5,5 p – 5p – 4,5 p – 3 p – 1,5 p –
Ipolynyék Ipolybalog Csáb Ipolybalog Ipolynyék
Október 16-án kisorsolták a felnõtt sakkcsapatok járási bajnokságát is, melybe az idén 4 csapat kapcsolódik be. A tavalyi bajnokság gyõztese, Ipolynyék csapata õsszel a kerületi bajnokságban kezd, sok sikert kívánok nekik. 1. forduló 2004. nov. 14. M.Kameò - Csáb „B“ Ipolybalog - Dacsókeszi
Felhívások!
A Plectrum kiadó megjelenteti a Szlovákiai magyar ki kicsoda 2005 CD-változatát. A kiadó arra kér minden potenciális adatközlõt, juttassa el hozzá postán vagy e-mailben a kitöltött adatlapot, mely igényelhetõ az Ipolybalogi Községi Hivatalban, vagy letölthetõ a www.plectrum.sk honlapról. A kitöltött adatlapok beérkezési határideje 2004. november 30. Használja ki a lehetõséget, hogy mások is megismerjék tevékenységét, erdményeit! Tisztelt volt JUGYIK-tagok! A Juhász Gyula Ifjúsági Klub idén ünnepli megalakulásának 40. évfordulóját. Ezúton keresünk minden volt JUGYIK vezetõségi tagot, hogy minél elõbb jelentkezzenek a
[email protected] e-mail címen, illetve telefonon a 0908/629412-es mobilszámon, mivel találkozót szeretnénk szervezni.
2. forduló 2004. nov. 28. Csáb „B“ - Dacsókeszi M.Kameò - Ipolybalog 3. forduló 2004. dec. 12. Ipolybalog - Csáb „B“ Dacsókeszi - M.Kameò 4. forduló 2005. jan. 16. Csáb „B“ - M.Kameò Dacsókeszi - Ipolybalog 5. forduló 2005. feb. 13. Dacsókeszi - Csáb „B“ Ipolybalog - M.Kameò 6. forduló 2005. feb. 27. Csáb „B“ - Ipolybalog M.Kameò - Dacsókeszi Az oldal anyagát összeállította Balogh Gábor
A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya a Lukanényei Községi Hivatallal közösen hirdeti meg a
K Ü RT Ö S S Z É P E 2 0 0 5 területi szépségversenyt, amelyre várják 16-23 év közötti hajadonok jelentkezését a lapban közölt Jelentkezési lapon, legkésõbb 2004. december 31-ig az alábbi címen: OV Csemadok, Hlavná 75, 991 11 Balog nad Ip¾om. A háromfordulós verseny – bemutatkozás, szabadon választott produkció (vers, ének, tánc, gimnasztika, stb.), színpadi felvonulás egyrészes fürdõruhában – döntõjére elõreláthatólag 2005. március 27-én, húsvétvasárnap kerül sor a lukanényei mûvelõdési ház színháztermében. Bõvebb tájékoztatás a 0905/717 776-os telefonszámon.
JELENTKEZÉSI LAP
Kürtös Szépe 2005
Név: .............................................
Életkor: ................
Lakcím: .......................................
Foglalkozás: ................................
Elérhetõség: ...............................
Aláírás: ........................................
V. liga D csoport 1. Kalinovo 2. Hrnè.Ves 3. Hajnáèka 4. Cinobaòa 5. Radzovce 6. Olováry 7. Mýtna 8. M. Kameò 9. Vinica 10. Nenince 11. Lubeník 12. Ružiná 13. Klenovec 14. Príbelce
13 13 13 13 13 13 13 13 13 13 13 13 13 13
9 8 7 7 6 6 6 6 5 4 4 4 4 3
3 3 2 0 2 2 1 0 2 4 2 1 0 2
1 2 4 6 5 5 6 7 6 5 7 8 9 8
33: 9 20:10 30:18 30:22 26:16 31:22 19:21 25:27 24:25 25:26 22:27 13:27 11:35 19:43
30 27 23 21 20 20 19 18 17 16 14 13 12 11
I. osztály felnõttek 1. Sklabiná 13 2. Kosihy nad Ip¾. 13 3. Bátorová 13 4. D.Strehová „B“ 13 5. Ip. Predmostie 13 6. Lesenice 13 7. Op. N. Ves 13 8. Èebovce 13 9. D.Lom 13 10. Bušince 13 11. St. Plachtince 13 12. Balog nad.Ip¾. 13 13. Želovce 13 14. M.Zlievce 13
7 8 7 7 7 7 6 6 5 5 5 3 3 3
5 1 2 2 1 0 1 1 3 2 1 2 2 1
1 4 4 4 5 6 6 6 5 6 7 8 8 9
40:15 34:12 32:21 28:20 28:21 31:29 26:15 33:32 30:25 19:21 25:33 18:43 16:44 12:41
26 25 23 23 22 21 19 19 18 17 16 11 11 10
Ifjúsági csoport 1. Ip. Predmostie 2. Olováry 3. Záhorce 4. Bušince 5. Želovce 6. Lesenice 7. Kosihy nad Ip¾. 8. Op. Nová Ves 9. St. Plachtince 10. D.Lom 11. M.Zlievce 12. V. Èalomija
11 10 0 1 73: 9 11 9 1 1 83:18 11 9 0 2 80:26 11 7 1 3 59:27 11 7 0 4 33:24 10 5 1 4 41:30 11 4 0 7 22:45 11 3 2 6 21:35 10 3 0 7 21:55 11 2 1 8 19 :59 11 2 0 9 18:60 11 1 0 10 12:94
30 28 27 22 21 16 12 11 9 7 6 3
Tanulók: 1. Nenince 2. V. Zlievce 3. Ip. Predmostie 4. Želovce 5. V. Krtíš 6. Sklabina 7. Balog nad Ip¾. 8. Lesenice 9. Príbelce 10. Èebovce 11. M.Zlievce 12. Bátorová 13. Kosihy nad Ip¾.
12 10 1 1 73:13 12 9 2 1 99: 6 12 9 0 3 63:16 12 8 1 3 41:28 12 8 0 4 53:28 12 7 1 4 57:17 12 5 2 5 34:41 12 5 1 6 30:43 12 2 3 7 12:42 12 2 2 8 23:65 12 1 4 7 11:37 12 1 2 9 17:94 12 1 1 10 15:98
31 29 27 25 24 22 17 16 9 8 7 5 4
E lap szám megjelenését a Nagycsalomi Községi Hivat al támogatt a. havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Hrubík Béla. Szerkesztõk: Bodzsár Gyula, Urbán Aladár. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 466. E-mail:
[email protected]: 0905/60 87 77. Nyilvántartási szám: OÚ 2003/05297. ISSN 1336-3972. Nyomda: Pekel Print s.r.o. Bratislava. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 10.korona. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenn-tartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.
