Mértékegységek, szakkifejezések, nyelvhelyesség 2006. december 11. hétfő, 16:21
Lóerő: az oktatásban már régen csak a kilowattot kell(ene) használni. Néhány idősebb oktató kollégánk azonban nem tudja „elfelejteni" a lóerőt (a kilowattnak nem „érzik" a nagyságát - mondják). Már a középiskolában is kizárólag az SI mértékegységet használják, de ha a szaksajtóban újra lóerőt (is) olvasnak, egy idő múlva megint rászoknak. A két mértékegység kevert használata pedig (kW/LE) csak tovább nyújtja a lóerő agóniáját. Az önsúlyt már egyetlen egy oktató sem használja, csak az újságírók. Itt a helyes kifejezés: saját tömeg. Mértékegysége a kg. Hasonlóan, mint a teherbírásé. (A súly = erő, mértékegysége a newton.)
Az ellensúly, mivel egy bizonyos tárgy nevéről van szó, nem kifogásolható kifejezés (a mérlegre is súlyokat rakunk).
A terhelés a „régi" használatnak megfelelően erő, ami származhat tömegtől (súly, vagy súlyerő), folyadék- vagy gáznyomástól, rugótól stb. Mértékegysége a newton (kisbetűvel!), rövidítve: N (nagybetűvel!), vagy kN stb. Sokan magát a tömeget nevezik terhelésnek. Lehet, hogy el kell fogadnunk mindkét értelmezést, amikor is a mértékegységből derül ki, hogy erőről vagy tömegről van szó.
A terhelhetőség. A terhelés kétértelműségéből következik, hogy ennek is két értelme van (a mechanikában) attól függően, hogy tömeggel vagy erővel akarunk valamit terhelni, ennek megfelelően a mértékegysége kilogramm vagy newton.
A tengelyterhelés, kerékterhelés. Ha arra a függőleges erőre gondolunk, ami a kerék és az útfelület között ébred, akkor egyértelműen helyes kifejezés. Mértékegysége: newton. Ha azonban kg-ban adjuk meg, akkor tömegről, illetve a tömegnek egy tengelyre (egy kerékre) jutó részéről van szó, s ehhez más elnevezést kellene használni. Sajnos, a teher szó kétértelműsége miatt valószínűleg marad a tengely(kerék)terhelés szó kettős használata is. (Új szót keresni - mint pl. tengely-teherviselés, tengelyteherhányad - valószínűleg reménytelen próbálkozás lenne.)
Tengelynyomás, keréknyomás. Tengelynyomás nincs, keréknyomás létezik: a kerékterhelés (erő) osztva a kerékfelfekvés felületével (területével). Ennek a neve hivatalosan pascal (Pa), kifejezése N/m2. A németek valóban használják is ezt a nevet erre a fogalomra (is), hazánkban inkább név nélkül, magát a kifejezést (általában kN/mm2-t) használjuk. (Folyadék- és gáznyomások esetében természetesen mi is használjuk a pascalt!). A keréknyomás
1/6
Mértékegységek, szakkifejezések, nyelvhelyesség 2006. december 11. hétfő, 16:21
megállapítására egyébként ritkán van szükség, pl. terepjáró gépkocsi terepjáró képességének a jellemzésére.
A nyomás. Hivatalosan minden területegységre jutó erőt nyomásnak kellene hívni, és mértékegységként a pascalt kellene használni, így a már említett keréknyomás mellett pl. a (mechanikai) feszültséget (s, t) is. A gyakorlatban nyomás alatt folyadék-, ill. gáznyomást értünk. Itt a pascal mellett megengedett a bar használata is, ami nagyságrendben megegyezik a ma már nem használható atmoszférával. A pascal a gyakorlat számára túlságosan kicsi, ezért a tudományos számítások kivételével legtöbbször a kPa-t (szívócső-depresszió, gumiabroncs-nyomás stb.) és a MPa-t használjuk (égésfolyamat, dízelbefecskendezés stb.). Az utóbbi azért (is) kedvelt, mert számszerűleg megegyezik a N/mm2 -rel, aminek persze nincs neve, de könnyű vele műszaki számításokat végezni.
A sebességet leggyakrabban km/h-ban adjuk meg, de lehet kilométer/órá-ban is, esetleg km/óra-ban, azonban nem szabad km/ó-ban. Ugyanis ha rövidítünk, csak a szabványos rövidítéseket használhatjuk, és az „ó" nem megengedett rövidítés. Hasonló a helyzet a m/s-mal, vagy m/s-cel (kiolvasva: méter per szekundummal, illetve méter per másodperccel, de nem méter per essel!). A hangegyeztetés mindenféle rövidítés esetében fontos! A magyar forint esetében sem úgy írjuk, hogy 40 Ft-vel (eftével), hanem 40 Ft-tal (forinttal).
Szögsebesség, fordulatszám. A szög mértékegysége a radián, aminek a kifejezése: 1 értelmezéséből (ív per sugár - méter/méter) kifolyólag. A szögsebességé: s-1, amit sokan gyakorlati okokból 1/s-nek írnak, ami nem igazán szerencsés. Akkor már jobb, ha közvetlenül a szám után írjuk a „per s"-t: (pl. w = 30/s). Hasonló a helyzet a fordulatszámmal (nem fordulatszámnál!): n = 2000 min-1, vagy 2000/min, vagy - ha nem rövidítünk - 2000/perc. Ragozva: Nyomaték 2000/min-on (kiejtve: kétezer per minutumon), s nem 2000/min-en, még kevésbé 2000/min-nél. Jobb: 2000/percen, de legjobb, ha nem ragozzuk: 2000/min fordulaton (de nem fordulatnál!). A -nál, -nél ugyanis a magyarban helyhatározó (és hasonlító) rag! Időhatározóként nem használható: bírósági eljárásnál helyett eljárásban vagy eljáráskor, karbantartásnál helyett karbantartáskor, motornál helyett motorban (vagy -on) stb. A médiában ez igen gyakori hiba! Nagy fordulatszámon (nem fordulatszámnál!), de: gyors fordulaton (nem fordulatnál!).
Meghajtómű, meghajtás. A ricinus meghajt, a hajtómű hajt! - mondta annak idején Kovácsházi Tanár Úr! Akár kétkerék-, akár négykerékhajtás (nem négykerékmeghajtás) esetén.
2/6
Mértékegységek, szakkifejezések, nyelvhelyesség 2006. december 11. hétfő, 16:21
Elsőkerékhajtás - mellsőkerékhajtás. Az utóbbi a hibás: az autónak ugyanis nincs melle. Elülső melléknév rövidített alakja: első (lásd: hátulsó = hátsó). Az véletlen, hogy az 1. (első) sorszámnév alakilag megegyezik az elülső melléknév rövidített alakjával.
Robbanómotor. A belsőégésű motorra általában nem jellemző a robbanás: talán a „kopogásos égés" közelíti meg leginkább a robbanás fogalmát. (Lancsarics idézet: „A múlt században kísérleteztek a robbanómotorokkal. Később abbahagyták, mert túl gyakran kellett a kezelőket pótolni.") Helyesen nyílván: belsőégésű motor.
Üzemanyag. Az esetek 95%-ában hajtóanyagról (benzinről, gázolajról) van szó. Pedig az üzemanyag ennél lényegesen tágabb fogalom: mindazon anyagok összessége, amelyek az üzemeltetéshez szükségesek, a hajtóanyagtól kezdve az olajokon, a hűtő- és a fékfolyadékon, a desztillált vízen keresztül mondjuk a jégmentesítőig. Furcsán néznének ránk egy boltban, ha 2 kg gyümölcsöt kérnénk. Nyilván megkérdeznék, mire gondoltunk, almára vagy szilvára? Az üzemanyagtartály helyett is helyesebb benzin- vagy gázolajtartályt mondani, vagy egyszerűen: tank (ez is csak annyira idegen szó, mint maga a benzin vagy a gázolaj). Elvégre tankolni szoktunk. Egyébként a benzint (gázolajat stb.) tüzelőanyagnak hívjuk, ha nem a jármű, hanem a motor felől közelítjük meg, mondjuk motorok összehasonlításakor (nem összehasonlításánál!). A tüzelőanyag-cellát sem szabad(na) üzemanyag-cellának hívni.
Automata - automatikus. Az első főnév, a második melléknév, jelző. Sebességváltó: automatikus. A berendezés, a szerkezet, ami automatikussá teszi a sebességváltó működését, az az automata.
Kormányszervó - szervokormány. Az első hagyományos kormánygép kiegészítve különálló szervóberendezéssel. A második szervó-szerkezettel egybeépített kormányszerkezet. (Nem tudjuk: szervo vagy szervó, v. ö.: rádió, de: elektro) Vannak, akik az idegen szó helyett szívesebben hallanának olyan magyar kifejezéseket, mint kormányrásegítő, kormánysegély stb. Lehet, hogy igazuk van.
Karburátor - porlasztó. A karburátor (nincs jó magyar neve!): összetett porlasztórendszer, amiben van mondjuk alapjárati, hidegindítási és gyorsítási porlasztó a főporlasztón kívül. (Egyesek próbálták meghonosítani a „gázosító" elnevezést - nem sok sikerrel, mivelhogy valóban nincs szó gázosításról.)
3/6
Mértékegységek, szakkifejezések, nyelvhelyesség 2006. december 11. hétfő, 16:21
Gyorsító fokozat - gyorsmeneti fokozat. A „gyorsító fokozat" mindenre való, csak gyorsításra nem! Helyesen: gyorsmeneti fokozat. Akkor kapcsoljuk, amikor elértük a kívánt (nagy) sebességet (nem gyorsítunk tovább!), de nem akarjuk, hogy a motor túl gyorsan forogjon. Ha - pl. előzés céljából - mégis gyorsítani akarunk, akkor vissza kell kapcsolni a „direktbe" (ez is idegen szó, de meghonosodott).
Centírozás - centrírozás. Ha valaki egyáltalán meri használni a kerékkiegyensúlyozás „külföldi" nevét, akkor nyilván nem centizni akarja a kereket, hanem centrumba hozni a tömegközéppontját. Tehát: centrírozás.
Háromutas - hármas katalizátor. A „háromutas" a „three way" hibás, felületes fordítása. A „way" ugyanis nem csak utat jelent az angolban, hanem módot, szempontot is. Nyilván arról van szó, hogy a hármas hatású, vagy egyszerűen csak hármas katalizátor háromféle káros anyagra hat (számunkra) kedvezően.
Üresjárat - alapjárat. Mindkét kifejezésre szükség van, csak helyesen kell használni! Üresjárat: terhelés nélküli „járat" bármekkora (!) fordulatszámmal (az üresben felpörgetett motor is üresjáratban forog). Az alapjárat az üresjárat speciális esete: a leglassúbb - még stabil - forgás.
Biztosíték - biztosító. Biztosíték: letétbe helyezett pénz, tárgy. A villamos áramkörbe biztosítók vannak beépítve.
Biztosít - ad, nyújt, eredményez stb. „Biztosít": a lusták és választékosságra képtelenek körében népszerű jolly-joker szó (lásd: izé): „a nagy szilárdság megbízható működést biztosít..." (eredményez). „...lehetőséget biztosít..." (ad). „...kényelmet biztosít." (nyújt). Legyünk allergiásak a biztosít szóra: százszor gondoljuk meg, mielőtt használnánk!
Égőkamra - égéskamra. A kamra nem ég, a kamrában égés zajlik le, tehát égéskamra.
Töltéscsere - töltetcsere. A töltés egy folyamat, minek során a töltet cserélődik, tehát:
4/6
Mértékegységek, szakkifejezések, nyelvhelyesség 2006. december 11. hétfő, 16:21
töltetcsere!
Hajtókar - hajtórúd. Létezik hajtókar is („kurbli"), de a dugattyú és a forgattyústengely között hajtórúd van.
Önindító - indító. Az indítómotor nem csak saját magát indítja („önindító"), hanem a belsőégésű motort is!
Kézifék - rögzítőfék. Kézifék - nem rossz név, főleg ha egy konkrét autóról van szó, de ha általánosságban beszélünk a rögzítőfékről, akkor gondolni kell arra, hogy azt gyakran lábbal kell működtetni.
Ólommentes - ólmozatlan. Ólommentes benzin nem létezik. Ólmozatlan: tudatosan nem tesznek bele ólmot, azaz nem ólmozzák.
Lökésgátló - lökhárító? lengéscsillapító? Lökésgátló: sokszor nem tudni, mire gondol az illető: lengéscsillapítóra, vagy lökhárítóra? Kerülendő szó.
Parkírozás - parkolás. Nem világos, mire gondol az illető, amikor parkíroz: gépkocsival való parkolásra vagy parkosításra. A parkírozás egyértelműen kerülendő (németből mechanikusan átvett) szó.
Százalék - százalékpont. „A hatásfok 20%-ról 30%-ra javult. A 10%-os növekedés ennek és ennek köszönhető..." olvasható sok esetben. Pedig ebben az esetben a hatásfok a másfélszeresére, vagyis 50%-kal, nőtt! Ez felel meg a 10 százalékpontnyi növekedésnek (különbségnek!). A százalék százaléka ravasz dolog!
Történő - való. „A hatásfokkal történő számítás...", „a szikrával történő gyújtás..." és még millió példa a „történő" kifejezés sablonos (németes) használatára a „való" (végbemenő stb.) helyett. Ha helyettesíthető a valóval, végbemenővel, ne használjuk!
5/6
Mértékegységek, szakkifejezések, nyelvhelyesség 2006. december 11. hétfő, 16:21
Legoptimálisabb? Vannak szavak, amelyeket - jelentésűknél fogva - nem lehet fokozni: optimális, precíz, maximális, kitűnő stb. Ezeknek a szavaknak nincs közép- és felsőfokuk.
Közép-kelet-európai - kelet-közép-európai ... mondják hol így, hol úgy, ha Skodáról vagy Daciáról beszélnek. Nyilvánvaló, hogy ezek kelet-közép-európai autók. Közép-Kelet-Európa valahol Moszkva környékén (Kelet-Európa középső részén) van, s arrafele Moszkvicsokat és Ladákat gyártanak.
Befejezésként még annyit, hogy a jó szakembernek a nyelvet nem kell különösebben művelni, hanem „csak" oda kell rá figyelni: ápolni, amikor betegszik, biztatni, amikor fejlődik. A felelősség annál nagyobb, minél szélesebb körben vagyunk képesek hatni ebben másokra: aki tanít, aki publikál, különösen vigyázzon.
Lévai Zoltán
6/6
