Az ellenőrzés szabályai

Adótanácsadók Egyesülete jegyzet

Ellenőrzések, önellenőrzések hatása és számviteli elszámolások szabályai, gyakorlata 2015. Prezentáció: Szentirmainé Holi Gabriella Előadó: dr. Sallai Csilla 1

Az ellenőrzés szabályai

2

1


Az ellenőrzés szabályai Az adóellenőrzés szabályai, hatása a vállalkozások eredményére: • ellenőrzési irányelvek • kiválasztás ellenőrzésre • felkészülés az ellenőrzésre • az ellenőrzés lebonyolítása • az ellenőrzött szerv és az ellenőr jogai és kötelezettségei • az ellenőrzés jogkövetkezményei, a feltárt adókülönbözet megállapítása • ezek megjelenése a könyvelésben >>> 3

A 2003. évi XCII. törvény VII. fejezet Adóigazgatási eljárás A adóigazgatási eljárásban az adóhatóság • az adózó jogait, kötelezettségeit állapítja meg, • ellenőrzi az adókötelezettségek teljesítését, a joggyakorlás törvényességét, • az adózást érintő tényekről, adatokról, körülményekről nyilvántartást vezet, és • adatot igazol. 4

2


Az ellenőrzési irányok magukban foglalják: - az adott év kiemelt vizsgálati céljait, - az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket (szakma, ágazat), az egyes térségekre, településekre jellemző szakmánkénti, tevékenységenkénti jövedelmezőségi mutatókat, illetőleg a jövedelmezőségi mutatót el nem érő adózók fokozott ellenőrzésének szempontjait, - az ellenőrzési típusok tervezett arányszámait, különös tekintettel a vagyongyarapodások vizsgálatára, a bevallás kiegészítése alapján elrendelt, és a kiutalás előtti ellenőrzésre, valamint az átalakuló, a tevékenységüket kezdő, az adókötelezettségüket megszüntető, vagy más jogutód nélkül megszűnő vállalkozások ellenőrzésére. 5

Ellenőrzési irányelvek • Art. 90 § (1) és (9) • A kötelező ellenőrzéseken túl az állami adóhatóság az ellenőrzési tevékenységét a törvény szerinti szempontok alapján a vezetője által évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési tájékoztatás alapján végzi. Beletartozik a vámhatóság hatáskörébe tartozó adó is. • 4002/2014. tájékoztatása Nemzeti Adó-és Vámhivatal 2014. évi ellenőrzési feladatainak végrehajtásához kapcsolódó ellenőrzési irányokról 6

3


• A NAV a költségvetési bevételek minél teljesebb biztosítását és ennek érdekében a jogkövetés elősegítését, • a rejtett gazdasági tevékenység visszaszorítását a közteherviselés alkotmányos elveinek érvényre juttatása mellett az adó-és pénzügyi, • a vám-és jövedéki ellenőrzési eszközökkel a jogsértések feltárásával és szankcionálásával valósítja meg. 7

• A NAV ellenőrzési tevékenységében a jogszabályok által biztosított jogosítványok és eszközök mind hatékonyabb kihasználása mellett egyre nagyobb szerepet kap a magas színvonalú informatikai támogatottsággal megvalósuló kockázatkezelés és kiválasztás; • a NAV adó-és vám ellenőrzési szakterületeinek, illetve bűnügyi szakterületének együttes, egymást kiegészítő fellépésével megvalósuló vizsgálati módszerek alkalmazása, továbbfejlesztése, • a társhatóságokkal történő folyamatos együttműködésből származó előnyök szélesebb körű kiaknázása. 8

4


Az adóztatási szerv ellenőrzési feladatai Kiemelt vizsgálati célok I. A kockázatkezelés irányai, az ellenőrzésre történő kiválasztás feladatai 1. Adóregisztrációt követő és fokozott adóhatósági felügyelethez kapcsolódó kockázatkezelés 2. Az adózók életútjához, kapcsolatrendszeréhez vagy költségvetési kapcsolatának volumenéhez igazodó kockázatkezelés 3. Új kihívások a kockázatkezelésben 9

II. Az adatok gyűjtését célzó, illetőleg az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló, valamint az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzések szerepe, iránya 1. Adatgyűjtésre irányuló ellenőrzések 2.Egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára, valamint az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzések

10

5


III.A bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzések 1. ÁFA 2. Környezetvédelmi termékdíj, népegészségügyi termékadó, energiaadó 3. Társasági adó, egyéb adók 4. Egészségbiztosítási Alapot és Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek 5. Személyi jövedelemadó, egyéb kötelezettségek, jogosultságok ellenőrzés 6. A csőd-, a felszámolási és a kényszertörlési eljárás alatt álló adózók ellenőrzése 11

IV. Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök V. Az ellenőrzési típusok tervezett arányszámai • Vám szervek ellenőrzési feladatai • Jövedéki szakterület • Rendészeti ellenőrzést végző szervek ellenőrzési feladatai 12

6


Ellenőrzésre történő kiválasztás Kötelező az ellenőrzést lefolytatni a) annál a vállalkozónál, amelynek végelszámolását rendelték el b) az Állami Számvevőszék elnökének felhívására, c) az adópolitikáért felelős miniszter utasítására, d) az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók esetében az önkormányzat képviselőtestületének határozata alapján.

13

• Az Állami Számvevőszék elnöke, • az önkormányzat képviselő-testülete akkor rendelhet el ellenőrzést, ha a rendelkezésére álló adatok, körülmények arra utalnak, hogy az adóhatóság a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértésével mellőzi valamely adózó vagy adózói csoport vizsgálatát, illetve a lefolytatott ellenőrzések eredménytelensége mögött a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértése áll. 14

7


Az állami adóhatóság becslési adatbázist tart fenn kiválasztási és ellenőrzési tevékenysége támogatása céljából. • A becslési adatbázis tartalmazza a korábban lefolytatott ellenőrzési tapasztalatok, megállapítások alapján az egyes tevékenységi körök vonatkozásában, területi bontásban a forgalmi, létszám és egyéb, az adókötelezettséget megalapozó adatokat. • A becslési adatbázis évenkénti aktualizálása során az állami adóhatóság figyelembe veszi a bevallásokban közölt, valamint a Központi Statisztikai Hivatal által tájékoztatás keretében rendelkezésére bocsátott, illetve hivatalosan közzétett adatokat is.

15

A célzott kiválasztási rendszerben az állami adóhatóság vizsgálja: a) az adózó által benyújtott bevallásokat, b) az adatszolgáltatásokat, c) az adózó adófizetéseit, a részére teljesített kiutalásokat tartalmazó nyilvántartásokat, d) az adózónál korábban végzett ellenőrzések tapasztalatait, e) más hatóságtól, más adózóktól szerzett adatok, adatállományokat, valamint f) nyilvánosan elérhető adatok feldolgozásával és egybevetésével választja ki az adózót ellenőrzésre. 16

8


• Az állami adóhatóság minden naptári évben az adott évben jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságok legalább 10%-át kockázatelemzés alapján ellenőrzésre választja ki. • A kiválasztott adózóknál az adóhatóság az adószám megállapítását követő 90 napon belül helyszíni ellenőrzés keretében az adózó által bejelentett adatok (így különösen a székhelyre, a központi ügyintézés helyére, a szervezeti képviselőre vonatkozó adatok) • valóságtartalmát, • hitelességét, valamint • az egyes adókötelezettségek teljesítését

vizsgálja. 17

• Amennyiben az ellenőrzés keretében az adóhatóság az adószám felfüggesztésére okot adó mulasztást állapít meg, >>>>> Art. 24/A. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza. „24/A. § (1) Az állami adóhatóság az adószám alkalmazását felfüggeszti, ha …” >>>

18

9


„a) az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza és/vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető, b) az adózó székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található, c) az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének a törvényi határidőtől, illetve az esedékességtől számított 365 napon belül, az állami adóhatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget. d) azt a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője … meghatározott esetben kezdeményezi. „ 19

• E kockázatelemzés keretében az adóhatóság a gazdasági társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban rendelkezésére álló adatokat dolgozza fel és veti egybe. • A kockázatelemzés keretében történő kiválasztás részletes szabályait az állami adóhatóság elnöke utasításban határozza meg.

20

10


• A kockázatelemzés keretében figyelembe veendő szempont különösen, ha az adózó tagja, vezető tisztségviselője korábban olyan gazdasági társaság tagja vagy vezető tisztségviselője volt, – amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozását nem egyenlítette ki, – amellyel szemben az állami adóhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, – amellyel szemben az állami adóhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, – amelynek adószámát az állami adóhatóság felfüggesztette, illetőleg e törvény 24/A. §-a alapján törölte; • a) az adózónak postai úton kézbesített irat - címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza és/vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető, • b) az adózó székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található, • c) az adózó a bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének a törvényi határidőtől, illetve az esedékességtől számított 365 napon belül, az állami adóhatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget. 21

Felkészülés az ellenőrzésre

22

11


Az ellenőrzés lebonyolítása 94-96 § • Az ellenőrzést az adó és a költségvetési támogatás megállapításához való jog elévülési idején belül a helyszínen vagy az adóhatóság hivatali helyiségében kell lefolytatni. • Az ellenőrzést az adóhatóság az adó, a költségvetési támogatás alapjának összegének megállapításához szükséges iratok, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások - ideértve az elektronikusan tárolt adatokat is -, az adózó által a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftverek, informatikai rendszerek, számítások és egyéb tények, adatok, körülmények megvizsgálásával folytatja le. 23

• Az adózó az iratokat és az adózással összefüggő, elektronikus adathordozón tárolt adatokat felhívásra az adóhatóság által közzétett formátumban rendelkezésre bocsátja, illetve az ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények, egyéb feltételek megismerését biztosítja. • Az ellenőrzés során az adózó és alkalmazottja az adóhatóság részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadja. • Nem kötelezhető az adózó olyan nyilvántartás, összesítés (számítás) elkészítésére, amelyet jogszabály nem ír elő. 24

12


Bizonylatok fordítása • Amennyiben az ellenőrzés lefolytatásához szükséges számla (egyszerűsített számla), illetőleg bizonylat, továbbá a számlában (egyszerűsített számlában) vagy bizonylaton szereplő gazdasági eseményt alátámasztó szerződés vagy más dokumentum idegen nyelven áll rendelkezésre, és az adójogi tényállás tisztázása másként nem lehetséges, az adózó köteles felhívásra annak a számla (egyszerűsített számla), illetve bizonylat hiteles magyar nyelvű fordítását, a számlában vagy bizonylaton szereplő gazdasági eseményt alátámasztó szerződés vagy más dokumentum szakfordítását az adóhatóság részére átadni. • ide nem értve az angol, német és francia nyelvű iratokat

25

Hiányos, hiányzó iratok • Ha az adózó iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak és így az adókötelezettség megállapítására alkalmatlanok, az adóhatóság megfelelő határidő tűzésével kötelezi az adózót, hogy iratait, nyilvántartásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja, illetőleg javítsa. • A felhívás postára adásától vagy átadásától a kötelezettség teljesítéséig, a kötelezettség elmulasztása esetén a felhívásban kitűzött határidő utolsó napjáig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az adóhatóság a szünetelés időtartama alatt az ellenőrzést folytathatja. 26

13


• Ha fennáll annak a veszélye, hogy az ellenőrzés alá vont bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat, adózással összefüggő elektronikus adatokat, információkat, egyéb iratokat megsemmisítik, azokat az azonosításukra alkalmas módon felvett átvételi elismervény ellenében, szükség szerint másolat hátrahagyásával be kell vonni, az üzleti tevékenység körülményei megváltoztatásának veszélye esetén, a helyszínen talált körülményeket jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 27

• Az adóhatóság az ellenőrzés során szakértőt vehet igénybe. • Az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzés során a) az adózó tevékenységének kutatás-fejlesztési szempontból való minősítésével, és/vagy b) a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó költségek kutatás-fejlesztési tevékenységhez való hozzárendelhetőségével összefüggésben megkeresheti a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervet mint szakértőt. 28

14


Jogok és kötelezettségek ADÓHATÓSÁG

ADÓZÓ

Az adóellenőr az ellenőrzés megkezdését megelőzően külön felhívás nélkül köteles magát és az ellenőrzési jogosultságát a törvényben előírt módon igazolni, az adózót az ellenőrzés típusáról, tárgyáról és várható időtartamáról tájékoztatni.

Az adózó köteles az adóhatósággal az ellenőrzés során együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani.

Az adóellenőr az adózó gazdasági tevékenységét a lehető legkisebb mértékben korlátozza.

Ha az adózót adómentesség, adókedvezmény illeti meg, ezt okirattal vagy más megfelelő módon köteles bizonyítani.

Köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, az adózót, képviselőjét, meghatalmazottját, alkalmazottját az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni.

jogosult a) az ellenőrzést végző személyazonosságáról és megbízásáról meggyőződni, b) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni, c) megfelelő képviseletről gondoskodni.

Az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást az adózó kötelezettségévé teszi. 29

ADÓHATÓSÁG

ADÓZÓ

Az adóhatóság a tényállás tisztázása során az adózó javára szolgáló tényeket is köteles feltárni. A nem bizonyított tény, körülmény - a becslési eljárás kivételével - az adózó terhére nem értékelhető. •üzleti, üzemi vagy az egyéb adóköteles tevékenység, vagyontárgy vagy jövedelem ellenőrzéséhez szükséges helyiségekbe beléphet, •a vállalkozási tevékenységgel összefüggő járműveket, járművek rakományát, helyiségeket, helyszínt átvizsgálhat, iratokat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg, • az adózótól, képviselőjétől, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet, tisztázhatja az adóköteles tevékenységben résztvevők személyazonosságát, részvételük jogcímét, •próbavásárlást, fel nem fedett próbavásárlást, leltárfelvételt végezhet, •próbagyártást rendelhet el, •az adózóval szerződéses kapcsolatban álló más adózónál kapcsolódó vizsgálatot végezhet, •más, a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítást folytathat le, •mintavételre jogosult

Az adózónak joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni, a jegyzőkönyvet megismerni, és a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 15 napon belül észrevételt tenni. Ha az adóhatóság a vizsgálat megállapításait más adózónál végzett kapcsolódó vizsgálat eredményével vagy ennek során beszerzett adatokkal, bizonyítékokkal támasztja alá, az erről szóló jegyzőkönyvnek, határozatnak, illetve a kapcsolódó vizsgálat során feltárt adatoknak, bizonyítékoknak adózót érintő részét az adózóval részletesen ismertetni kell. 30

15


• Az adózó és az adóhatóság a törvényeknek (Art; Ket.) megfelelően gyakorolhatja jogait és teljesíti kötelezettségeit. Ha törvény az adóhatóságot mérlegelésre jogosítja fel, azt csak a felhatalmazás céljának megfelelően, a törvényes keretek között gyakorolhatja. • Az adóhatóság minden ügyben megkülönböztetés nélkül, a törvényeknek megfelelően köteles eljárni és intézkedni. 31

• Ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik, a magánszemélyek adóügyeiben tilos állampolgárság szerint megkülönböztetést tenni. • Az adóhatóság az adózónak a törvények megtartásához szükséges tájékoztatást megadja, az adóbevallás, az adóbefizetés rendjét vele megismerteti, az adózót jogainak érvényesítésére figyelmezteti. • Az adózó köteles a jogait jóhiszeműen gyakorolni és elősegíteni az adóhatóság feladatainak végrehajtását. 32

16


• Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényekben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez. • A szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható. 33

• A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak. • Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy a magatartás (cselekmény, mulasztás) törvényi rendelkezésbe ütközik, vagy sérti a jó erkölcsöt. 34

17


• Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése. • Az adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel állapítja meg >>> ha az adó alapja így nem állapítható meg, akkor becsléssel.

35

Ellenőrzési határidők • Az ellenőrzés határideje - beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját - 30 nap. • Általánostól eltérően az ellenőrzés határideje: • a) bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés, illetőleg az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzés esetében 90 nap, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 120 nap, • b) központosított ellenőrzés esetében 120 nap, • c) állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés esetében 90 nap. 36

18


• Az ellenőrzési határidőt indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. • A meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben, az ellenőrzést végző adóhatóság indokolt kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. 37

Jogkövetkezmények • • • •

Késedelmi pótlék Önellenőrzési pótlék Mulasztási bírság Adóbírság

>>> 38

19


Késedelmi pótlék • Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától (a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén pedig az esedékesség napjáig) késedelmi pótlékot kell fizetni. • A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. • A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. 39

Önellenőrzési pótlék Ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet. Az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó állapítja meg, és a bevallással egyidejűleg fizeti meg. Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig.

40

20


Mulasztási bírság A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a) bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, b) a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki (bevallási késedelem), c) bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési), adatszolgáltatási, pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségét, továbbá bevallási kötelezettségét nem teljesíti, 41

d) adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat, e)a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el, a 174/A. §-ban meghatározott esetben, továbbá, ha a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be (lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit), „Számviteli fegyelem megsértése” 42

21


f) a 24/F. § (1) bekezdése szerinti kérdőívet határidőn belül nem küldi vissza az állami adóhatóság részére, illetve a kérdőívvel kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak határidőn belül nem tesz eleget, (Fokozott adóhatósági felügyelethez) h) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott feltételek megsértésével állít elő és/vagy hoz forgalomba nyomtatványt, számlázó programot, i) a nyilatkozattételt elmulasztja, a tanúvallomást jogosulatlanul megtagadja, j) a költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adóvisszatérítés) igénylésénél a fennálló köztartozásáról valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, 43

l) az ellenőrzést, az üzletlezárást, a hatósági eljárást vagy a végrehajtási eljárást a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza, különösen ilyennek minősül, ha a becslés során az adózó bizonyítékként más adózót is érintő szerződéses kapcsolatra vagy egyéb ügyletre hivatkozik, és az ez alapján lefolytatott kapcsolódó vizsgálat az adózó bizonyítási indítványában foglaltakat nem támasztja alá, m) az e törvény szerint elektronikus bevallás benyújtására kötelezett a regisztrációs kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti, 44

22


n) a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez valótlanul tett külön nyilatkozatot arról, hogy az adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett, ny) az általános forgalmi adóról szóló törvény XV. fejezete alkalmazásában az utazásszervezési szolgáltatás igénybevételéről valótlan nyilatkozatot tesz, vagy a nyilatkozattételt elmulasztja.

45

Adóbírság • Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóhiány 50%-a. • Az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. • Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adóvisszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg. 46

23


Feltárt adókülönbözet • Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha • az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve • a költségvetési támogatást igénybe vették.

• Az eredeti esedékesség napján fennálló túlfizetést az adófizetési kötelezettség teljesítéseként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a túlfizetés az ellenőrzés megkezdésének napján is fennáll.

47

Ellenőrzés folyamata Előkészítés: - az adózó kiválasztása (számítógép, korábbi tapasztalat, külső információk, adóvisszatérítés) - vizsgálati program összeállítása (ellenőrizendő terület és időszak) - adatgyűjtés (folyószámla, bevallások, előző ellenőrzések jegyzőkönyvei stb.) - megbízólevél kiállítás 48

24


Indítás: - kiértesítés az ellenőrzésről, vagy megbízólevél átadása, vagy egyszerűsített ellenőrzésnél megbízólevél megküldése - szolgálati igazolvány (kivéve hivatali helyiség) és megbízólevél - helyszíni ellenőrzés feltétele: adózó, képviselője, meghatalmazottja vagy két hatósági tanú jelenléte - próbavásárlásnál a befejezéskor kell igazolni a jogosultságot (áru visszavitele, áru ellenértékének visszafizetése) 49

Helyszín: - vállalkozónál, hatóságnál csak munkaidőben, más személynél napközben 8-20 óra között (az adózó kérésére eltérhet) - iratokat, tárgyakat vizsgálhat, felvilágosítást, nyilatkozatot kérhet, leltárfelvételt végezhet (nemcsak székhelyen) - ha a vállalkozást lakásban végzik, vagy az adókötelezettség a lakással kapcsolatos ott is ellenőrizhet - hivatali helyiségben, hivatali munkaidőben az adózó munkaidején kívül is alkalmat kell adni 50

25


Lefolytatás Zárás Az ellenőrzés eredményéről jegyzőkönyv készül Tartalma: adóhatóság, időpont, jelenlévők, tényállás és bizonyítása (adózó javára is), enyhítő és súlyosbító körülmények, aláírás. A jegyzőkönyvet ismertetik és átadják. Ezzel az ellenőrzés befejeződik. Az adózó 15 napon belül észrevételt tehet. Az ellenőrzést az észrevételtől számított 15 napig (kétszer meghosszabbítható) lehet folytatni. Új (kiegészítő) jegyzőkönyvet kell felvenni. Az utólagos-, ismételt-, felül-, ill. a garancia beváltás ellenőrzéséről a hatóság határozatot hoz. Egyéb esetben csak akkor indul hatósági eljárás, ha jogkövetkezményt állapít meg. 51

Az adóhatósági határozatok számviteli elszámolásának rendszerezése Elsőfokú határozat esetén

Másodfokú határozat esetén

Bíróság 2015. január 26.

a) eset: A gazdálkodó a határozat megállapításait elfogadja. (Ezzel a határozat jogerőssé válik). A határozat megállapításait és következményeit könyvelni kell. b) eset: A gazdálkodó a határozat megállapításait nem fogadja el. (Így a határozat még nem jogerős). A határozat megállapításait és következményeit nem szabad könyvelni. a) eset: A gazdálkodó a határozat megállapításait elfogadja. (A határozat jogerőssé válik). A határozat megállapításait és következményeit könyvelni kell. b) eset: A gazdálkodó a határozat megállapításait nem fogadja el. (A határozat jogerőssé válik). A határozat megállapításait és következményeit könyvelni kell. 52

26


Az adóellenőrzések elszámolásának időpontja FŐSZABÁLY szerint: • Az elszámolás időpontja az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja, az alábbi eltérésekkel: – ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a fordulónap után, de a mérlegkészítés napjáig emelkedik jogerőre, ezt év végi dátummal, az érintett jogcímnek megfelelően, követeléssel vagy kötelezettséggel szemben kell elszámolni, – ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a mérlegkészítés napjáig még nem emelkedik jogerőre, a helyesbítő elszámolásokat nem kell elszámolni (mert nincs jogerős határozat), de a valószínűsíthető (várható) veszteségek (adóhatósági megállapítások alapján kalkulált) összevont értékére indokolt céltartalékot képezni, – ha az ellenőrzés a mérlegkészítés napjáig nem fejeződött be, akkor az ellenőrzéssel kapcsolatosan könyvelési teendő nincs, hiszen ebben az esetben még a várható veszteség sem becsülhető (céltartalékot sem lehet/kell képezni). 2015. január 26.

53

Adókülönbözet megjelenése Számviteli törvény 85 § (1) „Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: b) a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérleg fordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak összegét;” 54

27


Az önellenőrzés szabályai

55

Az önellenőrzés szabályai

• az önellenőrzés lefolytatása, feltárása • az önellenőrzés bevallása, dokumentálása, önellenőrzési nyilvántartás vezetése, a nyilvántartás adatai • az önellenőrzés során feltárt különbözet megállapítása, megfizetése • az önellenőrzés következménye • az önellenőrzés és az elévülés • az önellenőrzési pótlék • megjelenése a könyvelésben >>>> 56

28


ÖNADÓZÁS

13. § (1) Az adózó önadózás esetén jogosult az önellenőrzésre, ha e törvény másként nem rendelkezik. A jogkövetkezmények alkalmazása során az önellenőrzéssel esik egy tekintet alá, ha az adózó a bevallása elfogadásával kivetett adó utólagos módosítását kéri, adóbevallásának módosításával. ÖNELLENŐRZÉSI JOG

ÖNELLENŐRZÉS

57

Az önellenőrzésre vonatkozó és a kapcsolódó jogszabályhelyek: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 7. §, 13. § (1) bekezdés, 28/B. §, 29. §, 30. §, 30/A. §, 31. § (14) bekezdés, 34. §, 49- 51. §, 91/B. §, 93. §, 124/B-124/D. §., 164. §, 165. §, 168-169. §, 175. § (3) bekezdés, 1. számú melléklet I/A/6. pont, és I/B/3. pont ai) alpont

58

29


Önellenőrzés korlátai Csak az hibázik, aki dolgozik …

59

Csak az hibázik, aki dolgozik • Kora hétfő reggeli órán befejezve a pénteki önellenőrzési számításokat az önellenőrzést nyilvántartásba veszem, beadom 8:55-kor az önellenőrzési bevallást és Internet bankon keresztül átutalási megbízást adok az adó, pótlék megfizetésére 9:00-kor. • Hátradőlök. • 10:15-kor jön a postás sok levéllel, köztük az adóhatóság tértivevényes hivatalos iratával, amelyben értesítést kapok arról, hogy az Art 87. § (1) bekezdés a) pontja alá tartozó bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést rendeltek el. • Az ellenőrzés megkezdődött. • Az ellenőrök a megbízólevél bemutatásakor szokásból megkérdezik: van-e folyamatban önellenőrzés? • A válaszom határozott: nincs, mert beadtam aznap, amikor az értesítést átvettem. • Nagy kár, mert az önellenőrzést szabályszerűen elvégezni már nem lehetett volna. • Az adóhatóság a korábban befogadott bevallást hibaágra teszi, túlfizetést mutat ki az adófolyószámlán, az ellenőrzés pedig hónapokkal később, ha szerencsém van, megállapítja ugyanazt az adókülönbözetet, amit korábban jóhiszeműen önellenőriztem, de bevallani szabályosan nem tudtam. Kérelmemre, vagy talán hivatalból lefolytatott méltányos eljárásban pont annyi szankciót állapít meg a hatóság, mint amennyi a befizetett önellenőrzési pótlékom volt. 60

30


Önellenőrzés nyilvántartása Az önellenőrzéssel feltárt adót és költségvetési támogatást –a magánszemély jövedelemadója kivételével –a feltárás időpontjában nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásnak minimálisan tartalmaznia kell a következőket: - az eredeti bevallási kötelezettség törvényben meghatározott határnapja, - a helyesbítés (nyilvántartásba vétel) időpontja, - a helyesbítéssel érintett adónem/támogatás nem megnevezése, - a helyesbített adó, költségvetési támogatás alapja, - a helyesbített adó, költségvetési támogatás összege. 61

Önellenőrzés nyilvántartása A nyilvántartáshoz mellékelni kell - a helyesbítés szöveges indokolását, - az önellenőrzési pótlék számításának levezetését - a bevallás benyújtására előírt határnapot követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig, illetve a nyilvántartásba vételig eltelt napok száma, - az önellenőrzési pótlék napi mértéke, - az önellenőrzési pótlék összege, - az önellenőrzés azon összege, amit az önellenőrzés eredményeként az adózónak pénzügyileg rendezni kell 62

31


MINTA

63

64

32


Következmények • Amennyiben az adózó a helyesbített adó, költségvetési támogatás alapot, adót, költségvetési támogatást bevallja, olyan helyzetbe kerül, mintha eredetileg is helyes bevallást adott volna be. • Ebből adódóan az adóhatóság vizsgálata is az önellenőrzéssel helyesbített bevallásra terjed ki és ehhez viszonyítva állapítja meg az esetleges adókülönbözetet. • Amennyiben az adott kötelezettség ismételt önellenőrzése válik szükségessé, akkor a korábbi önellenőrzés és az eredeti bevallás már egy egységet alkotnak, tehát a változást az előzőek szerint korrigált összeghez viszonyítva kell megállapítani. 65

Az adózó az önellenőrzéssel (az önellenőrzés céljára rendszeresített nyomtatvány benyújtásával) mentesül • az adóbírság, mulasztásbírság alól, • az adókülönbözet költségvetési támogatás, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól, >>> azaz a pótlék az önkéntes jogkövetéssel a felére vagy ismételt önellenőrzés esetén a háromnegyedére csökken. (!!!) 66

33


• Ha az adózó az önellenőrzéssel feltárt adókülönbözetet bevallja, de az egyéb kötelezettségének nem tesz eleget, az önellenőrzést el kell fogadni, de ez egyéb szankcióval jár • adó meg nem fizetése esetén az eredeti esedékességtől a megfizetés napjáig a késedelmi pótlék, • önellenőrzési pótlék meg nem fizetése esetén az önellenőrzés esedékességének napjától a tényleges megfizetés időpontjáig a késedelmi pótlék

• Ha az önellenőrzésnek a jogszabály által előírt nyilvántartásba vétele marad el, az adminisztratív mulasztás, amely mulasztási bírsággal sújtható. 67

Önellenőrzési pótlék mértéke • Ha adózó első alkalommal helyesbíti egy adott bevallás adott kötelezettségét vagy támogatását, akkor az önellenőrzési pótlék mértéke az egyébként felszámítandó késedelmi pótlék 50 %-a, • Ugyanazon bevallás ugyanazon kötelezettségének vagy támogatásának ismételt önellenőrzése esetén az önellenőrzési pótlék mértéke a késedelmi pótlék 75 %-a. Nincs annak jelentősége,hogy esetlegesen a korábbi önellenőrzésnél nem kellett önellenőrzési pótlékot fizetnie adózónak. 68

34


• Amennyiben az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5.000 forintot, magánszemély esetében az 1.000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni. 69

Nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítani: • ha a helyesbítés az adó visszatérítése iránti igénnyel jár, • ha a munkáltató vagy kifizető késedelmes vagy hibás igazolása miatt az adózó bevallását önellenőrzéssel helyesbíti, • ha a munkáltató (kifizető) az elektronikus havi adó-és járulékbevallást a magánszemély hibás nyilatkozata miatt önellenőrzéssel helyesbíti, • ha az adózó a bevallását az adóbevallás benyújtására előírt határidőt megelőzően helyesbíti önellenőrzéssel. 70

35


Elévülés 164 § (1) • Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben • az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve • bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.

• A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. 71

Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, • ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor az adó-megállapításhoz kevesebb mint hat hónap van hátra. illetve • ha a költségvetési támogatás igénylésekor a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb mint hat hónap van hátra. 72

36


Adókülönbözet megjelenése Számviteli törvény 85 § (1) „Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: b) a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérleg fordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak összegét;” 73

A hibák feltárása és a javítások számvitele

74

37


A hibák feltárása, és a javítások számvitele Éven belüli hibák, fogalom, sajátosságok Éven túli hibák, hibahatások, fogalom, sajátosságok Az ellenőrzések számvitele • Tartalom szerinti hibák csoportjai és hatásuk bemutatása • Nagyság szerinti hibák csoportjai és hatásuk bemutatása Jelentős összegű hiba • Jelentős összegű hiba fogalma a számviteli törvényben • Jelentős összegű hiba a számviteli politikában • Jelentős összegű hiba megállapítása • Jelentős összegű hiba javítása, könyvelése • Jelentős összegű hiba bemutatása a beszámolóban, a mérlegben, az eredménykimutatásban és a kiegészítő mellékletben Példák jelentős összegű hiba megállapítására • példák a jelentős összegű hibák javítására, feltárására és könyvelésére, bemutatása az érintett beszámolókban: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet

75

Nem jelentős összegű hiba • Nem jelentős összegű hiba megállapítása • Nem jelentős összegű hiba javítása, könyvelése • Nem jelentős összegű hiba megjelenése a tárgyévi beszámolóban • Példák nem jelentős összegű hiba megállapítására • Példák nem jelentős összegű hibák javítására, könyvelésére Hibafeltárás és javítás folyamata • példa a hibafeltárás és javítás szemléltetésére Sajátosságok a számvitelben • mit kell könyvelni az ellenőrzéssel/ önellenőrzéssel kapcsolatban? • mikor kell könyvelni az ellenőrzés/ önellenőrzés miatt? • hogyan kell a javítást könyvelni? Nem jelentős összegű hiba a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítőknél

76

38


Ellenőrzés • Mit jelent a gyakorlatban? – Gazdasági életben – Műszaki életben – Köznapi életben

• Ki végzi? És hogyan? – Portás – Műszaki ellenőr – BKV ellenőr – NAV ellenőr – Belső ellenőr 77

Számviteli értelemben: a számviteli beszámolóval lezárt üzleti évek számviteli és adózási nyilvántartásainak utólagos felülvizsgálata és a feltárt hibák, hibahatások javítása. Szt. 3 § (3) 1. „ellenőrzés: a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóval lezárt üzleti év(ek) adatainak - a gazdálkodó, illetve az adóhatóság általi - utólagos ellenőrzése az önellenőrzés, illetve az adóhatósági ellenőrzés keretében;”

78

39


Sztv. 3§ (3) 2. pont „ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. … + 2015.01.01-től : … Ilyen hibának és hibahatásnak minősül a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban

rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is;” 79

Ellenőrzések csoportosítása • Képviselt érdekek szerint: belső v külső • Módszertana szerint: folyamatos információk alapján, beszámoltatás, helyszíni, találkozó, összefüggésekre alapozott ellenőrzés • Terjedelme szerint: cél, téma, általános, átfogó, utó vizsgálat • Adatok köre szerint: teljeskörű, szúrópróbaszerű vizsgálat • Időtényező alapján: előzetes, egyidejű, utólagos ellenőrzés • Végrehajtás módja: alaki, formai, számszaki, érdemi

80

40


Számviteli ellenőrzés: saját elhatározásból kezdeményezett, lefolytatott • • • •

adó és számviteli nyilvántartásokra irányuló bevallásokra irányuló beszámolóra irányuló beszámolóval lezárt időszakra vonatkozó

felülvizsgálat.

81

Adójogi önellenőrzés: saját elhatározásból önadózás alapján kezdeményezett, lefolytatott adó és adóalap, költségvetési támogatás adózói helyesbítése. • Adózási nyilvántartásokra és bevallásokra vonatkozik • Nem kizárólag a beszámolóval lezárt időszakra vonatkozó felülvizsgálat • Része a számviteli értelmezésű ellenőrzésnek. 82

41


Ellenőrzések lehetőségei Számviteli beszámolóval lezárt időszak

Adózással lezárt

Ellenőrzés számvitele

Adózással le nem zárt

Számviteli beszámolóval le nem zárt időszak

Adózással lezárt

Példa: Hiba kelte: jan. 5. --- jan. 5. Javítás: febr. 28 -- köv. év febr. 28. Módszer: stornó -- önellenőrzés

Adózással le nem zárt

Példa: Hiba kelte: jan. 5. Javítás: jan. 28. Módszer: stornó 83

Éven belüli hibák Mottó: Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik! • A mérlegkészítés időszakáig eltárásra került hibák tárgyévi hibajavítások, tárgyévi dátummal, a feltárás időpontjában könyvelendők. • Éven belüli hibafeltárás adózási szempontból lehet lezárt és le nem zárt időszak (adójogi konzekvenciákkal) 84

42


Sztv. 164 § szerint A könyvviteli zárlathoz az üzleti év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett – kiegészítő, – helyesbítő, – egyeztető, – összesítő könyvelési munkák és – a számlák technikai lezárása tartoznak.

Tehát: éven belüli hiba legkésőbb a zárlattal rendezendő!

85

Milyen hibát lehet elkövetni? – Kimarad egy könyvelési tétel – Kimarad egy bankszámlakivonat – Elmarad egy üzembe helyezés – Tévesen történik a számfejtés – Rossz a bérjárulék, szakképzési hozzájárulás elmarad, vagy ott is szerepel, ahol nem kellene (pl. nem biztosított a jogviszony) – Rossz az áfa kulcs – Helytelen az iparűzési adó, rehabilitációs járulék, innovációs adó alapja, összege 86

43


Éven túli hibák • Számviteli beszámolóval lezárt üzleti évre vonatkozik • Az ellenőrzés – feltárja a hibát – javítja (javíttatja) a hibát – megállapítja a következményeket

• Önellenőrzéssel a gazdálkodó – feltárja a hibát – javítja a hibát – megállapítja a következményeket 87

Hiba, hibahatás fogalma A hiba valamely korábbi, számvitelileg lezárt időszakban (üzleti évben) a hatályos jogszabályi előírásoknak (Szt., adótörvények, támogatásokról szóló jogszabályok) meg nem felelő tevékenység, amely lehet: – elszámolás, – nyilvántartás, – bevallás. 88

44


A hibahatás valamely eredeti hiba által okozott újabb hiba.

HIBA

Hibahatás

Jogkövetkezmények

89

Hibák, hibahatások csoportosítása

Tartalom alapján

Nagyságrend alapján

Jelentős

Nem jelentős

1. Csak bevallást 2. Csak nyilvántartást 3. Mindkettőt érintő hiba

2013. január 1. törölték a lényeges hiba fogalmát és minden ehhez kapcsolódó ismételt közzétételi kötelezettséget. Átmeneti rendelkezésben lehetővé teszik a 2012-ben feltárt lényeges hibákkal összefüggésben is az ismételt közzététel elhagyását.

90

45


Sztv 3 § (3) „jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelőcsökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot;” (50.000.000 Ft mérlegfőösszeg esetén a 2 % = 1.000.000 Ft)

91

Számviteli politika A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell - többek között - azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy: • mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából – – – –

lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek,

• továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. 92

46


Jelentős összegű hiba megállapítása megnevezés

1.

2.

3.

5.

6.

Hiba és hibajavítás együttes hatása e Ft

1 500

2 000

4 000

500

10 685

5 500

Mérlegfőösszeg e Ft

10 600

10 600

450 000

25 000

120 888

120 888

Mérlegfőösszeg 2 %-a e Ft

212

212

9 000

500

2 418

2 418

1 000

1 000

6 750

1 000

2 418

1 209

jelentős

jelentős

Számviteli politika szabálya e Ft Jelentős/nem jelentős

nem jelentős

4.

nem jelentős

jelentős

jelentős

93

Jelentős összegű hiba javítása, könyvelése Hibázás időszaka

HIBA

Hibázást követő időszakok, évek

TÁRGYÉV Hibafeltárás időszaka

HIBAHATÁS

KÖNYVELÉS tárgyévben, évszámmal (módja: főkönyvi szám kiegészítés, analitika, stb.) BESZÁMOLÓ: 3 oszlopos

Hiba, hibahatás számszerű sítése

94

47


Jelentős hiba bemutatása BESZÁMOLÓBAN

MÉRLEG, EREDMÉNYKI MUTATÁS Harmadik oszlop használata

KÖNYVVITELBEN

Szintetika KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Évenkénti bemutatás

Analitika

95

Példa: Hogyan kell meghatározni a hibák és hibahatások nagyságát „jelentőség” vizsgálat esetén • Tekintsük a következő esetet! – Ellenőrzés éve: 2011. év – Ellenőrzött év: 2012. év – Hiba: el nem könyvelt 1 000 bevétel – Hibahatás: 1 000 * 10 % = 100 adóhiány

• Mekkora a hiba és a hibahatás nagysága a „jelentőség” vizsgálat esetén? 2015. január 26.

96

48


Hogyan kell meghatározni a hibák és hibahatások nagyságát „jelentőség” vizsgálat esetén • Hiba nagyság (érték) az eredmény-kimutatásban: – „érintett” bevétel soron = 1 000 – adófizetési kötelezettség soron = 100 – ÖSSZESEN az EK-ban = 1 000 + 100 = 1 100 • Hiba nagyság (érték) a mérlegben – Saját tőke eltérítés értéke = 900 – ÖSSZESEN a mérlegben = 900 • ÖSSZESEN = 1 100 + 900 = 2 000 2015. január 26.

97

Példa: Jelentős összegű hiba megállapítása és értelmezése (a) Egy társaságnál 2013. évben végzett önellenőrzése során (ellenőrzés 1.) - amely kizárólag a 2012. évre, mint ellenőrzött évre vonatkozott – feltárt hiba: el nem számolt kamatbevétel 1 000 eFt Egy adóhatósági ellenőrzés (ellenőrzés 2.) által 2012. évre feltárt hiba: egy konkrét termékvásárláshoz nem kapcsolódó, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett, el nem számolt 500 eFt kapott engedmény. Kiegészítő információk: – társasági adó 10 %, – a 2012. év társasági adóalapja pozitív volt, – a 2012. év mérlegfőösszege 176 000 eFt. 2015. január 26.

98

49


Megoldás (a) eset A jelentős összegű hiba határa = 176 000 eFt * 2 % = 3 520 eFt adatok eFt -ban

Eredmény-kimutatás

Hiba és hibahatások hibaértéke Előjelesen Előjeltől függetlenül ERKIM MÉRLEG Hiba 1 Hiba 2 Hiba 1 Hiba 2

Egyéb bevételek Kapott kamatok - 1 000 Adózás előtti eredmény - 1 000 Adófizetési kötelezettség - 100 Adózott eredmény (MSZE) - 900

- 500 - 500 - 50 - 450

500 1 000 1 000 100 900

A minősítésnél számításba vett hibaérték összesen

500 50 450

500 1 000 150 1 650

1 350 1 350 3 000

A hiba minősítése: 3 000EFt < 3 520 eFt, tehát a feltárt hibák és hibahatások együttesen NEM JELENTŐS összegű hibának minősülnek. 2015. január 26.

99

Példa: Jelentős összegű hiba megállapítása és értelmezése (b) Egy társaságnál 2013. évben végzett önellenőrzése során (ellenőrzés 1.) - amely kizárólag a 2012. évre, mint ellenőrzött évre vonatkozott – feltárt hiba: el nem számolt kamatráfordítás 2 000 eFt Egy adóhatósági ellenőrzés (ellenőrzés 2.) által 2012. évre feltárt hiba: egy konkrét termékvásárláshoz nem kapcsolódó, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett, el nem számolt 500 eFt kapott engedmény. Kiegészítő információk: – társasági adó 10 %, – a 2012. év társasági adóalapja pozitív volt, – a 2012. év mérlegfőösszege 176 000 eFt. 2015. január 26.

100

50


Megoldás b) eset adatok eFt - ban

Eredmény-kimutatás

Hiba és hibahatások hibaértéke Előjelesen Előjeltől függetlenül ERKIM MÉRLEG Hiba 1 Hiba 2 Hiba 1 Hiba 2

Egyéb bevételek Fizetett kamatok - 2 000 Adózás előtti eredmény + 2 000 Adófizetési kötelezettség + 200 Adózott eredmény (MSZE) + 1 800

- 500 - 500 - 50 - 450

500 2 000 2 000 200 1 800

A minősítésnél számításba vett hibaérték összesen

500 50 450

500 2 000 250 2 750

2 250 2 250 5 000

A hiba minősítése: 5 000 eFt > 3 520 eFt, tehát a feltárt hibák és hibahatások együttesen JELENTŐS összegű hibának minősülnek, a bevétel és ráfordítás jellegű hibák adóhatásai is kumulálódnak. 2015. január 26.

101

A jelentős hiba beszámoló szintű megjelenítése – Szt. 19. § (3) Amennyiben az ellenőrzés/önellenőrzés az előző üzleti év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó – a mérlegkészítés időpontjáig • megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve • a jogerőssé vált megállapítások miatti • módosításokat a mérleg és az eredmény-kimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét az eredménykimutatás tárgyévi adatainak 2015. január 26.

102

51


• A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt - a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő - hatását, évenkénti megbontásban.

103

Három oszlopos beszámoló Előző év adata Letétbe helyezett, hibát tartalmazó adatok

Előző év/évek korrekciója Csak a jelentős hibás évek hibái és hibahatásai kerülnek ide!

Tárgy év adata Előző évek nem jelentős hibáival és hibahatásaival

104

52


Sztv 3 § (3) • nem jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba fenti értékhatárát; 105

Nem jelentős összegű hiba javítása, könyvelése Hibázás időszaka

HIBA

Hibázást követő időszakok, évek

HIBAHATÁS

KÖNYVELÉS: tárgy időszak adatai között, tárgy év oszlopa a beszámolóban

TÁRGYÉV Hibafeltárás időszaka

Hiba, hibahat ás számsze rűsítése

106

53


Nem jelentős összegű hiba a tárgyévi beszámolóban • Nincs elkülönítés a tárgyév gazdasági eseményei során, ezért része a beszámolónak • Nincs évszámos elkülönítési kötelezettség • Minden adózás előtti eredményt érintő tétel adóalap korrekció lesz

107

Társasági adótörvény és nem jelentős összegű hiba kezelése • A társsági adó törvény módosítás 2014. évtől előírja, hogy az adózót választási lehetőség illeti meg abban az esetben, ha a javára mutatkozik - a korábbi adóévek adózás előtti eredményét csökkentő - különbözet. • Ebben az esetben - amellett, hogy az adózónak a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában kell figyelembe vennie - nem feltétlenül szükséges helyesbítenie a korábbi évek adóalapját, ha ezt választja, akkor nem kell alkalmaznia a vonatkozó adóalap növelő tételt.

108

54


• Ha a feltárt hibák, hibahatások nem jelentős összegűek, azokhoz kapcsolódóan - attól függően, hogy az adózó javára, vagy terhére jelentkező hibáról van szó - a Tao tv. a feltárás adóévében korrekciós tételt rendel alkalmazni.

109

• A Tao tv. 8. § (1) bekezdés p) pontja értelmében az adózás előtti eredményt növeli az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként (egyszeres könyvvitelt vezetőnél ideértve a kifizetett vásárolt készletek csökkenését is) vagy adóévi nettó árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg. • Az új lehetőség szerint a Tao tv. fenti, 8. § (1) bekezdés p) pontjának az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezését az adózónak 2014. január 1-jétől nem kell alkalmaznia, ha a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában veszi figyelembe, feltéve, hogy a nem jelentős összegű hibával érintett adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét [Tao tv. 8. § (8) bekezdés]. 110 Lsd. példa:

55


Példa: Ha az adózó 2014-ben feltár egy 2010. évi el nem számolt költségszámlát (pl. igénybevett szolgáltatásról kapott számla értékét elmulasztotta a beszámolóba beállítani), 2010-re bevételi többletet tár fel (pl. időbeli elhatárolás elmaradása miatt maradt a beszámolóban), amely hiba és - eredményt érintő - hibahatás együtt nem jelentős összegű, akkor eldöntheti, hogy: • a) a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló (2014. évi) adóbevallásában veszi figyelembe (ekkor nem kell alkalmaznia a 2014. évi adóalap növelő tételt, illetve nem szükséges önellenőrizni a 2010. évi bevallását), vagy • b) önellenőrzi a 2010. évi bevallását (pótlékmentesen) és megnöveli a 2014. évi adózás előtti eredményét.

111

Átfogó példa: A társaságnál a 20X4. június 20-i önrevízió megállapítása alapján a 20X3. december hónapra ki számlázott és nyilvántartásba nem vett járó bérleti díj következtében elkövetett hiba összege 10.000 eFt+ÁFA. A hiba elkövetésének évében a mérleg főösszeg 900.000 eFt. Az adózó havi ÁFA bevalló, ÁFA kulcs 27 %, a Tao kulcs 10 %, a jelentős hiba mértéke a számviteli politika alapján az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 1%-a, jegybanki alapkamat 5,25 %. (1 hónap = 30 nap). Feladat Végezze el az ellenőrzéssel kapcsolatos számviteli teendőket! 112

56


Megoldás – Önellenőrzés pótlék meghatározása Önrevíziós pótlék fizetési kötelezettség Tao hiány miatt: TA pótlék időtartama: 20X4 június 1 – 20X4. június 20-ig = 20 nap Pótlék alapja, TA hiány: 1 000 000 Ft Jegybanki alapkamat: 5,25 % Önellenőrzési pótlék: 2.916 Ft, kerekítve 3 000 Ft. Önrevíziós pótlék fizetési kötelezettség ÁFA hiány miatt: ÁFA Pótlék időtartama: 20X4 január 20 – 20X4. június 20-ig = 150 nap Pótlék alapja: 2.700 000e Ft Jegybanki alapkamat: 5,25 % Önellenőrzési pótlék: 59.062 Ft, kerekítve 59 000 Ft.

113

Önrevíziós pótlék fizetési kötelezettség IPA hiány miatt IPA pótlék időtartama:20X4 június 1 – 20X4. június 20-ig = 20 nap Pótlék alapja, IPA hiány: 200 000 Ft Jegybanki alapkamat: 5,25 % Önellenőrzési pótlék: 584 Ft, kerekítve 580 Ft.

114

57


Hiba minősítése Számviteli politika alapján jelentős hiba összeghatára: Mérleg főösszeg 900.000 eFt Jelentős hiba határa (MFÖ 1%-a) = 9.000 eFt Hiba és hibahatások figyelembe veendő összege: Feltárt hiba eredményre gyakorolt hatása Társasági adó kötelezettség változás eredményre gyakorolt hatása IPA fizetési kötelezettség eredményre gyakorolt hatása Adózott eredmény változás saját tőkére gyakorolt hatása Összesített hatás (előjeltől függetlenül)

10.000 eFt 1.000 eFt 200 eFt 8.800 eFt 20.000 e Ft

115

Hiba és következményei számviteli rendezése Megnevezés Hiba korrekciója Vevők ÁFA Hiba hatás korrekciója Társasági adó hiány IPA hiány Eredm. számlák zárása Társasági adó (20X3 évre) Árbevétel (20X3 évre) IPA (20X3 évre) Mérleg sz.eredm. átvezetése (20X3 évre) Tárgyévi hiba hatás MSZE átvez. Önrevíziós pótlék

T számla

K számla

Összeg

3. Vevőkövetelések (E) 9 Ért. nettó árbev. (E) 3. Vevőkövetelések (E) 4 Fizetendő ÁFA (E)

10 000 000 2 700 000

8. Társasági adó (E) 4. Társ adó köt (E) 8. Egyéb ráfordítás (E) 4. IPA kötelezett. (E)

1 000 000 200 000

4 Eredmény elsz. (E) 9 Ért. nettó árbev. (E) 4 Eredmény elsz. (E)

8 Társasági adó (E) 4 Eredmény elsz. (E) 8 Egyéb ráfordítás (E)

1 000 000 10 000 000 200 000

4 Eredmény elsz. (E)

4 MSZE (E)

8 800 000

4 MSZE (E) 8 Egyéb ráfordítás

4 Eredménytartalék 4 Adóhatósági köt.

8 800 000 62116 580

58


Megoldás – Megjelenés a 20X4. évről készített beszámolóban: 3 oszlopos mérleg és eredménykimutatás: Előző év oszlopban kell kimutatni az eszközök és források üzleti évi nyitó adatait, valamint az előző üzleti év bevétel- és ráfordítás adatait, amelyek megegyeznek az előző üzleti év beszámolójának tárgyévi adataival.

117

A középső, „Előző év(ek) módosításai” oszlopban az érintett eszköz-, illetve forrásszámlára elkülönítetten könyvelt előző évi adatokat, illetve az egyes bevétel, illetve ráfordítás tételeket érintő adatokat kell előjel helyesen, több üzleti évet érintő jelentős összegű hibák esetén összevontan beállítani: o MÉRLEGBEN • Vevőkövetelések: +12.700 eFt • Egyéb rövid lejáratú kötelezettség ÁFA fizetési kötelezettség +2.700 eFt TAO fizetési kötelezettség +1.000 eFt IPA fizetési kötelezettség +200 eFt • MSZE +8 800 eFt o EREDMÉNYKIMUTATÁSBAN • Értékesítés nettó árbevétele +10.000 eFt • Egyéb ráfordítás + 200 eFt • Társasági adó fizetés +1.000 eFt • MSZE + 8 800 eFt 118

59


Tárgyév oszlopban az üzleti év mérlegfordulónapi – leltárral alátámasztott – eszköz- és forrásadatait, valamint bevétel- és ráfordításadatait kell beállítani. DE az ellenőrzött üzleti év mérleg szerinti eredményének változása +8 800 eFt, a mérleg harmadik oszlopában az Eredménytartalék összegét módosítja. Önellenőrzési pótlék a tárgyévi egyéb ráfordítások között jelenik meg +62 580 Ft

119

Oldjuk meg a feladatot úgy is, hogy a hiba, hibahatások együttes összege nem jelentős! a társaság mérlegfőösszege 2 500 000 eFt

120

60


Hiba minősítése Számviteli politika alapján jelentős hiba összeghatára: Mérleg főösszeg 2 500.000 eFt Jelentős hiba határa (MFÖ 1%-a) = 25.000 eFt Hiba és hibahatások figyelembe veendő összege: Feltárt hiba eredményre gyakorolt hatása Társasági adó kötelezettség változás eredményre gyakorolt hatása IPA fizetési kötelezettség eredményre gyakorolt hatása Adózott eredmény változás saját tőkére gyakorolt hatása Összesített hatás (előjeltől függetlenül)

10.000 eFt 1.000 eFt 200 eFt 8.800 eFt 20.000 e Ft

121

Megoldás – Hiba és következményei számviteli rendezése Megnevezés Hiba korrekciója Vevők ÁFA Hiba hatás korrekciója Társasági adó hiány IPA hiány Önrevíziós pótlék Eredm. számlák zárása Társasági adó (20X4 évre) Árbevétel (20X4 évre) IPA (20X4 évre) Mérleg sz.eredm. átvezetése (20X4 évre)

T számla

K számla

3. Vevőkövetelések 3. Vevőkövetelések

9 Ért. nettó árbev. 4 Fizetendő ÁFA

8. Társasági adó 8. Egyéb ráfordítás 8. Egyéb ráfordítás

4. Társ adó köt 4. IPA kötelezett. 4. Adóhatósági köt

Összeg 10 000 000 2 700 000 1 000 000 200 000 62 580

4 Eredmény elsz. 9 Ért. nettó árbev. 4 Eredmény elsz.

8 Társasági adó 4 Eredmény elsz. 8 Egyéb ráfordítás

X X X

4 Eredmény elsz.

4 MSZE

X

Adóalap korrekciós tételek: az önellenőrzéshez kapcsolódó eredményt érintő tételek: - 10 000 000+200 000, a teljes tao kötelezettséget növeli 1 000 000

122

61


Hibafeltárás és javítás folyamata • Cél: a helyes állapot kimutatása, bemutatása • Megvalósítás „lehetséges”, célszerű folyamata 1. hiba írásos megfogalmazása 2. rossz és jó könyvelés – a hiba elkövetés évére – A hibázást követő évekre külön-külön

3. hibák, hibahatások, következmények tételes és összegszerű megállapítása 123

4. ellenőrzés, minősítés 5. javító könyvelés hiba, hibahatások és következmények tekintetében 6. ellenőrzés

124

62


Sajátosságok mikor, mit és hogyan? Mikor? (ismétlés) adóellenőrzés

önellenőrzés

Mérlegkészítésig jogerős határozat rendelkezésre áll: tárgyév végi dátum, időbeli elhatárolás

Mérlegkészítésig megtörtént a feltárás: könyvelés van, időbeli elhatárolással évvégi dátummal

Nincs még jogerőre emelkedés, de ellenőrzés befejeződött: várható hatások miatt céltartalék képzés Kiegészítő mellékletben bemutatás

Feltátás a mérlegkészítés időpontjáig nem fejeződött be, nincs információ a várható hatásról: nincs könyvelés

Ellenőrzés nem fejeződött be- várható hatásról nincs információ: nincs teendő

125

Mit? Hogyan? • A könyvelés tartalma mindig az adott hibától és hibahatástól függ. • Adóellenőrzés, önellenőrzés könyvelése között nincs különbség • Jelentős, nem jelentős mérlegelés szükséges

126

63


Mikrogazdálkodói beszámoló Jelentős összegű hiba fogalma nem ismert >>> csak nem jelentős összegű hiba „mutatható ki” • 5§ (2) Az ellenőrzés megállapítása minden esetben az Szt. 3. § (3) bekezdés 4. pontja szerinti nem jelentős összegű hibának minősül, az Szt. 3. § (3) bekezdés 3. pontja szerinti jelentős összegű hiba nem állapítható meg. 127

A gépjármű beszerzések számviteli elszámolása

128

64


A gépjármű beszerzések számviteli elszámolása • Gépjármű vásárlás könyvviteli elszámolása • Gépjármű nyílt végű pénzügyi lízing szerződés alapján történő elszámolás • Gépjármű zárt végű pénzügyi lízingszerződés alapján történő elszámolás • Gépjármű operatív lízingszerződés alapján történő elszámolás • Gépjármű káresemények számviteli elszámolása • Gyakorlati példák

129

Gépjármű beszerzés számviteli elszámolása Tárgyi eszköz fogalma, tartalma: • A vállalkozások azon anyagi jellegű (materiális) vagyontárgyai (eszközei), amelyek tartósan (egy évnél tovább) és jellemzően több termelési cikluson keresztül közvetlenül, vagy közvetett módon szolgálják az üzleti tevékenységet. Rendeltetésük többnyire állandó, a használat során alakjukat nem változtatják, értéküket elveszítik. 130

65


Tárgyi eszközök Fajtái: • Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok: Ide tartoznak a föld és minden anyagi eszköz, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek pl. ültetvény, épület, építmény. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok: olyan jogok, amelyek nem a vállalkozás tulajdonát képezik, de tartósan szolgálják a vállalkozás tevékenységét (földhasználati jog, haszonélvezeti jog, bérleti jog, szolgalmi jog) • Műszaki berendezések, gépek, járművek: a vállalkozás tevékenységét tartósan és közvetlenül szolgáló berendezések, gépek, járművek • Egyéb berendezések, felszerelések, járművek: a vállalkozás tevékenységét tartósan, de közvetett módon szolgáló berendezések, felszerelések, járművek 131

Tárgyi eszközök fajtái – folytatás: • Tenyészállatok: azok az állatok, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket termelnek, és a tartási költségeit a termékek értékesítése vagy az állatok egyéb hasznosítása biztosítja, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozás tevékenységét • Beruházás: az előállítás folyamatában lévő, illetve már beszerzett, de még rendeltetésszerűen használatba nem vett tárgyi eszközök

132

66


Fogalmak: • Bekerülési érték tartalma • Értékcsökkenés elszámolása – Terv szerinti – Terven felüli

• Értékhelyesbítés

133

Beszerzés elszámolása • • • • • • • • • • • • •

vételár + felár T 161 K 455 levonható áfa T 466 K 455 engedmény T 455 K 161 kapcsolódó ráfordítások T 161 K 455 levonható áfa T 466 K 455 vámterhek T 161 K 455 import áfa (vételár + vámterhek) T 3683 K 465 előleg beruházásra T 352 K 3853 jutalék, elbírálási díj T 161 K 3853 alapozás, szerelés számla szerint T 161 K 455 levonható áfa T 466 K 455 saját alapozás T 161 K 582 belső áfák (levonható és fizetendő - alapja a közvetlen önköltség) T 466 K 467 134

67


• • • • • • • •

illeték, adók T 161 K 469 helyi, 463 központi le nem vonható áfa (személygépkocsi vásárlás), T 161 K 455 kamatfizetés aktiválásig (hitel, kölcsön) T 161 K 384 kamatfizetés aktiválás után T 872 K 384 kapott kamat aktiválásig T 3853 K 161 biztosítási díj aktiválásig T 161 K 4791, 384 biztosítási díj aktiválás után T 53 K 384 devizás hitel árfolyam vesztesége aktiválásig T 161 K 4442 T 4442 K 161

135

Térítés nélküli átadás • • • • • • • •

állományba vétel forgalmi értéken T 12-15, 161 K 989 vagyonátruházási illeték T 161 K 479 egyéb beruházás ráfordítás T 161 K 455 levonható áfa T 466 K 455 aktiválás T 12-15 K 161 passzív időbeli elhatárolás T 989 K 483 időszakonként elszámolt értékcsökkenési leírás T 571 K 129 passzív időbeli elhatárolás T 483 K 989

136

68


Ptk. lízing szabályozása • A pénzügyi lízing lényege, hogy a lízingdíjak fejében – a futamidő végén – a lízingbe vevő megszerzi a lízingbe adótól a lízingelt dolog tulajdonjogát automatikusan, vagy maradványérték megfizetésével. • Az operatív lízing fogalmát a gyakorlatban ismerjük >>> amikor a lízingbe vevő kikötött ideig használja az eszközt, majd visszaadja azt a lízingbe adónak, Ez a forma azonban nem került be a Ptk -ba, mert erre a bérlet szabályai alkalmazhatók.

137

Pénzügyi lízing A lízingbe vevő – a szerződés megkötésétől, illetve a birtokba adástól – – – – –

használja az eszközt, szedi annak a hasznait, és viseli a vele járó költségeket, az eladás kivételével, minden tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkezik.

A Ptk. megengedi az eszköz használatának az átengedését is, ha ahhoz a lízingbe adó hozzájárult. A lízing tényét be kell jegyezni: – ingatlan - ingatlan-nyilvántartásba, – ingó dolog - hitelbiztosítéki nyilvántartásba. 138

69


Operatív lízing • A tartós bérletnek nevezett konstrukció – a Ptk. fogalma szerint az operatív lízing • DE – új Ptk szerint automatikusan átminősül pénzügyi lízinggé (!) …

139

… ha • a lízing futamideje eléri vagy meghaladja a lízingtárgy hasznos élettartamát; • a futamidő nem éri el a gazdasági élettartamot, de a lízingbevevő lízingtárgy szerződéskori piaci értékénél jelentősen alacsonyabb áron (maradványértéken) megszerzi vagy megszerezheti a lízingtárgy tulajdonjogát; • a futamidő alatt fizetendő lízingdíjak összege eléri a lízingtárgy piaci értékét (független attól, hogy a futamidő hogyan viszonyul a lízingtárgy gazdasági élettartamához, illetve, hogy történik-e a futamidő végén tulajdonszerzés) 140

70


DE … A pénzügy lízing fogalmát a számviteli törvény a Pénzintézeti tv-re hivatkozva határozza meg 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról „pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó a tulajdonában lévő ingatlant vagy ingó dolgot, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, b) a hasznok szedésére jogosulttá válik, c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is), 141

d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését;”

142

71


Szerződés szerint • Pénzügyi lízing: • nyílt végű – a lízing tárgyat 3. személy veszi meg a futamidő végén maradványértéken • zárt végű – a lízing tárgy a lízingbe vevő tulajdona lesz a futamidő végén

143

Zárt végű pénzügyi lízing (termék beszerzés) Beszerzés, lízing köt. állományba vétele: (aktiváljuk a tárgyi eszközök közé) • bejövő szla: T 1611 K. 454. száll. (Ezen kívül minden egyéb, az üzembe helyezés érdekében felmerült költséget, ráfordítást is aktiválni kell. Pl. forgalomba helyezési díj, illeték, stb.) • üzembe helyezés: T 142 K 1611 • lízing kötelezettség: T 454. száll /K. 44… lízing köt. (devizás: választott árf.) 144

72


Törlesztés: ha pü-i értesítő alapján kell törleszteni havonta, • tőke: • tőke árf. különbözet:

T 44… lízing köt/ K 38 T 876 árf. veszt / K 38 vagy T 38 / K. 976. árf. nyer. • kamat: T 873 fiz. kamat / K 38 • kamat árf. különbözet: T 873 fiz. kamat / K 38 (!)

145

Nyílt végű pénzügyi lízing esetén: (igénybe vett szolgáltatás) Beszerzés, lízing köt. állományba vétele: (aktiváljuk a tárgyi eszközök közé) • szerződés alapján a lízing tárgy értéke: T 1611 / K. 44… lízing köt (devizás: választott árf.) (Ezen kívül minden egyéb, az üzembe helyezés érdekében felmerült költséget, ráfordítást is aktiválni kell. Pl. forgalomba helyezési díj, illeték, stb.) • üzembe helyezés: T 142 / K 1611 146

73


Törlesztés: a lízingbe adó számlázza, ez alapján kell törleszteni pl. havonta, • tőke: T 44… lízing köt / K 454 (!) • tőke árf. különbözet: T 876 árf. veszt / K 454 vagy T 454 / K 976 árf. nyer • kamat: T. 873. fiz. kamat / K. 454. száll. • kamat árf. különbözet: T 873 / K 454 • levonható áfa: T 466 / K 454 • szla kiegyenlítése: T 454 / K 38

147

• A futamidő végén: a lízingbe adó „maradványértéken” eladja, kiszámlázza a 3. személynek a lízingtárgyat. Így kerül át a 3. személy tulajdonába. Ekkor valósul meg a termékbeszerzés. • Kve a vevőnél számla alapján.

148

74


Nyílt végű püi lízing - áfa

A szgk. áfája levonható, mivel igénybevett szolgáltatásnak minősül, de csak olyan arányban, amilyen arányban a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódik. – NAV 12.06.25 tájékoztató: „2012. január 1-jétől az adóalanyok jogosultak a személygépkocsi (vtsz. 8703 megjelölésű termék) bérbevétele után is levonni az általános forgalmi adót. Ez azt jelenti, hogy kizárólag az adóköteles termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás érdekében történő használat ÁFA tartalma helyezhető levonásba. Fontos tudni, hogy kizárólag a gazdasági, vállalkozási tevékenység érdekében használt személygépkocsi bérleti díjának áfa tartalma vonható le és csak olyan mértékben, amilyen mértékben a szolgáltatás igénybevétele adóköteles termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz történik. Az adólevonási jog gyakorlásához az adózó érdekében áll a gazdasági célú futásteljesítmény hiteles nyilvántartással való dokumentálása, melynek alapja lehet például az útnyilvántartás.” 149

A bekerülési érték áfa tartalma • A le nem vonható áfa a bekerülési érték része. • Ezért, ha már a lízing szerződés megkötésekor tudjuk, hogy mennyi lesz a le nem vonható áfa, akkor azt is aktiváljuk. • Ezt akkor kell aktiválni, ha – a lízingbe vevő adómentes tevékenységhez használja az autót, mert ekkor az áfa nem vonható le. – a lízingbe vevő dönthet úgy is, hogy nem szeretné dokumentálni az adóköteles céges használatot és vállalja, hogy a teljes futamidő alatt nem fog áfát levonni. • Ha a használat során, útnyilvántartás alapján fogjuk az áfát levonni, akkor bekerüléskor az áfa nélküli értéket aktiváljuk.

150

75


A lízing cégtől kapott havi számlák áfa tartalma • Ha a magánhasználatot a cég kiszámlázza és megfizetteti a használóval (magánszeméllyel), akkor erről áfás számlát állít ki. Ebben az esetben a lízing cég számlájából az áfa levonhatóvá válik. • Ha a lízingbe vevő cég nem terheli tovább a magánhasználatot a magánszemély részére, akkor – Akkor is ki kell mutatni a magánhasználat mértékét, mert ez adóköteles ingyenes szolgáltatásnak minősül. – Ekkor a lízing cég havi számlájának áfa tartalma levonható, és emellett fizetendő áfa keletkezik az ingyenes magánhasználat után: T. 88. ingyenes szolgáltatásnyújtás / K. 467. fizetendő áfa

151

Gépkocsi visszaadás • Nyílt és zárt végű pü. lízing esetében: • az utolsó rész megfizetése előtt • A lízingbe vevőnél ez nem értékesítés (!!!) • A lízingbe adó HELYESBÍTŐ számlája alapján kell könyvelni a visszavételt, mert a tulajdonjog csak az utolsó részlet megfizetésével kerülne át a lízingbe vevőhöz és ekkor futamidőn belül vagyunk. • A helyesbítő számla összege: az eszköz visszavételkori piaci értéke, max. az eredeti eladása ára. 152

76


Gépkocsi visszaadás könyvelés (Forrás: www.mkvk.hu) • a visszaadás napjával écs elszámolás: T. 57. écs. leírás /K. 1…. eszköz écs. • helyesbítő számla alapján: T 16 beruh. /K 45 lízing köt - negatív összeggel. T 1…eszköz /K 16 beruh. - negatív összeggel • ha negatív előjelű lesz az eszköz nettó értéke, az többlet écs elszámolást jelent, amit vissza kell könyvelni: T 57 écs.leírás /K 1 eszköz écs. - negatív összeggel • eszköz kivezetése à terven felüli écs-re (ha pozitív az eszköz nettó értéke): T 86 terven felüli écs /K 1 … eszk. és T 1 eszk.écs /K 86 terven felüli écs • A 44. lízing kötelezettség egyenlegét ki kell vezetni az elengedett köv./köt. számlára (a lízing céggel történt 153 elszámolás alapján).

Káreseménnyel kapcsolatos elszámolások Hiány, selejt, megsemmisülés terven felüli értékcsökkenés összege T 866 – K 148 terv szerinti értékcsökkenés kivezetése T 149 – K 142 terven felüli értékcsökkenés kivezetése T 148 – K 142 eszközhöz tartozó értékhelyesbítés összegének kivezetése T 417 – K 127 • térítés előírása T 3685 K 968 • a biztosító térít T 384 K 3685 • a biztosító azonnal fizet T 384 K 9631 • • • •

154

77


Gyakorlati példák Egy Kft teherautójában tűz keletkezett. a) Volt a sofőrnél tűzoltó berendezés, így az gépkocsi nem égett le teljesen. A tűz hatására a gépkocsi értéke a nettó érték 35%-ára csökkent. • A teherautóról a következő adatokat tudjuk: • A jármű bekerülési értéke 9.000 000 Ft volt. • Maradványérték 3.000.000 Ft • Tervezett használati idő 5 év. (Écs számítás: 6.000.000 után 20 %/év) • A teherautót 2 éve és 3 hónapja helyzeték üzembe. • A vállalkozásnak volt casco biztosítás a járművön, így a biztosító a keletkezett kár 65%-át megtérítette (a gépkocsi katalógusára alapján számítva, ami 5.500 eFt). Hogyan könyvelnéd le a gazdasági eseményt?

155

Megoldás: Mivel 2 év és 3 hónapot használta, az addigi tervszerinti écs: 1.200 + 1. 200 + 300= 2.700 eFt Így a nettó érték: 9.000-2.700 = 6.300 eFt A terven felüli értékcsökkenés, ami a nettó érték 65 % -a. • Terven felüli écs= 6.300 * 0,65= 4.095 eFt T 866 /K132 Kártérítés elszámolása: • 5.500 * 0,65= 3.575 eFt T 384 /K 968 156

78


b) Ha az autó totál káros lett … Terven felüli écs (ua.) Gépkocsi kivezetése: terv szerinti értékcsökkenés kivezetése terven felüli értékcsökkenés kivezetése

T 866 /K138

6.300

Biztosító piaci értéket térít

T 384 / K 368 5.500

T 139 / K 132 2.700 T 138 / K 132 6.300

157

Köszönöm a figyelmet!

158

79

Az ellenőrzés szabályai

Recommend Documents