Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Ellenőrzések, önellenőrzések hatása és számviteli elszámolások szabályai, gyakorlata 2015. Szentirmainé Holi Gabriella
Szentirmainé Holi Gabriella
1
Az ellenőrzés szabályai
Szentirmainé Holi Gabriella
2
1
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Az ellenőrzés szabályai Az adóellenőrzés szabályai, hatása a vállalkozások eredményére: • ellenőrzési irányelvek • kiválasztás ellenőrzésre • felkészülés az ellenőrzésre • az ellenőrzés lebonyolítása • az ellenőrzött szerv és az ellenőr jogai és kötelezettségei • az ellenőrzés jogkövetkezményei, a feltárt adókülönbözet megállapítása • ezek megjelenése a könyvelésben >>> Szentirmainé Holi Gabriella
3
Az ellenőrzés szabályai Az önellenőrzés szabályai • az önellenőrzés lefolytatása, feltárása • az önellenőrzés bevallása, dokumentálása, önellenőrzési nyilvántartás vezetése, a nyilvántartás adatai • az önellenőrzés során feltárt különbözet megállapítása, megfizetése • az önellenőrzés következménye • az önellenőrzés és az elévülés • az önellenőrzési pótlék • megjelenése a könyvelésben Szentirmainé Holi Gabriella
4
2
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
A 2003. évi XCII. törvény VII. fejezet Adóigazgatási eljárás A adóigazgatási eljárásban az adóhatóság • az adózó jogait, kötelezettségeit állapítja meg, • ellenőrzi az adókötelezettségek teljesítését, a joggyakorlás törvényességét, • az adózást érintő tényekről, adatokról, körülményekről nyilvántartást vezet, és • adatot igazol. Szentirmainé Holi Gabriella
5
Az ellenőrzési irányok magukban foglalják: - az adott év kiemelt vizsgálati céljait, - az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket (szakma, ágazat), az egyes térségekre, településekre jellemző szakmánkénti, tevékenységenkénti jövedelmezőségi mutatókat, illetőleg a jövedelmezőségi mutatót el nem érő adózók fokozott ellenőrzésének szempontjait, - az ellenőrzési típusok tervezett arányszámait, különös tekintettel a vagyongyarapodások vizsgálatára, a bevallás kiegészítése alapján elrendelt, és a kiutalás előtti ellenőrzésre, valamint az átalakuló, a tevékenységüket kezdő, az adókötelezettségüket megszüntető, vagy más jogutód nélkül megszűnő vállalkozások ellenőrzésére. Szentirmainé Holi Gabriella
6
3
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Ellenőrzési irányelvek • Art. 90 § (1) és (9) • A kötelező ellenőrzéseken túl az állami adóhatóság az ellenőrzési tevékenységét a törvény szerinti szempontok alapján a vezetője által évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési tájékoztatás alapján végzi. Beletartozik a vámhatóság hatáskörébe tartozó adó is. • 4002/2014. tájékoztatása Nemzeti Adó-és Vámhivatal 2014. évi ellenőrzési feladatainak végrehajtásához kapcsolódó ellenőrzési irányokról Szentirmainé Holi Gabriella
7
• A NAV a költségvetési bevételek minél teljesebb biztosítását és ennek érdekében a jogkövetés elősegítését, • a rejtett gazdasági tevékenység visszaszorítását a közteherviselés alkotmányos elveinek érvényre juttatása mellett az adó-és pénzügyi, • a vám-és jövedéki ellenőrzési eszközökkel a jogsértések feltárásával és szankcionálásával valósítja meg. Szentirmainé Holi Gabriella
8
4
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
• A NAV ellenőrzési tevékenységében a jogszabályok által biztosított jogosítványok és eszközök mind hatékonyabb kihasználása mellett egyre nagyobb szerepet kap a magas színvonalú informatikai támogatottsággal megvalósuló kockázatkezelés és kiválasztás; • a NAV adó-és vám ellenőrzési szakterületeinek, illetve bűnügyi szakterületének együttes, egymást kiegészítő fellépésével megvalósuló vizsgálati módszerek alkalmazása, továbbfejlesztése, • a társhatóságokkal történő folyamatos együttműködésből származó előnyök szélesebb körű kiaknázása. Szentirmainé Holi Gabriella
9
Az adóztatási szerv ellenőrzési feladatai Kiemelt vizsgálati célok I. A kockázatkezelés irányai, az ellenőrzésre történő kiválasztás feladatai 1. Adóregisztrációt követő és fokozott adóhatósági felügyelethez kapcsolódó kockázatkezelés 2. Az adózók életútjához, kapcsolatrendszeréhez vagy költségvetési kapcsolatának volumenéhez igazodó kockázatkezelés 3. Új kihívások a kockázatkezelésben Szentirmainé Holi Gabriella
10
5
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
II. Az adatok gyűjtését célzó, illetőleg az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló, valamint az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzések szerepe, iránya 1. Adatgyűjtésre irányuló ellenőrzések 2.Egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára, valamint az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzések
Szentirmainé Holi Gabriella
11
III.A bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzések 1. ÁFA 2. Környezetvédelmi termékdíj, népegészségügyi termékadó, energiaadó 3. Társasági adó, egyéb adók 4. Egészségbiztosítási Alapot és Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek 5. Személyi jövedelemadó, egyéb kötelezettségek, jogosultságok ellenőrzés 6. A csőd-, a felszámolási és a kényszertörlési eljárás alatt álló adózók ellenőrzése Szentirmainé Holi Gabriella
12
6
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
IV. Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök V. Az ellenőrzési típusok tervezett arányszámai Vám szervek ellenőrzési feladatai Jövedéki szakterület Rendészeti ellenőrzést végző szervek ellenőrzési feladatai Szentirmainé Holi Gabriella
13
Ellenőrzésre történő kiválasztás Kötelező az ellenőrzést lefolytatni a) annál a vállalkozónál, amelynek végelszámolását rendelték el b) az Állami Számvevőszék elnökének felhívására, c) az adópolitikáért felelős miniszter utasítására, d) az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók esetében az önkormányzat képviselőtestületének határozata alapján.
Szentirmainé Holi Gabriella
14
7
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
• Az Állami Számvevőszék elnöke, • az önkormányzat képviselő-testülete akkor rendelhet el ellenőrzést, ha a rendelkezésére álló adatok, körülmények arra utalnak, hogy az adóhatóság a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértésével mellőzi valamely adózó vagy adózói csoport vizsgálatát, illetve a lefolytatott ellenőrzések eredménytelensége mögött a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértése áll. Szentirmainé Holi Gabriella
15
Az állami adóhatóság becslési adatbázist tart fenn kiválasztási és ellenőrzési tevékenysége támogatása céljából. • A becslési adatbázis tartalmazza a korábban lefolytatott ellenőrzési tapasztalatok, megállapítások alapján az egyes tevékenységi körök vonatkozásában, területi bontásban a forgalmi, létszám és egyéb, az adókötelezettséget megalapozó adatokat. • A becslési adatbázis évenkénti aktualizálása során az állami adóhatóság figyelembe veszi a bevallásokban közölt, valamint a Központi Statisztikai Hivatal által tájékoztatás keretében rendelkezésére bocsátott, illetve hivatalosan közzétett adatokat is.
Szentirmainé Holi Gabriella
16
8
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
A célzott kiválasztási rendszerben az állami adóhatóság vizsgálja: a) az adózó által benyújtott bevallásokat, b) az adatszolgáltatásokat, c) az adózó adófizetéseit, a részére teljesített kiutalásokat tartalmazó nyilvántartásokat, d) az adózónál korábban végzett ellenőrzések tapasztalatait, e) más hatóságtól, más adózóktól szerzett adatok, adatállományokat, valamint f) nyilvánosan elérhető adatok feldolgozásával és egybevetésével választja ki az adózót ellenőrzésre. Szentirmainé Holi Gabriella
17
• Az állami adóhatóság minden naptári évben az adott évben jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságok legalább 10%-át kockázatelemzés alapján ellenőrzésre választja ki. • A kiválasztott adózóknál az adóhatóság az adószám megállapítását követő 90 napon belül helyszíni ellenőrzés keretében az adózó által bejelentett adatok (így különösen a székhelyre, a központi ügyintézés helyére, a szervezeti képviselőre vonatkozó adatok) • valóságtartalmát, • hitelességét, valamint • az egyes adókötelezettségek teljesítését
vizsgálja. Szentirmainé Holi Gabriella
18
9
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
• Amennyiben az ellenőrzés keretében az adóhatóság az adószám felfüggesztésére okot adó mulasztást állapít meg, >>>>> Art. 24/A. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza. „24/A. § (1) Az állami adóhatóság az adószám alkalmazását felfüggeszti, ha …” >>>
Szentirmainé Holi Gabriella
19
„a) az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza és/vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető, b) az adózó székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található, c) az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének a törvényi határidőtől, illetve az esedékességtől számított 365 napon belül, az állami adóhatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget. d) azt a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője … meghatározott esetben kezdeményezi. Szentirmainé „ Holi Gabriella 20
10
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
• A kockázatelemzés keretében az adóhatóság a gazdasági társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban rendelkezésére álló adatokat dolgozza fel és veti egybe. • A kockázatelemzés keretében történő kiválasztás részletes szabályait az állami adóhatóság elnöke utasításban határozza meg. Szentirmainé Holi Gabriella
21
• A kockázatelemzés keretében figyelembe veendő szempont különösen, ha az adózó tagja, vezető tisztségviselője korábban olyan gazdasági társaság tagja vagy vezető tisztségviselője volt, – amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozását nem egyenlítette ki, – amellyel szemben az állami adóhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, – amellyel szemben az állami adóhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, – amelynek adószámát az állami adóhatóság felfüggesztette, illetőleg e törvény 24/A. §-a alapján törölte; a) az adózónak postai úton kézbesített irat - címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza és/vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető, b) az adózó székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található, c) az adózó a bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének a törvényi határidőtől, illetve az esedékességtől számított 365 napon belül, az állami adóhatóság felszólítása ellenére nem eleget. Szentirmainé Holitesz Gabriella 22
11
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Felkészülés az ellenőrzésre
Szentirmainé Holi Gabriella
23
Az ellenőrzés lebonyolítása 94-96 § • Az ellenőrzést az adó és a költségvetési támogatás megállapításához való jog elévülési idején belül a helyszínen vagy az adóhatóság hivatali helyiségében kell lefolytatni. • Az ellenőrzést az adóhatóság az adó, a költségvetési támogatás alapjának összegének megállapításához szükséges iratok, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások - ideértve az elektronikusan tárolt adatokat is -, az adózó által a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftverek, informatikai rendszerek, számítások és egyéb tények, adatok, körülmények megvizsgálásával folytatja le. Szentirmainé Holi Gabriella
24
12
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
• Az adózó az iratokat és az adózással összefüggő, elektronikus adathordozón tárolt adatokat felhívásra az adóhatóság által közzétett formátumban rendelkezésre bocsátja, illetve az ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények, egyéb feltételek megismerését biztosítja. • Az ellenőrzés során az adózó és alkalmazottja az adóhatóság részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadja. • Nem kötelezhető az adózó olyan nyilvántartás, összesítés (számítás) elkészítésére, amelyet jogszabály nem ír elő. Szentirmainé Holi Gabriella
25
Bizonylatok fordítása • Amennyiben az ellenőrzés lefolytatásához szükséges számla (egyszerűsített számla), illetőleg bizonylat, továbbá a számlában (egyszerűsített számlában) vagy bizonylaton szereplő gazdasági eseményt alátámasztó szerződés vagy más dokumentum idegen nyelven áll rendelkezésre, és az adójogi tényállás tisztázása másként nem lehetséges, az adózó köteles felhívásra annak a számla (egyszerűsített számla), illetve bizonylat hiteles magyar nyelvű fordítását, a számlában vagy bizonylaton szereplő gazdasági eseményt alátámasztó szerződés vagy más dokumentum szakfordítását az adóhatóság részére átadni. • ide nem értve az angol, német és francia nyelvű iratokat
Szentirmainé Holi Gabriella
26
13
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Hiányos, hiányzó iratok • Ha az adózó iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak és így az adókötelezettség megállapítására alkalmatlanok, az adóhatóság megfelelő határidő tűzésével kötelezi az adózót, hogy iratait, nyilvántartásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja, illetőleg javítsa. • A felhívás postára adásától vagy átadásától a kötelezettség teljesítéséig, a kötelezettség elmulasztása esetén a felhívásban kitűzött határidő utolsó napjáig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az adóhatóság a szünetelés időtartama alatt az ellenőrzést folytathatja. Szentirmainé Holi Gabriella
27
• Ha fennáll annak a veszélye, hogy az ellenőrzés alá vont bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat, adózással összefüggő elektronikus adatokat, információkat, egyéb iratokat megsemmisítik, azokat az azonosításukra alkalmas módon felvett átvételi elismervény ellenében, szükség szerint másolat hátrahagyásával be kell vonni, az üzleti tevékenység körülményei megváltoztatásának veszélye esetén, a helyszínen talált körülményeket jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Szentirmainé Holi Gabriella
28
14
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
• Az adóhatóság az ellenőrzés során szakértőt vehet igénybe. • Az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzés során a) az adózó tevékenységének kutatás-fejlesztési szempontból való minősítésével, és/vagy b) a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó költségek kutatás-fejlesztési tevékenységhez való hozzárendelhetőségével összefüggésben megkeresheti a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervet mint szakértőt. Szentirmainé Holi Gabriella
29
Jogok és kötelezettségek ADÓHATÓSÁG
ADÓZÓ
Az adóellenőr az ellenőrzés megkezdését megelőzően külön felhívás nélkül köteles magát és az ellenőrzési jogosultságát a törvényben előírt módon igazolni, az adózót az ellenőrzés típusáról, tárgyáról és várható időtartamáról tájékoztatni.
Az adózó köteles az adóhatósággal az ellenőrzés során együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani.
Az adóellenőr az adózó gazdasági tevékenységét a lehető legkisebb mértékben korlátozza.
Ha az adózót adómentesség, adókedvezmény illeti meg, ezt okirattal vagy más megfelelő módon köteles bizonyítani.
Köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, az adózót, képviselőjét, meghatalmazottját, alkalmazottját az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni.
jogosult a) az ellenőrzést végző személyazonosságáról és megbízásáról meggyőződni, b) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni, c) megfelelő képviseletről gondoskodni.
Az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást az adózó kötelezettségévé teszi. Szentirmainé Holi Gabriella
30
15
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
ADÓHATÓSÁG
ADÓZÓ
Az adóhatóság a tényállás tisztázása során az adózó javára szolgáló tényeket is köteles feltárni. A nem bizonyított tény, körülmény - a becslési eljárás kivételével - az adózó terhére nem értékelhető. •üzleti, üzemi vagy az egyéb adóköteles tevékenység, vagyontárgy vagy jövedelem ellenőrzéséhez szükséges helyiségekbe beléphet, •a vállalkozási tevékenységgel összefüggő járműveket, járművek rakományát, helyiségeket, helyszínt átvizsgálhat, iratokat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg, • az adózótól, képviselőjétől, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet, tisztázhatja az adóköteles tevékenységben résztvevők személyazonosságát, részvételük jogcímét, •próbavásárlást, fel nem fedett próbavásárlást, leltárfelvételt végezhet, •próbagyártást rendelhet el, •az adózóval szerződéses kapcsolatban álló más adózónál kapcsolódó vizsgálatot végezhet, •más, a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítást folytathat le, •mintavételre jogosult
Az adózónak joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni, a jegyzőkönyvet megismerni, és a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 15 napon belül észrevételt tenni. Ha az adóhatóság a vizsgálat megállapításait más adózónál végzett kapcsolódó vizsgálat eredményével vagy ennek során beszerzett adatokkal, bizonyítékokkal támasztja alá, az erről szóló jegyzőkönyvnek, határozatnak, illetve a kapcsolódó vizsgálat során feltárt adatoknak, bizonyítékoknak adózót érintő részét az adózóval részletesen ismertetni kell.
Szentirmainé Holi Gabriella
31
• Az adózó és az adóhatóság a törvényeknek (Art; Ket.) megfelelően gyakorolhatja jogait és teljesíti kötelezettségeit. Ha törvény az adóhatóságot mérlegelésre jogosítja fel, azt csak a felhatalmazás céljának megfelelően, a törvényes keretek között gyakorolhatja. • Az adóhatóság minden ügyben megkülönböztetés nélkül, a törvényeknek megfelelően köteles eljárni és intézkedni. Szentirmainé Holi Gabriella
32
16
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
• Ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik, a magánszemélyek adóügyeiben tilos állampolgárság szerint megkülönböztetést tenni. • Az adóhatóság az adózónak a törvények megtartásához szükséges tájékoztatást megadja, az adóbevallás, az adóbefizetés rendjét vele megismerteti, az adózót jogainak érvényesítésére figyelmezteti. • Az adózó köteles a jogait jóhiszeműen gyakorolni és elősegíteni az adóhatóság feladatainak végrehajtását. Szentirmainé Holi Gabriella
33
• Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényekben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez. • A szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható. Szentirmainé Holi Gabriella
34
17
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
• A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak. • Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy a magatartás (cselekmény, mulasztás) törvényi rendelkezésbe ütközik, vagy sérti a jó erkölcsöt. Szentirmainé Holi Gabriella
35
• Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése. • Az adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel állapítja meg >>> ha az adó alapja így nem állapítható meg, akkor becsléssel.
Szentirmainé Holi Gabriella
36
18
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Ellenőrzési határidők • Az ellenőrzés határideje - beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját - 30 nap. • Általánostól eltérően az ellenőrzés határideje: a) bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés, illetőleg az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzés esetében 90 nap, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 120 nap, b) központosított ellenőrzés esetében 120 nap, c) állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés esetében 90 nap. Szentirmainé Holi Gabriella
37
• Az ellenőrzési határidőt indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. • A meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben, az ellenőrzést végző adóhatóság indokolt kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Szentirmainé Holi Gabriella
38
19
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Jogkövetkezmények • • • •
Késedelmi pótlék Önellenőrzési pótlék Mulasztási bírság Adóbírság
>>> Szentirmainé Holi Gabriella
39
Késedelmi pótlék • Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától (a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén pedig az esedékesség napjáig) késedelmi pótlékot kell fizetni. • A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. • A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. Szentirmainé Holi Gabriella
40
20
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Jegybanki alapkamat alakulása • •
•
•
2011. január 25-től 6,00% 2011. november 30-tól 6,50% 2011. december 21-től 7,00% 2012. augusztus 29-től 6,75% 2012. szeptember 26-tól 6,50% 2012. október 31-től 6,25% 2012. november 28-tól 6,00% 2012. december 19-től 5,75% 2013. január 30-tól 5,50% 2013. február 27-től 5,25% 2013. március 27-től 5,00% 2013. április 24-től 4,75% 2013. május 29-től 4,50% 2013. június 26tól 4,25% 2013. július 24-től 4,00% 2013. augusztus 28-tól 3,80% 2013. szeptember 25-től 3,60% 2013. október 30-tól 3,40% 2013. november 27től 3,20% 2013. december 18-tól 3,00% 2014. január 22-tól 2,85% 2014. február 19-től 2,70% 2014. március 26-tól 2,60% 2014. április 30-tól 2,50% 2014. május 28-tól 2,40% 2014. június 25től 2,30% 2014. július 23-tól 2,10%
Szentirmainé Holi Gabriella
41
Önellenőrzési pótlék Ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet. Az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó állapítja meg, és a bevallással egyidejűleg fizeti meg. Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig. Szentirmainé Holi Gabriella
42
21
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Önellenőrzési pótlék Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert a bevallani és megfizetni elmulasztott adót a későbbi bevallásában hiánytalanul bevallotta és megfizette, vagy a bevallani és megfizetni elmulasztott adó a következő elszámolási időszakban levonható adónak minősült volna, az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét. Ugyanilyen szabályok alapján kell megállapítani az önellenőrzési pótlékot akkor is, ha a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított levonható adóként. Szentirmainé Holi Gabriella
43
Mulasztási bírság A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a) bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, b) a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki (bevallási késedelem), c) bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési), adatszolgáltatási, pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségét, továbbá bevallási kötelezettségét nem teljesíti, Szentirmainé Holi Gabriella
44
22
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
d) adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat, e)a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el, a 174/A. §-ban meghatározott esetben, továbbá, ha a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be (lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók fegyelem megsértése” döntéseit), „Számviteli Szentirmainé Holi Gabriella 45
f) a 24/F. § (1) bekezdése szerinti kérdőívet határidőn belül nem küldi vissza az állami adóhatóság részére, illetve a kérdőívvel kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak határidőn belül nem tesz eleget, (Fokozott adóhatósági felügyelethez) h) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott feltételek megsértésével állít elő és/vagy hoz forgalomba nyomtatványt, számlázó programot, i) a nyilatkozattételt elmulasztja, a tanúvallomást jogosulatlanul megtagadja, j) a költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adóvisszatérítés) igénylésénél a fennálló köztartozásáról valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, Szentirmainé Holi Gabriella
46
23
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
l) az ellenőrzést, az üzletlezárást, a hatósági eljárást vagy a végrehajtási eljárást a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza, különösen ilyennek minősül, ha a becslés során az adózó bizonyítékként más adózót is érintő szerződéses kapcsolatra vagy egyéb ügyletre hivatkozik, és az ez alapján lefolytatott kapcsolódó vizsgálat az adózó bizonyítási indítványában foglaltakat nem támasztja alá, m) az e törvény szerint elektronikus bevallás benyújtására kötelezett a regisztrációs kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti, Szentirmainé Holi Gabriella
47
n) a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez valótlanul tett külön nyilatkozatot arról, hogy az adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett, ny) az általános forgalmi adóról szóló törvény XV. fejezete alkalmazásában az utazásszervezési szolgáltatás igénybevételéről valótlan nyilatkozatot tesz, vagy a nyilatkozattételt elmulasztja.
Szentirmainé Holi Gabriella
48
24
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Adóbírság • Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóhiány 50%-a. • Az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. • Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adóvisszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg. Szentirmainé Holi Gabriella
49
Feltárt adókülönbözet • Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha • az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve • a költségvetési támogatást igénybe vették.
• Az eredeti esedékesség napján fennálló túlfizetést az adófizetési kötelezettség teljesítéseként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a túlfizetés az ellenőrzés megkezdésének napján is fennáll.
Szentirmainé Holi Gabriella
50
25
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Ellenőrzés folyamata Előkészítés: - az adózó kiválasztása (számítógép, korábbi tapasztalat, külső információk, adóvisszatérítés) - vizsgálati program összeállítása (ellenőrizendő terület és időszak) - adatgyűjtés (folyószámla, bevallások, előző ellenőrzések jegyzőkönyvei stb.) - megbízólevél kiállítás Szentirmainé Holi Gabriella
51
Indítás: - kiértesítés az ellenőrzésről, vagy megbízólevél átadása, vagy egyszerűsített ellenőrzésnél megbízólevél megküldése - szolgálati igazolvány (kivéve hivatali helyiség) és megbízólevél - helyszíni ellenőrzés feltétele: adózó, képviselője, meghatalmazottja vagy két hatósági tanú jelenléte - próbavásárlásnál a befejezéskor kell igazolni a jogosultságot (áru visszavitele, áru ellenértékének visszafizetése) Szentirmainé Holi Gabriella
52
26
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Helyszín: - vállalkozónál, hatóságnál csak munkaidőben, más személynél napközben 8-20 óra között (az adózó kérésére eltérhet) - iratokat, tárgyakat vizsgálhat, felvilágosítást, nyilatkozatot kérhet, leltárfelvételt végezhet (nemcsak székhelyen) - ha a vállalkozást lakásban végzik, vagy az adókötelezettség a lakással kapcsolatos ott is ellenőrizhet - hivatali helyiségben, hivatali munkaidőben az adózó munkaidején kívül is alkalmat kell adni Szentirmainé Holi Gabriella
53
Lefolytatás Zárás Az ellenőrzés eredményéről jegyzőkönyv készül Tartalma: adóhatóság, időpont, jelenlévők, tényállás és bizonyítása (adózó javára is), enyhítő és súlyosbító körülmények, aláírás. A jegyzőkönyvet ismertetik és átadják. Ezzel az ellenőrzés befejeződik. Az adózó 15 napon belül észrevételt tehet. Az ellenőrzést az észrevételtől számított 15 napig (kétszer meghosszabbítható) lehet folytatni. Új (kiegészítő) jegyzőkönyvet kell felvenni. Az utólagos-, ismételt-, felül-, ill. a garancia beváltás ellenőrzéséről a hatóság határozatot hoz. Egyéb esetben csak akkor indul hatósági eljárás, ha jogkövetkezményt állapít meg. Szentirmainé Holi Gabriella
54
27
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Az adóhatósági határozatok számviteli elszámolásának rendszerezése Elsőfokú határozat esetén
Másodfokú határozat esetén
Bíróság
a) eset: A gazdálkodó a határozat megállapításait elfogadja. (Ezzel a határozat jogerőssé válik). A határozat megállapításait és következményeit könyvelni kell. b) eset: A gazdálkodó a határozat megállapításait nem fogadja el. (Így a határozat még nem jogerős). A határozat megállapításait és következményeit nem szabad könyvelni. a) eset: A gazdálkodó a határozat megállapításait elfogadja. (A határozat jogerőssé válik). A határozat megállapításait és következményeit könyvelni kell. b) eset: A gazdálkodó a határozat megállapításait nem fogadja el. (A határozat jogerőssé válik). A határozat megállapításait és következményeit könyvelni kell. Szentirmainé Holi Gabriella
55
Az adóellenőrzések elszámolásának időpontja FŐSZABÁLY szerint: • Az elszámolás időpontja az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja, az alábbi eltérésekkel: – ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a fordulónap után, de a mérlegkészítés napjáig emelkedik jogerőre, ezt év végi dátummal, az érintett jogcímnek megfelelően, követeléssel vagy kötelezettséggel szemben kell elszámolni, – ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a mérlegkészítés napjáig még nem emelkedik jogerőre, a helyesbítő elszámolásokat nem kell elszámolni (mert nincs jogerős határozat), de a valószínűsíthető (várható) veszteségek (adóhatósági megállapítások alapján kalkulált) összevont értékére indokolt céltartalékot képezni, – ha az ellenőrzés a mérlegkészítés napjáig nem fejeződött be, akkor az ellenőrzéssel kapcsolatosan könyvelési teendő nincs, hiszen ebben az esetben még a várható veszteség sem becsülhető (céltartalékot sem lehet/kell képezni). Szentirmainé Holi Gabriella
56
28
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Adókülönbözet megjelenése Számviteli törvény 85 § (1) „Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: b) a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérleg fordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak összegét;” Szentirmainé Holi Gabriella
57
Az önellenőrzés szabályai
Szentirmainé Holi Gabriella
58
29
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Az önellenőrzés szabályai
• az önellenőrzés lefolytatása, feltárása • az önellenőrzés bevallása, dokumentálása, önellenőrzési nyilvántartás vezetése, a nyilvántartás adatai • az önellenőrzés során feltárt különbözet megállapítása, megfizetése • az önellenőrzés következménye • az önellenőrzés és az elévülés • az önellenőrzési pótlék • megjelenése a könyvelésben >>>> Szentirmainé Holi Gabriella
59
ÖNADÓZÁS
13. § (1) Az adózó önadózás esetén jogosult az önellenőrzésre, ha e törvény másként nem rendelkezik. A jogkövetkezmények alkalmazása során az önellenőrzéssel esik egy tekintet alá, ha az adózó a bevallása elfogadásával kivetett adó utólagos módosítását kéri, adóbevallásának módosításával. ÖNELLENŐRZÉSI JOG
ÖNELLENŐRZÉS
Szentirmainé Holi Gabriella
60
30
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Az önellenőrzésre vonatkozó és a kapcsolódó jogszabályhelyek: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 7. §, 13. § (1) bekezdés, 28/B. §, 29. §, 30. §, 30/A. §, 31. § (14) bekezdés, 34. §, 49- 51. §, 91/B. §, 93. §, 124/B-124/D. §., 164. §, 165. §, 168-169. §, 175. § (3) bekezdés, 1. számú melléklet I/A/6. pont, és I/B/3. pont ai) alpont
Szentirmainé Holi Gabriella
61
Önellenőrzés korlátai Csak az hibázik, aki dolgozik …
Szentirmainé Holi Gabriella
62
31
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Csak az hibázik, aki dolgozik • Kora hétfő reggeli órán befejezve a pénteki önellenőrzési számításokat az önellenőrzést nyilvántartásba veszem, beadom 8:55-kor az önellenőrzési bevallást és Internet bankon keresztül átutalási megbízást adok az adó, pótlék megfizetésére 9:00-kor. • Hátradőlök. • 10:15-kor jön a postás sok levéllel, köztük az adóhatóság tértivevényes hivatalos iratával, amelyben értesítést kapok arról, hogy az Art 87. § (1) bekezdés a) pontja alá tartozó bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést rendeltek el. • Az ellenőrzés megkezdődött. • Az ellenőrök a megbízólevél bemutatásakor szokásból megkérdezik: van-e folyamatban önellenőrzés? • A válaszom határozott: nincs, mert beadtam aznap, amikor az értesítést átvettem. • Nagy kár, mert az önellenőrzést szabályszerűen elvégezni már nem lehetett volna. • Az adóhatóság a korábban befogadott bevallást hibaágra teszi, túlfizetést mutat ki az adófolyószámlán, az ellenőrzés pedig hónapokkal később, ha szerencsém van, megállapítja ugyanazt az adókülönbözetet, amit korábban jóhiszeműen önellenőriztem, de bevallani szabályosan nem tudtam. Kérelmemre, vagy talán hivatalból lefolytatott méltányos eljárásban pont annyi szankciót állapít meg a hatóság, mint amennyi a befizetett önellenőrzési pótlékom volt. Szentirmainé Holi Gabriella
63
Önellenőrzés nyilvántartása Az önellenőrzéssel feltárt adót és költségvetési támogatást –a magánszemély jövedelemadója kivételével –a feltárás időpontjában nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásnak minimálisan tartalmaznia kell a következőket: - az eredeti bevallási kötelezettség törvényben meghatározott határnapja, - a helyesbítés (nyilvántartásba vétel) időpontja, - a helyesbítéssel érintett adónem/támogatás nem megnevezése, - a helyesbített adó, költségvetési támogatás alapja, - a helyesbített adó, költségvetési támogatás összege. Szentirmainé Holi Gabriella
64
32
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Önellenőrzés nyilvántartása A nyilvántartáshoz mellékelni kell - a helyesbítés szöveges indokolását, - az önellenőrzési pótlék számításának levezetését - a bevallás benyújtására előírt határnapot követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig, illetve a nyilvántartásba vételig eltelt napok száma, - az önellenőrzési pótlék napi mértéke, - az önellenőrzési pótlék összege, - az önellenőrzés azon összege, amit az önellenőrzés eredményeként az adózónak pénzügyileg rendezni kell Szentirmainé Holi Gabriella
65
MINTA
Szentirmainé Holi Gabriella
66
33
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Szentirmainé Holi Gabriella
67
Következmények • Amennyiben az adózó a helyesbített adó, költségvetési támogatás alapot, adót, költségvetési támogatást bevallja, olyan helyzetbe kerül, mintha eredetileg is helyes bevallást adott volna be. • Ebből adódóan az adóhatóság vizsgálata is az önellenőrzéssel helyesbített bevallásra terjed ki és ehhez viszonyítva állapítja meg az esetleges adókülönbözetet. • Amennyiben az adott kötelezettség ismételt önellenőrzése válik szükségessé, akkor a korábbi önellenőrzés és az eredeti bevallás már egy egységet alkotnak, tehát a változást az előzőek szerint korrigált összeghez viszonyítva kell megállapítani. Szentirmainé Holi Gabriella
68
34
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Az adózó az önellenőrzéssel (az önellenőrzés céljára rendszeresített nyomtatvány benyújtásával) mentesül • az adóbírság, mulasztásbírság alól, • az adókülönbözet költségvetési támogatás, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól, >>> azaz a pótlék az önkéntes jogkövetéssel a felére vagy ismételt önellenőrzés esetén a háromnegyedére csökken. (!!!) Szentirmainé Holi Gabriella
69
• Ha az adózó az önellenőrzéssel feltárt adókülönbözetet bevallja, de az egyéb kötelezettségének nem tesz eleget, az önellenőrzést el kell fogadni, de ez egyéb szankcióval jár • adó meg nem fizetése esetén az eredeti esedékességtől a megfizetés napjáig a késedelmi pótlék, • önellenőrzési pótlék meg nem fizetése esetén az önellenőrzés esedékességének napjától a tényleges megfizetés időpontjáig a késedelmi pótlék
• Ha az önellenőrzésnek a jogszabály által előírt nyilvántartásba vétele marad el, az adminisztratív mulasztás, amely mulasztási bírsággal sújtható. Szentirmainé Holi Gabriella
70
35
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Önellenőrzési pótlék mértéke • Ha adózó első alkalommal helyesbíti egy adott bevallás adott kötelezettségét vagy támogatását, akkor az önellenőrzési pótlék mértéke az egyébként felszámítandó késedelmi pótlék 50 %-a, • Ugyanazon bevallás ugyanazon kötelezettségének vagy támogatásának ismételt önellenőrzése esetén az önellenőrzési pótlék mértéke a késedelmi pótlék 75 %-a. Nincs annak jelentősége,hogy esetlegesen a korábbi önellenőrzésnél nem kellett önellenőrzési pótlékot fizetnie adózónak. Szentirmainé Holi Gabriella
71
• Amennyiben az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5.000 forintot, magánszemély esetében az 1.000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni. Szentirmainé Holi Gabriella
72
36
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítani: • ha a helyesbítés az adó visszatérítése iránti igénnyel jár, • ha a munkáltató vagy kifizető késedelmes vagy hibás igazolása miatt az adózó bevallását önellenőrzéssel helyesbíti, • ha a munkáltató (kifizető) az elektronikus havi adó-és járulékbevallást a magánszemély hibás nyilatkozata miatt önellenőrzéssel helyesbíti, • ha az adózó a bevallását az adóbevallás benyújtására előírt határidőt megelőzően helyesbíti önellenőrzéssel. Szentirmainé Holi Gabriella
73
Elévülés 164 § (1) • Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben • az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve • bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.
• A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Szentirmainé Holi Gabriella
74
37
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, • ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor az adó-megállapításhoz kevesebb mint hat hónap van hátra. illetve • ha a költségvetési támogatás igénylésekor a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb mint hat hónap van hátra. Szentirmainé Holi Gabriella
75
Az elévülés alakulása/ számítása
Bevallás éve
Benyújtási határidő/az év utolsó napja
5 év= elévülés
2009.
2010. december 31.
2015.
2010.
2011. december 31.
2016.
2011.
2012. december 31.
2017.
2012.
2013. december 31.
2018.
2013.
2014. december 31.
2019.
2014.
2015. december 31.
2020.
Szentirmainé Holi Gabriella
76
38
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Adókülönbözet megjelenése Számviteli törvény 85 § (1) „Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: b) a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérleg fordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak összegét;” Szentirmainé Holi Gabriella
77
A hibák feltárása és a javítások számvitele
Szentirmainé Holi Gabriella
78
39
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
A hibák feltárása, és a javítások számvitele Éven belüli hibák, fogalom, sajátosságok Éven túli hibák, hibahatások, fogalom, sajátosságok Az ellenőrzések számvitele • Tartalom szerinti hibák csoportjai és hatásuk bemutatása • Nagyság szerinti hibák csoportjai és hatásuk bemutatása Jelentős összegű hiba • Jelentős összegű hiba fogalma a számviteli törvényben • Jelentős összegű hiba a számviteli politikában • Jelentős összegű hiba megállapítása • Jelentős összegű hiba javítása, könyvelése • Jelentős összegű hiba bemutatása a beszámolóban, a mérlegben, az eredménykimutatásban és a kiegészítő mellékletben Példák jelentős összegű hiba megállapítására • példák a jelentős összegű hibák javítására, feltárására és könyvelésére, bemutatása az érintett beszámolókban: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet Szentirmainé Holi Gabriella
79
Nem jelentős összegű hiba • Nem jelentős összegű hiba megállapítása • Nem jelentős összegű hiba javítása, könyvelése • Nem jelentős összegű hiba megjelenése a tárgyévi beszámolóban • Példák nem jelentős összegű hiba megállapítására • Példák nem jelentős összegű hibák javítására, könyvelésére Hibafeltárás és javítás folyamata • példa a hibafeltárás és javítás szemléltetésére Sajátosságok a számvitelben • mit kell könyvelni az ellenőrzéssel/ önellenőrzéssel kapcsolatban? • mikor kell könyvelni az ellenőrzés/ önellenőrzés miatt? • hogyan kell a javítást könyvelni? Nem jelentős összegű hiba a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítőknél
Szentirmainé Holi Gabriella
80
40
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Ellenőrzés • Mit jelent a gyakorlatban? – Gazdasági életben – Műszaki életben – Köznapi életben
• Ki végzi? És hogyan? – Portás – Műszaki ellenőr – BKV ellenőr – NAV ellenőr – Belső ellenőr Szentirmainé Holi Gabriella
81
Számviteli értelemben: a számviteli beszámolóval lezárt üzleti évek számviteli és adózási nyilvántartásainak utólagos felülvizsgálata és a feltárt hibák, hibahatások javítása. Szt. 3 § (3) 1. „ellenőrzés: a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóval lezárt üzleti év(ek) adatainak - a gazdálkodó, illetve az adóhatóság általi - utólagos ellenőrzése az önellenőrzés, illetve az adóhatósági ellenőrzés keretében;” Szentirmainé Holi Gabriella
82
41
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Sztv. 3§ (3) 2. pont „ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. … + 2015.01.01-től : … Ilyen hibának és hibahatásnak minősül a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban
rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is;” Szentirmainé Holi Gabriella
83
Ellenőrzések csoportosítása • Képviselt érdekek szerint: belső v külső • Módszertana szerint: folyamatos információk alapján, beszámoltatás, helyszíni, találkozó, összefüggésekre alapozott ellenőrzés • Terjedelme szerint: cél, téma, általános, átfogó, utó vizsgálat • Adatok köre szerint: teljeskörű, szúrópróbaszerű vizsgálat • Időtényező alapján: előzetes, egyidejű, utólagos ellenőrzés • Végrehajtás módja: alaki, formai, számszaki, érdemi
Szentirmainé Holi Gabriella
84
42
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Számviteli ellenőrzés: saját elhatározásból kezdeményezett, lefolytatott • • • •
adó és számviteli nyilvántartásokra irányuló bevallásokra irányuló beszámolóra irányuló beszámolóval lezárt időszakra vonatkozó
felülvizsgálat.
Szentirmainé Holi Gabriella
85
Adójogi önellenőrzés: saját elhatározásból önadózás alapján kezdeményezett, lefolytatott adó és adóalap, költségvetési támogatás adózói helyesbítése. • Adózási nyilvántartásokra és bevallásokra vonatkozik • Nem kizárólag a beszámolóval lezárt időszakra vonatkozó felülvizsgálat • Része a számviteli értelmezésű ellenőrzésnek. Szentirmainé Holi Gabriella
86
43
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Ellenőrzések lehetőségei Számviteli beszámolóval lezárt időszak
Adózással lezárt
Ellenőrzés számvitele
Adózással le nem zárt
Számviteli beszámolóval le nem zárt időszak
Adózással lezárt
Példa: Hiba kelte: jan. 5. --- jan. 5. Javítás: febr. 28 -- köv. év febr. 28. Módszer: stornó -- önellenőrzés
Adózással le nem zárt
Példa: Hiba kelte: jan. 5. Javítás: jan. 28. Módszer: stornó
Szentirmainé Holi Gabriella
87
Éven belüli hibák Mottó: Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik! • A mérlegkészítés időszakáig feltárásra került hibák tárgyévi hibajavítások, tárgyévi dátummal, a feltárás időpontjában könyvelendők. • Éven belüli hibafeltárás adózási szempontból lehet lezárt és le nem zárt időszak (adójogi konzekvenciákkal) Szentirmainé Holi Gabriella
88
44
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Sztv. 164 § szerint A könyvviteli zárlathoz az üzleti év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett – kiegészítő, – helyesbítő, – egyeztető, – összesítő könyvelési munkák és – a számlák technikai lezárása tartoznak.
Tehát: éven belüli hiba legkésőbb a zárlattal rendezendő! Szentirmainé Holi Gabriella
89
Milyen hibát lehet elkövetni? – Kimarad egy könyvelési tétel – Kimarad egy bankszámlakivonat – Elmarad egy üzembe helyezés – Tévesen történik a számfejtés – Rossz a bérjárulék, szakképzési hozzájárulás elmarad, vagy ott is szerepel, ahol nem kellene (pl. nem biztosított a jogviszony) – Rossz az áfa kulcs – Helytelen az iparűzési adó, rehabilitációs járulék, innovációs adó alapja, összege Szentirmainé Holi Gabriella
90
45
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Éven túli hibák • Számviteli beszámolóval lezárt üzleti évre vonatkozik • Az ellenőrzés – feltárja a hibát – javítja (javíttatja) a hibát – megállapítja a következményeket
• Önellenőrzéssel a gazdálkodó – feltárja a hibát – javítja a hibát – megállapítja a következményeket Szentirmainé Holi Gabriella
91
Hiba, hibahatás fogalma A hiba valamely korábbi, számvitelileg lezárt időszakban (üzleti évben) a hatályos jogszabályi előírásoknak (Szt., adótörvények, támogatásokról szóló jogszabályok) meg nem felelő tevékenység, amely lehet: – elszámolás, – nyilvántartás, – bevallás. Szentirmainé Holi Gabriella
92
46
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
A hibahatás valamely eredeti hiba által okozott újabb hiba.
HIBA
Hibahatás
Jogkövetkezmények
Szentirmainé Holi Gabriella
93
Hibák, hibahatások csoportosítása
Tartalom alapján
Nagyságrend alapján
Jelentős
Nem jelentős
1. Csak bevallást 2. Csak nyilvántartást 3. Mindkettőt érintő hiba
2013. január 1. törölték a lényeges hiba fogalmát és minden ehhez kapcsolódó ismételt közzétételi kötelezettséget. Átmeneti rendelkezésben lehetővé teszik Szentirmainé Holi Gabriella a 2012-ben feltárt lényeges hibákkal összefüggésben is az ismételt közzététel elhagyását.
94
47
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Sztv 3 § (3) „jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelőcsökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot;” (50.000.000 Ft mérlegfőösszegSzentirmainé esetén aHoli2Gabriella % = 1.000.000 Ft)
95
Számviteli politika A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell - többek között - azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy: • mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából – – – –
lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek,
• továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. Szentirmainé Holi Gabriella
96
48
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Jelentős összegű hiba megállapítása megnevezés
1.
2.
3.
5.
6.
Hiba és hibajavítás együttes hatása e Ft
1 500
2 000
4 000
500
10 685
5 500
Mérlegfőösszeg e Ft
10 600
10 600
450 000
25 000
120 888
120 888
Mérlegfőösszeg 2 %-a e Ft
212
212
9 000
500
2 418
2 418
1 000
1 000
6 750
1 000
2 418
1 209
jelentős
jelentős
Számviteli politika szabálya e Ft Jelentős/nem jelentős
nem jelentős
4.
nem jelentős
Szentirmainé Holi Gabriella
jelentős
jelentős
97
Jelentős összegű hiba javítása, könyvelése Hibázás időszaka
HIBA
Hibázást követő időszakok, évek
TÁRGYÉV Hibafeltárás időszaka
HIBAHATÁS
KÖNYVELÉS tárgyévben, évszámmal (módja: főkönyvi szám kiegészítés, analitika, stb.) BESZÁMOLÓ: 3 oszlopos Szentirmainé Holi Gabriella
Hiba, hibahatás számszerűsítése
98
49
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
PÉLDA: Saját rezsis beruházás aktivált értékét rosszul állapították meg, 10 000 e Ft-tal kevesebb érték üzembehelyezése történt 2011. évben 2011. : hiba 10 000 e Ft eszköz érték, hibahatás 2 700 e Ft áfa hatás, elmaradt értékcsökkenés elszámolás pl. utolsó negyedévben 1 000 e Ft, társasági adó hiány 10 000- 1 000= 9 000 e Ft, önell. pótléka 2012. év: elmaradt écs. 4 000 e Ft, társasági adó többlet 2013. év: elmaradt écs. 4 000 e Ft, társasági adó többlet 2014. év feltárás jún. 30-án: 2 000 e Ft écs, de ez éven belül javítandó! Szentirmainé Holi Gabriella
99
Jelentős hiba bemutatása BESZÁMOLÓBAN
MÉRLEG, EREDMÉNYKI MUTATÁS Harmadik oszlop használata
KÖNYVVITELBEN
Szintetika KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Évenkénti bemutatás
Szentirmainé Holi Gabriella
Analitika
100
50
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
• A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt - a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő - hatását, évenkénti megbontásban.
Szentirmainé Holi Gabriella
101
Példa: Hogyan kell meghatározni a hibák és hibahatások nagyságát „jelentőség” vizsgálat esetén • Tekintsük a következő esetet! – Ellenőrzés éve: 2012. év – Ellenőrzött év: 2011. év – Hiba: el nem könyvelt 1 000 bevétel – Hibahatás: 1 000 * 10 % = 100 adóhiány
• Mekkora a hiba és a hibahatás nagysága a „jelentőség” vizsgálat esetén? Szentirmainé Holi Gabriella
102
51
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Hogyan kell meghatározni a hibák és hibahatások nagyságát „jelentőség” vizsgálat esetén • Hiba nagyság (érték) az eredmény-kimutatásban: – „érintett” bevétel soron = 1 000 – adófizetési kötelezettség soron = 100 – ÖSSZESEN az EK-ban = 1 000 + 100 = 1 100 • Hiba nagyság (érték) a mérlegben – Saját tőke eltérítés értéke = 900 – ÖSSZESEN a mérlegben = 900 • ÖSSZESEN = 1 100 + 900 = 2 000* • Elkövetett hiba(1000) duplázódik! (2000) Szentirmainé Holi Gabriella
103
Példa: Jelentős összegű hiba megállapítása és értelmezése (a) Egy társaságnál 2013. évben végzett önellenőrzése során (ellenőrzés 1.) - amely kizárólag a 2012. évre, mint ellenőrzött évre vonatkozott – feltárt hiba: el nem számolt kamatbevétel 1 000 eFt Egy adóhatósági ellenőrzés (ellenőrzés 2.) által 2012. évre feltárt hiba: egy konkrét termékvásárláshoz nem kapcsolódó, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett, el nem számolt 500 eFt kapott engedmény. Kiegészítő információk: – társasági adó 10 %, – a 2012. év társasági adóalapja pozitív volt, – a 2012. év mérlegfőösszege 176 000 eFt. Szentirmainé Holi Gabriella
104
52
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Megoldás (a) eset A jelentős összegű hiba határa = 176 000 eFt * 2 % = 3 520 eFt adatok eFt -ban
Eredmény-kimutatás
Hiba és hibahatások hibaértéke Előjelesen Előjeltől függetlenül ERKIM MÉRLEG Hiba 1 Hiba 2 Hiba 1 Hiba 2
Egyéb bevételek Kapott kamatok - 1 000 Adózás előtti eredmény - 1 000 Adófizetési kötelezettség - 100 Adózott eredmény (MSZE) - 900
- 500 - 500 - 50 - 450
500 1 000 1 000 100 900
A minősítésnél számításba vett hibaérték összesen
500 50 450
500 1 000 150 1 650
1 350 1 350 3 000
A hiba minősítése: 3 000EFt < 3 520 eFt, tehát a feltárt hibák és hibahatások együttesen NEM JELENTŐS összegű hibának minősülnek. Szentirmainé Holi Gabriella
105
Példa: Jelentős összegű hiba megállapítása és értelmezése (b) Egy társaságnál 2013. évben végzett önellenőrzése során (ellenőrzés 1.) - amely kizárólag a 2012. évre, mint ellenőrzött évre vonatkozott – feltárt hiba: el nem számolt kamatráfordítás 2 000 eFt Egy adóhatósági ellenőrzés (ellenőrzés 2.) által 2012. évre feltárt hiba: egy konkrét termékvásárláshoz nem kapcsolódó, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett, el nem számolt 500 eFt kapott engedmény. Kiegészítő információk: – társasági adó 10 %, – a 2012. év társasági adóalapja pozitív volt, – a 2012. év mérlegfőösszege 176 000 eFt. Szentirmainé Holi Gabriella
106
53
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Megoldás b) eset adatok eFt - ban
Eredmény-kimutatás
Hiba és hibahatások hibaértéke Előjelesen Előjeltől függetlenül ERKIM MÉRLEG Hiba 1 Hiba 2 Hiba 1 Hiba 2
Egyéb bevételek Fizetett kamatok + 2 000 Adózás előtti eredmény + 2 000 Adófizetési kötelezettség + 200 Adózott eredmény (MSZE) + 1 800
- 500 - 500 - 50 - 450
500 2 000 2 000 200 1 800
A minősítésnél számításba vett hibaérték összesen
500 50 450
500 2 000 250 2 750
2 250 2 250 5 000
A hiba minősítése: 5 000 eFt > 3 520 eFt, tehát a feltárt hibák és hibahatások együttesen JELENTŐS összegű hibának minősülnek, a bevétel és ráfordítás jellegű hibák adóhatásai is kumulálódnak. Szentirmainé Holi Gabriella
107
A jelentős hiba beszámoló szintű megjelenítése – Szt. 19. § (3) Amennyiben az ellenőrzés/önellenőrzés az előző üzleti év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó – a mérlegkészítés időpontjáig • megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve • a jogerőssé vált megállapítások miatti • módosításokat a mérleg és az eredmény-kimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét az eredménykimutatás tárgyévi adatainak Szentirmainé Holi Gabriella
108
54
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
• A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt - a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő - hatását, évenkénti megbontásban.
Szentirmainé Holi Gabriella
109
Három oszlopos beszámoló Előző év adata Letétbe helyezett, hibát tartalmazó adatok
Előző év/évek korrekciója Csak a jelentős hibás évek hibái és hibahatásai kerülnek ide!
Szentirmainé Holi Gabriella
Tárgy év adata Előző évek nem jelentős hibáival és hibahatásaival
110
55
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Sztv 3 § (3) • nem jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba fenti értékhatárát; Szentirmainé Holi Gabriella
111
Nem jelentős összegű hiba megállapítása megnevezés
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Hiba és 800 hibajavítás együttes hatása e Ft
800
2 000
1 500
7 700
1 000
Mérlegfőösszeg 10 600 e Ft
6 600
105 000
25 000
120 000
51 000
Számviteli politika szabálya e Ft
1 000
1 000
2 100
1 000
2 400
1 020
Jelentős/nem jelentős
nem jelentős
nem jelentős
nem jelentős
jelentős
jelentős
nem jelentős
Szentirmainé Holi Gabriella
112
56
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Nem jelentős összegű hiba javítása, könyvelése Hibázás időszaka
HIBA
Hibázást követő időszakok, évek
HIBAHATÁS
KÖNYVELÉS: tárgy időszak adatai között, tárgy év oszlopa a beszámolóban
TÁRGYÉV Hibafeltárás időszaka
Hiba, hibahat ás számsze rűsítése
Szentirmainé Holi Gabriella
113
Nem jelentős összegű hiba a tárgyévi beszámolóban • Nincs elkülönítés a tárgyév gazdasági eseményei során, ezért része a beszámolónak • Nincs évszámos elkülönítési kötelezettség • Minden adózás előtti eredményt érintő tétel adóalap korrekció lesz
Szentirmainé Holi Gabriella
114
57
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Társasági adótörvény és nem jelentős összegű hiba kezelése • A társsági adó törvény módosítás 2014. évtől előírja, hogy az adózót választási lehetőség illeti meg abban az esetben, ha a javára mutatkozik - a korábbi adóévek adózás előtti eredményét csökkentő - különbözet. • Ebben az esetben - amellett, hogy az adózónak a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában kell figyelembe vennie - nem feltétlenül szükséges helyesbítenie a korábbi évek adóalapját, ha ezt választja, akkor nem kell alkalmaznia a vonatkozó adóalap növelő tételt.
Szentirmainé Holi Gabriella
115
• Ha a feltárt hibák, hibahatások nem jelentős összegűek, azokhoz kapcsolódóan - attól függően, hogy az adózó javára, vagy terhére jelentkező hibáról van szó - a Tao tv. a feltárás adóévében korrekciós tételt rendel alkalmazni.
Szentirmainé Holi Gabriella
116
58
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
• A Tao tv. 8. § (1) bekezdés p) pontja értelmében az adózás előtti eredményt növeli az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként (egyszeres könyvvitelt vezetőnél ideértve a kifizetett vásárolt készletek csökkenését is) vagy adóévi nettó árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg. • Az új lehetőség szerint a Tao tv. fenti, 8. § (1) bekezdés p) pontjának az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezését az adózónak 2014. január 1-jétől nem kell alkalmaznia, ha a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában veszi figyelembe, feltéve, hogy a nem jelentős összegű hibával érintett adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét [Tao tv. 8. § (8) bekezdés]. Szentirmainé Holi Gabriella 117 Lsd. példa:
Példa: Ha az adózó 2014-ben feltár egy 2010. évi el nem számolt költségszámlát (pl. igénybevett szolgáltatásról kapott számla értékét elmulasztotta a beszámolóba beállítani), 2010-re bevételi többletet tár fel (pl. időbeli elhatárolás elmaradása miatt maradt a beszámolóban), amely hiba és - eredményt érintő - hibahatás együtt nem jelentős összegű, akkor eldöntheti, hogy: a) a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló (2014. évi) adóbevallásában veszi figyelembe (ekkor nem kell alkalmaznia a 2014. évi adóalap növelő tételt, illetve nem szükséges önellenőrizni a 2010. évi bevallását), vagy b) önellenőrzi a 2010. évi bevallását (pótlékmentesen) és megnöveli a 2014. évi adózás előtti eredményét.
Szentirmainé Holi Gabriella
118
59
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Példa a jelentős és nem jelentős hibák megállapítására, javítására
Szentirmainé Holi Gabriella
119
Átfogó példa: A társaságnál a 20X4. június 20-i önrevízió megállapítása alapján a 20X3. december hónapra ki számlázott és nyilvántartásba nem vett járó bérleti díj következtében elkövetett hiba összege 10.000 eFt+ÁFA. A hiba elkövetésének évében a mérleg főösszeg 900.000 eFt. Az adózó havi ÁFA bevalló, ÁFA kulcs 27 %, a Tao kulcs 10 %, a jelentős hiba mértéke a számviteli politika alapján az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 1%-a, jegybanki alapkamat 5,25 %. (1 hónap = 30 nap). Feladat Végezze el az ellenőrzéssel kapcsolatos számviteli teendőket! Szentirmainé Holi Gabriella
120
60
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Megoldás – Önellenőrzés pótlék meghatározása Önrevíziós pótlék fizetési kötelezettség Tao hiány miatt: TA pótlék időtartama: 20X4 június 1 – 20X4. június 20-ig = 20 nap Pótlék alapja, TA hiány: 1 000 000 Ft Jegybanki alapkamat: 5,25 % Önellenőrzési pótlék: 2.916 Ft, kerekítve 3 000 Ft. Önrevíziós pótlék fizetési kötelezettség ÁFA hiány miatt: ÁFA Pótlék időtartama: 20X4 január 20 – 20X4. június 20-ig = 150 nap Pótlék alapja: 2.700 000e Ft Jegybanki alapkamat: 5,25 % Önellenőrzési pótlék: 59.062 Ft, kerekítve 59 000 Ft.
Szentirmainé Holi Gabriella
121
Önrevíziós pótlék fizetési kötelezettség IPA hiány miatt IPA pótlék időtartama:20X4 június 1 – 20X4. június 20-ig = 20 nap Pótlék alapja, IPA hiány: 200 000 Ft Jegybanki alapkamat: 5,25 % Önellenőrzési pótlék: 584 Ft, kerekítve 580 Ft.
Szentirmainé Holi Gabriella
122
61
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Hiba minősítése Számviteli politika alapján jelentős hiba összeghatára: Mérleg főösszeg 900.000 eFt Jelentős hiba határa (MFÖ 1%-a) = 9.000 eFt Hiba és hibahatások figyelembe veendő összege: Feltárt hiba eredményre gyakorolt hatása Társasági adó kötelezettség változás eredményre gyakorolt hatása IPA fizetési kötelezettség eredményre gyakorolt hatása Adózott eredmény változás saját tőkére gyakorolt hatása Összesített hatás (előjeltől függetlenül)
10.000 eFt 1.000 eFt 200 eFt 8.800 eFt 20.000 e Ft
Szentirmainé Holi Gabriella
123
Hiba és következményei számviteli rendezése Megnevezés Hiba korrekciója Vevők ÁFA Hiba hatás korrekciója Társasági adó hiány IPA hiány Eredm. számlák zárása Társasági adó (20X3 évre) Árbevétel (20X3 évre) IPA (20X3 évre) Mérleg sz.eredm. átvezetése (20X3 évre) Tárgyévi hiba hatás MSZE átvez. Önrevíziós pótlék
T számla
K számla
Összeg
3. Vevőkövetelések (E) 9 Ért. nettó árbev. (E) 3. Vevőkövetelések (E) 4 Fizetendő ÁFA (E)
10 000 000 2 700 000
8. Társasági adó (E) 4. Társ adó köt (E) 8. Egyéb ráfordítás (E) 4. IPA kötelezett. (E)
1 000 000 200 000
4 Eredmény elsz. (E) 9 Ért. nettó árbev. (E) 4 Eredmény elsz. (E)
8 Társasági adó (E) 4 Eredmény elsz. (E) 8 Egyéb ráfordítás (E)
1 000 000 10 000 000 200 000
4 Eredmény elsz. (E)
4 MSZE (E)
8 800 000
4 MSZE (E) 4 Eredménytartalék 8 EgyébSzentirmainé ráfordítás Holi Gabriella4 Adóhatósági köt.
8 800 000 62124 580
62
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Megoldás – Megjelenés a 20X4. évről készített beszámolóban: 3 oszlopos mérleg és eredménykimutatás: Előző év oszlopban kell kimutatni az eszközök és források üzleti évi nyitó adatait, valamint az előző üzleti év bevétel- és ráfordítás adatait, amelyek megegyeznek az előző üzleti év beszámolójának tárgyévi adataival.
Szentirmainé Holi Gabriella
125
A középső, „Előző év(ek) módosításai” oszlopban az érintett eszköz-, illetve forrásszámlára elkülönítetten könyvelt előző évi adatokat, illetve az egyes bevétel, illetve ráfordítás tételeket érintő adatokat kell előjel helyesen, több üzleti évet érintő jelentős összegű hibák esetén összevontan beállítani: o MÉRLEGBEN • Vevőkövetelések: +12.700 eFt • Egyéb rövid lejáratú kötelezettség ÁFA fizetési kötelezettség +2.700 eFt TAO fizetési kötelezettség +1.000 eFt IPA fizetési kötelezettség +200 eFt • MSZE +8 800 eFt o EREDMÉNYKIMUTATÁSBAN • Értékesítés nettó árbevétele +10.000 eFt • Egyéb ráfordítás + 200 eFt • Társasági adó fizetés +1.000 eFt • MSZE + 8 800 eFt Szentirmainé Holi Gabriella 126
63
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Tárgyév oszlopban az üzleti év mérlegfordulónapi – leltárral alátámasztott – eszköz- és forrásadatait, valamint bevétel- és ráfordításadatait kell beállítani. DE az ellenőrzött üzleti év mérleg szerinti eredményének változása +8 800 eFt, a mérleg harmadik oszlopában az Eredménytartalék összegét módosítja. Önellenőrzési pótlék a tárgyévi egyéb ráfordítások között jelenik meg +62 580 Ft
Szentirmainé Holi Gabriella
127
Oldjuk meg a feladatot úgy is, hogy a hiba, hibahatások együttes összege nem jelentős! a társaság mérlegfőösszege 2 500 000 eFt
Szentirmainé Holi Gabriella
128
64
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Hiba minősítése Számviteli politika alapján jelentős hiba összeghatára: Mérleg főösszeg 2 500.000 eFt Jelentős hiba határa (MFÖ 1%-a) = 25.000 eFt Hiba és hibahatások figyelembe veendő összege: Feltárt hiba eredményre gyakorolt hatása Társasági adó kötelezettség változás eredményre gyakorolt hatása IPA fizetési kötelezettség eredményre gyakorolt hatása Adózott eredmény változás saját tőkére gyakorolt hatása Összesített hatás (előjeltől függetlenül)
10.000 eFt 1.000 eFt 200 eFt 8.800 eFt 20.000 e Ft
Szentirmainé Holi Gabriella
129
Megoldás – Hiba és következményei számviteli rendezése Megnevezés Hiba korrekciója Vevők ÁFA Hiba hatás korrekciója Társasági adó hiány IPA hiány Önrevíziós pótlék Eredm. számlák zárása Társasági adó (20X4 évre) Árbevétel (20X4 évre) IPA (20X4 évre) Mérleg sz.eredm. átvezetése (20X4 évre)
T számla
K számla
3. Vevőkövetelések 3. Vevőkövetelések
9 Ért. nettó árbev. 4 Fizetendő ÁFA
8. Társasági adó 8. Egyéb ráfordítás 8. Egyéb ráfordítás
4. Társ adó köt 4. IPA kötelezett. 4. Adóhatósági köt
Összeg 10 000 000 2 700 000 1 000 000 200 000 62 580
4 Eredmény elsz. 9 Ért. nettó árbev. 4 Eredmény elsz.
8 Társasági adó 4 Eredmény elsz. 8 Egyéb ráfordítás
X X X
4 Eredmény elsz.
4 MSZE
X
Adóalap korrekciós tételek: az önellenőrzéshez kapcsolódó eredményt érintő tételek: - 10 000 000+200 000, a teljes tao kötelezettséget növeli 1 000 000 Szentirmainé Holi Gabriella
130
65
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Hibafeltárás és javítás folyamata Cél: a helyes állapot kimutatása, bemutatása Megvalósítás „lehetséges”, célszerű folyamata 1. hiba írásos megfogalmazása 2. rossz és jó könyvelés – a hiba elkövetés évére – A hibázást követő évekre külön-külön
3. hibák, hibahatások, következmények tételes és összegszerű megállapítása Szentirmainé Holi Gabriella
131
4. ellenőrzés, minősítés 5. javító könyvelés hiba, hibahatások és következmények tekintetében 6. ellenőrzés
Szentirmainé Holi Gabriella
132
66
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Hibafeltárás és javítás folyamata összefoglalás
Javítás
Jó és rossz Hiba írásos könyve lés megfogal mazása
Hiba, hibahatások következmé nyek
Ellenőr zés
Minősítés
idő Page 133
Sajátosságok mikor, mit és hogyan? Mikor? (ismétlés) adóellenőrzés
önellenőrzés
Mérlegkészítésig jogerős határozat rendelkezésre áll: tárgyév végi dátum, időbeli elhatárolás
Mérlegkészítésig megtörtént a feltárás: könyvelés van, időbeli elhatárolással évvégi dátummal
Nincs még jogerőre emelkedés, de ellenőrzés befejeződött: várható hatások miatt céltartalék képzés Kiegészítő mellékletben bemutatás
Feltátás a mérlegkészítés időpontjáig nem fejeződött be, nincs információ a várható hatásról: nincs könyvelés
Ellenőrzés nem fejeződött be- várható hatásról nincs információ: nincs teendő
Szentirmainé Holi Gabriella
134
67
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Mit? Hogyan? • A könyvelés tartalma mindig az adott hibától és hibahatástól függ. • Adóellenőrzés, önellenőrzés könyvelése között nincs különbség • Jelentős, nem jelentős mérlegelés szükséges
Szentirmainé Holi Gabriella
135
Mikrogazdálkodói beszámoló Jelentős összegű hiba fogalma nem ismert >>> csak nem jelentős összegű hiba „mutatható ki” • 5§ (2) Az ellenőrzés megállapítása minden esetben az Szt. 3. § (3) bekezdés 4. pontja szerinti nem jelentős összegű hibának minősül, az Szt. 3. § (3) bekezdés 3. pontja szerinti jelentős összegű hiba nem állapítható meg. Szentirmainé Holi Gabriella
136
68
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
A gépjármű beszerzések számviteli elszámolása
Szentirmainé Holi Gabriella
137
A gépjármű beszerzések számviteli elszámolása • Gépjármű vásárlás könyvviteli elszámolása • Gépjármű nyílt végű pénzügyi lízing szerződés alapján történő elszámolás • Gépjármű zárt végű pénzügyi lízingszerződés alapján történő elszámolás • Gépjármű operatív lízingszerződés alapján történő elszámolás • Gépjármű káresemények számviteli elszámolása • Gyakorlati példák
Szentirmainé Holi Gabriella
138
69
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Gépjármű beszerzés számviteli elszámolása Tárgyi eszköz fogalma, tartalma: • A vállalkozások azon anyagi jellegű (materiális) vagyontárgyai (eszközei), amelyek tartósan (egy évnél tovább) és jellemzően több termelési cikluson keresztül közvetlenül, vagy közvetett módon szolgálják az üzleti tevékenységet. Rendeltetésük többnyire állandó, a használat során alakjukat nem változtatják, értéküket elveszítik. Szentirmainé Holi Gabriella
139
Tárgyi eszközök Fajtái: • Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok: Ide tartoznak a föld és minden anyagi eszköz, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek pl. ültetvény, épület, építmény. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok: olyan jogok, amelyek nem a vállalkozás tulajdonát képezik, de tartósan szolgálják a vállalkozás tevékenységét (földhasználati jog, haszonélvezeti jog, bérleti jog, szolgalmi jog) • Műszaki berendezések, gépek, járművek: a vállalkozás tevékenységét tartósan és közvetlenül szolgáló berendezések, gépek, járművek • Egyéb berendezések, felszerelések, járművek: a vállalkozás tevékenységét tartósan, de közvetett módon szolgáló berendezések, felszerelések, Szentirmainéjárművek Holi Gabriella 140
70
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Tárgyi eszközök fajtái – folytatás: • Tenyészállatok: azok az állatok, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket termelnek, és a tartási költségeit a termékek értékesítése vagy az állatok egyéb hasznosítása biztosítja, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozás tevékenységét • Beruházás: az előállítás folyamatában lévő, illetve már beszerzett, de még rendeltetésszerűen használatba nem vett tárgyi eszközök
Szentirmainé Holi Gabriella
141
Fogalmak: • Bekerülési érték tartalma sztv. 47 § szerint Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában. A bekerülési érték része az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó a) illeték [vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke], b) az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó, c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj, d) az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj), e) a vásárolt vételi opció díja A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada. A beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás összege nem csökkenti az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét. Szentirmainé Holi Gabriella 142
71
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Fogalmak: • Bekerülési érték tartalma sztv. 47 § szerint A tárgyi eszköznél értéket növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni a meglevő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét (saját vállalkozásban történt megvalósítása esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét is). A tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka, továbbá az erdőnevelési, az erdőfenntartási, az erdőfelújítási munka ellenértékét, illetve saját vállalkozásban végzett megvalósítása esetén a felmerült és a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek értékét nem lehet a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értékében figyelembe venni.
Szentirmainé Holi Gabriella
143
• Értékcsökkenés elszámolása – Terv szerinti –
–
A tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják . Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) maradványérték megállapítása esetén a maradványértékkel csökkentett bekerülési értékhez (bruttó értékhez) - vagy a nettó értékhez (a terv szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkentett bruttó értékhez) viszonyított arányát, vagy a bekerülési értéknek a teljesítménnyel arányos összegét, illetve az értékcsökkenés évenkénti abszolút összegét az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni. Az üzembe helyezés időpontja az eszköz szokásos vállalkozási tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának a kezdő időpontja. Az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon dokumentálni kell.
– Terven felüli a)a tárgyi eszköz (ide értve a beruházást is) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke; b) a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan; Szentirmainé Holi Gabriella
144
72
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
• Értékhelyesbítés •
•
• •
Amennyiben a vállalkozó tevékenységét tartósan szolgáló tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket), piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek a visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) értékét, a piaci érték és a visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) érték közötti különbözet a mérlegben az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként kimutatható. Ilyen esetben a bekerülési érték, illetve immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó érték és a piaci érték különbözetét az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között - az értékhelyesbítés összegével azonos összegben - értékelési tartalékként lehet kimutatni. A könyvekben az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközönként elkülönítetten kell nyilvántartani. Amennyiben az egyedi eszközönként meghatározott értékhelyesbítés összege jelentősen eltér az előző üzleti év mérlegfordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegétől, a leltárral alátámasztott különbözet a) növeli az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke meghaladja az előző évit, b) csökkenti az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke alacsonyabb az előző évinél, legfeljebb az előző üzleti év mérlegfordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegéig. Szentirmainé Holi Gabriella
145
Beszerzés elszámolása • • • • • • • • • • • • •
vételár + felár T 161 K 455 levonható áfa T 466 K 455 engedmény T 455 K 161 kapcsolódó ráfordítások T 161 K 455 levonható áfa T 466 K 455 vámterhek T 161 K 455 import áfa (vételár + vámterhek) T 3683 K 465 előleg beruházásra T 352 K 3853 jutalék, elbírálási díj T 161 K 3853 alapozás, szerelés számla szerint T 161 K 455 levonható áfa T 466 K 455 saját alapozás T 161 K 582 belső áfák (levonható és fizetendő - alapja a közvetlen önköltség) T 466 K 467 Szentirmainé Holi Gabriella
146
73
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
• • • • • • • •
illeték, adók T 161 K 469 helyi, 463 központi le nem vonható áfa (személygépkocsi vásárlás), T 161 K 455 kamatfizetés aktiválásig (hitel, kölcsön) T 161 K 384 kamatfizetés aktiválás után T 872 K 384 kapott kamat aktiválásig T 3853 K 161 biztosítási díj aktiválásig T 161 K 4791, 384 biztosítási díj aktiválás után T 53 K 384 devizás hitel árfolyam vesztesége aktiválásig T 161 K 4442 T 4442 K 161
Szentirmainé Holi Gabriella
147
Térítés nélküli átadás • • • • • • • •
állományba vétel forgalmi értéken T 12-15, 161 vagyonátruházási illeték T 161 egyéb beruházás ráfordítás T 161 levonható áfa T 466 aktiválás T 12-15 passzív időbeli elhatárolás T 989 időszakonként elszámolt értékcsökkenési leírás T 571 passzív időbeli elhatárolás feloldása T 483
Szentirmainé Holi Gabriella
K 989 K 479 K 455 K 455 K 161 K 483 K 12- 15 9 K 989
148
74
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Ptk. lízing szabályozása • A pénzügyi lízing lényege, hogy a lízingdíjak fejében – a futamidő végén – a lízingbe vevő megszerzi a lízingbe adótól a lízingelt dolog tulajdonjogát automatikusan, vagy maradványérték megfizetésével. • Az operatív lízing fogalmát a gyakorlatban ismerjük >>> amikor a lízingbe vevő kikötött ideig használja az eszközt, majd visszaadja azt a lízingbe adónak, Ez a forma azonban nem került be a Ptk -ba, mert erre a bérlet szabályai alkalmazhatók.
Szentirmainé Holi Gabriella
149
Pénzügyi lízing A lízingbe vevő – a szerződés megkötésétől, illetve a birtokba adástól – – – – –
használja az eszközt, szedi annak a hasznait, és viseli a vele járó költségeket, az eladás kivételével, minden tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkezik.
A Ptk. megengedi az eszköz használatának az átengedését is, ha ahhoz a lízingbe adó hozzájárult. A lízing tényét be kell jegyezni: – ingatlan - ingatlan-nyilvántartásba, – ingó dolog - hitelbiztosítéki nyilvántartásba. Szentirmainé Holi Gabriella
150
75
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Operatív lízing • A tartós bérletnek nevezett konstrukció – a Ptk. fogalma szerint az operatív lízing • DE – új Ptk szerint automatikusan átminősül pénzügyi lízinggé (!) …
Szentirmainé Holi Gabriella
151
… ha • a lízing futamideje eléri vagy meghaladja a lízingtárgy hasznos élettartamát; • a futamidő nem éri el a gazdasági élettartamot, de a lízingbevevő lízingtárgy szerződéskori piaci értékénél jelentősen alacsonyabb áron (maradványértéken) megszerzi vagy megszerezheti a lízingtárgy tulajdonjogát; • a futamidő alatt fizetendő lízingdíjak összege eléri a lízingtárgy piaci értékét (független attól, hogy a futamidő hogyan viszonyul a lízingtárgy gazdasági élettartamához, illetve, hogy történik-e a futamidő végén tulajdonszerzés) Szentirmainé Holi Gabriella
152
76
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
A pénzügy lízing fogalmát a számviteli törvény a Ptk.-ra hivatkozva határozza meg >>> ezért – a fenti feltételeknek megfelelő, – 2014. március 15-ét követően megkötött
tartós bérleti konstrukciókat – mind a bérbeadónak, – mind a bérbevevőnek
a pénzügyi lízing szabályai szerint kell majd kezelnie! Szentirmainé Holi Gabriella
153
Szerződés szerint • Pénzügyi lízing: • nyílt végű – a lízing tárgyat 3. személy veszi meg a futamidő végén maradványértéken • zárt végű – a lízing tárgy a lízingbe vevő tulajdona lesz a futamidő végén
Szentirmainé Holi Gabriella
154
77
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Zárt végű pénzügyi lízing (termék beszerzés) Beszerzés, lízing köt. állományba vétele: (aktiváljuk a tárgyi eszközök közé) • bejövő szla: T 1611 K. 454. száll. (Ezen kívül minden egyéb, az üzembe helyezés érdekében felmerült költséget, ráfordítást is aktiválni kell. Pl. forgalomba helyezési díj, illeték, stb.) • üzembe helyezés: T 142 K 1611 • lízing kötelezettség: T 454. száll /K. 44… lízing köt. (devizás: választott árf.) Szentirmainé Holi Gabriella
155
Törlesztés: ha pü-i értesítő alapján kell törleszteni havonta, • tőke: • tőke árf. különbözet:
T 44… lízing köt/ K 38 T 876 árf. veszt / K 38 vagy T 38 / K. 976. árf. nyer. • kamat: T 873 fiz. kamat / K 38 • kamat árf. különbözet: T 873 fiz. kamat / K 38 (!)
Szentirmainé Holi Gabriella
156
78
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Nyílt végű pénzügyi lízing esetén: (igénybe vett szolgáltatás) Beszerzés, lízing köt. állományba vétele: (aktiváljuk a tárgyi eszközök közé) • szerződés alapján a lízing tárgy értéke: T 1611 / K. 44… lízing köt (devizás: választott árf.) (Ezen kívül minden egyéb, az üzembe helyezés érdekében felmerült költséget, ráfordítást is aktiválni kell. Pl. forgalomba helyezési díj, illeték, stb.) • üzembe helyezés: T 142 / K 1611 Szentirmainé Holi Gabriella
157
Törlesztés: a lízingbe adó számlázza, ez alapján kell törleszteni pl. havonta, • tőke: T 44… lízing köt / K 454 (!) • tőke árf. különbözet: T 876 árf. veszt / K 454 vagy T 454 / K 976 árf. nyer • kamat: T. 873. fiz. kamat / K. 454. száll. • kamat árf. különbözet: T 873 / K 454 • levonható áfa: T 466 / K 454 • szla kiegyenlítése: T 454 / K 38
Szentirmainé Holi Gabriella
158
79
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
• A futamidő végén: a lízingbe adó „maradványértéken” eladja, kiszámlázza a 3. személynek a lízingtárgyat. Így kerül át a 3. személy tulajdonába. Ekkor valósul meg a termékbeszerzés. • Könyvelés a vevőnél számla alapján.
Szentirmainé Holi Gabriella
159
Nyílt végű püi lízing - áfa
A szgk. áfája levonható, mivel igénybevett szolgáltatásnak minősül, de csak olyan arányban, amilyen arányban a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódik. – NAV 12.06.25 tájékoztató: „2012. január 1-jétől az adóalanyok jogosultak a személygépkocsi (vtsz. 8703 megjelölésű termék) bérbevétele után is levonni az általános forgalmi adót. Ez azt jelenti, hogy kizárólag az adóköteles termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás érdekében történő használat ÁFA tartalma helyezhető levonásba. Fontos tudni, hogy kizárólag a gazdasági, vállalkozási tevékenység érdekében használt személygépkocsi bérleti díjának áfa tartalma vonható le és csak olyan mértékben, amilyen mértékben a szolgáltatás igénybevétele adóköteles termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz történik. Az adólevonási jog gyakorlásához az adózó érdekében áll a gazdasági célú futásteljesítmény hiteles nyilvántartással való dokumentálása, melynek alapja lehet például az útnyilvántartás.” Szentirmainé Holi Gabriella
160
80
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
A bekerülési érték áfa tartalma • A le nem vonható áfa a bekerülési érték része. • Ezért, ha már a lízing szerződés megkötésekor tudjuk, hogy mennyi lesz a le nem vonható áfa, akkor azt is aktiváljuk. • Ezt akkor kell aktiválni, ha – a lízingbe vevő adómentes tevékenységhez használja az autót, mert ekkor az áfa nem vonható le. – a lízingbe vevő dönthet úgy is, hogy nem szeretné dokumentálni az adóköteles céges használatot és vállalja, hogy a teljes futamidő alatt nem fog áfát levonni. • Ha a használat során, útnyilvántartás alapján fogjuk az áfát levonni, akkor bekerüléskor az áfa nélküli értéket aktiváljuk.
Szentirmainé Holi Gabriella
161
A lízing cégtől kapott havi számlák áfa tartalma • Ha a magánhasználatot a cég kiszámlázza és megfizetteti a használóval (magánszeméllyel), akkor erről áfás számlát állít ki. Ebben az esetben a lízing cég számlájából az áfa levonhatóvá válik. • Ha a lízingbe vevő cég nem terheli tovább a magánhasználatot a magánszemély részére, akkor – Akkor is ki kell mutatni a magánhasználat mértékét, mert ez adóköteles ingyenes szolgáltatásnak minősül. – Ekkor a lízing cég havi számlájának áfa tartalma levonható, és emellett fizetendő áfa keletkezik az ingyenes magánhasználat után: T. 88. ingyenes szolgáltatásnyújtás / K. 467. fizetendő áfa Szentirmainé Holi Gabriella
162
81
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Gépkocsi visszaadás • Nyílt és zárt végű pü. lízing esetében: • az utolsó rész megfizetése előtt • A lízingbe vevőnél ez nem értékesítés (!!!) • A lízingbe adó HELYESBÍTŐ számlája alapján kell könyvelni a visszavételt, mert a tulajdonjog csak az utolsó részlet megfizetésével kerülne át a lízingbe vevőhöz és ekkor futamidőn belül vagyunk. • A helyesbítő számla összege: az eszköz visszavételkori piaci értéke, max. az eredeti eladása ára. Szentirmainé Holi Gabriella
163
Gépkocsi visszaadás könyvelés (Forrás: www.mkvk.hu)
• a visszaadás napjával écs elszámolás: T. 57. écs. leírás /K. 1…. eszköz écs. • helyesbítő számla alapján: T 16 beruh. /K 45 lízing köt - negatív összeggel. T 1…eszköz /K 16 beruh. - negatív összeggel • ha negatív előjelű lesz az eszköz nettó értéke, az többlet écs elszámolást jelent, amit vissza kell könyvelni: T 57 écs.leírás /K 1 eszköz écs. - negatív összeggel • eszköz kivezetése à terven felüli écs-re (ha pozitív az eszköz nettó értéke): T 86 terven felüli écs /K 1 … eszk. és T 1 eszk.écs /K 86 terven felüli écs • A 44. lízing kötelezettség egyenlegét ki kell vezetni az elengedett köv./köt. számlára (a lízing céggel történt elszámolás alapján).
Szentirmainé Holi Gabriella
164
82
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Káresemény •
•
•
Káresemény során a vállalkozás valamely értékkel bíró eszköze előre nem látható okból megsemmisül, vagy súlyosan károsodik. A káresemény számviteli értelemben a vállalkozás valamely eszközében bekövetkezett váratlan, esetenként visszafordíthatatlan, tartós értékcsökkenés, értékvesztés, amelyet az eszközérték csökkentésével kell a számviteli nyilvántartásokban érvényesíteni. A káresemény lehet elemi kár, a vállalkozás okozta kár, illetve külső felek okozta kár. A káreseményt - annak okától függetlenül - a bekövetkezés után közvetlenül dokumentálni kell, majd az alapján az érték csökkenését el kell számolni ráfordításként. A dokumentáció alapján - ha biztosított eszközről van szó - lehet érvényesíteni a biztosító felé a megtérítési igényt, figyelembe véve a biztosítási szerződés rendelkezéseit. A biztosító térítése a vállalkozás bevétele lesz. Szentirmainé Holi Gabriella
165
Káresemény Ha a káreseménnyel érintett eszköz a káresemény ellenére eredeti céljára továbbra is felhasználható, akkor az értékét terven felüli értékcsökkenéssel, vagy értékvesztéssel kell csökkenteni, de megőrzi eredeti számviteli besorolását. • Ha azonban a káresemény olyan mértékű, hogy az eszköz nem használható tovább eredeti céljának megfelelően, akkor selejtezésre kerül sor. A selejtezéskor keletkező veszteséget némileg kompenzálhatja, ha a káresemény során az eszköz fizikailag nem teljesen semmisül meg, hanem az eszköz maradványa még értékkel bír (bár eredeti célja szerint már nem hasznosítható). • Ha a káresemény során az eszköz maradványa még értékesíthető, akkor azt hulladékként kell a számviteli nyilvántartásokban kezelni. •
Szentirmainé Holi Gabriella
166
83
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Káresemény • A számviteli törvény 53. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni akkor, ha a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) megrongálódás, megsemmisülés következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan. • Az érték csökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő (piaci) értéken szerepeljen a könyvviteli nyilvántartásban. • Amennyiben a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt a tárgyi eszközök, a beruházások közül - a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után - ki kell vezetni. Szentirmainé Holi Gabriella 167
Káresemény • Előfordulhat az az eset, hogy olyan mértékű terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, hogy az a várható hasznos élettartam, a maradványérték, és ezáltal az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés újbóli megállapítását eredményezi. • Erre a számviteli törvény 53. §-ának (4) bekezdése lehetőséget ad, a terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapításának az eszközökre, illetve az eredményre gyakorolt hatás kiegészítő mellékletben történő bemutatása (és indoklása) mellett.
Szentirmainé Holi Gabriella
168
84
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Tárgyi eszköz megsemmisülés a) A tárgyi eszköz nettó értékének a megállapítása a káresemény bekövetkezéséig Terv szerinti értékcsökkenés összevezetése a bruttó értékkel • T 12(9)-16(9). Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése K 12-16. Tárgyi eszközök bruttó értéke A káreseményig elszámolt terven felüli értékcsökkenés összevezetése a bruttó értékkel • T 12(8)-16(8). Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése K 12-16. Tárgyi eszközök bruttó értéke b) A kár következtében keletkezett terven felüli értékcsökkenés elszámolása • T 8654. Tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenése K 12(8)-16(8). Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése c) A megsemmisült tárgyi eszköz kivezetése a tárgyi eszközök állományából • T 12(8)-16(8). Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése K 12-16. Tárgyi eszközök bruttó értéke d) A keletkezett hulladék készletre vétele piaci értéken K 8654. Tárgyi eszközök elszámolt terven felüli • T 226. Egyéb anyagok értékcsökkenése Szentirmainé Holi Gabriella
169
Kártérítés • A kártérítés két forrásból származhat: vagy a kár okozójától (a kárért felelőstől), vagy pedig a biztosítótól (esetleg valamilyen arányban mindkettőtől). • A kapott kártérítést bevételként kell elszámolni akkor, ha azt a biztosító visszaigazolta, illetve ha a kár okozója azt legkésőbb a mérlegkészítésig megfizette. • A biztosító káreseményekkel kapcsolatos térítését a számviteli törvény 77. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerint az egyéb bevételek között kell elszámolni, ha a biztosító már fizetett, vagy kárösszeget a mérlegkészítés időpontjáig elfogadta, visszaigazolta. Szentirmainé Holi Gabriella
170
85
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Káreseménnyel kapcsolatos elszámolások Hiány, selejt, megsemmisülés terven felüli értékcsökkenés összege T 866 – K 148 terv szerinti értékcsökkenés kivezetése T 149 – K 142 terven felüli értékcsökkenés kivezetése T 148 – K 142 eszközhöz tartozó értékhelyesbítés összegének kivezetése T 417 – K 127 • térítés előírása T 3685 K 968 • a biztosító térít T 384 K 3685 • a biztosító azonnal fizet T 384 K 9631 • • • •
Szentirmainé Holi Gabriella
171
Gyakorlati példák Egy Kft teherautójában tűz keletkezett. a) Volt a sofőrnél tűzoltó berendezés, így az gépkocsi nem égett le teljesen. A tűz hatására a gépkocsi értéke a nettó érték 35%-ára csökkent. • A teherautóról a következő adatokat tudjuk: • A jármű bekerülési értéke 9.000 000 Ft volt. • Maradványérték 3.000.000 Ft • Tervezett használati idő 5 év. (Écs számítás: 6.000.000 után 20 %/év) • A teherautót 2 éve és 3 hónapja helyzeték üzembe. • A vállalkozásnak volt casco biztosítás a járművön, így a biztosító a keletkezett kár 65%-át megtérítette (a gépkocsi katalógusára alapján számítva, ami 5.500 eFt). Hogyan könyvelnénk le a gazdasági eseményt?
Szentirmainé Holi Gabriella
172
86
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Megoldás: Mivel 2 év és 3 hónapot használta, az addigi tervszerinti écs: 1.200 + 1. 200 + 300= 2.700 eFt Így a nettó érték: 9.000-2.700 = 6.300 eFt A terven felüli értékcsökkenés, ami a nettó érték 65 % -a. • Terven felüli écs= 6.300 * 0,65= 4.095 eFt T 866 /K132 Kártérítés elszámolása: • 5.500 * 0,65= 3.575 eFt T 384 /K 968 Szentirmainé Holi Gabriella
173
b) Ha az autó totál káros lett … Terven felüli écs (ua.) Gépkocsi kivezetése: terv szerinti értékcsökkenés kivezetése terven felüli értékcsökkenés kivezetése
T 866 /K138
Biztosító piaci értéket térít
T 384 / K 368 5.500
Szentirmainé Holi Gabriella
6.300
T 139 / K 132 2.700 T 138 / K 132 6.300
174
87
Adótanácsadók Egyesülete jegyzet
Köszönöm a figyelmet!
Szentirmainé Holi Gabriella
175
88